beton szerkezetek tartóssága és élettartama...c20/25 65 15 25 xc2 nedves, ritkán száraz helyen...
TRANSCRIPT
Beton szerkezetek tartóssága és élettartama
Dr. Sipos András Árpád
BUDAPESTI MÜSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMÉpítészmérnöki Kar - Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
A tartóssági méretezés lényegében több okból került előtérbe:
– az infrastruktúra újraépítése 30-40 évenként irreálisan drága
– fenntarthatósági szempontok
– az anyag környezeti okokra visszavezethető roncsolódása többesetben vezetett rideg törés jellegű összeomláshoz.
A tartóssági problémák nagy mennyiségben betonszerkezeteknél jelentkeznek.
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
HÁTTÉR
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
HÁTTÉR
Többszintes parkolóház összeomlása a jégmentesítésre használt sók és az állagmegóvás teljes hiánya miatt.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
FENNTARTHATÓSÁG
anyag Mennyiség [t]
Beton ~ 13 milliárd
Portland cement 2,36 milliárd
Acél 1,34 milliárd
Szén 6,50 milliárd
Búza 607 millió
Só 200 millió
Cukor 162 millió
A világ éves anyagtermelése, 2007:
1t portland cement előállítása folyamán kb. 1t CO2 keletkezik, acementgyártás adja a világ CO2 kibocsátásának kb. 7%-át. (Ezkb. fele a teljes, közlekedésből származó kibocsátásnak!)
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
FENNTARTHATÓSÁGFenntartható betonszerkezetek építése:
• nagyobb szilárdságú betonok használata (nagyobb szilárdságkisebb km fajlagosan kevesebb cement szükséges)
• tartósabb anyagszerkezet kialakítása (w/c tényező csökkentésemegfelelő adalékszerek alkalmazása mellett)
• a portland cement mintegy felének helyettesítése más,cementáló anyagokkal (SCM)
• portland cement hatékonyabb gyártása
• beton újrahasznosítás
• felhasznált vízmennyiség csökkentése (w/c tényező csökkentés)
• fenntarthatósági szempontokat érvényesítő tervezés / szabvány
SCM: pl: pernye, granulált kohósalak, puccolán …stb.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
A tervezési élettartam mellett definiáljuk a műszaki élettartamot: ez azaz időszak, amíg a szerkezet (megvalósult anyagminőséggel számított)teherbírása a szabványban megkövetelt értéket meghaladja.
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
ÁLLAGROMLÁS
A szakirodalom az állagromlás 2 fázisátkülönbözteti meg:1. kezdeti fázis: nincs észrevehető
romlás, lényegében a környezetihatásokkal szembeni védelemfokozatosan gyengül. Betonesetében például ebben afázisban zajlik a karbonátosodás, aklorid felvétel vagy a szulfátfelhalmozódás az anyagban.
2. a tényleges állagromlás: azanyagszerkezet fokozatosanmegváltozik, tönkremegy. Példáula vasalás korróziója jó példa erre aszakaszra.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
– transzport folyamatok: víz, vagy egyéb oldatok felvétele (diffúzió,kapilláris felszívás…stb.)
– mechanikai hatások: ütközés, túlterhelés, rezgés… stb. Ezekhatását hagyományos módszerekkel vizsgálhatjuk, azonban akialakuló repedések az anyag öregedését jelentősenbefolyásolhatják! (pl: repedések és a fagyás kapcsolata)
– fizikai folyamatok:
• fagyási ciklusok
• korai repedések zsugorodás vagy hőhatás miatt
• sók újrakristályosodása a betonon belül
• száradási zsugorodás okozta nyúlás
• kopás
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
AZ OKOK BETON ESETÉN
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
– kémiai folyamatok:
• a PH csökkenése a karbonátosodás miatt
• cement alkáli tartalma és egyes adalékanyagok közötti reakció
• szulfátkorrózió
• savak, ammónium sók, magnézium sók okozta korrózió
• biológiai eredetű hatások
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
AZ OKOK BETON ESETÉN
karbonátosodás alkáli reakció
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
– depassziválódás: a jó minőségű beton PH-ja 12,5-13,5 között van,ez a betonacél korrózióját meggátolja. A beton karboná-tosodásán túl korrozív adalékanyagok alkalmazása és/vagybeszívódása, továbbá jelentős elektromos tér is depasszíválhatja abetonacélt.
Legveszélyesebb: kloridok okozta korrózió (eredet: tengervíz,jégmentesítő sók). Korábban kötésgyorsítónak használtak kálcium-kloridot, ez súlyos károkhoz vezetett.
Elektromos tér (pl: vasút) esetén a betonacélok földelésérőlgondoskodni kell!
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
AZ OKOK BETONACÉL ESETÉN
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
• A fázis: tervezés, kivitelezés, utókezelés ideje
• B fázis: kezdeti fázis (nincs látható károsodás!)
• C fázis: a károsodás kezdete
• D fázis: jelentős kiterjedésű korrózió / tönkremenetelhez közeliállapot
Az „ötök törvénye”: de Sitter (1983) szerint: 1dollár elköltése az Afázisban megegyezik 5 dollárral a B fázisban, ami megegyezik 25dollárral a C fázisban ami egyenlő 125 dollárral a D fázisban.
