bada habilitcios palyazat ok - geophysics.elte.hugeophysics.elte.hu/dolgozok/bada habilitacios...

HABILITÁCIÓS KÉRELEM

Dr. Bada Gábor tudományos főmunkatárs

Geofizikai és Űrtudományi Tanszék

Földrajz- és Földtudományi Intézet

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Budapest 2008

Tartalomjegyzék

Szakmai önéletrajz................................................................................................. 1

Személyes adatok ....................................................................................................................1 Munkahelyek ...........................................................................................................................1 Iskolák, végzettségek, oklevelek ...............................................................................................1 Tanulmányi, tudományos elismerések .......................................................................................1 Nyelvtudás ..............................................................................................................................2 Főbb kutatási területek ............................................................................................................2 Tudományos társulati tagságok ................................................................................................2 Nemzetközi tanulmányutak, ösztöndíjak, vendégkutatói meghívások...........................................2 Hazai tudományszervezés, pályázati tevékenység ......................................................................3 Nemzetközi tudományszervezés, pályázati tevékenység .............................................................3 Konferencia szervezés ..............................................................................................................4 Szerkesztés, lektorálás, bírálat ..................................................................................................5 Tisztségek ...............................................................................................................................5 Vendégelőadások, idegen nyelvű oktatás ..................................................................................5 Hazai és nemzetközi oktatásszervezés.......................................................................................5 Egyetemi oktatói tevékenység ..................................................................................................6 Egyetemi szakdolgozati és doktori (PhD) témavezetés, minősítő eljárások ...................................6 Szakértői tevékenység..............................................................................................................6

Publikációs jegyzék................................................................................................ 7

Referált nemzetközi folyóirat cikkek ..........................................................................................7 Referált hazai folyóirat cikkek ...................................................................................................9 Nem referált hazai folyóirat cikkek ............................................................................................9 Könyv (doktori dolgozat) ........................................................................................................10 Könyvrészletek, könyvfejezetek ..............................................................................................10 Szerkesztések........................................................................................................................11 Konferencia kötetek, kurzusjegyzetek .....................................................................................12 Megjelent konferencia absztraktok, összefoglalók ....................................................................12 Nem publikált kutatási jelentések............................................................................................18 Oktatási segédanyagok, jegyzetek ..........................................................................................19

Független hivatkozások jegyzéke ........................................................................ 20

Független hivatkozások ..........................................................................................................20 Független hivatkozások és impakt faktorok összegzése ............................................................45

Tudományos tevékenység összefoglalása (1999-2008)....................................... 46

Bevezetés..............................................................................................................................46 A Pannon-térség jelenkori feszültségtere.................................................................................47

Adatok, adatbázis..............................................................................................................47 Feszültségirányok..............................................................................................................48 Feszültségrezsimek ...........................................................................................................50

A Pannon-térség fiatal kéregdeformációja ...............................................................................54 A Pannon-térség jelenkori geodinamikája ................................................................................57 Hivatkozások .........................................................................................................................61 Tudományos eredmények tézisszerű összefoglalása .................................................................63

Témavázlatok....................................................................................................... 65

Tudományos előadás témavázlata...........................................................................................65 Tervezett féléves kollégium témavázlata .................................................................................66 Óravázlatok ...........................................................................................................................68

Nyilatkozat ........................................................................................................... 70

Mellékletek........................................................................................................... 71

Szakmai önéletrajz

Habilitációs kérelem, Bada Gábor Budapest, 2008

1. oldal


Személyes adatok

Név: Bada Gábor Születési hely, idő: Budapest, 1969. február 11. Családi állapot: nős, 2 gyermek édesapja Elérhetőség: ELTE TTK FFI Geofizikai Tsz., 1117 Bp. Pázmány P. sétány 1/C telefon/fax: (06-1) 381-2191/381-2192 e-mail: [email protected] web: http://geophysics.elte.hu/dolgozok/bada.htm

Munkahelyek

2006- tudományos főmunkatárs, ELTE TTK FFI Geofizikai Tsz. 2006 tudományos munkatárs, ELTE TTK FFI Geofizikai Tsz. 2002-2005 poszt-dok kutató, Dept. of Tectonics, Faculty of Earth and Life Sciences, Vrije Universiteit Amsterdam 2000-2002 poszt-dok kutató, ELTE TTK Geofizikai Tsz. (Magyary-ösztöndíj) 1996-2000 földtani szakértő, Geomega Kft. (Budapest)

Iskolák, végzettségek, oklevelek

1999 PhD földtudományok tudományágban Kibocsátó intézmény: Vrije Universiteit Amsterdam, Hollandia Honosító intézmény: ELTE TTK (H-70/2004) 1994 Geológus diploma Kibocsátó intézmény: ELTE TTK (516/1994) 1983-87 Érettségi vizsga: ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium

Tanulmányi, tudományos elismerések

2000 MTA Szádeczky-Kardoss Elemér Díj (második díj) 1999 MTA Szádeczky-Kardoss Elemér Díj (első díj) 1997 MTA Szádeczky-Kardoss Elemér Díj (harmadik díj) 1994 ELTE Természettudományi Kar Kiváló Hallgatója 1994 Kitüntetéses oklevél (geológus diploma), ELTE TTK 1993-94 Köztársasági Ösztöndíj, ELTE TTK



2. oldal

Nyelvtudás

Angol: felsőfok Holland: alapfok Orosz: alapfok

Főbb kutatási területek

Lemeztektonika, geodinamika, jelenkori tektonikai folyamatok Szerkezetföldtan, tektonika és felszínfejlődés kapcsolata Kőzetfeszültségek értelmezése és modellezése Szeizmotektonika Pannon-medence recens geodinamikája, neotektonikája

Tudományos társulati tagságok

Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) Magyar Geofizikusok Egyesülete (MGE) European Union of Geosciences (EUG) Netherlands Research School of Sedimentary Geology (NSG)

Nemzetközi tanulmányutak, ösztöndíjak, vendégkutatói meghívások

2005-2007 ISES vendégkutatói meghívások – Vrije Universiteit Amsterdam, Hollandia „A Pannon-medence jelenkori tektonikája és fiatal felszínfejlődése”

2002 MTA-CNR kutatói ösztöndíj – Nápoly, Olaszország (1 hónap) „A Pannon-medence geodinamikája”

2000-2002 Oktatási Minisztérium Magyary Zoltán posztdoktori kutató ösztöndíja (2 x 1 év) – ELTE TTK Geofizikai Tsz., Budapest „A Pannon-medence neotektonikája: jelenkori feszültségtér és deformáció”

1998-99 NUFFIC (Hollandia Oktatási Minisztériuma) kutatói ösztöndíja – Vrije Universiteit Amsterdam, Hollandia, doktori dolgozat befejezése (6 hónap)

1998 Peri-Tethys program, Université P. et M. Curie, Párizs, Franciaország meghívása „A Pannon-medence feszültségtér fejlődése” című munkatalálkozóra (1 hét)

1998 Vrije Universiteit Amsterdam ösztöndíja – „A Pannon-medence paleogén feszültségtér fejlődésének számítógépes modellezése” (2 hónap)

1997-98 Soros Ösztöndíj, Belföldi Doktorandusz Program, ELTE TTK (1 év) 1997 Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj II. – Vrije Universiteit Amsterdam „A Pannon-

medence neogén feszültségterének számítógépes modellezése” (3 hónap) 1996 Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj I. – Vrije Universiteit Amsterdam „A Pannon-

medence jelenkori feszültségterének számítógépes modellezése” (3 hónap) 1996 PEREGRINATIO II. ELTE ösztöndíj – Vrije Universiteit Amsterdam „A Pannon-

medence jelenkori feszültségterének számítógépes modellezése” (3 hónap) 1995 Európai Unió „Integrated Basin Studies” ösztöndíja – Vrije Universiteit Amsterdam

„A Pannon-medence feszültségtér fejlődésének rekonstrukciója” (5 hónap)



3. oldal

1994 Európai Unió TEMPUS (JEP) ösztöndíja – Vrije Universiteit Amsterdam „Számítógépes feszültségmodellezés elvi és gyakorlati alapjai” (3 hónap)

1993 Dél-Olaszország „Vulkáni tevékenység és tektonika kapcsolata” (1 hónap) 1992 Európai Unió TEMPUS (JEP) ösztöndíja – Vrije Universiteit Amsterdam

„Feszültségtér számításának elvi és gyakorlati alapjai” (3 hónap)

Hazai tudományszervezés, pályázati tevékenység

OTKA NK60445 (2006-2009) – feladatkör: poszt-dok kutató, projekt koordinátor. Projekt: „TECTOP-Magyarország. Jelenkori deformáció és tektonikus topográfia Magyarország területén: aktív szerkezetek, szeizmotektonikus viszonyok, vízhálózat fejlődés és medenceinverzió dinamikája”

OTKA F043715 (2003-2006) – feladatkör: témavezető (ifjúsági OTKA). Projekt: „Neotektonika szerepe a Magyar Középhegység fiatal morfostrukturális fejlődésében”

OTKA T034928 (2001-2004) – feladatkör: tektonikai szakértő, koordinátor. Projekt: „A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza: Eurokonform térképsorozat és magyarázó”

FKFP 015/2000 (2000-2002) – feladatkör: tektonikai szakértő, szerkezeti modellező. Projekt: „Magyarország szeizmotektonikailag legaktívabb területeinek kutatása és geodinamikai modelljének kidolgozása”

OTKA T029798 (1999-2002) – feladatkör: tektonikai szakértő. Projekt: „Késő miocén – negyedkori szerkezetalakulás és felszínfejlődés a Gödöllői-dombságban és környezetében”

OTKA T029798 (1998-2001) – feladatkör: tektonikai szakértő. Projekt: „A Visegrádi-hegység mészalkáli magmás kőzeteinek genezise”

FKFP 0195/1997 (1997-2000) – feladatkör: szerkezeti modellező. Projekt: „Szerkezeti és magmás folyamatok szerepe az üledékes medencék fejlődésében”

OTKA T019431 (1996-1999) – feladatkör: tektonikai szakértő. Projekt: „A bükki – dél-gömöri egységek paleozoós és mezozoós geodinamikai fejlődése”

OTKA F014186 (1994-1996) – feladatkör: tektonikai szakértő. Projekt: „Magyarországi tercier feszültségterek és kapcsolatuk a Kárpát-Pannon régió geodinamikájával”

Nemzetközi tudományszervezés, pályázati tevékenység

Vezető kutató a Netherlands Research Centre for Integrated Solid Earth Science (ISES) projekt keretében, a Pannon-medencében zajló neotektonikus kutatásokban előbb alkalmazottként, majd vendégkutatóként (2002-2007)

Projektelőkészítés és koordináció a European Science Foundation (ESF) és az Academia Europaea keretében a „TOPO-EUROPE – 4D Topography Evolution in Europe: Uplift, Subsidence and Sea Level Rise” projektben (2003-2006)

Sikeres pályázati tevékenység a European Science Foundation (ESF), az Academia Europaea és a Klaus Tschira Foundation alapítványaihoz konferenciák támogatásához (2005: Budapest és Heidelberg)



4. oldal

Projektelőkészítés az Európai Unió 6. Keretprogramjának (6th Framework Programme) keretében az alábbi projektekben:

- „Land, Water and Sea Level Changes and the European Habitat (GEO-MOTION)” - „Mediterranean geodynamics, from the deep Earth to the surface (ODYSSEUS)” - „Climate and ecosystem changes records in Quaternary sediments (CERQUAS)”

Projektelőkészítés és koordinálás az Európai Unió 5. Keretprogramjának (5th Framework Programme) keretében:

- „Seismic Hazard and Risk Programme (SHARP): New strategies for seismic risk assessment in the Alpine-Pannonian region” Pályázatkészítés magyar felelőse - „Integrated geophysical techniques for surveying and quantifying potentially polluted sediments in European waterways (GEOWATERS)” Pályázat- és projektelőkészítés magyar felelőse - 2001-ben Balatonfüreden került megrendezésre a European Geophysical Society (EGS) 3. Stephan Mueller konferenciája („Quantitative neotectonics and seismic risk assessment: Novel methodology and case studies”). Pályázatkészítés- és projekt lebonyolítás (Marie Curie INCO programme)

Konferencia szervezés

Konferenciaszervezés 2007. szeptemberben, Siófokon az ELTE, az OTKA és a Royal Society támogatásával „Collision and Extension in the Alpine-Carpathian-Pannonian System” címmel

Session convener, EGU General Assembly 2005 (Bécs, Ausztria) SSP6/TS23 „Geodynamics, sedimentary evolution, and landscape development of the Pannonian - Carpathians domain” címmel

Session convener, EGU General Assembly 2005 (Bécs, Ausztria) TS19 „4D topographic evolution in Europe: Uplift, subsidence and see level rise (TOPO-EUROPE)” címmel

Konferenciaszervezés 2005. márciusban, Budapesten az ELTE, a European Science Foundation (ESF) és az Academia Europaea támogatásával „TOPO-EUROPE – 4D Topography Evolution in Europe: Uplift, Subsidence and Sea Level Rise” címmel

Konferenciaszervezés 2002. októberben, Budapesten „GeoMotion - Land Motion, Sea Level Changes and European Habitat” címmel

Session convener, EGS St. Mueller konferencia 2001 (Balatonfüred) Session 2 „Stress and Rheology of the Lithosphere: the Neotectonic Aspect” címmel

Konferenciaszervezés 2001. szeptemberben, Balatonfüreden az European Geophysical Society (EGS) védnöksége alatt és az EU támogatásával megrendezett 3. Stephan Mueller tematikus konferencián „Quantitative neotectonics and seismic risk assessment: Novel methodology and case studies” címmel



5. oldal

Szerkesztés, lektorálás, bírálat

Társszerkesztő két tudományos kötetben: Tectonophysics, vol. 410 (2005): ISSN 0040-1951 EGU St. Mueller Special Publication Series, vol. 3 (2002): ISBN 3-936586-06-3 Lektorálás folyóiratokban: Földtani Közlöny, Tectonophysics, Journal of Geodynamics, Global

and Planetary Change, Geological Quarterly, Marine and Petroleum Geology, Tectonics Lektorálás tudományos kötetekben: NATO Science Series, Geological Society Special

Publications, EGS St. Mueller Special Publications, GSA Special Paper Rendszeres bírálati tevékenység OTKA és TÉT programokban

Tisztségek

2008- Ifjú Szakemberek Ankétja - zsűritag 2006- ELTE FFI Pályázati és Műszerbizottság - tag 1999-2002 MTA Geofizikai Tudományos Bizottság - tag

Vendégelőadások, idegen nyelvű oktatás

2005-2006 A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen rövidkurzus tartása („Tectonic evolution of the Carpathian-Pannonian system during the Neogene to present”)

2002-2004 Az amszterdami Vrije Universiteit-en előadások tartása a Pannon-medence és környezetének fejlődése témakörben

Tudományos és oktatói vendégelőadások tartása a szegedi, leedsi, bécsi, pozsonyi, nápolyi, párizsi egyetemeken (1998-)

Hazai és nemzetközi oktatásszervezés

2008- Szakirányfelelős az ELTE geofizikus mesterszak kutató geofizikus szakirányán 2007 ELTE geofizikus mesterképzési (MSc) szak akkreditációjának koordinátora

(szakalapítás majd szakindítás) 2006 Nemzetközi nyári iskola szervezése Harkányban az EU-CRONUS (M. Curie)

program keretében „Applications of Cosmogenic Nuclides to Earth Surface Sciences” címmel

2005- ELTE koordinátor a „BASINMASTER - European Master of Science in Geosciences of Basins and Lithosphere” címet viselő nemzetközi mesterképzési programban

2002-2005 Pályázat- és projektelőkészítés, projekt koordináció magyar felelőse a „European Doctoral Training Center for Sedimentary Basin Studies (EUROBASIN)” programban

2001-2002 TDK felelős, geofizikus szak 1999-2000 Nemzetközi nyári iskolák (Eurobasin School) szervezése „Lake Balaton: A natural

seismic laboratory. From data acquisition to geological interpretation” címmel



6. oldal

Egyetemi oktatói tevékenység

2008- Szeizmikus szelvények rétegtani és tektonikai értelmezése (speciális kollégium) 2007- Szeizmikus interpretáció a szénhidrogén-kutatásban - előadás és gyakorlat

(geofizikus szak) 2006- Elektronikus szelvényértékelés (speciális kollégium) 2006-2007 Szeizmikus értelmezés 1: Szerkezeti elemzés - előadás és gyakorlat (geofizikus

szak) 2003- Geofizikus terepgyakorlat (geofizikus szak) 2004- A Pannon-medence jelenkori geodinamikája: vizsgálati módszerek és kutatási

eredmények - előadás (PhD képzés) 2002 Geofizikai szeminárium - előadás (geofizikus szak) 1994-1995 Geológus terepgyakorlat

Egyetemi szakdolgozati és doktori (PhD) témavezetés, minősítő eljárások

Szakdolgozati témavezetés: Tóth Zsuzsanna (várhatóan 2009) Sági Dávid (várhatóan 2008) Szanyi Gyöngyvér (2007) Vincze Orsolya (2006) Windhoffer Gábor (2000) Doktori (PhD) témavezetés ill. konzulencia: Szanyi Gyöngyvér (ELTE, 2007-) Dombrádi Endre (Vrije Universiteit Amsterdam, 2006-) Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia (Vrije Universiteit Amsterdam, 2007-ben PhD fokozatot

szerzett) Wórum Géza (Vrije Universiteit Amsterdam, 2004-ben PhD fokozatot szerzett) Windhoffer Gábor (ELTE, abszolutóriumot szerzett, 2005-ben elhunyt) Részvétel tudományos minősítő eljárásokban: 2007 Gwendolyn Peters (Vrije Universiteit Amsterdam) - opponens 2007 Horváth Zoltán (ELTE) - bíráló bizottság titkára

Szakértői tevékenység

Rendszeres szakértői tevékenység az alábbi kutatási területeken: Nukleáris hulladéktárolók biztonsági elemzése (1997-2006) Szénhidrogén kutatás (1996-2008) Nagyfelbontású geofizikai szelvényezés (1996-2004) Geotermikus kutatás (2002) MGSZ földtani szakértői névjegyzékbe bejegyezve a 3/2006. sz. igazolás alapján földtan, geofizika, szénhidrogén földtan és vízföldtan szakterületeken.

Publikációs jegyzék


7. oldal


Referált nemzetközi folyóirat cikkek

1. Bada, G., Fodor, L., Székely, B., Timár, G., 1996. Tertiary brittle faulting and stress field evolution in the Gerecse Mts., N. Hungary. Tectonophysics, 255: 269-289.

2. Bada, G., Horváth, F., 1998. Present-day geodynamics of the Pannonian basin and its surroundings: A review. Reports on Geodesy, 35/5: 51-75.

3. Bada, G., Gerner, P., Cloetingh, S., Horváth, F., 1998. Sources of recent tectonic stress in the Pannonian region: inferences from finite element modelling. Geophysical Journal International, 134: 87-102, doi: 10.1046/j.1365-246X.1998.00545.x.

4. Bada, G., Horváth, F., Gerner, P., Fejes, I., 1999. Review of the present-day geodynamics of the Pannonian basin: progress and problems. Journal of Geodynamics, 27: 501-527, doi: 10.1016/S0264-3707(98)00013-1.

5. Bada, G., Horváth, F., Cloetingh, S., Coblentz, D.D., Tóth, T., 2001. The role of topography induced gravitational stresses in basin inversion: The case study of the Pannonian basin. Tectonics, 20: 343-363, doi: 10.1029/2001TC900001.

6. Bada, G., Horváth, F., Dövényi, P., Szafián, P., Windhoffer, G., Cloetingh, S., 2007. Present-day stress field and tectonic inversion in the Pannonian basin. Global and Planetary Change, 58/1-4: 165-180, doi:10.1016/j.gloplacha.2007.01.007.

7. Cloetingh, S., Horváth, F., Dinu, C., Stephenson, R.A., Bertotti, G., Bada, G., Matenco, L., Garcia-Castellanos, D. and the TECTOP Working Group, 2003. Probing tectonic topography in the aftermath of continental convergence in Central Europe. EOS, Transactions, American Geophysical Union, 84/10: 89-93.

8. Wórum, G., Van Wees, J.D., Bada, G., Van Balen, R.T., Cloetingh, S.A.P.L., Pagnier, H., 2004. Slip tendency analysis as a tool to constrain fault reactivation: A numerical approach applied to three-dimensional fault models in the Roer Valley rift system (southeast Netherlands). Journal of Geophysical Research, 109, B02401, doi:10.1029/2003JB002586.

9. Cloetingh, S., Ziegler, P., Beekman, F., Andriessen, P., Matenco, L., Bada, G., Garcia-Castellanos, D., Hardebol, N., Dezes, P., Sokoutis, D., 2005. Lithospheric memory, state of stress and rheology: Neotectonic controls on Europe’s intraplate continental topography. Quaternary Science Reviews, 24/3-4: 241-304, doi: 10.1016/j.quascirev.2004.06.015.

10. Fodor, L., Bada, G., Csillag, G., Horváth, E., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Síkhegyi, F., 2005. New data on neotectonic structures and morphotectonics of the western and central Pannonian Basin. Occasional Papers of the Geological Institute of Hungary, 204: 35-44.



8. oldal

11. Fodor, L., Bada, G., Csillag, G., Horváth, E., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Horváth, F., Cloetingh, S., Palotás, K., Síkhegyi, F., Timár, G., 2005. An outline of neotectonic structures and morphotectonics of the western and central Pannonian basin. Tectonophysics, 410: 15-41, doi: 10.1016/j.tecto.2005.06.008.

12. Cloetingh, S., Matenco, L., Bada, G., Dinu, C., Mocanu, V., 2005. The evolution of the Carpathians–Pannonian system: Interaction between neotectonics, deep structure, polyphase orogeny and sedimentary basins in a source to sink natural laboratory. Tectonophysics, 410: 1-14, doi: 10.1016/j.tecto.2005.08.014

13. Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Fodor, L., Bada, G., Leél-Össy, Sz., Horváth, E., Dunai, T., 2005. Quantification of Quaternary vertical movements in the central Pannonian Basin: review of chronologic data along the Danube river, Hungary. Tectonophysics, 410: 157-172, doi: 10.1016/j.tecto.2005.05.048.

14. Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Dunai, T., Bada, G., Fodor, L., Horváth, E., 2005. Middle to late Pleistocene uplift rate of the Hungarian Mountain Range at the Danube Bend (Pannonian Basin), using in situ produced 3He. Tectonophysics, 410: 173-187. doi: 10.1016/j.tecto.2005.02.017.

15. Windhoffer, G., Bada, G., Nieuwland, D., Wórum, G., Horváth, F., Cloetingh, S., 2005. On the mechanics of basin formation in the Pannonian basin: Inferences from analogue and numerical modelling. Tectonophysics, 410: 389-415, doi: 10.1016/j.tecto.2004.10.019.

16. Cloetingh, S., Cornu, T., Ziegler, P., Beekman, F., Ustaszewski, K., Schmid, S., Dezes, P., Hinsch, R., Decker, K., Lopes-Cardoso, G., Granet, M., Bertrand, G., Behrmann, J., van Balen, R., Michon, L., Pagnier, H., Rozsa, Sz., Heck, B., Tesauro, M., Kahle, H.-G., Dewez, T., Carretier, S., Winter, T., Hardebol, N., Bada, G., Dost, B., van Eck, T., 2006. Neotectonics and Intraplate continental topography of the northern Alpine Foreland. Earth-Science Reviews, 74: 127-196, doi: 10.1016/j.earscirev.2005.06.001.

17. Jarosiński, M., Beekman, F., Bada, G., Cloetingh, S., 2006. Redistribution of recent collision push and ridge push in Central Europe: Insights from FEM modelling. Geophysical Journal International, 167: 860-880, doi: 10.1111/j.1365-246X.2006.02979.x

18. Dombrádi, E., Timár, G., Bada, G., Cloetingh, S., Horváth, F., 2007. Fractal dimension estimations of drainage network in the Carpathian-Pannonian system. Global and Planetary Change, 58/1-4: 197-213, doi:10.1016/j.gloplacha.2007.02.011.

19. Cloetingh, S., Ziegler, P., Bogaard, P., Andriessen, P., Artemieva, I., Bada, G., van Balen, R.T., Ben-Avraham, Z., Brun, J.-P., Bunge, H.P., Burov, E., Carbonell, R., Facenna, C., Gallard, J., Green, A., Heidbach, O., Jones, A., Matenco, L., Mosar, J., Oncken, O., Pascal, C., Peters, G., Sliaupa, S., Soesoo, A., Spakman, W., Stephenson, R., Thybo, H., Torsvik, T., de Vicente, G., Wenzel, F., Wortel, R., 2007. TOPO-Europe: the geoscience of coupled deep Earth - surface processes. Global and Planetary Change, 58/1-4: 1-118, doi: 10.1016/j.gloplacha.2007.02.008.

20. Houseman, G.A., Horváth, F., Bada, G., 2008. Continental tectonics in central and eastern Europe. EOS, Transactions, American Geophysical Union, 89/9: p. 6.



9. oldal

Referált hazai folyóirat cikkek

1. Bada, G., Horváth, F., Tóth, L., Tóth, T., 2000. Radioaktív hulladékok elhelyezésének szeizmotektonikai problémái. Földtani Közlöny, 130/4: 585-610.

2. Bada, G., Horváth, F., 2001. On the structure and tectonic evolution of the Pannonian basin and surrounding orogens. Acta Geologica Hungarica, 44/2-3: 301-327.

3. Bada, G., Dövényi, P., Windhoffer, G., Szafián, P., Horváth, F., 2007. Jelenkori feszültségtér a Pannon-medencében és alpi-dinári-kárpáti környezetében. Földtani Közlöny, 137/3: 327-357.

4. Weiszburg, T., Bada, G., Dódony, I., Jánosi, M., Lovas, Gy., Nagy-Balogh, J., Czakó-Nagy, I., Nagy, S., Papp, G., 1993. "Mauritzite", a special saponite variety from Erdõbénye, NE Hungary. Topographia Minerologica Hungariae, vol. I.: 57-67.

5. Weiszburg, T., Kovács, Á., Bada, G., Jánosi, M., Lovas, Gy., Olaszi, V., Papp, G., Szakáll, S., 1993. Cavity filling carbonates of Mulató Hill, Erdőbénye, NE Hungary. Topographia Minerologica Hungariae, vol. I.: 41-55.

6. Windhoffer, G., Bada, G., Dövényi, P., Horváth, F., 2001. New crustal stress determinations in Hungary from borehole breakout analysis. Földtani Közlöny, 131: 541-560.

7. Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Dunai, T.J., Fodor, L., Bada, G., Leél-Össy, Sz.,, Horváth, E., 2005. A negyedidőszaki függőleges kéregmozgások számszerűsítése a Duna völgyében a korábbi kronológiai adatok és új, kozmogén 3He kitettségi kor mérések alapján. Földtani Közlöny, 135/3: 373-403.

