1

Bérszámfejtés, minimálbér

2

A bér fogalma az szja tv. szerintBér: a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató

által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás; c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény

alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást);

d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;

e) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye;

f) az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot.

3

Alapfogalmak Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg

kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel.

Jóváírás: az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet.

Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége.

4

Alapfogalmak 2. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése

érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást.

Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.

Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.

Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.

5

Alapfogalmak 3. Munkaviszonyból származó jövedelem:

a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára

a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói

hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is.

6

Alapfogalmak 4. Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély

munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra,

valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás.

7

Alapfogalmak 5. Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem

kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély.

Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

8

Adóterhet nem viselő járandóság a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt

megillető aa) baleseti járadék, ab) jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a

rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte; c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

szóló törvényben meghatározott ápolási díj; d) a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg

nem haladó része;

9

Adóterhet nem viselő járandóság 2. e) a szakképző iskolai tanulót - jogszabályban meghatározott -

tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó része;

f) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére fa) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként

kifizetett - ösztöndíj, - tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás

összege, fb) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből

havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;

g)-től s)-ig pl.: Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj

10

Minimálbér fogalma

Minimálbér alatt a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni.

Összege: 2010. januárjára még a 2009. decemberére irányadó 71 500 forint, februárra viszont már a január 1-jén érvényes 73 500 forint.

11

A foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék 2.

A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.

A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.

Fő szabály szerint a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, havonta fizeti (annak hiányában a szerződésben meghatározott díj), ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.

12

Nyugdíjjárulék

A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke: kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá

tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék, a sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a

kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

13

Nyugdíjjárulék 2. A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulékot -

az említett 1,5 százalékos nyugdíjjárulék kivételével - tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítésével fizeti meg.

A tagdíj mértéke a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék. Amennyiben a tagdíjfizetés tekintetében mutatkozik túlfizetés, úgy a magánnyugdíjpénztár a többletet tagjának a foglalkoztató útján fizeti vissza.

14

Nyugdíjjárulék 3. A foglalkoztatott a járulékalapul szolgáló

jövedelme alapján, de legfeljebb a járulékfizetési felső határ mértékéig - amit az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg - fizet nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat .

Az egyéni járulékfizetési felső határ 2010-ben 20 420 forint.

A fizetendő járulékok megoszlása 2010. január 1-jétől

Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő

társadalombiztosítási járulék

korked-vezmény biztosítási

járulék

nyugdíj- járulék

magán-nyugdíj-pénztári tagdíj

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék

nyugdíj-biztosítási járulék

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék

nem mnypt tag

mnypt tag termé- szetbeni egbizt járulék

pénzbeli egbizt járulék

munka-

erő- piaci

járuléktermé-

szetbeni egbizt. járulék

pénzbeli egbizt. járulék

munka- erő- paci

járulék

24 % 1,5 % 0,5 % 1 % 13 %* 9,5 % 1,5 % 8 % 4 % 2 % 1,5 %

2009.06.04.

Fizetendő járulékok mértéke 2010-ben

16

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

2010Százalékos egészségügyi hozzájárulás:

A járulékterhet nem viselő

  Összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után  27%

 

 A vállalkozói kivét, kivét-kiegészítés, a személyes közreműködő díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének a nyugdíjjárulék alapját meghaladó, de legfeljebb a tevékenységre jellemző kereset összegéig terjedő része után*  27%

   A természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után**  27%

   A kamatkedvezményből származó jövedelem után  27%

   Az egyösszegű járadékmegváltások után  27% 

   A kisösszegű kifizetések után  27%Az általános mértéktől eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 

  A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-ának  15%-a

  A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély vonatkozásában a tételes átalányadó,ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak  20%-a

17

Az összevont adóalap megállapítása (Szja tv.)

29. § (1) Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege.

(2) Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó (1) bekezdésben említett jövedelem

a) nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) hiányában, vagy

b) ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) lehetővé teszi.

18

Az adótábla (Szja tv.)

30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: Hatályos 2010. 01.01-től

0-5.000 000 forint 17 százalék, 5.000 001 forinttól 850.000 forint és az 5.000

000 forinton felüli rész 32 százaléka.2010

0 – 5 000 000 Ft 17%

5 000 001 Ft-tól 850 000 Ft és az 5 000 000 Ft-on felüli rész 32%-a

19

Az adójóváírás (Szja tv.)

