bevezetÔ editorial tisztelt hölgyeim és uraim, kedves ... · a biohulladÉk magazin második...

A BIOHULLADÉK MAGAZIN második kétnyelvû számát tartják kezükben, amely nem kis büszkeségünkre immáron nem csak Önökhöz, de több európai ország, sôt az Egyesült Államok szakembereihez is eljut. Ez természetesen egyrészrôl a mi felelôsségünket növe-li, másfelôl azonban garanciát jelent arra, hogy a Magazintól megszokott színvonalat nem adhatjuk alább.A hulladékgazdálkodás rendkívül innovatív, a jogszabályok, technológiák gyakran válto-zó rendszerében jobban el tudunk igazodni, ha a fejlettebb országok gyakorlatát megis-merjük. Ennek szellemében ebben a számban a biohulladékok hasznosításában élenjáró Németországról szerezhetünk a komposztálással kapcsolatos naprakész információkat, a biogáz rovatban pedig Ausztriáról olvashatunk. A hazai, jól mûködô telepeket bemutató rovatunkban ezúttal Bólyra látogatunk, ahol egy-részrôl több település szennyvíziszap elhelyezési gondját oldják meg, másrészrôl jó minôsé-gû, mezôgazdaságban felhasználható komposztot állítanak elô.Napjaink hulladékgazdálkodásának talán legaktuálisabb kérdése, hogy mitévôk legyünk a te-lepülési szilárd hulladék szelektív gyûjtése utáni úgynevezett maradék hulladékkal. A szakem-berek egy része az elôkezelés utáni hulladéklerakókba helyezést preferálja, míg másik – az utóbbi idôben többségben lévô – részük az energetikai úton történô hasznosítást helyezi elô-térbe. Ehhez a témakörhöz kapunk szakszerû információkat a téma vezetô szakértôjétôl.Végezetül a trágyakezeléssel foglalkozó cikk kapcsán arra szeretném az Önök figyelmét fel-hívni, hogy a mezôgazdasági szektor is várhatóan rövid idôn belül „bekapcsolódik” a biohul-ladék-gazdálkodásba. A körfolyamatban már eddig is fontos szerepe volt a komposztok és erjesztési maradékok felhasználása révén, de az idei évben az állattartó telepek már komoly támogatásokat vehetnek igénybe a trágyakezelés fejlesztésére, és ennek keretében az egyéb biohulladékok kezelésére alkalmas aerob és anaerob technológiákra is pályázhatnak.

Bizalmukat újfent megköszönve kívánok Önöknek hasznos idôtöltést a BIOHULLADÉK MAGAZIN legújabb számával!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

Biohulladék2 . É V F O LYA M 2 . S Z Á M 1

TARTALOMJEGYZÉK /TABLE OF CONTENTS

Dear Madam, Sir and Colleagues,

B E V E Z E T Ô E D I T O R I A L

Bevezetô / Editorial ....................... 1

Kicsiben is érdemes komposztálni! / Small-scale composting is worth it!..................................................... 2

A szervestrágyázás jelentôsége a mezôgazdasági termelésben / The importance of organic manuring in agricultural production .................. 7

Biogáz helyzet Ausztriában: dina-mikus fejlôdés, komoly lehetôsé-gek / The Biogas Picture in Austria: Dynamic Development, Outstanding Opportunities ............................. 13

Tudományos melléklet / Scientifi c section ....................................... 17

Lerakás kontra égetés / Landfi lling vs. incineration ............................ 25

Komposzt elôállítás biológiailag le-bomló hulladékból Németországban / Compost from Biodegradable Waste in Germany ................................. 31

Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. / Velence Lake Waste Manage-ment Ltd. ................................... 38

Dr. Alexa László

You are holding in your hands the second bilingual issue of BIOWASTE MAGAZINE, which, to our great pride, reaches readers not only in Hungary but also in many European countries, and experts in the United States. This of course implies a vast responsibility

waste collection of municipal solid waste. One group of experts suggests deposition in waste disposal sites after pre-treatment, while another group – lately, the majority of experts – prefers energetic utilization. We can read the opinion of the leading expert on the topic in our column.Finally, I would like to draw your attention (with the help of our article on manure treatment) to the fact that - probably very soon- the agricultural sector is going to “join the club” of organic waste management. It has already had an important role in the cycle through utilizing composts and fermentation residues, but this year a considerable amount of funds is available for animal farms to develop manure treatment, thus making them eligible to apply to implement aerobic and anaerobic technologies to treat other types of organic waste as well.

I would like to thank you again for your trust, and wish you productive reading of the new issue of Biowaste Magazine!

on our shoulders, but at the same time, guarantees the very high quality of the Magazine you are accustomed to. By getting acquainted with the best practices of the more developed countries one may find his/her way more easily through the maze of extremely innovative systems of waste management, along with the associated ever-changing legal regulations and technology. Following the above principle, in the present issue you can read up-to-date information on composting in Germany, which leads the field in organic waste utilization, and there is also an article on Austria in the biogas column.This time we are going to visit Bóly in our column on landmark national sites, where on the one hand the problem of finding a home for the wastewater sludge of more settlements is solved, and on the other, very good quality compost is produced for utilization in agriculture.Probably one of the hottest current topics of waste management is the question of utilizing the left over waste that remains after selective

M I N T A T E L E P

Biohulladék 2 . É V F O LYA M 2 . S Z Á M2

> BA GI BE Á TAPROFIKOMP KFT.

M O D E L P L A N T

Kicsiben is érdemes komposztálni!

– ezt bizonyítja legalábbis Bóly Város példája, ahol az Önkormányzat még 2003-

ban jutott arra az elhatározásra, hogy a településen keletkezô szennyvíziszapot a

jövôben komposztálással kívánja hasznosítani. A pályázati támogatással elkészült

komposztáló telep 2004-ben lett beüzemelve,

és azóta is folyamatosan mûködik. Lássuk, milyen eredménnyel! Ebben lesz a

segítségünkre Vajta László, a komposztáló üzem telepvezetôje.

TÁVOL A LAKOTT TERÜLETTÔL – A BÓLYI

KOMPOSZTÁLÓ TELEP MADÁRTÁVLATBÓL / FAR AWAY FROM

THE SETTLEMENT – BIRD EYE VIEW OF THE

COMPOSTING PLANT IN BÓLY


ögezzük le az elején: a magyarországi viszo-nyokhoz képest annyi-

ra azért nem kicsi a komposztáló te-lep. Mekkora a kapacitása?

A komposztáló telep engedélyezett ka-pacitása 3850 t/év. A települési szenny-víztisztításból származó iszap mennyi-sége 3250 t/év, a mezôgazdaságból származó hulladékká vált növényi szö-veteké 600 t/év. Ez utóbbi kategóriá-ba a vetômag feldolgozási hulladék, kukoricacsuta ôrlemény, és a gabona-félék szármaradványai, túlnyomórészt szalma tartozik. A települési szennyvíz tisztításából származó iszap 10 telepü-lés szennyvíztisztító telepérôl érkezik, Mohácsról, Himesházáról, Somberekrôl, Bólyból, Villány és térségébôl, Siklósról, Harkányból, Beremendrôl, Olasz-Hásságy és Magyarbóly településekrôl.

>

Sz

Small-scale composting is worth it! – at least this is what the example of Bóly shows, where the municipality decided in 2003 to produce compost from the wastewater sludge generated in the town. The composting plant started operation in 2003 with the help of grants from a tender and has been working con-tinuously since then. Let us look at the results with the help of Laszlo Vajta, the manager of the composting plant.

Let us nail it down at the start: consider-ing it is in Hungary, the composting plant is far from small. What is the capacity?The permitted capacity of the composting plant is 3850 t/year. The amount of com-munal wastewater sludge is 3250 t/year; the amount of plant tissue originating from agricultural waste is 600 t/year. This former category includes process waste from seeds, ground corncobs, and the remnants of ce-real stalks - mostly straw. Sludge from the treatment of communal wastewater comes from the wastewater treatment plants of 10 settlements: Mohács, Himesha, Somberek, Bóly, Villány and its surroundings, Siklós, Harkány, Beremend, Olasz-Hásságy and Magyarbóly.

M I N T A T E L E P M O D E L P L A N T

PRIZMAÉPÍTÉS ELÔTT / BEFORE HEAP SETTING

A beszállított szennyvíziszapok kü-lönbözô víztelenítési móddal kezeltek: szalagprés, centrifugálás, vagy szikkasz-tás. A fent említett magas széntartal-mú struktúra anyagokat a szárazanyag tartalom beállításához használjuk. A beszállított szennyvíziszapot telephe-lyenként évente bevizsgáltatjuk, a vizs-gálatokat az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete Akkreditált Környezeti Analitikai Laboratóriumi Osztálya végzi.

A bevizsgált szennyvíziszapok para-méterei megfelelnek az 50/2001 Kor-mány ren delet 5.sz. mellékletében elô-írtaknak, így avval nem szokott prob-lémánk lenni. Hozzá kell tenni azt is, hogy mindegyik szennyvíztisztító telep-rôl csak kommunális iszapot fogadunk. A struktúra anyagok analízisét a Bóly Mezôgazdasági Zrt. akkreditált labora-tóriuma végzi.

Honnan jött a szennyvíziszap kom-posztálás ötlete?

Korábban problémák voltak az iszapelhelyezésével, megváltoztak az erre vo-natkozó jogszabályok. Az Önkormányzat ekkor döntötte el, hogy pályázat se-gítségével kívánja megoldani a hely-zetet, és épít egy komposztáló tele-pet. A pályázat megírásával a pécsi Total Környezetfejlesztési Tervezô és Szolgáltató Kft-t bíztuk meg. A helyszín


kiválasztásánál több szempontot vet-tünk figyelembe, elsôsorban a lakóte-rülettôl való távolságot. A kiválasztott terület a legközelebbi településtôl 2 km-re található, ami kedvezô a szagemisszi-ós problémák elkerülése miatt. A major bejáratáig már volt szilárd burkolatú út, víz és áram csatlakozás, valamint a terep közel vízszintesnek mondható, hiszen az egyes részek közötti szintkülönbség alig 1 méter. A felszín alatti víz állapo-ta szempontjából a terület kevésbé ér-zékeny. A major területén lévô épületek (magtár, istálló, gazdasági épület) egy részét tudtuk használni, más részét je-lenleg is raktározásra használjuk.

Ha valaki elôször jár ezen a tele-pen, mit érdemes megmutatni neki, milyen gépekkel dolgoznak?

A komposztáló telep építése a 23/2003 Kormányrendelet elôírásainak megfele-lôen történt. A telep rendezett, a fel-szín a ki- és befolyó vizek kizárása céljá-ból szigetelt, kiemelt peremmel ellátott. A prizmák alatti levegôztetô csövek a betonburkolatban kialakított hornyok-ban helyezkednek el. A prizmák végénél csurgalékvíz-gyûjtô zsomp lett kialakítva. A csapadékvizet 2 db 100 m³-es, földbe süllyesztett acéltartály gyûjti, a tüzivíz tá-

>

The wastewater sludges received are dewatered using various methods, such as belt presses, centrifuging / purging or desic-cation. The structural materials with high carbon-content mentioned above are used for adjusting the dry substance content. The sludges received are analyzed yearly at each site by the Accredited Environ-mental Analysis Laboratory of the Baranya County Institute of the National Public Health and Medical Officer Service.The parameters of the analysed wastewa-ter sludges conform to the requirements in the 5th appendix of Governmental Decree no. 50/2001 so we usually do not have any problem with them. It should be mentioned that we only accept commu-nal sludge from each of the wastewater treatment plants. The analysis of structure materials is performed by the accredited laboratory of Bóly Agricultural Zrt.

Where did the idea of composting waste-water sludge come from?We used to have problems with the disposal of wastewater sludge and the relevant regulations have also changed. So the Municipality decided to apply for a tender to solve the problem and build a composting plant. Total Environmental Development, Planning and Services Ltd. in Pécs was contracted to prepare the ap-plication. Several aspects were taken into account when choosing the location, most importantly the distance to the nearest residential area. The chosen location is


„A kiválasztott terület

a legközelebbi település-

tôl 2 km-re található,

ami kedvezô

a szagemissziós problé-

mák elkerülése miatt.”

A NYERSANYAGOK ALAPOS HOMOGENIZÁLÁST IGÉNYELNEK / ROW MATERIALS NEED AN EXTENSIVE MIXING


roló pedig szintén egy 100 m³-es föld-be süllyesztett acéltartály. Az iroda, az öltözô, a WC, valamint a komposztálási technológia irányítástechnikai egysége egy iroda konténerben lett elhelyezve. Az eszközök, szerszámok részére külön raktárkonténert alakítottunk ki.

A beszállított kezelendô hulladék, az iszap, valamint a kiszállított komposzt mennyiségének mérésére egy 60t híd-mérleg szolgál. A mért adatokat egy szá-mítógép regisztrálja és rögzíti. A kom-posztálás a zárt rendszerû, a Profikomp Kft. által szállított Gore™ Cover tech-nológiával történik. A szennyvíziszap és az adalék anyagok keverését és prizmá-ba rakás elôtti homogenizálását egy víz-szintes tépôdobos szervestrágyaszóróval végezzük. A 40-60% szárazanyag-tar-talmú kész keveréket homlokrakodóval rakjuk prizmákba, a hornyokba lefekte-tett és szalmával vékony rétegben fedett levegôztetô csövekre. A felrakás során a levegôztetô rendszer folyamatosan mû-ködik, az eltömôdés elkerülése miatt.

A kész prizmát Gore™ Cover sze-mipermeábilis membrántakaróval fed-jük, rögzítjük a széleit, és elhelyezzük a mérôszondákat. A levegôztetést számí-tógép vezérli a beállított paraméterek szerint. A komposztálás ezen része 30 napig tart. Az intenzív fázis befejezése után a komposztot a szilárd burkolatú utóérlelô térre visszük, ahol azt rend-szeresen forgatjuk. A telep jelenleg 3 fôvel mûködik.

situated 2 km from the nearest settlement, which is favourable for avoiding odour emission problems. There was already a concrete road to the entrance of the farm, as well as a connection to the water and electricity networks and the terrain can be considered flat since relief is less than 1 meter. Groundwater sensitivity is low. We were able to use some of the buildings in the farm (the granary, the barn, the farm buildings); the other buildings are currently used for storage.

If someone visits the plant for the fi rst time, what is worth seeing, and what kind of machinery do you use?The construction of the composting plant conforms to the requirements of Governmental Decree no. 23/2003. The housekeeping at the farm is good; the surface is insulated with raised edges to keep out any in or out-flowing water. The ventilating pipes under the heaps are installed in grooves inside the concrete cover. Drainwater-collecting sumps are installed at the ends of the heaps. Rain-water is collected in 2 underground steel tanks of 100 m³ capacity, and water for fire protection is also stored in a 100 m3-capac-ity underground steel tank. The office, the changing room, the toilet and the opera-tion room of the composting technology are accommodated in an office-container, while tools and equipment are stored in a warehouse container.A 60-ton bridge scale is used for the measurement of the received waste to be treated, the sludge and the produced compost. The data is recorded and archived in a computer. Composting is performed in a closed system, with Gore™ Cover technology supplied by Profikomp Ltd. An organic manure caster with a horizontal shredding drum is used for the mixing of sludge and additives as well as homogenizing before the waste is piled up in heaps. The generated mix with 40-60% dry substance content is piled up in heaps with the help of a front-end loader, over the ventilation pipes, which are laid in the groves and covered with thin layers of straw. During piling, the ventilation sys-tem works continuously to avoid blockage.The finished heaps are covered by a Gore™ Cover semi-permeable membrane cover, the edges are fixed and measuring probes are installed. Ventilation is control-led by a computer, according to set param-eters. This part of the composting process lasts 30 days. After finishing the intensive phase, the compost is taken to the covered curing area, where it is mixed regularly. At the moment, there are 3 people working at the plant.

>


AZ ISZAP ELÔKÉSZÍTÉSE / PREPARATION OF SLUDGE

„A szennyvíziszap és az

adalék anyagok keve-

rését és prizmába rakás

elôtti homogenizálását

egy vízszintes tépôdobos

szervestrágyaszóróval

végezzük.”


Do you have any experience with the treatment of green waste?We are not processing green waste at the moment. There are numerous trees and bushes in the parks and streets of Bóly. Branch cuttings in winter and spring and fallen leaves in autumn cause a problem. We have plans to purchase a wood chipper and a garden leaf collector, so that the collected and shredded green waste is easer to manage and compost.

Composts from wastewater sludge are usually not very popular with users. How is compost used here?In the beginning, the composted wastewa-ter sludge was deposited on the agricultural areas of Bóly Zrt. but we are in the process of obtaining a free-trading permit. Our future development plans include the processing of animal corpses. To comply with relevant regulations, we will use heat treatment (cooking) and the sterilized material will be composted. Further plans include the building of a biogas plant but it is a distant reality at the moment.

Vannak-e tapasztalataik zöldhul-ladék kezeléssel?

Jelenleg nem dolgozunk fel zöldhul-ladékot. Bóly ligetes utcáin, parkjaiban sok a fa, bokor. Télen és tavasszal az ágnyesedékek, ôsszel a lehullott lomb elhelyezése okoz gondot. A terveink között szerepel egy nyesedékaprító és a lomb összeszedését segítô lombszívó beszerzése, az így aprított, összeszedett zöldhulladék már jól kezelhetô és kom-posztálható is lenne.

A szennyvíziszap komposztok ál-talában nem túl népszerûek a fel-használók körében. Itt megoldott a komposzt elhelyezés?

A komposztált szennyvíziszapot kez-detben a Bóly Zrt. mezôgazdasági te-rületein terveztük elhelyezni, de már folyamatban van a szabadforgalmú en-gedély megszerzése is. A jövôre vonat-kozóan a fejlesztési terveink közt sze-repel az állati hullák feldolgozása is. A vonatkozó jogszabályoknak megfele-lôen ezt hôkezeléssel (fôzés) kívánjuk megoldani, majd a sterilizált anyagot komposztálnánk. Távlati terveink kö-zött szerepel egy biogáz üzem építése is, jelenleg azonban még nem látjuk a realitását. ■

>


Legutóbbi számunk Mintatelep rova-tában Ferencz Károly, a Depónia Kft. ügyvezetô igazgatója adott interjút a székesfehérvári hulladékkezelô köz-pont mûködésérôl. A cikk vége tör-delési hiba miatt sajnos lecsúszott, így az interjú utolsó mondata félbe-maradt. A hibát ezúton szeretnénk korrigálni, íme az utolsó mondat tel-jes egészében:

„A kísérlet során a szennyvíziszapot zöldhulladékkal együttesen komposz-táljuk szintén a Gore™ Cover techno-lógiával, majd az iszapkomposzt rekul-tivációs célokra történô felhasználha-tóságát vizsgáljuk.”

A hibáért szíves elnézésüket kérjük!


A koncent-rált állattartás egyik legna-gyobb gond-ja a nagy mennyiségû trágya tárolása és hasznosítása. Ezt úgy kell megva-lósítani, hogy a keletkezô trágya ne szennyezze a felszínalatti vizeket és a levegôt, ne terjesszen kórokozókat és gyom magvakat. Csak a szakszerûen kezelt állatürülék tekinthetô szerves trágyának, a szakszerûtlen tárolás és kezelés a környezetre veszélyes anyagot hoz létre. A földmûvelés legrégibb és egyik legértékesebb tevékenysége a szervestrágyázás. Különösen azért, mert hatása igen sokoldalú és alapanyaga megtermelhetô a gazdaságban. A szerves trágyát még a humuszban gazdagabb talajok is meghálálják. Azoknak a gazdaságoknak, amelyeknek bôven rendelkezésre áll szerves trágya, a terméshozamuk nagyobb és biztonságosabb. A szerves trágyák teljes értékû talaj- és növénytrágyák, ami annyit jelent, hogy a talaj fizikai tulajdonságaira, szerkezetére, vízgazdálkodására, majd ezek révén a talaj életére hatnak kedvezôen, fôképp a humuszanyagok szolgáltatásával. A talajban lévô, vízoldhatatlan nitrogén 96-99%-a, a foszforkészlet 35-40%-a, a kéntartalom 10-30%-a kötôdik a talajok szerves anyagához. A szer-ves trágyák túlnyomórészt a mezôgazdasági termelésbôl származnak, s a talajba juttatásukkal kettôs feladatot oldunk meg: a szennyezô anyagok ártalommentes elhelyezését és a talaj termékenységének növelését. A fo-lyamatosan keletkezô trágya közvetlenül csak szakaszosan és az év kisebb hányadában hasznosítható a mezôgazdaságban. Ezért a trágya átmeneti tárolásáról és viszonylag rövid idejû kiszórásáról gondoskodni kell.

Az istállótrágya

Az istállótrágya a gazdasági állatok szilárd ürülékének (bélsár), híg ürülé-kének (vizelet) és az alomnak különbözô arányú keveréke. Az istállótrá-gya szerves kötésben lévô tápanyagai hosszú idôn át folyamatosan ellát-ják a növényt, kedvezôen hatnak a talaj fizikai állapotára, szerkezetére és a bioló giai folyamatokra. A rendszeres istállótrágyázás hatására a növény-

> DR. DÉR SÁNDORPROFIKOMP KFT.

Dr. Sándor Dér, Profikomp Ltd.

The importance of organic manuring in agricultural productionOne of the biggest problems in intensive livestock husbandry is the storage and utilization of the large amount of manure generated. It must be managed in way that the generated manure does not contaminate groundwater and air and it does not contribute to the spreading of pathogens or weed seeds. Only properly treated animal excrement can be considered organic manure, because improper storage and treatment result in a material that damages the environment. Organic manuring is one of the oldest and most valuable agricultural activities, particularly because of its variety of beneficial effects and because the raw material is generated right at the farm. Organic manure has a good effect even on soils with higher humus-content. Yields are bigger and production safer at farms using more organic manure. Organic manure is a whole value soil and plant manure because it has a beneficial effect on the physical properties and the structure and water management of the soil, and thus the life of the soil itself: especially through providing the raw materials for humus (96-99 % of the non-soluble nitrogen-content, 35-40%-of phosphorous resources and 10-30% of the sulphur content of the soil is bound to organic matter). Most organic manure comes from agricultural production so using it on the soil solves two problems at once: potential contaminants are safely dealt with, and the productivity of soils is increased. Manure is produced continuously but it can only be used periodically during a short part of the year, so the temporary storage and short-term use of the manure has to be taken care of.

Stable manureStable manure is a mixture of different amounts of the solid and liquid excrement (faecal and urine) of farm animals and associated bedding materials. Nutrients organically bound in the stable manure serve the plant as a continuous resource over a long time in addition to having a beneficial effect on the physical condition and structure of the soil and also on the biological processes. By using stable manure regularly, yields are more balanced and safer even in case of lower quality soils.

The composition of stable manureThe most valuable component of stable manure is the solid excrement (faecal), containing everything undigested from the feed, as well as bowel bacteria. It contains nitrogen, phosphorous and calcium in compounds that break down more slowly and thus have a longer acting time. Liquid excrement (urine) contains the final products of metabolism, excreted through the kidneys of the animals. Urine also contains the larger part of sodium.

Animal species Faecalia (kg) Urine (kg)Cattle 20-30 10-15Pig 1,2-2,5 2,5-4,5Sheep 1,5-2,5 0,6-1,0Horse 15-20 4-5

Daily excrement of a few farm animals

J O G S Z A B Á L Y L E G A L B A C K G R O U N D

>

A szerves-trágyázás jelentôsége

a mezôgazdasági termelésben


termesztés számára kedvezôtlenebb talajtípusokon a termések kiegyenlí-tettebbek és biztosabbak.

Az istállótrágya összetétele

A szilárd ürülék (bélsár) az istállótrágya legértékesebb része, amely tartal-mazza mindazt, amit az állat a takarmányból nem emésztett meg, továb-bá sok benne a bélbaktérium. A nitrogén-, foszfor- és a káliumvegyülete-ket nehezebben bomló, lassabban ható vegyületekben tartalmazza. A híg ürülék (vizelet) azokat a végsô anyagcseretermékeket tartalmazza, ame-lyeket az állat a veséjén keresztül választ ki. A kiürített vizelet tartalmazza a kálium nagy részét is.

Állatfaj Bélsár (kg) Vizelet (kg) Szarvasmarha 20-30 10-15Sertés 1,2-2,5 2,5-4,5Juh 1,5-2,5 0,6-1,0Ló 15-20 4-5

NÉHÁNY GAZDASÁGI ÁLLAT NAPI ÜRÜLÉK MENNYISÉGE

Az alom az ürülék mellett az istállótrágya másik fontos alkotója. Funkciója kettôs, egyrészt az állatok részére puha, tiszta, száraz fekhelyet biztosít, másrészt pedig feladata, hogy a híg ürülékbôl minél többet felszívjon, a szi-lárd ürülékkel jól elkeveredjék, annak tárolását, szállítását megkönnyítse és a kellemetlen szagokból minél többet lekössön. A legáltalánosabban hasz-nált alomanyag az ôszi gabonák szalmája, de szükség esetén felhasználják a hüvelyesek, fûfélék szalmáját, és a kukoricaszárat is.

