Mi az a netlabel? online kiadó

web kiadó

mp3 kiadó, amely:

interneten, digitális formában teszi elérhetővé és ingyenesen hozzáférhetővé a zenéket CC licenccel

szerzői jogi korlátok nem kötik

szabadon terjeszthető, forrással felhasználható, de áruba nem bocsátható, nem populáris szerzői jogvédett zene terjesztése (P2P hálózatok)

Netlabel történetegybeesik a zenei rögzítés- és terjesztés

történetével

1. 1963 – Philips kompakt audiokazettája

2. 70-es vége/80-as eleje

Demo szcéna – C64 – szoftverek feltörése, képi, zenei introk hozzáillesztése

Tracker szcéna – Amiga, Atari – első zeneszerkesztő szoftverek, munka hozzáférhetővé tétele floppyn

Magyar Demoszcéna Egyesület2010

Netlabel kultúra legfontosabb ismertetőjegyei:

1. nagyobb tér a független zenei kísérleteknek mind elismert, mind kevésbé ismert alkotóknál

2. decentralizálja a zenei piacot, közelebb hozza a hallgatót

3. növelik a nyilvánosan hozzáférhető, közkincsnek számító zenék körét

4. nem zárja ki a az anyagi haszonszerzést (Thinner; N; Kitty–Yo), de nincsen CD gyártó üzem, reklámkiadás, terjesztő cégek, boltok – postai rendelés, nyomás, merchandise, élő fellépés

Netlabelek és zenekiadás átalakulása

hagyományos zeneipar:

1. P2P hálózatok, torrent oldalak – kalózkodás

2. csökkenő bevételek termékekből

3. pay-per-download struktúra dominanciájára való átállás, ajánlókkal, több kommunikációval

4. többfajta formátumban való elérhetőség

5. Cél: hagyományos kiadók elemezzék a P2P hálózatokat,netlabeleket és ebből rakják össze a piaci réseket

Post-rock kiadványNeocha Netlabel

Netlabel és a szakmai legitimitásmára elismert kiadási módozat – nincsen különbség

a tartalmat, elismerést illetően kiadási formák közt (Inigo Kennedy – Assymetric; )

Online közösségi tér beágyzottság:

1. Közösségi média; RSS; blogok; többi netlabel (hug)

2. Aggragátor: Netlabel Coalition szervezet; Phlow; Internet Archiv; Scene.org

kiadóknak önálló műfaja, arculata, saját minőségi kritériumrendszer (Thinner) – fennmaradás záloga

Netlabel és a hiányosságok “nagymédia” nem foglalkozik velük; kevés netlabel

gyűjtő, írás és rendezvény – amatőrizmus bélyege

nincsen érdemi kapcsolat mainstream zeneipar és köztük

jóval hangsúlyosabb marketingkommunikációra lenne szükség- és élő fellépésekre

szükségszerűen periférián marad egy-egy kivételtől eltekintve (Jahtari; Thinner; Tokio Dawn; Kahvi Collective)

strukturálatlan a netlabel szcéna

Netlabel jelen- és jövő nagyobb strukturáltság, több aggregátor, médium

fizetős- és ingyenes tartalmak együttes jelenléte – disztribútorokkal nagyobb zeneáruházakba bekerülés

külföldön már jóval színesebb a közeg (rock; metal; folk; indie; poszt-punk, etc.)

ezek már be is olvadtak, játszák őket, fizikai hordozón is megjelennek, nagy az átjárás a kiadási formák közt

Mo-n zömében e-zene (Audioexit; Freakyhouse; Zimmer, etc.)

– de rendkívül népszerű a Budabeats netlabel (fúziós jazz)

de fontos lenne bekapcsolni a magyar instrumentális zenét is

Összegzés fontos- és mára elismert tartalomközvetítő

eszköze a netlabel az underground zenei szcénának

a zenei piac finanszírozásának új, helyettesítő formája lehet

“ palló” funkció nagykiadóknak

nemzetközi szinten mind instrumentális, mind e-zenei színtérnek kiemelt eszköze

hazánkban még zömében e-zene, de fontosmédium lehetne instrumentális zenének is