barna sándor: biotermesztés
DESCRIPTION
Ökológiai gazdálkodásTRANSCRIPT
BIOTERMESZTÉS
Barna Sándor
Főiskolai tanársegéd
IRODALOM
- Szőke L. (szerk.) (2003):
Ökológiai gazdálkodás I-II. Nyíregyházi Főiskola MMFK, Nyíregyháza (főiskolai jegyzet)
- Sárközy P.-Seléndy Sz. (1991):
Biogazda 1., 2., 3. Biokultúra Egyesület, Bp.
- Seléndy Sz.-Dr. Solti G. (2005):
Ökogazdák kézikönyve, Szaktudás Kiadó, Bp.
- Biokontroll Hungária Nonprofit Kft (2006):
Az ökológiai gazdálkodás alap- és feltételrendszere2
MIÉRT ÖKOLÓGIAI EZ A GAZDÁLKODÁS?
Az ökológia tudományága nagyon leegyszerűsítve a különbözőéletközösségek működésével, a fajok populációinak egymásra hatásávalés környezetükhöz való alkalmazkodásával foglalkozik.
A mezőgazdasági területek is életközösségek, amelybe az ember – atermelés érdekében beavatkozik: műveli a talajt, igyekszik távol tartania gazdasági szempontból haszontalan növényeket, a kórokozókat éskártevőket.
A beavatkozás manapság nagy fosszilis üzemanyag igényű gépimunkákat, vegyszeres kezeléseket, műtrágyák használatát jelenti.
Az ökológiai gazdálkodás ezzel szemben megújuló energiaforrásokra,káros melléktermékek nélkül lebomló, biológiai eredetű növényvédőszerekre, a termő helyek, a termesztett fajok, fajták természetesadottságaira, ellenálló képességére, sokféleségére és társítására kell,hogy támaszkodjon.
Az ökológiai gazdálkodás különböző irányzatainak közös célja hosszútávon is fennmaradó, egyensúlyban lévő mezőgazdasági öko-rendszerekkialakítása.
3
A BIO/ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
FOGALMA
Legáltalánosabb megfogalmazás szerint:
Biogazdálkodáson a műtrágya és (szintetikus)
növény védőszer nélküli, a természetes biológiai
ciklusokra, szervestrágyázásra, biológiai
növényvédelemre alapuló gazdálkodási formát
értünk.
Szinonimái:
“organic” vagy “ecological” agriculture,
“biologischer vagy ökologischer Landbau”, 4
A BIO/ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
FOGALMA
A TANÁCS 834/2007/EK RENDELETE (2007. június 28.) azökológiai termelésről és az ökológiai termékekcímkézéséről:
„Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból ésélelmiszer-termelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözia legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magasszintű biodiverzitást, a természeti erőforrásokmegőrzését, a magas szintű állatjólléti szabványokalkalmazását és a bizonyos fogyasztók természetesanyagok és eljárások használatával előállított termékekiránti preferenciájával összhangban lévő termelésimódszereket. Az ökológiai termelési módszernek így kettőstársadalmi szerepe van, egyrészt gondoskodik olyanspeciális piacról, amely a fogyasztók ökológiai termékekiránti igényét kielégíti, másrészt olyan közjavakat termel,amelyek hozzájárulnak a környezet védelméhez és azállatjólléthez, valamint a vidékfejlesztéshez.”
5
A BIO/ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
FOGALMA
Márai Géza és szerzőtársai szerint:
„A bio- (öko-,organikus) gazdálkodás olyan környezetkímélő és megújító,különleges minőségű és teljes körű mező-, erdő- és tájgazdálkodást,élelmiszertermelést, valamint vidékfejlesztést jelent, amely a szigorúelőírások (EU, IFOAM, Biokultúra Egyesület) keretei között, különlegesellenőrzés és minősítés mellett, valamint aktív környezet- ésegészségvédelem, és életforma-változtatás igényével folyik.”
A Codex Alimentarius szerint:
„Az ökológiai gazdálkodás nem életforma, hanem „holisztikus termelési-gazdálkodási rendszer (a növénytermelésben és az állattenyésztésben),amelyik a nem mezőgazdasági eredetű ráfordításokkal szemben atermészetes eljárásokat részesíti előnyben. Ez úgy valósul meg, hogy –ahol csak lehetséges – talajművelési, biológiai és mechanikai módszereketalkalmaznak a szintetikus anyagok helyett.”
Sárközy a következőképpen értelmezi az ökogazdálkodást:
Az öko (vagy bio) –gazdálkodás a természetidegen anyagok felhasználásanélkül állítja elő termékeit. Olyan fenntartható, változatos, kiegyenlített,környezetmegóvó – egyúttal jövedelmező! – rendszerek létrehozásáratörekszik, amelyek értékes, egészséges táplálékot állítanak elő.
6
A BIO/ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
FOGALMA
IFOAM (International Federation of Organic Agriculture
Movements / Bio Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége)
szerint:
„Olyan mezőgazdálkodás, amely mind
gazdasági, mind ökológiai, mind pedig
szociális szempontból egyaránt
hosszútávon fenntartható.”
7
BIO VAGY ÖKOA hazai szakmai nyelvhasználatot áttekintve megállapítható, hogy az
öko-, bio-, előszavak és az ökológiai, biológia jelzők a mezőgazdaságra
vonatkoztatva ugyanazt a gazdálkodási formát takarják, ezt erősíti meg
az a tény is, hogy a 140/1999 (IX. 3.) Kormányrendelet már az ökológia
gazdálkodás kifejezését használta.
A biogazdálkodás elnevezés országonként változik (organikus, ill.
szerves, biológiai, ökológiai stb.), azonban ugyanazt jelenti.
A biogazdálkodás a mezőgazdasági üzemben a termék előállításával
kapcsolatos műveletek összessége (beleértve a csomagolást és a jelölést
is) mely a rá vonatkozó szabályok szerint van végrehajtva.
A törvényi megfogalmazás szerint mindazon termék ökológiai termék,
amely megfelel a minősítési rendszer követelményeinek.
8
BIO VAGY ÖKO?
Manapság gyakran alkalmazott jelzők a „bio” és az „öko” szavacskák,amelyeket az élelmiszerektől a napi használati tárgyakon, vegyipari cikkekenát a szórakoztató elektronika eszközeihez kapcsolva alkalmaznak azokkészítői, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják értékesíteni.
A fogyasztók számára a jelző pozitív üzenetet hordoz, mégpedig azt, hogy atermék az élet („bio”) folyamatainak vagy a környezet („öko”) sajátosságainakfigyelembevételével készült.
A mezőgazdasági alapanyagok és az élelmiszerek esetében:
Rájuk nézve az EU-ban, így Magyarországon is, jogszabály, a Tanács2092/91 / EGK Rendelete írja elő, hogy milyen követelmények betartásaesetén lehet a termék „bio”, „öko” jelölésű . Ez azt jelenti, hogy afogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés, és azt is, hogyszabálysértést követnek el mindazok, akik a jelölést nem az előírásoknakmegfelelően és ellenőrzési rendszerben előállított termékre alkalmazzák.
A „bio” („biológiai") megjelölés a legismertebb Magyarországon, bár a hazaijogszabályok az „ökológiai” szó használatát írják elő. Az EU országaibansaját nyelvükön ugyancsak ezeket a kifejezéseket és rövidítéseiket (öko, bio,eko, stb.) alkalmazzák az „organic" mellett.
9
BIO ÉS EGYÉB ELNEVEZÉSEK
A jogszabályi háttér miatt élesen elkülönül a bio
élelmiszer az egyéb divatos, de pontosan nem
körülírt fogalmaktól:
Alternatív (= más)
integrált (= speciális környezetkímélő
növényvédelemmel előállított)
natúr (= természetes),
reform,
vegyszermentes stb.
10
IFOAM
INTERNATIONAL FEDERATION OF ORGANIC AGRICULTURE MOVEMENTS /
BIO MEZŐGAZDASÁGI MOZGALMAK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE)
1972. Franciaország
A száz országban több mint 700 tagszervezetetmagában foglaló szövetség közzéteszi abiotermékek minőségi irányelveit, szervezi abiogazdálkodó mozgalom tapasztalatcseréjét,ellátja képviseletüket.
Teljes jogú magyar tagszervezete a BiokultúraEgyesület. 11
A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(RUDOLF STEINER)
A XX. századi ökológiai gazdálkodást megalapozó elméletek és mozgalmak a XIX. században
gyökereznek. Számos kutató dolgozott hosszú távú programok kialakításán már az 1800-as évek végén
is a természeti és a humán erőforrások megőrzése céljából.
Az I. világháború előtt sikerült szintetikus úton nitrogént előállítani. Ezt használták alapanyagul a
háború során különböző mérges gázok és robbanóanyag előállítására. A háború befejezése után
gondoltak a szintetikusan előállított nitrogén mezőgazdaságban való felhasználására.
20-as években, Németország keleti részén élő gazdák vették észre, hogy szarvasmarháiknál
termékenységi gondok lépnek fel. Az ő kérésükre Rudolf Steiner 12 előadást állított össze, 1924-ben
amellyel elindította biodinamikus mozgalmat.
Rudolf Steiner egy teljességre összpontosított mezőgazdaság képét vázolta fel. Szerinte a
mezőgazdasági üzemet a talaj, a növényzet, az állatok, és az ember zárt, szervezett egységeként kell
felfognunk, amiknek kölcsönösen ösztönözni kell egymás életfolyamatait.
Az évtized végére száz, az 1940-es évek elejére pedig már ezer mezőgazdasági üzemben dolgoztak a
környezet- és emberbarát elveket követve.
1930-ban a társaság (Demeter) megjelentetett egy lapot, hogy minél szélesebb körben megismertesse
szakmai tapasztalatait, majd 1932-ben megalapították a ma is létező Demeter Szövetséget, amely a
speciális gazdálkodásból származó biotermékek értékesítését hivatott megoldani.12
A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(HANS MÜLLER)
A szerves biológiai gazdálkodás alapjainak létrehozása a svájci Müllerházaspár nevéhez fűződik. A nitrogén nagyarányú felhasználásánakkövetkezményeként Hans Müller (svájci orvos) hamarosan észrevette, hogyaz ételek minősége romlik.
Hans Müller, aki paraszti családból származott és felsőfokú képesítéstszerzett. 1946-ban harmincad-magával biotermékeket előállító és értékesítőszövetkezetet hozott létre azzal az elsődleges céllal, hogy a minőség javításarévén kiegyensúlyozottabbá tegyék az értékesítést, ezáltal nagyobbbiztonságot teremtsenek a gazdálkodók számára. Kertész- ésgazdasszonyképző iskolát végzett felesége, Maria Müller mezőgazdasági,egészségügyi és táplálkozástudományi ismereteinek gyakorlati hasznát sajátkertjében kipróbálva számos, ma is alkalmazott módszert dolgozott ki,továbbá megreformálta a paraszti konyhát.
Müllerék úttörő tevékenysége nyomán az 1940-es évektől kezdve terjedt elNyugat-Európában a szerves biológiai gazdálkodás.
Ő indította el az első (szerves-biológiai) biogazdálkodási mozgalmat, amelyaz ő, és Hans Peter Rush nevéhez fűződik (Müller-Rush), ez volt az alapja amai BIOLAND szervezet elindulásának. 13
Angliában 1923-24-ben Anna Lady Bellford egy korábbanIndiában élő agronómussal, Sir Albert Howarddal kezdte elmeghonosítani az indiai komposztálást.
Lady Bellfordhoz fűződik a következő mondás is:
„A talaj élő szervezet, ne a növényt, hanem a talajt tápláld!”
A talaj-növény-ember egészségének összefüggéseit vizsgálta.
Howard-Balfour-módszer:
A szerves anyagok körforgásán, vagyis minden szerves anyagkomposzt formájában való újrafelhasználásán alapszik.
Mozgalmuk nyomán alapult meg később az Soil Assotiation,amely napjainkban is Anglia legfontosabb, ökológiaigazdálkodással foglalkozó kutató- és információs intézménye.
(Előírásai a Müller-Rush rendszerrel azonosnak mondhatók.)14
A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(ANNA LADY BELLFORD)
A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA
II. Világháború alatt a biodinamikus mozgalom be volttiltva.
Oka:
A biodinamikus gazdálkodás filozófiai háttere, azantropozófia volt.
Az 50-es évektől kezdve felgyorsul a munkaerőátáramlása a mezőgazdasági szférából az ipariba.
1950-ben a munkaerő 30 %-a a mezőgazdaságbandolgozott, 1990-es évekre ez 4 %-ra csökkent.
A fokozódó gépesítéssel és méretbeli növekedésselpárhuzamosan növekedett a kémiai anyagok használatais.
15
A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA
SZERVES-BIOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
A szerves-biológiai gazdálkodás alapműve:
Talajtermőképesség (Bodenfruchtbarkeit) 1968
Hans Peter Rusch
Rusch a mezőgazdaság első és legfontosabb feladatának a talaj termőképességének
növelését tekintette.
A talaj termőképességét biológiai tulajdonságként értelmezte, vagyis, hogy mennyire
alkalmas a termesztett növények élettani igényeit kielégíteni, mennyire sokoldalú a
talajélete, hogyan alakul a talaj által táplált növények állatok, ember egészsége.
Az irányzat elsőséget ad a humuszgazdálkodásnak, amit a talajtermőképesség
növelés legfontosabb eszközének tartanak. A termőképesség alakulásában a talaj
mikrobiológiai életének fontosságát hangsúlyozzák.
A talajművelésben a lehető legkevésbé bolygatják a szerves talajéletet, inkább
lazítóeszközöket alkalmaznak a forgatás helyett, illetve csak sekélyen forgatnak. A
gyomok irtását sorközi kultivátorozással, alkalmas időben végzett boronálással,
kapálással oldják meg.
A növényvédelemben enyhe, a természetben is előforduló mérgek (nikotin, piretrin,
kvasszia, mész, réz, kén) használata engedélyezett, a szintetikus szereket elvetik,
kivételt képeznek a rovarcsalogató feromonok esetében. A tápanyag-gazdálkodásban a
kálium és magnézium sókat használhatnak a termelők.
16
A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(PERMAKULTÚRA)
1975.
A permakultura (Permanent Agriculture) Ausztráliából indul, Bill Mollison nevéhezfűződik. David Holmgren-nel közösen írta meg a Permaculture I. című könyvet.
A fogalom a Permanent Agriculture angol szavak mozaikszava, vagyis az állandómezőgazdaság jelentést rejti magában.
"A permakultúra kifejezéssel egy integrált, folyamatosan szukcesszíven fejlődő, az emberszámára hasznos növények és állatok ökológiai kapcsolathálózatán alapuló rendszertneveztünk meg.„ (Mollison )
>> A permakultúra olyan mezőgazdaságilag produktív ökoszisztémának a tudatos tervezése éskialakítása, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák stabilitásával,rugalmasságával. Az embernek és természetes környezetének harmonikus integrációja, melybiztosítja számára az élelmet, energiát, lakást, valamint egyéb anyagi és szellemi szükségleteit.<< (Mollison, 1988.)
A gazdálkodási forma alapelve a minimális külső energia és anyagfelhasználás, a gazdálkodásszínhelyeinek, tájolásának, kialakításának a lehető legésszerűbb megvalósítása (pl. a háztájolása, a vízfelületek kihasználása, a belső udvar, a zöldséges, a gyümölcsös, a szántókelhelyezése.)
17
A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA 5.(PERMAKULTÚRA)
18
A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(WES LACKSON)
Wes Jackson módszere (É-Amerika)
Wes Jackson amerikai kutató 1985-ben publikálta az évelőgabonafélékről alkotott elképzeléseit. Az elmélet az iparszerűmezőgazdálkodást bírálja, de nem a vegyszerhasználat ellenindít frontális támadást, hanem a monokultúrákfenntarthatatlanságát hangsúlyozva a természetesökoszisztémák sokszínűségét helyezi előtérbe, a természeteséletközösségek vegetációs struktúráját imitálja a mezőgazdaságitermelés folyamán.
Az agroökoszisztéma bizonyos terményei a vad fajok funkcionálisanalógjaiként szerepelnek, a természetes növényi életközösségekvegetációs felépítésének utánzása során. Sikeres utánzás atermészetes ökoszisztémát stabilizáló folyamatok működéséteredményezi az agrár-ökoszisztémában is. Ebben az átfogóbbmegközelítésben a természet lemásolásával a természetesműködés funkcionális sajátságait építik be a mezőgazdaságba arendszer minden egyes kis komponensének részletes ismeretenélkül.
19
MASANOBU FUKUOKA
Japánból indult útjára a FUKUÓKA által elindított irányzat.
A japán mikrobiológus, MasanobuFukuoka a "Ne tégy semmit" mozgalombuzgó élharcosa, rendszerében tilos atalajművelés, a műtrágyázás, a gyomirtásés a növényvédelem.
Rendszerére jellemző, hogy akultúrnövények magjait agyagpéppeldrazsírozza, a területen tett bejárásaialkalmával elszórja és a kedvezőkörülmények közé került magok kelnek ki.
Gazdálkodása kezdetén egy teljesen kopársziget volt az elindulás alapja, ma ez asziget dús, erdővel és (élelmiszert adó)kultúrnövényekkel fedett, a növényekegyedi termőképessége maximálisankibontakozik, de a termésátlag - arendkívül változatos növényelrendezésmiatt alacsony.
20
MASANOBU FUKUOKA
21
A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS)
Már a XIX. század végén több kutató foglalkozott olyan hosszú távú programokkal,amelyeknek célja a termesztett és a humán erőforrások megőrzése.
Az elsők között volt Aldo Leopold és Charles Benbrook, akik a fenntartható fejlődésfilozófiáját a következőkben összegezték:
„Soha nem tudjuk elérni a természettel való harmóniát, amíg el akarjuk érni az emberteljes szabadságát, de törekedni kell rá.”
Aldo Leopold felismerte a természet megújuló képességét, továbbá azt, hogy az ökológiaiegyensúly fenntartásának alapja a vizek tisztaságának megóvása.
A fenntartható gazdálkodás kifejezés az 1980-as években vált ismerté szakmaikörökben, amikor a Világelemző Intézet (Worldwatch Institute) publikálta „Irány afenntartható társadalom” című művét.
1987-ben az amerikai törvényhozás kimondta, hogy a fenntartható fejlődésnektalálkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy, hogy ne csökkentse a következőgeneráció esélyeit. A fenntarthatóságnak a mezőgazdasági gazdálkodók stratégiájábanmeg kellene jelenni. A mezőgazdasági vállalkozók az alábbi lehetőségek közülválaszthatnak:
− A környezettel való teljes azonosulás;
− A környezettel való szoros kooperáció;
− A környezet tudatos és féltő befolyásolása;
− A környezet erőltetett, átalakító befolyásolása.22
A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI
1. Zárt gazdálkodási rendszer kialakítása, amely helyi
erőforrásokat használ.
A gazdálkodási forma célja az inputok és a veszteségek
minimalizálása, a gazdaság és a régió szintjén. Ezen elv
gyakorlati megvalósítása: a nitrogénkötő növények beépítése a
vetésforgóba és a saját termelésű abrak és tömegtakarmányok
felhasználása az állattartásban.
2. A talajok hosszú távú termékenységének fenntartása.
A talaj egy élő rendszer. Beavatkozni egy élő rendszerbe
mindig kockázatos vállalkozás. A talajban több milliónyi parányi
élőlény gondoskodik arról, hogy ez a rendszer működjön. Az
ökológiai gazdálkodásban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ezen
rendszer érintetlenül maradjon, illetve a lehető legkevesebb sérülést
szenvedje el. 23
A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI
3. A mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő
szennyezések minimalizálása.
A legszámottevőbb szennyezések: az erózió általi
talajkimosódás, mely a kimosódás helyén nem szennyez, de
azon a területen, ahol a kimosott anyag lerakódik ott káros
mennyiségű lehet a felhalmozódás. A másik a
növényvédőszer-maradványok szennyező hatása. Az előbbi
szennyező hatás kiküszöbölése a talajtakarás, a
rétegvonalak mentén történő művelés során valósulhat
meg, míg az utóbbi a növényvédő szerek elhagyásával.
24
A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI
4. Elegendő mennyiségű magas tápértékű élelmiszer
előállítása.
Az ökotermékek fő jellemzője a magasabb tápérték, ami a
termesztési rendszerből kihagyott “növényvédőszer-
hiánynak” tudható be.
5. A fosszilis energia használatának minimalizálása az
egész gazdálkodási rendszerben.
A növényvédő szerek és a szintetikus műtrágyák
elhagyása réven valósul meg ezen alapelv. A fent említett
eszközök helyett a természetes biológiai cikluson alapuló
folyamatokat kívánják serkenteni, és a megújuló
erőforrásokra építik az energia ellátást.25
A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI
6. A gazdaságban tartott állatok fiziológiai és etológiai
igényeinek kielégítése.
Az állatoknak elegendő helyett kell biztosítani ahhoz, hogy a
fajukra jellemző viselkedési formákat gyakorolni tudják.
Mint azt már korábban – az első alapelvként – említettem
a takarmányozást a gazdaságban előállított ökológiai
takarmányokkal kell megoldani, amennyiben ez nem
lehetséges akkor ellenőrzött ökológiai takarmányt kell
vásárol
„Az állattartással hozzá kell járulni a környezeti elemek
védelmét biztosító módon a mezőgazdasági termelési rendszer
egyensúlyának fenntartásához, a talaj szervesanyag-
tartalmának növeléséhez és a növények tápanyagigényének
kielégítéséhez, így biztosítva a talaj-növény, növény-állat és
az állat-talaj kapcsolatrendszer kialakítását és fenntartását.” 26
A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI
6. A gazdaságban tartott állatok fiziológiai és etológiai
igényeinek kielégítése.
Az állattartás szabályozása kimondja:
1. az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység.
2. Az állatoknak biztosítani kell a szabadban való mozgás
lehetőségét.
3. A termelőnek úgy kell korlátozni a tartott állatok számát, hogy a
gazdálkodási egységen belül biztosítva legyen a
növénytermesztés és az állattenyésztés egysége, egyúttal ez
megakadályozza a környezetszennyezés bármilyen formáját,
különösen a talaj, valamint a felszíni és a felszín alatti vizek
szennyezését.
4. Az állatok számának szoros összefüggésben kell lenni az általuk
termelt trágya elhelyezésére alkalmas terület nagyságával, hogy
elkerülhessék a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.27
A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI
7. A mezőgazdasági termelők és családjuk számára jó
megélhetést kell biztosítani.
Az ökogazdálkodás egy életforma, azonban ezen életformában
élőknek is biztosítani kell a megfelelő megélhetési szintet. A
„ökológiai” élet egy kis pluszt is ad a vidéki élet szépségéhez,
hiszen a természettel összhangban, harmóniában élve az emberi
kapcsolatokra több idő jut.
8. A vidéki környezet és a nem mezőgazdasági élőhelyek
megőrzése.
Ezen elv gyakorlatban a következőképpen valósul meg: erdősítés,
fásítás, sövények, vízi élőhelyek telepítése.28
ÉRVEK AZ KONVENCIONÁLIS
GAZDÁLKODÁS ELLEN
Közvetett a termelési alapokat romboló jelenségek:
A termőtalaj pusztulása, szervesanyag-tartalmának,
biológiai értékének csökkenése, savanyosodása.
Vizenyősödés, láposodás, szikesedés, illetve rezisztencia.
A gyomosodás, fajspektrum beszűkülés, rezisztencia.
A növényi és állati genetikai alapok beszűkülése,
pusztulása, a biodiverzitás (sokszínűség) csökkenése.
A mezőgazdasági területek és termékek ipari eredetű
szennyezése.
A mezőgazdasági terület csökkenése az iparosítás és az
urbanizáció következtében.29
ÉRVEK AZ KONVENCIONÁLIS
GAZDÁLKODÁS ELLEN
Közgazdasági, piaci, társadalmi jelenségek I.
Negatív externáliák (társadalmi költségek) rohamosnövekedése.
Az energiaigényes gazdálkodás erős függősége az energetikaipiactól.
A véges mennyiségű kőolaj árának hosszú távú törvényszerű ésexponenciális emelkedése, és ezzel a petrolkémiai bázisúanyagok és energiahordozók felhasználására alapozógazdálkodási stratégia előrelátható veszteségessé válása,ellehetetlenülése.
Az agrárolló ezekkel összefüggő erőteljes nyílása.
Az Európai Közösségen belül erősödő kapcsolatok afokozottabban piacorientált mezőgazdasági szektor kialakítása-,részben a túltermelés elkerülése érdekében.
Nagy kereskedelmi blokkok kialakulása Európában és Észak-Amerikában, a GATT tárgyalások.
A kivételezésre, védővámokra és lefölözésekre alapozó nemzetigazdasági és kereskedelem politikák.
30
ÉRVEK AZ KONVENCIONÁLIS
GAZDÁLKODÁS ELLEN
Közgazdasági, piaci, társadalmi jelenségek II.
A gyenge minőségű tömegáruk iránti fizetőképes keresleterőteljes csökkenése a likvid piacokon.
Társadalmi előítéletek az élelmiszerek minőségének ésbiztonságának vonatkozásában különösen, ha azokat újtechnológiák (besugárzás, biotechnológia, génsebészet)segítségével állították elő.
Növekvő társadalmi érzékenység környezetünk iránt, atermészeti erőforrások felhasználásának korlátozása.
Növekvő etikai érzékenység a biotechnológiával, azállatvédelemmel kapcsolatban.
Igény a változatosabb élelmiszer-kínálat iránt, szelektívebbvásárlási szokások.
A közvélemény fokozódó nyomása a „biztonságosabb”élelmiszerek előállítása érdekében.
31
ÉRVEK AZ KONVENCIONÁLIS
GAZDÁLKODÁS ELLEN
Az emberi létfeltételek közvetlen veszélyeztetettsége
Élővizek, talajvíz, rétegvíz, ivóvízbázisok elszennyeződése.
Szermaradványok feldúsulásának kiszámíthatatlan hatása
az élőlényekre, köztük az emberre.
Az élelmiszerek beltartalmának felhígulása.
Mindezekkel összefüggő humán egészségkárosodás.
Vadon élő növény- és állatfajok, természetes biotópok
veszélyeztetettsége.
Tájképi elszegényedés, ingerszegény környezet, az ember
belső (pszichikai, fizikai, biológiai) és külső (természeti,
társadalmi és építészeti) környezetének erős lepusztulása,
szellemi és lelki elsivárosodás. 32
ÉRVEK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
MELLETT
Az alapanyagok előállítása környezetkímélő – Ha szükséges,
biológiai módszereket vetnek be:
• A kártevőt fogyasztó fajokat helyeznek ki, vagy számukra
csalogató illatanyagokat juttatnak ki az érintett területre.
• Növényi kivonatokat, mikrobiológiai eredetű
készítményeket, vagy természetesen is előforduló szervetlen
vegyületeket alkalmaznak a növények kórokozóival,
kártevőivel szemben.
• Gyomirtó szerek használta helyett fizikai gyommentesítés,
gyomszabályozás, stabil növényi kultúrák kialakítása, stb.
33
ÉRVEK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
MELLETT
• Tiszta élelmiszerek – Az alapanyagot szennyezettségtől alehető legnagyobb mértékben mentes környezetben állítjákelő, tárolják és dolgozzák fel.
• Teljes értékű, ízgazdag, tápanyagokban gazdag élelmiszerek
Jó állapotú, tápanyagokkal harmonikusan, műtrágyákfelhasználása nélkül ellátott, élénk talajélettel rendelkezőtalajban termett növényekből és az ilyen takarmányt fogyasztóállatokból állítják elő.
• Szermaradvány-mentes élelmiszerek
Mesterségesen előállított (szintetikus), életidegen növényvédőszerek felhasználása nélkül termesztett növényekből és ilyenmódon termelt takarmányon tartott állatokból állítják elő. 34
ÉRVEK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
MELLETT
• Az ökológiai tartás a legnagyobb fokú állatjólétet biztosítja
Ökológiai tartásban az állatok jóléte, egészsége van a
középpontban: szabadon, vagy félszabad tartásban
nevelik, hormonokkal , antibiotikumokkal nem
kezelik azokat.
• Az ökológiai gazdálkodás természetközeli gazdálkodás.
Fenn kell tartania a hagyományos, nyílt mezőgazdasági
tájat, az alkalmazkodott helyi tájfajtákat, az élőhelyeket
és a fajok sokféleségét, mivel éppen ezekre alapozódik
termelés.
35
ÉRVEK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
MELLETT
• Az ökológiai tartás a legnagyobb fokú állatjólétet biztosítja
Ökológiai tartásban az állatok jóléte, egészsége van a
középpontban: szabadon, vagy félszabad tartásban
nevelik, hormonokkal , antibiotikumokkal nem
kezelik azokat.
• Az ökológiai gazdálkodás természetközeli gazdálkodás.
Fenn kell tartania a hagyományos, nyílt mezőgazdasági
tájat, az alkalmazkodott helyi tájfajtákat, az élőhelyeket
és a fajok sokféleségét, mivel éppen ezekre alapozódik
termelés.
36
ÉRVEK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
MELLETT
• Genetikailag módosított szervezetektől mentes
termelés. Az ökológiai gazdálkodás szempontjából a
genetikailag módosított növények termesztése durva
beavatkozás az ökológiai folyamatokba.
• Nagy kézi munkaigénye miatt több embernek ad
munkát - hátrányos helyzetű vidéki térségekben jó
fejlesztési irányvonal lehet.
• Csökkenti a kezeletlen mezőgazdasági hulladék
mennyiségét, mert minden szerves hulladékot
visszaforgat a termelésbe (trágyák, komposzt
formájában).37
ÉRVEK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
MELLETT
• A túltermelés ellen hat – mivel az ily módon elérhető
termés mennyisége kisebb.
• Az ökológiai gazdálkodással társadalmi szempontból
is hasznos, hiszen egészségesebb táplálkozással
bizonyos betegségek kialakulása megelőzhető, így
csökkenthetők a betegellátás költségei.
• Az ökológiai gazdálkodás társadalmi szempontból
azért is hasznos, mert egészségesebb táplálkozással
bizonyos betegségek kialakulása megelőzhető, így
csökkenhetnek a betegellátó rendszerek költségei is.38
MIÉRT ÉRDEMES AZ ÖKOLÓGIAI (BIO)
ELŐÁLLÍTÁSÚ ÉLELMISZERT
VÁLASZTANI?
Növényvédő szerek kockázatokkal ésmellékhatásokkal
1) A nem ökológiai (a továbbiakban konvencionális)növénytermesztésről általánosságban elmondható:
2) a legtöbb növényvédőszer felhasználása még atechnológiai fegyelem maximális betartása mellettsem tekinthető kockázatmentesnek .
3) A gyártási, szállítási, hulladékkezelési problémák
4) már kijuttatáskor – különösen ha ez légi útontörténik – a növényvédő szerek egy része elsodródikés észrevétlenül szennyez más növényi kultúrákat,vizeket, lakóterületeket.
5) A várakozási idők betartása sem garancia arra, hogya vegyszer teljesen lebomlott, ráadásul abomlástermék is egészség-károsító lehet. 39
MIÉRT ÉRDEMES AZ ÖKOLÓGIAI (BIO)
ELŐÁLLÍTÁSÚ ÉLELMISZERT
VÁLASZTANI?
1. A mezőgazdaságban, élelmiszeriparban felhasznált
kémiai anyagok egészségkárosító hatása csak
részben zárható ki állatkísérletekkel.
2. Az itt nyert eredményeket fenntartásokkal kell
kezelni, mert a kísérleti élőlények másként
reagálhatnak, mint az ember, ezen túl hosszú, akár
több évtizedes behatások is okozhatnak betegséget.
3. Nem, vagy alig ismert egyes maradványok,
bomlástermékek egymásra való hatása. Ezért nem
modellezhetők megbízhatóan vegyszerek környezet
kémiai-biológiai és – az egyéni érzékenységben
meglévő különbségek miatt – az egészségügyi
hatások. 40
MIÉRT ÉRDEMES AZ ÖKOLÓGIAI (BIO)
ELŐÁLLÍTÁSÚ ÉLELMISZERT
VÁLASZTANI?
A növényvédő szerek egészségkárosító hatásai
• daganatos megbetegedéseket okozhatnak;
• fejlődési rendellenességeket okozhatnak;
• károsíthatják a hormonális rendszert;
• károsíthatják az immunrendszert;
• károsíthatják az idegrendszer;
• károsíthatják az örökítő anyagot;
• allergiát okozhatnak , vagy segíthetnek elő.
• Számolnunk kell azzal, hogy egyes tényezőkkritikus mértékben felerősíthetik egymáshatását. 41
MIÉRT ÉRDEMES AZ ÖKOLÓGIAI (BIO)
ELŐÁLLÍTÁSÚ ÉLELMISZERT
VÁLASZTANI?
A műtrágyák és az élelmiszerminőség
Tény, hogy műtrágyák felhasználásával nagyobb a termések érhetők el, mint az ökológiai gazdálkodásban
engedélyezett anyagokkal felhasználásával.
A nagyobb hozamhoz azonban általában gyengébb minőség párosul.
Vizsgálatok igazolják, hogy a nitrogén műtrágyák felhasználásával termesztett zöldségfélék nitrát
tartalma többszöröse lehet a lassúbb, de kiegyensúlyozottabb tápanyag ellátást biztosító
komposzttal kezeltekének.
Valamennyi nitrát jelenléte a növény szöveteiben természetes, mennyisége azonban igen nagymértékben
függ a tápanyag utánpótlás módjától. A nitrogén műtrágyák sajnos nem csak az élelmiszerek nitrát- nitrit tartalmát emelhetik meg, hanem az ivóvízbe kerülve is
veszélyeztethetik egészségünket. 42
MIÉRT ÉRDEMES AZ ÖKOLÓGIAI (BIO)
ELŐÁLLÍTÁSÚ ÉLELMISZERT
VÁLASZTANI?
A műtrágyák és az élelmiszerminőség
A közvetlen egészségügyi hatás mellett a műtrágyázás hozzájárulhat:
• talajaink elsavanyodásához,
• egyes toxikus elemek (pl. alumínium) mobilizálódásához,
• egyes nélkülözhetetlen elemek kimosódásához, illetve felvehetetlen állapotba kerüléséhez vezethet.
• Fontos tudni, hogy a szokványos gazdálkodás mai gyakorlatába csak a fő táp elemeket (nitrogén, foszfor
és kálium) pótolják, a növények ezzel szemben az egyéb elemek egész sorát vonják ki a talajból. Ezzel a
gazdálkodási gyakorlattal a termőföld idővel elszegényedik és csak nyomelemekben szegény
élelmiszerrel tud bennünket ellátni . 43
A BIOTERMÉKEK JELLEMZŐI, ELŐNYEI
Vitamin, nyomelem és ásványi anyag tartalom, nehézfémek. A biozöldségek, gyümölcsök vitamintartalma magasabb, amit a kutatók részben az ökológiai gazdálkodás
tápanyag-utánpótlási rendszerének, részben pedig a gyomirtó szerek kiiktatásának tulajdonítanak.
Az ökotermékekben több ásványi anyagot és nyomelemeket, de kevesebb nehézfémet lehetett kimutatni.
Egészségvédő anyagok a zöldségekben, gyümölcsökben. Másodlagos növényi anyagok, például a fenolok nagyobb mennyiségben keletkeznek az ökológiai
termesztésű növényekben. (A fenolok olyan növényi anyagcseretermékek, amelyek az emberben egészségvédő
hatásúak; hozzájárulnak a daganatos betegségek megelőzéséhez, segítik az immunrendszer működését, szabályozzák a vérnyomást, baktérium és vírusellenes
hatásúak valamint antioxidánsként viselkednek.) 44
A BIOTERMÉKEK JELLEMZŐI, ELŐNYEI
Több szárazanyag, kevesebb nitrát. Az ökológiai növénytermesztésben tilos a nitrogén műtrágyák és a kémiai eljárásokkal oldhatóbbá
tett egyéb tápanyagforrások felhasználása, ezért a növények lassabban növekednek, és a szövetek
kevesebb vizet tartalmaznak. A magasabb szárazanyag tartalom egyértelműen jobb
tárolhatóságot eredményez (a bioburgonyánál akár 50%-kal is kisebb lehet a tárolási veszteség). A jobb tárolhatóság a kisebb vízvesztéssel és a tömörebb szövetek jobb ellenállóképességével függ össze. A
biozöldségek alacsonyabb nitrát tartalma egyértelműen a nitrogén műtrágyák mellőzésére
vezethető vissza. 45
A BIOTERMÉKEK JELLEMZŐI, ELŐNYEI
Növényvédőszer maradékok. Nem ökológiai előállítású élelmiszerekben gyakran kimutathatók növényvédő szer
maradványok (A 2002-es vizsgálatsorozat szerint a konvencionális minták 75%-ában találtak ilyeneket.) Ezzel
szemben a biotermék minták nagyságrendekkel kisebb arányban és mennyiségben tartalmaztak
szermaradványokat. Gyakori kérdés, hogy miként biztosítható az, hogy az
ökotermékekbe egyáltalán ne kerüljenek méreganyagok a környezetből. Sajnos a biotermelés is kitett a máshonnan
(levegőből, csapadékból, öntözővízből, stb.) származó szennyeződéseknek, azt azonban biztosítja, hogy a termelés
során ne kerüljenek további veszélyes anyagok (növényvédőszer-maradványok, gyógyszer-maradványok
stb.) az élelmiszereinkbe. Ezzel elérhető, hogy szervezetünk méregtelenítő kapacitása lényegesen kisebb terhelésnek
legyen kitéve. 46
A BIOTERMÉKEK JELLEMZŐI, ELŐNYEI
Génmanipuláció, adalékanyagok. Az
ökotermék előállítás feltételrendszere
szabályozza az alkalmazható adalék- (E-számok
szerint felsorolva) és segédanyagok és a
felhasználható, nem ökológiai eredetű
alapanyagok körét. A felhasználható adalék- és
segédanyagok köre szűk, közös jellemzőjük, hogy
a közvélekedés szerint is ártalmatlanok, de még
ezek is csak akkor alkalmazhatók, ha nélkülük
nem lehet az adott élelmiszert (biztonságosan)
előállítani. A genetikailag módosított szervezetek
és származékaik felhasználása természetesen a
feldolgozás során sem engedélyezett. 47
A BIOTERMÉKEK JELLEMZŐI, ELŐNYEI
Ionizáló sugárzás. Az ökotermékek előállítására vonatkozó jogszabályok tiltják az élelmiszerek
besugárzását ionizáló sugárzással. Kísérleti állatokon igazolták az ionizáló sugárzással kezelt táplálék
kedvezőtlen hatását. Az ilyen takarmányt fogyasztó állatoknak rövidebb lett az élettartama, kisebb volt a
szaporulata, nőtt a halvaszületések és a daganatok száma, hiánytünetek és növekedési zavarok mutatkoztak, nőtt a
vese-, máj és ivarszervi rendellenességek száma, gyakoribb lett az immunrendszer zavara és csökkent a fehérvérsejtek
száma.
Érzékszervi tulajdonságok. A kóstolási próbákon általában a zöldségek és gyümölcsök ökológiai változatát találták ízletesebbnek. Almánál ehhez járult a nagyobb hússzilárdság és a kellemes cukor/sav arány. A kisebb víztartalom miatt a biozöldségekben, gyümölcsökben
magasabb az íz és illatanyagok töménysége. 48
A BIOTERMÉKEK JELLEMZŐI, ELŐNYEI
Biofoton emisszió. Egy új, kevéssé ismert vizsgálati módszerrel hasonlítottak össze ökológiai és
konvencionális termékeket. (A vizsgálat során az élő sejtek fénykibocsátását mérik. A napsütésből
származó energiát a sejtek tárolják, ami a lebomlási anyagcsere folyamatok során kibocsátott biofoton
(fény) formájában felszabadul. Feltételezik, hogy a nagyobb fénykibocsátó képesség kedvező élettani
hatásokkal jár. A tartós "fénytároló képességből" jó élelmiszerminőségre lehet következtetni.) A mérések
során az ökotermékek fénykibocsátó képessége magasabbnak bizonyult.
Esszenciális aminosav tartalom. A biogabonákbanés -hüvelyes termésekben kedvezőbb aminosavprofilt
találtak, mint a konvencionális előállításúakban, feltehetően az eltérő nitrogén pótlási módszerek
miatt. 49
A BIOTERMÉKEK JELLEMZŐI, ELŐNYEI
Kevesebb gombatoxin. Irodalmi adatok szerint a bio növényekben kevesebb a gombatoxin (fuzárium-és egyéb más gombák emberi egészségre ártalmas
méreganyagai) és ritkábban is mutatható ki. Ennek fő magyarázata a biogazdálkodásban alkalmazott
vetésforgó, amelyről korábban már történt említés.
Az anyatej minősége. A biotermékekkel táplálkozó anyák tejében magasabb volt az omega-3 zsírsavak és a telítetlen zsírsavak mennyisége és az ökotermékek
táplálkozásbeli arányának megfelelően csökken a növényvédőszer maradványok koncentrációja.
Termékenység változása. Az ökotermékkeltáplálkozó férfiaknál átlag 30%-kal találták
magasabbnak a spermaszámot.50
BIOGAZDÁLKODÁS KONTRA
KONVENCIONÁLIS GAZDÁLKODÁS
A biogazdálkodás több szempontból eltér a szokványos (főleg azún. „ipari mezőgazdaság” jegyében meghonosodott) eljárásoktól.
– nem szennyezi a talajt és az élővizeket mérgező vegyületekkel;
– a biológiai sokrétűség fenntartására törekszik a növény- és azállatvilágban egyaránt;
– törekszik a talajszerkezet és a talajban élő szervezetekegyensúlyának fenntartására;
– a szervesanyag-tartalom növelése révén mérsékli az ásványitápanyagok kilúgozódását, kimosódását;
– a növényvédelemben szintén erősen támaszkodik atermészetes egyensúly megőrzésére; ugyancsak természetszerűmódszerekkel igyekszik az állandó növényvédőszer-használatothelyettesíteni;
– elsősorban a természetes, a helyi és a megújulóenergiatartalékok feltárására törekszik;
– az energiatakarékos módszerek alkalmazása révén is csökkentia gazdaság függőségét a külső erőforrásoktól.
51
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS –
FELELŐSSÉGGEL KÖRNYEZETÜNKÉRT
Elsodródás és bemosódás. A növényvédő szerek jelentős része nem éri el a növény felületét permetezéskor, hanem elsodródik, belőlük
sok bemosódik a talajba vagy a felszíni és felszín alatti vizekbe. Légi kijuttatás esetén különösen nagy az elsodródás, más növénykultúrák, vagy akár lakóövezeteket szennyezésének esélye. A biogazdaságban
alkalmazható anyagok kockázatai elenyészők, szemben a szokványos gazdálkodás vegyszereivel.
Levegőszennyezés. Egyes növényvédő szerek illékonyak, így nagyobb mennyiségben kerülnek be légkörbe. Gyakran mutatnak ki például gyomirtó szert csapadékban! Egyes mezőgazdasági károsítók
ellen használt hatóanyagok erősen rombolják a Földet védő ózonréteget.
Talajszennyezés. A talajba kerülő növényvédő szerek felhalmozódhatnak. Az emberre, állatra, növényre mérgező hatás
mellett jelentős mellékhatás, hogy a talajba jutó vegyszerek blokkolják, pusztítják a lebontásban döntő fontosságú
életközösségeket. A talaj mélyebb rétegeiben, ahol reduktív viszonyok uralkodnak és eleve csekély az élettevékenység, szermaradványok és
bomlástermékek még inkább felhalmozódhatnak. Egyes talajmintákban igen nagy mennyiségű klórozott szénhidrogén mutatható ki, még jóval a felhasználás beszüntetése után is.
52
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS –
FELELŐSSÉGGEL KÖRNYEZETÜNKÉRT
Vízszennyezés. Egy növényvédő szer vízszennyező hatása lebomlásának sebességétől és vízoldhatóságától függ. Míg a talajokban a felszíni réteg oxidatív viszonyai, és a jelentős mikrobiológiai tevékenység
elősegítheti a szermaradványok lebomlását, a talajvízben a folyamat szinte mérhetetlenül lassúvá válhat. A melegvérű élőlényekre kevésbé
veszélyes, viszonylag gyors lebomlású, ezért környezetkímélőnek mondott piretroid hatóanyagú rovarölő szerek kifejezetten mérgezően
hatnak a halakra is.
