bekesseg 2007 12 qxp(12):layout 1 - · pdf file- de a legtöbben nem is tudnák...

12
A z Adventről a legtöbb embernek a vára- kozás jut az eszébe. Pedig a szó mást jelent! S e másság felismerése tudná mássá tenni mindazt, amit az élettől, s egyben a jövőtől várunk! Az advent latin szó jelentése: „eljövetel”. Jézus maga is használja ezt a kifejezést az idézett bibliai szakaszban: „úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.” Ő az Emberfia, amely méltóságjelző éppen nem emberi, hanem isteni eredetére, őseredeti származására utal. Dániel próféta nevezi az Isten eljö- vendő teljhatalmú követét Emberfiának, s e jelzőt valóban gyakran alkalmazta önmagára az Úr Jézus Krisztus. Az adventi várakozásnak, de egyben a Karácsonynak is valódi értelme az Ő eljövetelének bizonyossága! Olyan szívbemarkoló Jézusnak a XXI. században egyre aktuálisabb helyzetképe: „semmit sem sejtettek”… Folyik az élet, evés és ivás, családalapítás, karrierépítés, harc a létért - vagy éppen a jólét káros következményei ellen, s közben a teljes tudatlanság uralkodik: ki tudja, ki számol vele, hogy „minden múló perc Hozzád visz közel”, ahogy egy gyönyörű gyülekezeti énekünk mondja. (511,3) Bizony a legtöbb ember semmit sem sejt abból, ami hamarosan bekövetkezik. Minden újra ismétlődőnek, visszatérőnek tűnik az évek kerekében, nemzedékek jön- nek és mennek, mégis, mindeközben valamennyi földi halandó, élők és elhunytak Jézus Krisztus felé tartanak. Afelé a nap felé, amikor minden nép és nemzet meglátja az Emberfiát eljönni nagy hatalommal és dicső- séggel. Azon a napon sehol egy jászol- bölcső, sehol egy romantikusan, ked- vesen csodálkozó pásztor-sereg, nin- csenek napkeleti bölcsek sem, sem ke- gyetlen fogadósok, akik nem akarják be- fogadni őt, nincs a képben sem Mária sem József, hiszen ők is egyek a Jézust imádó hívő sereg tagjai közül. De e hatalmas Úr előtt ott térdel majd valamennyi vezető, urak és királyok, császárok és el- nökök, szürke eminenciások, akik hátulról mozgatják a politikát, pénzük, illetve kényük és kedvük szerint, - mind- mind ők is ott térdelnek majd. Nem lesz többé gazdag és szegény, úr és szolga, egyszerű ember és elit réteg, csak egyetlen sokaság, melynek tagjai akkor már mindnyájan tudni fogják: e mennyei kürtzengéssel bevonuló hatalmas Úr ugyanaz, mint ama názáreti Jézus, akit elődeik megfeszítettek. A Biblia nagyon találóan megjegyzi, hogy a minden- ható Isten számára csupán egyetlen dolog lehetetlen: az, hogy hazudjék! (Zsidók 6,18) Ha Ő Jézus második eljöveteléről beszél, akkor lesz is ilyen eljövetel! Vajon hányan lesznek akkor Székesfehérváron és környékén, akik „semmit sem sejtettek”? Élik az életüket, Üzenet az Eljövendőről „És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. Amiképpen az özönvíz előtti napokban et- tek, ittak, házasodtak és férjhez mentek az emberek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mind- nyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!” (Máté 24,29-44) BÉKESSÉG A SZÉKESFEHÉRVÁRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA 2007. december XIII. évfolyam 6. szám

Upload: vantuyen

Post on 14-Feb-2018

216 views

Category:

Documents


1 download

TRANSCRIPT

Az Adventről a legtöbb embernek a vára-kozás jut az eszébe. Pedig a szó mást

jelent! S e másság felismerése tudnámássá tenni mindazt, amit az élettől, segyben a jövőtől várunk!

Az advent latin szó jelentése: „eljövetel”. Jézus maga is használja ezta kifejezést az idézett bibliai szakaszban:„úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.” Őaz Emberfia, amely méltóságjelző éppennem emberi, hanem isteni eredetére, őseredetiszármazására utal. Dániel próféta nevezi az Isten eljö-vendő teljhatalmú követét Emberfiának, s e jelzőt valóbangyakran alkalmazta önmagára az Úr Jézus Krisztus.

Az adventi várakozásnak, de egyben a Karácsonynak isvalódi értelme az Ő eljövetelének bizonyossága!

Olyan szívbemarkoló Jézusnak a XXI. században egyreaktuálisabb helyzetképe: „semmit sem sejtettek”… Folyikaz élet, evés és ivás, családalapítás, karrierépítés, harc alétért - vagy éppen a jólét káros következményei ellen, sközben a teljes tudatlanság uralkodik: ki tudja, ki számolvele, hogy „minden múló perc Hozzád visz közel”, ahogyegy gyönyörű gyülekezeti énekünk mondja. (511,3)

Bizony a legtöbb ember semmit sem sejt abból, amihamarosan bekövetkezik. Minden újra ismétlődőnek,visszatérőnek tűnik az évek kerekében, nemzedékek jön-nek és mennek, mégis, mindeközben valamennyi földi

halandó, élők és elhunytak Jézus Krisztus felétartanak. Afelé a nap felé, amikor minden

nép és nemzet meglátja az Emberfiáteljönni nagy hatalommal és dicső-séggel. Azon a napon sehol egy jászol-bölcső, sehol egy romantikusan, ked-vesen csodálkozó pásztor-sereg, nin-

csenek napkeleti bölcsek sem, sem ke-gyetlen fogadósok, akik nem akarják be-

fogadni őt, nincs a képben sem Mária semJózsef, hiszen ők is egyek a Jézust imádó hívő

sereg tagjai közül. De e hatalmas Úr előtt ott térdelmajd valamennyi vezető, urak és királyok, császárok és el-nökök, szürke eminenciások, akik hátulról mozgatják apolitikát, pénzük, illetve kényük és kedvük szerint, - mind-mind ők is ott térdelnek majd. Nem lesz többé gazdag ésszegény, úr és szolga, egyszerű ember és elit réteg, csakegyetlen sokaság, melynek tagjai akkor már mindnyájantudni fogják: e mennyei kürtzengéssel bevonuló hatalmasÚr ugyanaz, mint ama názáreti Jézus, akit elődeikmegfeszítettek.

A Biblia nagyon találóan megjegyzi, hogy a minden-ható Isten számára csupán egyetlen dolog lehetetlen: az,hogy hazudjék! (Zsidók 6,18) Ha Ő Jézus másodikeljöveteléről beszél, akkor lesz is ilyen eljövetel!

Vajon hányan lesznek akkor Székesfehérváron éskörnyékén, akik „semmit sem sejtettek”? Élik az életüket,

Üzenet az Eljövendőről

„És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, és meglátják az Emberfiát eljönni azég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. Amiképpen az özönvíz előtti napokban et-tek, ittak, házasodtak és férjhez mentek az emberek egészen addig a napig, amelyenNóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mind-nyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.

Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nemis gondoljátok!” (Máté 24,29-44)

BÉKESSÉGA SZÉKESFEHÉRVÁRI REFORMÁTUS

EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA2007. december XIII. évfolyam 6. szám

- de a legtöbben nem is tudnák megfogalmazni, hogymiért teszik. Sajnos sok magyar, - néha már fiatalon is –eldobja azt, amit értelmetlennek látott meg. Öngyilkos-sági statisztikáink félelmesen lehangolóak…

Pedig pontosan lehet tudni, hová tart a történelem, sbenne egyéni sorsom! Minden lényeges elemről van kije-lentésünk, olyan aktuális üzenet, amit harsognia kelleneminden médiának: A karácsonyi Jézus, aki előre szólt ahaláláról és a feltámadásáról, akivel több, mint ötszázantalálkoztak a feltámadása után, - e rendkívüli történelmiszemélyiség bejelentette: az ő visszatérése fogja lezárni je-len korszakunkat, s vele fog radikálisan új kezdődni azemberiség történelmében!

