bahtyin: a regénynyelv előtörténetéhez (részlet)

8/3/2019 Bahtyin: A regénynyelv előtörténetéhez (részlet)

http://slidepdf.com/reader/full/bahtyin-a-regenynyelv-elotoertenetehez-reszlet 1/6

l. F" r_ í ifo,'ri i NY ELvprŐrÖRTÉ NETÉ IIEZ

l. A regé ny stilisztikai l<trtirtáslt csitk it kcjzelmr]ltban kezd dcitt nreg"

A XVII. é sa XVlll. szitzittl klassz.iciznrtrsa llcll] isrrrerte el a regé nyttjn1rll<i kclltí í inr|í fajttak, é sa vegycs rctorikai lrlí í litiok i' rébc sorolta.Az cls teoretikrrsok' akik a regé nyproblé nlirival is fcrglalkclztaliHuet,* Wieland,*x Blankenburg'*** é Sa romantikusok (F'riedrich Scl-rle-

gel' Novalis) -, a stilisztika ké rdé seitszinte egyáltalán nem é rintet-té k.*:!::lxA XlX. szitzad rnásodik felé ben,amikor a rcgé nyválik az erir -

pai irodalonl vezet Irlí í fajáví r, okoz dik az é rdekldé s a regén1, elnré ietciránt iS**:*;ix - a kutatí tsokazorrban tobbnyire ekkor js csak a kompozí -ci é sa tenatika ké rdé seire isszpontosrrlnak.;l:I';L*:|';F A stíltrs ké rdé seit

'r' lluct, Pierre Darriel: E,s'su.y tur l"origine tlas rotttatts. 1670 (A giiliig s a

Lrarok k rcgé rryprobI rrrlija.)'k'k Az Ágathon isnlcrt clcjszavában (l766-67).*:r+ Vers'uch iiber den Rontan (1774, né vnÓkiiljclcnt nreg).'l*'i:3 A romantikrrsok azon azállttsponton voltak, l-rogy a rcg rry kcvert nrí í fitj

(a versek é sa pr za keveré ke), amely kiilcinb ztí mí iÍ irjokat foglrrl trragában(ezek k zott lí rai nr fajokat is), etlb l a megállapí táslr l azonban nem vontakle scnrmirrcr'rii stilisztikai kovetkezteté st. L. pé ldául Frieclriclr Schleget: Brie.fí iber den Romctt.

:3:k:l:l* Né ntctorszí tgban Friedriclr Spicllragcn mtrrrkáittll keztlve (czek 1B 4_

t l jeJentek meg) é skiváltképp R. t{ ier'lrann : (iocÍ ha.s RotlluttÍ et'ltnilt cí nrii t-nutr-

kájirt l (1902): Franciaországban Í iilcg Brur-rctiÖrc s Ltlnstllr 'u'clltak e té t'en it

kezclemé nyeztil<. **:i'>}*' 't A regé nymiifaj sokstílusÍr é s tiibb sí k rjr tcrmé szeté nek problémáitihoz

igerr k zel keri.iltek a ,,keretelbeszé lé s'' ,,Rarrrcnerziihlrrng'') rní ialkotáson be_llili techrrikáj{tt vizsgál kutat k, valamirrt aztlk is, irkik az elbeszé l szcrepé telemezt k az eposzban (Káte Friedcrnznn: Dic Rolle des Erz hlers in der Epilt,

217



csak nrellé keserr é rintik, é s rrrinden elvi nregalapozás né lkijl tárgyal-ják.'l

Szirzadunk h lszas é veit l kezdijd en ez a belyzet alapvet en Illcgvi'rl-

tozoti: szllnrcls tllunka látott napvilágot egyes í rk, illetve egyes regérryck

stí lusí rr . Ezck a munkák gyakran sok é rté kesmegfigyelést tartalmaz-

tak.'t'* A regé nynyelvsajátosságai, a regé nyrní í fajstiláris specifikumitztzotlbatr lé nyegé benekkor is homályban marad. Mi tobb, mé gennek a

specifikumnak a problé nája sem vet dott fol mindeddig elvi szinten.

