129

BaLoGhLászLóLevenTe

A JOGÉRzÉK APÓRIÁI — HEINRIcH VON KLEIST: KOHLHAAS MIHÁLY

ajogérzékapóriái

Heinrich von Kleist: Kohlhaas Mihály

„Talán jogot tanuljak? nem, (…) nem akarom a jogot tanulmányozni,nemakaromazészingadozó,bizonytalan,kétértelműjogaittanulmá-nyozni, hanem a szívem jogaihoz akarom tartani magam, és ezeketakaromgyakorolni,bármikifogása legyen isellenea filozófusokvala-hányrendszerének.”[1]afentiidézetalapjánalighavitatható,hogyhein-richvonkleistáltalábanajoggaléskülönösenajogtudománnyalszem-benmeglehetősenkomolyellenérzésekkelviseltetett,anagynémetírótazonbanmindezekellenéreistekinthetjükaterületkiemelkedő,jóllehetinkább ösztönös, mintsem akadémikus teoretikusának.[2] Jogrenddelkapcsolatos fenntartásait általában kora politikai viszonyainak ellent-mondásaira,azonbelülisazAllgemeines Landrecht für die Preußischen Staatenmodernizáló törekvései és a fennálló régi jogszokásokközöttifeszültségekrevezetikvissza.[3]haeztakörülménytnemishagyhatjukfigyelmenkívül,azjóllátszik,hogykleistjoggalkapcsolatosfenntartá-saiennél sokkaláltalánosabban fogalmazódnakmeg,amitaz is jelez,hogy nagy jelentőséget tulajdonított az olyan jogfilozófiai természetűfelvetéseknek, mint erkölcs és jog, törvény és erőszak viszonya, vala-mintezekkapcsolataibanrejlőproblémák.elbeszéléseibenésdrámái-banezekatémáknemcsakazegyénbendúlókonfliktusokként,hanemkövetkezményeikvalaminttársadalmimegítélésükkapcsánisviszony-lagpontosanmegfogalmazódnak.kohlhaasMihály történetébena jogésazigazságosságviszonyánakinherensfeszültségeitelemziegymegle-

[1]kleistleveleWilhelminevonzengének1800áprilisábanésmájusábanazoderamentiFrankfurtból.(kleist,2000,42.)[2]heinrichvonkleist,németíró,drámaíró(1777–1811).előkelőcsaládbólszármazott,demeglehetősenzaklatottéletetélt.néhányévalattharcoltafranciákelleniforradalmihá-borúkban,majdtermészettudományosésjogitanulmányokatfolytatott,néhányszemesz-terutánazonbaninkábbállamiszolgálatbaállt.Műveitkiadták,darabjaitbemutatták,denemaratottosztatlansikert.1811novemberébenbarátnőjével,henriettevogellelközösenöngyilkosoklettek.szerbantalígyírróla:„aromantikamásiknagyhatárértékeésmegva-lósítója(…)avadkleist.(…)ezabeteglélekbetegremekműveketírt,borzalmasannagy-szerűalkotásokat.amintőmagaazőrülethatáránmozgott,alakjaiismindaszenvedélymegszállottjai,magukkaltehetetlen,hipnotizált,holdkórosfigurák,akikazélet’éjszakaioldaláról’kerültekaszínpadra.”(szerb,1941,447.)[3]künzel,2013,272–275.

mű

hel

y

130

MŰ

HEL

Y

B A L O G H L Á S z L Ó L E V E N T E

hetősennehezenmegragadhatóésajogtudománytóligencsakidegenfogalomra,ajogérzékrehivatkozva.[4]ezekellentmondásaitfeloldhatatlannaktartja,ésúgytűnik,szándékosanhagyjanyitvaadöntésilehetőségeketolvasóielőtt,úgyhogyközbenajogiítélőképességüketkomolyanpróbárateszi.

i.aJoGérzékLázadása

„élt valahol ahavelpartján, a tizenhatodik századközepe feléegy lókereskedő,névszerintkohlhaasMihály,egytanítófia,amagakorábanazegyiklegderekabb,ugyanakkorlegelvetemültebbember.—ezarendkívüliférfiú,egészenharmincéveskoráig,ajóállampolgárpéldaképénekszámíthatottvolna.(...)ajogérzékazonbanrablóváésgyilkossátetteőt.”[5]azzal,hogykleistmárelbeszéléseelejénalegde-rekabbésegybenlegelvetemültebbemberneknevezikohlhaasMihályt,meglehe-tősenszélsőségesmegítéléseklehetőségétkapcsoljaszemélyéhez.aXvi.századikulisszákközéhelyezveatörténetet,csakméginkábbhangsúlyozzafőhősealak-jánakszimbolikusésidőtlenjellegét.atörténetiforrásszámospontonbizonytalanugyan,mégisjóalapotadjogésigazságosságfeszültségénekajogérzékfogalmánkeresztülvalóelemzéséhez.[6]