Aki hallja, adja át! Nehogy úgy járjanak szeretteink és is-merőseink, mint Noé kortársai annak idején: csakmosolyogtak azon, aminek eljövetelére Noé és családjafelkészült. Mert hiába minden gúny, közöny vagymegvetés, hiába minden szellemi vagy gazdasági hata-lom, egyetlen napon omlik összevalamennyi: Amikor Jézus átvesziaz uralmat - minden pénz értékétveszti, felhalmozott javak, arany,ezüst, élelmiszer vagy olaj kész-letek mind-mind nevetségessé vál-nak, hiszen Jézus megjelenésévelegy új minőségű, testi értelembenis átrendeződött élet veszi kezde-tét. Milliárdos és koldus egymásmellé kerül, tápláltatásunk ésmegélhetésünk mind Jézus Krisz-tustól válik függővé. Egyetlen ha-talom sem képes szembeszállniVele, minden fegyver hatástalan-ná lesz, uralkodók és politikusokcsak egyet tehetnek: letérdelnek.S azon a napon hívők és hitet-lenek, megkereszteltek és keresz-teletlenek, zsidók és arabok, ma-gyarok és románok, cigányok éshinduk, kínaiak és japánok,amerikaiak és az afrikai törzsektagjai mind ezt mondják majd:„Jézus Krisztus az Úr, az Atya Is-ten dicsőségére!” (Filippi 2,11)

A Karácsony a Megváltó eljöve-telét hirdette meg. Vajon hányan hallották már e szót –„megváltás” – s vajon hányan vannak, akik nem is sejtikmit jelent? Egy példával élve: Kiraboltam, tönkre tettemapám boltját, s mégsem én kerülök börtönbe. Azért nem,mert Valaki mindent kifizetett helyettem, minden bün-tetést átvállalt érettem! Bár engem nem érdekelt, hogymit épített s mit bízott rám Mennyei Atyám, nyugodtan

tettem tönkre, amihez csak értem: emberi szíveket, kap-csolatokat, a földet a levegőt a vizet, saját testemet, - s aztgondoltam enyém az élet, azt teszek vele, amit akarok!Pedig nem igaz! Ajándékba kaptam mindent, testem éslelkem, adottságaim szellemi és anyagi örökségem, amitaz elődeim hagytak rám, mind elszámolásra adattaknekem.

A ma embere mit sem sejt arról, hogy miért él. Szágul-danak a napok Gazdája eljövetele felé, s mit sem sejtvecsinálja kicsinyes üzelmeit: állítsunk fejre mindent! A férfilegyen nő és a nő férfi… A gyerek legyen önmegvalósítá-som tárgya, vagy ha annak akadálya, akkor inkább ne islegyen... A hazugság legyen sikk, a rólam szóló kritikapedig gyűlöletbeszéd…

Valaki a minap ezt mondta: „Csoda, hogy nincs újabbözönvíz! Hiszen ha a Jóisten letekint a földre, mit lát?!” Skezdte sorolni napjaink egymást bántó, s lassan mindenttönkre tevő bűneit…

Mit sem sejt ez a világ arról,hogy egyszer Jézus Krisztus eléáll. S ott nem lesz „pardon” vagy„elnézést”, ott hiába mondjuk,„bocs, én nem tudtam róla”, hiszmár a római jog is rögzítette: „Atörvény nem ismerése nemmentesít annak következményeialól.”

A Karácsony az egykor he-lyünkre álló, a bűnösök helyére ál-ló Jézus eljövetelét hirdeti meg.Annak eljövetelét, aki mindenvétkünkről és mulasztásunkrólszámot adott, azok iszonyú követ-kezményét testi halálában elhor-dozta, s számunkra a bocsánatotmegváltotta. „Ő, miután egyetlenáldozatot mutatott be a bűnökért,örökre az Isten jobbjára ült, és ottvárja, hogy ellenségei zsámolyulvettessenek lába alá. Mert egyet-len áldozattal örökre tökéletessétette a megszentelteket.” (Zsidók10,12-14) Tökéletes, teljes emberiéletet az él, aki örömteli hittel nap,

mint nap várja az Ő eljövetelét. S aki hisz és vár, az nemcsalatkozik: Vele együtt él és uralkodik! Kívánom, hogyegyütt élhessük meg ezt az új világot!

Ámen.

- Somogyi László -lelkipásztor

2 BÉKESSÉG

3BÉKESSÉG

2007. november 27-én a Gyülekezeti Házban tartottaelőadását Szarka Miklós pszichológus, lelkipásztor aszülőknek, érdeklődőknek. Előadásának címe: Égetőkérdéseink miközben szülővé válunk

A következő gondolatokkal foglalkozott:Sok házasságot tesz próbára a szülői szerep. A működő,

jó házassági kapcsolat nem mindig válik jó szülői kapcso-lattá. Ez sokszor nevelési problémaként jelenik meg. Apárkapcsolatunk minősége döntő pedagógiai erő, amit agyermeknek éreznie kell.

A szülővé válás feladatai:•Beszéljük meg, hogy vártuk-e és elfogadtuk-e gyerme-

künket nemével, adottságaival, képességeivel együtt,vagy nem.

•Mondjuk el egymásnak, hogy milyen nevelési stílusthozunk magunkkal – vagy nem hozunk. Annak érde-kében, hogy együtt hasonló (nem azonos) nevelésistílust próbáljunk megvalósítani.

•Beszéljük meg, hogy mik azok az alapvető elvárások,amit – amiket mi várunk el a gyermekektől, amit mi isnyújtani tudunk egymásnak.

•Ha lehet, rendszeresen tájékoztassuk egymást a gyer-mekekkel kapcsolatos információkról, benyomásainkrólannak érdekében, hogy mi ketten legyünk képesek véle-ményt alkotni, elismerni, dicsérni és szankcionálni.

•Mi együtt kíméljük meg gyermekeinket kettőnk konflik-tusaitól, és egyezzünk meg abban, hogy mi mindentőlkell megóvnunk őt.

•A szülők érzelemgazdag szövetsége a leghatékonyabbnevelési erő. Ez alapozza meg, hogy a gyermek életesorán motivált legyen érzelem gazdag kapcsolatokra,melyekben majd ő is adni és óvni lesz képes.

Az előadás írásos formája iránt az iskolában lehet érdek-lődni Farkas Istvánné tanárnőnél.

Látogatás az evangélikus templomban

Tízórai után indultunk az evangélikus templomba. Gya-log mentünk oda.

Amikor odaértünk, a gyülekezeti házban a tiszteletes fo-gadott minket. Leültünk. Először a vízről kezdtünk elbeszélni, hogy miért kell a víz, milyen a víz. Azután arról,hogy milyen egy tó, hogy mindig bepiszkosodik, és ki kelltakarítani. Meg arról, hogy az egyház is ilyen, mint egy tó.Régen kitisztították, de azóta bepiszkosodott. És ezértnekünk is, meg mindenkinek ki kell tisztítani.

Aztán mutatott a tiszteletes két képet. Első ránézésrecsak össze-vissza firkálás, de ha jobban megnézzük, egymozgó kép rajzolódik ki. Az egyik Jézus keresztre feszí-tését ábrázolja. A kép közepén egy római katona szúrjameg Jézust lándzsájával. Fölül Jézus a kereszten látható.A lándzsa kétfelé osztja a festményt. Jobb oldalon síróemberek, a baloldalon a nevető, ujjongó emberek sötét-ségben. Jézus mindkét oldalon.

