bankismeret - 193.6.12.228193.6.12.228/uigtk/uipz/hallgatoi/bankism_ge.pdf · portfolió- és...

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Bankismeret

Dr. Bozsik Sándor

egyetemi docens


Tananyag

Kötelez ő irodalom:• Előadások anyaga (PP prezentációk)

melyek a tanszék honlapjáról

BankismeretBankismeretBankismeretBankismeret

melyek a tanszék honlapjáról letölthetők.

• A tantárgy letölthető jegyzete


Ajánlott irodalom:

• Bozsik Sándor: Banküzemtan ME 1997: 6. 11. 12. fejezetek

• Pénzügytan Szöveggyűjtemény II. 10. és 19. fejezet (elektronikusan letölthető a tanszék honlapjáról)

• Stabilitási jelentés, mely a Magyar Nemzeti Bank honlapjáról letölthető. (Az aktuális megjelenése 2011. november 10-én várható. Ezt megelőzően az áprilisi


november 10-én várható. Ezt megelőzően az áprilisi jelentés tölthető le a honlapról.): www.mnb.hu

• A Felügyelet 2011. évi első kockázati jelentése (PSZÁF honlapról tölthető le: www.pszaf.hu)

• Julie Mabberley: Pénzügyi intézmények controllingja. Panem, Budapest, 1999.


Vizsgára bocsátás feltétele (csak nappali tagozat)

• A félév során a szemináriumokon 5 alkalommal ellenőrző dolgozat kerül megírásra az előadásokon elhangzottakból. Felkészülni a tanszék honlapjára feltöltött PP anyagokból és az elektronikus oktatási segédletből lehet. A dolgozatokkal megszerezhető pontok összege összesen 20 pont (4*5 pont). Pótlás az elővizsgahéten a szeminárium időpontjában!

• Csoportosan megírt és nyomtatott, illetve elektronikus formában


• Csoportosan megírt és nyomtatott, illetve elektronikus formában leadott házi dolgozat. A leadás határideje: 2011. november 2. 8 óra. A dolgozatok terjedelme maximum 30 oldal!

• A beadott házi dolgozat prezentálása, melyben minden csapattag egyenlő arányban vesz részt. A prezentáció időtartama max 15 perc. A prezentációval és a beadott dolgozattal elérhető pontszám a csoport minden tagjára egyformán kerül megállapításra. Az így elérhető pontok száma maximum 20.


Számonkérés módja:• Félév végén vizsgadolgozat megírása

(tesztkérdések, kifejtős kérdések és számolási feladatok)

• Nappalin összpontszám: 80 pont

• Levelezőn összpontszág: 40 pont


• Levelezőn összpontszág: 40 pont


Érdemjegy megállapítása

Az év közben megszerezhető pontok:

Év közben megírt ellenőrző dolgozatok: 20 pontHázi dolgozat és prezentáció: 20 pontVizsgadolgozat: 40 pontÖsszesen: 80 pont


Ponthatárok:0 - 40 pont 1 elégtelen41 - 50 pont 2 elégséges51 - 60 pont 3 közepes61 - 70 pont 4 jó71 - 80 pont 5 jeles


A bankszektor szereplői, bench mark. A bankszektor szereplői, bench mark.

A pénzintézetek szervezeti felépítése.A pénzintézetek szervezeti felépítése.

Bankismeret

dr. Bozsik Sándor

egyetemi docens

[email protected]


Összehasonlítás és benchmarkingÖsszehasonlítás és benchmarking• A számszerűsíthető tényezők értékelésére szolgál a

folyamatok általános vonásairól, az azt befolyásoló tényezők hatásai irányáról, intenzitásáról, kapcsolatairól ad információt.

• A problémák: az összehasonlíthatóság/azonos módszer és tartalom az adatok kiszámításában/, és az összehasonlítás mértéke;

• A torzító tényezők kiszűrésének módjai: azonos ár/árfolyam alkalmazása /deflálás, változatlan ár/ egységre vetítés


• A torzító tényezők kiszűrésének módjai: azonos ár/árfolyam alkalmazása /deflálás, változatlan ár/ egységre vetítés /kapacitásváltozás kiszűrése/; egymásra vetítés; "közös nevező"/naturáliák esetén/;

• Fajtái:• 1. Terv/tény és vagy tény/normatíva;• 2. A bankon belüli, érdekeltségi alapon elhatárolt egységek;• 3. Időbeli;• 4. Regionális, nemzetközi;• 5. Más sokasággal, egységgel;


Megfelelő benchmark – erős versenytárs

• Azonos ágazat

• Azonos (hasonló kockázatú piac)

• Azonos méret• Azonos méret



• A benchmarking vezetési eljárás, a termékek, szolgáltatások és a folyamatok összehasonlító elemzését jelenti a versenytársakkal az iparág/szektor vagy az adott belső folyamat legjobbjaival szemben.

• A benchmarking az az elemzési eljárás, amellyel azonosítjuk, megértjük és adaptáljuk a világ bármely szervezetének kiemelkedő gyakorlatát és folyamatait annak érdekében, hogy segítsük


és folyamatait annak érdekében, hogy segítsük saját szervezetünket teljesítményének fejlesztésében, a legjobb gyakorlat bevezetése érdekében.

• A módszer strukturált megközelítést alkalmaz, feltárja a változtatásokra érett területeket, a fejlődési lehetőségeket.

• A teljesítményellenőrzés fontos módszere.


Három alapvető típusa:• -szervezeten belüli benchmarking; (a

szervezeten belüli hasonló tevékenységek összehasonlítása)

• szervezetek közötti benchmarking; (adott profilú vállalat azonossal vagy hasonlóval történő összehasonlítása)


hasonlóval történő összehasonlítása)• - funkcionális benchmarking;

(termékek, szolgáltatások folyamatok, eljárások összehasonlítása függetlenül a szektortól.)


Bankok elemzési csoportjaiBankok elemzési csoportjai1. Nagybankok : MFÖ > vagy = 3 % ∑ szektor (pl:

OTP, CIB, Erste, stb.)2. Középbankok: MFÖ > vagy = 0,9% ∑ szektor

(pl:Budapest Bank, Commerzbank, Volksbank, stb.)

3. Kisbankok: MFÖ < 0,9 % ∑ szektor


3. Kisbankok: MFÖ < 0,9 % ∑ szektor(pl: Porsche Bank, Kinizsi Bank, Deutsche Bank, stb.)

4. Szakosított hitelintézetek (pl: FHB, UniCreditJelzálogbank, Fundamenta, stb.)

5. Fiókintézmények (pl: Citibank, ING, Axa stb.)

6. Állami hitelintézetek (EXIM Bank, Keler Rt, MFB)


Az egyes bankcsoportok fontosabb jellemz őiAz egyes bankcsoportok fontosabb jellemz ői

2011. II. negyed év

Nagy-bankok

Kis-közép-bankok

Szako-sított

MFB, Exim, Keler

Szövetke-

zetekFiók-telep

Össze-sen

Mérleg-főösszeg mrd Ft.

66.1% 7.5% 9.2% 82.9% 4.5% 5.0% 33 203

Ügyfélhitel (mrd 66.6% 8.1% 11.2% 86.0% 4.6% 3.7% 19 472


Forrás: PSZÁF

Ft)66.6% 8.1% 11.2% 86.0% 4.6% 3.7% 19 472

Ügyfélbetét (mrd Ft)

74.8% 6.0% 3.3% 84.0% 0.8% 10.1% 13 639

Kamatbevétel (mrd Ft) 64.4% 8.2% 12.4% 85.1% 2.9% 5.6% 1 172

Tőkemegfelelési mutató 13.8 15.5 11.0 13.8 16.7 15.1 14.0

Foglalkoztatottak száma (fő) 66.9% 9.6% 1.1% 77.6% 1.4% 21.0% 39 429


Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)(SZMSZ)

• A Szervezeti és Működési Szabályzat a Bank Alapító Okirata után a legfontosabb belső utasítás.

• Áttekintést ad a Bank szervezetéről, a


• Áttekintést ad a Bank szervezetéről, a szervezeti tagolódáshoz kapcsolódó felelősségi- és hatásköri megosztásról.

• Érvényessége kiterjed a Bank összes munkavállalójára


A TANPÉLDA BANK ZRT. SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

VEZÉRIGAZGATÓ

ÜGYVEZETŐIGAZGATÓ I.

Egyéb üzletág Számlavezetési

Osztály

BankkártyaBack Office

Osztály

Számlavezetésiés Átutalási

Osztály

ÉrtékkezelésiOsztály

Fizetési Forgalom

Szakterület

Pénz- ésTőkepiaci

Üzletág


Sales Osztály


Trading Osztály

Basel II. Tanácsadó

Felügyel ő Bizottság

ÜGYVEZETŐIGAZGATÓ II.

Portfolió- ésVagyonkezelési

ÖnállóOsztály

Privát ésLakosságiÜgyfelekOsztály

Nemzetközi

Belső EllenőrzésiSzakterület

Üzleti Területek

EllenőrzéseOsztály

Service Területek

EllenőrzéseOsztály

ÜgynökiÜzletekOsztály

DevizaforgalmiOsztály


Vállalati és Intézményi Ügyfelek Üzletág

Projekt Finanszírozási

Osztály

Vállalkozás ésÖnkormányzat Finanszírozási

Osztály

NemzetköziÜgyfelekOsztály

Vállalati Termékfejlesz-

tési Osztály

SzámviteliSzakterület

SzámviteliOsztály

PénzügyiOsztály

Információ Szolgáltatási

Osztály

Pénz- és Tőkepiaci

Back OfficeSzakterület

TreasuryBack Office

Osztály

ElszámolásiOsztály

LetétkezelésiOsztály

Értékpapír PénzügyiOsztály

Informatikai,Üzemeltetési ésBankbiztonsági

Szakterület

Üzemeltetésiés Beruházási

Osztály

Bank- és Informatikai Biztonsági

Osztály

Informatikai Osztály

Nemzetközi ÜzletekÜzletág

Üzletfejlesztés

Egyéb Üzletág

ControllingSzakterület

Titkársági Osztály

Bér- és Munkaügyi

Osztály

Személyzeti OsztályTörzskar Jogi

OsztálySzabályozási

Osztály

ComplianceOfficer

Kockázat-kezelési

Szakterület

Hitelkockázat ElemzésiOsztály

Hitel PortfólióMenedzsment

Osztály

Hitel-adminisztrációs

Osztály

SecurityOfficer

TermékMenedzsment

Osztály

Egyéb üzletág Üzleti

KapcsolatokOsztály

Egyéb üzletágHitelprogramok

Osztály

PiaciKockázat-kezelésiOsztály


Belső ellenőrzési szakterületBelső ellenőrzési szakterület

� Fő feladatai és felelőssége:� A Bank belső ellenőrzési apparátusának

hatékony, a külső és belső előírások szerinti megszervezésével, a vizsgálatok szakmai színvonalának folyamatos növelése; A jogszabály alapján vagy banki


� A jogszabály alapján vagy banki elhatározásból megbízott külső ellenőrző szervezetekkel a Bank szabályzatai által meghatározott keretek között történő együttműködés.

� Kötelezően véleményt nyilvánít a banki szervezeti struktúra változásairól.


Kockázatkezelési szakterületKockázatkezelési szakterület�Fő feladatok:

� A Bank stratégiai céljaival, a törvényi előírásokkal és a belső szabályzataival összhangban hatékony és eredményes hitelkockázat elemzési tevékenység végzése;

� Az üzletágakkal való együttműködés;� A prudenciális szabályzatoknak és a kockázati döntéseknek

megfelelően a hitelfolyósítások lebonyolítása;


megfelelően a hitelfolyósítások lebonyolítása;� A kintlévőségek folyamatos monitoringja; � A hitelezéshez kapcsolódó szerződés- és számlanyilvántartások

vezetése.� A Bank kockázatkezelési stratégiájának és politikájának

karbantartása. � A kockázatos hitelek és kintlévőségek szakszerű kezelése, a

követelések peres és peren kívüli behajtása. � A BAR adatszolgáltatás teljesítése;� A Bank teljes kockázati kitettségének folyamatos monitoringja.


Fizetési forgalom szakterületFizetési forgalom szakterület• A Bank fizetési forgalomhoz kapcsolódó

termékeinek- és szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése és bővítése, az ügyfelek belföldi és nemzetközi fizetési forgalmának szakszerű és költséghatékony lebonyolítása;

• A pénz- és értékkezelés, készpénzellátás és


• A pénz- és értékkezelés, készpénzellátás és szállítás folyamatos magas színvonalú működtetése;

• A levelezőbankokkal történő kapcsolattartás;• A BAR adatszolgáltatás teljesítése.


Treasury üzletágTreasury üzletág� Fő feladatai és felelőssége:� Magas színvonalú, széles körű treasury és

kötvénykereskedési szolgáltatások nyújtása, melynek célja, hogy a Bank a piaci lehetőségek hatékony kihasználásával egyre nagyobb nyereséget realizáló, aktív, elismert bankközi piaci szereplővé váljon;

� A kitűzött üzletági célok minél eredményesebb


� A kitűzött üzletági célok minél eredményesebb megvalósításához szükséges lehetőségek aktív kiaknázása, a szükséges eszközök és források felkutatása, a termék- és szolgáltatáskínálat folyamatos korszerűsítése és bővítése;

� A Bank ügyfelei részére magas színvonalú befektetési szolgáltatások nyújtása. Új ügyfelek megszerzése, a meglevő ügyfelekkel való folyamatos kapcsolattartás;


Controlling szakterületControlling szakterület� Fő feladatai és felelőssége:� A Bank mindenkori üzleti és jövedelmezőségi helyzetének

nyomonkövetése és magas színvonalú, rendszeres elemzés, beszámoló készítés segítségével a vezetők információkkal való ellátása, a vezetői döntéshozatal hatékony támogatása.

� Egyéb feladatok:


� Egyéb feladatok:� A controlling típusú irányítási rendszer módszertanának,

információs mechanizmusának kidolgozása, működtetése;� A stratégiai és operatív üzleti tervezés módszertanának

kidolgozása;� A stratégiai és az operatív tervezési folyamat banki szintű

koordinálása;� Belső jövedelem elszámolási rendszer kialakítása és

működtetése, stb.


Hitelfolyósítási folyamat nyomon követése

Kockázatkezelés Döntéshozó Kockázatkezelés

Ügyféltanácsadó

Ügyfél

tanácsadó

Jogi osztály


tanácsadó

Security officer

Hitel Back Office

Deviza fizetésiforgalom

Fizetési forgalomTreasuryTreading


További hasznos információk:

• www.mnb.hu• www.pszaf.hu• www.privatbankar.hu


• www.privatbankar.hu• www.portfolio.hu;


KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!



A bankok működését meghatározó A bankok működését meghatározó szabályrendszer. A BIS kialakulása, szabályrendszer. A BIS kialakulása,

szerepe és a CRD.szerepe és a CRD.

Bankismeret

dr. Bozsik Sándor

egyetemi docens

[email protected]


És amir ől még szó lesz:

� Miért kell a bankokat szabályozni?� Mi a BIS? Hogyan alakult ki? Mi a szerepe?� Milyen szabályrendszer m űködteti a bankokat?



Banki szabályozás oka

• Banki betétek védelme – magas tőkeáttétel

• Morális hazárdírozás, kontraszelekció veszélyeveszélye

• „Too big, to fail”

• Fertőzési hatás

• (Fogyasztóvédelem)



Banki kockázatok• Hitelkockázat

• Piaci kockázat– Kamatkockázat

– Árfolyamkockázat– Árfolyamkockázat

– Árkockázat

• Működési kockázat*

• Fizetőképességi kockázat– Likviditási

– SzolvenciaBankismeretBankismeretBankismeretBankismeret


Működési kockázatok

• Belső és külső csalás

• Foglalkoztatási gyakorlat és munkahely biztonságbiztonság

• Ügyfélszolgálati kockázat

• Fizikai eszközök károsodása

• Informatikai rendszer károsodása

• Üzleti folyamatok hibái



Kockázattípusok összehasonlításaTényezők Piaci kockázat Hitelkockázat Működési kockázat

Kitettség mérhetősége

Igen, naponta Igen, negyedévente Nehezen körülhatárolható

Jellemzője Jól mérhető, gazdag statisztikai adatbázis

Bizonytalanabb, sok kivétel

Statisztikailag nehezen kezelhető

Kockázati tényező Kamatlábak, Adós nem teljesítési Események gyakorisága és Kockázati tényező Kamatlábak, devizaárfolyamok, részvényárfolyamok

Adós nem teljesítésivalószínűsége, és a kitettség

Események gyakorisága és súlyossága

Kockázat felmérés VAR, stressz teszt, gazdasági tőke

Minősítési rendszerek, PD-LGD modellek

Nincs konszenzus

Mérés megbízhatósága

Jó Elfogadható Alacsony

Kockázatkezelés Limitek, származtatott termékek, ALO menedzsment

Limit, fedezet, minősítés, diverzifikáció, értékpapírosítás, hitelderivatívák

Folyamatszervezés, ISO, kulcsmutatószámok,kontrolling, belső ellenőrzés



Nemzetközi Fizetések Bankja Nemzetközi Fizetések Bankja -- BISBIS• Alapító okirat: 1930. január 20.

• Eredeti célja a Young terv végrehajtásának pénzügyi támogatása;

• 1931: Nemzetközi hitelválság �Fő feladata a központi bankok tartalékainak menedzselése lett;


központi bankok tartalékainak menedzselése lett;

• II. vh alatt a BIS tevékenysége csökken, megalakul az IMF;

• 1948 Churchill Zürichi beszéde � EGK megalakulása � BIS a JB elnökök rendszeres találkozási pontja


• A ’60-as években szerepet vállalt a Bretton Woods-i rendszer fenntartásában;

• Szerepe volt a ’70-es évek olajválsága során a tőkeáramlások hatékonyabbá tételében;

• A ’80-as évek nemzetközi adósságválságának kezelésében is szerepet


adósságválságának kezelésében is szerepet játszott az IMF-el együtt.

• Folyamatos kutatások, és elemzések a monetáris és pénzügyi helyzettel összefüggésben!


• Nemzeti szakértők bevonásával ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizációja érdekében. Ajánlásai nem kötelező jellegűek, ám a gyakorlat mégis bizonyítja, hogy a Bank által


megfogalmazott célok és javaslatok teljes mértékben a nemzeti jogrendszerek szerves részévé válnak.


Hitelkockázat vállalásra vonatkozó szabályok

1. Hitelnyújtás szabályozása;

2. Belső hitelekkel

4. Ingatlan befektetések;

5. Tartós


2. Belső hitelekkel kapcsolatos szabályok;

3. Fedezetek;

5. Tartós befektetések;

6. Tőkemegfelelés szabályozása;


A hitelnyújtás és Hpt. szerinti szabályaiNagykockázat Nagykockázat ==

A bank kockázatvállalásaegy ügyfél, vagy ügyfélcsoport részére!

��

Nagysága:Nagysága:


Nagysága:Nagysága:(>vagy =),

mint a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10 %

∑ nagykockázat∑ nagykockázat< szavatoló tőke 8-szorosa


Ügyfélcsoport =Ügyfélcsoport =(A kapcsolatban álló ügyfelek csoportja!)

��

Két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet, vagy a bankcsoport több tagja, kockázatot vállalt, és akik részére történő


kockázatot vállalt, és akik részére történő kihelyezés egyetlen kockázatnak minősül!

��

(pl: meghatározó befolyás, veszteségspirál, stb.)


∑ megengedhet ő kockázatvállalás∑ megengedhet ő kockázatvállalás��

Egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben

<<


<<mint a szavatoló tőke 25 %-a!


BefektetésekBefektetések

Ingatlan befektetésIngatlan befektetés==

A nem közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokba[1]

történő befektetés!

