bevezetés a földrajzba - 1. gyakorlat

BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése I.

1. gyakorlat - 2012.09.28. 1.oldal

FÖLDRAJZI ISMERETEK FEJLŐDÉSE

Földrajzi ismereteink két irányú fejlődésen keresztül mentek/nek végbe:

A környezet, melyre az ismeretek vonatkoznak térben egyre jobban tágult

Tények, ismeretek, összefüggések szaporodnak ugyanarról a területről

Oikümené (görög) – Az ismereteink körébe bevont környezet

Korábban minden kontinensen meg voltak az oikümenék, azonban a felfedezéseknek

köszönhetően ez egy nagy oikümenévé állt össze ma már ez nagyjából az egész földfelszínt

felöleli.

A TERMÉSZETI NÉPEK FÖLDRAJZI ISMERETEI

Ősközösségi társadalmak környezetismerete szűk oikümené

Általában mindenki ugyanahhoz ért, mint a többi tagja a társadalomnak

A megélhetés határait alig lépi túl, viszont azt nagyon alaposan ismerik

Sokkal pontosabb leírás arról a területről, amit ismernek

Pl.: Parry XIX. században – eszkimó nővel való találkozása eszkimó nő felrajzolja a

Melville-félsziget partvonalát több száz km hosszan

Természeti népek térképei nem mérésen, hanem becsléseken alapulnak

Pl.: Marshall-szk – bot-pálcikatérképek. Tuaregek: homok dombormű térkép

Pálcikatérkép

A térképek alapanyagait a

tengerparton találták: kagylók,

kókuszdiók, pálmalevél erezet és

vékony pálcikák. Csónakjaikkal egyik

szigetről a másikra utaztak és ebben

nagy segítséget nyújtottak ezek a

térképek: a hosszú pálcikák a

hullámtörések vonalait jelképezték és

a rájuk erősített kagylók a szigetek

helyét jelölték.



Megismert környezet nagysága függ az adott nép életformájától, az uralkodó gazdasági

ágazattól:

Zsákmányolásból élő népek – gyűjtögetés, vadászat, halászat nagy terület bejárása a

kis közösség eltartásához

Kapásgazdálkodó földművesek – ma a forró övi esőerdők területén élnek

gazdálkodásuk belterjesebb – kisebb terület nagyobb közösséget tart el

Nomád népek – nem valódi természeti népek gazdálkodásuk nagyobb területet

igényel (állatlegeltetés miatt) ezért oikümenéjük viszonylag nagy

Paleolitikum (őskőkorszak)

• (Homo habilis) "ügyes ember" : 2,5 millió évvel ezelőtt, kezdetleges

eszközkészítés, rendszeres gyűjtögetés, vadászat, halászat

• (Homo erectus) 2 millió év-100 000 év: a "felegyenesedett ember", bonyolultabb

eszközöket használt (szakóca), ismerte a tüzet

• neandervölgyi ősember (Homo sapiens neandertalensis) 400000-40 000 év,

hajítódárdával vadászott, ismerte a tűzgyújtást, halottait gödörbe fektette, mellé

fegyvereket és táplálékot tett a vallás és a művészet kezdetei

• (homo sapiens) 35 ezer évvel ezelőtt jelent meg az „értelmes ember”, Föld nagy részét

jégtakaró borítja, oltalmat nyújtó lakóhelyet, azaz barlangot keresnek

megtelepednek

• barlangokban kibontakozott az őskori művészet első barlangrajzok

Mezolitikum (középső-kőkorszak)

• -kb. i.e.15-10 000-től kb.i.e.9 000-ig: kőből pattintott szerszámok, vadász-halász

életmód, első háziállat a kutya illetve a kecske; agyagedény

• Mezolitikum kezdete Európában a Würm végén európai pleisztocén megafauna

(barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas mamut, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas

stb.) kihalása vadbőség megszűnése csökkent a vadászat

• fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott a földművelés és állattenyésztés

• mezolitikum emberei többnyire vándorló, helyenként félig meddig letelepedett

nagycsaládokban

Neolitikum (újkőkorszak, csiszolt kőkorszak)

