1. Ebben a feladatban a Balaton elhelyezkedésével, természetföldrajzi és geológiai adottságaival

ismerkedhettek meg.

a) A szófelhő segítségével csoportosítsátok az egymással logikai vagy földrajzi értelemben

összetartozó információkat! Lehetőség szerint bővítsétek is a csoportokat egy-egy

névvel, számmal vagy fogalommal!

b) A szófelhőben szereplő információk közül melyek magyarázzák a tómeder

kialakulását és sajátosságait?

c) Internetes gyűjtemények segítségével hasonlítsátok össze

a Balaton főbb paramétereit (terület, vízmélység,

vízmennyiség) a világ és Európa tavainak

listáján szereplő tavakéval!

2. A Balaton sokáig nem az volt, aminek ma ismerjük és elfogadjuk. Erre a 19. század második felében beinduló

Balaton-kutatások világítottak rá.

a) Keressétek meg az idézetek forrásait és röviden foglaljátok össze a szerzők Balatonhoz kapcsolódó tevékenységét! Rendezzétek be

a virtuális térben ezeket az információkat: név, portré, kutatási terület, legfontosabb Balatonhoz kapcsolódó munka! Egészítsétek ki a

galériát más, a korszakot idéző „balatoni” idézetekkel!

„Azt írtam ennek a könyvnek egyik fejezetében, hogy a Balaton múltja sok szépet és sok szomorút tud felmutatni. Ugyanezt mondom a jelenére is.”

„Alig hiszem, hogy társaságunk, kutató munkájához, a Balatonnál hálásabb tárgyat választhatott volna [...], mert restelkedve fájlalta eddig mindenki a Balaton remek szépségeit megpillantva, hogy e tónak alapos és tervszerű tanulmányozása még meg nem történt.”

„A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre. Se mérnök, se tudós, se állatbúvár azt igazán felismerni sohase lesz képes.”

„Az utazás, amelyet leírok, ezelőtt huszonöt esztendővel történt. […] Negyedszázad előtt még nem volt Siófok,

nem volt Kenese, Almádi, Alsóörs, Fülöp, Badacsony, Balatonföldvár, Boglár, Fonyód. Mind e gyönyörű fürdőhelyek sivatag partok voltak, s idegen közönséget nem ismertek. […] Holt tenger volt a Balaton, s még zarándokok se látogatták. Csak Balatonfüred állott, és Keszthely, s kissé távolabb Hévíz. Ez se régóta. […] Régen a fürdőket csak a sánták, bénák, csúzosok és köszvényesek keresték föl. […] És eljött oda Széchenyi. […] Széchenyi a nagy alkotások közben azt gondolta, hogy a magyarnak még a nyári szórakozásra is itthon kell maradni. Ne

költse pénzét a külföldön. Télen Pest, nyáron a Balaton mulatassa őt.”

b) Miért lehettek ennyire eltérő véleménnyel a szerzők a Balatonnal kapcsolatban?

c) Az alábbi linken Magyarország Első Katonai felmérését és mai térképét találjátok. A két térképet összehasonlítva figyeljétek meg,

milyen változások figyelhetők meg a Balaton partján a következő szempontok szerint: települések, ezek mérete, sűrűsége, fürdőtelepek,

vasútvonalak!

d) Garay János Balatoni kagylók (1848) c. költeményfüzére is megemlékezik Gróf Széchenyi István és a Balaton

kapcsolatáról. Milyen hatást gyakorolt Széchenyi tevékenysége a tó hazánkban betöltött szerepére? Széchenyi

mely nagy alkotásaira utalhat a idézet?

e) Nézzetek utána, milyen 19. századi beruházásoknak köszönhető a balatoni fürdőélet kialakulása! Keressetek az

interneten régi képeket a fürdőéletről!

f) Keressetek olyan írókat, költőket, művészeket, akiknek kedvelt témája volt – és alkotásaiban megjelenik – a