Mértéke:Mértéke:

Tartós befektetésTartós befektetés==

A hitelintézet nem rendelkezhet egy vállalkozásban:

a.) a szavatoló t őkéjének 15% -át meghaladó közvetlen és


Mértéke:Mértéke:< vagy =

mint, a szavatoló tőke 5%-a!

Kivételek és azok szabályozása![1 ]

meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetéssel;

b.) a vállalkozás jegyzet tőkéjének 51% -át meghaladó közvetlen és közvetett részesedéssel.


FedezetekFedezetekA hitelintézetek a hitelkihelyezésr ől történ ő A hitelintézetek a hitelkihelyezésr ől történ ő

döntés el őtt meg kell gy őződnie az döntés el őtt meg kell gy őződnie az alábbiakról:alábbiakról:

��

a.) a szükséges fedezetek, illetve biztosítékok meglétéről;


meglétéről;b.) azok valós értékéről;c.) a fedezetek érvényesíthetőségéről.

Mi nem fogadható el fedezetként?��

saját részvény, banki tulajdonban lévő vállalat kezessége/garanciája


Kötelez ően elkészítend ő belső szabályzatok

� Kockázatvállalási szabályzat;� Befektetési szabályzat;� Ügyfél-, és partnerminősítési szabályzat;


szabályzat;� Fedezetértékelési szabályzat;� Ügyletminősítési és értékelési szabályzat;� Értékvesztési és céltartalék képzési szabályzat.


Tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató

Szavatoló tőke (T1+T2)

Kockázatokkal korrigált mérlegf őösszeg> 8%

Alapvető tőkeelemek (Tier1):

1. Alaptőke

Járulékos tőkeelemek (Tier2):


1. Alaptőke2. Tőketartalék3. Eredménytartalék4. Lekötött tőke5. Általános tartalék6. Mérleg szerinti eredmény7. Általános kockázati

céltartalék*8. - Immateriális javak9. - Visszavásárolt saját

részvény

1. Értékelési tartalék2. Alárendelt kölcsöntőke3. - Nem képzett

céltartalék/értékvesztés


Kritika a hagyományos kockázatkezeléssel szemben

• Nem veszik figyelembe a piaci és a működési kockázatot

• Az „építőkocka” elv nem veszi figyelembe a portfólió

kockázatcsökkentő hatását

• Nem veszik figyelembe a nettósítás lehetőségét (fedezeti ügyletek)

• Negyedévente kell készíteni őket nem naponta

• Könyv szerinti értékre koncentrálnak és nem piaci értékre

• A hitelek minősítése túl merev, nem veszik figyelembe a fedezetek

kockázatcsökkentő hatását


Basel II három pilléreBasel II három pillére

MinimumMinimum A piacA piac


MinimumMinimumtőketőke--

követelményekkövetelmények

FelügyeletiFelügyeletifelülvizsgálatfelülvizsgálat

A piacA piacfegyelmez őfegyelmez ő

erejeereje

++ ++


Basel II. elvei

• cél: biztonságos, tiszta és átlátható (nemzetközi) pénzügyi rendszer

• eszköz: kifinomult kockázatmérés • eszköz: kifinomult kockázatmérés (választási lehetőségek)

• a kockázatot szavatoló tőkével kell fedezni

• magas biztonságot (99.9%) előírása


Basel II. szerkezetePillérek

Tőkemeg-felelési

előírások

Felügyeleti ellenőrzés

Transz-parencia

Kockázati kitettség

Hitel-kockázat

Standard módszer

IRB módszer

Mûködésikockázat

Alapvetõmódszer

Standard módszer

Fejlett módszer

Piaci kockázat

Standard módszer

Belsõmodell

Szavatoló tőke

Alapvetõtõkeelemek

Járulékostõkeelemek


Fizetőképességi mutató korrigálása -puhítás

• Alapvető tőke/RWA – 4%

• Szavatoló tőke/RWA – 10%



Első pillérElső pillérI.I. Hitelkockázat mérése sztenderd módszerrelHitelkockázat mérése sztenderd módszerrel

� A tőkemegfelelés szabályozása a korábbi eljárás szerint történik.

�� Változások:Változások:a.) a kockázati súlyok köre tágult valamintb.) több lehetséges kockázati kategóriát alakítottak ki,


ami a kockázatérzékenységet nagymértékben növeli. �� Kockázattal súlyozott kitettségi érték Kockázattal súlyozott kitettségi érték

meghatározása:meghatározása:Minden kitettséget be kell sorolni valamely (a Hpt. által meghatározott) kitettségi osztályba.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kitettség meghatározásánál 100%kitettség meghatározásánál 100% --os súlyt kell os súlyt kell

alkalmazni!alkalmazni!


Standard módszer - kockázati súlyozás

Minősítés AAA/ AA-

A+ /

A-

BBB+ /

BBB-

BB+ /

B-

B- alatt Nincs

Szuverén (export-hitel

biztosító min.)

0 (1)

20 (Mo.)

50 (3)

100 (4-6)

150 (7)

100

Bank 1. 20 50 100 100 150 100

Bank 1. (ország1-gyel

lerontva) (CR%)

20

(1.6)

50

(4)

100

(8)

100

(8)

150

(12)

100

(8)

Bank 2. (bank

minősítés, 3m)

20 (20)

50 (20)

50 (20)

100 (50)

150 (150)

50 (20)

Vállalat (külső

minősítés) 20 50 100

100 "BB-"

-ig

150 "B+" -tól

100 (SME)


Standard módszer - kockázatcsökkentés• komplex módszer: óvadék C piaci értékének CA

diszkontált értéke:CA = C × (1-HC-HFX)

• H: kockázatvállalás értékének, óvadék értékének volatilitása, ill. deviza mismatchvolatilitása, ill. deviza mismatch

• H: 99%-os 10 napos tartási periódusra adott tábla, ezt skálázni kell a letétkiigazítási és újraértékelési frekvenciával (ha nem napi)

• kitettség csökken (hitelkonverziós faktorok alkalmazása mérlegen kívüli tételekre)


Standard módszer - kockázatcsökkentés

• reziduális kockázatok: eltérés (mismatch) a kockázatvállalás és a kockázatcsökkentő

instrumentumközöttinstrumentumközött

• működési, likviditási, piaci kockázatokatokozhatnak

• többféle CRM eszköz→ kockázatszétosztás


CRM (Credit Risk Mitigation techniques)CRM (Credit Risk Mitigation techniques)

1. Mérlegen belüli nettósítás;2. Repóügyletre, értékpapírra, stb. vonatkozó

nettósítási megállapodás;3. Biztosíték;


3. Biztosíték;4. Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati

fedezetek;5. Hitelderivatíva.


II. Hitelkockázat mérése bels ő minősítési modellekkelII. Hitelkockázat mérése bels ő minősítési modellekkel(IRB: Internal ratings based aproaches)(IRB: Internal ratings based aproaches)

� Alkalmazhatósága szigorú minimumfeltételekhez és közzétételi kötelezettség teljesítéséhez kötött.

Alap módszerAlap módszer Fejlett módszerFejlett módszer


Alap módszerAlap módszer Fejlett módszerFejlett módszer(foundation IRB)(foundation IRB) (advanced IRB)(advanced IRB)

A bank csak a nemfizetés A bank saját belső becslésitvalószínűségeit becsli, a alkalmazza az egyes többi tétel becslésére a kockázati paraméterekFelügyelet által megadott becslésére.paramétereket alkalmazzák.


Becsülend ő kockázati Becsülend ő kockázati komponensekkomponensek

1. Nemfizetés valószín űségeNemfizetés valószín űsége (probability of default, PDPD)

2. A fizetés elmaradásakor a veszteségA fizetés elmaradásakor a veszteségátlagos mértékeátlagos mértéke (loss given default, LGDLGD)


átlagos mértékeátlagos mértéke (loss given default, LGDLGD) 3. A fizetésképtelenség bekövetkezésekor a A fizetésképtelenség bekövetkezésekor a

kockázati kitettség várható értékekockázati kitettség várható értéke(exposure at default, EADEAD)

4. Futamid őFutamid ő (maturity, MM)


IRB

• minősítéssel szemben támasztott követelmények:– differenciáltság:

• min. 7 teljesítő és 1 nem teljesítő kategória• elkülönült adós és tranzakció kockázat (PD vs. LGD)• egy kategóriában max. a bruttó kihelyezések (30%-a)

– teljeskörűség és a minősítő függetlensége– a minősítési rendszer működtetése– PD értékek rendelése a kategóriákhoz (2+3=5y):

• saját belső nemfizetési statisztika• mapping (közös adatbázis vagy minősítési rendszer)• statisztikai modell használata


IRB kockázati súlyozás• kockázattal súlyozott eszközérték (risk

weighted assets, RWA) meghatározási folyamata:– folytonos valószínűségi fv.: PD→benchmark – folytonos valószínűségi fv.: PD→benchmark

kockázati súly(benchmark risk weight, BRW)

– RW = Min (LGD/45 × BRW; 12.5 × LGD)

– lejárati korrekció (alap: 2.5éves futamidő)→RW*

– RWA= Σ ( kockázatvállalás értéke × EAD ×RW*)


IRB-módszer• A kockázati súlyok a bizottság által kifejlesztett

súlyfüggvényen keresztül határozódnak meg. A súlyfüggvény konkrét értékét egy adott eszköz esetében paramétereit részben a bank részben a felügyelet által meghatározott paraméterek határozzák meg, a választott módszer függvényében (alap és fejlett)

• Az adós nemteljesítési valószínűségét (PD) minden esetben a • Az adós nemteljesítési valószínűségét (PD) minden esetben a bank saját maga becsüli.

Megnevezés Veszteség ráta(LGD)

Nemteljesítéskori kockázati összeg(EAD)

Lejárat szerinti korrekció(M)

Koncentrációs korrekció(G)

Módszer A F A F A F A F Vállalatok Bankok adott saját adott saját adott saját sztenderdizált Országok Retail Nincs alapmódszer, csak a paraméterek saját becslése


IRB kockázatcsökkentés• LGD értékek:

– alapmódszer:• nem fedezett követelések esetén 45%

• alárendelt követelések esetén 75%

• pénzügyi biztosítékok (lsd.komplex módszerek)

• (F) lakás és kereskedelmi célú ing. • (F) lakás és kereskedelmi célú ing. – F<kitettség 30%-a →LGD=45%

– kitettség 30%-a <F<kitettség 140%-a →LGD=45-35%

– F>kitettség 140%-a →LGD=35%

• vevőkövetelések (0-125%, min. 35%), egyéb fizikai(30-140%, min. 40%)

– fejlett módszer:• saját fedezetértékelés és LGD számítás


IRB - Retail

• kockázati szegmentációs előírások:– termék szerint (hitelkártya, fogyasztási hitel, overdraft, jelzálog, SME)

– adós kockázatossága szerint - scoring alapon– késedelemben lévő hitelek (min. 2 kategória)– késedelemben lévő hitelek (min. 2 kategória)– folyósítás éve szerint– egyéb (biztosíték, lejárat, méret, stb.)

• RWA meghatározása:– PD és LGD vagy EAD szegmensenkénti becslése– 3 eltérő BRW függvény a jelzálog fedezetű,

rulírozó és egyéb hitelekre (itt alacsonyabb!)


IRB tőkekövetelmény

kockázatérzékeny tőkekövetelmény formula:

ügylet tőkekövetelménye (RWA ×××× 8%) =f(PD, LGD, EAD, AT, TO, M)

PD: egy éven belüli nemfizetés valószínűségeLGD (%): fedezetlenségi ráta EAD: kintlevőség nagyságaAT: eszköszegmens (corp, ret, SL, FI, SOV, EQ, receivables)TO: éves árbevétel (micro, sme, corp)M: lejárat


IRB - összefoglalásLGD EAD M

(maturity)G

(granularity)

Módszer F A F A F A F A

Vállalat

b

GSFkoncen-trációs

Bank

Ország(no 3bp, 30%)

457535

sajátCCFB.I.

saját2.5(+)(b)

b(PD)kétvál.

trációskorrekcióstényezőCR* =

CR+GSF-4%RW A

Háztartás paraméterek saját becslése, M=2.5év(lakáshitelre LGD = min 10%)


IRB - felkészülés

• 2008-as bevezetés• teljesség: anyabank IRB → leánybank IRB!

(saját vagy anyától átvett módszerekkel)• PD becslés: 5 éves tapasztalat = 2 éves • PD becslés: 5 éves tapasztalat = 2 éves

tapasztalat + 3 éves átmeneti periódus• retail: ugyanez a PD, LGD és EL-re is• 3 éves stabil rating rendszer, teljeskörűség

tekintetében is átmeneti periódus• alap és fejlett min. 2 évig párhuzamosan


Működési kockázat Működési kockázat tőkekövetelményének szabályozásatőkekövetelményének szabályozása

A működési kockázatot az emberek, a belső folyamatok és rendszerek nem megfelelő vagy hibás működése, illetve külső tényezők által előidézett veszteségek kockázata.

1. Az alapmutató módszer (basic indicator approach).Egyetlen mutató jelzi az intézmény teljes működési kockázatát. Tőkekövetelmény = Bruttó bevétel fix százalékaTőkekövetelmény = Bruttó bevétel fix százaléka


Tőkekövetelmény = Bruttó bevétel fix százalékaTőkekövetelmény = Bruttó bevétel fix százaléka

2. A sztenderd módszert (standardised approach).[1]Az intézmény teljes tőkekövetelménye = Az intézmény teljes tőkekövetelménye = ∑∑ Bruttó bevételek fix Bruttó bevételek fix százaléka (üzleti területenként)százaléka (üzleti területenként)

3. A fejlett mérési módszer (advanced measurement approach) Saját becslések (PD, LGD, EAD) Saját becslések (PD, LGD, EAD) �� várható veszteség üzleti várható veszteség üzleti

területenként.területenként.��

konverziós faktorkonverziós faktor


Piaci kockázat t őkekövetelményePiaci kockázat t őkekövetelménye

„A piaci árak mozgásából ered ő „A piaci árak mozgásából ered ő mérlegen belüli és mérlegen kívüli mérlegen belüli és mérlegen kívüli veszteségek kockázata.”veszteségek kockázata.”A kereskedési könyvben lévő kamatozó


A kereskedési könyvben lévő kamatozó eszközökhöz és részvényekhez kapcsolódó kockázatok (kamat- és részvényárfolyam kockázat), illetve a devizakockázat és árukockázat (árfolyam- és árukockázat).


Kockáztatott érték - VAR

Definíció: A VAR a várható maximális veszteség (vagy legnagyobb veszteség) adott időtávon, adott konfidenciaszinten számított értékét adja meg.

Időtáv: likviditás foka határozza meg (eszköz szokásos körülmények között készpénzzé váltható) váltható)

vagy

ellenőrzés költségei és a probléma nem felismeréséből adódó költség optimumával

Konfideciaszint:Tetszőleges (97,5% - EU ajánlás az európai bankok számára)


VAR megvalósítása1. Eloszlás átalakítása standard normális

eloszlássá (standardizálás)

2. Kockáztatott érték kiszámítása

VAR W T= ∗ ∗ ∗0 α σ

Ahol, W - várható érték

alfa - adott szignifikanciaszinthet tartozó szórásparaméter

szigma - változó szórása

T - időtáv napokban

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARKonfidenciaszint, alfa és szórás közötti kapcsolat

Konfidecia-szint

Szórások paramétere

(alfa)Időtáv

(napokban)Tényleges

szórás Kritikus

érték99% -2,33 14 3,92% -20,73

97,5% -1,96 360 20,00% -88,5497,5% -1,96 360 20,00% -88,5495% -1,64 91 9,99% -37,3690% -1,28 1 1,05% -3,05

Tényleges szórás = Éves szórás * idő négyzetgyökeKritikus érték = -VAR/Várható értékVAR = - Várható érték * Kritikus érték


Példa - BUX Histogram

1200

1000

800

Hozam

,125

,100

,075

,050

,025

-,000

-,025

-,050

-,075

-,100

-,125

-,150

-,175

Fre

quen

cy

600

400

200

0

Std. Dev = ,02

Mean = ,001

N = 2257,00


VaR koncepció

• biztonsági szint választás (99.75%)• időhorizont választás (1 év)

Adott időtávon belül adott biztonsággal a Adott időtávon belül adott biztonsággal a hitelezési veszteség nem haladja meg a VaR

értéket

• VaR= várható + „nem várható” veszteség• VaR= kockázati felár + közgazdasági tőke


VaR koncepció

Credit Loss Distribution

3.50%

4.00%

4.50%

5.00%Expected Loss VaR99.75

0.00%

0.50%

1.00%

1.50%

2.00%

2.50%

3.00%

3.50%

x

Pro

b(Lo

ss=

x)

Economic Capital


Második pillérMásodik pillérFelügyeleti felülvizsgálatFelügyeleti felülvizsgálat

Célja:1. A bankok kockázati profiljának megfelelő tőkeszint kialakítása.


megfelelő tőkeszint kialakítása.2. Magas színvonalú kockázatmenedzselés működtetése.

��

A felügyeleti hatóság felel őssége!A felügyeleti hatóság felel őssége!


Harmadik pillérHarmadik pillér

A piaci fegyelmez ő erejének meger ősítéseA piaci fegyelmez ő erejének meger ősítése

Alapelvek:1. Minden kockázati területre külön-külön meg kell

fogalmazni a kockázatkezelés célját, politikáját,


fogalmazni a kockázatkezelés célját, politikáját, stratégiáját, a folyamatokat illetve a kockázatfedezési/ csökkentési politikát.

2. A felső vezetés által elfogadott közzétételi politika kialakítása.


Basel III. – Válasz a pénzügyi válságra (Szolvencia követelmények változásai)

• Elsőrendű tőkeigény 4%-ról 6%-ra. Az első rendű tőke csak a jegyzet tőke és az eredménytartalék.

• A másodszintű tőkeelemeket harmonizálták.

• A harmadrendű tőkeelemeket eltörölték.• A harmadrendű tőkeelemeket eltörölték.

• Basel III bevezetett további tőkekövetelményeket. – kötelező tőkekonzerváló tartalék, ami az RWA 2,5%

– esetleges anticiklikus tartalék, amit a nemzeti szabályozó hatóságok írhatnak elő, maximum az RWA 2,5%-a erejéig, ha a hitelexpanzió túl erős.

• A saját tőke/mérlegfőösszeg aránynak minimum 3%-nak kell lennie.



Új tőkekövetelmények• Két új előírás a rövid távú fizetőképességet

szabályozza:– A likviditási ráta előírja a bankoknak, hogy megfelelő

jó minőségű likvid eszközt tartsanak a 30 napos nettó pénzáramuk fedezetére.pénzáramuk fedezetére.

– A nettó stabil finanszírozás rátája meghatározza azt a stabil forrásigényt, amit a bankoknak kell tartaniuk, hogy egy éves időszakra vészhelyzet esetére megfelelő forrással rendelkezzenek.

• Növelték a kockázati kitettség nagyságát a repoügyletek, az értékpapírosítás és a banki származékos ügyletek után



A bankmenedzsment célfüggvénye, a A bankmenedzsment célfüggvénye, a pénzügyi kimutatások elemzési pénzügyi kimutatások elemzési

szempontjai.szempontjai.

Bankismeret

dr. Bozsik Sándor

egyetemi docens

[email protected]


TémakörökTémakörök

1. Kik érdekeltek a pénzintézetek teljesítményében?

2. A beszámoló felépítése, sajátosságai.


2. A beszámoló felépítése, sajátosságai.3. A pénzintézetek pénzügyi kimutatásainak

elemzési módszerei.


Kik érdekeltek a bankok Kik érdekeltek a bankok teljesítményének értékelésébenteljesítményének értékelésében??