A regé nynyelvstilisztikai szempontri megkcizelíté sé nektjt tí prrsa kiilcin-bcjztethet nreg:' 1.-a regé nyben csak a szerz i ,,sz |amokat"' telrátt

kizár laga kozvé tlen szerz i beszé d nyelvé t (tobbé -kevé sbé elyesen el-

kiilciní tve) elemzik a megszokott m don, vagyis a kozvetlen kolt i

ábrázolásnr d é skifejez er szempontjáb l (rnetaforák, hasonlatok.sz kincs stb.);

2. aregé nynint nrí í vészi gész sti|áris clcrrlz sét a rcgé nyí rnyclvé rrck

semleges lingvisztikai leí rí rsiivztlhelycttcsí tik.:!'' J'< 3. a regé nyí rnyelvé-

b l azokat azclellrcket ví rlogatják ossze, amelyek annak a míí vészeti-

irodalrni irányzatnak a jellegzetessé gei' nrelyhez a tárgyalt iÍ tarÍ ozik(ronrantika, naturalizmus, inpresszionizmus stb.);**{'x 4. a regé ny

nyelvé bena szerz re jellemz egyé nikifejezé seket keresnek, vagyis rigy

elemzik, nlint az adott í r egyé nistí lusát;xl''o'l'x 5. a regé nyt mint retori-

Lejpzip, 1910.) Stilisztikai vonatkozásbalr azonban a kérdé s tt is kidolgozatla-nnl maradt.

'F Mint jellegzetes pé ldára, itt egy tiibb í zben is megjelent sszegzcí pé lclára

utalunk: Heinrich Keitar und Tony I(eller: Dcr Ronrun (Theorie utul Technikrles' Rotttttns) . A stilisztika kérd seivcl itt lrilrorrr kis fcjczet - az iitszázb l nrind-ossze hat'trrit-tc olclal - Í oglalkozili. De rrrÓg cz a harnrinc oldal is hemzseg a ba-nális rnegállapí tásokt l, é sv glil abba az ,ltÍ bg té telbe torkollik, llogy ,,a re-

gény epikai stílusírtmir-rclene ke|cí tt vilirgosság é s szemlé letessé g ellemzi''. (427 .l.\** Kiilcinijser'r é rté kesH. Hatzí eld: Don Quijote als' Wortkunst}1,erk cin1u

r-rrunkája, Leipzig-Ber'lin' l92j7':l':l:* Ilyen pé ldául L. Sainé an:La Langue de Rabelais címtikcinyvc, Paris.

(1. kot. 1922.;2. kot. 1923.)

"r'r*t'L. pl. C. Loesch:. Die inrpressiotrislisch Sltttctx tlar (loncourt.r' Niirn-berg, 1919.

'r*'*** I<le tartoztlak a vossleriánusok stilisztikai nrunk1ri; ki.ilonosen í igyelen'r-re mélt ak Leo Spitzer l't kcs megfigyelésekben gazclag nrrrnkáiCharles-Louis

2tB

kai mtí fajt elemzik, s í gya benne alkalr)1azott eljárásokat a retorikailratáso sság szempontjí rb l vizsgír lj1r k' "

A stiláris eletnzé s valarltcrlrlyi itt lclsorolt tí pusa '- bár elté r' rrrér-

té kben- figyelmen kí viil ragyja a r'cg nyrní í firjsajátosságait, azokat a

specif;kus felt telckct, rrrclyek kciztitt it nyclv it rcgé ny egé szé nbeliil nÍ í -

kodik, A regé nyí rnyelvét é sstí lusát nenr trril'tt it rcg n'1l nyelvét é s stílu-Sát k zelí tik nteg, lranem vagy nrint egy bizonytls rrríí vé szcgyé rrisé gndi-viduális kifejezé srn dját, vagy mint valanrilyerr iritItyzat slí lusát, vagy-- vé giil - mint a szokványos é rtelerrrben vett kolt i nyelv jclensé gé t.

A szerz míívészigyé nisé ge, az iroclirlmi Í ányzat, a kolt i nyelv általá-nos jellegzetessé gei. az ir<lcltl korszak iroclalnri nye|vé nek sajátosságai

az cisszcs cmlítctt esctbcIr cltakarj/rk szenrÜnk cl l nragát a ní jfajt, azo-

kat a sajátos ktivetclnré Iryeket, rrlelycket pperr a rcgé nynrí Í faj ánraszt

a nyelvvel szentben, é sazokat a kiilcinleges lehet sé gcket, nrelyek kizá-r lag a regé nyben tárulnak f<il a nyelv számára. Ez azzal aZ erednlény-

nyel jár, hogy a regé nyr sz l munkák t<ibbségé bena viszonylag jelen-

té ktelen stilisztikai variáci k

-egy míí vészegyé niségagy egy irodalrni

irányzat jellegzetessé gei teljesen elfedik el ltink azokat a nagy sti-láris vonulatokat, tlrelyeket a regé nyonirll nrí í fajké rrtval bels fej-

l désehatározott rneg. A regé ny kozegéberr ugyanis a nyelv egé szen

ki.ilcinleges é letet é l, amelyet lehetetlen megé rteni azokb l a stilisztikaikateg riákb l' amelyek a sz szí í kebbé rtelmé benvett k lt i rní í fajoktalaján n ttek ki.