Állattartás és környezetvédelem. Az istállótrágya nagy becsben tartott tápanyagpótló anyag az ökológiai növénytermesztésben,
szakszerűtlenül kezelve azonban környezetszennyezővé válhat. Az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint a trágyát kijuttatásig úgy kell elhelyezni, hogy folyékony része sem elfolyással, sem elszivárogva ne
szennyezhesse a felszín feletti és alatti vizeket. Az egységnyi területre kijuttatatható istállótrágya mennyisége is korlátozott (170 kg nitrogén hatóanyag /ha/év), mert a túltrágyázás veszélyeztethetné a környezet vízkészleteit. Az ökológiai gazdálkodási feltételrendszer értelmében a
legelőkön az állatsűrűséget úgy kell szabályozni, hogy ne következzenek be taposási és túllegeltetési károk.
Gyártási, szállítási és hulladékkezelési problémák. A növényvédő szerek előállításának és felhasználásának minden fázisában
bekövetkezhetnek balesetek, illetve a gyártás során keletkező veszélyes hulladékok valamint a csomagolóanyagok elhelyezéséről, meg-
semmisítéséről is gondoskodni kell (kellene). 53
ÖKOGAZDÁLKODÁS HELYZETE
NEMZETKÖZI
2003-ban a világon összesen
26,4 millió hektár mezőgazdasági terültet
műveltek összesen 558 ezer gazdaságban.
A területek abszolút nagysága azon országokban
jelentős, melyek területe is jelentős, ezért érdemes
megnézni, hogy az összes mezőgazdasági területhez
viszonyítva hogyan alakul az ökoterületek aránya.
Olaszország az egyetlen olyan ország, mely az
ökoterületek abszolút és a relatív nagyságát
vizsgálva a világ első 10 országába, tehát
példaként áll minden ország előtt.54
A VILÁG ELSŐ TÍZ LEGNAGYOBB
ÖKOTERÜLETTEL RENDELKEZŐ ORSZÁGAI
55
ÖKOTERÜLETEK ARÁNYA AZ ÖSSZES
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETHEZ (%)
56
ÖKOLÓGIAILAG MŰVELT MEZŐGAZDASÁGI
TERÜLETEK A FÖLDÖN 2005-BEN
57
ÖKOLÓGIAI ÖKOLÓGIAI MŰVELÉS ALATT
ÁLLÓ FÖLD TERÜLETEK A VILÁGON
58
Összesen 22,8 millió ha
Ausztrália: 11,5 millió ha
Olaszország: 1.05 millió ha
Anglia: 695e ha
Németország: 735e ha
USA: 930e ha
ÖKOLÓGIAI TERMELÉSRE HASZNÁLT
TERÜLETEK A VILÁGON (2005.)
59
Az ökológiai területek nagysága és az ökoélelmiszerek forgalma (2002).
ÖKÖGAZDASÁG ADATOK
Legtöbb ökogazdasággal rendelkező ország:
Olaszország 56.440
Mexikó 27.282
Ausztria 18.292
Spanyolország 15.607
Németország 14.703
Átlagos ökogazdaság méretek:
Ausztria, Svájc 15,6-15,7 ha
Görögország <5 ha
Norvégia 13 ha
Magyarországon az átlagos birtokméret 103,6 ha. 60
A VILÁG BIO-ÉLELMISZER
KERESKEDELMÉNEK BECSÜLT FORGALMA
61
1 FŐRE JUTÓ BIO ÉLELMISZERFOGYASZTÁS
62
A jelentős növekedés mögött a
fogyasztók egyre erősebb
törekvése áll, hogy megőrizzék
egészségüket és a természeti
környezetet, továbbá
folyamatosan növekszik a
vásárlók ellenérzése a GMO-s
élelmiszerek iránt is.
Az óvatosabb előrejelzések szerint
a világ bioélelmiszer forgalma
2008-ra 80 mrd USD
nagyságrendet érhet el.
EURÓPA
1920-as években kezdődött
1920-as évek óta dinamikus növekedés
legjelentősebb fejlődés:
Skandinávia
mediterrán országok
a világon termelt öko termékek fele itt kerülpiacra
legnagyobb fogyasztók:
Németország
Franciaország
Nagy-Britannia
Svájc 63
EU 25 – ÖKOTERÜLETEK A TELJES
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET %-ÁBAN, 2003-BAN
64
A növekedés évi 25 % volt 1986 és 1999 között az Európai Unió országaiban.
A legnagyobb növekedést a skandináv és a mediterrán országok, illetve később
Németország és az Egyesült Királyság érték el.
EU 25 – ÖKOTERÜLETEK A TELJES
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET %-ÁBAN, 2005-BEN
65
EURÓPAI ORSZÁGOK ÖKOLÓGIAILAG MŰVELT
FÖLDTERÜLETEI ORSZÁGONKÉNT 2005-BEN
66
A biotermelés európai növekedése a
környezetvédő és egészségtudatos
fogyasztói törekvések és a politikai
támogatás szerencsés
kölcsönhatásának eredménye.
A fogyasztó számára kívánatos
élelmiszerek megkülönböztetésének
lehetőségét az állami feltételek
megteremtése, a jogi szabályozás
biztosította.
ÖKOTERÜLETEK VÁLTOZÁSA NÉHÁNY
ORSZÁGBAN
67
A grafikon adatai azt mutatják, hogy a legegyenletesebb a növekedés
Németországban volt, a legdinamikusabb pedig Olaszországban.
A legkorábban, 1992-ben Ausztriában indult meg a fejlődés, de ebben az
országban már az 1997. évi csúcshoz viszonyítva visszalépés is
mutatkozik.4 Dániában 1995-től, az Egyesült Királyságban pedig
gyakorlatilag 1997-től lendült meg a fejlődés.
BIOGAZDÁLKODÁS EURÓPÁN KÍVÜL
AFRIKA
Összesen alig több mint 435 ezer hektáron folyik
ellenőrzött organikus gazdálkodás, ez a teljes
mezőgazdasági terület nagyon kis része és a gazdaságonkénti
terület nagyság is kicsi, mivel ezt a 435 ezer hektárt 118 ezer
gazda műveli meg, tehát az átlagos birtokméret 3 hektár
körüli.
68
BIOGAZDÁLKODÁS EURÓPÁN KÍVÜL
AFRIKA
Komoly vegyszerhasználat csak nagyon intenzív kultúráknál
Számos hagyományos termesztési módszer megfelel az ökológiai
gazdálkodás alapelveinek
kevés ellenőrzött termesztés
kevés állami támogatás
Bennszülöttek több évszázados tapasztalatainak elismerése, alkalmazása
elsősorban a déli országokban fejlődik
közel 300 000 ha
Egyiptomban jelentős- gyapot és tea
külföldi ellenőrző szervezetek
nincs saját szabályozás
Kávé: Uganda, Tanzánia, Madagaszkár
Gyapot: Uganda, Szenegál, Egyiptom, Mozambik
Kakaó: Tanzánia, Elefántcsont part, Madagaszkár
Vanília: Madagaszkár
Kókusz: Madagaszkár
Avokádó: Dél-Afrika, Uganda
69
BIOGAZDÁLKODÁS EURÓPÁN KÍVÜL
ÁZSIA
Az ázsiai ökoterületek nagysága 736 ezer hektár és 65 ezer
gazdaság folytat ökotermelést. Az ázsiai térségben kiemelkedő
szerepe van Kínának és a jelentősége az elkövetkező években tovább
fog nőni, mert a kínai kormány az ökotermesztés központi
támogatását tervezi.
Az ökogazdálkodás szempontjából legjelentősebb országok:
70
BIOGAZDÁLKODÁS EURÓPÁN KÍVÜL
ÁZSIA
Nagyon kis arányban
Legjelentősebb: Kína, India, Thaiföld, Izrael
900 000 ha terület
nincs belföldi piac
hiányos szabályozás és ellenőrzés
India: növényi termékek
Kína: szója, napraforgó, rizs, tea, gyógynövény,
bambusz
Korea: zöldség, gyümölcs, rizs
Japán:rizs, tea
Izrael:zöldség, gyümölcs, dió71
BIOGAZDÁLKODÁS EURÓPÁN KÍVÜL
AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA
Legnagyobb ökoterülettel rendelkezik, > 11 millió ha,
de ez az összes mezőgazdaságilag művelt területnek
csak a 2.48%-a.
A több millió hektáron 1.730 farmer gazdálkodik, a
gazdaságok átlagos nagysága több mint 6 ezer hektár.
Az ökoterületek nagy részén extenzív állattenyésztés
folyik.
Óceániában az ökoterületek nagysága 46 ezer hektár
körüli. A legnagyobb területtel Új-Zéland rendelkezik, a
40 ezer hektárt 780 gazdálkodó műveli. Jelentősebb
termékek: kivi, zöldség- gyümölcsfélék (alma, szőlő),
tejtermékek és a hús. 72
BIOGAZDÁLKODÁS EURÓPÁN KÍVÜL
AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA
legnagyobb a világon
nagy része legelő- legeltetéses állattartás
termékek nagy része exportra
1992 óta saját szabályozás
húsmarha
zöldség, gyümölcs
tejtermékek
rizs
gyapjú
bor
zöldség vetőmag
birkahús
Új-Zéland: kiwi, alma, zöldség 73
BIOGAZDÁLKODÁS EURÓPÁN KÍVÜL
AMERIKA
Latin- és Dél-Amerika
5,8 millió ha
az össz. terület 0,5%
legjelentősebbek: Argentína, Uruguay, Brazília, Chile
Észak-Amerika
-USA: 950 000 ha / -végleges, teljes körű szabályozás 2002 /
-növekvő igény, támogatottság
-Kanada 487 500 ha / átalakulás alatt
74
ÖKOGAZDÁLKODÁS HELYZETE
MAGYARORSZÁG
Kialakulása:
A magyar biogazdálkodás története alig két évtizedre tekinthet vissza.
A magyar ökomozgalom 1. állomása: 1983-ban megalakult a Biokultúra klub. Alapítói:biogazdálkodók, környezet- és egészségvédők
1986. Natura Gazdasági Társaság holland szakemberek segítségével néhánynagyüzemben exportcélú termelést indított el. A minősítési és ellenőrzési feladatokat aholland SEC (Stichting Ekomerk Controlle) - később SKAL- szervezet látta el.
1987-ben vált országos egyesületté, s lett teljes jogú tagja az IFOAM-nak.
1991-ben, mivel az IFOAM egyik irányelve kimondta, hogy lehetőleg nemzeti minősítőszervezet működjön minden tagországban, a Biokultúra Egyesület vette át ezt afeladatot.
1996-tól egy, a Biokultúra Egyesülettől független szervezet, a Biokontroll HungáriaKht. vette át a minősítés szerepét, hiszen az uniós előírások értelmében azökogazdálkodás ellenőrzését csak olyan független ellenőrző szerv végezheti, amely nemfolytat más tevékenységet. 75
ÖKOGAZDÁLKODÁS HELYZETE
MAGYARORSZÁG
Az ökoszemlélet területi alakulása Magyarországon
A Biokultúra Egyesület adatai szerint az országban abiogazdaságok „foltszerűen”, egymás közelébenhelyezkednek el.
Érdekes jelenség, hogy a nyugat-magyarországi részekeninkább a konzervipar, hűtőipar, méz-, bébiétel-gyártásfigyelhető meg. A biogazdálkodás tehát rátelepül ahagyományos, de ma már a külföldi importtal szemben nemversenyképes és nem jövedelmező feldolgozóipariszerkezetre.
Az ország déli részén, elsősorban Békésben nő az ökológiaigazdálkodással foglalkozók száma, de Borsodban ésSzabolcs-Szatmárban is többen élnek a lehetőséggel.
A gazdaságok számát tekintve a Dél- és Észak-alföldi, illetveaz észak-magyarországi régió megelőzi a többit. A termelésbevont terület nagyságát tekintve a Közép- és Dél-dunántúlitérségben Komárom valamint Baranya megye emelkedik ki. 76
ÖKOGAZDÁLKODÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
(ELLENŐRZÖTT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA) 2007.
77
ÖKOGAZDÁLKODÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
ELLENŐRZÖTT TERÜLET NAGYSÁGA (HA) 2007.
78
ÖKOGAZDÁLKODÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA
79
330 327
471
764
995
1155
14201353
1249 1203
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Vállakozások száma 1998-2007
AZ ELLENRZÖTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁS
SZERINTI ÖSSZETÉTELE 2007-BEN
80
ÁTÁLLÁSI TERÜLETEK HASZNOSÍTÁS
SZERINTI MEGOSZLÁSA
81
AZ ÁTÁLLT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁS
SZERINTI ÖSSZETÉTELE 2007-BEN
82
AZ ÁTÁLLÁSI TERÜLETEK ÖSSZETÉTELE
2007-BEN
83
AZ ÁTÁLLT TERÜLETEK ÖSSZETÉTELE
2007-BEN
84
ÁLLATTARTÓ GAZDASÁGOK SZÁMOSÁLLAT
ÖSSZETÉTELE 2007-BEN
85
MIÉRT NEM TERJED GYORSABB ÜTEMBEN
MAGYARORSZÁGON AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS
• környezetbarát gazdálkodás üzleti érdekeket sért, elsősorban a
műtrágyát és a szintetikus növényvédő szereket gyártók és
forgalmazók érdekeit.
• az intenzív termesztéshez ragaszkodó gazdákéit, akik nem, vagy
csak kisebb mértékben részesülhetnek a korábban megszokott
állami támogatásban.
• A két éve elfogadott agrár-környezetvédelmi program, illetve
támogatási rendszer hatása alig észrevehető a hazai
környezetbarát gazdálkodáson.
• A termelők többsége elszigetelten, átfogó szakmai irányítás és
érdekképviselet nélkül tevékenykedik.
• A szemléletváltozás nem megy egyik évről a másikra.
86
BIOKULTÚRA EGYESÜLET
Jelenleg 32 hazai és 13 külföldi helyi csoportjuk van,tagjainak száma 1400 fő körüli.
Az Egyesület legfontosabb feladata:
•Az egyesület részt vesz a nemzetközi ellenőrzési ésminősítési rendszer továbbfejlesztésében és hazaiműködtetésében. A tevékenységének célja, hogy biztosítsa azökotermékekkel folytatott kereskedelem tisztaságát: védje atermelőt a tisztességtelen konkurencia ellen; garanciátnyújtson a vevőnek az ökotermék minőségéről.
Célja:
Az ökológiai mezőgazdálkodás elterjedésének előmozdítása;
Az ökológiai mezőgazdálkodást folytatók összefogása;
Az egyén boldogulása, az ember és természeti környezete harmonikus kapcsolatának a fejlesztése. 87
BIOKULTÚRA EGYESÜLET
FELADATA
Biztosítani az egyesület által alapított Biokontroll Hungária Kht. működését,
függetlenségét a tanúsított termékek biztonságos értékesítése céljából;
Az ökológiai gazdálkodás segítése, terjesztése, érdekképviselete;
Kapcsolattartás nemzetközi szervezetekkel. Az ökológiai gazdálkodók és gazdálkodás képviselete bel- és külföldön;
Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatási és tudományos eredmények megjelenítése;
Terjessze a környezettudatos élet és természettel összhangban álló életforma előnyeit;
Az ökológiai termékek hazai fogyasztásának fellendítése bemutatókkal, propagandával;
A kertbarát mozgalom kiszélesítése az ökológiai gazdálkodás térnyerése céljából;
Ökológiai információ szolgáltatás;
A Falusi Turizmus és az ökológiai gazdálkodás kapcsolatrendszerének
kiépítése és fejlesztése.88
BIOKULTÚRA EGYESÜLET
FELADATA 1.
A. kapcsolatot tart és együttműködik az ökológiai mezőgazdálkodással foglalkozó hazai, külföldi és nemzetközi társszervezetekkel,
B. az ökológiai mezőgazdálkodás térnyerése céljából támogatja a kertbarát mozgalom kiszélesítését, ökológiai mintagazdaságok
kialakítását,
C. előmozdítja a falusi ökoturizmus és az ökológiai mezőgazdálkodás kölcsönhatását,
D. szerepet vállal a hagyományos és őshonos állat- és növényfajták génállományának megőrzésében,
E. elősegíti az ökológiai kutató-fejlesztő tevékenység eredményeinek gyakorlati hasznosítását,
F. támogatja a természet- és környezetvédelmet,
G. előmozdítja ellenőrzött, biológiai, környezetkímélő, energiatakarékos és hulladékhasznosító eljárások feltárását,
terjesztését,
H. törekszik a természeti környezet és az emberi táplálék környezetidegen vegyi, biológiai és egyéb anyagokkal történő
terhelésének csökkentésére – támogatja minőségi szempontból értékesebb, egészségesebb, táplálóbb termények, termékek és
élelmiszerek elméleti és gyakorlati előállítási módjait.89
BIOKULTÚRA EGYESÜLET
FELADATA 2.
A. kapcsolatot tart és együttműködik az ökológiai mezőgazdálkodással foglalkozó hazai, külföldi és nemzetközi társszervezetekkel,
B. az ökológiai mezőgazdálkodás térnyerése céljából támogatja a kertbarát mozgalom kiszélesítését, ökológiai mintagazdaságok
kialakítását,
C. előmozdítja a falusi ökoturizmus és az ökológiai mezőgazdálkodás kölcsönhatását,
D. szerepet vállal a hagyományos és őshonos állat- és növényfajták génállományának megőrzésében,
E. elősegíti az ökológiai kutató-fejlesztő tevékenység eredményeinek gyakorlati hasznosítását,
F. támogatja a természet- és környezetvédelmet,
G. előmozdítja ellenőrzött, biológiai, környezetkímélő, energiatakarékos és hulladékhasznosító eljárások feltárását,
terjesztését,
H. törekszik a természeti környezet és az emberi táplálék környezetidegen vegyi, biológiai és egyéb anyagokkal történő
terhelésének csökkentésére – támogatja minőségi szempontból értékesebb, egészségesebb, táplálóbb termények, termékek és
élelmiszerek elméleti és gyakorlati előállítási módjait.90
ÖKOLÓGIAI
GAZDÁLKODÁS
JOGSZABÁLYI
HÁTTERE
Barna Sándor
Főiskolai tanársegéd
AZ ÖKOLÓGIA GAZDÁLKODÁS JÖVŐBELI
PERSPEKTÍVÁI EURÓPÁBAN
Hosszú távon az ökológiai gazdálkodás jelentheti a
mezőgazdaság és a környezetvédelem számára a
megoldást!
De a jövőre vonatkozóan nem szabad túlzott
optimizmussal bírni!
2 ok:
– az állami szerepvállalás szerepe a
mezőgazdaságban csökkeni fog, (WTO előirányzatai
alapján);
– és az ökológiai gazdálkodás magasabb termelési
költségeiből következő magasabb értékesítési árak
lesznek a piacon és emiatt a fogyasztás nem fog
jelentős mértékben továbbnőni. 92
AZ ÖKOLÓGIA GAZDÁLKODÁS JÖVŐBELI
PERSPEKTÍVÁI EURÓPÁBAN
Az ökológiai gazdálkodás számára három lehetséges út:
1. pesszimista szcenárió
a már átállt és átállás alatt álló gazdaságok nem
növelik tovább területeiket
piaci liberalizáció hatására – például a GMO
technológia elterjedése – piaci lehetőségeik nem
nőnek tovább
az értékesítésből származó bevételeik stagnálni
kezdenek
további növekedés érekében kifejtett marketing
tevékenységek megtérülése az idő előre haladtával
csökkenni fog
93
AZ ÖKOLÓGIA GAZDÁLKODÁS JÖVŐBELI
PERSPEKTÍVÁI EURÓPÁBAN
Az ökológiai gazdálkodás számára három lehetséges út:
2. második szcenárió
területi növekedés tovább folytatódik
Az újonnan belépő gazdák között nem az árutermelők
lesznek túlsúlyban, hanem a gazdálkodás
filozófiáját hirdető gazdák.
az ökogazdálkodás szellemisége az elsődleges és
az ökonómia tényezőket nem veszik figyelembe a
termelés során
94
AZ ÖKOLÓGIA GAZDÁLKODÁS JÖVŐBELI
PERSPEKTÍVÁI EURÓPÁBAN
Az ökológiai gazdálkodás számára három lehetséges út:
3. optimista szcenárió
területek tovább növekednek
a fogyasztási oldal, a magasabb árak ellenére is
nőni fog,
Ok:
a fogyasztók az egészségesebb, természetesebb
élelmiszereket fogják preferálni a génmanipuláltakkal
ellentétben
95
EURÓPA TANÁCS ÖKOGAZDÁKODÁSRÓL
SZÓLÓ AKCIÓTERV (2004.)
1. Az ökológiai gazdálkodást szabályozó uniós rendelet
kiegészítése
Az ökológia gazdálkodás népszerűsítése.
Több éves európai méretű ismeretterjesztő és
reklámkampány kidolgozása.
2. Internetes adatbázis kiépítése, melyen a különböző
ellenőrzési előírások megtalálhatók és összehasonlíthatók.
3. Az állati és növényi eredetű termékekre vonatkozóan azok
termelési és értékesítési adatainak gyűjtése kutatási
célokra.
4. A termelő és értékesítő szövetkezetek szerepének
növelése, mert a további támogatások kifizetésének
rendszerét az unió ezen szervezeteken keresztül kívánja
megvalósítani. 96
EURÓPA TANÁCS ÖKOGAZDÁKODÁSRÓL
SZÓLÓ AKCIÓTERV (2004.)
A tanács nyomatékosan ajánlja a tagállamoknak, hogy a nemzeti
vidékfejlesztési programjaikban az alábbi tényezőket
hangsúlyozzák:
Az ökotermékek keresleti oldalának növelése, új minőségi
paraméterek bevezetésével;
Átfogó tervek kidolgozás annak érdekében, hogy hosszútávon
megőrizzék a természeti környezetet.
Az ökotermelés során ne csak részlegesen állítsák át a
gazdaságokat, hanem teljes mértékben;
Szaktanácsadás elősegítése;
Gyakorlati és elméleti képzés továbbfejlesztése, mely magában
foglalja a termelést, feldolgozást, marketinget és az értékesítést;
Minél több környezetileg érzékeny területen alkalmazzák az
ökogazdálkodást.97
EURÓPA TANÁCS ÖKOGAZDÁKODÁSRÓL
SZÓLÓ AKCIÓTERV (2004.)
7. Az ökológiai termelés különböző módjainak további
kutatása.
8. Az organikus gazdálkodás alapelveinek világos
meghatározása, átláthatóbb szabályozás készítése.
9. Az organikus gazdálkodás integráltságának biztosítása, az
előírások egyértelműsége révén az átállási időszak végének jobb
kiszámíthatósága.
10. A már elkészült és jövőben harmonizálásra kerülő
szabályok az ökogazdálkodásban:
– az engedélyezett szerek listájának egységesítése;
– az organikus borkészítés szabályainak tisztázása a specialitások
figyelembevételével;
– az állatjólét növelése a vonatkozó előírások szigorítása réven;
– az ökogazdálkodás célterületeinek kiterjesztése, mint például a
vízkultúrás termesztés;
– a környezettel kapcsolatos normák fejlesztése (emergiahasználat,
biodiverzitás, földhasználat);
98
EURÓPA TANÁCS ÖKOGAZDÁKODÁSRÓL
SZÓLÓ AKCIÓTERV (2004.)
11. A szaktanácsadás gyakorlati megvalósulása érdekében egy
szakérői testület létrehozása.
12. Az EU 2092/91. sz. rendeletében tisztázni kell az élelmiszerekre
vonatkozóan, hogy az organikus termék meghatározott határérték
alatt a későbbiekben sem tartalmazhassanak-e GMO-t.
13. Az ellenőrző szervezetek és hatóságok ellenőrző
rendszerének továbbfejlesztése a keresztellenőrzések és a
kockázatelemzés megvalósítása révén.
14. JRC7 keretein belül folytatni kell a már megkezdett
kutatásokat.
15. A tagállamokban meg kell vizsgálni a parcellaazonosítás
lehetőségeit az ökogazdálkodásra vonatkozóan.
16. Jobb koordináció megvalósítása az ellenőrző szervezetek
között, valamint az ellenőrző szervezetek és a szabályozó testület
között.
17. Az akkreditálási rendszer továbbfejlesztése.
99
EURÓPA TANÁCS ÖKOGAZDÁKODÁSRÓL
SZÓLÓ AKCIÓTERV (2004.)
18. A tanács nyilvánosságra akarja hozni a tagállamok ellenőrző
szervei által készített éves jelentéseket, melyekben a
statisztikai adatokon kívül a szabálysértések típusát és számát.
19. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a harmadik
országok az egyenértékűségi listára minél előbb
felkerüljenek. Az ellenőrző szervezetekről listát kell készíteni és
értékelni kell tevékenységüket a kölcsönös megfelelőség
szempontjából. A kölcsönös megfeleltetés során figyelembe kell
venni az adott ország klimatikus viszonyait, gazdasági fejlettségét
és az organikus gazdálkodás fejlettségi szintjét.
20. Az organikus gazdálkodásra vonatkozóan össze kell
hasonlítani a Codex Alimentarius, a közösségi és az IFOAM
előírásokat.
Segíteni kell a fejlődő országokban az organikus termelés
fejlődését, a támogatásoknál előnybe kell részesíteni az
ökotermelést.100
TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS KERETEIT
MEGHATÁROZÓ IRÁNYELVEK
TERMŐHELYHEZ ILLŐ FAJ ÉS FAJTAVÁLASZTÁS
A faj és a fajta legyen ellenálló a károsítókkal szemben, és
mindig alkalmazkodjék a termőhely talajtani, domborzati és
éghajlati adottságaihoz.
VETÉSFORGÓ:
Célja a talaj termékenységének megóvása, a kártevők és
kórokozók láncolatának megszakítása, a gyomok
elterjedésének megakadályozása.
Kialakításának szempontjai:
– legalább négyszakaszú legyen;
– nitrogéngyűjtő- és fogyasztó növények váltsák egymást és legalább 15%
pillangós szerepeljen a vetésforgóban;
– a tápanyagigényes és a kevésbé tápanyagigényes növények, valamint a
mélyen és sekélyen gyökerezők váltsák egymást;
– az azonos betegségre és kártevőre érzékeny növények ne kerüljenek
egymás után ugyanarra a helyre;
101
TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS KERETEIT
MEGHATÁROZÓ IRÁNYELVEK
TALAJVÉDELEM, TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS
A legfontosabb szempont, hogy a talaj termékenysége ne
csökkenjen, hanem lehetőség szerint nőjön.
Ökológiai gazdálkodásban tilos:
tápanyag-utánpótlásra szintetikus készítményeket (műtrágyát),
szennyvíziszapot, fekáliát kijuttatni.
Megengedettek: (sőt megfelelő mennyiségben javasolt)
az istállótrágya,
az ásványi talajjavító anyagok,
a biogazdálkodás melléktermékeiből készült komposzt,
a mikrobiológiai készítmények,
egyéb engedélyezett tápanyagutánpótló anyagok alkalmazása.
102
TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS KERETEIT
MEGHATÁROZÓ IRÁNYELVEK
NÖVÉNYVÉDELEM
A növényvédelem célja a károsító szervezetek kártételének
kárküszöb szint alá csökkentése, illetve a kártétel e szint
alatt tartása különböző eszközökkel.
A KÁROSÍTÓK TELJES KIIRTÁSA NEM CÉL!
CÉL a kártétel visszaszorítása és megelőzés
Tilos: a szintetikus növényvédő szerek használata
Ajánlott:
helyesen kialakított vetésforgó,
megfelelő faj- és fajtaválasztás;
hasznos szervezetek számára élőhely biztosítása;
növényi kölcsönhatások kihasználása, riasztónövények
szükség szerinti alkalmazása;
permetezés növényi kivonatokkal, valamint az ellenőrző
szervezet által engedélyezett szerekkel.
103
TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS KERETEIT
MEGHATÁROZÓ IRÁNYELVEK
ÁLLATTENYÉSZTÉS
Az előírások kidolgozása az egyes fajok természetes
igényeinek, viselkedésének figyelembevételével
történt .
Feltételrendszerük szabályozza:
állatok származása, állatállomány növelése;
elhelyezés módja, állatsűrűség, almozás;
takarmányozás;
állatgyógyászat;
fejés, állatszállítás, állatvágás;
méhészeti előírások.104
TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS KERETEIT
MEGHATÁROZÓ IRÁNYELVEK
BIOTERMÉKEK TÁROLÁSA, FELDOLGOZÁSA
Alapvető követelmény a biotermékek elkülönített tárolása.
Feldolgozási eljárásként javasolt:
a szárítás,
aszalás,
természetes anyagokon való szűrés,
hőkezelés,
centrifugálás,
erjesztés.
A feltételrendszer részletesen tartalmazza a feldolgozás során
felhasználható anyagokat.105
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSA
IFOAM szabványok
Uniós jogszabályok:
A TANACS 2092/91 RENDELETE
(mezőgazdasági termékek ökológiai
termeléséről)
A TANÁCS 1804/1999/EK RENDELETE
(állattenyésztés)
Hazai jogszabályok:
140/1999 (IX.3.) Kormányrendelet
74/2004 FVM rendelet
Biokontroll Hungaria Kht.
Alapfeltételrendszere 106
IFOAM SZABVÁNYOK
Meghatározzák az ökotermékek termesztésének,
előállításának, feldolgozásának és
kereskedelmének módját.
Keretet nyújtanak az ellenőrző testületeknek és
szabványkidolgozó szervezeteknek a saját
minősítési szabványainak kidolgozásához.
Öncélúan nem minősíthetnek.
Az IFOAM-alapszabványok irányelveket,
javaslatokat, alapnormákat és derogációkat
tartalmaznak.107
FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS
Az ENSz két szakosított szervezete, a FAO (Élelmezési
és Mezőgazdasági Szervezet) és a WHO (Egészségügyi
Világ Szervezet) által létrehozott rendszerben
kidolgozott, különféle nevű dokumentumok összessége a
Codex.
A mezőgazdasági termelésre vonatkozó harmonizált
iránymutatásokat tartalmaz:
ökominőségű élelmiszer termelésére feldolgozására
megjelölésére
és forgalomba hozatalára vonatkozó irányelvek108
FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS
Az ENSz két szakosított szervezete, a FAO (Élelmezési
és Mezőgazdasági Szervezet) és a WHO (Egészségügyi
Világ Szervezet) által létrehozott rendszerben
kidolgozott, különféle nevű dokumentumok összessége
a Codex.
Ezek a dokumentumok minden regionális (pl. az EU)
és nemzeti (természetesen a magyar is) élelmiszer
szabályozás alapjául szolgálnak.
109
FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS FELÉPÍTÉSE
110
FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS
A Codex dokumentumok fajtái
1. Szabványok (standards)
2. Gyakorlati szabályok (Codex of
Practice)
3. Útmutatók (Guidelines)
111
FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS
Szabványok (standards)
Ezek a legjellemzőbb dokumentumok, sokféle témával
foglalkoznak. Legfontosabb csoportjaik a következők:
1. Termék szabványok
Egyes termékek/termékcsoportok követelményeit
(összetétel, adalékok, szennyező anyagok, jelölés,
vizsgálati módszer, stb.) rögzítik.
2. Általános szabványok
Valamennyi élelmiszerre vonatkozó, általános
követelményeket (pl. jelölés, adalékanyagok,
szennyező anyagok) szabályoznak
3. Vizsgálati és mintavételi szabványok
4. Peszticid-, állatgyógyszer maradék szabványok112
FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS
Gyakorlati szabályok (Codex of Practice)
Az élelmiszer lánc egészében, vagy egy-egy területén
(pl.előállítás, szállítás, étkeztetés, stb.) alkalmazandó
fontos eljárásokat írja le. Legismertebb és talán
legfontosabb az élelmiszer-higiéniára vonatkozó
dokumentum (ennek egyik melléklete a megjelenése
óta önálló életet élő és mindenütt alkalmazott HACCP
rendszer leírása)
113
FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS
Útmutatók (Guidelines)
Kétféle fajtájuk van:
Az élelmiszerlánc egyes fontos területein alkalmazandó
elvek, politikák rögzítése. Ilyenek pl:
Mikrobiológiai kockázat becslés
Génmódosított élelmiszerek kockázat becslése
Import-export ellenőrzés és bizonylatolás
Eszenciális tápanyagok élelmiszerhez adása
Az elvek, politikák megvalósítása egyes területeken.
Ilyenek, pl. a tápanyag összetételi állítások, a bio
élelmiszerek jelölése, stb.114
EU TANACS 2092/91 RENDELETE
A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÖKOLÓGIAI
TERMELÉSÉRŐL, VALAMINT A
MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKEN ÉS
ÉLELMISZEREKEN ERRE UTALÓ
JELÖLÉSEKRŐL
1991. június 24.
Módosítása:
A TANÁCS 392/2004/EK RENDELETE
(2004. február 24.) 115
EU TANACS 2092/91 RENDELETE
1993-ban lépett érvénybe.
Felépítése:
1-3. cikk: Rendelet hatálya
feldolgozatlan mezőgazdasági növényi termékek
haszonállatok
feldolgozatlan állati termékek
emberi fogyasztásra szánt, alapvetően egy vagy több növényi
eredetű összetevőből álló termékek
116
EU TANACS 2092/91 RENDELETE
4. Cikk Fogalom meghatározások
5. Cikk Címkézés szabályai
6.-7. cikk Előállítási szabályok
8.-9. cikk Ellenőrzési rendszer
10. cikk Az ellenőrzési rendszernek való
megfelelésre utaló jelölés
11. cikk Harmadik országból történő
behozatal
12. cikk Szabad mozgás a Közösségen belül
13.-16. cikk Közigazgatási rendelkezések
és végrehajtás 117
EU TANACS 2092/91 RENDELETE
I. MELLÉKLET
A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN FOLYÓ ÖKOLÓGIAI TERMELÉS ELVEI
II. MELLÉKLET
A TRÁGYÁZÁSHOZ ÉS A TALAJJAVÍTÁSHOZ HASZNÁLT TERMÉKEK
III. MELLÉKLET
AZ ELLENŐRZÉS MINIMUMKÖVETELMÉNYEI ÉS ELŐVIGYÁZATOSSÁGI
INTÉZKEDÉSEK A 8. ÉS A 9. CIKKBEN EMLÍTETT ELLENŐRZÉSI
RENDSZER KERETÉBEN
IV. MELLÉKLET
A 8. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJÁBAN ELŐÍRT ÉRTESÍTÉSBEN
SZEREPLŐ INFORMÁCIÓK
V. MELLÉKLET
AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZERNEK VALÓ MEGFELELÉSRE UTALÓ
JELÖLÉS
118
ÚJ RENDELET AZ EURÓPAI BIOÉLELMISZER-
ÁGAZAT TOVÁBBI FEJLŐDÉSE ÉRDEKÉBEN
A TANÁCS 834/2007/EK RENDELETE
(2007. június 28.)
az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek
címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon
kívül helyezéséről
2009. január 1-jétől lép majd életbe.
119
ÚJ RENDELET AZ EURÓPAI BIOÉLELMISZER-
ÁGAZAT TOVÁBBI FEJLŐDÉSE ÉRDEKÉBEN
Az új szabályok célkitűzések, elvek és alapszabályok az ökológiai
termelés területén,
új, állandó behozatali rendszer és egy összehangoltabb ellenőrzési
rendszer bevezetése
Az EU ökocímke használata kötelező lesz, ám kísérheti nemzeti
vagy magánlogó.
A termékek termesztési helyét a fogyasztók tájékoztatása érdekében
szintén fel kell tüntetni.
Egy élelmiszer csak akkor jogosult az ökocímkére, ha
összetevőinek legalább 95 százaléka biogazdálkodásból
származik.
A géntechnológiával módosított szervezetekre továbbra is tiltás
vonatkozik.
A biogazdálkodásban engedélyezett anyagok jegyzéke
változatlan marad.
Az új szabályok ezenkívül alapot teremtenek az ökológiai
akvakultúra, bor, alga és élesztő további szabályozására.120
ÚJ RENDELET AZ EURÓPAI BIOÉLELMISZER-
ÁGAZAT TOVÁBBI FEJLŐDÉSE ÉRDEKÉBEN
Egyértelmű célokat, elveket és termelési szabályokat jelöl ki a
biogazdálkodásoknak, miközben rugalmasságot biztosít a helyi
körülmények és a fejlettségi szintek tekintetében;
Biztosítja, hogy a célkitűzéseket és elveket az ökológiai
állatállomány, az akvakultúra, a növénytermesztés és
takarmánytermelés, valamint a bioélelmiszer-gyártás minden
szintjén egyformán alkalmazzák;
nem tiltja a szigorúbb egyéni szabványokat;
nem terjed ki az éttermekre és étkezdékre, de megengedi, hogy
a tagállamok igény szerint szabályozzák az ágazatot a rendelet
2011-es EU-szintű felülvizsgálatáig;
erősíti a kockázatalapú ellenőrzés szemléletét, és úgy javítja az
ellenőrző rendszert, hogy összhangba hozza az összes élelmiszerre és
takarmányra alkalmazandó hivatalos uniós élelmiszer- és
takarmányellenőrző rendszerrel;
a régiből az új rendeletbe átvezetendő részletes szabályok alapját
képezi, és többek között tartalmazza az anyagokat, az ellenőrző és
további részletes szabályokat.
121
A 2092/91/EGK RENDELET MAGYARORSZÁGI
VÉGREHAJTÁSÁT SZABÁLYZÓ JOGSZABÁLYOK
140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
ökológiai követelmények szerinti előállításáról,
forgalmazásáról és jelöléséről
74/2004. (V. 1.) FVM rendelet
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
ökológiai követelmények szerinti előállításának,
forgalmazásának és jelölésének egyes eljárási
szabályairól122
A 2092/91/EGK RENDELET MAGYARORSZÁGI
VÉGREHAJTÁSÁT SZABÁLYZÓ JOGSZABÁLYOK
A rendeletek célja az ökológiai (biológiai)
gazdálkodás - nemzetközi előírásokat is figyelembe
vevő - feltételeinek és ellenőrzési rendjének
meghatározása, ezáltal a piaci verseny
tisztaságának biztosítása, valamint a termelők és a
fogyasztók kölcsönös kapcsolatában a bizalom
erősítése, a fogyasztók egészségének védelme.
123
A 2092/91/EGK RENDELET MAGYARORSZÁGI
VÉGREHAJTÁSÁT SZABÁLYZÓ JOGSZABÁLYOK
A kormányrendeletek célja:
az ökológiai termeléssel előállított
mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
arányának növelése az agrártermelésen
belül
a környezetvédelmi szempontok
érvényesülésének elősegítése.
124
A 2092/91/EGK RENDELET MAGYARORSZÁGI
VÉGREHAJTÁSÁT SZABÁLYZÓ JOGSZABÁLYOK
A jogi szabályozás hatálya:
magyarországi ökológiai termelés és körülményei
Az ökológiai termelést megelőző átállás folyamatának,
a termeléstől a feldolgozáson át a forgalmazásig terjedő
összehangolt feltételei
a külföldről behozott ökológiai jelölésű termékek hazai
feldolgozásának, forgalmazásának feltételei
125
A 2092/91/EGK RENDELET MAGYARORSZÁGI
VÉGREHAJTÁSÁT SZABÁLYZÓ JOGSZABÁLYOK
A jogszabályok rögzítik:
az ökológiai termelésből származó
mezőgazdasági termékek és élelmiszerek jelölésére
az ökológiai termék termelésével, előállításával,
forgalmazásával foglalkozó személyekre
valamint
az ökológiai termelés szakmai ellenőrzésével
foglalkozó
és tanúsítvány kiadására jogosult szervezetek
hatósági elismerésére
és működésének feltételeire
vonatkozó előírásokat is.
126
A 2092/91/EGK RENDELET MAGYARORSZÁGI
VÉGREHAJTÁSÁT SZABÁLYZÓ JOGSZABÁLYOK
Az ökológiai termelés, forgalmazás szakmai
ellenőrzését és a minősítő tanúsítvány kiadását a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
által elismert (feljogosított) ellenőrző szervezetek
végzik.
A jogszabályi előírások értelmében az ökológiai
termelésből származó termékeken fel kell tüntetni:
ellenőrző szervezet nevét
és kódszámát.
(Ilyen ellenőrző szervezet pl. a Biokontroll Hungária.)127
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
ISMÉTLÉS/
BIODINAMIKUS
GAZDÁLKODÁS
Barna Sándor
Főiskolai tanársegéd
A BIO/ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
FOGALMA
Legáltalánosabb megfogalmazás szerint:
Biogazdálkodáson a műtrágya és (szintetikus)
növény védőszer nélküli, a természetes
biológiai ciklusokra, szervestrágyázásra,
biológiai növényvédelemre alapuló
gazdálkodási formát értünk.
Szinonimái:
“organic” vagy “ecological” agriculture,
“biologischer vagy ökologischer Landbau”, 129
A BIOGAZDÁLKODÁS IRÁNYZATAI(RUDOLF STEINER)
20-as években, Németország keleti részén élő gazdák vették
észre, hogy szarvasmarháiknál termékenységi gondok lépnek
fel. Az ő kérésükre Rudolf Steiner 12 előadást állított össze,
1924-ben amellyel elindította biodinamikus mozgalmat.
Rudolf Steiner egy teljességre összpontosított
mezőgazdaság képét vázolta fel. Szerinte a mezőgazdasági
üzemet a talaj, a növényzet, az állatok, és az ember zárt,
szervezett egységeként kell felfognunk, amiknek
kölcsönösen ösztönözni kell egymás életfolyamatait.
1932-ben megalapították a ma is létező Demeter
Szövetséget, amely a speciális gazdálkodásból származó
biotermékek értékesítését hivatott megoldani. 130
A BIOGAZDÁLKODÁS IRÁNYZATAI
A szerves biológiai gazdálkodás
A nitrogén nagyarányú felhasználásánakkövetkezményeként Hans Müller (svájci orvos) hamarosanészrevette, hogy az ételek minősége romlik.
Ő indította el az első (szerves-biológiai) biogazdálkodásimozgalmat, amely az ő, és Hans Peter Rush nevéhez fűződik(Müller-Rush), ez volt az alapja a mai BIOLAND szervezetelindulásának.
Angliában 1923-24-ben Anna Lady Bellford egy korábbanIndiában élő agronómussal, Sir Albert Howarddal kezdte elmeghonosítani az indiai komposztálást.
A talaj-növény-ember egészségének összefüggéseit vizsgálta.
Mozgalmuk nyomán alapult meg később az Soil Assotiation,amely napjainkban is Anglia legfontosabb, ökológiaigazdálkodással foglalkozó kutató- és információs intézménye.
131
A BIOGAZDÁLKODÁS IRÁNYZATAI
A szerves-biológiai gazdálkodás alapműve: Talajtermőképesség (Bodenfruchtbarkeit)1968 Hans Peter Rusch a mezőgazdaság első és legfontosabb feladatának a talajtermőképességének növelését tekintette.
Az irányzat elsőséget ad a humuszgazdálkodásnak, amit a talajtermőképességnövelés legfontosabb eszközének tartanak. A termőképesség alakulásában a talajmikrobiológiai életének fontosságát hangsúlyozzák. A talajművelésben a lehetőlegkevésbé bolygatják a szerves talajéletet, inkább lazítóeszközöket alkalmaznak aforgatás helyett, illetve csak sekélyen forgatnak. A gyomok irtását sorközikultivátorozással, alkalmas időben végzett boronálással, kapálással oldják meg. Anövényvédelemben enyhe, a természetben is előforduló mérgek.
1975. A permakultura (Permanent Agriculture) Ausztráliából indul, Bill Mollison„állandó mezőgazdaság”
A gazdálkodási forma alapelve a minimális külső energia és anyagfelhasználás, agazdálkodás színhelyeinek, tájolásának, kialakításának a lehető legésszerűbbmegvalósítása
Japánból indult útjára a FUKUÓKA által elindított irányzat.
A japán mikrobiológus, Masanobu Fukuoka a "Ne tégy semmit" mozgalom buzgóélharcosa, rendszerében tilos a talajművelés, a műtrágyázás, a gyomirtás és anövényvédelem.
