bash programozás – szintaktikai alapok
TRANSCRIPT
BASH
• UNIX rendszerhéj
• GNU Project
• Bourne again - born again SH
Irodalom
• Bash Reference Manual (http://www.gnu.org/software/bash/manual/bashref.html)
• Büki András: Unix/Linux héjprogramozás, Kiskapu, Budapest, 2002
• Chris F.A. Johnson: Pro Bash Programming, Apress, 2009
• Cameron Newham, Bill Rosenblatt: Learning the bash Shell, O’Reilly, 1998
• Mendel Cooper: Advanced Bash-Scripting Guide (http://tldp.org/LDP/abs/html/)
• Töltsétek le a
http://www.inf.unideb.hu/~tballa/op/hrace.bash állományt.
– Győződjetek meg róla, hogy rendelkezik-e futtatási jogokkal.( Ha nem, akkor adjatok neki.)
./hrace.bash
Változó
• Egyszerű változó fogalom.
• Nincsenek adattípusok.
• Egy bash változó tárolhat számot, karaktert és karakterekből álló sztringet.
• A változókat nem kell külön deklarálni, a rájuk való hivatkozáskor automatikusan létrejönnek.
• Az egyenlőségjel operátorral adhatunk értéket a változónak. Az értékadással a változó automatikusan létrejön, és felveszi az értéket.
• Az $változó_név alakban hivatkozhatjuk a változó értékét.
Feladatok
1.
uzenet=”Hello Vilag”
echo $uzenet
2.
V1=alma
V2=Korte
V3=1234
echo $V1 $V2 $V3
Belső változók Változó Leírás
$# Parancssori paraméterek száma
$- A héjprogramot végrehajtó héjnak átadott kapcsolók
$? Az utoljára végrehajtott parancs visszatérési értéke
$$ A futó program folyamatazonosítója (PID)
$! A háttérben utoljára végrehajtott parancs folyamatazonosítója
$n Az n-dik parancssori paraméter értéke (n ≥1)
$0 A futó héjprogram neve.
$* A parancssori paraméterek egyben egyetlen karakterláncként.
(”$1 $2 $3 ...”)
$@ A parancssori paraméterek külön-külön.
(”$1” ”$2” ”$3” )
Idézőjelek használata
• ” ... ”
– A változók értéke behelyettesítésre kerül a
szövegben.
• ’ ... ’
– A változók értéke nem kerül
behelyettesítésre a szövegben.
• ` utasítás ` (Alt Gr + 7) ~ $( utasítás )
– Parancs behelyettesítés. (lásd később)
Feladatok
V1=alma
V2=korte
echo ”Az $V1 és a $V2 finom gyumolcsok.”
echo ’Az $V1 és a $V2 finom gyumolcsok. ’
echo `ls –l`
Egyszerű utasítások
• A legelemibb utasítás típus.
• Szavak sorozata, melyet valamelyik vezérlő operátor zár le. (‘||’, ‘&&’, ‘&’, ‘;’, ‘;;’, ‘|’, ‘|&’, ‘(’, ‘)’ és az újsor). A szavak közül az első azonosítja magát a parancsot, a többi pedig a parancs argumentuma.
• Lehet: – Külső
– Belső
Csővezetékek
• ‘|’ és ‘|&’
Pl: who | cut -d ' ' -f 1 | sort | uniq -c | sort -n | head -n 1
Utasítás listák
• Csővezetékek vagy utasítások sorozata, melyben az elemek ‘;’, ‘&’, ‘&&’, vagy ‘||’ karakterekkel vannak elválasztva, és opcionálisan ‘&’, ‘;’ vagy újsor karakterrel vannak lezárva.