Az'ok a kÜl nbsé gek. anlelyck a legé nyt é sné hány hozzá kozel |all.

forlrrát rrrinden nrr:rs mí í fajt a sz szí í kebbé rtelIrléberrvett k lt i

rnÍí fajokt __- e|vá|asztják, olyan lé nyegbevág<lak é salapvet ek, lrogyrnirrden kí sé rlet,amely a k lt i képszerí í ségogalmát é snormájátá_'i"g'o"y'" is át akarja virrni, elkeriilhetetleniil bukásra van í télve.

A szií kebb é rtelembelt vett 3 1t i rnegjelení té s,bár ké tsé gteleniilel -fordul a regé nyberr is (kiváltké pp a kcizvetlerr í r beszé dben), a regé ny

szempontjáb l csupí rn rrrásodrendí í szcre1rct j/rtszil<. Mi t bb, a kozyet-

Plrilippe, Charles Pé guy é sMarcel Proust stí lusártll, a Stilstudiett clmit kcinyvé -nck rnrisodik kiiteté ben (B. |Í , Stilspt'achctt' 1928.')

'k EzI az álláspontot ké pviseliV. Vinogr'aclov js o hudozsezsÍuennoj prozcc! rrr ii kcirryrében ( 1 930).

219



lentil ké pszertí kifejezé sm dnak a regé nyben gyakran cgé szenktilon'Ieges, nem direkt funkci i vannak. Né zziik pé ldául, hogyan jcllemziFuskin Lenszkij k ltészeté t:

Szerelemr l dalolt, s az é nek,Ah dol verstisztavolt,Mint gyermek álma, lánykalé lekS felh tlen é g-pusztán a hold...

(Áprily Lajos fordí tása)

( a továbbiakban az utols hasonlat kifejté se kcivetkezik).Ezeknek a kolt i ké poknek- konkré tan: metaforikus hasonlatoknak

' , amelyek Lenszkij ,,é neké t'' tzé keltetik, sernmifé le direkt kc'lt iszerepiik nincsen. Nern szabad rgy ftilfognunk (í kct,mint Puskin saját,kcizvetlen kciltí í ik peit (bárr form1rtis é rtelemberr a jellemzé s a szerz t(jlszárrnazik). -ltt ttgyanis Lenszkij ,,é l}eke'' tinmagát jellemzi azzal, hogy

sají rt nyelvé n, saját k lt i Stí lusában sz l. Egészen máské pp hangzik,atnikor Puskin kcizvetleni'il, a saját nevé ben jellemzi Lenszkij ,,énekét''-ert a regényben ezt is megtaiáljuk:

Bitgyadt borongás volt szaucibcn...*

(Áprily Lajos fordítása)

Az idé zett négy sor'ban rnaga Lenszkij sz lal n19g, aZ hang1át, az tik ltiji stí lusát halljuk _- de irgy, hogy crnelkcdettsé gé ta szerz(i parodi_z{tl -ironizál lrangsrllyai err14r n lejjebb szállitják ezé rta szerz lbeszé db l nem válik ki sem kornpozicionálisan, Sem gramlnatikailag.Val ban Lenszkij é neké neké rzé kiképe áll el ttiink, de ez nem a sziíkebbé rtelemberr vett k lt i, hanenr tipikusan regé nyszerií megé rzé kítésegy - a szerz t I idegen - mí rsiknyelv ké pe, az adott esetben egyidegen kijltií i stí lusban (szentinrentális-romantikus n don) nregjelení -

'k V . ,,Dalolt'', ,,é nek'' - ,,szavában'' helyett; ,,tiszta'', ,,fexhritlen'' -,bágyadt borongás'' helyett. oroszul :,,P l''-,,piszal'';'.jaszno - .,tyomno''.