� Részvényesek;

� Potenciálisbefektetők;


� Potenciálisbefektetők;

� Partnerbankok;

� A bank ügyfelei;

� Hatóságok; (PSZÁF, könyvvizsgáló cégek)

� Hitelminősítő cégek; (Standard&Poor's, Moody's)

� Bank vezetői és dolgozói;


A mérleg felépítésének sajátosságaiA mérleg felépítésének sajátosságai1. Eszköz oldalon a leglikvidebb eszköztől halad a

legkevésbé likvid felé, forrás oldalon a rövid lejáratú kötelezettségtől a saját tőke felé;

2. Pénzeszközök2. Pénzeszközök :� MNB-nél vezetett pénzforgalmi és devizaszámla


� MNB-nél vezetett pénzforgalmi és devizaszámla� MNB-nél vezetett tartalékszámla� más hitelintézetnél lévő betétszámla és devizaszámla� giroszámla� készpénz� átvezetési számlák� csekk és a fizetési forgalomban is használt érmék


A mérleg felépítésének sajátosságaiA mérleg felépítésének sajátosságai

��33.. ÁllampapírokÁllampapíroka)forgatási célúb)befektetési célú

Tartalma a magyar állam és az MNB által


Tartalma a magyar állam és az MNB általkibocsátott értékpapírok:� kötvény� kincstárjegy� kárpótlási jegy� egyéb hitelviszonyt megtestesítő kamatozó és

diszkont értékpapírok


A mérleg felépítésének sajátosságaiA mérleg felépítésének sajátosságai4. A pénzeszközök, az állampapírok és a hitelintézetekkel szembeni követelések képezik a bank likvid eszközeit;

5. Eszköz oldalon a pénzintézet által nyújtott hitelek, forrás oldalon a pénzintézetnél elhelyezett betétek szerepelnek. Betét elhelyezésekor és hitelnyújtáskor a bank eszköz és


Betét elhelyezésekor és hitelnyújtáskor a bank eszköz és forrás állománya egyaránt nő. Hitel visszafizetésekor és betét felvételekor pedig egyaránt csökken.

6. A pénzintézet rövid lejáratú forrásai a jegybanki refinanszírozási hitelek és a bankközi források. Tartós külső forrásnak számít a banki kibocsátású kötvény, vagy más hosszú lejáratú értékpapír.


CéltartalékokCéltartalékoka) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre

b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre

• Képzésének szabályozása


c) általános kockázati céltartalék

d) egyéb céltartalék• várható kötelezettségre

– nem pénzügyi garanciális kötelezettségek


Céltartalékok Céltartalékok -- 22

Felhasználás:• Ha az adott eszköz, hitelezési veszteség

leírásakor, értékesítésekor az e címen megképzett céltartalékok nem nyújtanak


megképzett céltartalékok nem nyújtanak elegendő fedezetet, akkor az általános kockázati céltartalékból egészítjük ki a hiányzó összeget.

• Ha a képzés meghaladja a kötelező mértéket,akkor a céltartaléktöbbletet fel kell használni


Hátrasorolt kötelezettségekHátrasorolt kötelezettségek

a) alárendelt kölcsöntőke

Jellemz ői:• szerződésbe foglalt• 5 évnél hosszabb

lejáratú• (kiegészítő alárendelt

kölcsöntőke esetén 2 évnél hosszabb lejáratú)

• a tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletet nem szabad átsorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé


kölcsöntőke esetén 2 évnél hosszabb lejáratú)

• felhasználható adósságrendezésre

Megjelenésük a könyvviteli nyilvántartásban:

• elkülönítetten kell kimutatni:

– az 5 éven túli– az 5 éven belüli

lejáratú hátrasorolt kötelezettségeket

b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása

c) egyéb hátrasorolt kötelezettség


A saját t őke elemeiA saját t őke elemei1. Jegyzett tőke;2. Jegyzett, de be nem fizetett tőke;3. Tőketartalék,4. Általános tartalék;4. Általános tartalék;5. Eredménytartalék;


5. Eredménytartalék;6. Lekötött tartalék;7. Értékelési tartalék;8. Mérleg szerinti eredmény


Általános tartalékÁltalános tartalék

� Az adózott eredményből az osztalék és a részesedés kifizetése előtt képzendő, a tárgyévi adózott eredmény 10 %-nak erejéig;� A pénzintézetet kérelmére a Felügyelet mentesítheti, ha tőkemegfelelési mutatója 12 % felett van és nincs


ha tőkemegfelelési mutatója 12 % felett van és nincs negatív eredménytartalékja;� A megképzett tartalék kizárólag a tevékenységéből eredő veszteségek fedezésére használható fel;� A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.


Az eredménykimutatás egyszer űsített Az eredménykimutatás egyszer űsített sémájasémája

Eredménykimutatás egyszerűsített sémája1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek2. Fizetett kamatok, kamat jellegű kifizetések3. A bank tevékenységéből származó kamatkülönbözet (1-2)4. Egyéb tevékenység eredménye5. Pénzitnézeti tevékenység költségei


5. Pénzitnézeti tevékenység költségei6. Szokásos vállalkozási eredmény (3+4-5)7. Rendkívüli eredmény8. Adózás előtti eredmény (6+7)9. Adó10. Adózott erdmény (8-9)11. Általános tartalék képzése és felhasználása12. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre13. Fizetett osztalék, részesedés14. Mérleg szerinti eredmény (10+/-11+12-13)


Kapott kamatok és kamatjelleg ű Kapott kamatok és kamatjelleg ű bevételekbevételek

a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek

Tartalma:

• betét

• hitel

• egyéb követelés

• bankkölcsön

• egyéb ügyleti kamat után


Tartalma:• kamatozó értékpapírok eladási

árában lévő kamatrész• befektetési jegy hozama

b) egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

Tartalma: ( a hitelintézet aktív bankműveletinek bevételei)

• egyéb ügyleti kamat után felszámított késedelmi kamat

• pénzügyi szolgáltatásból származó jutalékbevételek, amelyekhez kamatbevétel kapcsolódik

• például:

– rendelkezésre tartási jutalék,

– hitelelbírálási díj,

– folyósítási díj


Fizetett kamatok és kamatjellegű Fizetett kamatok és kamatjellegű ráf.ráf.--okok

Tartalma:• betét

• hitel

• egyéb kötelezettség

• bankkölcsön


• bankkölcsön

• ügyleti kamat után fizetett késedelmi kamat

• kamatozó értékpapírok vételárában elismert (bevételeket csökkentő

tételként elszámolt) kamat

• jutalékráfordítás, amelyhez kamatráfordítás is kapcsolódik


Kapott (járó) jutalékKapott (járó) jutalék -- és és díjbevételekdíjbevételek

a) egyéb pénzügyi szolgáltatásbevételeiből

Tartalma:• lebonyolítási és pénzforgalmi

jutalékok

b) befektetési szolgáltatásokbevételeiből (kivéve a kereskedésitevékenység bevételét)

Tartalma:• értékpapír-forgalombahozatal


jutalékok

• postaforgalmi díjak

• garancia- és kezességvállalási díj

• lakossági folyószámla vezetéseesetén a tételdíjak

• hitelvizsgálati díj

• egyéb pénzügyi szolgáltatás utánfelszámított díjak

• befolyt késedelmi kamatok

• hitelezési veszteségként leírtvásárolt követelések utólag befolytösszege

• értékpapír-forgalombahozatalszervezési, lebonyolítási díjak ésaz ahhoz kapcsolódószolgáltatásokért felszámítottdíjak,

• jutalékok

• bizományosi tevékenység utánfelszámított díjak ésjutalékbevételek

• letétkezelési, letétőrzésitevékenység miatt felszámítottdíjak és egyéb jutalékok


Fizetett (fizetendő) jutalékFizetett (fizetendő) jutalék-- és és díjráf.díjráf.--okok

a) egyéb pénzügyi szolgáltatásráfordításaiból

Tartalma:• lebonyolítási és pénzforgalmi

jutalékok

b) befektetési szolgáltatásokráfordításaiból (kivéve a kereskedésitevékenység ráfordításait)

Tartalma:• értékpapír forgalombahozatalának


jutalékok

• postaforgalmi díjak

• garancia- és kezességvállalási díj

• hitelvizsgálati díj

• egyéb pénzügyi szolgáltatás utánfizetett díjak

• fizetett késedelmi kamatok

• vásárolt követelések hitelezésiveszteségként leírt összege

• értékpapír forgalombahozatalánaklebonyolításáért, szervezéséért és azahhoz kapcsolódó szolgáltatásokértfelmerült költségek, közvetítési díjak

• bizományosi szolgáltatás miattfelmerült költségek, ráfordítások,közvetített szolgáltatási díjak,közvetítői díjak

• letétkezelési, letétőrzésitevékenységgel kapcsolatbanfelmerülő ktg-ek, ráfordítások (idesorolandó az elszámolóháznakfizetett őrzési, letéti igazolás, egyébdíjak)


Általános igazgatási költségekÁltalános igazgatási költségek

a) személyi jellegű ráfordítások

aa) bérköltség

ab) személyi jellegű egyéb kifizetések(társadalombiztosítási költségek, munkáltatót terhelő táppénz,korengedményesnyugdíjhoz való hozzájárulás, végkielégítés, önkéntes


korengedményesnyugdíjhoz való hozzájárulás, végkielégítés, önkénteskölcsönös biztosítóba, magánnyugdíjpénztárba fizetett tagdíj-kiegészítés, aTB-költségekből: nyugdíjjal kapcsolatos költségek)

ac) bérjárulékokEbből:

– társadalombiztosítási költségek

– nyugdíjjal kapcsolatos költségek

b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások)

+ pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült összesbanküzemi költség


A bank végső jövedelmezőségét A bank végső jövedelmezőségét meghatározó tényezőkmeghatározó tényezők

✔A bank kamatjövedelme;

✔ A bank nem kamat jellegű jövedelme;


✔ A bank nem kamat jellegű jövedelme;

✔ A bankműködés költségei;

✔ A céltartalékképzés szabályai;

✔ A fennálló adószabályok.


Elemzési módszerekElemzési módszerek

✔Pénzügyi kimutatások idősoros elemzése;


✔Pénzügyi kimutatások idősoros elemzése;

✔ Peer group összehasonlítás;

✔ Pénzügyi mutatók elemzése;

✔ CAMELS elemzési módszer alkalmazása;


Alkalmazható mutatócsoportokAlkalmazható mutatócsoportok

1. Eredménymutatók (ROE, ROA, ROI)

2. Jövedelmezőségi mutatók

3. Likviditási mutatók


3. Likviditási mutatók

4. Tőkeellátottsági mutatók

5. Eszközminőségi mutatók

6. Hatékonysági mutatók

7. Piaci mutatók

Cél:Olyan összefüggések felismerése, melyre a pénzügyi kimutatások nem világítanak rá kellő módon. Tendenciák csak több év összehasonlításával vonhatók le.


CAMELS elemzésCAMELS elemzés

CC: Capital

AA: Assets


AA: Assets

MM : Management

EE: Earnings

LL : Liquidity

SS: Sensitivity to market risk


További információkTovábbi információk

�Hitelintézeti számvitel (Saldo 2005)

�Banküzemtan (BKÁE)

�Banküzemtan (Miskolci Egyetem kiadó)

�Béhm Imre: Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye


�Béhm Imre: Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye (Novorg Bp. 1997.)


Pénzintézetek CAMELS Pénzintézetek CAMELS típusú elemzésetípusú elemzése



CAMELSCAMELS1. Capital

(Tőkemegfelelés)

2. Assets(Eszközök minősége)

3. Management3. Management(Vezetés

képességei, 4. Earnings

(Eredményszintje

C

M

A

E


adottságai)képességei, adottságai)

(Eredményszintje, minősége)

5. Liquidity(Likviditás)

6. Sensitivity to

érzékenység)

6. Sensitivity to market risk

(Piaci kockázattal szembeni

érzékenység)

L S


A CAMELS módszer lényegeA CAMELS módszer lényege

Összetett min ősítés a pénzintézet pénzügyi helyzetét ésműködését jellemz ő 6 tényező alapján.A tényez ők értékelése figyelembe veszi:

– a pénzintézet méretét– gazdálkodási tapasztalatát– tevékenységének természetét, komplexitását és– kockázati profilját


– kockázati profilját

Az összetett min ősítés egy 1-t ől 5-ig terjed ő skálán történik:1. A legmagasabb teljesítmény és a legjobb kockázatkezelési

gyakorlatot jelöli5. A leggyengébb teljesítmény és a nem megfelelő

kockázatkezelési gyakorlat(az 1. és a 2. osztályzat nem igényel bankfelügyeleti

beavatkozást)


AAz elemzés menetez elemzés meneteAz elemzés szakaszai

1. Előzetes felkészülés2. Elemzés végrehajtása3. Előzetes eredmények megvitatása a

menedzsmenttel4. A végleges elemzés elkészítése


4. A végleges elemzés elkészítése

Az elemzés írásba foglalása1. Bevezető bekezdés2. Az értékelési szempontok listája3. Osztályzatok jellemzése4. Értékelés gyakorlati megvalósítása, annak

eredményei


A Tőkemegfelelés értékeléseA Tőkemegfelelés értékelése

� a tőke szintje és minősége, a pénzügyi helyzet;� a menedzsment képessége, hogy kezelje a

pótlólagos tőke iránti növekvő igényt;� a problémás eszközök természete, trendje,

volumene;� a hitelezési veszteségekre és egyéb minősítésekre


� a hitelezési veszteségekre és egyéb minősítésekre képzett tartalékok figyelembevétele;

� a Mérleg összetétele;� a Mérlegen kívüli tételek kockázata;� növekedési kilátások, tervek, múltbeli tapasztalatok;� a Tőkepiachoz, egyéb tőkeforrásokhoz való

hozzáférés (anyavállalat által nyújtott támogatás).


A tőkemegfelelés osztályozásaA tőkemegfelelés osztályozása• Az 1-es osztályzat erős tőkeszintet jelent.• A 2-es osztályzat kielégítő tőkeszintet jelent.• A 3-as osztályzat a kielégítőnél alacsonyabb

tőkeszintet jelent.• A 4-es osztályzat hiányos tőkeszintet jelöl. A

kockázati profil fényében a pénzintézet


kockázati profil fényében a pénzintézet életképessége veszélybe kerülhet. Szükség lehet a részvényesek vagy más külső pénzügyi források segítségére.

• Az 5-ös osztályzat kritikus tőkeszintet jelöl, így a pénzintézet életképessége veszélyeztetett. Azonnali pénzügyi segítségre van szükség.


Az eszközmin őség értékelési Az eszközmin őség értékelési szempontjaiszempontjai

� aláírási jogok szabályozása, hiteladminisztráció, kockázatok azonosítása;

� a problémás, minősített, átütemezett és befagyasztott eszközök;

� a hitelezési veszteségek leírása, képzett tartalékok;� a hitelezési és a beruházási portfólió minősége,


� a hitelezési és a beruházási portfólió minősége, diverzifikáltsága;

� értékpapírokkal kapcsolatos aláírói tevékenység, a partnerekkel szembeni kiszolgáltatottság a forgalmazási tevékenység során;

� az eszközkoncentráció mértéke;� a menedzsment képes-e az eszközök megfelelő

nyilvántartására;� belső ellenőrzési és vezetői információs rendszer;� a hitelezésnél alkalmazott kivételek volumene,

természete.


Az eszközmin őség osztályozásaAz eszközmin őség osztályozása• Az 1-es osztályzat kiváló eszközminőséget és

hiteladminisztrációt jelent. • A 2-es osztályzat kielégítő eszközminőséget és

hiteladminisztrációt jelent.• A 3-as osztályzat a kielégítőnél rosszabb

eszközminőséget jelöl. A trendek stabilak lehetnek,


eszközminőséget jelöl. A trendek stabilak lehetnek, vagy az eszközök minőségének romlását illetve a kockázat növekedését mutathatják.

• A 4-es osztályzat általában elégtelen eszközminőséget vagy hiteladminisztrációt jelöl.

• Az 5-ös osztályzat kritikusan elégtelen eszközminőséget vagy hiteladminisztrációs gyakorlatot jelent, ami a pénzintézet életképességét veszélyezteti.


A menedzsment értékelési A menedzsment értékelési szempontjaiszempontjai

� az Igazgatóság és a menedzsment áttekintő képessége, a fellépő kockázatokat tervezésére és kezelésére;

� megfelelőek-e a belső szabályok;� a vezetői információs- és kockázati monitoring

rendszer hatékonysága;


rendszer hatékonysága;� auditálás és a belső ellenőrzés;� a felügyeleti szervek és a könyvvizsgálók ajánlásainak

megfogadása;� a menedzsment mélysége sikeressége;� a juttatások méltányossága;� a közösség banki szolgáltatások iránti igényének

kielégítése;� az intézmény összteljesítménye, kockázati profilja.


A menedzsment osztályozásaA menedzsment osztályozása• Az 1-es osztályzat erős vezetői teljesítményt és

kockázatkezelési gyakorlatot jelent.• A 2-es osztályzat megfelelő vezetői teljesítményt és

kockázatkezelési gyakorlatot jelent. • A 3-as osztályzat fejlesztendő vezetői teljesítményt,

illetve az intézmény tevékenységének természetéhez képest a kielégítőnél rosszabb kockázatkezelési gyakorlatot jelöl.


gyakorlatot jelöl.• A 4-es osztályzat hiányos vezetői teljesítményt vagy

kockázatkezelési gyakorlatot jelöl, ami nem felel meg az intézmény által végzett tevékenység természetének. Az intézmény stabilitásának megőrzése érdekében azonnali beavatkozásra van szükség az Igazgatóság és a menedzsment részéről.

• Az 5-ös osztályzat kritikusan hiányos vezetői teljesítményt illetve kockázatkezelési gyakorlatot jelent. Szükség van az Igazgatóság és a menedzsment leváltására, megerősítésére.


Az eredményesség értékelési Az eredményesség értékelési szempontjaiszempontjai

� az eredmény szintje, trendje, stabilitása;� a tartalékolt eredmény hozzájárulása a megfelelő

tőkeellátottsághoz;� az eredmény forrása és minősége;


� a költségek szintje a tevékenységhez viszonyítva;� megfelelő-e a költségvetési rendszer, az előrejelzési

eljárások és a vezetői információs rendszer általában;� a jutalékok megfelelően kompenzálják-e a hitelezési

veszteségek és egyéb eszközértékelés miatti leírásokat;� az eredmény mennyire függ a piaci kockázattól (kamatláb-

, valuta-, árfolyamváltozások kockázata).


Az eredményesség osztályozásaAz eredményesség osztályozása• Az 1-es osztályzat erős eredményt jelent.• A 2-es osztályzat kielégítő eredményt jelöl. Azon

intézmények, amelyek eredménye statikus vagy enyhén csökkenő, 2-es osztályzatot kapnak, feltéve, hogy az eredmény megfelel a fenti értékelési szempontoknak.

• A 3-as osztályzat növelendő eredményt jelöl. Az eredmény nem járul teljes mértékben hozzá a működéshez, a tőke növekedéséhez, a leírások


eredmény nem járul teljes mértékben hozzá a működéshez, a tőke növekedéséhez, a leírások kompenzálásához.

• A 4-es osztályzat rossz eredményt jelent. Ezeket az intézményeket a nettó bevételek vagy a nettó kamatrés jelentős ingadozása jellemzi.

• Az 5-ös osztályzat kritikusan rossz eredményt jelöl. Ezek a pénzintézetek veszteségesek, ami veszélyezteti a pénzintézet életképességét a tőkeveszteségen keresztül.


A likviditás értékelési szempontjaiA likviditás értékelési szempontjai� megfelelő-e a likviditás forrása;� rendelkezésre állnak-e olyan eszközök, amelyek

minimális veszteség mellett azonnal készpénzzé tehetők;

� milyen a pénzpiacokhoz és egyéb forrásokhoz való hozzáférés;

� milyen a finanszírozási források diverzifikáltságának


� milyen a finanszírozási források diverzifikáltságának szintje mérlegen belül és kívül;

� milyen a rövid lejáratú források szintje;� betétek trendje, stabilitása;� képesek-e egyes eszközcsoportokat értékpapírosítani

és eladni;� a menedzsment képessége, hogy megfelelően

felmérje, mérje, nyomonkövesse és ellenőrizze a pénzintézet likviditási pozícióját.