[4]kohlhaasMihálylókereskedőtaBrandenburgbólszászországbavezetőúton,atronkaivárnálfeltar-tóztatják,ésegyolyanútiokmánytkövetelnektőle,amellyelnemrendelkezik.ebbenahelyzetbenarrakényszerül,hogykétlegszebblováthersenevűszolgájagondjairabízvazálogulhátrahagyja.drezdábaérvekiderül,hogyakértokmánynemislétezik,deamikorlovaiértvisszatér,azzalszembesül,hogyszol-gájátelkergették,lovaitpedigamezeimunkánálhasználták,aminekkövetkeztébenállapotukalaposanle-romlott.ezekutánnemvolthajlandólovaitvisszavenni,ésazoknélkültérthaza,hogyszolgájátkihallgat-vamegtudja,mitörtént.azigazságrólértesülvelevélbenkerestefeldrezdaijogiképviselőjét,akiazonbantájékozódvaazesetrőlésismerveadrezdaiudvarrokoniéshatalmiviszonyait,azttanácsolta,hogyhagyjaazegészügyet,vigyealovaitésőtsezaklassatöbbéezzel.kohlhaasekkorúgydönt,hogyeladjajavait,defeleségelebeszéliazzal,hogyőmagarégikapcsolataibanbízvapróbálmegeljárniabrandenburgiud-varnálférjekérelmével.azesettragikusanvégződik,mertafeleséghalálossebbeltérhaza,ésmegígértetiugyanférjével,hogyhagyjaazügyet,kohlhaasazonbanatemetésutáneladjabirtokátéscsapatotgyűjtvebosszúhadjáratbakezdavárúrralszemben.Lerohanjaésfelégetiavárat,deatrokaivencelelmenekül,ezértüldözőbeveszi,ésatartózkodásihelyénekvéltvárosokatsorrafelgyújtja,azelleneküldöttcsapa-tokatpedigmegveri.LutherMártonröpiratotadkiellene,amimiattaztánkohlhaasszemélyesenfeliskeresi,ésközbenjárásátkéri,hogyügyétigazságosanbíráljákel.Lutherhatásáraaszászválasztófejedelemamnesztiátadkohlhaas-nak,akiletesziafegyvertésönkéntdrezdábamegy.atronkaivárúrbefolyásosrokonaihúzzákazidőt,ígyahelyzetegyrefeszültebbéválik.abrandenburgiválasztófejedelemértesül-vekohlhaasügyérőlközbelép,ésBerlinbeviteti,aholabirodalmibékemegsértéséértkellbíróságeléállnia.a történetettőlkezdveegészenmeseszerűvéválik.aBerlinbevezetőútonkohlhaasvéletlenülösszetalálkozikavadászatonlevőszászválasztófejedelemmel,akiekkorlátjamegaztanyakábanlógóamulettet,amelyaszászdinasztiáravonatkozójövendölésttartalmazza.azamulettetkohlhaasJüterbockpiacánegycigányasszonytólkapta,amitaszászválasztófejedelemmindenáronmegakarszerezni,ésmégkohlhaasszabadonbocsátásátismegígéri,akiazonbaneztelutasítja.kohlhaasthalálraítélik,deelőttemégatronkaivárúrralszembenmindenpontbannekiadnakigazatésvisszaszolgáltatjáklovait.Mielőttlefejezik,lenyeliapróféciáttartalmazócédulátésezzelbeteljesítibosszújátaszászválasztófejedelmen.[5]kleist,2013,9.[6]atörténelmihanskohlhaseszemélyévelésaműkeletkezésévelkapcsolatbanld.Berndhamacher:Michaelkohlhaas.iningoBreuer(hg.)kleisthandbuch.2013,97–106.

131A J O G É R z É K A P Ó R I Á I — H E I N R I c H V O N K L E I S T : K O H L H A A S M I H Á L Y

azelbeszéléscselekményemeglehetősenbonyolultésnéholnehezenkövet-hető, de a konfliktusok viszonylag könnyen rekonstruálhatók. Miután egy útiokmányállítólagoshiányamiattalókereskedőkohlhaasMihálytfeltartóztatjákatronkaivárnál,kénytelenlovaitzálogulhagyni.amikorvisszatérlovaiért,azokatmeglehetősen rossz bőrben találja, ezért nem hajlandó azokat visszavenni, éshosszasjogieljárásbakezd:„(…)egyismerősének,egyjogtudósnaksegítségévelmegírtapanaszosbeadványát,amelyben,miutánrészletesenelőadtaabűncselek-ményt,amelyetatronkaivenceluraságkövetettelrészintaző,részinthersenevűszolgája sérelmére, kérelmezte a tettes törvények szerinti megbüntetését, lovaikorábbiállapotánakhelyreállítását,ésmindazonkárokmegtérítését,amelyeketmindőmaga,mindpedigszolgájaelszenvedettatörténteksorán.ajogihelyzetvalóbanegyértelművolt.azakörülmény,hogyalovakatjogsértőmódonfeltar-tóztatták,perdöntőfénytvetettmindenegyébre…”[7]azesetegyértelműségeelle-néreavárúrrokonikapcsolataimiattkohlhaasösszeütközésbekerültahatalom-mal,amifokozatosanlehetetlennétette,hogyügyétjogikeretekközöttoldjameg.„csakhogyteltek-múltakahónapok,ésmárazesztendőből(…)isaligvolthátra,amikorszász földrőlapanaszt illetően,amelyetőugyanott folyamatba tétetett,mégmindignemérkezettperfelvételiértesítés,bíróivégzésrőlnemisbeszélve.Megkérdezte,miutántöbbízbenisújólagbenyújtottakeresetétatörvényszékre,jogiképviselőjétőlegybizalmaslevélben,miokozzaeztarendkívülhosszúkésle-kedést;ésmegtudta,hogypanaszát,nemhivatalosfelsőbbutasításra,adrezdaibíróságon végképp elfektették. [Jogi képviselője] azzal a kéréssel zárta sorait,hogy: amennyiben kohlhaas ebbe nem hajlandó belenyugodni, őt, legalábbisebbenazügyben,kíméljemegatovábbiutasításoktól.”[8]kohlhaaskudarcátelfo-gadni nem tudván, lassanként megszállottjává válik saját ügyének, majd végsőkétségbeesésébenbosszúhadjáratbakezd.