220

Az általunk posztulált direkt szerz i beszé rl igen távnl áll I enszkij

ábrá'o-Iní ffiT-k6n6Tnye1vé t l: ez ut bbi csak tárgya az ábráno|ás-

tett kép. Í gyezekberr tL sorokban a ktilt i metaforák (,,Mirrt gyernekálma...'',,',é g-pusztánalrold''stb.)egyirltalánrlenrels dleges eszkozeiaz ábtázolásnak (holott Lclrszki| sa.jÍ t, k zvetlen, konroly hangvé telí íktiltemé nyébenazok lclrn ltck); itt lrlaguk válrrak az ábrázo|ás,konkré tan a st ilizirlt-par'odisztikus /t b rí rzo l 1r s L ár gy áv á. Az i degen

stí lusnak - s í gy az ebbe tartoz k zvetlerr trlctafot'í rknak - ez a rc-gé nyszeríí regjelení té sea kcizvetlen szerzoi beszé d cg sz nel< r'endszeré nbeli'il -_ arrrit itt adott poszttt|áturnnak tekintiink az irrtoniici valoitt konkré tan az ironikus_paroclizí rl<i harrgvé tellel, nintegy idé zií jelbekeriil. Ezé rtha ezeket az intoní tci<ls idé z eleket feloldjuk, é sa ré szlet-ben szerepl ntetaforákat Í rgy tckintjiik' tttint a sz,erz kcizvetlen ábrázol -

eszkcizeit, akkclr é ppaz i<lcgcrr stí ltrs regé nyszeru megérzé kíté sétromboljuk szé t,vagyis ir formálí rsrrak é pperrazt ir tí pusát vessziik setn-mibe, amelynek torvé nyei szerint itt Puskin rnint regé nyí ré pitkezett'

]maga ilBzeru pedig majdnem tijkéletesen

kí viilr l kiizeledik Lenszkij nyelvé hez (csak parodizál _ironikus hang_srilyai hatolnak be ebbe az ,,idegen szrivegbe").

Né zzÜnk az Anyeginb l egy másik pé ldát:

Ki é lt s gondolkozott, az enbertLelké ben mé lyen megveti;I(i é rezett,azt rnŰrltja felvertKí sé rtete keriilgeti,Nem rabja tobbé bí í viiletttek:Bií nbánatnak s emlé kezetnekKígy ja marja sziintelen.

(Áprily Lajos fordítása)

Azt hihetné nk els pillanatra, lrogy itt valciban_a.szerz saját ktjzvetlenkolt i szentenciájáva| van dolgunk. f)c már a k vetkez ké t sor:

S ez né ha nenr é rdektelenFí í szertvegyít a beszé igeté sbe...

221



(ti. anrit a fiktí vszerz folytat Arryeginnel) - kjssé tr:rrgyiasí tjir ezta szentenciát. Bár nlaga a ré szlet a szerz i beszé dheztartozik, rrr gis,bels felépí tése z anyegini hangvé tel é sa anyegini stí lus rrarnktjré bekapcsolja. Tclt/rt nlegirrt csak egy idegen stílus regé nyszeríí regjelení té -sé vel áIlunk szenrben. A ké pazonban jtt az el z esett l elté rií enszer-vezijdik. Ebben a ré szletbenvalamennyi ké paz ábrázolás tátgya:

itt ntinden az anyeginL.'stí lus, az anyegini világszemlé let é rzé kletesbe-r tt utatását cé lozza. Ebben a v onatkozásban szerep ii k kétsé gk v tii Lenszk ijé nekénekké peire em\é keztet. Ám kiilcjnbciznek is aZ ut bbit l, nrivelaz jdé zett szentencia ké pei azzaI egyiitt, hogy az ábráz<ilás tárrgyai,maguk is ábrázo]nak, pontosabban kifejeznek: krjzvetlen fornrábanad-iák el a szerz gondolatát, mert a szerz bár j l látja az anye-gini_byroni világszemlé let kollátajt é shiányosságait, nagyré szt maga isezt vallja. TelnÍ t_rsze*z (vagyis az általunk posztulált kcizvetlen szerz ibeszé d) sokkal kozelehh á|| fuegin .'nvclvé hoz'', tttint Lenszkijé hez:nem tudja teljesen kí vtilrcí lábritzolni, ntctt lrraga is benne áll] nerrrcsakbelnutatja ezt ir

',lryelvet'', hanent bizonyos mé rté kig aga is ezen a

',nyelven''beszé l.A h s tehát a szerz ve|

vallehetsé ges

konverzálás,a dialogikus kontaktus z nájában helyezkedik el. A szerz egyfel llátja a nré g divatos anyegini é letstílusé saz ennek nregfelel Iryelvezetkorlátait é shiányosságait, látja etrnek a szenré lyisé gtí pusnaka nevet-ségességé t,nresterké lt kiiloncsé gé t(,,Moszkvai, /ki tud Haroldot.iátszani,l Divatszavak b lexikonja?l ... lTalán csak egy par dia?'')(Áprily L' ford.); viszont másfel l naga is számos olyan l nyegtlevággondolattal é sé szrevé tellelbirk zik, amelyet kizár lag ennek a ,,nyelv-nek'' a segítsé gévelud kifejezni, habár annak egésze tcirté nelnri zsák-utcába torkollik' A ',más nyelvi'' világszenllé let ilyenfajta ábrázolása,ahol a nyelv egyszelre tí trgyaé seszkiize az ábrázolásnak, a regé nybenigen elterjedt n dszer; a legnagyobb regé nyalakok bemutatása é pp