• kb. Kr. e. 8 000 - 1 500-ig

• utolsó jégkorszak lezárult melegedő korszak

• fejlettebb életforma:első termelő foglalkozások földművelés, állattenyésztés,

fazekasság;

• családokban élnek, letelepedtek, dombtetőket választottak lakhelyül, falvakba

tömörültek

• monumentális sírhelyek, megalitikus építmények



Rézkor

• régészeti korszak, időbeli behatárolás eltérő, DK-Európában kb. 4 500-3 300 éve;

utána bronzkor, vaskor

• kialakult a fémolvasztás és fémmegmunkálás technikája, aranyból, ezüstből, rézből

készült tárgyak elsősorban díszítő és vallási célokat szolgáltak, hatalmat és

gazdagságot fejezték ki

• munkaeszközként és fegyverként a rezet és első ötvözeteit a kőeszközökkel együtt

alkalmazták

Chatal Hüyük

• 1961. mesterséges erőddomb feltárása a Kónyai-síkságon, domb több mint 1000 m

magas – ember alkotta város

• a város Kr.e. 7 200 - 7 100 között jött létre 2000 évvel az egyiptomi és a

mezopotámiai civilizációk kialakulása előtt ---- azóta több hasonló, egyidős

településre bukkantak, de alacsonyabb kulturális és technikai fejlettségűek

• 8-10 000 embernek adott otthont, 2000 éven át virágzott

• házak szinte azonos méretűek egyenlőségre alapuló ősközösségi társadalom

• utcák, bejárati ajtók, ablakok nem voltak, tetőn keresztül lehetett bejutni; 6x4 m-es

szoba, D-i része magtár

Çhatal Hüyük térképe

• 8000 éves

• 1963-ban fedezték fel

• épület falára vésték

• település ÉK-i részén két hegy, egyiket kitörő vulkánként ábrázolták

Stonehenge Kr. E. 2300 körül

• bonyolult csillagászati létesítmény

• téglalapjának rövid oldalai É-on a nyári napfordulói napfelkelte irányába, D-en a téli

napfordulói napnyugta irányába mutatnak

• hosszú oldalak a holdkeltének a 18,61 éves ciklus során adódó legdélibb pontja,

valamint a holdnyugta legészakibb pontja felé

• csak ezen a szélességi körön van így



Stonehenge

LEGRÉGEBBI ÖNTÖZŐ GAZDÁLKODÁSÚ TÁRSADALMAK FÖLDRAJZI

ISMERETEI

Általános jellemzés:

• Eljutnak az írástudásig földrajzi ismereteik tágabbak le tudják jegyezni

ismereteiket, tovább tudják adni a következő generációknak írás következtében

tudományágak kibontakozása (külön földrajztudomány még nincs) kiváltságos

réteg a birtokosa a tudásnak erős osztálytagolódás rabszolgarendszer kialakulása

• Az írástudásig eljutó társadalmak öntöző gazdálkodást folytattak

• Terület ahol előfordultak száraz éghajlat, sivatagi jelleg vagy igen száraz sztyepp

az öntözés folyókra vagy bővebb forrásokra támaszkodik forrás- ill. folyami

oázisok

• Népes és erős államok létrehozása nagy folyók mentén

Egyiptom – Nílus,

Mezopotámia – Tigris és Eufrátesz,

India – Indus és Gangesz,

Kína – Sárga-folyó (Huang-He) és Jangce,

Közép-Amerika (Mexikó területe),

Dél-Amerika – Peru és Bolívia területe

• Csillagászati tudományok megjelennek időszámítás céljából Nap-Hold

látszólagos mozgásából

• Fontos, mivel az öntözésen alapul a termés, így a folyók vízjárásának megállapítása

évszakok rendjének ismerete

• Földmérés területek pontos ismerete, birtokok számbavétele, áradások után újra

kitűzni a parcellákat térképkészítés állam adója a megművelt földre

földadóhoz telekkönyv kell, ahhoz pedig kataszteri térkép



Egyiptom

i.e. 4000-ben lép be az írásos történelembe

Kezdetekben az állam a Nílus mentén a deltától az első

katarakáig terjed (ma Asszuán – korábban Syene)

Későbbiekben terjed az oikümené és eléri a 4.

katarakát is.