A másik kép Jézus feltámadását ábrázolja. Három em-ber van rajta. Az egyik fekszik, ott még sötét a kép. Amásik már ül, ott egy kicsit világosabb van. A harmadikmár áll, ott van a legvilágosabb.

Utána átmentünk a templomba. Szép gyertyatartókvoltak mindenütt. Piros, sárga és zöld színben pompázottaz orgona teteje, a csillár és a gyertyatartók. A padok előttvolt egy emelvény, amire a könyvet rakták. Fölötte voltegy mikrofon, amibe a hívek beszélnek, amikor olvassákaz Igét. Az oltár előtt volt egy hosszú térdeplő, ahol az úr-vacsorát osztják. Az oltáron volt egy gyertya egy üvegben.Ha a gyertyát meggyújtják, akkor olyan, mintha többégne. Az oltáron sok virág és egy feszület állt, amin Jézusvan. Ez a halálát jelképezi. Fölötte egy kereszt lóg, amincsak egy koszorú van. Ez pedig a feltámadását jelképezi.A koszorú felkapcsolható, ilyenkor zölden világít. Ahogyfölnéztünk, láttuk a csillárt, amin több mint tíz gyertyavolt, és a közepén egy csillag.

Megengedték, hogy felmehessünk a karzatra. Onnanlátni az egész templomot. Felnéztünk a toronyba is.Sajnos nem láttuk a harangot.

Elindultunk az iskolába.Máskor is szívesen elmennék oda.

- Rezsnyák Márton -a Református Általános Iskola

4. osztályos tanulója

SzülôknekIskolánk életéről - Diákszemmel

Utazó nagykövetünk, Németh Kornél jelentette, hogyszokásos kirándulása során a kárpátaljai Huszt városábajutott, ahol meglátogatta az ottani református gyüle-kezetet is, amely látogatás olyan benyomást tett rá, hogyazonnal ajánlotta testvérgyülekezeti kapcsolat felvételét ahuszti gyülekezettel.

A gyülekezetünk elnöksége megtárgyalta a felvetettjavaslatot és úgy határozott, hogy előzetes egyeztetés utánkapcsolatfelvételi látogatást tesz egy kis létszámú delegá-ció, megbeszélve a testvérgyülekezeti lehetőségeket, fel-mérve a terepet, megnézve az ottani helyzetet. A Testvér-kapcsolati Bizottság külön is megtárgyalta az ügyet,közben Somogyi Nagytiszteletű Úr beszélt Józan Lajoshuszti lelkésszel a látogatásról, időpontot egyeztetve. Mi-vel az egyetlen időpont, mely mindkét félnek alkalmasvolt, október 13-14-e, sürgősen dönteni kellett. A Test-vérkapcsolati Bizottság megbízta Somogyi László lelkész-elnököt, Mayer Péter testvérkapcsolati gondnokot ésPétervári Imre főgondnokot, hogy a nevezett időbenképviselje a gyülekezetet a Kárpátalján, Huszt városában.

A gyülekezetről szinte semmit nem tudtunk, azon rövidismertetésen kívül, amit Németh Kornéltól kaptunk.Nagytiszteletű Úr néhány éve járt Visken, én tizenhároméve Kárpátalja számos helyén, de friss élményünk, is-meretünk nem volt. Annyit tudtunk, hogy jelentős javulásnem lehetett az állapotokban. Istenre bíztuk a küldetést,Tőle vártuk az eredményét is.

Október 13-án 5 órakor még sötét volt, mikor indul-tunk. A kocsiban áldást kértünk az útra, a küldetésre, ésIsten oltalmában nekivágtunk a mintegy 450 km-nyi út-nak. Amíg autópályán futottunk, nem tűnt az út hosszú-nak. Nyíregyháza után már lassabban tudtunk haladni, deúgy éreztük, tudjuk az időt tartani. Hanem a határ… mi-vel ezen a határszakaszon van vége Európának, különvan a magyar és az ukrán határellenőrzés, mindkettőeléggé alapos. Egy órás vizsgálódás, várakozás, papírokkitöltése, cammogás után átértünk. Igaz, a „kicsi papír”elveszett, de az egyik jóindulatú határőr (ukrán/magyar,ki tudja?) odasúgta: „Mondják, hogy nincs, nem kaptak!”Ezek után átjutottunk a sorompókon. Sietnünk kellett,hiszen az itthoni időszámítás szerinti 10 órára szólt ameghívásunk Salánkra, ami még mintegy negyven kilo-méter! Nem lehetett rohanni, mert az utak még azok,amiken a Vörös Hadsereg masírozott felszabadítani kishazánkat. Majdnem fél tizenegy, mire megérkezünk ajelzett helyszínre, a görög katolikus templomhoz. Néhány

ember az utcán, de a templom üres. Gondolkodtunk,hogy nem ottani idő szerint járunk-e, de az idő túl rövidahhoz, hogy egy ilyen ünnepség, amire hívtak, véget ér-jen. Mint megtudtuk, 11-kor kezdődik az az ünnepélyesalaklom, melyre Józan Nagytiszteletű Úr hívott bennün-ket. Tehát időben érkeztünk! Az Úr nem hagyja az övéitelveszni. Megtaláltuk vendéglátóinkat, olyan volt az elsőpillanattól a kapcsolat, mintha legalább száz éve lennénkjó barátságban, és csak tegnap váltunk volna elegymástól. Józan Lajos lelkészt és huszonnégy társát ütöt-ték vitézzé az ’56-os Vitézi Rend vezetői, erre az ünnepialkalomra hívtak bennünket is, együtt örvendezni. Azavatás után jó hangulatú közös ebéd a vitézekkel a salán-ki Kultúrházban, majd indultunk tovább Husztra, aholJózan Nagytiszteletű Úr jelenti, hogy esti program lenne,Hegedüs Püspök Úr evangélizál Visken! Van-e kedvünkátmenni? Persze, hogy van, de már indulni is kell, csaknéhány mondat beszélgetésre van idő a parókián, rövidprogramismertetéssel. Nincs semmi olyan, ami ne lenneelfogadható, örömmel veszünk részt a gyülekezet prog-ramjában. (Husztról is néhányan átmennek Viskre,meghallgatni Hegedüs Püspök Urat.) Csodálatos előadása predestinációról, a kárpátalji testvérek is isszák a szót.Minden, ami magyar, nekik nagy jelentőséggel bír, ha Is-ten Ígéje, az különösebben is. Lelkileg feltöltekezve indu-lunk vissza Husztra. Csodás naplementében értünkViskre, de már öreg este van, mire vége az Istentisztelet-nek, nem a hosszúság, hanem a korai sötétedés miatt.Vasárnap reggel 10 órakor kezdődik az Istentisztelet, agyülekezet már szeretettel vár bennünket. Kipakoljuk akocsiból az ajándékba vitt könyveket, még egy jó beszél-getés a Nagytiszteletű Úrral és kedves családjával, majdátköltözünk a szállodába, ahol egy szobát béreltekrészünkre.

Józan Tiszteletes Úr szabadkozva mesélte, hogy nemtudnak semmiképpen vendéget fogadni, nem annyira aparókia szűkössége miatt, mint mondja, szívesen átren-deznék, hogy helyet tudjanak adni, konyhában vagyirodában ők meg tudnának aludni, hanem naponta csakháromszor van egy óra hosszat vizük, ezt nem akarják avendégekkel megkóstoltatni. Így kénytelenek vagyunkelfogadni a szállodai meghívást.

A szállodai szobában értékeltük a napot, hálát adva Is-tennek a velünk közölt kegyelemért, felmértük, hogynekünk mennyivel könnyebb lenne magyarnak lennünkés magyarként élnünk, ha ezt fel tudnánk fogni. Istennekajánlva az éjszakát aludni tértünk, az emberi oldallal nemsokat számoltunk, bár én előre jeleztem, hogy „éjjelimuzsikus” vagyok.

