Belügyi-rendészeti

Ismeretek II.

Készült a TAMOP 2. 2. 3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK (www.ortiszk.hu) megbízásából Budapest 2011.

SZERZŐK

Dr. Pokker Zoltán(I., II., III., IV. fejezet)

Barkóczi Elviravezető főtanácsos

BelügyminisztériumOrszágos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Cse+ó Károlykörnyezet és tűzvédelmi mérnök

BelügyminisztériumOrszágos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

(V., VI., VII., VIII., IX. fejezet)

SZERKESZTÉS ÉS UTÓMUNKÁK

Re-Doctum Kft.

4 5

TARTALOMJEGYZÉK

I. A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ ÁLLAMI FEGYVERES RENDVÉDELMI SZERVEK 4

1. A fegyveres rendészeti szervek csoportosítása 51.1. A rendőrség 61.2. Terrorelhárítási Központ 111.3. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ 131.4. A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása 131.4.1. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 141.4.2. Az Információs Hivatal 151.4.3. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 151.5. Nemzeti Adó- és Vámhivatal 171.6. Nemzeti Védelmi Szolgálat 191.7. A büntetés-végrehajtás szervezete 20

II. EGYÉB NEM FEGYVERES RENDÉSZETI SZERVEK 212.1. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 222.2. Nemzeti Közlekedési Hatóság 232.3. Más rendészeti jogkörrel bíró szervek 24

III. A RENDVÉDELEMI PÁLYA – SZAKMA ÉS HIVATÁS 253.1. A hivatásos állományba történő felvétel feltételei 253.2. A felvételt befolyásoló egyéb tényezők 433.3. A szakma küszöbén 493.4. A katasztrófavédelem sajátos szabályai 55

IV. MIT TEGYEK, HA 584.1. Közlekedési balesetek 584.2. Vízi balesetek 604.3. Bűncselekmények 614.4. Internet 65

KATASZTRÓFAVÉDELEMV. BEVEZETÉS 69VI. A KATASZTRÓFA FOGALMA, A KATASZTRÓFAVÉDELEM

SZERVEZETI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 696.1. A katasztrófa és a kapcsolódó fogalmak 726.2. A minősített időszakok 776.3. Katasztrófák csoportosítása kiterjedésük és eredetük szerint 796.3.1. Természeti katasztrófák 796.3.2. Civilizációs katasztrófák 826.4. Leggyakrabban előforduló természeti katasztrófák 876.4.1. Árvíz, belvíz 876.4.2. Földrengés 896.4.3. Földcsuszamlás 946.4.4. Cunami (szökőár 946.4.5. Vulkánkitörések 956.4.6. Erdőtüzek 966.4.7. Rendkívüli időjárás 98

VII. A POLGÁRI VÉDELEM 1017.1. A polgári védelmi feladatok 1047.2. A polgári védelmi szervezetek létrehozása és megalakítása,

rendkívüli feladatok 1077.3. Leggyakoribb veszélyhelyzetek 108

VIII. A TŰZOLTÓSÁG 113 8.1. A tűzoltóság szervezeti rendszere 1138.1.1. A hivatásos állami tűzoltóság 1148.1.2. Az önkormányzati tűzoltóság 1168.1.3. Az önkéntes tűzoltóság – önkéntes tűzoltó egyesületek 1178.1.4. A létesítményi tűzoltóság 1178.2. Tűzoltás 1208.3. A tűzoltóság hatósági tevékenysége 121

IX. MIT TEGYEK, HA 1249.1. Árvíz, gátszakadás 1249.2. Földrengés 1279.3. Cunami 1319.4. Szélsőséges időjárási viszonyok 1329.5. Nukleáris veszély 1389.6. Lakástűz megelőzése, mit tegyünk lakástűz esetén 141

Források

7

I. A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ ÁLLAMI

FEGYVERES RENDVÉDELMI SZERVEK

Napjainkban szinte magától értetődő, hogy az állam garantálja minden polgárának, a te-rületén tartózkodó más személyeknek a nemzetközi szerződésekben és hazai Alaptörvé-nyünkben megfogalmazott jogaik érvényesülését.

Az állam egyik alapvető kötelessége e tekintetben a rend védelme. Ahogyan azt korábban megismertük, egyes állami rendvédelmi szerveket a fegyveres jelzővel illetjük. Azon túl, hogy az állami rendvédelem sajátosságát a fegyveres jelleg jelenti, számos, feladatában elkülönülő szervezet végzi ezt az összetett tevékenységet. Gondolkodjunk el azon, hogy az utca rendjének fenntartása, az ismeretlen bűnelkövetők személyének felderítése és el-fogása, vagy akár a büntetésüket töltő elítéltek felügyelete, de az országunk biztonságát garantáló információk megszerzése, őrzése milyen összetett tevékenységet és szervezet-rendszert igényel.

Alkotmányos berendezkedésünk ennek a sokrétű feladatnak a megvalósítását a Kor-mányra, mint a végrehajtó hatalom letéteményesére bízza.

g A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályok-nak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek működését, feladatát törvények és más jogszabályok határozzák meg. Ezeken keresztül szavatolható, hogy e szervek feladataikat a törvényes cél érde-kében, és csak a jogszabályokban meghatározott módon láthatják el. Létrejöt-tük, működésük szintén jogszabályon alapul.

Magyarországon elsősorban a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szer-vek végzik az állam és az állampolgárok biztonságának védelmét, de kifejezetten a Kor-mány irányítása alá tartozó szervek is működnek.

A Belügyminisztérium vezetését a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök által ki-nevezett belügyminiszter végzi. Rendészeti tevékenységi körében irányítja a rendőrséget, a bűnügyi szakértői és kuta-tó tevékenységet, a büntetés-végrehajtás szervezetét, valamint jogkörében eljárva az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, a Terrorelhárítási Központot, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot és a Nemzeti Védelmi Szolgálatot is. Természetesen sokkal szélesebb a miniszter feladatrendszere, jóval össze-tettebb, így meg kell említeni például a katasztrófavédelemért, illetve a menekültügye-kért és idegenrendészetért való felelősséget.

Más miniszterek tevékenységi köre is kiterjed egyes elkülönült rendvédelmi szakterüle-tek irányítására, amelyeket jogszabályok határoznak meg.

1. A fegyveres rendészeti szervek csoportosítása

A kormányzati közigazgatás hatékonyságának elősegítése érdekében folyamatos tö-

8 9

szerve. Irányítását a rendészetért felelős belügyminiszter végzi. Felada-tát tekintve mind az Alaptörvény, mind pedig a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény tartalmaz rendelkezéseket.

Ennek értelmében a Rendőrség feladata a közbiztonság és a közrend védelme, az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a terrorizmus elleni küzde-lem és a törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés.

A rendőrség törvényes feladatai ellátását különböző szervei biztosítják. Egy-egy szerv sajátos feladatrendszerrel, kiképzett hivatásos állománnyal rendelkezik. A hármas tago-lódás nem jelent szakmai különállást. Ahogyan az ábra is szemlélteti, szakmai átfedések és együttműködés jellemzi az egyes szerveket.

általános rendőrségi feladatok ellátása

terrorizmuselhárítása

belsőbűnmegelőzés és

bűnfelderítés

A rendőrség az alkotmányos értékek és az állampolgári jogok védelme érdekében sokszí-nű tevékenységet lát el. Célszerű ezeket a feladatokat rendszerezni, mely alapján a követ-kező feladatköröket nevesíthetjük:

bűnmegelőzésibűnüldözésiállamigazgatásirendészeti feladatkör

A rendőrség feladatainak meghatározásakor a rendőrségi törvényt indokolt segítségül hívni, amely összefoglalja azokat a tevékenységeket, amelyeket egyes rendőri szervek fel-adatkörükben gyakorolnak.

rekvés észlelhető a jogalkotók részéről. Nincs ez másképpen a rendészeti szervek, mint a végrehajtó hatalom meghatározó egységei tekintetében sem. Jelen struktúrájában az alábbiakban összegezhetjük a legfelsőbb szintű irányítás csúcsszerveit.

- a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető miniszter irányítása alá tartozik - Nemzeti Adó- és Vámhivatal

a Belügyminisztérium, így a belügyminiszter irányítása alá tartozik:

Főigazgatóság és az irányítása alá tartozó szervek

és az irányítása alá tartozó szervek

Koordinációs Központ

g A Külügyminisztériumot vezető miniszter irányítja az Információs Hivatalt.

A felsorolt szervezetek többsége közösségi akarat alapján, törvény által történt felhatal-mazás szerint fegyveres jelleggel végzik tevékenységüket. A fegyveres jelleg meghatáro-zása érdekében segítségül kell hívni az 1996. évi XLIII. törvény rendelkezését, mely már elnevezésében is útmutatást ad a fegyveres szervek meghatározásához. Eszerint fegyve-res rendvédelmi szerv a rendőrség (Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védel-mi Szolgálat), a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hivatásos állománya.

Az állampolgárok ügyeinek intézése során óhatatlanul felmerül az állami akarat akár kényszer általi megvalósítása. Az esetek többségében ez nem minden esetben jár azon-ban erőszakkal, de különösen az élet vagy a testi épség megóvása érdekében a kényszerítő eszköz végső esetben akár a fegyveres jelleget hordózó fegyverhasználat lehetőségét is jelenti.

Számos olyan szervezet működik Magyarországon, amely állami akaratot érvényesít és ennek során hatósági jogkört gyakorol. Különbség csupán a kényszer formájában van. Bizonyos szervek döntéseiket az állami akaratot adók, bírságok, végrehajtandó határo-zatok, végzések formájában testesítik meg, melyek kötelezettséget rónak azokra, akikre rendelkezést tartalmaznak. Ilyen szerv például a Nemzeti Adó-és Vámhivatal az adó-igazgatási tevékenysége során, vagy akár a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is.

A továbbiakban ismerjük meg az egyes szerveket és tevékenységüket.

1.1. A rendőrség

A rendőrség Magyarország alkotmányos alapokon nyugvó állami fegyveres rendvédelmi

10 11

Mondjon példákat lakókörnyezetében megvalósuló egyes tevékenységi körök során ellátott feladatokra!

A rendőrség általános bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti felada-tain túl - idézve a törvény szövegét - védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiz-tonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekményekkel szemben, azonban szükség esetén felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. Feladata során tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. A felsorolt feladatok mindegyike alapérték, amely a valóságban egy-egy – a későbbiekben megismerhető – rendőri intéz-kedésben ölt testet.

g A rend és biztonság megteremtése, fenntartása, mint egy speciális állam által nyújtott szolgáltatás, azonban napjainkra már nem kizárólagos rendőri te-vékenység. A rendőrség együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szer-vekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok önszerveződő közösségeivel. Számos esetben segítséget nyújt az állami és a helyi önkormány-zati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához, vagy támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét.

Értelmezze az alábbi jogszabályidézetet, és fogalmazza meg saját szavaival, hogy mi-lyen együttműködési, tájékoztatási kötelezettség terheli a rendőrséget!

„8. § (1) A rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendőri szerv létesítéséhez és megszüntetéséhez előzetesen ki kell kérni az érintett települési, Budapes-ten a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testületének a véleményét.

(2) A rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendőri szerv ve-zetőjének kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri az illetékességi területen működő települési - Budapesten a fővárosi kerületi - önkormányzatok képviselő-testületének a véleményét...

(3) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a megyei (fővárosi) önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja.

(4) A rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendőrkapitányság ille-tékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. A megyei (fővárosi) önkormányzat felkérésére évente a rendőr-főkapitány vagy kijelölt helyettese számol be….

(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a (4) bekezdésben foglal-takon kívül is tájékoztatja az önkormányzatot, ha a lakosság széles körét érintő rendőri intézkedést tervez végrehajtani, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az intézkedés eredmé-nyességét.

Tekintsük át ezt az összetett feladatrendszert!

Általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorolva végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését.

Általános szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysérté-sek megelőzésében és felderítésében.

Ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgal-mazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, engedélyezi és fel-ügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet.

Ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti,- valamint közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat.

Gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagja-inak személyi védelméről, védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából külö-nösen fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket.

Büntetés-végrehajtási feladatokat lát el.

Ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a veszély-helyzet és a katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rend-védelmi feladatokat.

Őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlé-pését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat, és ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat.

Elvégzi az e törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzést.

Felderíti a Magyar Köztársaság területén tevékenykedő terrorszervezeteket, megaka-dályozza, hogy e szervezetek bűncselekményeket kövessenek el, megakadályozza, hogy a Magyar Köztársaság területéről bármilyen szervezet, magánszemély terrorszervezet működését anyagi források biztosításával, vagy bármely más módon elősegítse.Elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Eu-rópai Unió kötelező jogi aktusából és nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat, valamint részt vesz az ENSZ, az EU, az EBESZ és a NATO keretében szervezett, illetve nemzetközi szerződés alapján a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban.

Figyelje meg az Országos Rendőr-főkapitányság szervezeti ábráját! Próbálja megke-resni az ábrában elnevezésük szerint azokat a szerveket, amelyek a rendőrség felsorolt törvényes feladatait látják el!

12 13

Ugyancsak feladata, hogy a rendvédelmi szervek felkérésére a bűncselekmény elköveté-sével gyanúsítható fegyveres vagy felfegyverkezett személyeket elfogja, de más személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítása is a tevékenységi körbe tartozik.

Kutasson fel az Internet segítségével olyan rendőrségi intézkedéseket, melyeket TEK állománya hajtott végre!

A közjogi méltóságok közül védi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt.

A TEK felderítési, elhárítási és bűnüldözési tevékenysége során, ha bűncselekmény el-követésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz az illetékes nyomozó ható-ságnál vagy az ügyészségnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet – Természettudományok a bűnüldözés szolgálatában

Az egyes miniszterek feladat- és hatásköréről szóló jogszabály a belügymi-niszter irányítása alá vonja a bűnügyi szakértői és kutató tevékenységet.

A Budapesten működő Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet-ben orvosok, mérnökök, biológusok, vegyészek, fizikusok, technikusok és különböző szakterületek specialistái dol-goznak. Az igazságügyi szakértők munkájának célja, hogy a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek nyomon követésével, azokat felhasználva készítsék el szakvéle-ményeiket. A független és objektív vélemények segítik a múltban megtörtént események rekonstruálását.

A szakértők a nyomozó hatóságoktól, és az igazságszolgál-tatás különböző szereplőitől kapnak felkéréseket különle-ges szakértelmet igénylő kérdések megválaszolására.

Az intézetben történik a bűncselekményekkel összefüggésben beszerzett nyomok vizs-gálata, de a kábítószerek elemzése és véralkohol vizsgálat is.

1.3. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ

A Központ létrehozását a szervezett bűnözéssel összefüggő információk gyors és cél-irányos áramoltatása, a beszerzett adatokra történő mihamarabbi reagálás, valamint a bűnüldöző szervek tevékenysége során jelentkező párhuzamosságok felszámolása indokolta.

(7) A (4) bekezdésben foglaltakon kívül a határrend és határőrizet helyzetéről, valamint a határforgalom alakulásáról

a) a határterülettel érintett területi önkormányzatok és megyei jogú városok közgyűlését a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese évente,

b) az illetékességi területén lévő települési önkormányzat képviselő-testületét a rendőrka-pitány, a határrendészeti kirendeltség vezetője vagy kijelölt helyettese felkérésre tájékoz-tatja….”

(1994. évi XXXIV. tv. a rendőrségről)

Kutasson fel minél több olyan nemzetközi szervezetet az Internet segítségével, ahol a Magyar Köztársaság Rendőrsége képviselteti magát!

A határokat átívelő, nemzetközi bűnözés mára már nem ismeretlen fogalom.

Ahhoz, hogy eredményesen lehessen felvenni a harcot a jelenség ellen, a magyar rend-őrség is együttműködik más külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel. A gyors információáramlást, a hatékony, együttes fellépést biztosítja, hogy rendőrségünk tagja több nemzetközi igazságügyi szervezeteknek.

Mára már részét képezi ennek az együttműködésnek, hogy magyar rendőr külföldön, de rendőrségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja a Magyarország területén törvényben, illetve nemzetközi szerződésben meghatározott rendőri tevékeny-séget végezzen.

1.2. Terrorelhárítási Központ

Napjainkra alapvetően megváltoztak a biztonság, a nemzetbiztonság feltételei. Az államokat érintő biztonsági fenyege-tések között mára a terrorizmus lépett első helyre. A rendvédelmi szerveknek terrorszervezetekkel és a földrajzilag távolabbi pontokon működő csoportok együttműködésével is számolni kell.

A Terrorelhárítási Központ az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a belügyminiszter irányítása alatt működő rendvédelmi szerv. Feladata a súlyos, terrorista jellegű bűncselekmé-nyek felderítése és megszakítása, mint a terrorcselekmény, emberrablás, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hata-lomba kerítése.

14 15

A belügyminiszter felelős – a hírszerzési tevékenység kivételével – a polgári nemzetbiz-tonsági szolgálatok irányításáért.

1.4.1. Az Alkotmányvédelmi Hivatal

A Magyarország szuverén állam, melynek tiszteletben tartása minden más államnak a kötelessége. Politikai, gazdasági függetlenségünk védelme alkotmányos értékeink mel-lett az állam kiemelkedő feladata.

A világtörténelem során minden korban jellemző volt az államok létét, biztonságát veszélyeztető vagy sértő szándék. Ezek elhárítása, akár belső, akár külső törek-vésről is legyen szó a stabilitás érdekében elsőrendű tevékenység. Hazánkban az Alkotmányvédelmi Hivatal feladata ez a tevékenység, de munkájuk kiterjed a ter-rorcselekmények, a fegyver- és kábítószer kereskedelem feltérképezésére is.

Sajátos feladatát képezi a hivatalnak a központi államhatalmi és kormányzati tevékeny-ség szempontjából fontos szervek és létesítmények biztonsági védelme, a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladata.

1.4.2. Az Információs Hivatal

Napjainkban globális és regionális válságok mellett minden államnak számolnia kell a nemzetközi szervezett bűnözés, a terrorizmus vagy a tömegpusztító fegyverek kereske-delméből eredő veszélyekkel.

Az Információs Hivatal (IH) olyan polgári hírszerző szolgálat, amely elsődlegesen az országhatáron kívül tevékenykedik. Külföldre vo-natkozó, vagy külföldi eredetű bizalmas információk megszer-zésével segíti elő a Magyar Köztársaság nemzeti érdekeinek érvényesülését, és működik közre az ország szuverenitásának biz-tosításában és alkotmányos rendjének védelmében.

A megszerzett információk a kormányzati döntések megalapozását szolgálják. A Kor-mány meghatározza azokat a témákat, amelyekről a hírszerzés útján tájékozódni kíván. Ezek alapján az Információs Hivatal - különleges eszközrendszere révén - olyan adato-kat, értesüléseket, dokumentumokat szerez, amelyek a hivatalos csatornákon egyáltalán nem vagy csak korlátozottan ismerhetők meg.

1.4.3. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

Az állam által garantált rend védelmének egyik jelentős forrása az információszerzés. Mint láttuk, több szervezet is végzi ezt a tevékenységet, mely jellegénél fogva titkosságot feltételez. Hazánkban ez a titkos tevékenység törvény által jól körül írt, szigorú feltéte-lek megléte garantálja az állampolgárok alapjogainak védelmét. Az NBSZ a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés különleges eszkö-zeivel és módszereivel szolgáltatásokat teljesít a törvény által erre feljogosított szervek

A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezet többségében hivatásos személyi ál-lománnyal működő központ, mely elsődlegesen elemző és értékelő munkát végez. A megszerzett és kiértékelt információkat továbbítja azoknak a nyomozó és felde-rítő szerveknek, amelyek illetékesek az információk alapján az ügyek lefolyta-tására.

g A működését szabályozó törvény indoklása utal a társadalmi elvárásra, mi-szerint a Központ alapvető feladata „…a közrendet, közbiztonságot, vagyonbiz-tonságot, egyéb kiemelten védett jogi tárgyakat súlyosan sértő, veszélyeztető, szervezetten elkövetett bűncselekmények felderítésének, megszakításának, megelőzésének elősegítése, az ezek ellen folytatott harc hatékonyságának jelen-tős növelése.”

A nemzetközi mintára létrehozott Központ arra a külföldi tapasztalatra épül, mely sze-rint a bűnüldözésben feladatot ellátó szervezeteknek viszonylag nagy a számuk és szét-tagoltak. A párhuzamos bűnügyi felderítés kiszűrése, illetve az adatok összevetése a hu-mán és az anyagi eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodást teszi lehetővé.

A Központ a bűnöző csoportok feltérképezésével, egymáshoz való viszonyuk elemzésé-vel, azok jogellenesen megszerzett javainak legalizálását szolgáló gazdálkodó szerveze-tek, vállalkozások működésének felmérésével, értékelésével az ilyen szervezetek struk-túrájának szétzilálását, bomlasztását is elősegíti.

1.4. A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

Nemzetbiztonságunkkal összefüggő feladatokat Magyarországon az Információs Hiva-tal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal, a Katonai Biztonsági Hi-vatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el. Együttesen nemzetbiztonsági szolgá-latoknak nevezzük őket. Mindegyik szerv a Kormány irányítása alatt áll, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkezik.

Az Információs Hivatalt, az Alkotmányvédelmi Hivatalt, - mely korábban Nemzet-biztonsági Hivatal elnevezéssel működött - és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot együttesen polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak nevezzük.

Alkotmányvédelmi Hivatal címere

16 17

1.5. Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Az ország gazdasági működésének elengedhetetlen feltétele, hogy az állami kiadások fedezésére bevételeket biztosítson, mely igényét hagyományosan adókból, vámokból, bírságokból elégíti ki. Ezt a feladatot történelmileg az erre a célra létrehozott adó, illet-ve vámhatóság látja el. Mindamellett indokolt, hogy egyes pénzügyi és más kapcsolódó bűncselekmények felderítése hatékonyan történjen az erre a célra létrehozott bűnügyi szervezetrendszer segítségével.

A hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítés érdekében Magyarországon az adó- és a vám-igazgatás szervezeti integrációjára került sor.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal valamint a Vám- és Pénz-ügyőrség összevonásával létrejövő új szervezet a hatékonyság és költ-ségtakarékosság elvére épít, mely célul tűzte ki az állam adó- és adójellegű bevételeinek teljes körű kontrollját és védelmét.

Egységes és egyszerűbb eljárási formák bevezetésével, az egy helyen való érdemi ügyin-tézés lehetőségének megteremtésével egyszerűsödik az adminisztráció, átláthatóbb a szervezet.

A korábban létező adónyomozói intézményrendszer visszaállításával a költségvetést súlyosan károsító, büntetőjogi eszközökkel szankcionálandó adózói magatartá-sok feltárása, szankcionálása és visszaszorítása a célja a szervezetnek, ezért az adóhatóság és az adónyomozók közötti együttműködés újra kialakításra került.

Kezdeményezzenek beszélgetést, és érveljenek az állam pénzügyi bevételeinek hatósá-gi előírások melletti és lehetséges kényszer útján történő beszedése mellett!

A NAV, mint állami adó- és vámhatóság a Kormány irányítása és az adópolitikáért fele-lős miniszter felügyelete alatt álló kormányhivatal, államigazgatási, de fegyveres rend-védelmi feladatokat is ellátó országos hatáskörű szerv.

A NAV szakmai felépítését tekintve négy fő tevékenységi kör köré szerveződik:

adóigazgatás• vámigazgatás • bűnügyi tevékenység, valamint• informatika•

A jól működő informatika a szervezet egyik alappillére, hiszen nélküle az adóigazgatás, illetve a vámigazgatás sem tud megfelelően működni.

tevékenységéhez, valamint biztosítja az ehhez szükséges technikai eszközöket és anya-gokat. Bármely titkos tevékenység folytatására feljogosított szerv igénybe veheti a szol-gálat munkáját.

A szolgálat ellátja a biztonsági okmányok védelmének hatósági felügyeletét, valamint szakértői tevékenységet végez, mely kiterjedhet a vegyi, az okmány, írás, nyelvész vagy műszaki kérdésekre is.

A titkosszolgálati tevékenység múltjával kapcsolatosan vajon mire utalnak az alábbi történetek?

Egyiptom Kr.e. 1300-ra, a Ramszesz-dinasztia alatt igazi katonaállammá vált, a fáraó több százezres sereggel büszkélkedhetett. A nagyszámú sereg azonban mit sem ért, ha nem volt alaposan előkészítve egy-egy hadművelet. Gondoskodni kellett a hírszerzésről, ezt a feladatot a királyi útikalauzok, az úgynevezett moharok látták el. Először álruhában fel-derítették az ellenséges területeket, majd amikor megindult a háború, ők kísérték, vezették, azaz kalauzolták a sereget. Azonban a moharok nem mindig voltak megbízhatóak. A Kr. e. XIV. században, II. Ramszesz uralkodása idején történt, hogy a fáraó bizalmasává fogadta legjobbnak mondott moharját, egy Paker nevezetű személyt. Idővel azonban megromlott a viszony Paker és II. Ramszesz közt, és a mohar a fáraó halálos ellenségévé vált. Látszat-ra továbbra is a fáraót szolgálta, ám csak azért, hogy árthasson neki. Amikor Ramszesz a Szíria ellen folytatott háborúban Qadesnél ütközött volna meg az ellenséggel, Paker – aki ekkor már az ellenség fizetett embere volt – két szökevényt hozott az uralkodó elé, akik ha-mis jelentést tettek. A fáraó az álinformációra alapozta haditervét, így teljesen felkészület-lenül érte, amikor átkelve az Orentes-folyón szembetalálta magát az ellenséggel. Csak egy hű moharjának köszönhette életben maradását, aki rövid úton mozgósította gyalogságát. A hieroglifák tanúsága szerint az ókori egyiptomi kémek használtak először mérget sza-botázsakciókhoz és merényletekhez, melyek végrehajtásához legkedveltebb módszerük a kígyók és skorpiók „telepítése” volt.

A görögök kiváló rejtjelezők voltak, a perzsákkal folytatott csatározásaik során ennek fényes tanúbizonyságát adták, s azt is bebizonyították, hogy nagymesterei a félrevezetésnek, nem csoda, hogy éppen a legendás trójai faló története vált az ősi idők legismertebb megtévesztő hadműveletévé. Ám ezzel szemben a görögök köztudottan nem tartották veszélyforrásnak a kémkedést. Periklész (Kr.e. 493-429) kifejezetten erényként írja le, hogy honfitársai nem félnek a kémektől. Így aztán könnyű dolga volt II. Philipposz makedón királynak (Kr. e. 359-336) mielőtt Görögország ellen vonult, hiszen kémei szinte minden fontos információt meg-szereztek az ellenségről.

Caesar a saját hírszerző hálózatának megszervezésére is nagy gondot fordított, mely nagy-ban hozzájárult sikereihez, ill. a kudarcok elkerüléséhez. Tanulságos az az eset, amikor a nagy hadvezér egyik galliai helyőrségének létszámát élelmiszerhiány miatt csökkenteni kényszerült. Bár a gallok ezt észrevették, és meg is kezdték a mozgósítást, a helyzetet még-sem tudták kihasználni, mivel Caesar a Galba tábornokhoz érkező hírszerzői jelentésekből rögtön tudomást szerezett erről, így időben át tudta csoportosítani seregeit.

18 19

leti szervei hivatásos állományának és hozzátartozóinak kifogástalan életvitelre vonatkozó ellenőrzése, megbízhatósági vizsgálata. Kiterjedt feladata mellett egye-bekben végzi a hatáskörébe utalt bűncselekmények felderítését is.

A bűnözők egy részére jellemző, hogy tudatosan folytatnak a rendvédelmi szervek tag-jaival kapcsolatépítést. Jelentős azok száma, akik folyamatosan törekednek arra, hogy törvénybe ütköző tevékenységükhöz egyfajta rendvédelmi hátteret is kiépítsenek. A bűn-megelőzés és ennek megfelelően a felderítés ez irányú szerepe tehát jelentős mértékben növekszik.

A szervezeteken belüli bűnmegelőzés célkitűzései között szerepel a korrupció megelőzése. A közhivatalnokoknak, a rendvédelmi szervek hivatásos és nem hivatásos munkatársainak e területen különösen is példát kell mutatniuk. A korrupcióra irányuló törekvések, korrupciós eljárások felfedése éppen ezért kiemelt feladat a Szolgálatnak.

Jellegét tekintve az Nemzeti Védelmi Szolgálat nem klasszikus nyomozóhatóság. Nyo-mozóhatósági jogkört nem gyakorol, felderítő tevékenységét végez, amely azonban csak a bűncselekmény gyanújának megállapításáig vagy kizárásáig tart. Nyomozását követően feljelentést tehet az illetékes ügyészséghez, de le is lezárhatja az ügyet.

1.7. A büntetés-végrehajtás szervezete

Az állam büntetőjogi igénye azzal nem ér véget, hogy a bíróságok a bűncselekmények el-követőinek egy részét szabadságvesztés büntetéssel sújtják.

A végrehajtás érdekében hozza létre és működteti a Kormány a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter irányítása útján a büntetés-végrehajtás szervezetrendszerét.

Az állami fegyveres rendvédelmi szervezet feladata a szabadság-elvonással járó büntetések, intézkedések, büntetőeljárási kényszerintézkedések és a szabály-sértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárá-sok végrehajtása.

Mint mindegyik rendészeti szerv esetén, a büntetés-végrehajtás feladatát, szervezet-rendszerét, működését jogszabály határozza meg. Érdekesség, hogy a végrehajtás törvé-nyességi felügyeletét egy külön szerv, az ügyészség látja el.

Az elítéltek három végrehajtási fokozati intézetben kerülnek el-helyezésre. A végrehajtási sza-bályok súlyossága szerint fegy-ház a legszigorúbb, majd ezt követően börtön majd fogház fokozatot különböztetünk meg. A fegyházban az elítélt állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll, a büntetés-végrehajtási intéze-ten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat, külső

A NAV központi szervei a Központi Hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az infor-matikai feladatokat ellátó intézetek, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet. Az állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve, míg a vámhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság vámszerve látja el.

A bűnügyi tevékenységet a NAV nyomozó hatósága, azaz a bűnügyi főigazgató-ság és a középfokú bűnügyi szervei, a regionális bűnügyi igazgatóságok valósít-ják meg.

A hivatal személyi állománya

kormánytisztviselőkből • kormányzati ügykezelőkből • szolgálati viszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (pénzügyőrök) és munka-• vállalókból áll.

A szervezet feladatát meghatározó törvény a NAV hivatásos állományú tagjainak, azaz a pénzügyőröknek - ideértve a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomo-zati feladatait ellátó hivatásos állományú pénzügyi nyomozót is -, valamint a nem hiva-tásos állományú pénzügyi nyomozóinak az intézkedései és szolgálati fellépési jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezések tekintetében továbbra is megilleti az állományt a kényszerítőeszközök és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének alkalmazásának lehetősége.

Az internet segítségével kutasson fel olyan vámhatósági eljárásokat, ahol a pénzügyőrök kényszerítő eszközt, vagy személyi szabadságot korlátozó intézkedést alkalmaznak.

1.6. Nemzeti Védelmi Szolgálat

Minden államnak érdeke és egyben feladata, hogy társadalmi rendeltetésének érdekében és az állampolgárok elvárásainak eleget téve gondoskodjon a fegyveres erői és rendvédel-mi szervei személyi állományának bűnmegelőzési célú ellenőrzéséről, védelméről, illet-ve a hivatást, mint foglalkozást felhasználva elkövetett bűncselekmények felderítéséről.