Oikümené határai: É- Földközi-tenger, K- Vörös-

tenger, Földközi-tenger partvidéke (kapcsolat

Mezopotámiával és Kis-Ázsiával)

Említések Puntországról arany, drágakő,

elefántcsont és különleges növények miatt

Punt az ókori egyiptomi feljegyzésekből ismert távoli

vidék, ahová az egyiptomiak többször is indítottak

kereskedelmi expedíciót, a legkorábbi ismertet Szahuré

fáraó alatt, a legismertebbet pedig Hatsepszut fáraónő

uralkodásának 8. évében. Punt a Vörös-tenger

partján helyezkedett el, feltehetőleg a mai Szomália,

Dzsibuti vagy Eritrea területén. Az egyiptomiak

hívták ta-netjernek, azaz az isten országának is.

„ Punt fejedelme megérkezett és magával hozta az adót. Punt országának törzsfői megjelentek

és üdvözlésként meghajoltak, hogy fogadják a királynő katonáit. Dicsőítették és magasztalták

Amont, az istenek királyát. A hajókat teljesen megrakták Punt országának értékes

termékeivel... jó illatú gyantával és friss tömjénnel, nagy mennyiségű ébenfával,

elefántcsonttal... szemfestékkel és kutyafejű majmokkal és agarakkal, továbbá leopárdbőrrel

és bennszülöttekkel és gyermekeikkel... ” – Felirat Hatsepszut fáraónő halotti templomában.

Az ókori Egyiptomból csak egyetlen térkép maradt fenn, de

több szöveg is utal térképek létezésére.

A térképeket kőbe vésték, a hadsereg számára papirusz

másolatokat készítettek róluk, az egyetlen fennmaradt a

Torinói Múzeumban található, a torinói papirusz (kb. i.e.

1300).

A térkép egy aranybányát mutat a Vádi Allkali mentén.

A térképen jól felismerhetők az utak, és a hegyek.

Csillagászat, matematika magas fokú ismerete.



Egyiptomiak ismerték: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz

• bolygók a Föld körül keringenek, de Kr.e. 15. sz.

• tudták, hogy a Vénusz és a Merkúr a Nap körül kering

• nap-, víz-, és csillagórákkal mérték az időt

• iránykijelölésre réses irányzékokat, pálcákat és zsinórokat használtak

Világkép:

• Nap és Hold mozgásának változását az égi folyó (Tejút) áradásával magyarázták

• égboltot 36 dekkánra (csillagképre) osztottak

• piramisok tájolása hordoz(ott) csillagászati jelentést belsejükben lévő folyosókból az

év bizonyos szakaszaiban látszanak bizonyos csillagok

Mezopotámia

• Termelő erők hasonlóak Egyiptomhoz (folyók)

• Babiloni birodalom i.e. III. évezred

• Oikümenéjük határai: Kis-Ázsia területe, Földközi-tenger partvidéke (Szíria,

Palesztina, Ciprus, Egyiptom), Vörös-tenger – Arábia

• Csillagászati és földmérő tudományokban jelentős érdemek

• Térképeik agyagtáblába vésve ékírással ellátva

• Legrégebbi térkép: i.e. IX. századból Babilon városának alaprajza

• égitestek rendszeres megfigyelése változást feljegyezése

• Kr.e. 6. sz.-ban a két azonos holdfázis közötti időt egy másodpercen belüli

pontossággal adták meg

• csillagászati megfigyeléseiket többnyire hétemeletes lépcsőzetes toronytemplomokból

végezték

• megállapították a nap- és holdfogyatkozások ismétlődésének idejét

• hét "mozgó" égitestet ismertek: Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz

• sumérok a hatos, akkádok a tízes számrendszert használták összeolvadása

eredményeként hatvanas számrendszer

• fokok, az órák és percek egységekre bontása; kör felosztása 360 részre

• napot 12 részre osztották, később elterjedt a 24 egységes (órás) felosztás

• idő mérésére nap- és vízórákat alkalmaztak



Babilon világtérkép

• Kr. e. 6. sz. agyagtáblára vésve

• világ: akkori Mezopotámia és

környezete korong alakú

• térkép D felé tájolt, vagyis É a

térkép alsó részén van

• térképet az Eufrátesz folyó

átszeli, a Perzsa-öbölbe

torkollik

• Eufrátesz két oldalán fekvő

városokat körökkel ábrázoltak

Perzsia

• i.e. VI. századra már nem csak a mai Iránt öleli fel, kiterjed a birodalom egész