Alomanyag Nedvszívó-képesség

(%)

Nedvesség (%)

Szerves-anyag (%) N (%) P (%) K (%)

Gabonaszalma 200-300 13-15 80-85 0,3-0,6 0,2-0,3 0,6-1,2 Szalmaszecska 250-350 13-15 80-85 0,3-0,6 0,2-0,3 0,6-1,2 Hüvelyes szalma 250-350 15-17 75-80 1,2-1,5 0,3-0,4 1,0-2,0 Erdei avar 150-200 13-15 80-85 0,7-1,0 0,2-0,4 0,2-0,3 Tôzeg 250-350 35-40 35-40 1,3-3,0 0,2-0,4 0,3-0,5

Az istállótrágya mennyiségét az alom mennyisége jelentôsen befolyásolja. Az egyes alomanyagok az trágyakezelési eljárások során különbözôképpen bomlanak le. A gabona- és hüvelyes szalma könnyen, a kukoricaszalma, a faforgács és a fûrészpor igen nehezen bomlik el.

Szarvasmarha 4-5 kg Ló 3-4 kg Juh 0,5-1 kg Sertés 3-4 kg

NÉHÁNY GAZDASÁGI ÁLLAT NAPI ALOMSZÜKSÉGLETE

Terimés búzaszalma 80-100 kg / m3

Bálázott búzaszalma 120-150 kg / m3

Szecskázott búzaszalma (2,5 cm hosszú) 120-130 kg / m3

Szecskázott búzaszalma (4-5 cm hosszú) 85-95 kg / m3

ALOMANYAGOK TÉRFOGATTÖMEGE

Az istállótrágya minôsége függ az ürülék összetételétôl, valamint az alom-anyag minôségétôl és mennyiségétôl. Az ürülék összetételét az állat faja, kora, egészségi állapota, és takarmányozása határozza meg. A szarvasmarha

Besides excrement, bedding is the other important component of stable manure. It has a double function: on the one hand it provides a soft, clean and dry bed for the animals, and on the other its task is to soak up as much as possible of the liquid excrement, mix with the solid excrement and facilitate its storage and transport, as well as reduce as much as possible of the unpleasant odour. The type of bedding most widely used is the straw of autumn crops but the straw of leguminous plants and grasses, as well as corn-stalks are also used if necessary.

Type of bedding

Moisturecapacity

(%)

Moisture (%)

Organic-matter (%)

N (%) P (%) K (%)

Crop straw 200-300 13-15 80-85 0,3-0,6 0,2-0,3 0,6-1,2 Hay chaff 250-350 13-15 80-85 0,3-0,6 0,2-0,3 0,6-1,2 Straw of leguminous plants

250-350 15-17 75-80 1,2-1,5 0,3-0,4 1,0-2,0

Forest litter 150-200 13-15 80-85 0,7-1,0 0,2-0,4 0,2-0,3 Peat 250-350 35-40 35-40 1,3-3,0 0,2-0,4 0,3-0,5

The amount of bedding has a significant effect on the amount of stable manure. Individual bedding compounds break down in different ways during manure treatment processes. The straw of crops and leguminous plants breaks down easily, while the straw of corn, wood chips and sawdust decompose very slowly.

Cattle 4-5 kg Horse 3-4 kg Sheep 0,5-1 kg Pig 3-4 kg

The daily amount of bedding needed by a few farm animals

Wheat straw cropBaled wheat strawChaffed wheat straw (2,5 cm long)Chaffed wheat straw (4-5 cm long)

80-100 kg/m3 120-150 kg/m3 120-130 kg/m3

85-95 kg/m3

Volume mass of bedding components

The quality of stable manure depends on the composition of the excrement and the quantity and quality of bedding. The composition of the excrement is affected by the species, age and health condition of the animals as well as by feeding. For example, the excrement of cattle has a relatively low nitrogen-content with slow decomposition and thus heats up more slowly. Horse excrement is dry, with a relatively high nitrogen-content and it tends to warm faster. It is appropriate for



sticky, cold soils as manure.

SpeciesMoisture

(%)

Organic matter (%)

N (%) P (%) K (%)

Faecalia Cattle 80-85 13-18 0,25-0,60 0,15-0,30 0,10-0,20 Pig 75-85 13-20 0,55-0,65 0,40-0,60 0,25-0,50 Sheep 60-70 25-35 0,55-0,65 0,30-0,35 0,15-0,20 Horse 73-77 20-23 0,45-0,55 0,30-0,35 0,30-0,40 UrineCattle 90-93 3-6 0,6-1,0 0,10-0,15 1,0-1,5 Pig 94-97 2-3 0,5-0,6 0,05-0,15 0,8-1,0 Sheep 87-91 7-8 1,4-1,6 0,10-0,15 1,5-2,0 Horse 89-93 5-7 1,2-1,4 0,01-0,05 1,5-1,8

Cattle categorized according to manure utilization and age

Manure production (t)

Calf - up to 6 months of age 2,0 Young cattle - from weaning to 1 year of age 5,0 Heifer - from 1 year of age to the 7th month of gestation

6,0

Young bull-calf - to 2 years of age 9,0 Bull for service, cow, heifer beyond her 7th month of gestation

10,0

Store cattle 11,0 Horse Suckling foal 1,5 Foal - from weaning to 2 years of age 5,0 Foal - between the ages of 2 and 4 6,0 Mare, stallion, castrated 7,0 Sheep Young sheep 0,5 Wether 0,6 Pedigree ram, ewe 0,7 Pig Piglet 0,8 Hog, sow, sow with farrow 1,2 Store pig 1,3 Poultry Goose 0,011 Duck 0,008 Hen 0,005

Yearly manure production of farm animals

The treatment of stable manure So-called ‘fresh stable manure’ which comes out of the stables daily cannot be used immediately because it is necessary to treat it and store it for a certain period. There are three basic methods of manure treatment:• aerobic (composting)• partially aerobic (fermentation)• anaerobic (biogas production)

The aim defines the choice of the manure treatment method.

The aim of the treat-ment

Aerobic(composting)

Partially anaerobic

(fermentation)

Anaerobic(biogas)

To conserve nutrients ++ +++ +To decrease the volume +++ ++ +/-Heat treatment, sanitizing

+++ + +/-

To decrease odours +++ + +/-To stabilize organic matter

+++ ++ ++

To obtain a fi nal product that is easy to handle

+++ + -

Energy production - - +++Application of simple technology

++ +++ -

Low investment need +/++ +++ -

+++ very appropriate; ++ appropriate; + less appropriate; - not appropriate

Composting organic manureThe methods of composting organic manure are basically the same as the methods of composting other biowastes.


>

ürülékének például viszonylag alacsony a nitrogéntartalma, lassan bomlik, és kevésbé melegszik. A ló ürüléke száraz, aránylag nagy a nitrogéntartal-ma, gyorsan melegszik. Kötött, hideg talajokra alkalmas trágya.

ÁllatfajNedvesség

(%)Szerves-

anyag (%)N (%) P (%) K (%)

BélsárSzarvasmarha 80-85 13-18 0,25-0,60 0,15-0,30 0,10-0,20 Sertés 75-85 13-20 0,55-0,65 0,40-0,60 0,25-0,50 Juh 60-70 25-35 0,55-0,65 0,30-0,35 0,15-0,20 Ló 73-77 20-23 0,45-0,55 0,30-0,35 0,30-0,40 Vizelet Szarvasmarha 90-93 3-6 0,6-1,0 0,10-0,15 1,0-1,5 Sertés 94-97 2-3 0,5-0,6 0,05-0,15 0,8-1,0 Juh 87-91 7-8 1,4-1,6 0,10-0,15 1,5-2,0 Ló 89-93 5-7 1,2-1,4 0,01-0,05 1,5-1,8

Szarvasmarha (hasznosítás és korcsoport szerint) Trágyatermelés (t) Borjú 6 hónapos korig 2,0 Növendék marha választástól 1 éves koráig 5,0 Növendék üszô 1 éves kortól 7 hónapos vemhességig 6,0 Növendék bika 2 éves koráig 9,0 Tenyészbika, tehén, 7 hónap feletti vemhes üszô: 10,0 Hízómarha 11,0 Ló Szopóscsikó 1,5 Csikó választástól 2 éves korig 5,0 Csikó 2-4 éves korban 6,0 Kanca, mén, herélt 7,0 Juh Növendékjuh 0,5 Ürü 0,6 Tenyészkos, anya 0,7 Sertés Süldô 0,8 Kan, koca, elôhasi koca 1,2 Hízósertés 1,3 Baromfi Liba 0,011 Kacsa 0,008 Tyúk 0,005

A GAZDASÁGI ÁLLATOK ÉVES TRÁGYATERMELÉSE


The following conditions need to be ensured during composting:• C/N rate (35-40:1);• Moisture content (40-60%);• Oxygen supply;• Proper structure.The following section emphasizes a few specific requirements. During the composting of stable manure, the mixing and homogenizing of the manure is very important. Manure from the stables has to be mixed under all circumstances because the excrements and the bedding are usually not properly mixed. At smaller farms, the most appropriate tool for mixing is a broadcaster; or a sand loader with a special mixing spoon. In the case of bigger farms, a mixing machine with a higher capacity or a compost turning machine is needed.If the GORE™ COVER system is used for composting, it is enough to mix the compost once during maturing. In case of systems with no ventilation, mixing must be performed a few times per week.When using regular agricultural bedding, the final compost does not have to be sieved.

FermentationThe aim of fermentation (maturing) is to decrease the range of the C/N rate characteristic of fresh manure. Substances with a wide range of C/N rate decompose

Az istállótrágyák kezelése

Az istállókból naponta kikerülô, úgynevezett friss istállótrágya nem hasz-nálható fel azonnal, mert kezelése, és hosszabb-rövidebb ideig tartó táro-lása szükséges. A trágyakezelést alapvetôen három módszerre lehet fel-osztani:

• aerob (komposztálás)• részben aerob (erjesztés)• anaerob (biogáz termelés)

A trágyakezelés módszereinek megválasztását meghatározza az eljárás célja.

Kezelés céljaAerob

(komposztálás)Részben anaerob

(erjesztés)Anaerob(biogáz)

Tápanyagok konzerválása ++ +++ +Térfogat csökkentése +++ ++ +/-Hôkezelés, higiénizálás +++ + +/-Szaghatás csökkentése +++ + +/-Szerves anyag stabilizálása +++ ++ ++Végtermék könnyû kezelhetôsége +++ + -Energiatermelés - - +++Egyszerû technológia alkalmazása ++ +++ -Alacsony beruházás igény +/++ +++ -

+++ kiválóan alkalmas; ++ alkalmas; + kevéssé alkalmas; - nem alkalmas

A szerves trágyák komposztálása

A szerves trágyák komposztálása alapvetôen megegyezik az egyéb biohulladékok komposztálásával. A komposztálás során a következô

feltételeket kell biztosítani:• C/N arány (35-40:1);• Nedvesség tartalom (40-60%);• Oxigénellátás;• Megfelelô szerkezetesség

A továbbiakban néhány speciális követelményt kívánok kiemelni. Az is-tállótrágyák komposztálása során fontos a trágya megfelelô keverése, ho-mogenizálása. Az istállókból kihordott trágyát mindenképpen keverni kell, mert az ürülék és az alom anyag nincs megfelelôen összekeverve. A ke-verésre kisebb telepek esetén legalkalmasabb egy trágyaszóró, vagy egy homlokrakodó speciális keverô kanállal, nagyobb telepek esetén minden-képpen gondoskodni kell megfelelô teljesítményû keverôgéprôl vagy kom-poszt forgatógéprôl.

A komposztálás során amennyiben levegôztetéses GORE™ COVER rend-szert használnak, úgy elég az érés során egyszer átforgatni/átrakni a kom-posztot. A nem levegôztetett rendszerek esetén a forgatást egy héten több-ször is meg kell ismételni.

Normál mezôgazdasági alomanyagok használata esetén a kész komposz-tot nem kell rostálni.

Erjesztés

Az erjesztés (érlelés) célja az, hogy a friss trágyára jellemzô igen tág C/N arány szûkebbé váljon. A tág C/N arányú anyagok a talajban nehezen bomlanak le, a bomlásuk során sok nitrogént kötnek meg (pentozán ha-tás), amely akadályozza növények megfelelô fejlôdését. Az erjesztés során



a tápanyag veszteség 20-30%, amely elsôsorban nitrogént érinti, de nem megfelelô kezelés esetén ez 50-60%-ot is elérheti.

Az érlelés során trágyakazalt kell készíteni, hogy a trágya minél kisebb felületen érintkezzen a levegôvel. Ellenôrizni kell a megfelelô nedvesség-tartalmat, és szükség esetén a keletkezô trágyalével kell pótolni. Az istál-lótrágya érlelése két szakaszból áll:

• Aerob (oxidációs) szakasz: trágyakazal összerakását követô 3-5 nap, ha hosszabb, akkor jelentôs nitrogén veszteség léphet fel.

• Anaerob (redukciós) szakasz: az elsô hôtermeléssel járó aerob szakasz után a kazalban elfogy az oxigén, és erjedési folyamatok indulnak el. Ezt elô lehet segíteni tömörítéssel (pl. újabb friss trágya réteg hozzáa-dásával), de trágyalével történô öntözéssel is. A kazalban végbemenô biokémiai folyamatok nagyon hasonlatosak a szenázskészítés során vég-bemenô tejsavas erjesztéshez, idôtartama legalább 100 nap, amelynek végére a C/N arány 20:1-re. csökken. A trágya színe sötét, az aloma-nyag az érettségtôl függôen alig vagy egyáltalán nem ismerhetô fel.

A trágya érettségének fokozatai: • Félig érett trágya: a szalmaszálak még jól megkülönböztethetôk, szí-

nük még világos. • Érett trágya: a szalmaszálak alig észrevehetôek, színük sötétebb, a trágya

anyaga a félig éretthez képest homogénebb. Ez a legértékesebb trágya. • Túlérett trágya: kenôcsös, tápanyagokban szegény, nehezen szórható.

Trágyaerjesztés mélyállású istállókban

Ennél a tartási módnál az istállók úgy vannak kialakítva, hogy nem szüksé-ges a trágyát naponta kihordani, hanem az istállóban marad, amíg olyan tömegûvé válik, hogy kihordása szükséges. Ezt az eljárást leggyakrabban szarvasmarha telepeken és a juhászatokban alkalmazzák. Az állatok szaba-don mozoghatnak az istállóban. Az alom az összes híg ürüléket felissza, azonban a nitrogénveszteségek elkerülése miatt ez nagyobb mennyiségû almozást igényel, ha ezt biztosítani tudjuk, akkor kitûnô minôségû trágyát nyerünk. Ha nem áll rendelkezésünkre megfelelô mennyiségû alomanyag, akkor a nitrogénveszteség miatt egészségtelen is-tállóklíma alakul ki a nagy mennyiségben felszabaduló ammónia miatt. Az almozást az állatok tisztántartásá-nak érdekében réte-gezve kell végezni. A mélyalmos istállók kial-mozását évente legalább kétszer el kell végezni.

Biogáz elôállítás

A biogáz telepekrôl lapunk Biogáz ro-vatában folyamatosan olvashatnak. A biogáz termelés egyben energiater-melés és trágyakezelés is. A trágyakeze-lés tekintetében néhány fontos szempontot azonban kiemelnénk.

A biogáz termelés során a felhasznált nyersanya-gok higiénizációja nem minden fermentorban valósul

slower in soils and bind too much nitrogen during decomposition (the pentosan effect), hindering plant growth. During maturing, nutrient loss is often 20-30% (mostly in nitrogen-content), but it may even reach 50-60% where maturing is done inappropriately. During maturing, a manure stack should be piled up to minimize surface contact between the air and the manure. Moisture content also has to be controlled and adjusted for by adding dung water if necessary. The two stages of maturing stable manure are:• Aerobic (oxidation) stage: 3-5 days following the piling of the manure stack; if it is longer, significant loss in the nitrogen-content may occur.• Anaerobic (reduction) stage: after the first, aerobic stage with heat production, the stack runs out of oxygen and fermentation processes start. These processes may be supported by compacting (for example adding a new layer of fresh manure), and also by adding more dung water. Biochemical processes in the stack are very similar to those which occur during lactic fermentation during haylage making; the process lasts at least 100 days and the C/N rate is decreased to 20:1 by the end. The colour of the manure is dark and bedding is hard or even impossible to identify, depending on the level of maturity. The levels of maturity of the manure are: • Half-matured manure: straw can be distinguished, with a light colour. • Matured manure: straw is hard to identify, with a darker colour. The texture of the manure is more homogeneous compared to that of the half-matured manure. This is the most valuable type of manure.• Over-matured manure: stiff, poor in nutrients, hard to scatter.

Manure fermentation in deep-bedding stablesIn this case, stables are constructed in a way that manure does not have to be removed daily. It is kept in the stable until it reaches a mass when it needs to be removed. This method is most widely used on cattle and sheep farms. Animas can move freely in the stables. The bedding soaks up all the liquid excrement but to avoid nitrogen loss, this method requires more bedding. If this can be ensured, manure of excellent quality is produced. If bedding is in short supply, the large amount



meg teljes mértékben. A mezofil eljárások után szükséges lehet az erjesztési maradék hôkezelése vagy komposztálása. A termofil fázist is tartalmazó fer-mentorok esetén természetesen ez a probléma nem áll fenn. A fermentá-ció végén a fermentorokból jelentôs mennyiségû fermentlé kerül ki. Ennek kezelése szintén megfelelô technológiát igényel. A fermentlé és a fázis-sze-parálás során keletkezô szilárd erjesztési maradék a mezôgazdaságban jól felhasználható, azonban az év jelentôs részében tárolni kell.

Minden trágyakezelô létesítmény építése esetén megfelelô mûszaki vé-delemrôl és csurgaléklé gyûjtésrôl kell gondoskodni.

A szerves trágyázás hatása

A szerves trágyák a talajok termékenységére egyértelmûen kedvezô hatás-sal vannak; ez a kedvezô hatás a kezelés módjától és minôségétôl függôen különbözô mértékû lehet. A szerves trágyák kedvezô hatásai következôk:

• Elôsegítik a kedvezô talajszerkezet kialakulását• Javítják a talaj víz-, hô és levegôgazdálkodását• Gyarapítják a talaj humusztartalmát• Tápanyagot biztosítanak• Kedvezô biológiai hatás: a talajban élô mikroorganizmusok számára

kedvezô életkörülményeket biztosítanak• Termésnövelô hatás: – elsô évben: 40-60%– második évben: 30-35%– harmadik évben: 10-12%– negyedik évben: 5-10%

Felhasznált irodalmak:

Alexa L., Dér S.: Szakszerû komposztálás, elmélet és gyakorlat, Profikomp Könyvek, 2001Ábrahám L.: A szerves trágyák kezelése és felhasználása, Mezôgazdasági Kiadó, 1980Füleky Gy, Fekete J, Kovács D, (2003): Szervestrágyázás talajtani hatásai és mûszaki elvárásai, Tanulmány, GödöllôNyiri L. (szerk, 1993): Földmûveléstan, Mezôgazda Kiadó, Budapest

of ammonia discharged due to nitrogen loss results in an unhealthy stable climate. Bedding must be layered in order to keep animals clean. Bedding has to be removed from deep-bedding stables at least twice a year.

Biogas plants are covered in the Biogas columns of this magazine. Biogas production is energy production and manure treatment at the same time. A few points need to be emphasized from the point of view of manure treatment.The hygienization of raw materials used in biogas production cannot be fully ensured in all fermenters. Following the mesophilic processes, it may be necessary to treat the leftovers of fermentation by heat, or compost them. With fermenters working with a thermophilic phase as well, this problem is avoided. At the end of fermentation, a significant amount of fermentation liquid is generated in the fermenter. Its treatment also requires suitable technology. Fermentation liquid and solid fermentation leftovers generated during phase-separation can be used in agriculture, but require storage for the most part of the year.Regarding construction of all manure treating installations, the required technical protection and collection of wastewater need to be ensured.

The impact of organic manuringOrganic manure has proven beneficial effects on the productivity of soils; the degree of this effect depends on the method and the quality of treatment. The beneficial effects of organic manure are the following:• fostering the build-up of a favourable soil structure;• improving the water, temperature and air management

of the soil;• enriching the humus content of the soil;• providing nutrients;• As a beneficial biological effect, providing favourable

conditions for microorganisms living in the soil;• Effects on productivity: – 40-60 % increase in the first year– 30-35 % increase in the second year– 10-12 % increase in the third year– 5-10 % increase in the forth year

Literature:

ALEXA L., DÉR S.: Szakszerû komposztálás, elmélet és gyakorlat (Professional Composting, Theory and Practice), Profikomp Könyvek, 2001ÁBRAHÁM L.: A szerves trágyák kezelése és felhasználása (Treatment and Utilization of Organic Manure), Mezôgazdasági Kiadó, 1980Füleky Gy, Fekete J, Kovács D, (2003): Szervestrágyázás talajtani hatásai és mûszaki elvárásai (The Soil Science Impacts and Technological Requirements of Applying Organic Manure), Tanulmány, GödöllôNyiri L. (szerk, 1993): Földmûveléstan (The Science of Soil Cultivation), Mezôgazda Kiadó, Budapest

>



B I O G Á Z B I O G A S

>

> FORRÁS: WWW.KOMPOST-BIOGAS.INFOÖSSZEÁLLÍTOTTA ÉS FORDÍTOTTA: BAGI BEÁTA KÉPEK: WWW.BIOGAS.ORG

biogáz elégetésekor égéstermék-ként csak az a CO2 keletkezik, amelyet a növények a légköri CO2 megkötésével építettek

saját szervezetükbe. Amennyiben tehát a nyersanyagok nem igényelnek hosszú szállítási útvonalakat, a biogáz CO2-sem-legesnek is tekinthetô. Ezen kívül a bio-gáz- és földgázégetés nem jár finompor emisszióval, a mikroszemcse kibocsátás pedig 80%-kal csökkenthetô.

A biogáz elôállítás helyzete Ausztriában

Az utóbbi években Ausztriában dina-mikus növekedésnek indult a biogáz elôállítás: 2001 óta az összteljesítmény 1,55-rôl 80 Megawattra növekedett, ami egy 50-szeres szorzónak felel meg. Ausztriában jelenleg a hazai áramigény 1%-a fedezhetô biogázból. A biogáz projektek további fejlesztéséhez azonban szükségessé vált a meglévô földgázháló-zatba való betáplálás kialakítása: ennek segítségével ugyanis újabb 1,4 Mrd Nm3 környezetbarát biogáz volna rendelke-zésre bocsátható.

Biogáz helyzet Ausztriában:

dinamikus fejlôdés, komoly lehetôségek

A biogáz a biológiai úton bontható anyagokból

elôállított gáz. A biogáz elôállítás a természetben –

pl. lápokban, mocsarakban – lejátszódó folyamathoz

hasonlítható, amikor a különbözô baktériumok és

mikroszervezetek a szerves anyagokat levegôtôl elzárt

körülmények között bontják le. A legalkalmasabb

nyersanyagok az állati trágyák, az élelmiszeripari

hulladékok, valamint a mezôgazdasági termelésbôl

származó biomassza. A folyamat melléktermékeként

keletkezô szilárd erjesztési maradék értékes

trágyázósze rként hasznosítható a mezôgazdaságban.

A



>

The Biogas Picture in Austria: Dynamic Development, Outstanding OpportunitiesBiogas is produced from substances that can be degraded by biological methods. The production of biogas may be compared to some natural processes where various bacteria and micro organisms degrade organic matter under anaerobic conditions; for example in marshlands and swamps. The most utilisable raw materials are animal manure, leftovers from the food industry and biomass from agricultural production. As a by-product of the process, solid fermentation residue may be used in agriculture as valuable manure.

When burning biogas, the CO2 produced equals the amount that was incorporated by the plants from the atmosphere in their growing phase. Thus, if transportation is minor, biogas can be considered ”CO2-neutral”. Besides this, the burning of biogas and natural gas does not result in the emission of dust, and emission of microscopic particles can be reduced by 80%.

Biogas production in AustriaThere has been dynamic growth in biogas production in Austria over the last years: since 2001, total output has grown from 1.55 to 80 Megawatts, which is an increase of over 50 times. At the moment, 1% of the total electricity need in Austria can be covered with biogas. To achieve further developments in biogas projects, it was necessary to achieve the feeding of biogas into the pre-existing natural gas network. This way a further 1.4 billion m3 of environmentally-friendly biogas could be used.