132
A BIOGAZDÁLKODÁS IRÁNYZATAI(FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS)
Aldo Leopold és Charles Benbrook,
fenntartható fejlődés filozófiáját a következőkben összegezték:
„Soha nem tudjuk elérni a természettel való harmóniát, amíg elakarjuk érni az ember teljes szabadságát, de törekedni kell rá.”
A fenntartható gazdálkodás kifejezés az 1980-as években váltismerté szakmai körökben, amikor a Világelemző Intézet(Worldwatch Institute) publikálta „Irány a fenntartható társadalom”című művét.
1987-ben az amerikai törvényhozás kimondta, hogy a fenntarthatófejlődésnek találkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy,hogy ne csökkentse a következő generáció esélyeit.
− A környezettel való teljes azonosulás;
− A környezettel való szoros kooperáció;
− A környezet tudatos és féltő befolyásolása;
− A környezet erőltetett, átalakító befolyásolása. 133
A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI 1/3.
1. Zárt gazdálkodási rendszer kialakítása, amely helyi erőforrásokat
használ.
A gazdálkodási forma célja az inputok és a veszteségek minimalizálása, a
gazdaság és a régió szintjén.
• a nitrogénkötő növények beépítése a vetésforgóba
• saját termelésű abrak és tömegtakarmányok felhasználása az állattartásban.
2. A talajok hosszú távú termékenységének fenntartása.
A talaj egy élő rendszer. Beavatkozni egy élő rendszerbe mindig kockázatos
vállalkozás.
Az ökológiai gazdálkodásban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ezen rendszer
érintetlenül maradjon, illetve a lehető legkevesebb sérülést szenvedje el.
3. A mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő szennyezések
minimalizálása.
A legszámottevőbb szennyezések:
az erózió általi talajkimosódás
A másik a növényvédőszer-maradványok szennyező hatása.
Az előbbi szennyező hatás kiküszöbölése a talajtakarás, a rétegvonalak mentén
történő művelés során valósulhat meg, míg az utóbbi a növényvédő szerek
elhagyásával.
134
A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI 2/3.
4. Elegendő mennyiségű magas tápértékű élelmiszer előállítása.
Az ökotermékek fő jellemzője a magasabb tápérték, ami a termesztési
rendszerből kihagyott “növényvédőszer-hiánynak” tudható be.
5. A fosszilis energia használatának minimalizálása az egész
gazdálkodási rendszerben.
A növényvédő szerek és a szintetikus műtrágyák elhagyása réven
valósul meg ezen alapelv.
A fent említett eszközök helyett a természetes biológiai cikluson alapuló
folyamatokat kívánják serkenteni, és a megújuló erőforrásokra
építik az energia ellátást.
6. A gazdaságban tartott állatok fiziológiai és etológiai igényeinek
kielégítése.
Az állatoknak elegendő helyett kell biztosítani ahhoz, hogy a fajukra jellemző
viselkedési formákat gyakorolni tudják.
A takarmányozást a gazdaságban előállított ökológiai takarmányokkal
kell megoldani, amennyiben ez nem lehetséges akkor ellenőrzött ökológiai
takarmányt kell vásárolni.135
A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI 3/3.
7. A mezőgazdasági termelők és családjuk számára jó megélhetést
kell biztosítani.
Az ökogazdálkodás egy életforma, azonban ezen életformában élőknek is biztosítani kell
a megfelelő megélhetési szintet. A „ökológiai” élet egy kis pluszt is ad a vidéki élet
szépségéhez, hiszen a természettel összhangban, harmóniában élve az emberi
kapcsolatokra több idő jut.
8. A vidéki környezet és a nem mezőgazdasági élőhelyek megőrzése.
Ezen elv gyakorlatban a következőképpen valósul meg: erdősítés, fásítás, sövények,
vízi élőhelyek telepítése.
136
BIOGAZDÁLKODÁS KONTRA
KONVENCIONÁLIS GAZDÁLKODÁS
– nem szennyezi a talajt és az élővizeket mérgezővegyületekkel ;
– a biológiai sokrétűség fenntartására törekszik anövény- és az állatvilágban egyaránt;
– törekszik a talajszerkezet és a talajban élőszervezetek egyensúlyának fenntartására ;
– a szervesanyag-tartalom növelése révén mérsékliaz ásványi tápanyagok kilúgozódását,kimosódását ;
– a növényvédelemben szintén erősen támaszkodik atermészetes egyensúly megőrzésére ; ugyancsaktermészetszerű módszerekkel igyekszik az állandónövényvédőszer-használatot helyettesíteni ;
– elsősorban a természetes, a helyi és a megújulóenergiatartalékok feltárására törekszik;
– az energiatakarékos módszerek alkalmazása révénis csökkenti a gazdaság függőségét a külsőerőforrásoktól .
137
ÖKOLÓGIAILAG MŰVELT MEZŐGAZDASÁGI
TERÜLETEK A FÖLDÖN 2005-BEN
138
EU 25 – ÖKOTERÜLETEK A TELJES
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET %-ÁBAN, 2003-BAN
139
A növekedés évi 25 % volt 1986 és 1999 között az Európai Unió országaiban.
A legnagyobb növekedést a skandináv és a mediterrán országok, illetve később
Németország és az Egyesült Királyság érték el.
ÖKOGAZDÁLKODÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
ELLENŐRZÖTT TERÜLET NAGYSÁGA (HA) 2007.
140
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSA
IFOAM szabványok
Uniós jogszabályok:
A TANACS 2092/91 RENDELETE
(mezőgazdasági termékek ökológiai
termeléséről)
A TANÁCS 1804/1999/EK RENDELETE
(állattenyésztés)
Hazai jogszabályok:
140/1999 (IX.3.) Kormányrendelet
74/2004 FVM rendelet
Biokontroll Hungaria Kht.
Alapfeltételrendszere 141
EU TANACS 2092/91 RENDELETE
A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÖKOLÓGIAI
TERMELÉSÉRŐL, VALAMINT A
MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKEN ÉS
ÉLELMISZEREKEN ERRE UTALÓ
JELÖLÉSEKRŐL
1991. június 24.
Módosítása:
A TANÁCS 392/2004/EK RENDELETE
(2004. február 24.) 142
ÚJ RENDELET AZ EURÓPAI BIOÉLELMISZER-
ÁGAZAT TOVÁBBI FEJLŐDÉSE ÉRDEKÉBEN
A TANÁCS 834/2007/EK RENDELETE
(2007. június 28.)
az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek
címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon
kívül helyezéséről
2009. január 1-jétől lép majd életbe.
143
A 2092/91/EGK RENDELET MAGYARORSZÁGI
VÉGREHAJTÁSÁT SZABÁLYZÓ JOGSZABÁLYOK
140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
ökológiai követelmények szerinti előállításáról,
forgalmazásáról és jelöléséről
74/2004. (V. 1.) FVM rendelet
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
ökológiai követelmények szerinti előállításának,
forgalmazásának és jelölésének egyes eljárási
szabályairól144
A 2092/91/EGK RENDELET MAGYARORSZÁGI
VÉGREHAJTÁSÁT SZABÁLYZÓ JOGSZABÁLYOK
A jogszabályok rögzítik:
az ökológiai termelésből származó
mezőgazdasági termékek és élelmiszerek jelölésére
az ökológiai termék termelésével, előállításával,
forgalmazásával foglalkozó személyekre
valamint
az ökológiai termelés szakmai ellenőrzésével
foglalkozó
és tanúsítvány kiadására jogosult szervezetek
hatósági elismerésére
és működésének feltételeire
vonatkozó előírásokat is.
145
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS
bios gr. élet
A gazda élőlényekkel, növényekkel és állatokkal
foglalkozik. Tágabb értelemben a többi ember életéről
gondoskodik, hiszen enni ad nekik.
dinamikus
Az életfolyam állandó mozgásban van, követi az
évszakok, nappalok ritmikus változásait. A dinamikus
szó azt jelenti, hogy a változásokat követi, ezekre figyel a
biodinamikus gazda.
A bio szó utal még a gazdálkodás ökológiai jellegére
is. Vagyis arra, hogy nem alkalmazunk szintetikus
trágya-anyagokat és szintetikus növényvédő szereket.146
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS
A NEMZETKÖZI BIODINAMIKUS MOZGALOM TÖRTÉNETE
1924 Dr. Rudolf Steiner, Koberwitzben, Sziléziában nyolc előadást tartott
„A mezőgazdaság gyarapodásának szellemtudományos alapjai” címmel.
1928-ban hozták létre, megfogalmazták a Demeter minőség első irányelveit.
Rodolfo és Walter Peters Sierra Madre nyugati lejtőin a Mexikói hegység
területén létrehozták az elsô biodinamikus-kávé ültetvényt, mely a mai
napig biodinamikus módon működik.
1930 Németországban Dr. Lily Kolisko és Ehrenfild Pfeiffer egy
kromatográfiai módszert dolgoztak ki, mellyel az élelmiszerek minősége
vizuálisan is láthatóvá válik. Ezek az első tudományos kísérletek igazolták a
biodinamikus preparátumok hatásosságát.
1930-as évek A Biodinamikus Gazdálkodás elterjedt Európában.
1939 Megalakul a Bio-Dynamikus Egyesület Új Zélandon.
147
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS
A NEMZETKÖZI BIODINAMIKUS MOZGALOM TÖRTÉNETE
1941 Az NSDAP, a náci nemzeti párt hatalomra kerülése és megerősödése
után 1941-ben minden Demeter szervezet és a havonta
megjelenő „Demeter” című újság betiltásra kerül.
1946 A háború után újraszerveződött az „Antropozófus gazdák gyakorlati
köre” illetve az első „Bevezető kurzus”-t is megrendezik.
1950 Darmstadtban megalakult az IBDR (the 'Institute for Biodynamic
Research), azaz az első Biodinamikus Kutató Intézet, mely azóta is a
tudományos szintű biodinamikus kutatások egyik központja.
1952 Világszerte természet-tudományos kutatási munkák indultak a német
egyetemek és más világszervezetek közreműködésével.
1958 A „Demeter készítmények feldolgozása és terjesztése” szövetkezet
megkezdi működését.
148
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS
A NEMZETKÖZI BIODINAMIKUS MOZGALOM TÖRTÉNETE
1963 Maria Thun kutató asszony közzétette első eredményeit, melyek a
kozmikus hatásokat vizsgálják a növények fejlődésére. Az általa minden
évben összeállított Vetési Naptárt mind a mai napig a világ sok nyelvére
lefordították.
1978 Hosszabb időtartamot, 14 évet átfogó ún. DOK (Dinamikus-Organikus-
Konvencionális) kísérletek kezdődtek Svájcban.
A kísérletek tanulságos eredményekkel zárultak és folytatásra várnak.
1994 Demeter Irányelvek (Standards) kidolgozása az élelmiszer-
feldolgozással kapcsolatban.
1996-tól kezdődően a Darmstadt (Németország) határában található
Demeter-Ház adott otthont a regionális Demeter szervezeteknek és igen sok
Demeter rendezvénynek. 149
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS
A NEMZETKÖZI BIODINAMIKUS MOZGALOM TÖRTÉNETE
1997 19 független Demeter szervezet képviselője (Ausztria, Ausztrália,
Brazília, Kanada, Dánia, Egyiptom, Finnország, Franciaország,
Németország, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Luxemburg,
Hollandia, Új-Zéland, Norvégia Svédország, Svájc és az Egyesült Államok)
hivatalosan megalapította a Demeter International e.V.-t.
1999 A Biodinamikus Mozgalom 75-dik évfordulójának évében jelentős lépés
volt, hogy a Demeter egy új logóval lépett a fogyasztóközönség elé.
A „Demeter Feldolgozási Irányelvek” világszerte elfogadásra kerültek. Így
már 3500-féle Demeter termék kapható a boltokban, az olasz tésztáktól
elkezdve a teljes kiőrlésű kenyereken keresztül a minőségi borokig, sőt
textíliákig.
2000. január 15-én megalakult a magyar Biodinamikus Közhasznú
Egyesület. 150
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS
A NEMZETKÖZI BIODINAMIKUS MOZGALOM TÖRTÉNETE
2001 A spanyol Biodinamikus Egyesület vendégtagi státuszt nyert a DI-ben.
2002 A szlovén Biodinamikus Egyesületet (AJDA) vendég státuszba
felvették a Demeter Internationalbe.
2002. november 1-én megalakult az IBDA (International Biodynamic
Association) Nemzetközi Biodinamikus Egyesület néven.
2003 Az Indiai Biodinamikus Egyesület is vendégstátuszt nyert a DI-ben.
2007 A Biodinamikus Közhasznú Egyesület ekkor lett vendégstátuszú
tagja a Demeter Internationalnek
151
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS
A biodinamikus gazdálkodási mód az ökológiai
gazdálkodásnak egy olyan ága, amelyben nem
csak az a fontos, hogy ne szennyezzük a környezetet
vegyszerekkel, hanem cél a leromlási folyamatok
visszafordítása a Rudolf Steiner által ajánlott
preparátumok segítségével.
A gazdaságok harmonikusan illeszkednek a szűkebb és
tágabb környezetbe, azzal szerves egészet képeznek.
Mottójuk:
EGÉSZSÉGES FÖLD = EGÉSZSÉGES EMBEREK152
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS
JELLEMZŐI
Legfontosabb jellemzője az a szemlélet, amely
szerint a gazda a gazdaságot egységes
egésznek tekinti.
Ennek részét képezik az ott tartott háziállatok, a
termesztett növények, a táj elemei (erdőfoltok,
rétek, legelők, a vadon élő állatok), sőt még a
tágabb környezet is, egészen a csillagokig.
153
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS
JELLEMZŐI
A gazdaság elemeit formálja egésszé a benne élő ember a
Rudolf Steiner által ajánlott biodinamikus preparátumok
segítségével.
A biodinamikus preparátumoknak két típusa van:
A KOMPOSZTÁLÓ preparátumokkal oltott komposzt
segítségével fokozzák a talaj termékenységét és ezáltal
tápláljuk a növényeket. Így az oltott komposzt, amit a
gazdaságban tartott állatok trágyájából és növényi
maradványokból készítik, a gazdálkodás alapját képezi.
A PERMETEZŐ preparátumok segítségével a növények
egészségét olyan módon óvják meg, hogy életük folyamán
segítik kibontakozni a bennük rejlő ellenálló képességet. A
preparátumok gyógynövényekből és az azokat körülvevő állati
burkokból készülnek.154
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS
JELLEMZŐI
A gazdálkodás folyamán a VETÉSI NAPTÁR használatával a
kozmikus hatásokat figyelembe veszik, ezáltal is segítik a
növények fejlődését.
A gazdaságot a Vetési naptár használatával illesztik be a tágabb
környezetbe, fokozzuk a gazdaságnak, mint egységes élőlénynek az
életerejét.
A GYOMOK MAGJÁNAK ÉS A KÁRTEVŐ ÁLLATOKNAK A
HAMUJÁt elhasználják az ellenük való védekezésben. Az
élőlények fejlődésének ugyanis nem kedvez, ha a
környezetükben megtalálhatók saját égéstermékeik.
OKSZERŰ VETÉSFORGÓ alkalmazásával a talajban élő, illetve
ott áttelelő kártevők és kórokozók kártételét csökkentik, a talaj
állapotát javítják. 155
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS
JELLEMZŐI
MEGFELELŐ NÖVÉNYTÁRSÍTÁS
A növények között kedvező kölcsönhatás alakuljon ki. Ily módon a
különböző fajokhoz tartozó növények riaszthatják egymás kártevőit,
vagy kedvező mikroklímát teremthetnek egymásnak.
Vegyszeres csávázás helyett A VETŐMAGOKAT A
PREPARÁTUMOKKAL VAGY GYÓGYNÖVÉNY FÜRDŐKKEL
KEZELIK.
Olyan fajtákat termesztenek, amelyek ellenállóságukat nem
laboratóriumban beépített géneknek köszönhetik, hanem az adott
területen élő gazdák GONDOS SZELEKCIÓS
TEVÉKENYSÉGének. Ezeket a tájfajtákat kívánják
továbbfejleszteni a kor követelményeinek megfelelően.
156
A BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS FŐBB
JELLEMZŐI
• Alkalmazkodás a környezeti feltételekhez
• Fontos a talajgazdagító és talajzsaroló növények egyensúlya
• Pillangósok vetése.
• A termesztési rendszerben a termékenység fenntartása
• Előnyben részesül a saját trágyaszerek felhasználása.
• Az állati trágyáknak és az egyéb szerves hulladékoknak
komposztálás után a tápanyagforgalomba való visszacsatolása.
• A trágyaszerek hatékonyságát növelik: biodinamikus
preparátumokkal a növényben és a talajban.
Számuk: 500-507
• A preparátumok növényi és állati kivonatokból készülnek,
előállítási időtartama egy év - fermentációs folyamaton kell
keresztülmenniük.
• A preparátumok szerepe: a talajélet fenntartása és a fény a
kozmikus energia hasznosítása157
A BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS FŐBB
JELLEMZŐI
• Az állattartás - növénytermesztés kölcsönhatása.
• Az optimális gazdálkodás és egészségi állapot - a nagy
teljesítmények hajszolása ellenében.
• A biodinamikus üzem teljes biológiai körforgásra ciklusra
törekszik.
• A kártevők, kórokozók és egyéb érzékeny pontok szabályozására
egymással összefüggő eljárások sorát végzik el- a megelőzés
minőségi termékeket produkál
• Nem használ kémiai anyagokat
• A termékek minősége- a talaj-atmoszférikus-kozmikus
kölcsönhatások által megszabott
• A preparátumok használata és a ritmikus összefüggések -
különleges teljesítmény
158
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK A
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁSBAN
Holisztikus megközelítési mód - a kozmikus erőhatások talajra és
az élőlényekre.
A mezőgazdasági, kertészeti tevékenységek időzítése a Hold és a
csillagjegyek szerint
A vetést szigorúan a vetési naptárnak megfelelő napon -
szerint levél, virágos, gyökér vagy termés:
- bika, bak, szűz csillagkép a gyökérfejlődést;
- ikrek, mérleg, Vízöntő a virágképződést;
- rák, skorpió, halak a levélnövekedést;
- oroszlán, kos és a nyilas a termés és magképződést segíti elő.
159
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK A
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁSBAN
A gyomok szabályozására - a csillagképek és a hold
együttállás
Hold - oroszlán - erőteljes csírázásra
Hold a kossal - csírázásgátlásra.
Az első tavaszi munkák a hold - oroszlán jegyében - gyomot
csírázásra késztethetünk.
A vetőágy készítést és a vetést a hold - kos időszakában végezzük
a gyomok nem tudnak kikelni
Különleges védekezési eljárást is felhasználnak, ilyen pl.: a
kártékony gyomok , illetve rovarok hamujával történő
permetezés160
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK A
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁSBAN
Preparátumok készítése és felhasználása
A biodinamikus minősítés alapfeltétele
6 komposztoltó és 2 permetező preparátum - kis adagokban, a homeopátia
elveinek megfelelően
A preparátumok készítése:
a tavaszi, április végére - május elejére
ősszel: október első hétvégéje.
A permetező preparátumok felhasználása: - a talaj és a zöld növényzet
serkentésére
Az 500-as humuszpreparátum kijuttatása:
ősszel vagy kora tavasszal a talajmunkák előtt, vetés, palántázás előtt, a
növényzet nélküli talajra permetezzük ki,
Mennyisége: hektáronként 40-60 g preparátumot 250-300 1 vízben -1 órás
őrvényeket keltő váltott irányú keverés után.161
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK A
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁSBAN
A komposztoltó preparátumok alapanyaga:
• cickafark kamilla,
• gyermekláncfű,
• tölgyfakéreg,
• csalán
• Macskagyökér
Begyűjtés: tavasszal, nyár folyamán, megszárítjuk, fél évig a
talajban, állati burokban érleljük.
A preparátumok tárolása
Az 501-es kvarcliszt világos helyen, átlátszó üvegben
A komposzt vagy istállótrágya oltása- egyszer egy évben el kell
végezni, - az év természetes ritmusa szerint: Húsvét, János nap,
Mihály nap és Karácsony162
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK A
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁSBAN
A preparátumok felhasználása, a trágya és a komposzt oltása:
A komposzt vagy istállótrágyába kb. 50 cm mélyen - teáskanálnyi
preparátumot
A csalán preparátumból 4-5x mennyiség
2 cm3 macskagyökér preparátummal öntözés - 5 1 vízzel feloldva
A különböző származású trágyák beoltása
A híg trágya oltásához - 8-10 m3 híg trágyára egy adag preparátumot
Mélyalmos rendszerben a trágyát már az istállóban oltják
163
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK A
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁSBAN
Humusz preparátum: minden termesztett növény számára hasznos,
különösen a spenót, mángold és cékla részére.
Cickafark preparátum: rozs
Kamilla preparátum: borsó, bab, retek, káposztafélék
Csalán preparátum: árpa
Tölgykéreg preparátum: az összes salátaféle, bokorbab, zab.
Macskagyökér preparátum: sárgarépa, cikória, uborka, paradicsom,
paprika, tök, hagyma, póréhagyma, zeller, cukor és takarmányrépa
(humusz preparátummal együtt) búza, burgonya.
A macskagyökér preparátum különlegessége a fagyvédelemre való
felhasználása is.164
MI A NEMZETKÖZI DEMETER, A DEMETER-
INTERNATIONAL?
A Demeter International a világ közel 40 országának közel 3500 farmgazdaságát
tömörítő hivatalosan bejegyzett világszervezet, mely ily módon 100 ezer ha
biodinamikus módon megművelt földterületet jelent.
1928-ban alapították.
A nemzetközi Demeter mozgalom már közel 80 éves.
A nemzetközi szervezet csak 1997- ben jött létre, pontosan azzal a céllal, hogy
a laza szerveződésű különböző nemzeti szintű biodinamikus szervezetek
között egy szorosabb együttműködést valósítson meg mind jogi, gazdasági,
mind a szellemi - spirituális szinten.
Jelenleg a Nemzetközi Demeternek 18 tagszervezete van.
A tagszervezetként való felvétel feltétele:
• a szervezetnek működő Demeter ellenőrzési-minősítési rendszerrel kell
rendelkeznie
• Azok az egyesülések, szervezetek, melyek egyébként egyetértenek a Demeter
céljaival, de minősítő ellenőrző rendszerrel nem rendelkeznek, vendég
tagságukat kérhetik a Nemzetközi Demeterbe.165
NEMZETKÖZI DEMETER FŐBB CÉLJAI
1. A Demeter termékek világkereskedelmében egységesen elfogadott
Nemzetközi Demeter Irányelvek (mint szabványok) kialakítása,
fejlesztése és elterjesztése mint minimum feltétel a termékek előállítása,
feldolgozása tekintetében.
2. A Demeter Védjegy nemzetközi regisztálása és védelme.
3. Minősítő szervezettel nem rendelkező országokban a Demeter farmok
és feldolgozó üzemek ellenőrzése és a Demeter Minősítő Tanúsítványok
kiállítása.
4. A Demeter ellenőrző - minősítő rendszerek harmonizálása
nemzetközi szinten.
5. Biodinamikus szemlélet és gazdálkodási mód képviselete és
szélesebb körű megértésének elősegítése fontos nemzetközi fórumokon.
6. Nemzeti szintű Demeter szervezetek létrejöttének segítése
világszerte.
166
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Szántóföld és növénytermesztés
Vetőmag és szaporítóanyag
A vetőmag belső értéke és külső megjelenése befolyásolja egyrészt az
állomány ellenálló képességét a növekedés alatt, másrészt a
termőhelyekhez igazodó termőképességet és a termékek
élelmiszerminőségét.
• vetőmagot sem kémiai, sem szintetikus anyaggal nem szabad
csávázni.
• a raktározás alatt sem szabad raktári mérgekkel kezelni.
• Kizárt a hibrid gabona vetőmag alkalmazása is, kivéve a kukoricát
(Zea mays).
• A szaporító anyag elsősorban biodinamikus termesztésből kell
származzon.
• Genetikus változtatáson átment magvak használata kizárt.167
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Szántóföld és növénytermesztés
Trágyázás
A talaj életteljessé tétele, a talajtermékenység megtartása és elősegítése- ez a
biodinamikus gazdálkodás alapvető célkitűzése. A talaj életteljességére a
talajművelés és a vetésforgó mellett legnagyobb hatással a komposzt-
preparátumokkal kezelt, jól gondozott, háziállatoktól, elsősorban szarvasmarhától
származó trágya van .
• Az összes nitrogén mennyisége nem lehet több 1,4 TE/ha-nál.
• A vásárolt szerves trágya használata korlátozott.
• Kereskedelmi szerves trágyával bevihető nitrogén nem haladhatja meg a 0,5TE/ha
értéket.
• A gazdaság saját trágyáját gondosan kell kezelni. A megfelelő tárolási helyre és a
trágyaszórás technikájára figyelemmel kell lenni. Minimális kell legyen a tárolás
és kezelés során jelentkező tápanyagveszteség elpárolgás, valamint a kimosódás
miatt.
• Nem szabad a vásárolt trágyát intenzív tartású vagy alom nélküli istállózással
dolgozó gazdaságokból beszerezni, a lehetséges gyógyszer és takarmányadalék-
maradványok miatt.
168
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Szántóföld és növénytermesztés
Növényápolás és növényvédelem
Az egész üzemet átható, sokoldalú biodinamikus eljárások által, melyhez a táj
gondozása és alakítása is hozzátartozik elérhető, hogy a kultúrák messzemenően
ellenállóvá válnak a gombás és baktériumos fertőzéssel, valamint az állati
kártevőkkel szemben.
• Erősíteni kell a növények természetes ellenálló képességét.
• Nincsenek megengedve a kártevők elleni küzdelemben és a gombavírus- és más
betegségek, valamint a gyomok ellen a kémiai-szintetikus szerek használata, vagy
növekedés-szabályozók alkalmazása.
• Új szereket és eljárásokat csak az adott országban tevékenykedő Biodinamikus
szervezettel való egyeztetés után lehet kipróbálni.
• Az Irányelvekben nem szereplő szerek használatát az egész gazdaság
vagy a tábla vagy a kultúra kizárását eredményezi.169
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Kertészet, szántóföldi zöldségtermesztés,
+ irányelvek a szántóföldi növénytermesztéshez képest:
oKülönös figyelmet kell szentelni a humusz-építésre, mert a
biodinamikusan művelt talaj nagymértékben élő, és az anyagcsere a
talajban erőteljes. Igen fontos a humuszalakítás.
o Szokványos gazdaságból származó trágyát csak akkor lehet felhasználni,
ha nem oldható meg annak beszerzése ökológiai gazdaságból; ilyen
esetben az országos szervezet külön engedélyére van szükség.
o A trágyázás legfontosabb alapja a saját állattartásból származó, jól érett,
preparált szarvasmarha trágya. Ha trágyavásárlásra szorul a kertészet,
különös figyelmet kell fordítani a szermaradvány mentességre, és arra,
hogy a trágya ne intenzív tartású telepről való legyen.
oKertészeti földeket és tápközegeket elsősorban a saját gazdaság
anyagaiból kell előállítani. Az alapot mindig preparált komposzt és
trágyakomposzt képezze.
o A trágyázást, vetésforgót és a művelési módot, úgy kell beállítani, hogy
nitrogén kimosódása az altalajba, és a nitrát felhalmozódás a
zöldségfélékben a minimálisra csökkenjen.
170
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Kertészet, szántóföldi zöldségtermesztés,
+ irányelvek a szántóföldi növénytermesztéshez képest:
o A földnélküli termesztési technika (tápfilm-technika, vízkultúra),
valamint a kőzetgyapoton vagy konténerekben történő termesztés sincs
megengedve.
o A földkeverékek, termesztőközeg esetében megengedett a talajgőzölés.
o A talaj mikrobiális életének helyreállítását haladéktalanul meg kell
kezdeni a gőzölés után, biodinamikus preparátumok, komposzt-kivonat,
humuszpreparátum vagy a trágyakovász (Fladenpreparat)
alkalmazásával.
o Fátyolfólia, talajtakaró fólia használatát minimálisra kell csökkenteni;
előnyösebb a lyuggatott és a többször használható anyagok
alkalmazása.
o A gyomszabályozásban elsőrendű fontosságú a vetésforgó, a
talajművelés és a növényápolás. A mechanikus eljárások jobban
ajánlhatók a termikusnál.171
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Kertészet, szántóföldi zöldségtermesztés,
+ irányelvek a szántóföldi növénytermesztéshez képest:
Termesztés üveg és fólia alatt
o Az üvegházban és a fólia alatt takarékoskodjunk a fűtéssel, kivéve a
palántanevelés és a hőigényes dísznövények esetét. Korlátozzuk a fűtést
o mértéktartó koraiság elérésére, vagy a tenyészidő hosszabbítására.
o Az energiatakarékosság eszközeivel, ahol csak lehet az egész üzemben
élni kell, (pl. vegetáció-fűtés, talajfűtés alkalmazásával).
o Üvegházban megengedett a sekély talajgőzölés. A talaj mikrobiális
életének helyreállítását haladéktalanul meg kell kezdeni a gőzölés után,
biodinamikus preparátumok, komposzt-kivonat, humusz-preparátum
vagy a trágyakovász (Fladenpreparat) alkalmazásával.
172
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Gyümölcstermesztés
A gyümölcsösök minden eszközt fel kell használni a vegyes
növényállomány létrehozására, köztes kultúrák, zöld felületek,
talajápolás biztosítására.
o Sok fajból álló zöld felületre kell törekedni. A talaj nem lehet
egész évben növények vagy természetes takaró nélkül.
o Biodinamikus vagy ökológiai eredetű szaporítóanyagot kell
telepíteni.
o Vásárolt szervestrágya max. 1,2 TE/ha gyümölcsös felület lehet.
o A mérsékelt klímában trópusi és szubtrópusi fa nem használható
támasznak.173
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
A biodinamikus preparátumok
o A preparátumokat lehetőleg a saját gazdaságban, vagy más
gazdaságokkal együttműködve kell előállítani. A növényeket és a
preparáláshoz szükséges állati burkokat saját vagy más biodinamikus
gazdaságból szerezzük be, hacsak lehetőség van rá.
o Teljes hatást csak akkor várhatunk, ha mind a nyolc preparátumot
(trágyaoltók és permetezők) minden évben, mind a trágyakezelésben,
mind a növényápolásban szakszerűen használjuk.
o Minden szerves, gazdasági trágyát (istállótrágya, komposzt stb.) kezelni
kell a komposztáló preparátumokkal. Azokon a táblákon, melyek az
adott évben nem kaptak trágyát, ajánlatos pótolni a preparátum-hatást
valamilyen összes preparátumot tartalmazó szerrel, mint pl. a
trágyakovász, a beoltott humuszpreparátum stb.
174
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Állattartás és tenyésztés
o Általában Demeter üzem nem kaphat elismerést, ha nincs saját
állatállománya.
o Állatállomány: 2 számosállat/ha max. ha a takarmányt a gazdaság
vásárlásból fedezi.
o Állatok tartását úgy kell berendezni, hogy az állatságos, azaz az állatfaj
természetes igényének megfelelő, és háziállathoz illő legyen. Az ember
szeretetteljes gondozással fokozhatja az állatok jó közérzetét, így
egészségét és teljesítő képességét is.
o Legeltetés, vagy legalább kifutó (karám) szükséges, amennyiben
lehetőség van rá.
o Folyamatos kötött tartás alapvetően nem engedhető meg.
Kisüzemekben, a kötött tartás határidő nélkül megengedhető,
amennyiben az állatok nyáron naponta, télen, pedig kétszer hetenként a
kifutóban, ill. legelőn lehetnek. 175
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Szarvasmarha
o Fejős tehenek és anyaállatok számára legelőt vagy kifutót kell
biztosítani egész évben.
o Marhák fekvőhelyét almozni kell, rácsos padozat 50% rácsozás
o felett nincs megengedve.
o A két hétnél idősebb borjak csoportos tartása előírás.
o Szarvtalanítani nem szabad.
Juh-, kecske- és lótartás
A marhatartás követelményei juhokra, kecskékre és lovakra is
érvényesek. Juhoknál ezen kívül: biodinamikus gazdaságban nem szabad
rendszeresen kasztrálni, a farokra gumigyűrűt húzni vagy
faroktalanítani.
176
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Sertéstartás
o Az állatok fekvőhelyét szalmával (vagy más szerves alommal) kell
ellátni.
o A padozat 50%-nál nagyobb rácsozott felület és a kötött tartás
nincs megengedve.
o Szabadtéri kifutót kell biztosítani, ahol az állatok túrhatnak, ahol
csak lehetséges.
o A kocákat a malacozás idején csak rövid ideig, legfeljebb 14 napig
szabad helyhez kötni, de megkötni nem szabad.
o Malacketrec és a rácspadozat nincs megengedve.
o Tilos a fogak kihúzása és előzetes csiszolása, a faroktalanítás és a
fül csonkítása.
177
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Baromfitartás
o A baromfitartáshoz olyan feltételek szükségesek, ahol a fajra jellemző
viselkedésmód gyakorlása, mint a kapirgálás, a takarmány felcsipkedése, a rúdon-
ülés teljességgel megvalósítható.
o A ketreces tartás nincs megengedve.
o Az ólakat, istállókat úgy kell berendezni, hogy a padozat felületének legalább egy
harmadán kaparni tudjanak az állatok.
o Elegendő és jól hozzáférhető kell legyen az itató és etető edény.
o A baromfinak kijárást kell biztosítani egy jórészt füvesített, félig fedett kifutóra.
o Vízi szárnyasoknak biztosítani kell a hozzáférést egy folyóvízhez, tóhoz vagy
vízfelülethez.
o A tojásrakás fészekbe történjen, elegendő tojófészek kell rendelkezésre álljon
o Tojásrakáshoz tojófészekről kell gondoskodni.
o Nappal természetes megvilágítás kell legyen az ólakban. Az éjszakai mesterséges
világítást legalább nyolc órára meg szakítás nélkül kell kikapcsolni.
178
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Takarmányozás
o Takarmányozás területén minden gazdaság törekedjen az
önellátásra. A takarmány meg kell feleljen a faj, a korosztály, a
teljesítmény és a faj fiziológiai igényének, úgy, hogy emellett az
állatok ásványi anyag igényét is kielégítse.
o A szükséges ásványi anyagok és nyomelemek, amennyiben
lehetséges, természetes forrásból adódjanak (gyógynövények, lomb
stb.)
179
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Az állatok származása, állatvásárlás és eladás
o Tenyésztésre és állománybővítésre az állatokat
elsősorban elismert biodinamikus gazdaságból kell
beszerezni.
o Hízlalás céljára vásárolt állatok kizárólag
elismert biodinamikus vagy ha ilyen nem kapható,
akkor tanúsított ökológiai gazdaságból származhatnak.
180
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Biodinamikus preparátumok
A biodinamikus preparátumok (ezután: preparátumok) olyan természetes
szerek, melyeket kis adagokban alkalmazunk a talajnál az életteljesség,
növényeknél a növekedés és a minőség támogatására, állatoknál pedig az
egészség érdekében.
A preparátumokat a mezőgazdasági üzemben állítjuk elő növényi részekből,
tehéntrágyából vagy kvarclisztből.
A nevezett anyagok egy részét érlelésre állati szervekbe burkolva legalább
fél évre elássuk a földbe. Az előállítás végén az állati szervekből való
burkokat eltávolítjuk a preparátumról, és a rendelet szerint átadjuk az
állati maradványok megsemmisítésére rendelt intézménynek.
181
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Biodinamikus preparátumok
182
BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK
Biodinamikus preparátumok
A használatkor szükséges mennyiség permetező preparátumoknál:
o humusz-preparátum 300g/ha,
o kvarc-preparátumból 5g/ha.
A komposztáló (trágyaoltó) preparátumok mindegyikéből:
1-2 cm3 / 10 m3 komposztálandó anyag.
183
ÖKOLÓGIAI
GAZDÁLKODÁS
NÖVÉNYTERMESZTÉS
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN
Barna Sándor
Főiskolai tanársegéd
A NÖVÉNYTERMESZTÉS ALAPELVEI
1. VETÉSFORGÓ
Alapja az ökogazdálkodásnak, mivel biztosítja a biodiverzitás
megőrzését és az egymást követő ökoszisztémák stabilitását.
Szerepe:
o Biztosítja az elégséges tápanyagellátást, minimalizálja a
veszteségeket.
o Önfenntartó nitrogénellátást biztosít
o Gyomok, kártevők, betegségek terjedését akadályozza
o Fenntartja a talaj szervesanyag-tartalmát
o Elégséges takarmányellátást biztosít
2. TALAJMŰVELÉS
Cél:
megőrizni a talaj szerkezetét
Jó levegőzöttséget és vízellátást biztosítani
Jó tápanyaghasznosulás
185
A NÖVÉNYTERMESZTÉS ALAPELVEI
TÁPANYAGELLÁTÁS
A trágyázást lehetőleg saját gazdaságon belül kell megoldani.
Biológiai N-megkötést kell preferálni (levegőből).
Pillangósok a vetésforgóba!
NÖVÉNYVÉDELEM
Gyomirtás helyett megelőzés (vetésforgó, fajtaválasztás, talajművelés,
műveletek megfelelő időzítése)
Mechanikai, termikus és biológiai gyomszabályozás.
Növényvédelem megelőzés:
- Kiegyensúlyozott tápanyagmérleg
- Vetésforgó
- Rezisztens fajták
- Hasznos élőlények számára megfelelő élőhely
- Talajlakó kártevők antagonistáinak elszaporítása186
A NÖVÉNYEK NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS
FEJLŐDÉSÉNEK FELTÉTELEI
A növények és a környezet kölcsönhatása jelentősen
befolyásolja a gazdálkodás eredményességét.
Környezeti tényezők 4 csoportja:
o Éghajlati (klimatikus) tényezők
oTalaj (edafikus) tényezők
oFöldfelszíni (geografikus) tényezők
oÉlőkörnyezeti (biotikus) tényezők
187
ÉGHAJLATI (KLIMATIKUS) TÉNYEZŐK
Fény szerepe
Legjelentősebb fényforrásunk: NAP
Jelentős szerepet játszik a fotoszintézisben, meghatározza az asszimilációs
képességet.
Hatással van (az asszimiláció következtében):
• Tápanyagfelvételre
• Transzspirációra
• Növények légzésére (párolgás)
A fény mennyisége meghatározza a növények földrajzi elhelyezkedését.
Fényhiány következményei:
Etiolált, törékeny, torz növényformák
Növények megdőlése (betakarítást akadályozza)
Termés mennyisége csökken
Termés minősége romlik
Betegségekre fogékony állomány fejlődik ki.
Gyomosodás veszélye megnő.
188
ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (FÉNY)Fotoperiodizmus:
A nappalok és az éjszakák relatív hosszúságának váltakozása.
Befolyásolja a növények:
fejlődését
termőképességét
termékenyülését
termésképződést.
A növények bimbóképződését megelőző szakaszban a fénytartam befolyásolja a
virágképződés.
Rövidnappalos növények:
Az intenzív virágképződéshez legfeljebb 12 órás megvilágításra van szüksége.
Hosszúnappalos növények: >12 óra
Néhány fényközömbös növényfaj (egyes fajtái rövid, más fajtái
hosszúnappalosak):
Dohány, paradicsom egyes fajtái189
ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (FÉNY)A fény a növényi fejlődés korai szakaszában is befolyásolja a
növényeket:
bizonyos fajok a csírázáshoz fényt igényelnek,
némelyek sötétben csiráznak.
Megvilágítás szabályozásának lehetőségei:
1. Zárt termesztőberendezések segítségével
2. Déli lejtőre történő telepítés (szőlő)
3. Tág sorközök kialakítása
4. Megfelelő metszési és zöldmunkák alkalmazása (pl. katlan
koronaforma)
5. Biodinamikus gazdálkodásnál kvarcliszt preparátumok
alkalmazása (fényvisszaverés, fényszórás)
6. Megfelelő állománysűrűség kialakítása.
190
ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (HŐ)Valamennyi fejlődési stádiumban fontos az optimális
hőmérséklettartomány biztosítása.
Stádiumok:
Csirázás
Virágzás
Termékenyülés
Terméskötés
Érés
Periodikusság jellemző a hőre is! (napi és évi ciklusosság)
Káros hatások:
o Megfagyás (túlságosan alacsony fagypont alatti hőmérséklet hatására)
o Kifagyás (a talajban levő víz jéggé alakul, a növények kiszáradnak)
o Ráfagyás (a növények felületén jégpáncél alakul ki, ágak letörnek)
o Kipállás (a hótakaró felszínén jégkéreg képződik, mely elzárja a levegőt az
évelő növényektől)
o Felfagyás (az éjszakai fagyok hatására a talaj felsőrétege a víz
térfogatváltozása miatt az alsóbb talajrétegtől elválik → gyökérszakadás)
191
ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (HŐ)Káros hatások elleni védekezés lehetőségei:
1. Helyes faj (fajta) választás
2. Fagyvédelmi öntözés
3. Füstölés
4. Felfagyás esetén a terület hengerezése
5. Kipállás ellen jégpáncél feltörése
Talaj hőmérsékletének szabályozása:
1. Déli lejtő (nagyobb beesési szög miatt több hőenergia)
2. Megfelelő talajművelési eljárások alkalmazása
3. Egyéb agrotechnikai megoldások (pl. talajtakarás)
4. Vetőágyelőkészítéskor vetés hengerezése, talaj tömörítése
5. Tenyészidőszakban végzett lazítómunkák (kapálás, kultivátorozás)
A talajok hőmérséklete a talajtípustól is függ. (kötött agyagtalaj hideg; laza
homoktalajok melegek)
192
ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (VÍZGAZDÁLKODÁS)A zöld növények teste 75% vizet, a száraz magvak 8-10% vizet tartalmaznak.
Hozzáférhetőség a növények számára függ:
• fizikai talajféleség
• teljes vízkapacitás (VKt), összporozitás Pö) pF0
• szabadföldi vízkapacitás (VKsz) pF2,5
• holtvíztartalom (HV) pF4,2
• hasznosítható vízkészlet (DV) VKsz–HV
• beszivárgás sebessége (IR)
• hidraulikus vezetőképesség (K)
Vízformák a talajban:
Gravitációs víz
Kapilláris víz
Vízpára (talajharmat)
Hártyavíz
193
ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (VÍZGAZDÁLKODÁS)A NÖVÉNY VÍZELLÁTÁSÁT KORLÁTOZÓ TALAJTANI TÉNYEZŐ
194
ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (LEVEGŐ)2 tényező:
Légköri levegő (összetétele általában nem változik, csak a páratartalom
van jelentős hatással a növényekre)
A túlságosan alacsony páratartalom fokozza a transzspirációt → légköri
aszály kialakulásának veszélye
Káros hatások elleni védekezés:
o Megfelelő metszési mód, ritkább növényállomány (megelőzi a magas
páratartalmat)
o Sorok szélirányba való tájolása
o Zárt termesztéstechnológia esetén lehetőség van a kémiai összetétel
szabályozására is.
Talajlevegő
kevésbé állandó, mint a légköri
intenzív asszimilációs időszakban módosul a O2 – CO2 aránya; általában a
CO2 tartalom tízszerese az O2 –tartalomnak
A két gáz arányát a talaj nedvességtartalma, szervesanyag-tartalma és a
biológiai aktivitás is befolyásolja.195
ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (LEVEGŐ)Szél hatásai:
Kedvező:
• Bőjti szelek: nyirkos talaj szikkadása (kedvező a
megágyelőkészítés során)
• Szélporzású növények
Kedvezőtlen:
• Nagy szélsebesség → mechanikai károsodás (fák
kidöntése)
• Termést leveri a szél a fáról
• Homokverés
• Téli hófúvás → mechanikai károk, kipállás miatt évelők
fulladása
• Rovarporzású növények gátolja a beporzók aktívitását.196
TALAJ (EDAFIKUS) TÉNYEZŐK
Talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai befolyásolják a növénytermesztés
sikerét. A talaj tulajdonságai összefoglalóan a talaj termékenységében
nyilvánulnak meg.
A talaj funkciói:
(a) Feltételesen megújuló természeti erőforrás.
(b) A többi természeti erőforrás (sugárzó napenergia, légkör, felszíni és felszín
alatti vízkészletek, biológiai erőforrások) hatásának integrátora,
transzformátora, reaktora. Ily módon biztosít életteret a talajbani élet-
tevékenységnek, termőhelyet a természetes növényzetnek és termesztett
kultúráknak.
