beton szerkezetek tartóssága és élettartama...c20/25 65 15 25 xc2 nedves, ritkán száraz helyen...

23
Beton szerkezetek tartóssága és élettartama Dr. Sipos András Árpád BUDAPESTI MÜSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki Kar - Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Upload: others

Post on 09-Jan-2020

4 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Beton szerkezetek tartóssága és élettartama

Dr. Sipos András Árpád

BUDAPESTI MÜSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMÉpítészmérnöki Kar - Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

A tartóssági méretezés lényegében több okból került előtérbe:

– az infrastruktúra újraépítése 30-40 évenként irreálisan drága

– fenntarthatósági szempontok

– az anyag környezeti okokra visszavezethető roncsolódása többesetben vezetett rideg törés jellegű összeomláshoz.

A tartóssági problémák nagy mennyiségben betonszerkezeteknél jelentkeznek.

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

HÁTTÉR

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

HÁTTÉR

Többszintes parkolóház összeomlása a jégmentesítésre használt sók és az állagmegóvás teljes hiánya miatt.

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

FENNTARTHATÓSÁG

anyag Mennyiség [t]

Beton ~ 13 milliárd

Portland cement 2,36 milliárd

Acél 1,34 milliárd

Szén 6,50 milliárd

Búza 607 millió

Só 200 millió

Cukor 162 millió

A világ éves anyagtermelése, 2007:

1t portland cement előállítása folyamán kb. 1t CO2 keletkezik, acementgyártás adja a világ CO2 kibocsátásának kb. 7%-át. (Ezkb. fele a teljes, közlekedésből származó kibocsátásnak!)

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

FENNTARTHATÓSÁGFenntartható betonszerkezetek építése:

• nagyobb szilárdságú betonok használata (nagyobb szilárdságkisebb km fajlagosan kevesebb cement szükséges)

• tartósabb anyagszerkezet kialakítása (w/c tényező csökkentésemegfelelő adalékszerek alkalmazása mellett)

• a portland cement mintegy felének helyettesítése más,cementáló anyagokkal (SCM)

• portland cement hatékonyabb gyártása

• beton újrahasznosítás

• felhasznált vízmennyiség csökkentése (w/c tényező csökkentés)

• fenntarthatósági szempontokat érvényesítő tervezés / szabvány

SCM: pl: pernye, granulált kohósalak, puccolán …stb.

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

A tervezési élettartam mellett definiáljuk a műszaki élettartamot: ez azaz időszak, amíg a szerkezet (megvalósult anyagminőséggel számított)teherbírása a szabványban megkövetelt értéket meghaladja.

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

ÁLLAGROMLÁS

A szakirodalom az állagromlás 2 fázisátkülönbözteti meg:1. kezdeti fázis: nincs észrevehető

romlás, lényegében a környezetihatásokkal szembeni védelemfokozatosan gyengül. Betonesetében például ebben afázisban zajlik a karbonátosodás, aklorid felvétel vagy a szulfátfelhalmozódás az anyagban.

2. a tényleges állagromlás: azanyagszerkezet fokozatosanmegváltozik, tönkremegy. Példáula vasalás korróziója jó példa erre aszakaszra.

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

– transzport folyamatok: víz, vagy egyéb oldatok felvétele (diffúzió,kapilláris felszívás…stb.)

– mechanikai hatások: ütközés, túlterhelés, rezgés… stb. Ezekhatását hagyományos módszerekkel vizsgálhatjuk, azonban akialakuló repedések az anyag öregedését jelentősenbefolyásolhatják! (pl: repedések és a fagyás kapcsolata)

– fizikai folyamatok:

• fagyási ciklusok

• korai repedések zsugorodás vagy hőhatás miatt

• sók újrakristályosodása a betonon belül

• száradási zsugorodás okozta nyúlás

• kopás

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

AZ OKOK BETON ESETÉN

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

– kémiai folyamatok:

• a PH csökkenése a karbonátosodás miatt

• cement alkáli tartalma és egyes adalékanyagok közötti reakció

• szulfátkorrózió

• savak, ammónium sók, magnézium sók okozta korrózió

• biológiai eredetű hatások

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

AZ OKOK BETON ESETÉN

karbonátosodás alkáli reakció

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

– depassziválódás: a jó minőségű beton PH-ja 12,5-13,5 között van,ez a betonacél korrózióját meggátolja. A beton karboná-tosodásán túl korrozív adalékanyagok alkalmazása és/vagybeszívódása, továbbá jelentős elektromos tér is depasszíválhatja abetonacélt.

Legveszélyesebb: kloridok okozta korrózió (eredet: tengervíz,jégmentesítő sók). Korábban kötésgyorsítónak használtak kálcium-kloridot, ez súlyos károkhoz vezetett.

Elektromos tér (pl: vasút) esetén a betonacélok földelésérőlgondoskodni kell!

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

AZ OKOK BETONACÉL ESETÉN

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

• A fázis: tervezés, kivitelezés, utókezelés ideje

• B fázis: kezdeti fázis (nincs látható károsodás!)

• C fázis: a károsodás kezdete

• D fázis: jelentős kiterjedésű korrózió / tönkremenetelhez közeliállapot

Az „ötök törvénye”: de Sitter (1983) szerint: 1dollár elköltése az Afázisban megegyezik 5 dollárral a B fázisban, ami megegyezik 25dollárral a C fázisban ami egyenlő 125 dollárral a D fázisban.

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

A FENNTARTÁS SZEREPE

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

Jelenleg félvalószínűségi alapon tervezzük a szerkezeteket, az osztottbiztonsági tényezős eljárás mind a teher, mind az anyagminőségbizonytalanságát és időbeni változását célozza számításba venni.

A tartósság biztosítása jelenleg szerkesztési szabályok betartásátjelenti. Az esetleges fenntartás szerepét teljesen figyelmen kívülhagyják. Hasonlóan meglévő szerkezetek hátralévő élettartambecsléséhez ezen eljárások túlzottan egyszerűsítettek.

Cél: a fent meghatározott műszaki élettartam minél pontosabbbecslése. Ennek becsléséhez egzakt modellek kellenek a környezetihatások figyelembe vételére és a szerkezeti anyagok ellenállásánakszámszerűsítésére.

A legtöbb szabványban az átlagos épületek tervezési élettartama50 év, azonban ezt csak a terhek és az ellenállás valószínűségi alapúmeghatározásánál vesszük figyelembe. Ráadásul ez sok esetbenkoránt sem gazdaságos: a műszaki élettartamot sokkal hatékonyabblenne a gazdaságosság elemzésével felvenni.

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZÉS TARTÓSSÁGRA

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

Tervezési módszerek (Model Code terv):

– teljes valószínűségi méretezés

– parciális tényezős módszer

– szerkesztési szabályok, betontechnológia (jelenlegi EC)

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZÉS TARTÓSSÁGRA

EC0: A tervezett élettartam alatt a szerkezet a prognosztizáltkörnyezeti hatásokra (az előírt fenntartási munkák elvégzésemellett) nem károsodhat olyan mértékben, hogy ateljesítőképessége a megcélzott szint alá esik (EC0).

A várható környezeti hatásokat a tervezés idején meg kellhatározni (??? Klímaváltozás hatásai).

A tartóssági megfelelőséget számítással, kísérlettel, vagymegépült szerkezeteken szerzett tapasztalatokkal lehet igazolni.

Jelenlegi szabályok agresszív környezetben (pl: XD3) aszakirodalom szerint 50 év alatt 50%-kos valószínűséggelokoznak jelentős korróziós problémát!