8. Windhoffer, G., Bada, G., 2005. Analogue modelling of the formation and deformation of the Derecske trough. Acta Geologica Hungarica, 48/4: 351-369, doi: 10.1556/AGeol.48.2005.4.1

Nem referált hazai folyóirat cikkek

1. Bada, G., Horváth, F., 1998. A Pannon-medence jelenkori tektonikája. Természet Világa, 127/II: 18-23.

2. Horváth, F., Bada, G., Dövényi, P., Tóth, T., 2002. Kvantitatív neotektonika. Magyar Geofizika, 43: 20-21.

3. Horváth, F., Bada, G., Windhoffer, G., Csontos, L., Dombrádi, E., Dövényi, P., Fodor, L., Grenerczy, Gy., Síkhegyi, F., Szafián, P., Székely, B., Timár, G., Tóth, L., Tóth, T., 2006. A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza: Euro-konform térképsorozat és magyarázó. Magyar Geofizika, 47/4: 133-137.



10. oldal

Könyv (doktori dolgozat)

1. Bada, G., 1999. Cenozoic stress field evolution in the Pannonian basin and surrounding orogens. Inferences from kinematic indicators and finite element stress modelling. PhD thesis, Vrije Universiteit, Amsterdam, NSG Publication No. 990101, ISBN 90-9012374-1, 204 p.

2. Bada, G., 1999. Cenozoic stress field evolution in the Pannonian basin and surrounding orogens. Inferences from kinematic indicators and finite element stress modelling. Peri-Tethys Reports, Paris, no. 31: 204 p.

Könyvrészletek, könyvfejezetek

1. Bada, G., 1997. Kőzetfeszültségek mérése és modellezése. In: Karátson, D., (Ed.), Pannon Enciklopédia. Magyarország földje. Kertek 2000 Kiadó, Budapest, pp. 400-401.

2. Bada, G., Horváth, F., 1999. Jelenkori deformáció és kőzetfeszültség a Pannon-medencében: Adatok és modellek. In: Ádám, A., Meskó, A. (Eds.), “Földtudományok és a földi folyamatok kockázati tényezői”, Magyarország az ezredfordulón – Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián, műhelytanulmányok, MTA Budapest, pp. 15-31.

3. Bada, G., Mónus, P., Szafián, P., Szeidovitz, Gy., Tóth, L., Windhoffer, G., Zsíros, T., 2003. A létesítmény és környezete geofizikai, szeizmológiai és szeizmotektonikai jellemzői. In: Schweitzer F., Tiner T., Bérczi, K., (Eds.), A püspökszilágyi RHFT környezet- és sugárbiztonsága. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 57-90.

4. Bada, G., Horváth, F., Tóth, L., Fodor, L., Timár, G., Cloetingh, S., 2006. Societal aspects of ongoing deformation in the Pannonian region. In: Pinter, N., Grenerczy, Gy., Weber, J., Stein, S., Medak, D., (Eds.), The Adria Microplate: GPS Geodesy, Tectonics, and Hazards. NATO Science Series: IV: Earth and Environmental Sciences, Springer-Verlag, vol. 61: 385-402.

5. Bada, G., Grenerczy, Gy., Tóth, L., Horváth, F., Stein, S., Cloetingh, S., Windhoffer, G., Fodor, L., Pinter, N., Fejes, I., 2007. Motion of Adria and ongoing inversion of the Pannonian basin: Seismicity, GPS velocities and stress transfer. In: Stein, S., Mazzotti, S., (Eds.), Continental Intraplate Earthquakes: Science, Hazard, and Policy Issues. Geological Society of America Special Paper 425, p. 243–262, doi: 10.1130/2007.2425(16).

6. Fodor, L., Csontos, L., Bada, G., Benkovics, L., Györfi, I., 1999. Tertiary tectonic evolution of the Carpatho-Pannonian region: a new synthesis of paleostress data. In: Durand, B., Jolivet, L., Horváth, F., Séranne, M., (Eds.), The Mediterranean basins: Tertiary extension within the Alpine orogen. Geol. Soc. London Spec. Publ., 156: 295-334.



11. oldal

7. Gerner, P., Bada, G., Dövényi, P., Müller, B., Oncescu, M.C., Cloetingh, S., Horváth, F., 1999. Recent tectonic stress and crustal deformation in and around the Pannonian basin: data and models. In: Durand, B., Jolivet, L., Horváth, F., Séranne, M., (Eds.), The Mediterranean basins: Tertiary extension within the Alpine orogen. Geol. Soc. London Spec. Publ., 156: 269-294.

8. Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., 2002. Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Eds.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3: 1-7.

9. Lopes Cardozo, G., Bada, G., Lankreijer, A., Nieuwland, D., 2002. Analogue modelling of a prograding strike-slip fault: Case study of the Balatonfő fault, western Hungary. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3: 217-226.

10. Horváth, F., Bada, G., 2003. A Pannon-medence recens tektonikája. In: Kegyes, Cs., Lőrincz, Gy., (Eds.), Magyarország földrengésbiztonsága. Széchenyi I. Egyetem, Győr, pp. 25-39.

11. Horváth, F., Bada, G., Szafián, P., Tari, G., Ádám, A., Cloetingh, S., 2006. Formation and deformation of the Pannonian basin: Constraints from observational data. In: Gee, D.G., Stephenson, R.A., (Eds.), European Lithosphere Dynamics, Geological Society, London, Memoirs, 32: 191-206.

12. Cloetingh, S., Bada, G., Matenco, L., Lankreijer, A., Horváth, F., Dinu, C., 2006. Modes of basin (de)formation, lithospheric strength and vertical motions in the Pannonian–Carpathian system: inferences from thermo-mechanical modelling. In: Gee, D.G., Stephenson, R.A., (Eds.), European Lithosphere Dynamics, Geological Society, London, Memoirs, 32: 207-221.

Szerkesztések

1. Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Eds.), 2002. Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. European Geosciences Union, EGU St. Mueller Special Publication Series, vol. 3: 301 p.

2. Cloetingh, S., Matenco, L., Bada, G., Dinu, C., Mocanu, V., (Eds.), 2005. The evolution of the Carpathians–Pannonian system: Interaction between neotectonics, deep structure, polyphase orogeny and sedimentary basins in a source to sink natural laboratory. Tectonophysics, vol. 410: 509 p.



12. oldal

Konferencia kötetek, kurzusjegyzetek

1. Bada, G., (Ed.), 1999. Lake Balaton: A natural seismic laboratory. Eurobasin School Event X., Course Notes, Budapest, 171 p.

2. Bada, G., (Ed.), 2001. Quantitative neotectonics and seismic hazard assessment: New integrated approaches for environmental management. 3rd St. Mueller Topical Conference of the European Geophysical Society, Abstract Book, Balatonfüred, Hungary, 75 p.

3. Bada, G., (Ed.), 2001. Lake Balaton: A natural seismic laboratory. Post-conference seismic show and field trip guide, 3rd St. Mueller Topical Conference, Balatonfüred, Hungary, 74 p.

Megjelent konferencia absztraktok, összefoglalók

1. Bada, G., Knibbe, F.J., Nagtegaal, J., Németh, K., 1993. Tertiary evolution of the stress field in the Gerecse Mts., N. Hungary with implications for the dynamics of the Pannonian basin. Terra Abstracts, 5: p. 214 (Strasbourg, France).

2. Németh, K., Kovács, R., Bada, G., 1993. Pliocene basaltic pyroclastic sequence in the Tihany Peninsula, Lake Balaton, Hungary: a volcano-sediemntological study. Terra Abstracts, 5: p. 534 (Strasbourg, France).

3. Bada, G., Fodor, L., Szafián, P., Benkovics, L., Györfi, I., Márton, E., 1995. Tertiary deformation history and basin evolution in the northern part of the Pannonian basin. Extended Abstracts Book, EAGE 57th Conference and Technical Exhibition, Glasgow, Scotland, P564.

4. Bada, G., Gerner, P., Szafián, P., Horváth, F., Cloetingh, S., 1995. Sources of recent tectonic stress in the Pannonian region derived from finite element modelling. Terra Abstracts, 7: p. 123 (Strasbourg, France).

5. Bada, G., Fodor, L., 1996. Tertiary stress field evolution in the Pannonian region - data and models. EAGE 58th Conf. and Tech. Exhibition, Amsterdam, the Netherlands, P569.

6. Bada, G., Fejes, I., Gerner, P., Horváth, F., 1996. Present-day geodynamics of the Pannonian basin and the CERGOP project. Abstract Book of IAG Regional Symp. on Deformations and crustal movement investigations using geodetic techniques, p. 5 (Székesfehérvár, Hungary).

7. Fodor, L., Csontos, L., Bada, G., Benkovics, L., Györfi, I., 1996. Tertiary paleostress and kinematic evolution of the Pannonian basin and neighbouring orogens. The Mediterranean basins: Tertiary Extension within the Alpine Orogen, International Workshop, Cergy-Pontoise, France, p. 2.

8. Bada, G., Fodor, L., Csontos, L., Cloetingh, S.A.P.L, Horváth, F., 1998. Cenozoic structural evolution of the PANCARDI region: inferences from paleostress data and finite element stress modelling. Przeg. Geol., 45/10: p. 1067 (Krakow, Poland).



13. oldal

9. Bada, G., Horváth, F., Tóth, T., Magyari, O., Szafián, P., Gerner, P., Dövényi, P., 1997. Recent tectonic reactivation of the Pannonian basin: data and models. Terra Nova, 9, Abstr. Suppl. 1: p. 153 (Strasbourg, France).

10. Bada, G., Cloetingh, S., Fodor, L., Horváth, F., 1998. Cenozoic structural evolution of the Pannonian basin: paleostress data and finite element stress modelling. Ann. Geophys., 16(I): C59 (Nice, France).

11. Bada, G., Horváth, F., 1998. Recent tectonic reactivation of the Pannonian basin: Data and models. Proceedings of Seismotectonic Seminar, Institute of Risk Research, Geocentre, Univ. Vienna, Austria, p. 11.

12. Bada, G., Horváth, F., Cloetingh, S., 1999. Late-stage inversion of the Pannonian basin: Inferences from geophysical and geological data and FEM stress modelling. Geophysical Research Abstracts, EGS 24th General Assembly, the Hague, the Netherlands, volume I/1: p. 30.

13. Bada, G., Horváth, F., Cloetingh, S., Tóth, T., Windhoffer, G., Grenerczy, Gy., Tóth, L., 2001. Tectonic reactivation of the Pannonian basin during the Quaternary. Geophysical Research Abstracts, EGS 26th General Assembly, Nice, France, volume 3, p. 841.

14. Lopes Cardozo, G.G., Bada, G. 2001. Neotectonic strike slip movements in Western Hungary; Inferences from field study, shallow high resolution seismics and analogue modelling. Terra Nova Special Volume, EUG XI abstracts, p. 330 (Strasbourg, France).

15. Bada, G., Windhoffer, G., Horváth, F., Cloetingh, S., 2001. The role of gravitational vs. tectonic stresses in the late-stage structural inversion of the Pannonian basin. 3rd St. Mueller Topical Conference of the European Geophysical Society, Abstract Book, Balatonfüred, Hungary, p. 4.

16. Horváth, F., Bada, G., 2001. Active tectonics in the Pannonian basin: An overview of structural styles. 3rd St. Mueller Topical Conference of the European Geophysical Society, Abstract Book, Balatonfüred, Hungary, p. 25-26.

17. Lopes Cardozo, G., Bada, G., Nieuwland, D., 2001. Neotectonic strike-slip movements in Western Hungary: From field study through shallow high-resolution seismics towards an analogue model. 3rd St. Mueller Topical Conference of the European Geophysical Society, Abstract Book, Balatonfüred, Hungary, p. 36.

18. Windhoffer, G., Bada, G., Dövényi, P., Horváth, F., 2001. New crustal stress determinations in Hungary from borehole breakout analysis. 3rd St. Mueller Topical Conference of the European Geophysical Society, Abstract Book, Balatonfüred, Hungary, p. 73.

19. Bada, G., Fodor, L., Sacchi, M., Cloetingh, S., Horváth, F., 2003. Neotectonics and surface processes in the western Pannonian basin. ISES Annual Symposium, Amsterdam, the Netherlands, Absctract Book, pp. 39.

20. Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Leél-Össy, Sz., Horváth, E., Bada, G., Fodor, L., Dunai, T., Horváth, F., Cloetingh, S., 2003. Quantification of Quaternary uplift rates in the central Pannonian basin: constraints from geochronological data. ISES Annual Symposium, Amsterdam, the Netherlands, Absctract Book, pp. 35-36.



14. oldal

21. Windhoffer, G., Bada, G., Szafián, P., Timár, G., Horváth, F., Cloetingh, S., 2003. Pull-apart basin evolution and fault reactivation: A case study of the Derecske trough, Pannonian basin. ISES Annual Symposium, Amsterdam, the Netherlands, Absctract Book, pp. 37.

22. Bada, G., Fodor, L., Windhoffer, G., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Sacchi, M., Dunai, T., Tóth, L., Cloetingh, S., Horváth, F., 2003. Lithosphere dynamics and present-day deformation pattern in the Pannonian basin. Geophysical Research Abstracts, Vol. 5, 05772 (Nice, France).

23. Fodor, L., Bada, G., Csillag, G., Dunai, T., Horváth, E., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Síkhegyi, F., Leél-Össy, Sz., Cloething, S., Horváth, F., 2003. Neotectonics of the Pannonian basin II: Interplay between deformation and landscape evolution. Geophysical Research Abstracts, Vol. 5, 09671 (Nice, France).

24. Windhoffer, G., Bada, G., Horváth, F., Cloetingh, S., Szafián, P., Timár, G., 2003. Pull-apart basin evolution and fault reactivation: A case study of the Derecske trough, Pannonian basin. Geophysical Research Abstracts, Vol. 5, 04140 (Nice, France).

25. Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Dunai, T., Fodor, L., Bada, G., Leél-Össy, Sz., Horváth, E., Horváth, F., Cloetingh, S., 2003. Quantification of Quaternary uplift rates in the central Pannonian basin: Constraints from geochronological data. Geophysical Research Abstracts, Vol. 5, 06913 (Nice, France).

26. Cloetingh, S., Horváth, F., Stephenson, R.A., Bertotti, G., Bada, G., Matenco, L., the TECTOP Team, 2003. TECTOP probing tectonic topography at the aftermath of continental convergence in the Pannonian-Carpathian system. Geophysical Research Abstracts, Vol. 5, 05351 (Nice, France).

27. Windhoffer, G., Wórum, G., Bada, G., Cloetingh, S., Horváth, F., 2003. 3D numerical modeling of slip tendency of recently active strike-slip fault system, Derecske trough, Pannonian basin. 4th St. Mueller Conference, European Geosciences Union, Abstract Book, p. 49 (Retezat Mts., Romania).

28. Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Dunai, T., Fodor, L., Bada, G., Leél-Össy, Sz., Horváth, E., Horváth, F., Cloetingh, S., 2003. Exposure age dating, a new tool applied to the Pannonian basin for the quantification of Quaternary vertical movements: the case study of the Visegrád gorge, Danube river. 4th St. Mueller Conference, European Geosciences Union, Abstract Book, p. 49-50 (Retezat Mts., Romania).

29. Bada, G., Fodor, L., Sacchi, M., Cloetingh, S., Horváth, F., 2003. Neotectonics and surface processes in the western Pannonian basin. 4th St. Mueller Conference, European Geosciences Union, Abstract Book, p. 38-39 (Retezat Mts., Romania).

30. Fodor, L., Bada, G., Csillag, G., Dunai, T., Horváth, E., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Síkhegyi, F., Palotás, K., Leél-Össy, Sz., Cloething, S., Horváth, F., 2003. Interplay between neotectonic deformation and landscape evolution of the Pannonian basin. 4th St. Mueller Conference, European Geosciences Union, Abstract Book, p. 46-47 (Retezat Mts., Romania).



15. oldal

31. Cloetingh, S., Horváth, F., Dinu, C., Stephenson, R.A., Bertotti, G., Bada, G., Matenco, L., Garcia-Castellanos, D. and the TECTOP Team, 2003. TECTOP probing tectonic topography at the aftermath of continental convergence in the Pannonian-Carpathian system. 4th St. Mueller Conference, European Geosciences Union, Abstract Book, p. 37-38 (Retezat Mts., Romania).

32. Bada, G., Horváth, F., Fodor, L., Timár, G., Tóth, L., Cloetingh, S., 2004. The societal aspects of ongoing deformation in the Pannonian basin. The Adria Microplate: GPS Geodesy, Tectonics, and Hazards. NATO Advanced Research Workshop, Veszprém, Hungary, Abstract Book, p. 20-25.

33. Bada, G., 2004. Societal aspects of onging deformation in the Pannonian basin. Netherlands Research School of Sedimentary Geology (NSG) 11th Annual Symposium, Utrecht, the Netherlands, Abstract Book, p. 10.

34. Fodor, L., Bada, G., Csontos, L., Vrabec, M., Horváth, F., 2004. Miocene-Pliocene deformation of the Pannonian basin: how much is it related to the motion of the Adriatic plate? The Adria Microplate: GPS Geodesy, Tectonics, and Hazards. NATO Advanced Research Workshop, Veszprém, Hungary, Abstract Book, p. 46-51.

35. Horváth, F., Bada, G., Szafián, P., Windhoffer, G., 2004. Present-day deformation and geodynamic setting of the Pannonian basin. The Adria Microplate: GPS Geodesy, Tectonics, and Hazards. NATO Advanced Research Workshop, Veszprém, Hungary, Abstract Book, p. 59-63.

36. Windhoffer, G., Bada, G., Nieuwland, D., Wórum, G., Horváth, F., 2004. On the mechanics of basin formation in the Pannonian basin: inferences from analogue and computer modelling. 2nd Meeting of the Central European Tectonic Studies Group (CETeG), Lucenec, Slovakia, Geolines, 17: p. 102.

37. Bada, G., Fodor, L., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Dunai, T., Cloetingh, S., Horváth, F., 2005. Active tectonics and continental topography development in the Pannonian basin. Geophysical Research Abstracts, Vol. 7, 09536 (Vienna, Austria).

38. Bada, G., Windhoffer, G., Fodor, L., Grenerczy, Gy., Tóth, L., Horváth, F., Cloetingh, S., 2005. Motion of Adria and ongoing inversion of the Pannonian basin: inferences from stress and strain indicators. Geophysical Research Abstracts, Vol. 7, 09472 (Vienna, Austria).

39. Bada, G., Windhoffer, G., Fodor, L., Grenerczy, Gy., Tóth, L., Horváth, F., Cloetingh, S., 2005. Stress propagation and ongoing inversion in the Pannonian region. Geolines, 19: 18-19.

40. Cloetingh, S., Matenco, L., Bada, G., Beekman, F., Bertotti, G., Andriessen, P.A.M., 2005. Lithospheric state of stress, rheology and (neo)tectonic controls on the late stage evolution of the Pannonian-Carpathians system: post-orogenic folding and intraplate continental topography. Geophysical Research Abstracts, Vol. 7, 08444 (Vienna, Austria).

41. Grenerczy, Gy., Bada, G., 2005. GPS baseline length changes and their tectonic interpretation in the Pannonian Basin. Geophysical Research Abstracts, Vol. 7, 04808 (Vienna, Austria).



16. oldal

42. Windhoffer, G., Bada, G., Nieuwland, D. Wórum, G., 2005. Comparative analogue and numerical modelling of the reactivation of a strike-slip system: a case study of the Derecske trough, Pannonian basin. Geophysical Research Abstracts, Vol. 7, 08472 (Vienna, Austria).

43. Windhoffer, G., Dombrádi, E., Horváth, F., Székely, B., Bada, G., Szafián, P., Dövényi, P., Tóth, L., Grenerczy, Gy., Timár, G., 2005. Geodynamic Atlas of the Pannonian Basin and the Surrounding Orogens. 7th Workshop on Alpine Geological Studies, Abstract Book, p. 109.

44. Bada, G., 2005. Active tectonics and continental topography development in the Pannonian Basin. Topo-Europe Workshop, Academia Europaea, Heidelberg, Abstract Book, p 4.

45. Fodor, L., Bada, G., Csillag, G., Horváth, E., Müller, P., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., 2005. Interplay between neotectonic deformation and surface processes in the Pannonian basin. Abstract volume, 15th Conference on Deformation mechanism, Rheology and Tectonics, ETH Zürich, Switzerland, p. 79.

46. Bada, G., Cloetingh, S., Dövényi, P., Dunai, T.,Fodor, L., Grenerczy, Gy., Horváth, F., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Timár, G., Tóth, L.,Tóth , T., Wórum, G., 2006. Introduction to the neotectonics of the Pannonian basin: Data and models. CRONUS-EU Summer School, Harkány, Hungary.

47. Bada, G., Horváth, F., Cloetingh, S., Fodor, L., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Dunai, T., Dombrádi, E., 2006. Active tectonics and topography development in the Pannonian basin: problems and progress. Geophysical Research Abstracts, Vol. 8, 01670 (Vienna, Austria).

48. Dombrádi, E., Timár, G., Bada, G., Horváth, F., Cloetingh, S., 2006. Fractal characteristics of drainage network in the Pannonian and Transylvanian basins. Geophysical Research Abstracts, Vol. 8, 06393 (Vienna, Austria).

49. Horváth, A., Szafián, P., Bada, G., Tóth, T., Horváth, F., Spiess, V., 2006. High resolution seismic surveys on Lake Balaton, central Pannonian basin. Geophysical Research Abstracts, Vol. 8, 09445 (Vienna, Austria).

50. Horváth, F., Dunkl, I., Tóth, T.M., Tari, G., Bada, G., 2006. Surface vs. Moho topography and the core complex mode of extension in the Pannonian basin. Geophysical Research Abstracts, Vol. 8, 04290 (Vienna, Austria).

51. Bada, G., Horváth, F., Fodor, L., Tóth, T., Jósvai, J., Grenerczy, Gy., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Szafián, P., Dövényi, P., 2006. Magyarország fiatal tektonikája komplex adatrendszerek együttes értékelése alapján. Geofizikai-Földtani-Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás, Zalakaros, Absztrakt kötet, p. 49.

52. Bada, G., Horváth, F., Fodor, L., Szafián, P., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Cloetingh, S., 2007. On the topography development of the Pannonian basin: results from geophysics, geomorphology, and active tectonic studies. Geophysical Research Abstracts, Vol. 9, 03561 (Vienna, Austria).



17. oldal

53. Horváth, F., Bada, G., Sztanó, O., Szafián, P., Timár, G., 2007. Topography of the Pannonian basin: a key to understand basin evolution. Geophysical Research Abstracts, Vol. 9, 08443 (Vienna, Austria).

54. Szafián, P., Bada, G., Vincze, O., Székely, B., Spiess, V., 2007. Neotectonic analysis of high resolution seismic data, Lake Balaton, Pannonian basin. Geophysical Research Abstracts, Vol. 9, 03600 (Vienna, Austria).

55. Bada, G., 2007. Late-stage tectonic inversion and landscape development of the Pannonian basin and the Topo-Hungary initiative. Alpine-Carpathian-Pannonian workshop, Siófok, Absztrakt kötet, p. 7.

56. Horváth, F., Bada, G., Szabó, Cs., Herein, M., Dombrádi, E., 2007. Continental extrusion revisited. Alpine-Carpathian-Pannonian workshop, Siófok, Absztrakt kötet, p. 4.

57. Horváth, A., Bada, G., Wallis, R., Valcz, Gy., Szafián, P., Horváth, F., 2007. Detailed anatomy of the Makó trough, Hungary: Implications for the evolution of the Pannonian basin. Alpine-Carpathian-Pannonian workshop, Siófok, Absztrakt kötet, p. 24.

58. Szafián, P., Bada, G., Sztanó, O., Zlinszky, A., Székely, B., Horváth, F., 2007. High-resolution seismic invertigations at Lake Balaton, Transdanubia, I: Paleoenvironments and lake level variations. Magyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlése, HUNTEK Workshop, Sopron, Absztrakt kötet, p. 33.

59. Bada, G., Szafián, P., Fodor, L., Vincze, O., Tóth, Zs., Horváth, F., 2007. High-resolution seismic invertigations at Lake Balaton, Transdanubia, II: Neo- and morphotectonics. Magyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlése, HUNTEK Workshop, Sopron, Absztrakt kötet, p. 34.

60. Szanyi, Gy., Bada, G., Surányi, G., Leél-Őssy, Sz., Varga, Zs., 2007. Pleistocene uplift rate of te Buda Hills (Hungary), using uranium-series dating of cave rafts. Magyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlése, HUNTEK Workshop, Sopron, Absztrakt kötet, p. 48.

61. Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Dunai, T., Csillag, G., Fodor, L., Bada G., Müller, P., 2008. Quaternary deflation in the western Pannonian Basin, Hungary – landforms dated using in situ produced cosmogenic 10Be. Geophysical Research Abstracts, Vol. 10, 04665 (Vienna, Austria).

62. Dombrádi, E., Sokoutis, D., Bada, G., Cloetingh, S., Horváth, F., 2008. Large-scale lithospheric folding controlling active deformation and topography development in the Pannonian basin: insights from analogue modelling. Geophysical Research Abstracts, Vol. 10, 08002 (Vienna, Austria).

63. Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Fodor, L., Bada G., Dunai, T., Csillag, G., Braucher, R., Müller, P., 2008. Cosmogenic 10Be ages support long lasting Quaternary deflation as a possible origin of the linear valley network in the western Pannonian basin. Proceedings and Excursion Guide, 6th CETeG meeting, Upohlav, Slovakia, pp. 116-117.

64. Szanyi, Gy., Bada, G., Surányi, G., Leél-Őssy, Sz., Varga, Zs., 2008. Pleistocene uplift history of the Buda Hills, Hungary: Insights from new uranium-series ages of cave rafts. Proceedings and Excursion Guide, 6th CETeG meeting, Upohlav, Slovakia, p. 134.



18. oldal

Nem publikált kutatási jelentések

1. Bada, G., Dövényi, P., Szafián, P., 2000. A Dél-Dunántúl neotektonikai viszonyai I.: Feszültségtér fejlődés, gravitációs és geotermikus adatok. Kutatási jelentés a Mecsekérc Rt. részére, Geomega Kft., Budapest, 28 p.

2. Bada, G., Wórum, G., 2000. A Dél-Dunántúl neotektonikai viszonyai II.: Szeizmikus szelvények értelmezése. Kutatási jelentés a Mecsekérc Rt. részére, Geomega Kft., Budapest, 27 p.

3. Bada, G., Dövényi, P., Szafián, P., Tóth, T., 2000. A Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) telephelyének előzetes neotektonikai reambulációja. Kutatási jelentés a MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet részére, Geomega Kft., Budapest, 31 p.

4. Bada, G., Dövényi, P., Szafián, P., Szederkényi, T., Windhoffer, G., 2002. Geológiai lehetőségek termálvíz-kutató fúrás lemélyítéséhez Baja városában és környékén. Kutatási jelentés a Bajai Önkormányzat részére, Geomega Kft., Budapest, 39 p.