The basis of feeding biogas into the natural gas networkFeeding biogas into the natural gas network may contribute to an increase in energy efficiency. In the case of most of the current methods of electricity production, generated heat is lost, but by feeding biogas into the natural gas network efficiency can be increased. At the moment, the efficiency of generating electricity from biogas is only 33–42%, but it may be increased up to 95% by feeding it into the natural gas network, depending on the use of bio-methane.The quality of biogas is an important factor when considering using the existing network of natural gas because the quality of natural gas must not be decreased by the input of biogas. To achieve this, the methane-content of biogas needs to be increased to up to 97% during preparation. In Sweden (the European champion in biogas production, since more than half of the EU’s 56 biogas plants are located here) most of the biogas produced is utilized by feeding it into the natural gas network.If the biogas fed in is used in power plants for the production of electricity, this electricity fraction must be defined as “green electricity”.

A földgázhálózatra való csatlakozás alapjai

A földgázhálózatra való csatlakozás je-lentôs mértékben járulhat hozzá az ener-giahatékonyság növeléséhez. Míg a je-lenlegi áramkinyerési módszerek mellett sok esetben a keletkezô hô hasznosítat-lanul kárba vész, a földgáz hálózatba va-ló betáplálással a hatékonyság jelentôsen növelhetô. Jelenleg a biogázból történô villamos energia elôállítás hatékonysági foka csupán 33-42 %, a betáplálással ez az érték – a bio-metán felhasználásától függôen – akár a 95%-ot is elérhetné. A meglévô földgázvezeték rendszer fel-használásához alapvetô feltétel a biogáz minôsége. A földgáz minôsége a biogáz betáplálás révén nem romolhat. Ennek érdekében a biogáz elôkészítésekor an-nak metántartalmát legalább 97%-ra kell növelni. A biogáz-elôállításban él-lovasnak tekinthetô Svédországban – itt található ugyanis az EU 56 biogáz elôkészítô telepé-nek a fele –, a ter-melt biogáz leg-nagyobb részét a földgáz hálózatra való csatlakozta-tás révén haszno-sítják.

Amennyiben a betáplált biogáz elektro-mos erômûvekben villamos energia elô-állításra is felhasználásra kerül, úgy az elektromos energia ezen részét „zöld áram”-ként kell definiálni.

Biogáz projektek

Pucking Puckingban található Ausztria elsô olyan biogáz telepe, amely a tisztított és ne-mesített biogázt betáplálja a földgáz-hálózatba. A telepen már kerek 10 éve állítanak elô biogázt a 9000 tojótyúk, 1500 húshibrid és 50 sertés trágyájából. Korábban a keletkezô biogázt egy blokk-fûtômûben hasznosították, 2005 júniu-sától azonban a nyersgázt egy többlép-csôs eljáráson keresztül földgázminôsé-gûre tudják javítani. A betáplálás révén a telep mintegy 40 lakás egész éves hô-szükségletét képes fedezni.

BIOGÁZÜZEM LINZBEN / BIOGAS PLANT

IN LINZ



>

Biogas projectsPuckingIn Austria, the first plant that produced purged and refined biogas fed into the natural gas network is located in Pucking. Biogas has been produced here for exactly 10 years from the manure of 9000 laying hens, 1500 chickens and 50 pigs. The biogas produced used to be utilized in a Blockheizkraftwerk power plant; since June 2005 the raw gas has been able to be upgraded to the same quality as natural gas through a multi-stage process. By feeding it into the network, the plant can cover the yearly heat demand of 40 flats.

Bruck an der LeithaIn Bruck an der Leitha, situated in Lower Austria, a new biogas plant will become operational this summer. In the experimental project, the raw gas generated at the biogas plant was purged to the same quality as natural gas, and fed into the ENV network. It is then offered to drivers at the petrol stations of two project partners (OMV and Wien Energie) To purge the gas, a brand new membrane technology is applied for the first time, whereby a semi-permeable membrane is used to separate carbon-dioxide and methane, rather than via the standard methods using activated carbon. With this technology it is possible to achieve a high degree of purity at a relatively low cost, and production may reach 100 m3 per hour (800,000 m3 per year). Biogas produced at the plant is able to cover more than half the fuel needs of the current amount of cars running on CNG.

LeobenA big investment is planned at the wastewater treatment plant of Leoben. The efficiency of the co-fermentation of wastewater sludge and other organic wastes was studied in preliminary research with various pre-treatment technologies. The results of studies on co-fermentation with other industrial organic wastes are promising from the aspect of biogas production, so these technologies will be used in the planned investment.

Biogas as a fuelBio CNG – Bio- “Compressed Natural Gas”: If natural gas can be used as fuel in vehicles, then biogas may be used as well – this is the basis of the combined use of natural gas and biogas as fuel. There are high hopes in Austria of using biogas in the form of compressed natural gas as fuel in vehicles.Bio CNG comprises 80% natural gas and 20% biogas. According to the energy strategy plan of the EU, the use of alternative energy sources has to be increased to 20% by 2020. Based on the results of studies, almost two thirds of this 20% may be covered by bio-CNG. By increasing compressed biogas (CBG) production, the number of vehicles using bio-CNG in Austria may be raised to 780,000 and, as a result, 1.5 million tons less CO2 could be emitted into the atmosphere. To achieve these goals a comprehensive action plan has to be established, including new biogas plants and increasing the efficiency of using biogas and other further developments.Compared to petrol, the use of bio-CNG results in a reduction of 45 % less climate-modifying CO2, and a further 95% decrease in nitrogen-oxide emission, as well as a reduction in engine-dependent fine dust-

Bruck an der LeithaAz alsó-ausztriai Bruck an der Leitha te-lepülés biogáz üzemét idén nyáron he-lyezik üzembe. A kísérleti projekt során a biogáz teleprôl kikerülô nyersgázt föld-gázminôségûre tisztítják, majd betáplál-ják az ENV hálózatába, ahonnan az OMV és a Wien Energie – mint projektpartne-rek – üzemanyag-töltôállomásain keresz-tül már az autósok is tankolhatnak be-lôle. A gáz tisztításához a gyakorlatban elterjedt aktív szén helyett elôször alkal-maznak egy teljesen új membrántech-nológiát, mely során a szén-dioxidot egy féligáteresztô membrán segítségével vá-lasztják el a metántól. Így viszonylag ala-csony költségek mellett magas tisztasági fok érhetô el, a termelés pedig elérheti az óránkénti 100 m3 (évente 800 000 m3) mennyiséget. A telepen termelt bio-gáz mennyisége a jelenlegi CNG-üzemû gépkocsik üzemanyag igényének több mint a felét fedezné.

LeobenA leobeni szennyvíztisztító telepen szin-tén egy nagyberuházás van elôkészü-letben. Az elôzetes kutatások során a szennyvíziszapok és egyéb szerves hul-ladékok együttes erjesztésének (ko-fer-mentálásának) hatékonyságát vizsgálták különbözô elôkezelési technológiákkal. Az egyéb ipari eredetû szerves hulladé-kokkal történô együttes erjesztés ered-ményei a biogáz termelés szempontjából rendkívül sokat ígérôek, így a tervezett beruházásban már ezeket a technológi-ákat veszik alapul.

Biogáz mint üzemanyag

Bio CNG – Bio- „Compressed Natural Gas”: Ha a földgáz felhasználható gép-jármû üzemanyagként, akkor a biogáz is – ezen alapszik a földgáz és biogáz üzemanyagként való együttes alkalma-zásának elve. Ausztriában komoly lehe-tôségeket látnak a biogáz – mint sûrített természetes gáz – gépjármû üzemanyag-ként történô felhasználásában.

A bio-CNG 80% földgázt és 20% bio-gázt tartalmaz. Az EU energiastratégiai csomagjának tervei szerint az alternatív energiaforrások felhasználását 2020-ig 20%-ra kell növelni. Egyes számítások szerint ennek a 20%-nak közel kéthar-mada fedezhetô lenne bio-CNG-vel. A

sûrített biogáz (CBG) termelés növe-lésével 780 000-re lehetne emelni az Ausztria szerte bio-CNG-vel közlekedô gépjármûvek számát, így évente közel másfél millió tonnával kevesebb CO2 kerülne a légkörbe. Ezen célok eléré-séhez természetesen egy átfogó intéz-kedéscsomagot kell létrehozni, amely újabb biogáztelepek létesítését, a bio-gáz felhasználás hatékonyságának nö-velését, valamint további fejlesztéseket is tartalmaz.

A benzinhez képest a bio-CNG fel-használásával a klímareleváns CO2 kibo-csátás 45%-kal, a nitrogénoxidoké közel 95%-kal, a motorfüggô finompor-emisz-szió akár 100%-kal, míg a mikroszem-csék kibocsátása 80%-kal csökkenthe-tô. Ezek alapján a bio-CNG az alterna-tív üzemanyagok leghatékonyabbikának tekinthetô a közlekedésbôl eredô káros-anyag-kibocsátás tekintetében. Érdemes még figyelembe venni a zajcsökkentô hatást, valamint költségoldalról azt meg-közelítést is, hogy az ily módon csök-kentett CO2 kibocsátás költségei jóval alacsonyabbak, míg a hatékonyság jóval nagyobb az egyéb alternatív erôforrások alkalmazásához képest.

Ahhoz, hogy a bio-CNG a piacon hosszú távon is alternatívát jelenthes-sen, a gáziparnak a bio-CNG árát a ma-gasabb elôállítási költségek miatt kü-lönbözô adókedvezményekkel a nor-mál sûrített gáz árához kell igazítani. A bioüzem anyag 2007-ben már az osztrák kormányprogramban és az energiastra-tégiában is szerepel. Ezen túlmenôen

GÁZMOTOR / GAS-ENGINE



>emissions of up to 100%, and micro-particulates by 80%. Considering all emissions from transport, bio-CNG is the most efficient of all alternative fuels. A decrease in noise also has to be taken into account on the plus side. From a cost-efficiency aspect, the costs of reduction in CO2 emissions are significantly lower and the efficiency is higher compared to using other types of alternative energy resources.As production costs are higher in the case of biogas, to make bio-CNG competitive on the market its production requires subsidization by the gas industry (via tax-reductions) so that the price of biogas is adjusted to be similar to that of normal compressed gas. Biofuels are included in the 2007 government program and energy strategy of Austria. In addition, a long-term balanced tax policy and tax reductions, as well as other incentives are necessary.The gas market sees great potential in biogas: the number of public gas stations offering bio-CNG is to be increased from the current 51 to 200 by 2010. A “Bio-CNG platform” was established by gas suppliers and representatives of the agriculture, with the goal of increasing the number of vehicles using bio-CNG in Austria to 100,000 by 2013.As evidence of the serious intent of the government and market in this respect, a common action plan with five points was last year worked out by the Austrian ministers for agriculture, forestry, environment and water, as well as the CEO of the oil giant OMV, to encourage the use of natural gas and biogas as fuels. In their words, in order to achieve the goals of the EU transport policy, to replace 20% of conventional fuels by alternative fuels in road transport by 2020, the following points need to be fulfilled:• To establish investment security by appropriate tax

conditions Stable tax conditions need to be realised by 2020 to

subsidize the use of methane gas as a fuel by retaining the exemption from mineral oil tax in the case of gas fuels, as well as retaining the exemption from the natural gas fee in case of biogas.

• To encourage the use of biogas as fuel New bio fuels need to be offered with a minimum

20% biogas content.• To increase the number of vehicles using methane

gas Vehicles using biogas have to be preferred when

purchasing or replacing vehicles in the public transport sector.

• To support infrastructure development Petrol stations offering methane gas have to be

constructed; support needs to be developed for biogas production, preparation and purging.

• To support the feeding of a biogas into the existing natural gas network

To put standard ÖVGW G33 into force as soon as possible, to regulate the quality and examination conditions of feeding biogas into the natural gas network, and laying down uniform quality criteria in the EU.

Source: www.kompost-biogas.infoCompiled and translated from German to Hungarian by: Beáta Bagi Pictures: www.biogas.org

azonban hosszú távú kiegyensúlyozott adópolitika, adókedvezmények, valamint további ösztönzô kedvezmények is szük-ségesek.

A gázpiac mindenesetre már most nagy lehetôséget lát a témában: a nyil-vános gázüzemanyag-töltô állomások számát a jelenlegi 51-rôl 2010-ig mint-egy 200-ra kívánják növelni, természe-tesen a bio-CNG tankolási lehetôség biztosításával. A nemrégiben a gázszol-gáltatók és a mezôgazdaság képviselôi által megalakult „Bio-CNG platform” pedig többek között azt tûzte ki cél-jául, hogy 2013-ra Ausztriában a bio-CNG üzemû gépjármûvek száma érje el a 100 000-et.

A kormányzati és a piaci szándék ko-molyságát bizonyítandó az osztrák me-zôgazdasági, erdészeti, környezetvé-delmi és vízügyi miniszter valamint az osztrák olajóriás OMV vezérigazgatója tavaly egy közös ötpontos akciótervet fogalmazott meg, a földgáz és a biogáz üzemanyagként történô felhasználásá-nak ösztönzésére. Megfogalmazásuk szerint az EU közlekedéspolitikai cél-kitûzéseinek eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy 2020-ig a közúti közlekedésben a hagyományos üzemanyag felhaszná-lás 20%-át alternatív üzemanyagokkal helyettesítsék, az alábbi pontok teljesü-lése szükséges:

• a beruházási biztonság megte-remtése az adózási keretfeltéte-lek kialakítása révén

stabil adózási keretfeltételek bizto-sítása 2020-ig a metángáz üzema-nyag támogatására, többek között az ásványiolaj-adó alóli mentesség megtartása a gázformájú üzema-nyagok, valamint földgázjárulék alóli mentesség megtartása a biogáz ese-tében

• a biogáz üzemanyagként törté-nô felhasználásának ösztönzése

új bio-üzemanyagtípus rendelkezés-re bocsátása minimum 20%-os bio-gáz résszel

• metángáz-üzemû gépjármûvek állományának növelése

tömegközlekedési eszközök beszer-zésénél illetve állománycseréjénél a biogázüzemû jármûvek elônyben ré-szesítése

• az infrastruktúra kiépítésének támogatása

metángáz-üzemanyagtöltô állomá-sok kiépítése, valamint biogáz elô-állítás, elôkészítés és tisztítás támo-gatásának fejlesztése

• a biogáz hálózatra történô csat-lakoztatásának támogatása

a biogáz földgázhálózatra történô csatlakoztatásának minôségi és vizs-gálati feltételeit meghatározó szab-vány (ÖVGW G33) mielôbbi hatály-ba léptetése, valamint egységes mi-nôségi kritériumok megfogalmazása az EU-ban. ■


T U D O M Á N Y O S M E L L É K L E T S C I E N T I F I C S E C T I O N

Absztrakt

Az állati eredetû hulladékok kezelésével foglalkozó ATEVSZOLG Rt. a megváltozott jogi szabályozásokat követôen az állati eredetû hulladékok új típusú, komposztálásos ártal-matlanításának és felhasználásnak lehetôségét kereste. Célja az volt, hogy az állati ere-detû veszélyes hulladékokat visszaforgassa a természetes körfolyamatokba anélkül, hogy a nagy energiával elôállított anyagok, jelen esetben „állati szövetek” elvesznének és kilépnének a természetes körfolyamatokból. A komposztálási kísérletekben felhasznált állati eredetû hulladékok nagy mennyiségben és koncentrációban tartalmaztak zsírokat, ezért a komposzt kihelyezési kísérletek elsôdleges célja a magas zsírtartalom talajéletre gyakorolt hatásának vizsgálata volt.A kísérletek további célja, annak vizsgálata volt, hogy az állati eredetû hulladékok köte-lezô sterilezési eljárása, valamint a komposztálás során fellépô hôképzôdés hogyan befo-lyásolja az állati eredetû hulladékokban gyakori patogén és fakultatív patogén mikroor-ganizmusok számát a komposzttal kezelt talajban. A kísérleti, szabadföldi parcellákból vett talajminták zsírtartalmának mennyiségi és minô-ségi vizsgálata gázkromatográffal történt. A magas zsírtartalom talajéletre gyakorolt hatásának megállapítását a kezelt talajminták összes csíraszámának, a zsírbontó mikro-organizmusok számának a meghatározásával és a talajélet aktivitás OXI-Top talajrespi-rométerben történô minôsítésével végeztük el.A patogén és fakultatív patogén mikroorganizmusok komposztokkal történô terjesztésé-vel kapcsolatban vizsgáltuk a patogén mikroorganizmusok közül a clostridium számot, valamint a fekál coliform és a fakultatív patogén Pseudomonas aeruginosa baktérium szám alakulását. A kísérletek alapján a komposztokkal kihelyezett magas zsírtartalom (0,47-12,8 % zsír-tartalom szárazanyagra vetítve) jól hasznosul, nem okoz problémát a talajban élô mikro-organizmusok számára. Ezt támasztják alá az összes élô csíraszám vizsgálatok eredmé-nyei és az Oxi-Top talajrespirációs rendszerben végzett mérések is.Kísérleteink másik célja a sterilezési eljárás és a komposztálás során fellépô hôhatás pato-gén mikroorganizmusokra gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Ezek a hôhatások elégsége-sen visszaszorítják a patogén mikroorganizmusokat. A komposztálási kísérletekbôl szárma-zó tapasztalataink alapján a hôkezeléseken átesett komposzt alapanyagokba nem szabad utólagosan nem hôkezelt anyagokat (pl. szennyvíziszap) bekeverni, mivel ezek elôsegíthetik a patogén mikroorganizmusokkal való visszafertôzôdést. A kísérletek alapján az ATEVSZOLG Rt. eljárásával az állati eredetû hulladékokból elôállított komposztok fertôzésveszélye nem nagyobb, mint az istállótrágyából vagy szennyvíz iszapból elôállított komposztoké.

Bevezetés

A Magyarországon (a trágya és hígtrágya kivételével) évente keletkezô több, mint 300.000 tonna állati eredetû hulladék felhasználásának szabályait egyrészt 2004. május 1-tôl közvet-lenül a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabá-lyok megállapításáról szóló 1774/2002/EK rendelet, másrészt a 71/2003(VI.27.) FVM rendelet határozza meg. A rendeletek az ilyen típusú hulladékokat 3 osztályba sorolják és az osztályba sorolástól függôen elôírják kezelési és ártalmatlanítási módokat. A rendeletek elôírásait betartva Magyarországon az állati eredetû hulladékok kb.70-80 %-a hasznosítható. A hasznosítható mennyiség jelentôs része - a megfelelô kezelést követôen - állati takar-mány-alapanyagként „hobby” állatok eledelében felhasználható (a 3. osztályba sorolt hulladékok egy része). A fennmaradó közel 150 ezer tonna állati eredetû hulladékot (1. és 2. osztályba sorolt hulladékokat) tilos a hivatkozott jogszabályok értelmében állati vagy emberi fogyasztásra szánt termék alapanyagaként felhasználni. Ártalmatlanításuk kötele-zô, hasznosíthatóságuk korlátozottabb, mint a 3. osztályba sorolt állati hulladékoké. Az 1. osztályba sorolt állati eredetû hulladékokat (SRM – special risk material – veszélyes-ségû hulladékok) csak közvetett vagy közvetlen elégetéssel lehet ártalmatlanítani, míg a 2. osztályba sorolt állati eredetû hulladékok komposztálással vagy biogáz elôállítással is ártalmatlaníthatók, hasznosíthatók. A 2. osztályba tartozó fontosabb hulladékok (HRM-

high risk material): nem kérôdzô állatok tetemei, trágya, hígtrágya, gyomor- és béltartalom, a vágóhidak szennyvízkezelésekor összegyûjtött állati eredetû anyag, valamint a kereske-delmi okok miatt fel nem használt állati eredetû takarmány alapanyagok.A komposztálás javára dönt a gazdaságosság és a fennmaradó hulladék összetétele, ugyanis a hulladék nagy mennyiségben tartalmaz ballasztot, hamu anyagot, mely anyagok biogáz-üzemben nem hasznosulnak. Biogáz üzemben mindezek miatt az elôkezelt állati hulladék-nak csak egy része hasznosítható és fontos tény az is, hogy a maradék anyagot általában még komposztálni szükséges. A hazai állatállomány alakulását az 1988-89-es évektôl mos-tanáig vizsgálva azt gondolnánk, hogy az állati eredetû hulladékok mennyisége jelentôsen csökkent. Azonban az utóbbi években lassult az állatállomány csökkenésének tendenciája és a hazai húsfeldolgozó ipar a hiányzó állatmennyiséget külföldrôl pótolja, így az azok vágá-sa során keletkezô (elsôsorban takarmány-alapanyagnak nem hasznosítható) hulladékok hazánkban kerülnek ártalmatlanításra. A hazánkban alkalmazott szigorú állategészségügyi szabályok, a bevezetett HACCP rendszerek, a szennyvízkezelés területén tapasztalható szi-gorítások a fajlagos hulladékmennyiséget növelik, mely részben ellensúlyozza a hazai állat-állomány csökkenésébôl származó hulladék csökkenést (Kiss, 2004).Az állati eredetû hulladékok, mint potenciális fertôzô veszélyt jelentô anyagok különleges kezelési és ártalmatlanítási módot igényelnek, ami gazdaságilag ezeket a hulladékokat jelentôs költségtényezôvé emeli. Emiatt fertôzésveszélyük csökkentésével és a nagy szer-vesanyag-tartalom biológiai körfolyamatokba való visszajuttatásával foglalkozó technikák kutatása és fejlesztése támogatást élvez.

Komposztálást befolyásoló tényezôk

A komposztálás során több tényezôt is figyelembe kell venni a komposztálás folyamatainak opti-mális befolyásolása érdekében. Ezek közül az egyik legfontosabb a komposztálandó anyag össze-tétele. Az állati eredetû hulladékok összetétele: víztartalom, fehérje, zsír és hamu anyagok. A víztartalom a könnyen befolyásolható tényezôk közé tartozik. A hamu anyagok a kom-posztálás szempontjából semlegesek. A magas fehérjetartalom sem okoz problémát a komposztálás során, mivel egy könnyen hozzáférhetô, könnyen feltáródó és a mikrobák szempontjából ideális C/N arányt tartalmazó anyagról van szó. A fehérjék feltáródása általában problémamentesen végbemegy (Hegedûs et al, 1998).A nagy zsírtartalom nehezebben, lassabban táródik fel, mint a hulladékokat alkotó többi anyag. A komposztálódásért felelôs mikroorganizmusok a fehérjék lebontását követôen vagy azzal párhuzamosan nehezebben birkóznak meg a magas széntartalmú, nagy koncentrációban jelenlévô zsírral. A magas koncentrációban jelenlévô anyagok gátló tényezôként léphetnek fel a mikrobiális folyamatokban.