Igazolja azt az állítást, miszerint az államok többsége gondot fordít rendvédelmi szer-veinek belső ellenőrzésére! Kutassa fel, mivel foglalkozik az EU EPAC szerve!

Magyarországon a feladatot ellátó Nemzeti Védelmi Szolgálat 2011-ben jött létre. Jog-elődje részben a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata volt. Az NVSZ a kormány, ezen belül a belügyminiszter irányítása alatt végzi tevékenységét.

Feladatai, tevékenységei közül legjelentősebb a Rendőrség, a büntetés - végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Alkot-mányvédelmi Hivatal és Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és ezek minisztériumi felügye-

20 21

II. EGYÉB NEM FEGYVERES RENDÉSZETI

SZERVEK

A közbiztonság és belső rend védelme egy olyan átfogó kategória, amelynek egyik eleme a rendészet. A rendészeti tevékenység a közhatalom gyakorlásának az egyik fajtája, amely azonban nem minden esetben kívánja meg a fegyveres jelleget.

Több olyan szerv működik hazánkban, amely céljait tekintve közhatalmat gyakorol. Ezek tevékenységi körükben részben kapcsolódnak a fegyveres rendészeti szervek működésé-hez, részben önálló feladatokat látnak el.

2.1. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

A Kormány az egységes migrációs szervezet kialakításának első fázisaként a 162/1999. (XI.19.) Korm. rendelettel önálló központi hivatalként 2000. január 1-jei hatállyal hozta létre a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt.

A Hivatal a belügyminiszter által – a közigazgatási államtitkár útján – irányított szerv.

A rendőrség feladatkörében „ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekült-ügyi feladatokat”.

Tájékozódjon az Internet segítségével a menekült státusz megállapításának feltételeiről!

Önmagában a külföldieknek a Magyarországra, végső soron az Európai Unió területére történő beutazása és tartózkodása természetes dolog, de ez csak jogszabályok által meg-határozott módon történhet. Egyes személyek, csoportok azonban nem tudnak megfelel-ni a belépés, beutazás feltételeinek, de ennek ellenére ezt mégis megkísérlik. A rendőrség határrendészeti szolgálatának elsődleges feladata a jogellenes belépés, beutazás meg-akadályozása, megszakítása, az elkövetők elfogása.Többük azonban a hazájukban zajló háborús vagy politikai események, de akár vallá-si, politikai nézetükből fakadó üldöztetés miatt elmenekülnek, és végcéljuk az Európai Unió, Magyarország. Nemzetközi szerződésekből származó kötelezettségek alapján e személyeket oltalom alá kell venni. A Hivatal az egész ország területére kiterjedően ellátja a hatáskörébe utalt idegenren-dészeti feladatokat, - menekültügyi hatóságként a jogszabályokban a hatáskörébe utalt menekültügyi feladatokat.

Végezzen kutatómunkát, és határozza meg az illegális migráció fogálmát!

munkában kivételesen részt vehet. Börtön és fogház fokozatokban az elítéltekre enyhébb szabályok vonatkoznak, munkát végezhetnek, vagy akár rövidebb idejű eltávozásokra is elhagyhatják az intézetet.

Sajátossága a büntetés-végrehajtási rendszernek, hogy a fiatalkorúakat a felnőttektől, illetve a nőket a férfiaktól a végrehajtás során el kell különíteni.

Tájékozódjon az Internet segítségével, hogy hol találhatók Magyarországon fiatalko-rúakat vagy nőket fogva tartó büntetés-végrehajtási intézetek!

Magyarországon megközelítőleg 8000 fő dolgozik a szervezetrendszerben és látják el a fogva tartással kapcsolatos feladatokat. Évente átlagosan megközelítőleg 15 000 fő tölti büntetését valamely intézetben, azonban ez a szám meghaladja az egyes intézetek tény-leges befogadó képességét. A kormányzat feladata a férőhelyek számának növelése, vagy az egyes intézetek korszerűsítése.

Figyelje meg a térképen, hogy Magyarországon hol helyezkednek el büntetés-végre-hajtási intézetek!

22 23

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladata a fogyasztói panaszkivizsgálás, amely indokolt esetben hatósági ellenőrzés keretében történik. A tevékenységük során ellenőr-zik a jogszabályi előírások betartását, feltárják az esetleges hiányosságokat, hibákat. Ha a hatóság jogsértő állapotot talál, erről határozatot hoz, szankcióként fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.A különböző hatóságok és szolgálatok területi szervei jelenleg a megyei, illetve fővárosi Kormányhivatalok alárendeltségében működnek.

Végezzen kutatómunkát a megyéje vagy a főváros kormányhivatali honlapján, és tá-jékozódjon, hogy milyen szakigazgatási szervek végeznek rendészeti tevékenységet! http://www.csmkh.hu/szakigazgatasi-szervek, http://www.veszpremkozig.helyinfo.hu/gss/alpha?do=58&pg=3958&m835_act=14&st=1677, http://www.szszbmkh.hu/

A teljesség igénye nélkül felsorolt nem rendészeti szervek tevékenységétől, egyes eljárá-saitól, mint ahogyan arra utalás történt, nem idegen az együttműködés. Számos példája van annak, hogy a mindennapi életben a fegyveres és nem fegyveres rendvédelmi szervek egyidejűleg végzik hatósági tevékenységüket. Ennek nem csak hatékonysági szempont-ból van szerepe, hanem kellő visszatartó hatása is van a jövőre nézve.

III. A RENDVÉDELEMI PÁLYA – SZAKMA

ÉS HIVATÁS

„A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének koc-káztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.”

3.1. A hivatásos állományba történő felvétel feltételei

Akár a pályaválasztás előtt álló fiatalok, akár a munkájuk mellett egy új, más kihívást kereső pályamódosítók egyre jelentősebb köre gondolkodik el azon, hogy valamely rend-védelmi szerv hivatásos állományába lépve kezdje el vagy változtassa meg életpályáját.

A fenti idézet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tör-vényből származik. Pontosan és jól megfogalmazza a hiva-tásos szolgálati viszonyt vállalóval szemben támasztott, de egyben a hagyományosan, a rendvédelem jellegzetességeit megjelenítő társadalmi elvárásokat. Egyfajta üzenetnek

A Hivatal feladatkörébe tartozik továbbá:

- a nemzetközi szerződésekből adódó migrációs feladatok végrehajtása;- a migrációs kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel, a magyaror-

szági kormányzati és nem kormányzati szervekkel való együttműködés;- a befogadó állomások, ideiglenes szálláshelyek és a közösségi szállások irá-

nyítása és működtetése.

A Hivatal az ország különböző területi egységein Igazgatóságokat működtet, amelyek a menekültüggyel kapcsolatos feladatokat is ellátják, egyben Békéscsabán, Bicskén és Debrecenben menekülteket befogadó állomásokat működtet.

2.2. Nemzeti Közlekedési Hatóság

Az állami közhatalom gyakorlásának azonban nem minden formája kötődik ilyen szorosan a rendőrség tevékenységéhez. A Nemzeti Köz-lekedési Hatóság (NKH) engedélyezési, ha-tósági eljárásában szintén állami közhatalmi tevékenységet lát el. A Hatóság a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő költségvetési szerv. A Hatóság Magyarországon egyedüliként látja el a közlekedéshez kapcsolódó valamennyi ható-sági, felügyeleti tevékenységet.

Az NKH szakemberei a jogkörükben eljárnak a közlekedésben résztvevő eszközök és a közlekedési infrastruktúra műszaki színvonalának fenntartása érdekében.

Ellenőrzéseket végeznek a közlekedés szereplőinek helyes viselkedésének kialakítása, a közlekedésbiztonság fokozása és a műszaki, technikai és közlekedési ismereteik eredmé-nyes alkalmazása érdekében.

Nem csak a közúti, hanem a légügyi, vasúti, vízi közlekedési hatósági igazgatás is a Ható-ság feladata. Jogkörében eljárva engedélyeztetési, ellenőrzési, oktatási, ha kell bírságolá-si tevékenységet végez.

2.3. Más rendészeti jogkörrel bíró szervek

A teljesség igénye nélkül érdemes említést tenni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról (ÁNTSZ), mely közegészségügyi (élelmezés-egészségügy-, táplálkozás-egészségügy), járványügyi és más feladatokat lát el, mely jogszabályokban megfogalmazott hatósági tevékenységével szintén kapcsolódik az állam rendészeti te-vékenységéhez.

A NAV adóhatósági tevékenységi körében tipikus hatóság, aki az állami pénzeszközök, bevételek beszedése érdekében, ha kell, kényszer útján is eljár. Intézkedési mindenkire nézve kötelező jellegűek.

24 25

olyan személyi képességekkel rendelkezik a jelentkező, melyek a rendőrség stratégiai cél-jainak elérése érdekében kiemelt jelentőséggel bírnak - lehetőség nyílik tiszti beosztás esetén a miniszter engedélyével a hivatásos állományba vételre.

II. „A hivatásos szolgálati viszony…, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, …magyar állampolgárral létesíthető..”

Bár az Európai Unió garantálja az unió polgárai számára, hogy egy másik tagország-ban ugyanolyan feltételek mellett dolgozhassanak, mint saját hazájukban, de az EK-Szerződés 45. cikkének (4) bekezdése értelmében a munkavállalók szabad mozgásának követelménye nem vonatkozik minden közszektorbeli foglalkoztatásra.

Ez a valóságban azt jelenti, hogy az egyes tagországoknak joguk van arra, hogy bizonyos állami foglalkoztatási szektorban csakis saját állampolgáraiknak tegyék lehetővé egyes államhatalmi szerveknél történő foglalkoztatást. Csak azoknak az álláshelyeknek az esetében lehet a felvételt a kérdéses ország állampolgáraira korlátozni, amelyek betölté-se a közhatalom gyakorlásával és azzal a kötelezettséggel jár, hogy a munkavállalónak az állam általános érdekeinek védelmében kell eljárnia. Az ilyen tevékenységet jellemzi az állampolgársághoz szorosan köthető állam iránti hűség, az adott ország társadalmi be-rendezkedéséhez kapcsolható elkötelezettség.

Keresse fel az Európai Unió hivatalos honlapját, és vizsgálja meg, hogy hogyan ér-vényesül a szabad munkavállalás lehetősége az EU-ban. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:083:FULL:HU:PDF 67.oldal )

A rendőri tevékenység, a jogszabályok által meghatározott hatalomgyakorlás, tipikusan ez a tevékenységi kör, így a Magyar Köztársaság is csak belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárnak teszi lehetővé a hivatásos állományba való tartozást.

Csoportmunka keretében érveljenek annak szükségessége mellett, hogy az állam ki-zárólag állampolgárai részére tartja fenn a hivatásos állományba való jelentkezés le-hetőségét!

Ezen túlmenően a szolgálatellátás folyamatosságához fűződő érdek feltételezi, hogy a hi-vatásos állomány tagja rendelkezzen állandó belföldi lakóhellyel, többek között azért, hogy bármely rendkívüli helyzetben lakóhelyéről szolgálati helyére berendelhető legyen. Az ál-landó lakóhely meglétéhez számos állampolgári jog, de egyéb szervezeti érdek is köthető.

A rendőrség összetett feladata ellátására jellemző, hogy bizonyos esetekben a hivatásos személyi állományának alkalmazására is igényt tart kötelezettség teljesítése érdekében, akik pihenő vagy szabadidejüket töltik. A rendőri vezetőknek tudniuk kell, hogy rendkí-vüli munkavégzés céljára berendelhető rendőri erőket mi módon, hol, hogyan tudják elér-ni. Ennek kézenfekvő módja az állandó lakcímről történő értesítés.

is tekinthetjük az idézett mondatot, mely világossá teszi a jelentkezők számára azokat az értékeket, melyek a rendvédelmi pálya minden egyes szakterületén, a pályakezdéstől a nyugállományba vonulásig, érvényesülnek. Ezért is mondjuk, hogy a rendvédelemben szolgálatot teljesíteni hivatás, minden körülmények között elkötelezettnek maradni a társadalom és a szakma értékei iránt.

A hivatásos szolgálati viszony létesítése számos követelmény együttes teljesülését fel-tételezi. Ezek nem szubjektív megszorítások, hanem mindenki számára előre megismer-hető tények, információk. Számos jogszabály tartalmaz előírásokat arra nézve, hogy a jelölteknek milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy jó eséllyel pályáz-zanak. Tekintsük át ezt a feltételrendszert, és vizsgáljuk meg az egyes követelmények jelentéstartalmát.

I. A hivatásos szolgálati viszony … a 18. életévét betöltött, de 37 évesnél nem idősebb, cselekvőképes… (személlyel) létesíthető…Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töl-tött személlyel.”

Az 1996. évi XLIII. törvény a hivatásos szolgálati viszony létesítését az olyan cselekvő-képes személynek teszi lehetővé, aki 18. életévét betöltötte. A cselekvőképesség jogi fo-galom, melyet a Polgári Törvénykönyv fogalmaz meg. Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki. A cselekvőképesség az embernek az a joga, hogy saját akaratnyilatkozatával, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket, rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képes-séggel. Akarata kialakításában szellemi vagy testi fogyatékossága nem akadályozza. A törvény szerint, aki nem töltötte be a 18. életévét kiskorú, egyben korlátozottan cselek-vőképes.

A 18. életév az az időpont, amikor az általános társadalmi értékítélet szerint a felnőtt-korba lépünk, és elvárható, hogy vállalt kötelezettségeink következményeit felmérjük, vagy jogainkat felismerjük és a szerint cselekszünk. A hivatásos szolgálati viszony egy speciális munkaviszony. A 18. életév betöltésével joggal feltételezhető, hogy a jelentkező megismerte azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek sajátjai a jogviszonynak, fel tudja mérni az ebből adódó előnyöket és hátrányokat, valamint döntését felelősségtelje-sen tudja meghozni. Ehhez szükséges belátási képessége erre a korra teljesedik ki.

A 37. életévhez kötődő korlátozásnak az összetett felvételi rendszerhez köthető magya-rázata is van, azonban megjegyzendő, hogy a szakközépiskolai képzés kétéves idejére is figyelemmel a jelentkező legfeljebb 35 éves lehet, ugyanis a kiképzés kétéves ciklusának végén éri el a 37. életévét.

Az is tény azonban, hogy ez a személyi kör sem biztosítja teljes körűen – akár a polgári fel-sőfokú - iskolai végzettséghez (szakképesítéshez) kötött beosztásokba való utánpótlást.

A felvételi feltételeknek való megfelelés esetén különleges kedvezmény alapján 47. élet-évük betöltéséig - polgári iskolai végzettségük (szakképesítésük) alapján - a nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményekben végzett jelentkezők számára – különösen, ha

26 27

jelent, mely 7 különböző előírt gyakorlat (1 kötelező – mely a 2000 m-es síkfutás – és 4 szabadon választott) eredményes végrehajtását feltételezi.

Az elért pontszámok nagy jelentőséggel bírnak a sikeres felvételi eljárásban. A feladatok felsorolását és a teljesítmény értékelését jogszabály határozza meg.Lássunk példát a jogszabályban előírtakra:

12. § (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők

a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtásb) hajlított karú függésc) fekvenyomásd) 4x10 m-es ingafutás e) helyből távolugrásf) hanyattfekvésből felülésg) 2000 m-es síkfutás

13. § (1) A fizikai alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehe

a) „Fizikailag alkalmas”b) „Fizikailag alkalmatlan”

A táblázat a fizikai erőnléti alkalmassági követelmények eredmény pontértékét tartalmaz-za. Életkor változásának függvényében természetesen a teljesítendő értékek is változnak.

III. „Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján … létesíthető…”

Az önkéntes jelentkezés lényegi eleme a hivatásos állományhoz tartozásnak. Minden jelentkező maga döntheti el a hivatásos szolgálattal együtt járó előnyök és korlátozások mérlegelésével, hogy a rendőri szakmát mint hivatást választja életpályájának. Az állam semmilyen körülmények között sem teheti meg, hogy rendőri feladatok elvégzése céljából végső esetben akár kényszer útján is hivatásos állományába tagokat felvegyen. Megemlítendő, hogy a hadkötelezettség a szolgálati viszonytól elkülönülő fogalom. Csak rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzetben kerülhet sor a hadkötelezettség szabályainak alkalmazására, de kizárólag az Alaptörvényben és a honvédelmi törvény-ben rögzített feltételek mellett. Az általános hadkötelezettség alapján, rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés kizárólagos döntése alapján, megelőző védelmi helyzetben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú, magyar állam-polgárságú férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 18. év betöltésekor kezdődik, és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles a 40. évét betölti.

Végezzen kutatómunkát, és állapítsa meg, majd hasonlítsa össze az alábbi fogalmak jelentését: hadkötelesség, sorozás, sorkötelezettség, sorkatonai szolgálat!

IV. „A hivatásos szolgálati viszony … azzal létesíthető, …aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,

Törvény teszi kötelezővé a hivatásos állományba pályázó számára, hogy az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tegyen. A későbbiekben is gondot kell fordítani a fizikai képességek, mentális készségek fenntartására, ugyanis a pályája során a követelmények ellenőrzése érdekében a szükséges felméréseken, szűré-seken és vizsgálatokon kell részt venni.

A rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően fizikai, pszichikai és egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni. A véleményező orvosi bizottság a jelentkezőnek csak alkalmas vagy alkalmatlan minősítés adhat. Maga a vizsgálat sorozat az egyéni részrehajlás lehetőségét kizárja, ugyanis az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együt-tes rendelet - amely az egyes rendvé-delmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról és más kapcsolódó szabályokat tartalmazza – részle-teiben, pontosan felsorolja azokat a követelményeket, amelyeket minden jelentkezőnek teljesítenie kell.

összetett fizikai állapotfelmérést

28 29

csak a teljesen egészséges szervezet képes. A teljes értékű szolgálatellátás érdekében az egészségügyi szűrés számos speciális vizsgálaton történő megfelelést feltételez. A hi-vatkozott és mindenki számára megismerhető jogszabály előír olyan követelményeket, amelyek hiánya felvételt kizáró okként értékelendő.

Nézzünk példákat arra, hogy a valóságban milyen körülmények zárják ki a hivatásos ál-lományba vételt.

A jogszabály kategorikus a testmagasság tekintetében, ugyanis előírja, hogy a minimá-lisan elfogadott testmagasság nőknél 160 cm, férfiaknál 165 cm. A testmagasság mérése minden egyes felvételi eljárás részét képezi. Aki nem éri el a jogszabály által megkövetelt testmagasságot, az nem felel meg az általános felvételi kritériumok egyikének, így kérel-me elutasításra kerül.

Az alábbi kérdőívet a jelentkezőknek kötelező kitölteni. Figyelje meg, mennyire össze-tett és részletes azon adatok köre, amelyről információt kell adni!

ALKALMASSÁGI KÉRDŐÍV

Név (születési név is): Születési hely, idő (év, hó, nap): Anyja neve: TAJ száma: Lakóhelye: Foglalkozása: Szakképzettsége:

Szüleinél, testvéreinél előfordult-e: magas vérnyomás, szívbetegség, cukorbetegség, agy-vérzés, ideg- és pszichiátriai betegség, daganat, alkoholizmus, öngyilkosság, egyéb és-pedig:

Kezelték-e, illetve kezelik-e (műtét is ideértendő) a következő betegségekkel (írja be, húzza alá):szív- és érrendszeri betegség: magas vérnyomás: allergia, szénanátha: tüdő- és mellhártyagyulladás, tüdőasztma: tüdőgümőkor (tbc): mozgásszervi betegség: fekélybetegség (gyomor, bél): májbetegség: cukorbetegség: szem-, fülbetegség: idegkimerültség: szédülés: nemi betegség: urológiai betegség: nőgyógyászati betegség: egyéb betegség: fertőző betegség (hepatitis B, hepatitis C):

Volt-e, van-e pszichológiai problémája vagy ideg-, pszichiátriai betegsége (epilepszia, pá-nikbetegség, depresszió, szorongás, alkoholfüggőség, játékszenvedély, egyéb):

I. korcsoport (29 éves korig)

30 31

tényezőkre, amelyek motiválták a jelentkezőt. A vizsgálatokat összetett módszerrel végzik tapasztalt szakemberek, melynek része egy írásos teszt valamint a szóbeli analízis.

A vizsgálatok eredményei alapján állapítható meg a jelentkezőről, hogy a hivatásos szol-gálati viszony létesítése feltételeinek eleget tett-e, avagy el kell utasítani, tehát alkalmas vagy sem.

A felvételi eljárás további részét képezi a szakmai irányultságú műveltségi vizsga is, mely az állampolgári, a társadalmi, a történelmi és az igazgatási ismeretekben való tájékozott-ságát méri fel. A tudásanyagot a gimnáziumi, szakközépiskolai tananyag képezi. A kér-déssorok az általános műveltséget mérik.

Az elért eredmények alapján állapítja meg a szakképző iskola a végső pontszámot a keret-létszám függvényében, és értesíti a jelentkezőket a felvétel vagy elutasítás tényéről.

Érdemes tudni, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt is meg kell felelni az alkal-massági követelményeknek - figyelembe véve a személyek életkori, élettani állapotát –, és ennek megfelelően el kell végezni a hivatásos állomány tagjainak rendszeres idősza-kos alkalmassági vizsgálatát. Évenként összetett egészségi alkalmassági, kétévenként pszichikai alkalmassági, és szintén minden évben fizikai alkalmassági vizsgálat során döntik el a szakemberek, hogy a hivatásos állomány tagja megfelel- e a szolgálat ellátás szigorú követelményének.

V. „A hivatásos szolgálati viszony … a rendfokozati állománycsoporthoz meghatáro-zott iskolai végzettségű (szakképesítésű) … ( személlyel) létesíthető…”

Hazánkban a hivatásos szolgálati viszony létesítése valamely rendészeti szakközépisko-la vagy a Rendőrtiszti Főiskola eredményes elvégzését feltételezi. A rendőrség hivatásos állományának utánpótlása alapvetően a rendvédelmi oktatási intézményekben végzett hallgatók hivatásos állo-mányba vételével történik.

Megjegyzendő, hogy 2012. január 1-jétől kormányzati döntés alapján a honvédel-mi és katonai felsőokta-tást végző Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a rendvédelmi és rendésze-ti felsőoktatást képviselő Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egye-temtől különváló, a közigaz-gatási felsőoktatást alap-tevékenységként folytató Közigazgatás-tudományi Kar egyesülésével létrejön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A jogelőd intézmények az új egyetem önálló egyetemi karaiként működnek.

Volt-e balesete (csonttörés, fej-, mellkasi, hasi, végtag sérülés) és mikor: Volt-e eszméletvesztése, görcsrohama, ágybavizelése: Volt-e, van-e beszédzavara, írási, olvasási vagy számolási problémája: Volt-e öngyilkossági kísérlete (mikor, hogyan): Kezelték-e kórházban, rehabilitációs intézetben (mikor, miért): Kezelték-e ideggyógyászaton, pszichiátriai intézetben (mikor, miért): Szedett-e, illetve szed-e rendszeresen gyógyszert (mit, miért): Rendszeres orvosi kezelés alatt áll-e (mióta, miért):

Fogyasztott-e kábítószert, drogot: Fogyaszt-e alkoholt:, soha, alkalomszerűen, naponta (mit, mennyit): hetente (mit, mennyit): volt-e alkoholelvonó kezelésen (mikor): Van-e tériszonya: Van-e félelme zárt helyen tartózkodástól: Fél-e, illetve iszonyodik-e vértől, halottól, tűztől, víztől, egyébtől: Van-e jogosítványa (milyen egészségi alkalmassági csoportra): Sportolt, illetve sportol-e rendszeresen (mit, milyen gyakran): Volt-e beteg az elmúlt egy évben (mikor, mi baja volt): Volt-e orvosszakértői vizsgálata (mikor, miért): Megállapítottak-e egészségkárosodást (hány %): Volt-e hivatásos állományba vétel előtti alkalmassági vizsgálaton (hol, mikor, milyen mi-nősítést kapott): Volt-e már hivatásos szolgálatban (mettől-meddig, hol): Hivatásos állományból egészségi ok miatt szerelték-e le (FÜV eljárás volt-e, mikor, miért):

Tudomásul veszem, hogy az általam ismert betegségem vagy egészségi elváltozásom elhallgatása utólag is „Alkalmatlan” minősítést vonhat maga után. Kijelentem, hogy a KÉRDŐÍVET a valóságnak megfelelően töltöttem ki! Hozzájárulok, hogy az egészségi és pszichikai állapotommal kapcsolatos adatokat az alkalmassági vizsgálatot végző szerv a vonatkozó jogszabályok betartásával kezelje.

Dátum: aláírás

Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat során általános kizáró okok között szerepel a testtömeg index 35 vagy a feletti értéke, az asztma, az ekcéma, a gerincgörbület vagy a magas vérnyomás, de a személyiségzavar minden fajtája. Leggyakrabban a pollenal-lergiai és a látáscsökkenés fordul elő a vizsgálatok során, amelyek eleve kizárják a si-keres felvételt. Azokban a munkakörökben, beosztásokban, amelyekben adott esetben légzőkészülék vagy gázálarc viselése szükséges, valamint a tűzoltásban részt vevő sze-mélyeknél az állandó jelleggel történő szemüveg, illetve kontaktlencse-viselés szintén kizáró körülmény.

-ák, a pszichés egyensúly vizsgálata mindamellett, hogy hangsúlyt fektet a pályamotivációs

32 33

jelenti azt, hogy a rendőr politikai érdeklődése, irányultsága, politikai meggyőződése csorbát szenvedne. A tiltás a szolgálati helyre vonatkozik, illetve a szolgálati feladat során kinyilvánított vélemény kinyilvánítására vonatkozik. A szolgálati helyen kívüli politikai rendezvényen a hivatásos állomány tagja természetesen megjelenhet, poli-tikai nézetekkel, véleményekkel azonosulhat, azonban- a kivételtől eltekintve – ilyen rendezvényeken egyenruhában nem jelenhet meg. Ezzel még a látszata is elkerülhető annak, hogy a fegyveres szerv a rendezvény céljának, irányultságának megfelelő poli-tikát támogatná.

„18. § (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem vi-selhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkor-mányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.

(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédel-mi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hiva-tásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat.”

(1996. évi XLIII. tv. Hszt.)

b) A hivatásos szolgálat egyik kevésbé ismert sajátossága, hogy a hivatásos állomány tagjának előre nem tervezhető időben történő igénybe vételére lehetőség nyílik, ami a valóságban szinte állandó készenlétet feltételez. A rendőrnek ezért a szolgálatteljesítés helyén meghatározott rendben be kell jelentenie tartózkodási helyét, ha szolgálati helyé-től távol, viszonylag hosszabb időt tölt el, hiszen váratlan és halaszthatatlan szolgálati feladat végrehajtására visszarendelhető. Bejelentési kötelezettség alá esik a külföldre utazás ténye is.

„A hivatásos állomány tagja köteles: az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni.”

(1996. évi XLIII. tv. Hszt.)

c) A vezető és beosztott viszony egyik meghatározó eleme, hogy a munkavégzés során a munkahelyi vezető utasításokkal látja el az irányítása alá tartozókat. A rendvédelmi szerveknél a szigorú hierarchikus viszony, a fegyveres jelleg, a parancsok, utasítások vég-rehajtási kötelezettség kizárja a szolgálati parancs bírálatát, ugyanis az - a jog- és érdek-érvényesítés körén kívül - demoralizálna, sértené a fegyelmet. Nem megengedhető emel-lett, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati rendet sértő nyilatkozatot tegyen, vagy a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nyilvánítson. E magatartások törvényi tilalom alá esnek, nem engedhetők meg. Ennyiben korlátozódik a véleménynyilvánítás szabadsága.

„(4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 69. § esetét kivé-ve - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyil-vánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.(5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tag-ja nem állíthat elő, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki….”

(1996. évi XLIII. tv. Hszt.)

A felsőfokú tanulmányaikat végző hallgatók még tanulmányaik idején hivatásos állo-mányba kerülnek, míg a rendészeti szakközépiskolák tanulói jogviszonyban töltik el az első iskolai éveiket, és ezek után a második tanévben – a szakmai gyakorlatuk idején - történik meg hivatásos állományba vételük próbaidőre. Részben a rendvédelmi oktatási intézményben végzettek hivatásos állományba vételével történik a polgári nemzetbiz-tonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület hivatásos állományának utánpót-lása is.

A rendészeti szakközépiskolába történő felvétel szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 32/2005. (VI. 30.) BM-OM együttes rendelet írja le, és a tanulók a közoktatási törvény hatálya alá tartoznak. A tanulmányaik befejeztével a hallgatók szá-mára a rendőrség beosztást biztosít, tehát hivatásos állományba kerülnek.

Rendőrtiszti Főiskola végzős hallgatói a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja-ivá válnak. A felvételi a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény és a 237/2006. (IX.27.) Kormányrendelet szabályain alapul.

Tájékozódjon, hogy milyen egyéb, az alapképzéseken túli képzési formákat kínálnak a rendészeti iskolák! http://www.rtf.hu/, http://arszki.hu/kepzesek

Természetesen vannak olyan szolgálati feladatok és beosztások a rendőrségénél, melyek betöltőjétől magasabb, speciális végzettséget igényelnek, úgymint más, nem rendészeti egyetem vagy főiskola, vagy más különleges szakmai képzettség teljesítése.

VI. „A hivatásos szolgálati viszony azzal …létesíthető, … elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását,…”

Hazánk 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvényében részletesen megtalálhatók azok az alapvető jogok, amelyek mindenkit megilletnek. Az alapvető jogokra és kötelezettsé-gekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A jogok tartalmát azonban szűk kör-ben, más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdeké-ben, feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, és az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozni lehet.

Az Alaptörvény államra vonatkozó rendelkezési közül a 46. cikk (5) bekezdése például megtiltja, hogy a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tag-jai pártnak tagjai legyenek, illetve politikai tevékenységet folytassanak. Más jogszabály, mint a sztrájkról szóló törvény bizonyos szerveknél tilalmazza a sztrájkot, mint az érdek-érvényesítés sajátos, kollektív formáját.

A hivatásos szolgálatteljesítés nyomatékos feltétele a törvényben meghatározott jogi korlátok eltűrése.

a) A fegyveres szervek politikamentes működésének követelményével összeegyeztet-hetetlen a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben végzett politikai tevékenység. Ez a tilalom abszolút értékű a hivatásos állomány esetén. A tilalom nem

34 35

Az olyan társadalmi szervezetek, amelyek tevékenysége ellentétes a fegyveres szerv fel-adataival azonban nyilvánvaló összeférhetetlenséget eredményez. Ezt kell megelőzni a csatlakozás szándékának bejelentésével, ezáltal az állományilletékes parancsnok szá-mára lehetővé válik a társadalmi szervezet céljainak megismerése, és az összeférhetet-lenség kérdésében való döntés.

g) A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozás a szolgálati rend és a közszolgálat természetes velejárója. Visszatetszést keltene az állampolgárokban, ha a hivatásos állo-mány tagja fegyelmet sértően nyilatkozna, vagy a feladatkörébe tartozó ügyben vagy el-járásban a saját maga által kialakított személyes meggyőződését, véleményét a hivatalos állásponttal szemben a sajtónyilvánosság előtt fejtené ki.

„112. § (1) A rendőr a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján a feladat-körébe tartozó szolgálati ügyekről, egyes bűncselekményekről csak engedéllyel nyilatkoz-hat, amelyet az országos rendőrfőkapitány és a rendőrfőkapitányok, azok helyettesei, a velük azonos hatáskörű, illetve az általuk felhatalmazott vezetők adhatnak meg.