5. Bada, G., Szafián, P., Windhoffer, G., 2002. A tervezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló (Üveghuta, Bátaapáti) környezetének szeizmotektonikai viszonyai. Kutatási jelentés a MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet részére, Geomega Kft., Budapest, 52 p.

6. Bada, G., Windhoffer, G., Szafián, P., Dövényi, P., Horváth, F., 2004. Jelentés a regionális és európai feszültség adatbázis összeállítása érdekében végzett munkákról. Kutatási jelentés a Mecsekérc Rt. részére, Geomega Kft., Budapest, 138 p.

7. Bada, G., Bus, Z., Gribovszki, K., Horváth, F., Magyari, Á., Mónus, P., Szafián, P., Szeidovitz, Gy., Timár, G., Tóth, T., Wéber, Z., Wórum, G., 2005. A Paksi Atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbítására vonatkozó Részletes Környezeti Hatástanulmányt (RKHT) előkészítő földtani, szeizmotektonikai és geotechnikai értékelés. II. kötet: A tíz éve folyó mikroszeizmikus monitorozás eredményeinek szeizmológiai értékelése és a neotektonikai modell megújítása. Kutatási jelentés az ETV-ERŐTERV Energetikai Tervező és Vállalkozó Rt. részére, GeoRisk Kft és Geomega Kft., Budapest, 219 p.

8. Bada, G., Dövényi, P., Hámori, Z., 2005. A püspökszilágyi RHFT környezetében végzett kiegészítő földtani kutatás neotektonikai szintézise. Kutatási jelentés a Mecsekérc Zrt. részére, Geomega Kft., Budapest, 83 p.

9. Bada, G., Dövényi, P., Hámori, Z., Neducza, B., Szafián, P., Tóth, T., 2006. A püspökszilágyi RHFT környezetében végzett kiegészítő földtani kutatás: Neotektonikai szintézis. Kutatási jelentés a Mecsekérc Zrt. részére, Geomega Kft., Budapest, 152 p.

10. Horváth, F., Bada, G., Cserepes, L., Csontos, L., Dövényi, P., Fodor, L., Györfi, I., Lenkey, L., Nagymarosy, A., Szafián, P., Sztanó, O., Vörös, A., 1996. A Kisalföld rétegtani és szerkezetföldtani vizsgálata a szénhidrogén kutatási perspektívák újabb meghatározása céljából. Kutatási jelentés a MOL Rt. részére, Geomega Kft., Budapest, 186 p.

11. Horváth, F., Tóth, T., Szafián, P., Bada, G., Vida, R., Benkovics, L., Csontos, L., Dövényi, P., 1997. A tervezett magasaktivitású hulladéktároló tektonikai veszélyeztetettségének



19. oldal

analízise a Dunán végrehajtott speciális szeizmikus szelvényezés alapján. Kutatási jelentés a Paksi Atomerőmű Rt. részére, Geomega Kft., Budapest, 127 p.

12. Horváth, F., Tóth, T., Magyari, O., Szafián, P., Bada, G., Dövényi, P., 1997 Folyóvízen kivitelezett nagyfelbontású szeizmikus kísérleti mérések a Duna országhatár és Esztergom közötti szakaszán. Kutatási jelentés a MOL Rt. részére, Geomega Kft., Budapest, 86 p.

13. Horváth F., Bada G., Oszkó, L., Dövényi, P., Tolnay, K., Kovác, M., Milicka, J., Pivko, D., Kronome, B., Vida, R., 1999. Geological overview and petroleum prospect evaluation of the McCallan concession area. Exclusive Report for McAllan Ltd., Geomega Kft., Budapest, 75 p.

14. Horváth, F., Bada, G., Kohl, T., Nádor, A., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Rybach, L, Sümegi, P., Székely, B., Wórum, G., 2003. Korszerű módszerek radioaktív hulladéktároló hosszú távú stabilitásának vizsgálatában. Kutatási jelentés Mecsekérc Rt. részére, Geomega Kft., Budapest, 267 p.

15. Horváth, F., Bada, G., Windhoffer, G., Csontos, L., Dövényi, P., Fodor, L., Grenerczy, Gy., Síkhegyi, F., Szafián, P., Székely, B., Timár, G., Tóth, L., Tóth, T., 2005a. A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza: Euro-konform térképsorozat és magyarázó. OTKA T034928 sz. projekt, zárójelentés. ELTE FFI Geofizikai Tsz., Budapest, 38 p.

16. Horváth, F., Bada, G., Dombrádi, E., Tóth-Makk, Á., Nádor, A., Nagy, Á., Sacchi, M., Sztanó, O., 2006. Role of supply in lacustrine sequences: the case of the Pannonian basin. Kutatási jelentés Norsk Hydro Produkson AS részére. ELTE FFI Geofizikai Tsz., Budapest, 228 p.

Oktatási segédanyagok, jegyzetek

1. Bada, G., Szafián, P., Windhoffer, G., Dövényi, P., 2004. Feszültségtér Európában és a Pannon-medence térségében: adatok, modellek és geodinamikai alkalmazások. Kutatási jelentés, Budapest, 118 p. Jegyzet a „ Pannon-medence jelenkori geodinamikája...” című PhD kurzushoz. Elérhetőség: http://geophysics.elte.hu/dolgozok/bada.htm#oktatas

2. Bada, G., 2005. Pannon-medence jelenkori geodinamikája: vizsgálati módszerek és kutatási eredmények. Elektronikus jegyzet a hasonló című PhD kurzushoz. Elérhetőség: http://geophysics.elte.hu/dolgozok/bada.htm#oktatas

3. Bada, G., Szafián, P., 2007. Tektonikai stílusok és a szénhidrogén potenciál. Elektronikus jegyzet a Szeizmikus interpretáció a szénhidrogénkutatásban című kurzus gyakorlatához. Elérhetőség: http://geophysics.elte.hu/dolgozok/bada.htm#oktatas

4. Bada, G., Szafián, P., 2007. Tektonikai stílusok szeizmikus szelvényeken. Elektronikus jegyzet a Szeizmikus interpretáció a szénhidrogénkutatásban című kurzus gyakorlatához. Elérhetőség: http://geophysics.elte.hu/dolgozok/bada.htm#oktatas

Független hivatkozások jegyzéke


20. oldal


Ez a fejezet az impakt faktoros folyóiratokban megjelent és/vagy független hivatkozást szerző cikkek listáját tartalmazza. Forrás: ISI Web of Knowledge, Scopus, saját gyűjtés. Az összesítés a 2008. április 1-i állapotot tükrözi. A fejezetet a hivatkozásoknak és a tudományos cikkek impakt faktorainak összegzése zárja.

Független hivatkozások

Bada, G., Fodor, L., Székely, B., Timár, G., 1996. Tertiary brittle faulting and stress field evolution in the Gerecse Mts., N. Hungary. Tectonophysics, 255: 269-289.

Impact factor (1996): 0.974 Független hivatkozások száma: 10 1. Gál, B., Poros, Zs., Molnár, F., 2008. A Hárshegyi Homokkő Formáció hidrotermális kifejlődései és

azok kapcsolatai regionális földtani eseményekhez. Földtani Közlöny, 138 (1), pp. 49-60.

2. Sasvári, Á., Kiss, A., Csontos, L., 2007. Paleostress investigation and kinematic analysis along the Telegdi Roth Fault (Bakony Mountains, western Hungary). Geologica Carpathica, 58 (5), pp. 477-486.

3. Widera, M., Banaszak, J., Cepińska, S., Derdowski, R., 2004. Palaeotectonic analysis of the Paleogene and Neogene activity of the northern parts of the Poznán-Oleśnica Dislocation Zone (central Poland). Przeglad Geologiczny, 52 (8 I), pp. 665-674.

4. Csontos, L., Vörös, A., 2004. Mesozoic plate tectonic reconstruction of the Carpathian region. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, 210 (1), pp. 1-56.

5. Jordán, Gy., Csillag, G., Szűcs, A., Qvarfort, U., 2003. Application of digital terrain modelling and GIS methods for the morphotectonic investigation of the Kali Basin, Hungary. Zeitschrift fur Geomorphologie, 47 (2), pp. 145-169.

6. Kázmér, M., Dunkl, I., Frisch, W., Kuhlemann, J., Ozsvárt, P., 2003. The Palaeogene forearc basin of the Eastern Alps and Western Carpathians: Subduction erosion and basin evolution. Journal of the Geological Society, 160 (3), pp. 413-428.

7. Grachev, A.F., Nikolaev, V.A., 2002. Problems of the Pannonian Basin geodynamics. Russian Journal of Earth Sciences, 4(5), pp. 331-361.

8. Koroknai, B., Horváth, P., Balogh, K., Dunkl, I., 2001. Alpine metamorphic evolution and cooling history of the Veporic basement in Northern Hungary: New petrological and geochronological constraints. International Journal of Earth Sciences, 90 (3), pp. 740-751.

9. Ozsvárt, P., 1997. Middle Eocene foraminifer, mollusc and ostracod fauna from the Csordakút Basin (Gerecse Mountains, Hungary): Palaeoenvironments recorded in a transgressive sequence. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eotvos Nominatae, Sectio Geologica, (32), pp. 73-135.

10. Faupl, P., Császár, G., Mišik, M., 1997. Cretaceous and Palaeogene sedimentary evolution in the eastern Alps, western Carpathians and the north Pannonian region: An overview. Acta Geologica Hungarica, 40 (3), pp. 273-305.



21. oldal

Bada, G., Gerner, P., Cloetingh, S., Horváth, F., 1998. Sources of recent tectonic stress in the Pannonian region: inferences from finite element modelling. Geophysical Journal International, 134: 87-102, doi: 10.1046/j.1365-246X.1998.00545.x.

Impact factor (1998): 1.491 Független hivatkozások száma: 33 1. Heidbach, O., Reinecker, J., Tingay, M., Müller, B., Sperner, B., Fuchs, K., Wenzel, F., 2007. Plate

boundary forces are not enough: Second- and third-order stress patterns highlighted in the World Stress Map database. Tectonics, 26 (6), art. no. TC6014.

2. Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., 2007. Tectonic and climatic forcing in Quaternary landscape evolution in the central Pannonian Basin. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-149.

3. Kiszely, M., 2007. Statistical investigations of local earthquakes in the Carpathian Basin and surrounding area. Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica, 42 (3), pp. 341-359.

4. Fernández-Ibáñez, F., Soto, J.I., Zoback, M.D., Morales, J., 2007. Present-day stress field in the Gibraltar Arc (western Mediterranean). Journal of Geophysical Research B: Solid Earth, 112 (8), art. no. B08404.

5. Jarosiński, M., 2006. Recent tectonic stress field investigations in Poland: A state of the art. Geological Quarterly, 50 (3), pp. 303-321.

6. Tóth, L., Győri, E., Mónus, P., Zsíros, T., 2006. Seismic hazard in the Pannonian region. NATO Science Series, IV. Earth and Environmental Sciences, 61, pp. 369-384.

7. Jarosiński, M., 2006. Sources of the present-day tectonic stresses in Central Europe: Inferences from finite element modelling. Przeglad Geologiczny, 54 (8), pp. 700-709.

8. Oczlon, M.S., Onescu, D., 2005. Late Neogene low-angle thrusting on the northwestern margin of the South Carpathians (Poiana Rusca, West Romania). Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 367-377.

9. Jarosiński, M., 2005. Ongoing tectonic reactivation of the Outer Carpathians and its impact on the foreland: Results of borehole breakout measurements in Poland. Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 189-216.

10. Robl, J., Stüwe, K., 2005. Continental collision with finite indenter strength: 2. European Eastern Alps. Tectonics, 24 (4), art. no. TC4014, pp. 1-21.

11. Martín Velásquez, S., de Vicente, G., Elorza, F.J., Muñoz Martín, A., 2005. Stress magnitudes determinations by means of the finite element technique in the El Berrocal massif (Spanish Central System). Boletin Geologico y Minero, 116 (3), pp. 217-230.

12. Wéber, Z., 2005. Probabilistic waveform inversion for focal parameters of local earthquakes. Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica, 40 (2 SPEC. ISS.), pp. 229-239.

13. Zakarevičius, A., Stanionis, A., 2005. Research of horizontal movements of the earth crust by applying the programme ansys. Geodesy and Cartography, 31 (1), pp. 3-11+IIIa+IVa.

14. Tournerie, B., Chouteau, M., 2005. Three-dimensional magnetotelluric survey to image structure and stratigraphy of a sedimentary basin in Hungary. Physics of the Earth and Planetary Interiors, 150 (1-3 SPEC. ISS.), pp. 197-212.

15. Bielik, M., Šefara, J., Kováč, M., Bezák, V., Plašienka, D., 2004. The Western Carpathians - Interaction of Hercynian and Alpine processes. Tectonophysics, 394 (1-2), pp. 63-86.

16. Wéber, Z., 2004. Bootstrap inversion of local earthquake data in the Pannonian Basin. Geophysical Transactions, 44 (3-4), pp. 221-239.


18. Tǎrǎpoancǎ, M., 2004. Architecture, 3D geometry and tectonic evolution of the Carpathians foreland basin. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-120.

19. Gribovszki, K., Vaccari, F., 2004. Seismic ground motion and site effect modelling along two profiles in the City of Debrecen, Hungary. Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica, 39 (1), pp. 101-120.



22. oldal

20. Sasowsky, I.D., Šebela, S., Harbert, W., 2003. Concurrent tectonism and aquifer evolution 100,000 years recorded in cave sediments, Dinaric Karst, Slovenia. Environmental Geology, 44 (1), pp. 8-13.

21. Márton, E., Fodor, L., Jelen, B., Márton, P., Rifelj, H., Kevrić, R., 2002. Miocene to Quaternary deformation in NE Slovenia: Complex paleomagnetic and structural study. Journal of Geodynamics, 34 (5), pp. 627-651.

22. Dunkl, I., Frisch, W., 2002. Thermochronologic constraints on the Late Cenozoic exhumation along the Alpine and West Carpathian margins of the Pannonian basin. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3, pp. 135-147.

23. Grenerczy, G., Fejes, I., Kenyeres, A., 2002. Present crustal deformation pattern in the Pancardi Region: Constraints from Space Geodesy. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3, pp. 65-77.

24. Marovic, M., Djokovic, I., Pesic, L., Radovanovic, S., Toljic, M., Gerzina, N., 2002. Neotectonics and seismicity of the southern margin of the Pannonian basin in Serbia. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3, pp. 277-295.

25. Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T., Kiszely, M., 2002. Seismicity in the Pannonian Region - earthquake data. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3, pp. 9-28.

26. Huismans, R.S., Bertotti, G., 2002. The Transylvanian basin, transfer zone between coeval extending and contracting regions: Inferences on the relative importance of slab pull and rift push in arc-back arc systems. Tectonics, 21 (2), pp. 2-1.

27. Roth, F., Fleckenstein, P., 2001. Stress orientations found in North-East Germany differ from the West European trend. Terra Nova, 13 (4), pp. 289-296.

28. Tóth, J., Almási, I., 2001. Interpretation of observed fluid potential patterns in a deep sedimentary basin under tectonic compression: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. Geofluids, 1 (1), pp. 11-36.

29. Pavelić, D., 2001. Tectonostratigraphic model for the North Croatian and North Bosnian sector of the Miocene Pannonian Basin System. Basin Research, 13 (3), pp. 359-376.

30. Grenerczy, G., Kenyeres, A., Fejes, I., 2000. Present crustal movement and strain distribution in Central Europe inferred from GPS measurements. Journal of Geophysical Research B: Solid Earth, 105 (B9), pp. 21835-21846.

31. Badawy, A., 2000. P-wave spectra of the Fuzesgyarmat, eastern Hungary earthquake sequence. Journal of Seismology, 4 (1), pp. 49-58.

32. Szafián, P., 1999. Gravity and tectonics. A case study in the Pannonian basin and surrounding mountain belt. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-154.

33. Reinecker, J., Lenhardt, W.A., 1999. Present-day stress field and deformation in eastern Austria. International Journal of Earth Sciences, 88 (3), pp. 532-550.

Bada, G., Horváth, F., 1998. Present-day geodynamics of the Pannonian basin and its surroundings: A review. Reports on Geodesy, 35/5: 51-75.

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 3 1. Dinter, G., Schmitt, G., 2001. Three dimensional plate kinematics in Romania. Natural Hazards, 23

(2-3), pp. 389-406.

2. Jarosinski, M., 2001. Present-day geodynamics of Palaeozoic complex beneath the outer carpathians basing on logs and core examinations in the Tarnawa 1 well. Prace - Panstwowego Instytutu Geologicznego, (174), pp. 119-132.



23. oldal

3. Detzky, G., D. Lőrincz, K., Tevan, K., 2000. Neotektonikus jelensegek szeizmikus vizsgalata a Szolnoki flis teruleten. Magyar Geofizika, 41 (1), pp. 33-41.

Bada, G., 1999. Cenozoic stress field evolution in the Pannonian basin and surrounding orogens. Inferences from kinematic indicators and finite element stress modelling. PhD thesis, Vrije Universiteit, Amsterdam, NSG Publication No. 990101, ISBN 90-9012374-1, 204 p.

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 32 1. Kiszely, M., 2007. Statistical investigations of local earthquakes in the Carpathian Basin and

surrounding area. Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica, 42 (3), pp. 341-359.

2. Duić, Ž, Urumović, K., 2007. Influence of Legrad threshold structure on hydrogeological characteristics in Koprivnica area. Rudarsko Geolosko Naftni Zbornik, 19, pp. 1-10.


4. Pospíšil, L., Mikšva, J., Kováčik, M., 2007. Risk and Geodynamically active areas of Carpathian lithosphere. Acta Montanistica Slovaca 12 (1), pp. 105-114.

5. Nemčok, M., Dilov, T., Wojtaszek, M., Ludhová, L., Klecker, R.A., Sercombe, W.J., Coward, M.P., 2007. Dynamics of the Polish and Eastern Slovakian parts of the Carpathian accretionary wedge: Insights from palaeostress analyses. Geological Society Special Publication, (272), pp. 271-302.

6. Nemčok, M., Krzywiec, P., Wojtaszek, M., Ludhová, L., Klecker, R.A., Sercombe, W.J., Coward, M.P., 2006. Tertiary development of the Polish and eastern Slovak parts of the Carpathian accretionary wedge: Insights from balanced cross-sections. Geologica Carpathica, 57 (5), pp. 355-370.

7. Szafián, P., Horváth, F., 2006. Crustal structure in the Carpatho-Pannonian region: Insights from three-dimensional gravity modelling and their geodynamic significance. International Journal of Earth Sciences, 95 (1), pp. 50-67.

8. Krézsek, Cs, Bally, A.W., 2006. The Transylvanian Basin (Romania) and its relation to the Carpathian fold and thrust belt: Insights in gravitational salt tectonics. Marine and Petroleum Geology, 23(4), pp. 405-442.

9. Krézsek, Cs., Filipescu, S., 2005. Middle to late Miocene sequence stratigraphy of the Transylvanian Basin (Romania). Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 437-463.

10. Csontos, L., Magyari, Á., Van Vliet-Lanoë, B., Musitz, B., 2005. Neotectonics of the Somogy hills (Part II): Evidence from seismic sections. Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 63-80.

11. Timár, G., Sümegi, P., Horváth, F., 2005. Late Quaternary dynamics of the Tisza River: Evidence of climatic and tectonic controls. Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 97-110.

12. Unger, Z., Timár, G., 2005. Székelyföld lineamens térképe Landsat-TM űrfelvétel alapján. Földtani Közlöny, 135(2), pp. 293-304.

13. Gméling, K., Harangi, Sz., Kasztovszky, Zs., 2005. Boron and chlorine concentration of volcanic rocks: An application of prompt gamma activation analysis. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry, 265 (2), pp. 201-212.

14. Wórum, G., 2004. Modelling of fault reactivation potential and quantification of inversion tectoics in the southern Netherlands. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-152.



24. oldal

15. Márton, E., Fodor, L., 2003. Tertiary paleomagnetic results and structural analysis from the Transdanubian Range (Hungary): Rotational disintegration of the Alcapa unit. Tectonophysics, 363 (3-4), pp. 201-224.

16. Timár, G., 2003. Controls on channel sinuosity changes: A case study of the Tisza River, the Great Hungarian Plain. Quaternary Science Reviews, 22 (20), pp. 2199-2207.

17. Lamarche, J., Bergerat, F., Lewandowski, M., Mansy, J.L., Świdrowska, J., Wieczorek, J., 2002.

18. Variscan to Alpine heterogeneous palaeo-stress field above a major Palaeozoic suture in the Carpathian foreland (southeastern Poland). Tectonophysics, 357 (1-4), pp. 55-80.

19. Zuchiewicz, W., Tokarski, A.K., Jarosinski, M., Márton, E., 2002. Late Miocene to present day structural development of the Polish segment of the Outer Carpathians. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3, pp. 185-202.



22. Kováč, M., Bielik, M., Hok, J., Kováč, P., Kronome, B., Labak, P., Moczo, P. Plašienka a, D., Šefara, J., Sujan, M., 2002. Seismic activity and neotectonic evolution of the Western Carpathians (Slovakia). In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3, pp. 167-184.

23. Andeweg, B., 2002. Cenozoic tectonic evolution of the Iberian Peninsula. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-178.

24. Bielik, M., Kováč, M., Kučera, I., Michalík, P., Sujan, M., Hók, J., 2002. Neo-alpine linear density boundaries (faults) detected by gravimentry. Geologica Carpathica, 53 (4), pp. 235-244.

25. Lučić, D., Saftić, B., Krizmanić, K., Prelogović, E., Britvić, V., Mesić, I., Tadej, J., 2001. The neogene evolution and hydrocarbon potential of the pannonian basin in Croatia. Marine and Petroleum Geology, 18 (1), pp. 133-147.

26. Cloetingh, S., Lankreijer, A., 2001. Lithospheric memory and stress field controls on polyphase deformation of the Pannonian basin-Carpathian system. Marine and Petroleum Geology, 18 (1), pp. 3-11.

27. Sotak, J., Pereszlenyi, M., Marschalko, R., Milicka, J., Starek, D., 2001. Sedimentology and hydrocarbon habitat of the submarine-fan deposits of the central carpathian paleogene basin (NE Slovakia). Marine and Petroleum Geology, 18 (1), pp. 87-114.

28. Willingshofer, E., 2000. Extension in collisional orogenic belts: the Late Cretaceous evolution of the Alps and Carpathians. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-146.

29. Frisch, W., Székely, B., Kuhlemann, J., Dunkl, I., 2000. Geomorphological evolution of the Eastern Alps in response to Miocene tectonics. Zeitschrift fur Geomorphologie, 44 (1), pp. 103-138.

30. Wortel, M.J.R., Spakman, W., 2000. Subduction and slab detachment in the Mediterranean-Carpathian region. Science, 290 (5498), pp. 1910-1917.

31. Lenkey, L., 1999. Geotermics of the Pannonian basin and its bearing on the tectonics of basin evolution. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-215.



25. oldal

32. Lankreijer, A., Bielik, M., Cloetingh, S., Majcin, D., 1999. Rheology predictions across the western Carpathians, Bohemian massif, and the Pannonian basin: Implications for tectonic scenarios. Tectonics, 18 (6), pp. 1139-1153.

Fodor, L., Csontos, L., Bada, G., Benkovics, L., Györfi, I., 1999. Tertiary tectonic evolution of the Carpatho-Pannonian region: a new synthesis of paleostress data. In: Durand, B., Jolivet, L., Horváth, F., Séranne, M., (Eds.), The Mediterranean basins: Tertiary extension within the Alpine orogen. Geol. Soc. London Spec. Publ., 156: 295-334.

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 86 1. Schmid, S.M., Bernoulli, D., Fügenschuh, B., Maţenco, L., Schefer, S., Schuster, R., Tischler, M.,

Ustaszewski, K., 2008. The Alpine-Carpathian-Dinaridic orogenic system: correlation and evolution of tectonic units. Swiss Journal of Geosciences, 101 (1), pp. 1-45.

2. Kovács, I., Szabó, Cs., 2008. Middle Miocene volcanism in the vicinity of the Middle Hungarian zone: Evidence for an inherited enriched mantle source. Journal of Geodynamics, 45 (1), pp. 1-17.

3. Bali, E., Zajacz, Z., Kovács, I., Szabó, Cs., Halter, W., Vaselli, O., Török, K., Bodnar, R.J., 2008. A quartz-bearing orthopyroxene-rich websterite xenolith from the Pannonian Basin, Western Hungary: Evidence for release of quartz-saturated melts from a subducted slab. Journal of Petrology, 49 (3), pp. 421-439.

4. Bali, E., Zanetti, A., Szabó, Cs., Peate, D.W., Waight, T.E., 2008. A micro-scale investigation of melt production and extraction in the upper mantle based on silicate melt pockets in ultramafic xenoliths from the Bakony - Balaton Highland Volcanic Field (Western Hungary). Contributions to Mineralogy and Petrology, 155 (2), pp. 165-179.

5. Cloetingh, S., Ziegler, P.A., 2007. Tectonic models for the evolution of sedimentary basins. In: Watts, A.B., (Ed.), Crust and lithosphere dynamics. Treaties on Geophysics, vol. 6, pp. 485-610.


7. Harangi, Sz., Downes, H., Thirlwall, M., Gméling, K., 2007. Geochemistry, petrogenesis and geodynamic relationships of miocene calc-alkaline volcanic rocks in the western Carpathian arc, Eastern Central Europe. Journal of Petrology, 48 (12), pp. 2261-2287.

8. Leever, K., 2007. Foreland of te Romanian Carpathians. Controls on late orogenic sedimentary basin evolution and Paratethys paleogeography. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-182.

9. Harangi, Sz., Lenkey, L., 2007. Genesis of the Neogene to Quaternary volcanism in the Carpathian-Pannonian region: Role of subduction, extension, and mantle plume. GSA Special Paper, 418, pp. 67-92.

10. Juhász, Gy., Pogácsás, Gy., Magyar, I., Vakarcs, G., 2007. Tectonic versus climatic control on the evolution of fluvio-deltaic systems in a lake basin, Eastern Pannonian Basin. Sedimentary Geology, 202 (1-2), pp. 72-95.

11. Seghedi, I., Bojar, A.-V., Downes, H., Rosu, E., Tonarini, S., Mason, P., 2007. Generation of normal and adakite-like calc-alkaline magmas in a non-subductional environment: An Sr-O-H isotopic study of the Apuseni Mountains neogene magmatic province, Romania. Chemical Geology, 245 (1-2), pp. 70-88.

12. Csató, I., Kendall, C.G.S.C., Moore, P.D., 2007. The Messinian problem in the Pannonian Basin, Eastern Hungary - Insights from stratigraphic simulations. Sedimentary Geology, 201 (1-2), pp. 111-140.



26. oldal

13. Tischler, M., Gröger, H.R., Fügenschuh, B., Schmid, S.M., 2007. Miocene tectonics of the Maramures area (Northern Romania): Implications for the Mid-Hungarian fault zone. International Journal of Earth Sciences, 96 (3), pp. 473-496.