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
A FENNTARTÁS SZEREPE
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
Jelenleg félvalószínűségi alapon tervezzük a szerkezeteket, az osztottbiztonsági tényezős eljárás mind a teher, mind az anyagminőségbizonytalanságát és időbeni változását célozza számításba venni.
A tartósság biztosítása jelenleg szerkesztési szabályok betartásátjelenti. Az esetleges fenntartás szerepét teljesen figyelmen kívülhagyják. Hasonlóan meglévő szerkezetek hátralévő élettartambecsléséhez ezen eljárások túlzottan egyszerűsítettek.
Cél: a fent meghatározott műszaki élettartam minél pontosabbbecslése. Ennek becsléséhez egzakt modellek kellenek a környezetihatások figyelembe vételére és a szerkezeti anyagok ellenállásánakszámszerűsítésére.
A legtöbb szabványban az átlagos épületek tervezési élettartama50 év, azonban ezt csak a terhek és az ellenállás valószínűségi alapúmeghatározásánál vesszük figyelembe. Ráadásul ez sok esetbenkoránt sem gazdaságos: a műszaki élettartamot sokkal hatékonyabblenne a gazdaságosság elemzésével felvenni.
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
TERVEZÉS TARTÓSSÁGRA
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
Tervezési módszerek (Model Code terv):
– teljes valószínűségi méretezés
– parciális tényezős módszer
– szerkesztési szabályok, betontechnológia (jelenlegi EC)
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
TERVEZÉS TARTÓSSÁGRA
EC0: A tervezett élettartam alatt a szerkezet a prognosztizáltkörnyezeti hatásokra (az előírt fenntartási munkák elvégzésemellett) nem károsodhat olyan mértékben, hogy ateljesítőképessége a megcélzott szint alá esik (EC0).
A várható környezeti hatásokat a tervezés idején meg kellhatározni (??? Klímaváltozás hatásai).
A tartóssági megfelelőséget számítással, kísérlettel, vagymegépült szerkezeteken szerzett tapasztalatokkal lehet igazolni.
Jelenlegi szabályok agresszív környezetben (pl: XD3) aszakirodalom szerint 50 év alatt 50%-kos valószínűséggelokoznak jelentős korróziós problémát!
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
•Az EC szerint a statikus tervező jelenleg a
teherbírási határállapotban (ULS) és a
használati határállapotban (SLS)
igazolja a szerkezet megfelelőségét. A terv az, hogy a
jövőben ehhez egy harmadik csoport, a tartóssági
méretezés fog kapcsolódni.
Ma ez elsősorban nem számítást jelent, hanem egyes
szerkesztési szabályok betartását, illetve az anyag-
minőség helyes megválasztását jelenti.
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
A TARTÓSSÁG TERVEZÉSE
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK (BETON)• A szerkezet környezeti osztályba sorolása határozza meg a
betonfedést, a minimális beton osztályt és részben a betontechnológiát. A környezeti osztályokat az EN 206 szabvány és annak Nemzeti Melléklete tartalmazza (együtt: MSZ 4798-1:2004).
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK (BETON)
X0Vasalás nélküli beton, ha nincs korróziós kockázat. Nagyon száraz helyen lévő vb.
Kitöltő és kiegyenlítő betonok, védett helyen. VB esetén RH max. 35%
XN(H)Környezeti hatásoknak nem ellenálló, szilárdsági szempontból alárendelt beton.
Kis szilárdságú aljzatbeton.
X0b(H)Vasalás nélküli beton alacsony korróziós kockázattal.
Kitöltő és kiegyenlítő betonok, védett helyen.
X0v(H) Vasbeton alacsony korróziós kockázattal.RH max. 35% páratartalmú térben, vagy teljesen elzárt helyen lévő vb.
XC1Karbonátosodás okozta korrózió:Száraz, vagy tartósan nedves környezet.
Alacsony RH-ú környezet, vagy állandóan víz alatt lévő beton.
XC2Karbonátosodás okozta korrózió:Nedves, ritkán száraz.
Hosszú időn keresztül vízzel érintkező beton. Alaptestek.
XC3Karbonátosodás okozta korrózió:Mérsékelten nedves.
Mérsékelt, vagy nagy RH-ú épületben és esőtől védett, szabadban lévő beton.
XC4Karbonátosodás okozta korrózió:Váltakozva nedves és száraz.
Víznek kitett betonfelületek, amelyek nem tartoznak az XC2-es osztályba.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK (BETON)
XD1Nem tengervízből származó klorid: mérsékelt nedvesség
levegőben lévő kloridnak kitett, de jégolvasztó soknak nem kitett beton
XD2Nem tengervízből származó klorid: nedves, ritkán száraz
Úszómedencék. Ipari vizek klorid tartalommal, de jégolvasztó sónak nem kitett. Klórtartalmú talajvízzel érintkező.