Reggel kialudva, kellő pihentséggel ébredtünk, nemzavarta egyikünket sem a másik „ciripelése”, „dorom-bolása”, vagy „harsonázása”. A szállodában a reggeli azígért (ottani időszámítás szerinti) fél tíz helyett (itthoni

BÉKESSÉG

Októberi látogatás Huszton

4

BÉKESSÉG 5

időszámítás szerinti) háromnegyed tízre lett kész. Nagyonkellett sietni, bár Józan Nagytiszteletű Úr megnyugtatott,hogy nélkülünk úgysem kezdenek.

A huszti református templom egy falatnyi kora közép-kor a maga gótikus hajójával, tornyával, fiatornyos torony-fedelével, hófehér falaival. Kívülről ékszerdoboz, belülrőlmeleg fészek. Isten olyan háza, ahol mindenki testvérség-ben érezheti magát a mellette ülővel, de érzi az Atya óvó,terelő jelenlétét is. Somogyi Nagytiszteletű Úr prédiká-cióját áhítatos figyelemmel hallgatta a gyülekezet, az Is-tentisztelet után a templomban bemutatkozott a kül-döttség, átadtuk kis ajándékunkat, majd a templom előttkiscsoportos beszélgetések alakultak ki a gyülekezet tag-jaival. Megtudhattuk, a gyülekezet a reformáció után tízesztendővel már lutheri ágon növekedett, majd a kálvinitanok terjedése sem hagyta érintetlenül.

Az 1600-as évek elején már aktív protestáns gyülekezetdolgozik Huszton. Az erdé-lyi nagyfejedelmek mindmegfordultak a templom-ban, mely a reformáltak„honfoglalásával” a protes-tánsoké lett, azóta bírjákazt. Igaz, a reformációval atemplom belső képeit lefes-tették, de így maradhatottmeg korunknak az afreskó, mely Istvánt és Lász-lót, a két nagy szent királytés Imre herceget ábrázolja- „királyok freskója” néventisztelik.

Ebéd előtt még felballag-tunk Huszt bús düledékeihez, a várba. Józan Nagy-tiszteletű Úr szakavatott idegenvezetésével éreztük a Beth-lenek, Báthoryak, Zrínyiek, Rákócziak szellemét, kicsitjobban értettük Kölcsey lelkivilágát is. Isten megajándéko-zott bennünket csodás napsütésben fürdött a város, akanyargó Tisza, a Kárpátok vörhenyesbe forduló lomboserdei, a haragos zöld fenyvesei, vegyes barna, sárga,okker és még ezer színű szántói, rétjei. A várhegyről a„rövid úton” jöttünk le, ami egy meglehetősen meredekdomboldal és hamar visszaértünk a városba. Elmentünkazon ciszternarendszer mellett, melyben még egy cseppvíz nem volt, nincs is a lehetősége kialakítva, de ötvenmagyar katona végső nyughelyének, hősi temetőjénekmegsemmisítésével készült el, mintegy hatalmas szarko-fág vasbetonból, hogy ne lehessen még emlékezni semrájuk. Mi azért emlékeztünk nemcsak ezekre a hősökre,

hanem azokra a honfitársainkra, nemzettársainkra, akikakaratukon kívül, vagy annak ellenére kerültek a határontúlra, sőt több határon is túlra, fogolytáborokba, bányák-ba, halálba.

A várlátogatás után jól esett az ebéd, melyet elköltvebúcsút vettünk a Nagytiszteletű Úrtól és Családjától,Huszttól és Kárpátaljától és indultunk útnak, hisz messzevan az édes otthon. Arra nem számítottunk, hogy a rosszútviszonyok mellett a határviszonyok is meglehetősenmostohák. Véletlen félreértés miatt átkerültünk egy olyansorba, amelyik különleges vámvizsgálatra várakozott. Ígytisztességesen átvizsgálva, de körülbelül fél órával hama-rabb keltünk át és jöhettünk hazafelé.

Isten kegyelméből este kilenc órára már Fehérváronvoltunk, hálát adtunk az útért, a kegyelemért, az új meg-tapasztalásokért, az új kapcsolat lehetőségéért.

Összefoglalva az út tapasz-talatait: meg kell jegyeznünk,hogy a kis szegény gyüleke-zete(ke)t nem szabad úgylerohanni, hogy mi vagyunkaz erősebbek. Ez a háromszemély, aki kint járt dele-gációban, a huszti gyüle-kezet 0,5%-a volt. (Ők alig600-an vannak nyilvántar-tott reformátusok).

Vagyoni helyzetük nem afelső tízezer, de lelkese-désük, áldozatkészségükhatalmas, csodálatra méltó.Ezt nem szabad kihasznál-

ni. Nekünk, mint erősebb testvérnek a segítés, patronálása fő feladatunk, figyelni kell, mi az, amivel jót tudunk ten-ni nekik, s miben látnak hiányt. Elsődlegesen magyarszót, betűt, Isten ígéjét magyarul, ezt kell küldeni, vinni.Mivel például nincs egész Huszton és környékén mozi, amagyar filmeknek nagy keletjük van. Technikai lehe-tőségeik megoldhatók, akár videón, akár DVD-n szívesenfogadnak régi magyar filmeket, ismeretterjesztő anya-gokat. Szívesen fogadják a segítséget, őszintén köszönik aszeretet legapróbb megnyilvánulását is.

Isten gazdag áldása legyen rajtuk!

Székesfehérvár, 2007. október 25.

- Pétervári Imre -Egyházközségünk főgondnoka

Ez úton tájékoztatjuk a híveket arról, hogy határon túl élő testvérinknek (Kárpátalja, Erdély,Délvidék) szánt adományaikat a Széchenyi utcai gyülekezeti ház hivatalában adhatják át.

6 BÉKESSÉG

Jótékonysági estet rendeztünk pénteken, az esti órákbanSzékesfehérváron, a Szent István Művelődési Házban aCiszterci Szent István Gimnázium és a Református Ál-talános Iskola javára. A hagyományosnak nevezhető esten színvonalas műsorkeretében hívták fel a figyelmet a szervezők a keresztényiskolák „értékőrzésére”, amelyeket ezekben az oktatási in-tézményekben folytatnak.Az ünnepségen megnyitó köszöntőt mondott Spányi An-tal megyés püspök, aki szólt arról, hogy advent idején isörömmel cselekszünk jót embertársainkkal. Azzal anemes elhatározással érkeztek a vendégek erre a ren-dezvényre, hogy a nehéz helyzetű iskolákat segítsék.A jótékonysági est egyúttal megfelelő bemutatkozásilehetőséget biztosított azon keresztény szellemi munka éséletszemlélet ismertetésére, melyeket csak ezekben az in-tézményekben lehet megfelelően elsajátítani. Az idei mű-sorban — hasonlóan az elmúlt évihez —, bemutatkoztaktöbbek között ének és színművészek, Ferencz Éva ésOberfrank Pál, valamit a Ciszterci Szent István Gimnázi-um kamarakórusa és diákegyüttesei. A műsorban fel-lépett a Református Egyházközség énekkara és az Ál-talános Iskola 4. osztályos tanulói a „Karácsonyi gyer-tyaláng” című műsorszámukkal. A délvidéki Adáról és azerdélyi Csíkszentsimonról is érkeztek fellépők, akik szín-vonalas zenés műsorokkal mutatkoztak be a közönségelőtt. Az estet lelkipásztorunk, Somogyi László áhítatazárta. Ezúton is köszönetet mondunk minden szervezőnek, fel-lépőnek, illetve mindazoknak, akik az estre jegyet váltot-tak! Mindkét egyházi iskola 170-170 ezer forint támo-gatásban részesült a jóvoltukból.

- Szücs -(Forrás: Fejér Megyei Napilap, 2007. december 8.)