Balaton! Állítsatok össze belőlük egy virtuális galériát!

világ Európa

A Balaton Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava. A magyar tengert mindenki ismeri és mindenkinek jelent

valamit, ha mást nem, pár nap önfeledt nyaralást a családdal vagy barátokkal. A feladatokon keresztül számos arcát

ismerheted meg a természeti környezet értékeitől kezdve a különböző gazdasági és vízgazdálkodási tevékenységeken

keresztül a kulturális és sportrendezvényekig. Indulj egy izgalmas utazásra a Balaton körül, bővítsd az ismereteidet, majd

a virtuális tér segítségével alkosd meg a saját Balatonodat!

BALATON – AZ EZERARCÚ MAGYAR TENGER

Évmilliók emlékei – Miről tanúskodnak a tanúhegyek?

A balatoni panoráma nem lehet teljes a tanúhegyek nélkül.

a) Mit nevezünk tanúhegynek? Hogyan alakulnak ki? Milyen jellegzetes

formakincs kötődik a Balaton-felvidék vulkanizmusához?

b) Azonosítsd be a műholdfelvétel, a BFNP térképe és az atlaszod

segítségével a Tapolcai-medence tanúhegyeit!

c) Hol találhatók még Magyarországon hasonló tanúhegyek?

d) Milyen adottságok kedveznek ezen a vidéken a szőlőművelésnek?

e) Hogyan vonhatók be a tanúhegyek a balatoni idegenforgalomba?

Halászat – Miért nem kapható balatoni hal a Balatonnál?

Amit a balatoni halakról tudni vélünk, az gyakran tévképzetekre épül.

a) Mikor és miért került sor a nagy múltú balatoni halászat leállítására?

b) Milyen halakat ehetünk a Balatonnál, hogyan juthatunk balatoni halhoz?

c) Szükség van-e balatoni halra a vendéglátásban? Miért?

d) Hogyan oldható meg a balatoni vendéglátóhelyek halellátása?

e) Mi tudható a "legbalatonibb halról"? Meghekkelhető a hekkmánia?

f) Hol helyezkedik el hazánk halfogyasztás terén az EU-tagországok között?

Milyen okai lehetnek ennek? Hogyan válhatunk tudatosabb halfogyasztókká?

„Katamarán látszik a webkamerán” – milyen a balatoni hajózás jelene?

Ha úgy vesszük, Gróf Széchenyi víziója nélkül ma nem lennének bulihajók a Balatonon.

a) A balatoni hajózás történetének legfontosabb napja 1846. szeptember 21. Mi történt aznap?

b) A Balaton esetében miért lehet a hajózás jó alternatívája más közlekedési formáknak?

c) Nézzetek utána, milyen hajózási szolgáltatásokat kínál a Bahart (Balatoni Hajózási Zrt.)!

Mennyiben tekinthetők ezek közszolgáltatásnak és mennyiben piaci tevékenységnek?

d) Milyen fejlesztésekre lenne szükség a szolgáltatások színvonalának növeléséhez?

e) Miért nem vált soha jellemzővé a Balatonon a teherhajózás?

f) Állítsatok össze virtuális galériát a Balatonra jellemző hajótípusokról!

Szőlő, mandula, levendula – A magyar Mediterráneum?

A balatoni mezőgazdaság turisztikai szempontból is hasznosítható termékei

között szerepel a melegebb klímán honos szőlő, mandula és levendula.

a) Milyen természeti és történelmi tényezők játszottak szerepet e kultúrák

balatoni megjelenésében?

b) Hol jellemző a Balaton környékén a három növény termesztése?

c) Milyen látnivalók, programok kötődnek ezekhez a kultúrákhoz?

d) Készítsetek virtuális galériát, ami bemutatja a mandula/levendula

betakarításának és feldolgozásának menetét!

Ipar – Szükség van-e iparra a Balatonnál?