(2) Kivételes esetben - bűncselekmény, közlekedési baleset vagy más rendkívüli esemény helyszínén - a rendőr tényközlő nyilatkozatot tehet, úgy hogy azzal szolgálati titkot és sze-mélyhez fűződő jogokat nem sérthet, felelősség kérdésében nem foglalhat állást. Nyilatko-zatáról utólag az engedélyezésre jogosultnak jelentést tesz.

(3) A Rendőrség személyügyi kérdéseiről, országos jelentőségű, rendkívüli vagy váratlan eseményekről, az ORFK hatáskörébe tartozó bűncselekményekről, a tények közlésén kívül, csak az országos rendőrfőkapitány vagy helyettesei hozzájárulásával lehet nyilatkozni.

(4) A rendőrkapitánysági ügyekben a rendőrkapitány, határrendészeti kirendeltségi ügyek-ben a határrendészeti kirendeltség vezetője, főkapitánysági ügyekben a rendőrfőkapitány, valamint helyettesei, vagy megbízásuk alapján a sajtóreferens, országos ügyekben az or-szágos rendőrfőkapitány, illetékes szakmai helyettesei, megbízásuk alapján a sajtóiroda munkatársai kötelesek nyilatkozni a sajtó, rádió és televízió megkeresésére. Nyilatkozhat-nak az említett vezetők által kijelölt személyek is, azonban nyilatkozattételre nem kötelez-hetők, kivéve az, akinek a nyilatkozattétel hivatalból kötelessége (pl. sajtóreferens)…”

(62/2007. (XII.23.) IRM rendelet )

b) A fegyveres szervek nem magyar anyanyelvű tagja szabadon használhatja anyanyelvét azzal a megszorítással, hogy a szervezeten belül a szolgálati- és vezényleti nyelv a ma-gyar. A valóságban ez azt jelenti, hogy a parancsok, utasítások kiadása magyar nyelven történik, a szolgálati érintkezés során a magyar nyelvet kell alkalmazni. Nem kizárt, sőt bizonyos esetekben kívánatos, ha az intézkedő rendőr anyanyelvén vagy tanult, beszélt nyelvén folytatja le az intézkedést olyan személlyel szemben, aki nem vagy csak részben ismeri a magyar nyelvet, ezáltal eredményesebbé tehető a rendőri intézkedés.

Az alábbi idézetek alapján érveljen amellett, hogy a rendőrség tevékenységi körében szükség van az egyre több idegen vagy kisebbségi nyelvet beszélő hivatásos állományú, főként közterületen szolgálatot teljesítő rendőrre!

d) A gyülekezési jog alapján, a szolgálati helyen rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. Az egyesülési törvény szerint a fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg, de tény, hogy az egyesülési jog feltételei az általánoshoz képest szigorúbbak.

„19. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állo-mányilletékes parancsnok engedélyével tartható.2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha aza) pártpolitikai célt szolgál,b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas,d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul.”

(1996. évi XLIII. tv. Hszt.)

e) A rendőrségnél lehetőség nyílik érdekképviseleti szervek létrehozására és az azokhoz való csatlakozásra. A hivatásos állomány egyéni döntése alapján különböző szakszerve-zethez - akár kifejezetten a rendészeti jellegű szervezethez - csatlakozhat. Ugyanakkor a jogszabály tilalmat állít fel az olyan tagsági viszonnyal szemben, ahol a szervezet tevé-kenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes.

„21. § (1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján – e törvényben meghatározott keretek között – hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.

(2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysé-ge a fegyveres szerv feladataival ellentétes.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes pa-rancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági vi-szony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.”

27. § (1) A hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos ér-dekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti szerveket, szövetségeket hozhatnak lét-re, illetve azok tagjai lehetnek, érdekképviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek.

(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorol-hatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyezteté-sét is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működé-sét, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.

(1996. évi XLIII. tv. Hszt.)

f) A hivatásos állomány tagjának a hivatásával össze nem függő, más társadalmi szerve-zettel fennálló vagy létesülő tagságát parancsnokának előzetesen be kell jelentenie. Ter-mészetes, hogy a rendőr magánéletében, szabadidejében társadalmi szervezet, egyesület keretén belül végez tevékenységet. Nem szokatlan, hogy sport- kulturális egyesületeknek tagjai a hivatásos rendvédelmi dolgozók.

36 37

25. § A hivatásos állomány tagjaa) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelő szolgálati beosztását az előme-neteli rend szerint, a betölthető szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja meg;b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja;c) más kereső foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 65. §-a figyelembe-vételével folytathat.

(1996. évi XLIII. tv. Hszt.)

A szolgálat ellátásának feszes volta, a fokozott pszichés és fizikai terhelés és nem utolsó sorban a rendőrrel szemben támasztott társadalmi elvárások szigorúan behatárolják a rendőr munkaidőn kívül végezhető kereső tevékenységét. Az olyan szabadidőben végzett munkavégzés, amellyel a rendőr függőségi helyzetbe kerülhet, vagy az objektív intézke-dés kötelezettsége sérülne, nem egyeztethető össze a hivatásos szolgálattal.

A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és tanítás szabadsá-gához való jog gyakorlására enyhébb megítélés alá tartozik, ezekben az esetekben beje-lentési kötelezettség érvényesül.

26. § (1) A hivatásos állomány tagja a művelődéshez, a tudományos és művészeti élet, a ta-nulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonat-kozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.(2) Az előmenetelhez szükséges képesítés megszerzése – külön törvények előírásainak meg-felelően – a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézmé-nyekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.

(1996. évi XLIII. tv. Hszt.)

„A hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal …létesíthető, … aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésé-hez, ha az a beosztása ellátásához szükséges,…akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,…aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fenn-állása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - törvényben meghatározott szerveknél és módon - ellenőrizhetik.”

Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban nyi-latkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.A fegyveres szerv… meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti.”

Jogos társadalmi elvárás a rendőrséggel szemben, hogy feladatait törvényesen és minden külső befolyástól mentesen végezze. Maga a szervezet is mindent megtesz annak érdeké-

„A rendőrkapitány…szólt a június 28-ától augusztus 22-ig terjedő időszakban felállításra kerülő Szezonális Bűnmeg-előzési Központról, ahol immár hetedik alkalommal fognak főként rendőrhallgatók gyalogos, illetve kerékpáros járőr-szolgálatot ellátni, strandokat ellenőrizni, illetve bűnmeg-előzési feladatokat végrehajtani.

Elmondta, hogy a turisták érdekében 24 órás panaszfelvételi irodát fognak működtetni, ahol idegen-nyelvi tolmács is rendelkezésre fog állni. A strandok hangosbemondóin keresz-tül a magyar mellett idegen nyelven is hallhatnak a strandolók figyelemfelhívó, bűnmegelő-zési tanácsokat, ahogyan már a tavalyi évben is. „

„A magyar rendőrök tengerparti munkáját a 2006 óta meglévő horvát-magyar rendőri együttműködés alapján szervezik. A magyarok mindig horvát kollégáikkal együtt látnak el egyenruhás szolgálatot, de intézkedési jogkörrel nem rendelkeznek. Feladatuk támoga-tó jellegű, tehát felvilágosítással, tolmácsolással segítik a hatóságok és a turisták közötti kommunikációt. Idén a horvát rendőrség arra is készül, hogy a szolgálatban lévő egyenru-hásokat Zára térségében minden olyan esethez elviszik, ahol magyarokkal történik valami, és szükség lehet a magyar rendőrök közreműködésére.”

„Az idén öt tiszai üdülőhelyen is számíthatnak a külföldi turisták a segítésükre hivatott rendőrségi szolgáltatásra, a Tourist Police programra. A Tiszai Vízirendészeti Rendőrka-pitányság a Szolnoki Főiskola idegen nyelvet beszélő hallgatóival együtt járőrözik a Tisza-tó térségétől egészen Szegedig. A rendőrség hatékonyabb munkát ígér a Balaton környékén, sőt az Adrián is.”

i) Az állampolgári egyéni politikai jogok közül a választójog a hivatásos állomány tagját megillető jog. Aktív választójogával minden korlátozás nélkül, azonban passzív válasz-tójoga gyakorlásával kapcsolatos lényeges tények tekintetében korlátok között élhet a rendőr. Az országgyűlési, az európai parlamenti és helyi önkormányzati, valamint a polgármesteri választáson a jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöléstől való visszalépését, esetleges megválasztását, illetőleg annak elmaradását szolgálati elöljáró-jának be kell jelentenie. A társadalmi választott tisztség betöltésének ideje alatt a szolgá-lati viszony szünetel.

„A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó rész-letes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”

(Magyarország Alaptörvénye )

j) A munka és foglalkozás szabad megválasztására csak a szolgálati érdek sérelme nélkül, az ebből eredő korlátok között van lehetőség.

38 39

ség, azonban nem feltétlen olyan szigorú szabályok jellemzik a szakmához tartozást, mint például a rendőrség esetében.Amennyiben a jelentkező úgy ítéli meg, hogy jövőbeni szakmai életútját a közösség rendjének szolgálatában képzeli el, de akár egészségügyi alkalmassága kizárná a hi-vatásos állományba vételét, a fentiekben példa jelleggel felsorolt szakmák egyikében még sikerrel tevékenykedhet. A jogszabályi környezet jelenleg lehetővé teszi, hogy kedvezőbb felvételi követelményrendszer által az elutasítottak még akár ideiglenes jelleggel is, de a rendvédelmi pálya közelében maradjanak.

A hivatásos szolgálati viszony megköveteli a jelentkezőtől a feddhetetlenséget.

Akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletében megállapította a bűnösségét, avagy olyan cselekménye miatt szabott ki foglalkozástól eltiltás büntetést, amely foglalkozás jellege azonos vagy hasonló a rendvédelem sajátos feladatával, azzal a jelentkezővel szemben abszolút felvételt kizáró okot kell megállapítani.

A büntetett előélethez fűződő hátrányok tekintetében is szigorú időbeli feltételeket állít fel a jogszabály, ugyanis akinek az elítélésétől számított, és a törvényben leírt mentesíté-si ideje nem telt el, nem nyerhet felvételt a szervezethez.

Kizáró ok a jelentkezővel szemben folyamatban levő büntetőeljárás, azonban annak rá nézve kedvező, egyben jogerős befejezése már nem értékelhető kizáró okként.

A hivatásos szolgálati viszony az említett összetett feltételeken túl is csak akkor létesít-hető vagy tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkező életvitele kifo-gástalan, és írásban hozzájárul személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezelésé-hez, és életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatti ellenőrzéséhez.

A jogszabály választ ad arra is, hogy kinek az életvitele tekinthető kifogástalannak. Ha a hivatásos állomány tagjával vagy a jelentkezővel szemben nem állnak fenn az álta-lános kizáró okok, és megfelel – különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűn-cselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára – a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására.

E tényeket a jelentkezőknek úgynevezett „Hatósági bizonyítvány” bemutatásával kell igazolni, de a rendőrség jogosult különböző csatornákon keresztül adatokat gyűjteni an-nak érdekében, hogy meggyőződjön a jelentkező életviteléről, személyiségéről.

Amennyiben a hivatásos szolgálatra jelentkező minden feltételnek megfelelt, a szükséges iskolai végzettséggel rendelkezik, már csak egyetlen utolsó aktus választja el a hivatásos állományhoz való tartozástól, ez az ünnepélyes rendőr eskü.

Hagyományaiban az eskü egy ünnepélyes kijelentés, ígéret. Jelen formájában lényegét éppen az adja, hogy az esküt tevő ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy hivatalát nem csak jogszerűen, hanem a puszta jogszerűségen túl, hűséggel és lelkiismerettel látja el.

ben, hogy akár már a felvételi eljárás során is, de kiszűrje azokat a jelentkezőket, akik ma-gatartásuk, előéletük, kapcsolatrendszerük alapján nem csak a társadalmi értékítélet, de szakmai szempontok alapján is kockázatot jelentenek a rendőrség számára.

A jelentkező kifogásolható előélete, negatív közösségi megítélése, közeli családi kapcso-latainak bűnözői életvitele nagy valószínűséggel kockázati tényként értékelhető.

„37.§ (5) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelmények-nek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban nyilat-koznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.”

(1996. évi XLIII. tv. Hszt.)

A rendőr tevékenysége során, szinte nap, mint nap megismer és felhasznál olyan adato-kat, melyek szolgálati,- állam,- magán vagy éppen üzleti titoknak minősülnek. Azok il-letéktelen személyek részére történő továbbítása, hozzáférés biztosítása, végső esetben anyagi ellenszolgáltatás fejében súlyos bűncselekménynek minősül.

Erre vonatkozólag a felvételt megelőzően informálódik a rendőrség, mely adatgyűjtést széles kapcsolati körben végezteti el. A felvétel feltétele, hogy a jelentkező adja hozzájá-rulását az adatgyűjtés elvégzéséhez, és a megismert adatok kezeléséhez.

3.2. A felvételt befolyásoló egyéb tényezők

Az előzőekben megismert feltételrendszer mellett jogszabály határozza meg azokat az egyéb körülményeket, melyek megléte esetén kizárt a hivatásos állományba vétel.

„37/A§ Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki büntetett előéletű, vagy a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól el-tiltás hatálya alatt áll. Szintén kizárók ok, ha a jelentkező, aki büntetlen előéletű, de a bí-róság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben korábban megállapította, és a mentesítéstől számított jogszabályban meghatározott idő még nem telt el. Nem létesíthető hivatásos szolgálati viszony azzal sem, aki ellen büntetőeljárás van fo-lyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig.”

(1996. évi XLIII. tv. Hszt.)

„ MIT TEHETEK, HA NEM FELELTEM MEG A KÖVETELMÉNYEKNEK ? ”

Előfordulhat, hogy a jelentkezők bár elhivatottsággal rendelkeznek a hivatásos szol-gálat iránt, valamely előfeltételnek akár feltételesen is, de nem felelnek meg. A rendvédelem egy olyan közösségi tevékenység, melyben a hivatásos állományú rendvédelmi szervek a kiemelkedő szereplők, de társadalmi szervezetek, önkéntes szerveződések, sőt a privát szféra is képviselteti magát. A személy- és vagyonvédel-mi, illetve a magánnyomozói tevékenység, a fegyveres biztonsági őrség, a természet-védelmi és a mezei őrszolgálatokról törvényi szabályozás alapján végzett tevékeny-

40 41

„1. A köz szolgálatáról és a testülethez tartozásról A rendőr szolgálatát a törvényekben kifejeződő társadalmi akaratnak megfelelően, a köz érdekében, a társadalom által biztosított lehetőségek között látja el. Önként vállalt hiva-tásával szemben különleges társadalmi elvárások érvényesülnek, melyekre szolgálati vi-szonyának fennállása alatt mindvégig figyelemmel kell lennie. Hivatását az előírások és a vezetők utasításainak betartásával, az esküjében foglaltak szerint gyakorolja, tudása leg-javát nyújtja. Cselekedeteivel erősíti a testület belső egységét és a szervezet jó hírnevét.2. A tisztességről A rendőr becsületes, fegyelmezett, kötelességtudó, visszautasít minden olyan tartalmú nyílt vagy burkolt kérést, amely az előírásoktól való eltérésre irányul. Elutasítja a korrup-ciót, annak valamennyi formája ellen fellép. Elutasít minden olyan ajándékot, előnyt vagy szívességet, ami alkalmas lehet elfogulatlanságának kétségbevonására. Rendőr mivoltát, a tudomására jutott információkat jogtalan előny szerzésére, hátrány okozására nem hasz-nálja, annak még a látszatát is elkerüli.3. Az erőszakról A rendőr erőszakot kivételesen, kizárólag a törvényes cél elérése érdekében, jogszerű for-mában és szükséges mértékben alkalmaz, törekszik a következmények mérséklésére. Kerüli a hatalmaskodást és az önkényes erőszak minden formáját. 4. A hátrányos megkülönböztetés tilalmáról A rendőr elismeri és védi az emberi méltóságot, tiszteletben tartja az emberi és a személyi-ségi jogokat. Elfogulatlanul jár el nemre, korra, állampolgárságra, etnikai hovatartozásra, vallási és politikai meggyőződésre, társadalmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül.5. Az emberségről és a segítségnyújtásról A rendőr a ráruházott hatalom alkalmazása során megfontolt és mértéktartó, intézkedé-seit előítéletektől és indulatoktól mentesen hajtja végre, kerüli a szükségtelen konfliktusok kialakítását. Nem alkalmaz kínzást, könyörtelen, embertelen vagy megalázó bánásmódot és ezt mástól sem tűri el. Empátiával fordul embertársai felé, védelmet és segítséget nyújt a rászorulóknak.6. A bajtársiasságról A rendőr együttműködik munkatársaival, velük kulturáltan, a kölcsönös tisztelet és meg-becsülés szellemében érintkezik. Önzetlen támogatást nyújt, a problémák megoldását elő-segítő légkör kialakítására törekszik. Tudását, gyakorlati tapasztalatait megosztja mun-katársaival. Áldozatkészen védi társai életét, testi épségét, óvja jó hírnevüket. Követi a jó példával elöljárókat, elítéli az erkölcstelen magatartást tanúsítókat.7. A felelősségről A rendőr szolgálati feladatai végrehajtásáért, döntéseiért jogi, erkölcsi és anyagi érte-lemben is felelősséggel tartozik. Döntési, cselekvési kötelezettségét mindenkor késedelem nélkül, aktívan vállalja, a felelősséget másra alaptalanul nem hárítja át. Hibás döntései kö-vetkezményeit lehetőségei szerint orvosolja. Tudatában van annak, hogy saját személyén keresztül az egész testület megítéléséért is felelős.8. A munka minőségéről A rendőr jól ismeri a tevékenységét szabályozó előírásokat, munkáját lelkiismeretesen, magas színvonalon, törvényesen, szakszerűen, hatékonyan végzi. Bővíti szakmai ismere-teit, fejleszti képességeit. Az elkövetett hibák elemzésével mindent megtesz azért, hogy azok ne ismétlődjenek meg.9. Az információról A rendőr betartja a titok- és adatvédelmi rendelkezéseket, szolgálatban és a magánéletben egyaránt. Kerül minden olyan megnyilvánulást, ami a szervezetről, annak tevékenységé-ről, feladatairól, valamint tagjairól félreérthető, félrevezető vagy szükségtelen információk nyilvánosságra jutását teszi lehetővé.

Olvassa el, és elemezze a rendőr esküjét! Figyelje meg, hogyan jelenik meg a szövegben a hazához fűződő hűség, a fegyveres szolgálathoz és a munkatársakhoz kapcsolódó el-várások!

„Én ................................. a Magyar Köztársaság ................................................................... tagja esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányához, törvényeihez és más jogszabályaihoz híven, becsületesen teljesítem kötelességemet. Elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem.

Esküszöm, hogy hazám alkotmányos és törvényes rendjét, nemzetünk biztonsá-gát, ha kell, életem kockáztatásával is hűségesen megvédem. Mindenkor az állam-polgári jogok érvényesítését tartom szem előtt, és a nép érdekeinek megfelelően járok el.

Esküszöm, hogy elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet, felszere-lésemet megóvom.

A szolgálati ismereteket elsajátítom. A rendet és fegyelmet minden törvényes esz-közzel fenntartom. Alárendeltjeimről a legjobb tudásom szerint gondoskodom, őket öntudatos hazafiakká, a népek kölcsönös tiszteletére nevelem. Minden erőm-mel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság fejlődését szolgálom.

A minősített adatot híven megtartom. Szolgálatban és szolgálaton kívül példamu-tatóan viselkedem.”

A rendőrségi törvény és más jogszabályok részleteiben szabályozzák azokat a rendőri kötelezettségvállalásokat, melyeket az eskü szövege tartalmaz, ezért annak megsértése nem önálló jogsértés. Az eskü szövege ellenben elkötelezettséget, hűséget közvetít az ál-lamhoz, az Alkotmányhoz, az alkotmányos rendhez, akár az esküt tevő életének kockáz-tatása árán is.

Emellett érdemes tudni, hogy az eskü szövegén túl a rendőrség 2007-ben közétette a Rendőri Hivatás Etikai Kódexét. A közzététel célja „hogy erkölcsi iránymutatásul szol-gáljon, mind a szolgálatban, mind a szolgálaton kívül tanúsítandó magatartások tekin-tetében, morális alapot biztosítson a felmerülő szakmai döntésekhez, egyben megfelelő védelmet nyújtson mindazok számára, akik normakövető módon járnak el, továbbá zsi-nórmértékül szolgáljon a kifogásolható, a hivatáshoz nem méltó magatartások felisme-réséhez.”

Az alábbiakban a Rendőri Hivatás Etikai Kódexe olvasható:

Figyelje meg, melyek azok ez erkölcsi normák, amelyek jelentőséggel bírnak a rendőri hivatásban, és amelyek megsértéséhez jogkövetkezmény fűzhető!

42 43

b) megfelel - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnye-zeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására.”

A normaszöveg kapcsolatot létesít az Etikai Kódex tartalmával. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszony fennállása alatt a rendőr a Kódexben rögzített elvárásoknak nem tesz eleget, úgy vélhetően azzal jogszabályba ütköző magatartást is tanúsít, és ez a hivatásos szolgálat ellátása alóli felmentéshez vezet.

Természetesen a felvételi eljárás során az Etikai Kódex bizonyos előírásainak vizsgála-ta is megtörténik, hiszen bizonyos feltételek jelentkezés idején való megvalósulása eleve kizárja a sikeres felvételt.

Azon esetekben, amikor a jelentkező különösen magánéleti magatartásában kifogásol-ható elemek fedezhetők fel, így az erkölcstelen magatartás, a közerkölcsbe, jó ízlésbe üt-köző viselkedés mód vagy akár szerencsejáték függőség, vagy italozó életmód, igen nagy valószínűséggel az illetékes szerv elutasítja a jelentkezési kérelmet.

3.3. A szakma küszöbén

3.3.1. A hivatásos állományba jelentkezők egy része rendészeti szakközépiskolában sajá-títja el a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. A sikeres felvételi eljárással azon-ban még nem kerülnek hivatásos állományba. A Rendőrtiszti Főiskola (Nemzeti Közszol-gálati Egyetem) hallgatói választott szakmájuk szabályai szerint, de sikeres záróvizsga után hivatásos állományba kerülnek, és szolgálati viszonyukra a 1996. évi XLIII. törvény szabályai vonatkoznak.

A felvételi követelményrendszert már korábban ismertetve látható, hogy igen összetett, de jogilag részletesen szabályozott eljárásban dönti el az intézmény, hogy kit vesz fel ta-nulói közé. Azonban azt tudni kell, hogy az ismertetett nyilatkozatokon és adatszolgálta-táson túl a jelentkezőknek írásban kell kötelezettség vállalást tenniük, hogy a szakközép-iskola vagy a főiskola (2012-től egyetem) elvégzése után – az aktuális utánpótlási, illetve szolgálati igények alapján – az ország bármely területén, az országos rendőrfőkapitány által meghatározott szervnél, a végzettségüknek megfelelő hivatásos beosztásba lépnek, és meghatározott ideig szolgálatot látnak el.

Közös jellemzője az oktatási intézményeknek az is, hogy szigorú magatartási szabályo-kat írnak elő a tanulók, hallgatók számára, amelynek tanulmányi idejük alatt meg kell felelniük.

A tanulmányi szerződésben a tanulók vállalják azoknak az előírásoknak, követelmények-nek a betartását, melyet a házirend, vagy a Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat számukra előír. Súlyos fegyelemsértés, bűncselekmény elkövetése esetén a tanulói jogviszony meg-szűnik azzal a feltétellel, hogy a képzési díjat, egyes esetekben ingyenes juttatások ellen-értékét a tanulóknak vissza kell fizetniük. Ezzel jó tisztába lenni.

10. A megjelenésről A rendőr megjelenésével is emeli a testület társadalmi megbecsültségét, tiszteletet és bizal-mat ébreszt. Egyenruhája és polgári öltözéke tiszta, rendezett. Munkahelyén kerüli a szél-sőséges, kihívó, alkalomhoz nem illő viseletet, rendben és tisztán tartja környezetét.11. A vezetőkről A vezető tiszteletben tartja beosztottjai emberi méltóságát, gondoskodik róluk, megbecsü-léssel és részrehajlás nélkül irányítja őket. Személyes példamutatásával is ösztönzi mun-katársait, igényli és meghallgatja véleményüket, tanácsaival és iránymutatásaival segíti a munkavégzést. Betartja és betartatja a törvényeket, magas szintű követelményeket tá-maszt.12. A szolgálaton kívüli magatartásról A rendőr magánéletében is példamutató, nem sérti a közerkölcs és a jó ízlés szabályait. Le-hetőségei szerint kiegyensúlyozott magánélet megteremtésére törekszik. Szabadidejében nem folytat olyan tevékenységet, amely hivatásával összeegyeztethetetlen. Úgy alakítja kapcsolatrendszerét, hogy ne kerüljön szolgálati jogosultságaival és kötelezettségeivel el-lentétes függőségi helyzetbe.13. A közbizalomról A Rendőrség működéséhez a közbizalom elengedhetetlenül szükséges, ezért különösen ká-rosnak tekinthetők azok a szolgálaton kívüli cselekmények, amelyek azt veszélyeztetik. A közbizalom súlyos veszélyeztetésére alkalmas magatartásnak tekinthető különösen: ha a rendőr szándékos vagy súlyos következménnyel járó gondatlan bűncselekményt követ el; ha tulajdon elleni szabálysértést követ el; ha felettese felhívása ellenére olyan szerencsejáté-kot folytat, amely miatt súlyos anyagi függősége alakult ki; ha botrányos életvezetése vagy italozó életmódja miatt személyes tekintélyét környezetében elvesztette; ha kábítószert fo-gyaszt; ha bűnöző életmódot folytató személlyel nem szolgálati célú, elvtelen kapcsolatot tart fenn; ha nyilvánvalóan jogellenes szervezet rendezvényein rendszeresen megjelenik, vagy annak tevékenységében részt vesz.”

Csoportmunka keretén belül gyűjtsenek össze minél több olyan magatartást, mely az általános értékítélet alkalmazásával a normaszövegben foglalt példákon túl a közbi-zalom súlyos veszélyeztetésére alkalmas lehet!

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56.§ (2) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszo-nyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha

b) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, ezért a hivatásos szolgálatra al-kalmatlanná vált;

„(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnik meg a szolgálati viszonya annak, aki nem felel meg a kifogástalan életvitel 37/B. § (2) bekez-désben meghatározott követelményeinek, kivéve, ha a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született, és mentesítés folytán mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.”

„Az életvitel kifogástalan, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkezőa) esetében nem állnak fenn - a hivatásos állomány tagja esetében a folyamatban lévő bün-tetőeljárás kivételével - a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak, és

44 45

A napi rendes közterületi szolgálaton felül a kritikus napokban átlagosan 100-150 megyei rendőrt vezényel-tek plusz szolgálatba, árvízi védekezési feladatokra.

Az árvízvédelmi munkálatokban a megye rendőri állo-mányát megerősítve a Készenléti rendőrség miskolci, nyírbátori és szombathelyi századai, valamint a Mis-kolci Rendészeti Szakközépiskola tanulói is jelentős szerepet játszottak.”

-lai vagy főiskolai/egyetemi tanulmányok alatt a tanulók részt vállalnak a hivatásos ál-lomány által végzett rendvédelmi tevékenységből. Ennek során megismerik közelebb-ről a rendőrök mindennapi életét, tapasztalatot szereznek a rendőri intézkedésekről, elsajátítják az egyes gyakorlati szakmai fogásokat. Néhány eseten azonban a hivatás veszélyeit is meg kell élniük. A megfelelő kiképzés, alapos felkészítés ellenére is előfor-dulhatnak tragédiák.

A rendőrök elleni támadásokat a közvélemény is elítéli, hiszen a közösségek biztonságát, azon belül pedig az egyes állampolgárok védelmét ellátókkal szembeni erőszak végső so-ron az állami, társadalmi értékeket védelmező személyek elleni támadást jelenti. A rend-védelem korábbi történetében nem mindennapos, azonban napjainkra sajnos egyre gyak-rabban előforduló esemény a rendőr mint hivatalos személy elleni erőszak. Az elkövetők teszik ezt mindannak tudatában, hogy fokozott büntetőjogi védelem illeti meg a rendőrt szolgálata során, bár egyes esetekben ez sem képez visszatartó erőt. A legsúlyosabb, a rendőr életét veszélyeztető vagy azt kioltó támadás sajnos nem ritka napjainkban.

A rendőri hivatást választónak ezekkel a tényekkel tisztában kell lennie.

„A főtörzsőrmester egy rendőr-szakközépiskolás tanulóval végzett közúti ellenőrzést a Veszprém megyei településen, amikor éjfél után rutin igazoltatás céljából megállítottak egy régi Ford Fiesta típusú személygépkocsit, amelyben öten ültek. Az ellenőrzéskor több lövést adtak le eddig ismeretlen helyről a rendőrre, aminek következtében a főtörzsőrmes-ter azonnal meghalt, a gépkocsi hátsó ülésén bal oldalt ülő 21 éves fiatalembert halálos lövés érte. A rendőrnek esélye sem volt arra, hogy a fegyverét használja - jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.”

A rendőr élete vagy testi épsége elleni bármely támadás vagy annak kísérlete napjainkra már sajnos nem szokatlan dolog. Maga - az akár súlyos sérülést okozó támadás - vagy kol-légájának tragikus körülmények közötti elvesztése súlyos pszichés megterhelést jelent. A rendőrség azon túl, hogy minden egyes esetben felkészült szakembergárdával igyek-szik segíteni, feldolgozni ezeket a nem mindennapi történéseket, elemzi az eseményt, és a rendőrök biztonságosabb szolgálat teljesítése érdekében újabb és újabb intézkedési szabályokat dolgoz ki.

Számos rendőr dolgozik azon naponta, hogy az ország közútjain a közlekedés a lehető leg-biztonságosabb legyen, és ez által minél kevesebb közúti közlekedési baleset történjen. Ugyanakkor a rendőrség feladata az is, hogy a bekövetkezett balesetek okozóinak felelős-ségre vonásához szükséges adatok a hatóságok rendelkezésére álljanak. Ennek a munká-nak egyik embert próbáló része a balesetek helyszíni szemléje.

Látogassa meg az egyes intézmények honlapjait, és tájékozódjon az ott folyó oktatási, kiképzési tevékenységről, a diákok életéről, mindennapjairól! (http://www.or-tiszk.hu/ http://arszki.hu/ HYPERLINK “http://www.rendeszkepzo-kormend.hu/”http://www.rendeszkepzo-kormend.hu/ http://www.szrszki.hu/ http://www.mrszki.hu/ http://www.rtf.hu

3.3.2.A rendészeti szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulók elsajátítják a rendőr tiszthelyettes számára szükséges alapnormákat, a szolgálati érintkezés szabályait, egyes jogi rendelkezéseket, a bűnüldözés alapjait, a büntetőeljárásra és a nyomozás teljesíté-sére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, valamint számos más szakmai ismeretet. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő rendőr szakmán belül lehetőség nyílik a későbbi-ekben a specializálódásra, a közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, határrendész vagy bűnügyi rendőr szakmairányba.

A Rendőrtiszti Főiskola (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) a Rendőrség, a Büntetés-vég-rehajtási Szervezet, az Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Adó és Vámhivatal, valamint a magánbiztonsági szféra különböző területein, meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képzést biztosítja.

A kiképzett tisztek és tiszthelyettesek képesek rendkívüli viszonyok között is a szolgálati feladatok ellátására, határozott alakias fellépésre, vagy akár együttműködés keretében a társ rendvédelmi szervek tevékenységében segítségnyújtásra is.