(c) A primér biomasszatermelés alapvető közege, a bioszféra primér
tápanyagforrása.
(d) Hő, víz és növényi tápanyagok (és – kényszerből – hulladékok)
természetes raktározója.
(e) A talajt (és terresztris ökoszisztémákat) érő, természetes vagy emberi
tevékenység hatására bekövetkező stresszhatások puffer közege.
(f) A természet hatalmas szűrő- és detoxikáló rendszere.
(g) A bioszféra jelentős gén-rezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen
eleme.
(h) Földtörténeti és történelmi örökségek hordozója.
197
TALAJ (EDAFIKUS) TÉNYEZŐK
Stefanovits Pál (akadémikus)
A talajélet visszaállításának 10 parancsolata:
1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amit okvetlenül
szükséges!
2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről!
3. Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet!
4. Fölöslegesen ne taposd, ne tömörítsd a földet!
5. Csak annyi trágyát vigyél a talajra, amennyit a növény kíván!
6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfelesleget okoznál!
7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, ami nem bomlik le benn, hacsak nem
javítási céllal teszed!
8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, ami tönkreteszi a talaj élővilágát!
9. A talaj termékenységét őrizd meg és ha lehet, növeld!
10.Ne feledd, hogy a talajon nem csal állsz, hanem élsz is.
198
TALAJ (EDAFIKUS) TÉNYEZŐK
199
TALAJ (EDAFIKUS) TÉNYEZŐK
200
TALAJ (EDAFIKUS) TÉNYEZŐK
201
GEOGRAFIKUS TÉNYEZŐK
E csoportba tartozó tényezők:
Abszolút és relatív magasság
Kitettség
Meredekség
E tényezők esetében az alkalmazkodás és a megfelelő
fajtaválasztás a legfontosabb!
Változtatásuk nem lehetséges (pl. abszolút magasság) vagy
túlságosan költséges (lejtő hajlásszöge).
Befolyásolják az alkalmazható művelési módot
(pl. teraszos művelés)
202
BIOTIKUS TÉNYEZŐK
Az ember, a növényzet és az állatvilág hatása a növényekre pozitív és
negatív irányban befolyásolja a termesztést.
Természetes növényzet hatása:
(-) Gyomprobléma
(+) hasznos rovaroknak védelmet, élőhelyet nyújtanak
segítik a kultúrnövények növekedését
megfelelő mikroklímát biztosítanak
árnyékolás
nitrogénkötés
nedvességmegőrzés
Állatok:
(+) méhek beporzó tevékenysége
természetes ellenségek használatával csökkenthetőek a rovarkátrok
kártevők ritkítása
203
TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS
A tápanyag-gazdálkodás legfőbb célja:
NÖVÉNYTERMESZTÉS HOZAMAINAK FENNTARTÁSA,
FOKOZÁSA
Legrégebben használt anyagok tápanyag-utánpótlásra:
Állati trágya
Istállótrágya
Pillangós növények
Trágya:
minden olyan anyag amely a talajtermékenységet fokozza.
Szűkebb értelemben azok az anyagok, amelyek a
növényeket és a velük együtt élő mikróbákat
táplálják.
Ökológiai gazdálkodásban a tápanyag-visszapótlást csak szerves
trágyázással és természetes ásványok kőzetőrlemények
használatával oldható meg.
204
TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS
A talaj szervesanyag-készletének természetes körfolyamata:
Növényi maradványok felaprózása (talajlakó állatok)
↓
A megnövekedett felületen a baktériumok és gombák a nagy
molekulákat egyszerűbb vegyületekké bontják.
(szénhidrátokból monoszacharidok, fehérjékből aminosavak)
↓
A makro és mikroszervezetek tevékenysége révén ismét
nagymolekulájú vegyületek képződnek, melyekből humuszanyagok
keletkeznek.
↓
A humuszanyagok a talaj ásványi összetevőikkel kapcsolódva organo-
minerális komplexeket képeznek.
↓
Talajlakó mikroszervezetek tevékenysége révén a növények számára
felvehető ásványi tápanyagok szabadulnak fel.205
SZERVESTRÁGYÁZÁS
Céljai:
Termésnövelés
Termésbiztonság elérése
Termésminőség javítása
A szervestrágyázás hatását a következőken fejti ki:
Növények jobb ásványi ellátása
Nitrogénforrás biztosítása
Makro-, mezo és mikroelem forrás
Növények jobb vízellátása
Humuszanyag-tartalom növelés (jobb víztartó képesség, agyag
talajoknál jobb vízáteresztő képesség)
Talaj felszínének takarása (zöldtrágyázásnál) → evaporáció
csökken
Talajszerkezet stabilizálása (gátolja pl. a cserepes talajfelszín
kialakulását)
A növény egészségi állapota javul.
206
SZERVESTRÁGYÁZÁS
Szervestrágyázás hatását befolyásoló tényezők:
Trágyaszer félesége
Istállótárgya:
elsősorban tápanyag-utánpótló hatású.
Javítja a talaj szerkezetét, víz-, hő-, és levegőgazdálkodását.
Szalmatrágya és növénymaradvány-trágya:
elsősorban a talaj szerkezetére előnyös.
A talaj szervesanyag-tartalmát növeli.
Tápanyagfokozó hatása nincs, csak a veszteségeket csökkenti.
Komposzt:
A talaj biológiai aktivitását javítja.
A talaj szervesanyag készletének lassú mobilizálását fokozza.
Hozzájárul a benne lévő tápanyagokkal az ásványi
tápláláshoz.
Zöldtrágya:
A talaj szerkezetét javítja.
Nagyobb víztartalma miatt a bomlásuk gyorsabb és
tökéletesebb.
207
SZERVESTRÁGYÁZÁS
Szervestrágyázás hatását befolyásoló tényezők:
Termőhely tulajdonságai
Meghatározó:
• Talajtípus,
• Kötöttség,
• pH,
• biológiai aktivitás,
• szervesanyag-tartalom.
Befolyásolja:
• a trágyák feltáródását, mineralizálódását,
• a felvehető tápanyagok kimosódását vagy megkötődését.
Klimatikus tényezők (Csapadék- és hőmérsékletviszonyok)
Csapadékhiány: szerves trágyák bomlását korlátozza
Csapadékbőség: anaerob viszonyok következtében rothadási
folyamatok
208
SZERVESTRÁGYÁZÁS
Szervestrágyázás hatását befolyásoló tényezők:
Termeszteni kíván növény típusa
Rövid tenyészidejű, kis tápanyagigényű növények alá nagy
nitrogéntartalmú szerves trágyát kijuttatni nem szabad, mert az
hasznosíthatatlanul kimosódhat.
Vetésforgó
Kísérletek igazolták, hogy a vetésforgóban termesztett növények
esetében az istállótárgya mindig jobb terméseredményt adott.
Trágyázási rendszer, talajművelés
Sekély művelést kívánó növény alá melyre bedolgozandó
trágyaféleséget kiadni veszteséget jelent.209
ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS
Istállótrágya: szilárd és folyékony ürülék + alom keveréke
Hatása a talajra:
Legteljesebb hatású szerves trágya
Tápanyagforrás a növények, talajlakó mikroszervezetek számára
A talaj szerkezetét javítja.
A talaj mikrobiológiai aktivitását fokozza.
Istállótrágya értékét meghatározza:
• Mely fajtól származik
• Milyen mennyiségű és minőségű alommal keverték.
• Hogyan zajlott az érlelése.
• Tárolásának , kijuttatásának és bedolgozásának módja.
Az ökológiai gazdálkodás rendeletei szerint csak ellenőrzött
gazdaságból származó istállótrágya juttatható ki.210
ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS
Átlagos minőségű szarvasmarha trágya tápanyagpótló hatása:
2 év
1. év:
N P K
18 20 40
2. év:
N P K
12 15 20
Éves trágyatermelés fajonként:
Hízómarha 10-11 t
Tehén 9-10 t
Növendék marha 3-4 t
Hízósertés 1-1,2 t
Sertés 0,6-0,8 t
Ló 5-5,5 t 211
ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS
Szánföldi termesztésben kijuttatott mennyiségek
kategorizálása:
10 t/ha gyenge trágyázási szint
30 t/ha közepes (szántóföldi és kertészeti kultúrák)
40 t/ha nagy (ültetvények telepítésekor)
A kijuttatott trágyát a veszteségek elkerülése végett
mihamarabb a talajba kell forgatni!!!
Az istállótrágya hatékonyságának csökkenése kései bedolgozás
hatására:
azonnal alászántva 100%
6 óra múlva szántva 80%
24 óra múlva szántva 70%
Kiszórás időpontja:
o Optimális: ŐSZ (korán lekerülő elővetemény után, tavaszi vetésű növény
alá)
o NYÁR: őszi vetésű fajok alá
o Tavasz: nem ajánlott
212
ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS
Istállótrágyát friss állapotban a talajba dolgozni tilos!
Ok:
nagy az elbomlatlan szervesanyag-tartalma
ez gátolná a mikrobiológiai aktivitását a talajnak
a nitrogén nagy része kimosódna
vagy a denitrifikáció miatt elillanna
Érlelési eljárások:
1. Almos trágya kifutóban való szétterítése
2. Hagyományos kazlas érlelés
3. Mélyalmos érlelés
4. Trágyagilisztákkal való érlelés213
ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS
Érlelési eljárások:
Almos trágya kifutóban való szétterítése → legegyszerűbb
megoldás
Hátránya:
• nagy tápanyagveszteség,
• kimosódás,
• szél és nap szárító hatása,
• nagy felület miatt nitrogén elillanása
214
ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS
Érlelési eljárások:
Hagyományos kazlas érlelés
A képződő trágyát naponta szigetelt aljzattal és csurgalékgyűjtővel
rendelkező felületre hordják ki.
Érlelés menete:
A kihordott trágyát kupacokban egymás mellé terítik.
1 hét elteltével az előző heti trágya tetejére halmozzák az új trágyát.
Ezzel a módszerrel 4 m széles, 4 m magas 10-25 m hosszú kazlat
alakítanak ki.
A végleges kazlat földdel takarnak.
Előnye:
A trágya 2 szakaszban érik.
Oxidációs szakasz: A levegő jelenlétében megindulnak a bomlási
folyamatok.
Redukciós szakasz: anaerob szervezetek elvégzik a humifikációt.
215
ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS
216
ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS
Érlelési eljárások:
Mélyalmos érlelés
A legjobb minőséget eredményező érlelési módszer.
Biztosított a 2 érlelési szakasz.
Trágyagilisztákkal való érlelés
A trágyahalmokba trágyagilisztákat (Eisenia foetida) telepítenek, ezek
végzik el a teljes érlelési folyamatot.
KIJUTTATÁSRA VALÓ ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA:
Éretlen trágya: szalmaszálak sárgák, nem szakíthatók
Félig érett: szalmaszálak barnásak, szakadékonyak
Érett: földszerű, szalmaszálak nem különíthetők el.
Túlérett: kellemetlen szagú, kenőcsös állagú217
KOMPOSZTÁLÁS
Komposztálás:
Nyers szerves anyagokból nagy molekulájú humuszanyagok
keletkeznek.
Komposzt előnyei:
Tápanyagban elszegényedett talajok rekultiválása.
Talajok szerkezetének és biológiai aktivitásának helyreállítása.
Szerves hulladék újrahasznosítása (környezetvédelem).
A komposztálás során bekövetkező hőmérséklet-emelkedés
elősegíti a higiéniai viszonyok javulását.
Szabályozott az érési folyamat, ezáltal magas trágyaértéket
teremt.
Mikroorganizmusai a talajéletet serkentik.
A talaj tápanyag-gazdálkodását javítja.
218
KOMPOSZTÁLÁS
Komposztálás céljai:
Szerves hulladékok újrahasznosítása
Kellemetlen szagok elnyomása
Higiéniai viszonyok javítása
Gyommagvak csíraképességének csökkentése
Trágyaérték fenntartása és fokozása
A talaj biológiai aktivitásának növelése
Pozitív hatás a termékek minőségére
Minimális tápanyagveszteség
Minimális befektetési költségek
Minimális külső energia felhasználás
219
KOMPOSZTÁLÁS
Komposztálás lényege
220
KOMPOSZTÁLÁS
Komposztálást befolyásoló tényezők:
Nyersanyagok kémiai összetétele, egyedi komposztálhatósága
Nedvességtartalom
Előkezelés technológiája
Anyagok térfogattömege
Segédanyagok adagolása (agyagőrlemények, kőzetlisztek)
Meszezés
Komposztálható anyagok:
Állati eredetű anyagok (trágyák)
Növényi eredetű anyagok (növénytermesztés melléktermékei)
A mezőgazdasági termelés melléktermékei (ágnyesedék, lomb,
pázsit)
Ökológiai gazdaságból származó ipari melléktermékek
Ellenőrzött élelmiszeripari melléktermékek (szesz, konzerv,
hűtőipar)
Szennyvíziszap nem alkalmazható!!!!
221
KOMPOSZTÁLÁS
Komposztálás szakaszai:
Az érés folyamán a hőmérséklet változás alapján négy szakaszt
különíthetünk el:
1. bevezető szakasz;
2. lebomlási szakasz;
3. átalakulási szakasz;
4. felépülési szakasz.
222
KOMPOSZTÁLÁS
Komposztálás szakaszai:
Az első rövid, bevezető szakaszban az optimális körülmények
közé kerülő mikroorganizmusok nagy sebességgel szaporodni
kezdenek.
A hőmérséklet az intenzív anyagcsere hatására gyorsan emelkedik.
A bevezető szakasz hossza általában néhány óra, esetleg 1–2 nap.
A lebomlási vagy termofil szakasz
A szerves anyag lebontásáért olyan mezofil mikroorganizmusok
felelősek, melyek hőmérsékleti optimuma 25–30 °C, intenzív
anyagcseréjüknek köszönhetően a hőmérséklet folyamatosan
emelkedik.
A mezofil mikroszervezetek száma 45 °C-ig növekszik, 50 °C felett
már nagy számban pusztulnak el, és 55 °C felett csak tartós formáik
maradnak fenn.
Mindez 12–24 órát igényel.
A mezofil mikroflóra pusztulásával egy időben gyorsan szaporodnak
a termofil (hőkedvelő) mikroorganizmusok, amelyek hőmérsékleti
optimuma 50–55 °C között található.
223
KOMPOSZTÁLÁS
Komposztálás szakaszai:
Az átalakulási szakasz akár több hétig is eltarthat.
Ebben az érési szakaszban a hőmérséklet jelentősen csökken. A
mikroorganizmusok elkezdik a nehezen bontható lignin bontását,
mely során mono-, di- és trifenol vegyületek keletkeznek. Ezek
összekapcsolódásából épülnek fel a humuszanyagok.
Az utolsó a felépülési szakasz
Ezt a szerves anyag humifikálódása jellemzi, amely a komposzt
sötét színét eredményezi.
A komposzt hőmérsékletének további csökkenése észlelhető. Az
érésben elsősorban pszikrofil baktériumok és penészgombák
működnek közre, melyek hőmérsékleti optimuma 15–20 °C.
Ezenkívül jelentősen nő a sugárgombák száma, ami a
komposztérettség indikátora is lehet.
224
KOMPOSZTÁLÁS
Komposztálási módozatok
225
ZÖLDTRÁGYÁZÁS
A zöldtrágyázás előnyei:
N és humuszfelhalmozás
mérsékli az ásványi anyagok kimosását,
a csapadékvizet értékesíti,
csökkenti az eróziót (a talajt megköti),
a talajt beárnyékolja (a talajt befedi) -
gyomszabályozás
a talajt morzsalékos állapotúra alakítja (biológiai
talajművelés),
lazítja a talajt és az altalajt,
növényvédelem (pl: a nematódák számát csökkenti),
ellensúlyozhatja az intenzív talajművelés
szervesanyag-csökkentő hatását. 226
ZÖLDTRÁGYÁZÁS
A zöldtrágyázás kedvezőtlen hatása:
aszályos területen rosszul megválasztott
zöldtrágyanövény miatt bekövetkező nagy
vízfogyasztás, illetve talajnedvesség-hiány (sikertelen
lehet a vetés és a kelés)
a betegségek (gabonafélék, here) vagy kártevők
(nematódák) elszaporodhatnak, ha rosszul választjuk
ki a termesztett zöldtrágyanövényt és a termesztés
időtartamát
a kemény maghéjú zöldtrágyanövények magjai
elfeküdhetnek, áttelelhetnek a talajban, és
kultúrgyomként éveken át kárt okozhatnak
a talajművelést akadályozhatja, és a következő
növény hozamát csökkentheti a túl nagy tömegű
zöldtrágya alászántása vagy rossz minőségű
bedolgozása.227
ZÖLDTRÁGYÁZÁS
A zöldtrágyázás módjai:
1. Fővetésű növénnyel
A szántóföldi pillangós 2., 3. vagy 4. növedéke
Leveles répafej
Zöld ugar
2. Másodnövénnyel
A megfelelő fejlettségi állapotú növényt a méretétől függően
aprítással vagy anélkül alászántjuk, vagy talajtakaróként a
felszínen hagyjuk.
228
ZÖLDTRÁGYÁZÁS
229
ZÖLDTRÁGYÁZÁS
Gyökérmaradványok
A zöldtrágya értékét a növényzet gyökérmennyisége
jelentősen befolyásolja:
őszi búza 6,8 q
tavaszi árpa 5,1 q
borsó 3,3 q
kukorica 14,3 q
napraforgó 22,6 q
lucerna 2 éves 48,0 q
lucerna 4 éves 59 q
230
ZÖLDTRÁGYÁZÁS
Hazánk egyes tájaira ajánlható zöldtrágyanövények
Savanyú homoktalajokra (nyírségi és somogyi homok)
az édes és keserű csillagfürtfajok, a napraforgó, a homoki
borsóval kevert napraforgó.
A Duna-Tisza közi homoktalajokra
a somkóró, az őszi bükköny és a napraforgó.
A nyugati és az északi peremvidékek savanyú erdőtalajaira :
füves fehérhere, a füves szarvaskerep, társnövényül az angolperje
társításával, a napraforgó, a borsós napraforgó, a tavaszi repce, a tavaszi
bükköny és a bíborhere.
Barna erdőtalajokra:
a szarvaskerep angolperje társításával, a napraforgó, a borsós
napraforgó, a tavaszi repce, a tavaszi bükköny és a bíborhere.
Csernozjom talajokra:
a komlós lucerna, a napraforgó, a szegletes lednek és a tavaszi
repce.
Réti agyagtalajokra: a napraforgó.
Szikes talajokra: a napraforgó.231
TALAJMŰVELÉS
Talajművelés hosszabb időszakra vonatkozó célja:
a nedvességfogalom és a
levegőforgalom kedvező befolyásolása.
a megfelelő biológiai aktivitás kialakítása,
a talaj felszínének védelme,
a talaj szerkezetének védelme
A talajművelés feladata
megfelelő talajlazultság megteremtése,
a talaj víz-, levegő-, és hőforgalmának befolyásolása.
a talaj tápanyagellátásának és a tápanyagok
érvényesülésének befolyásolása,
a talaj kémiai és biológiai folyamatainak bef.
a talajlakó élőlények tevékenységének bef.
a gyomok irtása,
trágyák, tarlómaradványok talajba juttatása,
erózió, defláció kártételének csökkentése232
TALAJMŰVELÉS
A talajművelés hatása a talajra
Közvetlen hatások:
A talaj részecskék helyzetének megváltozása
Megváltozik a talaj:
agronómiai szerkezete,
térfogattömege,
porozitása,
a három fázis egymáshoz viszonyított aránya.
Közvetett hatások:
Megváltozik a talaj víz-, levegő- és hőforgalma.
A talaj biológiai és kémiai folyamatainak befolyásolása.
233
TALAJMŰVELÉS SZERKEZETI ELEMEI
A talajművelés több elméleti alapegységre bonthatjuk.
1. szint: Talajművelés műveletei
2. szint: Talajművelési eljárások
(a műveletek összekapcsolásával jönnek létre)
3. szint: Talajművelési módok
(a talajművelési eljárások alkalmazása, időbeli
egymásutánisága adja)
4. szint: Talajművelési rendszer
(Ha a talajművelési módokat megfelelő sorrendbe állítjuk és a
talajművelési mód elvégzésére más és más eljárásokat
választunk)
Rendszerek csoportosítása:
Talajok szerint: homoktalajok, erdőtalajok, stb. szerinti r.
Vetésidő szerinti rendszerek (őszi vetésű, tavaszi vetésű,
nyári vetésű)234
TALAJMŰVELÉS MŰVELETEI
Talajművelés azon eljárások összessége, melyek során különböző
eszközökkel megváltoztatjuk a talaj alkotórészeink térbeli
elrendeződéseit.
Forgatás: Az a művelet, amelynek folyamán a talaj alkotórészei
függőleges irányban helyet cserélnek. Eszköze: eke
Lazítás: Az a művelet, amelynek folyamán a talaj alkotórészei
vízszintes irányban távolodnak egymástól. Eszköze: kultivátor
Porhanyítás: A talaj durvább, nagyobb méretű szerkezeti formái
apróbb, finomabb részekké esnek szét. Eszköze: kombinátor, fogas
borona, küllős kapa
Keverés: Talajrészecskék egymáshoz viszonyított helyzetüket
minden irányban megváltoztatják. Eszköze: tárcsa, talajmaró
Tömörítés: Talajrészecskék közelebb kerülnek egymáshoz. Eszköze:
hengerek
Talajfelszín egyengetése: Az a művelet, amelynek folyamán a
talajfelszín simább és egyenletesebb lesz. Eszköze: simító, barázda
behúzó235
TALAJMŰVELÉS MŰVELETEI
A talajművelő eszközök munkája összetett, vagyis egy eszköz
több alapműveletet is elvégez:
- Eke: forgat, lazít, porhanyít, kever
- Kultivátor: lazít, porhanyít, kever
- Tárcsa: kever, porhanyít, lazít
- Henger: tömörít, porhanyít, egyenget
- Fogas borona: egyenget, lazít, porhanyít, kever
- Kombinátor: lazít, porhanyít, egyenget, kever, tömör
236
TALAJMŰVELÉSI ELJÁRÁSOK
1. Szántás
A szántás alapvetően forgatáson alapuló művelet, ahol a
barázdaszelet kivágása után lazítás, porhanyítás és kisebb
mértékű keverés mellett a barázda-keresztmetszetnek
megfelelő szeletet átfordítjuk.
A folyamat során a talaj eddigi szerkezete megváltozik: fellazul,
aprítódik és keveredik.
2 típus:
Ágyszántás (széjjel-, összeszántás, ill. javított ágyszántás)
Rónaszántás (váltvaforgató ekével)
237
TALAJMŰVELÉSI ELJÁRÁSOK
Szántás mélységét meghatározó tényezők:
Kultúrnövény igénye
Altalaj minősége (káros sófelhalmozódás vagy köves altalaj
felszínre hozását el kell kerülni)
Szántás ideje:
Ősz
Tavaszi vetésű növényeknél javasolt.
Nyár
Általában őszi vetésű növények esetében kerülhet rá sor.
Tavasz
Nem javasolt. Kivételt képeznek a laza homoktalajokon
tavaszi vetésű növények esetében.
238
TALAJMŰVELÉSI ELJÁRÁSOK
2. Lazítózás
A művelési célnak megfelelő gyakorisággal és mélységben végzik.
Célja:
Talajlazítás
Felszínalakítás
Növények gyökereinek elvágása.
Eketalpréteg feltörése
Előnye a szántáshoz képest:
A talaj nedvességtartalmát jobban megőrzi.
Kisebb a párolgásból eredő veszteség.
Lazítózás optimális nedvességtartalma a szántáshoz képest 10%-ka
kisebb.239
TALAJMŰVELÉSI ELJÁRÁSOK
3. Tárcsázás
Feladata:
A talaj porhanyítása.
Talajrögök, növénymaradványok aprítása.
Keverés és lazítás.
Leggyakoribb tárcsák: X-elrendezésű, kétsoros, csipkés vagy sima élű.
4. Kultivátorozás
Feladata:
Talajok vízbefogadó képességének javítása
Gyommentesítés
2 alapvető forma:
Szántóföldi kultivátor (teljes felületen művel)
Sorközművelő kultivátor (növények sorközének lazítására) 240
TALAJMŰVELÉSI ELJÁRÁSOK
5. Talajmarózás
lazítunk, keverjük, porhanyítjuk
és a növényi részeket aprítjuk
a haladás iránya merőleges
tengelyen lévő kések végzik,
munkamélysége: 6-25 cm
A talajmaró csak nagyon szűk nedvességi tartományban alkalmazható.
Száraz talaj → nagy porosító hatás
Nedves talaj → talajgyúró hatás
Elsősorban a magról kelő egyéves gyomnövények irtásában van
jelentős hatása.
241
TALAJMŰVELÉSI ELJÁRÁSOK
6. Boronálás
- könnyű, középnehéz, nehézboronák,
- lazítjuk, porhanyítjuk a talajt,
- mélysége 6-10 cm
- Gyomirtó hatása jelentős. (frissen kicsirázott gyomoknál)
7. Simítózás
• porhanyítás és egyenletes talajfelszín létesítése
• az őszi mélyszántások első művelete
• Cél a szántás elmunkálása
• Nagyobb rögök széttörése
242
TALAJMŰVELÉSI ELJÁRÁSOK
8. Hengerezés
sima vagy gyűrűshenger
talaj tömörítése,
rögök törése,
talaj lezárása,
a felszín átalakítása a cél
9. Kombinátorozás
egy menetben több talajművelési eljárást végzünk,
különböző művelőtestek vannak egy keretre szerelve
Lazító és tömörítő elemek
243
TALAJMŰVELÉSI MÓDOK
Több talajművelési eljárás egyidejű vagy egymás utáni
alkalmazását értjük.
Célja:
a betakarítás után felszabaduló területek a következő
növény számára kedvező talajállapot biztosítása.
Talajművelési módok:
Tarlóhántás és ápolás
Alapművelés (szántás, réteg v. mélylazítás)
Alapművelés utáni elmunkálás (ápolás)
Vetőágy készítés
Vetés utáni elmunkálás, vetés lezárás
244
TALAJMŰVELÉSI MÓDOK
TARLÓHÁNTÁS
Célja:
a visszamaradt tarló bedolgozása a talajba,
a terület gyommentesítése,
a kártevők, kórokozók élettevékenységének csökkentése,
a talaj nedvességtartalmának megőrzése,
a talaj hőforgalmának szabályozása,
a talajban élő mikroorganizmusok tevékenységének fokozása.
eszközei:
tárcsa
kultivátor
ásóborona
hengerezés (lezárásra)
Tarlóhántás ideje:
közvetlenül betakarítás után245
TALAJMŰVELÉSI MÓDOK
ALAPMŰVELÉS
2 féle alapművelés lehetséges:
forgatásos - szántás
– nyári
– őszi
– tavaszi
forgatás nélküli (elsősorban lazítózást végeznek)
246
TALAJMŰVELÉSI MÓDOK
VETŐÁGY KÉSZÍTÉS
A növény igényeinek megfelelő morzsás talajszerkezetet kell kialakítani.
Cél:
• A magok stabilan elhelyezkedhessenek a talajban.
• A kelés egyenletes és robbanásszerű lehessen.
Apró magvú növények → aprómorzsás magágy
Nagyobb magvú növények → nagyobb morzsák is megfelelőek
Nagyobb rögök káros hatása:
o Gátolják a csirázást
o Heterogén feltételeket teremt nedvesség, hőmérséklet szempontjából.
o Egyenetlen kelés.
VETÉS UTÁNI ELMUNKÁLÁS
Sok esetben kimarad, mert a vetőgép megoldja.
Ha nem hengerezést alkalmazunk.
247
TALAJMŰVELÉSI RENDSZEREK
A talajművelési rendszer fogalmán adott területen
(táblán), adott növény alá végzett talajművelési
eljárások összességét értjük, amelyeket az elővetemény
betakarításától a termeszteni kívánt növény vetéséig
alkalmaztunk.
A talajművelési rendszereket öt csoportba sorolhatjuk:
1. a talajok szerinti rendszerek
2. a növény, illetve a vetésidő szerinti rendszerek
3. a szerzők szerinti rendszerek
4. a periódusos mélyítő művelési rendszer
5. a művelés csökkentésére irányuló rendszerek.
248
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Ökológiai gazdálkodás feltételei:
- A talaj mély bolygatása mellőzhető
- A művelés mélysége igazodjék a talaj állapotához
- Kedvező nedvességforgalom fenntartása
- Kedvező biológiai tevékenység kialakítása
- Tarlómaradványok kihasználása a nedvesség
vesztés csökkentésére, a felszín védelmére,
gyomkelés korlátozására.
249
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
A talajállapot romlás érdekében kerülendő:
Tarló mélyhántása
Felszín nyitva hagyása
Fedetlen felszín nyáron
Gyakori mélyszántás
Talaj indok nélküli bolygatása
A talaj tömörödését kiváltó talajművelési módok
Sokmenetes porosító magágyelőkészítés
Elgyomosodás
Kártevők és kórokozók elszaporodása
250
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Ökológiai talajművelés előnyei
A talaj természetes folyamatainak előmozdítása
A növénytermesztés és a környezetvédelem
közötti harmónia létrejötte
Jól művelhető talajok kialakulása
Mérsékelt tömörödés
Ökonómiai előnyök
Talajvédelem
251
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Művelési rendszerek:
1. Szántásos (csökkentett rendszerek)
Jellemzői:
Teljes felület megmunkálása
Váltvaforgató eke
Talajlazítással kombinálható
Előnye: forgatásból eredő pozitív tényezők
Kockázata: nedvességvesztés
Elvárások:
- Csak időszakosan végezhető
- Növényvédelmi vagy talajrétegek cseréje érdekében
252
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Művelési rendszerek:
2. Forgatás nélküli, kímélő és javító művelési rendszer
• Nehézkultivátoros alapművelés:
Őszi vetésű növények alá
Korai betakarítású elővetemények után
Rendszer:
- Tarlóhántás
- Tarlóápolás (mélyebben, mint a hántást)
- Alapművelés kultivátorral
- Magágyelőkészítés
Előnye: menetszám-, energia-, költségcsökkenés
Korlátai: erős gyomosodás
Elvárás:
• 12-16 cm ill. 22-25 cm mélyen járó kultivátor
253
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Művelési rendszerek:
2. Forgatás nélküli, kímélő és javító művelési rendszer
• Középmély lazításra alapozott rendszer
Gyökér növények alá
Rendszer:
- Tarlóhántás
- Tarlóápolás (kissé mélyebben, mint a hántást)
- Alapművelés középmély lazítóval
- Magágyelőkészítés
- Vetés és vetéslezárás
Előnye: a mélyebb rétegek állapota javul
Korlátai: nedves talajállapot254
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Művelési rendszerek:
2. Forgatás nélküli, kímélő és javító művelési rendszer
• Tárcsás alapművelés
Őszi vetésű növények alá
Korai betakarítású elővetemények után
Rendszer:
- Tarlóhántás tárcsával
- Tarlóápolás (mélyebben, mint a hántást)
- Alapművelés tárcsával (18-20 cm)
- Magágyelőkészítés, vetés, felszínlezárás egy
menetben
Előnye: menetszám-, energia-, költségcsökkenés
kisebb tarlómaradványérzékenység
Korlátai: nedves talajállapot, talajtömörödés
255
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Művelési rendszerek:
2. Forgatás nélküli, kímélő és javító művelési rendszer
• Talajmarásra épülő sekélyművelésű rendszer:
Tavaszi vetésű növények alá
Tarlómaradványok eltávolítására szükség van.
Rendszer:
- Talajmarás
- Magágyelőkészítés, vetés
Előnye: menetszám-, energia-, költségcsökkenés
Korlátai: porosodás, 20 cm alatti talajtömörödés
256
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Művelési rendszerek:
2. Forgatás nélküli, kímélő és javító művelési rendszer
• Kombinált művelés:
Őszi, ill. tavaszi vetésű gabonákalá
Gépkombináció alapművelő eleme:
kultivátor-ásóborona-talajmaró-forgóborona
Rendszer:
- Tarlóhántás (sekély felszín)
- Tarlóápolás (mélyebben, mint a hántást)
- Alapművelés + Magágyelőkészítés + Vetés
Előnye: menetszám-, energia-, költségcsökkenés
Korlátai: megfelelő talajnedvesség szükséges
Elvárás:
• 12-16 cm ill. 22-25 cm mélyen járó kultivátor 257
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Művelési rendszerek:
3. Vetőkultivátoros rendszerek
Alapművelésben nem részesített, hántott és ápolt tarlóba történő vetés.
Rendszer:
Korán lekerülő elővetemény után tarlóhántás + ápolás
Alapművelés (elmaradhat)
Vetés vetőkultivátorral
Előnyei: menetszám-, energia-, költségcsökkenés
nedvességvesztés mérséklése
Korlátai: 10 cm alatti réteg tömörödése
258
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Művelési rendszerek:
4. Művelés nélküli rendszerek (direktvetés)
Talajbolygatás csak vetéskor, a felület max. 10%-át érinti.
Rendszer:
Szárzúzás
Mechanikai gyomkorlátozás (mulcsozás)
Direktvetés
Előnyei: menetszám-, energia-, költségcsökkenés
talajszerkezet kímélés
Korlátai: 10 cm alatti réteg tömörödése
erős gyomfertőződés259
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Művelési rendszerek:
5. Bakhátas művelés
Bakhát: állandó sor és sorközformáció
Rendszer:
15-25 cm magas bakhát kialakítása
Bakhátba vetés
Bakhát magasítása
Előnyei: zúzott tarlómaradványok a bakhátak közé kerülnek,
vízmegtartó funkciót töltenek be.
Korlátai: gépigény
szakszerűség260
TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Művelési rendszerek:
6. Sávos művelés
A talajbolygatás a felület 1/3-án vetés előtt történik.
Rendszer:
Szárzúzás a betakarítással egy menetben
Sávos művelés és vetés + bolygatott sáv lezárása
Előnyei: vetősorok között nem bolygatott talaj
tarlómaradványok védő hatása
Korlátai: felszín közeli tömör záróréteg
gyomok
különleges gépigény261
VETÉSFORGÓ
A vetésforgó a növénytermesztésnek olyan rendszere, melynek négy jellemző
alapeleme van és ezek közül egyik sem hiányozhat.
A négy alapelem a következő:
- a növényi összetétel (szerkezet),
A növényi összetételen azt értjük, hogy egy gazdaságban vagy annak
bizonyos tekintetben egységes területén milyen növényeket termesztünk.
- a növények aránya,
A növények aránya azt jelenti, hogy a szóban forgó növényfajok az adott
összterületből mekkora területet foglalnak el. (%-ban fejezzük ki).
- a növények sorrendje
A növények sorrendjén értjük azt, hogy a már ismert összetételű és arányú
növények az adott területen (térben) a következő években, tehát időben
hogyan következnek egymás után
- a körforgás (rotáció)
A körforgás (rotáció) azt az években kifejezett időtartamot jelenti, amely
alatt a vetésforgó összes növényeit az előbbiekben ismertetett sorrendnek
megfelelően valamennyi területrészen (szakaszon) termesztettük, és azok a
körforgás befejezésével az eredeti szakaszra kerülnek vissza.
262
VETÉSFORGÓ
A vetésforgó szerkezeti elemei
A vetésforgó összterületének egy meghatározott részét, melynek
területe és száma állandó a vetésforgó tartama alatt,
szakasznak nevezzük. Jelölése római számokkal történik.
Aszerint, hogy a szakaszon egy vagy több növényt termesztünk, a
szakaszokat feloszthatjuk egyszerű és osztott szakaszokra.
Az osztott szakaszokon belül gyűjtő szakasznak nevezzük azt a
szakaszt, amelyben azonos agrotechnikai igényű növényeket
termesztünk, illetve összetett szakasznak nevezzük, ha a
termesztett növények agrotechnikai igényei eltérőek.
Osztott szakaszokban, mivel itt több növényt külön termesztünk, a
szakasz táblákra oszlik. A tábla szántóföldi művelésbe vont,
természetes vagy mesterséges határokkal körülzárt terület, amelyet
azonos agrotechnikai eljárásokat alkalmazunk. Jelölése az ABC kis
betűivel történik.
Több önálló, de azonos növény termesztésére használt táblát
munkaszervezési okokból célszerű együtt tartani. Ennek a
szerkezeti egységnek tömb a neve.
263
VETÉSFORGÓ
A vetésforgók csoportosítása
A csoportosítás elvégezhető a rotáció évei és a
szakaszok száma közötti viszony alapján is.
- teljes vetésforgóról, ahol a rotáció éveinek száma
és a szakaszok száma megegyezik;
- rövidített vetésforgóról, ahol kevesebb a
szakaszok száma, mint a rotáció éveinek a száma.
Ez utóbbin belül megkülönböztetünk forgón kívüli
szakaszos rövidített vetésforgót és forgón kívüli
szakasz nélküli rövidített vetésforgót. 264
VETÉSFORGÓ
A növényi sorrend kialakításának alapelvei
A növényi sorrend kidolgozásakor is arra kell törekedni, hogy a
termesztendő növények számára egyaránt kedvező feltételeket
teremtünk.
o A feltételek egyike a legmegfelelőbb elővetemény megválasztása.
Elővetemény az a növény, amelyet az adott táblán az előző évben
termesztettünk.
o A sorrendet úgy tudjuk jó összeállítani, ha ismerjük az
elővetemény értékét, valamint a termesztendő növény elővetemény-
igényét.
o Azt az években kifejezett időtartamot, mely elteltével az önmaga után
nem termeszthető növényeket ugyanazon a táblán ismét termeszthetjük
visszatérhetőségnek nevezzük.
o A koncentrálhatóság azt fejezi ki, hogy az összesvetésterület hány
százalékán termeszthető, a visszatérhetőség figyelembevételével, az
önmagával összeférhetetlen növény (például ha a gazdaság összes területe
200 ha és 5 év visszatérhetőségű napraforgót kívánnak termeszteni, akkor
az maximum 40 ha-on képzelhető el).
o Az összeférhetőség azt fejezi ki, hogy az adott növény váltás nélkül
termeszthető-e vagy sem
265
VETÉSFORGÓ
VETÉSVÁLTÁS
A vetésváltás egy adott táblán vagy területen a növények olyan
sorrendjét jelenti, amelyben az agrotechnikailag különböző
csoportokba tartozó növények időben változnak.
Tágabb értelmezés szerint ide sorolhatjuk még az olyan eseteket,
amikor az évenkénti vetésváltásról csak egy-két évig térünk el, de
többségében ezt az elvet alkalmaztuk.
A vetésváltás nélküli termesztés fogalmán viszont azt értjük,
amikor ugyanazt a növényt ugyanazon a táblán önmaga után
ismételten vetve hosszabb ideig megszakítás nélkül
termesztjük.
Az ismételt vetés fontos kritérium, hiszen közismert, hogy vannak
olyan növények, amelyeket egyszeri vetés (telepítés) után négy-öt évig,
sőt ennél is hosszabb ideig termeszthetjük ugyanazon a területen (pl.
lucerna, levendula).266
VETÉSFORGÓ
A vetésforgó, illetve a vetésváltáson alapuló növénytermesztés
szükségességét a következő indokok támasztják alá:
- A talaj termékenységének fenntartása és fokozása.
- A talaj helyesebb és sokoldalúbb kihasználása.
- A vetésváltás az egyes növényfajok termésnövelésének alapvető
feltétele.
- A talajvédelem.
- A növényvédelem és a gyomok elleni védekezés.
- A minőségi vetőmagtermesztés.
- Az állattenyésztés igénye.
- A munkaerő és a gépek egész évi egyenletesebb és jobb
kihasználása.
- A monokultúrás gazdálkodással a környezetvédelmi
problémák is fokozódnak.
267
NÖVÉNYVÉDELEM
AZ ÖKOLÓGIAI
GAZDÁLKODÁSBAN
Barna Sándor
Főiskolai tanársegéd
NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN
ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
A konvencionális gazdálkodás gyakorlatában a növényvédelem
célja a kialakuló kár kiküszöbölésére irányul azáltal, hogy a
károsító szervezeteket elpusztítják.
A gyakorlatban az „ölő” (cid) (fungicid, baktericid, inszekticid)
szerek alkalmazásával érik el a fenti céljukat.
Integrált növényvédelem
Célkitűzése hasonló a konvencionális gazdálkodáshoz
de
Precíziós, a károsítók meghatározásán alapuló, a környezet
szempontjait figyelembe vevő növényvédelem.
Figyelembe veszik:
Hasznos szervezetek jelenléte
Környezet vegyszer-terheltsége
Kevésbé ártalmas szerek alkalmazása269
NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN
ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
Átállási időszak
(2 év, ill. 3 év)
Növényvédelem indokoltsága az átállás során: A talajon és a növényeken lévő szermaradványok eltűnjenek.
A növényvédőszer maradványok káros hatásaitól
mentesüljön a területen található növénytársulás.
Meginduljon a károsító szervezetekkel korlátozó élőlények
betelepülése.
270
NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN
ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet 1. számú melléklet szerint:
3. Kártevők, betegségek és gyomok elterjedését a következő módszerek
kombinálásával lehet megakadályozni:
1. géntechnológiával nem módosított rezisztens, toleráns fajok és
fajták kiválasztásával,
2. vetésforgó kidolgozásával,
3. talajműveléssel,
4. a károsítók természetes ellenségeinek védelmével, számukra
előnyös körülmények biztosításával,
5. gyomperzseléssel, gyomszabályozással, fizikai módon történő
gyomirtással.
A termés közvetlen fenyegetettsége esetében lehet csak a 2. számú
melléklet B) részében felsorolt anyagokat alkalmazni, feltéve, ha azok a
minisztérium külön jogszabály szerinti forgalomba hozatali és
felhasználási engedélyével rendelkeznek.
271
NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN
ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
A biogazdálkodás lényege úgy termeszteni növényeinket, hogy
azok saját erejükből képesek legyenek ellenállni a
betegségeknek és a kártevőknek.
Az a törekvésünk, hogy a természetes adottságok
figyelembevételével, célszerű művelési móddal, valamint a
hasznos élő szervezetek
kímélésével és tevékenységük elősegítésével kedvező feltételeket
teremtsünk, avégből, hogy a kártevők és kórokozók elleni
közvetlen védekezésre csak kivételes esetben kerüljön sor.
Elsődleges fontosságú tehát a megelőzés, másodlagos a
védekezés.
A biológiai növényvédelem megkívánja a természetnek, mint
egésznek állandó megfigyelését.
A betegségek és kártevők fellépése művelési hibákra vagy a
kedvezőtlen termesztési feltételekre utal. 272
A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB
KÁRTEVŐ SZERVEZETEK
1. Vírusok
Csak élő szervezetben mutatnak valódi élettevékenységet, azaz
feltétlen paraziták (élősködők).
Általában fajlagosak, azaz rendszerint egy adott állat- vagy növényfajt
képesek megbetegíteni.
Átvitelüket egyik élőlényből a másikba fertőződésnek nevezzük, a
fertőzést átvivő tényezőt pedig közvetítőnek, azaz vektornak.
A fertőzés forrásai (azaz kiindulási pontjai) lehetnek: a fertőzött
(tünetmentes vagy beteg) növény, annak magja vagy egyéb
szaporítóanyaga (pl. dugvány), a fertőzött növényi maradványok a
talajban.
Vírusátvivők (vektorok) lehetnek:
- különböző művelő eszközök, amelyek a vírussal fertőzött növényi
nedvet képesek átvinni (pl. metszőolló);
- különböző állatok, melyek táplálkozás közben képesek átvinni a
fertőzést (levéltetvek, fonálférgek). 273
A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB
KÁRTEVŐ SZERVEZETEK
2. Gombák
Jellemző rájuk a különleges szaporítótest, az ún. spóra. A gombák
spórái általában széllel terjednek. A spórák csírázásukhoz, azaz a
fertőzéshez sok nedvességet és meleget igényelnek.
A gombabetegségek bármely növényfaj akármelyik részén
előfordulhatnak.
Egyes növények erősen ellenállnak a gombáknak, mivel vagy alkati
sajátosságaiknál fogva (kemény, vastag bőrszövet, viaszréteg,
szőrözöttség stb.) vagy sajátos védekező-anyagaik segítségével
képesek megvédeni magukat a fertőzésektől.