Adventi jótékonysági estet rendeztünk római katolikustestvéreinkkel közösen egyházi iskoláink javára

Istenem!

Istenről beszélnek mások is!S nem ám csak lelkészek s pap bácsik!A fák között hűs szellők járnak;Hallom, mint beszélnek az ágak. Arról suhognak ők szüntelen,Mellettem áll az én Istenem.Igen. Itt van, mindig, mindenhol,És nem kell félnem soha, sehol. Nem látom, de tudom, velem van,Hisz sok csodáját tapasztaltam.No! Effélét beszélnek a fák.Csak ők? Nem! A teremtett világ! Istent hirdeti a Nap, a Hold,Az erdőben, mezőben lakók!Csak az ember távolodik tőle,Pedig Ő élte, teremtője. Kegyelme által, bűneidetMegbocsátja, s üdvözülhetsz!Hidd el hát, Ő segít, ha kéred!Teremtőd, s megmenekülésed!

Debrecen, 2007. 06. 05.

Szabó Virág

A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának 9. b osztályos tanulója,gyülekezetünk ifjú tagja

7BÉKESSÉG

Az elmúlt hét végén jótékonysá-gi estet rendeztek a város keresz-tény iskolái számára. A koncertalkalmával több művész és ama-tőr együttes érkezett a SzentIstván Művelődési házba, hogyprodukciójukkal segítsék az intéz-mények megsegítésének ügyét. Afellépők között szerepelt Ober-frank Pál színművész, a fővárosiVígszínház társulatának tagja, akiinterjúnkban elmondta, jövő évtavaszán hazafias és „istenes”üzenetet hordozó kamaraestjénismét találkozhat vele a székesfe-hérvári közönség.

- Székesfehérvár két iskolája, aCiszterci Szent István Gimnázi-um és a Református ÁltalánosIskola támogatására rendeztekjótékonysági koncertet a SzentIstván Művelődési Házban.Miért érezte fontosnak, hogy fel-lépésével támogassa e két intéz-mény működését? Erre egyszerű a válasz. A Budapesti Piarista Gimnázium-ba jártam jó pár évtizeddel ezelőtt. Akkor is ugyan olyannehézségekkel kellett megküzdenünk, mint napjainkban,s ez nagyon furcsán hat az emberre. Természetes, ha egyolyan felkérés érkezik, amelyben az ember segítségét éstámogatását fejezheti ki, úgy érzi, mindenképpen el kellmennie. Inkább szomorúak vagyunk, miért van az, hogymég mindig egy helyben topogunk. Kissé leegyszerűsítveazt mondhatom, most is ugyan úgy a sátán ellen kell küz-denünk, mint évtizedekkel ezelőtt.

- Wass Albert egy megható történetét, a Magyar kará-csony az égben című írását adta elő a közönségének.Miért éppen ezt a művet választotta?Nagyon sok mű van, amelyet ilyen alkalmon elő lehet ad-ni, és sokat közülük már ismer a közönség, talán ezt is. Vi-gasztalónak tűnhet sokak számára, hogy talán a menny-országban is vannak pártfogóink, akik azon ügyködnek,hogy életünkben valóban kisüssön a nap, ahogyan ezt anovella végén Wass Albert maga is megfogalmazta.

- Oberfrank Pál sokak számára eddigi egyik legem-lékezetesebb alakítását a „Sacra Corona” Géza király

szerepében nyújtotta. Most mi-lyen előadásra készül, hol talál-kozhat Önnel a közönség?Hűséges emberként változat-lanul a Vígszínház társulatábanvagyok, immár tizenhat éve.Legutóbb Shakespeare „Min-den jó, ha vége jó” című darab-ját mutattuk be. Az előző évad-ból a repertoáromban maradtmég számos előadás, így folya-matosan hét-nyolc darabban ját-szom. A Karinthy Színpadonmost egy bohózatot próbálok.Ezeken kívül vannak Önálló est-jeink is.

- És a székesfehérvári közönségmikor láthatja legközelebb? Terveink szerint jövő év elejénjövünk le a „Csak egy éjszakára”című estünkkel, amellyel a2004. december 5-i kettős ál-lampolgárságról szóló népsza-vazást követően válaszként készí-tettünk barátaimmal. Sajnos az

üzenet ma is nagyon aktuális. Kezdetben azt gondoltuk,hogy ez a kérdés a határon túliakról szól, s számunkraegyre szívszorítóbb, amikor érezzük, hogy ott tartunk —valójában egyre inkább — saját magunkról kezdünkbeszélni. Felvidékről és Erdélyből is azt hallani, hogy náluka gazdasági felvirágzás egyre jelentősebb, míg itthon,egyre csak süllyedni látszik minden. Így aztán lassan ma-gunkat kezdhetjük siratni. S jönnek hozzánk a határontúlról bennünket, anyaországban élőket megsegíteni.Még ez az abszurd helyzet is előállhat. Van egy „Valljalak,tagadjalak” című estünk is. Ez egy József Attilától szár-mazó gondolat a „Nem emel föl” című költeményéből:„Fogj össze formáló alak, s amire kényszerítnek engem,hogy valljalak, tagadjalak, segíts meg mindkét szükségem-ben.”. Ez az előadás az Istenkeresés útjáról szól. Ateremtéstörténettől és a Paradicsomból történő kiűze-téstől kezdődik, majd egy ívet ír le az Ómagyar Mária-sira-lom és a Halotti beszéden át az Istentől való elszakadásigNietzsche, Hitler, és Sztálin ördögi dolgait is felvillantva.Végül bemutatja, hogy az ember miként próbál mégisvisszakapaszkodni az Isten felé.

- Szücs Gábor -

Beszélgetés Oberfrank Pál színművésszel az adventi jótékonysági esten

8 BÉKESSÉG

2007. október 7-én a Budai úton szolgált iskolánk 3.osztálya. 10 óra előtt gyülekeztünk a gyönyörű temp-lomban. Az első sorokban a gyermekek, mögöttükszüleik, nagyszüleik foglaltak helyet. Az igehirdetés utánaz imádság fontosságáról és áldásairól, versben ésénekszóban tettek bizonyságot tanulóink.

A Bibliaolvasás jelentőségére is felhívták figyelmünket,

amely a hit másik alappillére. Az istentisztelet után egykedves gyülekezeti tag körbevezetett minket a templom-ban, megmutatta és megszólaltatta a harangokat.

Örülünk, hogy így együtt lehettünk a családi isten-tisztelet keretében.

- Balogh Mária Márta -

Mindeddig a hirdetésekben úgy szerepelt egy szol-gálat, hogy „Gyermek megőrzés”. Ez a kifejezés sokszülőnek csak azt mondhatja, hogy ha beadom oda gyer-mekemet, akkor ott vigyáznak rá… Így is van, de nemcsak vigyázásról van szó. Ezért szeretnék beszámolnierről a „Gyermekmegőrzésben” folyó munkáról, ami a10 órás Istentisztelettel párhuzamosan van megtartva,amit mostantól szeretnénk Óvodások Vasárnapi Isko-lájának nevezni! Ebben a szolgálatban hetente válta-kozva, de havonta ismétlődve gyülekezetünk anyukái,óvónői, fiatal lányai vesznek részt.

Az első 10 perces játékrészután (így várjuk össze a gyer-mekeket), külön tematika sze-rint áhítatot tartunk, melynekkeretén belül rövid bibliaitörténeteket tanítunk, éneke-lünk, imádkozunk. A gyer-mekeknek lehetőséget adunkarra, hogy egyedül is imád-kozzanak, vannak, akik élnekis vele.

Tavaly Fazekasné Marikaáltal készített bábokkal bá-boztuk el a Boldogmondá-sokat. Idén a ReménységMagjai Alapítvány Óvodás tananyagát vesszük vasár-napról-vasárnapra. A történetekhez kapcsolódó külön-böző kreatív munkákat készítünk, rajzolunk, színezünk,ragasztunk, vágunk. Ezeket a munkákat hazavihetik akicsinyek, vagy a termet színesítjük velük.