A sokszínű rendészeti képzés azonban nem tud felkészíteni a helyenként monoton mun-kavégzésre, a fokozott szellemi és fizikai igénybevételre, nem egy esetben emberi tragédi-ák megélésére, vagy végső esetben a rendőr élete kockáztatásának veszélyére.

-zettség terheli a rendőrt, amelyek nem kifejezetten a hagyományos közrend, közbizton-ság biztosítását jelentik. Ennek egyre gyakoribb példája az árvizek, belvizek, a csapa-dék hirtelen nagy tömegben lezúdulása során felmerülő rendészeti együttműködés. A természeti katasztrófák káros következményeinek megelőzése és elhárítása érdekében a rendőrség együttműködik más rendvédelmi, különösen a katasztrófavédelem szerve-ivel. Ennek során a halaszthatatlan szolgálati érdek lehetővé teszi a rendkívüli mun-karend alkalmazását, sőt végső esetben például az egyébként alkotmányos alapokon nyugvó szabadságról történő szolgálat ellátásra berendelést is.

Lássunk példát erre az esetre az alábbi sajtóhírben:

„A kormány döntését követően árvízi vészhelyzetet hirdettek ki a megyében.

A helyzetre reagálva a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon beszüntet-ték a szabadságolásokat, elhalasztották a kiképzéseket, továbbképzéseket - a fő hangsúlyt valamennyi Rendőrkapitányságon az árvízi védekezésre helyezték.

46 47

3.4. A katasztrófavédelem sajátos szabályai

A hivatásos katasztrófavédelmi, polgári védelmi, tűzoltó állományba kerüléshez szüksé-ges feltételek és képesítések némileg eltérőek a rendőrség hivatásos állományhoz képest.

A korábban megismert alkalmassági vizsgálatok elvégzését és teljesítését követően a je-lentkező próbaidőre kerül a hivatásos állományba, és 2-3 éven belül szakmai tanulmá-nyokat és ehhez kötődő szakmai vizsgát kell teljesítenie.

Felsőfokú végzettséget a Rendőrtiszti Főiskola / Nemzeti Közszolgálati Egyetem / Ren-dészeti igazgatási-katasztrófavédelmi szakirányú képzése, illetve a Zrínyi Miklós Nem-zetvédelmi Egyetem / Nemzeti Közszolgálati Egyetem / Bolyai János Katonai Műszaki Karának Védelmi igazgatás szakának választható szakirányai biztosítanak. Ez utóbbi keretén belül lehetséges a katasztrófavédelmi szervező, önkormányzati védelmi igazga-tási szervező, tűzvédelmi és tűzoltó felsőfokú végzettség megszerzése.

További lehetőség nyílik a Katasztrófavédelmi mérnöki szak vagy akár a Védelmi igazga-tási szak elvégzésével a szakmai képesítések bővítésére.

A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (KOK) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a hivatásos állami, önkormányzati-, önkéntes- és létesítményi tűzoltóságok alap-, közép- és felsőfokú szakképzésének, a továbbképzéseknek, valamint a belső képzéseknek a bá-zisintézménye.

A hivatásos tűzoltók részére tűzoltó szakképesítést eredményező tanfolyamot indít, ahol a tűzoltó megtanulhatja a tűz oltásának, a műszaki mentésnek az alapjait, megismerheti sajátosságait. A tűzoltó technikus szakképesítés a már gyakorlattal, tapasztalattal ren-delkező tűzoltó számára ad bővebb ismereteket. Tűzoltó szervező szakképesítéssel álla-mi felsőfokú végzettséggel rendelkező, már állományban levő tűzoltó felsőfokú szakmai végzettséget szerezhet, és ezáltal jogosulttá válik káresetek felszámolásának irányítá-sára. A tűzoltó tiszti alapismereti tanfolyam felsőfokú állami diplomával rendelkező, de nem szakmai területen, hanem például a gazdasági szolgálatot teljesítő munkavállaló megismerheti a tűzoltói szakma alapjait.

A hivatásos polgári védelmi szakmai tanfolyamok keretén belül katasztrófavédelmi alaptanfolyam biztosítja a katasztrófavédelemnél dolgozók részére, hogy elsajátítsák a szükséges szakmai alapokat. A Katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező szakképesítés felsőfokú állami diplo-mával rendelkezők számára a katasztrófa- és polgári védelem minden területének leg-fontosabb tudását adja át, mely képzés egyben felsőfokú végzettséget is biztosít.

A KOK ezen kívül úgynevezett polgári képzéseket is indít, ahol a vállalatoknál, cégeknél dolgozó tűz- és polgári védelmi beosztásokat betöltő civil személyek részére adnak hasz-nos információkat, valamint jogosultságot a feladataik elvégzésére.

Sajnos nem egy esetben találkozik a rendőr halálos kimenetelű balesetekkel, ahol a látott tragédia ellenére szakszerűen, gyorsan és törvényesen kell intézkednie. Ezekben az ese-tekben úrrá kell lennie érzelmein, még akkor is, ha a hozzátartozókkal kell közölnie egy tragédia tényét.

Hasonló árnyoldala a rendőri munkának a bűnügyi hírekben egyre gyakrabban hallható kegyetlen, brutális gyilkosságok helyszíni tevékenysége.

„Az adatok szerint az eladó ismerhette a vevőt, aki betért az üzletbe és egy üdítőt kért, s ekkor ütötte le a 180 centiméter magas elkövető. 57 késszúrást találtak az ál-dozaton, sok vér volt a padlón.”

„A bántalmazás során az elkövető egy 49 cm pengehosszúságú és 12 cm fanyél hosz-szúságú bozótvágó késsel többször lesújtott a volt élettársára és annak barátjára, melynek következtében a nő és a férfi is mindkét kezén csonkolásos, míg a fején vá-gásos sérüléseket szenvedtek. A sértettek a gyors kórházba szállítás és orvosi ellátás

ellenére is, a kórházba szállítást követően életüket vesztették.”

Ezekben az esetekben a bűncselekményt felfedező rendőrt a helyszínen történő tájékozó-dás, szakszerű jelentési és helyszínbiztosítás kötelezettség terheli. A kegyetlen bűncse-lekmény helyszínén nem engedhető meg, hogy a rendőr érzelmeit kifejezze, tevékenysége csak és kizárólag a helyszíni nyomok összegyűjtésére, ha kell az áldozaton talált nyomok vizsgálatára terjed ki.

Ez a néhány példa jól szemlélteti a hivatásos szolgálati viszony során előforduló fizikáli-san vagy mentálisan megterhelő feladatokat, melyeket a rendőrnek végre kell hajtania. Már a tanintézménybe jelentkezéskor tisztában kell lenni a felvételizőnek azzal, hogy későbbi szolgálata során valós fizikai megterhelés vagy pszichés hatások érik. Ha kell erőszakot alkalmaz, ha kell saját vagy mások életét végső soron akár fegyvere használa-tával, de meg kell védenie. Egyéni tragédiákkal találkozik, vagy súlyos bűncselekmények elkövetőinek vallomását kell jegyzőkönyvbe rögzítenie.

Tény azonban, hogy a rendvédelmi hivatást választók egy nagy családhoz tartoznak, akik megosztják egymással sikereiket, ha kell kudarcaikat. Az egy testülethez tartozás során emberi kötelékek, örök barátságok születnek. Kihívások, naponta megoldandó feladatok, veszélyek és néha tragédiák kísérik a munkát, ugyanakkor ezzel szemben az egyes bajba jutott állampolgár köszönő szava mindenért kárpótolhat.

Végezetül álljon itt egy rövid idézet a rendőr esküjéből:

„… esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányához, törvényeihez és más jogszabá-lyaihoz híven, becsületesen teljesítem kötelességemet…Esküszöm, hogy hazám alkotmá-nyos és törvényes rendjét, nemzetünk biztonságát, ha kell, életem kockáztatásával is hűsé-gesen megvédem. Mindenkor az állampolgári jogok érvényesítését tartom szem előtt, és a nép érdekeinek megfelelően járok el.

48 49

Végezzen összehasonlítást a rendőrség és a tűzoltóság Etikai Kódexei között. Keressen hasonlóságokat és különbségeket a szövegben, próbálja indokolni a fellelt eltéréseket!

MIT TEGYEK, HA…?

4.1. Közlekedési balesetek

Bárkivel előfordulhat, hogy közúti közlekedé-si balesetet szenved, vagy közlekedési baleset szemtanúja lesz. Szükséges, hogy ennek során nyugodtak maradjunk, és ha kell, a szakembe-rek megérkezéséig el tudjuk végezni a megfele-lő teendőket.

Ebben segít néhány hasznos tanács, amit érde-mes megfogadni. A baleset egy hirtelen bekövetkező, váratlan esemény, ezért a legelső és legfontosabb helyszíni tevékenység a tájékozódás.

Meg kell állapítani, hogy vannak-e sérültek, illetve van-e valaki közvetlen életveszélyben.

Elsőrendű feladat az élet mentése, a balesetet szenvedett állapotának javítása, stabilizá-lása, minden más későbbi cselekményünket ennek kell alárendelni.

Tudott dolog, hogy mindenkinek törvényben előírt kötelezettsége, hogy nyújtson tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy a testi épsége közvetlen veszélyben van. Természetes, hogy baleset idején mindenki emberi kötelezett-ségének tartja a segítség nyújtását, azonban megfelelő felkészültség nélkül a beavatkozás eredménytelen, vagy rosszabbodik a sérült állapota.

Kellő ismeretek hiányában az elvárható első lépés a szakemberek, elsősorban a mentők, a rendőrség, indokolt esetben a tűzoltóság értesítése. Megjegyzendő, hogy mobiltelefonon történő segélyhívás esetén is elegendő az ismert segélyhívó számok tárcsázása:

Mentők esetén a – 104Rendőrség estén a – 107Tűzoltóság esetén a – 105 Az általános segélyhívó – 112

A 112-es szám vonalas, mobil- vagy nyilvános telefonról egyaránt ingyen hívható. Segély-hívást rendszerint akkor is kezdeményezhetünk, ha telefonkártyánk nincs feltöltve, vagy a szolgáltatónk által lefedett területen kívül tartózkodunk, illetve hazánkban SIM kár-tya nélkül is működik a szolgáltatás.

Ahhoz, hogy a mentők szakszerű ellátást tudjanak biztosítani fontos, hogy elegendő in-formációt biztosítsunk.

Érdemes tudni, hogy a KOK különböző szintű tűzvédelemi és polgári védelmi képzési tananyagai között szerepelnek a

A katasztrófavédelem emberbaráti jellegű feladatokat végez (katasztrófák, balesetek megelőzése, tájékoztatás, a lakosság élet és anyagi javainak védelme, mentés és menekí-tés, helyreállítás és újjáépítés). Ezeknek a feladatoknak az ellátásához nemcsak megfele-lő szakmai képzettség és tudás szükséges, hanem olyan személyi tulajdonságok, amelyek alkalmassá teszik a munkavállalót a társadalmi elvárásoknak megfelelő, hiteles és meg-bízható munkahelyi és magánéleti életvitelre.

Hazánkban a már korábban megismert Nemzeti Védelmi Szolgálat végzi a katasztrófavé-delem hivatásos állományba jelentkező és a már hivatásos állomány tagjának kifogásta-lan életvitel ellenőrzését.

A vizsgálatról a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője dönt, de akár a munkáltató is kezdeményezheti.

Mint ahogyan a rendőrség hivatásos állományával szemben is magasabb szintű társadalmi elvárás fogalmazódott meg az Etikai Kódex szabályaiban, úgy az OKF Etikai kódexe is rész-letesen megfogalmazza, milyen elvárásoknak kell megfelelnie a szervezet állományának.

Ezek közül a legjelentősebbek:

A hivatásos állomány tagja szakmai és általános ismereteit, tudását, képességeit fo-lyamatosan fejlessze. A folytonosan változó környezethez való sikeres alkalmazkodás érdekében legyen nyi-tott az újdonságok befogadására, azok alkalmazására. Pontosan ismerje az államtitok, a szolgálati titok és üzleti titok körét, szabályait.Vállaljon felelősséget tevékenységéért, döntéseiért. Külföldi kiküldetés során, valamint a hazai fogadások alkalmával tartsa szem előtt a nemzetközi udvariassági formákat, a fogadó vagy vendég ország kulturális és egyéb szokásait, hagyományait.Tanúsítson lojalitást a szervezet törekvéseivel, az állománnyal.Öltözete legyen alkalomhoz illő, egyenruha viselete előírásszerű.Őrizze meg egészségét, fejlessze fizikai és pszichikai állóképességét a kimerültségből adódó helytelen döntések elkerülése végett.Tevékenysége alatt vegye figyelembe a lakosság megszokottól eltérő magatartását, ér-zelmi állapotát, félelmeiket, magatartásával törekedjen a pánik kialakulásának megelő-zésére. Ismerje a lelki elsősegély (megértés, megnyugtatás, reménykeltés) módszereit.

50 51

A szükségesnél nagyobb mértékben megváltoztatott helyszín téves következtetésre ju-tatja a hatóságot. Ha mindenképen szükséges a helyszín megváltoztatása, jelöljük meg, jegyezzük meg az egyes járművek, sérültek helyét, helyzetét. Indokolt esetben akár mo-biltelefonnal történő fényképfelvétel is segítheti a rendőrség későbbi munkáját.

4.2. Vízi balesetek

A nyári időszak beköszöntével sajnos gyakran hallunk vízi balesetekről, melyek sokszor tragikus véget érnek.

Vízben fuldokló ember észlelésekor azonnal értesítsük a vízi mentőket, esetleg közelben levő úszómestert, majd az orvost vagy a mentőket. Ha lehetőségünk van, minden olyan tárgyat a fuldokló közelébe kell juttatni, amely a túlélését segíti. A mentőövek, mentő-mellények, kötél és más olyan tárgyak, amelyek a vízen úsznak, alkalmasak arra, hogy a veszélybe került belekapaszkodjon.

Vízből történő mentést csak megfelelő végzettséggel és elegendő gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

A fuldokló ember kimentése nagyon nehéz fel-adat,: a pánikban levő fuldokló kapaszkodik, kapálózik, rugdos és ösztönösen az életét pró-bálja menteni. Tartsuk ezt szem előtt, nehogy egy bajba jutottból kettő legyen!

Ellenőrizni kell, hogy a szárazföldre kijutta-tott személynek szabadok-e a légútjai, légzés leállás esetén a befúvásos lélegeztetését meg kell kezdeni.

Az első négy levegőbefúvást 15 lökésszerű összenyomás (kompresszió) kell, hogy kö-vesse. A kompressziót végző egyik kezét helyezze a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy ujjai a fej irányába mutassanak. Másik kezét a mellkason nyugvó kézfejére, a csuklójára tegye.

Végezzen nyújtott karral 15 lökésszerű összenyomást, mégpedig másodpercenként egyet úgy, hogy mindegyiknél kb. fél másodpercig tartsa lenyomva a mellkast. Ezt kö-vesse újabb két befúvás, majd ismét 15 mellkas kompresszió. Ezt szakaszosan kell is-mételni. Ha két ember végzi az újraélesztést, akkor a két feladat megosztható. Az egyik segélynyújtó a befúvást, a másik a kompressziót végezze. Ebben az esetben az első négy befúvást öt kompresszió kövesse, majd periodikusan egy befúvást öt kompresszió.

A lélegeztetést addig kell folytatni, amíg a sérült saját légzése visszatér, a mellkas komp-ressziót addig, amíg helyreáll a szívműködés, vagy amíg szakképzett személyzet (orvos, mentő) a kezelést át nem veszi. Újraélesztés után előfordulhat, hogy a már megindult ke-ringés vagy légzés ismét megszűnik. Ezért az újraélesztett sérültet állandó megfigyelés alatt kell tartani, és szükség esetén az újraélesztést ismét meg kell kezdeni.

Neved és telefonszámod fontos közölni, mert ha a későbbiekben is szükséges, el tudja-nak érni.

1.lépésGyőződj meg, hogy nem áll-e fenn olyan körülmény, amely a testi épségéd veszé-lyezteti, csak teljes biztonságban kezdj a vizsgálathoz ! 2. lépés Vizsgáld meg a sérült reakciókészségét, szólítsd meg, óvatosan rázd meg! Ha semmi-lyen reakciót nem észlelsz, haladéktalanul kiálts segítségért! 3. lépés Vizsgáld meg a sérült légzését! Fejét oldalra fordítva helyezd a sérült orra elé füled úgy, hogy szemeddel lásd a mellkas mozgását, füleddel halljad és érezd az orrból áram-ló levegőt! A vizsgálatot kb. 10 másodpercig végezd, ez alatt legalább két légvétellel kell számolni. Kielégítő légzés mellett a keringés is nagy valószínűséggel megfelelő, a reakcióképtelen-ség azonban eszméletlenségre utal. Ennek első megoldása a légutak szabadon tartását jelenti, mely megakadályozza a fulladást. Az ilyen beteghez mentőt kell hívni.

Előfordul, hogy lehetnek kérdések a beteggel vagy a helyszínnel kapcsolatban is. El kell mondani a diszpécsernek, hogy milyen baleset történt.

Ha nem voltunk jelen az eseménynél, mondjuk el azt, amire szenvedő állapotából követ-keztetni tudunk, vagy amit látunk.

A helyszín pontos címe, elhelyezkedése a gyors kiérkezés feltétele. Ha olyan helyen va-gyunk, ahol nem látunk utcanevet vagy házszámot, akkor próbáljuk leírni, mit látunk magunk körül, pl. melyik úton vagyunk, hányas kilométernél.

Mindenképpen meg kell győződni a mentők kiérkezéséig arról, hogy a sérültek között van-e olyan személy, akinek élete közvetlen veszélyben van. A felelős döntés érdekében különös szabályokat kell betartani.

Nem szabad elfeledkezni a sérültek számáról se, hiszen ebből tudják majd, hogy milyen létszámú segítségre van szükség.

A megfelelő ellátás előkészítéshez szükségük lesz még a sérültek nemére és korára, akkor is, ha utóbbit csak megtippelni tudjuk.

Mindenképpen jelezzük, ha valaki autóba vagy valamilyen nehéz tárgy alá szorult, és nem tud kiszabadulni, mert ebben az esetben szükség lehet műszaki mentésre, tűzoltókra is. Próbáljuk elmondani, milyen sérüléseket látunk.

A baleset helyszínét megváltoztatni csak annyiban szabad, amennyiben azt a segítség-nyújtás megkívánja. A rendőrség a baleset körülményeinek vizsgálata során rögzíti az olyan nyomokat, környezeti elváltozásokat, amelyek a későbbiekben alátámasztják, bi-zonyítják a balesetet okozó személy felelősségét.

52 53

hatóság úgynevezett halaszthatatlan nyomozati tevékenységet kezd a tettes kézre keríté-se érdekében, melynek során jogunk és kötelességünk is a közreműködés. Mint ahogyan a közlekedési balesetek esetén említettük, jelentősége van a bűncselek-mény helyszíne eredeti állapotában történő megőrzésének.

Természetesen, ha elsősegélynyújtás szükséges, a kellő mértékig megváltoztatható a helyszín képe, azonban lehetőségek szerint törekedni kell arra, hogy ne nyúljunk ahhoz a dologhoz, amit a tettes megérintett vagy hátrahagyott. A megváltoztatott, elmozdított tárgyakról tájékoztassuk a hatóságot.

Ha az időjárás változása vagy más okok indokolják, igyekezzünk megőrizni a nyomokat eredeti állapotukban. Ha kell egy tárggyal, ruhadarabbal takarjuk le a nyomokat, eszkö-zöket. Amennyiben lehetséges mobiltelefonnal történt fényképezéssel vagy videofelvétel készítésével is maradandóvá tehető egy nyom vagy elváltozás, de végső soron a leírás, le-rajzolás is értékes lehet a nyomozóhatóság számára. Azért, hogy a nyomokat valós mére-tükben lehessen értékelni, célszerű egy ismert méretű tárgyat, például egy doboz gyufát mellé helyezni.

Betörés észlelése

Szerencsére ritkán fordul elő, hogy ha-zaérve a lakás ajtaját felfeszítve, vagy az ablakot betörve találjuk. Rendkívül nagy jelentősége van annak, – amire már korábban felhívtuk figyelmet – hogy a bűncselekmény helyszínét ere-deti állapotban őrizzük meg.

Ha azonban tudottan sérült vagy olyan személy van a helyszínen, akinek élete vagy a testi épsége veszélyben van, számukra a tő-lünk elvárható legjobb segítséget kell nyújtani! Az elsősegélynyújtás az egyetlen eset, amikor a bűncselekmény helyszí-nére a rendőrség kiérkezése előtt be lehet lépni.

Ha észleljük a betörés tényét, egyedül sose menjünk be a lakásba, hiszen nem tud-hatjuk, hogy a tettes, vagy társai esetleg még nem tartózkodnak-e ott. A rendőrség érte-sítésekor ezt is közöljük!

Elképzelhető, hogy hazaérkezés után észleljük a betörést. Ekkor a rendőrség értesítését követően jegyezzük meg, merre jártunk, és mit érintettünk meg a lakásban. Ezzel bizo-nyosan tudjuk segíteni a helyszíni nyomokat kutató rendőrök munkáját. Célszerű az álta-lunk ismert érték és vagyontárgyak listáját összeírni, hiszen abból megállapítható, hogy mi hiányzik.

A rendőrök kiérkezésüket követően ki fognak mindenkit kérdezni, ahol a kérdésekre pon-tosan, tényszerűen kell válaszolni.

Amennyiben a balesetes eszméleténél van, akkor is mentőt kell hívni, mert a fuldoklás után órákkal is kialakulhat olyan hirtelen állapotromlás, amely azonnali kórházi keze-lést igényel.

4.3. Bűncselekmények

A híradásokban egyre gyakrabban hallunk bűnügyi tudósításokat nagy károkat okozó betörésekről, pénzintézetek vagy éppen kisebb boltok sérelmére elkövetett fegyveres rablásokról és sajnos né- hány esetben tragédiá-val végződő erőszakos támadásokról.

Ezeknek a cselekmények- nek az elszaporodott-sága azt is jelentheti, hogy akaratunkon kívül szemtanúkká végső eset- ben akár áldozatokká is válhatunk.

Fontos tudni, hogy a bűncselekmények elkö-vetésének megakadályo- zása, azok elkövetőinek elfogása a rendőrség feladata. Bár törvényeink lehetőséget adnak arra, hogy bárki elfogja, a helyszínen visszatartsa és a kiérkező hatóságnak átadja a tettest, azonban ez rendkívül veszélyes és rendkívüli felkészültséget igényel.

A fiatalok néhány esetben hajlamosak túlértékelni egyéni képességeiket, főleg ha küzdő-sportokkal aktívan foglalkoznak.

A bűncselekmények elkövetői azonban nem küzdőtéren és nem sportszerű szabályok sze-rint támadnak vagy védekeznek.

Különösen fontos megjegyezni, hogy egyedül sose szálljunk szembe vele, mert erőszakot alkalmazhat és bűntársai a közelben lehetnek! Kérjünk segítséget a közelben tartózkodó felnőttektől, majd értesítsük a rendőrséget! Nem a Mi fel-adatunk az igazságszolgáltatás!

Bejelentést akkor is meg kell tenni, ha nincs informá-ciónk a tettes személyéről, mivel a tettes személyének felderítése az erre kiképzett rendőrök feladata.

Ahhoz, hogy a későbbi rendőri munkát segítsük, igye-kezzünk megőrizni nyugalmunkat, lélekjelenlétün-ket. Figyeljük meg alaposan a támadót azért, hogy ér-tékelhető személyleírást tudjunk adni a hatóságnak. Ilyen információ a személy neme, vélhető kora, test-alkata, testmagassága, arca, különös egyedi vonásai, a támadás eszköze, ruházata. Próbáljuk megjegyezni a menekülése útját, járművét, annak színét, típusát vagy rendszámát és esetleg bűntársait.

A kiérkező rendőröknek az összegyűjtött információ-kat adjuk át, ugyanis bűncselekmény miatt a nyomozó

54 55

Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy vásárolni kívánt a neten, és az áru ellenér-tékét el kellett juttatni a termék eladójának, majd néhány nap múlva megérkezett a várva várt termék. Ideális esetben így is történnek a dolgok, azonban néhányan kihasználják a világháló személytelenségét. Ez nem csak kereskedelmi, hanem baráti, sőt a párkapcso-latokra is kiterjed.

Gondoljunk csak azokra az e-mailekre, amelyben arról tájékoztatnak, hogy éppen Mi nyertünk, Minket sorsoltak ki, vagy hogy küldjünk pénzt éhező, rászorult gyermekeknek. Az emberi jóindulatra és hiszékenységre alapító csalók az internet vámszedői.

Soha ne adjuk ki bankkártya számunkat, azonosítónkat, kártyánk PIN kódját!

Csak ellenőrzött forrásból vásároljunk, ellenőrizzük a honlap látogatottságát, a tagok számát, tájékozódjunk barátainktól a honlapot illetően.

Amennyiben megtörtént a baj, haladéktalanul tiltas-suk le bankkártyánkat akár telefonon keresztül. Ha nem érkezett meg a megrendelt termék, és a vevő már nem elérhető e rendszeren keresz-tül, tegyünk csalás miatt a feljelentést. Ehhez szükséges a saját internetes szolgálta-tónk neve, IP címe, a közvetí-tő honlap neve és elérhetősé-ge, valamint az eladó összes, számunkra rendelkezésre álló adata. Ilyen például az általa megadott bankszámlaszám vagy postázási cím.

Az internetes kommunikáció napjainkra lehetőséget biztosít ismerkedésre, barátkozás-ra vagy akár véleménynyilvánításra.

A közösségi portálok, chat programok, fórumok, blogok, videó megosztók nem csak a ba-ráti és társas kapcsolatok forrásai.

„Májusban indult, magyar nyelvű site-nak a látogatók volt barátnőik fotóit küldhe-tik el saját kommentárjaikkal együtt – bosszúból. Az oldal naponta publikálja egy-egy újabb nő képét – előnyben részesítve a meztelen, esetleg szex közben készült fotókat. A felvételek mellett a nők nevét, sok esetben pedig telefonszámát, iWiW-adatlapjukat vagy Messenger-azonosítóikat is közzéteszik.”

Esetenként kellemetlen, kínos lehet olyan képekkel, videókkal, véleményekkel találkoz-ni, amelyeket mi magunk töltöttünk fel a világhálóra.A bosszúból vagy rossz viccből évekkel korábban készült fotók közzététele már nem egy esetben hiúsított meg vagy bontott fel házasságokat, szakított meg öröknek hitt kapcso-latokat.

Rablás

A hétköznapi szóhasználatban gyakorta jelenik meg a rablás kifejezés, amelyet egyaránt használnak az erőszakos, tettlegességet is magában foglaló támadások, de az utcán vagy közlekedési eszközökön elkövetett alkalmi jellegű lopások megnevezésére. Bár a két cse-lekményt jogi értelemben megkülönböztetjük, azonban a cselekmények megelőzése vagy azok észlelése hasonló eljárást igényel.

Ha az utcán egyedül járva úgy érezzük, hogy valaki követ vagy csak egyszerűen veszély-ben érezzük magunkat, készüljünk fel arra, hogy megtámadhatnak. Mielőbb menjünk olyan helyre, ahol mások is tartózkodnak, vagy menjünk be egy üzletbe, áruházba. Keres-sünk azonnal olyan személyt, vagy helyet ahol segítséget kérhetünk. Mobiltelefonunkkal hívjuk a rendőrséget, vagy az általános segélyhívót és közöljük nevünket, tartózkodási helyünket és hogy miért érezzük magunkat veszélyben. Nyugodjunk meg, a segítség ha-marosan megérkezik!

Ha mindez nem lehetséges, hajtsuk végre az elkövető utasításait, adjuk át érté-keinket, és ne álljunk ellen, ugyanis legfontosabb a testi épségünk, életünk vé-delme!

Ne feledjük, az elkövető kilétének felderítése a hatóság feladata!

Ha súlyosabb, akár fegyverrel elkövetett rablás áldozata vagy szemtanúja vagyunk, sose kíséreljük meg az ellenállást. Ha tehetjük, keressünk biztonságos helyet, amennyiben nincs rá lehetőség, hajtsuk végre az elkövetők utasításait!

Igyekezzünk nyugodtnak maradni, de figyeljük meg a támadók számát, ruházatukat, fegyvereiket, eszközeiket. Jegyezzük meg mozgásukat, egyedi jellemzőiket, hiszen a ké-sőbbiekben a nyomozás során minden apró adatnak jelentősége van.

A valóságban megtörténő, átélt súlyos bűncselekmények nem az akció teli amerikai film-ipar vagy játékipar termékei, ahol a hősök képesek a támadókat lefegyverezni, majd dia-dalmasan átadják őket a kiérkező rendőröknek. A valóság sokkal tragikusabb. Itt nincs új felvétel, vagy újraindítás!

Tudnunk kell, hogy az ilyen elszánt bűnözők mindent megtesznek azért, hogy a cselek-ményüket végrehajtsák, és azután elmenekülhessenek. Tisztában vannak a tettük követ-kezményével, és ezért képesek mindenre a menekülésük érdekében. A legtöbbet azzal tehetünk, hogy megpróbálunk higgadtnak maradni, és követni az uta-sításokat!

MINDEN MÁS A KIKÉPZETT RENDŐRÖK FELADATA!

4.4. Internet

A világháló alkalmazás nem csak új lehetőségeket, információs birodalmat nyit a fel-használó számára, hanem üzleti – szabadidős felhasználási körében számos veszélyt is rejt. Tudnunk kell, hogy a csalások, visszaélések legnagyobb mennyiségben az internet felhasználásával történnek.

56

KATASZTRÓFAVÉDELEM

„Tiltott pornográf felvétellel visszaélés miatt indított eljárást egy 26 éves férfi ellen a rendőrség. A rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított kérésére évekkel ezelőtt akkor 14 éves barátnője meztelen képeket készített magáról, és azokat egy CD-n neki adta. A törvény értelmében 18 év alatti személyről készült pornográf felvételnek már a birtoklása is büntetendő. A nyomozás a már nagykorú lány február 23-ai feljelentését követően indult. A szabadlábon védekező gyanúsított nem tagadta a cselekményt, la-kásán a rendőrök lefoglalták számítógépét és a szóban forgó CD-t.”

Tudnunk kell, hogy a fényképekkel, videofelvételekkel történő visszaélés, akaratunkon kívüli felhasználásuk bűncselekmény. Sokan vannak, akik kifejezetten a károkozás szándékával tesznek közzé kompromittáló videókat, képsorozatokat. Annak ellenére, hogy az hozzáférhetővé válik a felhasználók számára, haladéktalanul kell kérni a honlap üzemeltetőjétől a törlést, akik ezt az esetek többségében meg is teszik.

A honlap adatainak rögzítése mellett jogunk van feljelentést tenni ismeretlen tettes ellen a rendőrségen.

59

KATASZTRÓFAVÉDELEM

V. Bevezetés

A katasztrófák évezredek óta velünk vannak, így emberek generációinak kellett kiállni a katasztrófák okozta pusztulást. Szenvedtek a következményeitől, de kilábaltak belőle, és az élet ment tovább. Jelen világunkban van néhány tényező, amit figyelembe kell venni az újkor kihívásainak tükrében azért, hogy sikeresen szembenézzünk a katasztrófákkal. A leggyakoribb pusztítások napjainkban leginkább a környezetet ért károkból, illetve a környezetünk sokszor igénytelen felhasználódásából adódnak. Mindig is voltak és mindig is lesznek különböző jellegű katasztrófák Földünkön (és mondhatjuk, hogy mára már szinte mindennaposak), de az ember arra is hivatott, hogy ezeket egyben történelembe foglalja, és az elkövetkező nemzedékeknek segítséget nyújt-son az ezek elleni védekezéshez.