14. Zajacz, Z., Kovács, I., Szabó, Cs., Halter, W., Pettke, T., 2007. Evolution of mafic alkaline melts crystallized in the uppermost lithospheric mantle: A melt inclusion study of olivine-clinopyroxenite xenoliths, Northern Hungary. Journal of Petrology, 48 (5), pp. 853-883.

15. Bali, E., Falus, G., Szabó, Cs., Peate, D.W., Hidas, K., Török, K., Ntaflos, T., 2007. Remnants of boninitic melts in the upper mantle beneath the central Pannonian Basin? Mineralogy and Petrology, 90 (1-2), pp. 51-72.

16. Hidas, K., Falus, G., Szabó, Cs., Szabó, P.J., Kovács, I., Földes, T., 2007. Geodynamic implications of flattened tabular equigranular textured peridotites from the Bakony-Balaton Highland Volcanic Field (Western Hungary). Journal of Geodynamics, 43 (4-5), pp. 484-503.

17. Falus, G., Szabó, Cs., Kovács, I., Zajacz, Z., Halter, W., 2007. Symplectite in spinel lherzolite xenoliths from the Little Hungarian Plain, Western Hungary: A key for understanding the complex history of the upper mantle of the Pannonian Basin. Lithos, 94 (1-4), pp. 230-247.

18. Lustrino, M., Wilson, M., 2007. The circum-Mediterranean anorogenic Cenozoic igneous province. Earth-Science Reviews, 81 (1-2), pp. 1-65.

19. Gméling, K., Németh, K., Martin, U., Eby, N., Varga, Z., 2007. Boron concentrations of volcanic fields in different geotectonic settings. Journal of Volcanology and Geothermal Research, 159 (1-3), pp. 70-84.

20. Pospíšil, L., Mikšva, J., Kováčik, M., 2007. Risk and Geodynamically active areas of Carpathian lithosphere. Acta Montanistica Slovaca 12 (1), pp. 105-114.

21. Łój, M., Madej, J., Porzucek, S., Zuchiewicz, W., 2007. Young tectonics of the Orava Basin and southern part of the Magura Nappe, Polish western Carpathians, in the light of gravity studies: A new research proposal. Studia Quaternaria, 24, pp. 53-60.

22. Karátson, D., Oláh, I., Pécskay, Z., Márton, E., Harangi, Sz., Dulai, A., Zelenka, T., Kósik, Sz., 2007. Miocene volcanism in the Visegrád Mountains (Hungary): An integrated approach to regional volcanic stratigraphy. Geologica Carpathica, 58 (6), pp. 541-563.

23. Kovačić, M., Grizelj, A., 2006. Provenance of the Upper Miocene clastic material in the southwestern part of the Pannonian Basin. Geologica Carpathica, 57 (6), pp. 495-510.


25. Leever, K.A., Maţenco, L., Bertotti, G., Cloetingh, S., Drijkoningen, G.G., 2006. Late orogenic vertical movements in the Carpathian Bend Zone - Seismic constraints on the transition zone from orogen to foredeep. Basin Research, 18 (4), pp. 521-545.

26. Ziegler, P.A., Dèzes, P., 2006. Crustal evolution of Western and Central Europe. Geological Society Memoir, (32), pp. 43-56.

27. Harangi, Sz., Downes, H., Seghedi, I., 2006. Tertiary-Quarternary subduction processes and related magmatism in the Alpine-Mediterranean region. Geological Society Memoir, (32), pp. 167-190.

28. Szakács, A., Krézsek, C., 2006. Volcano-basement interaction in the Eastern Carpathians: Explaining unusual tectonic features in the Eastern Transylvanian Basin, Romania. Journal of Volcanology and Geothermal Research, 158 (1-2), pp. 6-20.

29. Środa, P., Czuba, W., Grad, M., Guterch, A., Tokarski, A.K., Janik, T., Rauch, M., Keller, G.R., Hegedüs, E., Vozár, J., 2006. Crustal and upper mantle structure of the Western Carpathians from CELEBRATION 2000 profiles CEL01 and CEL04: Seismic models and geological implications. Geophysical Journal International, 167 (2), pp. 737-760.



27. oldal


31. Oszczypko, N., 2006. Late Jurassic-Miocene evolution of the Outer Carpathian fold-and-thrust belt and its foredeep basin (Western Carpathians, Poland). Geological Quarterly, 50 (1), pp. 169-194.

32. Konon, A., Śmigielski, M., 2006. DEM-based structural mapping: Examples from the Holy Cross Mountains and the outer Carpathians, Poland. Acta Geologica Polonica, 56 (1), pp. 1-16.

33. Balen, D., Horváth, P., Tomljenović, B., Finger, F., Humer, B., Pamić, J., Árkai, P., 2006. A record of pre-Variscan Barrovian regional metamorphism in the eastern part of the Slavonian Mountains (NE Croatia). Mineralogy and Petrology, 87 (1-2), pp. 143-162.

34. Rauch-Włodarska, M., Zuchiewicz, W., Brud, S., Group, G.T, 2006. Tectonics of Miocene-Pliocene fresh-water molasses in the Carpathian Foredeep (Witów Series, South Poland). Journal of Geodynamics, 41 (4), pp. 369-384.

35. Vrabec, M., Prešeren, P.P., Stopar, B., 2006. GPS study (1996-2002) of active deformation along the Periadriatic fault system in northeastern Slovenia: Tectonic model. Geologica Carpathica, 57 (1), pp. 57-65.

36. Szafián, P., Horváth, F., 2006. Crustal structure in the Carpatho-Pannonian region: Insights from three-dimensional gravity modelling and their geodynamic significance. International Journal of Earth Sciences, 95 (1), pp. 50-67.

37. Karátson, D., 2006. Aspects of Quaternary relief evolution of Miocene volcanic areas in Hungary: A review. Acta Geologica Hungarica, 49 (4), pp. 285-309.

38. Milsom, J., 2005. The Vrancea seismic zone and its analogue in the Banda Arc, eastern Indonesia. Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 325-336.

39. Ilić, A., Neubauer, F., 2005. Tertiary to recent oblique convergence and wrenching of the Central Dinarides: Constraints from a palaeostress study. Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 465-484.

40. Seghedi, I., Downes, H., Harangi, Sz., Mason, P.R.D., Pécskay, Z., 2005. Geochemical response of magmas to Neogene-Quaternary continental collision in the Carpathian-Pannonian region: A review. Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 485-499.

41. Krézsek, Cs., Filipescu, S., 2005. Middle to late Miocene sequence stratigraphy of the Transylvanian Basin (Romania). Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 437-463.

42. Harangi, Sz., Mason, P.R.D., Lukács, R., 2005. Correlation and petrogenesis of silicic pyroclastic rocks in the Northern Pannonian Basin, Eastern-Central Europe: In situ trace element data of glass shards and mineral chemical constraints. Journal of Volcanology and Geothermal Research, 143 (4), pp. 237-257.

43. Neubauer, F., Lips, A., Kouzmanov, K., Lexa, J., Ivascanu, P., 2005. Subduction, slab detachment and mineralization: The Neogene in the Apuseni Mountains and Carpathians. Ore Geology Reviews, 27 (1-4), pp. 13-44.

44. Gméling, K., Harangi, Sz., Kasztovszky, Zs., 2005. Boron and chlorine concentration of volcanic rocks: An application of prompt gamma activation analysis. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry, 265 (2), pp. 201-212.

45. Seghedi, I., Downes, H., Vaselli, O., Szakács, A., Balogh, K., Pécskay, Z., 2004. Post-collisional Tertiary-Quaternary mafic alkalic magmatism in the Carpathian-Pannonian region: A review. Tectonophysics, 394 (1-2), pp. 43-62.

46. Szabó, Cs., Falus, Gy., Zajacz, Z., Kovács, I., Bali, E., 2004. Composition and evolution of lithosphere beneath the Carpathian-Pannonian Region: A review. Tectonophysics, 394 (1-2), pp. 119-137.

47. Rosu, E., Seghedi, I., Downes, H., Alderton, D.H.M., Szakács, A., Pécskay, Z., Panaiotu, C., Panaiotu, C.E., Nedelcu, L., 2004. Extension-related Miocene calc-alkaline magmatism in the



28. oldal

Apuseni Mountains, Romania: Origin of magmas. Schweizerische Mineralogische und Petrographische Mitteilungen, 84 (1-2), pp. 153-172.

48. Seghedi, I., Downes, H., Vaselli, O., Szakács, A., Balogh, K., Pécskay, Z., 2004. Post-collisional Tertiary-Quaternary mafic alkalic magmatism in the Carpathian-Pannonian region: A review. Tectonophysics, 393 (1-4 SPEC.ISS.), pp. 43-62.

49. Szabó, Cs., Falus, Gy., Zajacz, Z., Kovács, I., Bali, E., 2004. Composition and evolution of lithosphere beneath the Carpathian-Pannonian Region: A review. Tectonophysics, 393 (1-4 SPEC.ISS.), pp. 119-137.

50. Szczesny, R., 2004. Applicability of non-cylindrical fold analysis in reconstructing palaeostresses. Przeglad Geologiczny, 52 (11), pp. 1060-1066.

51. Sylvester, Z., Lowe, D.R., 2004. Textural trends in turbidites and slurry beds from the Oligocene flysch of the East Carpathians, Romania. Sedimentology, 51 (5), pp. 945-972.

52. Sperner, B., Ioane, D., Lillie, R.J., 2004. Slab behaviour and its surface expression: New insights from gravity modelling in the SE-Carpathians. Tectonophysics, 382 (1-2), pp. 51-84.

53. Konon, A., 2004. Successive episodes of normal faulting and fracturing resulting from progressive extension during the uplift of the Holy Cross Mountains, Poland. Journal of Structural Geology, 26 (3), pp. 419-433.

54. Székely, B., Karátson, D., 2004. DEM-based morphometry as a tool for reconstructing primary volcanic landforms: Examples from the Börzsöny Mountains, Hungary. Geomorphology, 63 (1-2), pp. 25-37.

55. Hajnal, Z., Hegedűs, E., Keller, G.R., Fancsik, T., Kovács, A.Cs., Csabafi, R., 2004. Low-frequency 3-D seismic survey of upper crustal magmatic intrusions in the northeastern Pannonian basin of Hungary. Tectonophysics, 388 (1-4), pp. 239-252.

56. Neubauer, F., Unzog, W., 2003. Halfgraben formation in an extruding wedge: The Neogene Waldheimat basin in the Eastern Alps. Neues Jahrbuch fur Geologie und Palaontologie - Abhandlungen, 230 (2-3), pp. 277-298.

57. Szczesny, R., 2003. Reconstruction of stress directions in the Magura and Silesian Nappes (Polish Outer Carpathians) based on analysis of regional folds. Geological Quarterly, 47 (3), pp. 289-298.

58. Kázmér, M., Dunkl, I., Frisch, W., Kuhlemann, J., Ozsvárt, P., 2003. The Palaeogene forearc basin of the Eastern Alps and Western Carpathians: Subduction erosion and basin evolution. Journal of the Geological Society, 160 (3), pp. 413-428.

59. Drew, L.J., 2003. Model of the porphyry copper and polymetallic vein family of deposits - Applications in Slovakia, Hungary, and Romania. International Geology Review, 45 (2), pp. 143-156.

60. Plašienka, D., 2003. Development of basement-involved fold and thrust structures exemplified by the Tatric-Fatric-Veporic nappe system of the Western Carpathians (Slovakia). Geodinamica Acta, 16 (1), pp. 21-38.

61. Mastella, L., Konon, A., 2002. Tectonic beding of the Outer Carpathians in the light of joints analysis in the Silesian Nappe. Przeglad Geologiczny, 50 (6), pp. 541-550.

62. Neubauer, F., 2002. Contrasting Late Cretaceous with Neogene ore provinces in the Alpine-Balkan-Carpathian-Dinaride collision belt. Geological Society Special Publication, (204), pp. 81-102.

63. Mastella, L., Konon, A., 2002. Jointing in the Silesian Nappe (Outer Carpathians, Poland) -Paleostress reconstruction. Geologica Carpathica, 53 (5), pp. 315-325.

64. Huismans, R.S., Bertotti, G., 2002. The Transylvanian basin, transfer zone between coeval extending and contracting regions: Inferences on the relative importance of slab pull and rift push in arc-back arc systems. Tectonics, 21 (2), pp. 2-1.



29. oldal


66. Zuchiewicz, W., Tokarski, A.K., Jarosinski, M., Márton, E., 2002. Late Miocene to present day structural development of the Polish segment of the Outer Carpathians. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3, pp. 185-202.

67. Thamó-Bozsó, E., Kercsmár, Z., Nádor, A., 2002. Tectonic control on changes in sediment supply: Quaternary alluvial systems, Körös sub-basin, SE Hungary. Geological Society Special Publication, (191), pp. 37-53.

68. Sperner, B., Ratschbacher, L., Nemčok, M., 2002. Interplay between subduction retreat and lateral extrusion: Tectonics of the Western Carpathians. Tectonics, 21 (6), pp. 1-1.

69. Lamarche, J., Bergerat, F., Lewandowski, M., Mansy, J.L., Świdrowska, J., Wieczorek, J., 2002. Variscan to Alpine heterogeneous palaeo-stress field above a major Palaeozoic suture in the Carpathian foreland (southeastern Poland). Tectonophysics, 357 (1-4), pp. 55-80.

70. Huismans, R.S., Podladchikov, Y.Y., Cloetingh, S., 2001. Dynamic modeling of the transition from passive to active rifting, application to the Pannonian basin. Tectonics, 20 (6), pp. 1021-1039.

71. Pavelić, D., 2001. Tectonostratigraphic model for the North Croatian and North Bosnian sector of the Miocene Pannonian Basin System. Basin Research, 13 (3), pp. 359-376.

72. Hámor, G., Jámbor, Á, Pogácsás, G., 2001. Paleogeographic/structural evolutionary stages and the related volcanism of the Carpathian-Pannonian Region. Acta Geologica Hungarica, 44 (2-3), pp. 193-222.

73. Zuchiewicz, W., 2001. Geodynamics and neotectonics of the Polish Outer Carpathians (Southern Poland). Przeglad Geologiczny, 49 (8), pp. 710-716.

74. Koroknai, B., Horváth, P., Németh, T., 2001. Chloritoid schist from the Uppony Mts (NE Hungary): Mineralogical, petrological and structural data from a new occurrence. Acta Geologica Hungarica, 44 (1), pp. 47-65.

75. Neugebauer, J., Greiner, B., Appel, E., 2001. Kinematics of the Alpine-West Carpathian orogen and palaeogeographic implications. Journal of the Geological Society, 158 (1), pp. 97-110.

76. Karátson, D., Németh, K., 2001. Lithofacies associations of an emerging volcaniclastic apron in a Miocene volcanic complex: An example from the Börzsöny Mountains, Hungary. International Journal of Earth Sciences, 90 (4), pp. 776-794.

77. Konon, A. , 2001. Tectonics of the beskid wyspowy mountains (Outer Carpathians, Poland). Geological Quarterly, 45 (2), pp. 179-204.

78. Harangi, Sz. , 2001. Neogene to Quaternary volcanism of the Carpathian-Pannonian Region - A review. Acta Geologica Hungarica, 44 (2-3), pp. 223-258.

79. Karátson, D., Márton, E., Harangi, Sz., Józsa, S., Balogh, K., Pecskay, Z., Kovácsvölgyi, S., Szakmany, G., Dulai, A., 2000. Volcanic evolution and stratigraphy of the Miocene börzsöny Mountains, Hungary: An integrated study. Geologica Carpathica, 51 (5).


81. Lankreijer, A., Bielik, M., Cloetingh, S., Majcin, D., 1999. Rheology predictions across the western Carpathians, Bohemian massif, and the Pannonian basin: Implications for tectonic scenarios. Tectonics, 18 (6), pp. 1139-1153.

82. Cloetingh, S., Burov, E., Poliakov, A., 1999. Lithosphere folding: Primary response to compression? (from central Asia to Paris basin). Tectonics, 18 (6), pp. 1064-1083.



30. oldal

83. Zoetemeijer, R., Tomek, Č., Cloetingh, S., 1999. Flexural expression of European continental lithosphere under the western outer Carpathians. Tectonics, 18 (5), pp. 843-861.

84. Horváth, F., Tari, G., 1999. IBS Pannonian Basin project: a review of the main results and their bearings on hydrocarbon exploration. Geological Society Special Publication, (156), pp. 195-213.

85. Jolivet, L., Frizon De Lamotte, D., Mascle, A., Séranne, M., 1999. The Mediterranean Basins: Tertiary Extension within the Alpine Orogen - an introduction. Geological Society Special Publication, (156), pp. 1-14.

86. Márton, P., 1999. Hungarian national report on IASPEI 1995-1998. Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica, 34 (3), pp. 319-348.

Gerner, P., Bada, G., Dövényi, P., Müller, B., Oncescu, M.C., Cloetingh, S., Horváth, F., 1999. Recent tectonic stress and crustal deformation in and around the Pannonian basin: data and models. In: Durand, B., Jolivet, L., Horváth, F., Séranne, M., (Eds.), The Mediterranean basins: Tertiary extension within the Alpine orogen. Geol. Soc. London Spec. Publ., 156: 269-294.

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 27 1. Szeidovitz, G., Surányi, G., Gribovszki, K., Bus, Z., Leél-Őssy, S., Varga, Z., 2008. Estimation of an

upper limit on prehistoric peak ground acceleration using the parameters of intact speleothems in Hungarian caves. Journal of Seismology, 12 (1), pp. 21-33.



4. Ruszkiczay-Rüdiger, Z., Fodor, L.I., Horváth, E., 2007. Neotectonics and Quaternary landscape evolution of the Gödöllő Hills, Central Pannonian Basin, Hungary. Global and Planetary Change, 58 (1-4), pp. 181-196.

5. Jarosiński, M., 2006. Sources of the present-day tectonic stresses in Central Europe: Inferences from finite element modelling . Przeglad Geologiczny, 54 (8), pp. 700-709.


7. Wéber, Z., 2006. Probabilistic local waveform inversion for moment tensor and hypocentral location. Geophysical Journal International, 165 (2), pp. 607-621.

8. Vrabec, M., Fodor, L., 2006. Late Cenozoic tectonics of SLovenia: structural styles at the northeastern corner of the Adriatic microplate. NATO Science Series, IV. Earth and Environmental Sciences, 61, pp.151-168.

9. Milsom, J., 2005. The Vrancea seismic zone and its analogue in the Banda Arc, eastern Indonesia. Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 325-336.





31. oldal

12. Grenerczy, G., Sella, G., Stein, S., Kenyeres, A., 2005. Tectonic implications of the GPS velocity field in the northern Adriatic region. Geophysical Research Letters, 32 (16), art. no. L16311, pp. 1-4.

13. Márton, E., Fodor, L., Jelen, B., Márton, P., Rifelj, H., Kevrić, R., 2002. Miocene to Quaternary deformation in NE Slovenia: Complex paleomagnetic and structural study. Journal of Geodynamics, 34 (5), pp. 627-651.

14. Lamarche, J., Bergerat, F., Lewandowski, M., Mansy, J.L., Świdrowska, J., Wieczorek, J., 2002. Variscan to Alpine heterogeneous palaeo-stress field above a major Palaeozoic suture in the Carpathian foreland (southeastern Poland). Tectonophysics, 357 (1-4), pp. 55-80.


16. Grenerczy, G., Fejes, I., Kenyeres, A., 2002. Present crustal deformation pattern in the Pancardi Region: Constraints from Space Geodesy. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3, pp. 65-77.


18. Síkhegyi, F., 2002. Active structural evolution of the western and central parts of the Pannonian basin: a geomorphological approach. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3, pp. 203-216


20. Hámor, G., Jámbor, Á, Pogácsás, G., 2001. Paleogeographic/structural evolutionary stages and the related volcanism of the Carpathian-Pannonian Region. Acta Geologica Hungarica, 44 (2-3), pp. 193-222.

21. Tóth, J., Almási, I., 2001. Interpretation of observed fluid potential patterns in a deep sedimentary basin under tectonic compression: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. Geofluids, 1 (1), pp. 11-36.

22. Grenerczy, G., Kenyeres, A., Fejes, I., 2000. Present crustal movement and strain distribution in Central Europe inferred from GPS measurements. Journal of Geophysical Research B: Solid Earth, 105 (B9), pp. 21835-21846.


24. Badawy, A., 2000. P-wave spectra of the Fuzesgyarmat, eastern Hungary earthquake sequence. Journal of Seismology, 4 (1), pp. 49-58.


26. Márton, P., 1999. Hungarian national report on IASPEI 1995-1998. Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica, 34 (3), pp. 319-348.

27. Jolivet, L., Frizon De Lamotte, D., Mascle, A., Séranne, M., 1999. The Mediterranean Basins: Tertiary Extension within the Alpine Orogen - an introduction. Geological Society Special Publication, (156), pp. 1-14.



32. oldal

Bada, G., Horváth, F., Gerner, P., Fejes, I., 1999. Review of the present-day geodynamics of the Pannonian basin: progress and problems. Journal of Geodynamics, 27: 501-527, doi: 10.1016/S0264-3707(98)00013-1.

Impact factor (1999): 0.671 Független hivatkozások száma: 42 1. Szeidovitz, G., Surányi, G., Gribovszki, K., Bus, Z., Leél-Ossy, S., Varga, Z., 2008. Estimation of an



3. Houseman, G.A., Gemmer, L., 2007. Intra-orogenic extension driven by gravitational instability: Carpathian-Pannonian orogeny. Geology, 35 (12), pp. 1135-1138.


5. Maţenco, L., Bertotti, G., Leever, K., Cloetingh, S., Schmid, S.M., Tǎrǎpoancǎ, M., Dinu, C. , 2007. Large-scale deformation in a locked collisional boundary: Interplay between subsidence and uplift, intraplate stress, and inherited lithospheric structure in the late stage of the SE Carpathians evolution. Tectonics, 26 (4), art. no. TC4011.

6. Ruszkiczay-Rüdiger, Z., Fodor, L.I., Horváth, E. , 2007. Neotectonics and Quaternary landscape evolution of the Gödöllő Hills, Central Pannonian Basin, Hungary. Global and Planetary Change, 58 (1-4), pp. 181-196.

7. Genser, J., Cloetingh, S.A.P.L., Neubauer, F. , 2007. Late orogenic rebound and oblique Alpine convergence: New constraints from subsidence analysis of the Austrian Molasse basin. Global and Planetary Change, 58 (1-4), pp. 214-223.

8. Gemmer, L., Houseman, G.A. , 2007. Convergence and extension driven by lithospheric gravitational instability: Evolution of the Alpine-Carpathian-Pannonian system. Geophysical Journal International, 168 (3), pp. 1276-1290.

9. Maramai, A., Graziani, L., Tinti, S. , 2007. Investigation on tsunami effects in the central Adriatic Sea during the last century - A contribution. Natural Hazards and Earth System Science, 7 (1), pp. 15-19.

10. Gméling, K., Németh, K., Martin, U., Eby, N., Varga, Z. , 2007. Boron concentrations of volcanic fields in different geotectonic settings. Journal of Volcanology and Geothermal Research, 159 (1-3), pp. 70-84.


12. Zámolyi, A., 2006. Nagy és kis reliefenergiájú digitális domborzati modellek esettanulmánya. Geodezia es Kartografia, 58 (11), pp. 24-30.


14. Bajnóczi, B., Horváth, Z., Demény, A., Mindszenty, A., 2006. Stable isotope geochemistry of calcrete nodules and septarian concretions in a Quaternary 'red clay' paleovertisol from Hungary. Isotopes in Environmental and Health Studies, 42 (4), pp. 335-350.




33. oldal

16. Wéber, Z., 2006. Probabilistic local waveform inversion for moment tensor and hypocentral location. Geophysical Journal International, 165 (2), pp. 607-621.


18. Grenerczy, Gy., Kenyeres, A., 2006. Crustal deformation between Adria and the European platform from space geodesy. NATO Science Series, IV. Earth and Environmental Sciences, 61, pp. 321-334.

19. Márton, E., 2006. Paleomagnetic evidence for Tertiary counterclockwise rotation of Adria with respect to Africa. NATO Science Series, IV. Earth and Environmental Sciences, 61, pp. 71-80.

20. Bleibinhaus, F., Brückl, E., 2006. Wide-angle observations of ALP 2002 shots on the TRANSALP profile: Linking the two DSS projects. Tectonophysics, 414 (1-4), pp. 71-78.


22. Horváth, Z., Michéli, E., Mindszenty, A., Berényi-Üveges, J., 2005. Soft-sediment deformation structures in Late Miocene-Pleistocene sediments on the pediment of the Mátra Hills (Visonta, Atkár, Verseg): Cryoturbation, load structures or seismites? Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 81-95.


24. Grenerczy, G., Sella, G., Stein, S., Kenyeres, A., 2005. Tectonic implications of the GPS velocity field in the northern Adriatic region. Geophysical Research Letters, 32 (16), art. no. L16311, pp. 1-4.



27. Bielik, M., Šefara, J., Kováč, M., Bezák, V., Plašienka, D., 2004. The Western Carpathians - Interaction of Hercynian and Alpine processes. Tectonophysics, 393 (1-4 SPEC.ISS.), pp. 63-86.

28. Viti, M., De Luca, J., Babbucci, D., Mantovani, E., Albarello, D., D'Onza, F., 2004. Driving mechanism of tectonic activity in the northern Apennines: Quantitative insights from numerical modeling. Tectonics, 23 (4), pp. TC4003 1-16.

29. Nocquet, J.-M., Calais, E., 2004. Geodetic measurements of crustal deformation in the Western Mediterranean and Europe. Pure and Applied Geophysics, 161 (3), pp. 661-681.

30. Márton, E., Drobne, K., Ćosović, V., Moro, A.., 2003. Palaeomagnetic evidence for Tertiary counterclockwise rotation of Adria. Tectonophysics, 377 (1-2), pp. 143-156.

31. Timár, G., 2003. Controls on channel sinuosity changes: A case study of the Tisza River, the Great Hungarian Plain. Quaternary Science Reviews, 22 (20), pp. 2199-2207.

32. Ádám, J., 2003. Hungarian national report on IAG 1999-2002. Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica, 38 (2), pp. 133-158.

33. Grafarend, E.W., Voosoghi, B., 2003. Intrinsic deformation analysis of the Earth's surface based on displacement fields derived from space geodetic measurements. Case studies: Present-day deformation patterns of Europe and of the Mediterranean area (ITRF data sets). Journal of Geodesy, 77 (5-6), pp. 303-326.

34. Berényi-Üveges, J., Horváth, Z., Michéli, E., Mindszenty, A., Németh, T., 2003. Reconstructing quaternary pedogenesis in a paleosol sequence in Hungary. Quaternary International, 106-107, pp. 61-71.



34. oldal

35. Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T., Kiszely, M., 2002. A Pannon-medence szeizmicitása. Földani Közlöny, 132, pp. 327-337.

36. Grachev, A.F., Nikolaev, V.A., 2002. Problems of the Pannonian Basin geodynamics. Russian Journal of Earth Sciences, 4(5), pp. 331-361.