• ‘;’ , ‘&’ és újsor
• ‘||’ , ‘&&’
Összetett utasítások
• Iteratív konstrukciók
• Feltételes konstrukciók
for
for name [ [in [words ...] ] ; ] do commands ; done
for (( expr1 ; expr2 ; expr3 )) ; do commands ; done
Pl: for ciklus_valtozo in A B C D ; do echo $ciklus_valtozo ; done
for ciklus_valtozo in ”A B C D” ; do echo $ciklus_valtozo ; done
for ciklus_valtozo in $(seq 1 5) ; do echo $ciklus_valtozo ; done
for ciklus_valtozo in * ; do echo $ciklus_valtozo ; done
for ciklus_valtozo in * a b c; do echo $ciklus_valtozo ; done
for gyumolcs in Alma Korte Barack ; do rev $gyumolcs ; done
for i in `users` ; do echo $i ; done
for ((i=0;i<=10;i=i+1)) ; do echo $i ; done
for true do echo true; done
for ((i=0;false;i=i+1)) ; do echo $i ; done
while
while kifejezés; do utasítások; done
Pl: while true ; do echo "vegtelen ciklus" ; done
while false; do echo „ures ciklus" ; done
while test ${g:=0} -lt 10 ; do echo $g ; g=$(expr $g + 1) ; done
until
until kifejezes ; do utasitasok ; done
Pl: until false; do echo "vegtelen ciklus" ; done
until true; do echo ”ures ciklus" ; done
until test ${g:=0} -gt 10 ; do echo $g ; g=$(expr $g + 1) ; done
if
if kifejezes ; then
utasítások;
[elif kifejezes ; then
utasítások;]
[else utasítások;]
fi
Pl:
if test -z 1; then echo Igaz; else echo Hamis; fi
if echo then; then echo A; else echo B; fi
if test -z 0 ; test -n 0 ; then echo Igaz; else echo Hamis; fi
case
case word in [ [(] pattern [| pattern]...) command-list ;;]... Esac
Pl:
echo -n „Adj meg egy állatot: "
read ANIMAL
echo -n „A(z) ${ANIMAL}nak "
case $ANIMAL in
lo | kutya | macska) echo -n „negy";;
ember | strucc ) echo -n „ket";;
*) echo -n „nem tudom hany laba van";;
esac
echo " laba van."
select
select name [in words ...]; do commands; done
Pl:
select allat in kutya macska lo eger; do echo $allat; done
select fname in *; do echo a valasztott $fname; done
break [n]
• Az alábbi konstrukciókból való kilépésre szolgál: – for
– while
– until
– select
• Az n ≥ 1. – Segítségével az n db körülvevő konstrukcióból léphetünk ki.
for i in $(seq 1 12)
do
echo -n a
for j in $(seq 1 5)
do
echo -n b
break 2
done
done
echo
continue [n]
• Az alábbi konstrukciókban a következő iterációs lépésre léptet. – for – while – until – select
• Az n ≥ 1. – Segítségével az n db körülvevő konstrukciót léptetjük tovább.
for i in $(seq 1 12)
do
echo -n a
for j in $(seq 1 10)
do
if [[ $((j % 2)) -eq 1 ]]
then
continue 2
fi
echo -n b
done
done
echo
Csoportosítás
• ( list )
• {list;}
Pl: ! (echo a || echo b) || echo c
Feladatok
Adjuk meg az alábbi parancsok kimenetét a nélkül, hogy azokat végrehajtanánk! 1. echo a || echo b
2. ( echo a || echo b ) || echo c
3. echo a && ( echo b || echo c )
4. echo a | echo b | echo c
5. echo echo echo && echo echo echo
6. echo a & ; echo c
7. ;;
8. echo ;
Aritmetikai műveletek
• expr parancs (elavult)
• $(( művelet ))
Pl:
expr 5 + 2
expr 5 = 0 (echo $?)
Aritmetikai műveletek - Operátorok
1. id++ id--
2. ++id --id
3. - +
4. ! ~
5. **
6. * / %
7. + -
8. << >>
9. < >
10. == !=
11. &
12. ^
13. |
14. &&
15. ||
16. expr ? expr : expr
17. = *= /= %= += -= <<= >>= &= ^= |=
18. expr1 , expr2
Aritmetikai műveletek
Pl: echo $(( 5 + 2 ))
echo $(( 5 * 12 ))
v=1; echo $(( v++ ))
v=1; echo $(( ++v ))
echo $(( 3453 ** 2 - 45 * 17 * ( 4 + 2)))
echo $(for v in $( seq 1 100); do echo $((v ** 2)); done)
Kiterjesztések
• {} kiterjesztés
• ~ kiterjesztés
• paraméter és változó kiterjesztés
• parancs behelyettesítés
• aritmetikai kiterjesztés
{ … }
Segítségével olyan karakterláncok listáját hozhatjuk létre, melyben már egy meglévő karakterláncba illeszthetünk be tetszőleges számú további karakterláncot.