A fertôzô mikroorganizmusok visszaszorításaA komposztokban elôforduló mikroorganizmusok hasonlóak az állati eredetû hulladékok-ban megtalálható mikroorganizmusokhoz. Ennek oka a nagy szervesanyag-tartalom és a nyersanyag és termékpályák nagy arányú átfedése.A biogáz- vagy komposztáló telepre, esetleg állati hulladéktemetôbe kerülô, szerves trágyaként, talajjavítóként történô felhasználásra szánt elôkezelt állati hulladékok közvetlenül a hôkezelés után vett mintáiknak mentesnek kell lenniük a hôrezisztens kórokozó baktériumspóráktól (Clostridium perfringens nincs jelen a termékek 1 g-jában) [71/2003. (VI.27.) FVM rendelet].A 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet a termésnövelô anyagok engedélyezésérôl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról kimondja, hogy a komposzt kihelyezésének, forga-lomba hozatalának engedélyezése elôtt higiénés mikrobiológiai vizsgálatot kell végezni. Ennek során vizsgálják a higiénés mikrobiológiai állapotot, jellemezve a fekál coliform számmal, fekál streptococcus számmal, Salmonella sp. számmal, valamint a humán para-zita bélféreg pete szám meghatározásával. Talajhigiénés mikrobiológiai elôírásként a fekál coliform számot <10 sejt /g-ban határozza meg a rendelet.A komposztálás során nemcsak a szerves anyag átalakítása a cél, hanem a közegész-ségügyileg kifogástalan komposzt elôállítása is. A komposzt hômérsékletének talán leg-fontosabb hatása a higienizálás, hiszen a mezôgazdaságban, az élelmiszeriparban és a kommunális szférában keletkezô szerves hulladékok jelentôs része éppen fertôzôképes-sége miatt jelenthet veszélyforrást. A patogén szervezetek elpusztulásának legfontosabb garanciája a lebomlási szakaszban elért magas hômérséklet. Ez a hômérséklethatár 55 ºC, ha ezt nem éri el a komposzt egy bizonyos ideig, akkor a higienizálás nem zajlik le teljesen és ez komoly veszélyforrást jelent (Rain et al, 1999). A higienizálás során az emberi, állati patogének, paraziták, kártevôk, gyommagvak nem mind pusztulnak el, hiszen a komposzt nem steril, csak csökkent csíraszámú [23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet].A szennyvíziszap komposztálása során olyan jelenséget is megfigyeltek, hogy a hômér-séklet patogén mikroorganizmusok számára letális szintjének visszaesése után egyes pato-gén mikroorganizmusok visszaszaporodtak a komposztprizmában (Rain et al., 1999).Ez a jelenség több dolognak tudható be:1. A komposzt prizmában a hômérséklet nem érte el a kritikus 55 oC-ot, vagy ha elér-te azt, akkor maga a periódus nem volt elég hosszú: általában 3 napon keresztül 53 oC feletti hômérséklet már elöli a patogén szervezeteket (Rain et al, 1999).2. A komposztprizmában a nem megfelelô homogenizálás és technológiai körülmények következtében gócok maradnak, melyekben a patogén szervezetek átvészelhetik a magas

Cserháti Mátyás, Dr. Kriszt Balázs, Dr. Szoboszlay Sándor, Atzél Béla, Dr. Kiss Jenô és Morvai Balázs

Állati eredetû hulladékokból elôállított komposztok talajéletre gyakorolt hatása



hômérsékleti viszonyokat. A komposztálás során a hômérséklet hatására lecsökkent mik-roorganizmus populáció már nem képez természetes gátat a patogén, nem kívánatos mikroorganizmusok elszaporodásának. A komposztálás hibás kivitelezésekor a patogén mikroorganizmusok a kedvezô körülményeket és a szabad életteret kihasználva könnye-dén elszaporodhatnak, megjelenhetnek a komposztban (Shuval et al.,1991).3. Nem a komposztból történik a visszafertôzôdés, hanem valamilyen közvetítô szervezet útján (madarak, rágcsálók, rovarok, maga az ember).A komposztokban és az állati eredetû hulladékokban sok a közös kórokozó mikroorga-nizmus, ami a két anyag széles kapcsolódási pályájának tulajdonítható. A bennük talál-ható kórokozó mikroorganizmusokat a fertôzés kialakulásával kapcsolatos két tulajdon-ság alapján lehet osztályozni. Bizonyos baktériumok a környezeti hatásoknak ellenálló, nyugvó, aszexuális kitartó sej-tet, spórát hoznak létre. Amennyiben ezt a spórát az anyasejten belül hozzák létre endo-spóráról beszélünk. Az endospóra képzés általában akkor következik be, amikor az aktív növekedéshez szükséges tápanyag elfogy. Az endospóra rendkívül ellenálló hôvel, kiszára-dással, sugárzással és különbözô kémiai ágensekkel szemben egyaránt. Ellenállóképeségét a spóra burkában (cortex) lerakodó kálcium dipikolinátoknak, illetve a spóra dehidrált állapotának köszönheti. A spórák életképességüket évszázadokig, sôt évezredekig képe-sek megôrizni kedvezô környezetbe kerülve aktivizálódnak, kicsíráznak és újra vegetatív növekedésbe kezdenek. A spórát képzôk a veszélyesebbek, mivel a spóráiknak köszön-hetôen az extrém környezeti hatásoknak is ellenállnak, mint pl. a magas hômérséklet. A Clostridium nemzetség tagjainak vagy a Bacillus nemzetség bizonyos tagjainak spórái a 70-80 oC hômérsékletet 15 percen keresztül is átvészelik. A Bacillus substilis spóráinál megfigyeltek túlélést 100 °C-t elérô hôkezelést követôen (Minnich, 1979).A spórát nem képzô mikroorganizmusok, hô hatására úgy viselkednek, mint a többi sejt. A hô inaktiválja az enzimeiket, ha a hatás kellôen intenzív az enzimek teljesen mûködés-képtelenné válnak és a sejt (baktérium) elpusztul.A másik tulajdonsága a kórokozó szervezeteknek a patogenitás típusa. A patogén mikro-szervezeteket két csoportra oszthatjuk. Az elsô csoportba az obligált vagy nyilvánvalóan patogének tartoznak. Ezek a baktériumok mind az egészséges mind a legyengült immun-rendszerû személyekben képesek betegséget okozni. A másik csoport a fakultatív patogén mikroszervezeteket foglalja magába. Ezek a mikrobák csak legyengült immunrendszerrel rendelkezô egyedekben képesek betegséget kiváltani (pl. megégett, megsebesült, frissen operált, antibiotikum kezelés alatt álló stb. embereknél). Ilyen mikroszervezeteket, pl. az Acinetobacter, Aeromonas, Pseudomonas nemzetség tagjai között találunk.Az Amerikai Egyesült Államokban az embereknél tapasztalt ételmérgezések fô okozója a C. perfringens (Madigan et al., 1998). A Clostridium perfringens számra vonatkozóan az állategészségügyi jogszabály (71/2003.VI.27. FVM rendelet) ide vonatkozó részében az állati hulladékot feldolgozó üzemek kötelesek a hulladékot hôkezelési eljárással fertôtle-níteni majd az eljárást követôen azonnali mintavétellel megállapítani, hogy a hôkezelés során keletkezett termék megfelel-e a jogszabályban leírtaknak. A biogáz vagy komposz-táló telepre vagy állati hulladéktemetôbe küldött, vagy szervestrágyaként, talajjavítóként történô felhasználásra szánt feldolgozott állati hulladékok, közvetlenül hôkezelés után vett mintáinak menteseknek kell lenniük a hôrezisztens kórokozó baktériumspóráktól (Clostridium perfringens nincs jelen a termékek 1 g-jában). A fekál coliform baktériumok mint a komposztokban és a szennyvíz iszapokban a helyte-len kezelés következtében jellemzôen elôforduló fakultatív patogén baktériumai. Egy E. coli baktérium törzs exotoxinja révén az USA-ban 20 000 ételmérgezéses megbetegedést okoz évente (Madigan et al., 1998). Maguk a fekál coliform baktériumok indikátorai más patogén

mikroorganizmusoknak, mint például a Salmonella nemzetség tagjainak. A szennyvíziszapok mezôgazdasági kihelyezésekor végzett kísérletek során arra a megfigyelésre jutottak, hogy a fekál coliform baktériumok jelenléte korrelációt mutat a Salmonella törzsek jelenlétével (Gibbs et al.,1997). Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) a szennyvíziszap-ból elôállított komposztok esetében csak abban az esetben kér a Salmonella törzsekre vizs-gálatot, ha a fekál coliform szám meghaladja az 1000 CFU/ g-ot. Több kísérlet során meg-figyelték, hogy a Salmonnella törzsek hiányoztak azokból a komposztmintákból, amelyekben a fekál coliform szám kisebb volt, mint 1000 CFU/1g minta. Abban az esetben, ha a fekális coliform baktériumok száma meghaladja az 1000 CFU/ 1g minta elôfordulást, akkor már a Salmonellák jelenléte is biztosra vehetô (Roger, 1993).Pseudomonas aeruginosa baktérium egy ubikviter elterjedésû fakultatív patogén bakté-rium törzs, amelyet egyre nagyobb figyelem övez a tudományos életben. Az emberi környe-zetben közönségesen elôforduló fakultatív patogén baktérium és egyre növekvô szerepe van a kórházi kezelések alatt szerzett fertôzésekben: szepszisek, tüdôgyulladások, húgyúti megbetegedések, halálesetek. Megtalálható a házi szennyvízben, felszíni vizekben, fürdô-vizekben. Jól szaporodik magas (35-42 oC) hômérsékleten is, nem ritka a termálvizekben, mélyfúrású kutak vízében, hûtôvízben, desztillálókban. A Ps. aeruginosa infektív (fertôzô) csíraszáma alacsony, 102 küszöbértékû (Némedi, 1998), másrészt a Ps. aeruginosa nagyon hamar megtanulja a különbözô antibiotikumokkal, fertôtlenítôszerekkel szembeni rezisz-tenciát elsôsorban R-faktoros plazmidátvitellel (Madigen, 2000) és rendkívül ellenálló a számára kedvezôtlen egyéb környezeti hatásokkal szemben is.

Anyag és módszer

Kísérleteink során a magas zsírtartalmú, komposztálásra kerülô hulladékok a következôk voltak: vágóhídi hulladék, vágóhídi szennyvíziszap, húsliszt. Komposztok összetételét, a komposztálás idôtartamát és a szabadföldi kísérletekre való kihelyezéskori minôségét az 1. számú táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat: Az állati eredetû hulladék anyagból elôállított és a kísérletben alkalmazott komposztok adatai

Kísérlet jelölése

Komposzt összetételeKomposztálás idôtar-

tamaKomposzt minôsége

a kihelyezéskor

4.8.Vágóhídi komposzt +

szennyvíziszap-levegôztetés: 2 hónap

-érlelés: 10 hónap

Szagtalan, érett, aprómorzsás, jól homog-

enizálható

4.9. Húsliszt + szalma, (1:0,5)-levegôztetés: 6 hét-érlelés: nem történt

Bûzös, aprózottsága nem egyenletes, 10-20 cm-es

húslisztrögök

4.10. Húsliszt + szalma, (1:0,5)-levegôztetés: 6 hét


Bûzös, aprózottsága nem egyenletes,

10-20 cm-es rögök

4.11.Vágóhídi hulladék

(húsfôzet) + szalma-levegôztetés: 2 hónap


Bûzös, aprózottsága nem egyenletes, sok 10-20

cm-es rög

4.12.Húsliszt, komposztálás

nem történtkomposztálás nem

történtkomposztálás nem

történt

2. táblázat: Az elvégzett vizsgálatok metodikája

Vizsgálati cél Elvégzett vizsgálatok Vizsgálati módszerek A vizsgálatot végezte

Magas zsírtartalom hatásának megállapítása a talajra

Kvalitatív és kvantitatív zsírmegha-tározás

Diklórmetános extrakcióvalSoxhlet extraháló készülékkel HP 5890 típusú gázkromatográffal, mely közvetlen interfésszel kapcsolódik egy VG TRIO-2 típusú kvadrupol tömegspektrométerhez

BKÁE, Élelmiszertudományi Kar Élelmiszerminôsítô és Mûszeres Analitikai Laboratórium

Összes csíraszám meghatározása MSZ 21470/77-1988, szabványnak megfelelôen Környezeti Elemek Védelme Tanszék, Szent István Egyetem

Zsírbontó mikroorganizmusok számának meghatározása

Vajagaron történô hidrolízis detektálása Környezeti Elemek Védelme Tanszék, Szent István Egyetem

Talajélet aktivitás vizsgálata OXI-Top talaj-respirométerben*

DIN EN 29408/ISO9408/OECD

Környezeti Elemek Védelme Tanszék, Szent István Egyetem

Patogén és fakultatív patogén mikroorganizmu-sok számának alakulása a komposztálást követôen

Clostridium szám meghatározása MSZ EN 26461-2:1994, szabványnak megfelelôen Fôvárosi ÁNTSZ Környezetmikrobiológiai Laboratóriuma

Fekál coliform szám meghatározása MSZ ISO 9308-1:1993-as szabványnak megfelelôen Fôvárosi ÁNTSZ Környezetmikrobiológiai Laboratóriuma

Pseudomonas aeruginosa számának meghatározása

MSZ-21470/77-1988, és az MSZ 448/44-1990, szabványnak megfelelôen

Környezeti Elemek Védelme Tanszék, Szent István Egyetem

*OXI-Top talaj-respirométer. A mérés a mikroszervezetek oxigén fogyasztásán és az ezzel egyidejû szén-dioxid termelésén alapul. Zárt rendszerben a keletkezett szén-dioxid nátrium-hidroxid adszorbensben elnyelôdik, ezáltal a mérôedényben vákuum keletkezik. A nyomásváltozás egyenesen arányos a minta oxigénfogyasztásának válto-zásával. A mérôedényhez csatlakoztatott Oxi-Top-C típusú mérôfej rögzíti a nyomásváltozást. Erre alkalmas, OC 110 típusú kontrollerrel az adatok lehívhatók, táblázatban, diagramon ábrázolhatók



A komposztálás elôkészítéseként, elsô lépésben a 71/2003 FVM rendeletben elôírt és az ATEVSZOLG Rt. által technologizált és szabadalmaztatott fizikai-kémiai eljáráson ment keresz-tül a hulladék. Az 50 mm-es nagyságra darabolt/ôrölt hulladékot 133 oC-on, 3 bar nyomás alatt, 20 percen keresztül sterilezték. Az így kezelt állati eredetû hulladék a minôsítést köve-tôen már nem tartozik a veszélyes hulladékok közé. A következô lépésben a sterilezett anyagot sûrítik (víztartalmát csökkentik) a komposztálás számára elônyös adalékanyagok (pl. szalma) hozzákeverésével. A keletkezô komposztálási alap-anyag vizsgálatokkal és hatósági engedélyekkel dokumentáltan nem minôsül veszélyesnek, vagy fertôzônek. Egyes komposzt alapanyagokhoz sterilezésen át nem esett vágóhídi szenny-víziszapot is kevertek, így a szennyvíziszap csak a komposztálódás során fellépô hôhatáson esett át. A szennyvíziszap hozzáadásával a fertôzôdés veszélye ebben az esetben jelentôsen megnôtt. Maga a komposztálás intenzív levegô és nedvességszabályozó rendszerrel ellátott, polietilén fedésû prizmákban történt, így biztosítva a folyamat gyors lefolyását és a lebontási körülmények optimalizálását. A komposztálást egy utóérlelési periódus követte.A komposztálási eljárásban az érlelési szakasz hossza eltérô volt a különbözô prizmák esetében. A hulladék sterilezése, majd komposztálását követôen a kész komposztokat 50 t/ha és 200 t/ha-nak megfelelô dózisokban jutatták ki 2002. október 15-én a MTA TAKI ôrbottyáni kísérleti telepének 20 db szántóföldi kísérleti parcelláira. Kontrollként 4 db kezeletlen kísérleti parcellát állítottak be. A parcellák 5x 8 méteresek voltak. A parcel-lákat az évszaknak és a parcellákra vetni kívánt növényeknek megfelelôen mûvelték meg. A parcellák talajának mintázása a növények betakarítását követôen történt. A talajmintákat az agrokémiai gyakorlat elfogadott módszerével vették a kísérleti telep munkatársai. Ennek során egy-egy parcella nettó területén, 1 méteres szélsô sáv elha-gyásával, 15 ponton botfúróval a szántott rétegbôl (30 cm) talajmintát vettek, ami-bôl összekeverés, homogenizálás után átlagmintát képeztek. Az átlagmintákból 2 kg-ot mûanyag tasakokba csomagolva, hûtôtáskában a Szent István Egyetem Környezeti Elemek Védelme Tanszékére szállítottak. A talajmintákkal elvégzett vizsgálatokat a 2. táblázatban foglaltuk össze.

Eredmények és értékelés

A magas zsírtartalmú komposztadagok hatásának vizsgálata a talajéletreAz analitikai vizsgálatok alapján a kezelt parcellákról származó talajminták zsírtartalma a keze-letlen kontroll mintáktól nem tér el, sôt van ahol a kezeletlen kontroll talajminta zsírtartalma meghaladja a kezelt parcellákról származókét (3. táblázat). A hôkezelt magas zsírtartalmú állati eredetû hulladékból elôállított komposztokban az érési folyamatok során a magas zsír-tartalom (20% a kiindulási anyagban) lebomlott és átalakult, a mikroorganizmusok jótékony hatásának következtében.A gázkromatográfiás eredmények alátámasztják, hogy a magas zsírtartalom, mely jellemzô a feldolgozott állati eredetû hulladékra és az abból elôállított komposztokra - a kihelyezett kom-posztadagok szintén magas zsírtartalommal voltak jellemezhetôek (3.sz. táblázat) - a talajban a mikroorganizmusok által lejátszódó folyamatok következtében teljes mértékben lebontásra került. A zsírtartalom alakulása nyomon követhetô a 3.sz. táblázatban.

3. táblázat: A komposztok és a komposzttal kezelt talaj zsírtartalma %-ban szárazanyagra vetítve

Minta jelzése

A komposzt szá razanyag tartalma %-ban

A komposzt zsír tar talma%-ban

A komposzttal kezelt par-cella gázkromatográfi ás vizsgálattal megállapított zsírtartalma %-ban

Kezeletlen kontroll talajminták gáz kro ma-tográfi ás vizsgálattal megállapított zsír-tartalmának átlaga %-ban50 t/ha 200 t/ha

4.8 38,9 1,36 0,04 0,08 0,06

4.9 45,8 7,39 0,08 0,035 0,06

4.10 60 0,47 0,085 0,06 0,06

4.11 55,8 1,03 0,095 0,11 0,06

4.12 95 12,80 0,075 0,10 0,06

Az összes élô sejtszám esetében a kezelt parcellákból származó minták eredménye a kontroll mintáktól eltérô volt, egy nagyságrenddel meghaladta azokét (4.sz. táblázat). Ez valószínûleg a megnövekedett szervesanyag tartalomnak köszönhetô, mely a mikroorganizmusok számának emelkedését a talaj tulajdonságainak számukra kedvezôbbé tételével éri el.Az összes élô sejtszám vizsgálati eredményei egyértelmûen a talajélet intenzitásának megnö-vekedését jelzik a komposztadagokkal kezelt parcellákon.A zsírbontó mikroorganizmusok sejtszámának esetében is különbséget tapasztalunk. A keze-lések csak nagyságrenden belüli változást okoztak a kontroll minták és a komposztadagokkal kezelt minták zsírbontó sejtszáma között (4. táblázat), azonban a hozzáadott komposzt meny-nyiségének növelésével a zsírbontók számának növekedése megfigyelhetô volt. A kontroll min-ták zsírbontó sejtszámát csak néhány esetben haladja meg ez a növekedés. Ez arra utal, hogy

a komposzt anyagainak feldolgozásában az adott mikroba populáción belül olyan egyensúly alakul ki, amelyekben lényeges, de nem egyedüli szerepe van a zsírbontó szervezeteknek. Az összes élô sejtszámot és a zsírbontók számát tekintve viszont egyértelmûen kijelenthetô, hogy a talajéletre nézve semmilyen hátrányos hatása nincs a komposzttal való terhelésnek, sôt a komposztok stimuláló hatással vannak a mikrobáknak a szaporodására, anyagcseréjére.

4. táblázat: A magas zsírtartalom hatásának vizsgálati eredményei

Kezelés Minta jelzéseÖsszes

csíraszám (CFU*/g)

Összes zsírbontó csíraszám (CFU*/g)

**A parcella zsírtartalma

%-ban szárazanyagra

vetítve

OXI-TopBiológiai

aktivitás (hPa)

Kontroll 4.8 1/I 2,67 x 106 1,97 x 106 0,06 230,54.8 1/V 6,56 x 106 1,26 x 106 0,06 261,3

Kontroll 4.9 1/II 8,82 x 106 9,00 x 106 0,06 112,74.9 1/IV 9,40 x 106 8,23 x 106 0,06 194,7

50 t/ha 4.8 3/III 8,83 x 106 1,68 x 106 0,04 420,14.8 3/IV 1,07 x 107 5,62 x 106 0,04 368,9

200 t/ha 4.8 5/I 9,48 x 106 1,80 x 106 0,08 389,44.8 5/III 2,23 x 107 4,58 x 106 0,08 179,3

50 t/ha 4.9 3/II 1,97 x 107 2,83 x 106 0,08 230,54.9 3/III 1,57 x 107 1,52 x 106 0,08 189,6

200 t/ha 4.9 5/I 2,94 x 107 2,89 x 106 0,035 527,74.9 5/III 3,39 x 107 5,60 x 106 0,035 507,2

50 t/ha 4.10 3/III 7,13 x 107 5,9 x 106 0,085 548,24.10 3/IV 1,92 x 107 9,25 x 106 0,085 496,9

200 t/ha 4.10 5/I 2,386 x 107 7,06 x 106 0,06 563,54.10 5/II 3,30 x 107 5,76 x 106 0,06 481,6

50 t/ha 4.11 3/II 4,85 x 107 9,78 x 106 0,095 174,24.11 3/IV 1,47 x 107 2,36 x 106 0,095 450,8

200 t/ha 4.11 5/I 1,0 x 108 2,88 x 106 0,11 768,54.11 5/III 6,66 x 108 3,96 x 106 0,11 988,8

50 t/ha 4.12 3/II 3,52 x 107 1,65 x 106 0,075 123,04.12 3/IV 1,75 x 106 3,78 x 106 0,075 133,0

200 t/ha 4.12 5/I 8,50 x 106 6,1 x 106 0,10 338,14.12 5/III 5,93 x 106 5,06 x 106 0,10 450,8

*CFU= telepképzô egység**A komposzttal kezelt parcella gázkromatográfi ás vizsgálattal megállapított zsírtartalma %-ban

Ôrbottyáni kísérletbôl származó talajminták biológiai aktivitása

Kísérleti idô [h]

Hal

moz

ott

nyom

ásvá

ltozá

s [h

Pa]

Ôrbottyáni kísérletbôl származó talajminták biológiai aktivitása

Kísérleti idô [h]

Hal

moz

ott

nyom

ásvá

ltozá

s [h

Pa]

Ezt a megállapítást támasztják alá a talajok biológiai aktivitásának vizsgálati eredményei is. Az Oxi-Top talajrespirométerben a biológiai aktivitás vizsgálatnál a kontroll minták aktivitását a kezelt parcellákról származó minták aktivitása 50-100%-al felülmúlja. A kezelt területekrôl származó minták aktivitása markáns különbséget mutat a kontroll mintákhoz képest (4. számú táblázat). Az 50 t/ha komposzttal kezelt parcellákról származó minták a kontrollhoz képest 20-30%-al nagyobb aktivitást, a 200 t/ha komposzttal kezelt minták két-háromszoros aktivitást



mutattak (1. és 2. ábra). A biológiai aktivitást mérô vizsgálat eredményei egyértelmûen a talaj-élet intenzitásának megnövekedését jelzik a komposztadagokkal kezelt parcellákon. Az eljárás következtében a kísérleti parcellákban a talajélet intenzitása 50-100%-kal emel-kedett, köszönhetôen a humuszanyagokban szegény homoktalajba jutatott könnyen hozzá-férhetô szervesanyagnak (komposzt), valamint a komposzt magas zsírtartalmának feltárása sem jelentett problémát a mikroorganizmusok számára.Clostridium perfringens szám esetében csak a komposzttal kezelt talajmintáknál figyelhetô meg azok jelenléte. A komposztadagokkal kezelt kísérleti parcellákból származó talajminták-nál az esetek 50%-ában meghaladta a 71/2003. (VI.27.) FVM rendeletben elôírt az állati ere-detû hulladékok sterilezésére vonatkozó határértéket (0 CFU/ g). A 4.8. 3/IV számú mintánál 7 CFU /g, a 4.8. 5/I számú mintánál 6 CFU /g, a 4.8. 5/III számú mintánál pedig 19 CFU /g Clostridium perfringens számot kaptunk. A 4.8-as minták komposztját vágóhídi hulladékból és szennyvíziszapból állították elô, ezekben egyértelmû a clostridium perfringens szám emel-kedés a kontrollhoz illetve az egyéb kezelésekhez viszonyítva. A szennyvíziszap nem esett át a hôkezelési eljáráson, mint amin a vágóhídi hulladék kötelezôen végigment, így a sterile-zett komposzt alapanyagot újrafertôzte. A többi kezelt parcellákból származó mintáknál is megfigyelhetô a Clostridium perfringens jelenléte, de ezek alacsony 1-3 CFU /g Clostridium perfringens számot jelentenek. Ezek a parcellák rosszul komposztálódott félérett adagokkal kezelték. (5. sz. táblázat). Fekál coliform szám esetében a minták nem haladták meg a vonatkozó jogszabályokban meg-adott elôírásokat: A fekál coliform szám nem lehet több mint 10 CFU/1g talaj. A 4.11. 5/III-as és a kontroll 4.8.1/I-es mintákban volt 1 CFU/g feletti érték. A minták 80%-nál az elôfordu-lásuk <0,18 CFU/g-ot mutatott. (5. sz. táblázat)A Fôvárosi ÁNTSZ Környezetmikrobiológiai Laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok alap-ján a fekál coliform számmal kapcsolatban megállapítható, hogy a kontroll parcellák és a komposztadagokkal kezelt parcellák mintáiból származó eredmények nem mutatnak elté-rést. Sem a szennyvíziszapokra vonatkozó mûszaki irányelvben, sem a 8/2001. (I. 26.) FVM rendeletben megadott határértékeket a vizsgálatok eredményei nem haladják meg. Mind a hôkezelés, mind a komposztprizmában lezajló folyamatok a keletkezô komposzt sterilitását biztosítják a fekál coliform baktériumokkal és a spórát nem képzô patogén mikroorganizmu-sokkal szemben. A komposztkezelések nem jelentenek kockázatot a fekál coliform baktériu-mok terjesztésével kapcsolatban.Ps. aeruginosa számot vizsgálva megállapítható, hogy néhány komposzttal kezelt mintában tapasztaltuk elôfordulásukat. Az eredmények nem mutatnak különbséget a kihelyezett kom-poszt adag nagyságát illetôen (5. táblázat). A jelenlegi vizsgálatok alapján a kísérleti parcellák talajaiból visszatenyészthetô Ps. aeruginosa törzsek tulajdonságait összességében szemlélve nem jelentenek közegészségügyi kockázatot, mivel mindössze egyetlen olyan eset fordult elô, amikor az infektív csíraszámot (102 sejt) meghaladta a jelenlétük (103 sejt-4.8.5/III. minta) és a kérdéses talajminta komposzt alapanyagához itt is hôkezelésen át nem esett szennyvízisza-pot kevertek, amellyel az újrafertôzôdés esélye megnôtt.