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

•Az EC szerint a statikus tervező jelenleg a

teherbírási határállapotban (ULS) és a

használati határállapotban (SLS)

igazolja a szerkezet megfelelőségét. A terv az, hogy a

jövőben ehhez egy harmadik csoport, a tartóssági

méretezés fog kapcsolódni.

Ma ez elsősorban nem számítást jelent, hanem egyes

szerkesztési szabályok betartását, illetve az anyag-

minőség helyes megválasztását jelenti.

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

A TARTÓSSÁG TERVEZÉSE

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK (BETON)• A szerkezet környezeti osztályba sorolása határozza meg a

betonfedést, a minimális beton osztályt és részben a betontechnológiát. A környezeti osztályokat az EN 206 szabvány és annak Nemzeti Melléklete tartalmazza (együtt: MSZ 4798-1:2004).

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK (BETON)

X0Vasalás nélküli beton, ha nincs korróziós kockázat. Nagyon száraz helyen lévő vb.

Kitöltő és kiegyenlítő betonok, védett helyen. VB esetén RH max. 35%

XN(H)Környezeti hatásoknak nem ellenálló, szilárdsági szempontból alárendelt beton.

Kis szilárdságú aljzatbeton.

X0b(H)Vasalás nélküli beton alacsony korróziós kockázattal.

Kitöltő és kiegyenlítő betonok, védett helyen.

X0v(H) Vasbeton alacsony korróziós kockázattal.RH max. 35% páratartalmú térben, vagy teljesen elzárt helyen lévő vb.

XC1Karbonátosodás okozta korrózió:Száraz, vagy tartósan nedves környezet.

Alacsony RH-ú környezet, vagy állandóan víz alatt lévő beton.

XC2Karbonátosodás okozta korrózió:Nedves, ritkán száraz.

Hosszú időn keresztül vízzel érintkező beton. Alaptestek.

XC3Karbonátosodás okozta korrózió:Mérsékelten nedves.

Mérsékelt, vagy nagy RH-ú épületben és esőtől védett, szabadban lévő beton.

XC4Karbonátosodás okozta korrózió:Váltakozva nedves és száraz.

Víznek kitett betonfelületek, amelyek nem tartoznak az XC2-es osztályba.

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK (BETON)

XD1Nem tengervízből származó klorid: mérsékelt nedvesség

levegőben lévő kloridnak kitett, de jégolvasztó soknak nem kitett beton

XD2Nem tengervízből származó klorid: nedves, ritkán száraz

Úszómedencék. Ipari vizek klorid tartalommal, de jégolvasztó sónak nem kitett. Klórtartalmú talajvízzel érintkező.

XD3Nem tengervízből származó klorid: váltakozva nedves/száraz

Kloridot tartalmazó permetnek kitett hídelemek. Járdák és útburkolatok. Autóparkolók födémei. (Nem sózott, de behordott sóval érintkezik. Magyar-országon a sózott felületeket az XF4 osztályba kell sorolni!)

XF1Fagyási / olvadási korrózió:Mérsékelt víztelítettség jégolvasztó anyag nélkül

Függőleges betonfelületek esőnek és fagynak kitéve.

XF2Fagyási / olvadási korrózió:Mérsékelt víztelítettség jégolvasztó anyaggal

Útépítés függőleges szerkezetei.

XF3Fagyási / olvadási korrózió:Jelentős víztelítettség jégolvasztó anyag nélkül

Esőnek és fagynak kitett vízszintes szerkezetek.

XF4Fagyási / olvadási korrózió:Jelentős víztelítettség jégolvasztó anyaggal

Útburkolatok és híd pályaelemek jégolvasztó sónak kitéve.