A likviditás osztályozásaA likviditás osztályozása• Az 1-es osztályzat erős likviditást és fejlett finanszírozási

gyakorlatot jelent. • A 2-es osztályzat kielégítő likviditási szintet és

finanszírozási gyakorlatot jelöl. • A 3-as osztályzat olyan likviditási szintet és

finanszírozási gyakorlatot jelent, ami fejlesztésre szorul. • A 4-es osztályzat hiányos likviditási szintet vagy nem


• A 4-es osztályzat hiányos likviditási szintet vagy nem megfelelő finanszírozási gyakorlatot jelöl.

• Az 5-ös osztályzat olyan kritikusan hiányos likviditási szintet illetve finanszírozási gyakorlatot jelöl, ami veszélyezteti a pénzintézet életképességét. Ezeknek a pénzintézeteknek azonnali külső pénzügyi segítségre van szükségük, hogy kielégítsék lejáró kötelezettségeiket vagy egyéb likviditási szükségletüket.


A piaci kockázattal szembeni A piaci kockázattal szembeni érzékenység értékelési szempontjaiérzékenység értékelési szempontjai

� a pénzintézet nettó eredményének vagy értékének érzékenysége a kamatlábak változásaival szemben;

� a pénzintézet kereskedelmi portfóliójának illetve devizakészletének volumene, összetétele és illékonysága;

� az eredmény, illetve a tőke meglévő vagy potenciális


� az eredmény, illetve a tőke meglévő vagy potenciális illékonysága a kereskedelmi portfólió, illetve az értékpapírok piaci értékelésével kapcsolatban;

� a menedzsment képessége, hogy felismerje, mérje, nyomon kövesse és ellenőrizze a kamat- az ár- és a valutakockázatot, ahol alkalmazható és meghatározó jelentőségű.


A piaci kockázattal szembeni A piaci kockázattal szembeni érzékenység osztályozásaérzékenység osztályozása

– Az 1-es osztályzat minimális kiszolgáltatottságot jelent a kamat-, ár- és valutakockázattal szemben.

– A 2-es osztályzat mérsékelt és ellenőrzött kamat-, ár- és valutakockázatot jelent.

– A 3-as osztályzat azt jelenti, hogy a komponens egy vagy több eleme fejlesztésre szorul. Emelt szintű


vagy több eleme fejlesztésre szorul. Emelt szintű kamatérzékenységet, illetve szignifikáns valuta-, vagy árkockázatot is jelent, amelyek mérsékelten befolyásolják az eredményt és a tőkét.

– A 4-es osztályzat jelentős piaci kockázatnak kitett pénzintézetet jelöl, ami felemésztheti az eredményt és veszélyeztetheti a fizetőképességet.

– Az 5-ös osztályzat rendkívüli kamat-, valuta- vagy árkockázatot jelöl, ami kritikus hiányosságokat okoz, és veszélyezteti az intézmény további életképességét.


1. Capital1. Capital

a) Saját tőke alakulásának % -os eltérései

b) Mérlegf őösszeg alakulásának vizsgálata % -os eltéréssel

c) Tőkemegfelelési mutató vizsgálata


c) Tőkemegfelelési mutató vizsgálataSzavatoló tőke

Korrigált mérlegfőösszeg

d) TőkeakkumulációjaAdózott eredmény - kifizetett osztalék

Saját tőke


2. Assets2. Assetsa) Eszközök összetétele, %-os alakulása (Képzett

céltartalék mértéke)Képzett céltartalékMinősített eszközök összesen

b) Céltartalékképzés, értékvesztés gyakorlata, minősége


b) Céltartalékképzés, értékvesztés gyakorlata, minősége(Leírtsági mutató)Leírt követelésekMinősített eszközök

c) Portfólió összetételének vizsgálata (Hitelportfólió m in.)Minősített eszközök összesenÖsszes hitel állomány


3. Management3. Management

a) A management képzettsége megfelel-e a törvényielőírásoknak

b) Hogyan alkalmazkodik a változó üzleti feltételekhez


c) Milyen az intézmény teljesítménye (M űködésihatékonyság mutatója)Összbevétel - Összes működési kiadás

Mérlegfőösszeg


4. Earnings4. Earnings

a)Az eredmény összetev őinek alakulásab)Du-pont elemzésROE (tőkejövedelmezőség) = ROA (eszközjövedelmezőség) * EM


PM * AV * EM(Árbevétel arányos (Eszköz (áttétel)

eredmény) forgási sebesség)

Adózás utáni eredmény Adózás utáni er. EszközállománySaját tőke Eszköz állomány Saját tőke

= *


4. Earnings (2)4. Earnings (2)

c) Valamely eredmény kategóriára számítható (Bevételarányos eredmény)Valamely eredmény kategória

Összes bevétel


d) Bevétel arányos jövedelmez őségÖsszes bevétel - Összes kiadás

Összes bevétel

e) KamatmargeKamatbevétel - Kamatkiadás

Mérlegfőösszeg


4. Earnings (3)4. Earnings (3)f) Hitel - betét üzletág jövedelmez ősége

Kamatbevétel - Kamatkiadás - Értékvesztésnövekmény

Kihelyezett állomány


g)Pénzügyi szolgáltatások jövedelmez őségeJutalék bevétel - Működési költségMérlegfőösszeg + Kötelezettségvállalások

h)A bank költséghatékonyságának mutatójaÁrbevételAdózás utáni eredmény


5. Liquidity5. Liquidity

a) Likviditási mutatókForgóeszközök

Rövid lejáratú kötelezettségek


b) Tőkeforgalmi kimutatás

c) Lejárati összhang elemzés

d) Betétek alakulásának vizsgálata


Sensitivity to market riskSensitivity to market risk

a) Kamatkockázat elemzése

b) Hogyan kezeli a menedzsment a kamat-, ár- ésvalutakockázatot


c) Devizakészlet vizsgálat


Tőkemegfelelés elemzése (1)Tőkemegfelelés elemzése (1)1.táblázat: Saját források alakulása

Megnevezés2002. (eFt)

2003. (eFt)

2004. (eFt)

03/02 (%)

04/03 (%)

Jegyzett tőke 28.000 28.000 28.000 - -

Tőketartalék 52 52 52 - -

Általános tartalék 34.169 41.325 51.807 21 % 25 %

Eredménytartalék 84.261 130.465 177.401 55 % 36 %


Eredménytartalék 84.261 130.465 177.401 55 % 36 %

Lekötött tartalék 16.883 14.328 14.588 - 15 % 1,8 %

Értékelési tartalék 0 0 0 - -

Mérleg szerinti eredmény

42.478 47.606 53.130 12 % 12 %

Saját tőke 205.843 261.776 324.978 27 % 24,1 %

Céltartalékok 20.974 26.773 32.584 28 % 22 %

Alárendelt kölcsöntőke

15.511 15.413 14.324 -0,6 % - 7 %

Saját források összesen

242.328 303.962 371.886 25 % 22 %


Tőkemegfelelés elemzése (2)Tőkemegfelelés elemzése (2)

2. táblázat: Céltartalékok

Megnevezés2002. (eFt)

2003. (eFt)

2004. (eFt)

03/02 (%)

04/03 (%)

Nyugdíjra és végkielégítésre

1.000 1.546 740 55 % -52 %


Kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre

3.732 7.294 9.002 95 % 23 %

Általános kockázati céltartalék

14.254 17.057 21.571 20 % 26 %

Egyéb 1.988 876 1.271 - 56 % 45 %

Céltartalékok összesen

20.974 26.773 32.584 28 % 22 %



3. táblázat: A Tőkemegfelelési mutató alakulása:

MEGNEVEZÉS2003 (MRD FT) 2003 (MRD FT)

OTP BANK- OTP BANK-


OTP BANK-SZEKTOR

OTP BANK-SZEKTOR

SZAVATOLÓ T ŐKE 193,018 1.114,2 143,817 1.018,2

KORRIGÁLT MÉRLEGFŐÖSSZEG

1.725,655 9.639,5 1.364,573 8.308,0

TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ

11,2 % 11,5 % 10,5 % 12,2 %



4. táblázat: Tőkeakkumuláció számítása

Megnevezés2002 (eFt)

2003 (eFt)

∆∆∆∆ (%) 2004(eFt) ∆∆∆∆ (%)

Adózott eredmény 47.197 71.562 52 104.818 47


Adózott eredmény 47.197 71.562 52 104.818 47

Fizetett osztalék 0 16.800 100 41.206 245

Saját tőke 205.843 261.776 27 324.978 24

Tőkeakkumuláció 22,9% 20,9% - 19,6% -


Eszközminőség elemzése (1)Eszközminőség elemzése (1)5. táblázat: Minősített hitelintézeti és ügyfélkintlévőségek

Megnevezés 2003. 2004. Változás Részarány változás

MFt (%) MFt (%) MFt (%) (%)

Külön 14.015 25,1 35.896 50,2 21.881 156,1 25,1


Külön figyelendő

14.015 25,1 35.896 50,2 21.881 156,1 25,1

Átlag alatti 19.266 34,6 14.591 20,4 -4.675 -24,3 -14,2

Kétes 14.885 26,7 12.185 17,0 -2.700 -18,1 -9,7

Rossz 7.591 13,6 8.884 12,4 1.293 17,0 -1,2

Min ősített összesen

55.757 100,0 71.556 100,0 15.799 28,3 -


Eszközminőség elemzése (2)Eszközminőség elemzése (2)6. táblázat: Minősített eszközök alakulása

Megnevezés2002. 2003 2004.

MFt % MFt % MFt %

Problémamentes 2.161.051 96,5 1.216.685 95,6 1.421.124 95,2

Minősített 78.769 3,5 55.757 4,4 71.556 4,8

- ebből problémás 57.384 2,6 41.742 3,3 35.660 2,4

- ebből külön 14.015 1,1 35.896 2,4


- ebből külön figyelendő

14.015 1,1 35.896 2,4

Összes minősítendő 2.239.820 100,0 1.272.442 100,0 1.492.680 100,0

Összes eszköz 2.390.120 2.758.606 3.044.772

1.) Eszközminőség - 3,3 - 2,02 - 2,3

Képzett céltartalék 17.986 - 24.351 - 21.571 -

2.) Képzett célt. mért.

- 22,8 - 43,7 - 30,1

Összes hitel 1.992.081 - 2.228.287 - 2.314.092 -

3.) Hit. portfólió min.

- 3,9 - 2,5 - 3,1


Likviditás elemzése (1)Likviditás elemzése (1)

7. táblázat: A likviditási mutató egyik számítási módja

Megnevezés 2002 (MFt) 2003 (MFt) 2004 (MFt)

Pénzeszközök 346.963 252.975 399.401


Értékpapírok 407.537 410.171 302.441

Követelések 1.273.354 1.254.367 1.452.522

Rövid lej. köt. 2.104.797 2.326.249 2.526.042

Likviditási mutató 0,96 0,82 0,85


Likviditás elemzése (2)Likviditás elemzése (2)8. táblázat: Kamatozó források alakulása

2002. 2003. 2004.

Megnevezés Összeg (MFt)

Arány(%)

Összeg (MFt)

Arány(%)

Összeg (MFt)

Arány(%)

Hit-el szembeni 28.220 1,4 91.080 3,8 203.864 8,0


Hit-el szembeni köt.

28.220 1,4 91.080 3,8 203.864 8,0

Ügyf-el szembeni köt.

2.011.042 97,4 2.234.874 95,4 2.318.527 91,3

•Lakossági•Vállalkozói•Önkormányzati

1.523.725341.902145.415

75,817,07,2

1.656.317421.380157.177

74,118,87,1

1.737.750421.098159.679

74,918,26,9

Kötvények és más ép.

9.419 0,5 5.944 0,1 3.118 0,1

Alárendelt kölcsöntőke

15.511 0,7 15.413 0,7 14.324 0,6

Összesen 2.064.192 86,4 2.347.311 85,1 2.539.833 83,4

Mérleg főösszeg 2.390.120 100 2.758.606 100 3.044.752 100


Semleges Bankügyletek: Befektetések I: Semleges Bankügyletek: Befektetések I: Csereügyletek. Mire jó a swap? Csereügyletek. Mire jó a swap?

(kamatlábcsere, devizacsere) (kamatlábcsere, devizacsere)

Bankismeret



1. Mit nevezünk semleges bankügyletnek?2. Mi a swap ügylet, hogyan alakult ki, mi a

jelentőssége?3. A swap műveletek alapfogalmai.


3. A swap műveletek alapfogalmai.4. Mire jó a swap ügylet a vállalatok életében?5. Mire jó a swap ügylet a bankok életében?- kamatlábcsere;- devizacsere.


Hol helyezkednek el a semleges Hol helyezkednek el a semleges bankügyletek a bankok mérlegében?bankügyletek a bankok mérlegében?

Semleges bankm űveleteket �� Mérleg alatti tételek

� Megjelenése a bankok mérlegében?


� Megjelenése a bankok mérlegében?� Definiálása: Minden olyan bankművelet

semleges, ami nem tartozik az aktív illetve a passzív bankműveletek közé!


Mi a swap ügylet?Mi a swap ügylet?��DefinícióDefiníció::

A swap (vagy másként csereügyletek) ügyletekegyéni megállapodások arról, hogy a résztvevőka jövőben egy előre meghatározott formulaalapján kicserélik a pénzáramlásaikat. Attól


alapján kicserélik a pénzáramlásaikat. Attólfüggően, hogy a pénzáramok cseréje mirevonatkozik, megkülönböztetjük a:

kamatlábcsere devizacsereügyleteket ügyleteket


A swap ügylet kialakulásaA swap ügylet kialakulása

�Első swap ügylet 1981: Világbank és IMF között (devizacsere);

�Korai szakaszában főként devizacsere-ügyletek;


�Napjainkban a kamatlábcsere az elterjedtebb. (kb. 80%).

�Megteremtődik a pénzügyi piacok nemzetközivé válása;


Példa:Példa:Amerikai „A” bank Európai „B” bank

Rövid lejáratúbetétek

Hosszú lejáratú,fix kamatozásúhitelek

Hosszú lejáratú,fix kamatozásúkötvények

Változó kamatozásúLIBOR-hoz kötöttrövidhitelek

swap


swap


A swap ügyletek szerepl őiA swap ügyletek szerepl ői

1. Vállalat - vállalat

2. Bank - bank

3. Vállalat – bank – vállalat (közvetítő bekapcsolásával)


bekapcsolásával)


AlapfogalmakAlapfogalmak1. Kamatlábkockázat;2. Kamatcsere-ügylet;3. Deviza kockázat;4. Devizacsere-ügylet;


4. Devizacsere-ügylet;5. Rögzített árfolyamrendszer;6. Lebegő árfolyamrendszer

(Magyarországon 2008. február 26-tól);


A kamatcsereA kamatcsere --ügylet és alaptípusaiügylet és alaptípusai��Definíció:Definíció:� A kamatcsere-ügyletek (swap-ügyletek) egyéni

megállapodások két fél (pl. vállalatok, bankok, más pénzügyi intézmények) között arról, hogy a jövőben egy meghatározott névértékre (eszmei t őkére)vonatkozó kamatfizetéseiket előre meghatározott


időközönként cserélik ki. � A kamatfizetések cseréje azonos pénznemben

történik. � A névérték (eszmei érték) a valóságban nem cserél

gazdát, csupán a kamatok számításának alapjaként használják és a különbözetek kerülnek megfizetésre.


…alaptípusai…alaptípusai

1. Kupon-kamatlábcsere (kupon swap)

2. Alap-kamatlábcsere (bázis swap)



Bankközi referencia kamatlábakBankközi referencia kamatlábak

1. LIBOR: London Interbank Offered Rate2. BUBOR: Budapest Interbank Offered Rate3. EURIBOR4. Jegybanki alapkamat


(jelenleg: 7,0%)


KamatKamat--swap vállalatok közöttswap vállalatok között

X Y

Változókamatlábon

fizető

Fixkamatlábon

fizető9,75%9,5% Libor+1%

swap


X Y

Libor

Adatok:X vállalat hitelfelvétel 9,5%Y vállalat: hitelfelvétel LIBOR+1%Swap ügylet kötése:X fizet Y-nak LIBOR-t, Y fizet X-nek 9,75%-ot

Tőkepiaci fix kamatlábak:X vállalat: 9,5%Y vállalat: 11,5%Pénzpiaci változó kamatlábak:X vállalat: LIBOR + 0,25%Y vállalat: LIBOR + 1%


Bankok közötti kamatBankok közötti kamat--swapswapAlaphelyzet:

„A” bank „B” bank

Fix kamatláb

10 Mó Ft

Fix kamatláb

10 Mó Ft

Változókamatláb10 Mó Ft



Swap után:

„B” bank„A” bank

Fix kamatláb

10 Mó Ft



Fix kamatláb

10 Mó Ft


A kamatláb swap mechanizmusa a A kamatláb swap mechanizmusa a bankok közöttbankok között

„A” bankForrásköltség:

„B” bankForrásköltség:

Fix kamatláb:30%


Forrásköltség:Változó kamat 26%

Forrásköltség:Fix kamat 25%

Változó kamat:25% + 4%


DevizacsereDevizacsere

�Az árfolyamkockázat kivédésének eszköze a bankok életében.

�Ha egy bank forrásai és betétei különböző devizanemben esedékesek, a bankot


devizanemben esedékesek, a bankot veszteség érheti, ha az árfolyamok számára kedvezőtlenül alakulnak!


Példa: devizacsere ügyletrePélda: devizacsere ügyletre

„A” bank:Betét összege: 100Mó USDLejárata: 1 évBetéti kamat: 5%

„B” bank:Betétek devizaneme: EURO

Betéti kamat: 4%


Kihelyezés devizaneme: EUROF/X rate: 1,5 EURO/USD)Kihelyezett hitel:1,5 EURO/USD * 100USD =

150Mó EUROHitelkamat: 9%

Kihelyezések devizaneme: USD

Hitelkamat: 10%


Deviza swap mechanizmusaDeviza swap mechanizmusa

„A” bank

Forrás: USD5%-os kamat

„B” Bank

Forrás: EURO4%-os kamattal

Eurohitel


5%-os kamatHitel: EURO9%-os kamatMarge: 4%

4%-os kamattalHitel: USD

10%-os kamattalMarge: 6%

Dollárhitel


Semleges Bankügyletek: Befektetések II: Semleges Bankügyletek: Befektetések II: Határid ős ügyletek Határid ős ügyletek

Kamatmaximum, kamatminimum Kamatmaximum, kamatminimum

ügyletekügyletek

Bankismeret



1. Pénz és tőkepiaci ügyletek csoportjai:�Azonnali ügyletek;�Határidős ügyletek.

2. Kötelező ügyletek:


2. Kötelező ügyletek:�forward;�futures.

3. Opciós ügyletek.

4. Kamatmaximum, kamatminimum ügyletek szerepe, jelentőssége.


PénzPénz-- és tőkepiaci ügyletekés tőkepiaci ügyletek

Pénzpiac Tőkepiac

Megtakarításról történő lemondás,egy későbbi fogyasztás reményében!


egy későbbi fogyasztás reményében!

� éven belüli;� nagy volumenű;�pénz;�forgótőke finanszírozás;�likviditás biztosítása.

� éven túli;� nagy és kis volumenű;�pénz és értékpapír;�állótőke beruházások;�finanszírozás biztosítása.

Tőzsdén vagy tőzsdén kívül (bankközi pénzpiac)is megköthetőek ezek az ügyletek.