5. táblázat: Az állati eredetû hulladék anyagból elôállított komposzt-tal kezelt kísérleti parcellákból származó talajminták Ps aeruginosa, Clostridium perfringens és fekál coliform száma

Kezelés Minta jelzésePs. aerugonosa szám (CFU/g)

Clostridium perfringens

szám (CFU/g)

Fekál coliform szám (CFU/g) Komposzt

összetételeHatárérték: 0 CFU/g

Határérték: <10 CFU/g

Kontroll 4.8 1/I 0 0 1,4/g

Kontroll4.8 1/IV 0 1 <0,18/g

Kontroll 4.9 1/II 0 0 <0,18/g4.9 1/IV 0 0 <0,18/g

50 t/ha 4.8 3/II 0 1 <0,18/g Vágóhídi hulladék +

szennyvíziszap

4.8 3/IV 0 7 <0,18/g

200t/ha 4.8 5/I 0 6 <0,18/g4.8 5/III 1000 19 <0,18/g

50t/ha 4.9 3/II 1 1 <0,18/g Húsliszt + szalma, érlelés nem történt,

húsliszt

4.9 3/III 0 0 <0,18/g

200t/ha4.9 5/I 1 1 <0,18/g4.9 5/III 10 1 <0,18/g

50 t/ha 4.10 3/III 0 0 <0,18/g Húsliszt + szalma, érlelés volt, húsliszt

4.10 3/IV 0 0 0,2/g

200 t/ha 4.10 5/I 0 0 0,2/g4.10 5/II 0 3 <0,18/g

50 t/ha 4.11 3/II 0 1 0,45/g Vágóhídi hulladék

(húsfôzet) + szalma, húsliszt

4.11 3/IV 1 0 0,83/g

200 t/ha4.11 5/I 0 1 <0,18/g4.11 5/III 1 2 1,4/g

50 t/ha 4.12 3/II 0 0 0,2/g

Húsliszt4.12 3/IV 0 0 0,45/g

200 t/ha 4.12 5/I 0 0 <0,18/g4.12 5/III 0 0 <0,18/g

Következtetések

A viszonylag magas zsírtartalmú komposztok (0,47-12,8 % zsírtartalom szárazanyagra vetít-ve) kihelyezése a talajéletre nincs gátló hatással. Bizonyítja ezt a komposztok zsírtartalmának lebomlása (4. sz. táblázat) és az Oxi-Top talajrespirációs rendszerben mérhetô intenzívebb talajélet aktivitás (4. sz. táblázat).Az állati eredetû hulladékok jogszabályban elôírt hôkezelése és a komposztálás során kialakuló hômérsékleti viszonyok biztosítják a patogén mikroorganizmusok visszaszorítását, a folyamat végén keletkezô komposzt megfelelô csíraszámát.A hôkezelésen átesett állati eredetû hulladékok visszafertôzôdését, nagy fertôzésveszélyt hor-dozó anyagokkal (pl. szennyvíziszap) történô összekeverését mindenképp kerülni kell. Az állati eredetû hulladékból elôállított komposzt nagy koncentrációban tartalmaz könnyen feltáródó szerves anyagot. A két hôkezelési folyamat (törvény által elôírt sterilezés, és a komposztkép-zôdés során fellépô hôképzôdés) következtében a lecsökkent mikroorganizmus populációk, és az elôbb említett nagy szervesanyag koncentráció teret engedhetnek az újrafertôzéssel bevitt patogén kórokozók elszaporodásának.Az állati eredetû hulladékból elôállított komposzt fertôzésveszélye a jogszabályban elôírtak betartása mellett nem nagyobb, mint az istállótrágyából vagy szennyvíziszapból elôállított komposztoknak.

Felhasznált irodalom

1. Gibbs R. A., Hu C. J., Ho G. E., Unkovich I. (1997): Regrowth of faecel coliforms and Salmonellae in stored biosolids and soil amended with biosolids. Water Science and Technology. 11-12.2. Hegedûs M., Schmidt J., Rafai P.(1998): Az állati eredetû melléktermékek kezelése, Mezôgazdasági Kiadó, Budapest, 256.p.3. Kiss J. (2004): Kutatási jelentés, , ATEVSZOLG Rt.4. Madigan, M. T. (2000): Prokaryotic Diversity: Bacteria. In: Brock Biology of Microorganisms. Edited by Madigan, M. T., J. M. Martinko and J. Parker. Ninth Edition. Prentice-Hall International, London, p. 453-544., 789-791., 986-988.p.5. Minnich J. H., (1979): The Rodale Guide to Composting, Rodale Press, Emmaus, Pa, USA, 315p.6. Némedi L., Jánossy L., Andrik P., Kádár M. (1998): Közegészségügyi környezetbakteriológia. In: Andrik et al., (1998): Környezetbakteriológia. 2. (bôvitett) kiadás, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 149-247.p.7. Rain M. Maier, Ian L. Pepper, Charles P. Gerba (1999): Environmental Microbiology, New York, Academic Press, 348 p., 530 p. 8. Roger T. H. (1993): The Practical Handbook of Compost Engineering, Lewis Press, Torrance, Ca, USA, 162-200.p9. Shuval H., Jodice R., Consiglo M., Spaggiarri G., Spigoni C. (1991): Control of enteric micro-organisms by aerobic-thermophilic co-composting of wastewater sludge and agro-industry wastes, Water Science Technology, 2.10. 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet, A termésnövelô anyagok engedélyezésérôl, tárolásáról, for-galmazásáról és felhasználásáról. Magyar Közlöny, Budapest, 2001/ 9., 458-523. p.11. 16/2001. (VII.18.) Köm. rendelet, A Hulladékok jegyzékérôl. Magyar Közlöny, Budapest, 2001/81., 5985-6012.p.12. 1774/2002/ EK Rendelet13. 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet, Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól, Magyar Közlöny, Budapest, 2001/ 75., 5830-5841.p.14. 23/2003. (XII.29.) KvvM rendelet, A biohulladék kezelésérôl és a komposztálás mûszaki követelményeirôl, Magyar Közlöny, Budapest, 2003/ 158., 13503-13509.p.15. MSZ 21470/77-1988 – Mikrobiológiai vizsgálatok 16. MSZ 448/44-1990 – Mikrobiológiai talajvizsgálatok.



ber of microbes resulting from compulsory heat treatment and the tempera-ture conditions during the composting process may lead to the re-infection of the compost with pathogenic microbes. The risk of infection from composts produced from waste of animal origin is no greater than that of produced from sewage sludge and animal manure. It is advisable to use this compost under crops not intended for direct human consumption (such as sunflower, sugar beet, etc.).

AcknowledgmentsThis research was part of the project entitled “Reuse and treatment of waste of animal origin” financed by the Ministry of Education (KMPF-0077/2000).

1. ProblémafelvetésA szennyvíziszapok stabilizálásának (könnyen bontható szerves anyag tartalom és fer-tôzôképesség csökkentése) biológiai módszereihez tartozik az anaerob (oxigén jelen-léte nélküli) rothasztás és a komposztálás (oxigén jelenlétében). A szennyvíziszapok anaerob eljárással történô kezelésének elônye, hogy a lebontás során biogáz képzô-dik, amely energiaforrásként hasznosítható. Így a fenntartható fejlôdés irányelveinek jobban megfelel, mint a komposztálás. Az anaerob kezelés hátránya azonban, hogy a stabilizált végtermék minôsége kedvezôtlenebb, további kezelés nélkül csak kor-látozottan hasznosítható (Juhász, 2002). A mezôgazdasági felhasználás elôsegítése érdekében, így általában további aerob utókezelést alkalmaznak.A szennyvíziszapok aerob kezeléssel, illetve komposztálással történô kezelésének elônye, hogy a lebontási folyamat viszonylag egyszerû, a végtermék minôsége ked-vezôbb és közvetlen mezôgazdasági felhasználásra alkalmas. Hátránya azonban, hogy a magasabb technológiai színvonalú, kisebb helyigényû megoldások alkalma-zása energiatermelés helyett energiafogyasztással jár (Epstein, 1997). Az anaerob és aerob eljárások elônyeinek együttes kihasználása céljából a tele-pülési szennyvíziszapok stabilizálása során a gyakorlatban egyre szélesebb körben használnak rothasztást követôen komposztálást. Ellentmondásként jelentkezik, hogy mindkét kezelési mód esetében a könnyen degradálható szerves anyag lebontása a célunk. Ez felveti a két kezelési lépcsô együttes alkalmazása esetén az anaerob és az aerob stabilizálás arányának optimalizálási kérdését, amely vizsgálata során különbözô kérdéseket kell mérlegelni. Komposztálásnál, ha nincs elegendô szerves anyag, akkor a lebontás során nem kelet-kezik elegendô hô, mely kihat a higienizációra, valamint a végtermék víztartalmára. Ebben az esetben a szén-tartalom pótlásáról kell gondoskodnunk, mely történhet egyéb szerves anyag tartalmú hulladék hozzáadásával, azonban ebben az esetben a komposzt mennyisége növekszik (Haug, 1986).Amennyiben a rothasztás és a komposztálás folyamata követi egymást, és lemon-dunk az iszapból nyerhetô magasabb biogáz-termelésrôl azt elegendô kevésbé kirothasztani. Feltételezésünk szerint ez esetben a komposztáláshoz magasabb szén-tartalom biztosítható, és a felszabaduló rothasztó kapacitás hasznosításával, például éttermi hulladékok bérrothasztásával kompenzálható a gáztermelés. A két kezelési módszer együttes optimalizálásának vizsgálatához nem találtunk infor-mációt sem a hazai, sem a külföldi szakirodalomban. Alapvetô kérdésként merül fel, hogy a különbözô mértékû anaerob stabilizálás miként hat ki az azt követô aerob degradálhatóságra. Olyan mérési módszer kidolgozását tûztük ki célul, amely lehetôvé teszi az anaerob elôkezelés hatásának számszerûsítését az aerob degradációra, vala-mint a különbözô mértékben anaerob úton elôkezelt szennyvíziszap aerob és anaerob

Rózsáné Szûcs Beatrix, Dr. Simon Miklós,Dr. Füleky György

Szennyvíziszap anaerob elôkezelé-sének hatása az aerob degradál-hatóságra

utókezelésének, degradálhatóságának összehasonlító értékelését. Reményeink szerint az általunk kidolgozott vizsgálati eljárás mérési eredményeinek feldolgozásával meg-alapozható a szekvenciális anaerob és aerob degradáció optimalizálása.

2. Anyagok és módszerek2.1. AnyagokA vizsgálatok során az anaerob elôkezeléshez oltóanyagként a kecskeméti szennyvíz-tisztító telep eleveniszapos tisztítási technológiájából származó víztelenített rothasz-tott iszapot, szubsztrátként víztelenített fölös iszapot használtunk. A rothasztott iszap folyékony, folyamatos üzemû 20 napos tartózkodási idejû reaktorból származott. Az aerob utókezelés során szerkezetjavítás céljából szalmát alkalmaztunk. Az iszapok és a szalma anyagjellemzôit az 1. táblázatban foglaltuk össze.

MintaSzárazanyag-tartalom (továbbiakban: sza)

[%]

Szervesanyag-tarta-lom (továbbiakban:

szea) [%]

Kémiai oxigén igény (továbbiakban: KOI )

[g . kg sza-1]

Rothasztott iszap (oltóanyag)

14,67 64,86 865

Fölös iszap (szub-sztrát)

11,28 80,16 972

Szalma (adalékan-yag)

82,54 94,41 614

1. táblázat: Felhasznált iszapok és szalma anyagjellemzôi

Az oltóanyag jellemzésére meghatároztuk annak stabilitását és metanogén aktivi-tását. Az 1. ábráról láthatjuk, hogy az oltóanyag nem volt stabil azt még 18%-ban tudtunk degradálni, amely szervesanyag-degradáció nagyrészt az elsô 10 napban jelentkezett.

DiscussionComposts with a relatively high fat content (0.47-12.8 % dry matter) have no inhibitory effect on soil life, as confirmed by the degradation of the fat content (Table 4) and the increase in the biological activity (oxygen consumption) of the soil recorded in the Oxi-Top soil respirator system (Table 4).The compulsory heat treatment of waste of animal origin and the tempera-ture conditions during the composting process resulted in a decrease in the number of pathogenic microbes.Mixing waste of animal origin, which has already been heat-treated, with high-risk non-sterilized waste such as sewage sludge, should be avoided. Composts produced from waste of animal origin contain a high concentration of easily degradable organic matter. This, together with the decreased num-

1. ábra: Oltóanyag anaerob és szalma aerob degradálhatósága az idô függvényében

Az oltóanyag metanogén aktivitása 0,0229 CH4-KOI . g szea iszap-1 . d –1, amely egy-ségnyi szerves anyag mennyiségû rothasztott szennyvíziszap egységnyi idôre vetített maximális metántermelését jelenti kémiai oxigénigényben (KOI) kifejezve.



az utóbbit a degradáció számítására használtunk. A különbözô tartózkodási idejû anaerob elôkezeléssel nyert iszapoknak meghatároztuk a degradáltsági fokát és a továbbiakban ezt a mérôszámot használtuk jelölésükre.Az aerob degradáció vizsgálatához a komposztálás laboratóriumi modellezésére kifejlesztett berendezést használtuk, amely gáz-analizátora kiszolgálta az anaerob vizsgálat metán mérésének igényét is (2. ábra). A berendezés segítségével a bioló-giai oxigénfogyasztás pillanatnyi értékét tudjuk meghatározni négy egyidejûleg pár-huzamosan üzemeltetett reaktorban. A vizsgálandó mintát egyenként 6 l térfogatú rozsdamentes acél anyagú reaktorba tettük, mely karima segítségével zárható le. A reaktorba kerülô anyag megtámasztását perforált lemez biztosítja.A bevezetett levegôt – szárító hatásának csökkentése érdekében – vízen átbubo-rékoltattuk, így nedvességgel telítettük. A lebontáshoz szükséges levegô vagy gáz-keverék a reaktor alján került bevezetésre, a lezáró fedélnél pedig kivezetésre, majd egy keringtetô szivattyú segítségével visszaforgatásra. A lebontáshoz szükséges oxi-gént légkompresszor biztosította. A reaktorok hôszigetelt szekrényben kerültek elhelyezésre, amelyek hômérséklet-sza-bályzókkal voltak ellátva. A szükséges hômérséklet a szekrényben elhelyezett elektro-mos hôsugárzók biztosították. A reaktorban lévô hômérsékletet ellenállás-hômérôvel mértük. A kísérlet során a reaktorok hômérsékletét minimum 50 °C-ra állítottuk be és a reaktorok hômérséklete nem haladta meg a 60 °C-ot.A reaktorból távozó levegô mágnesszelepeken keresztül került a biogáz-analizáló mûszerre. Mérés elôtt a gázt hûtôn és porszûrôn kondicionáltuk. Mértük a távozó gáz oxigéntartalmát, amely segítségével a levegôáram ismeretében a lebontás oxigénfo-gyasztását meghatároztuk. Egy reaktor mintázási periódusa negyed óra, így minden reaktor mérésre került óránként. A kísérleti berendezést számítógép segítségével folya-matirányító és adatgyûjtô szoftver vezérli, amely segítségével az oxigénkoncentráció tetszôleges szinten tartható a reaktorokban. Alacsony oxigénfogyasztás esetén a mini-mális gázáram biztosítása nitrogéngáz adagolásával történt. Vizsgálataink során 15% oxigénkoncentrációt tartottunk fenn az oxigénfogyasztás mértékétôl függetlenül. Az aerob degradációs tesztben a lebontás feltételeit optimalizáltuk, iszapok szerke-zetjavítása céljából szalmát adagoltunk oly módon, hogy egységnyi szárazanyagnyi mennyiségû iszaphoz 1,5 szárazanyag egy-ségnyi szalmát adtunk. A fenti iszap : szalma arányt korábbi kísér-leti eredmények fel-használásával határoz-tuk meg, mivel tapasz-talataink szerint ezen keverési arány esetén a szerkezet nem limi-tálja az oxigénfogyasz-tást (Simon, 1998). A szalma degradációjá-nak ismeretében az iszap-szalma keverék oxigénfogyasztásából levontuk a szalma oxi-génfogyasztását, így a degradációs teszt ered-ményei csak az iszapra vonatkoznak és össze-hasonlíthatóak az ana-erob degradációs teszt eredményeivel. A reaktorok nedves-ségtartalmát hetente ellenôriztük és pótol-tuk az elpárolgott vizet.

2.4. Anaerob és aerob degradáció számszerûsítése Az anaerob és aerob degradáció mértékét egyaránt a baktériumok által szubsztrát-ként elfogyasztott szerves anyag elbontásához szükséges oxigén mennyiségének a kezelésre kerülô anyag kémiai oxigénigényben (KOI) mért szervesanyag-tartalmához viszonyítva jellemeztük. Anaerob lebontás esetén a szubsztrátként szolgáló szerves anyagból metán képzôdik, amelynek KOI-ban kifejezett mennyisége megegyezik az eltávolított szerves anyag KOI-értékével (Lettinga and Hulshoff Pol, 1990). Az anaerob kezelés során eltávolított szerves anyag mennyiségét a termelôdô metán összegzett mennyiségének mérésével határoztuk meg az idô függvényében (T), ame-lyet átszámítottunk KOI-ra, figyelembe véve, hogy 1 Ndm3 metán 2,86 g CH4-KOI-nak

2. ábra: Az anaerob és aerob reaktorok mûkö-dési rajza

Meghatároztuk az aerob vizsgálathoz szerkezetjavító adalékként felhasznált szalma aerob degradálhatóságát a kezelési idô függvényében, amely értékeket a szenny-víziszap degradációjának értékelésnél figyelembe vettünk. A szalma degradációját mutatja az 1. ábra.

2.2. Anyagvizsgálati módszerekA minták szárazanyag és szervesanyag-tartalmát 105 °C és 650 °C hômérsékleten, tömegállandóságig történô szárítással illetve égetéssel határoztuk meg. Az iszapok kémiai oxigénigény értékének meghatározását az MSZ 21976-10:1982 számú szab-vány szerint végeztük.Az oltóanyag stabilitásának értékelésére degradálhatósági tesztet alkalmaztunk, amelyet víz hozzáadása nélkül 6 l össztérfogatú reaktorban végeztünk 30 °C hômér-sékleten. A termelôdô biogázt gázzacskóba gyûjtöttük, amelynek mennyiségét és metántartalmát napi gyakorisággal határoztuk meg.Az oltóanyag metanogén aktivitásának meghatározásához közömbösített ecetsavat használtunk szubsztrátként, a feltételeket optimalizáltuk mikroelemek adagolásával (BIOTECHNION, 1996), keveréssel és a hômérséklet 35 °C-ra történô szabályozásá-val. A termelôdô metán mennyiségét a 1,5 literes reaktorok fejterének nyomásvál-tozása alapján számítottuk. A termelôdô CO2 megkötésére NaOH peletet helyzetünk a reaktorok fejterébe. Metanogén aktivitás értéknek az összegzett metántermelési görbe legmeredekebb szakaszának iránytangensét vettük. Az iszap kémhatását pH 340i WTW gyártmányú kézi pH/mV-mérô mûszerrel ellen-ôriztük, amelyhez SenTix 41 típusú elektródot csatlakoztattunk.A szerkezetjavítási célt szolgáló szalma degradálhatóságát az aerob kísérlethez hasz-nált berendezés segítségével vizsgáltuk. A degradációs teszthez a feltételeket opti-malizáltuk, a szalmát vízzel telítettük, a C/N arányt NH4OH adagolásával optimali-záltuk, a reaktor hômérsékletét 50 °C-ra szabályoztuk. A termelôdô biogáz mennyiségét Schlumberger „A1” típusú vizes gázórával mértük. A keletkezô biogáz metántartalmát biogáz-analizátor (BINOS) segítségével határoz-tuk meg. A biogáz-analizátor kettôs hasznosítású volt, kiszolgálta mind az anaerob mind az aerob vizsgálatokat.Az aerob degradációs tesztekben az oxigénfogyasztás mértékét a levegôztetéshez fel-használt, távozó levegô oxigénkoncentrációjának mérésével határoztuk meg, amelyre az anaerob kísérletben is használt biogáz-analizátor szolgált.

2.3. A kísérletek beállítási körülményeiA kísérleti célkitûzéseink eléréséhez olyan különbözô mértékben rothasztott iszapok-ra volt szükségünk, amelyeknek ismerjük a degradáltsági mértékét. Szennyvíztisztító teleprôl ilyen iszapot nem tudtunk beszerezni, így laboratóriumi körülmények között állítottuk azt elô. A különbözô degradáltságú anaerob úton kezelt iszapokat félszá-raz, szakaszos üzemû kezeléssel állítottuk elô. A félszáraz anaerob kezelést egysze-rûsége és a technológiára jellemzô alacsony víztartalma miatt választottuk. Az így degradált iszap közvetlenül felhasználható volt a komposztálási vizsgálatokhoz, amely lehetôvé tette a víztelenítés és a tárolás, elkerülését, ami befolyásolta volna a szennyvíziszap minôségét.Az anaerob reaktor metántermelésének elôsegítése érdekében a fölös iszaphoz, mint szubsztráthoz oltóanyagként rothasztott szennyvíziszapot adtunk 1 : 1,25-ös keve-rési arányban, amely arányt az elôzetes kísérleteink során határoztunk meg (Szûcs és Simon, 2004). A fenti oltóanyagarány esetén, a korábbi kísérleti eredményeink alapján, nem kell a rendszer elsavanyodásával és az anaerob degradációs folyamat fékezésével számolnunk. A fölös iszap : rothasztott iszap keverékét 70 dm3 térfoga-tú rozsdamentes acél reaktorba tettünk. A lebontási folyamat elôsegítése érdekében a kezelés során keletkezô csurgalékvizet a reaktor alján összegyûjtöttük, majd szi-vattyú segítségével visszaforgattuk az iszap tetejére. A maximális tartózkodási idô-tartamot az alacsony szárazanyag-tartalmú mezofil iszaprothasztókra jellemzô szo-kásos idôtartamnál hosszabbra választottuk, mivel azonos degradáció eléréséhez a félszáraz, szakaszos üzemû kezelésnél hosszabb kezelési idôtartammal kell számol-nunk (Szûcs és Simon, 2004).A biogáz-analizátor kettôs hasznosításának céljából összekapcsolt anaerob – aerob kísérleti berendezés folyamatábráját mutatja a 2. ábra. Az anaerob reaktor bio-gáz-termelésének mintázása során az aerob reaktorokat elzáró szelepek segítsé-gével kiiktattuk a mérôkörbôl, majd a reaktor fejterében lévô biogázt az anaerob mérôkörön keresztül szivattyúval recirkuláltattuk a biogáz analizátoron keresztül a reaktorba. A gázkoncentráció állandósulása után mért koncentrációkat korrigáltuk a mûszertérfogattal.Az anaerob reaktor pH-mérését annak állandósulásáig naponta végeztük, majd abba-hagytuk, mert az eredmények nem tették indokolttá a folytatását. Az aerob degradációs vizsgálathoz 0 – 10 – 20 – 30 – 40 napos tartózkodási idô után vettünk ki anaerob módon részlegesen degradált iszapot. Referenciaként vizs-gáltuk az anaerob elôkezelésben oltóanyagként használt rothasztott iszap oxigén-fogyasztását is. Minden esetben meghatároztunk az aerob degradációs teszthez fel-használt anyagok száraz- és szervesanyag-tartalmát és KOI-értékét, amelyek közül



felel meg. A szerves anyag degradációjának mértékét az elôzôeknek megfelelôen az alábbi képlet szerint határoztuk meg:DT % = (CH4 KOIT / iszap KOI ) * 100Az aerob lebontást a biokémiai oxigénigénnyel (BOI) jellemeztük, amely oxigénmeny-nyiség a szerves anyag a mikroszervezetek közremûködésével történô lebontáshoz felhasznált összegzett oxigénfogyasztást adja meg az idô függvényében (T). A deg-radáció mértékét a kísérleti berendezéssel mért oxigénfogyasztás (BOI) ismeretében az alábbi képlet szerint számoltuk:DT % = (BOIT / iszap KOI ) * 100A szervesanyag-degradáció elôbbi számítási módjai lehetôvé teszik az anaerob és aerob degradáció mértékének összehasonlítását.

