BONI Széchenyi István Általános Iskola 1

Bemutatóóra

Szövegértés-szövegalkotás

Óravázlat

4. osztály

BONI Széchenyi István Általános Iskola Tagintézménye 7150 Bonyhád, Fáy ltp. 34.

Tanít: Miszlerné Szoták Mária

2010. február 18. Az óra anyaga : Varró Dániel: Szösz néne c. versének feldolgozása. Szövegértés–Szövegalkotás „A” 1-4. évfolyam – II. kötet Mintamodulok A KI VAN A DIÓHÉJBAN? II. Kötetéhez – 1. rész 9. modul 1. órája Felhasznált taneszközök :

� Andóné Nagy Katalin • Petik Ágota • Ruzsa Ágnes : Ki van a dióhéjban? II. � Feladatlapok � Szókártyák � Szövegértés–Szövegalkotás „A”

1-4. évfolyam – II. kötet

Az óra célja : � A kortárs irodalmi alkotásokkal kapcsolatos befogadói magatartás alapozása. � Annak belátása, hogy a „csodabogarak” nem biztos, hogy haszontalan, rossz emberek. � Hétköznapi szó- és mondatfordulatok megértése, a különböző szövegtípusok formájának és

nyelvi jellemzőinek megfigyelése. � Feltételek teremtése az irodalmi szöveg saját értelmezéséből fakadó élmény megragadására,

vélemény megfogalmazására.

Kapcsolódó kompetenciaterület: � Szociális kompetencia: Önismeret, empátia, tolerancia

BONI Széchenyi István Általános Iskola 2

Fejlesztendő területek : � A gondolatok egyszerű, érthető megfogalmazása � A szöveg elsődleges megértése és mélyebb értelmének keresése elemző műveletek

segítségével Előzetes szervezési feladatok :

� Csoportok kialakítása � Szókártyák, eszközök elkészítése � Szükséges eszközök előkészíttetése

FELADAT MÓDSZER ESZKÖZSZÜKSÉGLET IDŐ

1. Ráhangolódás a.) A tanulók már előre kialakított csoportokban ülnek, az asztalokon különböző színű papírlapok a tanulók számának megfelelően - Csoporton belüli szerepek kiosztása:

− Jegyző v. írnok − Szóvivő − Időfelelős − Eszközfelelős

b.) Rend és rendetlenség: Borítékban lévő puzzle összerakása, felragasztása lapra, elhelyezése a tábla megfelelő halmazában. - Szóvivők indoklása c.) Megismerkedünk Olgi nénivel és Hetti nénivel A felolvasás alapján milyennek képzeljük el a két néni lakását?

Csoportalakítás „Kupactanács” FOM

26 db színes lap ( piros, kék, zöld, sárga ) tisztségeket jelölő szókártyák Számozott borítékban előkészített, feldarabolt képek, üres lap, ragasztó, halmazokat jelölő szókártyák ( 1. sz. melléklet ) Szövegrészletek ( 2. sz. melléklet )

1’ 5’ 5’

Jelentésteremtés Mi a „szösz” szó jelentése – pókhálóábra

készítése csoportonként Ellenőrzés

Szóforgó

Csoportforgó

Csomagolópapír, különböző színű vastag filcek

8’

Célkitűzés FOM 1’ A szöveg megismerése – élményszerű

tanulói bemutatás (3. sz. melléklet)

Bemutatás

Ki van a dióhéjban II. tankönyv 3’

A szöveg feldolgozása Spontán megnyilatkozások

Szómagyarázat – „Keresem a párom!” Kinek van igaza? – Olga néni és Szösz néne

véleményének ütköztetése

FOM

Páros munka

Forró szék

Szókártyák ( 4. sz. melléklet )

Olga néni és Szösz néne ( Hetti néni ) nevét tartalmazó

szókártyák

2’

10’

8’

Az óra értékelése, lezárása - A tanító értékeli a csoportok és az

egyének munkáját is. - A tanulók is értékelik kézfeltartással az

óra színvonalát

FOM

2’

BONI Széchenyi István Általános Iskola 3

MELLÉKLETEK: 1.