haakonfliktustszélesebbkontextusbahelyezzük,akkorjóllátszik,hogyasére-lemnemannyirakohlhaasanyagihelyzetétérintette,mintinkábbszemélyesméltó-ságátéstársadalmistátuszát.Lókereskedőkéntmegélhetéseszerződésekhezkötő-dött, amelyekérvényességéta törvényvolthivatottközvetlenülvagyközvetettenszavatolni.ennekkötelességét természetesenebbenazesetbensemkérdőjeleztemegsenki,deazzal,hogykohlhaastólmegtagadtákjogait,illetveazokérvényesí-téséneklehetőségét,alapjaibanvontákkétségbeajogrendszeregészét.kereskedő-kéntazttapasztalta,hogyatevékenységéhezelengedhetetlenülfontosjogbiztonságfelett áll az előkelők rokoni kapcsolatain alapuló korrupció, így állampolgárkéntis szükségszerűen alulmaradt a jogszolgáltatás területén. ez alapvetően sértettea törvényességegyenlőségenés igazságosságonalapulóelveit,ezértnemcsodál-kozhatunk azon, hogy kohlhaas egyszerre vesztette el a társadalmi- és az azttükrözőjogirendbevetettbizalmát.eltűntakiszámíthatóságbiztonsága,éshelyére

[7]kleist,2013,18–19.[8]kleist,2013,19.

132

MŰ

HEL

Y

B A L O G H L Á S z L Ó L E V E N T E

azátláthatatlanéskiszámíthatatlanszemélyesviszonyok léptek.kohlhaasmind-azonhétköznapinormáiisértéktelennééshasználhatatlannáváltak,amelyeknekalapjánagazdaságéstársadalomműködésételképzelte.ennekkövetkezményelett,hogykohlhaasúgydöntött,ő iseldobjaeddigi feltétlen törvénytiszteletét,hozzákapcsolt reményeit és elveit, saját kezébe véve sorsát. Tulajdonképpen azt tette,amitveleszembenjogaimegtagadásasoránérvényesítettek,ésaminekkövetkez-ményekéntatapasztalatavégképpelváltatörvényalapelveitől.

ajog,illetveazegyenlőségésazigazságosságközöttsokfélefeszültséglehet-séges.haelőbbinolyanszabályokösszességétértjük,amelyeket szükségeseténszabályozotteljáráskereteiközöttakárkényszerreléserőszakkalisérvényesítenilehet,akkorezazazintézmény,amelyazerőszakotnemcsakkorlátozza,hanemastrukturáltésmonopolizálterőszakrévénmegisszabadítjaazembertfolyama-tosfenyegetettségétől.ennekmegsértéseazillegitiméspriváterőszakkülönbözőformáitképesgenerálni,miközbenalegitimésstrukturáltállamierőszaklényegeéppenaz,hogysenkisemvehetisajátkezébea törvényszegésmegtorlását,vagyvéltigazánakérvényesítését.azállamazerőszakmonopóliumátmagánakigényli,amellyelegyüttaközbiztonságésigazságszolgáltatáskötelességétismagáraveszi.

