Barokk zene

C. MONTEVERDI

(1567 – 1643)

M. A. CHARPENTIER

(1643 – 1704)

H. PURCELL

(1659 – 1695)

A. VIVALDI

(1678 – 1741)

J. S. BACH

(1685 – 1750)

G. F. HÄNDEL

(1685 – 1759)

1550 1600 1650 1700 1750

A legjelentősebb barokk zeneszerzők

♪ a zeneművészet 1600 és 1750 közötti korszaka

♪ legnagyobb formaalkotó korszak: a máig

használatos zenei formák és műfajok kialakulása

♪ ekkor születik: opera, oratórium, kantáta,

szonáta, concerto, fúga, szvit

♪ szétválik a szólóének és a kórus

♪ szétválik a dallam és a kíséret

♪ fő jellegzetességei:

- egy-egy érzelem- és tématípus egységes

kibontakoztatása

- kontrasztok, erőteljes motívumok

Claudio Monteverdi(1567 – 1643)

♫ itáliai zeneszerző

♫ opera kialakulásában fontos szerepet játszott

♫ opera: adott dráma megzenésítése

(főként mitológiai téma) – zenekari együttes,

kórus és tánc egységes kompozíciója

♫ Orfeo (1607): az opera születése

♫ Odüsszeusz hazatérése

Marc – Antoine Charpentier(1643 – 1704)

♫ francia zeneszerző

♫ zenetanára volt a Napkirály fiának

♫ dolgozott Moliére-rel:

A képzelt beteg c. darab kísérőzenéje

♫ egyházi műveket komponált a

Sainte – Chapelle számára (Párizs)

♫ Te Deum: himnusz Istenhez

♫ Karácsony éjféli mise

Marc – Antoine Charpentier♫ Versailles-i örömök: allegorikus vetélkedés

a zene, a társalgás és a játék között

♫ A szerelem mindent legyőz: pasztorál

♫ Orfeusz alászáll: töredékesen ránk

maradt opera; témáját a görög

mitológiából meríti

♫ Actéon:

mitológiai témájú opera

Henry Purcell(1659 – 1695)

♫ az angol barokk zene egyetlen jeles képviselője

♫ operák, szemi-operák, egyházi zene,

ódák, dalok

♫ Arthur király, Tündérkirálynő:

szemi-operák

♫ Dido és Aeneas: leghíresebb

operája a trójai királyfi és a

karthágói királynő tragikus

szerelmét meséli el

Antonio Vivaldi(1678 – 1741)

♫ zeneszerző, hegedűművész, pap

♫ főként Velencében tevékenykedett

♫ A négy évszak (1725): négy hegedűverseny,

programszerű tartalmat hordozó ciklus

♫ ő alakította ki a szólóhangszer és zenekar

versengésére épülő versenymű (concerto) formáját

♫ concerto grosso: egy kisebb szólóegyüttes

szembeállítása a zenekarral

♫ 3 tétel: gyors – lassú – gyors

Johann Sebastian Bach(1685 – 1750)

♫ mélyen vallásos, német zeneszerző

♫ a lipcsei Tamás-templom karnagya

♫ egyházi és világi zene

♫ orgonaművek: D-moll toccata és fúga

♫ toccata: a fúgát bevezető kötetlen tétel

♫ fúga: adott zenei téma végigszalad minden

szólamon (témabemutatás, feldolgozás, visszatérés)

Johann Sebastian Bach♫ Brandenburgi versenyek (6 concerto grosso)

♫ egyházi művek:

H-moll mise, János-passió, Máté-passió

♫ passió: olyan oratórium, mely Krisztus

szenvedéstörténetét beszéli el evangéliumi szöveggel

♫ több mint 200 kantáta (hangszerkíséretes zenemű

kórus és szólóénekesek számára)

♫ egyházi kantáták: Karácsonyi oratórium

(6 kantáta)

♫ világi kantáták: Parasztkantáta, Kávékantáta

Georg Friedrich Händel(1685 – 1759)

♫ német zeneszerző, aki sokat utazott Itáliában,

majd 1712-től Angliában élt

♫ Beethoven minden zeneszerző közül őt tartotta

a legnagyobbra: „Egyedül őelőtte

hajtok térdet.”

♫ 40 opera, 22 oratórium,

63 olasz kantáta, egyházi művek,

versenyek, szvitek

♫ szvit: több eltérő jellegű tételből

álló hangszeres mű

Georg Friedrich Händel♫ Vízizene: a Temzén rendezett udvari

ünnepséghez írt szvit

♫ Tűzijáték-zene: az aacheni békekötést követő

londoni ünnepséghez írt szvit

♫ történelmi operák:

Julius Caesar Egyiptomban, Xerxész, Rinaldo

♫ oratórium: szólóénekeseket, kórust és zenekart

foglalkoztató drámai elbeszélő műfaj; az operától

színpad nélküli előadása különbözteti meg

♫ főleg bibliai témák: Atália, Sámson, Messiás