ebbe a tí pusba tartozik (gondoljunk pé ldául Don Quijote figrrrájára).A kozvetlen - szÍ í kebbé rtelemben vett - k lt i képszerí í ségnegjele-ní t _ é skifejez eszkcizei az ilyen tí pusri ábrázoláson beltil nleg rzikugyan ezt a direkt jelenté sket, árrr ugyanakkor ''idé z

jelbe'' is kerlilnek,klils vé r,zilnak, trjrté lrelmi viszonylagosságukban, korl/rtozottságukbané s tciredékessé gi"ikbcn jelennek meg a szí nen' vagyis rlrgysz lván <jnkriti-kusak. Úgy vetnek íényta világra' hogy ezzel saját rlagukat is rrlegvi-

222

lágirják. Ahogy az enrber sem ké nyszerí thet bele rlindor<ikre sajátval ságos helyzeté be, é pp,lgy a világ sem tud vé gé rvé nyesen lÍérnia sz ban, amellyel megnevezik; minden direkt stí lus korlátozott ---

ezé rt |ehet rigysz lván idé z jelek koz tt alkal rnazni'

Mik zben Anyegin ,,nyelvé nek''- ennek ztz irányzatos' világszenrlé -letet kifejez nyelvnek

--cinmagát é rtelmezye beszé ltetett ábrázo|ását

adja a szerz , ábrázo|ásának tárgyával szet-trben kori'trrtsenr maradkciz rrlbos: hol vitába száll vele, kétsé gbevonja á|lí tásait, lrol bizonyosrrregszorí tásokkal egyeté rt vele, bele-beleké rdez, figyelemrrrel lrallgatja,ekozben g nyol dik is rajta, parodizálva elt(iozza stb. - egysz vala szerz mindig dialogik us viszclnyban vaI-r Anyegin nyelvé vel; val -

ban besz lget Anycginnel é scz ttz állancl<i beszé lgeté s é nyegi kon-stitutí v nlozzanata rrrirrd az cgé sz r'egé nystí ltlsnak, lrincl az anyeginirryelv formájának. A szerz rigy nrutatja be ezt a nyelvet, hogy állandpárbeszé det foiytat vele, a dial gus behatol a nyelvi forma legné lyébe.vagyis az egész forma bels leg dialogikus szerkezetí í .De ugyanez jel-

lemz az cisszes lé nyegesregé nyalakra: nrind bels leg dialogikus formák;

ki.il nb z nyelvek, stí lusok' világlirtási rrr dok ',beszé lgeté seibl''é pi.ilnek fcil (amelyek nerrr szakí that k el ir konkr t nyelvi, stilisztikaimegval sulást l). A ko|t i ábrázolást tárgyal divatos elnlé letek tel-jessé ggelké ptelenek ezeknek a bonyolult, bels leg dialogikus rryelvi

formáknak a lényegéighatolni.Az An1legi6 elerrrezve rninden kiilcjn<isebb nehézségné lkiil rlegálla-

pí thatjuk, hogy az Anyegirrre é s Lenszkijre jellerrrz nyelvi fornrákonkí viil é tezika mííben né g egy borryolult é s gen lrlé lyen rrregfornráltnyelv, Tatjánáé ; ennek jellegzetessé ge, hogy sajátos' belsií leg dialogikusalakban kapcsol dik benne egyiivé a ',vidé ki udvarház kisasszorryának''ábrándos-szentimentális richardsoni nyelve é sa dajka mesé inek, tcjrté-neteinek, a parasztdaloknak, szokásoknak stb. né pinyelve. Ebben a

nyelvben korlátolt, nrár-n'rár nevetsé ges, cidivatrjr elcr-trck fonriclnakcissze a né pnyelv tnindig lratí trtalarrulkorrroly é snyí lt gazságaiva|.A szerz nemcsak bemutatja ezt a lryelvet. lraIrcr1.igerr lé nyeges dolgokatnrond ki rajta. A regé ny egjelent sebb é s eglé nyegesebb ré szeié ppenTatjana hangvé telé nekzonájában vantrak (ez a z na azonban, é pp,igy'mint a t<jbbi h sé ,sem kompozicionálisan' sem szintaktikailag nem vá-lik kiilcjn a szerz i beszé dt l _ tehátkizárolagstilárisankiiloní thet el)'