kohlhaasMihálytörténeteazonbantúlmutatjogéserőszakviszonyán,mivelszemélyéttekinthetjükúgy,mintazigazságosságértésjogegyenlőségértküzdésszimbólumát,vagymintelvetemültámokfutóét.Tetteitértelmezhetjükúgy,mintazegyénijogérzékésjogtudatküzdelmétazállamhatalomönkényeéskorrupci-óravalóhajlamaellen,ésúgyis,mintazerőszakravalóönfelhatalmazást,amely-neksoránazelszenvedettésokozottsérelemegyáltalánnemállnakösszhangban.azelőbbipozíciószerintegyolyanjogigyakorlatotnemvagyokköteleskövetni,amelysemformai,semtartalmiszempontbólnemfelelmegazigazságosságalap-vetőkövetelményeinek.kohlhaasesetébenennekalapjaúgy jelenikmeg,mintegytermészetjogipozícióafeltételestársadalmiszerződésalapján,amelyelőfelté-telezi,hogyazemberszerződésbenlemondveleszületettjogairólaszuverén,azazazállamjaváraszemélyeéstulajdonatörvényesvédelméértcserébe.haazonbanvalakitőlmegtagadjákjogait,akkorőazokatvisszaveheti,ésnemkötelezitöbbéaszerződés.ezekszerintkohlhaasjogaitólvalómegfosztásáraazzalválaszol,hogymagát—legalábbisátmenetileg—törvényenkívülre,illetveazonfelülrehelyezi,ahol nem kötelezik szabályok, cselekedeteit semmi sem mérsékli; úgy tekintmagára, mint „a birodalommal és a világgal szemben szabad és csak istennekalárendelthatalmasság”-ra[9].Paradoxmódonatermészetjogravalóhivatkozásaatermészetiállapot,abellum omnium contra omnes elvétérvényesíti,amiazonbanabékéretörekvéstermészettörvényétsérti.

ezenahelyennemszeretnékhosszasjogtörténetifejtegetésekbebocsátkozni,defontosmegjegyezni,hogykohlhaasaközépkorimagánbosszú(Fehde)feltét-eleinektöbbszempontbólsemfeleltmeg,ugyanakkormegsértettei.Miksacsászár

[9]kleist,2013,31.

133A J O G É R z É K A P Ó R I Á I — H E I N R I c H V O N K L E I S T : K O H L H A A S M I H Á L Y

magánháborúttiltó1495-ösbirodalmibékerendeletétis.akonfliktusokkezelésé-nekhagyományoserőszakosformái—amagánháborúésbosszú—márkohlhaaskorábansemvoltakelfogadhatóak,mertcsakazönbíráskodástleplezték,amelyazerősebbjogátlegitimálta,ígyazegyenlőségésigazságosságelveineksemmi-lyentekintetbennemfeleltekmeg.ezenahelyenazonbannemelsősorbanezekamegfontolásokazérdekesek,hanemkleistXviii. századi természetjogiérve-lése,amelynekrévénaztállítjaéspróbáljaigazolni,hogyjogtalanságisfelhasz-nálható a törvényesség helyreállításához.[10] ha a törvényesség letéteményese,azazazállam,nyíltanatörvénytelenségvédelmérekel,akárszándékosan,akármulasztásból,ésajognemazállampolgártvédi,hanemazállamotéppenannakpolgárávalszemben,akkorvan-ejogaazegyszeripolgárnaksajátkezébevenniazigazságosságirántiigényétéskikényszeríteniatörvényt?

a klasszikus társadalmi szerződéselméletek értelmében — ami alól hobbestermészetesenkivétel—erremódnyílik,mertajogéstörvényességáltaljellem-zettpolgári állapotvégévelhelyreáll a természeti állapot, aminemegyszerűenamindenkinekmindenkiellenvalóharcátjelenti,hanemaztalehetőséget,hogyéljentermészetadtajogaival,ésmegvédhetimagát.kohlhaasúgyharcolelszen-vedett sérelmei után, mintha veleszületett jogai forognának kockán.[11] a sérel-meihezkapcsolódóanyagihátrányokkezdettőlfogvaelhalványulnak,majdelistűnnek,ígybosszújánakvégülmárszintesemmiközesincseredetivesztesége-ihez,deannáleltökéltebblesz,minél távolabbkerülérdekeitől.céljai isabszt-rakttá válnak, mert már motivációja sem az elégtétel, hanem saját objektívnakérzékelt jogtudata.Természetesenkérdéses,hogyegyilyenfelfogásmennyibenszolgáljaatörvényességvágyotthelyreállítását,ésmintahogyebbenazesetbenisjóllátható,végültöbbnehézségetokoz,mintamennyitmegold.Mégiscsakfelme-rülazonbanakérdés:meddiglehetelmenniazállamianómiaéskorrupcióelfoga-dásában?Mitörténikakkor,haatörvénytelenségváliktörvénnyé?azelbeszéléssoránazállamtöbbszöriskomolydeficitetmutat,hiszenazalattvalóktömegeihajlandókkövetnikohlhaast,ésazelleneküldöttseregekissorrakudarcotvalla-nak,mígnemamagaáltaladottígéreteketszegimeg,éslépiátsajáttörvényességehatárait.kohlhaasönbíráskodásatermészetesennemoldmegsemmit,devajonmiássaalájobbanazállamtekintélyét:hafellázadnakellene,vagyhanemtudjaésakarjaatörvényességjelentettekötelességétellátni?

kohlhaasérvelésénekfontoseleme,hogymagátazistenirendésigazságossághelyreállítójánakszerepébehelyezi,hiszen„istennektetszőmunkavolnarend-bontásokat,ilyeneketésehhezhasonlókat,meggátolni”.[12]Márafentitermészet-jogiérvelésalapjánisúgytekintmagára,mintegymagasabbrendűfelhatalmazásletéteményese,deittegyenesenegyistenicéleszközénektartjamagát,aminemcsakigazoljacselekedeteit,hanemlátszólagfelismentimindenfélefelelősségalól.