A gyermekek szívesen jönnek, még aki először vona-kodva jön, később megszereti. A Gyülekezetünk gyer-mekei így hétről-hétre együtt vannak, megismerik

egymást. Egymást erősítve figyelnek az Úr Jézusra. In-nen azután továbbmennek majd a Gyermek Isten-tiszteletre, majd a Templomba. Reménység szerint azelhintett mag meghozza a maga gyümölcsét. Ők aleendő ifjúság, és már jó, ha gyermekkorban meg-kapják a lelki alapokat, hogy majd nagyobb korukbanmegerősödve hitben, megtérve, az Úr Jézus áldott gyer-mekei legyenek. Ezek a gyermekek Isten báránykái,akik terelgetésre, Isten szeretetére szorulnak. Éppenezért szeretnénk ezt a szobát, ahol ezek a foglalkozásokfolynak, „Bárányka” szobának nevezni.

Nagyon sok szeretettel hív-juk és várjuk gyülekezetünkóvodáskorú gyermekeit azÓvodások Vasárnapi Iskolájá-ba, a Bárányka szobába!

- Miklósné Márti -

Családi istentisztelet a Budai úti gyülekezetben

Kedves Testvérek, kisgyermekes Anyukák és Nagymamák!Hívogató a gyülekezetünk Óvodások Vasárnapi Iskolájába!

9BÉKESSÉG

Aki még nem tudott róla, ámtudja meg: hogy amikor lent aföldön megszólalnak a kará-csonyesti harangok, odafönt aMennyeknek Országában alegeslegfiatalabb angyalka meg-ráz egy fényes aranycsengőt. Erre a jelre a mennyei palotanagy szárnyas kapui maguktól megnyílnak, s a menny-ország összes népe illő sorban betódul a hatalmas kupo-laterembe, ahol várja őket Jézus Király karácsonyfája.Mikor mindenki együtt van már, akkor az Úr Jézusmegadja a jelt, s a kiválasztott szentek sorjában meg-gyújtják a mennyezetig érő karácsonyfán az emlékezésgyertyáit.

Nagy tiszteltetés ám a gyertyagyújtók sorába kerülni, sfontos hivatal. Mert ezen múlik, hogy kikről emlékezikmeg a mennyország népe azon a karácsonyon. Mikoraztán a gyertyák már mind égnek, akkor az Úr Jézus in-tésére sorra járulnak az ég lakói a karácsonyfához, s ki-kiráaggatja a maga imádságát. Ezeket az imádságokataztán az Úr Jézus megáldja, s a szorgos angyalok nyom-ban aláindulnak velük a földre, hogy szétosszák azokközött, akiknek szólnak. Ezek a soha nem hiába-való, demindig beteljesülő imádságok a mennyek lakóinakajándékai a földi emberek számára. Így ünnepelnekodafönn karácsonyt azok, akik közülünk eltávoztak, tudjaezt mindenki.

De ebben az esztendőben szokatlan dolog történt oda-fönn az égben. Már egy héttel karácsony előtt hírvivőangyalok járták sorra a mennyország lakóit, s tudattákvelök, hogy Jézus Úr parancsára ebben az évben magyarkarácsony lesz odafönn. Ilyesmi még nem történ amiótavilág a világ, hogy egyetlen nép javára tartsák az ünnepet,s méghozzá egy olyan kicsike maroknyi nemzetet tisztel-jenek meg ezzel, mint a magyar. De Jézus Úr így látta il-lőnek és helyesnek, s így is történt.

Mikor aztán megszólaltak odalenn a földön ma este akarácsonyi harangok, egy szeplős arcú, vézna kis angyal-ka, aki még egészen új volt odafönn, rendelkezés szerintkezébe vette a fényes aranycsengőt, hogy megadja vele ajelt. Azonban olyan ijedt és elfogódott volt szegényke anagy megtiszteltetéstől, hogy nyomban el is ejtette a csen-gőt, amiből aztán egy kis bonyodalom származott. Padlótérve a csengő ugyanis élesen felcsengett egyszer, amitől aszárnyas kapuk nyomban nyílani kezdtek. Mivel azonbana csengő nyomban el is hallgatott, a kapuk is abba-hagyták a nyílást, és a kinn várakozók számára csupánegy szűk kis rést hagytak, melyen keresztül csak asoványabbja tudott beférni, a kövérebbje nem. Az újdon-sült kis angyalka pedig úgy megszeppent a magaügyetlenségétől, hogy szégyenében nyomban elszaladt, selrejtőzött a karácsonyfa lehajtó ágai alá!

Az Úr Jézus, látva a bonyodalmat, maga vette fel a csen-

gőt, s megrázta jó erősen, amitőlnyomban szélesre tárultak a ka-puk, s a nép betódulhatott az égikupolaterembe. Jézus paran-csára széles kört hagytak sza-badon a karácsonyfa körül az

égi magyarok számára, akik utoljára vonultak be, ün-nepélyes elfogódottsággal, hogy elfoglalják a megtisztelőhelyet. Mikor aztán mindenki együtt volt, az Úr Jézusmegadta a jelt: gyúljanak hát ki az emlékezésnek lángjai aMagyar Karácsonyfán!

Elsőnek ősz István király lépett a fához s néma méltó-sággal gyújtotta rajta az első gyertyát. Sorra követték azÁrpád-ház tagjai, Hunyadiak, Zrínyiek, Rákócziak, s atöbbiek mind, hosszú sorban. „Pro libertate”, suttogta aNagyságos Fejedelem, s Petőfi Sándor keze reszketettamikor kinyúl a márciusi ifjak emlékének gyertyája felé.

S rendre kigyúlt az egész magyar történelem, s ottragyogott pazar fényben a mennyei palota közepén,egész világ csodálatára. S mikor már minden gyertyaégett a karácsonyfán, előrelépett öreg Csikay Gyuri, esettvállú hajdani kolozsvári cigányprímás, állához emeltekopott hegedűjét, s felsírt a húrokon a magyar „Mennybőlaz angyal.” De olyan szépen, olyan szívfájdítóan, hogymég az Új Jézusnak is megkönnyesedett tőle a szeme, sártatlan kicsi angyalkák a háttérben csupa gyönggyelsírták tele a mennyei padlót. Majd az Úr Jézus jelt adottmegint, s rangsor szerint István király lépett oda elsőneka fához, hogy felaggassa rá a maga ajándékát, földi ma-gyaroknak. Aranytekercsre írott áldásos imádság volt,súlya majd földig húzta le a gyönge ágat. Szent Lászlóvitézi erejét, Zrínyi Miklós bölcs megfontoltságát, RákócziFerenc lelkes hitét, s Petőfi Sándor lángoló szívét aggattaa fára. Úgy megtelt rendre minden ág magyaroknak szólómagyar imádsággal, hogy mire a más nemzetből valóksorra kerülhettek, már csak úgy roskadozott a fa atehertől.

Sok-sok időbe került míg a mennyeknek minden lakójaodajárulhatott a karácsonyfa elé a maga ajándékával.Nemzet még ennyi imádságot nem kapott, amióta a világa világ! Mikor aztán az utolsó imádság is rajta csüngött afán, az Úr Jézus megáldotta valamennyit, s míg a sok népvonulni kezdett újra kifelé a szárnyas kapukon, szorgoskis angyalok nyomban hozzáfogtak, hogy batyuba kösséka sok égi kincset s alászálljanak vele kicsi Magyarhonba.