Azonnali (prompt) ügyletekAzonnali (prompt) ügyletek

Jellemz ői:Jellemz ői:�Az ügyletkötés és a teljesítés időben nem

válik el;�Bizonyos mértékű eltérés az ügyletek

lebonyolításának időigénye miatt van (tőzsdei


lebonyolításának időigénye miatt van (tőzsdei ügyletek elszámolása);

�Az ügyletek teljesítése 2-7 nap az egyes országok elszámolási sajátosságai alapján;

�Az ügylet iránya alapján lehet vételi és eladási.


Határid ős (termin) ügyletekHatárid ős (termin) ügyletekJellemz ői:Jellemz ői:� A teljesítés egy későbbi időpontban történik;� Mit rögzítünk a jelenben?

�ár;�mennyiség;


�mennyiség;�minőség;�teljesítés időpontja.

�A jelenben kötelezettség keletkezik egy későbbi időpontra vonatkozóan.

�A jelenben nem kell rendelkezésre állnia a pénznek, pénzügyi instrumentumnak.


Mire jó a termin ügylet?Mire jó a termin ügylet?

Az ügylet résztvevői előrelátósága; Üzleti kockázat csökkentése; Az piaci bizonytalanság csökkentése; Pl: �exportőr termelő vállalat,


�exportőr termelő vállalat, � hosszú távú beruházás (kb.6 év);� beruházási hitel + saját erő.

Milyen kockázatokkal kell a vállalatnak számolnia?


A határid ős devizapiac kialakulásának A határid ős devizapiac kialakulásának körülményeikörülményei

� I. Vh. után az aranystandard rendszer összeomlik;�A külkereskedelem jövedelmezősége

kiszámíthatatlan;� Ingadozó árfolyamok;


� Ingadozó árfolyamok;�Export csökkenése termelés visszaesése

lassuló gazdasági növekedés a munkahelyek száma csökken csökkenő adóbevételek csökkenő társadalmi jólét;

�Gyengülő külker. hatékonyság, hazai termelés;


�Nemzetközi munkamegosztás csökkenése;�Globális mértékű hatékonyságcsökkenés;� 1971: Bretton Woods-i rsz. összeomlik;�Növekvő nemzetközi bizonytalanság és

bizalmatlanság;


bizalmatlanság;� 1970: kamatlábkockázat (inflációs nyomás)


Nyitott pozícióNyitott pozíció

Ha valakinek árHa valakinek ár--, árfolyam, árfolyam -- vagy vagy kamatlábváltozásnak kitett eszköze vagy kamatlábváltozásnak kitett eszköze vagy forrása van.forrása van.

rövid (short) hosszú (long)


rövid (short) hosszú (long)

�Vételi szándékot jelent;Pl: importőr devizaszükséglete;

�Eladási szándékot jelent;Pl: exportőr, aki devizát akar eladni;


Nyitott pozíció kockázatának Nyitott pozíció kockázatának csökkentésecsökkentése

�Határidős és azonnali piacon is csökkenthető;�rövid (short) pozíció azonnali vagy határidős

vásárlással zárható;�hosszú (long) pozíció azonnali vagy határidős


�hosszú (long) pozíció azonnali vagy határidős eladással zárható;

�Hogyan szűnik meg a kockázat?


Exportőr(Románia)

(long pozíció)

Importőr (USD)(short pozíció)

Határidős eladás

Határidős vétel

Ellenérték USD-ben fizetve

Exportőr(USA)


(USA)


Kamatparitás és egyéb devizaügyletek

Devizanem

C1 C2 C31. 2.

•1. Hitelnyújtás

• 2. Határid őshitelnyújtás

MagyarázatÁbra

Idõ

A1

B1

C1

A2 A3

B2

C2 C3

B33.4.

5. 6.

7/a17/a2

7/b1

7/b2

• 2. Határid őshitelnyújtás

• 3. Határidős hitelfelvétel

• 4. Hitelfelvétel

• 5. Azonnali devizacsere

• 6. Határidős devizacsere

• 7. Deviza-kamat csere


Jellemző fedezeti ügyletek

• Bankközi határidős devizaügylet

• Deviza-swap

• Kamatláb-swap• Kamatláb-swap

• Bankközi határidős kamatügylet

• Kamatláb-cap

• Kamatláb-floor

• Kamatláb-collar

• Hitelkockázati garancia


SpekulánsokSpekulánsok

�Akik a kockázatot keresik;�Kockázatot vállal, amiért cserébe nyereséget

könyvelhet el, de a kockázatot is viselni kell;�Nem nyitott pozíciót fedeznek, hanem azt

hoznak létre.


hoznak létre.Pl:t0 t1 t1’= 230 határidős eladás (a.)

220 215

15 Ft nyereség

250határidős eladás (b.)20 Ft veszteség


Kötelez ő ügyletekKötelez ő ügyletek

�Az ügylet teljesítésétől nem állhatnak el, a megvásárolt pénzügyi eszközt a vevőnek ki kell fizetnie, az eladónak pedig át kell engednie a vevő részére;

�Tőzsdén és tőzsdén kívül is köthető;


�Tőzsdén és tőzsdén kívül is köthető;�A tőzsdei ügyletek: futures ügyletekfutures ügyletek�A tőzsdén kívüli ügyletek: forward ügyletekforward ügyletek


Futures ügyletekFutures ügyletek�Standardizáltság jellemzi;�Az ügyletkötéskor a teljes értéket és nem

csak annak egy bizonyos százalékát kell letétbe helyezni;

�Letét célja: veszteség fedezése;


�Letét célja: veszteség fedezése;�Az elszámoló ár minden nap meghatározásra

kerül: számszerűsíthető a nyereség vagy veszteség mértéke!

�A csökkentett letétet újra fel kell tölteni.


�Nyereség / veszteség mértéke;�A kötelezettség teljesítésének módja:� tényleges teljesítéssel;(kevesebb, mint 1 %)� ellentétes irányú ügylet megkötésével;

(gyakoribb)�Másodlagos piaca likvid;


�Másodlagos piaca likvid;�A piac koncentrált;�Élénk kereskedés jellemzi


Forward ügyletekForward ügyletek�Minden szempontból eltér a tőzsdei határidős

piacoktól;�Nem tőzsdei ügylet;�Alkalmazkodik a partnerek igényeihez;�Kereskedelmi bankok az ügyfeleik felé vállalt


�Kereskedelmi bankok az ügyfeleik felé vállalt nyitott pozícióikat összesítik, és a nyitott állományokat a bankközi devizapiacon fedezik;

�A volumen nem korlátozott;�A lejárati idő rugalmasan kezelhető;


�Nehéz ellenügylettel zárni a pozíciót;�A másodlagos piaca illikvid;�Teljesítési arány 90% fölötti;�A futures piacon a letétet elhelyezve bárki

bekapcsolódhat;�A bankok megbízható ügyfelei számára


�A bankok megbízható ügyfelei számára nyitott;


Opciós ügyletekOpciós ügyletek

�Az opció vevője jogot vásárol annak eldöntésére, hogy az opció lejáratakor él-e az opciós jogával;

�A megvásárolt jog ellenértéke: opciós díj;


�Az opciós díj ügyletkötéskor (t0 időpont) kifizet a másik fél részére;

�Az opciós eladója (kiírója) az opciós díjért cserébe kötelezettséget vállal az ügylet teljesítéséért;


�Teljesítés időpontja:�Európai opció�Amerikai opció

�Fajtái:� Vételi opció;


� Eladási opció


Vételi opcióVételi opció� A vételi opció vevőjevételi opció vevője jogot szerez egy előre rögzített

árfolyamon történő vásárlásra;� Mikor él opciós jogával?

opciós árfolyam < tőzsdei árfolyam�Opciós árfolyam > tőzsdei árfolyam, veszteség, ami

megegyezik az opciós díjjal;


megegyezik az opciós díjjal;�Vételi opció vevőjénekVételi opció vevőjének nyeresége korlátlan,

vesztesége maximum az opciós díj;�Vételi opció eladójánakVételi opció eladójának nyeresége korlátozott,

maximum az opciós díj, vesztesége korlátlan.� Az árfolyam milyen jellegű változására számít az

opció vevője és eladója?


Eladási opcióEladási opció�Az eladási opció vevőjeeladási opció vevője jogot szerez egy

előre rögzített árfolyamon történő eladásra;�Mikor él opciós jogával a vevő?

tőzsdei árfolyam < kötési árfolyam

�A jog ellenértéke az opciós díj, amit az


�A jog ellenértéke az opciós díj, amit az eladási opciós eladójának kifizet a vevő;

�Az eladási opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége meghaladja annak értékét;


Az opciós díjAz opciós díjMit kell figyelembe venni:Mit kell figyelembe venni:1. Belső érték; (kötési ár – szerződéskötéskor

aktuális tőzsdei érték)2. Időérték; (lejárattól függ)3. Az árfolyam volatilitása; (ingadozások


3. Az árfolyam volatilitása; (ingadozások mértéke)

4. Kereslet-kínálat alakulása.


Kamatminimum, kamatmaximum Kamatminimum, kamatmaximum ügyletekügyletek

� Az opciós ügyletek alkalmazását jelenti a hitelszerződésekre;

�� Kamatmaximum = kamatplafon megállapodásokKamatmaximum = kamatplafon megállapodások�Maximális kamatláb meghatározása, amit a hitelszerződés kamatlába nem haladhat meg.


hitelszerződés kamatlába nem haladhat meg.�Az ügyfél az opció birtoklója; a bank az opció kiírója

��Kamatminimum = kamatpadló ügyletekKamatminimum = kamatpadló ügyletek�A kamatot fizető fél garanciát vállal arra, hogy a kamatlábak esése esetében is egy minimális kamatot fizet.


További hasznos információk:További hasznos információk:

1. Pénzügytan II. szöveggyűjtemény 3. fejezet;2. Bodie,Kane,Marcus: Befektetések I-II.3. Brealey, Mayers: Modern vállalati

pénzügyek;


pénzügyek;


Kockázatkezelési megoldások

177

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARo Fedezeti ügylet (hedge)

– Forward piaci fedezeti ügylet:egy eladás vagy vétel termin-árfolyamon (pl. kamatláb-fedezeti ügylet határidős hitelfelvétellel,vagy deviza fedezeti ügylet)

– Futures fedezeti ügylet:3 részügylet– Opciós fedezeti ügylet:egy opció vásárlása és egy jövőbeni prompt

ügylet

Általában igaz, hogyha egy cég rendszeresen köt fedezeti ügyletet,akkor az egyes esetekben érdemesnek bizonyulhat fedezetiügyletet kötni, azonban– előre sosem lehet tudni pontosan, hogy érdemes-e fedezeti ügyletet

kötni,– az árfolyam- és kamatingadozásokat a fedezeti ügyletek rendszeres

kötése csökkenti.178

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARTipikus fedezeti politikák

• Defenzív: garantált legrosszabb kimenetel meghatározása, és az annálrosszabb lehetőségek kizárása

• Offenzív: a fedezeti ügyleteknek önállóan is nyereségeseknek kell lenniük

Fedezeti célok:

• abszolútbiztonságravaló törekvés: a cash-flow ingadozásánaktökéletes• abszolútbiztonságravaló törekvés: a cash-flow ingadozásánaktökéleteskiküszöbölése,

• relatív versenyelőny növelése: a cash-flow nagyságának maximalizálása,• védelmi szint meghatározása,• bizonyos mértékű részesedés az esetlegesen kedvező piaci mozgásokból,• finanszírozási költségek csökkentése,• hozammaximalizálás.

179


265,0

270,0

275,0

280,0

Ajánlott stratégiák-import

Sima forward

Gallér

180

250,0

255,0

260,0

265,0

250 255 260 265 270 275 280 285 290

Gallér

Sirály

Részleges forward


270,0

275,0

280,0

285,0

Ajánlott stratégiák - export

Sima forward

Gallér

181

250,0

255,0

260,0

265,0

250 255 260 265 270 275 280 285 290

Gallér

Sirály

Részleges forward


270,0

280,0

290,0

300,0

Triggerek és opciók - import

Extra trigerrel

Extra triger nélkül

182

230,0

240,0

250,0

260,0

250 255 260 265 270 275 280 285 290


Javitott trigerrel

Javított trigger nélkül

Eladási opció


Importőr árfolyamkockázat-fedezése

Egy magyar importőrnek 2 hónap múlva 10 ezer eurót kell kifizetnie. Fél attól, hogy a forint leértékelődik. Az importőr kockázatminimalizáló, azaz minden árfolyamkockázatot szeretne elkerülni és már most szeretné tudni, hogy mennyit kell forintban fizetnie. Az importőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza:

Sima forward Sáv forward Sirály Részleges forward Forward extra Javított forward Vételi opcióSima forward Sáv forward Sirály Részleges forward Forward extra Javított forward Vételi opció

Határidős ár

270

short put 260Határidős

ár273

Határidős ár

272Határidős

ár260 Kötési ár

270Alsó ár 265 long call 275

Felső ár 275 short call 288 Arány 50% Trigger 240 Trigger 300 Opciós díj10

Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az importőr által fizetett tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett?

183


Töltse ki az alábbi táblázatot!Lejáratkori

árfolyam (Ft/€)

Ajánlott technika:

Határidős ügylet eredménye (Ft/euró)

Határidős ügylet pénzárama Átváltási (effektív) árfolyam

250

255

260260

265

270

275

280

285

290

184


MegoldásLejáratkori

árfolyam (Ft/€)

Ajánlott technika: sima forward



250 -20,0 -200 000 270,0

255 -15,0 -150 000 270,0

260 -10,0 -100 000 270,0260 -10,0 -100 000 270,0

265 -5,0 -50 000 270,0

270 0,0 0 270,0

275 5,0 50 000 270,0

280 10,0 100 000 270,0

285 15,0 150 000 270,0

290 20,0 200 000 270,0185

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARElőnyök:

• A jövőbeli deviza eladási tranzakciók árfolyama előre rögzített.• A magas kamattartalom = magas árfolyam, főleg hosszabb lejáratok esetén.• Védelem forint erősödése ellen.• Biztosan kalkulálható forint cash-flow.• Költségmentes, külön díj nélkül köthető.• Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget.• Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, az ügylet egy ellenirányú

kötéssel lezárható. Ez természetesennyereséghezvagy veszteséghezkötéssel lezárható. Ez természetesennyereséghezvagy veszteséghezvezethet, az aktuális piaci helyzettől függően.

Kockázatok:

• Az előre rögzített árfolyam a vártnál nagyobb mértékű forintgyengülésbőleredő nyereségtől is „megóvhat”, mivel a cég köteles a határidősárfolyamon eladni deviza bevételét.

186


Exportőr árfolyamkockázat-fedezése

Egy magyar exportőrnek 2 hónap múlva 10 ezer euró bevétele lesz. Fél attól, hogy a forint felértékelődik. Az exportőr kockázatminimalizáló, azaz minden árfolyamkockázatot szeretne elkerülni és már most szeretné tudni, hogy mennyit fog forintban megkapni. Az exportőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza:

Sima forward Sáv forward Sirály Részleges forward Forward extra Javított forward Vételi opció

Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az exportőr által kapott tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett?


Határidős ár

270

short put 252 Határidős ár

267Határidős

ár268

Határidős ár

280 Kötési ár

270Alsó ár 265 long put 265

Felső ár 275 short call 280 Arány 50% Trigger 300 Trigger 250 Opciós díj 10

187


Töltse ki az alábbi táblázatot!Lejáratkori

árfolyam (Ft/€)

Ajánlott technika:



250

255

260260

265

270

275

280

285

290

188


MegoldásLejáratkori

árfolyam (Ft/€)

Ajánlott technika: sima forward



250 20,0 200 000 270,0

255 15,0 150 000 270,0

260 10,0 100 000 270,0260 10,0 100 000 270,0

265 5,0 50 000 270,0

270 0,0 0 270,0

275 -5,0 -50 000 270,0

280 -10,0 -100 000 270,0

285 -15,0 -150 000 270,0

290 -20,0 -200 000 270,0189


Importőr árfolyamkockázat-fedezése

Egy magyar importőrnek 2 hónap múlva 10 ezer eurót kell kifizetnie. Fél attól, hogy a forint leértékelődik. Az importőr egy szűk sávban hajlandó bevállalni a kockázatot. Az importőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza:

Sima forward Sáv forward Sirály Részleges forward Forward extra Javított forward Vételi opcióSima forward Sáv forward Sirály Részleges forward Forward extra Javított forward Vételi opció

Határidős ár

270

short put 260Határidős

ár273

Határidős ár

272Határidős

ár260 Kötési ár

270Alsó ár 265 long call 275

Felső ár 275 short call 288 Arány 50% Trigger 240 Trigger 300 Opciós díj10

Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az importőr által fizetett tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett?

190


2.b. Sáv forward (range forward/cylinder) deviza vétel: biztonság éslehetőség

• Amennyiben a lejáratkori árfolyam a felső sávszél felett van, jogkeletkezik a határidős árfolyamnál némileg magasabb árfolyamondeviza vételére.

• Amennyiben a lejáratkori árfolyam alacsonyabb az alsó sávszélnél,kötelezettség keletkezik a határidős árfolyamnál alacsonyabbárfolyamon deviza vételére.

191


Exportőr árfolyamkockázat-fedezése

Egy magyar exportőrnek 2 hónap múlva 10 ezer euró bevétele lesz. Fél attól, hogy a forint felértékelődik. Az exportőr egy szűk sávban hajlandó bevállalni a kockázatot. Az exportőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza:


Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az exportőr által kapott tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett?


Határidős ár

270

short put 252 Határidős ár

267Határidős

ár268

Határidős ár

280 Kötési ár

270Alsó ár 265 long put 265

Felső ár 275 short call 280 Arány 50% Trigger 300 Trigger 250 Opciós díj 10

192


270,0

280,0

290,0

300,0

Extra trigerrel


Javitott trigerrel

193230,0

240,0

250,0

260,0

250 255 260 265 270 275 280 285 290

Javitott trigerrel

Javított trigger nélkül

Eladási opció


Likviditási kockázat, Likviditási kockázat, likviditásmenedzsmentlikviditásmenedzsment

Bankismeret


TémakörökTémakörök1. A bank likviditása:�likvid eszközök;�likviditási ráta;

2. Likviditáskezelés módszerei:�tőkeforgalmi kimutatás;�”betétek szerkezete” módszer.


3. Likviditásmenedzsment politikák:�Eszközkezelés (valós számla megközelítés, pénzpiaci

megközelítés);�Forráskezelés;

4. Készletmodellek alkalmazása a pénzgazdálkodásra:�fizetési igények típusai egy bank esetében;�Baumol modell;� Miller-Orr modell;


A bankok likviditásaA bankok likviditása�A likviditás = A bank folyamatosan eleget tud

tenni fizetési kötelezettségének, teljesíteni tudja ügyfelei követeléseit, ha pénzt akarnak felvenni számlájukról, vagy hitelt akarnak igénybe venni.


igénybe venni.�A pénzintézetek elsősorban idegen

forrásokkal gazdálkodnak, amiket lejáratkor vissza kell fizetniük.

�

Lejárati transzformációLejárati transzformáció


Lejárati transzformációLejárati transzformációA pénzközvetítés során azt jelenti, hogy a bankok rövid lejáratú forrásokat vesznek fel a pénzpiacról és azokat hosszabb lejáratra kölcsönzik ki, vagyis nyújtnak belőle hiteleket az ügyfelek számára.


az ügyfelek számára.�

Likviditási kockázatLikviditási kockázat :Forrásait hamarabb kell visszafizetnie, mint

ahogy a hitelei megtérülnek!


Likviditás Likviditás Fizet őképességFizetőképesség�Követendő likviditás politika, mely függ a

vezetés kockázati preferenciájától, jogszabályi előírásoktól.

�Magasabb hozam elvárás (hosszabb lejáratú, kevésbé likvid eszközök formájában)


kevésbé likvid eszközök formájában) alacsonyabb likviditás;

�Likvid eszközök növelése (alacsonyabb hozamok mellett) csökkenti a jövedelmezőséget.