[10]Greiner,2012,43–56.[11]Bloch,1985,[12]kleist,2013,18.

134

MŰ

HEL

Y

B A L O G H L Á S z L Ó L E V E N T E

Jogérzékének vallásos hivatkozásokkal való összekötése kétségtelenül erősítiazerkölcsiérveléserejét,de talánmégennél is fontosabb,hogyennekalapjánegypozitívjogfelettiinstanciárahivatkozik,amelymagaisjogitermészetű,méghaeredeteazemberisteniteremtettségébenisgyökerezik.ebbenatekintetbenkohlhaasúgyértelmezibosszúhadjáratát,mint isteniküldetéstagonoszellen,amelynekalapvetőparadoxonaabbanáll,hogynemjobb,hanemrosszabblesztőleavilág.kohlhaasígyinkábbleszazapokalipszislovasa,mintsemazemberinemmegváltója.neveisbeszélőnévvéválik,amikorLipcsefelégetéseelőttMihályarkangyal„helytartójának”neveztemagát,„akiazértjött,hogymindazokat,akikebbenaperesügybenazuraságpártjárakelnek,tűzzelésvassalbüntesseamacsalárdságért,amelybebelesüllyedtazegészvilág”,[13]ígyítélveésbüntetvehely-reállítsaa törvényességet.hamarosanrájöttazonban,hogymindezblaszfémia,ésbosszújanemállítjahelyresematörvényességet,semszemélyesintegritását.a Lutherrel való találkozás pillanata az, amikor belátja tettei szörnyűségét, deennélfontosabbannakfelismerése,hogybosszújanemvezetsehová.Luthereléri,hogykohlhaasevilágibüntetlenségetkapjon,jóllehetistenbocsánatátmegtagadjatőle.[14]kohlhaasbelátja,hogysemmiképpensemgyőzhetazegészvilágellen,ezértelfogadjaakompromisszumot,mintegyedülilehetőséget,letesziafegyvertésvisszatératörvényesútra.Ígéretetkapugyan,deújramegtagadjáktőleatörvé-nyeseljáráslehetőségét,ésahatalmonlevőkkelszembenismételtenalulmarad.

ii.TeTTesés/vaGyáLdozaT?

amikorkleistkohlhaasmotivációirólbeszél, akkora jogérzéketemeliki, amitJustitiára utalva aranymérleghez hasonlít, de valójában meglehetősen kevesetárulelannakmibenlétéről.„alócsiszárnakamellényéhezcsapódottaszíve.aligbírtamegállni,hogyakövérrehízlaltsemmirekellőtbelenetaszítsaaganéjba,ésszétnerúgjarézvörösábrázatát.csakhogyjogérzéke,amelyaranymérleghezvolthasonló,mégingadozott;sajátkeblénekítélőszékeelőttmégnemvoltbiztosbenne,hogyellenfelétvalóbanbűnterheli-e;ésmiközben, lenyelvénaz iméntigyalázkodószavakat,odalépettlovaihoz,ésakörülményekszótlanmérlegeléseközepette megigazította sörényüket.”[15] Bizonyára nem járunk messze kleistelképzelésétől,ha a jogérzéket a törvényességhezkapcsolódóerkölcsimegfon-tolásnaktekinthetjük,amelyazigazságosságvalamilyenelképzelésénnyugszik,deebbenazesetbenennéltöbbrőlvanszó.azigazságosságnaksohasemalakultkiolyanfilozófiailagmegalapozottfogalmavagygyakorlata,amelyetatörvények-ben konkrét tartalommal meg lehetett volna tölteni, ezért az igazságossággal

[13]kleist,2013,35.[14]kleist,2013,41.[15]kleist,2013,13.

135A J O G É R z É K A P Ó R I Á I — H E I N R I c H V O N K L E I S T : K O H L H A A S M I H Á L Y

kapcsolatoselvárásokeltolódtakajogieljárásokszabályosságánakkötelezettségefelé,sőtazonosultakvele.azigazságérzet,mintegyfajtaerkölcsiérzékjogosságravonatkozómegnyilvánulásaimindigmeglehetősenesetlegesek,ezértaz igazsá-gosságésatörvényösszhangjavagyösszeütközésemagaisesetleges.éppenezértnemszerencsésvalamilyenmúlóközhangulatnakvagyegyéniízlésnekkiszolgál-tatniatörvényt,mégakkorsem,haazlátszólagellentétesazigazságosságelve-ivel és érveivel.Mindezt továbbárnyalja,hamegfontoljuk,hogyavéleményekhangulatoknak,érzelmeknekésízléseknekvannakkitéve,ajoglényegeazonbanadöntés,amelyezekhezképestszabályokhozkötöttésdefinitív.ajogérzéknemegyeleveadotterkölcsinormarendszer,hanemegyalapvetőenszituatívreflexió,amelyállandómozgásbanvan,ésakkorlépműködésbe,amikorazegyenlőségésigazságosságelveisérülnek.ezelsősorbanabbóladódik,hogya törvénytőlper definitionemaztvárjukel,hogyabsztrakt jellegemiatt,mindenkireegyformánvonatkozzon,függetlenülattól,hogyatársadalmatmilyenszemélyesésszemély-telenfüggőségiviszonyokhatározzákmeg.