2. „Itt nálunk, a harmadikon majdnem csupa öreg lakik. A sarokban két idős néni, a Hetti néni és az Olgi néni. A Hetti néni nagyon finom süteményeket tud sütni, mindigad nekünk is belőle. De nem úgy, hogy behív bennünket a lakásba, hanem kihoz egy tányér süteményt a folyosóra, és megvárja, míg leesszük róla. Mert a sógornője, az Olgi néni nem szereti, ha gyerek megy be hozzájuk. Olgi néni folyton takarít, reggeltől estig a parkettet fényesíti és a k ilincseket.”

I. 2. B) „Most, hogy az ajtók meg az ablakok is nyitva vannak, minden szó behallatszik a folyosóról. Lehet hallani, mikor Olgi néni pöröl Hetti nénivel, amiért Hetti néni csak négyszer húzza végig a cipője talpát a lábtörlőn, és nem nyolcszor.”

BONI Széchenyi István Általános Iskola 4

3. Varró Dániel: Szösz néne

Fönt a Maszat-hegy legtetején, ahol érik a Bajuszos Pöszméte, és ahol sose voltunk még, te meg én, ott ül a teraszán Szösz néne. Ott ül a teraszán vénkora tavaszán, néha kiújul a köszvénye. Ott ül dudorászva egy ósdi hokedlin, szimatol körülötte az öszvére, hogyhogy sohasem tetszik berekedni a nagy dudolásban, Szösz néne? Hogyhogy a köszvény, hogyhogy az öszvér nem szegi kedvét, Szösz néne? Hát, tudjátok, ez úgy van, gyerekek, nálam csupa szösz az asztal, a kerevet, csupa szösz a tévé, csupa szösz a telefon, szösz van a padlón, csempén, plafonon, szösz van a hokedlin, szösz van a nokedlin, szösz van a hajamon, a fülemen, a szöszömön, öszvér, köszvény, semmi se búsít, nem szegi semmi se kedvem, köszönöm. Futnak a Takarítók a teraszhoz, sipitoznak máris: „Szösz néne, Csupa szösz a függöny, csupa szösz az abrosz, nem lesz ennek rossz vége? Csupa szösz a nyugdíj, csupa szösz a TAJ-szám, szösz van a porcica kunkori bajszán, szösztelenítsünk, portalanítsunk, föltakarítsunk, Szösz néne?” Fönt a Maszat-hegy legtetején, ahol érik a Bajuszos Pöszméte, és ahol sose voltunk még, te meg én, dudorászik a teraszon Szösz néne: „Szösztelenítés, portalanítás, föltakarítás? Kösz, még ne.”

4.

BONI Széchenyi István Általános Iskola 5

pöszméte egres kiújul rendszeresen

megismétlődik, újjáéled, feléled

vénkora tavaszán időskora legelején ósdi elavult hokedli támla nélküli négylábú

konyhaszék öszvér olyan állat, aminek egyik

szülője ló, a másik szamár köszvény ízületi fájdalmakkal járó

betegség nem szegi kedvét továbbra is szívesen végzi kerevet támlátlan heverő, ágy porcica (apró szemcsékből) porból

és szöszből összegyűlő maréknyi, könnyű pamacs

Taj-szám Társadalombiztosítási Azonosító Jel

nokedli Levesbetétként, vagy pörköltekhez köretként tálalt tésztaféle.

abrosz asztalterítő

BONI Széchenyi István Általános Iskola 6

Az óra rövid leírása:

