Bankadók Magyarországon és Európában

2011. november 30.

Miskolci Egyetem

Magyar Könyvvizsgálói Kamara BAZ Megyei Szervezete

Vass PéterMagyar Bankszövetség

2

A válság hatására kormányok előtti kettős feladat

- A pénzügyi szektor stabilitásának javítása szabályozáson

keresztül.

- A pénzügyi szektorba pumpált közpénzek visszaszerzése,

erős politikai nyomás.

Egyes nézetek szerint, a szektort a külön adóztatással

„büntetni” kell a válságban betöltött szerepe miatt.

A bevételek lehetséges felhasználása

- Kiegyenlítő mechanizmusként alapok gyűjtése.

- A kevésbé fejlett országok sérülékenységének

csökkentése.

A pénzügyi intézmények adóztatása mögött meghúzódó filozófiák

3

G-20 csúcstalálkozó, Pittsburgh 2009. szeptember

- IMF felkérése a témában

Az IMF két adótípust javasol 2010 júniusában

- “Financial Stability Contribution (FSC)” : járadék egy

esetlegesen a jövőben felmerülő a szektort támogató

költségvetési kiadások érdekében

-“Financial Activities Tax (FAT) ” : pénzügyi intézmények

eredménye, illetve a javadalmazások (bérköltségek)

alapján kivetett adó

Legújabb nemzetközi fejlemények

4

Az Európai Bizottság 2010 októberében 3 adótípust javasol

- “Financial Activity Tax (FAT)” : IMF javaslat átvétele

- “Financial Transaction Tax (FTT)” : ún. Tobin-adó

alkalmazása

- A pénzügyi intézmények mérlegét, vagy egyes tételeit

figyelembe vevő adóztatás

Végül 2011 júniusában a Bizottság a Tanács részére csak

az FTT bevezetését javasolja az EU-ban, mely elvetésre

került (angolokat sújtotta volna, franciák támogatták)

Fejlemények az Európai Unióban

5

Az Európai Bizottság elvárása az FTT (Financial Transaction

Tax) bevezetésétől

- Erősíteni a stabilitást a pénzügyi piacokon, visszafogva a

spekulatív pénzügyi tranzakciók számát

- A szektorban felhasznált kormányzati pénzek

„visszaszerzése”, illetve mechanizmus létrehozása a

későbbi hasonló kiadások fedezetére.

- A piac alkalmazkodása után a megszüntetés/visszaállás

elnehezül.

Fejlemények az Európai Unióban

6

1971-ben az USA feladta a Bretton-Woods-i egyezményt:

- Az US dollár aranyra válthatósága megszűnt. Cél: az új helyzetben a nemzetközi pénzügyi stabilitás

fenntartása a devizapiacok mechanizmusának

„lassításával” Módszere: az azonnali devizakonverziók esetében, a

tranzakciók méretétől függő adó kivetése Több kísérlet az alkalmazására, főként nemzeti

tőkepiacokon. Innovatív piacokon nem eredményes.

Rövid kitekintés: Tobin adó

7

Nyertesek és vesztesek

- Csak világméretű bevezetésével érhetőek el a kívánt

hatások, egyébként piactorzító.

- Nem egyenletes a teher elosztása

- Tisztázatlan, hogy végső soron ki fogja viselni a terhet

- Nem tesz különbséget a válság alatt jól és rosszul

működő intézmények között.

- Rossz a bevezetés időzítése, mert visszafogja a

hitelkínálatot, ami akadályozza a gazdaság helyreállítását.

Az európai bankszektor kritikája az FTT bevezetésével szemben

8

Működtetési problémák Nem segíti a kijelölt célokat

- A korábbi költségvetési források „visszaszerzése” kétséges

az adó beszedésének bonyolultsága miatt.

- A stabilitási funkciója kétséges, amennyiben nem

világméretűen kötelező a bevezetése.

- „Büntetné” azokat a pénzügyi és nem pénzügyi

intézményeket és fogyasztókat, akik fedezeti (hedging)

célból kötnek pénzügyi ügyleteket.

A bankszektor lobbiereje lecsökkent

- Hitelezés a tőkeemelés helyett: nincs ügyfélköri háttér

- Politikai elit (válság alatt)visszaszerezte elsőbbségét

Az európai bankszektor kritikája az FTT bevezetésével szemben

9

A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban

Pénzügyi tranzakciós adót (FTT) alkalmazó tagállamok

10

A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban

Pénzügyi aktivitáson alapuló adót (FAT) alkalmazó

tagállamok

11

A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban

Mérlegfőösszeg, vagy bizonyos mérlegtételek alapján kivetett

adót alkalmazó tagállamok

12

A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban

A pénzügyi szektor adóinak felhasználása

•Költségvetésbe

•Pénzügyi alapba

13

Hitelintézetek járadéka

-Állami kamattámogatott hitelek kamatbevétele alapján

-Előirányzott bevétel 2011-re : 10,8 mrd Ft Pénzügyi szervezetek különadója (pofon 2008 után:

6 nemzetközi anyabank elköteleződése: forrás+tőke)

-Alapja hitelintézeteknél: 2009. évi korrigált mérlegfőösszeg

-Előirányzott bevétel 2011-re és 2012-re: 187mrd Ft, ebből

~120mrd a hitelintézetektől Hitelintézetek különadója (jogi technika)

- Alapja: adózás előtti eredmény növelve az elszámolt

pénzügyi szervezetek különadójával

-Levonandó a pénzügyi szervezetek különadójának

elszámolt összegéből

Pénzügyi szektor adói Magyarországon 2011-ben

14

BÉT-en jegyzett bankok árfolyam alakulása

Bankokat sújtó intézkedések hatásai 1

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600OTP FHB

Forrás: BÉT

15

Állományi hatások (hitelintézetek mérlegfőösszege)

Forrás: MNB

Milliárd Ft.

Bankokat sújtó intézkedések hatásai 2

16

Eredményesség

2007. 2008. 2009. 2010.

Értékvesztés és kockázati céltartalék változása

-105,798 -144,351 -442,530 -377,098

Adózás előtti eredmény 390,250 281,232 246,113 34,414

Adatok: milliárd forint

Forrás: PSZÁF

Bankokat sújtó intézkedések hatásai 3

Végtörlesztés várható eredmény hatása: -200 Milliárd HUFTovábbá: gyűjtőszámla konstrukció, kamatplafon, OBA, ….

Minden érintett bank veszteségessé válik 2011-ben!Bankszektor sokktűrő képessége csökkent

konzervatívabb a hitelezési politika!(Cost of Capital 12% = EU-s papír 6% + CDS 6%)

17

A válság lezárása: Új fejezet kezdődikA világban:

• Nő a pénz ára, drágább a tőke• Drágul a likviditás• Szigorodnak a szabályozások• Erősödik a fogyasztói érdekvédelem/érdekérvényesítés

Magyarországon – új lehetőségek nyílnak meg:• Nemzeti és európai kérdések újraértelmezése• Új egyensúlyi helyzet jön létre• Takarékszövetkezetek és MFB új szerepe• Nő az állami szerepvállalás a bankszektorban

Az Európai Pénzügyi Szektor szerves része maradunk!

Köszönöm a figyelmüket!