Likvid eszközökLikvid eszközök

�A pénzeszközök, az állampapírok és a hitelintézetekkel szembeni követelések képezik a bank likvid eszközeit.


Elsődleges tartalékokElsődleges tartalékok Másodlagos tartalékokMásodlagos tartalékok

�készpénz a bank pénztárában;�Jegybaki kötelező tartalék;�Jegybanki önkéntes tartalék;�úton lévő pénz;

�kincstárjegyek;�államkötvények;�repo ügyletek;�rövid lejáratú befektetések;


Kötelez ő tartalék rátaKötelez ő tartalék rátaTartalékköteles források:a) betétek és felvett hitelek;b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;c) repók, ideértve az óvadéki- és szállításos repó-ügyletek

mellett az értékpapír- és arany eladási és -visszavásárlási (sell/buy-back) ügyleteket, valamint a készpénzfedezet


(sell/buy-back) ügyleteket, valamint a készpénzfedezet melletti értékpapír- és aranykölcsönzés.

�

0%0%Egyéb források után 5%!Egyéb források után 5%!

11/2005. (VI.11.) MNB rendelet11/2005. (VI.11.) MNB rendelet


Likviditáskezelés módszereiLikviditáskezelés módszerei�Mikor van szükség a likviditáskezelésre?�Miből áll a likviditásmenedzsment?

1.1. Tőkeforgalmi kimutatásTőkeforgalmi kimutatás� Figyelembe veszi a betétfelmondás és a hitelnyújtás miatti

likviditási igényt;


likviditási igényt;� Bármely betétfelmondás vagy hitelállomány növekedés

tőkefelhasználást jelent;� Bármely betétállomány növekedés vagy hiteltörlesztés

tőkeforrást jelent;� Számítható a mérlegből is, melynek célja, hogy

megállapítsa milyen forrásokból szerezte adott időszakban a pénzt a bank és azt mire költötte.


Likviditáskezelés módszereiLikviditáskezelés módszerei2. Betétszerkezeti megközelítés2. Betétszerkezeti megközelítés� Forró pénzek;�Sérülékeny betétek;�Stabil betétek.


�Hátrányai:- szubjektív;- csak a betétekre koncentrál;- nem veszi figyelembe az időszak alatt keletkezett

új betéteket; (látra szóló betétek problémája)


Likviditásmenedzsment politikákLikviditásmenedzsment politikák

1.1. EszközkezelésEszközkezelésa.) Valós számla megközelítés;b.) pénzpiaci megközelítés.

2. Forráskezelés2. Forráskezelés


2. Forráskezelés2. Forráskezelés��

Mikor melyik?Mikor melyik?Rövid betét és forrás lejáratok: forráskezelés!forráskezelés!

Növekvő lejáratok esetén: eszközkezelés!eszközkezelés!


A likviditási pozíció

dinamikus értékelése

0-8 9-90 91-180 181-360 Tartós

ESZKÖZÖKPénzeszközök 526 526Kötelező tartalék 498 498Bankközi hitel 11700 11700 15600 39000Likvid eszközök 2 100 520 1225 3625 5472Hitelek 20 2926 5897 12487 10080 31410Váltók 20 80 100Befektetett eszközök 1586 1586Egyéb aktívák 256 256ÖSSZES ESZKÖZ 1046 14746 18197 29312 15547 78848FORRÁSOK 0Látra szóló betét 8028 32112 40140Felmondásos betét 20 80 112 212

Időtartam Mérlegtétel napÖsszesen

értékelése

Lejárati struktúra –likviditási gap

Felmondásos betét 20 80 112 212Határidős betét 200 21386 12836 812 50 35284Bankközi betét 20 20Egyéb passzíva 25 456 481Saját tőke 2586 2586Céltartalék 125 125ÖSSZES FORRÁS 8248 21406 12916 949 35329 78848Fedezettség pozíció -7202 -6660 5281 28363 -19782 0Kum. fed. pozíció -7202 -13862 -8581 19782 0 0Mérlegen kívüli Függő követelés 256 158 414Függő kötelezettség 200 856 2588 500 4144KORR. FED. POZÍCIÓ -6946 -6702 4425 25775 -20282 -3730KUM. KORR. FED.POZ. -6946 -13648 -9223 16552 -3730 -7460POZÍCIÓ LIMIT 7884,8 11827,2 15769,6 19712 23654,4 78848ELTÉRÉS A LIMITTŐL -14830,8 -25475,2 -24992,6 -3160 -27384,4 -95843

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARMISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARGap tábla

S t a t i k u s l e j á r a t s z e r k e z e t e l e m z é sL e j á r a t i i d ô 1 - 3 0 n a p 3 1 - 9 0 n a p 9 1 - 1 8 0 n a p 1 8 1 - 2 7 0 n a p 27 1 - 3 6 5 n a p 1 - 3 é v 3 é v f e l e t t Ö s s z e s e nK a m a t é r z é k e n y e s z k ö z ö k 0 . 0 0 9 . 0 1 5 . 0 0 2 0 . 0 0 5 . 0 0 9 9 . 0 0 7 5 .0 0 2 1 3 . 0 1Á l l a m i é r t é k p a p í r 0 . 0 0 5 . 8 3 5 . 0 0 5 . 4 2 0 . 8 3 1 0 . 7 5 1 7 8 . 3 3 2 0 6. 1 6P é n z p i a c i k i h e l y e z é s e k 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0. 0 0G a z d á l k o d ó i h i t e l e k 4 3 3 . 9 7 1 , 4 8 3 . 1 2 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 .0 0 1 , 9 1 7 . 0 9J e l z á l o g h i t e l e k 2 . 3 0 4 7 3 . 2 3 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 4 7 5 . 53F o g y a s z t ó i h i t e l e k 1 6 . 8 7 3 3 . 7 5 5 0 . 6 2 5 0 . 6 2 5 0 . 6 2 3 8 . 8 6 0 . 00 2 4 1 . 3 4F o l y ó s z á m l a h i t e l 6 9 . 3 9 6 9 . 3 9 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 1 3 8 . 78Ö s s z e s e n 5 2 2 . 5 3 2 , 0 7 4 . 3 3 6 0 . 6 2 7 6 . 0 4 5 6 . 4 5 1 4 8 . 6 1 2 5 3 . 3 3 3 , 1 9 1 . 9 1

K é s z p é n z 2 8 6 . 6 1 2 8 6 . 6 1Á l l ó e s z k ö z ö k 2 2 . 9 4 2 2 . 9 4E g y é b e s z k ö z ö k 6 . 3 4 6 . 3 4Ö s s z e s e s z k ö z 5 2 2 . 5 3 2 , 0 7 4 . 3 3 6 0 . 6 2 7 6 . 0 4 5 6 . 4 5 1 4 8 . 6 1 5 6 9. 2 2 3 , 5 0 7 . 8 0

K a m a t é r z é k e n y f o r r á s o kL e k ö t ö t t b e t é t 2 7 8 . 6 8 5 5 7 . 4 6 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 8 3 6 . 14Á l l a m i b e t é t 4 3 . 8 1 8 7 . 6 3 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 1 3 1 . 4 4Á l l a m i b e t é t 4 3 . 8 1 8 7 . 6 3 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 1 3 1 . 4 4É r t é k p a p í r r a l g y ü j t ö t t f o r r á s 2 5 0 . 2 3 5 0 0 . 5 3 1 7 0 . 0 0 0 . 0 0 7 5 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 9 9 5 . 7 6P é n z p i a c i h i t e l 3 0 0 . 7 6 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 3 0 0 . 7 6J e g y b a n k i h i t e l 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0A l á r e n d e l t k ö l c s ö n t ô k e 0 . 0 0 0 . 6 2 0 . 6 2 0 . 6 2 0 . 6 2 4 . 9 6 3 4 . 7 4 4 2 . 1 8Ö s s z e s e n 8 7 3 . 4 8 1 , 1 4 6 . 2 4 1 7 0 . 6 2 0 . 6 2 7 5 . 6 2 4 . 9 6 3 4 . 7 4 2 , 3 0 6 . 2 8

L á t r a s z ó l ó b e t é t 9 8 . 6 9 9 8 . 6 9 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 9 8 . 6 9 6 9 0 . 8 1 98 6 . 8 8E g y é b i d e g e n f o r r á s o k 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 3 0 . 1 0 30 . 1 0S a j á t t ô k e 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 1 8 4 . 5 4 1 8 4 . 5 4Ö s s z e s e n 9 7 2 . 1 7 1 , 2 4 4 . 9 3 1 7 0 . 6 2 0 . 6 2 7 5 . 6 2 1 0 3 . 6 5 9 4 0 . 1 9 3 , 5 0 7 . 8 0

K ü l ö n b s é g - 4 4 9 . 6 4 8 2 9 . 4 0 - 1 1 0 . 0 0 7 5 . 4 2 - 1 9 . 1 7 4 4 . 9 6 - 3 7 0 . 97 0 . 0 0K u m u l á l t k ü l ö n b s é g - 4 4 9 . 6 4 3 7 9 . 7 6 2 6 9 . 7 6 3 4 5 . 1 8 3 2 6 . 0 1 3 70 . 9 7 0 . 0 0 0 . 0 0

K ü l ö n b s é g % - b a n - 1 2 . 8 2 % 2 3 . 6 4 % - 3 . 1 4 % 2 . 1 5 % - 0 . 5 5 % 1 . 2 8 % -1 0 . 5 8 % 0 . 0 0 %K u m u l á l t k ü l ö n b s é g - 1 2 . 8 2 % 1 0 . 8 3 % 7 . 6 9 % 9 . 8 4 % 9 . 2 9 % 1 0 . 5 8% 0 . 0 0 % 0 . 0 0 %

K a m a t l á b k o c k á z a t s z á m s z e r ü s í t é s e :L e j á r a t i i d ô K ü l ö n b s é g É r t é k e k1 - 3 0 n a p - 4 4 9 . 6 4 0 . 5 0 - 2 2 4 . 8 23 1 - 9 0 n a p 8 2 9 . 4 0 1 . 0 0 8 2 9 . 4 09 1 - 1 8 0 n a p - 1 1 0 . 0 0 1 . 5 0 - 1 6 5 . 0 01 8 1 - 2 7 0 n a p 7 5 . 4 2 2 . 0 0 1 5 0 . 8 42 7 1 - 3 6 5 n a p - 1 9 . 1 7 3 . 0 0 - 5 7 . 5 11 é v f e l e t t - 3 2 6 . 0 1 1 . 0 0 - 3 2 6 . 0 1Ö s s z e s e n 2 0 6 . 9 0 a z ö s s z e s e s z k ö z % - b a n : 5 . 9 0 %


Készletmodellek alkalmazása a Készletmodellek alkalmazása a pénzgazdálkodásrapénzgazdálkodásra

1.1. A bank esetében felmerülő fizetési igények A bank esetében felmerülő fizetési igények típusai:típusai:

a.) Készpénzes:- Véletlenszerű fizetési igény;


- Határozott fizetési igény;b.) Készpénz nélküli:- Külső klíringkör (véletlenszerű és határozott)- Belső klíringkör (véletlenszerű és határozott)


2. Fedezet biztosítása:2. Fedezet biztosítása:- Bankközi hitelfelvétellel;- Az MNB-nél vezetett tartalékszámla terhére;- A KELER-nél zárolt értékpapírok eladásával;- A bank számára jóváírt tételekből adódó

pénzeszközzel;


pénzeszközzel;- A bankok kvázi giro-számla egyenlegéből.


A pénzkészlettel kapcsolatban felmerül ő A pénzkészlettel kapcsolatban felmerül ő költségekköltségek

I. Készlettartás költsége:- finanszírozás;- Tárolás;- Pénzkészletben okozott kár;- Lopás;


- Lopás;- Biztosítás;II. Készletkifutás költsége:- Elveszett ügyletek bruttó nyeresége;- Felesleges kapacitások;- Goodwill elvesztése;III. Rendelési költségek


Baumol modellBaumol modell�A Wilson féle raktár gazdálkodási modell

alkalmazása a pénzgazdálkodásra;�Célja: Minimalizálni a készlettartás költségeit;�Feltételezései:� egyenletes és folyamatos pénzkészlet


felhasználás;� ha a pénzkészlet elfogy, újat rendelnek;

�

A modell az optimális rendelésnagyságot állapítja meg, ami megfelel a maximális pénzkészletállománynak.


Baumol modellBaumol modell

Diagram: A rendelés nagysága:

C=

pénz

állo

mán

y Maximális állomány

2*D*bi

i: a készlettartás költsége;D: adott időszakban a


hónap

pénz

állo

mán

y

Pénzkészlet feltöltés

Átlagos állomány

D: adott időszakban a készpénzkiáramlás nagysága;b: egy rendelés költsége


A Baumol modell feltételezései:A Baumol modell feltételezései:1. A bank állandó stabil környezetben működik, ahol a

pénzáramok biztosak és állandóak;2. Az egy periódus alatti kiáramlás (D) folyamatos;3. A készpénzrendelés időszakonként, mindig állandó

(b) tranzakciós költséggel jár;


(b) tranzakciós költséggel jár;4. A pénzkészlet tartásával a bank kamathozamot

veszít; a kamatláb nagysága éven belül állandó.�

Kritikája!


MillerMiller--Orr modellOrr modell�Figyelembe veszi a pénzbevételeket és

pénzkiadásokat is;�A modell azt vizsgálja, hogyan kell a

pénzeszközökkel gazdálkodni, ha nem tudjuk előre jelezni a pénzbevételeket és pénzkiadásokat;

�Alsó és felső korlátot állapít meg.


�Alsó és felső korlátot állapít meg.�A felső korlát átlépése esetén alacsonyabb

készletszintre kell visszatérni;�Az alsókorlát átlépése esetén a pénzkészlet

feltöltődik egy meghatározott szintre.


MillerMiller--Orr modellOrr modell

Diagram: Alsó és felső korlátok közötti eltérés =

pénz

kész

let

Felső korlát

Transzkaciós ktg * pénzáramlásvarianciája

Napi kamatláb(¾ * )

1/3


Idő

pénz

kész

let

Alsó korlát

Visszatérési pont



1. Bozsik Sándor: Banküzemtan 1997. 11. fejezet;

2. www.mnb.hu3. Stabilitási jelentés 2008: www.mnb.hu;


3. Stabilitási jelentés 2008: www.mnb.hu;


Kamatlábkezelés I.Kamatlábkezelés I.GapGap és és durációduráció !!


Bankismeret


TémakörökTémakörök1. Eszközök kamatlábkockázata:� Kötvények értékelése

2. Duráció fogalma:�diszkont kötvények és a duráció;�kamatozó kötvények és a duráció .

3. Kötvények volatilitása

BankismeretBankismeretBankismeretBankismeret2008.10.27. Gál Erzsébet Gál Erzsébet Gál Erzsébet Gál Erzsébet ---- BankismeretBankismeretBankismeretBankismeret 218

3. Kötvények volatilitása

4. A duráció és a volatilitás közötti kapcsolat

5. Fix hozamú értékpapírok tulajdonságai

6. Lejárati szerkezet elemzés�GAP számítás;


Az eszközök kamatlábkockázataAz eszközök kamatlábkockázata�A bankok kamatlábváltozásra való

érzékenysége > gazdálkodó szervezetek kamatlábváltozásra való érzékenysége.


�A kamatlábkörnyezet változása milyen érzékenyen érinti a pénzintézet gazdálkodásának sikerességét.


Példa: 100 Ft névértékű, 1 éves 10%-os kamatú kötvény

Árfolyam

110 Ft

+10%

Kamatlábkockázat megjelenése!Kamatlábkockázat megjelenése!


100 Ft

99 Ft

+10%

+11%

-1%

Vásárláskor még 10% volt a piaci hozamszint, az azt követő pillanatban azonban már 11%!!! A piaci helyzet változását okozhatja pl. egy rendkívüli

MNB kamatemelés vagy egy rossz inflációs adat

Ha itt eladom, még tőkét is veszítek!

Futamidő

Lejárat


Kötvényértékel ő képletKötvényértékel ő képlet�Mi határozza meg az értékpapírok Mi határozza meg az értékpapírok

árfolyamát?árfolyamát?

�Az értékpapír kamatlába;�A piacon aktuálisan elvárt hozam;


�A piacon aktuálisan elvárt hozam;�Az értékpapír névértéke;�Az értékpapír lejárata;


Minden értékpapír árfolyama megegyezik az abból elérhető jövőbeni pénzáramok jelenre diszkontált

értékösszegével!

A diszkontláb = a hasonló kockázatú és lejáratú értékpapíroktól elvárt hozam


PP00= = ΣΣcct t / (1+i)/ (1+i)tt + F / (1+i)+ F / (1+i)NN

ct:: A t. időpontban esedékes kamatfizetés nagysága;F: A kötvény névértéke;N: A kötvény lejárata;i: diszkontláb;P0: az értékpapír jelenértéke


Az elvárt hozam összetev őiAz elvárt hozam összetev ői

Az áremelkedés

kompenzálása

Másként kockázati prémium


Reál betéti hozam

Inflációs felár

Kockázati felár

Betéti hozam

Elvárt hozam

Jutalom, mert nem költjük el a

pénzünket a jelenben Előre ismert

A pénzünket kölcsönvevő kompenzálja az árak emelkedését!


PP00==ΣΣ cctt / (1+i)/ (1+i)tt + F / (1+i)+ F / (1+i)NN

Kamatfizetések Lejáratkor esedékes

NN

t=1t=1


Kamatfizetések Lejáratkor esedékes jelenértéke névérték jelenértéke

Az érték két összetevője, amit a befektető kap a kötvényért!


Kamatfizetések vizsgálataKamatfizetések vizsgálata

1. Változó kamatozás� a kamatláb egy pénzpiaci hozamhoz kötött;� az egyes kamatfizetések különböznek,

melyeket egyszeri független kifizetésként


kezelünk;� Mihez kötjük a kamatlábat? (JB-i

alapkamat, kincstárjegy hozam);2. Fix kamatozás


1. feltételezés: Nincs kamatfizetés!1. feltételezés: Nincs kamatfizetés!a.) Zéró kuponú (diszkont kötvény);b.) A kötvény másodlagos piacon történő

értékesítésekor.

Kamatfizetések vizsgálataKamatfizetések vizsgálata


Névérték elválik a kamatfizetéstől

PO (principalPO (principal--onlyonly) „csak névérték”


2. feltételezés: Csak kamatfizetés van!2. feltételezés: Csak kamatfizetés van!�Ekkor egy csak kamatot fizető értékpapírt

kapunk.

IO (interest only)IO (interest only)�Ha a kamatfizetés fix: annuitás, ami lehet


�Ha a kamatfizetés fix: annuitás, ami lehet örökjáradék is;

Consol (jelző)Consol (jelző)

A kamatváltozásokra a legérzékenyebben A kamatváltozásokra a legérzékenyebben reagál!reagál!


Duration (átlagos hátralév ő futamid ő)Duration (átlagos hátralév ő futamid ő)

Kifizetés

Idő (év)

Duration (év) Lejárat

Diszkont kötvények esetében a Duration megegyezik a hátralévő futamidővel!


3

Kamatozó kötvények esetében a Duration mindig kisebb, mint

a hátralévő futamidő!

Utolsó Kifizetés (110 Ft)

Kifizetések (10 Ft / év)

Idő (év)

LejáratDuration (év)


Mi a duráció?Mi a duráció?�Duráció, duration, Dur�Átlagos hátralévő futamidő;�Az értékpapír átlagos élettartamát jelöli;�A kötvény kamatláb érzékenységét méri;�Kockázat mérőszáma;


�Az átlagos idő, ami alatt a befektetés megtérül;�Zéró kuponú kötvények (pl. diszkont kincstárjegy)

durációja és lejárata megegyezik. (Itt nincs közbenső pénzáram);

�Kamatozó kötvények esetében a duráció mindig kisebb, mint a futamidő!