A tó északkeleti csücskében a két világháború között

számottevő vegyipar jött létre, legismertebb termékei a

pétisó és a nikecell.

a) Nézzetek utána az említett termékeknek!

b) Milyen telepítő tényezőkre épülhettek Pétfürdő,

Berhida és Balatonfűzfő üzemei?

c) Melyik iparra utal a vitorláslogó?

d) Több település is tervezi ipari parkok létesítését.

Milyen érvek szólhatnak a döntés mellett és ellen?

Vízgazdálkodás – Nem csak fürdőmedence!

A Balaton vízrendszerének szabályozása kulcsfontosságú, hogy

fenntartható módon élvezhessük a „magyar tenger” vizét.

a) Hogyan szabályozható a Balatonban lévő víz minősége és mennyisége?

Milyen szempontok befolyásolják a vízszintszabályozást?

Milyen problémákhoz vezet a kevés és a sok víz?

b) Van-e realitása a kiszáradásnak – és ha igen, hogyan lehetne

megoldani a vízpótlást?

c) A lenti térképek segítségével állapítsátok meg, hogyan alakult a

tó vízminősége az elmúlt évtizedekben!

d) Milyen szerepe van a nádasoknak és a Kis-Balaton vízivilágának az

ökológiai egyensúly fenntartásában? Mi a nádaratás jelentősége?

e) Hogyan alakította át az ember a Nagy-berek arculatát?

Gyűjtsétek ki az erről szóló Földgömb-cikk főbb gondolatait!

f) Milyen folyamatok veszélyeztethetik a tó vízrendszerének egyensúlyát?

Sport – Úszó- és vitorlásnemzet volnánk?

A balatoni vízisportok sorából kiemelkedik az úszás és a

vitorlázás, színvonalas versenyeik Európa-szerte ismertek.

a) Hasonlítsátok össze a Balaton két legnagyobb sporteseményét!

Dolgozzatok saját szempontrendszer szerint!

b) Milyen tervezési-szervezési feladatokra van szükség egy ilyen

rendezvény gördülékeny lebonyolításához? Miért tekinthető

ezek sikere nemzetgazdasági szempontból is lényegesnek?

c) Hazánkra hagyományosan nagy úszónemzetként tekint a

nemzetközi sportélet. Nézzetek utána, mivel támasztható alá

ez a meggyőződés (pl. versenyek, versenyzők, eredmények)!

d) Körbetekerhető a Balaton? Nézzetek utána a biciklizési

lehetőségeknek, biciklis fejlesztéseknek!

e) Milyen egyéb sportok kötődnek még ehhez a térséghez?

Kékszalag Balatonátúszás

„Nekem a Balaton a Riviéra” – a tó a slágerek tükrében

A Balaton a filmeken és műalkotásokon túl számtalan dal ihletője és szereplője: a

fent említett táncdaltól kezdve egész gyűjteménye van a balatoni slágereknek.

a) Milyen képet fest a 80-as évek Balatonjáról a KFT híres slágere?

b) Milyen arcát mutatja napjaink Balatonja az Akkezdet Phiai dalában?

c) Készítsetek egy balatoni slágerekből álló virtuális videodiszkót!

Keressetek feldolgozásokat is!

d) Válasszatok ki egy-egy részletet a Balaton Method c. filmből!

Mutassátok be, hogyan kapcsolódik a dal és a képi megvalósítás!