Végül aztán már csak az égi magyarok álltak ott mégmindig a magyar karácsonyfa körül, imába mélyülten. Azangyalok elhordták már az utolsó ajándékot is, s a gyer-tyák is kezdtek csonkig égni, amikor Úr Jézus szemehirtelen megakadt valami fehéren, a roppant karácsony-fa alsó ágai között. Jobban odanézett s hát bizony egy kisangyalka, aki elejtette az aranycsengőt, kuksolt ott mégmindig nagy ijedten. Az Úr Jézus félrehajtotta az ágakat,

Wass Albert: Magyar karácsony az égben

10 BÉKESSÉGBÉKESSÉG

Elhangzott a karácsonyi történet és a meghitt kará-csonyi ének. A kicsik elmondtak egy-egy verset, éneket.A gyertyák meleg fényét a meggyújtott lámpák oltottákki. Nagy lett a zsibongás, hisz most dől el, ki kezdheti alepedővel letakart ajándékhalomból megkeresni asajátját. Egyáltalán nem mindegy egy tizenegy tagúcsaládnál, hogy kire, hányadikként kerül sor. Hurrá!Idén a kicsiknél kezdjük... Csak Hanna állt csendesen,mosolyogva. Ő már tudta milyen meglepetés vár rá.Szeptemberben, amikor leadta a fuvoláját a zene-iskolában, keservesen sírt. Mától otthon sem gyakorol-hatok. Talán soha többé nem lesz fuvola a kezemben! –gondolta magában. De kár, hogy az új iskolámórarendje miatt nem járhatok többé zeneiskolába. Abúcsú nagyon fájdalmas volt. Édesanyja hiába vigasz-talta, a seb csak lassan gyógyult. Néhány nap múlvaegy ismerős, nagyon jutányos áron, megvételre ajánlottegy fuvolát édesanyának. Mit tegyek? Megvegyem, denincs ennyi félretett pénzünk. Szabad kockáztatnom acsalád költségvetését egy ilyen vétellel? Mit szól hozzá aférjem? Ez a válaszod az imámra, Uram, vagy csak azén kívánságom? A válasz egy ismerősön keresztül

érkezett, aki Hanna fuvolájára adott pénzt. A fuvolatehát gazdát cserélt, és a terítők között csendben lapult,karácsonyra várva. A baj akkor történt, amikor Hannaegy ünnepi ebédhez terítőért nyúlt a szekrénybe. Kezeegy lapos fekete tokba ütközött. Megtörténhet ma is az,amit Ézsaiás leírt (65,24.): "Mielőtt kiáltanának, énfelelek, ők még beszélnek és én már meghallgattam." –töprengett Hanna magában.

Ma, karácsony este Hanna arra riadt fel gondo-lataiból, hogy reá került a sor. Most neki kell kibontaniaaz ajándékot. Kezébe vette a szeretett hangszert.Óvatosan összerakta, bemelegítette. Mi legyen az elsődallam ezen a karácsonyi hangszeren? Halkan, előszörbizonytalanul csendült fel a "Csendes éj..." dallama.Hiszen a legnagyobb ajándék ma nem a fuvola, hanemKrisztus, aki megszületett! Aki nemcsak a pásztoroknakszületett meg, hanem váltsághalála által Hannát is meg-tisztította bűneitől. Hirdethet-e szebbet a karácsonyihangszer, mint: Krisztus megszületett! Krisztus megsza-badít!

- Draskóczyné Kati -

s kézenfogva elővezette onnan a szeplős kicsike angyalt."Hát te minek bújtál oda?" kérdezte tőle, mosolyogva.„Restellem magamat” vallotta be a szeplős, „elejtettemvolt azt a csengőt, lássa”. „Oh, hát te voltál az!” nevetettaz Úr. „Ne búsulj semmit, megtörténik az ilyesmi mássalis. De téged nem láttalak eddig. Mi a neved? Honnan jöt-tél s mikor?” „Katinka a nevem, s Budapestről jöttem”felelte a vézna, szeplős kicsi angyal, „November ne-gyedikén, Uram!”

Néhány pillanatig mély-mély csönd volt a nagy kupo-lateremben. Az égi magyarok mind a vézna kicsiangyalkát nézték, s valamennyinek könnyes volt a szeme.Aztán Jézus szelíd hangja törte meg a csöndet. „Isten ho-zott Katika," mondta jóságosan, s keze gyöngéden megsi-mogatta a kis szöszke fejet, „aztán küldtél-e te is ajándékotBudapestre a tieidnek?” „Küldtem, Uram.” Felelte Kati-ka, s elpirult a szeplői alatt. „Aztán mit küldtél?” kíván-csiskodott az Úr Jézus, „Szép ünnepi imádságot szüleid-nek, kis testvérkéidnek?” A kicsi angyal képe még piro-sabbra gyúlt. „Nem imádságot küldtem” vallotta be szé-gyenkezve. Az Úr Jézus igen nagyon elcsodálkozott.„Nem-é? Hát mi egyebet lehet küldeni innen?” „Kenye-ret,” felelte szepegve Katika, „szép, fehér égi kenyeret.Minden nap félretettem, amit nekem adtak itt. Hiszen én

kapok még máskor is.” tette hozzá bizalmasan, „S hanem, hát az se baj. De odalent Budapesten nincsen fehérkenyér régóta már.”

Mély döbbent csönd volt, szentek, angyalok pisszenni semertek.

Hiszen ilyesmi még nem történt emlékezet óta, hogyvalaki kegyes imádság helyett kenyeret küldött volna alá amennyországból.

Aztán az Úr Jézus lehajolt, s homlokon csókolta a kicsilányt. „Jól tetted, Katika!” , mondta halkan, s lopvakitörölt egy tolakodó könnycseppet a szeméből, „sokszora kenyér a legszebb imádság. Én is azt adtam egyszer azén népemben, amikor lenn jártam a Földön. Kenyeret.”

Valahol a meghatottan álló magyarok sorában egy öregmamából kitört az elfojtott zokogás. Katinka kitéptemagát az Úr Jézus karjaiból, odafutott az öregasszonyhozés két vézna karjával átölelte. „Ne sírj, mama,” kiáltottahangos csengő angyalka-hangon, mely egyszeribebetöltötte az egész mennyországot, „anyuék neméheznek többet odalent! A mennyei kenyér, amit küldtem,meglásd, eltart sokáig!”

Az Úr Jézus mosolygott. S mosolyától, bizony, akárhiszik, akár nem: nyáriasan kisütött a nap Magyarországfölött!”

A fuvola

11BÉKESSÉG

- karácsonyi képeslapok,- ajándékozni való termékek,- igés matricák, zsebnaptárak,

- asztali – és fali naptárak, - hit ébresztő és építő kiadványok, könyvek,- zenés CD-k és kazetták

A Széchenyi utcai gyülekezetünkben a két istentiszteleti alkalmat követően:

Adventi iratterjesztés

Az evangéliumról2.4 Isten a Jézusban hívőnek Jézusigaz és szent voltát tulajdonítja, ésJézus képére formálja.A Jézusban hívőnek egyfelől Jézus igaz ésszent volta adatik egyszer és mindenkorra(Zsid. 10, 14; 1 Kor. 1,30), másfelől aLélek elkezdi benne megszentelő mun-kálkodását: Krisztus képére formálja (Ef. 2. fejezet, Fil. 1, 6; Gal 3, 1-5, 5,22-25;2 Kor 3,16-18). Isten Szentlelkével aszívébe írja törvényeit (Zsid. 10,15-17),hogy a lélek akarata, és ne testi vágyai sz-erint éljen (Róm 6, 11, 12, 1-2; Gal. 5,13,19-25; Ef. 2, 1-3; 1Pt. 4, 1-4; 2 Pt. 1,3-4, 2,18-22).Újjáteremtetésünk lelki (Jn. 3,6-8), így a test még bűnrehajlik (Róm. 7. rész). Lényünk teljes megváltását, megdi-csőülését még várjuk (Róm 8,23-24; 1 Kor. 15. fejezet;2 Kor 4, 16; Fil. 3, 20-21; 1Jn. 3, 1-3).