Pl: echo a{d,c,b}e
echo a{uto,lma,blak,jto}
echo
{a,b,c,d,e,f,g,h,i,j,k,l,m,n,o,p,q,r,s,t,u,v,x,y,z}{
a,b,c,d,e,f,g,h,i,j,k,l,m,n,o,p,q,r,s,t,u,v,x,y,z}{a
,b,c,d,e,f,g,h,i,j,k,l,m,n,o,p,q,r,s,t,u,v,x,y,z}
for i in a{lma,jto,blak}fa ; do echo $i | rev ; done
~
Ha helyére a $HOME értéke kerül behelyettesítésre.
Pl:
echo ~
echo ~/konyvtar
Paraméter és változó kiterjesztés 1.
• ${parameter:−word}
– Ha a parameter értéke határozatlan, akkor a kifejezés értéke word lesz, de a parameter értéke nem változik.
• ${parameter:=word}
– Ha a parameter értéke határozatlan, akkor a parameter felveszi a word értéket, így a kifejezés értéke is word lesz.
• ${parameter:?word}
– Ha a parameter értéke határozatlan akkor a standard hiba kimenetre a word üzenet íródik ki. A parameter értéke nem változik.
• ${parameter:+word}
– Ha a parameter határozatlan, akkor a kifejezés értéke határozatlan marad, ám abban az esetben, ha a paraméternek van értéke, akkor a kifejezés éréke word lesz.
Paraméter és változó kiterjesztés 2.
• ${parameter:offset} – A parameter karakterlánc első offset számú karakterét elhagyja.
• ${parameter:offset:length}
– A parameter karakterlánc első offset számú karakterét elhagyja, és az azt követő length számú karaktert adja vissza.
• ${!prefix*} és ${!prefix@} – A prefix kezdetű változók nevét adja vissza.
• ${!name[@]} és ${!name[*]} – A prefix kezdetű tömb változók nevét adja vissza.
Paraméter és változó kiterjesztés 3.
• ${#parameter}
– A kifejezés értéke a parameter hossza lesz. Abban az esetben, ha a parameter helyett a * vagy @ szerepel, akkor a pozicionális paraméterek számát adja vissza. Abban az esetben ha a parameter tömb, akkor a tömb elemszámát adja vissza.
• ${parameter#word} és ${parameter##word}
– # word minta legrövidebb első előfordulását eltávolítja a parameter tartalmából.
– ## word minta leghosszabb első előfordulását eltávolítja a parameter tartalmából.
• ${parameter%word} és ${parameter%%word}
– % word minta legrövidebb végső előfordulását eltávolítja a parameter tartalmából.
– %% word minta leghosszabb végső előfordulását eltávolítja a parameter tartalmából.
Paraméter és változó kiterjesztés 4.
• ${parameter/pattern/string}
– A pattern minta első előfordulását a string-re cseréli. Abban az esetben, ha a pattern / jellel kezdődik, akkor az összes előfordulást a string-re cseréli.
• ${parameter^pattern} és ${parameter^^pattern} – ^ esetében a pattern-re illeszkdő első karaktert nagybetűsíti.
– ^^ esetében pattern-re illeszkdő összes karaktert nagybetűsíti.
• ${parameter,pattern} és ${parameter,,pattern} – , esetében a pattern-re illeszkdő első karaktert kisbetűsíti.
– ,, esetében pattern-re illeszkdő összes karaktert kisbetűsíti.
Parancs behelyettesítése
• `` (Alt Gr + 7)
• $( )
Pl:
echo $( ls –l )
Aritmetikai műveletek
• expr parancs
• (( … ))
• $(( … ))
Pl: expr 5 + 2
expr 10 / 2
Aritmetikai műveletek - Operátorok
1. id++ id--
2. ++id --id
3. - +
4. ! ~
5. **
6. * / %
7. + -
8. << >>
9. < >
10. == !=
11. &
12. ^
13. |
14. &&
15. ||
16. expr ? expr : expr
17. = *= /= %= += -= <<= >>= &= ^= |=
18. expr1 , expr2
Aritmetikai műveletek
Pl: echo $(( 5 + 2 ))
echo $(( 5 * 12 ))
v=1; echo $(( v++ ))
v=1; echo $(( ++v ))
echo $(( 3453 ** 2 - 45 * 17 * ( 4 + 2)))
echo $(for v in $( seq 1 100); do echo $((v ** 2)); done)
test, [ … ], [[ … ]]
• Az első három parancs visszatérési értéke a tartalmazott kifejezés kiértékelése után 0 vagy 1 attól függően, hogy az adott kifejezés igaz vagy nem. – test ~ [ …] – [[ … ]]
• < > • == !=
Pl: [[ 20 -gt 3 ]] && echo igaz || echo hamis
[[ 20 > 3 ]] && echo igaz || echo hamis
test
test [kifejezés]
• A test program egy állapottal (status) tér vissza, amely lehet 0 (igaz) vagy 1 (hamis) az kifejezés kifejezés logikai értékétől függően.