ajogtermészetesennemváltoztategytársadalomhierarchiáján,alá-vagyfölé-rendeltségi státuszain, de elvárható, hogy a törvényességet és törvénytelenségetmindenkikapcsánegyformán ítéljemeg.[16]havalaki azt tapasztalja,hogya jogvalakinekvagyvalakiknektársadalmistátuszamiattkedvez,ésezzelvisszaisélnek,akkoreznemegyszerűenmegterheli a jogrendszert,hanemhosszú távonalá isássa,ésezzelvégképpkiéleziajogérzékésjoggyakorlatellentmondásait.ajognaktermészetesennemazafeladata,hogyeltűntesseatársadalmiegyenlőtlenségeket,de a társadalmi rend részeként mégis elengedhetetlenül fontos szerepet játszikatársadalomnormáinakkifejezésében,ésezzelösszetartásában,amiviszontcsakúgylehetséges,haazegyenlőségetésigazságosságotönmagábanfeltételezi.

a fentiek alapján rajzolódik ki kohlhaas szélsőséges megítélésének alapja.egyrészt, az igazságosságmártírjaként, aki jogérzékétőlvezetveellenáll apoli-tikaönkényének,ésmindenmástelvetveérvénytakarszereznijogának,denemcsakatronkaivárúrral,mintjogsértővelszemben,hanemazállammalszembenis,amelyajogkorrupcióalárendelésénekintézménye.Másrészt,megalkuvásranemhajlandólázadóként,akisemmilyenerőszaktólnemriadvissza,attólsem,hogy ártatlan és véletlenszerűen kiválasztott személyeken álljon bosszút, nemisannyiramateriális,mint inkább immateriálisveszteségeimiatt, amiazonbanvégsősoronszintelehetetlennéistesziakártalanítástésaveszteségbevalóbele-nyugvást.kohlhaasvalójábanakétpozícióközöttmozog,merta teljespasszi-vitást elutasítja,denemmagátólértetődően leszbűnöző,hanemkompromisz-szumai elutasításának következtében, amelyek végső soron szinte lehetetlennéteszik az igazságtalanság elfogadását. Így fokozódik benne az elkeseredettség,ésbontakozikkiharca,amelyasajátigazságtalanságábólegyközösséggelszem-beni igazságtalansághoz vezet. kohlhaas paradox módon a többi állampolgár

[16]kauppert,2005,55–56.

136

MŰ

HEL

Y

B A L O G H L Á S z L Ó L E V E N T E

biztonságára hivatkozik, egészen pontosan arra, hogy megakadályozza, velük ismegessenaz,amivelemegtörtént,mert„majdmégmásutasok is,nemannyirabéketűrőek, mint ő, haladnak el a szóban forgó vár mellett”,[17] miközben nemvitás,hogytörvénytelenülcselekszik,súlyosanmegsértiaközösségbékérevonat-kozóideálját,éssajátsérelmeitelőtérbehelyezveönkényesenállbosszút.devajonnemválik-eazállamcinizmusátfigyelembevéveamagánügymagaisközüggyé?a törvénymegtagadásaazállampolgártól szükségszerűenönkényhezvezet, amitovábbi önkényt provokál, és ebből paradox módon nő ki az igazságosság irántifeltétlen igény. kohlhaas erőszakkal akarja helyreállítani a törvényességet, ezérthadjárataúgyisértelmezhető,mintatörvényességrevalótörekvés,amellyelazon-nalfelhagy,amintújramegnyílikelőtteajogieljáráslefolytatásánaklehetősége.

kohlhaas bűncselekménye súlyossága ellenére is atipikus bűnözői magatar-tástmutat,amennyibenfeladjaatörvénytelenségetatörvényességreményében,amibőlarrakövetkeztethetünk,hogyérzelmiviharaiellenére ismindvégigállí-tólagos jogérzékevezeti.ez tápláljabosszúját,amelyneknincsmáscélja,minta méltányos eljárás lehetőségének kivívása, amiért mindent képes feláldozni.ebbenazösszefüggésbenatörvényracionálisszámításokeredményekéntjelenikmeg,míga rávonatkozóérzék fokozatosanegyre irracionálisabbáválik.kleistebbenazesetbeniskijátsszaegymásellenatörvénytésazigazságosságot,mintészéserkölcsantinómiáját,ésismétnemoldjafelazellentmondást,hanemúgymutatjakohlhaast,mintegyirracionálisanracionálisembert,akiasummum jus summa injuriaelvénekképviselője.