3. Eredmények és értékelésük3.1. Anaerob elôkezelés értékeléseA kísérlet elsô lépésében anaerob elôkezeléssel különbözô mértékben degradáló-dott szennyvíziszapokat állítottunk elô az aerob degradálhatóság vizsgálatához. Az elôkezeléssel elértük célunkat, mert az anaerob lebontás lejátszódott, az iszap-ból termelôdött biogáz metántartalma elérte a 70%-ot, a szennyvíziszap pH-érté-ke a vizsgálat teljes idôtartama alatt 7 fölött volt, tehát a reaktor elsavanyodásával nem kellett számolnunk. Az anaerob reaktorban lévô szennyvíziszap degradációját mutatja a 3. ábra. Az ábrán láthatjuk, hogy a vizsgálat végét jelentô 56. napig a szerves anyag 44,5 %-a degradálódott. Az aerob degradációhoz felhasznált iszapot a továbbiakban nem az elôkezelés idôtartamával, hanem a meghatározott degra-dáció mértékével jellemeztük, amely értékeket a 2. táblázatban foglaltunk össze. A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a 10 naponkénti mintavétel nem volt szerencsés választás, mivel az elsô 10 napban a szerves anyag 25%-a lebom-lott, így a vizsgálat kezdeti szakaszában a további vizsgálatok során a mintavétel gyakoriságát növelni kell.

radálódott, mint az elôkezeletlen iszap. Összességében elmondhatjuk, hogy anaerob degradáció után a szerves anyag lebontása, aerob körülmények között még tovább folytatható, és jelentôs mértékû aerob degradációt érhetünk el.

3. ábra: Anaerob elôkezelés hatása a szennyvíziszap degradációjára

Összehasonlítás érdekében a mérési eredményekre a biológiai folyamatokat leíró elsôrendû reakciókinteikai függvénykapcsolatot (Dt% = Dmax (1 – e-kt) illesztettük. A regresszió analízissel meghatározott Dmax és k értékeket a 3. táblázat tartalmazza.

Anaerob elôkezelés mértéke Dmax k

oltóanyag 47,64 0,078

0% anaerob elôkezelés 49,41 0,110

25,2% anaerob elôkezelés 47,27 0,060




3. táblázat: Regresszió analízis útján az elsôrendû reakciókinetikai egyen-letben szereplô paraméterekre meghatározott értékek

3.3. Anaerob és aerob degradáció összehasonlításaAz 5. ábra különbözô mértékben anaerob úton elôkezelt szennyvíziszap anaerob és aerob degradációjának mértékét mutatja az idô függvényében. Az ábráról láthat-juk, hogy minden esetben azonos tartózkodási idô esetén az aerob degradáció mér-téke nagyobb, mint az anaerob degradációé. A kimutatott különbség részben azzal magyarázható, hogy a félszáraz, szakaszos üzemû anaerob kezelés lassúbb, mint a folyékony, folyamatos üzemû kezelés (Szûcs-Simon, 2004).

Anaerob kezelés ideje Anaerob degradáció mértéke

0. nap 0%

10. nap 25,2%

20. nap 34,0%

30. nap 37,6%

40. nap 42,4%

2. táblázat: Az aerob degradálhatósági teszthez felhasznált iszapok anae-rob degradáltságának mértéke

3.2. Az aerob degradáció értékeléseA szennyvíziszapok oxigénfogyasztásából meghatároztuk a szerves anyag aerob deg-radációjának menetét az idô függvényében annak érdekében, hogy értékeljük a külön-bözô mértékben anaerob úton degradált szennyvíziszapok aerob degradálhatóságát, amelyet az 5. ábra mutat. Esetünkben a kezeletlen szennyvíziszap aerob degradál-hatósága 46%-os volt, mely közel állt a szennyvíziszapok átlagos aerob degradál-hatóságához (Haug, 1993). A 4. ábra alapján láthatjuk, hogy az anaerob elôkezelés mértéke befolyásolja az aerob degradációt. Minél nagyobb az anaerob degradáció mértéke, annál nagyobb a negatív hatás a további aerob degradálhatóságra. Aerob úton legnagyobb mértékben a stabilizálatlan, 0%-ban anaerob úton degradálódott anyag bomlott le, majd ezt követte az oltóanyagként alkalmazott rothasztott iszap. A 42,4%-ban anaerob úton degradált iszap aerob úton fele olyan mértékben deg-

4. ábra: Különbözô mértékben anaerob úton degradált iszapok aerob degradálhatóságának mértéke

5. ábra: Különbözô mértékben anaerob úton degradált iszapok aerob és anaerob kezeléssel elérhetô degradációja az idô függvényében



A degradáció pillanatnyi sebességének meghatározása céljából egytagú elsôrendû differenciálfüggvényeket illesztettünk a mérési pontokra, amelyekbôl meghatároztuk a Dmax és k értékeket (4. táblázat). A kezdeti, gyors degradációt a 3. napi degradációs sebességgel (v3d) , a szubsztrát csökkenést jelentô szakaszt a 20. napi degradációs sebességgel (v20d) jellemeztük, melyet a 4. táblázatban foglaltunk össze.

Számított para-méterek

Aerob kezelés Anaerob kezelés0% 25,2% 37,6% 0% 25,2% 37,6%

anaerob degradáció után anaerob degradáció utánDmax 49,41 47,57 45,27 37,92 14,60 8,618k 0,110 0,060 0,040 0,115 0,094 0,077v3d (D%/d) 3,905 2,369 1,627 3,093 1,033 0,527v20d (D%/d) 0,608 0,864 0,812 0,440 0,211 0,143

4. táblázat: Regresszió analízis útján az elsôrendû reakciókinetikai egyen-letben szereplô paraméterekre meghatározott értékek

A 4. táblázatból láthatjuk, hogy az idô függvényében a degradáció sebessége csök-ken, valamint az aerob degradáció sebessége a 3. és 20. napon lényegesen nagyobb, mint az anaerob degradációé. A degradáció pillanatnyi sebességeit összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a lebontás kezdeti szakaszában (3. nap) minél nagyobb az anaerob elôkezelés mértéke annál inkább csökken az egységnyi idô alatt elérhetô anaerob degradáció mértéke. Az aerob degradáció sebessége a 20. napon már jelen-tôsen nem változik az anaerob elôkezelés mértékének függvényében, azonban az anaerob degradáció sebessége tovább csökken. Ez azzal magyarázható, hogy aerob körülmények között a nehezebben bontható szerves anyagok (lignin és cellulóz) job-ban degradálhatók, mint anaerob viszonyok között (Angelidaki et al., 1999).Az anaerob és aerob degradáció közötti kapcsolat értékelése érdekében vizsgáltuk az anaerob degradáció függvényében az aerob degradáció értékeit ugyanazon kezelési idôtartamok esetében, melyet a 6. ábra mutat. Trendegyenest illesztettünk a mérési eredményekre azzal a céllal, hogy vizsgáljuk az aerob és anaerob kezelés kapcsola-tát és jellegét. Láthatjuk, hogy az anaerob kezelés mértékének növelésével változik a kapcsolat jellege az anaerob és aerob lebontás között a kezelés során. A könnyen bontható szerves anyag csökkenésével a maradék szerves anyag aerob úton köny-nyebben degradálható, mint anaerob úton. 34%-os anaerob degradáció után még jelentôs (akár 40%-os) aerob degradációt is elérhetünk. Ezt mutatja a pontokra illesztett trendegyenes is, melynek az iránytangense az elôkezelés mértékével egyre nô. Anaerob úton 42,4%-ig kirothasztott szennyvíziszap esetében az aerob degra-dáció mértéke, akár további 20%-kal is növelhetô, azonban anaerob degradációval már csak 2-3%-os szerves anyag csökkenést érhetünk el.

Megállapítottuk, hogy az anaerob elôkezelés alapvetôen meghatározza az aerob utó-kezelés folyamatát. A stabilizálatlan iszaphoz képest a 45,2% mértékben stabilizált iszap aerob degradálhatósága, optimalizált körülmények között kevesebb mint felére csökkent. Ez az eltérés a kezelés teljes idôtartamára megállapítható. Megállapítottuk, hogy az aerob degradáció hatékonyabb kezelést nyújtott a szenny-víziszap stabilizálásban, mint a száraz, szakaszos üzemû anaerob kezelés. Kimutattuk, hogy az elôkezelés során elért stabilizáció mértékétôl függôen növekszik az aerob degradálhatóság az anaerobhoz képest. Igazoltuk, hogy az azonos mértékig stabili-zált alapanyagra meghatározott további aerob és anaerob degradáció közötti kap-csolat változik az alapanyag degradáltságának függvényében. Az aerob/anaerob kezelés hatékonyságának viszonyszáma a kezeletlen anyaggal mért 1,19 értékrôl az elôkezelés növelésével 8,39-re növekedett.Mérési módszerünk és eredményeink kiindulásként szolgálhatnak a szekvenciális anaerob és aerob iszapstabilizálás optimalizálására. A módszer alkalmazásával más alapanyagok esetén is alapadatok szolgáltathatóak az optimalizálás vizsgálatához.

Felhasznált irodalom:1. Angelidaki I. and Ahring B. K. (1999): Methods for increasing the biogas poten-tial from the recalcitrant organic matter contentained in manure. In: Mata-Alvarez J. (ed.), II. International symposium on anaerobic digestion of solid waste (II ISAD-SW), Barcelona2. Biotechnion (1996): Wageningen Agricultural University, Department of Environmental Biotechnology, The Netherlands3. Epstein E. (1997): The science of composting, Technomic Publishing CompanyInc., Pennsylvania4. Haug R. T.(1986): Composting process design criteria, Part I. - Feed conditioning. BioCycle. 27. 8. 38.5. Haug, R. T. (1993): The Practical Handbook of Compost Engineering, CRC Press, Boca Raton6. Juhász E. (2002): Útmutató a települési szennyvíziszap telepi elôkezeléséhez, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezeti Elemek Védelmének Fôosztálya, Budapest7. Lettinga G. and Hulshoff Pol L. W. (1990): Basic aspects of anaerobic wastewa-ter treatment technology. in: Anaerobic reactor technology, International Course on Anaerobic Waste Water Treatment, Wageningen Agricultural University8. Simon, M. (1998): Szennyvíziszap komposztálásának laboratóriumi modellezése, Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyûlés, 1998. július 8-9.9. Szûcs B., Simon M. (2004): Szennyvíziszap stabilizálásának optimalizálására irányuló kísérletek az Eötvös József Fôiskola Mûszaki Fakultásán, V. Környezettudományi Tanácskozás – Vízminôség, Vízhasznosítás Tudományos Konferencia, Széchenyi István Egyetem Mûszaki Tudományi Kar, Építési és Környezetmérnöki Intézet, Környezetmérnöki Tanszék, Gyôr, 2004. november 5. 57-65. o.

6. ábra: Különbözô mértékben anaerob úton degradált iszapok aerob és anaerob utókezeléssel elérhetô degradációjának kapcsolata

A fenti eredményekbôl arra következtethetünk, hogy bizonyos mértékû degradáció felett változik a kapcsolat jellege, ami arra utal, hogy az aerob degradáció hatéko-nyabb lesz, mint az anaerob degradáció, ezért egy bizonyos degradáltsági szint után célszerû a lebontást aerob úton folytatni. Ha megnézzük a 25,2%-os anaerob elô-kezelés után az aerob és anaerob degradáció mértékét, akkor azt tapasztaljuk, hogy 31-34%-os degradációnál az aerob degradáció mértéke hirtelen növekszik az anae-rob degradációhoz képest. A fenti szakaszt a 6. ábrán nyilakkal jelöltük.

4. KövetkeztetésekA vizsgálat céljára kialakított kísérleti berendezés és mérési módszer alkalmas a szennyvíziszap anaerob és aerob stabilizációja közötti kapcsolat vizsgálatára. A száraz anaerob kezelés laboratóriumi körülmények között hatékonyan stabilizálta a szennyvíziszapot. Az anaerob degradáció mértéke 10 nap után 25,2% 40 nap után 42,4% volt.

Abstract

Nowadays more and more waste water treatment plants use sludge composting after anaerobic digestion as an aerobic post-treatment step. Both anaerobic and aerobic bacteria utilize the same degradable organic material in the sludge as a carbon source. It can be assumed, that the rate of anaerobic pre-treatment influ-ences the compostability. Our goal was to contribute to the optimization of the sequential anaerobic and aerobic treatment by investigating the effect of anaer-obic stabilization on the aerobic degradability of sludge. In our laboratory scale sequential anaerobic and aerobic experiments unstabilized, dewatered municipal waste water sludge and digested sludge were used. The degradation was cal-culated on the basis of comparing methane production expressed in COD in the anaerobic treatment or oxygen consumption during composting and the COD of untreated sludge. The effect of anaerobic pre-treatment on aerobic degradability was evaluated, which gives a good basis for the optimization of the combined anaerobic - aerobic sludge treatment. By implementing our experimental method data can be supplied incase of other raw materials as well to help investigate optimization of sequential anaerobic and aerobic treatments.


M B H M B T

agyarországon jelenleg évente mintegy 4,6 mil-lió tonna települési szi-lárd hulladék keletkezik.

Mértékadó mûszaki becslések szerint húsz éven belül ez várhatóan mintegy 5,8-6,0 millió tonnára nô. A másod-nyersanyagként hasznosítható alko-tók szelektív gyûjtési rendszereinek intenzív fejlesztése, valamint a bioló-giai hasznosítást biztosító technológi-ák (komposztálás, anaerob rothasztás) szélesebb körû alkalmazása ellenére az egyéb módon kezelendô maradék hul-ladék mennyisége a teljes keletkezô mennyiségnek várhatóan 60-65 szá-zaléka lesz.

Ahhoz, hogy a lerakásra kerülô hulla-dék a teljes keletkezô mennyiség 40-50 százalékára csökkenjen, nem kerülhetô el a vegyesen gyûjtött maradék hulla-dék energetikai hasznosítási arányának a jelenlegi 9 százalékról 25-30 százalék-

> OLESSÁK DÉNES, HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZAKÉRTÔ(FORRÁS: HULLADÉKSORS, 2007. MÁJUS)

Lerakás kontra égetés

Másodlagos tüzelô anyagok energetikai

hasznosítási lehetôségei

A lerakókba kerülô vegyesen gyûjtött (maradék) települési

szilárd hulladék aránya hosszú távon is csak az energetikai

hasznosítás elôtérbe helyezésével csökkenhet 50 százalék alá.

Ugyanakkor a hulladékból elôállított tüzelôanyag fûtôértékével

kapcsolatos elvárások, valamint az emissziós elôírások betartása

komoly forrásbevonást tesz szükségessé, amely csak a lerakási

költségek emelkedése esetén térülhet meg.

M

>


M B H M B T

ra növelése. Ennek szóba jöhetô mûsza-ki-technológiai lehetôségei:1. a maradék hulladék égetése hô hasz-nosítással hulladékégetô mûvekben,2. a maradék hulladék mechanikai-bio-lógiai elôkezelésével kinyert másodlagos szilárd tüzelôanyag égetése hô haszno-sítással hulladékégetô mûvekben,3. a maradék hulladék mechanikai-bio-lógiai elôkezelésével kinyert magas fûtô-értékû másodlagos szilárd tüzelôanyag égetése cementmûvekben, vagy szilárd fosszilis tüzelôanyagot égetô erômû-vekben.

Tekintettel arra, hogy hulladékból származó tüzelôanyagról van szó, a termikus hasznosítás során kötelezô az Európai Parlament és Tanács 2000/76/EK irányelvével összhangban lévô, a hulladékok égetésének mûszaki köve-telményeirôl, mûködési feltételeirôl és a hulladékégetés technológiai kibocsá-tási határértékeirôl szóló 3/2002.(II.22.) KöM rendelet követelményeinek és elô-írásainak betartása.

A hulladékégetô mûvekben történô energetikai hasznosítás – legyen az ha-gyományos, vegyes hulladékot égetô mû, vagy kifejezetten a másodlagos tü-zelôanyag égetésére tervezett hulladék-égetô mû – alkalmazásának alapvetô oka a világon mindenütt az, hogy egy-részt hosszútávon biztosított a tüzelôa-nyag feldolgozásának és a termelt hô-energiának a piaci háttere (ez szorosan összefügg a kommunális szolgáltatás biztonságával), másrészt a feldolgozan-dó tüzelôanyag minôségével szemben nincsenek különleges követelmények, szemben a cementipari, vagy erômûi hasznosítással. Az elsô mûszaki lehetô-ség tapasztalatai szerint egy tonna ve-gyes hulladék elégetésével átlagosan 300-350 kWh energia állítható elô.

A második mûszaki lehetôség alkal-mazásával a másodlagos tüzelôanyagot hasznosító égetô mû átlagosan 550-600 kWh fajlagos energiatermelést tud biz-tosítani. Ennek az árbevételben megmu-tatkozó elônye a folyamatosan emelke-dô energia árak mellett nyilvánvaló.

A hulladékégetô mûvekben történô energetikai hasznosítás során elônyben részesítik a mechanikai-biológiai elôke-zeléssel elôállított másodlagos tüzelô-anyagokat, a vegyes maradék hulladé-kokhoz képest lényegesen magasabb fûtôértékük (a vegyesen gyûjtött elô-

kezeletlen maradék hulladék jellemzôen 7,5-8 MJ/kg fûtôértékével szemben a mechanikai-biológiai elôkezelésbôl szár-mazó másodlagos tüzelôanyag legalább 12-14 MJ/kg fûtôértékû), valamint az átlagosan 10-12 százalék alá csökken-tett nedvességtartalmuk, és a keletkezô hamu mennyiségének – a bevitt meny-nyiség mintegy 20-25 százalékra – csök-kentése miatt.

A szelektív gyûjtés kiterjedt alkalma-zásával a maradék hulladék mennyisége és minôsége energetikai szempontból kedvezôtlenül változik, ezért a meglévô hulladékégetô mûvek számára is kifeje-zetten kedvezô mind energetikai, mind kapacitás kihasználás szempontjából a másodlagos tüzelôanyag hasznosítása. Nem elhanyagolható szempont továb-bá, hogy a mechanikai-biológiai elôke-zeléssel elôállított tüzelôanyag a vegyes maradék hulladéknál homogénebb és az elôkezelés során alkalmazott kikészí-téssel (tömörítés, bálázás, esetleg pelle-tizálás vagy brikettálás) könnyebben és olcsóbban szállítható, illetve az igények-nek megfelelôen hosszabb, rendszerint másfél–két évig is károsodás nélkül tá-rolható a felhasználásig.

A cementipari hasznosítás minôségi követelményei a mechanikai-biológiai kezeléssel elôállított másodlagos tüze-lôanyaggal szemben lényegesen szigo-rúbbak. Ez esetben az átvevôk részérôl minden esetben egyedi megállapodáso-kat kötnek, és az adott klinkergyártási technológia típusának, a felhasználó létesítmény technológiájának függvé-nyében határozzák meg az átvételi fel-tételeket. Ezek a feltételek alapvetôen a tüzelôanyag fûtôértékére, nedves-ség- és hamutartalmára, valamint ha-logén- (döntôen klór-) tartalmára, to-vábbá nehézfém-tartalmára vonatkoz-nak, de rendszerint kikötik a maximális szemcseméretet is.

A cementipari hasznosítás esetén megkövetelik, hogy a klórtartalom ne lépje túl a 0,5 százalékot, erôteljesen korlátozzák a nehézfém-tartalmat, és legalább 12-14 MJ/kg fûtôértéket (a kedvezô átvételi kondíciókat rendsze-rint 16-18 MJ/kg fûtôértékhez kötik) igényelnek. A hulladék égetése során a salakanyagok beépülnek a klinkerbe, ezért a salak elhelyezésérôl nem kell kü-lön gondoskodni. Általános tapasztalat szerint a klinker 5-10 százalék salakot

Dénes Olessák, waste management expert

Landfilling vs. incinerationEnergetic utilization of secondary fuels

The rate of deposited mixed (residual) communal solid waste may only be reduced below 50 percent by promot-ing utilization, even over the long term. However, requirements regarding the calorifi c value of fuels generated from wastes and emission requirements imply the need to apply extra resources that may only return if landfi ll deposit costs increase.

At the moment, approximately 4.6 million tons of communal solid waste is generated yearly in Hungary. Accord-ing to competent technical estimations, this amount is expected to rise to 5.8-6.0 million tons within the next 20 years. Despite the intensive development of collection systems for materials that may be used as secondary raw materials and the widespread use of biological technology for waste utilization (such as composting or anaerobic digestion) the amount of residual waste is estimated to be 60-65% of the total amount generated.In order to decrease the amount of waste deposited to 40-50% of total waste gener-ated, it is essential that the rate of the energetic utilization of mixed residual waste increases from the current 9 percent to 25-30 percent. The technological alternatives are:1. incineration of the residual waste with heat utilization in waste incineration plants;2. incineration of secondary solid fuels, generated by the mechanical-biological pre-treatment of the residual waste, with heat utilization in waste incineration plants, or;3. the incineration of secondary solid fuels with high calorifi c value generated by the mechanical-biological pre-treat-ment of the residual waste, with heat utilization taking place in cement plants or fossil power plants.Considering fuels generated from wastes, it is obligatory to abide by the require-ments of Decree no. 3/2002. (II.22.) on the technical and operational conditions and technological emission limits of waste incineration (Hungarian Ministry of Environment, corresponding to European Parliament and Council Guideline no. 2000/76/EC on thermal utilization).

>


képes minôségromlás nélkül megköt-ni. A salakösszetevôk, mint például a magnézium vagy némely nehézfém (pl. króm, nikkel, stb.) bizonyos koncentrá-ció felett károsan hatnak a klinkerbôl elôállított cement minôségére. A klo-rid-tartalom szintén károsan befolyásol-ja a klinker minôségét, ezért a cement klorid-tartalmát 0,1 százalékban maxi-malizálták. A klinkerkemence megen-gedhetô halogénterhelése gyakorlatilag a betáplált alkáli-és szulfát-mennyiség függvénye, egy adott klinkergyártási technológia esetén.

Az EU IPPC Intézete (European IPPC Bureau) által kidolgozott, és az Európai Bizottság által elfogadott, a cement-és mészgyártásra vonatkozó dokumentá-ció (BATref in the Cement and Lime Manufacturing Industries, March 2000, European Commission) rögzíti az alter-natív tüzelô- és alapanyagok alkalma-zására vonatkozó európai követelmé-nyeket és gyakorlatot. A másodlagos tüzelôanyagok felhasználási peremfel-tételeire, minôségi követelményeire az egyes tagállamok részletesebb köve-telményrendszere használatos (a Svájci Környezetvédelmi Erdôgazdálkodási és Tájvédelmi Ügynökség BUWAL listája, a Németország-i BGS: Güte- und Prüfbestimmungen für Sekundärbrenstoffe, RAL-GZ 724, Juli.2001., mely utóbbi a széntüzelé-

The basic reasons for using energetic uti-lization technologies worldwide in waste incineration plants (either traditional plants incinerating mixed waste or plants designed for burning secondary fuels) are the following: not only is the market background secured in the long term for the processing of fuel and generated heat (in close connection with the security of communal services) but also the lack of specifi c requirements for the quality of the used fuel contrasts with the more stringent requirements of the cement industry and power plants. Experience with the fi rst technical alternative (alternative number 1, above) shows that 300-350 kWh of energy can be generated by burning one ton of mixed waste. Using the second alternative, specifi c energy generation is 550-600 kWh on average in incineration plants burning secondary fuels. Considering increasing energy costs, the benefi t in income is obvious.During energetic utilization in incinera-tion plants, secondary fuels produced by mechanical-biological pre-treatment are preferred because of their higher calorifi c values compared to mixed residual wastes (usually 7,5-8 MJ/kg in case of mixed, residual waste without pre-treatment and 12-14 MJ/kg in case of secondary fuels generated by mechanical-biological pre-treatment), an average of 10-12 percent moisture content and lesser amount of generated ash (20-25% total weight).With the spread of selective waste col-lection, the quantity and quality of the mixed residual waste changed for the worse from the aspect of energy genera-tion, so the use of secondary fuels in exist-ing waste incineration plants is favourable both for energetic and capacity reasons. It is also important that fuels generated by mechanical-biological pre-treatment are more homogenous than mixed residual waste and, thanks to treatment methods (compaction, baling, or pelleting and briquetting in some cases), they are easier and cheaper to transport and can be stored for a longer time; usually up to 1.5-2 years (depending on need), without loss of quality.The quality requirements of the utiliza-tion of secondary fuels generated by mechanical-biological pre-treatment in cement plants are considerably stricter. In this case, individual agreements are signed for each supplier, laying down conditions of acceptability according to the type of clinker production technol-ogy and technology of the processing institution. These conditions basically deal with the calorifi c value, moisture, ash, halogen (mainly chlorine), and heavy metal content of the fuel often along with

„a másodlagos tüzelôa-

nyagot hasznosító égetô

mû átlagosan 550-600

kWh fajlagos energia-

termelést tud biztosítani.