XD3Nem tengervízből származó klorid: váltakozva nedves/száraz
Kloridot tartalmazó permetnek kitett hídelemek. Járdák és útburkolatok. Autóparkolók födémei. (Nem sózott, de behordott sóval érintkezik. Magyar-országon a sózott felületeket az XF4 osztályba kell sorolni!)
XF1Fagyási / olvadási korrózió:Mérsékelt víztelítettség jégolvasztó anyag nélkül
Függőleges betonfelületek esőnek és fagynak kitéve.
XF2Fagyási / olvadási korrózió:Mérsékelt víztelítettség jégolvasztó anyaggal
Útépítés függőleges szerkezetei.
XF3Fagyási / olvadási korrózió:Jelentős víztelítettség jégolvasztó anyag nélkül
Esőnek és fagynak kitett vízszintes szerkezetek.
XF4Fagyási / olvadási korrózió:Jelentős víztelítettség jégolvasztó anyaggal
Útburkolatok és híd pályaelemek jégolvasztó sónak kitéve.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK (BETON)
XA1 Enyhén agresszív környezet Talajvíz + talaj tulajdonságai alapján
XA2 Mérsékelten agresszív környezet Talajvíz + talaj tulajdonságai alapján
XA3 Nagymértékben agresszív környezet Talajvíz + talaj tulajdonságai alapján
XK1-XK4
Koptató hatás
XV1(H)Kis üzemi víznyomásnak kitett, legalább 300 mm vastag beton, 24h alatt legfeljebb 0,4l/m2 átszivárgás
Pincefal, csatorna, legfeljebb 1,0 m magas víztároló medence, áteresz, záportározó
XV2(H)
Kis üzemi víznyomásnak kitett, legfeljebb 300 mm vastag beton, vagy nagy víznyomás és legalább 300 mm vtg. beton 24h alatt legfeljebb 0,2l/m2 átszivárgás
Vízépítési szerkezetek, gátak, magas víztároló medence, aluljárók szigetelés nélkül
XV3(H)Nagy üzemi víznyomásnak kitett, legfeljebb 300 mm vastag beton, 24h alatt legfeljebb 0,1l/m2 átszivárgás
Vb. mélygarázs, alagutak külön szigetelés nélkül
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK (BETON)Jel Feltétel Példa min.
szilárdság
max. v/c %
Betonacél
cmin,dur
Feszítőbetét
cmin,dur
X0 Száraz környezet Belső száraz tér C12/15 70 10 10
XC1 Száraz, vagy tartósan nedves
Közepes pára-tartalmú belső tér
C20/25 65 15 25
XC2 Nedves, ritkán száraz helyen
Alapozás C25/30 60 25 35
XC3 Mérsékelten nedves helyen
Magas pára-tartalmú belső tér
C30/37 55 25 35
XC4 Váltakozva nedves / száraz
Esőnek kitett beton C30/37 50 30 40
XD1-3 Kloridos korrózió Medencék, járdák, parkolófödémek
C30/37-C35/45
55-
45
35-
45
45-55
XF1-4 Fagyhatás Esőnek, fagynak kitett felületek
C30/37 55-
50
(45) (55)
XA1-3 Agresszív környezet
Szulfát tartalmú talajban lévő beton
C30/37-
C35/45
55-
45
(45) (55)
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
ELŐFESZÍTETT ÁTHIDALÓ
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
ELŐFESZÍTETT ÁTHIDALÓA tervezés elején megcélzott keresztmetszet:
A végeredmény
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
ELŐFESZÍTETT ÁTHIDALÓ
• Az áthidaló méretezésénél fontos kérdés volt a környezeti osztályba sorolás, a biztonság javára történő feltétel, hogy az XC3 osztályba soroltuk be. (A teherhordó rész a vb. mag, erre a beton előírásai vonatkoznak). Lakásba, irodába beépíthető, egy vegyi üzemben valószínűleg nem alkalmazható. Amit ez befolyásol:
• Feszített betétek betonfedése (15 mm, XC1-ben 10 mm lenne, ámbár az áthidaló szabvány kötelezően előírja a 15 mm-t.)
• Kvázi állandó teher szintjén igazolni kell a tartó repedésmentességét, a gyakori teherszinten a repedéstágasság maximum 0,2 mm.
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
ELŐFESZÍTETT ÁTHIDALÓ– Az áthidaló méretezését mind a régi MSZ, mind
az EC szerint elvégeztük. A teherbírás kb. azonos, azonban a teher oldalon 10-20% többlet az EC oldalán!
0
5
10
15
20
25
30
35
40
0,75 1 1,25 1,5 1,75 2 2,25 2,5 2,75 3 3,25
l [m]
q [
kN
/m]
qH=
qRd=
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés
PC. Aitcin, S. Mindness: Sustainability of concrete, Spon Press, 2011
C.W. Yu, J.W. Bull: Durability of Materials and Structures in Building and Civil Engineering, Whittles Publishing, 2006
MSZ 4798-1 Beton Szabvány Alkalmazási Segédlet, Magyar Betonszövetség, 2004
Irodalom
BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T
anszék
Tartószerkezet-rekonstru
kciós Szakmérnöki K
épzés