�Mindig pozitív érték!


Duráció képlettelDuráció képlettel

D = D = ΣΣ vvtt * t* t = 1 / P= 1 / P00 * * [[ΣΣ cct t / (1+i)/ (1+i)tt * t + F / (1+i)* t + F / (1+i)N N * N* N]]

�A hátralévő átlagos futamidő kiszámítását egy angol aktuárius, Frederick Macaulay javasolta először 1938-ban.

NN

t=1t=1

NN

t=1t=1


aktuárius, Frederick Macaulay javasolta először 1938-ban.

� Macaulay először kiszámolta, hogy az egyes évek pénzáramlásai mekkora súllyal esnek latba a jelenérték kiszámításakor.

� Az így kapott súlyokkal beszorozta az adott pénzáramokhoz tartozó éveket, és eljutott a hátralévő átlagos futamidőig


Duráció számításaDuráció számításat Kamatláb Pénzáramlás (C t) PV (Ct) Vt t*Vt

1 20% 12 10 13,1% 0,13

2 20% 12 8,3 11,0% 0,22

3 20% 12 6,9 9,1% 0,27

4 20% 12 5,8 7,6% 0,3

5 20% 112 45 59,2% 2,96


�kötvény lejárata 5 év;�kötvény kamata 12 % p.a.�kamatkörnyezet (piaci kamatláb) 20 % p.a.�névérték 100

5 20% 112 45 59,2% 2,96

Összesen: 76,1 100,0% 3,893,89

DurációDuráció


Kötvények árrugalmasságaKötvények árrugalmasságaÁrrugalmasság (E):Árrugalmasság (E):�A piaci kamatláb 1%-os változásának

hatására hogyan változik az árfolyam!?Képlettel: E = (Képlettel: E = (∆∆PP0 0 / / PP00) / () / (∆∆i / i / ii)) << 00

�Az árrugalmasság mindig negatív;


�Az árrugalmasság mindig negatív;�Az árfolyam és a piaci kamatok mindig

egymással ellentétesen változnak;�Ha a piaci kamatláb nő, az árfolyam csökken

és fordítva!


Árfolyam és a kötvényhozam közötti Árfolyam és a kötvényhozam közötti kapcsolatkapcsolat

Egyre drágábban jutunk ugyanazon kifizetés-struktúrájú kötvényhez

Az árfolyam emelkedik Az árfolyam csökken

Egyre olcsóbban jutunk ugyanazon kifizetés-struktúrájú kötvényhez


0.év -103 -102 -101 -100 -99 -98 -97 -96

1.év 10 10 10 10 10 10 10 10

2.év 10 10 10 10 10 10 10 10

3.év 10 10 10 10 10 10 10 10

4.év 10 10 10 10 10 10 10 10

5.év 110 110 110 110 110 110 110 110

IRR 9,22% 9,48% 9,74% 10 ,00% 10,27% 10,53% 10,81% 11,08%

A piaci hozam csökken A piaci hozam emelkedik


Duráció és árrugalmasságDuráció és árrugalmasság

E = D * (i / (1 + i))E = D * (i / (1 + i))E: kamatláb árrugalmassága; (<0)D: duráció; (>0)i: piaci kamatláb


(Az egyenlőség abszolút érték esetén igaz!)


Mitől függ a duráció?�Annál nagyobb, minél hosszabb a kötvény

lejárata;�Annál nagyobb minél kisebb a piaci kamatláb;

Az árváltozás képletébe behelyettesítve!


∆∆PP00 = = --D * (D * (∆∆i / (1+i))*Pi / (1+i))*P00

�Mitől függ az árfolyam (ár) változása:�duráció;

�piaci kamatláb;Példa: ∆P = -3,89 * (0,01/1,1)*100 = -3,53

Vagyis: ha a kamatláb 1%-al nő, az árfolyam 3,53%-al csökken!


Lejárati szerkezet elemzésLejárati szerkezet elemzés�Kamatláb változásra mi reagál érzékenyen?

egyes eszközök bankok

�Bankok esetében erről akkor beszélünk, ha az eszközök és a források fix kamatozásúak;


az eszközök és a források fix kamatozásúak;

�Mivel védekezhet a bank a kamatlábak változása ellen?

Teljes védelmet nyújt ez?


�A lejáró forrásokat és hiteleket csak új kamatláb mellett lehet megújítani.

Eszközök és források lejáratát közelíteni kell egymáshoz!


Ha az eszközök és a források lejárata Ha az eszközök és a források lejárata összhangban van és az eszközök és a összhangban van és az eszközök és a

források fix kamatozásúak, a források fix kamatozásúak, a kamatlábkockázat kivédhető a bankok kamatlábkockázat kivédhető a bankok

esetében!esetében!

2008.10.27. Gál Erzsébet Gál Erzsébet Gál Erzsébet Gál Erzsébet ---- BankismeretBankismeretBankismeretBankismeret 237


Lejárati szerkezet táblaLejárati szerkezet tábla�Eszközök és források csoportosítása

kamatlábra való érzékenység szerint;�A kamatlábra érzékeny eszközök és források

felosztása a tényleges lejárat szerint történik;�A kamatlábra érzéketlen eszközöket 3 évnél


�A kamatlábra érzéketlen eszközöket 3 évnél hosszabb lejáratúnak tekintik;

�Elszámolási betétszámlák 80 %-át úgy tekintik, mintha nem lenne lejáratuk, 10-10 %-át pedig 2 évnél rövidebb lejárattal értelmezik;



�Elszámolási betétszámlák 80 %-át úgy tekintik, mintha nem lenne lejáratuk, 10-10 %-át pedig 2 évnél rövidebb lejárattal értelmezik;�A 3 évnél hosszabb lejáratú források nagy része a saját tőke;

a.) Megfelelő eszköztételekből kivonják a megfelelő


a.) Megfelelő eszköztételekből kivonják a megfelelő forrástételeket;

b.) A kapott különbségeket kockázati faktorokkal szorozzák be, majd osztják a mérlegfőösszeggel;

GAP (rés) %


GAP értelmezéseGAP értelmezésea.) Pozitív GAP az eszközök átlagos

lejárata nagyobb;- Ha a kamatlábak emelkednek, a bank

nyeresége csökken;- Ha a kamatlábak csökkennek, a bank


- Ha a kamatlábak csökkennek, a bank nyeresége nő;

b.) Negatív GAP a források átlagos lejárata nagyobb;

- A pozitív GAP esetében leírtak ellentéteként alakul.



- 5%-on belüli GAP: alacsony kamatlábkockázatra való érzékenység;

- 5-10% közötti GAP: a kamatlábkockázatra való érzékenység közepesnek mondható;

- 10% fölötti GAP a kamatláb kockázatra


- 10% fölötti GAP a kamatláb kockázatra való érzékenység magas!





2. www.mnb.hu3. Stabilitási jelentés 2008: www.mnb.hu;


3. Stabilitási jelentés 2008: www.mnb.hu;


Kamatlábkezelés II.Kamatlábkezelés II.Hozamgörbe, hozamgörbével Hozamgörbe, hozamgörbével

kapcsolatos elméletek.kapcsolatos elméletek.


Bankismeret


TémakörökTémakörök1. Hozamgörbe definíciója�Miért van rá szükség?

2. Hozamgörbe és a kamatlábciklusok�recesszió;�fellendülés;�virágzás;


�virágzás;�visszaesés.

3. Hozamgörbével kapcsolatos elméleteka.) Gazdasági várakozások elmélete;b.) Likviditáspreferencia elmélet;c.) Piacszegmentációs elmélet

Kamatlábak alakulása az üzleti ciklusbanKamatláb

Rövid távú kamatláb

Idő

Hosszú távú kamatláb

Fellendülés Virágzás VisszaesésRecesszió


Hozamgörbe alakjaRecesszió Fellendülés

Hozam Hozam

Virágzás VisszaesésLejárat

Hozam Hozam

Lejárat

Lejárat Lejárat


Hozamgörbe és kamatlábak lejárati Hozamgörbe és kamatlábak lejárati szerkezeteszerkezete

Mi a hozamgörbe?Mi a hozamgörbe?A hozamgörbe megmutatja a lejárat és a hozam közötti kapcsolatot az azonos kockázatú értékpapírok esetén. (pl.


állampapírok)i = f i = f {{NN}}

Másként:Másként: kamatlábak lejárati szerkezete!kamatlábak lejárati szerkezete!


A hozamgörbe alakjaiA hozamgörbe alakjai1. Emelkedő (pozitív meredekségű);2. Csökkenő (negatív meredekségű);3. Lapos (zéró meredekségű);4. Hullámos (a meredekség változik);


�

Mit mutat meg:A kamatlábak színvonalát!A kamatlábak színvonalát!

magas változó alacsony


A hozamgörbe szerkesztés céljaA hozamgörbe szerkesztés célja

� Meghatározni azon értékpapírokat, melyek hozamai eltérnek a hasonló lejáratú, azonos kockázatú kötvények kamataitól.

�


„kívülállók”„kívülállók”

Felül árazott Felül árazott Alul árazottAlul árazottértékpapírokértékpapírok értékpapírokértékpapírok


�Ha a kötvénypiac tökéletesen működik, minden értékpapírnak helyes az árfolyama (a görbén fekszik);

�Az elemzést torzítja: - Tranzakciós költségek;


- Adók;- Újabb kibocsátások, stb.


Amit vizsgálni kell:Amit vizsgálni kell:Hol helyezkedik el a görbéhez képest az értékpapír hozama?

a.) Görbe felett:a.) Görbe felett:� A hozam magas, árfolyam alacsony

A hozamgörbe használataA hozamgörbe használata


� A hozam magas, árfolyam alacsony �A spekuláció az árfolyam emelkedésére

irányul;b.) Görbe alatt:b.) Görbe alatt:�A hozam alacsony, árfolyam magas�A spekuláció az árfolyam esésére irányul


Hozamgörbe és a kamatlábciklusHozamgörbe és a kamatlábciklus

� A kamatlábciklus elmélet:A kamatlábciklus elmélet:� A kamatlábak alakulását próbálja

magyarázni, a konjunktúra ciklus változása alatt;

� Hogyan igazodnak a konjunktúra


� Hogyan igazodnak a konjunktúra alakulásához a rövid és a hosszú lejáratú kamatlábak?

recessziórecesszió fellendülésfellendülésA kamatlábak csökkennek! A kamatlábak nőnek!


A hozamgörbe alakja a gazdasági A hozamgörbe alakja a gazdasági ciklusok függvényébenciklusok függvényében

1. Recesszió2. Fellendülés3. Virágzás4. Visszaesés

Hogyan viselkednek a bankok ezekben a periódusokban?


4. Visszaesés

Szakaszok Kamatszint Hitelkereslet Banki likviditás Fő feladatok

1.

2.

3.

4.

emelkedő

alacsony

magas

csökkenő

minimumon

növekvő

erős

gyengülő

gyenge

csökkenő

maximumon

növekvő

Forrásköltség csökkentés

Megfelelő kihelyezés

Likviditás kezelés

Minősített hitelek kezelése


Gazdasági várakozások elméleteGazdasági várakozások elmélete

�A befektetők elvárásai a jövőbeni rövid lejáratú kamatlábakra vonatkozóan meghatározza a hozamgörbe meredekségét.

�Mivel a csak a várakozások hatásaival magyarázzák a hozamgörbét


magyarázzák a hozamgörbét

Egyszerű várakozáselméletEgyszerű várakozáselmélet


�Az elmélet feltételezései:�A befektetők profitmaximalizálók,

várakozásaik erősek, egységesek és tartósak;

�Tökéletes bizonyossággal előre tudják jelezni a kamatlábakat;


a kamatlábakat;�Nincsenek tranzakciós költségek;Várható kamatláb általános képlete:Várható kamatláb általános képlete:E[rm ] = n [(1+rm+n)m+n / (1+rm)m] - 1

n


Likviditáspreferencia elméletLikviditáspreferencia elmélet�Hicks nevéhez fűződik;

�Azt kutatta, hogy átlagosan miért magasabbak a hosszú lejáratú kamatlábak, mint a rövidebbek;

�A jövőbeni kamatlábak és árfolyamok


�A jövőbeni kamatlábak és árfolyamok bizonytalansága miatt a befektetőknek díjat kell kapniuk, hogy vállalják a kamatláb és lejárat bizonytalanságból eredő kockázatot hosszabb távon;

�A várakozások elméletében felállított egyenlőség valójában egyenlőtlenség;


�Az egyenlőtlenséget a likviditási prémium állítja helyre:

(1+rm)n*(1+E[rm])n*(1+fm) = (1+rm+n)m+n

Vagyis a hozamgörbe alakját a jövőbeli rövid Vagyis a hozamgörbe alakját a jövőbeli rövid

n n


Vagyis a hozamgörbe alakját a jövőbeli rövid Vagyis a hozamgörbe alakját a jövőbeli rövid lejáratú kamatlábakra vonatkozó várakozások lejáratú kamatlábakra vonatkozó várakozások

és a likviditáspreferencia határozza meg.és a likviditáspreferencia határozza meg.



Piacszegmentációs elméletPiacszegmentációs elmélet�Egy intézményi megközelítés, mely a piaci

résztvevők kockázatkezelő magatartására összpontosít;

�Szegmentált piacok keresletét és kínálatát alakító erők meghatározzák az ezen a piacon


alakító erők meghatározzák az ezen a piacon elérhető hozamok nagyságát;

�Képlettel nem írható le



Várható magatartásokVárható magatartásoka.) rövid távú szegmens� likviditást igénylő vállalatok dominálnak (bankok,

pénzpiaci alapok, stb);� főként a tőke biztonságára figyelnek, mint a

jövedelemre;


� Rövid távú eszközökbe fektetve felverik ezen eszközök árát, alacsony kamatlábak esetén;

b.) hosszú távú szegmens � hosszú távú forrásokkal rendelező befektetők

dominálnak (életbiztosítók, nyugdíjbiztosítók);� Hosszú távú eszközökbe fektetnek;� Cél a jövedelem biztonsága.



c.) Középtávú szegmens�Az itt tevékenykedő intézmények köre

nehezen meghatározható;�Átfedő piacok, a piacszegmentáció

szélsőséges változata ellen érvelnek;


Egy lejárati szegmensben a kereslet és Egy lejárati szegmensben a kereslet és kínálat erői döntik el az árakat, a jövőben kínálat erői döntik el az árakat, a jövőben

várható hozamok és kamatlábak kivételével.várható hozamok és kamatlábak kivételével.





2. www.mnb.hu3. Bodie/Kane/Marcus: Befektetések;


3. Bodie/Kane/Marcus: Befektetések;


Költségek típusai, tevékenység alapú költségelemzés

Bankismeret


A költségszerkezet és változásának főbb tendenciái

Költségszerkezet:

• Azon arányszámok, melyek az egyes költségcsoportok viszonylagos nagyságát fejezik ki;

• Alkalmas a vállalkozás összes költségének a jellemzésére


• Alkalmas a vállalkozás összes költségének a jellemzésére (viszonyszámok képzése);

• Alkalmas az egyes költséghelyek vagy költségviselők (termékek, tevékenységek) belső struktúrájának a jellemzésére is;

• Mindig az elemzés célja dönti el, hogy a költségszerkezet meghatározásához milyen költségcsoportosítási ismérvet alkalmaznak.



A leggyakrabban alkalmazott csoportképző ismérvek:

• Költség nemek;

• Költséghelyek és költségviselők;

• Termelési volumennel való összefüggés;


• Termelési volumennel való összefüggés;

• Költségek közgazdasági tartalma;

• Különböző költségokozati, költség elszámolási szempontok.



Közvetett költségek súlyának, növekvő tendenciájának okai:

• A tágan értelmezett marketingköltség gyors növekedése (bankszektorban is jellemző);

• Gyártástechnológia fejlődése;


• Gyártástechnológia fejlődése;

• Érdek-érdekeltségi hatáselemek;

• Költésnövelő hatású tervezési módszerek;


Állandó és változó költségek

A volumennel való összefüggés szempontjából


Fix költség Változó költség- proporcionális;- progresszív;- degresszív;- regresszív;


Tevékenységalapú költségelemzésActivity Based Costing

• Robert Kaplan, Robin Cooper, H. Thomas Johnson: Harvard 1987;

• Kezdetben a sikeres költséggazdálkodás titka a közvetlen munkaerő és a gépek hatékony kihasználása volt;


munkaerő és a gépek hatékony kihasználása volt;

• A vezetők információ igénye megnőtt a folyamatok, termékek és vevők költségeiről;

• Az ABC rendszer lehetővé teszi, hogy a közvetlen és egyéb költségeket először tevékenységekre és folyamatokra, majd termékekre, szolgáltatásokra és vevőkre osszák szét;

• Létrejön a tevékenységalapú költséggazdálkodás (ABM)


ABMABM

Operatív ABMCsináljuk jól, amit csinálunk!

Stratégiai ABMStratégiai ABMCsináljuk azt ami jó!

Az elvégzend ő


A tevékenységek hatékonyabbelvégzése

•Tevékenységmenedzsment;•Folyamatok újraszervezése

(BPR);•Teljes körű minőségbiztosítás;

•Teljesítmény mérés;

Az elvégzend őtevékenységek kiválasztása

•Terméktervezés;•Termék és vevőösszetétel;

•Beszállítói kapcsolatok;•Vevőkapcsolatok;•Ármeghatározás;

•Szállítás, csomagolás;•Rendelési tételnyagyság;

•Piacszegmentáció;•Elosztási csatornák.


Az ABC kialakulása a szolgáltató szektorban

• Változó versenykörnyezet az 1980-as évek óta;

• Dereguláció, liberalizáció;

• Növekszik az vezetés információs igénye;

• A szolgáltató szektor kiválóan alkalmas az ABC elemzésre (a


• A szolgáltató szektor kiválóan alkalmas az ABC elemzésre (a költségek jó része közvetett és fix);

• A szolgáltató vállalatoknak az erőforrásaikat előre kell biztosítaniuk;

• Határköltség problematikája a szolgáltató szektorban;


Értékközpontú vezetés

Termékek és ügyfelek menedzselése• Pl: csekkszámla, megtakarítási számla, fogyasztói és

kereskedelmi hitel…stb. Minegyik saját jellemzői révén különböző mértékben veszi igénybe a szervezet erőforrásait;


különböző mértékben veszi igénybe a szervezet erőforrásait;

• A termékmix folyamatos értékelése szükséges;

• Az ügyfelek közgazdasági jellemzőire kell koncentrálni;

• Ügyfélszerzés problematikája (régi-, új ügyfél);


Értéklánc alkalmazásaInfrastruktúragazdálkodás

Emberierőforrás-gazdálkodás

Rendszer/technológia fejlesztéseés fenntartása

Pénzügyek és kockázatok menedzselése

Számlák


Marketingés

értékesítés

Új termékek

fejlesztése

Hitelezés éshitelmonitoring

Befektetésekkezelése

Számlákvezetése ésfeldolgozása

Eszközökbehajtása

Közönség-szolgálat


Kiegyensúlyozott üzleti mutatószámrendszer – Balanced Business Scorecard, BBS

Pénzügyi szemléletPénzügyi szemléletMilyennek látszunk a részvényesek

szemszögéből?


Fogyasztói szemléletFogyasztói szemléletMilyennek látnak a

fogyasztóink?

Innovációs és tanulási szemléletInnovációs és tanulási szemléletKépesek vagyunk-e fejlődni és

értéket teremteni?

Vállalaton belüli szemléletVállalaton belüli szemléletMit kell meghaladnunk?