223



A h s<jk beszé<lstí lrrslinakz rráin kí viil arlrelyek iL r'egé nybena szerz i beszé d jclent(í s részé tkitcjltik - _ az Anyeginben tal/tlunk nenregy stí luspartidiát is, arrrelyek kiiltjnb z egykorÍ r nyelvi irányzatokaté s rodalrrri nríí ftrjolrat iguráznak ki (pé Idául a neoklasszicista epikr-rsindí tás par<iciiaja, parodisztikrrs sí rfeliratok stb.) De mé g a szerz liraikité r Scm nentesek a stí luspar dia vagy a parodizál polé mia elenrei_tií l;ezck nemegyszer a h scjk z nájába csrisznak át. Tehát ezek a Iiraikité r k a regé nyben stiláris szempontb l gycikeresen kiilcinbiiznek Puskinigazi liráját l. Anri bennijk nregjelenik, az val jában nenr lí ra,hanem al íra é sa lirai ktjlt - regé nyszerÍ í megjelení té se.Ennek kovetkezmé -nye, hogy -- ha figyelrrresebb elemzé snek vetjiik alá - szinÍe az egé szregé ttykijlcinboz nyelvi vonulatokra esik szé t,amelyeket egymássalé sa szerz vel dialogikus kapcsolat f í í z issze. Ezek a nyelvi vonulatokalapjában vévemind a kor irodalmi nyelvé nek , egy változ é smegrijulnyelvnek a mí í fajokra, uányzatokt'a é sa besz lt nyelvre jo|lemzií vari/tn_sai. Ezek a nyelvck kcizvctlelt ábrÍ az<'i eszkcizeikkel egyiitt az ábrázolás

tárgyaivir alakLrlrrak: tipikus' korlátolt, né ha már-már nevetsé ges le-ké pzé siiket átjuk. Ugyanakkor azortban az ábrázo\t nyelvek maguk isitbrázo| funkci t tciltenek be. A szerz irgy mozog a regé ny k<izegé n beliil(mert mindentitt jelen van benne), hogy saját kcizvetlen nyelvé n szintesoha nem sz lal meg. A regény nyelve egymást dialogikusan nregvilágí tnyelvek rendszere. Ezé rtsenr leírni, sem elemezni nem lelret gy' minthaegyetlen egysé ges nyelv volna.

Né zziink mé g egy pé ldát! Í nre, egy-egy ré szlet az Anyegin négy kiilcin-boz fejezeté b |:

l. ,,Tarc AyMan .uo,todoit noreca..."2. M.la)o nccet1

Harrré lr6e:npeveurtlt r<oHeq.'.''3. floro npunmenfl uta ozo

tr4 unoxecrBo ero npuuy4..."4. 9ro x' ecJII{ BaIIII{IVI IIÍ IcToJIeToNl

Cparxen npu.anrc/lb J otro oii..."

Miut látjuk, itt ké tesetben az egyházi szláv ,,llna5o '' fornla szeiepel,ké t nrásikban peclig aZ Orosz,.voLto4oii''. Mondhatjuk-e' hogy nrindké tsz alak az egysé gesszct'z' i nyclvhcz é scgy'sé gcs szerz i stí lushoz tartozik.é smegválasztásukat ,.csup/tn a trl rté k'' rcÍ irly1rsolta? Aligha kell kiil nbizonyí tanurrk, lrogy ttz eflé Le állí tás tcljcs krlptolensé g. Ugyanakkorlrrind a rré gycsctben val ban szerz i besz clclcl iillunk szcmberr. Egyirré lyrehat bb elolrlzé sselazonban meggy zí í dhetiirrkr' la, l'rogy ezeka forrrtí tk a regé nyktilonbiiz stilí rris rendszereilrez tarttlznali.

A ,,lr,'lago neoe4'' (ifi clalnok) szirvali (második ré szlet) Lenszkijbeszé dz nájí tbarr llelyczkcdrrck cl, az stí lusát adják vissza, vagyisa szentimentális ronlarrtii<a crtyh rr ar'clrlrizí rlcl stí lus1rt.Meg kell monda-nunk. hogy a,,ncn," (<Jalolrri) s ,,neucl1" (clalnok) szavak is (a,,versetí rni'', Iletve ,,k ltií '' jelenté sbcn) akkor fordulnzrk cl(í, ha Puskirr Lensz-kij z nájában vagy rnás parodisztikus z nákban bcszé l (nraga Ptrskirrí gy sz l asaját nyelvé n Lenszkijr l:

''TaKoH lxucai'- (,,igy í rt j|.")'