A környezeti és civilizációs tényezők nem állnak meg a nemzeti határoknál, és hosszú távon fenyegetik az emberiséget. A természeti környezet tapasztalható rombolása konf-liktusok forrásává válhat. A globális környezeti egyensúly megbomlása, a civilizációs terhelések (ózonréteg károsítása az őserdők pusztítása révén, az üvegházhatás, a vizek, a levegő és a szárazföld szennyezettségének növekedése, a termőföldek elsivatagosodása, az élővilág pusztulása) mára a Föld egész lakosságára veszélyt jelent.

Számtalan veszélyt hordoz magában a természet, legtöbbjüket megakadályozni nem tud-juk, egyetlen módunk marad a károk csökkentésére: a felkészülés.

VI. A katasztrófa fogalma, a katasztrófavédelem szervezeti és irányítási rendszere

Napjainkban mind hazánkban, mind a környező országokban egyre több és összetettebb katasztrófa elhárítási, tűzoltási és műszaki mentési feladatot kell végezniük a védeke-zésért, mentésért felelős szervezeteknek. A sikeres mentés feltétele a saját feladataik precíz, pontos teljesítésén túl a többi mentőegységgel történő közös, gördülékeny, zökke-nőmentes munka.

Ezt a célt szolgálja a Katasztrófavédelem, mint egységes szervezet, amely az országos és a megyei tűzoltó- és a polgári védelmi parancsnokságok összevonásával 2000. január 1-jén jött létre. Tevékenységét az Országgyűlés által 1999-ben elfogadott, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, a katasztrófavédelem szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV törvény, valamint annak 2012-ben hatályba lépő jelentős módosításokat tartalmazó rendelkezései írják le, így legfelsőbb jogszabályi szinten nyer szabályozást a szervezet munkája.

A megelőzésben, beavatkozásban és a helyreállításban résztvevő egyes szervek jogi nor-mák által meghatározott módon látják el szakfeladataikat, ezért célszerű megismerni, hogy a tűz- és polgári védelmi tevékenységet mely más jogszabályok írják le részletesen.

60 61

Figyelje meg, hogy a törvényi szabályozáshoz képest mennyiben más és részletesebb a törvény végrehajtásáról szóló alacsonyabb szintű jogszabály! Az alábbi linken to-vábbi kutatómunkát végezhet! http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=40101.60819 valamint a http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41047.352392

„A polgármester feladatai20. § (1) A polgármester a településen a védekezés során:a) irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet,b) halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védel-méhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét,c) szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetőleg befogadá-sát és visszatelepítését,d) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását…”

(1999. évi LXXIV törvény )

„ A polgármester katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai14.§ (2) A polgármester a védekezés időszakában:a) a helyi védelmi bizottság közreműködésével szervezi és irányítja a település védekezési feladatait,b) szükség esetén kezdeményezi a polgári védelmi szervezetek alkalmazását,c) gondoskodik a védekezésben részt vevő erők váltásáról, pihentetéséről és ellátásáról,d) szükség esetén igénybe veszi az élet- és az anyagi javak védelme érdekében az illetékes-ségi területén lévő, a katasztrófavédelmi tervében szereplő és kijelölt technikai eszközöket, kivéve a már folyamatban lévő kárfelszámolásban részt vevő eszközöket,e) haladéktalanul értesíti más települések polgármestereit, amennyiben a katasztrófa őket is veszélyeztetheti,f) folyamatosan adatokat szolgáltat a helyi védelmi bizottság részére,g) együttműködik az illetékességi területén működő szervekkel és szervezetekkel,h) közvetlenül irányítja a helyi védelmi bizottság elnöke által meghatározott mentési fel-adatok végrehajtását…”

( 79/1999. ( XII.10.) Korm. rend)

6.1. A katasztrófa és a kapcsolódó fogalmak

Szinte nem telik el nap, hogy a híradásokban ne jelenne meg egy-egy hír, amely súlyos következményeket kiváltó eseményekről szól. Ezek a híradások balesetekről, meteoro-lógiai jelenségek pusztító hatásairól számolnak be, ahol többségében közvetve vagy köz-vetlenül emberi élet, testi épség, egészség kerül veszélybe, vagy személyek sérülnek meg, de nem ritkán anyagi javak vagy környezetünk egy része pusztul el vagy semmisül meg, megrongálódik.

Ahhoz, hogy megalapozottan használjuk a katasztrófavédelem kifejezést, a katasztrófa-védelmi törvényt kell igénybe venni, amely segítségével, elemeire bontva meghatároz-hatjuk a katasztrófa fogalmát.

a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, valamint a tűzoltóságról az 1996. évi XXXI. törvény, míg a polgári védelemről az 1996. évi XXXVII. törvény rendelkezik.

Néhány mondatban ismerjük meg a törvények tartalmát.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény megalkotásának az volt a célja, hogy szabályozza az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzését, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél a segítségnyúj-tást és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogait és kötelezettségeit, meghatározta a védekezés szervezeti, személyi, tárgyi és anyagi feltételeit.

A törvény leírja például a tűz megelőzésével kapcsolatos rendelkezéseket

így a hatósági tevékenységre, a felvilágosításra, oktatásra, képzésre vonatkozó szabályokat; a tűzoltással és műszaki mentéssel összefüggő rendelkezéseket, amelyek ma-gukba foglalják a tűz jelzésére, a tűzoltás-vezető jogaira, valamint az állam-polgárok és a különböző szervezetek tűzoltásban való részvételére vonatkozó előírásokat; a műszaki mentési tevékenység legfontosabb szabályait; a tűzesetek vizsgálatával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket; a hivatásos állami, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság, valamint a más tűzvédelmi szervezetek működésére, irányítására vonatkozó szabályokat.

A törvény megjelenése után a belügyminiszter kiadta az Országos Tűzvédelmi Szabály-zatot, amely rendelkezik:

a létesítmények, építmények kialakítására, a gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára, a technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi előírásokról; a tűzveszélyességi osztályokról; és az osztályba sorolás szabályairól.

A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény kiadásának célja a védekezésre való felkészülés elősegítése nem csak kimondottan katasztrófa-helyzetek, hanem egyéb konfliktushelyzetek (fegyveres összeütközés) esetére is. A törvény meghatározza többek között:

a polgári védelmi feladatokat; azokat a veszélyhelyzeteket, amelyek esetén különleges rendszabályokat kell bevezetni; a polgári védelmi kötelezettség fogalmát és szabályait; a polgári védelmi szolgálat elrendelésének (bevezetésének) módját.

Hasonlóan a rendőrség működésénél megfigyelhető módon, (lásd. 62/2007. ( XII.20.) IRM. utasítás) alacsonyabb szintű jogszabály, a 179/1999. ( XII.10.) Korm. rend. és a 48/1999. ( XII.15.) BM. írja le a törvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat.

62 63

Katasztrófahelyzetekben a Kormánynak gyors, megfontolt és nem utolsósorban szaksze-rű döntéseket kell hoznia. Ehhez nyújt segítséget egy különleges szerve, a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB). Munkájában a belügyminiszter, más, a konkrét kataszt-rófával érintett közigazgatási ágazat államtitkára, de például nukleáris baleset esetén, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója is részt vesz.

A katasztrófavédelem szakmai irányítása hierarchikus rendszerben történik. Központi szerve, az országos hatáskörrel rendelkező BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazga-tóság (a továbbiakban: OKF).

A települést érintő katasztrófavédelemben résztvevők köre: állami szervek és az önkormányzatok (pl. vízügyi szervek),polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek, hivatásos katasztrófavédelmi, polgári védelmi szervek,hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, gazdálkodó szervezetek, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek (Rendőrség, Büntetés-végrehajtás), Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Mentőszolgálat, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, önkéntesen résztvevő társadalmi és karitatív szervezetek, civil és az e célra létrehozott köztestületek, pl. Magyar Vöröskereszt, szeretetszolgálatok, stb.

A hivatásos katasztrófavédelem területi szervei jogszabályban meghatározott esetekben hatósági jogkörrel bírnak, mindemellett irányítják a hivatásos tűzoltóságokat és a ka-tasztrófavédelmi kirendeltségeket. Ők látják el az önkormányzati tűzoltóságok felügyeltét, valamint ellenőrzik a létesítmé-nyi és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét.

A katasztrófavédelmi kirendeltségek a hivatásos katasztrófavédelem helyi szervei.

Települést érintő katasztrófa vagy polgári védelmi feladat estén a polgármesternek sa-játos feladata van. Alapvetően szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetőleg befogadását és visszatelepítését.

A helyi Védelmi Bizottság tagjai a mentésben résztvevő szervek vezetői, így a Polgári Védelmi Kirendeltség vezetője, amennyiben működik, a hivatásos önkormányzati tűzol-tóság parancsnoka, a rendőrkapitányság vezetője vagy egyéb önkormányzati vagy civil szervezetek képviselői.

Olykor egy egész megyét vagy annak jelentős részét érinti a katasztrófa. Ebben az esetben a Megyei Védelmi Bizottságot a megyei közgyűlés elnöke irányítja.

Több megyét vagy országrészt érintő a katasztrófa idején, az irányítást a belügyminisz-ter a BM OKF főigazgatóján keresztül végzi.

Ezek szerint a katasztrófa:

- a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet,

- amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja,

- hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit

- és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

Természetesen nem csak a katasztrófa bekövetkezésekor, hanem annak veszélye ese-tén is terheli intézkedési kötelezettség a szervezetet. Katasztrófaveszélyről akkor beszélünk, ha okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének való-színűségével.

Annak érdekében, hogy mihamarabb elkezdhesse a katasztrófavédelem a szakszerű te-vékenységét, meghatározott állami szerv vezetője állapítja meg a katasztrófa veszélyé-nek, bekövetkezésének tényét, és mint katasztrófahelyzetté nyilvánított állapot miatt, a szükséges intézkedéseket elrendeli.

Hazánkban a Kormány döntése alapján minősül katasztrófa sújtotta területté az a terület, ahol a katasztrófa károsító hatása érvényesül. A település polgármestere kérelmezheti a Kormánynál a településének katasztrófa sújtotta területté történő nyil-vánítását.

Az előzőek alapján már megfogalmazhatjuk, hogy mit is értünk katasztrófavédelem alatt:

A katasztrófavédelem különböző katasztrófák elleni védekezésben

- olyan tervezési- szervezési, összehangolási, végrehajtási, tájékoztatási, riasztási tevékenységek együttese,

- amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását,

- az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, - a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biz-

tosítását, - valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek

megteremtését szolgálják.

Mint a fegyveres rendvédelmi szerveknél már megismertük, a katasztrófavédelemi tevé-kenység, nagyon leegyszerűsítve a védekezési, a beavatkozási, helyreállítási tevékenység a végrehajtó hatalom feladata. Letéteményese a magyar Kormány. A katasztrófavédelem irányítása a belügyminiszter feladatkörébe tartozik.

64 65

A veszélyhelyzet

A veszélyhelyzet kihirdetésére, természeti és civilizációs – ipari – katasztrófák kialaku-lásakor vagy azok bekövetkeztének közvetlen veszélye esetén kerül sor. A kihirdetés cél-ja, hogy jogszerű intézkedések történjenek a kialakult helyzet felszámolására, a kataszt-rófa tovaterjedésének megakadályozására, az emberek életének, testi épségének, anyagi javainak és létfeltételeinek megóvására. A kinyilvánítás a Kormány jogköre.

Lássunk néhány példát arra, hogy a jogszabály milyen jogosultságot ad veszélyhely-zetben a Kormánynak arra, hogy rendelet alapján rendkívüli intézkedéseket alkal-mazzon„ (1) Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatá-rozott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. A légi járművek forgalmának korlátozása vagy megtiltása során a légiközlekedésről szóló törvény és a magyar légtér igénybevételéről szóló jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni. (2) Veszélyhelyzetbe korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdet-mény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. (3) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa. (4) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakos-ságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (a továbbiakban: kitelepítés)

„(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szeren-csétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyze-tet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendel-kezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszab-bítja.(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.”

(Magyarország Alaptörvénye 53. cikk)

Megjegyzendő, hogy különleges jogrend alkalmazásakor mind az Országgyűlés, mind a Köztársasági Elnök is jogosult egyes esetekben döntést hozni az Alaptörvény értelmében.

6.2. Katasztrófák csoportosítása kiterjedésük és eredetük szerint

A katasztrófákat attól függően, hogy milyen szempontból kívánjuk azokat vizsgálni, kü-lönböző módon csoportosíthatjuk. Vizsgálhatjuk őket időtartamuk, kialakulásuk sebes-sége, térbeli kiterjedésük, az általuk érintett személyek száma, vagy akár az okozott kár nagysága szerint.

Végezzen kutatómunkát, hogy az utóbbi években lakóhelyén vagy a régióban hol tör-tént olyan esemény, amely indokolta Védelmi Bizottság felállítását! Gyűjtsön tudósí-tásokat az Internet segítségével a helyi védelmi bizottságok működéséről!

Mint láttuk, a védekezést először a helyi szervek kezdik meg a polgármester irányításá-val. Amennyiben olyan esemény vagy eseménysorozat következik be, amely a védeke-zést végző szervezet vezetőjének értékelése alapján már katasztrófának minősíthető, a polgármestert erről a védekezés vezetője tájékoztatja. Ő tehet javaslatot a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi (polgári védelmi) igazgatónak a kialakult helyzet ka-tasztrófává nyilvánítására. Ha a lakosság részére az önfenntartás feltételei több napon keresztül nem biztosíthatók, kezdeményezi a település katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását.

Amennyiben a katasztrófa több megyét érint, illetve fennállnak az alkotmányos és a tör-vényi feltételei, a Kormányzati Koordinációs Bizottság javaslatára, a Kormány a kiala-kult helyzetet minősíti és a katasztrófa által érintett területre rendeleti úton a veszély-helyzetet kihirdeti. A Kormány jogköre, hogy rendkívüli intézkedéseket vezessen be.

6.2 A minősített időszakok

A rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatban említést kell tenni az úgynevezett minősített időszakokról. A minősített időszak az állam életének egy sajátos időszaka, amikor ki-vételes hatalom – rendeleti kormányzás – lép életbe. A minősített időszakok kihirdetésé-re azért van szükség, mert jogszerűen csak ekkor alkalmazhatók a fegyveres erők és a ki-vételes jogrend a különleges helyzet miatt. Ebben az időszakban szükség esetén bizonyos állampolgári jogok felfüggesztésére is sor kerülhet. Alaptörvényünk a különleges jogrend öt típusát különbözteti meg, amelyek:

- a rendkívüli állapot,- a szükségállapot, - a megelőző védelmi helyzet,- a váratlan támadás és- a veszélyhelyzet.

Az Alaptörvény meghatározza a különleges jogrend tekintetében a garanciális korlá-tokat. A garanciák közül kiemelendő, hogy az Alaptörvény alkalmazása a különleges jogrendben nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. Ugyancsak kiemelendő, hogy az alapvető jogok gyakorlása a békeidőszaki szabályok-tól eltérő mértékben is korlátozható vagy felfüggeszthető, ugyanakkor egyes alapvető jogok (például az élet vagy az emberi méltóság) ezekben az esetekben is érinthetetle-nek. A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Az Alaptörvény részletesen leírja a különleges jogrend fajtáit és a vonatkozó általános szabályokat. Katasztrófavédelmi szempontból kiemelést érdemel a veszélyhelyzet.

66 67

Özönvízszerű esőzés – a szokásos csapadékmennyiséget jelentősen meghala-dó eső rövid idő alatti lehullása. Jégeső – nagy mennyiségű vagy nagy tömegű jégdarabok hullása. Havazás – a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű hó, szokatlan időpont-ban vagy helyen fellépő havazás. Csapadékhiány – hosszabb időn keresztül a szokásos mértékűnél lényegesen kevesebb csapadék. Hőmérsékletemelkedés – egy területen a megszokott értéket messze meghala-dó, tartós felmelegedés, illetve az adott évszakokhoz képest rendkívül magas hőmérséklet. Hőmérsékletcsökkenés – egy területen tartósan, a szokásos mértéknél jelentő-sen alacsonyabb hőmérséklet, illetve az évszakhoz képest rendkívül alacsony hőmérséklet. A hőmérséklet gyors változása- az adott terület hőmérsékletének rövid időn belüli szélsőséges változása. Az éghajlat (mikroklíma) megváltozása – a légkörbe került korom, füst vagy széndioxid következtében, az adott területen a hőmérséklet és a páratartalom gyökeresen átalakul (lehűl vagy felmelegszik). Villámcsapás – ha másodlagos hatásként tüzet, robbanást, jelentős energiael-látási problémákat okoz.

Biológiai eredetű katasztrófák

Egyes állat- vagy növényfajok túlszaporodása – vizek algásodása, a növényi vagy állati kártevők túlzott mértékű elszaporodása. Állatok tömeges vándorlása – sáskajárás, rágcsálók tömeges megjelenése. Járványok – emberek, állatok- vagy növények tömeges, fertőző megbetegedése. Fertőző betegségek megjelenése, - amelyek gyógyítása az adott időpontban nem lehetséges – pl. AIDS, influenza. Az adott területen nem jellemző fertőző betegségek megjelenése – amelyekkel szemben a lakosság nem rendelkezik védettséggel, az egészségügyi szervek pe-dig nincsenek felkészülve ezek gyógyítására. Emberi hiba okozta biológiai katasztrófa – gondatlanság vagy szakszerűtlen-ség következtében a laboratóriumokból, kutatóintézetekből kiszabaduló kár-okozók által előidézett fertőzés vagy járvány. Szándékosan előidézett biológiai katasztrófa – háború esetén, illetve terroris-ta akció során, mesterségesen keltett fertőzés vagy járvány, illetve a növényzet vagy az állatvilág elpusztítása.

Tűzvész mint természeti katasztrófa Erdő-, bozót-, tőzegtűz, ipari vagy lakóterületen keletkezett tűz, amely külön-böző természeti okok miatt keletkezhet (növényi anyagok bomlása, meteor-becsapódás, vulkánkitörés stb.)

6.3.2. Civilizációs katasztrófák

Az emberi tevékenységgel összefüggő, mulasztásból, helytelen beavatkozásból, szándé-kosságból, technikai meghibásodásokból eredő katasztrófákat nevezzük összefoglalva civilizációs katasztrófának.

Legjellemzőbb a katasztrófák eredete szerinti csoportosítás. Ez alapján a katasztrófákat két fő csoportba sorolhatjuk:

természeti és civilizációs katasztrófák.

6.3.1. Természeti katasztrófák

A természeti katasztrófák közös jellemzője, hogy általában emberi beavatkozás nélkül, a természet erőinek hatására alakulnak ki.

Jellegük szerint lehetnek:kozmikus•

geológiai•

hidrológiai•

meteorológiai•

biológiai•

tűzvész•

Kozmikus eredetű katasztrófák

A világűrből az élő szervezetekre káros sugárzást tartalmazó anyagok érkezé-se, becsapódása a Föld felszínére, a légkörbe. A Földnek más égitesttel való összeütközése. Bizonyos bolygóegyüttállás, amelynek következtében az ár-apály jelenség szélsőséges méretet ölthet.

Geológiai (földtani) eredetű katasztrófák

Földrengés – a földkéreg és a földfelszín gyors, nagy erejű elmozdulása. Földcsuszamlás – nagy mennyiségű kőzet és talaj átrendeződése a földkéreg felsőbb rétegeiben és a földfelszínen. Hegyomlás, sziklaomlás – a domborzat jelentős mértékű megváltozása, elmoz-dulása. Vulkánkitörés – a földkéregben lévő, vagy azon keletkező résen át láva, szilárd kőzet, gőzök, gázok, hamu, korom szabadba jutása.

Hidrológiai eredetű katasztrófák

Árvíz – az álló- és folyóvizek vízjárásának szélsőséges, elöntést okozó eseménye. Belvíz, mely a magas talajvíz és egy vagy sorozatos intenzív esőzés hatására alakul ki. Szökőár

Rendkívüli időjárásból (meteorológiai) eredő katasztrófák

Szélvihar – ha az erejénél, sebességénél fogva jelentős pusztítást okoz. Homok-, por- vagy hóvihar – ha az emberi településeket vagy anyagi javakat sodor el, illetve temet be.

68 69

Ipari katasztrófák

Robbanás – az ipari vagy mezőgazdasági üzemekben előállított, tárolt vagy feldolgozott, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok detonációja. Katasztrofális hatása lehet a lőszer- vagy robbanóanyag raktárakban, illetve a lakóhelyen be-következő földgáz, propánbutángáz vagy más anyagok felrobbanásának is. Radioaktív anyagok szabadba jutása – az atomerőművekben, kutató- vagy egészségügyi intézményekben tárolt, előállított vagy felhasznált sugárzó anyagok kiszabadulása. Veszélyes hulladék keletkezése – az ipari, mezőgazdasági vagy feldolgozó üzemekben keletkező további feldolgozásra alkalmatlan maró, mérgező, sugárzó vagy fertőző anyagokat nevezzük veszélyes hulladéknak. Ezek helytelen kezelése, tárolása vagy megsemmisítése súlyos környezetszeny-nyezést vagy egészségkárosodást okozhat. Veszélyes anyagok kiáramlása – az ipari, mezőgazdasági üzemekben tárolt, előállított vagy felhasznált mérgező, maró tűz- vagy robbanásveszélyes, il-letve fertőző anyagok jelentős mennyiségben történő szabadba jutása. Talajkiszáradás – bányaművelés következtében a talajvízszint jelentős csökkenése, amely a talaj felső rétegének részleges vagy teljes kiszáradását és a növényzet pusztulását okozhatja.

Környezeti katasztrófák

Vízszennyezés – mérgező, maró, rák-keltő, radioaktív vagy fertőző anya-goknak a felszíni álló és folyóvizekbe, illetve a talajvízbe kerülése Talajszennyezés – a veszélyes anya-goknak a talaj felszínére vagy annak mélyebb rétegeibe kerülése, illetve a veszélyes anyagok szakszerűtlen tá-rolása a földön vagy földben Levegőszennyezés – nagyobb meny-nyiségű veszélyes anyag, gáz, gőz vagy por formájában történő levegőbe jutása

Közlekedési katasztrófák

Közúti katasztrófa – tömegközlekedési eszközök vagy más közúti járművek tö-meges sérülést, halálesetet, anyagi kárt vagy súlyos veszélyt okozó balesete Vasúti katasztrófa – vasúti szerelvények, illetve vasúti járművek által okozott tömeges sérülést vagy jelentős veszélyt okozó esemény Légi katasztrófa – légi járműveknek a levegőben vagy a földön történő összeüt-közése, lezuhanása, meggyulladása, felrobbanása, ha az több ember sérülését vagy halálát idézi elő, jelentős anyagi kárt vagy további veszélyt okoz Vízi katasztrófa – a vízi járművek ütközése elpusztulása vagy elsüllyedése, ha az tömeges sérülést, halálesetet vagy súlyos veszélyt okoz Veszélyes légszennyezés – kedvezőtlen körülmények között a városok levegő-jében a gépjárművek között a városok levegőjében a gépjárművek által kibocsá-tott mérgező gázok felhalmozódása.

Ide kell sorolni a háborús helyzeteket is, a legnagyobb társadalmi katasztrófát.

Civilizációs katasztrófák kialakulásához az emberi tényező mellett sok egyéb, egyenként tán jelentéktelennek tűnő apróság is hozzájá-rulhat, de végkövetkeztetésként kimondható, hogy akár baleset, akár veszélyes üzemben kialakuló probléma, akár terrorizmus követ-kezménye a kialakult helyzet, minden eset-ben a leggyengébb láncszem az ember.

A veszélyhelyzeti szintet elérő légszeny-nyezettség, a veszélyes hulladékok hely-telen tárolása miatt kialakuló környe-

zetszennyezés, vagy a felszíni vizek szennyezése egyaránt okozhatnak katasztrófaként említendő környezeti károsodást.

Az ipari, vegyi üzemekben előfordulhatnak olyan mulasztásból vagy technikai meghi-básodásból eredő üzemzavarok, balesetek, amelyek során mérgező, maró stb. anyagok kerülhetnek a környezetbe, potenciális veszélyt jelentve az emberi életre, a növény-és állatvilágra.

Igen sok nukleáris erőmű működik világszerte, s bár komoly hangsúlyt fektetnek ezek biztonságosságára, az ezekben bekövetkező üzemzavar, vagy baleset következményei év-tizedekre kihatnak (pl. Csernobil).

Igen nagy tömegeket érint sajnos a háborús, polgárháborús tevékenység, naponta szólnak a híradások ártatlan áldozatokról, harcokról.

A háborúk velejárója a menekültek vándorlása, a migráció, ami igen komoly közegészségügyi feladatot ró minden érintett országra, a me-nekülttáborokban meg kell teremteni azokat a minimális, de szükségszerű feltételeket, amik elengedhetetlenek egy nagy tömegeket érintő járvány kialakulásának megelőzésében.

Ezen szempontok alapján a civilizációs katasztrófák kategóriájába sorolható:

- ipari- környezeti- közlekedési- mezőgazdasági termeléssel összefüggő- politikai okból bekövetkező- gazdasági eredetű- egyéb civilizációs katasztrófák- háborús

70 71

Egyéb civilizációs katasztrófák

Tömegrendezvények – sok ember (több tíz, esetleg több százezer fő) részvéte-lével zajló vallási, politikai, sport vagy kulturális rendezvények, amelyek so-rán egy pánik vagy más váratlan esemény sok súlyos sérülést vagy halálesetet okozhat Migráció – nagy tömegű ember kényszerű elvándorlása, politikai, vallási, nemzetiségi üldöztetés, háború vagy az elemi létfeltételek hiánya miatt. A me-nekülő embertömeg ellátása, elhelye-zése, a közrend fenntartása rendkívüli megterhelést jelent a fogadó és a tran-zit országoknak egyaránt. Energiahiány – egy ország energia-szükségletének kielégítetlensége, há-ború, elemi csapás, gazdasági blokád vagy más ok miatt, amely az egész tár-sadalom életét megbéníthatja

Háborús katasztrófák

Polgárháború – egy államon belül két vagy több egymással szemben álló cso-port fegyveres küzdelme. Helyi háború – két vagy több állam fegyveres küzdelme, amelynek nincs az egész földrészre vagy az egész világra kiterjedő hatása. Koalíciós háború – egy állam és a vele szemben álló katonai szövetség, vagy két, illetve több katonai szövetség fegyveres összecsapása, amelynek hatása kiterjed az egész földrészre vagy túlnő azon. Világháború – az egész világra, vagy a világ nagy részére kiterjedő fegyveres harc, világméretű katasztrófa.

6.4. Leggyakrabban előforduló természeti katasztrófák

6.4.1. Árvíz, belvíz

Hazánkban a hely- és dombvidéki területeken az adott éghajlati viszonyok mellett az idő-járási elemek jelentkezése igen változatos, egymáshoz egészen közeli helyeken is nagy különbségek tapasztalhatók.

A változatosság kialakulásában nagyobb részt a helyi domborzati viszonyok játszanak szerepet.

Az időjárási különbségek a csapadék előfor-dulásában, eloszlásában, hevességében, (in-tenzitásában) mutatkoznak meg. Különösen a nyári záporok előfordulása áll összefüggésben a domborzati viszonyokkal, amikor is a hegy-ségek a vándorló légtömegeket egyenlőtlen

Mezőgazdasági termeléssel összefüggő katasztrófák

Erdőirtás – az erdőknek – elsősorban a trópusi esőerdőknek – nagy területen történő teljes kipusztítása, amely a Föld klímaváltozását eredményezheti. Kemizálás – a növényvédő szerek, műtrágyák indokolatlan mennyiségű vagy szakszerűtlen használata talaj- és vízszennyeződést, az állatvi-lág és a növényzet károsodását, illetve pusztulását okozhatja. Növényzetpusztítás – az adott terület eltartóképességét meg-haladó számú állat szakszerűt-len tartása, amelyek elpusztítják a növényzetet – túllegeltetés.

Politikai okokból bekövetkező katasztrófák

Politikai válság – egy állam politikai rendszerének súlyos működési zavara, amelynek során a politikai vezetés és irányítás, az államigazgatás, a közrend és közbiztonság jelentősen meggyengül vagy megszűnik. Politikai forradalom – egy államban a politikai válság elmélyülésének eredmé-nyeként kialakuló gyakran fegyveres konfliktussá fajuló politikai küzdelem. Terrorizmus – a politikai, vallási, nemzetiségi konfliktusok megoldására vagy egy társadalmi rendszer felbomlasztására irányuló harc szélsőséges, agresz-szív módja. Nemzetiségi, faji ellentétek – az egymás mellett élni kényszerülő népek, népcso-portok közti viszály, amely elmérgesedve fegyveres küzdelemmé vagy akár polgár-háborúvá fajulhat. Vallási ellentétek – a vallási türelmetlen-ség vagy gyűlölet szélsőséges esetében a más vallásúak üldözéséhez vagy a velük szembeni erőszakhoz vezet, amely fegy-veres összetűzéseket eredményezhet.

Gazdasági eredetű katasztrófák

Szegénység – egy ország, nép vagy népcsoport, életkörülményeinek, életszínvo-nalának anyagi lehetőségeinek a környezetéhez képest jelentősen alacsonyabb színvonala és ennek szociális, egészségügyi, kulturális stb. következményei Bűnözés – egy társadalom politikai rendszerének gyengülése, az általános er-kölcsi hanyatlás, a gazdasági helyzet romlása, a bűnözés terjedéséhez vezet-het, amely bizonyos szintet elérve megbéníthatja a társadalom életét A nemzetgazdaság összeomlása – egy állam gazdasági rendszerének valami-lyen külső vagy belső okból (háború, polgárháború, forradalom vagy blokád) bekövetkező működésképtelenné válása

72 73

A vízkár kialakulását növelő tényezők

hulladék, uszadék),

-ten (lejtő irányú művelés, erdőirtás stb.),

szikkasztás miatti kedvezőtlen talajvízszint emelkedés,

A vízkár kialakulását csökkentő beavatkozások (megelőzés)

Az árvizek mellett további veszélyt jelentenek a belvízkárok, melyek a termőföldek tönk-retételén túl súlyosan veszélyeztetik a belvizes területre épült lakóházakat és gazdasági létesítményeket.

A belvízzel való elöntés maximuma az 1940-es években megközelítette a 100 ezer hek-tárt, de azóta is többször ismétlődtek a nagy belvizes időszakok. A belvízzel potenciálisan veszélyeztetett terület elérheti a 2 millió hektárt. A 2006. év során a belvízzel összefüg-gésben 11 megyében, 234 településen keletkeztek károk.

A belvíz veszélyeztetettség szinte valamennyi ártéri területen fekvő települést érint. Sa-játossága, hogy a veszélyeztetett területen magas a szociálisan hátrányos helyzetű né-pesség. A belvízveszély tehát egyben szociális problémákat is felvethet. Az alacsonyabban fekvő települések, településrészek belvíz veszélyeztetettsége miatt a hajléktalanná váló lakosság elhelyezéséről kell gondoskodni.

A magas talajvíz és egy vagy sorozatos intenzív esőzés hatására elhúzódó belvízi elöntés alakul ki a települések mélyebben fekvő részein.