2.5 Az üdvösség kizárólag Jézus személyéhez éstettéhez van kötve.Üdvösségünk már 2000 évvel ezelőtt elvégeztetett (Jn 19,30). Isten felkínált kegyelme kész helyzet (Ef. 2,8-11),amelyet csak elfogadni, vagy elutasítani lehet. Nem üd-vösségünkért szolgáljuk Urunkat, hanem hálából, azért,mert üdvözülünk (Fil. 2,12-13; Jak. 2, 14. 22. 26; Ef. 2, 10;

1 Pt. 1, 5-9; Zsid. 10, 14). Az üdvösségegyedül Jézus személyéhez: az Ő szavaihozés tettéhez van kötve (Jn 5,22-23, 14, 6;Csel. 4, 12; 1 Kor 15, 1-11; 1 Tim, 2, 5)

Tévhit: Jézus nem a Krisztus, nem ő volta megígért Messiás; Jézus Krisztus csakegy a megváltók sorában; helyette an-gyalok vagy emberek közvetítenek Isten ésember között; nem személyesen ő magajön vissza, hanem XY – ként; már vissza-jött, de láthatatlanul; az üdvösséghez nemvolt szükség Jézus váltsághalálára; Jézusváltsága nem teljes, kiegészítésre szorul,

az üdvösség Jézus életének utánozásával, szolgálattalkiérdemelhető, megszolgálható; az üdvösségnek fokozati,az üdvözülőknek osztályai vannak; a halál után is lehetüdvözülni, vagy halottakat lehet helyettesítő szertartá-sokkal üdvözíteni; az üdvösség feltétele: egy papi hierar-chia közvetítése, szertartásai vagy egy szertartási mód,vagy egy bizonyos gyülekezeti forma, vagy egy bizonyostörvények, szokások betartása, vagy egy karizma birtok-lása, vagy az e feltételeket egyedül teljesítő – közösségbenvaló tagság.

(Forrás: Szalai András: „Más Jézus, más lélek, másevangélium” című kötete alapján- Harmat kiadó)

Bibliaismereti sorozat III. rész

KözleményTájékoztatjuk Kedves Testvéreinket, hogy Urunk nagy kegyelméből gyülekezetünk ismét képes volt teljesíteni aGyülekezeti Központ 2007. év végig esedékes nagykölcsön részletének törlesztését. Ez úton is kifejezzük hálánkat, köszönetünket mindazok számára, akik szívükben indítást kaptak arra,hogy adományaikkal hozzájáruljanak e teher vállaláshoz. A Nagykölcsön további törlesztése a szokásosfélévenkénti rend szerint halad tovább, a következő határidő 2008. június 30-a.

- Gyülekezetünk vezetősége -

A gyülekezeti újságban a Bibliaismereti sorozat újabb részeként az evangélium lényegét és hitigazságaittekinthetjük át.

12 BÉKESSÉG

Gyülekezeti részeink állandó alkalmai

8000 Székesfehérvár, Széchenyi utca 16.Hivatali órák:

Hétfőtől - Péntekig: 8,30 - 12,30; Vasárnap: 8,30 -10,00 11,00 -12,00Tel.: 22/312-785; Fax: 22/398-719;

Mobil: 30/630-8801; e-mail: [email protected] Internet: www.albaref.hu

Lelkipásztorok: Somogyi László lelkészi elnök; László Tibor;

Beosztott lelkészek:Farkas Balázs, Végh Mihály

Diakónus: Somogyiné Gyüre MáriaAdminisztrátor: Schvanner Istvánné

Bankszámla szám:UniCredit 10918001-00000021-42850004

Lelkészi Hivatal

Tanítvány Református Oktatási ésNevelési Alapítvány:

8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 16. Tel.: 22/312-785

Bankszámla szám:OTP 11736006-20349613Adószám (Szja 1%-hoz):

18492532-1-07Református Egyház technikai száma:

(Szja 1%-hoz): 0066

KÖZCÉLÚ ALAPÍTVÁNYUNK

Olajfa Református Óvoda:8000 Székesfehérvár, Horvát I. u. 1.

Tel.: 22/316-378 e-mail: [email protected]

Vezető óvónő: Csóka Györgyné

Református Általános Iskola:8000 Székesfehérvár, Széchenyi út 20.

Telefon: 06-22/310-018 e-mail: [email protected] Igazgató: Pojányi Balázs

INTÉZMÉNYEINK ELÉRHETŐSÉGEI

Köszönet és hála minden szülőnek és egyháztagnak,akik az intézményi pártoló tagsághoz csatlakoztak, il-letve mindazoknak, akik adományaikkal segítették in-

tézményeink működését! Szeretettel kérjük, hogy teljesít-sék folyamatosan ígéretüket, mert csak így biztosítható

iskolánk, illetve óvodánk zavartalan fenntartása. Az egyházközség csak rövid távon tudja megelőlegezni a

működéshez a normatíván felül elengedhetetlenül szükséges összegeket.

A Gyülekezeti Központ kölcsönének törlesztésére szántadományokat az alábbi bankszámlára várjuk köszönettel:

UniCredit 10918001-00000021-42850004

BÉKESSÉGA SZÉKESFEHÉRVÁRI REFORMÁTUS

EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA

Az újság megjelenik évente 6 alkalommal.Felelős szerkesztő: Somogyi László

Szerkesztő: Szűcs GáborNyomdai munkák: Duna-Print Kft.

Felelős vezető: Farkas István

Letölthető igehirdetések Mp3 formátumban! www.albaref.hu

Széchenyi utcaVasárnap:08:30 Istentisztelet (A három nagyünnepen: 08:00)10:00 Istentisztelet, gyermek-istentisztelet

ovis istentisztelet;11:30 Énekkari próba17:00 Istentisztelet (Nyári időszámítás alatt 18:00)

Ünnepnapokon és a hónap utolsó vasárnapjándélelőtt úrvacsorás istentiszteleteket tartunk.

Hétfő: 17:00 Szenvedélybetegek bibliaórája (Kék Kereszt csoport)Keddenként:első kedd: „Egymás terhét hordozzátok" imaóramásodik: Presbiteri bibliaóraharmadik: Jegyesoktatás és/vagy keresztelői előkészítőnegyedik: Munkaközösségek, bizottságok tagjainak bibliaórájaSzerda 09:30 Baba-mama kör (minden hónap 1., 3. és 5. szerdáján)Csütörtök 16:00 Gyülekezeti bibliaóraCsütörtök 19:00 Gyülekezeti bibliaóra

(előtte fél héttől imaközösség)Péntek 18:00 Felnőtt konfirmációi óraPéntek 19:00 Húszon túliak köreSzombat: 17:00 Ifjúsági körSzombat 18:30 Énekkari próbaMinden hó 2. keddjén 16:45 Fiatal nők köre Minden hó 1. szerdáján 15:00 Nyugdíjas lekész házaspárok,

illetve özvegyek bibliaórája a Gyülekezeti Központban Minden hó 2. vasárnapján Teázás a 10 órás istentisztelet

után az udvaron vagy a Gyülekezeti Központban Minden hó 3. vasárnapján 15:00 Családos délután a

Gyülekezeti Központban Minden hó utolsó vasárnapján 17:00 A vígasztalás

evangéliuma - istentisztelet gyászolóknak

MaroshegyVasárnap: 09:00 Istentisztelet az ImaházbanKedd: 16:00 Házi BibliaóraSzerda: 18:00 Bibliaóra az Imaházban

Budai útVasárnap: 09:00 Ifjúsági óraVasárnap: 10:00 IstentiszteletVasárnap: 10:00 Gyermek foglalkozásCsütörtök: 15:00 Asszonykör Csütörtök: 17:00 Bibliaóra