38. Síkhegyi, F., 2002. Active structural evolution of the western and central parts of the Pannonian basin: a geomorphological approach. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3, pp. 203-216

39. Bertotti, G., Picotti, V., Chilovi, C., Fantoni, R., Merlini, S., Mosconi, A., 2001. Neogene to quaternary sedimentary basins in the South Adriatic (Central Mediterranean): Foredeeps and lithospheric buckling. Tectonics, 20 (5), pp. 771-787.

40. Mantovani, E., Cenni, N., Albarello, D., Viti, M., Babbucci, D., Tamburelli, C., D'Onza, F., 2001. Numerical simulation of the observed strain field in the Central-eastern Mediterranean region. Journal of Geodynamics, 31 (5), pp. 519-556.

41. Cloetingh, S., Lankreijer, A., 2001. Lithospheric memory and stress field controls on polyphase deformation of the Pannonian basin-Carpathian system. Marine and Petroleum Geology, 18 (1), pp. 3-11.


Bada, G., Horváth, F., Tóth, L., Tóth, T., 2000. Radioaktív hulladékok elhelyezésének szeizmotektonikai problémái. Földtani Közlöny, 130/4: 585-610.

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 2 1. Juhász, Gy., Pogácsás, Gy., Magyar, I., Vakarcs, G., 2007. Tectonic versus climatic control on the

evolution of fluvio-deltaic systems in a lake basin, Eastern Pannonian Basin. Sedimentary Geology, 202 (1-2), pp. 72-95.

2. Hámor, G., Jámbor Á, Pogácsás, G., 2001. Paleogeographic/structural evolutionary stages and the related volcanism of the Carpathian-Pannonian Region. Acta Geologica Hungarica, 44 (2-3), pp. 193-222.

Windhoffer, G., Bada, G., Dövényi, P., Horváth, F., 2001. New crustal stress determinations in Hungary from borehole breakout analysis. Földtani Közlöny, 131: 541-560.

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 2 1. Sasvári, Á., Kiss, A., Csontos, L., 2007. Paleostress investigation and kinematic analysis along the

Telegdi Roth Fault (Bakony Mountains, western Hungary). Geologica Carpathica, 58 (5), pp. 477-486.

2. Magyari, Á., Musitz, B., Csontos, L., Van Vliet-Lanoë, B., 2005. Quaternary neotectonics of the Somogy Hills, Hungary (part I): Evidence from field observations. Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 43-62.



35. oldal

Bada, G., Horváth, F., Cloetingh, S., Coblentz, D.D., Tóth, T., 2001. The role of topography induced gravitational stresses in basin inversion: The case study of the Pannonian basin. Tectonics, 20: 343-363, doi: 10.1029/2001TC900001.

Impact factor (2001): 2.521 Független hivatkozások száma: 21 1. Hetényi, Gy., Bus, Z., 2007. Shear wave velocity and crustal thickness in the Pannonian Basin

from receiver function inversions at four permanent stations in Hungary. Journal of Seismology, 11 (4), pp. 405-414.

2. Csató, I., Kendall, C.G.S.C., Moore, P.D., 2007. The Messinian problem in the Pannonian Basin, Eastern Hungary - Insights from stratigraphic simulations. Sedimentary Geology, 201 (1-2), pp. 111-140.


4. Gemmer, L., Houseman, G.A., 2007. Convergence and extension driven by lithospheric gravitational instability: Evolution of the Alpine-Carpathian-Pannonian system. Geophysical Journal International, 168 (3), pp. 1276-1290.

5. Posgay, K., Kovács, A.Cs., Csabafi, R., Bodoky, T., Hegedűs, E., Fancsik, T., Rigler, B., 2007. A CEL07 mélyszeizmikus szelvény újraértékelése. Magyar Geofizika, 48 (3), pp. 87-98.

6. Peters, G., 2007. Active tectonics in the Upper Rhine Graben. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-270.




10. Delacou, B., Sue, C., Champagnac, J.-D., Burkhard, M., 2005. Origin of the current stress field in the western/central Alps: Role of gravitational re-equilibration constrained by numerical modelling. Geological Society Special Publication, (243), pp. 295-310.

11. Fellin, M.G., Picotti, V., Zattin, M., 2005. Neogene to Quaternary rifting and inversion in Corsica: Retreat and collision in the western Mediterranean. Tectonics, 24 (1), pp. 1-29.

12. Delacou, B., Sue, C., Champagnac, J.D., Burkhard, M., 2004. Present-day geodynamics in the bend of the western and central Alps as constrained by earthquake analysis. Geophysical Journal International, 158 (2), pp. 753-774.

13. Turner, J.P., Williams, G.A., 2004. Sedimentary basin inversion and intra-plate shortening. Earth-Science Reviews, 65 (3-4), pp. 277-304.

14. Bump, A.P., 2004. Three-dimensional Laramide deformation of the Colorado Plateau: Competing stresses from the Sevier thrust belt and the flat Farallon slab. Tectonics, 23 (1), pp. TC1008 1-15.

15. Wéber, Z., 2003. Hungarian national report on IASPEI 1999-2002. Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica, 38 (2), pp. 239-258.

16. Yamaji, A., Sakai, T., Arai, K., Okamura, Y., 2003. Unstable forearc stress in the eastern Nankai subduction zone for the last 2 million years. Tectonophysics, 369 (1-2), pp. 103-120.

17. He, J., 2003. Mechanical instability of the Taihang Mountains crust-transition zone and its relation to the tectonic compression in its frontal cenozoic basin. Acta Geophysica Sinica, 46 (4), pp. 495-502.

18. Yamaji, A., 2003. Slab rollback suggested by latest Miocene to Pliocene forearc stress and migration of volcanic front in southern Kyushu, northern Ryukyu Arc. Tectonophysics, 364 (1-2), pp. 9-24.




36. oldal

20. Andeweg, B., 2002. Cenozoic tectonic evolution of the Iberian Peninsula. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-178.

21. Székely, B., Reinecker, J., Dunkl, I., Frisch, W., Kuhlemann, J., 2002. Neotectonic movements and their geomorphic response as reflected in surface parameters and stress patterns in the Eastern Alps. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3, pp. 149-166.

Bada, G., Horváth, F., 2001. On the structure and tectonic evolution of the Pannonian basin and surrounding orogens. Acta Geologica Hungarica, 44/2-3: 301-327.

Impact factor: 0 Független hivatkozások száma: 13 1. Kovács, I., Szabó, Cs., 2008. Middle Miocene volcanism in the vicinity of the Middle Hungarian

zone: Evidence for an inherited enriched mantle source. Journal of Geodynamics, 45 (1), pp. 1-17.

2. Thamó-Bozsó, E., Magyari, Á., Nagy, A., Unger, Z., Kercsmár, Z., 2007. Osl dates and heavy mineral analysis of upper quaternary sediments from the valleys of the Er and Berettyó rivers. Geochronometria, 28 (1), pp. 17-23.

3. Nádor, A., Thamó-Bozsó, E., Magyari, Á., Babinszki, E., 2007. Fluvial responses to tectonics and climate change during the Late Weichselian in the eastern part of the Pannonian Basin (Hungary). Sedimentary Geology, 202 (1-2), pp. 174-192.

4. Gábris, G., Nádor, A., 2007. Long-term fluvial archives in Hungary: response of the Danube and Tisza rivers to tectonic movements and climatic changes during the Quaternary: a review and new synthesis. Quaternary Science Reviews, 26 (22-24), pp. 2758-2782.

5. Gméling, K., Németh, K., Martin, U., Eby, N., Varga, Z., 2007. Boron concentrations of volcanic fields in different geotectonic settings. Journal of Volcanology and Geothermal Research, 159 (1-3), pp. 70-84.

6. Harangi, Sz., Lenkey, L., 2007. Genesis of the Neogene to Quaternary volcanism in the Carpathian-Pannonian region: Role of subduction, extension, and mantle plume. GSA Special Paper, 418, pp. 67-92.

7. Posgay, K., Kovács, A.Cs., Csabafi, R., Bodoky, T., Hegedűs, E., Fancsik, T., Rigler, B., 2007. A CEL07 mélyszeizmikus szelvény újraértékelése. Magyar Geofizika, 48 (3), pp. 87-98.


9. Harangi, Sz., Downes, H., Seghedi, I., 2006. Tertiary-Quarternary subduction processes and related magmatism in the Alpine-Mediterranean region. Geological Society Memoir, (32), pp. 167-190.

10. Oldow, J.S., Ferranti, L., 2006. Fragmentation of Adria and active decollement tectonics within the southern Peri-Tyrrhenian orogen, Italy. NATO Science Series, IV. Earth and Environmental Sciences, 61, pp. 269-286.


12. Márton, E., Fodor, L., 2003. Tertiary paleomagnetic results and structural analysis from the Transdanubian Range (Hungary): Rotational disintegration of the Alcapa unit. Tectonophysics, 363 (3-4), pp. 201-224.




37. oldal

Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Eds.), 2002. Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. European Geosciences Union, EGU St. Mueller Special Publication Series, vol. 3: 301 p.

Impact factor: 0 Független hivatkozások száma: 3 1. Gemmer, L., Houseman, G.A., 2007. Convergence and extension driven by lithospheric

gravitational instability: Evolution of the Alpine-Carpathian-Pannonian system. Geophysical Journal International, 168 (3), pp. 1276-1290.

2. Karätson, D., Németh, K., Székely, B., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Pécskay, Z., 2006. Incision of a river curvature due to exhumed Miocene volcanic landforms: Danube Bend, Hungary. International Journal of Earth Sciences, 95 (5), pp. 929-944.

3. Burov, E., Guillou-Frottier, L., 2005. The plume head-continental lithosphere interaction using a tectonically realistic formulation for the lithosphere. Geophysical Journal International, 161 (2), pp. 469-490.

Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., 2002. Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Eds.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3: 1-7.

Impact factor: 0 Független hivatkozások száma: 2 1. Jarosiński, M., 2006. Sources of the present-day tectonic stresses in Central Europe: Inferences

from finite element modelling. Przeglad Geologiczny, 54 (8), pp. 700-709. 2. Rauch-Włodarska, M., Zuchiewicz, W., Brud, S., Group, G.T., 2006. Tectonics of Miocene-Pliocene

fresh-water molasses in the Carpathian Foredeep (Witów Series, South Poland). Journal of Geodynamics, 41 (4), pp. 369-384.

Lopes Cardozo, G., Bada, G., Lankreijer, A., Nieuwland, D., 2002. Analogue modelling of a prograding strike-slip fault: Case study of the Balatonfő fault, western Hungary. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Ed.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Special Publication Series, 3: 217-226.

Impact factor: 0 Független hivatkozások száma: 2 1. Di Bucci, D., Ravaglia, A., Seno, S., Toscani, G., Fracassi, U., Valensise, G., 2007. Modes of fault

reactivation from analogue modeling experiments: Implications for the seismotectonics of the Southern Adriatic foreland (Italy). Quaternary International, 171-172 (SPEC. ISS.), pp. 2-13.

2. Di Bucci, D., Ravaglia, A., Seno, S., Toscani, G., Fracassi, U., Valensise, G., 2006. Seismotectonics of the southern Apennines and Adriatic foreland: Insights on active regional E-W shear zones from analogue modeling. Tectonics, 25 (4), art. no. TC4015.



38. oldal

Cloetingh, S., Horváth, F., Dinu, C., Stephenson, R.A., Bertotti, G., Bada, G., Maţenco, L., Garcia-Castellanos, D. and the TECTOP Working Group, 2003. Probing tectonic topography in the aftermath of continental convergence in Central Europe. EOS, Transactions, American Geophysical Union, 84/10: 89-93.

Impact factor: 0 Független hivatkozások száma: 4 1. Leever, K., 2007. Foreland of te Romanian Carpathians. Controls on late orogenic sedimentary

basin evolution and Paratethys paleogeography. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-182.

2. Fielitz, W., Seghedi, I., 2005. Late Miocene-Quaternary volcanism, tectonics and drainage system evolution in the East Carpathians, Romania. Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 111-136.

3. Raileanu, V., Bala, A., Hauser, F., Prodehl, C., Fielitz, W., 2005. Crustal properties from S-wave and gravity data along a seismic refraction profile in Romania. Tectonophysics, 410 (1-4), pp. 251-272.

4. Tǎrǎpoancǎ, M., 2004. Architecture, 3D geometry and tectonic evolution of the Carpathians foreland basin. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-120.

Wórum, G., Van Wees, J.D., Bada, G., Van Balen, R.T., Cloetingh, S.A.P.L., Pagnier, H., 2004. Slip tendency analysis as a tool to constrain fault reactivation: A numerical approach applied to three-dimensional fault models in the Roer Valley rift system (southeast Netherlands). Journal of Geophysical Research, 109, B02401, doi:10.1029/2003JB002586.

Impact factor (2005): 2,839 Független hivatkozások száma: 1 1. Peters, G., 2007. Active tectonics in the Upper Rhine Graben. PhD Thesis, Vrije Universiteit

Amsterdam, pp. 1-270. Cloetingh, S., Ziegler, P., Beekman, F., Andriessen, P., Maţenco, L., Bada, G., Garcia-Castellanos, D., Hardebol, N., Dezes, P., Sokoutis, D., 2005. Lithospheric memory, state of stress and rheology: Neotectonic controls on Europe’s intraplate continental topography. Quaternary Science Reviews, 24/3-4: 241-304, doi: 10.1016/j.quascirev.2004.06.015.

Impact factor (2005): 2,95 Független hivatkozások száma: 15 1. Vázquez, J.T., Medialdea, T., Ercilla, G., Somoza, L., Estrada, F., Fernández Puga, M.C., Gallart, J.,

Gràcia, E., Maestro, A., Sayago, M., 2008. Cenozoic deformational structures on the Galicia Bank Region (NW Iberian continental margin). Marine Geology, 249 (1-2), pp. 128-149.

2. Antoine, P., Limondin Lozouet, N., Chaussé, C., Lautridou, J.-P., Pastre, J.-F., Auguste, P., Bahain, J.-J., Falguères, C., Galehb, B., 2007. Pleistocene fluvial terraces from northern France (Seine, Yonne, Somme): synthesis, and new results from interglacial deposits. Quaternary Science Reviews, 26 (22-24), pp. 2701-2723.

3. Narkiewicz, M., 2007. Development and inversion of Devonian and Carboniferous basins in the eastern part of the Variscan foreland (Poland). Geological Quarterly, 51 (3), pp. 231-256.

4. Guillou-Frottier, L., Burov, E., Nehlig, P., Wyns, R., 2007. Deciphering plume-lithosphere interactions beneath Europe from topographic signatures. Global and Planetary Change, 58 (1-4), pp. 119-140.



39. oldal


6. Smelror, M., Dehls, J., Ebbing, J., Larsen, E., Lundin, E.R., Nordgulen, Ø., Osmundsen, P.T., Olesen, O., Ottesen, D., Pascal, C., Redfield, T.F., Rise, L., 2007. Towards a 4D topographic view of the Norwegian sea margin. Global and Planetary Change, 58 (1-4), pp. 382-410.

7. Artemieva, I.M., 2007. Dynamic topography of the East European craton: Shedding light upon lithospheric structure, composition and mantle dynamics. Global and Planetary Change, 58 (1-4), pp. 411-434.

8. Tassara, A., Swain, C., Hackney, R., Kirby, J., 2007. Elastic thickness structure of South America estimated using wavelets and satellite-derived gravity data. Earth and Planetary Science Letters, 253 (1-2), pp. 17-36.

9. Yegorova, T., Bayer, U., Thybo, H., Maystrenko, Y., Scheck-Wenderoth, M., Lyngsie, S.B., 2007. Gravity signals from the lithosphere in the Central European Basin System. Tectonophysics, 429 (1-2), pp. 133-163.

10. Mucuta, D.M., Knapp, C.C., Knapp, J.H., 2006. Constraints from Moho geometry and crustal thickness on the geodynamic origin of the Vrancea Seismogenic Zone (Romania). Tectonophysics, 420 (1-2), pp. 23-36.

11. Corti, G., Manetti, P., 2006. Asymmetric rifts due to asymmetric Mohos: An experimental approach. Earth and Planetary Science Letters, 245 (1-2), pp. 315-329.

12. Missenard, Y., Zeyen, H., de Lamotte, D.F., Leturmy, P., Petit, C., Sébrier, M., Saddiqi, O., 2006. Crustal versus asthenospheric origin of relief of the Atlas mountains of Morocco. Journal of Geophysical Research B: Solid Earth, 111 (3), art. no. B03401.

13. Boenigk, W., Frechen, M., 2006. The Pliocene and Quaternary fluvial archives of the Rhine system. Quaternary Science Reviews, 25 (5-6), pp. 550-574.

14. Reicherter, K., Kaiser, A., Stackebrandt, W., 2005. The post-glacial landscape evolution of the North German Basin: Morphology, neotectonics and crustal deformation. International Journal of Earth Sciences, 94 (5-6), pp. 1083-1093.

15. Pérez-Gussinyé, M., Watts, A.B., 2005. The long-term strength of Europe and its implications for plate-forming processes. Nature, 436 (7049), pp. 381-384.

Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Dunai, T., Bada, G., Fodor, L., Horváth, E., 2005. Middle to late Pleistocene uplift rate of the Hungarian Mountain Range at the Danube Bend (Pannonian Basin), using in situ produced 3He. Tectonophysics, 410: 173-187. doi: 10.1016/j.tecto.2005.02.017.

Impact factor (2005): 1,732 Független hivatkozások száma: 5 1. Gábris, G., Nádor, A., 2007. Long-term fluvial archives in Hungary: response of the Danube and

Tisza rivers to tectonic movements and climatic changes during the Quaternary: a review and new synthesis. Quaternary Science Reviews, 26 (22-24), pp. 2758-2782.







40. oldal

Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Fodor, L., Bada, G., Leél-Össy, Sz., Horváth, E., Dunai, T., 2005. Quantification of Quaternary vertical movements in the central Pannonian Basin: review of chronologic data along the Danube river, Hungary. Tectonophysics, 410: 157-172, doi: 10.1016/j.tecto.2005.05.048.

Impact factor (2005): 1,732 Független hivatkozások száma: 2 1. Gábris, G., Nádor, A., 2007. Long-term fluvial archives in Hungary: response of the Danube and

Tisza rivers to tectonic movements and climatic changes during the Quaternary: a review and new synthesis. Quaternary Science Reviews, 26 (22-24), pp. 2758-2782.


Windhoffer, G., Bada, G., 2005. Analogue modelling of the formation and deformation of the Derecske trough. Acta Geologica Hungarica, 48/4: 351-369, doi: 10.1556/AGeol.48.2005.4.1

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 1 1. Juhász, Gy., Pogácsás, Gy., Magyar, I., Vakarcs, G., 2007. Tectonic versus climatic control on the

evolution of fluvio-deltaic systems in a lake basin, Eastern Pannonian Basin. Sedimentary Geology, 202 (1-2), pp. 72-95.

Windhoffer, G., Bada, G., Nieuwland, D., Wórum, G., Horváth, F., Cloetingh, S., 2005. On the mechanics of basin formation in the Pannonian basin: Inferences from analogue and numerical modelling. Tectonophysics, 410: 389-415, doi: 10.1016/j.tecto.2004.10.019.

Impact factor (2005): 1,732 Független hivatkozások száma: 5 1. Kováč, M., Andreyeva-Grigorovich, A., Bajraktarević, Z., Brzobohatý, R., Filipescu, S., Fodor, L.,

Harzhauser, M., Nagymarosy, A., Oszczypko, N., Pavelić, D., Rögl, F., Saftić, B., Sliva, L., Studencka, B., 2007. Badenian evolution of the Central Paratethys Sea: Paleogeography, climate and eustatic sea-level changes. Geologica Carpathica, 58 (6), pp. 579-606.


3. Nádor, A., Thamó-Bozsó, E., Magyari, Á., Babinszki, E., 2007. Fluvial responses to tectonics and climate change during the Late Weichselian in the eastern part of the Pannonian Basin (Hungary). Sedimentary Geology, 202 (1-2), pp. 174-192.

4. Gábris, G., Nádor, A., 2007. Long-term fluvial archives in Hungary: response of the Danube and Tisza rivers to tectonic movements and climatic changes during the Quaternary: a review and new synthesis. Quaternary Science Reviews, 26 (22-24), pp. 2758-2782.




41. oldal

Cloetingh, S., Maţenco, L., Bada, G., Dinu, C., Mocanu, V., 2005. The evolution of the Carpathians–Pannonian system: Interaction between neotectonics, deep structure, polyphase orogeny and sedimentary basins in a source to sink natural laboratory. Tectonophysics, 410: 1-14, doi: 10.1016/j.tecto.2005.08.014

Impact factor (2005): 1,732 Független hivatkozások száma: 6 1. Vasiliev, I., Dekkers, M.J., Krijgsman, W., Franke, C., Langereis, C.G., Mullender, T.A.T., 2007.

Early diagenetic greigite as a recorder of the palaeomagnetic signal in Miocene-Pliocene sedimentary rocks of the Carpathian foredeep (Romania). Geophysical Journal International, 171 (2), pp. 613-629.


3. Wijbrans, J., Németh, K., Martin, U., Balogh, K., 2007. 40Ar/39Ar geochronology of Neogene phreatomagmatic volcanism in the western Pannonian Basin, Hungary. Journal of Volcanology and Geothermal Research, 164 (4), pp. 193-204.

4. Yang, H.J., Li, Y., Shan, J.Z., Jing, B., Feng, X.J., Wang, D.J., 2007. Controlled effort of rock physical properties to migration and accumulation process of oil and gas: An example from Maigaiti slope, Tarim basin, China. Acta Petrologica Sinica, 23 (4), pp. 823-830.

5. Vasiliev, I., 2006. A new chronology for the Dacian basin (Romania). Geologica Ultraiectina, 267, pp. 1-193.

6. Li, Z., Chen, J.S., Guan, P., 2006. Scientific problems and frontiers of sedimentary diagenesis research in oil-gas-bearing basins. Acta Petrologica Sinica, 22 (8), pp. 2113-2122.

Fodor, L., Bada, G., Csillag, G., Horváth, E., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Horváth, F., Cloetingh, S., Palotás, K., Síkhegyi, F., Timár, G., 2005. An outline of neotectonic structures and morphotectonics of the western and central Pannonian basin. Tectonophysics, 410: 15-41, doi: 10.1016/j.tecto.2005.06.008.

Impact factor (2005): 1,732 Független hivatkozások száma: 5 1. Wijbrans, J., Németh, K., Martin, U., Balogh, K., 2007. 40Ar/39Ar geochronology of Neogene

phreatomagmatic volcanism in the western Pannonian Basin, Hungary. Journal of Volcanology and Geothermal Research, 164 (4), pp. 193-204.


3. Uhrin, A., Sztanó, O., 2007. Reconstruction of Pliocene fluvial channels feeding Lake Pannon (Gödollo Hills, Hungary). Geologica Carpathica, 58 (3), pp. 291-300.

4. Zámolyi, A., 2006. Nagy és kis reliefenergiájú digitális domborzati modellek esettanulmánya. Geodezia es Kartografia, 58 (11), pp. 24-30.




42. oldal

Cloetingh, S., Cornu, T., Ziegler, P., Beekman, F., Ustaszewski, K., Schmid, S., Dezes, P., Hinsch, R., Decker, K., Lopes-Cardoso, G., Granet, M., Bertrand, G., Behrmann, J., van Balen, R., Michon, L., Pagnier, H., Rozsa, Sz., Heck, B., Tesauro, M., Kahle, H.-G., Dewez, T., Carretier, S., Winter, T., Hardebol, N., Bada, G., Dost, B., van Eck, T., 2006. Neotectonics and Intraplate continental topography of the northern Alpine Foreland. Earth-Science Reviews, 74: 127-196, doi: 10.1016/j.earscirev.2005.06.001.

Impact factor (2005): 4,581 Független hivatkozások száma: 4 1. Meissner, R., Kern, H., 2008. Earthquakes and strength in the laminated lower crust -Can they be

explained by the "corset model"? Tectonophysics, 448 (1-4), pp. 49-59.

2. Japsen, P., Green, P.F., Nielsen, L.H., Rasmussen, E.S., Bidstrup, T., 2007. Mesozoic-Cenozoic exhumation events in the eastern North Sea Basin: A multi-disciplinary study based on palaeothermal, palaeoburial, stratigraphic and seismic data. Basin Research, 19 (4), pp. 451-490.

3. Buchmann, T.J., Connolly, P.T., 2007. Contemporary kinematics of the Upper Rhine Graben: A 3D finite element approach. Global and Planetary Change, 58 (1-4), pp. 287-309.

4. Ershov, A.V., Stephenson, R.A., 2006. Implications of a visco-elastic model of the lithosphere for calculating yield strength envelopes. Journal of Geodynamics, 42 (1-3), pp. 12-27.

Jarosiński, M., Beekman, F., Bada, G., Cloetingh, S., 2006. Redistribution of recent collision push and ridge push in Central Europe: Insights from FEM modelling. Geophysical Journal International, 167: 860-880, doi: 10.1111/j.1365-246X.2006.02979.x

Impact factor (2005): 1,826 Független hivatkozások száma: 3 1. Meissner, R., Kern, H., 2008. Earthquakes and strength in the laminated lower crust - Can they be

explained by the "corset model"? Tectonophysics, 448 (1-4), pp. 49-59. 2. Heidbach, O., Reinecker, J., Tingay, M., Müller, B., Sperner, B., Fuchs, K., Wenzel, F., 2007. Plate


3. Buchmann, T.J., Connolly, P.T., 2007. Contemporary kinematics of the Upper Rhine Graben: A 3D finite element approach. Global and Planetary Change, 58 (1-4), pp. 287-309.

Horváth, F., Bada, G., Windhoffer, G., Csontos, L., Dombrádi, E., Dövényi, P., Fodor, L., Grenerczy, Gy., Síkhegyi, F., Szafián, P., Székely, B., Timár, G., Tóth, L., Tóth, T., 2006. A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza: Euro-konform térképsorozat és magyarázó. Magyar Geofizika, 47/4: 133-137.

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 3 1. Szeidovitz, G., Surányi, G., Gribovszki, K., Bus, Z., Leél-Őssy, S., Varga, Z., 2008. Estimation of an


2. Hetényi, Gy., Bus, Z., 2007. Shear wave velocity and crustal thickness in the Pannonian Basin from receiver function inversions at four permanent stations in Hungary. Journal of Seismology, 11 (4), pp. 405-414.



43. oldal

3. Karátson, D., 2007. A Börzsönytől a Hargitáig – Vulkanológia, felszínfejlődés, ősföldrajz. Typotex, Budapest, p. 462.

Bada, G., Horváth, F., Tóth, L., Fodor, L., Timár, G., Cloetingh, S., 2006. Societal aspects of ongoing deformation in the Pannonian region. In: Pinter, N., Grenerczy, Gy., Weber, J., Stein, S., Medak, D., (Eds.), The Adria Microplate: GPS Geodesy, Tectonics, and Hazards. NATO Science Series: IV: Earth and Environmental Sciences, Springer-Verlag, vol. 61: 385-402.