Mezopotámia területére

• Kürösz perzsa király birodalma eléri az Amu-darját és kapcsolatban áll

Északnyugat-Indiával

• Dareiosz perzsa király viselte az India uralkodója címet is

• Szkíták (mai Ukrajna déli részén éltek) elleni hadjárata jelentősen növeli az

oikümenéjüket Hadjáratuk útja: Boszporusz – Balkán-félsziget – Dunán átkelnek –

Don – Volga elérése

• Szkülax expedíciója: Indus folyó mentén, Dareiosz megbízásából

– Cél: találja meg hova ömlik az Indus

– Ok: krokodilok az Indusban és a Nílusban, ezért feltevés, hogy Nílus és Indus

kapcsolatban áll

– Az expedíció: 30 hónap Szkülax végighajózik az Induson – kijut az Indiai-

óceánra – Vörös-tenger bebizonyosodik, hogy nincs kapcsolat

• Sataszpész expedíciója:

– Cél: hajózza körül Afrikát (akkor Líbiának nevezték)

– Xerxész halálra ítélte és ezzel bízza meg

– Az expedíció: Földközi-tengeren indul Nyugatnak – kihajózik Gibraltáron –

partok mentén Dél felé



– Meddig jut, nem tudjuk, mert visszafordul (leírásában törpéket emleget)

Kongó-medence környékén élnek ma, tehát a mai Kamerun környékéig

juthatott

India

• Thar-sivatag öntöző gazdálkodása önállóan alakult ki

• sokszínű természeti környezet különböző gazdálkodású, fejlettségű, kultúrájú

közösségek folyamatos kapcsolat egymással: oikumenéjük felöleli az egész

félszigetet

• kapcsolat: Indonézia, Kína, Földközi-tenger, később Nagy Sándor hódításai ebben a

térségben

• tudományos ismereteket Védák (tudás) könyve tartalmazza

csillagászat: bolygók tanulmányozása, naptárkészítés

matematika: tízes helyérték rendszer

orvostudomány

• Sztrabón számol be az Indus áradásairól, településeket elsöprő árvizeiről

Kína

• Sárga-folyó környékéről indul a kínai kultúra terjeszkedése

• i.e. III. évezred „Jü kung” címmel 5 kötetes leírás Kína területéről

• Han dinasztia idejében térképészeti intézet működése

• Kifelé nehezen nyitnak (nagy falnak köszönhetően)

• i.e. II. század óta selyemút kialakulása Európa felé előtte Indiába vezet

• Selyemút: Kína – Tarim-medence – Taklamakán sivatag (É-D megkerülése) – Pamír-

hegység északi oldala – Zagrosz-hegység – Földközi-tenger partja

• Áru kézről-kézre halad Szir-darja és Amu-darja környékén a Jüecsi nép

megszakítja a forgalmat rajta



• I.e. II. században Csang Csien tábornok expedíciója a Jüecsi nép ellen leírás a

Jüecsi népről és hazafelé Indiáról

• i.sz. I.században majdnem létrejön a kapcsolat a rómaiakkal meghiúsul, mivel a

Kaszpi-tengernél élő „parthusok” lebeszélik a kínaiak átkelését a tengeren

Kínai csillagaszat

• legkorábbi emlék i.e. 9 századból való

• csillagképekre rendezték az égboltot

• fellelhető csillagászatukban a babiloni hatás, ami az ókori kereskedelmi útvonalakon

történő tudásanyag lassú áramlásának tudható be

• hatvanas beosztást alkalmazták (Babilon)

• egy év 366 napból állt;

• az égi Egyenlítő csillagait használták időmérésre

• i. e. 2137. okt.22. A kínai Hi és Ho elmulasztják egy napfogyatkozás észlelését, ezért a

császár kivégezteti őket

• i. e. 1100 Csu Kong kínai csillagász megméri az egyenlítő és az ekliptika hajlásszögét.