• A kifejezések lehetnek egy- vagy kétváltozósak.
test operátorok
-r file Igaz, ha a felhasználónak olvasási joga van a fájlra.
-w file Igaz, ha a felhasználónak írási joga van a fájlra.
-x file Igaz, ha a felhasználónak végrehajtási (keresési) joga van a fájlra.
-o file Igaz, ha a felhasználó a fájl tulajdonosa.
-z file Igaz, ha a fájl üres (nulla hosszúságú).
-f file Igaz, ha a fájl közönséges állomány (nem katalógus, perifériameghajtó, stb.).
-d file Igaz, ha a fájl katalógus.
Fájlok
test operátorok
Sztringek
-z s1 Igaz, ha s1 string hossza nulla -n s1 Igaz, ha s1 string hossza nagyobb mint nulla s1 = s2 Igaz, ha s1 és s2 stringek azonosak s1 != s2 Igaz, ha s1 és s2 stringek nem azonosak s1 Igaz, ha s1 nem null-string
test operátorok
Aritmetikai kifejezések
n1 -eq n2 Igaz, ha n1 = n2 n1 -ne n2 Igaz, ha n1 <> n2 n1 -gt n2 Igaz, ha n1 > n2 n1 -ge n2 Igaz, ha n1 >= n2 n1 -lt n2 Igaz, ha n1 < n2 n1 -le n2 Igaz, ha n1 <= n2
test operátorok
Egyéb
! Unáris negáló operátor -o VAGY operátor -a ÉS operátor (expr) Zárójelezés a kiértékelési sorrend megváltoztatásához.
(( … )) , $(( … ))
echo $(( 5 > 7 ))
echo $?
echo $(( 5 < 7 ))
echo $?
(( 5 < 7 ))
echo $?
(( 5 > 7 ))
echo $?
(( 5 + 5 ))
echo $?
(( 5 – 5 ))
echo $?
(( 0 ))
echo $?
Feladatok
1. test -z 0 || echo A; echo B
2. test -z ”” || echo A; echo B
3. for word in echo; do $word $word; done
4. for word in *; do echo $word; done
5. for word in a b c d; do echo $word; done || echo e
6. for word in a b c d; do echo $word; done && echo e
7. for word in $(seq 1 10); do test 5 -gt 10 ; done || echo e
Feladatok
1. if [[ 5 -lt 6 ]] ; then echo [[ 5 -lt 6 ]]; fi
2. if [[ 5 -lt 6 ]] ; then echo $(( 5 - 6 )) ; fi
3. if [[ 5 -lt 6 ]] ; then echo $( echo $(( 5 + 4 ))
&& echo 9 ) ; fi
4. while [[ ${var:=1} -le 100 ]] ; do echo $((
$var**2 )) && var=$(( ++var )) ; done
5. v=almafa && echo ${#v}
6. for i in $(seq 1 $(( $(v=almafa && echo ${#v})**2
))) ; do [[ 0 -eq $(($i % 4)) ]] && echo $i ;
done
7. N=100;R=$(( RANDOM % N )) && echo $R
8. echo $((RANDOM%200+100))
Feladatok
1. [[ $(( RANDOM % 2 )) -eq 1 ]] && echo fej || echo
iras
2. [[ -z 0 ]] || echo A; echo B
3. case $(( 3**2 )) in 6) echo Hat;; 9) echo
Kilenc;; esac
4. if [[ -z 1 ]]; [[ -n 1 ]]; then echo Igaz; else
echo Hamis; fi
5. if true; then echo Igaz else Hamis; fi
6. if echo then; then echo A; else echo B; fi
7. if (( 1 )) ; then false; else true; fi && echo
true || echo false
Szavakra tördelés
• Az aritmetikai kiterjesztés, a parancs behelyettesítés és a paraméter kiterjesztés esetében, ha azok nem idéző jelek között találhatóak, akkor a shell szavakra tördeli azokat.