33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely a) az adóévben megszerzett bér 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági

hónaponként 15 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy

(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

(3) A teljes adójóváírás 3 millió 188 ezer forintig vehető igénybe, 3188eFt-4698 e Ft között pedig fokozatosan csökkenő mértékben.

Példán bemutatva: Ha a magánszemély csak bérjövedelemmel rendelkezik és az összevont

adóalapja 3 500 000 forint és az adójóváírásra jogosító hónapok száma 12, akkor a jogosultsági határ (3 188 000 forint) feletti összeg 312 000 forint lesz (3 500 000 – 3 188 000), melynek 12 százaléka 37 440 forint. A példabeli esetben a magánszemélyt 143 760 forint (181 200 – 37 440) adójóváírás illeti meg éves szinten.

20

Minimálbér bérszámfejtéseTörzsbér:73.500,- HUF

LEVONÁSOKSZJA előleg:73.500,- HUF x 12 = 882.000,- HUF 882.000,- HUF X 1,27 /szuperbruttósítás miatt/ = 1.120.140,- HUF1.120.140,- HUF x 0,17 =

190.424,- HUF190.424,- HUF / 12 =

15.869,- HUF15.869,- HUF – 15.100,- HUF =

769,- HUF

21

Minimálbér bérszámfejtése 2. Magánnyugdíj pénztári tagdíj (8 %)

73.500,- HUF X 0.08 = 5.880,- HUF

Munkaerőpiaci járulék (1,5 %)73.500,- HUF X 0.015 =

1.103,- HUF

Nyugdíj járulék (állami) (1,5 %)73.500,- HUF X 0.015 =

1.103,- HUF

22

Minimálbér bérszámfejtése 3. Egészségbiztosítási járulék - természetbeni (4 %)

73.500,- HUF X 0.04 = 2.940,- HUF

Egészségbiztosítási járulék - pénzbeli (2 %)73.500,- HUF X 0.02 =

1.470,- HUF

23

Minimálbér bérszámfejtése 4.LEVONÁSOK ÖSSZESEN

SZJA előleg: 769,- HUF

Magánnyugdíj pénztéri tagdíj (8 %) 5.880,- HUF

Munkavállalói járulék (1,5 %) 1.103,- HUF

Nyugdíjjárulék (állami) (1,5 %) 1.103,- HUF

Egészségbiztosítási járulék, termsz. (4 %) 2.940,- HUF

Egészségbiztosítási járulék, pénzb. (2 %) 1.470,- HUF

ÖSSSZESEN 13.265,- HUF

24

Minimálbér bérszámfejtése 5.

MUNKAVÁLLALÓNAK KIFIZETENDŐ (ÁTUTALANDÓ)

73.500,- HUF – 13.265,- HUF =

60.235,- HUF

25

Minimálbér bérszámfejtése 6.MUNKÁLTATÓ KIFIZETÉSEI A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN

Nyugdíjbiztosítási járulék73.500,- HUF x 0,24 = 17.640,- HUF

Egészségbiztosítási járulék - természetbeni73.500,- HUF x 0,015 = 1.103,- HUF

Egészségbiztosítási járulék - pénzbeli73.500,- HUF x 0,005 = 368,- HUF

Munkaerőpiaci járulék73.500,- HUF x 0,01 = 735,- HUF

ÖSSZESEN 19.846,- HUF

26

Minimálbér bérszámfejtése 7.

MUNKÁLTATÓ TELJES KIFIZETÉSE A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN

Minimálbér összeg 73.500,- HUFebből utalandó 60.235,- HUFebből a dolgozótól levonásra került

13.265,- HUF Munkáltató kifizetései 19.846,- HUFÖSSZESEN 93.346,- HUF

27

Felhasznált irodalom

Michael Armstrong – Helen Murlis: Javadalmazás–menedzsment. Stratégia és gyakorlat. KJK, Kerszöv Kft. 2005.

Poór József (szerk.): Rugalmas ösztönzés, rugalmas juttatások. KJK, Kerszöv Kft. 2005.

1995. évi CXVII. törvény személyi jövedelemadóról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás

ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

28

Köszönöm a figyelmet!