Bizonyos gombák mindig ugyanazokon a növényfaj okon fordulnak elő,
másoknak van fő- és köztes gazdájuk, tehát az év folyamán
váltogatják gazdanövényeiket.
Ilyen pl. a búza feketerozsdája, amely köztesként a sóskaborbolyán él.
274
A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB
KÁRTEVŐ SZERVEZETEK
3. Növények
A növények közül a virágos gyomnövények kerülnek a növényvédelem
előterébe.
Egyszerű meghatározással gyomnövények azok, melyeknek a hasznát
nem ismerjük. Az ökológusok szerint a gyomok az ember
tevékenységéhez (pl. talajmővelés) legjobban alkalmazkodó
növények.
A gyomok faj összetétele a "modern" mezőgazdaság térhódítása óta
jelentősen megváltozott. A fél évszázaddal ezelőtti gyomfajok jelentős
része szinte eltűnt. Mások pedig előretörtek és megjelentek új, eddig
még nem ismert fajok, mint pl. a hírhedt parlagfő. A változás a
helytelen művelésmóddal (monokultúrák, vetésforgó hiánya)
valamint a vegyszerek "válogatósságával" magyarázható.
Korunk gyomnövényeiben őseiknél erősebb az életerő és az ellenálló
képesség (előbb-utóbb minden vegyszerrel szemben).
Allelopátikusak, azaz más növényeket gátló anyagokat választanak
ki magukból (pl. fehércirok, tarackbúza, csillagpázsit,
selyemmályva, selyemkóró stb.).
275
A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB
KÁRTEVŐ SZERVEZETEK
4. Férgek
Növényvédelmi szempontból a szemmel általában nem látható
fonálférgek (nematodák) veszélyesek. Rendszerint csak bizonyos
gazdanövényekben tudnak megélni, viszont többnyire sokáig életben
maradnak a talajban.
Kártételük ésszerű vetésváltással elfogadható szinten tartható.
Léteznek a fonálférgeknek ellenálló növényfajták, sőt olyan növények
is (mézontófű, büdöske, egyes keresztesvirágúak), melyek gátolni
tudják a fonálférgek fejlődését.
5. Csigák
A csigák szinte kizárólag növényevők. Főleg a meztelen csigák okoznak
súlyos károkat, elsősorban nedves időjárás esetén. Rejtett életmódot
élnek.
Természetes ellenségeik a sün és a madarak. 276
A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB
KÁRTEVŐ SZERVEZETEK
6. Rovarok
A rovarok az állatvilág fajokban legnépesebb csoportjait alkotják. A rovarfajok
hatalmas számának kialakulása és fennmaradása csak a legkülönbözőbb
életfeltételekhez való alkalmazkodás révén volt lehetséges.
A legtöbb rovar petékkel szaporodik. A petékből rendszerint nem a kifejlett rovar
(imágó) kel ki, hanem csak különböző fejlődési szakaszok, jellegzetes formák
és átalakulások (metamorfózis) során fejlődik ki az imágó.
Tökéletes átalakulással (holometamoifózis) fejlődik pl. a burgonyabogár,
amelynek petéjéből lárva kel ki. Ez a forma teljesen különbözik a kifejlett
alaktól és nem szaporodóképes.
Vannak tökéletlen átalakulással (epimoifózis) fejlődő rovarok is.
Lárvaalakjaik nagyon hasonlítanak az imágóra, ilyenek pl. a sáskák. Ehhez
hasonlatos a poloskák fokozatos 105 átalakulása (hemimetamoifózis) is.
277
A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB
KÁRTEVŐ SZERVEZETEK
7. Madarak
Többnyire hasznos segítőtársaink (ragadozók), némelyek azonban - gyakran
szorult helyzetükben - gazdasági károkat is okoznak.
8. Emlősök
A rágcsálók szinte kivétel nélkül veszélyes kártevők.
Némelyikük súlyos gazdasági károkat okozhat, esetleg járványos betegségeket
is terjeszthet (pl. patkány). Ezért távoltartásuk,irtásuk fontos!
Hosszú távon a természetes ellenségek életfeltételeinek megteremtésével
érhetünk el eredményt.
A felsorolt tényezők - egyrészt a termőhely kiválasztás, másrészt a
növényvédelem szempontjából - döntő szerepet játszanak a kártevők
elszaporodásában, a betegségek kialakulásában, illetve önmaguk is élettani
megbetegedések okozói lehetnek (pl. talajtulajdonságok).
A természetben mindig több tényező együttes hatásával kell számolnunk, mint:
pl. növények kölcsönhatása, állatok hatása a növényekre,
mikroorganizmusok (parány szervezetek) hatása a növényekre.278
NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN
ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
A biogazdálkodás célja a növények saját ellenálló képességének
kifejlesztése, valamint a természetes szabályzó folyamatok
fenntartása.
A biotermesztés növény védelmében a cél nem a károsítóktól való
teljes mentesség, csupán a gazdálkodás sikerességét
veszélyeztető fertőzöttség megakadályozása.
A megelőzés szinte soha nem pótolható az utólagos
védekezésekkel, hiszen az igénybe vehető eszközök (pl.
permetezés) általában kisebb hatásfokúak, mint a
hagyományos gazdálkodásban.
Gyakran több eszköz, védekezési módszer együttes
alkalmazásával lehet eredményt elérni. 279
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS NÖVÉNYVÉDELMÉNEK
ESZKÖZTÁRA
280
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. Talajművelés
3. Tápanyag-
gazdálkodás
4. Vetésforgó, vetésidő
5. Állományszabályozás
6. Fajtaválasztás
7. Vektorok kiirtása
8. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Termőhely megválasztás
Az ökológiai gazdálkodás csak akkor sikeres,
ha a termesztett növények igényeit a
környezet közel teljesen kielégíti.
A környezet-növényállomány összhang segíti
az élettársulás fajban való gazdagságát, az
állatvilág hasznos szervezeteinek térnyerését.
Meghatározó környezeti elemek:
Talajadottságok, domborzat, csapadék,
hőmérséklet, élő környezet
A helyes növénymegválasztáshoz segítséget
nyújt a termesztési hagyományok
kiértékelése, a konvencionális gazdálkodás
jellemzői. 281
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. Tápanyag-
gazdálkodás
4. Vetésforgó, vetésidő
5. Állományszabályozás
6. Fajtaválasztás
7. Vektorok kiirtása
8. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Talajművelés
Jelentős hatást gyakorol a növényállomány
állapotára.
A helyes időben és jó minőségben elvégzett
talajművelés javítja a növények
életkörülményeit.
A talajelőkészítés szabályozza a talaj víz-,
levegő-, hő-, és tápanyag-gazdálkodását.
A talajelőkészítés célja a gyors és egyenletes
kelés
↓
A gyors kelés lerövidíti a csírakori és
fiatalkori betegségeinek korokozóinak
„támadási” idejét, ezáltal elősegíti az
egészséges állomány kialakulását.
282
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. Tápanyag-
gazdálkodás
4. Vetésforgó, vetésidő
5. Állományszabályozás
6. Fajtaválasztás
7. Vektorok kiirtása
8. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Talajművelés
Időben elvégzett tarlóhántásssal és az
árvakelés megszüntetésével csökkenthető
gabonafutrinka kártétele.
Korhadó levelek talajba dolgozása miatt az
almavarasodás aszkospórái nem tudnak
kiszóródni.
Szártőbetegségek kevésbé károsítják a
gabonákat.
A növénymaradványoktól mentes jól
bedolgozott talajokat a vetési bagolylepkék és
a pattanóbogarak is ritkábban raknak
petéket.
A talajművelés közvetlenül, fizikai módon is
gyéríti a talajlakó károsítókat (tojások, lárvák
szétroncsolásával)
Talajmunkák kifordítják a károsítókat,
melyeket a madarak és a kisemlősök
gyérítenek.
283
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. TÁPANYAG-
GAZDÁLKODÁS
4. Vetésforgó, vetésidő
5. Állományszabályozás
6. Fajtaválasztás
7. Vektorok kiirtása
8. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Tápanyag-gazdálkodás
Célja: a növény harmonikus ellátása, melynek
eredménye az erős, ellenálló növényállomány
A tápanyagokat természetes anyagokkal
pótoljuk. (istállótrágya, zöldtrágya, komposzt)
Figyelembe kell venni a növényi sorrendet!
(a szerves trágya jól hasznosul a kukorica alatt,
de a napraforgó a bőséges ellátottságot
rosszul tűri.)
A tápanyagbőség miatt a kártevők
könnyebben támadhatnak.
N túlsúly miatt a napraforgóban a Sclerotinia
fertőzés jellemző.
284
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. TÁPANYAG-
GAZDÁLKODÁS
4. Vetésforgó, vetésidő
5. Állományszabályozás
6. Fajtaválasztás
7. Vektorok kiirtása
8. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Tápanyag-gazdálkodás
Szerves trágyák esetében fontos, hogy a trágya
minél kevesebb gyommagot és növényi kórokozót
tartalmazzon!!!
A biogazdálkodás során a trágyázás célja nem a
növények közvetlen táplálása, hanem sokkal
inkább a talaj mikroorganizmusainak ellátása.
Ezért többnyire olyan trágyákat használunk,
amelyek csak a parány szervezetek
tevékenysége során válnak a növények számára
felhasználhatóvá.
Az ökológiai gazdálkodásban a tápanyagokat a
növények részére nem közvetlenül, hanem a
talaj tápanyag-szolgáltató rendszerein keresztül
juttatjuk el.
↓
Következménye:
A talajban gazdag élettársulás alakul ki.
(mikrobiológiai antagonizmus)285
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. TÁPANYAG-
GAZDÁLKODÁS
4. VETÉSFORGÓ,
VETÉSIDŐ
5. Állományszabályozás
6. Fajtaválasztás
7. Vektorok kiirtása
8. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Vetésforgó
A vetésforgó és a vetésváltás elősegíti a
károsítók átvitelének megakadályozás át.
A rokon fajok (pl. gabona) egymás utáni
termesztése hozzájárul a jellemző
betegségek és kártevők fennmaradásához.
Legalább három éves forgó formájában
javasolható a vetésváltás.
Büdöske gyéríti a növényeket károsító
fonálférgeket.
Csillagfürt után a burgonya rizoktóniája
ritkábban és kevésbé károsít, mert a talajba
kerülő korhadó növényeken elszaporodó
Trichotecium fajok gátolják azt.
Ökológiai gazdálkodásban a monokultúra
kerülendő. 286
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. TÁPANYAG-
GAZDÁLKODÁS
4. VETÉSFORGÓ,
VETÉSIDŐ
5. Állományszabályozás
6. Fajtaválasztás
7. Vektorok kiirtása
8. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Vetésforgó
Napraforgó
(A betegségei számos kórokozója 6-8 évig
képes a talajban fennmaradni.
Pl. peronoszpóra, szürkepenészes
tányérrothadás, fehérpenészes
szárrothadás)
Őszi búza
(Fusarium fajoknak a gabonák és a kukoricák
is jó gazdanövénye.)
287
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. TÁPANYAG-
GAZDÁLKODÁS
4. VETÉSFORGÓ,
VETÉSIDŐ
5. Állományszabályozás
6. Fajtaválasztás
7. Vektorok kiirtása
8. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Vetésidő
A termesztett növények növényvédelmi
problémáinak egy része megoldható a
vetésidő és a megfelelő tenyészidejű fajták
megválasztásával.
A helyes vetési, ültetési idő megválasztása
is a megelőzés eszköze lehet, segítve a
növény megerősödését és ezzel növelve
ellenállóságát.
Vegyük figyelembe az időjárás várható
alakulását, a kártevők rajzásidejét a vetési
és ültetési idő megválasztásakor.
288
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. TÁPANYAG-
GAZDÁLKODÁS
4. VETÉSFORGÓ,
VETÉSIDŐ
5. Állományszabályozás
6. Fajtaválasztás
7. Vektorok kiirtása
8. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Vetésidő
Őszi vetésű növények esetében:
a túl korai vetések fertőződésének esélye
nagyobb.
Túl korán vetett őszi búza → lisztharmat már
ősszel megjelenik.
Túl késői őszi vetések → tél viszontagságait
miatt károsodnak.
Tavaszi vetésű növények esetében:
Túl korai vetés hátrányi:
a) vontatott kelés
b) fokozott csirakori betegségek
Korai vetés előnyei:
a) A napraforgó az őszi esőzések előtt beérik
b) Dughagymás hagyma elkerüli a nyár végi
peronoszpóra-járványt289
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. TÁPANYAG-
GAZDÁLKODÁS
4. VETÉSFORGÓ,
VETÉSIDŐ
5. ÁLLOMÁNY-
SZABÁLYOZÁS
6. Fajtaválasztás
7. Vektorok kiirtása
8. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Állományszabályozás
A túl sűrű állomány kedvez a károsítóknak és
az engedélyezett szerek nehezebben juttathatók
ki.
Ritka légjárta állományokat részesítjük
előnyben az ökológiai gazdálkodás során.
Optimálisnál ritkább állomány hátrányai:
a) Kevesebb termés
b) Könnyebb gyomosodás
Optimálisnál sűrűbb állomány:
a) Potenciális termése nem tér el az optimálistól
b) Az állomány egészségi állapota rosszabb
c) Fertőzés terjedése könnyebb.
Egyenetlen tőeloszlás miatt egyes helyeken a
ritka állomány hátrányai, másutt a sűrű
állomány fertőzést növelő hatása miatt
károsodik a növényzet. 290
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. TÁPANYAG-
GAZDÁLKODÁS
4. VETÉSFORGÓ,
VETÉSIDŐ
5. ÁLLOMÁNY-
SZABÁLYOZÁS
6. FAJTAVÁLASZTÁS
7. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Fajtaválasztás
A termőhelyi viszonyok (éghajlat, talaj)
meghatározzák a termeszthető fajtákat. Ezek
közül pedig azokat válasszuk, melyek nem csak
eladhatók, de meg is termelhetők az ökológiai
gazdálkodás keretei között.
A fajta megválasztásakor figyelembe kell venni a
következő feltételeket:
A tápanyagok nem folyamatosan állnak
rendelkezésre, mint a konvencionális
gazdálkodásban.
Tápanyagellátottság hiányai.
A növényvédelmi előnyöket hordozó ellenálló,
rezisztens vagy toleráns fajták, hibridek a
konvencionális gazdálkodáshoz hasonlóan
használhatók!
GMO nem!!!! 291
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. TÁPANYAG-
GAZDÁLKODÁS
4. VETÉSFORGÓ,
VETÉSIDŐ
5. ÁLLOMÁNY-
SZABÁLYOZÁS
6. FAJTAVÁLASZTÁS
7. Növényápolás,
gyomirtás, vektorok
kiirtása, fertőzött
növények
megsemmisítése
Fajtaválasztás
Mi az, hogy ellenálló egy fajta?
Az illető növényfaj virulens és agresszív
kórokozójának jelenlétében akkor sem betegszik
meg, amikor a környezeti feltételek a
korfolyamat kialakulásának kedvezőek.
A növények a károsítók ellen biokémiai természetű
védekező anyagokat termelnek, de külső alaktani
sajátosságok is (pl. szőrözöttség, vastag sejtfalak
vagy viaszréteg a leveleken), szolgálhatják
védelmüket.
Új fajták nemesítése során az ilyen
tulajdonságokat felhasználják az ellenálló
képesség (rezisztencia) kialakítására.
292
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. TÁPANYAG-
GAZDÁLKODÁS
4. VETÉSFORGÓ,
VETÉSIDŐ
5. ÁLLOMÁNY-
SZABÁLYOZÁS
6. Fajtaválasztás
7. NÖVÉNYÁPOLÁS,
GYOMIRTÁS,
VEKTOROK
KIIRTÁSA,
FERTŐZÖTT
NÖVÉNYEK
MEGSEMMISÍTÉSE
Növényápolás
Ökológiai termesztés esetén a mechanikai
gyomirtás jut kitüntetett szerephez, amely a talaj
párologtatását is csökkenti, a talajt szellőzteti,
ezáltal a talajéletet javítja.
A legtöbb gyom gazdanövénye a kultúrnövények
kórokozóinak.
A károsítókkal fertőződött növények, növényi
részek gyakran fertőzési forrásként veszélyeztetik
az egészséges növényállományt.
Speciális előírások az ökológiai gazdálkodásban
nincsenek. (ua., mint a konvencionális
gazdálkodásban)
Pl.
A gyümölcsfák védelme érdekében levágják az
amerikai fehér szövőlepke hernyói vagy tojásai
által fertőzött ágrészeket.
Palántdőlés fellépése esetén a kidőlt növényeket az
alattuk lévő talajjal együtt megsemmisítik.
293
MEGELŐZÉS
1. TERMŐHELY
MEGVÁLASZTÁS
2. TALAJMŰVELÉS
3. TÁPANYAG-
GAZDÁLKODÁS
4. VETÉSFORGÓ,
VETÉSIDŐ
5. ÁLLOMÁNY-
SZABÁLYOZÁS
6. FAJTAVÁLASZTÁS
7. NÖVÉNYÁPOLÁS,
GYOMIRTÁS,
VEKTOROK
KIIRTÁSA,
FERTŐZÖTT
NÖVÉNYEK
MEGSEMMISÍTÉSE
Vektorok kiirtása
A károsítók terjedését felelős közvetítők kiiktatása
is megakadályozza a károsítók egy részének
terjedését.
Növénytársítás
Az ökológiai gazdálkodásban széleskörűen
alkalmazott eljárás.
A növény társítás a különböző fajok egymást
segítő-védő hatását hasznosítja. Ez általában
kölcsönös, tehát riasztják egymás kártevőit
(például: bab-karalábé, paradicsom-retek,
zellerkáposzta, stb.)
A változatos, természetszerű kertkialakítás
életteret biztosít számos élőlénynek, egyúttal
gátolja a kártevők egyoldalú elszaporodását.
Egyes növényeket a sokszínűség megteremtése,
búvóhelyek létesítése (természetes ellenségek
megtelepítése) végett ültetünk, illetve tőrünk meg.
294
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
A biológiai védekezés azt jelenti, hogy a
növényállományba betelepítjük a kártevők
természetes ellenségeit, és biztosítjuk a
felszaporodásukat, ezután kialakul köztük egy
olyan biológiai egyensúly, ami a károsítók
tevékenységét a gazdaságilag elfogadható kárszint
alatt tartja.
Elemei:
Az ökológiai kiegészítő területek létesítése és
megtartása, melyek búvóhelyek és a hasznos
szervezetek fenntartását szolgálják.
A növények társítása sok esetben segíti a hasznos
szervezetek táplálékának biztosítását.
(gyümölcsösökben ernyősök, ajakosok, pillangósok
társítása)
Pl. Virágzó foltok telepítése, természetes
növénytársulások meghagyása, erdősávok,
sövények telepítése, kismértékű gyomosodás tűrése295
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
– Élő vagy élő szervezetből előállított készítmény
élő szervezet ellen
– Kedvező körülmények biztosítása a természetes
ellenségeknek
– Hasznos szervezetek kijuttatása
Természetes ellenségek
Encarsia formosa – En-strip
Orius laevigatus – BIOBEST
Trichogramma sp. - Trichoplus®
Természetes mikroorganizmusok
Bacillus thuringiensis – Bactucid P
296
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
Fontosak a segítő szervezetek hatékonyságát
növelő eljárások:
o Fülbemászók részére nappali búvóhelyéül
szolgáló, nyílással lefelé, szalmával megtöltött
felfüggesztett virágcserép
o Énekesmadár odúi
o T-fák a ragadozó madarak részére
297
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
A biológia védekezés során alkalmazott
anyagokat három csoportba sorolhatjuk:
1. a mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok,
élesztőgombák vagy egyéb gombák)
2. a makro-organizmusok (általában a rovarok)
3. a „bio növényvédő-szerek”, vagyis a természetes
eredetű növényvédő-szerek, avagy a növény
természetes védelmét serkentő anyagok.
298
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
Minden egyes kártevőnek vannak - az emberhez
hasonlóan - betegségei. Ezeket okozhatják
vírusok, gombák, baktériumok és egyéb
egysejtűek.
A kórokozó mikro szervezeteknek szintén vannak
ellenségei, ún. antagonistái, melyek térnyerése
nagyrészt a környezeti tényezők függvénye.
Hazánkban a legismertebb kereskedelmi
készítmények a különböző
baktériumpreparátumok, melyek elsősorban a
Bacillus thuringiensis különböző változatait
tartalmazzák, a célszervezetnek megfelelően, (pl.
Novodor - elsősorban burgonyabogár,
levélbogarak; a Dipel- elsősorban
hernyókártevők ellen).
Az adott készítmények általában fajspecifikusak.
299
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
A környezeti tényezők (pl. hőmérséklet,
páratartalom), és a tápnövény tulajdonságai (pl.
a kártevő gyomrában kialakuló kémhatás)
nagyban befolyásolják érvényesülésüket.
Jól ismert, hogy a baktériumok többsége a lúgos, a
gombák pedig savas pH mellett szaporodnak,
fejlődnek leginkább.
Ha a tápnövény lúgosítja a gyomrot, a Bacillus
turingiensis fertőzés befolyása súlyosabb lehet,
és a kártevő elpusztul.
300
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK
1. KONIbiológiai gombaölőszer fehérpenészes rothadás ellen
A szer faja: Coniothyrium minitans hiperparazita gomba
konídiospóráit tartalmazó gombaölő szer granulátum
Felhasználható: Hajtatott uborka, saláta, paradicsom,
paprika és dísznövény kultúrákban a fehérpenészes
(szlerotíniás rothadást kiváltó Sclerotinia sclerotiorum
talajban lévő kitartóképleteinek (szkleróciumainak)
elpusztítására, 15 g/m2 (150 kg/ha9 kijuttatandó szer
mennyiségében.
A KONI készítmény felszámolja a betegség talajban levő
forrását, s így megelőzi a rákövetkező fertőzések
fellépését. A magasabb dózis 50%-ot meghaladó
fertőzés esetén indokolt.
Javasolt növényvédelmi technológia: A készítményt a
növénykultúra ültetése előtt kell a talaj felszínére
egyenletesen kiszórni, majd 8-10 cm mélyen a talajba
dolgozni (pl.: rotációs kapával). A készítmény biológiai
jellegéből adódóan hatásának kifejtéséhez 4-6 hétre
van szükség.
301
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK
2. MYCOSTOP
A Miycostop biológiai fungicid, amely a növények
gyökérzetén telepszik meg, még mielőtt a
betegséget okozó gombák tennék ezt.
A Mycostop elveszi előlük az életteret és a
táplálékot, valamint olyan anyagcseretermékeket
választ ki, amelyek meggátolják a betegségeket
előidéző gombák kifejlődését.
A Mycostop mindenekelőtt a Fusarium gomba által
előidézett betegségekre hat a dísznövények
zöldségfélék és fűszernövénvek üvegházi
termesztésében.
A betegségek elhárításásn kívül 10 %-os
termésnövekedés várható.
A Mycostop megjavítja a terméshozamot az
egészséges ültetvényeken is, mert bizonyíthatóan
serkenti a növekedést. 302
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK
Károkozók ellen
KészítményHasznos
szervezet
Alkalmazási
terület
Bactucid PBacillus
thuringiensisLepkék hernyói
(molyok, araszolók,
szövőlepkék)
DipelBacillus
thuringiensis
Eco-BioBacillus
thuringiensis
Encarsia-lap Encarsia formosa Üvegházi molytetű
Foray 48B
Bacillus
thuringiensis
Lepkék hernyói
(molyok, araszolók,
szövőlepkék)
Novodor FCBacillus
thuringiensis
Burgonyabogár,
vetésfehérítő bogár
Thuricid HPBacillus
thuringiensis
Lepkék hernyói
(molyok, araszolók,
szövőlepkék)
303
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK
Károkozók ellen
DIPEL WP
Hatóanyag: 32 % (17.600 IU/mg) fermentált termék
Bacillus Thuringiensis var. Kurstaki (serotyp 3A3B)
Biológiai rovarölőszerek, melyek felhasználhatók a
környezetkímélő (integrált) növényvédelemben és a
biotermesztésben is.
A Bacillus Thuringiensis készítmények fajspecifikus
spórák és kristályok keverékéből állnak, melyet a
kártevők a szájukon át a táplálkozás során vesznek
fel.
A kártevők emésztőcsatornájában (megfelelő pH esetén) a
kristályokban levő protoxin aktiválódik és a kártevő
bélcsatornáján sérüléseket okoz, melyen át a spórák
fertőzik (megbetegítik ill. étvágytalanná teszik) a
kártevőt.
A kártevők a fertőzés után rövid határidőn belül (kb. 1
óra) beszüntetik táplálkozásukat, de csak néhány nap
múlva (DIPEL esetén 3-4 nap, NOVODOR esetén 6-7
nap) pusztulnak el (éhen ill. szomjan pusztulnak).
304
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK
Károkozók ellen
NOVODOR FC
biológiai rovarölőszer
3% Bacillus Thuringiensis var. Tenebrionis
Burgonya, paradicsom
Almamoly, aknázómolyok ellen
A készítmény a fiatal (I.1- L2 fejlettségű) lárvák
ellen hatékony, ezért a kezelést a lárvakelés
kezdetén kell elvégezni.
Kifejlett bogarak ellen a készítmény használata
nem javasolt.
Hazai és külföldi tapasztalatok alapján gabonában
vetésfehérítő bogár lárvák ellen 2-3 l/ha dózisban
hatékony. (Hektáronként 400 liter feletti vízadag
kijuttatása javasolt.)305
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
Férgek
A gyűrűs férgek (földigiliszta) talajjavító
tevékenysége közismert.
A fertőző növényi maradványokat
bélrendszerükben átdolgozva képesek a
kórokozók semlegesítésére.
A fonálférgek parazita fajai a talajlakó lárvákat
fertőzik.
A Heterohapitis fajokból ormányos bogarak elleni
készítmény állítható elő.
306
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
Ízeltlábúak
Tevékenységük a leglátványosabb és talán a
legfontosabb is a biológiai növényvédelem
szempontjából.
Egyik időtálló megjegyzése a következőképpen
hangzik:
"amióta az ember megfigyelte, mennyi kárt
tesznek a rovarok, sokféle módot eszelt ki
irtásukra, de még senki sem gondolt arra, hogy a
rovarokat a rovarok által irtsák. Minden
rovarnak megvan a maga oroszlánja, mely üldözi
és irtja. A növények megtisztítása céljából
ezeket a ragadozó rovarokat kellene
megszelídíteni és óvni.„
307
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
Ízeltlábúak
Hazánkban is nagy múltja van a parazita és
ragadozó rovarok telepítésének, elsősorban a
behurcolt kártevők ellen.
Sikeres volt (I920-ban) az eperfa pajzstető
(selyemhernyó tenyésztés) ellen a Prospaltella
berlesi és a vértem ellen az Apheiinus maii
fémfürkész betelepítése.
Hazánkban kereskedelmi forgalomban is kaphatók
ragadozó, illetve parazita rovarok növényházi
kártevők ellen.
Szabadban azonban általában ezek nem tudnak
áttelelni. Ezért szabadföldön a honos fajok
védelmével, szaporodásuk elősegítésével
érhetünk el eredményt. 308
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
Ízeltlábúak
A hasznos (ragadozó vagy parazita) rovarok
védelmét szolgálják:
- Jelenlétük észlelésekor az ápolási és védekezési
munkákat körültekintően kell elvégezni.
- A hasznos szervezetek fennmaradását elősegítő
növényfoltok meghagyása (a hasznos fátyolkák,
lebegő legyek, fürkészlegyek, fürkészdarazsak
erősen vonzódnak az ernyős virágúakhoz és a
fészkesekhez).
- Sokat segít a kirajzáshoz igazodó betakarítás.
- - A növénymaradványok megsemmisítésével
várni kell, ha sok bennük az elszíneződött
(parazitált), vagy röpnyílással nem rendelkező
múmia, ki nem kelt katicabogár, fátyolka és
lebegő légy-báb stb. 309
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
Ízeltlábúak
- A hernyófogó övekkel vagy más módon
begyűjtött kártevők megsemmisítésekor a
hasznos szervezeteket kímélni kell, ugyanis pl. a
betelelő hernyók bizonyos része parazitált.
- Ha ezeketelégetjük, akkor a bábbal együtt
elégnek a paraziták is.
- Megmenthetők a paraziták a következő
módszerrel.:
- A hernyófogó öveket rajzás előtt összegyűjtjük
egy jól zárható edénybe, és a nyílását
szúnyoghálóval fedjük. Szabadban, esőtől védett
helyen tároljuk. Így a természetes időben rajzó
paraziták a műanyaghálón keresztül a szabadba
távozhatnak, míg a bábból kikelő lepkék nem
tudnak áthatolni a szúnyogháló résein. 310
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
Madarak
A madarak között vannak kifejezetten rovarevők
(pl. fecskék), de meg kell jegyeznünk, hogy a
magevők (pl. veréb) a fészkelési időszakban
ugyancsak nagy mennyiségű rovart, lárvát
fogyasztanak, elsősorban fiókáik táplálása
céljából.
A téli időszakban viszont a legtöbb rovarevő
növényi táplálékkal (olajos magvakkal,
termésekkel) egészíti ki a kisebb mennyiségben
rendelkezésre álló állati eredetű táplálékot.
Az ilyenkor csapatokba verődő magevő madarak
nagy mennyiségű gyommagot fogyasztanak.
A gyümölcsöseinkben előforduló madarak közül
legfontosabbak a cinegefélék, harkályalkatúak,
csuszkák, fakuszok. Télen a telelő lárvák 95%-át
is elpusztíthatják!311
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
Madarak
A ragadozó madarakat elsősorban a rágcsáló
kisemlősök irtása miatt tartják fontosnak.
Egyrészt megfigyelő pontok kialakításával
segíthetjük táplálékszerző munkájukat. Ezt a
gyakorlatban "T" fának nevezik (egy kb.2 méter
hosszú farúd, végére erősítve egy vízszintes ülő
léccel, melyen a madarak megfigyelő állásba
helyezkednek, és a megfelelő időben lecsapnak).
Másfelől mesterséges odúk kihelyezésével
adhatunk esélyt megtelepedésüknek, mivel a
többségük odúban fészkel.
A ragadozó madarakat a mezőgazdasági kemizálás
áttételesen és hatványozottan sújtotta, ezért
erősen megritkult a számuk.
312
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
Emlősök
Az emlősök közül rovarfogyasztás szempontjából a
rovarevők és a denevérek a legfontosabbak.
Sünök:
Elsősorban a talajfelszínen vadásznak, de a talaj
felszín alatt élő gilisztákat, lótücsköket is
felkutatják.
Egy kifejlett állat napi táplálékszükséglete
50-150 g.
Étrendje a
választéktól függően változatos.
Előnyben részesíti a lassú mozgású
zsákmányállatokat, de képes az egeret is elfogni.
Elfogyasztja a meztelen csigákat is. Kisebb
területek (például házi kertek) kártevőinek
gyérítésében fontos szerepet játszik.
Búvó-telelőhelyről gondoskodni kell.313
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. Fizikai
3. Vegyszeres
Biológiai védekezés
Emlősök
Cickányok:
A legkisebb mérető ragadozó emlősök, rejtett
életmódot élnek.
Falánkságukról híresek, szinte mindent
elfogyasztanak, ami az útjukba kerül.
Vakondok:
Szinte egész életüket a föld alatt töltik. Táplálékuk
kizárólag állati eredető: giliszták, lárvák,
rovarok, egerek stb.
Denevérek:
Telelőhelyeiket az emberi tevékenység megszüntette,
illetve zavarja. Így számuk erősen megcsappant,
pedig szorgos rovarfogyasztók, naponta
testtömegüknek 20-50%-át kitevő rovart képesek
elfogyasztani.
314
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
3. Vegyszeres
Fizikai védekezés
A fizikai védekezés során cél a károsítók
gyérítése, vagy távoltartása a megvédendő
növényállományból.
Módszerei:
1) Kártevők távol tartása
2) Összegyűjtés
3) Csalogatás
4) Riasztás
5) Hőkezelés
315
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
A kártevők távoltartását szolgáló módszerek
-A védelmet igénylő terület bekerítése elsősorban a
vadkárok, illetve az illetéktelen betolakodók
elhárítását szolgálja.
Előnyben kell részesíteni a többfunkciós "élő"
kerítéseket, melyek lehetnek tüskések-tövisesek
is a hatás fokozása céljából (pl. vadrózsa,
vadnarancs, koronaakác, kökény, homoktövis,
vadkörte stb.) vagy tüskétlen, pl. a mogyoróból
fonott sűrű, áthatolhatatlan élőkerítés egyben
hasznos élőlények búvóhelye is.
- Vektorhálókat alkalmaznak a növényházakban a
repülő raktári kártevők távoltartására.
Hátrányuk, hogy a szellőzést akadályozhatják. A
raktárak ablakain berepülő kártevők
távoltartása céljából is használhatunk
vektorhálót (szúnyogháló is lehet).
316
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
A kártevők távoltartását szolgáló módszerek
- Árkok, vizesárkok a repülni, ill. úszni nem tudó
kártevők távoltartására alkalmasak (pl. barkók
és vincellérbogár-fajok stb.)
- A fák, cserjék befedése, bekötözése elsősorban a
rágcsálókat (pl. nyulak) tartja távol. A vadak
távoltartására különböző vadriasztó anyagok is
használhatók (kémiai védekezés).
- A talajtakarás (mulcsozás) a mikroklíma és az
élőhelyi viszonyok megváltoztatása által a
biológiai védekezés része.
Egyes rovarok nem szívesen rakják tojásaikat
takart felületre. A mulcsozás hatására
kiegyenlítettebb a talaj hőmérséklet, hővösebb a
felszín, az ott lévő bábok (pl. cseresznyelégy)
ezért később rajzanak. 317
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
A kártevők távoltartását szolgáló módszerek
- A fátyolfólia-takarás nem csupán a koraiságot
képes fokozni, hanem egyes kártevők bejutását is
meg akadályozza.
- A hanghatást adó eszközökkel (pl. karbidágyú,
magnetofon) jóval erélyesebben riaszthatjuk a
madarakat, mint a szalmából készült
madárijesztőkkel.
- Az ultrahangos, elektromos riasztók
használatosak a rágcsálók (egerek, patkányok
valamint a vakondok) riasztására,
távoltartására - változó sikerrel.
318
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
Összegyűjtés
A már betelepült károsító összegyűjtésével és
eltávolításának a kívánt növényvédelmi cél
elérhető.
A gyűjtés hatékonyságának növelésére különböző
eszközöket,módszereket alkalmazunk, többek
között:
- szövőlepkék és molyok fészkeit hajtással együtt
szétterjedésük előtt levágjuk (majd
természetesen meg semmisítjük),
- az eszelényeket szokás a fáról (pl. mogyoróbokor)
egy lepedőre lerázni (kopogtatás),
- fák törzsének tisztogatásakor a telelő
tojáscsomókat összegyűjtjük,
- a moníliás gyümölcsöket és egyéb fertőző
képleteket szintén kézzel tudjuk összegyűjteni,
vagy metszőollóval lecsipkedjük.
319
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
Összegyűjtés
A már betelepült károsító összegyűjtésével és
eltávolításávak a kívánt növényvédelmi cél
elérhető.
Napjainkban alkalmazott a gépi gyűjtés.
A burgonyabogár-gyűjtő gép a burgonyatermesztő
gazdaságokban egyre gyakoribb.
A tábla széleken kihúzott bogárfogó
árkokban a talajon mászó rovarok gyűjthetők össze
és az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett
rovarölő szerekkel elpusztíthatók.
A korszerő rovargyűjtők gépi hajtásúak, olykor a
porszívóhoz hasonló elven működnek (üzemi
szinten a burgonyabogár ellen használnak
bogárgyűjtő-gépet).320
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
Csalogatás
A kártevőket valamely részükre vonzó feltétel
megteremtésével összecsalogatjuk.
A kártevők összecsalogatása ingerjiziológiai
alapon.
E módszerek részben a növényvédelmi
előrejelzés eszközei, de hasznosak lehetnek
a kártevők gyérítésében is.
321
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
Csalogatás
Fénycsapdák:
A fényre repülő rovarokat fénycsapdával
gyűjthetjük.
Hátrányos, hogy sokhasznos rovar is
belerepülhet.
Újabban a nagyfeszültséggel ellátott UV-
lámpák hatékonyan alkalmazhatók egyes
raktári kártevők (molyok) gyérítésére.
322
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
Csalogatás
Színcsapdák:
A különböző rovarok számára egyes színek vonzók.
A színcsapdák előnye, hogy a fajhoz
alkalmazkodhatnak.
A színcsapdák két fő típusa:
a légyragacshoz hasonló színes ragadós lap és a
színes vizes tál.
A következő fajszíncsapdák ismeretesek:
sárga:levéltetvek, moly tetvek, szúnyogok;
kék: tripszek;
vörös: szú;
szürke: káposztabolha 323
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
Csalogatás
Színcsapdák:
324
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
Csalogatás
Illatcsapdák:
Valamely állat számára vonzó lehet a tápnövény
illata (cefrecsapdák) és a másik nem által
kiválasztott fajlagos illatanyag, a feromon.
Nagy előny, hogy a fajhoz kötődnek.
Elsősorban előrejelzésre fejlesztették ki őket, de
kellő számban kihelyezve alkalmasak a kártevők
irtására is.
Hazánkban több mint 50 faj befogására alkalmas
feromoncsapda áll rendelkezésre.
Ehhez hasonló elven működő eljárás, amikor nagy
mennyiségű mesterségesen előállított nőstény ivari
csalogató anyagot (feromont) permeteznek párzási
időszakban a levegőbe. A csak "orruk után futó"
hímeket ez megzavarja, és így nem találják meg a
párjukat.
325
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
Csalogatás
326
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
Csalogatás
A csalogató vetések az illatcsapdák sajátságos
csoportját képezik.
Lényege, hogy olyan növényt vetünk, amely
ellenállhatatlanul vonzó az átvonuló állatoknak,
ezért ott összegyűlnek és egyéb fizikai-kémiai
módszerekkel megsemmisíthetők.
A sörcsapda a csigák gyérítésére szolgál.
Lényege, hogy egy síkos falú üvegpoharat
talajfelszínig süllyesztünk a földbe. Sört öntünk
a pohárba (legalább félig). Az erjedő sör szaga
erősen vonzza a meztelen csigákat, amelyek
belevetik magukat az italba és megfulladnak.
327
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
Riasztás
A riasztóingerek alkalmazása a legkívánatosabb
növényvédelmi eljárás az ökológiai
gazdálkodásban.
Jellemzője:
A kártevő elpusztítása nélkül akadályozza meg a
kár kialakulását.
Fénnyel riasztják az alufólia csíkok és az egyéb
csillogó felszínek a levéltetveket.
A mozgással, alakkal a madarakat riaszthatjuk.
Lebegő fólia, vászon csík a madarakat, darazsakat,
legyeket az érő gyümölcstől, hanggal, kerepelőkkel
a madarakat a kelő növényektől, a raktári
kártevőket és vakondokokat speciális hangot
kibocsátó eszközökkel lehet riasztani.
328
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Fizikai védekezés
Hőkezelés
A károsított növény és a károsító eltérő hőtűrő
képességén alapuló védekezési eljárás.
A hőhatást használhatjuk a gyomirtásban
(lánggyomírtók), de egyes betegségek esetén (pl.
porüszög) vetőmagvak, hagymák csávázására is.
A hőtést-fagyasztást a trópusi származású fajok
ellen használhatjuk sikerrel
(pl. babzsizsik)
329
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Kémiai védekezés
A hagyományos növényvédelemben általában
elhanyagolják a korábban megismert biológiai-
fizikai módszereket, eljárásokat, mert a
rendelkezésre álló nagyhatású vegyületek
(peszticidek) alkalmazása jóval kényelmesebb.
Előfordul, hogy bármilyen tünet, kártétel
kifejlődése előtt, megelőzésként használják
ezeket a veszélyes és drága készítményeket.
Az egyes kezelések (permetezés, porozás stb.) a
"növényvédelmi technológia" részei.
Gyakran akkor is kijuttatják a vegyszereket, ha az
adott helyzetben nincs is rájuk szükség.
A biogazdálkodásban nincsenek efféle
technológiák, és a hagyományos
növényvédelemben használatos vegyszerek
többsége tiltott!
330
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Kémiai védekezés
A biogazdálkodásban engedélyezett növényvédő
szerekről a Biokultúra Egyesület, ill. az
ellenőrző szervezetek évente tájékoztatják a
termelőket.
A felhasználható anyagokról szóló lista
folyamatosan bővül, de vannak olyan
készítmények is, melyek visszavonásra
kerülnek.
Ezek a kezelő, ápoló vagy erősítő szerek többnyire
növényi vagy ásványi eredetűek.
Házilag is előállíthatók vagy megvásárolhatók egy
vagy több hatóanyagú kész kereskedelmi
készítményként.
Minden felsorolt szerre érvényes, hogy gyakran kell
őket kipermetezni a hatás eléréséhez és az eső
utáni ismétlés igen fontos. 331
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Kémiai védekezés
Magyarországon kizárólag a következő
hatóanyagokat tartalmazó szereket lehet
alkalmazni:
Kórokozók ellen:
• Kénkészítmények
• Szervetlen rézkészítmények
• Kovaföld
• Kőzetporok
• Lecitin
• Növényi olajok
• Káliumpermanganát
• Kálcium-poliszulfid
332
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Kémiai védekezés
Magyarországon kizárólag a következő
hatóanyagokat tartalmazó szereket lehet
alkalmazni:
Állati kártevők ellen:
• Kénkészítmények
• Azadirachtin
• Piretrinek
• Rotenonkivonatok
• Növényi olajok
• Paraffinolaj
• Ásványi olajok
• Káliszappanoldatok
• Káliu,-poliszulfid
• Diammonium-foszfát
• Metaldehid
333
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Kémiai védekezés
Magyarországon kizárólag a következő
hatóanyagokat tartalmazó szereket lehet
alkalmazni:
Sebzáró anyagok:
• Növényi viaszok és olajok
• Méhviasz
• Kovaföld
• Kőpor
• Mészkészítmények
Segédanyagok:
hatásnövelő anyagok (fenyőgyanta olajok)
káliszappan
334
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Kémiai védekezés
Egyéb természetes anyagok gombabetegségek
ellen:
Algalisztek (porozva, de jobb permetezni).
Növelik az ellenálló képességet a
gombabetegségekkel szemben, más szerekkel
kombinálhatók.
Kőzetlisztek.
Gombabetegségek megelőzésére használhatók.
Hatásuk lényegében véve a levélfelszín pH
értékének megváltoztatásán alapul.
Komposztkivonatokat
Különböző gombabetegségek ellen próbáltak ki
váltakozó sikerrel.
Ezt az oldatot betegségek megelőzésre
permetezzük ki. A komposzttal jó eredményeket
értek el talajlakó kártevők ellen is.
335
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Kémiai védekezés
Egyéb természetes anyagok gombabetegségek
ellen:
Aromás növényápolás.
Az illóolajokat a fertőzések megelőzésére és levelek
erősítésére permetezik ki.
Növényi készítmények.
Csalánból, zsurlóból, tormából, vöröshagymából,
fokhagymából, keserűfüvekből, gombaelnyomó és
növényerősítő hatásuk van.
Tej- és savótermékek.
Gombabetegségek és vírusbetegségek ellen
használatosak levéltetügyérítő mellékhatással.
- Kombinált megelőző szerek gombabetegségek ellen:
gyógynövények algamésszel és kénösszetevőkkel
egyesítve.
336
VÉDEKEZÉS
1. BIOLÓGIAI
2. FIZIKAI
a) Összegyűjtés
b) Csalogatás
c) Riasztás
d) Hőkezelés
3. KÉMIAI
Kémiai védekezés
Egyéb természetes anyagok állati kártevők
ellen
Növényolaj emulziók (pl. len- és szójaolajból)
Gyümölcsbetegségek és kártevők, főleg levéltetvek
ellen hatnak.
Szétroncsolják a rovar kutikuláját védő réteget, és
eltömik a légzőnyílásokat.
Gyakran ajánlják ezeket denaturált szesszel
kombinálva.
Szappanalapú szerek
Levéltetvek és hernyók ellen hatékonyak.
Valódi káliszappanokat, azaz folyékony
kenőszappanokat kell használni, mégpedig 1-3
%-os oldatban.