A párbajjelenetet. valamint Lenszkij ,,siratását'' (,'[py:r,-a MoI{' BaN{

xaJlb l]o3Ta...'') j ré sztLenszkij nyelvi z nájában, az kolt i stí lusá-ban aclja el , ebbc azolrban tllinduntalan belesz l a szerz, realista, h í í -vtisen kij zaní t rangja; a regérry e ré szé nek partití rr1rja nteglehet senbonyolult, é s rendkí viil é rdekes.

A',Ttolo

npI{'TeJI{ Mlagoro'' (az ifjti barátot zengem) szavak (harnra-dik ré szlet) a neoklasszikus epikus indí tások parodlzál travesztiájátké pez1k'Ennek a parodizál irtkolté snek a k vetelmé nyei magyarázzák,hogy miké pperr jiilretett lé tre az archaikus, fennkcjlt ,,ltrta4o '' é sakozcinsé ges,,IpuÍTeIb''stí lustalan egybekapcsol dása.

A ,,voJrogo uoBeca'' é Sa ',npnlterrl ltoloAo '' szavak a kor fanri-liáris társalgási iroclalmi nyelvé nek,,hagmagassá gában" mozg kcizvetlenszerz i beszé d szfé rájában helyczkednek el.

A kiilcjnfé le nyt'-lvi é s stiláris formák a regé ny nyelvé nekmás é s ntáslendszereibe tartoznak. Ha cllragynánk az intoniicitis idé zií jelekct,ha a kiil nbciz lrangok é s stí Iusoli k(izi)tti hat*rokat clInosnánk, hafcilszámolnánk az ábrázolt ',tryelvck'' valanlennyi eltéré séta direktszerz i nyelvtí í l,eredrrré rryiil a legkiilcinf l bb nyelvi s stiláris alakzatokstí lustalan é sé rtelnretlen konglomerátunrtit kapnánk. A regé nynyelvé neklé nyegé t ehetetlen egyetlen sí kra kivetí tcni, egyetlen vonallá ny jtani:ez nlindig egymást keresztez sí kok egybefiigg rendszere. Az Anyegin-

224 225



ben Puskinnak szinte egyetlen clirekt szava sincs - abban a kizí troiliigos

é rtelemben,ahogyczpé lcláulkolté szeté revagypoé nláirajellenz{í .A regényben ezé rtegysé ges nyelv é sstí lusnem lé tezik'Ezzel szembelt

Y uu,' J regé nyncli egy nyelvi (nyelvi_ideologikus) centruma. .A szerz --l rr,ir,t n ,."ge,lv egé szé nekalkot ja

-kozvetleniil a mí í egyik nyelvi sí kjárr

sincsen jeien: az helye e sí kok szervez ktizé ppontjában varr. É se

kÜlcjrrboz sí kokkiilonbtjz m don té rnekel ett l aszerz i k<izé ppontt l'

Belinszkij Puskin regényé t ,az otosz é let enciklopé cliájának'' ilevezte'

De nem valanrifé le né ma, tárgyi-dologi, mindennapian g1 akoriatias

enciklopé dia.Maga aZ orosz é let sz lal meg benne a kor valamenrryi

hangján, nyelvé n é sstí lusában ' Az orosz irodalmi nyelv a regé nyben

n.ni.gyreg"s, kész é snegingathatatlan nyelvké nt áll el tttink, hanetrr

eleven soknyelvÍ í sé g ben, az or<jkijs vá|lozás é smegrijulás folyarnatában'

A szerz saját nyelve keriiti a felszí nes, akár elhal , <isdi stí iusokb l,

akár a divatos irodalnri irányzirtok nyclvé b lepirrolt ''iroclalrlriasságot'',sané pnyelvlé nycgiclcrrrcivcl'dcsolraIremlrolrrrinyersé svulgáris

nyclvi cgyveleggcl - gazdagodva rijul meg'PLrskirr regén1,e a kor irodalmi nyelvé nek jnbí rálata: benne a korszak

alapvet, irányzatonké nt' nrí í fajonké nt, nindennapi é letszfé ránként

vállakoz nyelvi ré tegeiállí tják kcilcscjncisen reflektorfé nybe egynrást'