A tevékenységalapú költségelemzéshasználata

Stratégiaiérték-

gazdálkodás

Termékköltség-elemzés

Ügyfél-jövedelmezőség

Működési költséggazdálkodás

Stratégiaitervezés

Költség-csökkentés


tervezés

Erőforrásgazdálkodás

csökkentés

Tevékenység-alapúvezetés

Tevékenység-alapúköltségelemzés

Teljesítmény-menedzsment

Folytonosvezetés

Folyamatvezetés


Tevékenységalapú költségelemzés folyamataTranzakciós rendszerek

Főkönyvek Kiigazítások

Költségösszevonások

Tevékenységek listája


Tevékenységek listája

Tevékenységek mércéje Hozzárendelési szabályok

Tevékenységek költségei

Tevékenységek költségrátái

Erőforrásszámla

Beszámolók

Felhasználás

Bevétel, mérleg finanszírozási ráták


Tevékenységlista elkészítése

• Tevékenységalapú információs rendszer alapja a tevékenység;• A tevékenységek jellemzői:

- Ugyan az a tevékenység több funkcionális területen megjelenik;- Minden munkavégzés a szervezeten belüli tevékenységek


- Minden munkavégzés a szervezeten belüli tevékenységek szerint osztályozható;- A tevékenységeknek általában mérhető outputja van;- A tevékenységek emberi és más erőforrásokat hasznosítanak.

• A tevékenységlista meghatározásának szintje a szervezet különböző részeiben változó lehet;

• A tevékenységek definiálása pontos legyen.


Költségek tevékenységekhez rendelése

1. Főkönyvek:

- A törvény által szabályozott pénzügyi beszámolók forrásai;

- Jogi alapegységként számla szintű mélységig részletezett formában rögzítik az adatokat;


formában rögzítik az adatokat;

- Több fajta költségbázis létezik (aktuális, költségvetésben tervezet, előre tervezett, előre jelzett);

- Adatok stabilitása fontos szempont a költségadatok időhorizontjának megválasztásához.



2. Kiigazítások- Az adatokat úgy kell összegyűjteni, hogy a komponenseket, ha a döntéshozatal ezt megkívánja, újra szét lehessen választani. - Célszerű bizonyos költségeket külön gyűjteni.


3. Költségösszevonások- Az egyes költségszámlákat összevonják, csoportosítják;- Csak ugyan olyan tulajdonságokkal rendelkező számlák kerülhetnek egy csoportba;- célja: Idő és pénzmegtakarítás az információ szerzés során, illetve kevesebb hozzárendelési szabály alkalmazása.



4. Hozzárendelési szabályok

- Ezek adják a költség hozzárendelés alapját a számláktól a tevékenységig;

- Mivel egy alkalmazott több tevékenységben is részt vesz, az


- Mivel egy alkalmazott több tevékenységben is részt vesz, az időfelhasználás alapú hozzárendelés a legkedvezőbb megoldás;

- Egyéni technikák: interjú készítés, historikus átlagolás, előre meghatározott időnormák alkalmazása;



5. Tevékenységek költségei

- Az adott felelősségi központon belüli összes költség, ami az adott tevékenységhez kapcsolható;



Tevékeny-ségek

Alkalmazottiköltség

Munka-állomásköltsége

Információ-technika működési költsége

Kommuni-kációsköltség

Információsrendszer költsége

Tevékenységköltsége

Hozzá-rendelésiszabály

Tevékenység-re fordított idő

Hely használása

Rendszer használata

Becsült használat

Becsült használat


Piaci figyelem fenntartása

6 303 1 650 0 960 3 156 12 069

Kereske-delem

8 453 2 211 … … … ….

Pozícionálás ….. …. .… … ….

Menedzs-mentbeszámoló

….. …. …. …. … …

…… ….. … …. …. …. ….

Teljes költség 22 431 6 213 7 981 2 560 5 260 44 445


A tevékenységek költségviselőkhöz kötése

• Tevékenységmércék:segítségével egy adott tevékenység egységköltsége becsülhető meg;

• Pl: Az ügyfélkérés, kérvények kezelésének mércéje lehet a beérkezett űrlapok száma és az azokkal eltöltött idő;


• Tevékenységfelhasználás:Az egyes felelősségi centrumokon belül végzett tevékenységeknek a tevékenységmércében kifejezett mennyisége;

• Pl: A tevékenység az ügyféltanácsadói munka, a mérce a megkötött hitelszerződések száma;

• Erőforrásszámla:A tevékenységek felsorolása, hozzárendelve azt, hogy melyik költségviselő mennyit „fogyasztott” belőle. Az egyes költségviselő költségeinek és nyereségének kiszámítására szolgál.


Az érték megjelenése a beszámolóban

• Az érték növelés módjai:

- egy adott tevékenység, illetve folyamat által teremtett érték javításával;

- adott tevékenység vagy folyamat költségének csökkentésével;


- adott tevékenység vagy folyamat költségének csökkentésével;

• Minden a termékek vagy szolgáltatások nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tevékenység hozzáad az értékhez.

• Fontos, hogy a magatartást meghatározó tényezők megfelelő figyelmet kapjanak, és az egyes vezetők motiválva legyenek.


Felhasznált irodalom

• Dr. Illés Mária: Vezetői Gazdaságtan

• R.S. Kaplan, R. Cooper: Költség és Hatás

• Julie Mabberley: Pénzügyi intézmények controllingja



Banki bevételek típusai, kamatrés számítás


Bankismeret


A bank bevételei az eredménykimutatás A bank bevételei az eredménykimutatás alapjánalapján

1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek;2. Értékpapírból származó bevételek (osztalék és

részesedés);3. Jutalék és díjbevételek (pénzügyi és befektetési


3. Jutalék és díjbevételek (pénzügyi és befektetési szolgáltatásból)

4. Üzleti tevékenységből származó bevételek5. Rendkívüli bevételek

2008.11.17


Az OTP Bank bevételei 2006Az OTP Bank bevételei 2006 --0707--benben

2006 2007Mó Ft % Mó Ft %

Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 318 391 41% 401 014 40%Bevételek értékpapírból 16 252 2% 18 920 2%Kapott jutalék és

BankismeretBankismeretBankismeretBankismeret2008.11.17

Kapott jutalék és díjbevételek 146 691 19% 153 346 15%

Egyéb bevételek üzleti tevékenységből 245 555 32% 409 212 41%

Rendkívüli bevételek 44 703 6% 24 217 2%

Bevételek összesen 771 592 100% 1 006 709 100%


A kamatrés és számításának formáiMi a bank kamateredménye?

A betéti kamat és hitel kamat közti különbözet legáltalánosabban.

� A kamatrés számítást mindig átlagos állományokkal kell elvégezni.


elvégezni.� Ennek megfelelően három fajtáját különböztetjük meg:a.) kamateredmény a teljes eszközállományon (interest

margin);b.) kamateredmény a kamatozó eszközökön;c.) spread.

2008.11.17


Kamateredmény számítási módszerek és Kamateredmény számítási módszerek és képletekképletek

1.1. Kamateredmény a teljes eszközállomány Kamateredmény a teljes eszközállomány (interest margin):(interest margin):

Kamatbevétel – kamatráfordításÁtlagos mérlegfőösszeg * 100


2. Kamateredmény a kamatozó eszközökön:2. Kamateredmény a kamatozó eszközökön:

3. Spread:3. Spread:Kamatozó eszközök átlagkamata (%) – Kamatozó források átlagkamata (%)

2008.11.17

Kamatbevétel – kamatráfordításKamatozó eszközök átlagos állománya

* 100


A kamatrés számítás általánosítható A kamatrés számítás általánosítható problémáiproblémái

A problémák az el őző időszakkal történ ő összehasonlítás során merülnek fel.

1. Jegybanki kötelez ő tartalékolás szabályának változása

Nem piaci kamatozású;


Nem piaci kamatozású; A JB nem minden esetben fizet kamatot a kötelező

tartalékra; A kötelező tartalék alapját, rátáját és kamatlábát a JB

szabályozza. Mindhárom tényező változhat. A tartalék alapját elsősorban az ügyfélbetétek képezik,

de a nem kamatozó források egy része is lehet tartalék köteles.

2008.11.17


2. Cél jellegű refinanszírozási hitelek2. Cél jellegű refinanszírozási hitelekKer.bankok alacsony kamatozású forrása;Meghatározott hitelcélokra használható fel,

meghatározott feltételekkel;A kedvezményes hitelprogramok célja, kerete és

feltételei változékonyak;Nem piaci kamatozásúak sem az eszközök sem a


Nem piaci kamatozásúak sem az eszközök sem a források.

Korrigált margeKorrigált marge--számításszámítás�A kötelező tartalék eredményre gyakorolt hatását a

tartalékköteles forrásoknál veszik figyelembe;�A cél jellegű refin.források hatását az ezen

forrásokból nyújtott hiteleknél veszi figyelembe.2008.11.17


Egyszer űsített bankmérleg

Megnevezés Átlagállomány ÁtlagkamatlábKamatbevétel/kamatráfordítás

EszközökKamatozó eszközökÜzleti kihelyezések 336 000 12% 40 320

Kötelező tartalék (7%) 25 200 3% 756 Együtt 361 200 11,37% 41 068 Nem kamatozó eszközök 38 800 Eszközök összesen 400 000 10,27% 41 080 Források


Kamatozó források 350 000 -9% - 31 500 Nem kamatozó források 50 000 Források összesen 400 000 -7,88% - 31 520 Kamateredmény 400 000 2,39% 9 560

Marzsok:1. Interest margin? 2. Kamateredmény a kamatozó eszközökön?3. Spread?


Az eredmény részekre bontása és a Az eredmény részekre bontása és a kamateredménykamateredmény

�Az eredmény egyes tételeinek felosztása négy csoportba történik:

Kamateredmény nem kamat bevételek működési kockázati költségekés ráfordítások költségek


és ráfordítások költségek

2008.11.17


KamateredményKamateredmény�A kamateredmény részekre bontásához a számviteli

információk nem elégségesek;�Belső kamatelszámolási rendszereket alkalmaznak;�Belső elszámoló árak jelentősége;�Az elszámoló árak technikája:


�Az elszámoló árak technikája:

Nettó belső elszámolási Bruttó belső elszámolásirendszer (single pool) rendszer (multiple pool)

2008.11.17


Nettó bels ő kamat elszámolási rendszerNettó bels ő kamat elszámolási rendszer

�Egyetlen belső elszámoló árat használnak;�A vizsgálni kívánt részegység (fiók, termék, ügyfél,

értékesítési csatorna) eszköz és forrásállományai alapján részmérleget kell összeállítani.

�A részmérleg általában nincs egyensúlyban.�Az összbanki forráshiány vagy forrástöbblet után


�Az összbanki forráshiány vagy forrástöbblet után kamatelszámolás történik a központi elszámolóházon keresztül. Ez a TREASURY! (A treasury haszna.)

�A Treasury elszámolóházi funkciója nem termel eredményt.

� Nyereség vagy veszteség a pénzpiaci kihelyezések és pénzpiaci források kamatából származik.

� A bank lehet nettó kihelyező és nettó forrásgyűjtő a pénzpiacon.

2008.11.17


Bruttó bels ő kamatelszámolási rendszerBruttó bels ő kamatelszámolási rendszer�Több belső elszámoló árat használnak;�A belső elszámoló árakat eszköz és

forráscsoportonként állapítják meg;�Elszámolás lépései:a.) Az elszámolóház a befolyt források után

különböző mértékű belső kamatot fizet a


különböző mértékű belső kamatot fizet a forrásgyűjtőknek;

b.) Az elszámolóház finanszírozza a kihelyezéseket és belső kamatot fizet a kihelyezőknek;

c.) A treasury haszna (ha van ilyen) csökkenti a betétek (források) belső kamatát és növeli a hitelek (eszközök) kamatát.

2008.11.17


A Treasury kamateredményeA Treasury kamateredménye1. Saját pénzpiaci ügyletek kamata;2. Belső pénzpiaci ügyletek belső kamateredménye;

Tartalma:a.) A likviditásgazdálkodási tevékenységért kapott


a.) A likviditásgazdálkodási tevékenységért kapott kamat;

b.) A banki eszközök és források szerkezeti összetételének eltéréséből származó eredmény. (nyereség vagy veszteség)

2008.11.17


A bels ő kamat megállapításának módszerei A bels ő kamat megállapításának módszerei bruttó bels ő kamatelszámolás eseténbruttó bels ő kamatelszámolás esetén

1. Kamatrés-felosztás:�Alapelve: a kamateredmény egyik fele az eszközöket

illeti meg, a másik fele a forrásokat illeti meg;�Belső kamat megállapítása


1. Banki kamatláb - ellenkező oldali átlag kamatláb = „kamaterdmény”

2. Kamateredmény / 2 = „fél marzs”3. Fél marzs – adott oldal saját kamatbevétele =

„elszámoló ár”

2008.11.17


Példa kamatrés felosztásraPélda kamatrés felosztásra

Hitelügyletek Me Átlagállomány Kamatbevétel Kamat

1. ügylet Mó Ft 11 000 1 540 14%

2. ügylet Mó Ft 20 000 3 200 16%

3. ügylet Mó Ft 20 000 2 910 14,55%


Összesen Mó Ft 51 000 7 650 15%

1. Mennyi az elszámoló ár?2. Mennyi a belső kamat?3. Mennyi a kamateredmény?

Az ellenkező oldali átlagkamat 8,5%


2. Piaci kamat módszere2. Piaci kamat módszere�Minden egyes mérlegsort (terméket) önállóan értékel;�Kérdés az alternatív piaci ügyleti kamatláb mértéke;�Mi az alternatív piaci ügylet?�Mi a kamatlejárat?

KamateredményKamateredmény


Üzleti (vagy ügyleti) kamat-hozam.Kondíciós hányad.

Lejárati kamathozamStruktúra járulékKockázati kamateredmény

Az egyedi ügylet kamatának ésaz alternatív pénzpiaci ügyletkamatának különbözete.A kockázatmentes hozam.

Az aktív és passzív ügyletekkamatlejárat szerinti összetételébőladódó kamateredmény, mely azegyedi ügylet szintjén nemértelmezhető.


A nem kamatozó állományok kezeléseA nem kamatozó állományok kezelése

1. Miért fontos ezen tételek felosztása?2. Fontosabb csoportjaik



Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!



Pénzintézetek bels ő ellenőrzése


Bankismeret


A bels ő ellenőrzés helye a bankok A bels ő ellenőrzés helye a bankok szervezetébenszervezetében

1. Független� operatív munka;� operatív vezetők;2. Kívülről szemlél;

Függetlenített Függetlenített belső ellenőrzés !belső ellenőrzés !


2. Kívülről szemlél;3. FB felügyeli

2008.11.24

belső ellenőrzés !belső ellenőrzés !


A bels ő ellenőrzési rendszer kialakításának A bels ő ellenőrzési rendszer kialakításának szempontjaiszempontjai

� Szolgáltatási tevékenység és sajátosságai;� Szolgáltatási tevékenység kockázatai;� Törvényi előírások:

Belső ellenőrzési rendszer Belső ellenőr


� Elemei:

2008.11.24

-Bankok;-Szakosított hiteli-intézetek

-Szövetkezeti hitel-intézet;

-Pénzügyi vállalkozás

Belső ellenőrzés VIR

Tevékenységei:-Folyamatban épített ellenőrzés;-Vezetői ellenőrzés;-Belső ellenőrzési szervezet.

VezetőiInformációsRendszer

Internal control!


A bels ő ellenőrzési rendszer kialakításának A bels ő ellenőrzési rendszer kialakításának szempontjaiszempontjai

� Célja:� Ügyfelek védelme;� Tulajdonosok védelme;� Pénzügyi és egyéb információk szolgáltatása;

� Feladata:


� Feladata:� Hatályos jogszabályok betartása;� Belső szabályzatok kialakítása (jogszabályoknak megfelelően);� Javaslattétel a hibák helyreállítására;� Törvényességi, biztonsági és áttekinthetőségi szempontú

ellenőrzés;

� FB szerepe (alkalmazottak, vizsgálatai terv)

2008.11.24


A bels ő ellenőrzési rendszer elemeiA bels ő ellenőrzési rendszer elemei1. Folyamatba épített ellen őrzés� A munkafolyamat végrehajtása során munkafolyamati

szakaszonként ellenőrzési pontokat iktatunk be;� A „négy szem elvének” érvényesülése;� Az egyes szervezet munkatársainak kötelezettségei

(SZMSZ, munkaköri leírások).

2. Vezetői ellen őrzés


2. Vezetői ellen őrzés� A munkafolyamatban épített ellenőrzés megvalósulásának

vizsgálatai;� Beszámoltatás, jelentések készítése, teljesítmény értékelés;� Kettős jelentési rendszer kialakítása

3. Vezetői információs rendszer� Vezetőség részére információk biztosítása;� Külső adatszolgáltatáshoz szükséges információk

biztosítása;2008.11.24


4. 4. Függetlenített bels ő ellenőrzési szervezet (internal audit)

� Hpt. előírásainak betartása (magyar nyelvűség, jegybanki ellenőrizhetőség);

� Hpt. előírásai a feladatok vizsgálatok, munkaszervezés, felelősségi körök, FB , IG és az ügyvezetők tekintetében;

� Belső ellenőrzési szabályzat;

2008.11.24 Gál Erzsébet Gál Erzsébet Gál Erzsébet Gál Erzsébet ---- BankismeretBankismeretBankismeretBankismeret


A bels ő ellenőrzés éves munkarendjeA bels ő ellenőrzés éves munkarendje

Éves vizsgálati terv

Jogszabályi el őírásokon alapuló Kockázati kitettségen alapuló� Kiszervezés; � Aktív tevékenységek;� Kiszervezés; � Aktív tevékenységek;� Hitelintézet pénzváltójának (hitelezés, lejárt hitelek,

ellenőrzése; befektetések, kockázatkezelés)� Kereskedési könyvi kockázatok; � Passzív tevékenységek� Pénzmosás megelőzésének (likviditáskezelés, treasury,

vizsgálata; E/F bizottság (ALCO);� Peresített követelések vizsgálata. � BO tevékenységek



A bels ő ellenőrzés éves munkarendjeA bels ő ellenőrzés éves munkarendje

� Éves belső ellenőrzési terv összeállítása, elfogadása;

Terv szerinti vizsgálatok Rendkívüli vizsgálatok

� Az éves belső ellenőrzési terv végrehajtása� Az éves belső ellenőrzési terv végrehajtása

� Beszámolás



A bels ő ellenőrzés kiemelt feladataiA bels ő ellenőrzés kiemelt feladatai

1. Transzparencia:� Szervezettség;� Szabályszerűség;

2. Hatékonyság;

2. Kockázatkezelés eredményessége



Belső ellenőrzési munkamódszerekBelső ellenőrzési munkamódszerek1. Folyamatvizsgálat szabályozottság

vizsgálata;2. Belső ellenőrzési munkamódszerek:� Rendszerszemlélet;� Kockázati pontok meghatározása;� Egyszerűség;� Tömörség.


� Tömörség.

3. Vizsgálati módszerek:� Folyamatvizsgálat;� Összehasonlítások, elemzések;� Szemrevételezés;� Munkalapok; (specializáció, részletezettség, teljeskörűség,)� Mintavétel; (tételes, szúrópróbaszerű)� interjú

2008.11.24


A bels ő ellenőrzési vizsgálat A bels ő ellenőrzési vizsgálat lebonyolításalebonyolítása

1. Felkészülés az ellenőrzési feladatok megtervezése);Tartalma: � Vizsgálati célok kitűzése,� Vizsgálat típusának kiválasztása (átfogó, cél-, utó- és

témavizsgálat);témavizsgálat);� Vizsgálat módszereinek kiválasztása.

2. A vizsgálat lebonyolítása3. Vizsgálati jelentés elkészítése4. Javaslatok végrehajtása5. Utóvizsgálat



Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!


bankismeret - 193.6.12.228193.6.12.228/uigtk/uipz/hallgatoi/bankism_ge.pdf · portfolió- és...

Documents