Kőzetlisztek
337
ÁLLATTENYÉSZTÉS
AZ ÖKOLÓGIAI
GAZDÁLKODÁSBAN
Barna Sándor
Főiskolai tanársegéd
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
Az ellenőrzött és minősített ökológiai gazdálkodás – amelynek
szerves része az ökoállattartás – alapfogalma és egyben
célkitűzése az alábbiak szerint foglalható össze:
az ökológiai (bio- és organikus-) gazdálkodás olyan
o környezetkímélő és -megújító,
o különleges minőségű,
o teljes körű és sokfunkciós mező-, erdő- és tájgazdálkodást,
o teljes értékű élelmiszertermelést,
o valamint vidékfejlesztést jelent,
amely szigorú előírások (EU, IFOAM, Biokultúra-Biokontroll)
keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés (hitelesítés)
mellett, továbbá az aktív környezet- és egészségvédelem, az
életforma-változtatás igényével folyik.
339
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
340
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE
341
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS FOGALMA
A mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely a
termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes
folyamatokat előnyben részesíti a külső
erőforrásokkal és természetidegen anyagokkal
szemben, ezáltal a gazdaságon belül zárt anyag- és
energiaáramlás megvalósítására törekszik. Ennek
megfelelően az ökológiai gazdálkodásban tilos pl. a
szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák és
géntechnológiával módosított szervezetek
felhasználása
342
A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS AZ ÁLLATTARTÁS KAPCSOLATA
(2092/91/EGK RENDELET I./B. MELLÉKLET 1. PONT)
Az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység.
A talaj-növény, növény-állat és állat-talaj közötti kölcsönhatások
alapvető fontosságúak a gazdálkodás fenntarthatósága, egyensúlya
szempontjából.
Az állattartás nagy szerepet játszik a talaj termékenységének
megőrzésében és fokozásában.
Az állatállomány nagyságát a termőterületek és a legelők
függvényében kell kialakítani, hogy a túllegeltetés elkerülhető
legyen, és a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése a
lehető legminimálisabbra csökkenjen.
Az állatlétszám ennek megfelelően nem lépheti túl a 170 kg N/ha/év
értéket, a képződő trágya mennyiségét alapul véve.
Amennyiben ez nem megoldható, a gazdaság együttműködést
alakíthat ki más ökológiai gazdaságokkal a többlet trágya
elhelyezésére. Ilyenkor a trágyából származó évi 170 kg N/ha/év
maximális határértéket az együttműködésben részt vevő
termelőegységekre együttesen kell figyelembe venni 343
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
Az ökológiai állattartás nem egy új divatirányzat, hiszen az
iparszerű tartástechnológiák megjelenése előtt ez volt az
általánosan elfogadott gyakorlat.
Az ökoállattartás nem egy korlátok között működő gazdálkodási
formát jelent, hanem a különböző haszonállat fajok biológiai
igényeinek megfelelő, az adott természeti környezettel harmonizáló
tartását, ahol az eltérő társadalmi-gazdasági és ökológiai kondíciók
között, a gazdálkodás természetes körforgása és az ember által
irányított folyamatok kiegészítik egymást.
Az ökológiai állattartást gyakran nevezik „állatságos”
állattartásnak is, mivel az állattartási gyakorlatban kiemelt
szerepet kap „ a magas színvonalú állategészségügy és az állatjólét
biztosítása”
Az ökológiai gazdálkodásban az állattartás önálló árutermelő
szerepe mellett meghatározó módon járul hozzá:
a mezőgazdasági termelés egyensúlyának fenntartásához,
a talaj szervesanyag-tartalmának növeléséhez
és a termesztett növények tápanyag-igényének kielégítéshez.
344
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
Európában a legtöbb ökogazdaság állattartással is foglalkozik,
amelynek rendszerei nagyon heterogén képet mutatnak. A termelés
funkciója és intenzitása alapján két alapvető irányzatról beszélhetünk,
így intenzív és extenzív ökológiai állattartásról.
345
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
Az ökológiai állattartás fajtaösszetételét vizsgálva szembetűnő
eltéréseket tapasztalhatunk az egyes európai országok között.
A német állattartó ökogazdaságok fajtahasználatát feltáró
kutatási eredmények szerint az őshonos, veszélyeztetett fajták
alkalmazása meglehetősen alacsony volumenű.
A szarvasmarha, sertés, juh fajok: 6-16% közötti,
kecske és a baromfi: 1-3%-os részarányt
A német fajtahasználattal szinte teljesen ellentétes képet mutat a
magyar gyakorlat, amelyhez napjainkig megőrzött állatfajtáink
megfelelő alapot szolgáltatnak.
Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 új tagország közül
hazánk rendelkezett a legtöbb őshonos, helyi fajtával.
346
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
347
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
Az Európai Unió ökoállattartása jelentős fáziskéséssel kezdte meg a
felzárkózást a teljes körű ökológiai gazdálkodáshoz.
Az ökológiai állattartással foglalkozó gazdaságok együttesen és
átlagosan az összes állati eredetű terméknek 1,5-2,0 %-át állítják
elő, viszont az egyes ágazatok között jelentős eltérés.
Angliában és Franciaországban az ökológiai gazdálkodásba vont területek
több mint 70%-a legelő, ami a legeltetésre alapozott állattartás bázisát
képezi
Dániában, Németországban, vagy Hollandiában a szarvasmarhatartás (hús
és tejhasznú egyaránt) bír nagyobb jelentőséggel.
Főként juh- és kecsketartásra alapozott a földközi-tengeri országok, például
Görögország ökológiai állattartása, ahol a tej és tejtermék-előállításon van a
hangsúly,
Angliában és Írországban a juhtartás elsődlegesen húshasznú.
Németországban, Dániában vagy Ausztriában a sertéshús előállítás,
Franciaországban pedig a csirkehús előállítás dominál
A közép-kelet európai országokban a szarvasmarha tenyésztés a
legjellemzőbb, de juhállomány is dinamikusan fejlődik.348
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
349
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
ÁTÁLLÁSI IDŐ (RENDELET I./B. MELLÉKLET
2. PONT)
Mivel az állatok takarmányozását már az
átállási idő alatt nagyrészt ökológiai
takarmányra kell alapozni.
Célszerű először a takarmánytermő
területeket és a legelőket átállítani.
A nem növényevő (sertés, baromfi) állatok
legelőinek, karámjának illetve kifutóinak
átállási ideje 1 év, amit az ellenőrző
szervezet kérelem esetén 6 hónapra
csökkenthet, ha az érintett földterületet az
elmúlt egy évben tiltott készítménnyel nem
kezelték.
350
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása351
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
Lehetséges a területek és az állatállomány
egyidejű átállítása is.
Ilyenkor a szerződéskötést, valamint az
érintett területek és az állatállomány
bejelentését követő 24 hónap elteltével –
amennyiben a Rendelet vonatkozó
előírásait betartották – mind az
állatállomány mind pedig a
takarmányozásra használt földterületek,
legelők ökológiai minősítést nyernek.
Ez azonban kizárólag az átállás
megkezdésekor bejelentett állományra és
annak utódaira, valamint az állatokkal
egyidejűleg bejelentett takarmánytermő
területekre és legelőkre érvényes, és csak
abban az esetben, ha az állatokat
túlnyomórészt a bejelentett területeken
termett saját takarmánnyal etetik.
352
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATOK SZÁRMAZÁSA
Az ökológiai állattartás során olyan fajtákat
kell választani, amelyek megfelelő
alkalmazkodó illetve ellenálló képességgel
rendelkeznek, és előnyben kell részesíteni
az őshonos fajtákat.
Az állatoknak alapvetően ökológiai
gazdálkodásból kell származniuk.
Új állomány kialakításakor, amennyiben
ökológiai gazdálkodásból származó állatok
nem állnak rendelkezésre, a foglalt
feltételekkel konvencionális állatok is
beszerezhetők, ehhez azonban az ellenőrző
szervezet előzetes engedélye szükséges.353
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
TAKARMÁNYOZÁS
Tilos a kényszertáplálás!
A takarmányozásnak – kielégítve az állat
tápanyagszükségletét - elsősorban a
termelés minőségét kell szolgálnia.
A hízlalási módszerek annyiban
engedélyezettek, amennyiben azok hatása a
tartási idő bármely szakaszában
visszafordítható.
A fiatal emlősök takarmányozását
természetes tejre, lehetőleg anyatejre kell
alapozni.
Minden emlőst az adott fajra vonatkozóan
előírt minimális ideig természetes tejjel kell
táplálni (Rendelet I./B.melléklet 4.5. pont).
Az állatokat elválasztásuktól ökológiai,
lehetőleg saját gazdaságból származó
takarmánnyal kell etetni.354
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
A NÖVÉNYEVŐ ÁLLATOKRA VONATKOZÓ
SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK 1.
1. tartásukat az időjárásnak megfelelően
legeltetésre kell alapozni;
2. napi takarmányadagjuknak legalább 60%-ban
szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányból
vagy silózott takarmányból kell állnia (ez az
ellenőrző szervezet engedélyével a tejtermelő
állatok esetében, a korai laktáció idején,
legfeljebb 3 hónapos időtartamra 50%-ra
csökkenthető);
3. - a saját gazdaságból származó (vagy más
ökológiai gazdaságokkal való
együttmőködésben előállított) takarmány
aránya legalább 50% legyen;
4. - az etetett takarmány legfeljebb 50%-a, saját
gazdaságból származó termékek esetén 80%-a
származhat átállásból, 2009. január 1-jétől
pedig ezek a százalékok 30 illetve saját
gazdaság esetén 60%-ra módosulnak; 355
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
A NÖVÉNYEVŐ ÁLLATOKRA VONATKOZÓ
SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK 2.
5. saját gazdaságban előállított takarmányok
esetén az éves takarmánymennyiség 20%-a
származhat az ökológiai gazdálkodásra való
átállás első évében lévő területről a Rendelet
I./B. melléklet 4.4. pontja szerint, az átállási
takarmánnyal számított együttes arányuk
azonban nem haladhatja meg az előző pontban
foglalt - az átállásból származó takarmányokra
vonatkozó – értékeket;
6. 2008. január 1-jétől tilos a konvencionális
takarmányok etetése (kivéve a
vándorlegeltetési időszak ideje alatt, az ekkor
felvett takarmány mennyisége nem haladhatja
meg a teljes éves takarmánymennyiség 10 %-
át, lásd Rendelet I./B melléklet 4.10. pont)
356
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
A NEM NÖVÉNYEVŐ (SERTÉS, BAROMFI)
ÁLLATOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS
ELŐÍRÁSOK
napi takarmányadagjuknak szálas, friss vagy
szárított tömegtakarmányt, illetve silózott
takarmányt is kell tartalmaznia;
az etetett takarmány legfeljebb 50%-a, saját
gazdaságból származó termékek esetén 80%-a
származhat átállásból, 2009. január 1-jétől pedig
ezek a százalékok 30 illetve saját gazdaság
esetén 60%-ra módosulnak;
357
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
TAKARMÁNYOZÁS
Amennyiben az ökológiai takarmány valamilyen
katasztrófa folytán megsemmisül, az illetékes
hatóság az érintett térségben korlátozott
időtartamra engedélyezheti a konvencionális
takarmány nagyobb arányú felhasználását.
A felhasználható mezőgazdasági eredető növényi
alapanyagokat a II./C. melléklet 1. pontja
tartalmazza, előállításukhoz kémiai oldószerek
nem alkalmazhatók.
Az állati eredető takarmányok a II./C. melléklet
2. pontjában, az ásványi eredető alkotók pedig a
3. pontban találhatók. A II./D. melléklet
tartalmazza a felhasználható adalék- (beleértve
többek között a nyomelemeket, vitaminokat és
provitaminokat), és segédanyagok, valamint az
egyéb takarmányozási célra használható
termékek listáját.
A takarmányozás során nem használható
antibiotikum, kokcidiosztatikum, gyógyászati
anyag, növekedésserkentő vagy bármilyen egyéb
növekedés-, illetve termelékenységfokozó anyag.
358
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
TAKARMÁNYOZÁS
A különböző takarmány-összetevők, adalék- és
segédanyagok előállítása során tilos a
géntechnológiával módosított szervezetek és
azok származékainak felhasználása.
Az állatok takarmányozásáról naplót kell
vezetni, melyből világosan látszanak a napi
takarmányadagok mennyiségei, összetevői, azok
százalékos aránya és státusza
(ökológiai/átállási/konvencionális), a legeltetés
időszakai és helye stb.
Ezen kívül be kell szerezni a nem ökológiai
eredetű takarmányok, takarmány-kiegészítők
stb. GMO-mentességi igazolását, valamint a
takarmánykiegészítők összetételének részletes
leírását, mely tartalmazza a benne lévő ásványi
anyagok, vitaminok stb. vegyületi formáit is.
359
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
BETEGSÉGMEGELŐZÉS ÉS ÁLLATORVOSI
KEZELÉSEK
A betegség-megelőzés legalapvetőbb eszközei a
következők:
megfelelő, nagy ellenálló-képességű, helyi fajták
választása
az állat etológiai igényeinek megfelelő tartás×
jó minőségű takarmány, rendszeres mozgás és
legeltetés
megfelelő állománysűrűség, az állat jóllétének
biztosítása
Ha az állat fenti intézkedések ellenére mégis
megbetegszik, vagy megsérül, szükség szerint el
kell különíteni,
a fitoterápiás és homeopátiás készítményeket,
valamint a nyomelemeket és a Rendelet II./C.
melléklet 3. pontjában található termékeket
előnyben kell részesíteni a kémiai, szintetikus,
allopátiás készítményekkel és az
antibiotikumokkal szemben.
360
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
BETEGSÉGMEGELŐZÉS ÉS ÁLLATORVOSI
KEZELÉSEK
Ha a felsorolt készítmények alkalmazása nem
bizonyul hatékonynak vagy várhatóan nem lesz
az, úgy állatorvosi utasításra kémiai úton
előállított, szintetikus allopátiás készítmények
és antibiotikumok is alkalmazhatók (azonban
sohasem megelőző jelleggel!).
Ezen kívül tilos a növekedés- vagy
termelékenységfokozó anyagok (így
antibiotikumok, kokcidiosztatikumok és egyéb
mesterséges növekedésserkentő anyagok)
valamint a hormonok (kivéve egyes egyedek
terápiás állatorvosi kezelésekor) és hasonló
anyagok használata
Engedélyezettek viszont a nemzeti vagy a
közösségi jogszabályok által kötelezően előírt
kezelések, beleértve az immunológiai
készítmények alkalmazását. 361
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
BETEGSÉGMEGELŐZÉS ÉS ÁLLATORVOSI
KEZELÉSEK
A betegségmegelőzés és az állatorvosi ellátás
adatait írásban dokumentálni kell.
Állatgyógyászati készítmények alkalmazása
esetén a kezelt állatokat egyértelműen
azonosítani kell, és az állatorvosi naplóba fel kell
jegyezni a következőket:
a diagnózist;
a készítmény típusát és aktív hatóanyagát;
a gyógyszeradagolást;
az alkalmazás módját;
a kezelés dátumát, időtartamát;
a jogszabályban előírt várakozási időt.
362
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATTARTÁS MÓDJA, AZ ÁLLATOK SZÁLLÍTÁSA
Az ökológiai állattartásban tiltott eljárások:
a mesterséges megtermékenyítésen kívül
minden más beavatkozás az állatok
szaporodásába (pl. embrió-átültetés);
farok gumizása, kurtítása;
fogak lecsípése;
csőrkurtítás;
Szarvtalanítás
E műveletek közül néhányat azonban az ellenőrző
szervezet biztonsági okokból vagy az állatok
egészségének, jólétének és higiéniájának javítása
céljából engedélyezhet (pl. fiatal állatok
szarvtalanítása).
A fizikai kasztráció a termék minőségének
biztosítása és a hagyományos termelési eljárások
(hússertés, ökör, kappan stb.) fenntartása céljából
engedélyezett. Az ilyen beavatkozásokat azonban
mindig az állat legmegfelelőbb életkorában és
szakképzett személynek kell elvégeznie úgy, hogy
állatok szenvedése a lehető legkisebb legyen.
363
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATTARTÁS MÓDJA, AZ ÁLLATOK SZÁLLÍTÁSA
Tilos az állatokat megkötve tartani.
Egyedi esetekben az ellenőrző szervezet
korlátozott időtartamra engedélyezheti a kötött
tartást, ha ez biztonsági okból vagy az állat jó
közérzete érdekében szükséges, illetve a 2000.
augusztus 24. előtt épült épületekben vagy
kisgazdaságokban.
Az állatok csoportos tartásakor a csoport méretét
az állatok fejlettségéhez és az adott állatfaj
viselkedési igényeihez kell igazítani.
364
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATTARTÁS MÓDJA, AZ ÁLLATOK SZÁLLÍTÁSA
Baromfik esetében célszerű lassú növekedésű
fajtákat tartani, a minimális vágási életkorok a
következők (Rendelet I./B. melléklet 6.1.9. pont):
• csirke esetén 81 nap,
• kappan esetén 150 nap,
• pekingi kacsa esetén 49 nap,
• pézsmakacsa tojó esetén 70 nap,
• pézsmakacsa gácsér esetén 84 nap,
• mullard kacsa esetén 92 nap,
• gyöngytyúk esetén 94 nap,
• pulyka és pecsenyeliba esetén 140 nap
365
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATTARTÁS MÓDJA, AZ ÁLLATOK SZÁLLÍTÁSA
Az állatok szállításakor az állatokat érő stresszt
minimalizálni kell, a felrakodást és a lerakodást
óvatosan, elektromos terelőeszköz nélkül kell
elvégezni.
A szállítás előtt és alatt tilos allopátiás
nyugtatószert alkalmazni.
A vágást megelőzően és a vágás időpontjában az
állatokat érő stresszt szintén minimálisra kell
csökkenteni.
Az állatokat és az állati termékeket a termelés,
a feldolgozás (vágás, darabolás), a szállítás és a
forgalmazás minden fázisában azonosítani kell,
vagyis nyilván kell tartani.
A nagytestű állatokat egyedileg, a kistestű
állatokat egyedileg vagy csoportosan kell
azonosítani.
366
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
Az állatok elhelyezésének meg kell felelnie az
állatok biológiai és etológiai igényeinek (pl.
mozgási szabadság, egyéb magatartási
szükségletek).
Lehetővé kell tenni számukra a takarmányhoz
és az ivóvízhez való könnyű hozzáférést.
Az épületekben bőséges természetes szellőzést és
fényt kell biztosítani.
A légcsere, a levegő porral való szennyezettsége,
a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a
gázkoncentráció az állatok egészségét nem
veszélyeztetheti.
Az állatok számára biztosítani kell a legelőhöz,
karámhoz vagy szabadtéri kifutóhoz való
hozzáférést.
A szabadban, a karámban és a szabadtéri
kifutón szükség szerint megfelelő védelemről
kell gondoskodni az esővel, a széllel, a nappal és
a szélsőséges hőmérsékleti értékekkel szemben.367
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
Az állatok zárt helyen történő elhelyezése nem
kötelező azokon a területeken, ahol megfelelőek
az éghajlati viszonyok az állatok szabadban
tartásához.
Az épületeken belüli állománysűrűségnek az
állatok fajától, fajtájától és életkorától függően
biztosítania kell az állatok kényelmét és jó
közérzetét, figyelembe kell venni viselkedési
szükségleteit.
Elegendő teret kell biztosítani számukra ahhoz,
hogy természetes testhelyzetben álljanak,
könnyen lepihenjenek, megforduljanak,
tisztogassák magukat és olyan, természetes
mozdulatokat tegyenek, mint például a
nyújtózkodás és a szárnycsapkodás.
A szabadtéri állománysűrűségnek olyan kis
mértékűnek kell lennie, amely nem okoz
taposási kárt és túllegelést. 368
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
Az ürüléket, vizeletet és a maradék takarmányt
szükség szerinti gyakorisággal kell eltávolítani a
szagok minimálisra csökkentése, valamint a
rovarok és rágcsálók megjelenésének
megakadályozása érdekében. Az állattartó
épületekben és létesítményekben a rovarok és
egyéb kártevők irtására csak a 2092/91/EGK
rendelet által engedélyezett készítmények
használhatók.
369
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
370
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
Épületekkel szembeni elvárások:
Az állattartó épületnek ki kell elégíteni az
állatok biológiai és etológiai szükségleteit
Biztosítani kell szabad mozgásukat és a
megfelelő kényelmüket
Az állatok számára könnyen hozzáférhetővé kell
tenni a takarmányt és az ivóvizet.
371
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
Szarvasmarha-, ló-,
sertés- és juhfélék
Belső alapterület az állatok számára,
szükséges nettó alapterületKülső terület (kifutó)
élőtömeg
(kg)
szükséges alapterület
(m2/egyed)
szükséges alapterület
(m2/egyed)
Tenyész- és hízó
szarvasmarha,
valamint lófélék
alatt
100-200
200-350
fölött
1,5
2,5
4,0
5,0, de legalább1 m2
100 kg-ként
1,1
1,9
3
3,7, de legalább
100 kg-ként
Tejelő tehenek - 6 4,5
Tenyészbika - 10 30
Juh és kecske
(kifejlett egyed
bárány, gida)
-1,5 juh/kecske
0,35 bárány/gida
2,5, de legalább
0,5 m2/bárány/gida
Szoptató koca
malacaival 40 napig- 7,5 2,5
Hízósertés
alatt 0,8 0,6
50-85 1,1 0,8
85-110 1,3 1,3
110- 1,5 1,2
Malacok40 naposnál idősebb,
de alatt0,6 0,4
Növendék malacokkoca 2,5 1,9
kan 6,0 8,0
372
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
BaromfifélékÉpületben Szabad terület
m2/rotáció/egyeddb állat/m2 ülőrúd cm/egyed fészek
Tojótyúkok
6 18
8 tojótyúk/fészek
vagy 120
cm2/egyed/közös
fészek
4
Húshasznú csirke
(fix szálláson)10, legfeljebb
élőtömeg/m2
20 (csak
gyöngytyúk
esetén)
-
4, broiler csirkénél és
gyöngytyúknál
4,5, kacsánál
10, pulykánál
15, libánál
Húshasznú csirke
(mozgó ólakban)mozgó ólakban,
de legfeljebb
élőtömeg/m2
- -
2,5, ha a N
hatóanyag/hektár/év
határértéket nem lépi
túl
373
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya
elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
AZ ISTÁLLÓTRÁGYA ELHELYEZÉSE (RENDELET
I./B. MELLÉKLET 7. PONT)
Az istállótrágya tárolására szolgáló
létesítmények nagyobb befogadó
kapacitással kell, hogy rendelkezzenek,
mint az év azon leghosszabb időszakában
képződő mennyiség, amikor a trágya
talajba juttatása nem lehetséges, nem
célszerő vagy tilos (lásd. 49/2001. (IV.3.)
Korm. rendelet).
A tárolást ezen kívül úgy kell megoldani,
hogy elfolyás vagy talajba történő szivárgás
ne fordulhasson elő.
374
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos
gazdálkodás: ökológiai
és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
PÁRHUZAMOS GAZDÁLKODÁS: ÖKOLÓGIAI ÉS
KONVENCIONÁLIS GAZDÁLKODÁS EGY ÜZEMEN
BELÜL
A Rendelet bizonyos feltételek mellett
lehetőséget ad a párhuzamos gazdálkodásra.
Ilyenkor ellenőrzésünk a konvencionális
termékek előállítására is kiterjed.
A két üzemegység elválasztását mind fizikai
szinten, mind pedig a nyilvántartások szintjén
meg kell valósítani.
Ennek megfelelően fontos, hogy az üzemen
belüli anyagbeszerzés és felhasználás mindkét
egység esetében áttekinthető legyen.
Állattartás esetén a legfontosabb előírás, hogy
nem lehet a két egységben ugyanazon állatfajhoz
tartozó egyedeket tartani.
A biotermeléssel előállított állati termékeket
(tejet, tojást) azonban a konvencionális
termékektől szigorúan elkülönítve kell
összegyűjteni.375
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos
gazdálkodás: ökológiai
és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
PÁRHUZAMOS GAZDÁLKODÁS: ÖKOLÓGIAI ÉS
KONVENCIONÁLIS GAZDÁLKODÁS EGY ÜZEMEN
BELÜL
Az ellenőrző szervezet előzetes jóváhagyásával
egyidejű gyűjtésre is sor kerülhet, amennyiben
megteszik a megfelelő intézkedéseket a
konvencionális termékekkel való bármilyen
keveredés vagy csere elkerülésére, valamint
gondoskodnak az ökológiai termékek
azonosíthatóságáról. Ilyenkor az ellenőrző
szervezet felé előzetesen jelenteni kell a
következőket:
1. a gyűjtéssel kapcsolatos információkat (ideje,
helye, termékek átvételének időpontja);
2. az előállított termékek pontos mennyiségét és
a más egységből származó terméktől való
megkülönböztető ismérveket;
3. a különböző egységekből származó állati
termékek, a takarmány és a trágya
elkülönítésére tett intézkedéseket;
4. az állatok vagy állati termékek elszállítását
vagy értékesítését
376
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
KÖZÖS LEGELŐHASZNÁLAT
Az ellenőrző szervezet előzetes engedélyével
konvencionális, de extenzív módon tartott
állatok is legelhetnek az ökológiai egység
részét képező legelőn, de az összes állatlétszám
ebben az esetben sem lépheti túl a 170 kg
N/ha/év értéket, és az ökológiai egységben
tartott állatok nem tartózkodhatnak egyidejűleg
ugyanazon a legelőn.
Ehhez hasonlóan – az ellenőrző szervezet
előzetes engedélyével - az ökológiai egységben
tartott állatok is legeltethetők köztulajdonban
lévő legelőn, amennyiben a területet a
legeltetést megelőző 3 évben tiltott
készítménnyel nem kezelték, és a rajta legelő
többi állatot extenzív módon tartják.
A köztulajdonban lévő föld használata idején
előállított állati termékeket azonban nem lehet
ökológiai jelöléssel értékesíteni, kivéve, ha az
egyéb állatoktól való megfelelő elkülönítést az
ellenőrző szervezet számára kielégítő módon
igazolják.
377
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
A BESZERZETT ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA,
EREDETÉNEK IGAZOLÁSA
A termelés során felhasznált anyagok (pl.
takarmányok) eredetét alapvetően a következő
dokumentumokkal kell igazolni:
számla és szállítójegy, amelyen egyértelmően
azonosítható a vevő neve, az áru megnevezése, a
vásárolt mennyiség, átállási ill. ökológiai
termékek esetében a megfelelő jelölés és
kódszám;
átállási vagy ökológiai termék esetén a
beszállító tanúsítványának másolata.
A beszerzett anyagokról nyilvántartást kell
vezetni, melyen szerepel az anyag megnevezése,
a beszállító, a beszerzés dátuma és a számla
vagy szállítójegy száma.
a felhasználást is dokumentálni kell (pl.
takarmányozási napló, készletnyilvántartás)378
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
RAKTÁROZÁS, ELKÜLÖNÍTÉS
A termelésnek olyan egységben kell történnie,
amelynek termelésre szolgáló létesítményei
(földtáblák, legelők, állattartó épületek, raktárak stb.)
egyértelműen el vannak különítve minden más olyan
egységtől, amelyben nem ökológiai gazdálkodás
folyik.
Az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket
tehát a raktározás során is egyértelműen azonosítható
módon jelölni kell (pl. Ö, Á, K), és gondoskodni kell a
fizikai elkülönítésről (külön raktárhelyiség, elválasztó
falak, zárt csomagolás), hogy a termékek
konvencionális termékekkel ne keveredhessenek,
illetve idegen vagy tiltott anyagokkal (pl. raktár-
fertőtlenítő szerek, por) ne szennyeződhessenek.
Az ökológiai egységben tilos az engedélyezett
készítményeken kívül más anyagot tárolni, kivéve az
állatorvosi kezelések keretében előírt allopátiás
állatgyógyászati készítményeket és antibiotikumokat,
amennyiben tárolási helyük felügyelt, és e termékek a
mezőgazdasági üzem nyilvántartásában szerepelnek. 379
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
RAKTÁROZÁS, ELKÜLÖNÍTÉS
A biotermékekkel kapcsolatba kerülő létesítmények,
berendezések és raktárak tisztítására és
fertőtlenítésére, valamint a kártevők elleni
védekezésre is csak a 2092/91/EGK rendelet által
engedélyezett készítmények használhatók.
Amennyiben nem a saját raktárában tárolja termékeit,
raktárbérleti vagy bértárolási szerződést kell kötnie a
raktár tulajdonosával, amelyben külön rögzíteni kell
az ökológiai gazdálkodás idevonatkozó előírásait
(takarítás, elkülönítés, jelölés, tiltott raktár-
fertőtlenítő és növényvédő szerek használatának
mellőzése, és az ellenőrzés lehetőségének biztosítása.
Ha a raktárban konvencionális terméket is tárolnak,
vagy tároltak, a raktárat az ökológiai termékek
betárolását megelőzően alaposan ki kell takarítani,
melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.
Különös figyelmet kell fordítani a genetikailag
módosított szervezetekre és azok származékaira,
hiszen ezek bárminemű felhasználása alapvetően
ellenkezik az ökológiai gazdálkodás filozófiájával,
viszont elterjedésük egyre nagyobb veszélyt jelent a
GMO-mentesen gazdálkodók számára380
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
SZÁLLÍTÁS
Szállítás során ügyelni kell a szállítmány megfelelő
lezárására.
Lezárt csomagolásnak számít minden olyan
csomagolási-, szállítási egység, amelynek a tartalmát
nem lehet plomba/címke/zárjegy stb. sérülése nélkül
manipulálni.
Ömlesztett áru esetén tehát a szállítóeszközt kell
egyedileg sorszámozott plombával lezárni, és ilyenkor
az áru kísérődokumentumain a szállítóeszköz
azonosítóját (rendszám) és a plomba sorszámát is fel
kell tüntetni.
A biotermékek szállítására használt járművek
tisztaságáért illetve az esetleges szennyeződésekből
adódó következményekért ellenőrzött partnerünk felel.
Az ömlesztett áru esetén azonban a berakodás előtt
mindig meg kell győződni arról, hogy a szállítóeszköz
tiszta, szennyeződésmentes.
Az átvizsgálás eredményét célszerű írásban is
dokumentálni, illetve arról a szállító nyilatkozatát
beszerezni.
Ha a szállítóeszköz szennyezett, addig nem szabad a
terményeket berakodni, amíg azt megfelelően ki nem
tisztították!
381
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
SZÁLLÍTÁS
Le nem zárt csomagolást csak akkor lehet
alkalmazni, ha közvetlenül a mezőgazdasági
termelő szállít az első feldolgozó részére.
(Tipikus eset, amikor a betakarító géptől
azonnal a feldolgozó üzembe történik a
szállítás.) Ekkor azonban mindkét fél ellenőrző
szervezetének engedélyét be kell szerezni az
ömlesztett termékek szállításához. Az ilyen
szállítmányok kísérő dokumentumain az
ökológiai eredetre utaló jelölésen túlmenően
minden esetben szerepeljen a szállítóeszköz
azonosító jele (pl. rendszám).
Kereskedők és feldolgozók csak lezárt
csomagolásban szállíthatnak!
Amennyiben – fenti kivételtől eltekintve - nem
lezárt csomagolásban/szállítóeszközben érkezik
a termék, úgy azt nem lehet ökológiai
termékként átvenni!
382
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
TERMÉKEK JELÖLÉSE, ÉRTÉKESÍTÉSE
Kizárólag azokat a termékeket lehet az ökológiai
gazdálkodásra utaló jelöléssel ellátni és
értékesíteni, amelyek szerepelnek a
gazdaság/vállalkozás részére kiállított érvényes
tanúsítványon, azaz amelyeket a vonatkozó
jogszabályok szerint és egy elismert ellenőrző
szervezet ellenőrzése mellett állítottak elő,
dolgoztak fel, importáltak vagy forgalmaztak.
Az ökológiai termékek csomagolásán (az egyéb
jogszabályi kötelezettségeken felül) a
következőket kell feltüntetni:
a termék pontos megnevezése;
az ökológiai eredetre utaló jelölés a
Rendelet 5. cikk szerint
az előállító vagy forgalmazó megnevezése;
az ellenőrző szervezet neve és kódszáma,
esetünkben: „Ellenőrizte: Hungária
ÖkoGarancia Kft./ HU-ÖKO-02”383
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési kötelezettségek
összefoglalása
TERMÉKEK JELÖLÉSE, ÉRTÉKESÍTÉSE
Az árukísérő dokumentumokon (számla, szállítójegy)
szintén utalni kell a termék ökológiai eredetére, és fel
kell tüntetni az ellenőrző szervezet kódszámát (HU-
ÖKO-02).
Amennyiben címkézés nem alkalmazható, akkor a
kísérő dokumentumokon egyértelműen azonosítani
kell a szállítóeszközt (pl. rendszám, plomba sorszáma).
Az általunk kiállított érvényes tanúsítványt be kell
mutatni vevőiknek, és annak egy másolati példányát a
termék egyéb kísérődokumentumaival együtt a vevő
rendelkezésére kell bocsátani.
Az értékesítésekről, a vállalkozást elhagyó
termékekről nyilvántartást kell vezetni (a közvetlenül
a végső fogyasztó részére értékesített mennyiségekről
napi szinten!), melyen szerepel a dátum, a termék
megnevezése, mennyisége, címzettje illetve vevője.
Az értékesítés bizonylatait meg kell őrizni, és a
vevőkről listát kell készíteni
384
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési
kötelezettségek
ENGEDÉLYEZTETÉSI ÉS BEJELENTÉSI
KÖTELEZETTSÉGEK
Engedélyeztetni kell az ellenőrző szervezettel:
1. a nem növényevő állatok által használt legelők,
karámok, kifutók átállási idejének lerövidítését
2. a nem ökológiai gazdálkodásból származó állatok
beszerzését
3. tejtermelő állatok esetén a laktáció első három
hónapjában a napi takarmányadag szálas-
takarmány tartalmának 50%-ra csökkentését
4. nem növényevő állatok esetében a konvencionális
takarmány etetését
5. bizonyos beavatkozások (farokkurtítás,
szarvtalanítás stb.) elvégzését
6. kötött tartás alkalmazását egyedi esetekben
7. az állatok elhelyezésével kapcsolatos előírásoktól
való lehetséges eltéréseket
8. azonos állatfaj tartását az ökológiai és a
konvencionális egységben
9. a közös legelőhasználatot
10. a nem lezárt csomagolási egységben történő
szállítást
385
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési
kötelezettségek
ENGEDÉLYEZTETÉSI ÉS BEJELENTÉSI
KÖTELEZETTSÉGEK
Be kell jelenteni az ellenőrző szervezet részére:
1. az aktuális év termelési adatait
2. a cég alapadataiban illetve az ellenőrzött
tevékenységben vagy annak körülményeiben
történt minden lényegi változást
3. azokat az eseteket, amikor a termelő tudja, vagy
gyanítja, hogy a beszállított/előállított termék nem
felel meg a rendelet előírásainak (
4. a termék ökológiai státuszát érintő vevői
panaszokat
5. tiltott készítmény vagy takarmány-összetevő
felhasználását
6. az állatgyógyászati készítmények használatára
vonatkozó adatokat az állat vagy állati termék
ökológiai jelöléssel történő értékesítése előtt
7. engedélyezett párhuzamos állattartás esetén az
előállított termékekkel és azok begyűjtésével
kapcsolatos információkat 386
1. Átállási idő
2. Állatok származása
3. Takarmányozás
4. Betegségmegelőzés és
állatorvosi kezelések
5. Az állattartás módja, az
állatok szállítása
6. Az állatok elhelyezése
7. Az istállótrágya elhelyezése
8. Párhuzamos gazdálkodás:
ökológiai és konvencionális
gazdálkodás egy üzemen
belül
9. Közös legelőhasználat
10. Raktározás, elkülönítés
11. Szállítás
12. Termékek jelölése,
értékesítése
13. Engedélyeztetési és
bejelentési
kötelezettségek
ENGEDÉLYEZTETÉSI ÉS BEJELENTÉSI
KÖTELEZETTSÉGEK
A vezetendő feljegyzések és nyilvántartások
összefoglalása:
1. a telepre érkező állatok nyilvántartása: származás,
érkezés dátuma (átállás kezdete), azonosító jel és
állatorvosi nyilvántartási lap
2. a telepet elhagyó állatok nyilvántartása: kor,
darabszám, vágás esetén testtömeg, azonosító jel,
célállomás megnevezése
3. takarmányozási napló
4. állatorvosi napló, elhullások adatai (lásd. 6. pont).
5. beszerzett anyagok jegyzéke
6. készletnyilvántartás
7. alvállalkozók listája, dokumentációja
8. takarítási naplók, kártevők elleni védekezés
9. a gazdaságot elhagyó termékek nyilvántartása, vevők
listája
10. vevői panaszok nyilvántartása.
11. Amennyiben konvencionális egységgel is rendelkezik
a gazdaság, a fent felsorolt feljegyzéseket mindkét
egységre el kell készíteni
387
SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN
Barna Sándor
Főiskolai tanársegéd
SZARVASMARHA SZEREPE
Jó szálastakarmány-értékesítő és trágyatermelő
38
9
KÖRFORG
ÁS
TALAJ
NÖVÉNY ÁLLAT
SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS HELYZETE
Szarvasmarha-állományunk nagysága több európai
országhoz hasonlítva relatíve kicsi.
100 ha mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha
egyedek száma:
Magyarország (27),
Hollandia (254),
Belgium (210),
Németország (130),
Ausztria (76),
Románia (48)
390
SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS HELYZETE
JELENTŐS LÉTSZÁMCSÖKKENÉS
Fajtamegoszlás:
2000-ben a 390 ezer tehénből
• 64,8 % holstein-fríz fajtájú,
• 3,7 % húshasznosítású,
• 17,7 % kettőshasznosítású,
• 6,6 % keresztezett fekete-tarka
• 7,2 % egyéb, ill. ismeretlen
genotípusú (KSH, 2000).
391
SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS HELYZETE
ÖKOGAZDÁLKODÁSBAN
392
ÖKOLÓGIAI GAZDASÁGBAN TENYÉSZTETT
SZARVASMARHÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2001-
2007.
39
3
y = 3542,7e0,2483x
R² = 0,7819
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
14000
16000
18000
2001 2003 2004 2005 2006 2007
Szarvasmarha állomány alakulása
A HAZAI SZARVASMARHA FEJLESZTÉS LEHETSÉGES
IRÁNYAI
39
4
A tejtermelésben egyik lehetséges fejlődési irány a tömegáru előállításátcélzó intenzív tejtermelés.
Eszközei:
fajlagos hozamok növelése
intenzív fajtákkal
zárt rendszerű tartósított tömegtakarmányozás
Magas technológiai fejlettség, gépesítés
A másik lehetséges fejlődési irány az ökotejtermelés,
nagyobb biológiai /nagyobb telítetlen zsírsav,ásványianyag, vitamin, terpén stb. tartalom/ ésélvezeti értékű tejet, illetve tejterméket állítunk előtermészetközeli tartásmód mellett.
Erre a szarvasmarha fajban a kettőshasznosítású,kevésbé intenzív fajták alkalmasak.
A húsmarha tartásban, valamennyi esetben törekedni kell helyzetébőladódóan az ökogazdálkodásra.
AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL
FONTOSABB ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK
39
5
Az értékmérő tulajdonságokat a hasznosítási típusok (hús,
kettőshasznosítású) jellemzőit figyelembe véve általában a következők
szerint csoportosítják:
Minden hasznosítási típusban fontos értékmérők:
egészség,
konstitúció,
ellenálló képesség,
hasznos élettartam,
termékenység,
növekedési erély és kapacitás,
ivari koraérés,
takarmányfogyasztó és értékesítő képesség,
legelőkészség,
hasznosítási iránynak megfelelő küllem,
kondíció stb.
AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL
FONTOSABB ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK
39
6
A hústermelő típus fontos értékmérő tulajdonságai:
A hízlalóalapanyag előállítása szempontjából:szaporaság, nevelőkészség, legelőkészség, igénytelenség, gulyakészség.
A végtermékhízlalást befolyásoló jellemzők:
hízékonyság (súlygyarapodás, hízlalási végsúly,
takarmányértékesítés), húsformák (az értékes
húsrészeket adó testtájak izmoltsága), vágóérték
(vágási %, faggyú %, hús-csont arány, hússzín,
faggyúszín, hús márványozottsága).
AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL
FONTOSABB ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK
39
7
A kettőshasznosítású és tejtermelő típus esetében:
a hústermelő típusoknál említett értékmérő
tulajdonságokon kívül a tej mennyisége (napi
tejmennyiség, kg; laktációs tejtermelés, kg; 305 napra
korrigált laktációs tejtermelés, éves termelés,
életteljesítmény),
a tej alkotórészei: szárazanyag, tejzsír-, tejfehérje-
tartalom, %; ill. tejzsír-, tejfehérje-mennyiség, kg;
fehérjefrakciók, pl. K-kazein variánsai: AA, AB, BB;
perzisztencia,
gépi fejhetőség
tőgykapacitás,
tőgy termelési részarány,
fejési sebesség.
FAJTÁKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK
ÖKOGAZDÁLKODÁS ESETÉN
39
8
FAJTÁKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK
ÖKOGAZDÁLKODÁS ESETÉN
39
9
FAJTÁKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK
ÖKOGAZDÁLKODÁS ESETÉN
40
0
MAGYAR SZÜRKE
40
1
MAGYAR TARKA
40
2
JERSEY
40
3
HOLSTEIN-FRÍZ
40
4
HEREFORD
40
5
ANGUS
40
6
LIMOUSIN
40
7
CHAROLAIS
40
8
A TENYÉSZCÉL MEGHATÁROZÁSA
40
9
Tejtermelésre specializált állományban: 5000-6000 kg tej,
4,5-5,0 % zsírtartalom,
3,4-3,6% fehérjetartalom,
jó gépi fejhetőség,
szilárd szervezet.
Kettőshasznosítású állományban: 4500-5500 kg tej,
4,0-5, % zsírtartalom,
3,2-4,3 % fehérjetartalom,
jó húsformák és húsarányok,
nagy növekedési erély.
A TENYÉSZCÉL MEGHATÁROZÁSA
41
0
Húsmarha állományokban:
Anyai vonalnál:
500-600 kg tehénélősúly,
könnyű ellés,
szezonális szaporaság,
jó húsformák,
140-160 kg választáskori borjúsúly.
Apai vonal esetében:
600-700 kg tehénélősúly,
könnyű ellés,
nagy növekedési erély és kapacitás,
jó húsformák,
jó vágóérték.
A TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK MEGVÁLASZTÁSA ÉS
TEJESÍTMÉNYVIZSGÁLATOK
41
1
A fajtatiszta tenyésztés céljai napjainkban a következők:
árutermelés,
fajtamegőrzés,
keresztezési partnerek a keresztezési programok számára.
A fajtatiszta tenyésztésen belül ismeretes a ROKONTENYÉSZTÉS, a
CSALÁDTENYÉSZTÉS, a VONALTENYÉSZTÉS és a VÉRFRISSÍTÉS.
A fajtatiszta tenyésztés és a keresztezés egymást kiegészítő, sőt feltételező
tenyésztési módszerek.
Az ÖKOGAZDÁLKODÁSBAN A MÁRKÁZOTT, SPECIÁLIS
MINŐSÉG ELŐÁLLÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A
FAJTATISZTA TENYÉSZTÉS
jöhet elsődlegesen számításba.
KERESZTEZÉS
41
2
A keresztezés során különböző fajtákhoz tartozó
állatokat párosítunk egymáshoz, abból a célból, hogy új
tulajdonságkombinációkat hozzunk létre.
A keresztezési eljárásoknak két csoportja ismert:
A tenyészállat-előállító keresztezésekben (cseppvér,
nemesítő, fajtát előállító, fajtaátalakító) a tenyészállat-
és haszonállat-állomány nem különül el egymástól.
A haszonállat-előállító keresztezésekben a tenyészállat-
és a haszonállat-állomány részben, vagy egészben elkülönül.
Ennek két változata létezik: a folytatható (váltogató és
rotációs), és nem folytatható (közvetlen: kétfajtás;
kombinatív: 3-, vagy 4-fajtás) haszonállat-előállító
keresztezés.
A TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK MEGVÁLASZTÁSA ÉS
TEJESÍTMÉNYVIZSGÁLATOK
41
3
Az ÖKOGAZDÁLKODÁSBAN A
MÁRKÁZOTT, SPECIÁLIS
MINŐSÉG ELŐÁLLÍTÁSA
ÉRDEKÉBEN A
FAJTATISZTA
TENYÉSZTÉS jöhet elsődlegesen számításba.
GÉNMEGŐRZÉS
41
4
őshonos állatfajták megtartása,
a biológiai sokszínűség (diverzitás) fenntartása és védelme
a magyar szürke marha szorosan hozzátartozik hazánktermészetföldrajzi környezetéhez, ill. tartásának és tenyésztésénektörténelmi hagyományai vannak.
A magyar szürke fajtát elsősorban eredeti környezetben tartjukfenn (nemzeti parkok), amely egyben idegenforgalmi látnivaló szerepétis betölti.
A magyar szürke fajta tudományos szempontból sem jelentéktelen,ugyanis jó kombinálódó képességet mutat a magyar tarka és acharolais fajtákkal.
A hazai gyakorlat igazolja, hogy extenzív körülmények között a magyarszürkére alapozva - terminál fajtákkal történő keresztezéssel - lehetséges"bioborjúhúst" előállítani, amelyet a külföldi piac magas felvásárlásiárral ismer el.
SZARVASMARHA
TARTÁSTECHNOLÓGIA
41
5
1 HA TERÜLETEN TARTHATÓ SZARVASMARHA
41
6
ALAPTERÜLETIGÉNY
41
7
TARTÁSTECHNOLÓGIA
41
8
Az állattenyésztésben a tartástechnológia alatt olyan, több részből álló (komplex)szakmai fogalmat értünk, amely a következőket foglalja magába:
Elhelyezés (épületek tájolása, izolácó, telep, telepméret, belső légtér, padozat,almozás, férőhely kialakítás, kifutók létesítése)
Istállóklíma kialakítása (megvilágítás, légcsere, párásítás)
Takarmányozási technológia (takarmányok tárolása, takarmánykeverés- éskiosztás, ivóvízellátás)
Gondozás (szőrápolás, csülökápolás)
Állategészségügyi ellátás (megelőzés, gyógyítás)
ÁLTALÁNOS JAVASLATOK KÜLÖNBÖZŐ
SZARVASMARHA-TARTÁSTECHNOLÓGIÁK
ALKALMAZÁSÁHOZ
41
9
A haszonállatokkal szembeni etikus magatartás a jó közérzet
biztosítása, melyre az "állatjólét" (animal welfare) kifejezést
használják az EU-jogszabályok.
Az állatoknak saját értékük van, ezért alapjában véve bizonyos
jogokkal is rendelkeznek: mozgáshoz, élettérhez, öntisztításhoz,
szaporodáshoz, kíméletes halálhoz stb.
Általános irányelvek:
Az állatokat olyan személynek kell ellátni, aki megfelelő elméleti
és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik és képes annak
felismerésére, hogy az állat egészséges-e vagy sem.
Az állatokat legalább naponta egy alkalommal teljes
ellenőrzésnek kell alávetni, amely ki kell, hogy terjedjen a
következőkre: kondíció, mozgás, élénkség, testtartás, szőrzet, bőr,
szemek, fülek, farok, lábak és lábvégek állapota.
A nem egészséges állat esetében késedelem nélkül indokolt
megkeresni a kiváltó okokat, s azokat megszüntetni. Ezután
szükséges elvégezni - esetleg az állatorvos bevonásával - a gyógyító
ÉPÜLETEK ÉS BERENDEZÉSEK
42
0
Az istálló kialakításánál figyelembe kell venni a külső környezeti tényezők zavaróhatását (fény, zaj, rezgések, légköri szennyezés stb.) is.
Alapvetően fontos az istállók tervezésénél, berendezésénél, valamint az üzemeltetésnél amegfelelő higiénés körülmények fenntartása, annak érdekében, hogy minimálissátegyék a traumás betegségek, sérülések kockázatát, valamint figyelembe vegyék a tűzesetekmegelőzésének és a tűz elleni védelemnek a biztonsági követelményeit.
Az épület tegye lehetővé az állatok minden nehézség nélküli alapos megfigyelését.
Az alkalmazott tartási rendszer biztosítsa: az elégséges, szabad mozgási lehetőséget,
az etető-itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget,
a megfelelő alapterületű fekvőhelyet, ill. fekvési helyzetet,
valamint a végtagok akadálytalan kinyújtását és a kényelmes fekvési lehetőséget.
A kötött tartás alkalmazása esetén a lekötés nem okozhat fájdalmat az állatnak.
Fontos, hogy az állatoknak legyen módjuk társas kapcsolataik, viselkedési szokásaikápolására.
42
1
42
2
TARTÁSTECHNOLÓGIA-ÜZEMELTETÉS
42
3
Csoportos tartás esetén a csoportnagyság
kialakításakor figyelemmel kell lenni a következőkre:
fajta,
kor,
ivar,
élősúly,
viselkedési szokások.
Az állatokat - tartási módtól függetlenül - mindig tisztán
kell tartani.
Az állomány betelepítése előtt az istállót és berendezési
tárgyait tisztítani és fertőtleníteni szükséges.
Minden állatnak naponta hozzá kell jutnia a számára
szükséges táplálóanyag-mennyiséget tartalmazó, teljes
értékű takarmányhoz és egészséges ivóvízhez.
TARTÁSTECHNOLÓGIA-ÜZEMELTETÉS4
24
A légköri viszonyok (hőmérséklet, páratartalom, mérgező
gázok stb.) ne befolyásolják károsan az állatok egészségi
állapotát.
Zárt létesítménynél a szellőzési rendszer meghibásodása
esetén is gondoskodni kell a friss levegőről.
Az állatokat tilos kitenni állandó, tartós vagy hirtelen
zajhatásoknak.
Az állatok nem tarthatók sem állandó erős
megvilágításban, sem állandó sötétségben.
Kerülni kell az állatok áramütésének veszélyét.
A fenotípus megváltoztatásával kapcsolatban az állatorvosi-
gyógyászati célú, az állat érdekében, vagy az állattal foglalkozó
ember védelmében végzett bizonyos beavatkozások
szakképzett személyek által elvégezhetők, például:
szarvtalanítás, orrkarikázás, ivartalanítás stb.
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
42
5
A borjúnevelés elhelyezési módszerei
A borjúnevelési módszereket alapvetően két csoportba
oszthatjuk:
szoptatásos,
itatásos felnevelésre.
A húsmarhatartásban alkalmazott szoptatásos
borjúnevelési technológia esetén a borjak téli elhelyezése
mélyalmos épületben, annak egy részét lekerítve, s
búvórésekkel ellátva, ún. borjúóvoda kialakításával
történik.
A nyári szálláson is szükséges száraz, fedett pihenőhelyet
létesíteni a borjak számára.
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
42
6
Az itatásos borjúnevelést az elhelyezés szempontjából
szakaszokra oszthatjuk:
az újszülött borjakat a szabad levegőn az ökogazdaságban csak
kis csoportokban, borjúistállókban, s a hozzá tartozó
kifutókban ajánlatos elhelyezni,
a választott (50-60 napos korú) borjakat (a tejtáplálás
megszüntetése után) pedig kis csoportokban, a kifutóval
ellátott, utónevelő istállóban helyezzük el.
mélyalmos pihenőtér kialakítása szükséges az újszülött
borjak számára (minimum 1-1,5 m2/állat férőhely-igény
figyelembevételével)
Csoportosan tartott borjak esetében a minimális fekvőtér
nagysága 150 kg élősúlyig 1,5 m2 legyen állatonként,
valamint biztosítani kell elegendő szabad területet ahhoz, hogy a
borjak akadályoztatás nélkül megfordulhassanak, lefekhessenek.
Az utónevelő istállóban kevesebb, de nagyobb testű,
választott borjú elhelyezése lehetséges (2,5-3 m2
férőhely/állat). A tejitatók felszerelése helyett is további jászlakat
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE4
27
Az üszőnevelés elhelyezési módszerei
A növendék üszők téli elhelyezésére az olcsó, egyszerű építészeti
megoldású, természetszerű tartást lehetővé tevő istállók, fészerek a
legalkalmasabbak.
Az üszők elhelyezésére a legmegfelelőbbek a nyitott, kötetlen tartású
istállók.
Az ilyen istállók tervezésekor egy növendék üszőre 2,5-4 m2, egyes újabb
etológiai vizsgálatok szerint 5-6 m2 alapterületet számolnak.
Leggyakrabban mélyalmos rendszerű, ritkán pihenőbokszos
pihenőteret alakítanak ki.
A jászlak elhelyezése lehetséges az istállóban, de jobb megoldás a
kifutóba való telepítésük.
Nyáron elegendők a szinttartós önitatók, télen viszont, a nyitott
istállókban a temperáló önitatók használata elengedhetetlen.
Az állatok alomszalma-igénye általában 3-5 kg/állat/nap.
A növendék üszők az év legnagyobb részét a legelőn töltik. A
legeltetéskor kialakított nyári szállásnak karámot, hozzá tartozó
befogófolyosót, olcsó épületet, továbbá széna- és abrakkiosztásra
alkalmas jászlakat, szénarácsokat, vályúkat szükséges tartalmaznia.
Ivóvíz biztosításához nagy vízhozamú vízforrásra is szükség van.
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
42
8
A növendék bikák elhelyezése
A növendék bikákat hizlalásuk során ökogazdálkodást folytató
gazdaságban csak csoportosan helyezhetjük el.
A csoportonként 10-15 állat elhelyezése esetén 4-5 m2
férőhely-igénnyel szükséges számolni.
Az alomszalma-felhasználás 3-5 kg körül alakul naponta,
állatonként.
Kötetlen tartásmódok kialakításakor a karámban
(kifutóban) a jászlak elhelyezése éppoly gyakori, mint a
fedett, mélyalmos pihenőtéren.
A zárt-kötetlen tartásmód alkalmazása esetén a szinttartós
önitatók használata a legelterjedtebb.
A nyitott istállóban elhelyezett állományok egyedeit téli
időszakban fűtőszállal ellátott temperáló önitatókból
itatják.
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
42
9
A tehenek elhelyezési módja hasznosítási iránytól függően
választható meg.
Húshasznú:
A húshasznú (nem fejt) állományok egyedeit egész évben
gulyákba (azonos biológiai fázisban lévő tehenek)
csoportosítják, és így helyezik el.
A húshasznú tehénállományok az év legnagyobb részét a
legelőn töltik.
A hústehenek legelőn kialakított nyári szállása egyszerű:
elsősorban borjak számára létesített – épületből,
karámból,
valamint etető-itatóhelyből
borjúóvodából áll.
Az épület mélyalmos rendszerű.
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
43
0
A tehenek elhelyezési módja hasznosítási iránytól
függően választható meg.
Húshasznú:
A hústehenek teleltetési feltételei: A legolcsóbb megoldások az épület nélküli teleltetési módszerek:
a telelőkertes, a szélvédett völgyben, valamint az
erdősávok által szélvédett helyeken kialakítottak
Az épületben történő teleltetés esetén az épületek
lehetnek szerfavázasak, fészer és hangárszerűek.
Minden változatban a mélyalmos technológiát
alkalmazzák széleskörűen.
Az épületekhez kifutók és karámok tartoznak.
AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE
43
1
A tejelő, kettőshasznú tehenek:
ökológiai gazdálkodásban történő tartása esetén
nyáron (a vegetációs időben)
telepített legelőn,
illetve legelési időn kívül, valamint a téli időszakban mélyalmos,
nyitott vagy zárt istállóban vannak kötetlen tartásban.
TAKARMÁNYOZÁS
43
2
SZARVASMARHÁK NAPI
TAKARMÁNYFOGYASZTÁSA
43
3
FŐBB TAKARMÁNYOK
43
4
ZÖLDTAKARMÁNYOK A zöldtakarmányok a kérdőző állatok legtermészetszerűbb takarmányai.
Tejtermelésre gyakorolt kedvező hatásuknál fogva a tavaszi és nyári időszakban alegáltalánosabban etetett takarmányok.
A fűféle zöldtakarmányok: a réti fű,
a zöld rozs,
a zöld silókukorica,
a cukorcirok,
a szudáni cirokfű
az őszi és tavaszi takarmánykeverék
A pillangós zöldtakarmányok közül a lucerna, a vörös here és a baltacim alegelterjedtebb. (Nagy a fehérjekoncentráció)
A pillangós zöldtakarmányok, de a fűfélék takarmányértékét is jelentősen befolyásolja akaszálás időpontja.
A vegetáció előrehaladásával nyersrost-tartalmuk megnő, aminek következtében aszárazanyag keményítőértéke és em. nyersfehérje-tartalma folyamatosan csökken.
A kaszálás időpontjának meghatározásakor a mennyiségi és a minőségi szempontokat kellmegfelelően összeegyeztetni.
43
5
ZÖLD FUTÓSZALAGA napi zöldtakarmány-szükséglet különböző korcsoportokban:
Tehén, bika, üsző 40-50 kg
Egy évnél idősebb növendék marha 25-30 kg
Egy évnél fiatalabb borjú 13-18 kg
A zöld futószalag legállandóbb növényei – havonkénti csoportosításban – a
következők:
Április-május: zöld rozs, rozsos szöszösbükköny, rozsos vagy búzás
pannonbükköny, rozsos bíborhere, lucerna, vörös here, somkóró, csibehúr,
baltacim, bíborhere, repcésrozs.
Június: borsó, lucerna, egyéb tavaszi keveréktakarmányok, zabosbükköny.
Július: kukoricacsalamádé, borsós csalamádé, mohar, köles, kukorica, cukorcirok
szójával, lucerna, vörös here, csillagfürt.
Augusztus: szudánifű, cukorcirok szójával, lucerna, kukorica, vörös here,
csillagfürt, hajdina, mohar, köles.
Szeptember: édescirok csalamádé, mohar, köles, hajdina, kukoricacsalamádé,
csillagfürt.
Október: csalamádé, tarló csillagfürt, kukoricacsalamádé másodvetésben,
fehérmustár.
November: répafej, cirokcsalamádé, fehérmustár.
43
6
SILÓZOTT TAKARMÁNYOK A szilázs lényegében csak abban különbözik a
zöldtakarmányoktól, hogy erjedési savakat tartalmaz.
a szarvasmarha szervezete mind energiaszükségleténekfedezésére, mind termék-előállításra fel tud használni.
Az erjesztett takarmányok jelentős szerepet töltenek be a kérődzőállatok takarmányozásában.
A silózott takarmányok közül a tehenek takarmányozásában asilókukorica-szilázs jelentősége a legnagyobb.
A silókukorica-szilázs táplálóértékét és minőségét a besilózáskoriszárazanyag-tartalom határozza meg. A legjobb minőségű szilázstakkor nyerjük, ha a silókukoricát 30-35 % körüli szárazanyag-tartalommal silózzák.
43
7
SILÓZOTT TAKARMÁNYOK Jelentős gyepterülettel rendelkező üzemben a fűszilázs is
képezheti a tömegtakarmány-ellátás alapját. Természeteserjedő képessége nem teszi lehetővé, hogy eredetiszárazanyag-tartalommal (18-22 %) jó minőségű szilázsttudjunk belőle előállítani. Természetes erjedő képességefonnyasztással vagy silózási segédanyagokfelhasználásával javítható.
A pillangós virágú takarmányokból készült szilázsjelentős a tehenek fehérjeellátása szempontjából. Apillangósok természetes erjedő képessége még afűfélékénél is rosszabb, ezért ezek is csak fonnyasztottállapotban vagy segédanyagokkal silózhatóakeredményesen.
43
8
SZÉNAFÉLÉK A szénafélék elsődleges funkciója a takarmányadagban
az, hogy az állatok kielégítő nyersrost-ellátását és ezen
keresztül a bendőfolyadékban megfelelő ecetsav-
koncentrációt, illetve a tejtermeléshez szükséges
ecetsav-propionsav-arányt, valamint a bendő normális
működéséhez szükséges struktúrát adják.
A szénák nyersrost-tartalma, minőségüktől függően, a
szárazanyag 30-38 %-át teszi ki.
43
9
TAKARMÁNYOZÁSI MÓDSZEREK TEJELŐ
TEHENEK RÉSZÉRE
Monodietikus takarmányozási módszerek: szilázsra és szénára,
szilázsra és szenázsra,
tisztán szilázsra, valamint
egész éven át száraz takarmányokra alapozott
A komplett takarmány olyan takarmányozási rendszer, amelytartalmazza az abrakkeveréket, valamint a szálas- és tömegtakarmányt is.Ezt olyan állományokban alkalmazzák, amelyek különböző termelésicsoportokba oszthatók.
Ezek a takarmányozási módszerek alkalmazása ökogazdálkodásban nem
ajánlott!
44
0
TAKARMÁNYOZÁSI MÓDSZEREK TEJELŐ
TEHENEK RÉSZÉRE
Javasolt:
A kombinált takarmányozási módszer
egy alaptakarmány-komponens – rendszerint kukoricaszilázs – télen-nyáron szerepel az
adagban.
A nyári időszakban kiegészítésül zöldtakarmányokat (legeltetnek), télen
szénát etetnek.
Legelőre, zöld futószalagra alapozott nyári takarmányozás
A vegetációs időben a tehenek jó minőségű telepített legelőn legelnek, vagy folyamatosan
különböző termeszett zöld takarmányokat kapnak szükség szerinti széna kiegészítéssel
44
1
FEJÉS
44
2
SZABADTARTÁS
44
3
LEGELTETÉS
44
4
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI
VONATKOZÁSAI
ÚJ MEGKÖZELÍTÉSI MÓDOK AZ
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYBEN
környezet- és állatvédelmi szemlélet
elsődleges feladat az állatok egészségének megőrzése, elsősorban profilaktikusmódszerekkel
Egészség = a szervezet és környezetének harmonikus egysége
optimális környezeti feltételek biztosítása
az állatok ellenálló-képességének több irányú erősítése
446
Azt a haszonállatot tartjuk egészségesnek, mely a fajtájára jellemzően viselkedik, genetikai
képességeinek megfelelően termel, illetve szaporodik, és táplálkozás-élettani szempontból optimális
minőségű élelmet biztosít az ember számára (Kovács, 1975).
447
A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS
AZOK HATÁSA AZ ÁLLATI
SZERVEZETRE
Levegő
ellenállóképesség – légzőszervi tünetek Fizikai szennyezettség
Hőmérséklet (termoneutrális zóna)
Páratartalom
Ammóniaszint
- az alom szárazon tartása
- foszfátliszt, vagy más kőzetlisztek, valamint különféle növényi kivonatok
- Yucca Shidigiera növényből származó természetes készítmény, mely a takarmányba keverve, az állat emésztőcsövén áthaladva, a trágyában fejti ki hatását az ammónia és egyéb káros gázok megkötésével glikokomponensei révén. 448
449
A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS
AZOK HATÁSA AZ ÁLLATI
SZERVEZETRE Fény
UV sugarak - D vitamin szervezeten belüli szintetizálása.
Enyhe UV sugárzás a vörösvértestek számának növelése - fokozza a légzést, a belső elválasztású mirigyek működését és az anyagcserét
Az UV fény bakteriosztatikus hatású és a paraziták különböző fejlődési alakjai ellen is hat
Az infravörös sugarak a testfelületet melegítik, ezzel a bőr és a külső izomrétegek vérkeringését, anyagcseréjét, valamint a hőszabályozó rendszer működését serkentik.
A természetes fény hiánya az állatok ellenálló képességének gyengüléséhez vezet, anyagcserezavarokat, a szövetekben fokozott vízvisszatartást, zsírlerakódást, a vércukorszint emelkedését, valamint csökkent enzimaktivitást idéz elő
A fény napszaki illetve évszakos ingadozása az állatok viselkedését, valamint a szexuális funkciókat is befolyásolja
Az ökológiai állattartás esetén tilos ablak és kifutó nélküli, csak mesterséges fényprogrammal működő istállók alkalmazása 450
451
A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS AZOK
HATÁSA AZ ÁLLATI SZERVEZETRE
Takarmány
A leglényegesebb követelmények az ökológiai takarmánnyal szemben:
alkalmazkodjon az állatok természetes igényéhez
fehérje- és energiatartalma fedezze a növekedés, a szaporodás és a termelés igényét
elegendő mennyiségben és arányban legyenek benne természetes eredetűvitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek
nem tartalmazhat antibiotikumokat, szulfonamidokat, kokcidiosztatikumokat, hormonadalékot és egyéb szintetikus szerves vegyületeket, mint hozamfokozókat, valamint különböző eredetű toxinokat
természetes táplálkozási lehetőség (legelés, kapirgálás, keresés, turkálás) az abrakadagok egyidejű csökkentése mellett
Szopós állatoknak biztosítani kell, hogy természetes úton jussanak hozzá a számukra nélkülözhetetlen föcstejhez, és a későbbiek során is lehetőleg természetes anyatejes táplálásban részesüljenek
Ökológiai állattartásban mesterséges tejpótló szereket csak életmentő célból szabad használni. Tilos alkalmazni olyan eljárásokat, melyek az állatot a természetes igényénél nagyobb mennyiségű táplálék elfogyasztására késztetik, illetve kényszerítik (szintetikus étvágynövelők, tömés)
452
ANTIBIOTIKUMOK ÉS
KOKCIDIOSZTATIKUMOK PROBLÉMÁJA
Hozamfokozás nagy szórást mutat
Hasznos bélflóra elpusztítása
Baktéruimrezisztencia növekedése
Állati termékekben maradványanyagok
16 éve az EU-ban korlátozások
5 éve a kokcidiosztatikumok is korlátozottan
kerülhetnek felhasználásra
Alternatíva: kokcidiózis elleni vakcinázások, optimális
tartási körülmények453
A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS
AZOK HATÁSA AZ ÁLLATI
SZERVEZETRE
Ivóvíz
Tisztaság, hőmérséklet
Az ivóvíz keménységét emésztőszervi-, illetve
anyagcserezavarok esetén ellenőrizni kell
fertőzést közvetítő szerep – legelő, parazitózisok. Lényeges,
hogy az állatok kellő időben megfelelő mennyiségű ivóvízhez
jussanak, és így ne kényszerüljenek a legelő
talajmélyedéseiben összegyűlt vízből inni.
454
A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS
AZOK HATÁSA AZ ÁLLATI
SZERVEZETRE Legelő
Természetes tartásmód – edzettség, ellenálló-képesség
Növénytársulás ellenőrzése – emésztés, szaporodás, csontosodás
Gyomosodás elkerülése – emésztés, toxikózisok
Parazitózisok (pl. gyomor-, bél-, és tüdőférgek, májmétely) –állománysűrűség, csapadék, gondozatlan legelő
Trágya szétterítése – UV sugárzás
A legelőkön tilos szintetikus növényvédő szerek, gyomirtó szerek és műtrágyák alkalmazása, kötelező a mérgező növények irtása, ajánlatos a legelő öntözése, a növényzet összetételének rendszeres ellenőrzése
455
A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS
AZOK HATÁSA AZ ÁLLATI
SZERVEZETRE
Mikroorganizmusok a környezetben (takarítás, fertőtlenítés)
Hasznos és patogén baktériumok – egyensúly
Ökológiai állattelepeken a fertőtlenítés alapszabálya, hogy elsősorban fizikai és biológiai módszereket kell alkalmazni a kórokozók távoltartására. A szintetikus készítmények csak a hatályos állategészségügyi rendeleteknek megfelelően szigorú járványveszély, illetve járványvédelem esetén használhatók, ha nincs azokkal egyenértékű természetes fertőtlenítő szer. Mechanikai úton a levegőből és az ivóvízből szűréssel lehet eltávolítani a nemkívánatos csírákat
A fizikai fertőtlenítés – UV fény, kiszárítás, magas hőmérséklet
Biológiai fertőtlenítés - a szerves anyagok lebomlása során hőhatás, kémhatásváltozás, oxidálás, redukálás, különféle enzimes hatások –nem 100 %-os! 456
AZ ÁLLATTARTÓ ÉPÜLETEK ÉS
BERENDEZÉSEIK (PL. FELSZERELÉSEK ÉS
ESZKÖZÖK) TISZTÍTÁSÁRA ÉS
FERTŐTLENÍTÉSÉRE ENGEDÉLYEZETT
KÉSZÍTMÉNYEK
kálium- és nátriumszappan
víz és gőz
Frissen oltott mész
mésztej
nátrium-hipoklorit (mint folyékony fehérítőszer)
nátrium-hidroxid
kálium-hidroxid
hidrogén-peroxid
természetes növényi kivonatok
citromsav, perecetsav, hangyasav, tejsav, oxálsav és ecetsav
alkohol
salétromsav (fejőeszközökhöz)
foszforsav (fejőeszközökhöz)
formaldehid
a fejőberendezések és a tőgy tisztításához és fertőtlenítéséhez használatos készítmények
nátrium-karbonát
457
RÁGCSÁLÓ- ÉS ROVARIRTÁS
Biológiai módszerek
rágcsálócsapdák
elektromos rovarcsapdák
riasztó illatú növények (menta-, fenyő-, kömény- repceolaj)
feromonos rovarcsapdák,
ragadozó rovarok, illetve más ragadozó állatok (macska, görény)
Csótányok ellen alkalmazható a bórsav, rovarok, rágcsálók ellen a széndioxid, vagy a nitrogéngáz is.
A természetes építőanyagok, mint a fa vagy a szalmával kevert agyag is hatásos védelem a kórokozókkal szemben
458
ELLENÁLLÓ-KÉPESSÉG
Nem specifikus – antigén-ellenanyag reakció
Specifikus (immunitás)
Passzív (készen kapott ellenanyagok, pl. természetes
anyatejes táplálás, specifikus immunglobulinok)
Aktív (védőoltások – kötelező + járványvédelmi
helyzetnek megfelelő)
459
ELLENÁLLÓ-KÉPESSÉGET
BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Edzettség, stressz („a stresszmentes állapot a
halál” Selye, 1976)
Takarmányozás (fehérje- zsírellátás, vitaminok –
A, D, B6, C, ásványi anyagok - Mg, Ca, P)
Környezeti mérgek (nehézfémek, inszekticidek,
peszticidek)
Genetikai tényezők (őshonos fajták)
460
JÁRVÁNYVÉDELEM A telep, a hozzátartozó kifutók és a legelők
zártságának biztosítása
A szociális épületek, takarmányraktárak és a
boncoló helység elhelyezése a kerítés vonalában
Járművek forgalmának korlátozása és
fertőtlenítőmedence használata
Szennyvízgyűjtő aknák, almostrágya telep,
valamint a dögkút kerítésen kívüli elhelyezése
Megfigyelő- vagy karanténistálló létesítése a
telepen kívül, amennyiben szükség van idegen
helyről származó állatok befogadására, illetve a
megbetegedett állatok elkülönítésére.461
ÁLLATGYÓGYÁSZAT
ALKALMAZÁSÁNAK
LEHETŐSÉGEI
Állattartó igénye, beleegyezése
Alternatív képesítéssel rendelkező
állatorvos (SZIE Állatorvostudományi
kara) Fakultatív képzési lehetőség
Továbbképzési lehetőség
Magyar Állatorvosi Kamara Alternatív
Állatgyógyászati Tagozata (2005)
Altervet levelezőlista
462
ALTERNATÍV
ÁLLATGYÓGYÁSZATI
LEHETŐSÉGEK
Gyógynövények, fito- és aromaterápia
Homeopátia
Bach-féle virágterápia
Ayurvédikus gyógyászat
Állatorvosi akupunktúra
Magnetoterápia
Geoterápia
Biometeorológia
Egyéb szervezetbarát módszerek (masszázs, kineziológia, Schlüssler-féle sók alkalmazása, fény- és színterápia)
Pro-, pre- és synbiotikumok alkalmazása463
GYÓGYNÖVÉNYEK, FITO- ÉS
AROMATERÁPIA
Önálló tudományterület (Henri Leclerc, 1900)
„Fűben, fában orvosság”
464
FITOTERÁPIA hivatalos gyógyszerek – ártalmatlanság, hatásosság, megfelelő minőség
gyógyszeripari nyers- és alapanyagok
természetes teaszerek
Gyógynövények hatóanyagait tartalmazó készítmények
Hatóanyag: drogok – alkaloidák (idegrendszer), glikozidák (szív-keringés), szaponinok (légzés, emésztés), csersav, keserűanyagok (emésztés),
Ellenőrző szervezetek, szakbizottságok, kiadott monográfiák (pl: British Herbal Pharmacopoeia, WHO monográfia,stb.)
Alkalmazás az állattenyésztésben: takarmánykiegészítők, hozamfokozók
Aromaterápia (1928)– illóolajok, illóolajos készítmények inhalálása (klinikai, masszázs, kozmetikai felhasználások)
Bizonyos növényi kivonatok (fokhagyma: diallil-szulfid, citrusfélék: d-limonén, szója: genisztein) sejtburjánzást gátló hatása bizonyított
Az oregano-kivonat baktériumok és kokcidiumok okozta emésztőszervi megbetegedések megelőzésében és kezelésében bizonyult hatásosnak
A növényi lektinek a patogén bélbaktériumok kötődését gátolják a bélben
Növényi kivonatok alkalmazhatóak különböző endoparaziták kiűzésére, alomkezelés céljára a légtér ammóniatartalmának csökkentése céljából, valamint a gyógynövényalapú kenőcsök különféle sérülések ellátására
465
HOMEOPÁTIA
Similia similibus curentur
466
HOMEOPÁTIA (HASONSZENVI GYÓGYÍTÁS) –
SPECIFIKUS INGERTERÁPIA
Samuel Hahnemann (1755-1843) „Organon der rationelle Heilkunde”
Cél: a szervezet önszabályozó működésének serkentése – célzott, egyedre szabott, sajátos, önálló, regulációs terápia, amelynek központjában nem a betegség, hanem a beteg áll.
Kiindulási anyagai: növényi (63%), ásványi (30%), állati (5%), kémiai szer (2%) összesen 4000-féle szer
Gyógyszerformák: dilúciók, triturációk, tabletták, golyócskák, ampullák, kenőcsök, végbélkúpok (monokészítmények, komplex szerek, bevált indikációk)
Homeopátiás betegvizsgálat
Homeopátia alaptörvényei: simile elv = hasonlósági törvény
Kiindulási anyagok (őstinktúrák) erőteljes hígítása (potenciálás, dimanizálás)
Homeopátiás gyógyszervizsgálat (emberen, állaton) 467
BACH-FÉLE VIRÁGTERÁPIA
468
Edward Bach angol orvos (1886)
Mount Vernon (Anglia) – Bach Központ
A betegség oka lelki-érzelmi diszharmónia – 38-féle lelkiállapotot különböztet meg
Az állatokra az őket körülvevő emberek hatnak
Bach esszenciák a diszharmónikus érzelemi minta harmonikus párját képviselik
38-féle vadon termett növény virágából (sem mérgező, sem takarmánynövény nincs közte) vizes-alkoholos esszencia készül speciális eljárással (napoztatásos, főzéses módszer)
Alkalmazás: naponta 4 x 3,5,10 csepp469
AYURVÉDIKUS GYÓGYÁSZAT
ayush = élet, veda = tudás; ayurveda = az élet tudománya470
Az ayurvédikus gyógyászat ősi indiai gyógymód, több mint 5000 éves múltra, a védikus időkre tekint vissza és számos újabb gyógyászat alapjául szolgál.
1997 óta hivatalos gyógyászati mód Magyarországon is.
Indiai növények kombinációi és ásványi anyagok felhasználása
Filozófiai tanítása szerint mindenki meggyógyíthatja önmagát, ha megérti saját testét, annak igényeit. Ha saját testtípusának megfelelően táplálkozik, akkor egészséges marad.
Az ayurvéda több száz éve állatgyógyászattal is foglalkozik. Sikereket könyvelnek el bizonyos krónikus anyagcsere-betegségek, immunhiányos állapotok, bőr- és allergiás betegségek esetében, valamint a káros stresszhatások kivédésében.
Magyarországon az ayurvedikus állatgyógyászati termékek felhasználásuk, hatásuk alapján két csoportba oszthatók: takarmányadalékokra és gyógyhatású készítményekre. Hazánkban ezek a készítmények OMMI-, illetve FVM-engedéllyel kerülnek forgalomba, a Biokontroll Hungária Kht. és a Biokultúra Alapítvány tanúsítványai szerint pedig ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett termékeknek minősülnek.
471
KÉSZÍTMÉNYEK
Charmil gél - Gyógyhatású seb- és bőrkenőcs
Diaroak száraz szuszpenzió - Gyógyhatású takarmány-kiegészítő
Exapar folyadék - A méh ellés utáni kiürülésének gyorsítása
Janova - Ivarzásmegindító készítmény
Stresroak premix és folyadék - Különböző eredetű stresszhatások kivédése
Superliv itatófolyadék és premix - Gyógynövényes takarmánykiegészítő, immunerősítő 472
ÁLLATORVOSI AKUPUNKTÚRA
Az akupunktúra szó latin eredetű (acus = tű, pungere = szúrni),
speciális ingerterápiás, gyógyító és megelőző kezelési mód473
• Eredete több ezer éves, hagyományos kínai orvoslás része
• i.e. 900 – állatorvosi akupunktúra első írásos anyaga
• 1683 – első angol nyelvű kiadvány Európában holland hajóorvos
• 1979 – WHO hivatalos gyógymódnak elismeri
• a szervezet megbomlott energetikai rendszerének helyreállítását végzi
• fizikoterápia ágának tekinthető speciális ingerterápia a meridiánokon –
neuro-endokrin rendszeren keresztül hat474
Fajtái
• manuális ingerlés
• Elektromos ingerlés
• Lézerpunktúra
• moxibustio – hőkezelés
• mezoterápia – vegyületek befecskendezése
Felhasználása
• fájdalomcsillapítás
• altatás
• allergia
• mozgásszervi
• idegrendszeri
• szaporodásbiológiai
475
AKUPUNKTÚRÁS
ESZKÖZÖK EGYES
FAJTÁI
476
PRO-, PRE- ÉS SYNBIOTIKUMOK ALKALMAZÁSA
AZ ENTERÁLIS KÓRKÉPEK KIVÉDÉSÉRE A prebiotikumok nem felszívódó rövid-, illetve hosszúszénláncú
szénhidrátok (mannóz, laktóz, mannán-, vagy galakto-oligiszacharidok, stb.), amelyek a takarmányban adagolva szelektív módon stimulálják bizonyos hasznos bélbaktériumok növekedését és szaporodását, gátolva ezzel a patogén csírák elszaporodását.
A probiotikumok takarmány-kiegészítőként továbbszaporodásra képes élőcsírás kultúrákat tartalmazó készítmények (Bacillus subtilis, B. toyoi, Lactobacillus acidophylus, L. bifidus, L.reuteri, L. plantarum, Streptococcus bulgaricus, Enterococcus faecium).. Bioreguláció - a bélflóra egyensúlyát képesek fenntartani azzal, hogy savanyító hatásuk révén gátolják a patogén csírák túlszaporodását, illetve a már károsodott természetes bélflórát gyorsan képesek helyreállítani, kiszorítva a patogén csírákat.
A synbiotikumok a pre- és probiotikumok kombinációi
Számos enzimkészítmény, mint ozmoregulátor, különféle szerves savak a környezet szalmonella-csökkentésében bizonyultak hasznosnak, de az ivóvíz savanyítása révén szintén alkalmazhatók az enterális kórképek természetes úton történő kivédésében (almaecet, huminsav, fumársav, csersav, propionsav, vajsav, aszkorbinsav).
477
BIOTERMESZTÉS ÖKONÓMIÁJA,
PIACI HÁTTERE
Barna Sándor
NORMAN ERNEST BORLAUG
(NORVÉG SZÁRMAZÁSÚ TUDÓS, NOBEL DÍJAS)
Zöld Forradalom
Előnye:
eszközt adott a kevésbé fejlett vidéknek
ahhoz, hogy saját termelésből fedezze
élelmiszerszükségletét
komoly hátránya:
az általa terjesztett modern, kemizált
mezőgazdaság ipari méreteket öltő műtrágya és
növényvédőszer felhasználása következtében az
élővilág, a talaj és a természeti környezet állapota
romlásnak indult.479
NORMAN ERNEST BORLAUG
(NORVÉG SZÁRMAZÁSÚ TUDÓS, NOBEL DÍJAS)
Zöld forradalomnak köszönhetően a hatvanas évek elejétől a harmadik világ népességének többsége megmenekült
az éhezéstől.
1960 körül hárommilliárd volt a világ össznépessége, s közülük egymilliárd éhezett. Ma több mint kétszer annyi a Föld összlakossága, mint 1960-ban, az éhezők – vagyis a napi legfeljebb 2000-2100 kilokalóriát fogyasztók – száma viszont
„csak” nyolcszázmillió fő, tehát nemcsak arányuk, hanem még számuk is csökkent.
Borlaugot azonban számos kritika is érte.
Bírálói szerint úgy oldott meg egy problémát, hogy létrehozott helyette egy másikat: főleg a műtrágyázásban
kulminálódó mezőgazdasági környezetszennyezést.
1961 és 1996 között a globális műtrágya-fölhasználás megnégyszereződött. 480
TERMŐHELY ÉS TERMESZTÉSI
KÖRZETEK
Az általánosan elterjedt nézet szerint
Magyarország legfontosabb verseny-előnyei:
o a 2000 napfényes óra
o az ezzel kapcsolatos - a kedvező termőhelyi
viszonyokból fakadó - kiemelkedő
termékminőség
o valamint az olcsó munkaerő miatti
kedvezőbb költségek.
481
A MAGYAR GAZDASÁG ESÉLYEI
(A "++" A NAGYON JÓ, A "--" A NAGYON
GYENGE VERSENYKÉPESSÉGET JELENTI)
De vajon valóságosak-e ezek az előnyök?
A kétezer napfényes óra az egész Mediterránban
általános;
a termőhelyi viszonyaink lehetnének jók, ha a kiválasztás nem a tűrőképesség, hanem az optimum alapján történt volna;
a kiváló termékminőségünk inkább illúzió, mint valóság;
az állítólag olcsó munkaerőből pedig csak az
alacsony bér az igaz, a rárakódó terhek és a gyengébb
termelékenység sajnos többnyire kiegyenlítik a különbséget
"feketén"482
A TERMESZTÉSI KÖRZETEK
KIALAKULÁSA
a magyar mezőgazdaság termesztési körzetei
többnyire véletlenszerű kiválasztással, az
optimumtól gyakran nagyon távoli tolerancia
alapján születtek
a termesztett növények nem az optimális, hanem
a még tolerált termőhelyre kerültek
legtöbbször a tűrhető termőhely és a toleráns
mezőgazdasági kultúra is elegendő volt (pl. Az
egyik neves hazai gyümölcstermesztő körzet története
például egy tanítónak a faluba településével kezdődött, aki
értett a baracktermesztéshez. A környezetről azóta kiderült a
korlátozott alkalmasság, versenyelőnynek maradt a
szakértelem.)483
AGGLOMERÁCIÓS ELŐNYÖK ÉS
HÁTRÁNYOK
Az agglomeráció a térségfejlesztésben nem
csak a szokásos nagyváros-környéki
települések gyarapodását jelenti, hanem
a térségbe betelepülő vállalkozások
szinergikus, egymásra épülő
sokasodását, egy közös termék vagy
technológia elterjedését.
484
AGGLOMERÁCIÓS ELŐNYÖK A VIDÉK
FEJLŐDÉSÉBEN (BÁLINT J. ET AL. 2000.)
A beszerzést megkönnyítő adottságok
- eszközök/anyagok előállítói helybe települnek, helyi kereskedők,
- alkatrész raktárak, szerviz szolgáltatások, bankfiókok,
képviselők,
A termelést elősegítő adottságok
- gépkörök, szomszéd szolgáltatások, munkaerő, helybeni
szakképzés,
- tapasztalatcsere, empátia, közös próbálkozások, kísérletek,
kutatás,
- közös termelő és termesztő berendezések, lehetőség a
specializációra,
- horizontális és vertikális integráció, tanácsadói szolgáltatások 485
AGGLOMERÁCIÓS ELŐNYÖK A VIDÉK
FEJLŐDÉSÉBEN (BÁLINT J. ET AL. 2000.)
Az értékesítést megkönnyítő adottságok
- a kínálat nagyobb mennyisége, szortiment bővítés,
kiegyenlítés,
- nagyobb kereskedői érdeklődés, nagyobb piac, értékesítő
létesítmények,
- feldolgozó üzemek betelepülése.
Agglomerációs hátrányok a térség fejlődésében:
- konkurencia a beszerzésben, szezonális munkaerőhiány,
- növekvő munkabérek, növekvő föld- és ingatlan árak,
- konkurencia az értékesítésben, piaci telítettség,
- az infrastruktúra és a környezet túlterhelése486
BEVEZETÉS AZ ÖKOLÓGIAI
GAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJÁBA
A túlzott növényvédőszer- és műtrágya
használat következményei minőségbeli romlásban is megmutatkoztak (pl.
növényvédőszer-maradványok),
a fogyasztók úgy döntöttek, hogy az ökológiai termesztés (biotermesztés), mint
környezetkímélő mezőgazdaság egy olyan szolgáltatás, amelyért a termesztőket
megilleti az ellenszolgáltatás.
Erre a fogyasztói igényre épült rá a biotermesztés rendszere, amely elsősorban
tehát a környezet megóvására és a fogyasztó által igényelt minőség biztosítására törekszik.
487
BEVEZETÉS AZ ÖKOLÓGIAI
GAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJÁBA
Az ökológiai termesztés értéke - a sok irányban
működő externális hatások miatt (környezet
védelme és helyreállítása, stb.) - a hagyományos
közgazdaságtan eszközeivel nem mérhető, és ez
nehezíti összehasonlítását a hagyományos és más új
termesztési rendszerekkel (integrált termesztés,
biotechnológiai módszerekkel nemesített növények
termesztése).
Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják,
hogy az ökológiai termesztés - különleges
minőségű termékek gyártásán keresztül - fontos
szerephez juthat a multifunkcionális
mezőgazdaság keretein belül a vidék
fejlődéséhez.
488
BEVEZETÉS AZ ÖKOLÓGIAI
GAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJÁBA
Az EU állásfoglalása szerint
a biotermelés
olyan alternatív jövedelemszerzési forma a mezőgazdaságon belül,
amely szerepet játszhat a vidéki területek újjáélesztésében,
munkahelyeket teremthet a hanyatló gazdaságú régiókban,
lehetőséget ad a fiatal vállalkozók elvándorlásának csökkentésére és visszafoghatja az élelmiszertermelő
mezőgazdaság túltermelését.
Az Unió szerint tehát az ökológiai gazdálkodás céljai elsősorban a vidékfejlesztési célokkal (Sarudi, 1997), és csak másodsorban a mezőgazdasági célokkal egyeztethetők össze. 489
BEVEZETÉS AZ ÖKOLÓGIAI
GAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJÁBA
Ökológiai gazdálkodásnak (biogazdálkodásnak, organikus termesztés, "organic farming")
meghatározott elvek és szabályok szerint
folytatott gazdálkodási formát nevezzük,
amelynek
legfontosabb céljai a mezőgazdaság környezetre mért terhelésének csökkentése,
valamint különleges minőségű élelmiszerek előállítása.
Az ökológiai gazdálkodás végterméke a biotermék vagy bio-alapanyag: ebbe beletartoznak a növényi és
állati eredetű termékek, élelmiszerek, de olyan különleges termékek is, mint a növényi olajok, rostok
vagy ruhaalapanyagok.490
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JELENTŐSÉGE
A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE
1995 és 1998 között óriási növekedés volt megfigyelhető a biotermékek kínálatában és keresletében.
Okai:
újonnan bevezetett agrártámogatási rendszernek,
a biotermékek a hagyományos termékekhez képest alacsony fogyasztási arányának volt köszönhető.
A Közös Agrárpolitikába foglalt agrártámogatási célkitűzések ugyanis a környezeti szempontoknak is megfelelő termelési rendszereket részesítették támogatásban.
A támogatások igénybe vételének egyre gyakoribb feltételévé vált a fenntartható, extenzív termelési körülményeket teremtő, a környezetet minél kevésbé megterhelő, valamint az anyagok körforgását tekintve zárt termelési egységekből álló gazdálkodás garanciája.