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 1 1. Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., 2007. Tectonic and climatic forcing in Quaternary landscape evolution in

the central Pannonian Basin. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-149. Cloetingh, S., Bada, G., Maţenco, L., Lankreijer, A., Horváth, F., Dinu, C., 2006. Modes of basin (de)formation, lithospheric strength and vertical motions in the Pannonian–Carpathian system: inferences from thermo-mechanical modelling. In: Gee, D.G., Stephenson, R.A., (Eds.), European Lithosphere Dynamics, Geological Society, London, Memoirs, 32: 207-221.

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 3

1. Schmid, S.M., Bernoulli, D., Fügenschuh, B., Maţenco, L., Schefer, S., Schuster, R., Tischler, M.,




Horváth, F., Bada, G., Szafián, P., Tari, G., Ádám, A., Cloetingh, S., 2006. Formation and deformation of the Pannonian basin: Constraints from observational data. In: Gee, D.G., Stephenson, R.A., (Eds.), European Lithosphere Dynamics, Geological Society, London, Memoirs, 32: 191-206.

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 6 1. Schmid, S.M., Bernoulli, D., Fügenschuh, B., Maţenco, L., Schefer, S., Schuster, R., Tischler, M.,


2. Kovács, I., Szabó, Cs., 2008. Middle Miocene volcanism in the vicinity of the Middle Hungarian zone: Evidence for an inherited enriched mantle source. Journal of Geodynamics, 45 (1), pp. 1-17.


4. Houseman, G.A., Gemmer, L., 2007. Intra-orogenic extension driven by gravitational instability: Carpathian-Pannonian orogeny. Geology, 35 (12), pp. 1135-1138.



44. oldal


6. Neubauer, F., Lips, A., Kouzmanov, K., Lexa, J., Ivascanu, P., 2005. Subduction, slab detachment and mineralization: The Neogene in the Apuseni Mountains and Carpathians. Ore Geology Reviews, 27 (1-4), pp. 13-44.

Dombrádi, E., Timár, G., Bada, G., Cloetingh, S., Horváth, F., 2007. Fractal dimension estimations of drainage network in the Carpathian-Pannonian system. Global and Planetary Change, 58/1-4: 197-213, doi:10.1016/j.gloplacha.2007.02.011.

Impact factor (2005): 2,223 Független hivatkozások száma: 0 Cloetingh, S., Ziegler, P., Bogaard, P., Andriessen, P., Artemieva, I., Bada, G., van Balen, R.T., Ben-Avraham, Z., Brun, J.-P., Bunge, H.P., Burov, E., Carbonell, R., Facenna, C., Gallard, J., Green, A., Heidbach, O., Jones, A., Maţenco, L., Mosar, J., Oncken, O., Pascal, C., Peters, G., Sliaupa, S., Soesoo, A., Spakman, W., Stephenson, R., Thybo, H., Torsvik, T., de Vicente, G., Wenzel, F., Wortel, R., 2007. TOPO-Europe: the geoscience of coupled deep Earth - surface processes. Global and Planetary Change, 58/1-4: 1-118, doi: 10.1016/j.gloplacha.2007.02.008.

Impact factor (2005): 2,223 Független hivatkozások száma: 0 Bada, G., Grenerczy, Gy., Tóth, L., Horváth, F., Stein, S., Cloetingh, S., Windhoffer, G., Fodor, L., Pinter, N., Fejes, I., 2007. Motion of Adria and ongoing inversion of the Pannonian basin: Seismicity, GPS velocities and stress transfer. In: Stein, S., Mazzotti, S., (Eds.), Continental Intraplate Earthquakes: Science, Hazard, and Policy Issues. Geological Society of America Special Paper 425, p. 243–262, doi: 10.1130/2007.2425(16).

Impact factor: - Független hivatkozások száma: 1 1. Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., 2007. Tectonic and climatic forcing in Quaternary landscape evolution in

the central Pannonian Basin. PhD Thesis, Vrije Universiteit Amsterdam, pp. 1-149.

Bada, G., Horváth, F., Dövényi, P., Szafián, P., Windhoffer, G., Cloetingh, S., 2007. Present-day stress field and tectonic inversion in the Pannonian basin. Global and Planetary Change, 58/1-4: 165-180, doi:10.1016/j.gloplacha.2007.01.007.

Impact factor (2005): 2,223 Független hivatkozások száma: 1 1. Heidbach, O., Reinecker, J., Tingay, M., Müller, B., Sperner, B., Fuchs, K., Wenzel, F., 2007. Plate




45. oldal

Független hivatkozások és impakt faktorok összegzése

Tudományos tevékenység összefoglalása


46. oldal

Tudományos tevékenység összefoglalása (1999-2008)

Bevezetés

PhD fokozatomat 1999-ben az amszterdami Vrije Universiteit Földtudományi Karán szereztem meg. Doktori dolgozatomban a Pannon-medence és környezete feszültségterének és deformációtörténetének rekonstrukcióját végeztem el, numerikus modellezéssel kiegészítve. Ezekre az eredményekre építve, a bővülő tudományos érdeklődésemnek megfelelően az utóbbi évtizedben a Pannon-térség neotektonikai viszonyait, a fiatal (recens) deformációs folyamatokat, a tektonika és a felszínfejlődés kapcsolatait, ill. mindezek társadalmi hatásait kutattam. Érdeklődésem előterében az alábbi tudományos témák állnak, főképpen a Pannon-medence környezetére vonatkozólag, kitekintéssel a Mediterráneumra és alpi előterére:

- jelenkori feszültségtér meghatározása (Bada et al., 2007a,b,c);

- neotektonikus (aktív) szerkezetek térképezése (Bada et al., 2003, 2005, 2006a; Fodor et al.,

2005; Horváth et al., 2006a);

- 3D (függőleges és vízszintes) kéregdeformáció rekonstrukciója (Ruszkiczay-Rüdiger et al.,

2005; Bada et al., 2006b,c, 2007a);

- szerkezeti reaktiváció és földrengések kapcsolata (Bada et al., 2000, 2007a, Windhoffer és

Bada, 2005);

- tektonikus stabilitás és szeizmotektonikus viszonyok (Bada et al., 2000, 2003, 2005);

- medenceinverzió mechanizmusa (Bada et al., 2001, 2006b, 2007a; Cloetingh et al. 2006);

- jelenkori geodinamikai viszonyok (Bada et al., 1999, 2001, 2006b, 2007a; Bada és Horváth,

2001; Horváth et al., 2006b);

- fiatal kéregdeformáció társadalmi hatásai (Bada et al., 2003, 2005, 2006a,b).

Összefoglalómban a fenti kutatási területen szerzett jelentősebb eredményeket ismertetem három, összevont főfejezetben, a releváns hivatkozások és néhány jellemző ábra segítségével. A habilitációs szabályzatnak megfelelően mindezt a tudományos munkásságom eredményeinek tézisszerű felsorolása követi. A kapcsolódó fontosabb publikációk különlenyomatait a habilitációs pályázathoz mellékeltem.

Tudományos tevékenységemet nívós kutatói közösségekben végeztem tektonikai szakértőként, vezető kutatóként vagy téma- ill. projektvezetőként. Publikációim szerzőinek listája ezt híven tükrözi. A szakmai együttműködéshez jelenlegi és egykori munkahelyeim − az ELTE Geofizikai Tanszéke és az amszterdami Vrije Universiteit Tektonikai Tanszéke − kiváló bázist teremtettek. Az elmúlt évtizedben a legfontosabb hazai partnerek az MTA GGKI Szeizmológiai Obszervatóriuma, a Magyar Földtani Intézet és a FÖMI Kozmikus Geodézia Obszervatóriuma voltak. A témavezetésem alatt dolgozó szakdolgozók és doktoranduszok tudományos eredményei különleges örömmel töltenek el. Ezek az eredmények − melyek nagy része rangos nemzetközi folyóiratokban került publikálásra − igazolják a tudományos kutatás és az oktatási tevékenység egymást jól kiegészítő, erősítő szerepének fontosságát.



47. oldal

A Pannon-térség jelenkori feszültségtere

A Pannon-medence térsége kiválóan alkalmas a jelenkori feszültségtér jellegének és térbeli változásainak tanulmányozására, ami köszönhető egyrészt a rendelkezésre álló nagyszámú adatnak. Másfelől pedig a medencerendszer fiatal szerkezetfejlődése, neotektonikai viszonyai különösen érdekessé teszik a vizsgálatokat. A többi mediterrán ívmögötti medencéhez képest a Pannon-medence egy tektonikai szempontból érettebb fejlődési szakaszban van: a tágulás befejeztével a terület szerkezeti inverziója kezdődött meg a földtani közelmúltban. Ezt jól jelzi a feszültségtér és a deformációs stílus alapvető megváltozása a késő-miocén − negyedidőszak folyamán, amikor a medence kialakulását szabályzó extenziót fokozatosan egyre inkább kompressziós feszültségtér ill. térrövidülés váltotta fel (Horváth és Cloetingh, 1996; Gerner et al., 1999; Fodor et al. 1999, 2005; Bada et al. 2001, 2007a; Horváth et al., 2006b). A kőzetfeszültségi adatbázisra támaszkodva a Pannon-medence jelenkori tektonikai viszonyai, a medencerendszer inverziója megbízható pontossággal vált vizsgálhatóvá.

A „World Stress Map Project” (WSMP) keretében (Zoback, 1992) az elmúlt kb. 20 év alatt összegyűlt adatok alapján kiderült, hogy a feszültségirányok viszonylag nagy területeken – akár kontinensnyi léptékben is – közel homogénnek tekinthetők (ezek az ún. feszültségprovinciák). A feszültségirányok jól tükrözik a régió geodinamikájának főbb jellemzőit, a kőzetekben ható feszültségtér ismeretében ezért értékes következtetések vonhatók le egy területre ható tektonikai folyamatok főbb jellemzőire és azok relatív fontosságára vonatkozóan. Ez igaznak bizonyult a Pannon-medence térségére vonatkozólag is.

Adatok, adatbázis

A Pannon-térségben folyó ipari és szeizmológiai kutatások, valamint nemzetközi tudományos programok eredményeként jelentős számú (több száz) feszültség-meghatározás történt, melyek ugyan változó sűrűséggel, de csaknem az egész területet lefedik. A feszültségtér meghatározásának számos különböző módszerét alkalmazzák, amelyek eredményeképpen az adatok erősen változó minőségűek és néhány speciális kivételtől eltekintve nem adják meg a teljes feszültségtenzort. Az utóbbi néhány évben a korábbi és az időközben begyűjtött adatok egy konzisztens adatrendszerbe kerültek, amely összesen több mint 700 feszültségi adatot tartalmaz (Bada et al., 2007a,b,c). Az adatbázis a területről elérhető csaknem összes (több mint 700 db) releváns adatot magában foglalja. Alapvetően négyféle adattípus különböztethető meg: 1) földrengések fészekmechanizmus megoldásából származó adatok; 2) fúrólyukfal kirepedések vizsgálatából származó adatok; 3) ráfúrásos technikával nyert adatok és 4) hidraulikus kőzetrepesztésekből származó adatok.

A feszültségadatok túlnyomó többsége a WSMP kritériumrendszere (Zoback és Zoback, 1989) alapján minőségi besorolást kapott. Ez megmutatja, hogy milyen súllyal vehető figyelembe az adat egy terület feszültségi viszonyainak elemzése során. Az adatok ötféle minőségi osztályba kerültek A-tól (legjobb) E-ig (legrosszabb). Az egységes szempontú minőségi besorolás előnye, hogy a meghatározások megbízhatósága közvetlenül, módszertől



48. oldal

függetlenül összehasonlítható, és a térképi ábrázolás során meg is jeleníthető (pl. a feszültségjelek hosszával). A Pannon-medencéből származó adatok többsége (kb. 80%) a C, D és E osztályokba került és csupán kisebb részük tekinthető kiváló vagy jó minőségűnek (A és B osztályok).

Feszültségirányok

Az 1. ábra a maximális horizontális feszültségirányokat (SH) mutatja, amelynek segítségével – a fő térrövidülés irányán keresztül – a vizsgált terület feszültségállapota egységes szempont alapján jellemezhető. A térképet tanulmányozva szembetűnő, hogy bizonyos vidékek egymástól jelentősen eltérő kompressziós (SH) irányokkal jellemezhetők. A Pannon-térségben tehát a jelenkori feszültségtér laterálisan változó képet mutat. Az inhomogenitások mögött fontos és valódi geodinamikai okok állnak, melynek elemzése az aktív tektonikai folyamatok megértésében elsőrendű fontosságú. Az aktív alpi kollíziós öv részeként a Pannon-medence geodinamikai pozíciója (aktív kollíziós folyamatok a medencerendszer peremi területein) és a litoszféra változatos felépítése (összetétel, vastagság, hőmérséklet viszonyok, reológiai szilárdság, stb.) a lemezperemi és a lemezen belüli feszültségforrások bonyolult összjátékát vetíti előre.

A legmarkánsabb változás a feszültségtérben a vizsgált terület délnyugati részén jelentkezik. SH iránya a Déli-Alpoktól (Friuli-zóna) a Dinári-hegységen keresztül annak délkeleti szegélyéig (Szerbia-Montenegró) az óramutató járásával megegyező módon elfordulni látszik: míg az utóbbi területen ÉK-DNy-i, a Déli-Alpokban közel ÉÉNy-DDK-i a kompresszió iránya. A Pannon-medence központi és keleti vidékein – erősen generalizálva – SH nagyjából ÉK-DNy-i csapású, majd fokozatosan közel K-Ny-i trendet vesz fel az Erdélyi-középhegység környezetében. A Nyugati-Kárpátokban és annak északi előterében a nyomás közel merőleges a hegylánc ívére: nyugatabbra ÉNy-DK-i, keletebbre pedig fokozatosan megint ÉK-DNy-i irányúvá válik. A fenti nagyléptékű változás alapján elmondható, hogy SH uralkodó iránya az Adriai partvidéktől északkeleti irányban – előbb a Pannon-medence belsejében, majd tovább a Kárpátok íve felé – legyezőszerűen szétseprűződik, létrehozva a Pannon-térség recens feszültségterének jellegzetes képét.

A Keleti-Alpok térségében az adatok jelentősen szórnak. Különbség mutatkozik a fészekmechanizmus megoldásokból és a fúrólyukfal deformációs vizsgálatokból, azaz az eltérő mélységből származó adatok között. SH uralkodóan északias irányú, az Alpokat a Kárpátokkal átkötő szeizmoaktív Mur-Mürz-Zsolna vonal mentén azonban inkább az ÉK-DNy-i orientáció a jellemző. A felszín közvetlen közelében ugyanakkor inkább az (észak)keleties irányok dominálnak (ld. fúrólyukfal kirepedések adatai). A Pannon-medence belsejében érdekesen alakulnak a feszültségirányok: SH a délnyugati peremterületeken közel É-D-i, amely keleti irányban fokozatosan ÉK-DNy-i irányúvá válik, azaz kelet felé egy nyolcadkört ír le az óramutató járásával megegyező irányban. Az irányok jelentős laterális megváltozását (vízszintes értelmű feszültségdeviáció v. -elhajlás) már a korai feszültségtér vizsgálatok során felismerték. Az első értelmezések szerint (pl. Gerner, 1992 ) a Pannon-medence különleges



49. oldal

szerepet tölt be Európa jelenkori feszültségterében, átmeneti zónát alkotva a nyugat-európai és a kelet-európai ill. az északnyugat-adriai feszültségprovinciák között.

1. ábra A legnagyobb horizontális kőzetfeszültség (SH) iránya a Pannon-medencében és tektonikus környezetében. A mért adatok színezése a mérési módszerre utal. A feszültségi adatok simítása és

extrapolációja Hansen és Mount (1990) algoritmusa alapján történt.

A Pannon-medencében a legmarkánsabb vízszintes feszültségelhajlás a Dunántúl nyugati területein, a Zala-medence környezetében tapasztalható. A Dunántúli-középhegység és a Keleti-Alpok közötti térségében kis távolságon (kb. 100 km) belül SH iránya mintegy 60-90°-ot fordul. Az Alpokban és a Dinaridákban jellemző északias-északkeleties kompresszió a Zala-medencében közel kelet-nyugatira változik, amit a nagyszámú fúrólyukfal kirepedés (FK) mérés eredményei meggyőzően mutatnak. Kevésbé markánsan, de a jelenség a Dunántúli-középhegység felé tovább nyomozható. A Dél-Dunántúl területén ismét az észak-északkeleties SH irányok válnak dominánssá, amely a Dunától keletre egyértelműen északkeletivé válik. A Zalában tapasztalt jelenség arra utal, hogy nem csak lemezperemi, hanem a lemezen belüli feszültségforrások lehetőségével ill. jelentőségével is számolni kell. Fontos megjegyezni, hogy a felszínközeli (FK) adatok által egyértelműen jelzett vízszintes feszültségelhajlást a földrengések fészekmechanizmus megoldásai már korántsem jelzik olyan határozottan. Elképzelhető, hogy a feszültségtér a mélység szerint jelentősen változik, aminek alapvető lemeztektonikai jelentősége volna. Az adatok csekély mennyisége miatt



50. oldal

azonban a kérdésben egyelőre nincs határozott álláspontom. A függőleges feszültségelhajlás lehetőségére medence vagy helyi léptékben számos adat utal: hazánk területén több mélyfúrásban is megfigyelhető a feszültségtér függőleges értelmű megváltozása melyek vagy éles litológiai váltáshoz, vagy pedig túlnyomásos rétegek jelenlétéhez köthető (Windhoffer et al., 2001). A feszültségtér függőleges irányú változékonyságának további vizsgálatát kiemelt fontosságúnak tartom. Ennek a tudományos kíváncsiságon túlmenően gyakorlati jelentősége is van, szénhidrogén-ipari rétegrepesztésnél a lokális feszültségtér ismerete ugyanis kulcsfontosságú. A regionális, 3D térképezésre a kevés adat miatt egyelőre nincs lehetőség.

Feszültségrezsimek

A feszültségrezsim ill. az uralkodó tektonikai stílus regionális térképezéséhez nagyszámú földrengés fészekmechanizmus megoldásra van szükség, melyek egy nagyobb mélységspektrumot lefedve, a litoszféra ridegebb, töréses deformációt mutató szeizmogén tartományait képezik le. A fészekmechanizmus megoldások során a feszültségmagnitúdók mérése nélkül is következtehetünk a földrengést (feszültség kioldódását) létrehozó feszültségtérre és az uralkodó deformációs stílusra. A Pannon-térségből is számos fészekmechanizmus megoldás ismert, az utóbbi években több szintézis jellegű munka összegezte az eredményeket (Gerner et al., 1999, Tóth et al., 2002). Köszönhetően a paksi mikroszeizmikus megfigyelő hálózat folyamatos működésének és az adatokat feldolgozó kollégák naprakész munkájának, a fészekmechanizmus adatbázis folyamatosan bővül.

Az adatok alapján világossá vált, hogy napjainkban a Pannon-medence jelentős része tektonikai értelemben reaktiválódik ill. invertálódik: a területen eltolódásos vagy feltolódásos deformáció zajlik. A meghatározott SH irányok gyakorlatilag azonosnak tekinthetők a legnagyobb főfeszültség (σ1 – „kompresszió”) irányával. A deformációs stílusra főleg az oldaleltolódás jellemző, feltolódásos és néhol tágulásos komponens mellett. Az adatrendszer rávilágít arra, hogy a Pannon-medencében az extenzió befejeződött, a területen jelenleg szerkezeti inverzió zajlik – igaz, a kezdeti stádiumban lévő folyamat igen lassú és a szerkezeti bélyegek még nem mindenütt jelentkeznek egyértelműen (Bada et al., 1999).

A World Stress Map Project osztályozási rendszerét követve az összegyűjtött fészekmechanizmus megoldásokat a meghatározott feszültségrezsim alapján öt osztályba soroltam. Ennek során elkülönítettem a három andersoni feszültségtér típust (tágulásos v. tenziós – NF, eltolódásos – SS, feltolódásos v. kompressziós – TF), és ezek lehetséges kombinációit (transztenziós – NS és transzpressziós – TS terek). A feszültségtér típusokat eszerint térképi nézetben fészekmechanizmus megoldásonként pontszerűen, majd a pontszerű adatokat szabályos rácshálóba átszámítva (kriegeléssel) egy simított képként ábrázoltam (2. ábra). A térkép szemléletesen mutatja a feszültségtér típusának térbeli változékonyságát, a tektonikai stílus laterális átmeneteit. Fontos figyelembe venni, hogy a simítás során az egyes típusokhoz rendelt numerikus értékek (NF = 1, NS = 2, SS = 3, TS = 4, TF = 5) viszonylag egyszerű számtani átlagolását végeztem. Emiatt a térkép az ötféle rezsim számtani átlaga, azaz az eltolódásos (SS) tér javára kissé torzított képet mutathat. A



51. oldal

rendelkezésre álló nagyszámú fészekmechanizmus megoldás miatt ennek jelentősége valószínűleg korlátozott.

2. ábra Feszültségi rezsim és tektonikai stílus alakulása a Pannon-medencében és alpi-dinári-kárpáti környezetében földrengés fészekmechanizmus megoldások (FMS) alapján. A körök színezése az egyes rengésekből nyert vetőkinematikát jelzi. A regionális trendeket az FMS adatok simított képe mutatja, azonos színezéssel. NF: tisztán normálvetős (extenziós) feszültségtér (σ1 függőleges); NS: kevert eltolódásos és normálvetős feszültségtér (transztenzió); SS: tisztán eltolódásos feszültségtér (σ2 függőleges); TS: kevert fel- és eltolódásos feszültségtér (transzpresszió); TF: tisztán feltolódásos

feszültségtér (σ3 függőleges).

A Pannon-térségben a feszültségtér jellege és az uralkodó deformációs stílus laterálisan változatos képet mutat (2. ábra). A Déli-Alpok és a Dinaridák területén feltolódásos (TF) és transzpressziós (TS) feszültségtér ill. aktív deformáció rekonstruálható. A kapott kép még ezen a területen belül sem tekinthető teljesen egyveretűnek: míg a Friuli-zónában, az Adriai-tenger partvidékén és Bosznia-Hercegovina nagy részén egyértelműen kompressziós, addig



52. oldal

több közbülső területen – így pl. Zágrábtól északra – jellemzően eltolódásos tér figyelhető meg. A rezsimeket a Pannon-medence belseje felé megvizsgálva látható, hogy a tektonikai stílus az Adriai-tenger partvidékétől északkelet felé haladva előbb kompressziós, majd transzpressziós jellegű, ami fokozatosan egyre inkább eltolódásos (SS – zöld árnyalat) karaktert ölt. Mindez a 2. ábrán látható regionális keresztszelvényen jól nyomon követhető. Az alföldi területeken a fészekmechanizmusok és szerkezeti elemzések (pl. Derecskei-árok − Windhoffer et al., 2005) néhol transztenziós jelenkori feszültségteret jeleznek. Észak felé haladva, a magyar-szlovák határ környezetében jelentkezik egy extenziós (transztenziós) terület, amely 3-4 fészekmechanizmus megoldás alapján volt azonosítható. Sajnos ettől északra nincs további adat, így nem derül ki, hogy ezt lokális inhomogenitásnak, esetleg egy különálló feszültségprovinciának kell tekinteni. Igaz ez az Északkeleti-Kárpátok vidékére (Ukrajna) is, ahol az egyetlen rendelkezésre álló fészekmechanizmus megoldás a simítás eredményét a kompressziós tartomány felé tolja el.

A földrengések fészekmechanizmus megoldása során nem csak a P, B és T tengelyek irányait, hanem a vetősíkot és a nodális síkokat is, valamint az azokon tapasztalt csúszási vektort is meghatározzák ill. becsülik. Ezen adatok együttes, statisztikai elemzése segítségével a jelenkori feszültségtér megfelelő pontossággal jellemezhető, mind a főfeszültségi irányok (σ1 ≥ σ2 ≥ σ3), mind azok relatív nagysága (R = (σ2 - σ3)/(σ1 - σ3)) tekintetében. A vizsgálat során a feszültségi ellipszoid alakja és orientációja került meghatározásra egy inverziós eljárás segítségével, amely analóg a mikrotektonikai mérésekkel nyert kinematikai indikátorok inverziójával: a vető és a vetőkarc szerepe a fészekmechanizmus megoldások során nyert vetősíkokkal és csúszási vektorokkal azonos. Az adott vetőpopuláció és a csúszási irányok segítségével kiszámolhatók azok a (redukált) feszültségtenzorok, amelyek a megfigyelt elmozdulásokat, a kinematikai képet létrehozták. Az inverzió során felhasznált vetőpopulációkat és csúszási vektorokat, valamint a számolt főfeszültségi irányokat sztereografikus vetületben ábrázoltam. Figyelembe véve az inverzió legelső, közelítő eredményeit, valamint a Pannon-térség feszültségirányainak változatosságát, célszerűnek látszott az adatokat tektonikai pozíciójuk alapján csoportosítani. Az inverziót elvégezve összesen hét régiót különböztettem meg, amelyeken belül a feszültségtér viszonylag homogén képet mutat:

– A Friuli-zónában jellemzően KÉK-NyDNy-i csapású feltolódások fordulnak elő. A feszültségtér

kompressziós jellegű (TF), a két nagyobb főfeszültség (σ1, σ2) a vízszintes síkban található. σ1

iránya ÉÉNy-i (azimut: É165°). R = 0,25-0,35.

– A Dinaridák nagy részén ÉK-DNy-i orientációjú balos és ÉNy-DK-i orientációjú jobbos

eltolódások fordulnak elő, főképpen feltolódásokkal kombinálódva, tehát a feszültségtér

transzpressziós jellegű (TS). A kompresszió (σ1) iránya ÉÉK-DDNy-i (azimut: É195°), a

legkisebb főfeszültség (σ3) függőleges. R értéke zérus körüli, azaz σ2 és σ3 közel azonos

magnitúdójú. Ez instabil feszültségteret jelez, ahol a két kisebbik főfeszültség tengely könnyen

felcserélődhet, ami a tektonikai stílus lokális megváltozását vonhatja maga után.

– Bár kevés az adat, a DK Dinaridák területén (főképp Szerbiában) egy stabil (R = 0,55),

feltolódásos (TF) feszültségtér volt azonosítható ÉK-DNy-i irányú kompresszióval. A területen

főleg az ÉNy-DK-i csapású feltolódások dominálnak.



53. oldal

– A Keleti-Alpok nagy részén főleg ÉK-DNy-i és ÉNy-DK-i orientációjú eltolódások tapasztalhatók,

SH = σ1 iránya közel észak-déli (azimut: É005°). R = 0,2-0,3.

– A szeizmoaktív Mur-Mürz-Zsolna lineamentum környezete eltérő feszültségiránnyal jelentkezik

a Keleti-Alpokon belül, amely eltolódásos (SS) jellegű, R értéke 0,3-0,5 körüli. A kompresszió

iránya (azimut: É310°) 35°-os elhajlást mutat a Keleti-Alpok más területeihez képest, ami

átmenetet jelenthet a Pannon-medence felé.