Ennek az árbevételben

megmutatkozó elônye a

folyamatosan emelkedô

energia árak mellett nyil-

vánvaló.”

M B H M B T

A FELÚJÍTOTT RÁKOSPALOTAI HULLADÉKÉGETÔ / INCINERATION PLANT IN RÁKOSPALOTA

>


determination of maximum grain size. During utilization in the cement industry the maximum chlorine content is set at 0.5 percent, the concentration of heavy metals are also strictly limited, and at least 12-14MJ/kg of calorifi c value is required (calorifi c values of 16-18MJ/kg are favoured). When incinerating wastes, the slag becomes integrated into the clinker so deposition of slag does not have to be taken care of. In general, the clinker can comprise up to 5-10 percent of slag without impairing quality. Over a certain concentration, the components of the slag, such as magnesium or some heavy metals (chromium, nickel, etc.) have an adverse effect on the quality of the cement generated from the clinker. The chloride content also has an adverse effect on the quality of the clinker, so the maximum chloride-content of the cement is fi xed at 0.1%. The acceptable halogen load of the clinker oven largely depends on the alkaline and sulphate feed in the case of the given clinker production technology.Documentation on cement and lime pro-duction developed by the European IPPC Bureau and approved by the European Commission (BATref in the Cement and Lime Manufacturing Industries, March 2000, European Commission) sets the minimum European requirements and practice on the utilization of alternative fuels and raw materials. Regarding the boundary conditions and quality require-ments of using secondary fuels, member countries have their own, more detailed system of requirements (such as the BU-WAL Swiss Agency list for the Environ-ment, Forest and Landscape, or the Ger-man BGS: Güte-und Prüfbestimmungen für Sekunderbrenstoffe, RAL-GZ 724 of July 2001, which details the requirements for utilization in coal-based power plants). According to German experience, the ide-al rate of secondary fuels is 25-50 percent of the input of the thermal energy, under the condition that the average calorifi c value is at least 16-18 MJ/kg.When in use in coal-based power plants, the calorifi c value and the halogen and heavy metal content of the fuel are the most important parameters. The halogen content is important because of potential internal corrosion of coal-fi red boilers (chlorine-based high-temperature boiler corrosion). In order to meet environ-mental emission criteria, these power plants are usually equipped with fl ue-gas purifi cation equipment, similar to that also required at waste incineration plants. The preferred parameters for secondary fuels are calorifi c values of at least 16 MJ/kg, and a low halogen and heavy metal

sû erômûi hasznosítás követelményeire is vonatkozik). A német tapasztalatok szerint a cementmûvekben általában az ilyen másodlagos tüzelôanyag hasz-nosítására a betáplált hôenergia 25-50 százalékos arányában kerülhet sor, ha az anyag fûtôértéke átlagosan legalább 16-18 MJ/kg.

A széntüzelésû erômûvekben történô hasznosítás tekintetében döntô paramé-terek az anyag fûtôértéke, valamint ha-logén-és nehézfémtartalma. A halogén-tartalomnak különös jelentôsége van a széntüzelésû kazánok belsô korróziója szempontjából (klór okozta magas hô-mérsékletû kazánkorrózió). Az ilyen erô-mûveket rendszerint a hulladékégetô e-rômûveknél megkövetelt füstgáztisztító berendezésekkel kell pótlólag felszerelni a környezetvédelmi emissziós határérté-kek biztosítása érdekében. A fûtôérték szempontjából azokat a másodlagos tü-zelôanyagokat veszik át szívesen, ame-lyek fûtôértéke eléri a 16 MJ/kg érté-ket és halogén- és nehézfém-tartalom vonatkozásában sem okoznak gondot az erômû üzemeltetésében.

„A cementipari és az

erômûi hasznosítás tehát

igen szigorú minôségi

követelményeket támaszt

a települési szilárd

hulladékból mechanikai-

biológiai elôkezeléssel

elôállított másodlagos

tüzelôanyagokkal

szemben”

M B H M B T

A FELÚJÍTOTT RÁKOSPALOTAI HULLADÉKÉGETÔ / INCINERATION PLANT IN RÁKOSPALOTA

>


A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen tulajdonságú másodlagos tüzelô-anyagok felhasználható mennyisége a széntüzelésû erômû hôenergia bevite-lének 5-10 százalékát nem haladhatja meg, elkerülendô a korróziós és füst-gáztisztítási problémákat (német gya-korlati tapasztalatok).

A cementipari és az erômûi haszno-sítás tehát igen szigorú minôségi köve-telményeket támaszt a települési szi-lárd hulladékból mechanikai-biológiai elôkezeléssel elôállított másodlagos tü-zelôanyagokkal szemben, amely minô-ségi követelmények a legegyszerûbb és legolcsóbb kezelési technológiákkal - az országban tervezett eljárások ilyenek –, elég körülményesen, vagy egyáltalán nem teljesíthetôk. A megkívánt minôsé-gi követelmények garantált biztosítása csak jelentôs többlet ráfordítást igénylô elôkészítési, osztályozási mûveletek (pl.: nemvas-fémek, klórtartalmú mûanya-gok leválasztása, inert anyag tartalom redukálása, finomaprítási mûvelet be-iktatása) alkalmazásával természetesen megoldható, azonban mindenkor meg kell vizsgálni, hogy ezek a többletráfor-dítások a tüzelôanyag értékesítése során megtérülnek-e.

content not liable to endanger the opera-tion of the power plant.Experience shows that the amount of us-able secondary fuels with these parameters may not exceed 5-10 percent of the ther-mal energy input of the coal power plant, so that problems with corrosion and fl ue gas purifi cation can be avoided (ascer-tained from experience in Germany).In summary, the quality requirements of utilizing secondary fuels generated by the mechanical-biological pre-treatment of communal solid waste are strict. These quality requirements are either impossible or very hard to meet with the simplest and cheapest treatment technologies planned in the country. These quality requirements may only be met by using preparation and separation techniques (such as the separation of non-iron metals and plastics with chlorine content, reduc-tion of inert materials or fi ne grinding procedures) demanding signifi cant extra expenditure. These extra expenditures al-ways have to be weighed against potential income from selling the fuel.It is important to note that the mechani-cal-biological pre-treatment technologies of the planned regional systems do not include these supplemental technical ele-ments. However, the treatment of wastes collected from the production and insti-tutional sectors provide an opportunity to

M B H M B T

>A SPITTELAU-I HULLADÉKÉGETÔMÛ, BÉCS / INCINERATION PLANT IN VIENNA


use these wastes in the cement industry or in power plants but only at very low rates (5-10 percent, according to estimations). In the long term it should be noted that the current advantage of utilization in the cement industry and in power plants will decrease compared to the more lenient requirements in waste incineration plants. (EU negotiations for stricter regulations are already in preparation).Considering the above-mentioned aspects, a long-term strategy for the energetic utilization of wastes was developed by the end of last year, aiming to increase the rate of thermal utilization in Hungary to 30 percent by 2025, with scheduled implementation. The strategy details the construction of four regional incinera-tion plants that would be suitable for the utilization of secondary fuels produced by the mechanical-biological pre-treatment of communal waste, and a second one in Budapest using mixed residual waste. The program also takes into consideration the incineration capacity of the Matra Power Plant, as well as the utilization possi-bilities in cement plants. The estimated expenditure of the development program is 310 billion HUF.There are three alternatives to fi nance projects in incineration plants:1. Solely by EU and budget resources, which basically means a PPP BOT (build-operate-transfer) construction. In this case, the given operator takes care of planning, investment and operation while the targets and resources are provided by the state or the local municipality.2. Solely through private investment, when the government organizes competi-tive bidding for a concession (regarding the right to build the incineration plant) in the individual regions, with the winner fi nancing the building and operating of the incineration plant.3. In case of mixed fi nancing, the con-struction is basically a PPP DBFO (design-build-fi nance-operate) method, where private investors take care of investment, operation and fi nancing but the owner-ship remains with the public sector.It is of note that in the case of private investments, the entire system of Hungar-ian economic regulation needs to be revised, especially the policy regarding waste management fees, compensation for socially disabled and the introduction of a deposit fee.

(Source: Hulladéksors – The Hungarian Waste Management Magazine, May 2007.)

Megjegyzem, hogy a tervezett regi-onális rendszerekben megvalósítandó mechanikai-biológiai elôkezelési tech-nológiák ezeket a kiegészítô mûszaki elemeket nem tartalmazzák. A terme-lési és intézményi szférából begyûjtött hulladékok kezelése ugyanakkor mini-mális mennyiségben – becslések sze-rint legfeljebb 5-10 százalékos arányban – lehetôséget ad a cementipari és/vagy az erômûi energetikai hasznosításra. A késôbbiekben azzal is számolni kell, hogy csökken a légszennyezôanyag-ki-bocsátásban jelenleg még meglévô, a hulladékégetôknél enyhébb szabályo-zás által a cementipari és az erômûi hulladék hasznosítás számára biztosí-tott elôny. (Már megkezdôdött az EU-ban az elôkészítô munka a szabályozás szigorítására.)

Fenti szempontokat is figyelembe vé-ve került kidolgozásra az elmúlt év vé-gére egy olyan hosszú távú energetikai hasznosítási stratégia, amely 2025-re a hazai termikus hasznosítás arányát, idôben ütemezett megvalósítással, 30 százalékra tervezi növelni. A stratégia a települési hulladék mechanikai-bio-lógiai elôkezelésével elôállított másod-lagos tüzelôanyag hasznosítására al-kalmas négy regionális, és egy vegyes maradék hulladék hasznosítására szol-gáló második fôvárosi hulladékégetô mû létesítését irányozza elô, emellett számításba veszi elsôsorban a Mátrai Erômû együttégetési kapacitását, to-vábbá a hazai cementmûvek hasznosí-tási lehetôségeit is. A fejlesztési prog-ram becsült ráfordításigénye mintegy 310 milliárd forint.

Az égetômûves projektek finanszí-rozásának három variációja valósul-hat meg:

1. Tisztán EU-s és költségvetési forrás-ból, amely lényegében a PPP BOT (build-operate-transfer) konstrukciónak felel meg. Ekkor a kiválasztott üzemeltetô a tervezést, beruházást és az üzemeltetést végzi, míg a célokat és a forrásokat az állam/önkormányzat biztosítja.

2.Tisztán magán beruházás esetén a kormányzat koncessziós (az égetômû építési jogára vonatkozó) versenytárgya-lást hirdet az egyes régiókra, a verseny-tárgyalást megnyerô cég építi és finan-szírozza az adott régió égetô mûvének megépítését, illetve vállalja annak üze-meltetését.

„Fenti szempontokat is

figyelembe véve került

kidolgozásra az elmúlt év

végére egy olyan hosszú

távú energetikai hasz-

nosítási stratégia, amely

2025-re a hazai termikus

hasznosítás arányát, idô-

ben ütemezett megva-

lósítással, 30 százalékra

tervezi növelni.”

M B H M B T

3. Vegyes támogatási konstrukciós megoldás esetén a konstrukció lényegé-ben a PPP DBFO (design-build-finance-operate) megoldás valamilyen formáját jelenti, ahol a beruházási, mûködtetési és finanszírozási feladatot a magánbe-fektetô látja el, csupán a tulajdonjog marad a közszféránál.

Megjegyzendô, ha a magánbefekte-tés, illetve magán beruházási konstruk-ció megjelenik, a teljes hazai gazdasági szabályozás felülvizsgálatra szorul, kü-lönös tekintettel a hulladékkezelési díj-politikára, a szociálisan rászorulók díj-kompenzációjának támogatására és a lerakási díj bevezetésére. ■

>


– KO M P O S Z T M I N Ô S É G B I Z TO S Í T Á S M I N T M A R K E T I N G E S Z K Ö Z

N E M Z E T K Ö Z I I N T E R N A T I O N A L

z utóbbi 20 év során számos cég tett komoly és eredményes erô-feszítéseket annak érdekében,

hogy megnyissa a komposzt számára a szükséges piacokat. Szemben a töb-bi iparággal, a komposztipar nem csak a termékértékesítés során termel hasz-not, hanem a biohulladék kezelése foly-tán is. A komposzttermékek szelektíven gyûjtött biológiailag lebomló hulladékból

Komposzt elôállítás

biológiailag lebomló hulladékból

Németországban

> DR. STEFANIE S IEBERT ÉS DR. BERTRAM KEHRES, BUNDESGÜTEGEMEINSCHAFT KOMPOST E.V. (NÉMET KOMPOSZT MINÔSÉGBIZTOSÍTÁSI SZÖVETSÉG)

A

készülnek. Németországban a szelektív gyûjtési rendszer bevezetése óta a kom-posztipar a biohulladékok kezelésével sikeresen elérte a második helyet (a pa-pír/hullámpapír/karton mögött). A kom-posztiparnak, amely Németországban meghatározó mértékben a privát és ön-kormányzati hulladékipar irányítása alatt áll, jelentôs erôfeszítéseket kellett tennie annak érdekében, hogy elnyerje a vásár-lók bizalmát ezen másodlagos nyersa-nyagból nyert termékek iránt.

Komposzt minôségbiztosítás

E cél elérése érdekében a komposztter-melôk és a marketing cégek 1989-ben megalakították a Bundesgütgemeinschaft Kompost e.V.-t (BGK). Ez a Német Komposzt Minôségbiztosítási Szövetség, amely a komposztok és az anaerob er-jesztési maradékok minôségi ellenôrzésé-ért felelôs. Együttmûködve a jogi ható- >



Stefanie Siebert and Bertram Kehres, Bundesgütegemeinschaft Kompost e.V.

Compost from Biodegradable Waste in Germany – Quality Assurance of Compost as a Marketing Tool

During the last 20 years numerous companies have undertaken considerable and successful efforts in order to open necessary markets for compost. Contrary to other branches the compost industry is a branch which is not only profitable on account of product sales but also on the treatment of biowaste. Compost products are produced from separately collected biodegradable waste materials. Since the introduction of the separate collection system in Germany the composting industry was successful in reaching second place (behind paper/cardboard/ carton) with the treatment of biowastes. For the composting industry, which is predominantly organised by the private and municipal waste industry in Germany, it was necessary to undertake a lot of efforts to provide consumer confidence for these secondary waste derived products.

Quality Assurance of CompostIn order to achieve this target the producers of compost and marketing enterprises have founded in 1989 the Bundesgütgemeinschaft Kompost e.V. (BGK).This is the German Compost Quality Assurance Organisation, which is responsible for the control of compost and digestion products. In accordance?adjustment with legal authorities a quality standard with the RAL quality label, which is valid all over the Federal Republic of Germany and known by the consumers/customers, was established. The RAL institute for quality assurance and labelling as a national federation is the carrier of all the quality labels in Germany. In 1992 the RAL compost quality label (RAL-GZ 251) was announced in the “Bundesanzeiger” by the Federal Ministry of Economy and was registered as a trade mark in the

ságokkal létrehoztak egy minôségi szab-ványt, melyet a RAL minôségi védjegy jelez. A védjegy Németország egész te-rületén érvényes és jól ismert a fogyasz-tók/vásárlók körében. Németországban a szövetségi RAL minôségbiztosító és tanúsító intézet a kibocsátója az összes minôségi védjegynek. A RAL komposzt minôségi védjegyet (RAL-GZ 251) 1992-ben hirdette ki a Szövetségi Gazdasági Minisztérium a „Bundesanzeiger”-ben, és ekkor lett védjegyként bejegyezve a Német Szabadalmi Hivatalnál. A RAL minôségi védjegyek szabványosított és rendszeresen ellenôrzött terméket je-lölnek.

A fenti minôségi szabvány alapján a komposzt termelôk jelenleg a követke-zô komposzt termékeket állítják elô és értékesítik:

• Nyerskomposzt: rostált és higié-nikus anyag, amelyben a lebomlás folyamata még nem fejezôdött be, vagy az anyag még képes intenzív bomlásra. Trágyázásra és talajjaví-tásra használatos. A nyerskomposzt II. vagy III. érettségi fokú.

• Érett komposzt: higiéniai és bioló-giai szempontból stabilizált és rostált komposzt talajjavításra és trágyázás-ra. Érettségi foka IV. vagy V.

• Szubsztrát komposzt: speciális, é-rett komposzt csökkentett mennyisé-gû oldható növényi tápanyag- és ás-ványi só tartalommal, amely termesz-tô közegekbe keverve használatos.

2000-ben a BGK újabb termékekre ve-zetett be minôségbiztosítási rendszert, mégpedig az erjesztési maradék anya-gokra és a szennyvíziszap komposztra. A megújuló energiaforrások németországi támogatásának köszönhetôen az erjesz-tési maradék anyagok termékcsoportja még folyamatosan fejlôdik.

Jelenleg a Német Minôség biz to-sítási Rendszerben a BGK-nak a komposztokra és az erjesztési ma-radékanyagokra vonatkozóan a következô termékcsoportjai el-fogadottak:

• Komposztok minôségi véd-jegye (RAL-GZ 251)

• Erjesztési maradékanyagok minôségi védjegye (RAL-GZ 245)

• Megújuló növényi nyersanyagok er-jesztési maradékanyagainak minôsé-gi védjegye (RAL-GZ 246)

• Kiváló minôségû szennyvíziszap kom-posztok minôségi védjegye (RAL-GZ 258)

Az 1. ábra a Németországban ma használatos minôségi védjegyeket, vala-mint az azokkal rendelketô üzemek szá-mát mutatja be.

RAL-GZ 24562 üzem

RAL-GZ 246 5 üzem

RAL-GZ 251421 üzem

RAL-GZ 25813 üzem

1. ÁBRA: MINÔSÉGBIZTOSÍTÁSI VÉDJEGYEK NÉMETORSZÁGBAN 2007-BEN / QUALITY ASSURANCE LABELS IN GERMANY 2007

Jogi bejelentési kötelezettségek

Németországban a komposzt terméke-ket általában a másodlagos nyersanyag-ból készült trágyáknak vagy talajjavító szereknek megfelelô jelöléssel kell ellátni. Szintén vonatkozik rájuk a trágyákra vo-natkozó bejelentési kötelezettség.

A Biohulladék Rendelet (BioAbfV) defi-níciói a következô hulladéktípusokat ha-tározzák meg:

• Kezeletlen biohulladék• Aerob módon kezelt biohulladékok

(komposztok) és • Anaerob módon kezelt biohulladé-

kok (erjesztési maradékok).

>


German Patent Office. RAL-quality labels identify a standardised and regularly checked product.According to this quality standard, which was defined by the industrial parties involved, compost producers today are producing and selling the following compost products:• Fresh compost: a fractioned and hygienic

decomposed material that is still in a decomposition process or is able to decompose intensively. It is used for fertilization and soil improvement. Fresh compost corresponds to a decomposition degree II or III.

• Mature compost: hygienically and biologically stabilised and fractioned compost for soil improvement and fertilization. Mature compost has a decomposition degree IV or V.

• Substrate compost: is a special type of mature compost with limited contents of soluble plant nutrients and mineral salts, suitable as mixing component for growing media.

In the year 2000, an additional quality assurance system for digestion residuals and composted sewage sludge was introduced by BGK. Due to the promotion of renewable energy sources in German the product group of digestion residuals is still in development. Currently the following product groups are established in the German Quality Assurance System for compost and digestion products of BGK:• Quality assurance for compost (RAL-GZ

251)• Quality assurance for digestion products

(RAL-GZ 245)• Quality assurance for digestion products of

renewable vegetable raw materials (RAL-GZ 246)

• Quality assurance for high-class sewage sludge composts (RAL-GZ 258)

Legal declaration requirementsAs a rule, compost products must be labelled as secondary raw material fertilizers or soil improving agents in Germany. They are also subject to the Obligation of Declaration of the Fertilizer Ordinance.The definitions of the waste legal specifications of the Biowaste Ordinance (BioAbfV) are:• untreated biowaste• aerobically treated biowastes (composts)

and • anaerobically treated biowastes (digestion

products).

When the Biowaste Ordinance was legally adopted in 1998, arguments arose regarding whether composts fitting the specification should be defined as “products” or “wastes for recycling”.


Minôségbiztosítás rendszer alkalmazása nélkül:

Higiéniai szempontból ártalmatlan § 3

Nehézfém-tartalom § 4

Alkalmazási elôírások §§ 6, 7, 8

Talajvizsgálatok § 9

Hivatalos ellenôrzés §§ 3, 4

Felhasználás dokumentált bizonyítéka § 11

§§BioAbfV §§BioAbfV

Minôségbiztosítás rendszer alkalmazása esetén:

Higiéniai szempontból ártalmatlan § 3

Nehézfém-tartalom § 4

Alkalmazási elôírások § 6, 7, 8

2. ÁBRA: A MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS ELÔNYEI A NÉMET BIOHULLADÉK RENDELET SZEMPONTJÁBÓL (BIOABFV) / ADVANTAGES OF QUALITY ASSURANCE IN REGARD TO THE GERMAN BIOWASTE ORDINANCE (BIOABFV)

Amikor a Biohulladék Rendelet 1998-ban jogerôre emelkedett, komoly viták alakultak ki arról, hogy a komposztok a „termék” vagy „feldolgozandó hulla-dék” meghatározásnak felelnek-e meg.

A Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium kimondta, hogy a kom-posztok „hulladékok” és nem „termé-kek”. Ezen megállapítás ellenére a ren-deletet alkotó hatóság a Biohulladék Rendeletben olyan feltételeket teremtett a minôségbiztosított komposzt termékek számára, hogy a minôségi védjeggyel rendelkezô komposztok széles körben kezelhetôk termékként.

A minôségbiztosítási rendszerben részt vevô termelôk számos elônyben és elô-írások alóli mentességben részesülnek, ezeket foglalja össze a 2. ábra.

Hosszú távon mindazonáltal feltétle-nül szükséges a komposztipar számára, hogy minôségileg garantált termékei jo-gilag szintén szabadon értékesíthetô ter-mékekként legyenek elismerve. Csak így lehet biztonságosan kizárni a jogszabály-ban hulladékként meghatározott, való-jában azonban egyéb elsôdleges nyers-anyagokból gyártott termékekkel való versenybôl eredô megkülönböztetést és hátrányokat.

A komposztálás helyzete

A komposzt nyersanyagaként felhasz-nálható szelektíven gyûjtött biohulladé-kok mennyisége a következôképpen jel-lemezhetô:

„Hosszú távon mind-

azonáltal feltétlenül

szükséges a komposzti-

par számára, hogy minô-

ségileg garantált termé-

kei jogilag szintén

szabadon értékesíthetô

termékekként legyenek

elismerve.”

>



The Federal Ministry of Environment stated that composts are “wastes” and not “products”. Despite this statement, the Ordinance Authority prepared the field for quality assured compost products in the Biowaste Ordinance in such a way that composts with a quality label can be extensively treated and handled as products. There are several advantages and deregulations for producers participating in the quality assurance system as shown in figure 2.

In the long run, however, is it absolutely necessary for the compost industry that their quality-assured products are also legally qualified as free marketable products. Discrimination and disadvantages resulting from the competition with other products made from primary raw materials, which are legally determined as waste, can be safely excluded only in such a way.

The State of compostingThe amount of biowastes from separate collection which can be used as compost raw materials is characterised as follows:• Potential of biowastes that can be

collected separately (estimated) 10 - 12 Mill. t,

• Actual amount of biowastes being utilized for the time being (estimated) 6 - 8 Mill. t.