84 08689 57190 65397 195104 496109 072115 382117 740127 088131 758137 405139 472161 514176 384178 302184 044194 818209 601

316 690583 647

859 6271 063 663

Veszprém

Révfülöp

Balatonfenyves

Balatongyörök

Tapolca

Badacsonytomaj

Alsópáhok

Vonyarcvashegy

Balatonföldvár

Tihany

Balatonboglár

Balatonalmádi

Fonyód

Balatonszemes

Zánka

Alsóörs

Keszthely

Balatonlelle

Zamárdi

Balatonfüred

Siófok

Hévíz

99

40

90

45

30

27 79

93

85 98 40 49

98

94

69

38

93

90

96

96

82

60

kereskedelmi szálláshelyeken

regisztrált vendégéjszakák (%)

hazai / külföldi

vendégéjszakák (%)

Adatok: TEIR, KSH, 2014

11. A Balaton a magyarországi turizmus egyik fellegvára, az ország második legnagyobb vendégforgalmat

bonyolító turisztikai régiója. Az alábbi feladatokban a térség idegenforgalmi adottságaival foglalkozunk.

a) Tekintsétek meg az alábbi három, hazánk turisztikai kínálatát bemutató imázsvideót! Gyűjtsétek össze, milyen természeti adottságok, kulturális értékek és szabadidős programok jelennek meg ezekben a videókban!

b) Sok magyar lakos számára a Balaton egyet jelent a nyaralással, mégis úgy tűnik, hogy szükség van a fenti képekkel illusztrált

forgalomélénkítő kampányokra és ötletes, kreatív megoldásokra. Mi állhat e szándék mögött?

c) Tanulmányozzátok a munkalap belívén található térképet! A térképen a 22 leglátogatottabb balatoni település vendégforgalmára

vonatkozó adatokat mutatja! A térképi adatok és az online elérhető táblázat segítségével válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Földrajzilag hol, mely települések környékén koncentrálódik a balatoni turizmus?

Hogyan oszlik meg a hazai és külföldi vendégéjszakák aránya? Mi lehet ennek a hátterében?

Hogyan oszlik meg a kereskedelmi és magánszálláshelyek aránya? Mivel magyarázhatóak a települések közötti

különbségek?

Milyen aránytalanságok figyelhetők meg az egyes településtípusok között? Mely településeken a legmagasabb az egy

lakosra jutó vendégéjszakák száma?

A Balaton térsége egyetlen, jórészt egybeépült, városcentrum nélküli agglomerációhoz hasonlítható, amelynek 280 ezer fős lakossága nyáron milliósra duzzad. Milyen közlekedési és környezeti kihívásokkal kell szembenéznie az itt élőknek és az

ide érkezőknek?

d) Az Internet segítségével keressetek attrakciókat a fent említett településeken és azok környezetében! Keressetek példát természeti

értékekre, történelmi és kulturális emlékekre, valamint programokra! Törekedjetek a változatosságra!

e) Csoportmunka keretében gyűjtsetek érveket amellett, hogy Siófok, Keszthely vagy Balatonfüred a

Balaton fővárosa! Mennyiben támasztják alá álláspontjaitokat az idegenforgalmi adatok? Hogyan

változhat a helyzet Veszprém sikeres EKF-pályázatával?

f) Kutatómunka keretében készítsetek virtuális bemutatót egy szabadon választott, esetleg már általatok is meglátogatott balatoni

(zenei, kulturális, gasztro) fesztiválról! Térjetek ki a fesztivál történetére, méreteire, a helyszín adottságaira, a programkínálatra, a

célközönségre és a fejlesztés lehetőségeire is!

g) A fenti videók elsősorban a külföldi piacra készülnek, a hazai lakosság számára a Balaton értelemszerűen mást jelent.

Okostelefonjaitok és a Mentimeter weboldal segítségével jelenítsétek meg, hogy mi jut eszetekbe a Balatonról, számotokra mi igazán

a Balaton. Miután megosztottátok egymással ezeket az ötleteket, vessétek össze a GKI Digital 2018-as felmérésének eredményeivel!

Összefoglalás: készítsétek el a virtuális tér Az én Balatonom szintjét! Állítsatok össze egy tíz elemből, kreatív

tartalomból álló galériát, ami leginkább kifejezi, hogy számotokra mit jelent a Balaton és környéke!

Magyar Turisztikai Ügynökség Mol Nagyon Balaton