kohlhaas esetében a bosszú jelenti a jogrendszer tesztjét, de ezt nem elva-kultság vezérli, hanem a törvényesség visszaállítását szolgáló számítás.[18] Jogésbosszúazonbannemszükségszerűenellentétei egymásnak,hiszenéppenajogrendvetteátaszemélyesbosszúfunkciójátúgy,hogyegybenvégetisvetettannak.kohlhaasMihálytörténetétolvashatjukúgy,mintazigazságszolgáltatásprovokációját,amelykiváltjaabosszút,ésúgyis,mintaprovokációraadottreak-ciót,amellyelmegbüntetiazt.kohlhaasatörténetelejénabbólindulki,hogyazigazságszolgáltatásazőjogaimegvédésérehivatott.Miutánajogtalanságmegesettvele,végigjártaateljesjogiutat,deaztkelletttapasztalnia,hogyazigazságszol-gáltatástakorrupciómozgatja,ezértmegtagadja tőle jogaités javait.kohlhaastehátajogrendszermulasztásárareagál,amelyéppenabbanatekintetbenmondcsődöt,hogyabosszúfunkciójátátvegye,ésezzelmegelőzze.végsősoronmagaazigazságszolgáltatás,egészenpontosanannakhiányaváltjakiazerőszakot,amitmagánakkellenemegakadályoznia.kleistszemébenabosszúolyanalternatíva,amelyszükségszerűenkatasztrófábatorkollik.egyetérthetünkugyanszándékai-val,deeszközeivelnem,mégakkorsem,havalamennyitörvényeseszközkime-rült,ésmagaabosszúállóisarratörekszik,amitajogazőesetébenelmulasztott.

[17]kleist,2013,18.[18]hückmann,2011.

137A J O G É R z É K A P Ó R I Á I — H E I N R I c H V O N K L E I S T : K O H L H A A S M I H Á L Y

iii.aTÖrvényuTán

kleisterkölcsi,jogiéspolitikaipozícióimeglehetősenszélsőségesálláspontokkije-lölésére adnak lehetőséget, ugyanakkor lehetetlen ezeket egymás antitézisénektekinteni,mertanézőpontokállandóanmozgásbanvannak.[19]Műveibenatette-sekésáldozatokpozícióinemabszolútak,hanemfolytonosaneltolódnakegyikvagy másik irányba, és ezzel végtelenségig relativizálják az ítéletalkotás szem-pontjait.atörténeteksorántörvényességéstörvénytelenség,erkölcséserkölcste-lenségegymásbacsúsznak,ígynehezenalakíthatókkivégsőálláspontok,ésválikszintelehetetlennéabűnösségésártatlanságmegítélése.azállandópozícióvál-tásésrelativizálódáselsősorbanazzalmagyarázható,hogykleistatörvényesség,azerkölcsésapusztaérdekszempontjaitszándékosannemválasztjael,hagyjaazokatösszeütközni,ésegymássalszembenérvényesülniegyetlentörténetvagyszereplőhelyzeteikapcsán.szándékosantartjafennafeszültségetafentiténye-zőkésazigazságosságelveközött,amelyeknyilvánvalóannemegymásalternatí-vái,deugyanazokraacselekedetekreésszemélyekrevonatkozhatnak,ígyokozvanehézségetaz ítéletalkotásszámára.azerkölcsszempontjábólaz igazságosságnyilvánvalóan központi jelentőségű, míg az igazságszolgáltatás szempontjábóllegfeljebbabbanazesetbenreflektálazerkölcsi felfogásra,haazzalkülönösenélesellentétbekerül,ésmárnemcsakazigazság-,hanem—azegyébkéntnehe-zenmegragadható—jogérzéketissújtja.

kleistet elsősorban a határsértések folyamata foglalkoztatta, és azt az utatpróbálta meg jogi és érzelmi szempontból rekonstruálni, amely a nyílt erősza-kig, és annak révén az önpusztításig vezet. Gyakran talál ki történeteket csakazért,hogyezeketahatárátlépéseketdemonstrálhassa,éppenezértnemannyiraazerkölcsivonatkozásokérdeklik,hanemazokafolyamatok,amelyekazegyesemberekbenlejátszódnak,ésahogyanerreatársadalomreagál.

kleistvégsősoronazzaloldjafelfőhőseinherenskettősségét,hogyatörténe-ten belül egy másik történetbe kezd, amely semmilyen tekintetben nem illesz-kedikazaztmegelőzőhöz.Mindenfélecsodáselemeket szőa történetbe,hogyadöntéstkivegyeafőszereplőkezéből,ésígyvalamelyesthelyrebillentseazerköl-csi ítéletalkotásegyensúlyát.ugyanakkorazonbannemegyvégsőésmegnyug-tató megoldást választ, hanem mesei elemeket, amelyek arról gondoskodnaka történetben, hogy a végkimenetet ne az isteni igazságosság, és ne is emberidöntések függvényének tekintse,hanemvéletleneksorozatának,amelyek felettazegyénneknincshatalma.ezasorsszerűségtalánsegítelfogadtatni,azesemé-nyek végkimenetelét, de a törvény és sors alapvető paradoxonát nem oldja fel.amikorkivégzésekoreléhozzák feltáplált lovaitésvisszaszolgáltatjákelvettéselveszettvagyontárgyait,látszólagelégtételtöltiel.„Mostpedigígyszóltaválasz-tófejedelem(…):’noshát,kohlhaas,amainappaleljöttjogodésigazságodnapja!