Ez a kolcson ssé gazonban nem elvont lingvisztikai jelenté sé bené rtel-

mezend ; a nyelvi forrnák nem szakí that k el a világszemlé let forrrráit l

é sezek eleven hordoz it l, a gondolkod ,beszé ]l , konkré t társadalmi-

torténelmi kciriilné nyek k<jz<jtt tevé kenyked emberekt l' Stilisztikai

szempontbl né zve, a korszak nyelvi formáinak bonyolult rendszeré vel

állunkszemben,amelyetegyegysé gesdialogikttsrnozgásftlgcjssze'S ezcn beliil az egyes nyelvek elté f rr rté kben té rnek el a r'egé nyber]

iiket egybekapcsol rrlLí vé szi_eszllrci kozé ppontt l'

AJeugetlyijAnyeginstilárisfelé pí té senrirrdenigaziregé rryforrrlára_-}, jellernz _ Bizonyos é rtelembenminden regé nya vllágné zeÍ eknyelvé t

elválaszthatatlan stí lusok nyelvi vetiileté nek <1ialogizáLt retrclszere'

A rryclv a regé nyben nenr csupálr ábrázal, hanem maga is az átrrázcllits

tárgya. A regérry nyelve mindig onkritikus nyelv'

A regé ny ebberr té rel alapvet en az tjsszes tobbi kozr'etlen rlrií fajt l:

a poé mát l, a lí rí rttll,a szigorÍ r é rtelerrrben vott dl'árrrát l. E tní iÍajok

valamennyikzvetleniilábrázoL é skifejezeszk(ize_-delnaguka

226

rniifajok is - ir regé nybc bckeriilve. rcigrlest az ábrir'ol.1ts tárgyatvitalakulnak irt.

A regé nykcizegé ben tltin<leil direkt sz - legyen bár epikai, lí rai, szi-gorri é rtelenrberr dránlai - kisebb-nagyobb mé rtékbenobjektál dik. é r-vé nyességikore korlátozottá lesz, é s gen gyakran e korlátozottságában

nevetsé gcs l<éppéváltozik át.A llyclvi é s stí lusformák sajátosságai, e formák szervezé sé trek rr dja,

igen változatos tipol giájuk, a nyelvi ré tegek egybekapcsolása a regé nyegészében, aZ egyes nyelvek é ssz lamok koztjtti átmenetek é sátváltásokrn dozatai, dialogikus kijlcscinviszonyuk - ezek a ké rdé sekalkotjáka regé nynyelv kutatásának legalapvet bb problé máit. A k zvetlen míí fa-jok, a clirekt kolt i nyelv stilisztik1rja szintc scnrt-nifé le támpontot nemnyrijt czeknek a k rclésekneka megoldr:rsához.

Regé nynyelvr l beszé liink, meÍt eZ a nyelv, vagyis ez a lryelvi Í 'ornlakizárolag a regé nyben tudja kibontakoztatni lehet sé geit, csak itt tudigazi né lysé gekig utni. A regé ny azonban viszonylag ké sn kialakultmÍí faj.Ugyanakkor a ktjzvetett nyelv, az idegen nyelvi forma mint azábrázolás tárgya, az intonáci s idé z jelbe rakott idegen nyelvi elemigen ré gieredetí í - nrár a nyelvi kultirra legkorábbi szakaszaiban ismegtaláljuk. Mi t bb, j val a regé ny megjelené se el ttr l a legktilonbti_z bb formák sokszí ní í ilága maradt ránk, amelyek mind idegen sz -használatot, idegen beszé dstí lust,valamely nem saját nyelvet - ezenbeltil a clirekt mií fajok nyelvé t- aclják eI , utánozzák csrifondárosan'rrrutatják be. Ezek a változatos fornrák a regé nytké szí tikel , é sakárcsakké sbb a regé ny, valamennyien szenben állnak az tjsszes kcjzvetlenm fajjal.

Úgy vé ljiik, hogy a regé nynyelvetké tnagy té nyez ké szí tetteel é shoz-ta lé tre: a neveté s é sa sol<nyelviísé g. A neveté s volt az a szervez er ,

irmely a rryelv ábrilzolásának leg sibb formáit kiala'kí totta, ninthogyezek tulajdonké ppen valanilyen iclegenes nyelvhasználat é sa tJirekt nyelvt'dlotti csrifolkodások voltak. A stlkrryclví í sé g, a|arrint a kirlonb<jzrryclvek - ezzel <isszefiigg - l<cilcs(inijs rclativizál lratása ezeketir formákat rij mÍí vé szi-eszmeiszintre crrleltc, alrol lrrár lehetií sé gnyí ltlt regé nymií fajkialakulására.

A tovribbiakban ezt a ké t'a regé nynyclvé sa regé rrymíí fajnre-ajelené_

sé tel ké szí t é nyez t vesszijk kozelellbrií l szenrligyre.

227

bahtyin: a regénynyelv előtörténetéhez (részlet)

Documents