491
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JELENTŐSÉGE
A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE
Az ökológiai gazdálkodás növekedésének
szemléletes mivolta a termelés alacsony
volumenének tudható be.
Az ökológiai gazdálkodás szellemében
megművelt területek a teljes mezőgazdaságilag
hasznosított terület 0,5-10%-át teszik ki a fejlett
iparú európai államokban.
Ausztria a maga 10%-ával kiemelkedő
eredményt ért el, míg az EU többi tagállamára
inkább az 1% körüli részarány a jellemző.
492
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JELENTŐSÉGE
A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE
2000-ben 110.000 gazdaság 3 millió hektáron folytatott ökológiai gazdálkodást az Európai Unióban.
A terület, valamint a gazdaságok számának növekedése folyamatos.
Olaszország rendelkezett a legnagyobb termőterülettel, majd Németország, Spanyolország, Franciaország és Ausztria követte a sorban.
A gazdaságok számát tekintve Olaszország után Ausztria, Spanyolország, Németország és Franciaország vezeti a mezőnyt.
A hagyományos gazdálkodás területére vetített ökogazdálkodás viszont Ausztriában, Finnországban, Dániában, Svédországban és Olaszországban a legmagasabb.
493
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBA VONT
TERÜLETEK ÉS GAZDASÁGOK AZ EU-BAN
(1985-2007)
494
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JELENTŐSÉGE
A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE
Az ökológiai gazdálkodás viharos fejlődési szakasza mindenesetre az 1990-es évek végén mértékletes
növekedési pályára állt,
néhol a kereslet és kínálat gyenge visszaesést is mutatott.
Az ágazat jövőjére vonatkozó várakozások és becslések rendkívül sokfélék, csakúgy, mint a követendő irányra
vonatkozó ajánlások.
A kutatók egy része az ökogazdálkodás fokozott költségvetési támogatásában látja a megoldást, s e
megoldás mellett környezetpolitikai szempontokat sorakoztat fel.
A szakmai vita látványos gyengéje, hogy kevés gazdasági szempontot, illetve kutatási eredményt
képes felmutatni: az ökogazdálkodás gazdaságtana napjainkban is gyenge lábakon áll.
495
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JELENTŐSÉGE
A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE
1991-ben Magyarországon csupán 3.000 ha területen folytattak ökológiai gazdálkodást.
Az azóta folyamatos növekedésnek köszönhetően 2004-re közel 130.000 ha-ra, a korábbi terület 43-szorosára
növekedett az ökológiailag megművelt terület.
Ez Magyarország mezőgazdaságilag hasznosított területének nagyjából 2%-át teszi ki.
A gazdaságok száma 2004-re meghaladta az 1 400-at.
2005 végén a Biokontroll Hungária ellenőrzésével 123 000 hektáron folyt ökológiai gazdálkodás.
A szerződéses partnerek között 1 334 mezőgazdasági termelő, 160 méhész, 7 vadon termő növény begyűjtő, 169 feldolgozó és csomagoló, 76 keres-kedelmi egység, valamint 2 importőr volt.
2004-ben a Földművelésügyi és Vidék-fejlesztési Minisztérium tervei között még szerepelt a terület
300000 ha-ra való növelése 2006-ig, amely megfelelne a hazai összes mezőgazdasági terület 6%-ának, azonban e
célkitűzés elérése még várat magára.496
A BIOTERMESZTÉS GAZDASÁGTANA
Az ökológiai minőség gazdasági értéke a
közgazdaságtan talán egyik legbonyolultabb és
legvitatottabb kérdése.
Pl. Mennyit ér a tiszta levegő? Attól függ, kinek
és mikor. Mennyit ér a szennyezett levegő?!
A környezeti értékbecslő módszerek
általában fordított logikával működnek:
azt a kérdést teszik fel, hogy kinek mit ér meg
egy-egy természeti elem minőségi javulása
vagy romlása. 497
A BIOTERMESZTÉS GAZDASÁGTANA
Például, levegő minőség problémája
Hipotézis:
statisztikai adatokból tudjuk, hogy egy budapesti lakos - a levegő
szennyezettsége folytán - két évvel rövidebb életre számíthat, mint
az átlagos magyar állampolgár,
Kérdések:
mennyit ér a két elvesztett életév?
a társadalombiztosításnak mennyibe kerül a légszennyezés miatt
kialakuló légúti megbetegedések gyógyítása?
milyen más hatásai vannak azoknak a javaknak, amelyek
előteremtése során megnő a levegő szennyezése?
Elméletileg akár az is lehetséges, hogy a Budapesten kívül élő
lakosság azért él két évvel tovább, mert a légszennyezéssel
előállított javak növelik az életminőségüket.
Hogy hol húzzuk meg a határt az ökológiai minőség
által befolyásolt gazdasági tényezők körül, az inkább
filozófiai, mint ökonómiai kérdés.
498
A KÖZGAZDÁSZOKAT HÁTRÁLTATÓ
TÉNYEZŐK
a szubjektivitás,
a gazdasági-társadalmi, sőt
természettudományos összefüggések
feltáratlansága,
az értékelhető adatok hiánya,
a kockázatok becslésének lehetetlensége
499
ÖKOPOLITIKA KIALAKÍTÁSAKOR ÜGYELNI
KELL
a gazda ne kényszerüljön nyereségmaximálásra
A környezet minősége (az állatok jóléte, az esztétikus táj, a veszélytelen élelmiszer stb.) jelentsen számára értéket, amelyért cserébe ebből származó nyereségének csökkenését tudomásul veszi.
A nyereségnek ugyanis nem célnak, csupán eszköznek kell lennie
a cél az életminőség fokozása.
A mezőgazdasági tevékenység a következőképp érheti el ezeket:
a) gazdasági sikeren keresztül,
b) a természet megóvásán keresztül
c) környezeti felelősségvállaláson keresztül.
A gazda feladata, hogy a megoldások közül válasszon, vagy egy neki tetsző kompromisszumot
keressen. A választásban az ökopolitika segít. 500
ÖKOGAZDÁLKODÁS ELŐNYEI
A környezeti károk (közvetve vagy közvetlenül) a mezőgazdaságban a termőföld és az állatok túlzottan intenzív
kihasználásának következményei.
Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés, illetve a mezőgazdaságilag művelt terület egy részének kivonása a
művelésből (ahol azután a környezettudatos gazda és a természetes élővilág gondoskodik a fajgazdagság
fenntartásáról) megoldást jelenthet a környezeti károk csökkentésére,
Megoldás egyben a mezőgazdasággal foglalkozni kívánók megélhetésére is: az ökológiai előnyökhöz így
szociális előnyök járulnak.
Az ökológiai gazdálkodás például magasabb emberi munkaráfordítást igényel,
és újra szerves egységgé kovácsolja a növénytermesztést és az állattenyésztést.
Terjesztése csökkenthetné a gyors struktúraváltozás, modernizálás és az egyre intenzívebbé váló
gazdálkodás által keltett magas mezőgazdasági munkanélküliséget.
501
AGRÁRPOLITIKA LEHETŐSÉGEI, HOGY
TÁMOGASSA A FENNTARTHATÓ GAZDASÁGOT
Egyik megoldás az, hogy a termelést nem korlátozza, hanem a kereslet növekedésének
elősegítésével hagyja azt kibontakozni.
A másik megoldás például az ökológiai gazdálkodás gyors terjesztése lenne, esetleg a
kereslet növekedését is megelőzve.
Az utóbbi esetben előre látható az ökotermékekárának csökkenése: így a termelők kieső hasznát
csak állami támogatással lehetne pótolni. Az ökológiai gazdálkodás állami támogatással való
terjesztése, a támogató piaci réteg megléte nélkül csak abban az esetben vezethet eredményre, ha a
teljes mezőgazdasági területet érintő átállás tartós, hosszú távú céllá válik.
502
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TERJEDÉSÉNEK
AKADÁLYAI, LEHETŐSÉGEI
Az ökológiai gazdálkodás jövője szempontjából meghatározó jelentőségű a kereslet folyamatos
növekedése.
A magyarországi kereslet jelenleg (a hazai ökogazdálkodás kezdetétől egészen napjainkig)
csekély és a megtermelt biotermékek legnagyobb részét Nyugat-Európában értékesítik.
Ugyanakkor a nyugat-európai fogyasztás növekedése sem töretlen, inkább lassan bővülő tendenciát mutat
(különösen a fiatalok körében).
Az ökológiai termékek piaca mesterségesen is kiépíthető: komoly állami támogatás és az ország
belső fogyasztásának élénkítése magával hozta a várt hatást. (pl. Ausztria) 503
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TERJEDÉSÉNEK
AKADÁLYAI, LEHETŐSÉGEI
A biotermékek egyre kevésbé keresleti piacon
értékesülnek.
Megoldás:
a hagyományos és biotermékek közötti
árkülönbség csökkentése,
a disztribúciós csatornák javítása,
a termékválaszték és a minőség növelése
célzott kommunikációs stratégiák504
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TERJEDÉSÉNEK
AKADÁLYAI, LEHETŐSÉGEI
Az ökológiai gazdálkodás terjedésének egy másik akadálya a különféle szakmai szövetségek konzervatív, új
technológiákat elutasító szemlélete.
A vegyszermentes gazdálkodás legújabb irányzatát, a biotechnológiát és a génmódosítást, az ökológiai
gazdálkodást minősítő szervezetek és segítő egyesületek gondolkodás nélkül elvetik.
Ezzel párhuzamosan az utóbbi időben napvilágot látott néhány olyan kutatási eredmény, amely a biotermékek egészségre ártalmas voltát
hangsúlyozta.
Ilyen eset volt az afla-toxinnal fertőzött gabona, vagy a magas csíraszámú gyümölcslé (Bálint - Juhász, 1998). Ez
alapjában rengette meg a fogyasztók biotermékekbe vetett hitét. 505
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TERJEDÉSÉNEK
AKADÁLYAI, LEHETŐSÉGEI
A biotermékek vásárlása mellett szóló további érvek:
a fenntartható mezőgazdasági termelés,
munkahelyteremtés,
vidéki foglalkoztatás
A jövőben is ennek a folyamatnak a folytatódása várható:
a biotermékek egészségessége jelenleg egzakt módon nem bizonyítható,
azonban azt senki nem vonja kétségbe, hogy a biotermék vásárlása élménnyel jár,
ráadásul a fogyasztó a vásárlással saját -ökológiai és ökonómiai - környezetét támogatja. 506
AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK FOGYASZTÓINAK
MOTIVÁCIÓI, HOGY MIÉRT VÁSÁROLNAK
BIOTERMÉKET
Van, akit a betegsége késztet, de van olyan is, aki az egészségét szeretné megőrizni. Sokan pedig a környezet iránt érzett felelősségtudatból válnak
biofogyasztóvá.
507
AZ ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉS ÉS A PIAC
Az ökopiac szereplői alatt az ökológiai minőség területén üzletszerű tevékenységet folytatókat kell
érteni.
E szereplők közé tartoznak:
az ökológiai termékek termelői (ökológiai mezőgazdaság földművelői és állattenyésztői)
és vásárlói
az ökológiai szolgáltatások nyújtói,
(Az ökológiai szolgáltatások nyújtói olyan módon járulnak hozzá az ökológiai gazdasághoz, hogy a termelők és kereskedők, vagy a kereskedők és fogyasztók közötti úton a termék hozzáadott értékét növelik.)
az ökológiai piac szabályozásában részt vevő szervezetek,
illetve az ökológiai javakkal kereskedő gazdasági szereplők.
508
AZ ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉS ÉS A PIAC
A kereskedelem formái
a közvetlen értékesítés, amely során az ökológiaigazdálkodó saját gazdaságában vagy egy piactéren szolgálja kifogyasztóit.
A kereskedelem tipikus példája a piacokon történő,kereskedő általi értékesítés, amikor is a termelőbeszállítója a kereskedőnek, aki aztán közvetlenülkapcsolatban áll a vevőkkel.
A biotermékek más intézményesülő formái a bioboltokbanvagy házhoz szállítással történő értékesítés. Ezekben azesetekben a termelő már nem biztos, hogy kapcsolatban áll akiskereskedővel, így néha még közvetett kapcsolatot semteremthet a fogyasztóval.
Hasonló a helyzet akkor, ha szuper- és hipermarketekértékesítik a bioterméket: egy-egy termelő csak a legritkábbesetben képes olyan kereskedelmi mennyiséget termelni,amely elegendő egy üzletláncnak. Így a közvetlen kapcsolat azilyen óriás-kiskereskedelemben megszűnik termelő ésfogyasztó között
509
ÖKOPIAC: A BIOTERMÉKTŐL A
KÖZÖSSÉGI ESZMÉIG
Ma a biotermékek, az ökológiai gazdálkodás termékeinek szelíd fogyasztói sokszor e termények egészségvédő vagy betegség-elhárító, szinte csodatevő erejében hisznek.
Mások, a zöld aktivisták pedig gyakran harcosan küzdenek a környezetszennyező technológiák ellen. 510
AZ ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉS ÉS A
VIDÉKFEJLESZTÉS
A biotechnológia és a biogazdálkodás terjedése nem feltétlen technikai vívmányokon alapul, inkább a bennük rejlő gazdasági lehetőségek válnak egyre
hatékonyabban kiaknázhatóvá.
A biotechnológia a történelem során először kínál lehetőséget az agrárgazdaság számára a hagyományos élelmiszertermelési technológiáktól való elszakadásra,
és a fogyasztói igények minden eddiginél tökéletesebb kielégítésére; azaz akár a személyre szabott
élelmiszertermelésre.
A biogazdálkodás emellett lehetővé teszi, hogy továbbra is fenntartsuk az agrárgazdaság szociális szerepét, tehát
például munkahelyet és megélhetést nyújtó élettérhez juttassuk a vidéki lakosságot.
Mindkét irányzat egyben fenntarthatóságot is kínál: a biotechnológia elsősorban ökonómiai, míg a biogazdálkodás
mindenekelőtt ökológiai értelemben.
A gazdasági-természeti béke három kulcsa a fentiek alapján tehát a hatékonyság, a fenntarthatóság és a
foglalkoztatás.
511
HATÉKONYSÁG MEGJELENÉSE AZ
ALTERNATÍV TERMELÉSI
IRÁNYZATOKBAN
A mezőgazdaságban újabban teret nyerő
környezetkímélő rendszerek az ökológiát
az ökonómiával (a környezetet a
gazdaságossággal) igyekeznek
összeegyeztetni.
A legfontosabb környezetkímélő termesztési
irányzatok:
az integrált termesztés
biotermesztés
512
A HATÉKONYSÁG EGYES KÉRDÉSEI
A piacgazdaságban az üzleti vállalkozást végzők célja valamilyen eredmény elérése
A gazdasági szereplők céljaik eléréséhez ráfordításokat eszközölnek, amelyeket
erőforrások igénybevételével biztosítanak.
Az erőforrásokért a gazdaság szereplői folytonosan versenyeznek.
Az erőforrások szűkössége arra készteti a vállalkozókat, hogy a termelés vagy
szolgáltatás megfelelő ütemű növeléséhez fokozzák az erőforrások hatékonyságát.
A hatékonyság fogalma tehát az eszközhasznosulásra vonatkozik.
513
A HATÉKONYSÁG EGYES KÉRDÉSEI
Hatékonyság = Eredmény/Ráfordítás
Ondi (2006) kifejti, hogy alapvetően a hatékonyság
lehet:
• technikai (naturális) hatékonyság és
• gazdasági (ökonómiai) hatékonyság
514
A HATÉKONYSÁG EGYES KÉRDÉSEI
Technikai (naturális) hatékonyság
Amikor a hatékonyságot mennyiségben fejezzük ki(felhasznált erőforrásokkal elért hozam mennyiség)technikai vagy naturális hatékonyságról beszélünk.
A technikai hatékonyság esetén az erőforrásokoptimális felhasználását vizsgáljuk.
Gazdasági (ökonómiai) hatékonyság
Ha a hatékonyságot a termelés értékérevonatkoztatjuk, akkor gazdasági hatékonyságrólbeszélünk. Ilyenkor a gazdaság szereplőinek döntéstmegalapozó mutatóit vizsgáljuk. Ezek pénzbenkifejezett mutatók.
515
ALTERNATÍV TERMELÉS ÉS HATÉKONYSÁG
Az alternatív termelési irányzatok reálishatékonyság értékelése csakrendszerszemlélettel történhet, hiszen ebben arendszerben minden elem meghatározójelentőséggel bír.
Értékelését tehát holisztikus (a részekkelszemben az egész egységet figyelembe vevő)jellegének megfelelően komplexen kell végezni.
A versenyképességet és a termeléshatékonyságát jelző számítások, eredményeka társadalmi hasznossággal nem mindigtalálkoznak (Módos, 2006).
A hatékonyság megítélésénél nehezenszámszerűsíthető, de a társadalom jövőjeszempontjából fontos egyéb hatások is figyelembeveendők. 516
ALTERNATÍV TERMELÉS ÉS HATÉKONYSÁG
Az ökonómiai- és hatékonyság-értékelés általában üzemi orientáltságú,
Ezért
az extern költségekkel a kalkulációk nem számolnak.
Az iparszerű mezőgazdaság környezet- és természetkárosító hatása pazarló energiafelhasználás
az erózió, defláció, talajsavanyodás, talajpusztulás problémái, a genetikai alapok beszűkülése a
biodiverzitás csökkenése, a víz elszennyeződése nem jelenik meg a termékek költségében.
Az egészséges termék, az élhető környezet, a biotópok megvédése, a tiszta víz, a fenntartható termelés,
hasonlóképpen nem vagy csak részben jelenik meg az ökotermékek árában.
517
EXTERNÁLIS HATÁS
olyan hatás, amelyet egy vállalkozó vagy személy tevékenysége közben létrehoz,
amelynek létrejöttét nem tudatosan okozza vagy nem is észleli, de ez a hatás másoknak hátrányt vagy előnyt jelent anélkül azonban,
hogy az elszenvedett hátrányokért kompenzációt kapnának vagy az élvezett
előnyökért fizetnének.
A pozitív (előnyös) externális hatás pénzértékét externális gazdasági előnynek vagy externálisjövedelemnek, a negatív (hátrányos) externális
hatások pénzértékét pedig, externálisköltségnek nevezzük.
518
HATÉKONYSÁG A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN
ÉS A KERTÉSZETBEN
A termelők számára az alternatív gazdálkodási stratégiák – a korábbi technológiához képest –
megváltozó ökonómiai és hatékonysági viszonyokat eredményeznek.
Vizsgálandó a növényvédő szer és műtrágya felhasználás csökkenés hatása a hozamokra és az így
termelt egészségesebb élelmiszer értékesítési lehetősége és ára.
Takácsné (2005) szerint ökotermelés esetén reális a termékek értékesítésénél 30% felár.
A felár értéke becslés, hiszen a szántóföldi tömegárut jelentő növényeknél nem realizálható
olyan magas felár, mint egyes kertészeti termékeknél, ahol ennek mértéke akár 50-120% is
lehet. 519
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS HATÉKONYSÁGÁT
BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A mezőgazdaság alapanyag-termelő ágazatai
közül az állattenyésztésben egészen sajátos
feltételek, összetett folyamatok
végeredményeként jutunk el a
produktumig.
Ebben a folyamatban számos tényező
szükséges ahhoz, hogy fogyasztásra alkalmas,
a piacon versenyképes, a vállalkozó számára
elfogadható jövedelmet biztosító termék jöjjön
létre, a viszonylag hosszú biológiai-
technológiai folyamat végén. 520
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK TERMÉK-
ELŐÁLLÍTÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
Az egyik csoportba azok a tényezők tartoznak, amelyek hosszabb időre szólnak, megvalósításuk nagyobb anyagi
áldozattal jár:
az állatfaj megválasztása, hasznosítási irány kijelölése, állatállomány összetétele, ágazati mérete,
teleprendszer, telep elhelyezés.
Másik csoportba azok tartoznak, amelyek rövidebb időre szólnak:
fajta, állomány termelőképessége, termék minősége, termelés intenzitása, takarmányozási
rendszer színvonala, telep üzemeltetési módja, termelés volumene.
Közvetlenül a nyereség növelését az értékesítési lehetőségek, illetve piaci viszonyok alakulása
befolyásolja.
521
Az állattenyésztés egyik alapvető feladata olyan
termelési paraméterek kialakítása, amelyek a
folytonosan változó takarmány- és állati termék
árak mellett is biztosítani tudják a fenntartható
fejlődést, az optimális jövedelmezőséget, illetve
a hatékonyságot,
522
HATÉKONYSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ
TÉNYEZŐK
késztermék minősége, és ezen keresztül az eladási ár,
a takarmányértékesítés hatásfoka,
a takarmány ára,
az állomány genetikai potenciálja,
tartástechnológia, műszaki felszereltség, amortizáció,
a betegségmegelőzés, kezelési költségek,
az emberi tényezők,
a környezet- és állatvédelmi előírások költségvonzatai,
a rendelkezésre álló erőforrások költségei.
A felsorolt tényezők közül a termelő elsősorban a naturális mutatók javításán, és
a költséggazdálkodás optimalizálásán keresztül tud a jövedelmezőségre és
hatékonyságra hatást gyakorolni.
523
ALTERNATÍV TERMELÉS ÉS
ÖKOMARKETING, ÖKOPIAC
Az integrált és ökológiai gazdálkodás teszi lehetővé
a fogyasztó egészségének védelmét,
a természeti környezet terhelésének csökkentését,
és a természeti erőforrások takarékos felhasználását.
Ehhez nyújt segítséget az ökomarketing.
Az ökomarketing kezdetben csupán a környezetbarát termékek, és szolgáltatások marketingjét jelentette, napjainkban viszont kibővült a környezettudatot fejlesztő elméletek
és programok terjesztési feladataival.
524
INTEGRATÍV ÖKOMARKETING
Az ökomarketing
fogalmán túl egy
második szint
kialakítása is fontos,
amely az ökológia
marketingjének
tekinthető.
A két szint együttes
elnevezése integratív
ökomarketing
525
STEEP ELEMZÉS
A módszert a vállalati gazdaságtanban az üzleti terv részeként alkalmazhatják egy-egy vállalat külső
környezetének bemutatására.
Olyan külső tényezőket vesz számításba, amelyekre a térség szereplőinek közvetlenül nincs hatása, de
életüket, gazdasági tevékenységüket, környezetüket nagyban befolyásolja.
Klasszikus értelemben négy tényezőt vizsgál, ebből áll össze az eredeti elnevezés:
S Social társadalmi tényezőkT Technological technológiai tényezők
E Economical gazdasági tényezők
(E) Environmental környezeti tényezőkP Political politikai tényezők 526
TÁRSADALMI KÖRNYEZET ELEMEI
527
TÁRSADALMI KÖRNYEZET ELEMEI
528
A társadalom jelentős
szegmensét a középkorú
népesség teszi ki.
Hagyományos
családmodell
megváltozott.
Urbanizáció, fegyorsult
életritmus
Nagyobb igény az
egészséges élelmiszer
iránt
KULTURÁLIS KÖRNYEZET
529
TECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETI TÉNYEZŐK
Kutatás-fejlesztésre fordított kiadások
alacsonyak.
A technológiai fejlesztés nagyon költségesek.
Biotermelés induló költségei magasak.
530
GAZDASÁGI TÉNYEZŐK
Magyarország exportra termel
Alacsony versenyképesség az EU-ban.
Lakosság fogyasztási kedve nem változott -
eladósodás
POLITIKAI TÉNYEZŐK
Ökogazdálkodás
támogatása
Hazai
ökogazdálkodás
szabályozása
531
A BIZOTTSÁG 271/2010/EU RENDELETE
(2010. március 24.)
a 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes
végrehajtási szabályainak megállapításáról
szóló
889/2008/EK rendeletnek az Európai Unió
ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója
tekintetében történő módosításáról
79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai
gazdálkodási követelmények
szerinti tanúsításának, előállításának,
forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének
részletes szabályairól
ELLENŐRZÉS, TANÚSÍTÁS RENDSZERE
A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. immár több mint egy évtizede végzi Magyarországon a
gazdálkodók és az ökológiai termék előállítás többi szereplőjének ellenőrzését és tanúsítását.
Az ellenőrzés feladata nem az, hogy a terméket bevizsgálják egy laboratóriumban és ha
mindenféle veszélyesnek ítélt szermaradványtól mentesnek találják, akkor kimondják, hogy bio,
hanem az ellenőrző szervezetek a világon mindenütt gondos és folyamatos vizsgálattal biztosítják, hogy a bioterméket a szabályoknak megfelelő
módon állították elő.
Évente legalább egy alkalommal átfogóan, előre egyeztetett időpontban a helyszínen ellenőrizzük az előállítási folyamatot
532
JELENLEG MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ
ELLENŐRZŐ SZERVEZETEK Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Közhasznú
Társaság
(1027 Budapest, Margit krt. 1., Levelezési cím: 1535 Budapest, Pf. 800. Tel.: 06 1 / 336-1122, 336-1123, 336-1166, 336-1167; e-
mail: [email protected] Honlap: www.biokontroll.huÜgyvezető: Dr Roszik Péter).
A Társaság az ellenőrzésben jogutódja a Biokultúra Egyesületnek, amely a Kht.-t 1996-ban alapította.
Az EU-ban és Svájcban egyetlen elfogadott magyar ellenőrző szervezet. A Kht. ellenőrzi a magyar ökológiai gazdálkodás 99
%-át.
Hungária Ökogarancia Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Ellenőrző és Tanúsító Kft.
(1027 Budapest, Frankel Leó út 5., Tel.: 06 1 / 336-0533, 336-0534, 316-5330; e-mail.: [email protected];
Ügyvezető: Dér Sándor).
A Kft.-t osztrák (Austria Bio Garantie - AT-N-01-BIO) és német (BCS Öko-Garantie - DE-01-Öko-Kontrollstelle) ellenőrző
szervezetek, magánszemélyek, és a Kft. magyar munkavállalói alapították 2000-ben.
533
BIOTERMÉKEK JELÖLÉSÉRŐL ÉS
ELLENŐRZÉSÉRŐL
A magyar ökológiai gazdálkodás területén a
felügyeletet ellátó felelős hatóság a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,
mely feladatait az Agrár- Vidékfejlesztési és
Környezetgazdálkodási Főosztályon keresztül
gyakorolja.
534
ELLENŐRZÉSEK EREDMÉNYEKÉNT MINDEN
TERMELŐNEK RENDELKEZNI KELL A
KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKKAL
Nyilvántartásba vételi igazolás: tartalmazza a tevékenységi kört, felelős személy megnevezését, ökológiai gazdálkodási tevékenység kezdetét, tevékenység végzésének helyét. Ezt a dokumentumot visszavonni nem kell, így azok a termelők is rendelkezhetnek ilyen igazolással, akik felhagytak a biotermeléssel.
Tanúsítvány: az ellenőrző szervezet állítja ki, mely igazolja, hogy a termelő a megjelölt tevékenységi területen a biotermelésre vonatkozó előírásokat betartotta. E dokumentumon mindenképpen szerepel az érvényesség időtartama. Az előírások megsértése esetén visszavonásra kerül. A lejárt tanúsítvány érvénytelen.
Minden forgalmazónak rendelkeznie kell olyan bizonylattal (számlával, szállítójeggyel stb.) mely azt bizonyítja, hogy az adott termék biotermelésből származik.
535
BIOTERMÉKEK CÍMKÉJÉN SZEREPLŐ
JELÖLÉSEKRŐL, LOGÓKRÓL ÉS
ÉRTELMEZÉSÜKRŐL
Címkéken szereplő információk értelmezése:
bio összetevők aránya 95-100 % → ez bioterméknek számít,
bio összetevők aránya 70-94 % → terméknek vannak ökológia
alkotóelemei,
„átállási termék” → az adott területen már több, mint egy éve
elkezdték a biogazdálkodást, csak egy növényből álló termékre
alkalmazható és a terméken „bio”, „öko” rövidítés nem
szerepelhet, hogy ne tévesszék meg a fogyasztókat,
„Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból”: igazolja az ökológiai
gazdálkodásból való származást.
Ellenőrizte: …………………………..
A pontozott vonalon kell szerepelnie az ellenőrző szervezet
nevének és kódszámának. 536
BIOTERMÉKEK A FOGYASZTÓK
SZEMSZÖGÉBŐL
a piacon rengeteg biotermék vagy ahhoz hasonló
található
nagy választék
a legtöbb esetben az ár a döntő
egyre több alkalommal már a minőség kerül
előtérbe még akkor is, ha azért magasabb árat
kell fizetni
mindenki más indokból választ bioterméket
537
MIÉRT VÁLASZTANAK BIOTERMÉKET A
FOGYASZTÓK
megbízható, mert ellenőrzött forrásból származik,
egészséges (orvos, természetgyógyász ajánlásával, mert vitaminokban, ásványi anyagokban és mikroelemekben gazdag, méregtelenít, csökkenti az allergiás reakciókat, kedvező hatású a csontritkulásra),
biztonságos (vegyszermaradványoktól mentes, termelők műtrágyával sem szennyezik a talajt, genetikailag módosított szervezetek és származékaik nélkül készül, állatokat hormonok és antibiotikumok nélkül tartják),
gyermekek étkeztetésénél elsődleges fontosságú,
magas a szárazanyag-tartalma (laborvizsgálatok igazolása alapján),
ízletes,
jól tárolhatóak,
termelés során védik a környezetet, előnyben részesítik megújuló energiákat,
vallás miatt.
538
BIOTERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI
MAGYARORSZÁGON
(KÖZEPES MÉRETŰ GAZDASÁGOK)
Az ökotermékek kereskedelme, piaca nagyon
sajátosan alakult az elmúlt években.
A termelés oldaláról a növekedés nagyon gyors
volt, amit nem követett sem a feldolgozás, sem a
fogyasztói kereslet hasonló ütemű bővülése.
Az elmúlt évek növekedését gyakorlatilag
közepes méretű gazdaságok produkálták.
Ezek az átállási és fejlesztési támogatásokkal
gyakorlatilag bővítették a termelésüket, de arra
már nem maradt sem pénzük, sem energiájuk,
hogy megfelelő piaci értékesítési csatornákat
keressenek, találjanak. 539
BIOTERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI
MAGYARORSZÁGON (KISTERMELŐK)
A kistermelők, a kiskertek tulajdonosai
gyakorlatilag nem is érzékelik a piaci
problémákat.
A megtermelt portékát könnyen el tudják adni a
helyi piacokon, kialakult vevőkörük van, s maguk
is az ökoélelmiszer-fogyasztók táborába
tartoznak.
Szerepük fontos, de nem elsősorban árutermelés
miatt, hanem mert a vásárlókat az öko
élelmiszerek fogyasztására ösztönzik, és
meggyőzik őket arról, hogy továbbra is az így
megtermelt árut vásárolják. 540
ÉRTÉKESÍTÉS LEHETŐSÉGEI
Az értékesítés iránya a jövőben is az export, bár többen próbálkoznak a hazai piacon is.
A hazai piac bővülését ma több tényező akadályozza:
Hiányoznak a kereskedői és a fogyasztói ismeretek az ökotermékekkel kapcsolatban.
magas ár
ökotermékek elérhetősége rossz.
A teljes élelmiszer forgalom kb. 0,5 ezrelékét érik el az ellenőrzött ökotermékek,
elsősorban a koncentrált termelői piacokra, s néhány fővárosi bioboltra korlátozódik.
A fogyasztók egy jelentős csoportját képező, egészségileg meggyengült emberek, közvetlen a
termelőktől évente egy-két alkalommal, nagybani bevásárlással biztosítják az igényüket.
541
BIOTERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI
MAGYARORSZÁGON
termelői (úgynevezett off-farm) eladások,
bioboltok,
szupermarketek bio sarok részlege (még fejlődő
stádiumban),
heti piacok,
házhoz szállítás (zöld láda rendszer), internetes
vásárlás,
országos és helyi jelentőségű vásárok, találkozók,
éttermek, vendéglátóipar,
feldolgozóüzemek, bébiétel előállítás.542
TERMELŐI (ÚGYNEVEZETT „OFF-FARM”)
ELADÁSOK
Több gazdálkodó közvetlen (adókímélő) megoldása.
Előnye a személyes kapcsolattartás, a hitelességés a logisztikai feladatok megspórolása.
Hazánkban a termelők nagy hangsúlyt fektetnek erre a típusú eladástechnikára.
A vevő saját szemével is meggyőződhet arról, hogy hol, milyen körülmények között termelték
meg az általa vásárolt terméket.
Az utóbbi időben ennek leglátványosabb formája az úgynevezett „Szedd magad!” akciók voltak.
Ennek a típusú eladásnak egy továbbfejlesztett változata lehetne az a megoldás, melyben a vásárlók
bizonyos térítés fejében heti vagy kétheti rendszerességgel a termelőtől bizonyos mennyiségű
bio idényárut kapnak. 543
BIOBOLTOK
A legjelentősebb felvevőpiac.
Előnye a személyesség, legtöbb esetben a hozzáértés és hitelesség.
Hátránya a kis alapterület, szegényes berendezés és kínálat, a magas árak és a nehéz elérhetőség (parkolás, megközelíthetőség) valamint az ismertség hiánya (nincs pénz a reklámozásra).
Ez a szektor a hazai ökopiac 4-6 %-át fedheti le.
A bioboltok termékcsoportjait
többségében gabonafélék, kenyér és pékárú valamint ivólevek .
A dzsemek, lekvárok, mézek és gyógynövények is nagy arányt képviselnek.
friss gyümölcs, zöldség és hústermékeket csak nagyon kevés helyen lehet megvásárolni.
A bioboltok beszerzési forrása a nagykereskedők, termelők (60%) és a biopiac (22%).
544
SZUPERMARKETEK, ÁRUHÁZLÁNCOK
Kaiser's,
Tesco,
Auchan,
Spar és Interspar áruházak,
Rossmann
Cora
545
HETI PIACOK
Marczibányi téri Ökopiac hetedik éve rendszeresen üzemelő ökopiac
Mintegy 40-50 termelő, feldolgozó és kereskedő árusítja itt ellenőrzött ökotermékeit.
Legnagyobb probléma, hogy az állati termékek árusításának szabályai nem kellően tisztázottak, így a kínálat nem teljes körű.
Nagy mennyiségű áruval, változatos kínálattal találkozhat az idelátogató.
Az árak azonban a hely kuriozitása miatt meglehetősen borsosak. Kb. 40-150%-kal haladják meg a hagyományos piacok árszintjét.
Budapesten ezen kívül még 2 ökopiac működik; az Újpesti és a Fehérvéri úti, de a nagyobb vidéki városokban is fellelhetőek, így Kecskeméten, Nyíregyházán, Szegeden, Debrecenben, melyek igen nagy népszerűségnek örvendenek.
546
HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS („ZÖLD LÁDA
RENDSZER”), INTERNETES VÁSÁRLÁS
Nyugat-Európában és a tengerentúlon meghonosodott rendszer
A bizalom hiánya és a hagyományos vásárlási módok varázsa akadályozza elterjedését.
Az egyéni csomagküldés bizonytalansága, a fuvar költségessége nehezíti az elterjedését
Az internetes kereskedelem úttörőinek számítanak többek között:
EBIO Kertészet (http://www.ebio.hu);
Bevásárló Szolgálat (http://www.bevarsarloszolgalat.hu);
Netáruház – Kereskedelmi Központ (http://www.netaruhaz.hu);
Bioritmus (http://www.bioritmus.com);
Biopiac (http://www.biopiac.net);
Varga Ökogazdaság (http://www.vargabiogazdasag.hu);
Virágoskút Kertészeti Kft. (http://www.viragoskut.hu);
Hungaroteam Kft. (http://www.tarpa.de/magyar).
547
ORSZÁGOS ÉS HELYI JELENTŐSÉGŰ
(ESETLEG KÜLFÖLDI) VÁSÁROK,
TALÁLKOZÓK
Ritka és látványos események, melyeket
szezonálisan rendeznek.
Sok esetben már rég elfeledett tradicionális
ételekkel találkozhat az ember.
pl.
Hortobágyi Lovasnapok, Gulyásverseny és
Pásztortalálkozó,
Beregi Falvak rendezvényei,
Hortobágyi Hídi Vásár
548
ÉTTERMEK, VENDÉGLÁTÓIPAR
Jelentőségük a biotermékek és főleg a biohúsokreklámozásában nagy.
Itt találkozik a vevő elsőként a szemet gyönyörködtető ételspecialitásokkal, melyek
biohúsból készülnek.
Nagy jelentősége lehet annak, ha az éttermek részletező étlapot készítenek, rövid bemutatással
arról, hogy honnan, melyik farmról, melyik termelőtől származik az adott hústermék és
hogyan, milyen körülmények között tartják az állatokat.
Ma már több olyan éttermet is nyilvántartanak, melyek a biohúsból készült ételekkel kínálják az oda
betérőket. 549
FELDOLGOZÓÜZEMEK, BÉBIÉTEL
ELŐÁLLÍTÁS
A jelenlegi táplálkozási kultúrában a legnagyobb figyelem a csecsemők, kisgyermekek táplálására
irányul.
Hipp Kft.
A bioalapanyagokat elsősorban hazai szerződésestermeltetésből szerzik be.
A felhasznált húsoknál kezdettől fogva a HortobágyiGénmegőrző Kht. Szürke marha állományaszolgáltatja az alapanyagot, de csirke-, pulyka-, ésnyúlhús is szerepel a palettán.
A Hipp Kft., a jelenlegi biogazdálkodásra vonatkozószabályokon túl saját szabályozást is bevezetett atermelőinek, melyet maga felügyel és ellenőriz.Laboratóriumi vizsgálatokkal pedig bizonyítják atermékek egészséges voltát.
550
HIPP KFT.
A BIO ALAPANYAGOK FONTOSAK A BABA
SZÁMÁRA
A csecsemő szervezete és immunrendszere még nem elég érett ahhoz, hogy a mesterséges
anyagokat megfelelően lebontsa.
A fejletlen szervezetet nagymértékben
károsítják a szermaradványok,
melyek az ellenőrizetlen alapanyagokban
találhatók.
Termékeik csak természetes, bioalapanyagokból
készülnek
551
AWASSI RT.
Extenzív állományuk alapja a gyimesi racka
juh, mely 2002 óta bio minősítéssel rendelkezik.
biojuhtej termékeik (sajt, kefir és gomolya) teljes
értékű juhtejből készülnek.
A termékek jelentős hányada, mintegy
84%-ban külpiacon (Libanon, Amerikai
Egyesült Államok, Szaud-Arábia) kerül
értékesítésre, évente növekvő mértékben.
A belföldi értékesítés (16%) a hazai
szerződött viszonteladókon keresztül
történik (pl. Metro, Cora, Tesco).552
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS
VERSENYKÉPESSÉGE ÉS
JÖVEDELMEZŐSÉGE Versenyképesnek tekintjük azt a terméket, melyet a piac
által igényelt és magasan értékelt minőségben a versenytársakénál alacsonyabb költséggel állítanak elő.
Korszerűnek tekinthető a termelés, ha magas műszaki színvonalon, nagy szakértelemmel folyik.
Cél:
Adott termelési technológia
a helyi adottságokhoz illeszkedjen,
a gazdasági, humán- és állategészségügyi követelményeknek megfeleljen,
és a szántóföldtől, illetve az istállótól a fogyasztó asztaláig minden szakaszban ellenőrzött minőségi termék-
előállítást folytasson.
Minőségi termelésnek ma már olyan technológiai, környezet-és állatvédelmi, higiéniai költségei vannak, amelyeket csak
egy megfelelő volumenű termelés tud ellensúlyozni.553
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM VALAMINT A
TÁMOGATÁSI RENDSZER JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS
VERSENYBEFOLYÁSOLÓ HATÁSA
A környezet- és természetvédelem a XXI. századra a
gazdálkodás integrált, annak irányát, módját
alapvetően meghatározó követelményrendszerré vált.
Végső cél az egészséges élelmiszerek termelése, a
környezeti elemek megőrzése, azok folyamatos
javítása mellett.
Az EU szabályozásai alapján Magyarországon is
bevezetett agrár-környezetgazdálkodási szabályozási
rendszer célja a környezeti elemek terhelésének
mérséklésére és új környezetkímélő gazdálkodási
irányok kialakítására helyezi a hangsúlyt.
Mindezen célok eléréséhez támogatás igényelhető
célprogramokon keresztül. 554
EXTENZÍV ÁLLATTARTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ
AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
CÉLPROGRAMOK ÉS TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEK
555
euró/ha kb. Ft/egyed
Magyar szürke szarvasmarha
célprogram113,67 28.438
Magas genetikai értéket képviselő
lovak célprogram119,80 29.972
Mangalica célprogram 78,43 19.622
Őshonos juh célprogram 20,59 5.151
Őshonos tojótyúk 0,69 173
Pecsenyetyúk 0,33 83
Liba 1,10 275
Pulyka 1,53 383
Szarvasmarha célprogram 74,62 18.669
Sertés célprogram 58,82 14.716
Kecske célprogram 18,82 4.708
Tojótyúk 0,47 123
Pecsenyetyúk/gyöngytyúk 0,25 63
Liba/kacsa 0,78 195
Pulyka 1,04 260
Extenzív állattartáshoz kapcslolódó agrár- környezetgazdálkodási
célprogramok támogatási összegei 2004-ben/től
Intézkedés Célprogramok LeírásKifizetés
Forrás: MVH Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztató kiadványa
150/2004 (X.12.) FVM rendelet és módosításai
Ex
ten
zív
áll
att
art
ásh
oz
ka
pcs
oló
dó
ag
rár-
kö
rny
ezet
ga
zdá
lko
dá
si
célp
rog
ram
cso
po
rt
Őshonos és magas
genetikai értéket képvi-
selő állatok tartásának
támogatása célprogram
Ökológia állattartás
célprogramok
2004. szeptember 1-vel kezdődő gazdálkodási évben csak a szürkével jelzett célprogramok indultak
el, legközelebb várhatóan 2006-ban lehet ismételten kérelmeket beadni az egyes célprogramokra
JÖVŐKÉP
GYENGESÉGEK, ERŐSSÉGEK, LEHETŐSÉGEK,
VESZÉLYEK A SZÜRKE MARHA TARTÁSÁBAN
Erősségek
- ellenálló immunrendszer,
- könnyű ellés (keresztezésben is),
- állami támogatás, „védelem”,
hungarikum mivolta miatt,
- extrém extenzivitás, extenzív
tarthatóság (EU is támogatja),
- párhuzam természetvédelemmel,
- értékes melléktermékek (trófea).
Gyengeségek
- kis tömeggyarapodási erély,
- jelenlegi állományméret,
- jelenlegi piaci szegmentáltság,
- jelenlegi integráltsági szint,
- információhiány a termelési
oldalon a fogyasztói oldalról,
illetve a tenyésztőknek saját
magukról.
Lehetőségek
- BIO minősítésű piacok,
- turizmus,
- horizontális és vertikális
integráció,
- melléktermék értékesítés,
- növekvő környezettudatosság a
fogyasztók részéről,
- állománynövelés,
- kvótakihasználtság, annak
támogatott túllépése.
Fenyegetettségek
- nagy mennyiségű olcsó import
megjelenése a piacon,
- feldolgozóipar stagnálása,
negatív irányú változások
(érdektelenség,
vágásmegtagadás),
- a tenyésztők személyes
ellentéteiből adódóan az
integrációs törekvések elhalása,
- mint jelképet elveszíthetjük.556
FOGYASZTÓ BIOTERMÉKEKKEL SZEMBENI
ATTITŰDJEI
Élelmiszer-
vásárlást
befolyásoló
tényezők
557
FOGYASZTÓ BIOTERMÉKEKKEL SZEMBENI
ATTITŰDJEI
Bioélelmiszer
vásárlást
motiváló
tényezők
558
FOGYASZTÓ BIOTERMÉKEKKEL SZEMBENI
ATTITŰDJEI
A vásárlók által a biotermékeknek tulajdonított jellemzők
559
VICC!?
Egy férfit az anyósa leküld a boltba zöldségért, de a lelkére köti, hogy csakis szép,
tiszta, vegyszermentes terméket vegyen.
A férfi bemegy egy bio-boltba, és elkezd a zöldségek között válogatni. Amikor odamegy
hozzá az eladó, megkérdi tőle: - Ugye, ezeken a zöldségeken nincsenek
mérgező vegyszerek? Az anyósomnak viszem őket.
- Nincsenek uram, azokat sajnos magának kell ráraknia.
560