Ilyen esetekben a falak feláznak, majd a száradás folyamán a fal szerkezete instabillá vá-lik, felgyorsul az épület amortizációja, és az lakhatatlanná válik.

felmelegedésre késztetik, gyors légtö-megcserét idézve elő. Minél páradúsabb a vándorló légtömeg, minél egyenlőtle-nebb a felmelegedés, annál hevesebb zá-porra lehet számítani. Legveszélyesebb időszak az április – október.

A helyi vízkár kialakulása szempont-jából döntő jelentőségű a csapadék. A területre jutó csapadékvíz egyrészt be-szivárog a talajba, másrészt elpárolog, illetve a talaj felületén lefolyik, a mé-

lyebb területeken összegyűlik. A csapadék halmazállapotától és hevességétől, a hőmér-sékleti viszonyoktól függ a helyi vízkárveszély nagysága.

A vízkárt jelentősen befolyásolja a téli időszak alatt felhalmozódott hőmennyiség gyors olvadása, a tartós esőzés a gyors hóolvadás idején vagy a felszíni lefolyást gyorsító, a be-szivárgást gátló talajfagy. Súlyosbítja a vízkár helyzetet az előző pontokban megnevezett jelenségek egybeesése. Nyári időszakban a vízgyűjtő területre leeső, az átlagosnál na-gyobb mennyiségű csapadék, vagy a vízgyűjtő területre hulló, rövid idejű, nagy intenzi-tású csapadék bír befolyással.

Mind a téli-tavaszi, mind a nyári évszakban igen veszélyes a magas talajvízállás. A tartó-san magas talajvízállás következtében a talaj vízbefogadó képessége csökken, így a felszí-nen lefolyó, vízkárt okozó vízmennyiség megnő.

Hegy-és dombvidéki területeken bármely jelenségből keletkező vízkárok heves levonulá-súak, kiterjedésük lehet egy településen belüli vagy nagy térségre kiható. Különösen ve-szélyesek a gyors felszíni lefolyást kiváltók, így fagyott talaj esetén a gyors hóolvadás és eső, illetve nyári záporok, felhőszakadások. Rendkívüli hidrometeorológiai helyzetben a látszólag veszélytelen patakok – melyeknek medrében általában alig csörgedezik egy kis víz – vízhozama szinte órák alatt pár literről 10 m3/sec-re nőhet, a víz kilép medréből és elsodor mindent, ami az útjába kerül. Egyidejűleg a dombvidéki lejtős területekről a gyors lefolyású felszíni víz mozgási energiájával lesodorja a nem védett termőtalajt. A lezúduló víz által szállított talaj (hordalék) belterületeket, mezőgazdasági területeket, utakat, vasutat temethet be, feltölti a befogadó kis vízfolyások, vízelvezető árkok med-rét, vízszállító képességü-ket minimálisra csökkenti, nagy területeket elöntve vé-gigvonul a völgyön, elöntve külterületeket, belterülete-ket egyaránt.

Helyi vízkárt kiváltó ter-mészeti adottságokat nem áll módunkban befolyá-solni, az ember azonban tevékenységével a vízkár-veszélyt befolyásolhatja, csökkentheti-növelheti.

74 75

izmográfiai műszerek. A japán meteorológiai intézet szerint az első pénteki rengés volt a Japánban valaha mért legnagyobb.

Az első rengést követően cunamiriadót rendeltek el a Csendes-óceán teljes partvidékére is. A Hawaii-szigeteken lévő intézet által kiadott riasztás kiterjed Ausztráliára, a Fülöp-szi-getekre, Oroszországra, Pápua-Új-Guineára, a Hawaii-szigetekre, valamint Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékére. A keletkezett szökőár az oroszországi Szahalin szigetének partjait, valamint az Északi-Mariana-szigeteket is fenyegeti.

Tokióban és környékén négymillió ember otthonában szűnt meg az áramszolgálta-tás. Az ország északi részén a vasúti hálózat több szakaszon megrongálódott, leálltak a szuperexpresszek. Kigyulladt a Tokió melletti Csiba olajfinomító üzem. A földmozgás mi-att a csendes-óceáni partvidéken fekvő Fukushima és Miyagi prefektúrákban lévő nukleá-ris reaktorok is automatikusan leálltak, és lezárták a Tokió melletti Narita nemzetközi re-pülőteret is, az utasoknak el kellett hagyniuk az épületeket. Leálltak a tokiói metrójáratok és a helyi érdekű vasutak is. Kan Naoto kormányfő jelentős károk mellett arról is beszélt, hogy radioaktív anyag nem került a levegőbe.

A hatóságok szerint a földmozgás helyi idő szerint délután háromnegyed három körül rázta meg Japán térségét, epicentruma 125 kilométerre volt az ország keleti partjaitól. A rengés pá-nikot okozott a fővárosi lakók körében, akik kimenekültek a percekig rázkódó épületekből…”

Richter-skála és a Mercali- skála

A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát adja meg. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kiltonnás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor.

Az eljárás kidolgozója Charles Richter, eljárását 1935-ben tette közzé. A rengés erősségét megfelelő korrekciókkal a szeizmográf által jelzett legnagyobb kitérésből és az epicent-rumtól való távolságából határozta meg.

Ebből értelemszerűen következik, hogy a skála felfelé nyitott, vagyis nincs maximuma, azonban gyakorlatilag 10 feletti értékek nem fordulnak elő. Másik fontos jellemzője, hogy két látszólag “hasonló” magnitúdójú érték például 5,4 és 6,4 között a kipattanó energiá-ban kb. 32-szeres különbséget takar.

Bevezetése óta a legnagyobb erősségű földrengés a Richter-skála szerint 9,5-es volt: 1960. május 22-én Chilében pattant ki. A közelmúlt legerősebb földrengése 2004. de-cember 26-án, a Szunda-árok északi része alatt, Szumátra közelében pattant ki, és 9,3-as erősségű volt.

6.4.2. Földrengés

A földrengés a tektonikus lemez-mozgások során az ütközési, talál-kozási pontokon, vonalakon felhal-mozódott feszültségnek, egy adott pillanatban történő töréshez ve-zetése, vulkáni tevékenység, föld-alatti üregek beomlása, vagy föld-alatti kísérleti robbantások során fel szabaduló energiának rezgések formájában való tovább terjedése, felszínre jutása.A törésvonalak mentén földrengéseket és vulkánkitöréseket válthat ki, amelyek a köz-vetlen környezetükben óriási pusztítást okoznak, és ártalmas gázokat és törmeléket jut-tatnak a légkörbe.

Földrengés érzékelése

Kezdetben gyenge rezgést érzünk, amelyet intenzív, többirányú, akár körkörös mozgású rázkódás követ, és morajló vagy bőgő hang kísér. Mindez nem tart tovább néhány vagy néhány tíz másodpercnél.

A földrengést megelőzni, elkerülni nem lehet, de felkészülni rá lehetséges. A földrengés előrejelzése a mai korban sem megoldott annak ellenére, hogy a fejlődés mai szintjén sok kutatási eredmény, kidolgozott módszer, automatikus földi és űrrendszeri mérőrend-szerek állnak rendelkezésre.

A feltételezések szerint a földrengés kipatta-nása előtti kéregelmozdulás, akár centimé-teres nagyságrendű is lehet, amely a jelenlegi technikai lehetőségekkel jól regisztrálható, így az előrejelzés megvalósítható.

Földrengés Japánban

„ A Japánban valaha mért legnagyobb, 8,9-es erősségű földrengés rázta meg 2011. már-cius 11-én, pénteken a szigetország északkeleti partvidékét; a fővárosban, Tokióban ki-lengtek az épületek, több tűz keletkezett. A hatóságok 10 méter magas hullámra vonatkozó cunamiriadót rendeltek el, időközben már legalább 4 méter magas víztömeg áramlik a szá-razföld belseje felé.

A Richter-skála szerinti 8,9-es erősségű földrengés rázta meg pénteken Japán északkeleti partvidékét helyi idő szerint pénteken délután.

A rengés szökőárt okozott az epicentrum közelében. Időközben újabb utórengés is történt a térségben, az 5,8-es erősségű rengést néhány másodperccel korábban előre jelezték a sze-

76 77

A Mercalli-skála 12 fokozatú skála, a földrengések erősségét tapasztalati úton, a földren-gés által végzett pusztításból vezeti le. Gyakorlati jelentősége abban van, hogy a jól meg-választott, nem szakember által is érezhető jelenségek és kárleírások alapján viszonylag pontosan meghatározható a földrengés hatásterülete, és az epicentrumtól való távolság-nak megfelelően csökkenő erőssége. Az eljárást Kövesligethy Radó magyar csillagász és geofizikus dolgozta ki.

6.4.3. Földcsuszamlás

A gyökérzet talajrögzítő hatása jól is-mert. Ha elpusztul a növénytakaró, akkor a helyén a talaj rendkívül sérülé-keny, mert a víz, a szél szabad martalé-kává válik. Ha egy lejtő tetején vízfeles-leg gyűlik össze, az megnöveli az alatta lévő laza föld- és kőrétegre nehezedő nyomást. A talaj szerkezete meglazul, így földcsuszamlás következhet be.

Ha a talaj összeomlik, mindent elpusz-tít, ami útjába kerül. A törmelék akár 77

km/h-s sebességgel is zúdulhat lefelé. A földcsuszamlás áldozatait soktonnányi iszap és törmelék temetheti maga alá.

A mozgó föld magával sodorja a nehéz sziklákat és a növényzetet, lerombolja az épülete-ket, az utakat, elszaggatja a villanyvezetékeket, otthon, villanyáram és víz nélkül hagyva a túlélőket. A mentési munkálatokat gyakran nehezíti, hogy elpusztulnak az útvonalak és a vasúti sínek, és sokan halnak meg a földcsuszamlásokat követő járványok és éhínség következtében.

6.4.4 Cunami (szökőár)

A „cunamit” (cu: óriás, nami: hullám) tenger alatti földrengések és vulkánki-törések okozhatják, oly módon, hogy a felszabaduló gigantikus erők hatására a tenger aljzatában – rendszerint egy-egy törési sík mentén – óriási tömegáthelye-ződés megy végbe. A megbomlott egyen-súly következtében a terület fölött gyűrű alakú hullám keletkezik, amely aztán nagy sebességgel terjed tova.

A nyílt óceánon az esetek többségében mindössze 1-2 méteres hullámok akár 800–850 kilométert is megtehetnek óránként, s ilyenformán a nagyobbak 15–20 óra alatt akár az egész Csendes-óceánt is átszelhetik!

Fokozatai

78 79

6.4.6. Erdőtüzek

A mediterrán térségben, nyári szezonban gyakran előforduló katasztrófatípus. Környezeti szempontból a terület élővilágának elpusztulását, ökológiai destabilizációt okozhat, elsivatagosodáshoz, erózióhoz, földcsuszamláshoz vezethet. Különleges ese-tekben, mint például a magas népsűrűségű turista központokban, a súlyos balesetek le-hetősége megnőhet. Az erdők, cserjések elpusztulása, a lakosságban is megnövelheti a környezeti problémák iránti érzékenységet.

A természetben bekövetkezett tűzesetek rendkívül gyakoriak, mindenkor az aktuális időjárási viszonyokra vezethetők vissza. A keletkezési okok (pl. villámcsapás) szerepe elenyésző, elsődleges ok az emberi gondatlanság, a mulasztás, ritkábban a tudatos, szán-dékos károkozás.

A változó klimatikus viszonyok és anomáliák miatt, az erdő- és vegetációtüzek Magyar-országon is növekvő környezeti és természeti kockázatot jelentenek. Évente több száz erdőtűz és ezres nagyságrendű vegetációtűz keletkezik hazánkban, melyek jelentős ká-rokat okoznak.

Magyarországon két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot különíthetünk el. Az egyik koratavasszal, hóolvadás után közvetlenül, amikor a kizöldülés előtt elsősorban rét és tarlóégetések következtében gyullad meg az erdő, elsősorban lomos erdőtelepítésekben és felújításokban okozva igen jelentős károkat.

A második veszélyeztetett időszak a nyári hónapokra esik, amikor a hosszabb csapadék-mentes, forró időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg teljesen ki-szárad. Ezek az erdőtüzek elsősorban eldobott cigarettacsikkek és a tűzgyújtási tilalom ellenére meggyújtott tábortüzek, nyári gazégetés következtében keletkeznek, elsősorban erdei és feketefenyves állományokban valamint idősebb lombos állományokban.

Az erdőtelepítési program keretében az elmúlt években telepített és a tervek szerint az elkövetkező években telepítendő (évente kb. 15 000 hektár) új erdőterület mintegy fele felújítási korban a fokozottan tűzveszélyes kategóriába tartozik.

Sajnálatos, de a nemzet-közi tapasztalatoknak megfelelő tény, hogy a magyarországi erdő és vegetációtüzek mint-egy 99 százaléka, főleg emberi gondatlanság, kisebb részben pedig szándékos gyújtogatás miatt keletkezik.

A hazai erdőkben az úgynevezett felszíni tü-zek a jellemzőek, mikor is az erdő talaján levő

Ugyanakkor a hullámhosszuk is igen nagy, ami gyakran azzal jár együtt, hogy a széles hátú hullám – szerencsére – észrevétlenül rohan el az útjába kerülő hajók alatt.

A víz mélységének csökkenésével mérséklődik a hullám sebessége is (a terjedési sebesség a vízmélység négyzetgyökével arányos), és a folyamat utolsó szakaszaként – mindig közel a parthoz – kialakul az a jelenség, amely rettegett ellensége a partvidékek lakosságának.Ilyenkor az addig veszélytelen hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a hirtelen megnövekvő súrlódás miatt lelassul, belső egyensúlya megbomlik, aszimmetrikussá vá-lik, a parton állók pedig szemben találják magukat a félelmetesen morajló, dübörgő víz-fallal, amely a maga előtt sodort vízpárától szinte forrni látszik.

A cunamik mérete igen változó, attól függően, hogy mekkora volt a kiindulási magassá-guk, mekkora utat tettek meg és milyenek a partvonal geomorfológiai adottságai. Azokon a helyeken emelkednek a legmagasabbra, ahol természetes hullámcsapdaként működ-nek. Ilyenek a szűk öblök, a tengerszorosok vagy a folyótorkolatok. Széles, sziklás öblök-ben, különösen ahol természetes hullámtörőként működő zátonyok és szigetek vannak, a szökőárhullámok gyorsan elemésztik erejüket, s nyomukban többnyire csak az észlelhe-tő, hogy a víz szintje az áradásra jellemzően emelkedik.

A feljegyzések szerint az eddigi legnagyobb tengerrengés által keltett hullámot a Kam-csatka-félsziget déli részén található Lobatka-foknál észlelték. Mivel ez még 1737-ben történt, a legnagyobb – 63 méteres – hullám magassági adatát némi óvatossággal kell kezelnünk!

Egyes geológusok számolnak azzal, hogy a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén lévő vulkán a jövőben ki fog törni. Ennek következtében az Atlanti-óceánon 500 m magas megacunami keletkezhet, amely még Nagy-Britannia egyes részeit is elérheti.

6.4.5 Vulkánkitörések

A vulkán köpenyanyaga megolvad, magma lesz belőle, a felszín felé tör, és felszabadulnak a benne felgyülemlett gázok. Amikor a nyomás túl nagy lesz, akkor keletkezik a vulkánkitö-rés. A nyomás akkor nő meg, ha a kö- penyből nagy a magmautánpótlás a vulkán felé. A nyomás a vulkán magmakamrájában is megnő. Ezt a nyomást a kihűlő magmából tá- vozó, majd táguló gázok okozzák. Ha túl nagy a nyomás, a vulkánt al- kotó kőzet összetörik, és a magma felszínre tör.

Vannak olyan vulkánok, amelyek szinte folyamatos magmaután-pótlást kapnak, ezért gyakran ki- törnek; mások csak 100 vagy akár csak 1000 évenként. A felszín alat- ti olvadt kőzet a magma. Amikor a magma eléri a földfelszínt, és a vul- kán oldalán lefolyik, akkor lávának nevezzük. Minél forróbb a láva, annál folyósabb, és annál gyorsabban halad. A hawaii lávák a legforróbbak közé tartoznak. Amikor kitörnek, körülbelül 1175 ºC a hőmérsékletük.

A vulkán kitörések romboló hatásúak a körülvevő környezetre, illetve befolyásolják a ha-gyományos tűzesetek keletkezését is. A lávafolyam eltemeti a környezetében lévő terüle-teket, és használhatatlanná teszi a földet, míg a lerakódó hamu is szintén hatással lehet a föld vízkészletére, szabadba kerülése légúti problémákat jelenthet az emberek számára.

80 81

Magyarország területének körülbelül 90%-a aszállyal veszélyeztetett. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati, délnyugati része tekinthető. A legsúlyosabb aszályok termé-szeti adottságainknak és földrajzi elhelyezkedésünknek megfelelően az Alföldön, főleg annak középső részén alakulnak ki.

Az aszály a meteorológiai elemekhez hasonlóan véletlenszerű jelenség, földrajzi kiter-jedését és súlyosságát is nehéz előre jelezni. Az 1980-as évek közepén Etiópiában közel egymillióan vesztették életüket az aszály okozta éhínség miatt. A szárazságot a globális légáramlás sajátosságai vagy emberi beavatkozások okozhatják. A gátak és az öntöző-rendszerek megzavarhatják a folyók és tavak vizeinek természetes körforgását, és előfor-dulhat, hogy nem jut elég pára a levegőbe ahhoz, hogy kialakuljanak az esőfelhők.

A súlyos aszály súlyos éhínséget okozhat, és ezrek, sőt milliók életét olthatja ki. Aszály idején megnő a homokviharok és az erdőtüzek veszélye.

Szél, vihar, orkán

A szél a levegő vízszintes irányú mozgása. Akkor keletkezik, ha azonos magasságban kü-lönböző nyomású levegő kerül egymás mellé. A nehézségi erő hatására, kiegyenlítésre tö-rekedve, a nagyobb nyomású megindul a kisebb irányú felé. A légkör a földfel-színhez viszonyítva állandóan moz-gásban van. Mint minden mozgást, a szelet is a sebesség és az irány jellemzi.

A szél nem folya- matos, nyugodt légáramlat, iránya és sebessége szün-telenül változik, egyes lökésekkel, rohamokkal fúj. A szél kitöréses jellege a rendszer- telen változások-hoz tartozik. A szél legnagyobb lüktető jellege a talajmenti rétegben tavasszal és nyáron, a déli órákban figyelhető meg, amikor a légkör forgó mozgása a legjobban kifejlődött. A szél romboló hatása annak a következménye, hogy a tovahaladó levegő a talaj egyenetlenségeibe (épület, hegy, fa stb.) ütközik, amelyek a szél útjában akadályokat képeznek, és túlnyomást vagy légüres teret hozhatnak létre.

avar, egyéb elhalt növényi ré-szek, illetve kisebb méretű cser-jék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén korona-tűzzé fejlődhetnek. A koronatü-zek többnyire fenyőerdőben ke-letkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben. A tűz típusát te-kintve hazánkban a talajfelszín alatti tüzek nem jelentősek, bár – a helyenként jelentős vastag-ságot elérő tőzegréteg időnkénti meggyulladása miatt – nem is teljesen ismeretlenek.

A keletkező erdőtüzek mérete, néhány kivétellel, nem haladja meg az 50 hektárt. Az 1 hek-tárnál kisebb tüzek aránya át-lagosan 30 százalék. A legtöbb gondot az „átlagos méretű” (1-50 hektár közti) tüzek okozzák, amik az éves tűzesetszám 60-65 százalékát teszik ki, átlagosan 5,9 hektáros területtel.

Az elmúlt években az erdő és egyéb fás területeken a tűzesetek száma 500-600 körül ala-kult. 2007-ben 4700 hektár, 2008-ban 2400 hektár, 2009-ben 2600 hektár erdő és fás terület égett le.

6.4.7. Rendkívüli időjárás

Aszály

Az aszály nagy hőséggel párosuló hosz-szan tartó csapadékhiány. Közvetlenül elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, a gazdaság minden más területén is érezteti hatását. Az aszály alapvető oka az, hogy huzamos időn keresztül nem hullik elegendő csapadék. Ez leginkább a déli országokra jellemző jelenség, kü-lönösen a nyári időszakokban. A gabo-nafélék és ültetvények elpusztulhat-nak, az erdőtüzek, vízszennyeződések kialakulásának valószínűsége megnő, a lakosság megbetegedhet a bizonyta-lan minőségű ivóvíztől.

82 83

A szelek káros következményeinek csökkentése érdekében – az előrejelzés alapján – igen lényeges a lakosság és az anyagi javak védelmét szolgáló intézkedések megtétele a bekö-vetkezés előtt, illetve a veszély időtartama alatt.

A POLGÁRI VÉDELEM

Ha nagyon tömören szeretnénk megfogalmazni a polgári védelem alapvető rendeltetését, célját, akkor az nem más, - mint megalakulásától egészen napjainkig, - a civil lakosság passzív eszközökkel, tehát nem fegyverekkel történő védelme.

Más megközelítésben a polgári védelem az élet és az anyagi javakat támadó külső hatások elleni védelem, valamint az elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák elhárításában való közreműködést szolgáló intézkedések, továbbá az azok alapján állami társadalmi és egyéni erővel megvalósuló tevékenységek (mentés, mentesítés, fertőtlenítés, halasztha-tatlan helyreállítás) rendszere.

EGY KIS TÖRTÉNELEM

A 20-as évek végén, 30-as évek elején Európa szerte egymást követően alakultak meg az egyes országokban a légoltalmi szervezetek. Világszerte megfogalmazták a lakosság védelmének elveit és módszereit. Nevezetesen: a lakosság riasztását, tájé-koztatását, az óvóhelyvédelmet, a kitelepítést, az egyéni védőeszköz ellátást, a vegyi és biológiai fegyverek elleni védelmet, és a légitámadásokat követő mentő, mentesítő, illetve kárfelszámoló munkák elveit, gyakorlatát.

A háborús feladatokra való fölkészülés mellett a magyar polgári védelem - és hozzá hasonlóan a külföldi - legyen akár nyugati, akár keleti - szervezetek is - szinte meg-alakításuktól kezdve közreműködtek a különböző természeti és civilizációs kataszt-rófák elleni küzdelemben.

A magyar polgári védelem különösen kiemelkedő, országos elismerést kiváltó telje-sítményt nyújtott az 1970. évi tiszai árvíz, az 1972/73. évi hat megyére kiterjedő, ha-talmas károkat okozó száj- és körömfájás fertőző állat megbetegedés (járvány elleni küzdelemben), az 1986. évi csernobili atomerőmű katasztrófát követően, illetve az 1998/99. évi tiszai árvíz, majd belvíz elleni védelmi munkák során.

A katasztrófák elleni küzdelem tapasztalatai alapján a magyar kormány a polgári védelemre és a tűzoltóságra építkezve 2000. január 1-jével a Belügyminisztérium szervezetén belül egységes országos irányító szerve a BM Katasztrófavédelmi Fő-igazgatóság létrehozását határozta el. A Főigazgatóság feladata az összes kataszt-rófavédelmi feladat koordinálása, összefogása.

A szél jellemzőire és romboló hatásaira ad választ a Beaufort szélskála

84 85

A polgári védelem fő feladata, a lakosság védelme. Ennek tartalma azonban az ellenséges támadó eszközöket, azok pusztítási lehetőségeit, hatásait tekintve esetenként változhat. A magyar polgári védelemre jelenleg háruló védelmi feladatokat az 1996. évi XXXVII. törvény és az 1949. augusztus 12-ei genfi egyezmény jegyzőkönyvei határozzák meg.

7.1. A polgári védelmi feladatok

A polgári védelem szabályozás tekintetében nagy jelentőségű a polgári védelmi feladatok meghatározása, mivel az egyben lényegében a polgári védelem rendeltetését, tevékenysé-gi körét stb. is felöleli:

I./ az életvédelem terén

ellen való védekezésre, valamint a riasztási és a tájékoztatási rendszer kidolgozá-sa, működtetése (légi riasztás, radiológiai, biológiai és vegyi riasztás)

rendjének biztosítása stb.)-

készülék stb.)

fények stb. elsötétítése, illetőleg fényálcázása)

II./ az anyagi javak védelme terén

és vetőmag-készlet stb.) továbbá

megelőző műszaki, továbbá radiológiai, biológia és vegyi védelmének előkészítése és megvalósítása

-letek) védelme

III./ a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben

-neti gondoskodás (az ellátatlanok élelmiszerrel, ivóvízzel való szükség-ellátása, a hajléktalanná váltak elszállítása, ideiglenes elhelyezése stb.)

IV./ az elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák (árvíz, belvíz, földrengés, ipari, nuk-leárisipari, közlekedési stb. katasztrófa) esetén

mentesítésben) fertőtlenítésben való közreműködés, a mentésre elsősorban hiva-

Mint ahogyan a katonai védelem is, a polgári védelem is „mint passzív, azaz nem fegyveres védelmi feladatot” ellátó szerv folyamatosan korszerűsödik.

A polgári védelem megszervezése és irányítása napjainkban már államigazgatási feladat, amelyet az államigazgatási, az önkormányzati szervek és a hivatásos polgári védelmi szervek törvényben foglalt feladatkörükben látnak el.

A polgári védelmi feladatok megvalósítása érdekében az állampolgárt és a polgári szervet polgári védelmi kötelezettség és vagyoni szolgáltatási kötelezettség terheli.

„Polgári szerv” fogalma alatt a törvény valamennyi jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szerveze-tet és egyéni vállalkozót érti. A jogszabály nyelvezetét értelmezve minden állampolgárt és vállalkozót, vállala-tot, szövetkezetet – legyen bármilyen gazdasági formá-ciója – polgári védelmi – és vagyoni szolgáltatási kötele-zettség terhel.

A polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi kötelezettség része. Az Alaptörvény XXXI. cikkelye rendelkezéseket tartalmaz erre nézve.

„(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára hon-védelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meg-határozottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elő.

(6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvény-ben meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.”

(Magyarország Alaptörvénye, XXXI. cikkely)

Az Alaptörvény az alapvető kötelességek között rögzíti a haza védelme kötelezettségét. Meghatározza a honvédelmi kötelezettség teljesítésének a formáit. Ennek megfelelően meghatározza a személyes honvédelmi kötelezettség típusait (hadkötelezettség, honvé-delmi munkakötelezettség, polgári védelmi kötelezettség), továbbá megteremti az alap-törvényi alapjait annak, hogy az embereket és törvény alapján létrehozott jogalanyokat gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhessék.

A polgári védelem jellegét és feladatait tekintve humanitárius szervezet. A Magyar Nép-köztársaság 1989. évi 20. törvényerejűw rendeletével az államra vonatkozó kötelező

érvénnyel kihirdette a háború áldoza-tainak védelmében elfogadott 1949. augusztus 12-ei genfi egyezmények I. és II. jegyzőkönyveit. A polgári védelem állományát – legyen bár egyenruhás vagy civil – csak humanitárius védelmi feladatokra használják fel. Ezért őket – szervezeteiket – a Vöröskeresztes szer-vezetekhez hasonló nemzetközi jogi vé-delem illeti meg békében és háborúban egyaránt.

86 87

mas települési polgári védelmi parancsnokság szakmai összetételét és létszámát – az illetékes katasztrófavédelmi szerv vezetőjének javaslata alapján – a polgármester álla-pítja meg.

A kitelepítés, kimenekítés, befogadás, visszatelepítés

Ha a hatóságok úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a veszélyeztető esemény által érintett te-rületen élő lakosság, illetve a létfenntartásukhoz szükséges anyagi javak védelme más módon nem valósítható meg, elrendelhetik a kitelepítést/kimenekítést.

Kitelepítés: a veszélyeztető esemény által sújtott, vagy azzal fenyegetett területen élő személyek, illetve az ott található, létfenntartásukhoz szükséges anyagi javaknak ter-vezett, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett kivonása. A kitelepítés módszerével való védekezés hatékonyságát, annak előre tervezhetősége biztosítja.

Kimenekítés: az a tevékenység, amikor a kitelepítésre nincs elegendő idő és a veszélyez-tető esemény hatása alatt szükséges a lakosság gyors kivonása.

Befogadás: a kitelepített, kimenekített lakosságnak valamint anyagi javainak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló, a veszélyeztetett területen kívüli ideiglenes elhelyezé-se, ellátása. Visszatelepítés: a lakosságnak a lakóhelyére, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javaknak az eredeti helyére történő, az arra jogosult döntésén alapuló, szervezett visszajuttatása.

A kitelepítés és befogadás általános szabályai

A kitelepítésről szóló felhívást a helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok stb.) vagy rádió-, televízió-közlemény útján kell közzétenni. A kitelepítés elrendelője a lakossággal együtt elszállítható személyes javak tekintetében mennyiségi korlátozásokat vezethet be. Amennyiben az a kitelepítés szervezett végrehajtását nem akadályozza, biztosítani kell, hogy a lakosság ezen szándékának a polgármester részére történő bejelentése mellett a lakóhelyét saját közlekedési eszközével hagyhassa el, illető-leg veszélyeztetett területen kívüli, általa megválasztott helyre távozhasson.

A veszélyhelyzeti csomag maximum 20 kilogramm súlyú, könnyen szállítható csomag le-gyen, ellátva a tulajdonos nevével és címével. A következőket mindenképp tartalmazza:

A kitelepítést követően a terület és a lakosság visszamaradó anyagi javainak őrzésvédel-mét a rendőrség – szükség esetén a fegyveres erők e feladat elvégzésére kijelölt egysége-

tott szervek tevékenységek segítése-

iglenes helyreállításban ellátásban stb. való részvétel.

V./ a polgári védelem háború idején való vezetésének biztosítása érdekében

és az azokkal összefüggő technikai feltételek (hírösszeköttetés stb.) létrehozása és fenntartása.

A polgári védelmi feladatok végrehajtásában, a jogszabályban foglalt alapvető feladataik ellátása mellett, közreműködőként vesznek részt a fegyveres erők és – a hivatásos ka-tasztrófavédelmi szervek kivételével – a rendvédelmi szervek.

A polgári védelmi szervezet az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett minősített időszakban is csak emberbaráti feladatokat láthatja el, fegyveres vagy súlyos erőszakos cselekmények elhárítására nem használható fel.

JÓ TUDNI!

Polgári védelmi kötelezettség egy olyan személyes kötelezettség, amely minden nagy-korú személyt terhel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Néhány személyes álla-pothoz köthető kivételtől eltekintve a kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában. A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett lakóhelye szerint illetékes polgármester határozatban rendeli el. A pol-gári védelmi kötelezettségek teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a kötelezettség teljesítésével a kötelezett önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki. Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a ka-pott utasítást végrehajtani. A polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy ruházatát, továbbá a polgári védelmi célra használt járművet és egyéb technikai eszközt, valamint létesítményt a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jelével kell ellátni.

7.2. A polgári védelmi szervezetek létrehozása és megalakítása, rendkívüli feladatok

A jogszabály alapján a polgári védelmi feladatok végrehajtása érdekében területi, tele-pülési és munkahelyi polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni. A települési polgári védelmi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok alkalmasak legyenek a helyi veszé-lyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési tevékenységgel összefüggő önmentő jellegű feladatok elvégzésére. A veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő lakosságvédelmi és mentésszervezési feladatok irányítására alkal-

88 89

A légszennyezést két fő típusra oszthatjuk. A gázok főleg a fosszilis üzemanyagok el-égetéséből származnak. Gáznemű szennyezők, amik globális skálán befolyásolják a légkört a széndioxid (CO2), a metán (CH4) és a dinitrogén oxid (N2O). Ezeket “üveg-házgázoknak” nevezzük, mert ezek felelősek a globális melegedésért, amit mind ter-mészetes és antropogén tevékenység is okoz.