• A szavakra tördeléshez az $IFS változóban található karaktereket használja.
• <space><tab><newline>
$IFS
Pl:
1.
IFS="-"; read a b c d;
1 2 3 4
echo $a
(echo $b)
(echo $c)
(echo $d)
2.
IFS="-"; read a b c d;
1-2-3-4
echo $a
echo $b
echo $c
echo $d
$IFS
3. for i in $(echo 1z2z3z4); do echo $i; done;
IFS=z;for i in $(echo 1z2z3z4); do echo $i; done;
IFS=z;for i in $(echo 1z2z3 4); do echo $i; done;
IFS=”z ”;for i in $(echo 1z2z3 4); do echo $i; done;
IFS=”_z ”;for i in $(echo 1_2z3 4); do echo $i; done;
Fájlnév kiterjesztés
• A shell a parancs minden szavát megvizsgálja. Ha az tartalmaz a * ? [ , karakterek közül egyet is, akkor az a szót mintának tekinti.
• Ezek után behelyettesíti ABC sorrendben a mintának megfelelő állománynevekkel.
• Ha nem talál egy állománynevet sem, akkor változatlanul hagyja a szót.
Minták megadása
• * – Minden sztringre illeszkedik beleértve az üres
sztringet is. Ha „/” jellel végződik, akkor könyvtárakat jelölünk vele.
• ? – Egyetlen karakterre illeszkedik.
• […] – A felsorolt karakterek közül egyre illeszkedik. Hasonló
a reguláris kifejezések karakterosztályaira. • Ha a „[„ jelet „!” vagy „^” jel követi, akkor a felsorolt
karaktereken kívül mindegyikre illeszkedik. • Megadhatóak tartományok a „-” a jel segítségével.
Előredefiniált karakterosztályok
• alnum • alpha • ascii • blank • cntrl • digit • graph • lower • print • punct • space • upper • word • xdigit
Minták megadása
Jelölje a „pattern-list” az egy, vagy több | jellel elválasztott mintát. Ekkor • ?(pattern-list)
– Az adott minták közül bármelyikkel egyezik.
• *(pattern-list) – Az adott minták egyszer sem, vagy többször fordulnak elő.
• +(pattern-list) – Az adott minták egyszer vagy többször fordulhatnak elő.
• @(pattern-list) – Csak az egyik megadott mintával egyezik.
• !(pattern-list) – Egyik megadott mintával sem egyezik.
Minták megadása
• A „.” karakterrel kezdődő állományneveknél expliciten ki kell tenni a pontot a minta elejére, különben a shell nem helyettesíti be azokat.
• Lehetőleg ne adjunk olyan állomány és könyvtárneveket, melyek „*”, „?” vagy „[” és „]” jelet tartalmaznak. ls > al[ma]?dat ls > alm.dat ls al[ma]?dat
Feladat
• echo ? • echo ?? • echo ??? • for i in ???; do echo $i; done • echo [[:alpha:]]* • echo [[:num:]]? • echo [[:digit:]]* • echo [[:digit:]][[:digit:]] • for i in *; do echo $i; done
Parancsok csoportosítása
• (…)
– Parancsok egy listáját tartalmazza, melyek egy számukra létrehozott subshell-ben futnak.
• {…;}
– Parancsok egy listáját tartalmazza, melyek a jelenlegi shell környezetben futnak, nem hozunk létre számukra subshell-t.
Függvények
• A függvények segítségével létrehozhatunk parancsoknak egy olyan sorozatát, melyeket a későbbiekben a függvény nevével hivatkozva újra végrehajthatunk.
[ function ] name () compound-command [ redirections ]
• A függvényeknek is vannak pozicionális paramétereik.
Függvények
function lista() for i in *;do echo $i; done
lista
lista() for i in *;do echo $i "elem"; done
lista
gyumolcs() (echo alma;echo korte;echo szilva;)
gyumolcs
lista() for i in *;do echo $i ”-"; done >> kimenet.txt
lista
lista >>kimenet2.txt
Paraméterek
• $* – Az IFS első karakterével tagolja az összes parancssori paramétert.