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK (BETON)

XA1 Enyhén agresszív környezet Talajvíz + talaj tulajdonságai alapján

XA2 Mérsékelten agresszív környezet Talajvíz + talaj tulajdonságai alapján

XA3 Nagymértékben agresszív környezet Talajvíz + talaj tulajdonságai alapján

XK1-XK4

Koptató hatás

XV1(H)Kis üzemi víznyomásnak kitett, legalább 300 mm vastag beton, 24h alatt legfeljebb 0,4l/m2 átszivárgás

Pincefal, csatorna, legfeljebb 1,0 m magas víztároló medence, áteresz, záportározó

XV2(H)

Kis üzemi víznyomásnak kitett, legfeljebb 300 mm vastag beton, vagy nagy víznyomás és legalább 300 mm vtg. beton 24h alatt legfeljebb 0,2l/m2 átszivárgás

Vízépítési szerkezetek, gátak, magas víztároló medence, aluljárók szigetelés nélkül

XV3(H)Nagy üzemi víznyomásnak kitett, legfeljebb 300 mm vastag beton, 24h alatt legfeljebb 0,1l/m2 átszivárgás

Vb. mélygarázs, alagutak külön szigetelés nélkül

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

KÖRNYEZETI OSZTÁLYOK (BETON)Jel Feltétel Példa min.

szilárdság

max. v/c %

Betonacél

cmin,dur

Feszítőbetét

cmin,dur

X0 Száraz környezet Belső száraz tér C12/15 70 10 10

XC1 Száraz, vagy tartósan nedves

Közepes pára-tartalmú belső tér

C20/25 65 15 25

XC2 Nedves, ritkán száraz helyen

Alapozás C25/30 60 25 35

XC3 Mérsékelten nedves helyen

Magas pára-tartalmú belső tér

C30/37 55 25 35

XC4 Váltakozva nedves / száraz

Esőnek kitett beton C30/37 50 30 40

XD1-3 Kloridos korrózió Medencék, járdák, parkolófödémek

C30/37-C35/45

55-

45

35-

45

45-55

XF1-4 Fagyhatás Esőnek, fagynak kitett felületek

C30/37 55-

50

(45) (55)

XA1-3 Agresszív környezet

Szulfát tartalmú talajban lévő beton

C30/37-

C35/45

55-

45

(45) (55)

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

ELŐFESZÍTETT ÁTHIDALÓ

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

ELŐFESZÍTETT ÁTHIDALÓA tervezés elején megcélzott keresztmetszet:

A végeredmény

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

ELŐFESZÍTETT ÁTHIDALÓ

• Az áthidaló méretezésénél fontos kérdés volt a környezeti osztályba sorolás, a biztonság javára történő feltétel, hogy az XC3 osztályba soroltuk be. (A teherhordó rész a vb. mag, erre a beton előírásai vonatkoznak). Lakásba, irodába beépíthető, egy vegyi üzemben valószínűleg nem alkalmazható. Amit ez befolyásol:

• Feszített betétek betonfedése (15 mm, XC1-ben 10 mm lenne, ámbár az áthidaló szabvány kötelezően előírja a 15 mm-t.)

• Kvázi állandó teher szintjén igazolni kell a tartó repedésmentességét, a gyakori teherszinten a repedéstágasság maximum 0,2 mm.

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

ELŐFESZÍTETT ÁTHIDALÓ– Az áthidaló méretezését mind a régi MSZ, mind

az EC szerint elvégeztük. A teherbírás kb. azonos, azonban a teher oldalon 10-20% többlet az EC oldalán!

0

5

10

15

20

25

30

35

40

0,75 1 1,25 1,5 1,75 2 2,25 2,5 2,75 3 3,25

l [m]

q [

kN

/m]

qH=

qRd=

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés

PC. Aitcin, S. Mindness: Sustainability of concrete, Spon Press, 2011

C.W. Yu, J.W. Bull: Durability of Materials and Structures in Building and Civil Engineering, Whittles Publishing, 2006

MSZ 4798-1 Beton Szabvány Alkalmazási Segédlet, Magyar Betonszövetség, 2004

Irodalom

BME Építészmérnöki KarSzilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti T

anszék

Tartószerkezet-rekonstru

kciós Szakmérnöki K

épzés