– A Pannon-medence nagy részén a vetőkinematika jelentős változékonyságot mutat. A

feszültségtér eltolódásos jellegű (SS), a közbülső főfeszültség (σ2) függőleges. A kompresszió

(σ1) átlagos iránya ÉK-DNy-i (azimut: É040°). R értéke 0,5 körüli.

– A Pannon-medence délkeleti peremén, a temesvári szeizmoaktív területen eltolódásos

feszültségtér uralkodik, SH = σ1 iránya közel ÉK-DNy-i (azimut: É055°). R értéke 0,3 körüli.

3. ábra Feszültségi rezsim és tektonikai stílus a Pannon-térség főbb szerkezeti egységeiben a feszültségi ellipszoid alakja (R') és főtengelyeinek (σ1 ≥ σ2 ≥ σ3) irányultsága alapján. NS: kevert eltolódásos és normálvetős feszültségtér (transztenzió); SS: tisztán eltolódásos feszültségtér (σ2

függőleges (σv)); TS: kevert fel- és eltolódásos feszültségtér (transzpresszió); TF: tisztán feltolódásos feszültségtér (σ3 függőleges (σv)). MMZ − Mur-Mürz-Zsolna lineamentum.

A rekonstruált feszültségtér típusokat és ellipszoidokat, valamint a tektonikai stílust egy feszültségrezsim diagramon szemléletesen jeleníthetjük meg (3. ábra). A diagram kulcsparamétere az R' érték, amely a főfeszültség magnitúdók arányából képzett R (R = (σ2 - σ3)/(σ1 - σ3)) értékből származik. R' = R ha σ1 függőleges (extenziós feszültségtér), R' =



54. oldal

2 - R ha σ2 függőleges (eltolódásos feszültségtér), és R' = 2 + R ha σ3 függőleges (kompressziós feszültségtér). Mivel R értéke mindig 0 és 1 közötti, R' értéke 0-tól (radiális extenzió) lineárisan növekszik a tiszta extenzión (R' = 0,5), transztenzión (R' = 1), tiszta eltolódáson (R' = 1,5), majd transzpresszión (R' = 2), végül a tiszta kompresszión (R' = 2,5) keresztül egészen a radiális kompresszióig (R' = 3). Az inverzió során kapott, összesen hét feszültségrégiót (provinciát) R' értékük alapján a diagramon elhelyezve a fészekmechanizmus megoldások pontszerű adataiból alkotott kép további megerősítést nyert. A Dinaridák és a Friuli-zóna területén feltolódásos (TF) és transzpressziós (TS) deformáció az uralkodó. A Keleti-Alpokban és a Pannon-medencében egyértelműen eltolódásos jellegű a domináns deformáció, bár – főleg a medenceterületeken – gyakoriak a markáns, lokális inhomogenitások. Összefoglalva: a terület délnyugati peremvidékeitől a medence belseje felé haladva a feszültségtér jellege fokozatosan változik előbb feltolódásosból (Adria pereme) transzpressziós (TS) jellegűvé (Dinaridák), majd a medence belsejében eltolódásos (SS), néhol transztenziós (NS) karakterűvé.

A Pannon-térség fiatal kéregdeformációja

A Pannon-térség fiatal kéregdeformációjának jellemzése céljából az aktív vagy neotektonikus eredetű szerkezetek kerültek térképezésre. Ezen túlmenően a vízszintes kéregmozgások meghatározásához űrgeodéziai (GPS) mérések eredményeit (pl. Grenerczy et al., 2005) használtuk fel, a vertikális mozgások tanulmányozásához geokronológiai vizsgálatok történtek (pl. Ruszkiczay-Rüdiger et al., 2005). Ezen kutatások aktív tagjaként figyelmemet a nagyobb léptékű mozgások meghatározására irányítottam (pl. Bada et al., 1999, 2001, 2007a). A fiatal kéregdeformáció társadalmi kihatásait szintén vizsgáltam (Bada et al., 2006b).

Aktív szerkezetnek tekintendő az a törés vagy redő, amely mentén a geológia közelmúltban elmozdulás történt és a jövőben ismételt elmozdulás valószínűsíthető. Az aktív törés definíciója két fontos kritériumot nyújt, melyek további diszkussziót igényelnek. A “geológiai közelmúltra” nem létezik pontos, nemzetközileg is elfogadott definíció. Egy törés aktívvá minősítése esetén meg kell adni azt az időtartományt is, amely időszak alatt a törés mentén elmozdulás történt. Ez lehet pl. az elmúlt 103, 104 (holocén), 105, 106 év vagy akár a teljes negyedidőszak is. Ez a megfontolás igaz a szerkezet esetleges jövőbeni reaktiválódására is: a szeizmotektonikai modellek egyik legfontosabb feladata a földrengések visszatérési idejének (rekurrenciájának) meghatározása. Aktív törések a legritkábban fordulnak elő önmagukban, általában vetőzónákban csoportosulnak (szeizmikus zóna). Az egyes törésrendszerek háromdimenziós képe pl. a földrengések hipocentrumainak minél pontosabb meghatározásával adható meg. Szükséges volt a szeizmoaktív törések azonosítása, az aktív töréses övek geometriájának pontos meghatározása, a kőzettestek feszültség állapotának és kőzetmechanikai paramétereinek, töredezettségének vizsgálata is. Csak ezen információk minél teljesebb begyűjtése után lehetséges egy adott szerkezeti zónát (szeizmo)aktívnak tekinteni. Tekintettel arra, hogy még a mikroszeizmikus monitorozás során észlelt földrengések hipocentruminak meghatározása is átlagban több km-es hibával terhelt, a



55. oldal

szeizmoaktívnak vélt vetők pontos helyének és geometriájának meghatározására mindenképpen kiegészítő földtani és geofizikai vizsgálatokat kellett elvégezni. A szerkezetek terepi azonosítása és térképezése, a morfostrukturális bélyegekkel való összevetése szintén igen lényegesnek bizonyult.

A fenti megfontolások, valamint a Pannon-medence tektonikai, szeizmológiai és rétegtani habitusa arra figyelmeztettek, hogy az aktív szerkezetek azonosítsa nagy körültekintést igényel. A jelenkori aktivitás egyértelmű bizonyítására csak olyan területen lehetséges, ahol a miocén, pliocén és a kvarter rétegek üledékhézag nélkül, folyamatosan települnek. Sajnos ezek a területek földrajzilag igen limitált elterjedésűek: csak a morfológiailag legalacsonyabban fekvő vidékekre korlátozódnak. Ezek közé tartozik az Alföld és a Kisalföld, a Bécsi-, Száva-, Dráva-medence bizonyos részei, valamint a Keleti-Kárpátok külső előterében található Focşani-depresszió. Ezeken a vidékeken megfelelő (főleg geofizikai) módszerekkel az aktív szerkezetek jól térképezhetők. A kiemelkedő és ezért erodálódó területeken viszont a legfiatalabb üledékek hiányzanak vagy csak igen redukált vastagságban (eróziós roncsokban) települnek, így a szerkezetek jelenkori aktivitásának egyértelmű meghatározása alig vagy egyáltalán nem lehetséges. Ezért a 4. ábrán bemutatott szerkezeti kép szerkesztésénél elvi döntésre volt szükség: a térkép nem (feltétlenül) az aktív, hanem a neotektonikus szerkezeteket ábrázolja. Ez utóbbi halmaz természetesen bővebb, mint az aktív szerkezetek összessége, de a két csoport korrekt szétfésülésére a Pannon-térség egy jelentős részén jelenleg nincs lehetőség. Ezen területek közé tartozik a Pannon-medencét körülölelő hegységrendszer (Alpok, Dinaridák és Kárpátok, Erdélyi-középhegység) és a medencerendszer belsejében található kisebb hegységek, dombságok (Dunántúl nagy része, Északi-középhegység és néhány szigethegység a medenceperemeken). Tekintettel arra, hogy a terület nagy részén a pannóniai üledékek kisebb-nagyobb vastagságban, de csaknem mindenütt megtalálhatók, neotektonikus szerkezetnek tekintek minden olyan törést és redőt, amely pannon s.l., pliocén és negyedidőszaki képződményeket deformál. Ezek között természetesen számos aktív és inaktív szerkezet is megtalálható, a korrekt térképszerkesztés miatt azonban – mivel elkülönítésük gyakran nem lehetséges – ezeket együtt kell feltüntetni. A fentiek fényében megállapítható, hogy a 4. ábra a biztosan pannon utáni, azaz a 6-8 millió évnél fiatalabb szerkezeteket mutatja be.

A Pannon-medence belső részein javarészt eltolódásos jellegű nyírási zónák térképezhetők, melyek közül számos jelenleg is aktív. Az egyes vetőkre jellemző relatív elmozdulások (slip-rate) mértéke azonban valószínűleg nem haladja meg az 1 mm/év mértéket. Gyenge-közepes szeizmikus aktivitásukat ez az alacsony sebességű mozgás, valamint a Pannon-medence reológiailag „puha” alsókérge és litoszférája magyarázza. A Pannon-medence DNy-i vidékéről a medence belseje felé, ÉK-i irányban számos neotektonikus eredetű vető ill. törési zóna fut, meglehetősen bonyolult geometriával. Az alapvetően balos, néhol transztenziós, másutt transzpressziós vetőkinematikát részben a feszültségtér, részben pedig a meglévő törési zónák geometriája, kulisszaszerű elrendeződése mutatja. Ez a meglehetősen széles, balos értelmű nyírási öv alkotja a Magyar Középhegység déli peremét a tisztán kompressziós szerkezetekkel jellemezhető nyírási öv a Zala-medencétől ill. a Közép-Magyarországi nagyszerkezeti zónától a Mecsekalja-vonalig, északon a Gödöllői-dombságig ill. a Vatta-Maklár árokig, keleten pedig a Derecskei-árok peremeit alkotó törésrendszerig követhető.



56. oldal

Nyugati elvégződése a Zala-medencén és a Dráva-medence északi részén keresztül a Periadriai lineamens irányában kereshető. A zóna jelentősen befolyásolja a Pannon-medence neotektonikus (aktív) deformáció történetét és negyedidőszaki felszínalakulását.

A neotektonikai elemzés során sikerült komoly előrelépést tenni az ún. „meridionális” völgyek esetleges szerkezeti kontrolljának ellenőrzésében. A probléma évszázados a hazai szakirodalomban: ezek a lokális értelemben párhuzamos, regionális értelemben inkább sugaras elrendeződésű völgyek akár 50 km hosszúságúak, pár tíz méter mélyek és általában 0,5-5 km szélesek is lehetnek és ilyen módon dominálják a Dunántúl morfológiai képét. Nagyszámú dunántúli (Zala, Somogy, Tolna) szeizmikus szelvény értelmezése arra enged következtetni, hogy – legalábbis a szeizmikus felbontás határain belül – a meridionális völgyek szerkezetileg nem kontrolláltak. A kérdés szempontjából kulcsfontosságúak a Balatonon és a Dunán mért vízi szeizmikus szelvények, amelyek messze a legjobb felbontással bírnak a területen. Megállapítható, hogy az eddig mért adatok – hasonlóan az ipari profilokhoz – nem mutatják a meridionális völgyek tektonikai meghatározottságát. Véleményem szerint ehelyett inkább a külső felszínformáló erők, elsősorban is eolikus folyamatok dominanciájával számolunk (ld. még Fodor et al., 2005). A völgyek eszerint szélcsatornaként értelmezhetők, melyeket a szélcsendesebb (interglaciális) időszakokban a folyóvizek tovább alakítottak. A folyók részben az emelkedő, dombvidéki térszínt kivájva az eolikus eredetű üledékleplet (lösz, futóhomok) roncsolták – olykor teraszokat maguk mögött hagyva –, hogy aztán az erodált anyagot a laposabb, süllyedő területeken hordalékkúp formában szétterítsék. A negyedidőszak nagy részén a felszínformáló erők ilyen értelmű ciklikus váltakozását valószínűsíthetjük. A Gödöllői-dombság területétől északra azonban ezen völgyek legalább részben szerkezeti kontrollt mutatnak (Bada et al., 2006a). A „meridionális” (v. keresztirányú) völgyekkel szemben az ún. „longitudinális”, vagy hosszanti völgyek szerkezeti preformáltságát számos adat valószínűsíti (ld. Bada et al., 2005). Az ÉK-DNy ill. KÉK-NyDNy-i tektonikai irány jól egybecseng az aljzat főbb szerkezeti elemeivel, ami kőzetmechanikai szempontból is valószínűsíti azok ismételt reaktivációját. A fontosabb szerkezetek közül neotektonikusnak (aktívnak?) kell minősíteni a Mecsekalja-, a Kapos- és a Tamási-vonalakat, valamint a Tápió-Tóalmás zónát (Fodor et al., 2005).

A vertikális kéregmozgások sebességének meghatározása a Pannon-medencében eddig csak néhány helyen volt lehetséges, a regionális léptékben vett vertikális sebességtér meghatározása további vizsgálatokat igényel (ld. 4. ábra). A Pannon-medence több részmedencéje – így pl. a Kis- és Nagyalföld, valamint a Dráva- és Száva-medence központi és a Bécsi-medence déli szektorai – a neogén időszakot követően a negyedkorban is jelentősen tovább süllyedt: hazánkban eszerint 1000 m-es nagyságrendű negyedkori függőleges mozgással kell számolni (Rónai, 1974). Megállapítható, hogy – leszámítva a fent említett süllyedő medencéket – a Pannon-medence és a környező hegyláncok nagy része a negyedkorban és napjainkban is emelkednek. A hagyományos geodéziai szintezés eredményei szerint mind az emelkedés, mind pedig a süllyedés maximális üteme évenként kb. 1-2 mm-re tehető (Joó, 1992). A vertikális mozgások sebessége a középhegységeink bizonyos területein a legújabb izotópos elemzések alapján jól becsülhető (Ruszkiczay-Rüdiger et al., 2005). A Dunakanyar sziklateraszainak kitettségi korvizsgálata azt mutatja, hogy a Duna völgye a Visegrádi-szorosban az utóbbi 150-250 ezer évben alakult ki. A folyóteraszok



57. oldal

kora ennek megfelelően kb. 1,6-2.6 mm/év bevágódást és ezzel lépést tartó kiemelkedési ütemet valószínűsít. A Zala-medence területén vizsgált termokronológiai vizsgálatok előzetes eredményei (Bada et al., 2006c) azt mutatják, hogy a Pannon-medence nyugati területein a kiemelkedés jóval korábban, valószínűleg már a késő-miocén során (6-9 Ma) megkezdődhetett. A süllyedő területeken – leszámítva az antropogén hatásokat (vízkivétel, szénhidrogén bányászat) – a differenciális kéregmozgás sebessége mérsékelt lehetett: a Tisza teraszainak vizsgálata (Timár et al., 2005) az Alföld nagyléptékű, 0,1-0,2 mm/év ütemű, tektonikus eredetű, nyugatias irányú billenését valószínűsíti.

4. ábra A Pannon-medence és környezete neotektonikai vázlata. A szerkezeti modell a fontosabb neotektonikus szerkezeteket, a jelenkori feszültségi trajektóriákat, a horizontális és vertikális

kéregdeformáció jellemző irányait és megközelítő sebességét (utóbbiak Grenerczy et al., 2005 nyomán) ábrázolja. D: Dráva-árok, DKH: Dunántúli-középhegység, Ka: Kisalföld, KMZ: Közép-magyarországi

nyírási zóna, Na: Nagyalföld, Z: Zala-medence.

A Pannon-térség jelenkori geodinamikája

A Pannon-medence térségének legmarkánsabb jelenkori lemeztektonikai folyamata az Adriai-mikrolemez északias mozgása és óramutató járásával ellentétes értelmű forgása (Bada et al., 2001). Az Adriai litoszféra szegmens déli irányból ütközik, préselődik az Alpi-Dinári orogén övnek. Ez a meglehetősen ridegen viselkedő, a mezozoikum és a kora-tercier során az



58. oldal

Afrikai-lemezhez tartozó, de ma már ahhoz képest az óramutató járásával ellentétes módon forgó egység a központi Mediterráneum jelenkori geodinamikai képét alapvetően meghatározza (5. ábra). Míg délnyugati és délkeleti oldalán, azaz a Calabriai- és a Hellén-ív mentén aktív szubdukció folyik, addig északi és keleti peremein kontinentális kollízió zajlik (Alpok), gyakran ferde irányban, épp ezért transzpressziós jelleggel (Dinaridák).

A feszültségadatok és numerikus modellezések alapján megállapítható, hogy főképp a délnyugat felől ható intenzív nyomás felelős a Pannon-térség recens, eltolódásos ill. kompressziós jellegű feszültségterének létrejöttéért (5. ábra). Ezt a területen tapasztalt főfeszültségi irányok legyezőszerű képe meggyőzően mutatja (1. ábra). A következtetés összhangban van az Adria mozgásvektorának hasonló értelmű megváltozásával: míg a Friuli-zóna területén a kollízió ÉÉNy-i irányú, a dalmát partok mentén ez fokozatosan ÉK-i irányúvá fordul. Az Adria-nyomás hatása a Pannon-medence belsejéig jól nyomon követhető. A rekonstruált feszültségrezsimek azt mutatják, hogy Adriától távolodva ez a hatás egyre kevésbé hangsúlyos (2. ábra). Úgy tűnik tehát, hogy az Adriai-mikrolemez északias mozgásából és forgásából fakadó kompressziós erőhatások a medence belseje felé csillapodva fejtik ki hatásukat. Grenerczy et al. (2005) szerint a mozgás nagy része az alpi és dinári orogének belsejében emésztődik fel, míg a medence belsejében a mért sebességek fokozatosan lecsökkennek. Ennek ellenére így is jelentős, 1,5-4 mm/év rövidülés becsülhető a Pannon-medence egészére vonatkozóan (Grenerczy és Bada, 2005), melynek iránya a központi területeken alapvetően DNy-ÉK-i. Megállapíthatjuk tehát, hogy az egymástól független (kőzetfeszültség, űrgeodéziai, szerkezetföldtani) adatrendszerek egyaránt a Pannon-medencében zajló aktív térrövidülést, a medence szerkezeti inverzióját bizonyítják. A jelentős, differenciált függőleges kéregmozgások − a Nagyalföld keleti részének folyamatos süllyedése és az Erdélyi-középhegység gyors kiemelkedése − viszont kéregléptékű gyűrődésre, azaz regionális kompressziós hatásra utalnak (Horváth és Cloetingh, 1996).

A Pannon-térség kivékonyodott kérgű, átfűtött medenceterületeinek kőzetmechanikai ellenállása igen alacsony (Cloetingh et al., 2006). A kontraszt különösen a Kelet-Európai platformmal és az Adriai-lemezzel összehasonlítva szembetűnő. Mivel a reológiai paramétereket elsősorban a litoszféra hőmérséklete határozza meg (hideg területek: erős litoszféra, meleg területek: „puha”, képlékeny litoszféra), ezért nem meglepő, hogy a magas hőárammal jellemezhető Keleti-Alpok szilárdsága is igen alacsony. A Pannon-medence és az alpi orogén litoszférája tehát a lemezen belüli feszültségek hatására viszonylag könnyen deformálódnak. Kőzetmechanikai megfontolások alapján – valamint figyelembe véve a térség geodinamikai pozícióját az alpi kollíziós övben – ezeket a területeket jelenleg is aktívan deformálódónak kell tekintenünk. A feszültségek egy jelentős része azonban nem földrengések, hanem képlékeny deformáció vagy a litoszféra meghajlása, gyűrődése útján oldódik ki. Mindez fontos következményekkel bír a vízszintes és függőleges deformáció stílusára és sebességére vonatkozólag. Valószínűleg ennek tudható be a térségben a földkéreg nagy hullámhosszú „gyűrődése” is: miközben a Nagyalföld és a Kisalföld tovább süllyed, a medence peremi és központi területei (pl. a Dunántúli-középhegység) kiemelkednek. A süllyedéstörténeti és feszültségi modellszámítások szerint a negyedidőszaki függőleges deformációs kép kielégítően magyarázható lemezen belüli kompressziós



59. oldal

feszültségek hatásával (Horváth és Cloetingh, 1996), ami főképp az Adriai-mikrolemez mozgásának és ebből fakadó kompressziós (kollíziós) hatásának tudható be.

5. ábra Az Alpi-Mediterrán rendszer központi részének jelenkori geodinamikai képe a főbb lemezhatárokkal, fontosabb aktív szerkezetekkel, feszültségi trajektóriákkal, valamint az

űrgeodéziai módszerrel (GPS) meghatározott vízszintes kéregdeformáció jellemző irányával és sebességével. Szerkezeti elemek Faccenna et al. (2004) nyomán. Az Adriai-mikrolemez peremét vastag sárga vonal jelzi. Rövidítések: APP − Appenninek, BAL − Balkanidák, DIN −

Dinaridák, HEL − Hellenidák, KÁRP − Kárpátok. Az Adriai-mikrolemez nagytektonikai pozíciója és deformáció-története az Alpok és a Pannon-medence fejlődésének szempontjából kulcsfontosságú. Az Alpok kéregvastagodását − így közvetve annak keleti irányú kipréselődését is − az Adriai-mikrolemez északias mozgása, az európai lemezre ható intenzív nyomása okozza, gyakorlatilag a miocén időszak óta folyamatosan. Adria mozgásának története a Pannon-medence egykori (paleo)feszültségtereinek történetére is komoly hatással volt (Bada, 1999; Fodor et al., 1999). A deformációs front közelében, azaz a Pannon-medence délnyugati területein (Zala, Mecsek) a szerkezeti inverzió korábban, már a miocén végén elkezdődhetett. A folyamat időben fokozatosan terjedhetett a medence belső vidékei felé. Ez azt is jelenti, hogy az inverzió szerkezeti bélyegei a Pannon-medence nyugati területein jóval markánsabbak a keleti



60. oldal

térségekhez képest. A (neo)tektonikai stílusra jellemző, hogy délnyugaton inkább a (tisztán) kompressziós szerkezetek uralkodnak, ami északkelet felé előbb transzpressziós (Dunántúl), majd eltolódásos, lokálisan transztenziós jelleget ölt (Nagyalföld). Bár az aktív szerkezetek térképezése – részben a feltártsági viszonyok, részben a fiatal üledékek redukált vastagsága vagy éppen hiánya miatt – a Pannon-medencében igen problematikus, a térség neotektonikus szerkezeti viszonyairól elmondható, hogy a deformáció alapvetően egykori törésvonalak ismételt felújulásához kötődik. Ezek a reaktivált törések bonyolult geometriával rendelkező, szélesebb nyírási övekbe rendeződnek (4. ábra).

Numerikus modellezések eredményei (Bada et al., 2001) rámutattak arra, hogy a Pannon-medence nyugati vidékein a gravitációs eredetű feszültségek dominálnak: a Keleti-Alpok kiemelt hegyláncai K-ÉK-i irányú nyomóerővel hatnak erre a térségre. Mindez jó összhangban van a legújabb űrgeodéziai mérések eredményeivel (Grenerczy et al., 2005), miszerint ez a terület napjainkban K-ÉK-i irányban mozog (4. és 5. ábra). Köszönhető ez annak, hogy a rendkívül merev Cseh-masszívum és az észak felé mozgó, ugyancsak rideg Adriai-mikrolemez közé ékelt ALCAPA terrénum egyetlen „menekülési” (escape) útvonala keleti irányban, a Pannon-medence felé adódik. A Keleti-Alpok gravitációs eredetű kompressziós hatása miatt a feszültségtér rövid távon (pár 10 km) jelentősen megváltozik: a Dinaridák és Alpok területén tapasztalt északias kompresszió csaknem 90°-ot fordul, és közel K-Ny-i irányt vesz fel. Az irányok váltása a közép-magyarországi nyírási zónától (KMZ) északra következik be. Maga a KMZ inkább a déli egységek (Tisza, Dinaridák) feszültségterével és kinematikai képével mutat rokonságot. A zalai területen található anomális (keleties) feszültségirányok – bár kevésbé élesen és inkább északkeleti jelleggel – a Dunántúli-középhegységben is tovább nyomozhatók. A feszültségi (SH) és mozgási (GPS) vektorok tehát igen jó egyezést mutatnak (Bada et al. 2007c − 4. ábra).

Mivel a Pannon-medencét minden irányból stabil kontinentális litoszféra egységek keretezik, a kéreg és a litoszféra további extenziójának lehetősége megszűnt. A tektonikai környezet megváltozásának legfontosabb következménye egy új feszültségtér felépülése. A pannon-litoszférára több irányból is nyomóerők hatnak, amelyek közül az Adriai-mikrolemez nyomása és a Keleti-Alpok gravitációs hatása tűnik a legfontosabbnak. Emiatt a tektonikai fejlődés egy új szakasza kezdődött el: a tágulás és a kéregnyúlás befejeztével a Pannon-medence szerkezeti inverziója napjainkban is tart. Ezt az időszakot tekintem a terület neotektonikus fázisának. A medenceinverzió kezdete a medencerendszer különböző területein eltérő lehet. Köszönhető ez egyrészt annak, hogy a lemezen belüli kompressziós feszültségek kiépülése jelentős időt igényelhet, másrészt pedig annak, hogy a medencerendszer központi területei alatt elhelyezkedő asztenoszféra felboltozódás tenziós feszültségeket indukálhat, ami a horizontális nyomóerők ill. kompressziós feszültségek hatását gyengítheti, esetenként meghaladhatja. Nem meglepő, hogy az inverzió legkorábbi és legmarkánsabb nyomai a Pannon-medence DNy-i területein nyomozhatók (Száva-redők, Zala). A központi területek inverziója csak később, a pliocéntől kezdődően ill. a negyedidőszak folyamán indult meg, kelet felé egyre inkább késleltetve és kisebb intenzitással.



61. oldal

Hivatkozások

Bada, G., 1999. Cenozoic stress field evolution in the Pannonian basin and surrounding orogens. Inferences from kinematic indicators and finite element stress modelling. PhD thesis, Vrije Universiteit, Amsterdam, NSG Publication No. 990101, ISBN 90-9012374-1, 204 p.

Bada, G., Horváth, F., Gerner, P., Fejes, I., 1999. Review of the present-day geodynamics of the Pannonian basin: progress and problems. Journal of Geodynamics, 27: 501-527.

Bada, G., Horváth, F., Tóth, L., Tóth, T., 2000. Radioaktív hulladékok elhelyezésének szeizmotektonikai problémái. Földtani Közlöny, 130/4: 585-610.

Bada, G., Horváth, F., 2001. On the structure and tectonic evolution of the Pannonian basin and surrounding orogens. Acta Geologica Hungarica, 44/2-3: 301-327.

Bada, G., Horváth, F., Cloetingh, S., Coblentz, D.D., Tóth, T., 2001. The role of topography induced gravitational stresses in basin inversion: The case study of the Pannonian basin. Tectonics, 20: 343-363.