• $@ – Az összes parancssori paraméter. ”” között.
• ${N} – Az N-dik paramérer értéke. N=1...
• $# – A shellnek átadott pozicionális paraméterek száma.
• $- – A shell hívásakor bekapcsolt opciók.
• $? – Az utoljára végrehajtott parancs visszatérési értéke.
• $$ – PID
• $0
Függvények
Pl:
function list()(IFS=w;echo $*;)
function params() (for i in $* ;do echo $i;
done;echo $#;echo $$;echo $0;)
Átirányítás
• Tetszőleges programot utasíthatunk, hogy a program a bemenetét ne a billentyűzetről várja, és a futás eredményeit ne képernyőre írja.
• Minden standard outputra író program kimenete átirányítható egy állományba. – parancs > állomány_név (létrejön az állomány, ha már létezett akkor
felülírja azt) – parancs >> állomány_név (létrejön az állomány, ha már létezett akkor
hozzáfűz az állomány végéhez) – parancs >& állomány_név (az stderr és stdout átirányítása az adott
állományba) – parancs >! állomány_név (a noclobber shell változó beállításától
függetlenül is végrehajtódik)
• Bármelyik program, mely a standard inputról várja a bemenetét tetszőleges állományból olvashat. – parancs < állomány_név
File descriptor
• A Unix programok úgy dolgoznak fájlokkal, hogy a fizikai fájlhoz, annak a megnyitásakor egy nemnegatív egész számot rendelnek, amit "file descriptor"-nak nevezünk.
• A fájlra vonatkozó összes műveletet a „file descriptor”-ral végzik. Ez a „file descriptor” a Unix kernel és a programok belügye, a program használója fájlneveket ad meg.
• Kivétel a 0, 1, 2 descriptor, amikhez nem kapcsolódik fájl megnyitási művelet, mert a shell automatikusan megnyitja őket inputra(0) ill. outputra(1, 2).
• Sok Unix program használja ezeket. A „standard input”-ot (0), ha nem kap fájlnevet paraméterként, a „standard output”-ot (1) és a „standard error”-t (2) minden esetben. Tulajdonképpen ezek a szűrő programok.
Átirányítás (>& és <&)
• ls 2>&1
• cat fájlnév
– Fájl → stdout
• cat fájlnév 2>&1
– stderr → stdout
• cat fájlnév > másikfájl
– fájl → stdout → másikfájl
• cat fájlnév 2> másikfájl
– fájl → stdout, stderr → másikfájl
• cat fájlnév &> másikfájl
– #minden a fájlba ömlesztve
Here Documents
• <<[-]delimiter
Here documents
delimiter
• A delimiter-ig olvas a standard inputról.
Pl: tr a-z A-Z <<VEGE
cat <<EOF
cat <<”EOF”
Here Strings
• <<< word
Pl:
tr a-z A-Z <<<”Hello Vilag!"
Tömbök
• Csak 1 dimenziós tömböket használhatunk
• 0-tól indexelődik
• Nincs méretkorlát és nem kell előre megadni, hogy mekkora vektort akarunk használni
• Ugyanúgy működik, mint a sima változók
Tömbök
• Létrehozás/Értékadás:
– ARRAY=(value1 value2 ... valueN) • Ilyenkor a tömb első N elemének értéket adunk, azaz az
ARRAY[0]-nak, ARRAY[1]-nek,...., ARRAY[N-1]-nek
– ARRAY[NUM]=value • Ilyenkor egyetlen elemnek adunk értéket
• Egy tömb összes elemének kiírása:
– echo ${ARRAY[*]} • Egy adott elem kiírása:
– echo ${ARRAY[2]}
Tömbök
• gyumolcsok=(alma korte barack szilva) • echo $gyumolcsok • echo ${gyumolcsok} • echo ${gyumolcsok[0]} • echo $gyumolcsok[0] • echo ${gyumolcsok[1]} • echo ${gyumolcsok[2]} • echo ${gyumolcsok[3]} • echo ${gyumolcsok[*]} • IFS=ae;echo ${gyumolcsok[*]} • IFS=x;gyumolcsok=(almaxkortexszilva) • echo ${gyumolcsok[*]} • gyumolcsok=(alma barack szilva [6]=korte) • echo ${gyumolcsok[5]} • echo ${gyumolcsok[6]}