[19]Müller–dietz,2010,129–131.

138

MŰ

HEL

Y

B A L O G H L Á S z L Ó L E V E N T E

idenézz:ímevisszaszolgáltatoknekedmindent,amitőlatronkaivárbanmegfosz-tottazerőszak,ésamitnekemminturalkodódnakkötelességemvoltvisszasze-rezni(…)kohlhaas(…)tágranyílt,ragyogószemmelolvastavégigafőkancellárintésérekezébeadottdeliberátumot,ésmiutánabbanegyolyancikkelytistalált,miszerint vencel uraság kétesztendei börtönbüntetésre ítéltetik; (…) leborulta [brandenburgi] választófejedelem előtt.”[20] elégtételt a tronkai várúr börtön-büntetése hallatán érez, de bosszúja a szász választófejedelmen teljesedik be.atronkaivárúrugyantovábbraiselérhetetlenmaradtszámára,deaszászválasz-tófejedelmen azzal, hogy kohlhaas lenyelte a cigányasszonytól kapott cédulát,beteljesítettebosszúját,ésemevégsőtettévelfelüliskerekedettrajta.Úgyérez-hette, hogy ezzel kiegyenlítette a számlát, még ha életével fizetett is érte, amielső látásra meglehetősen abszurd, az igazságérzet helyreállításához azonbanmégis elégségesnek tűnik. kleist megoldása itt is meglehetősen ellentmondá-sosnaktűnik,méghaúgyisérezzük,hogykohlhaasbüntetéseellenéreisgyőz-tes,aválasztófejedelempedigerkölcsiéspolitikaiértelembenismegsemmisül.ezazonbannemrajtaáll,hanemazonvéletleneksorozatán,amelyeksorsánakalakulásátkísérik,ésamelyekfölöttsemmilyenhatalmanincs.kleistavéletlene-ketmindenlátszatellenéresemhelyeziteológiaivagyteleológiaiösszefüggésbe,és nem illeszti egy magasabb rendelképzelésbe, amiből azt a következtetéstvonhatjukle,hogyazigazságosságvégsősoronsokkalinkábbavéletlenkövet-kezménye,mintsemazemberiszándékoké, jóllehetezzelegyüttsemmondha-tunkleróla,mintatörvényességalapelvéről.

irodaLoM

• Bloch,ernst(1985): Naturrecht und menschliche Würde. suhrkamp,FrankfurtamMain.• Breuer,ingo(hg.)(2013):Kleist Handbuch. Leben – Werk – Wirkung.Metzlerverlag,stuttgart–Weimar.• heinzMüller-dietz(2010):rechtsbehauptungundrechtsdurchsetzunginliterarischendiskursen.in:Felixherzog,ulfridneumann(hg.):Festschrift für Winfried Hassemer,c.F.Müllerverlag,heidelberg,121–143.• Greiner,Bernhard(2012):Gewaltundrecht:kleistsjuridischeGenealogiederGewalt.in:ricardaschmidt,seánallan,stevenhowe(hrsg.):Heinrich von Kleist. Konstruktive und destruktive Funktionen der Gewalt.verlagkönighausen&neumann,Würzburg,43–56.• Faber, karl-Georg (1982): „Macht, Gewalt” in: otto Brunner (hrsg.): Geschichtliche Grundbegriffe. klett-cotta,stuttgart.• hamacher,Bernd (2013):Michaelkohlhaas. in: ingoBreuer (hg.):Kleist Handbuch.97–106.• hückmann, dania (2011): Jenseits des rechts? rache im Werk heinrich von kleists.Literaturkritik 8. szám, http://www.literaturkritik.de/public/rezension.php?rez_id=15809&ausgabe=201108

[20]kleist,2013,84.

139A J O G É R z É K A P Ó R I Á I — H E I N R I c H V O N K L E I S T : K O H L H A A S M I H Á L Y

• kauppert,Michael (2005):derrechtsfall alsFalldesrechts.dieverkehrteWeltderGerechtigkeitinkleistsMichaelkohlhaas.Sozialer Sinn,1.45–69.• kleist,heinrichvon(2013):kohlhaasMihály.in:heinrichvonkleist:Próza. kalligram,Budapest.• kleist,heinrichvon(2000):Levelek. Jelenkor,Pécs.• künzel, christine (2013): recht und Justiz. in: ingo Breuer (hg.): Kleist Handbuch. 272–275.• szerbantal(1941):A világirodalom története.7.kiadás.Magvető,Budapest.

140

•Halál Velencében XVII.