Bada, G., Mónus, P., Szafián, P., Szeidovitz, Gy., Tóth, L., Windhoffer, G., Zsíros, T., 2003. A létesítmény és környezete geofizikai, szeizmológiai és szeizmotektonikai jellemzői. In: Schweitzer F., Tiner T., Bérczi, K., (Eds.), A püspökszilágyi RHFT környezet- és sugárbiztonsága. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 57-90.

Bada, G., Bus, Z., Gribovszki, K., Horváth, F., Magyari, Á., Mónus, P., Szafián, P., Szeidovitz, Gy., Timár, G., Tóth, T., Wéber, Z., Wórum, G., 2005. A Paksi Atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbítására vonatkozó Részletes Környezeti Hatástanulmányt (RKHT) előkészítő földtani, szeizmotektonikai és geotechnikai értékelés. II. kötet: A tíz éve folyó mikroszeizmikus monitorozás eredményeinek szeizmológiai értékelése és a neotektonikai modell megújítása. Kutatási jelentés az ETV-ERŐTERV Energetikai Tervező és Vállalkozó Rt. részére, GeoRisk Kft. és Geomega Kft., Budapest, 219 p.

Bada, G., Dövényi, P., Hámori, Z., Neducza, B., Szafián, P., Tóth, T., 2006a. A püspökszilágyi RHFT környezetében végzett kiegészítő földtani kutatás: Neotektonikai szintézis. Kutatási jelentés a Mecsekérc Zrt. részére, Geomega Kft., Budapest, 152 p.

Bada, G., Horváth, F., Tóth, L., Fodor, L., Timár, G., Cloetingh, S., 2006b. Societal aspects of ongoing deformation in the Pannonian region. In: Pinter, N., Grenerczy, Gy., Weber, J., Stein, S., Medak, D., (Eds.), The Adria Microplate: GPS Geodesy, Tectonics, and Hazards. NATO Science Series: IV: Earth and Environmental Sciences, Springer-Verlag, vol. 61: 385-402.

Bada, G., Horváth, F., Cloetingh, S., Fodor, L., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Dunai, T., Dombrádi, E., 2006c. Active tectonics and topography development in the Pannonian basin: problems and progress. Geophysical Research Abstracts, Vol. 8, 01670 (Vienna, Austria).

Bada, G., Horváth, F., Dövényi, P., Szafián, P., Windhoffer, G., Cloetingh, S., 2007a. Present-day stress field and tectonic inversion in the Pannonian basin. Global and Planetary Change, 58/1-4: 165-180.

Bada, G., Dövényi, P., Windhoffer, G., Szafián, P., Horváth, F., 2007b. Jelenkori feszültségtér a Pannon-medencében, tektonikai környezetében. Földtani Közlöny, 137/3: 327-357.

Bada, G., Grenerczy, Gy., Tóth, L., Horváth, F., Stein, S., Cloetingh, S., Windhoffer, G., Fodor, L., Pinter, N., Fejes, I., 2007c. Motion of Adria and ongoing inversion of the Pannonian basin: Seismicity, GPS velocities and stress transfer. In: Stein, S., Mazzotti, S., (Eds.), Continental Intraplate Earthquakes: Science, Hazard, and Policy Issues. Geological Society of America Special Paper 425, p. 243–262.

Cloetingh, S., Bada, G., Matenco, L., Lankreijer, A., Horváth, F., Dinu, C., 2006. Modes of basin (de)formation, lithospheric strength and vertical motions in the Pannonian–Carpathian system: inferences from thermo-mechanical modelling. In: Gee, D.G., Stephenson, R.A., (Eds.), European Lithosphere Dynamics, Geological Society, London, Memoirs, 32: 207-221.

Faccenna, C., Piromallo, C., Crespo-Blanc, A., Jolivet, L., Rossetti, F. 2004: Lateral slab deformation and the origin of the western Mediterranean arcs. Tectonics, 23: TC1012.

Fodor, L., Csontos, L., Bada, G., Benkovics, L., Györfi, I., 1999. Tertiary tectonic evolution of the Carpatho-Pannonian region: a new synthesis of paleostress data. In: Durand, B., Jolivet, L., Horváth, F., Séranne, M., (Eds.), The Mediterranean basins: Tertiary extension within the Alpine orogen. Geol. Soc. London Spec. Publ., 156: 295-334.

Fodor, L., Bada, G., Csillag, G., Horváth, E., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Horváth, F., Cloetingh, S., Palotás, K., Síkhegyi, F., Timár, G., 2005. An outline of neotectonic structures and morphotectonics of the western and central Pannonian basin. Tectonophysics, 410: 15-41.



62. oldal

Gerner, P., 1992. Recens kőzetfeszültség a Dunántúlon. Földtani Közlöny, 122: 89-105.

Gerner, P., Bada, G., Dövényi, P., Müller, B., Oncescu, M.C., Cloetingh, S., Horváth, F., 1999. Recent tectonic stress and crustal deformation in and around the Pannonian basin: Data and models. In: Durand, B., Jolivet, L., Horváth, F., Séranne, M., (Eds.), The Mediterranean basins: Tertiary extension within the Alpine orogen. Geol. Soc. London Spec. Publ., 156: 269-294.

Grenerczy, Gy., Bada, G., 2005. GPS baseline length changes and their tectonic interpretation in the Pannonian Basin. Geophysical Research Abstracts, Vol. 7, 04808 (Vienna, Austria).

Grenerczy, Gy., Sella, G.F., Stein, S., Kenyeres, A., 2005. Tectonic implications of the GPS velocity field in the northern Adriatic region. Geophysical Research Letters, 32: L16311.

Hansen, K.N., Mount, V.S., 1990. Smoothing and extrapolation of crustal stress orientation measurements. Journal Geophysical Research, 95: 1155-1166.

Horváth, F., Cloetingh, S., 1996. Stress-induced late-stage subsidence anomalies in the Pannonian basin. Tectonophysics, 266: 287-300.

Horváth, F., Bada, G., Windhoffer, G., Csontos, L., Dombrádi, E., Dövényi, P., Fodor, L., Grenerczy, Gy., Síkhegyi, F., Szafián, P., Székely, B., Timár, G., Tóth, L., Tóth, T., 2006a. A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza: Euro-konform térképsorozat és magyarázó. Magyar Geofizika, 47/4: 133-137.

Horváth, F., Bada, G., Szafián, P., Tari, G., Ádám, A., Cloetingh, S., 2006b. Formation and deformation of the Pannonian basin: Constraints from observational data. In: Gee, D.G., Stephenson, R.A., (Eds.), European Lithosphere Dynamics, Geological Society, London, Memoirs, 32: 191-206.

Joó, I., 1992. Recent vertical surface movements in the Carpathian basin. Tectonophysics 202: 120-134.

Mcclusky, S.C., Balassanian, S., Barka, A.A., Ergintav, S., Georgiev, I., Gürkan, O., Hamburger, M., Hurst, K., Kahle, H., Kastens, K., Kekelidse, G., King, R., Kotzev, V., Lenk, O., Mahmoud, S., Mishin, A., Nadaria, M., Ouzounis, A., Paradisissis, D., Peter, Y., Prilepin, M., Reilinger, R.E., Sanli, I., Seeger, H., Teableb, A., Toksöz, N., Veis, G., 2000. Global Positioning System constraints on plate kinematics and dynamics in the eastern Mediterranean and Caucasus. Journal of Geophysical Research, 105: 5695-5719.

Oldow, J.S., Ferranti, L., Lewis, D.S., Campbell, J.K., D'Argenio, B., Catalano, R., Pappone, G., Carmignani, L., Conti, P., Aiken, C.L.V., 2002. Active fragmentation of Adria, the north African promontory, central Mediterranean orogen. Geology, 30: 779-782.

Rónai, A., 1974. Size of Quaternary movements in Hungary. Acta Geologica Hungarica, 18: 39-44.

Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Dunai, T., Bada, G., Fodor, L., Horváth, E., 2005. Middle to late Pleistocene uplift rate of the Hungarian Mountain Range at the Danube Bend (Pannonian Basin), using in situ produced 3He. Tectonophysics, 410: 173-187.

Timár G., Sümegi, P., Horváth, F., 2005. Late Quaternary dynamics of the Tisza River: evidence of climatic and tectonic controls. Tectonophysics, 410: 97-110.

Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T., Kiszely, M., 2002. Seismicity in the Pannonian Region – earthquake data. In: Cloetingh, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A., (Eds.), Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian system. EGU St. Mueller Spec. Publ. Series, 3: 9-28.

Windhoffer, G., Bada, G., Dövényi, P., Horváth, F., 2001. New crustal stress determinations in Hungary from borehole breakout analysis. Földtani Közlöny, 131: 541-560.

Windhoffer, G., Bada, G., 2005. Analogue modelling of the formation and deformation of the Derecske trough. Acta Geologica Hungarica, 48/4: 351-369.

Windhoffer, G., Bada, G., Nieuwland, D., Wórum, G., Horváth, F., Cloetingh, S., 2005. On the mechanics of basin formation in the Pannonian basin: Inferences from analogue and numerical modelling. Tectonophysics, 410: 389-415.

Zoback, M.L., 1992. First and second order patterns of stress in the lithosphere: the World Stress Map Project. J. Geophys. Res., 97: 11703-11728.

Zoback, M.L., Zoback, M., 1989. Tectonic stress field of the continental United States, chapter 24. In: Paiser, L.C., Mooney, W.D., (Eds.), Geophysical Framework of the Continental United States. Geol. Soc. Am. Memoir, 172: 523-539.



63. oldal

Tudományos eredmények tézisszerű összefoglalása

1. Kőzetfeszültségi adatok alapján kimutattam, hogy a húzásos eredetű Pannon-medence és a környező orogén hegyláncok jelenleg döntően kompressziós erőhatások alatt állnak.

2. Megállapítottam, hogy a Pannon-medencére ez idő szerint több irányból is aktív nyomófeszültség hat. Ezek közül a régiótól délre elhelyezkedő Adriai-mikrolemez északias mozgásából, forgásából fakadó, a Dinári-hegység peremére ható aktív nyomás a legfontosabb („Adria-nyomás”). Ez a megállapítás a Mediterrán térség nagyléptékű lemeztektonikai folyamataival teljes összhangban van. Megállapítottam továbbá, hogy a lemezperemi hatások mellett lemezen belüli erőhatások is fontos, bár lokális hatással bírnak. Gravitációs eredetű kompressziós erőhatások főképp a Pannon-medence nyugati részein fejtenek ki jól észlelhető hatást.

3. Geofizikai, geodéziai és tektonikai adatok egységes szemléletű elemzése alapján tovább pontosítottam a Pannon-medence északi részének aljzatát alkotó ALCAPA egység keleties mozgásáról alkotott kinematikai és dinamikai modellt. Megállapítható, hogy a Keleti-Alpok extrúziója a miocéntől kezdődően napjainkban is zajlik.

4. Megállapítottam, hogy a Pannon-térségben a feszültségtér délnyugat felől északkeleti irányban fokozatosan megváltozik. A Déli-Alpok kompressziós feszültségtere a Dinaridák és a DNy-Dunántúl területén előbb transzpresszióra, majd a Pannon-medence nagy részén eltolódásos típusú feszültségtérre változik.

5. A feszültségtér változásával összhangban, a szerkezeti inverziónak megfelelően a Pannon-medencében a deformációs tér (tektonikai stílus) jellegzetes változékonyságot mutat. Délnyugaton a kompressziós szerkezetek dominánsak, melyek kelet felé fokozatosan eltolódásos, néhol transztenziós jelleget öltenek.

6. Feszültségi és szerkezeti adatok alapján kimutattam, hogy a Pannon-medence szerkezeti inverzióját időben is a fokozatosság jellemzi. A medenceinverzió a nyugati területeken már a miocén időszak végén, a központi területeken valószínűleg a késő-pliocéntől kezdődően ill. a negyedidőszak folyamán indult meg, kelet felé egyre inkább késleltetve és kisebb intenzitással.

7. Megállapítottam, hogy a Pannon-medence tektonikai szempontból közepesen aktív területnek számít. A szerkezeti mozgások sebessége az aktív (alpi típusú) orogének és a passzív európai előtéri területek deformációs rátája közé helyezhető.



64. oldal

8. Szeizmotektonikai és geofizikai adatrendszerek szerkezeti elemzése alapján megerősítést nyert, hogy a Pannon-medence jelenkori deformációja alapvetően egykori törésvonalak ismételt felújulásához kötődik. Ezek a reaktivált törések bonyolult geometriával rendelkező, szélesebb nyírási övekbe rendeződnek, jellemzően ÉK-DNy-i csapással. Az aljzat szerkezeti felépítéséhez igazodó, azok felújulásával létrejött fiatal szerkezetek reaktivációs potenciálja figyelemre méltóan nagy. Ismételt (szeizmo)tektonikus felújulásuk valószínűsíthető, amit a morfológiai kép is valószínűsít („longitudinális” völgyek a Dél-Dunántúlon).

9. Geofizikai (alapvetően szeizmikus) adatrendszerek értékelésével, főképp a Dunántúl területén számos neotektonikus szerkezetet térképeztem, melyek jelentős részénél recens aktivitás is valószínűsíthető.

10. Hozzájárultam a Dunántúl legmarkánsabb morfológiai elemének, a „meridionális” vagy sugárirányú völgyhálózat eredtének feltárásához. Neotektonikai vizsgálataim eredményei alapján ezen völgyek szerkezeti kontrollja nagy valószínűséggel kizárható.

11. Munkatársaimmal végzett, úttörő jellegű geokronológiai vizsgálatokkal előrelépést tettem a negyedidőszaki vertikális kéregdeformáció és felszínfejlődés rekonstruálásában. Az eredmények megerősítik, hogy a Pannon-medence szerkezeti inverziójának szerkezeti bélyegei a DNy-i területeken jóval korábban (késő-miocén) jelentkeznek, mint a medenceterület központi részein (negyedidőszak). A rekonstruált kiemelkedési ráták 0,1-2 mm/év értékek között szórnak.

12. Tudományos tevékenységem eredményei rámutattak a jelenkori kéregdeformáció fontosságára a i) szénhidrogén potenciál, a ii) szeizmikus veszélyeztetettség és a iii) vízgazdálkodás és árvízvédelem vonatkozásában.

Témavázlatok


65. oldal

Témavázlatok

Tudományos előadás témavázlata

A PANNON-MEDENCE FIATAL TEKTONIKÁJA

KOMPLEX ADATRENDSZEREK EGYÜTTES ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN

Előadásomban bemutatom a Pannon-medence fiatal (jelenkori) tektonikai viszonyait. Ennek keretében számba veszem és értékelem a legújabb geofizikai, szerkezetföldtani, kronológiai és geomorfológiai adatokat, modelleket. Megfigyeléseim szerint hazánkban jelenleg is aktív tektonikai folyamatok zajlanak, melyek megértése és kvantitatív jellemzése nem csak tudományos feladat, hanem a társadalmi (biztonsági, gazdasági) kihatásokat tekintve is kiemelkedően fontos.

A Mediterrán térség egyik klasszikus ívmögötti medencéjében, az extenziós eredetű Pannon-medencében a tágulás a késő miocén − negyedidőszak folyamán véget ért: jelenleg a medence kompressziós szerkezeti inverziója zajlik. A térségben számos neotektonikus eredetű, részben ma is aktív szerkezet azonosítható. Ezen szerkezetek többsége korábbi törések felújulásával jött létre, a jelenkori kőzetfeszültségi viszonyoknak megfelelő kinematikával. Belső geometriájuk rekonstruálása nagyfelbontású geofizikai adatrendszerekkel az esetek jelentős részében jól megoldható. Ennek alapján megszerkeszthető volt a Pannon-medence területének fiatal (neotektonikus) vetőtérképe. A topográfia és a szerkezetek korrelációjának vizsgálata tanulságos eredményt hozott. Dél-dunántúli szeizmikus szelvények (újra)értelmezése arra enged következtetni, hogy – legalábbis a szeizmikus felbontás határain belül – a Dunántúl legmarkánsabb morfológiai bélyege, a sugaras elrendezésű „meridionális” völgyek többsége szerkezetileg nem kontrollált. A „meridionális” (v. keresztirányú) völgyekkel szemben az ún. „longitudinális” (v. hosszanti) völgyek szerkezeti preformáltságát számos geofizikai adat valószínűsíti. Ezek ÉK-DNy-i ill. KÉK-NyDNy-i iránya jól egybecseng az aljzat főbb szerkezeti elemeinek csapásával, ami kőzetmechanikai szempontból is valószínűsíti ismételt reaktivációjukat. A fontosabb szerkezetek közül neotektonikusnak kell minősíteni a Mecsekalja-, a Balaton-, a Kapos- és a Tamási-vonalakat, és ezen zónák keleti folytatását az Alföld területén.

A neotektonikus szerkezetek és mozgások korolása, valamint a deformáció sebességének becslése igen nehéz feladat. Különösen igaz ez a Dunántúl nagy részére vonatkozóan, ahol a fiatal üledékek hiánya vagy redukált volta miatt a korbecslés csak tág határok között lehetséges. Korszerű geokronológiai (felszíni kitettség korának becslése, alacsony hőmérsékletű termokronológia) és műholdas (GPS) kéregmozgás vizsgálatok segítségével sikerült hozzávetőleges képet nyernünk a deformációs folyamatok időbeli jellemzőiről. Ennek alapján megállapítható, hogy Magyarország területén mind a vízszintes, mind pedig a függőleges kéregmozgás sebessége 0,1-1 mm/év nagyságrendű.

Az előadást − kívánság szerint − részben vagy egészben angol nyelven tartom meg.

Témavázlatok


66. oldal

Tervezett féléves kollégium témavázlata

ALKALMAZOTT GEODINAMIKA

Földtudományi alapszak, geofizikus szakirány, III. évfolyam, 1. félév

1. Bevezetés. A féléves kollégium tematikájának áttekintése. Geodinamikai vizsgálatok elvi alapjai, helye a földtudományok között. Lemeztektonika és a modern földtudományi gondolkodás. Föld felépítése, működési mechanizmusa esettanulmányokon keresztül.

2. Kőzetmechanikai alapok. Kőzetfeszültség és deformáció fogalma, elvi és gyakorlati alapjai. Feszültségi ellipszoid, főfeszültségek. Törések létrejötte és reaktivációja, a Mohr-kör. Tektonikai stílus fogalma. Tektonikai stílus a feszültségi rezsim fényében. Tektonikai stílus alap- és átmeneti típusai.

3. Litoszféra reológiája. Reológiai modellek: elasztikus, plasztikus és viszkózus deformáció. Reológiai paraméterek. Reológiai szelvények szerkesztése. Orogén területek és extenziós medencék viselkedése. A litoszféra „memóriája”. Deformáció lokalizáció.

4. Kőzetfeszültségek a litoszférában. Kőzetfeszültségek forrásai a litoszférában. Kőzetfeszültség meghatározásának, mérésének elvi és gyakorlati alapjai. Fúrólyukfal deformációs mérések. Földrengések fészekmechanizmus megoldása. Hidraulikus rétegrepesztés. Ráfúrásos mérések. A World Stress Map Project és eredményei.

5. Kőzetfeszültség és deformáció modellezési lehetőségei. Numerikus modellezési módszerek: i) végeselemes feszültségi modellezés, ii) csúszási tendencia modellezés. Analóg modellezési módszerek: i) homokasztalos és ii) rétegzett reológiájú deformáció modellezés.

6. Extenziós tektonikai stílus. Feszültségtér és a normálvetők. Normálvetők geometriai viszonyai. Extenziós medencék kinematikai és dinamikai viszonyai, riftesedés. Egyszerű vs. tiszta nyírás. Esettanulmányok.

7. Eltolódásos tektonikai stílus. Feszültségtér és az oldaleltolódások. Eltoldások és nyírási zónák geometriai viszonyai. Transztenzió, transzpresszió. Virág- és Riedel-szerkezetek, kulisszás geometriák. Pull-apart medencék és push-up szerkezetek kinematikai viszonyai. Eltolódások analóg modellezése. Esettanulmányok.

8. Kompressziós tektonikai stílus. Feszültségtér és a feltolódások. Feltoldások geometriai viszonyai. Ramp & flat geometria. Takaróképződés. In- és out-of-sequence áttolódások. Redőződés alaptípusai. Medenceinverzió. Flexurális medencék. Esettanulmányok.

9. Horizontális és vertikális kéregdeformáció I. A földkéreg deformációjának rekonstrukciója: elvi és gyakorlati alapok. Korszerű űrgeodéziai mérési módszerek: GPS-es kéregmozgás vizsgálat, InSAR technológia. Aktív vetőmozgások becslése szeizmológiai adatok segítségével.

Témavázlatok


67. oldal

10. Horizontális és vertikális kéregdeformáció II. Alacsony hőmérsékletű termokronológiai vizsgálatok. Felszíni kitettség és betemetettség korának vizsgálata. Vertikális deformáció történetének rekonstrukciója, modellezési lehetőségei. Üledékes medencék süllyedéstörténete, szénhidrogén-földtani alkalmazások.

11. Litoszféra geodinamika társadalmi kihatásai. Szeizmotektonikai stabilitás vizsgálatok. Földrengés-veszélyeztetettség geodinamikai aspektusai. Üledékes medencék deformáció története és a szénhidrogén-földtani potenciál. Vertikális mozgások vízrajzi vonatkozásai, árvízvédelmi aspektusok. Vertikális és horizontális deformációból fakadó veszélyforrások.

12. Pannon-medence geodinamikája I. A Pannon-medence mint klasszikus ívmögötti extenziós medence. Kinematikai és dinamikai modellek. Lemeztektonikai vonatkozások. Szubdukciós hátrálás vs. gravitációs kollapszus. Szin- és poszt-rift tektonika jellemzői. A Pannon-medence szerkezeti előélete, a litoszféra jellemzői. Válogatott esettanulmányok.

13. Pannon-medence geodinamikája II. A Pannon-medence neotektonikája, inverziója. Szeizmicitás, GPS és kőzetfeszültségek adatok integrált értékelése. Aktív törések térképezésének lehetőségei geofizikai adatrendszerekkel. Jelenkori függőleges kéregmozgások. Válogatott esettanulmányok.

Témavázlatok


68. oldal

Óravázlatok

Az „Alkalmazott geodinamika” c. féléves kollégium tematikájából

választott 3 előadás mindhárom előadás 90 perces, frontális jellegű óra

1. Extenziós tektonikai stílus (6. előadás). Feszültségtér és a normálvetők. Normálvetők geometriai viszonyai. Extenziós medencék kinematikai és dinamikai viszonyai, riftesedés. Egyszerű vs. tiszta nyírás. Esettanulmányok.

� Ismétlés: tektonikai stílusok a feszültségi ellipszoid orientációjának és alakjának függvényében. Normálvetők és extenzió a feszültségtér függvényében.

� Normálvetők geometriai viszonyai. Egyszerű (sík) normálvetők. Hajlott (lisztrikus) normálvetők. Normálvető rendszerek. Dominó geometria. Szin-szediment normálvetők: felismerésük és jelentőségük. Kényszerflexurák normálvetők mentén.

� Extenziós árkok, medencék létrejötte. Riftesedés. Pre-, szin- és poszt-rift fázis az üledékes medencék történetében.

� Extenziós medencék kinematikai és dinamikai viszonyai. Egyszerű vs. tiszta nyírás.

� Extenziós szerkezetek üledékes medencékben: nevezéktan.

� Metamorf magkomplexumok létrejötte, jelentőségük.

� Normálvetők analóg modelleken: geometriai viszonyok, másodlagos szerkezetek.

� Esettanulmány I: Északi-tenger.

� Esettanulmány II: Basin & Range provincia (USA)

� Összefoglalás

2. Eltolódásos tektonikai stílus (7. előadás). Feszültségtér és az oldaleltolódások. Eltoldások és nyírási zónák geometriai viszonyai. Transztenzió, transzpresszió. Vírág- és Riedel-szerkezetek, kulisszás geometriák. Pull-apart medencék és push-up szerkezetek kinematikai viszonyai. Eltolódások analóg modellezése. Esettanulmányok.

� Ismétlés: tektonikai stílusok a feszültségi ellipszoid orientációjának és alakjának függvényében. Eltolódások a feszültségtér függvényében.

� Eltoldások és nyírási zónák geometriai viszonyai. Balos és jobbos eltolódások. Eltolódások átlépése, hajlata. Transztenzió, transzpresszió.

� Pozitív és negatív virágszerkezetek, Riedel-szerkezetek, kulisszás geometriák.

Témavázlatok


69. oldal

� Nyírási övek belső geometriája, szerkezetei. Blokkrotáció.

� Pull-apart medencék és push-up szerkezetek kialakulása, kinematikai viszonyai.

� Eltolódások analóg modellezése esettanulmányokkal.

� Esettanulmány I: Szt. András törésvonal és környezete.

� Esettanulmány II: Holt-tengeri transzform törés.

� Esettanulmány III: Mur-Mürz vonal és a Bécsi-medence.

� Összefoglalás

3. Kompressziós tektonikai stílus (8. előadás). Feszültségtér és a feltolódások. Feltoldások geometriai viszonyai. Ramp & flat geometria. Takaróképződés. In- és out-of-sequence áttolódások. Redőződés alaptípusai. Medenceinverzió. Flexurális medencék. Esettanulmányok.

� Ismétlés: tektonikai stílusok a feszültségi ellipszoid orientációjának és alakjának függvényében. Feltolódások a feszültségtér függvényében.

� Feltoldások geometriai viszonyai. Ramp & flat geometria alapesetei. Feltolódás rendszerek geometriája. Feltolódások és redők együttes előfordulása.

� Áttolódások és takarók. Nevezéktan. A Glarus-takaró. In- és out-of-sequence áttolódások.

� Takaróképződés dinamikája: a „critical taper” model.

� Redőződés alaptípusai. Képlékeny típusú kompressziós szerkezetalakulása.

� Üledékes medencék reaktivációja, inverziója.

� Flexurális medencék létrejötte, geometriája, üledékes története.

� Esettanulmány I: alpi típusú előtéri medencék.

� Esettanulmány II: az északi flis Kárpátok geometriája és szénhidrogén potenciálja.

� Esettanulmány III: Zala-medence inverziója és szénhidrogén potenciálja.

� Összefoglalás

Nyilatkozat


70. oldal

Nyilatkozat

Alulírott Bada Gábor ezennel habilitációs kérelmet nyújtok be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karára. Valamennyi szükséges dokumentumot és írásos anyagot csatoltam. Kijelentem, hogy ugyanezen tudományágban nincs folyamatban habilitációs eljárásom és 2 éven belül elutasított kérelmem sem volt. Budapest, 2008. május 13.

Dr. Bada Gábor tudományos főmunkatárs

Mellékletek


71. oldal

Mellékletek

- Kérelem habilitációs eljárás indításához

- Eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvény

- Egyetemi végzettség és doktori fokozat okleveleinek másolata

- Tézisekhez kapcsolódó publikációk különlenyomata (összesen 13 db)

bada habilitcios palyazat ok - geophysics.elte.hugeophysics.elte.hu/dolgozok/bada habilitacios...

Documents