Eredménye: 23° 54' 02” !!!

• i. e. 355 körül a kínaiak elkészítik az első csillagkatalógust

• i. sz. 85 Kínában naptárreformot vezetnek be, amely szerint egy szinodikus hónap 29

napból áll két egymást követő telihold vagy újhold között eltelt idő: 29,53 nap, vagyis

29 nap 12 óra 44 perc 3 másodperc

• i.sz. 120 körül A kínai Csang-Heng kimondja, hogy a Világmindenség térben és

időben is végtelen

A kínai világkép

• az égboltot nyolc oszlop tartja - egyik megroskadt - nem a zenitben van az égbolt

forgása az ekliptika ferdeségére is magyarázatul szolgált

• napfogyatkozásokat mitológiájuk alapján értelmezték - Napot ilyenkor egy sárkány

vagy sárkányok kebelezik be

Fönícia

• Libanon térségében kezd kibontakozni a föníciai kultúra

• Mezopotámiai kultúra hatásai érződnek

• Kitűnő hajós nép, kereskedés, gyarmatosítás szigetszerűen, magányos

kereskedővárosok alapítása

• Ie. XV. Században föníciai gyarmatok a Földközi-tenger keleti partvidékén, Cipruson,

Kelet-Ázsia déli partvidéke, Égei-tenger partvidéke

• Görögök térnyerése következtében áttolódik a föníciai térhódítás nyugatra

• i.e. XII. században átlépik a Gibraltári-szorost (HERKULES-Oszlopai)

• Kijutnak Atlanti-óceánra D-i irányba Felső-Guineai partok, É-i irányba Brit-

szigetek (Cornwall félsziget ón bányászat

• Borostyánkövet is szállítanak vagy Dánia vagy Balti-tenger környékéről

• Nékó egyiptomi király megbízza a föníciaiakat Afrika körülhajózására i.e. 600. körül

Vörös-tenger – keleti partok mentén Dél felé – majd megkerülve jutnak vissza (ez

nem biztos)

• Hérodotosz hitetlenkedve fogadja azt, hogy a Nap ellenkező irányból süt

bizonyíték arra, hogy délebbre jártak, mint a Ráktérítő



• Türosz király, Salamonnal együtt expedíciót szervez Ofír-ország felkutatására

pontos ismeretek nincsenek Ofír-ról, Elő-India?Ceylon?Arábia?

Ofír vagy Ophir egy bibliai helyszín, valószínűleg kikötő, ahonnan Salamon király

háromévente különféle árucikkeket (aranyat, elefántcsontot, pávákat, fűszereket, szantálfát,

drágaköveket és majmokat) hozatott. Ofír pontos helyét nem adja meg az Ószövetség, így a

tudósok az említett áruk származási helye és a körülbelüli távolság (a hajók három év alatt

tették meg az utat oda-vissza) alapján próbálták meg azonosítani a helyszínt. A Biblia görög

fordítói Ofírt Sophir néven említik, ami India kopt neve, de felmerült az is, hogy esetleg

Északkelet-Afrikában vagy az Arab-félsziget délkeleti részén kell keresni Ofírt, és olyan

kutatók is akadtak, akik szerint Srí Lanka vagy Malajzia partjainál lehetett. A leginkább

elfogadott elmélet az Arab-félsziget délnyugati részét jelöli meg.

• Egyik leghíresebb föníciai város Karthágó i.e. IX. században alapítva

• Csád környékéről érkező karavánutak futnak be ide a Szaharán keresztül

• Hanno felfedező expedíciója i.e. 470 körül célja: Afrika nyugati partjain telepek

létrehozása sikeressége: Sierra Leone-ig eljutnak, utána csak következtetések:

tűzfolyók, éjjel-nappal hallható dobolás, majmokról beszámolók tűzfolyó –

Kamerun vulkán vagy szavanna tüzek, dobolás – törzsi zene, majmok –

csimpánz,gorilla – őserdei környezet

• Hannibál expedíciója i.e. 218-ban Hispániából kiindulva – Alpok - Róma

bevezetés a földrajzba - 1. gyakorlat

Documents