Around 70 % of the German composting and digestion plants have joined the voluntary quality assurance system for compost and digestion residuals of the German Compost Quality Assurance Organisation (BGK). These are the large and centralised plants and they account for 75 % of the total capacity for compost processing in Germany. The development from the years 1992 to 2006 of the amount of biodegradable waste

• Szelektíven gyûjthetô biohulladékok lehetséges mennyisége: 10–12 millió tonna (becsült érték),

• A jelenleg hasznosítható biohulla-dékok valós mennyisége: 6–8 millió tonna. (becsült érték)

A németországi komposztáló és bio-gáz elôállító telepek mintegy 70%-a csatlakozott önkéntesen a Német Komposzt Minôségbiztosítási Szövetség (BGK), komposztra és erjesztési maradék anyagokra vonatkozó minôségbiztosítá-si rendszeréhez. Ezek általában nagy és központosított üzemek, melyek a teljes németországi komposztgyártás kapaci-tásának a 75%-át teszik ki.

A 3. ábra a német BGK minôségbizto-sítási rendszerében lévô biológiailag le-bomló hulladék mennyiségének változá-sát mutatja 1992 és 2006 között.

A megtermelt komposzt termékek mennyi sége a nyersanyagmennyiségbôl kerül levezetésre. Számítások szerint a szer-ves anyagok lebomlása során bekövetke-zô nedvességtartalom csökkenés mintegy 50%-os tömegveszteséget eredményez.

Ennek megfelelôen:• A komposzt termékek maximálisan

elérhetô mennyisége: 5–6 millió ton-na (kihasználva a lehetôségeket, be-csült érték),

• A komposzt termékek jelenlegi mennyisége: 3,5–4 millió tonna (be-csült érték),

• Ennek megfelelôen a RAL minôsé-gi védjeggyel rendelkezô komposzt termékek mennyisége: 2,8–3 millió tonna (számított érték).

Komposztok piacszerkezete

A sokrétû alkalmazhatóság következté-ben a komposzt termékek meglehetô-sen eltérô területeken kerülnek felhasz-nálásra. A 4. ábra a 2006-os statisztikai adatok tükrében mutatja a RAL minôség-biztosított komposzt termékeinek piaci megoszlását.

A fent említet alkalmazási területek kö-zül a mezôgazdaság speciális helyzetben van. Németország teljes területének mint-egy 60%-án folyik mezôgazdasági ter-melés. A mûvelhetô területnek csak 1%-a látható el a jelenleg megtermelt kom-posztmennyiséggel. Ebbôl következôen a mezôgazdaság lehet a potenciális fel-vevôpiaca a komposztoknak és az egyéb másodlagos nyersanyagú trágyáknak. A

3. ÁBRA: A BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE NÉMETORSZÁGBAN 1992–2006 / DEVELOPMENT OF AMOUNT OF BIODEGRADABLE WASTE IN GERMANY FROM 1992–2006

>



in the quality assurance system of BGK in Germany is shown in figure 3.

The amount of produced compost products is derived from the input quantity. It is assumed that the decomposition of the organic substances and the loss of liquid during degradation results in a mass loss of approx. 50 %. Accordingly:• Maximum amount of compost products

(on utilizing the potential, estimated) 5 - 6 Mill. t,

• Actual amount of compost products for the time being (estimated) 3,5 - 4 Mill. t,

• Amount thereof of compost products with RAL quality label (gathered) 2,8 - 3 Mill. t.

Marketing structure of compostsOn account of their manifold applications, compost products are used in quite different fields. Statistical numbers of 2006 show marketing outlets for RAL quality assured compost products:

A special field of the above-mentioned application areas is agriculture. Approximately 60 % of the total area in Germany is used by agriculture. Just 1 % of the arable land could be served with the actually produced amount of compost. On account of this fact, agriculture seems a potent customer for the recycling of composts and other secondary raw material fertilizers. The plant nutrients contained in composts and other secondary raw material fertilizers like humus and alkaline material show that agricultural utilization is not just possible but furthermore absolutely useful. Agriculture as a competent consumer is not a current reality. This is because plant nutrients in the form of mineral fertilizers and farm manure are available in large amounts in Germany. Thus it is not necessary to use fertilizers from secondary raw materials for the moment. However, there are developments and good reasons for a growing appreciation of compost as a soil improving agent in agriculture. Not only the organic substances in compost but also the considerable contents of alkaline material (lime) make compost use in agriculture an increasingly popular and effective means for soil cultivation. As stated in the EU Soil strategy, the decline of organic matter in European soils, as well as soil degradation by erosion, are

komposztok és egyéb másodnyersanyagú trágyák, mint például a humusz és ásvá-nyi anyagok, növényi tápanyag tartalma azt mutatja, hogy a mezôgazdasági fel-használás nem csak hogy lehetséges, ha-nem kifejezetten hasznos is.

A mezôgazdasági felhasználás pilla-natnyilag nem jelentôs. Ez annak a tény-nek tulajdonítható, hogy a növényi táp-anyagok ásványi- és istállótrágya formá-jában nagy mennyiségben állnak rendel-kezésre, így a másodnyersanyagú trá-gyák használata jelenleg nem szükséges. Mindazonáltal vannak biztató fejlemé-nyek a komposztok talajjavító anyagként történô elismertségének növelésére a me-zôgazdaságban. A komposztok felhasz-nálása nem csak a szerves anyag, hanem jelentôs ásványi anyag (kalcium) tartal-muk miatt is egyre népszerûbb a mezô-gazdaságban. Amint azt az EU Bizottság Talajstratégiája is megállapítja, Európa ta-lajainak szervesanyag-csökkenése csak-úgy, mint a talaj erózió következtében tör-ténô leromlása egyre fenyegetôbbé válik. A probléma megoldására, vagyis a talajok tulajdonságainak javítására elismert mód-szer a jó minôségû, stabil szervesanyag-tartalmú komposztok felhasználása.

Az egyéb alkalmazási formák sokkal kedvezôbb piaci helyzetet mutatnak. Ezek a területek a mezôgazdasághoz vi-szonyítva jelentôsen kisebbek ugyan, de a piac szempontjából valós igénnyel ren-delkeznek, és a humusz, mint kiegészítô talajjavító anyag felhasználásának szük-ségességén alapulnak. Itt elsôsorban a kertészeti és a tájépítészeti, parkosítási felhasználást kell megemlítenünk.

Mezôgazdaság 49%

Tájépítész 15%

Kertészetek 10%

Hobbi kertészek 12%

Szubsztrátkomposzt 14%

4. ÁBRA: KOMPOSZTOK PIACSZERKEZETE 2006-BAN / MARKETING STRUCTURE FOR COMPOST IN 2006

„A németországi kom-

posztáló és biogáz elôál-

lító telepek mintegy

70%-a csatlakozott

önkéntesen a Német

Komposzt Minôség-

biztosítási Szövetség

(BGK), komposztra és

erjesztési maradék anya-

gokra vonatkozó minô-

ségbiztosítási rendszeré-

hez.”

>



becoming more and more of concern. To improve soil properties by using the stable organic matter of high quality composts is considered a good way to solve these problems. Other areas of application show a more favourable market situation. Those fields compared with agriculture have distinctly smaller areas. But they show real potential demand due to the market economy, based on the necessary use of humus which has to be bought as an additional means for soil improvement. In particular, the branch of horticulture and landscaping should be mentioned here

Aspects for further development of the compost industryThe further development of existing market potential, above all in the horticulture and landscaping branch, will lead to a balance in supply and demand and in the long run to a shortage of supply. The availability of a suitable product mix of qualitative highly classified compost products for regionally important target groups will lead together with the predicted shortage of supply to realistic and stable prices for such products. The main points for a satisfied customer are: • High quality and stability of the compost

product • A product guarantee (with proof of

ingredients and data for application)• A guarantee of supply of the desired

products (quality and quantities)• Success of applicationThe quality policy of the compost management and the German Quality Assurance Organisation (BGK) will succeed in setting a high quality standard in practical operation, together with the quality assurance and market positioning of the products under consideration of their technical and legal requirements.

Quality Assurance as a marketing toolSpecifications, standards or quality guidelines are indispensable for successful marketing of secondary products. Both producers and consumers demand a defined quality standard which is based on supply and demand. Furthermore, trade and consumers expect quality guarantees and independent quality controls because of the waste-specific origin of the compost raw material. The consumer demand for quality assured products has increased in the last ten years. This is reflected in the high amount of product quality labels of the food processing industry. According to this development the requirements for the quality of input materials for the foodstuff industry or for agricultural systems has increased. Experience has shown that without a well-established and acknowledged quality assurance system for compost products the market for waste-

A komposztipar további fejlôdésének helyzete

A már meglévô piaci lehetôségek to-vábbi növekedése, elsôsorban a kerté-szet és tájépítészet területén egyensúlyi helyzetet fog kialakítani a kereslet és a kínálat között, hosszú távon pedig vár-hatóan ellátási hiányt okoz majd. A he-lyileg fontos célcsoportok számára a jó minôségû komposzt termékek megfelelô termékskálájának elérhetôsége az ellátá-si hiánnyal párosulva reális és stabil árak kialakulásához fog vezetni.

A felhasználói elégedettség fô szem-pontjai a következôk:

• Stabil, jó minôségû komposzt • Termék garancia (igazolt összetevôk

és adagolási mennyiségek)• Garancia a kívánt termék ellátására,

minôségi és mennyiségi szempont-ból egyaránt

• Sikeres felhasználásA komposzt menedzsment minô-

ségpolitikája és a Német Komposzt Minôségbiztosítási Szövetség (BGK) a technikai és jogi igények figyelembe vé-telével egy magas szintû minôségi szab-ványt fog elérni a gyakorlati üzemelte-tésben csakúgy, mint a minôségbizto-sításban és a termékek piaci pozícioná-lásában.

A minôségbiztosítás, mint marketing eszköz

A részletes leírások, szabványok vagy minôségi irányelvek elengedhetetlenek a másodlagos termékek sikeres marke-tingjéhez. Mind a termelôk, mind a fel-használók igénylik a keresleten és kíná-laton alapuló meghatározott minôségi szabványt. Ráadásul a kereskedelem és a vásárlók elvárják a komposzt nyersa-nyagának minôségi garanciáit és a füg-getlen minôségi ellenôrzéseket is, an-nak hulladék-specifikus eredete miatt. A minôségbiztosított termékek iránti vásárlói igény jelentôsen megnöveke-dett az utóbbi tíz évben. Ezt tükrözi a nagy számú termék minôségi véd-jegy az élelmiszer-feldolgozó iparban. Ennek a fejlôdési iránynak megfelelô-en mind az élelmiszeriparban, mind a mezôgazdasági rendszerekben növek-szenek a felhasznált nyersanyagokkal szemben támasztott követelmények. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a komposzt termékekre vonatkozó jól felépített és elismert minôségbiztosí-tási rendszer hiányában a hulladék-ból elôállított termékek piaca csök-ken. Jelenleg számos növénytermészté-si rendszerben csak minôségbiztosított

KOMPOSZT ÉRETTSÉG VIZSGÁLATA DEWAR-EDÉNYBEN / COMPOST MATURITY EXAMINATION IN DEWAR VESSEL

>



Környezet- és Vízgazdálkodási Tervezô és Kivitelezô Kft.9700 Szombathely, Tulipán u. 1/A. Tel:94/508-650 Fax:94/508-648Mobil: 30/256-8140 E-mail: [email protected] www.solvex.hu

TISZTA MEGOLDÁSOK

CÉGINFORMÁCIÓ:Cégünk 1996 -ban alakult környezetvédelmi, vízgazdálkodási létesítmények tervezése és kivitelezése céljából.

Jelenleg az alábbi, országos hulladékgazdálkodási projektek elkészítésében veszünk részt:

• Nyugat - Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer

• Közép - Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer

• Mecsek - Dráva Hulladékgazdálkodási Program

TEVÉKENYSÉGÜNK:Komplex hulladékgazd. rendszerek tervezése:

• Hulladéklerakók• Hulladékválogató mûvek• Mechanikai-biológiai hulladékkezelô rendszerek,

hulladékátrakók• Hulladékudvarok, gyûjtôszigetek• Komposztálók• Veszélyes hulladékgyûjtôk stb.

Vízgazdálkodási létesítmények tervezése:• Víztározók• Revitalizációs tervek• Vízerôtelepek, halastavak• Árvízvédelmi tervek stb.

derived products will decrease. Today, in several cropping systems only quality assured compost products are allowed (for example in the sugar beet industry). Furthermore, in environmental risk areas (like water protection areas) the demand for controlled fertilizers and soil improvers plays an important role.In Germany we have achieved successfully that the certified compost products which fulfill the requirements of the EU regulation on organic farming (EU Regulation N0. 2092/91) are listed in the official organic input material list of the research institute for organic farming (FiBL e.V.). Finally, it can be stated that the development of the German composting branch shows that a quality assurance system is a successful tool with which to place and promote compost products on the market.

For further information: The German Quality Assurance Organisation (BGK) provides several brochures on the application of compost in different application fields (Organic fertilization in agriculture, Compost in Landscaping, etc.) and offers the Online-journal “H&K-aktuell”, which is published monthly on the website http://www.kompost.de.

komposzt alkalmazása engedélyezett (pl. a cukorrépa termesztés).

Ezen kívül az érzékeny természeti te-rületeken (mint például vízvédelmi te-rületek) az ellenôrzött trágyák és ta-lajjavító anyagok iránti igény is fontos szerepet játszik.

Németországban sikeresen elértük, hogy a minôsített komposzt termé-kek, melyek megfelelnek az EU bio-gazdálkodással kapcsolatos elôírásai-

nak (2092/91 számú EU Rendelet), szerepel-nek a Biogazdálkodási Kutatóintézet hivata-losan felhasználható anyagok listáján (FiBL e.V).

Végezetül megálla-pítható, hogy a német-országi komposztáló i-par fejlôdése azt mu-tatja, hogy a minôség-biztosítási rendszerek

alkalmazása a komposzt termékek piaci pozicionálásának sikeres eszköze.

További információ: A Német Komposzt Minôségbiztosítási Szövetség (BGK) számos kiadványt szolgáltat a komposztok különbözô felhasználási területen történô alkalmazásával kap-csolatosan (pl. Szerves tápanyag után-pótlás a mezôgazdaságban, Komposzt a tájépítészetben stb.) Ajánljuk továb-bá a „H&K-aktuell” online magazint, melynek havonta megjelenô számai elérhetôek a www.kompost.de web-oldalon. ■

IDE KÉNE VALAMI KÉPALÁÍRÁS / THE COMPOST-LIKE FRACTION MAY CONTAIN

SOME POLLUTANTS


Velence Lake Waste Management Ltd. Velence Lake Waste Management Ltd. was founded by the town of Gárdony and the township of Velence in 1997 to operate the waste disposal site in Velence.They carried out their original activity until 2000, then after the closing down of the waste disposal site in Velence, they performed minor municipal management and co-ordination duties until the end of the year 2004.There was a signifi cant change in the ownership of the Ltd. in the second half of 2004. At the same time preparations for the waste management activity of Lake Velence and its region were started. The majority of ownership is represented by the local governments of Lake Velence and region (municipal region); in addition, Vertikál Construction and Com-munal Services Corp. and SZÉKOM Corp. became owners by acting as professional investors. Since 1st January 2005, the Ltd. has been manag-ing the whole waste transport activity of the Lake Velence region with the guidance of the two professional investors and the local governments (representing the interests of the population), who have both contributed with signifi cant material and human resources. They ensure the professional waste treatment and transport from not only nearly 18 thousand properties but also that of the tourists’ visiting the region in summer (at times 300 thousand people daily).In addition to careful and professional waste trans-portation they place special emphasis on the selective collection and reuse of waste, thus signifi cantly reduc-ing the quantity of waste in the disposal site.

Velencei-taviHulladékgazdálkodási Kft.

A Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft-t 1997-ben Gárdony Város és Velence Nagyközség alapította a velencei szeméttelep üzemeltetésére.Az alapításkor meghatározott tevékenységét 2000-ig végezte, majd a velencei szeméttelep bezárását követôen 2004. év végéig kisebb tele-pülésüzemeltetési és koordinációs feladatokat látott el.

A Kft. tulajdonosi körében 2004. második felében jelentôs tulajdonos változás ment végbe, és ezzel egyidôben elkezdôdött a Velencei-tó térsé-ge hulladékgazdálkodási tevékenységének elôkészítése.

A Velencei-tó térségének (szolgáltatási terület) önkormányzatai alkotják a többségi tulajdont, emellett szakmai befektetôként a Vertikál Építôipari és Kommunális Szolgáltató Zrt. és a SZÉKOM Zrt. is tulajdonos lett.

A Kft. 2005 január 1-jétôl a két szakmai befektetô iránymutatásával és az önkormányzatok, mint a lakosság érdekeinek képviselôivel, valamint jelen-tôs eszközállománnyal és létszámmal a Velencei-tó vonzáskörzetének teljes hulladékszállítási tevékenységét végzi. Közel 18 ezer ingatlan, valamint nyá-ri idegenforgalmi szezonban idelátogatók – esetenként naponta 300 ezer ember – hulladékának szakszerû szállítását, kezelését biztosítja.

A körültekintô és szakszerû hulladékszállításon kívül nagy gondot fordít a hulladék szelektív gyûjtésére és újrahasznosítására, jelentôsen csökkent-ve ezzel a lerakóhelyre elhelyezendô hulladék mennyiségét.

A Velencei-tó térségében, mint kiemelt idegenforgalmi üdülôhelyen a Kft. a szolgáltatás teljes területén hulladékszigeteken keresztül biztosítja a hulladékok fajtánkénti gyûjtését, továbbá a lakosságnál keletkezett zöld-hulladék komposztálása a kommunális hulladéktól elkülönítetten, külön gyûjtéssel és szállítással teljes körûen megoldott.

A Velencei-tó térségének 9 települési önkormányzata tagja a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszernek, melyen keresztül biztosítottá válik a hosszú távú magas szintû szolgáltatás és korszerû hulladékgazdálkodás.

P R - C I K K P R A R T I C L E


A tagok a közös tevékeny-ség során az Európai Unió Kohéziós Alapjából igényel-hetô támogatással kívánják létrehozni az integrált hul-ladékgazdálkodási rendszert, valamint biztosítani az ehhez szükséges gazdasági, pénzü-gyi és jogi elôfeltételeket.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ál-tal az elôzô évben, illetve az idei évben meghirdetett köz-munkaprogramja tette lehetô-vé, hogy a Velencei-tó körü-li települések pályázhassanak parlagfû mentesítésre.

A Velencei-tavi Hul ladék-gazdálkodási Kft. közremû-

ködésével a Velencei-tó környékén immár második évben valósulhatnak meg olyan közmunka programok, amelyek a partmenti településeken a köztisztaság javításával, a csapadékvíz elvezetôk, és befolyók rendbetéte-lével, az illegális szemét és hulladéklerakók felszámolásával, parkosítással járulhatnak hozzá a tó és környezete tisztaságához, a turizmus fejlesztésé-hez. E programok keretében lehetôség nyílik a tó közvetlen környezetének parlagfû-mentesítésére is.

A közutak és gyalogjárók környékének megtisztításával, és a vasúti ke-resztezôdésekben a láthatóság javításával a balesetveszély csökken, a ta-

In the Lake Velence region - which is a tourist resort of high importance - the company ensures the collection of waste by type with the help of collect-ing islands throughout the whole service area. In addition, composting of green waste from individuals (separately from communal waste) is also dealt with by separate collection and transport. Nine local governments of the Lake Velence region are members of the Central-Danubian Regional Waste Management System which ensures long-term, high-quality service and modern waste management. Its members plan to establish an integrated waste management system and ensure the necessary eco-nomic, fi nancial and legal prerequisites with support from the EU Cohesion Fund. A communal labour project initiated by the Ministry of Social Affairs and Labour last and this year made it possible for the settlements of Lake Velence to apply for resources to assist in the elimination of ragweed. It is the second year there have been communal work projects carried out with the participation of Lake Velence Waste Management Ltd. in the Lake Velence region. These projects can contribute to the cleanliness of the lake and its environs and the de-velopment of tourism by improving public sanitation in the settlements, repairing rainwater drain-pipes and infl ow pipes, eliminating illegal waste disposal sites, and landscaping. These programs offer the opportunity to eliminate ragweed in the immediate surroundings of the lake. After cleaning the environs of roads and pavements


>


vat körülölelô vasútvonalak és köz-vetlen környezetük megtisztulhat. Összességében tehát komplex, part-menti településtisztasági program indul, ami nagymértékben elôsegíti az idegenforgalmi fogadókészség ja-vítását is. A programban elsôsorban a regisztrált álláskeresôk (munkanél-küliek) és aktív korú, rendszeres szo-ciális segélyben részesülôk juthatnak átmeneti munkaalkalomhoz.

A Kft. a program keretében 2007. május 21-tôl–november 21-ig a köz-munkásokat foglalkoztatja, elvégezi azok irányítását, az ezzel járó teljes adminisztrációs munkákat és a mun-káltatói feladatokat is ellátja.

A Kft. elôzô évi közmunkaprog-ramban végzett tevékenységét az önkormányzatok és a minisztérium is elismerte.

A fenti feladatokon kívül a Kft. aktívan közremûködik a Velencei-tó kör-nyéke településeinek üzemeltetésében, így feladatai közé tartozik:

1. egyéb konténeres hulladékszállítás külön megrendelés alapján,2. csónakkikötôk üzemeltetése,3. közvilágítás üzemeltetése, fenntartása,4. parkfenntartás és városüzemeltetési feladatok,5. intézmények üzemeltetése, szakipari felügyelete,6. hulladékgyûjtô és komposztáló edények, szelektív hulladékgyûjtést

elôsegítô eszközök (palackprés), komposzt, komposzttea önköltségi áron történô értékesítése.

A Kft. fô feladatának tekinti a környezet megóvását, védelmét, illetve a lakosság környezetvédelemmel kapcsolatos tájékoztatását és ösztönzését.

Akciókkal és kedvezményekkel segíti a hulladékok szelektív gyûjtését, illet-ve újrahasznosítását, saját pénzeszközeivel támogatja ezek beszerzését.

Szervezetén belül elôsegíti a komposztból elôállított termékek terjeszté-sét, értékesítését.

Bemutatók szervezésével az óvodákban, iskolákban elôsegíti a környe-

zettudatos nevelést.

ÓVJUK ÉS VÉDJÜK KÖRNYEZETÜNKET A JÖVÔNK ÉRDEKÉBEN!

and increasing visibility in railroad crossings, trans-port risks will decrease; railroads and their environs around the lake become more visible. On the whole, a complex waterside cleansing project is about to start, which will be highly benefi cial for developing tourism. In this program, mainly registered jobseekers (unemployed) and those under pensionable age and receiving regular social benefi t qualify to receive this temporary opportunity for employment.Between 21st May and 21st November 2007, within the scope of the program, the Ltd. provides employ-ment to communal labourers, supervises them, and performs related administrative jobs and employer’s tasks. The activity of the Ltd. carried out in the previous year’s communal works was acknowledged by both the local governments and the ministry. Besides the above-mentioned tasks the Ltd. actively takes part in the management of the settlements of Lake Velence and region; their tasks therefore include:1. ad-hoc waste transportation with containers, based on special orders;2. the management of landing-stages;3. the operation and maintenance of public lighting;4. the maintenance of parks and town management tasks;5. the operation and technical supervision of institu-tions, and;6. selling waste collecting and composting containers and appliances promoting selective waste collection (bottle press), compost and compost tea at cost price.The Ltd. considers its main task to be protecting and preserving the environment and encouraging and informing the population about issues connected to the protection of the environment. They assist in selective waste collection with reduc-tions and discounts and also contribute to purchases with their own fi nancial resources.Within their organisation they contribute to the distribution and sales of products made from compost. They promote the raising of environmental aware-ness by organizing presentations and exhibitions in schools and kindergartens.

PROTECT AND PRESERVE OUR ENVIRON-MENT FOR THE SAKE OF OUR FUTURE!


VELENCEI-TAVI HULLADÉK-GAZDÁLKODÁSI KFT.2481 VELENCE, TÓPART U. 26.Telephely: 2484 Agárd, Gárdonyi u. 34-38.Telefon: 22/579-185Fax: 22/579-186E-mail: [email protected]

Biohulladék Magazin • Negyedévente megjelenô szaklapKiadja/Published quarterly by: Profikomp Kft. Fôszerkesztô/Editor in chief: Bagi BeátaFelelôs kiadó/Publisher: Dr. Alexa LászlóFordítás/Translation: Válaszút Fordító IrodaTervezés és nyomdai elôkészítés/Design and layout: Stég Grafikai MûhelyNyomtatás/Printed by: Globál Kft. Hirdetési tarifák/Advertisements:Belsô borítók/Inside covers: 150 000 Ft Hátsó borító/Back cover: 190 000 Ft • 1/1 oldal: 95 000 Ft1/2 oldal: 60 000 FtSzerkesztôség/Editorial office: H–2101 Gödöllô, Pf. 330Telefon/fax: (+36) 28/422-880 • e-mail: [email protected]

bevezetÔ editorial tisztelt hölgyeim és uraim, kedves ... · a biohulladÉk magazin második...

Documents