I. Ráhangolódás ( 11’):

a) Csoporton belüli felelősök megválasztása: A gyerekek csoportonként ülnek. A padokon a tanulók létszámának megfelelő színes lap található. Minden gyerek húz egy lapot. A tanító háta mögött a kezében a csoporton belüli felelősök nevével ellátott szókártyák találhatók, amikből találomra elővesz egyet-egyet. Minden színhez választunk egy felelőst. Pl.: „ - Álljanak föl a kék lapot választó gyerekek! - Ők lesznek az eszközfelelősök.” A színek és a hozzájuk tartozó felelősök a táblára is felkerülnek. b) Rend és rendetlenség: Minden csoport eszközfelelőse visz a tanári asztalra előkészített eszközökből. - Számozott borítékban előkészített, feldarabolt képek, üres lap és ragasztó.(1. számú melléklet). A tanulók összeillesztik a kép megfelelő darabjait, felragasztják a lapokra, majd a csoport szóvivői az osztály elé állnak vele. A tanító utasítása: - „ Milyen két nagy csoportban helyezhetnénk el ezeket a képeket?” A tanulók spontán megnyilatkozásait próbáljuk meg a „Rend” és „Rendetlenség” irányába terelni. Ezek a szókártyák kerülnek a táblára. Ezután a szóvivők indoklás közben helyezzék el a képeket a megfelelő halmazokban. c.) Megismerkedünk Olgi nénivel és Hetti nénivel Egy kifejezően olvasó tanuló felolvassa a regényrészleteket ( 2. sz. melléklet ). Utána rövid beszélgetést kezdeményezünk arról, milyennek képzeljük el a két néni lakását (biztosat nem tudhatunk, hiszen gyerekeket nem engednek be). Mit jelent az, hogy sógornő? Vajon miért élnek ők ketten együtt? Milyen bútoraik, tárgyaik lehetnek, milyen színű a függöny, a kárpit, a szőnyeg, milyen illat van a lakásban, hány szobás, tágas vagy szűk, világos vagy sötét? Milyen a konyha, a fürdőszoba?, stb.

II. Jelentésteremtés ( 8’): - Mi a „szösz” szó jelentése – pókhálóábra készítése csoportonként ( Az eszközfelelősök

ellátják csoportjukat a szükséges eszközökkel - csomagolópapír, különböző színű vastag filcek) A csoportok szóforgóval oldják meg a feladatot. A „szó” kétszer megy körbe, majd csoportforgóval ellenőrizzünk. Az elkészült ábrákat a szóvivők elhelyezik a táblára.

V. III. Célkitűzés ( 1’ ):

( Remélhetőleg a pókhálóábrák valamelyikén a „Szösz” névként is megjelenik majd. ) A mai órán egy néniről fogunk olvasni, aki egy különös helyen, különös módon él.

BONI Széchenyi István Általános Iskola 7

IV. Az új szöveg megismerése ( 3’): - Szöveghű, tanulói bemutatás: Az osztály egyik tanulója ( Ujvári Bors Benedek ) elszavalja a verset. (3. sz. melléklet)

V. A szöveg feldolgozása ( 20’):

- Spontán megnyilatkozások meghallgatása - Szómagyarázat – „Keresem a párom!”

A tanító a tanulók közé áll és az előre összehajtogatott szókártyákat ( 4. sz. melléklet )a magasba dobja. Minden gyerek fölvesz egyet, majd némán járkálnak az osztályban és egymás céduláit olvasgatják addig, míg meg nem találják a párjukat ( szó + magyarázata ). A párok félreállnak, így jelezve, hogy ők már „elkeltek”. A feladat ellenőrzése a szavak és magyarázataik felolvasásával történik. - Kinek van igaza? – Olga néni és Szösz néne véleményének ütköztetése Az órán megismert két idős hölgy tulajdonságainak felelevenítése után a tanító egy széket helyez az osztály elé. Erre a „Forró szék”-re ül rá egymás után egy-egy tanuló ( Olga néni, aki rendmániás és Szösz néne, aki a rendetlenségben is jól érzi magát ), akiknek az osztály tanulói kérdéseket tesznek fel. A „forró széken” ülő csak igazat válaszolhat. Fontos szabály: Tilos olyat kérdezni, ami már a szövegből kiderült! ( Ha az időbe még belefér, Hetti néni is lehet. )

VI. Értékelés, az óra lezárása ( 2’):

a) A tanító értékeli a csoportok és az egyének munkáját is. b) A tanulók az osztályban bevezetett „szavazórendszerrel” jelzik, hogy hogyan

érezték magukat az órán.