A szennyezők másik típusa a részecskékből álló anyag, amelyhez a levegőben lebe-gő részecskék széles skálája tartozik. Ez kezdődik a legkisebb mérettartományú részecskékkel, ezek nagyon finom részecskék, vagy aeroszolok, ezek jelentik a legna-gyobb veszélyt az emberi egészségre. Részecskék ugyanazokból a forrásokból kerül-nek ki, mint a gázok, és ezek is kémiailag kialakulhatnak a légkörben. Télen számos városban, különösen a szegény országokban, a fűtésre az emberek fát használnak. A fa égésekor kikerülő részecskék barna homályt okozhatnak a terület fölött. A na-gyobb részecskék piszkot okoznak, és gátolhatják a növényeket a növekedésben, mert kiülepednek a leveleken.

Felszíni vizek szennyeződését a felszíni vizek haváriaszerű szennyezését a veszélyes anyagok sokféle módon okozhatják. Például üzemi baleset következményeként kiszóró-dás vagy elfolyás útján, vagy a gyártó és felhasználó üzemek szennyvizével, de akár légi alkalmazás esetén a mérgező anyag elnyelődésével.

A legsúlyosabb eseményeket külföldről érkező szennyezések okozhatják. 2000-ben a Tiszán Románia felől érkező cián és nehézfém szennyezés okozott két ízben is ökológiai katasztrófát. Magas vízállásnál Ukrajnából a folyóparti szemétlerakó helyekről elmosott hulladék szennyezi a Tiszát. Nyugat-Magyarországon a Rábát szennyezik az Ausztriából érkező tisztítatlan és veszélyes anyagot tartalmazó ipari szennyvízzel.

Veszélyhelyzeti szintet elérő közúti, vasúti, vízi, légi közlekedési balesetek

Rendkívüli, tömeges méretű közlekedési balesetet sokféle tényező eredményezhet:

Többek között rendkívüli időjárási viszony (nagy kiter-jedésű köd, hatalmas erejű szélvihar, hóvihar stb.), em-beri figyelmetlenség, műszaki meghibásodás. Veszélyes anyagot szállító kamion közlekedési balesete szintén előidézhet súlyos katasztrófahelyzetet.

Veszélyes anyagokat szállító járműveken elhelyezett nemzetközi jelzések

A közúti közlekedés a benne résztvevők sokasága, reakcióinak különbözősége még a kel-lően szabályozott közlekedési rend és a megfelelő közlekedési morál mellett is állandó veszélyt rejt magában.

ivel együtt – végzi. A kitelepítést követően a területre történő belépés közegészségügyi, közbiztonsági okból külön engedélyhez köthető.

7.3. Leggyakoribb veszélyhelyzetek

Atomerőművek, nukleáris veszélyeztetettség

Hazánkban atomfegyver nem található, de nukleáris veszélyt jelent a hazai létesítmé-nyek közül a Paksi atomerőmű, a Központi Fizikai

Kutató Intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem kutató reaktora, valamint az a közel 200 kutatóintézmény és labor, ahol a környezetre káros sugárzó anyagokkal dolgoznak, vagy azokat tárolják.

A Paksi atomerőmű elemzések szerint a világ 30 legbiztonságosabb erőműve között van. Az elmúlt időszakban jelentős földrengés-biztonsági beruházásokat hajtottak végre.

Most az erőmű a tízezer évente várható erősségű földrengés ellen biztosított. Az erőmű rendelkezik létesítményi tűzoltósággal és fegyveres biztonsági őrséggel. Az erőműben esetlegesen bekövetkező katasztrófa a 30-50 km-es körzetben azonnali intézkedéseket követelne, de hatása az egész országra, sőt a határon túlra is kiterjedne.

A veszélyeztetettség felmérése során a fentieken kívül számításba kell venni a magyar határ 50 km-es zónájában található és működő külföldi atomerőműveket is. Így számol-ni kell a szlovák, a cseh, valamint a szlovén és ukrán atomerőművek veszélyeztetésével. Ezeken kívül a környező országokban létezik még több olyan erőmű is, melyek távolsága hazánktól több mint 200 km, és ezek hazánkra vonatkozó katasztrófaveszélye sem zár-ható ki teljes biztonsággal.

Nukleáris veszélyhelyzet akkor alakulhat ki, ha valamelyik hazai nukleáris létesítmény üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során következik be baleset, vagy valamilyen erőszakos behatás következtében. A nukleáris (friss vagy ki-égett fűtőelem) és radioaktív anyagok (készítmény, hulladék) akár országhatáron kívüli szállítása (vasúti, közúti, légi, vízi) során is bekövetkezhet baleset.

Nem jellemző, de számítani kell meghibásodott, nukleáris erőforrással működő űrobjek-tum, vagy meteorit földre való becsapódásának káros következményére, de sajnos nukleá-ris fegyver véletlen balesete vagy tudatos alkalmazása következtében beállott veszélyre is.

Veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás

Veszélyhelyzetet vált ki a légszennyezettség, amely kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő olyan légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely lég-szennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket, a megengedett szintet meghaladja.

90 91

ban nem maradnak felhasználatlanul a legújabb technológiák sem (informatikai terro-rizmus, agrárterrorizmus).

A terrorcselekményekhez kapcsolódhatnak katasztrófák. A veszélyes tevékenységet folytató üzemek irányító központjaiban, illetve tömegtartózkodásra alkalmas helyeken történő túszszerzés, jármű (közúti, vasúti, vízi, légi veszélyes anyag szállítmányok) eltu-lajdonítás, vagy víztározók, kőolaj vagy gázvezeték felrobbantása.

A terrorcselekmény következtében kialakuló katasztrófák jellemzői megegyeznek a ko-rábbi katasztrófajellemzőkkel, következményeinek felszámolásában a sajátos körülmé-nyek figyelembe vétele jelenti a probléma megoldását.

Végezzen kutatómunkát az Internet vagy más médiaforrás segítségével az ország-ban vagy a világban aktuálisan veszélyhelyzetet előidéző történésekről. Vitassa meg azok társadalomra gyakorolt káros hatását!

8. A tűzoltóság

8.1. A tűzoltóság szervezeti rendszere

A tűz elleni védekezés állami szintű szervezése az Országos Katasztrófavédelmi Főigaz-gatóság feladata. Az OKF fő tűzvédelmi feladatait a tűzvédelmi törvény és a katasztrófa-védelmi törvény, valamint azok végrehajtási rendeletei határozzák meg.

Ezen túlmenően az OKF és szervei ellátnak, illetve koordinálnak tűzvédelmi képzési fel-világosítási, tájékoztatási feladatokat, tűzvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat, tűzvédelmi szakértőként működnek.

A tűzoltóság a tűz elleni védekezés szervezésére, ellenőrzésére, a tűzoltás és mű-szaki mentés végzésére, valamint a tűzvizsgálatok lefolytatására létrehozott és fenn-tartott szervezet. A tűzoltóság fogalom gyűjtőfogalom, több szervet foglal magában.

Szent Flórián

Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak, az „Isten tűzoltójának” alakját. A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését.Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében. Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol te-hetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen a Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián – szinte kilátásta-lan helyzetből – megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Fló-rián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát, s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda.

Humán járványok

Az új kórokozók megjelenésén túl (példá-ul AIDS, Lyme kór) a migráció növekedé-se és a közegészségügyi helyzet romlása miatt újra feltűntek a már elfelejtett be-tegségek, mint például a TBC vagy a geny-nyes agyhártyagyulladás. Magyarorszá-gon a járványok elleni védekezés európai viszonylatban is jól szervezett volt, és a védekezés szempontjából komoly előnyt jelentett az 1989-ig tartó szigorú határel-lenőrzés. Ez a helyzet az utóbbi években radikálisan, kedvezőtlen irányban megváltozott. Ez a tény kedvezőtlenül befolyásolhatja az ország biztonsági helyzetét.

A fertőző betegségek elterjedését és szerepét jelentősen befolyásolja a migráció felgyor-sulása és ezzel együtt a nyitott határok. Az okok közé soroljuk még a szociális helyzet romlását és a hajléktalanok tömeges megjelenését, illetve az éhínséget.

Aktualitásként érdemes megemlíteni a madárinfluenza H5-N1 típusa okozta járvány jellegzetességeit. Az 1990-es évek végén bukkant föl a vírus, amelyet főként a vadon élő vízi szárnyasok terjesztenek, és amely két és fél év alatt százmillió baromfit pusztított el Ázsiában.

Magyarországon elkészült az akcióterv egy esetleges járvány visszaszorítására, de tudni kell, hogy ami ellen ez a terv készült, az emberről emberre terjedő vírus még nem alakult ki. Megalakult a Járványügyi Prevenciós Bizottság a Tisztifőorvosi Hivatalon belül. A világméretű járványokra azért kell kiemelt figyelmet fordítani, mert a Föld lakosságának ez ellen ma többségében nincs védelme.

Tömeges méretű migráció

Hazánkban a világ konfliktusokkal terhes gazdasági, politikai és nemzetgazdasági viszo-nyai miatt számolni kell a tömeges és illegális migrációval. A migráció hazánkat eddig általában tranzitországként érintette, de a gazdasági fejlődés miatt a jövőben Magyaror-szág is egyre inkább célországgá válik.

Veszélyfaktort jelent a migráció mellett és miatt az illegális kereskedelem, a fegyver-, a kábítószer- és az embercsempészet, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek hazánk biztonságára.

Terrorcselekményhez kapcsolódó katasztrófák

A terrorizmus nemzetközi biztonsági probléma és kifejezetten antidemokratikus jelen-ség. A terrorizmus az egyetlen olyan potenciális veszélyhelyzet, amellyel minden demok-ratikus országnak számolnia a kell. Az áldozatok számának növeléséhez egyik lehetséges út a tömegpusztító eszközök felhasználása, amellyel létrejött az öko-terrorizmus, azon-

92 93

A tűzoltóparancsnok évente beszámol a hivatásos tűzoltóság működési területén műkö-dő települési önkormányzat képviselő-testületének a település tűzvédelmének helyzeté-ről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről, feladatokról.

A tűzoltóság azzal, hogy az állampolgárok életének, testi épségének, vagyonának védel-mét látja el, egyben a közbiztonság fenntartásával kapcsolatos állami feladatot lát el. A tűzvédelmet a hivatásos tűzoltóság látja el a törvény értelmében, így a tűzoltási és mű-szaki mentési szolgáltatás is állami feladat.

A 2012-től működő hivatásos állami tűzoltóság működési területén tűzoltási és műszaki mentési, biztonsági intézkedést szolgáló közszolgáltatást végez, mely érdekében állandó készenléti szolgálatot lát el. Illetékességi területén pedig tűzvédelmi hatósági feladato-kat is ellát.

Végezzen kutatómunkát, hogy lakóhelyén vagy annak közelében működő hivatásos önkormányzati, illetve átalakulás folytán az állami tűzoltóság mely környező tele-pülésen hajt végre kivonulásokat!

A hivatásos állami tűzoltóságok illetékességi területéhez azok a települések tartoznak, amelyeken a 11/2007. (IV. 24.) ÖTM. rendelet alapján tűvédelmi igazgatási feladataikat végzik és hatáskörüket jogosultak és kötelesek gyakorolni.

Egy-egy hivatásos állami tűzoltóság működési területe és illetékességi területe kiterje-dését illetően eltérhet és gyakran el is tér egymástól.

A hivatásos állami tűzoltóság feladatai:

tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet végez, illetőleg közremű-ködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézke-dések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti szolgála-tot tart;tűzvédelmi hatósági és szakhatósági tevékenységet lát el,ellátja, illetőleg koordinálja a tűzvédelmi oktató tevékenységet,tűzvédelmi felvilágosítást és tájékoztatást végez;szakértői tevékenységet lát el; ellátja a jogszabályokban meghatározott gazdálkodási, anyagi, pénz-ügyi feladatokat.

Meg kell említeni a tűzoltóőrsöket, más néven tűzőrségeket, amelyek 2012-től a hivatá-sos tűzoltóság szervezeti egységeként működő, elsődlegesen tűzoltási és műszaki menté-si, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egységek.

8.1.2. Az önkormányzati tűzoltóság

Az önkormányzati tűzoltóság a települési önkormányzat vagy társulásai által alapított köztestület. Közigazgatási területén, a hivatásos állami tűzoltósággal kötött együttmű-

A keresztényüldözés idején Flórián igazságérzete, emberségessége fellázadt az Aquiliniusz prefektura kegyetlenkedései ellen. Börtönben sínylődő 40 társa mellé állt, magát ő is ke-reszténynek vallva. Amikor megtagadta az áldozat bemutatását a római isteneknek, ke-gyetlenül megkorbácsolták, majd a császár parancsára 304. május 4-én kővel a nyakában az Enns folyóba vetették. A ránk maradt írásos emlékek szerint holtteste fennakadt egy sziklán, sas vigyázott rá, mígnem egy Valéria nevezetű keresztény asszony rátalált, kocsijába rejtve elvitte Lorchba, és tisztességgel eltemettette. A lorchi Szent Flórián sír felett ma az Ágoston rendi szerzete-sek kolostora emelkedik.

Mert folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek elleni védszentként is tisztelték.

A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a XV. század végén vált közismertté. Magyaror-szági ábrázolásainak kezdete is erre az időszakra tehető, főként a német ajkú területeken. A XVII. században a nagyszámú osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz.

Flórián napját - Május 4-ét - a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tartják nyilván, hiszen az elkötelezett hivatástudat alapja a vállalt munkába vetett hit és a hagyományok-hoz való ragaszkodás.

A tűzoltóságok

hivatásos tűzoltóság,•

az önkormányzati tűzoltóság, •

a létesítményi tűzoltóság•

A tűzoltóság szervei közé szorosan nem illeszkedik az

önkéntes tűzoltó egyesület és •

tűzoltóőrs•

8.1.1. A hivatásos állami tűzoltóság

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság a községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fővárosban az ön-kormányzat intézménye, azonban 2012 januárjától a jogalkotó célszerűségi és szakmai indokok alapján létrehozta az egységes elvek alapján működő hivatá-sos állami tűzoltóságot. A hivatásos állami tűzoltóság a kataszt-rófavédelem helyi szerve. Vezetőjének kinevezéséhez a működési terület ön-kormányzata képviselő-testület véle-ménye szükséges.

94 95

A létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy közösen is létrehozhatja és fenntarthatja.

Működhet a fenntartó szervezetén belül, annak szervezeti egységeként, gazdasági tár-saságként vagy közhasznú társaságként. A létesítményi tűzoltóság parancsnokát a mun-káltató nevezi ki.

Jogszabály a gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt létesítményi tűzoltóság mű-ködtetésére kötelezhet.

A létesítményi tűzoltóság létszámát, készenlétben tartandó technikai eszközeit és anya-gait a jegyző, mint tűzvédelmi hatóság határozatban írja elő.

Látogassa meg, és tájékozódjon az alábbi linkek segítségével, hogy hol működnek hazánkban létesítményi tűzoltóságok, és ismerje meg speciális tevékenységüket! http://tuzolto.lapozz.hu/letesitmenyi_tuzoltok

A Kormány rendeletben határozta meg, hogy különösen veszélyes üzemekben főfoglalko-zású létesítményi tűzoltóságot kell készenlétben tartani.

A létesítményi tűzoltóság készenléti szolgálatát úgy kell megszervezni és biztosítani, hogy a beérkezett jelzéstől számított 5 percen belül megkezdje a kivonulást és 10 percen belül kiérjen a kárhelyszínre.

Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltó valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja egyenruha viselésére jogosult.

A létesítményi és a köztestületi vagy egyesületi tűzoltóságokra vonatkozó részletes sza-bályokat kormányrendeletek tartalmazzák.

EGY KIS TÖRTÉNELEM

A középkori Magyarországon - ahogy akkor Európában is - a földesurak általában nem a városok és a falvak zsúfolt házai között laktak, és ezért anyagi áldozatokat sem igen hoztak azok tűzbiztonságáért. I. István király szigorú törvényt adott ki a gyújtogatók ellen, és rendeletben mentette fel a templomba járás alól a tűz őrzőit. A XV.-XVII. században a törvényhozás már nemcsak a gyújtogatót sújtotta halállal, hanem azt a személyt is, aki csak fenyegetőzött azzal, hogy a várost vagy a falut, vagy másnak a házát felégeti.

Az első magyarországi önkéntes tűzoltóság a debreceni kollégiumban alakult: az éjjeli tűzőrök, vagy vigilek három órás váltásban őrizték a kollégium álmát. Az első időkben csak a kollégium belső udvarán őrködtek, és csak később, az 1600-as évek vége felé kezdtek részt venni a városban támadt tüzek oltásában is.

Magyarországon a XVIII. század derekán egyáltalán nem volt kielégítő a tűzrendé-

ködési megállapodás alapján, de szakmai iránymutatása szerint végzi tevékenységét. Az önkormányzati tűzoltóság folyamatos készenléti szolgálatot lát el.

Feladatai:

- tűzoltási és műszaki mentés - tűz- és robbanás veszély esetén biztonsági intézkedések végrehajtása.

Vezetőjét ellentétben az állami hivatásos tűzoltósággal a köztestület nevezi ki.

8.1.3. Az önkéntes tűzoltóság – önkéntes tűzoltó egyesületek

Az önkéntes tűzoltóság illetve 2012-től önkéntes tűzoltó egyesület ott kerül létrehozásra és fenntartásra, ahol a hivatásos tűzoltóságok a nagy vonulási távolságok miatt nem tud-ják megfelelő gyorsasággal biztosítani a települések tűzoltási, mentési ellátását.

A településeken társadalmi szervezetként tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési céllal működnek.

Praktikusan közvetlen kapcsolatot ápolnak a lakossággal, az időszerű tűzvédelmi felada-tokról adnak tájékoztatást, vagy éppen általános tűzvédelemmel kapcsolatos informáci-ókat osztanak meg.

Természetesen a hivatásos állami vagy az önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezé-séig tűzoltási tevékenységet végez, elsősegélyt nyújt, avagy megakadályozza a tűz tovább-

terjedését. A hivatásos szervek irányítása alatt közreműködnek a tűzvédelmi tevékenységben.

Tagjai önkéntes alapon szer-veződnek, azonban csak nagy-korú, cselekvőképes személyek lehetnek, akik megfelelő fizikai, egészségi állapotban vannak.

Szakmai tevékenységének fej-lesztésére vagy együttműködés érdekében együttműködési meg-állapodást köthet a hivatásos tűzoltóságokkal.

8.1.4. A létesítményi tűzoltóság

A létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet.

96 97

Másképpen fogalmazva, tűz az anyagi javak pusztulásával, az emberi élet, egészség ve-szélyeztetésével járó, az ember által nem kívánt, időben és térben nem korlátozott és nem ellenőrzött égési folyamat. Tűzről tehát akkor beszélünk, amikor olyan égéshez kapcso-lódó lángképződést, izzást, parázslást és intenzív hő keletkezését észleljük, amely vala-mely formában kárt okoz.

Égés csak akkor jöhet létre, ha az éghető anyag, a levegő oxigénje vagy vegyileg lekötött oxigén és a gyulladáshoz szükséges energia azonos időben, azonos térben együttesen ren-delkezésre áll.

Évente Magyarországon megközelítőleg harmincezer tűzeset keletkezik. A jelentős szá-mú tűzeset eloltására csak jól szervezett, technikailag jól felszerelt, az élet- és vagyon-mentésre jól felkészült személyi állománnyal rendelkező tűzoltóság képes.

A tűzoltás során a szükséges erőket, eszközöket, oltóanyagokat tervszerűen kell alkal-mazni. A cél a tűz továbbterjedésének a megakadályozása, az égés megszüntetése, illető-leg az égés feltételeinek kizárása.

A tűzoltásban résztvevőket határozott, pontos, félreérthetetlen parancsokkal kell uta-sítani, míg az oltási módszerek közül azokat kell alkalmazni, amelyekkel a tűzoltás az emberéletet, a testi épséget a lehető legkisebb mértékben veszélyezteti, és a lehető legrö-videbb idő alatt, a lehető legkisebb kárral, a lehető legkevesebb erővel, eszközzel, a lehető leggazdaságosabban végezhető el.

Végezzen kutatómunkát lakóhelyén megjelenő sajtóforrásokból, hogy milyen jelen-tős tűzoltási tevékenységről számoltak be az utóbbi időben!

8.3. A tűzoltóság hatósági tevékenysége

Ha a tűzvédelmi hatósági tevékenységet röviden szeretnénk összefoglalni, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy az engedélyező, tiltó és korlátozó tevékenységet ölel fel. Emellett magába foglalja a tűzvizsgálati eljárást, valamint egyes esetekben hatósági bizonyítvány kiállítását, jogsértő személyekkel szemben bírság kiszabásának a lehetőségét.

A hatósági tevékenység magába foglalja a tűzmegelőzési tevékenységet is.

- A tűzmegelőzés a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó tevékenység, de magába foglalja a tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, elő-írások érvényesítésére irányuló szakmai tevékenységet is.

- A tűzoltóságnak szakmai feladata, hogy ellenőrizze a tűzvédelmi előírások be-tartását.

- Az építési engedélyezés során tűzvédelmi szempontból véleményezze az építé-si terveket.

- Használatbavételi és működési engedélyezési eljárás során szakhatóságként járjon el.

szet szervezete és technikai felkészültsége. II. József 1788-ban ezért olyan országos tűzoltalmi intézkedést adott ki, amely négy csoportba osztotta a feladatokat: az első részt ma megelőző tűzvédelemnek nevezzük, a második csoport a tűzjelzés, riasz-tás intézkedéseit tartalmazta, a harmadik rész az oltáshoz adott utasításokat, a negyedik rész pedig a mai megelőző tűzrendészetnek felelt meg. Noha ez a rendelet alkotmányellenes volt akkoriban, alapját képezte egy új tűzrendészeti szabályzat-nak. Egészen a XIX. század közepéig a tűzoltást az arra kötelezett céhek tagjai, majd mellettük az önkéntes egyesületekbe tömörült emberek végezték. A jelentős technikai fejlődéshez, a hatékonyabb, bonyolultabb, drágább tűzoltógépek tartásához és keze-léséhez azonban főfoglalkozású, hivatásos alakulatokra volt szükség.

E törekvés hazai felkarolója az önkéntes tűzoltó egyletek létrejöttét is szorgalmazó Széchenyi Ödön volt. Tevékenységének köszönhetően 1870. február 1-jén Pesten 12 fővel megkezdte működését a hivatásos tűzoltóság.

Létszámuk az év végéig megháromszorozódott. Széchenyi munkájára külföldön is felfigyeltek, és a török szultán meghívta őt a konstantinápolyi tűzoltóság megszer-vezésére.Az I. világháború mindenütt megakasztotta a tűzrendészet fejlődését, különösen a hivatásos tűzoltói legénységből vonultak be sokan katonai szolgálatra. 1930-ban Magyarország 54 vidéki városából 26-ban még nem volt hivatásos tűzoltóság, 1300 községben pedig semmiféle tűzoltóosztag sem létezett. 1935-ben tartották az első légoltalmi tanfolyamot a fővárosi és vidéki tűzoltótiszteknek, ami előrevetítette a háborús készülődés terheit, a legénység, majd a lakosság kiképzésének súlyos köte-lességét a gáz és légvédelem, majd a kárelhárítás terén. 1936-ban aztán, ötvenévi vá-rakozás után elkészült egy modern, bár nem teljesen hibátlan tűzrendészeti törvény. A növekvő háborús veszély miatt felgyorsult a hivatásos tűzoltóságok felállítása, de ezeknek a testületeknek már a légoltalmi hálózat, társadalmi, lakóházi önkéntesek oktatása, irányítása is a feladatuk volt.

A II. világháború befejeződésekor az önkormányzati és vállalati tűzoltóságok szét-estek. 1948-ban létrejött az állami tűzoltóság, az ország tűzvédelmét új alapokra helyezték, a hivatásos tűzoltóságokat átszervezték, a tagokat önkéntes alapon, a szolgálati idő beszámításával tulajdonképpen átvették az állami tűzoltóságok. A tűzoltóság életében jelentős állomás volt a tűz elleni védekezésről, a műszaki men-tésről és a tűzoltóságról szóló 1996.évi XXXI. törvény.

8.2. Tűzoltás

A tűz veszélyhelyzetet vagy pusztítást okozó hatása elleni védekezés a társadalom ki-alakulásától napjainkig mindig az alapvető célok és feladatok között szerepelt. A kezdeti ösztönös eseti védekezéstől hosszú technikai és szervezeti fejlődés eredményekét jutott el a tűz elleni védekezés a mai szintjére.

A tűz elleni védekezésről szóló törvény szerint tűznek, illetve tűzesetnek nevezzük azt az égési folyamatot, amely veszélyt jelent az életre vagy az anyagi javakra, illetve azokban ká-rosodást okoz.

98 99

A TMMT pontos utasítást, információt tartalmaz a létesítményre vonatkozó megközelí-tési útvonalakra, a menekülési és mentési útvonalakra, azoknak az útvonalaknak a meg-határozására, kijelölése, amelyeken az életmentés, illetve kiürítés végrehajtható. Tartal-mazza a tűzveszélyességi osztályba sorolást, a létesítmény tűzoltás taktikailag fontos sajátosságait és a legnagyobb veszélyforrást. Leírja az erő-, eszköz- és oltóanyagigényt, a legtöbb erőt, eszközt és oltóanyagot igénylő veszélyforrásokat, az oltóanyagforrásokat. Megtalálható benne a helyszínen található oltóeszközök, műszaki mentési eszközök, lét-szám a létesítmény erő- és munkagépei, egyéb eszközei, valamint a technikai személyzet és a munkahelyi polgári védelmi szervezet igénybevételi lehetősége.

9. MIT TEGYEK, HA…?

9.1. Árvíz, gátszakadás

A folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket. Víz alá kerülhetnek lakott települések, ipari és más objektumok, termőföldek; sérülhetnek a víz-, gáz- villamos és hírközlő berendezé-sek; fertőzés és járványveszély alakulhat ki.

A gát a víz útjába állított mesterséges létesítmény, amely nagy mennyiségű víz nyomá-sának van kitéve. Heves esőzés, hóolvadás vagy földmozgás, esetleg állatok rongálása a gát összeomlását okozhatja, amely következtében hirtelen nagy mennyiségű víz zúdul a környezetre.

A rendelkezésre álló idő és a vízszint várható magasságának függvényében a következő lépéseket ajánlatos megtenni:

Készítsen elő zseblámpát, elemes rádiót, mobiltelefont, illetve ezekhez tarta-lék elemeket és akkumulátorokat. Szerezzen be megfelelő védőruházatot: gumicsizmát, vízhatlan ruhákat, kesztyűt. Az udvarról vigyen be a lakásba minden olyan dolgot, amit a víz elsodorhat, vagy amiben kárt tehet. Értéktárgyait, háztartási eszközeit vigye fel a padlásra, illetve az emeletre, vagy szállítsa el. Ha van rá lehetősége, segítsen a szomszédainak, ismerőseinek, vagy jelentkez-zen a hatóságoknál önkéntesnek.

Magatartási szabályok árvízveszély, kitelepítés esetén:

A MEGÁRADT FOLYÓVÍZ KISZÁMÍTHATATLAN, NE MENJEN BELE!

Ha elöntött területen, úttesten gyalogosan kell áthaladni, legalább ketten in-duljanak el, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak. Előtte győződjünk meg a víz mélységéről, és vegyünk fel megfelelően védő lábbelit. A leszakadt villanyvezeték életveszélyes! Figyelje a külső tájékoztatást, a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszé-lőt, a szirénát. Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasí-tásokat.

A tűzoltóság a hatósági tevékenység alkalmával, az illetékességi területén tűzvédelmi ellenőrzéseket tart.

Ennek során:

a jogszabályban meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szab ki, a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkaköré-vel kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismere-tek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja. a tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzvizsgálati eljárás során feltárt hiányosságok, a tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysérté-sek megszüntetésére, és szükség esetén tűzvédelmi hatósági intézkedést tesz, az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását – amennyiben a rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent – a tűz-védelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti.

Tűzvizsgálat

A tűzvizsgálat célja tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek a későbbiekben segítséget nyújtanak a tűzmegelőzési ismeretek bővítéséhez, és a mentési és beavatkozási feltételek javításához.

Tűzvizsgálati eljárást kell lefolytatni, ha a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel, és a tűzeset során haláleset történt.

Katasztrófavédelmi indokai is lehetnek a tűzvizsgálatnak, így ha a tűzeset minősített ri-asztási fokozata II-es vagy annál magasabb volt, vagy szakmai, vagy egyéb szempontok indokolják, a tűzoltóság lefolytatja a vizsgálatot.

A tűzvizsgáló munkája rendkívül összetett, nagy tapasztalatot igénylő munka. A tűzvizs-gáló a tűz keletkezésének, terjedésének körülményeit kutatja. Felderíti a tűz keletkezésé-nek helyét, idejét, a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseit, és megállapítja továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget.

Vizsgálja a tűz továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tűzvédelmi előírások és a tűzmegelőzésre vonatkozó előírások érvényesülését.

Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv

Számos olyan objektum, építmény, intézmény található környeztünkben, amelyek akár gazdasági, de akár műemlékvédelmi szempontból kiemelt fontosságúak. Ezek megfele-lő védelme érdekében a hivatásos állami tűzoltóság - jogszabály alapján – Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet készít el. Ennek része az épület alaprajza, a közművek jelölése, a tűzoltásban résztvevők (szerek) elhelyezkedése.

A szakszerű, gyors beavatkozás érdekében a tűzoltóság a terv készítéséhez szükséges adatokat beszerzi, majd az alapján készíti el a tűzoltásra vagy műszaki mentésre vonat-kozó tervét.

100 101

Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza. Amennyiben önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén. A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés. Ha az orvosok javasolják, adassa be a védőoltást. Ha a házán, lakásán repedéseket, töréseket lát, kérje a szakemberek vélemé-nyét lakása biztonságát illetően. Ha romosodást talál, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert a romok mozgatása újabb omlást idézhet elő. Sose kezdjen egyedül a munkához, kérje a szakemberek segítségét. Az állati tetemeket, szemetet, amelyet a víz hordott az udvarára, kertjébe, ne ássa el. A szakemberek begyűjtik azokat. A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után lehet be-kapcsolni. Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe he-lyezés előtt vizsgáltassa meg szakemberekkel. A vezetékes víz használata a hatóságok engedélye alapján történhet meg. A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, használata csak fertőtlenítés és ellenőrzés után lehetséges.

9.2. Földrengés

A földrengés a Föld felszínének hir-telen rázkódása. A földrengések ál-talában tektonikus eredetűek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földren-gést. A földrengéskor felszabaduló energia rengéshullámokat kelt, amely hullámok elérik a Föld felszínét. Ma-gyarország nem tartozik a kiemelke-dően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések

időnként előfordulnak, és a távoli országok is mindinkább elérhetővé válnak a magyar turisták számára is.

Hogyan érzékelhető a földrengés?

Kezdetben gyenge rezgést érzünk, amelyet intenzív, többirányú, akár körkörös mozgású rázkódás követ, és morajló vagy bőgő hang kísér. Mindez nem tart tovább néhány,vagy néhány tíz másodpercnél.

A földrengést megelőzni, elkerülni nem lehet, de felkészülni szükséges:

Csak segélykérési céllal telefonáljon, a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra. Kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve. Mielőbb térjen a lakásába, hogy a kitelepítésre, kimenekítésre fel tudjon ké-szülni. Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen leadja a névsorukat. A lakásból való távozáskor zárja el víz- gáz-, elektromos vezetéket. Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be. A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el. A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon. Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymásnak. Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat. Eldöntheti, hogy a kijelölt befogadási helyre vagy ismerősökhöz megy. A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni. A gyüleke-zőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentő egysé-gek szállítanak el, de magukra hagyni őket nem szabad. Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őr-ző-védő szervezetek végzik. Ne kíséreljen meg átkelni a hömpölygő vízen, mivel nem ismeri annak mélysé-gét és sodrásának erejét – már a 20 centiméter magasságú vízfolyás is ledönt-heti az embert a lábáról. Autóval se kísérelje meg az átkelést az áradaton – már a 30-40 centiméter mélységű víz is károsíthatja gépjárművét olyan mértékben, hogy az leálljon. Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában -hogy a keze szabadon maradjon - a legszükségesebb személyes felszereléseket. Veszélyhelyzeti csomag: Könnyen szállítható, maximum 20 kg súlyú, feltün-tetve rajta a tulajdonos neve.

Tartalma:

a személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát, két- három napi élelmiszert -konzerv, nem romlandó élelmiszer-, egy liter ivó-vizet (szükséges naponta 3000-3600 kalória), az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt, tisztálkodási eszközöket, rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a gyógy-szerérzékenységet jelezni kell), takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot) ha van, hordozható rádiót, a gyermek kedves játékát, megnyugtatásul.

Tudnivalók a visszatelepítésről

A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatér a lakhelyére. A visszaté-rés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakem-berek feladata.

102 103

Legyen megfelelő biztosításunk! A szomszédokkal is egyeztessünk (pl. egymás segí-tése, háziállatok elhelyezése).Ismerjük meg, mit kell tennünk földrengés bekövetkeztekor, és készítsük fel gyer-mekeinket is. Ha az iskolában éri őket földrengés, kövessék a pedagógusok útmuta-tásait, semmiképp se maradjanak egyedül!

Teendők földrengés esetén:

Amíg tart a rengés:

Ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (pl. ledőlő kémény, lehulló vakolat, üvegcserép miatt), Az épületen belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. A konyhából biztonságosabb helyre (pl. nappaliba) meneküljünk, Keressünk menedéket az asztalok alatt, ajtókeretben, a szoba sarkában.

Mit NE tegyünk földrengés esetén?

szükségük van minden szabad vonalra.

A földrengést követően:

kevésbé veszélyes, de az erőssége hasonló lehet a főrengéshez. Az utórengés a meggyengült épületekben további károkat okozhat, és a mentési munkálatokat is veszélyeztetheti. Az utórengés a földrengést követően azonnal, de akár órákkal, napokkal, hetekkel vagy akár egy hónappal később is lehetséges.

és füst ellen védjük arcunkat, szemünket, a szabad bőrfelületet nedves ruhával.-

kal a kitelepítési és veszélyhelyzeti csomagunkat.

veszélyhelyzeti híradásokat.

-hatnak.

károsodott területet, ha erre a rendőrség, a tűzoltóság vagy a katasztrófavédelem munkatársai kérik. Visszatérni a lakásba csak a hatóságok engedélyével lehet.

-kon, a mozgássérülteken, gyerekeken. Amennyiben kiképezték, segítsen az első-segélynyújtásban. NE mozdítsa a súlyosan sérülteket, kivéve, ha közvetlen életve-

Hogyan készülhetünk fel földrengésre?

Tegyük biztonságossá lakásunkat; jelöljünk ki menekülési útvonalakat,Készítsünk elő 3 napra elegendő létfontosságú eszközöket, élelmiszereket, sőt au-tónkban is tartsunk veszélyhelyzeti felszereléseket,

Próbáljuk ki a védekezési, menekülési lehetőségeket,Ismerjük meg:

- a veszélyhelyzeti magatartásmódokat,- elsősegély-nyújtási ismereteket,- kézi tűzoltó készülékek használatát.- Mit tegyünk tehát földrengés előtt?

Tegyük biztonságossá lakásunkat: - sétáljunk végig lakásunkon, és gondoljuk végig, hogy mi történhet a berende-

zési tárgyakkal erős rázkódás esetén. Kérhetünk tanácsot szakemberektől is (építész, mérnök, biztosító stb.)

- A felújításra váró munkákat végezzük/végeztessük el (pl. megrepedezett fa-lak, gyenge kémény, laza vagy hiányos tetőcserepek)

- Falra rögzített, ill. nehezebb tárgyakat (pl. tükör, festmény, polc) erősítsük meg,- Az ágyakat ne ezek közelébe helyezzük- A törött ablaküvegszilánkoktól függönnyel védekezhetünk.,- Az éghető anyagokat, házi vegyszereket fűtőtestektől, nyílt lángtól tartsuk

távol,

A fontos iratokat tűzbiztos dobozban tároljuk.A menekülési útvonalakat: minden családtagunk ismerje, mindig hagyjuk szaba-don, próbáljuk is ki, hogy felidézhető legyen vészhelyzetben!

Legyen készenlétben:- vastag ruha, cipő, kesztyű (ezek megvédhetnek meneküléskor az éles törmelé-

kektől, szilánkoktól, hideg időjárástól)- elsősegély doboz- tűzoltó készülék- a családtagok és a segítő szervek telefonszámai (pl. a telefonkönyv borítóján)- generátor a létfontosságú elektromos eszközök (pl. kerekesszék) működteté-

séhez

Veszélyhelyzeti csomagok:- A 3 napos önellátást biztosító családi csomag előre elkészítve, biztonságos he-

lyen tárolva (élelmiszer, 12 liter víz/fő, váltóruha, fényképek a családtagokról, barátokról),

- Kitelepítési csomag, amit induláskor állítunk össze (gyógyszerek, iratok, pénz, a gyerekek kedvenc játékai),

- Az autóban túlélőcsomag az utazás biztosításához a család és a jármű részére (rendkívüli időjárás -hideg, hőség, vihar-, illetve rossz útviszonyok esetére),

- Munkahelyünkön is állítsunk össze túlélőcsomagot: vastag ruhanemű, taka-ró, elemlámpa, rádió, elemek, síp, nem romlandó, magas energia tartalmú élel-miszerek (szárított gyümölcs, mogyoró, csokoládé), személyes irataink.

104 105

épületek alapjait, beszakadhat a padló, vagy összedőlhet az épület fala. Amikor visszatérünk otthonunkba, legyünk nagyon körültekintőek! A szökőár következ-tében az épületek olyan helyeken is károsodhattak, amire nem is gondolnánk! Fi-gyeljünk minden lépésre!

elektromos aljzatok, tűzhely vagy elektromos berendezések, gyúlékony vagy rob-banékony anyagok jelenléte mind-mind veszélyt jelentenek. A tűz kialakulásának a veszélye a legnagyobb kockázat egy áradás után.

hallunk, akkor nyissunk azonnal ablakot, majd hagyjuk el az épületet. Zárjuk el az épület fő gázcsapját, és értesítsük a gázszolgáltatót egy szomszédos épületből.

a vezetékes víz.

és a padló.-

ződhetett, és ki kell dobni.

9.4. Szélsőséges időjárási viszonyok

Szélviharok

A szél sebességén értelemszerűen a levegő mozgásának sebességét értjük. A meteoroló-giában általában a m/s-ban, illetve egyes területeken a csomóban szokták meghatározni. 1 m/s kb. 2 csomónak felel meg. Az alábbi táblázatban találhatók az egyes szélsebesség-kategóriák, amit a meteorológiai szövegekben alkalmazni szoktak.

A 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat:

Óvintézkedések a várható vihar előtt:

-radjon egyedül.

ágait vágjuk le.

szélynek vannak kitéve. Ha ilyet észlel, kiáltson segítségért!-

kat. Elemlámpával ellenőrizzük, majd zárjuk el a gáz- és elektromos készülékeket, az elektromos főkapcsolót. A gázvezeték főkapcsolóját csak szivárgás gyanújakor szabad elzárni, visszakapcsolni pedig csak szakembernek lehet!

Maradjunk védett helyen, amíg tart a rengés!

Maradjunk az autóban.

9.3. Cunami

Mi a teendő, ha erős földrengést észlelünk a tengerparton?

amíg tartanak a rengések.

és meneküljünk magasabban fekvő területre.

Maradjunk távol az épületektől, hidaktól, mivel nagyobb törmelékdarabok hull-hatnak le róluk egy utórengés során.

Mi tegyünk, ha elrendelték a szökőárriadót (TSUNAMI WARNING)?

használjuk. Menjünk minél magasabban fekvő területre, és minél távolabb a víz-parttól. (Komoly életveszélyben vagyunk, ha a szökőárat a partról vagy egy szik-láról szeretnénk figyelemmel kísérni. Ha már látjuk a hullámot, akkor túl közel vagyunk ahhoz, hogy elmenekülhessünk előle.).

már engedélyezik. (A szökőár nagy hullámok sorozata és akár órákon át is tarthat, ne gondoljuk azt, hogy az első hullám elvonulásával a veszély el is múlt. A követke-ző hullám akár magasabb is lehet az előzőnél!).

Mi a teendő szökőár levonulása után (TSUNAMI WARNING CANCEL)?

-dául megrongálódott hidakról, utakról és egyéb veszélyforrásokról.

elsősegélyt, ha szükséges.

106 107

Legyen minél távolabb az ablaktól.- Iskolában, bevásárló központban, moziban, szállodában tartózkodik, ne essen pá-

nikba. Menjen a kijelölt “túlélő” területre. Ha ilyen nincs, legyen minél messzebb a faltól, ablaktól. A lehető legjobb hely az épület közepe, kisebb boltok, szobák, WC vagy raktárak. Mindig törekedjen arra, hogy a lehető legmesszebb legyen az ablak-tól. Feküdjön a földre, kezével takarja el a fejét. SOHA NE KERESSEN MENEDÉ-KET AUTÓBAN VAGY LIFTBEN!

- Ha gépjárműben van a tornádó érkezésekor, hajtson a tornádó haladási irányától mindig jobbra, a lehető leggyorsabban. Keressen egy felüljárót, alacsony hidat, vízátvezető csatornát, és keressen alatta menedéket. NE MARADJON A JÁRMŰ-BEN!

- Ha lakókocsiban van, azonnal hagyja el! Egy lakókocsit egy 60-70 km/h-s széllökés is felboríthat, a rázuhanó törmelék a kocsit összezúzhatja. Egy lakókocsit lehetet-len olyan erősen a földhöz rögzíteni, hogy egy tornádó ne tegyen kárt benne.

A tornádó elvonulása után:

- Keressen túlélőket, ellenőrizze, családtagjai épségét.- Hagyja el a romos épületet. Csak akkor menjen egy épületbe, ha azt már biztonsá-

gosnak nyilvánították.- Amennyiben sérültet talál, akinek élete további veszélynek van kitéve, mindenfé-

leképp mentse ki szorult helyzetéből. NE nyúljon a sérültekhez, ha nem biztos ab-ban, nem okoz-e további sérüléseket.

- Hívjon azonnal segítséget telefonon, mobiltelefonon vagy kiabálva. Magyarorszá-gon a 112-es segélyhívó szám használata ajánlott. A telefonját CSAK segélyhívásra használja!

- Figyelje a rádiót (Kossuth Rádió), televíziót (MTV1) a veszélyhelyzeti közlemé-nyek miatt.

- Amennyiben lehetséges, készítsen fotót, videofelvételt az épületben esett károkról. A biztosítónak, katasztrófavédelem munkatárainak szüksége lehet rá.

Erős téli lehűlés, ónos eső, intenzív havazás A téli időszakban a hosszabb ideig tartó hideg idő következményei lehetnek az alábbi ve-szélyhelyzetek:

- Hófúvások, hótorlaszok, sínek felfagyása, jégréteg kialakulása miatt fennakadá-sok lehetnek a (közúti, vasúti, légi) közlekedésben.

- A közlekedés nehézségei miatt akadozhat az alapvető élelmiszerellátás, az egész-ségügyi ellátás, a betegszállítás, gyógyszerek beszerzése.

- A hófúvások településeket zárhatnak el a külvilágtól, járművek akadhatnak el az utakon.

- Az elakadt járművekben az utasok testhőmérséklete erősen lehűl, fagyási sérülé-seket szenvedhetnek.

- A gázvezetékek befagyása miatt a vezetékes gázellátás ideiglenesen leállhat. - Az elektromos áram felhasználásának növekedése, esetleg ráfagyott jégréteg mi-

att átmeneti zavarok keletkezhetnek az áramszolgáltatásban. - A hó súlyától az épületek tetőszerkezete károsodhat.

-gyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.

Mi a teendő szélviharban?

ne okozzanak sérülést.

nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).

eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti). -

szefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük ko-molyan a viharjelzéseket!

hozzájuk. háziállatokat zárjuk be.

Tornádó

A tornádó a Föld egyik leg-pusztítóbb erejét képviseli, és ez a meteorológiai esemény Magyarországon is lehetsé-ges. A tölcsér külső részén minimálisan 65 km/h, ma-ximálisan akár 510 km/h-s szélsebesség mérhető. Ebben a “palástban” rengeteg törme-lék található, amelyet a torná-dó szívóhatása halmoz fel. A tornádóban lehetnek deszkák, kövek, kavicsok, cserepek, amelyeket akár puskagolyó sebességével lő ki magából.

Mi a teendő tornádó idején?

Általános szabály: Keressen menedéket föld alatt vagy szilárdan rögzített tárgy alatt.

- Ha otthonában tartózkodik, keressen menedéket az alagsorban, egy erős asztal alatt. Ha nincs alagsor, menjen a tornádó érkezési útvonalával ellentétes szobába. Zárja el a gázt, kapcsolja le a villanyt. Takarja le magát pokróccal vagy ágybetéttel.

108 109

Utazáskor

nagyobb távolságra kell eljutni! -

ban az esetben, ha meggyőződtünk róla, hogy az utazási feltételek biztosítottak. -

zatunk lehetőleg legyen vízhatlan, vigyünk magunkkal meleg kávét vagy teát.

megfelelő műszaki állapotban van, és van biztonságos téli üzemeléshez szükséges felszerelés (téli gumiabroncsok, hólánc, tartalék üzemanyag, elakadás esetére la-pát vagy ásó, homok, stb.). Ebben az esetben sem tanácsos egyedül elindulni.

italt, legalább egy napra elegendő élelmiszert.

Úgy kell összeállítani öltözetünket, hogy szükség esetén gyalog is képesek legyünk folytatni utunkat.

-ben tartózkodni, a motor járatásával fűthetjük az utasteret, de ne felejtsünk el leg-alább tíz-tizenöt percenként szellőztetni. Az álló jármű utasterébe ugyanis kipu-fogó gázok szivároghatnak, amelyek súlyos rosszullétet, esetleg halálos balesetet okozhatnak.

-tő hatása után csökkenti a fizikai teljesítőképességet, bágyadtságot okoz, illetve csökkenti a helyzetfelismerő- és ítélőképességet, amely ilyen helyzetben életve-szélyes lehet.

Hőség

A globális klímaváltozás a XXI. század egyik legfontosabb környezeti problémája. A föld felszínének átlaghőmérséklete az utóbbi 25 évben 0.4 ºC-kal emelkedett. A klímaválto-zás több oldalról veszélyezteti az emberi egészséget:

- károsítja a környezetet, az ökoszisztémát, a gazdaságot, a társadalmat - befolyásolja az élelmiszer biztonságot, - növeli az extrém időjárási helyzetek, pl. a hőhullámok gyakoriságát.

Hőhullám: 3 egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet 26,6ºC felett

Veszélyeztetett csoportok:

Bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kánikula, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például:

szenvedők.

Ónos eső

A téli időszakban, amikor enyhébb léghullámok érkeznek fölénk, gyakran előfordul, hogy először csak a légkör fölső rétegei melegszenek fel, míg a talaj és a talaj-közeli levegő hő-mérséklete még fagypont alatt marad. Ez a helyzet ónos eső kialakulásához vezethet, ami a síkosság legalattomosabb fajtáját okozza. Elég egy kevés eső és néhány perc alatt tükör-sima jégpáncél vonja be a felszínt.

Ha azt észleljük, hogy a hőmérséklet fagypont alatti, és az eső esik, akkor számíthatunk jégréteg kialakulására, emiatt körültekintően és fokozott óvatossággal közlekedjünk, mind gyalogosan, mind gépjárművel! Tartós és intenzív ónos eső idején villanyvezetékek szakadhatnak le, és faágak is letörhetnek a rájuk rakódó jég súlya alatt.

Hóvihar

Ajánlott magatartási szabályok intenzív havazás esetén:

Felkészülés időben:

-meket.

-gendő vizet, nem romlandó élelmiszert, valamint a szük-séges gyógyszereket.

-tív fűtőtest és tűzhely, az ele-gendő tüzelőanyag.

ruhákat. -

ni kell, nehogy a fagyás miatt elrepedjenek a csövek, és a víz elárassza a házat.

A hóvihar alattA lakásban:

-ges baleset esetén a hóesés miatt esetleg a mentők sem tudják megközelíteni a házat.

-rész sem maradhat fedetlenül, mert a hideg és az erős szél együtt hamar fagyási sérüléseket okozhat. Fontos a sapkahasználat, mert a legtöbb testhőmérséklet a fedetlen fejen át távozik.

segíteni tudnak, de fel kell készülni az esetleges hosszabb benntartózkodásra.

110 111

Jódprofilaxis - kálium-jodidA kálium-jodid stabil jódizotópot tartalmazó só. A stabil jód a pajzsmirigy megfelelő mű-ködéséhez szükséges elem. A szervezetbe a szükséges jódmennyiség a táplálkozás során, az élelmiszerekkel jut be. A kálium-jodid gyógyszerként forgalomba hozott készítmény. A nukleáris balesetek során a levegőbe radioaktív jód kerülhet, ami belégzés során, a tü-dőn keresztül a szervezetbe juthat. A szervezetben lévő radioaktív jódot a pajzsmirigy veszi fel, ami ott feldúsulva különböző pajzsmirigy megbetegedéseket okoz.

A szervezet a stabil és a radioaktív jód között nem tud különbséget tenni. A kálium-jodid-ból, a szervezetben való felszívódás után, a stabil jód a pajzsmirigyben megkötődik, telíti azt, így a radioaktív jód ezután már nem tud megkötődni, és a szervezetből kiürül.

FONTOS TUDNI! A kálium-jodid csak a pajzsmirigyet képes megvédeni és csakis a ra-dioaktív jód megkötődése ellen. Amennyiben a levegőben nincs radioaktív jód, a kálium-jodid tabletta alkalmazása teljesen felesleges.

FONTOS TUDNI! A kálium-jodid sem nyújt 100%-os védettséget!

A védelem mértéke függ:

között (minél kevesebb, annál jobb a hatás);

Mikor kell bevenni a kálium-jodid tablettát, és hol lehet hozzájutni?

-bad bevenni. Amennyiben központilag nem kerül elrendelésre a jódprofilaxis, a ká-lium-jodid tabletták bevétele nem javasolt, mivel indokolatlan esetben a kockázat nagyobb, mint a haszon.

-tolt utasítást be kell tartani! A kálium-jodid tablettákat a Paksi Atomerőmű Zrt. 30 km-es körzetében lévő településeken a gyógyszertárakban vagy a polgármesteri hivatalokban tartják készletezve. Az ország emellett rendelkezik szükség esetén kiosztható központi készletekkel is.

Kimenekítés, kitelepítés:

Ha az esemény vagy baleset jelentős radioaktív anyag kibocsátásával jár, akkor a hatósá-gok az MTV1, illetve a Kossuth rádió útján, illetve helyi eszközökön értesítik a lakossá-got a kitelepítés helyéről és idejéről. A kimenekítésnél mindig meg kell várni a központi utasítást, illetve ismerni kell a kimenekítési irányokat azért, hogy a radioaktív felhő és a szennyezett területek elkerülhetők legyenek. Önállóan, utasítás nélkül ne kezdjük meg a menekülést.

Magas hőmérséklet okozta megbetegedések:

Kánikulában való sportoláskor szükséges a gyakori hűsítés, legalább 4 liter folyadék fo-gyasztása és a sópótlás. Széles karimájú kalappal, napszemüveggel lehet védekezni a nap égető ereje ellen. Forró napokon könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ru-hát ajánlatos hordani. A fényvédő krém használata feltétlenül célszerű. Nagy melegben sokat segíthet a langyos vagy hideg vízzel történő gyakori zuhanyozás.

9.5. Nukleáris veszély

Hazai, vagy külföldi, de az ország területét érintő nukleáris, illetve radiológiai veszély-helyzetek esetén a lakosság részére sürgős óvintézkedésekre kerülhet sor a baleset kez-deti szakaszában:

Elzárkózás:

Az elzárkózás lényege, hogy a radioaktív felhő elha-ladásának idejére a lakosságnak fedett helyen, zárt ablakok és ajtók mögött kell tartózkodni. Az elzárkózásra legalkalmasabb helyek a házak, la-kások belső szobái, a lehető legkevesebb nyílászáró-val, illetve a jól zárható alagsorok, pincék.

Elzárkózás idejére a legfontosabb szükségleti eszközök:

Az elzárkózás előtt célszerű lezuhanyozni, és az esetlegesen elszennyeződött ruházatot kicserélni tisztára. Hallgatni kell a Kossuth rádiót, ahol az óvintézkedések elrendelésére és feloldására vonatkozó információ hallható.

112 113

- A panelépületekben a beépített, tűzbiztonságot növelő berendezések (száraz vagy nedves rendszerű fali tűzcsapok, lépcsőházi hő- és füstelvezető berendezés, vész-világítás, esetlegesen biztonsági felvonó és túlnyomásos füstmentes lépcsőház) megfelelő működése, karbantartottsága alapkövetelmény. Ezek a berendezések életvédelmi célokat szolgálnak. Biztonságunk érdekében ezen berendezések mű-ködtetésének lehetőségével legyünk tisztában.

- Biztonsági kockázatot rejt a közös terek vagyonvédelmi rácsokkal történő lezárá-sa, illetve a lezárt területen történő tárolás. A több lépcsőházas társasházak, lakó-közösségek – vagyonbiztonságukra történő hivatkozással – rendszeresen lezárják a lépcsőházak közötti átjárási lehetőségeket. Az átjárók akadálymentes használ-hatósága elengedhetetlen az épület biztonsága tekintetében. Megoldást jelent, ha a nyithatóságot biztosító kulcs az átjáró két oldalán elhelyezésre kerül.

A panelépületek tűzvédelmi megfelelőségét alapvetően nem az épület maga határozza meg, hanem az ott lakók magatartása, a lakóközösséghez fűződő felelősségteljes viszonya.

Mit tegyünk tűz esetén?

- Ha tüzet, füstöt észlelünk, azonnal értesítsük a tűzoltóságot a 105-ös telefonszá-mon. Az eloltott tüzet is be kell jelenteni.

- A lakásunkban keletkező tüzet próbáljuk meg eloltani. - A konyhában meggyulladt zsiradékot vízzel ne próbáljuk meg eloltani. A szétfröcs-

csenő égő folyadék súlyos égési sérüléseket okoz és a tűz szétterjedését is segíti. Legegyszerűbb megoldás az égő zsiradék fedővel történő letakarása.

- Elektromos berendezés vízzel történő oltását megkezdeni csak a hálózatról törté-nő leválasztás után szabad.

- Amennyiben nem sikerül a tüzet eloltani, azonnal hagyjuk el a lakást. A bejárati ajtót csukjuk be magunk után. (kulccsal bezárni nem szabad). Hagyjuk el a házat.

- Kiabálással riasszuk a többi lakót. - Ha a lépcsőház sűrű füsttel telített, ne próbáljunk meg azon keresztül menekül-

ni. Csukjuk be a bejárati ajtót. Tájékozódás (látás) hiányában két emelet magasból sem sikerülhet a menekülés.

- A meneküléshez semmilyen esetben se használjunk normál kivitelű személyfelvo-nót. (biztonsági lift tűz esetén is használható)

- Várjuk a tűzoltókat, hogy a gyors beavatkozást megfelelő információval segítsük.

Néhány feladatot érdemes elvégeznünk, hogy megelőzzük a tűz kialakulását, megvédjük magunkat, családunkat és a tulajdonunkat a tűz veszélyeitől.

Füstjelzők:

(gázkazán hibájának jelzésére). A jól működő érzékelők időben jeleznek, ha füstöt, égésterméket érzékelnek a helyiség levegőjében.

és azokba a helyiségekbe, ahol nyílt lánggal üzemelő fűtő vagy főzőberendezés van, külön-külön szereltessünk be. Az érzékelőket a mennyezetre vagy attól maximum 40 cm-re tegyük.

-meket. Tíz év elteltével vásároljunk újabb, modernebb érzékelőt.

9.6. Lakástűz megelőzése, mit tegyünk lakástűz esetén?

A lakóépületekben keletkezett tüzek vizsgálati tapasztalatai azt mutatják, hogy az embe-ri tényező a tűzesetek túlnyomó részében döntő szerepet játszik.

Tipikus keletkezési okok:

- tűzhelyen felejtett zsiradék túlhevülése és meggyulladása, - felügyelet nélkül hagyott gyertya, mécses (adventi, karácsonyi koszorú, fenyőfa), - dohányzás, - lakásfelújítások során gondatlanságból bekövetkezett események.

Ezek a tüzek megelőzhetők néhány alapvető óvintézkedés betartásával:

- A konyhában tűzhelyen fövő ételt ne hagyjuk fel-ügyelet nélkül, különö-sen a bő zsírban, olajban készülő ételeket. A kifutó zsiradék azonnal lángra kap, és a konyhák zsúfolt bútorozottsága a tűz to-vábbterjedésére jó lehe-tőséget biztosít.

- A meggyújtott gyertyát, mécsest ne hagyjuk ma-gára még rövid időre sem. Az adventi koszorúkon és fenyőfákon meggyújtott gyertyák még felügyelet mellett is veszélyt hordoznak magukban. Az idő múlásá-val és a növényi részek száradásával ez a veszély hatványozódik.

- A dohányzás még mindig dobogós helyen szerepel a tűzkárstatisztikákban. Odafi-gyeléssel ezek az esetek megelőzhetők. Ágyban ne dohányozzunk!

- A lakásfelújítások során a hegesztés, a fémek vágása, csiszolása során keletkező megbúvó szikrák még órák múlva is okozhatnak tüzet. Takarással, nedves ron-gyokkal védekezhetünk.

- Az épületek villamos hálózata a létesítés kori fogyasztói szokások figyelembevé-telével került tervezésre. Az eltelt időszak alatt a háztartások áramigénye jelentő-sen megnövekedett, ami a belső hálózat túlterheléséhez, illetve fokozott elörege-déséhez vezet. Fokozott tűzkockázatot jelent. Jogszabályi előírás, hogy a villamos hálózatot felül kell vizsgáltatni, mely alól a lakások sem kivételek. Lakóépületek esetében ez a felülvizsgálati ciklusidő 9 év. A méréssel történő vizsgálat fényt derít a nem látható, érzékelhető hibákra is, melyek így kijavíthatóvá válnak. A villamos berendezéseket használat után lehetőleg válasszuk le a hálózatról. Ha hosszabb időre elutazunk, ne hagyjunk elektromos berendezést bedugva (TV, hűtő, számí-tógép stb.), mivel ezek még kikapcsolt, készenléti állapotban is fogyasztóként üze-melnek. Esetleges meghibásodásuk tüzet okozhat, ami a felügyelet hiánya miatt komoly károkhoz vezethet.

114 115

füstelvezető csövektől.

Elektromos készülékek:

(lakóépületben kilencévente). Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa égésre utaló szag esetén azonnal válasszuk le a hálózatról (húzzuk ki a konnektorból).

a csatlakozókat és a vezetékeket nézzük meg, nincs-e eltörve, megrepedve. -

náljunk.

éghető anyagból készült tárgyainkhoz. -

dezéseinket (kivéve a megfelelő védelemmel ellátott eszközöket). -

sen kapcsoljuk ki a TV-t, videót stb., ne hagyjuk készenléti üzemmódban sem).

Egyéb:

ABC porraloltót), és ismertessük meg családunkkal a működését (minden készü-lékre az üzembe helyezése, használata, érvényessége rá van írva).

-tüzelésű kazánok, berendezések használata esetében.

-nél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizott-ság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédel-mi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásá-ról és megtartatásáról.)

-hetőségeiről.

-ben vagy földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobba-nás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (pl.: panelszerkezet).

Gondoskodás a menekülésről:

szabadba menekülni a házunk (lakásunk) egyes helyiségeiből.

A biztonsági rácsok nyithatók-e belülről. A fixen rögzített fémrácsok megakadá-lyozhatják a menekülést.

-golva, négykézláb) közlekedjünk, mert itt biztonságosabb. A füst és a hő felfelé száll.

tárgyak akadályozhatják a gyors és biztonságos menekülést.

Gyufa és a dohányzás:

-tó stb.) tartsuk elzárva, gyermekek által el nem ér-hető helyen.

-sak vagyunk. Mély, nem éghető anyagú hamutar-tót használjunk. A cigaretta vagy a szivarvéget eldobás előtt vízzel öblítsük le.

Tűzveszélyes anyagok biztonságos használata:

-dékot.

-dezésektől távol.

amelyeket tűzveszélyes folyadékkal itattunk át.

Hőtermelő készülékek biztonságossága:

vagy főzőkészüléket használunk. -

zést szabad használni.

üzemelő fűtőkészüléket. A berendezéstől távol tároljuk az üzemanyagot, utántöl-tését csak kihűlt állapotában végezzük.

-tanó szikra felfogására fémből készült szerkezetet használjunk. A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan tartsuk zárt állapotban. A tisztítását csak lehűlt állapotá-ban végezzük. A hamut és a salakot teljesen lehűtött állapotban ürítsük fémkonté-nerbe. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyag-gal hézagmentesen lezárva kell tartani.

vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be, és üzemeltessük.

116

Források

1947. évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya1994. XXXIV. törvény a rendőrségről1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról1989. évi 20. törvényerejű rendelet: A háborúk áldozatainak védelméről1996. évi XXXI. törvény: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról,1996. évi XXXVII. törvény: a polgári védelemről1999. évi LXXIV. törvény: a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről,2004. évi CV. törvény: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 2004. évi CXL. törvény: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól2005. évi CXXXIX törvény a felsőoktatásról57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet, - a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészsé-gi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról és más kapcsolódó szabályairól60/1997. (IV. 18.) Kormányrendelet: Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól179/1999. (XII. 10.) Kormányrendelet: a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról,18/2006. (I.26.) Kormányrendelet: A településrendezési tervről20/1998 (IV. 10.) BM rendelet: a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről 62/2007. (XII.23.) IRM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzata48/1999. (XII. 15.) BM rendelet: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről.1/2003. (I. 9.) BM rendelet: A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet: az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásárólZelenák Mihály: Tűzoltás taktikai alapismeretek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.Cseffó Károly: Tűzoltás oltóanyag-ellátása, BM KOK, Budapest, 2000.Barta Vámos László nyá. pv. alezredes tanácsos: Katasztrófa- és polgári védelmi ismeretek III. rész: A polgári védelem alajai, BM KOK, Budapest, 2003.Cseffó Károly: Alapfokú tűzoltó ismeretek a tűzoltó szakképzésben résztvevők számára, BM KOK, Budapest, 2008.www. google.huwww.magyarorszag.huwww.vörösiszap.bm.huwww.vikipedia.hu www.sulinet.hu

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

www.ujszechenyiterv.gov.hu

06 40 638 638

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.