bevezetes a kereskedésbe(jó)
TRANSCRIPT
1
1. MODUL
Tőzsdepszichológia
2
Tőzsdeiskola
1.) Tőzsdepszichológia
A tőzsdei kereskedés alapszabályai Tözsdepszichológiai teszt A legnagyobb hibák Trade stratégia kiválasztásának folyamata
2.) Tőzsdei alapfogalmak
3.) A fundamentális vállalatértékelés mutatói
4.) Devizapiaci értékelési mutatók
5.) Technikai elemzés elvi bázisa, feladatai
6.) Grafikon típusok
7.) Elliot Hullámelmélet
8.) A Dow elmélet
9.) Trendek
1O.)A trendelemzés elemei 1,
Csúcs/völgy elemzés
Trendvonalak
Támasz és ellenállás
3
Tőzsdepszichológia
A tőzsdei kereskedés alapszabályai0. A tőzsdézés tévhitei, misztériumai
1. A tőzsdén csak az profitál tartósan, aki először elsajátítja az elméletet, és csak ez után invesztálja be a tőkét.
2. Legyen kereskedési stratégiánk. Minden körülmények között tartsuk be azt, amit előír. A stratégiától való tudatos vagy spontán eltérés illetve a stratégia szabályainak megszegése erős hiba. A stratégiában feltétel nélkül bízni kell, jobban, mint a saját belső képességeinkben! Az új stratégia tesztelése, fejlesztése.
3. A siker titka: kizárólag az aktuális folyamatokra, a stratégiára, módszerekre, lehetőségekre szabad koncentrálni. A nyereség és a veszteség a kereskedési folyamatok mellékterméke!
4. Ne hagyjuk hogy a múlt negatív/pozitív eredményei megzavarjanak. A múltbeli eredmények a jelenben (mai nap) nem számítanak. Minden piaci nyitáskor teljesen tiszta lappal indulunk, és koncentráljunk a mai napra, az aznapi eredményre. Mindig csak az aznapi eredmény a fontos!
5. A sikeres kereskedő több időt tölt a piac vizsgálatával, mint kereskedéssel. A lehetőségek alapos és mély keresése.
6. A kereskedési eredmények értékelése céljából a trade jegyzőkönyv vezetése kötelező. Csak így mérhető és folyamatosan javítható a teljesítmény. Folyamatos nyomon követés, a hibák kiküszöbölési folyamata. Trade jegyzőkönyv folyamatos, azonnali vezetése.
7. A kereskedőnek minden eszközt fel kell használnia tőkéje védelmében. Kétség és megnövekedett kockázat esetén azonnali zárás kötelező. Bizonytalan kimenetelű helyzeteket nem szabad megengedni.
8. A kereskedés főbb szakaszai: a megfelelő piaci vizsgálat, elemzések, megfelelő pozíciónyitási pont, megfelelő stop-loss szint ill. célárak meghatározása. A lehetséges forgatókönyvek sorba vétele. A pozíciókezelés szabályai (stop-loss igazítás, pozíciónövelés/csökkentés, stb.). A megfelelő kilépési pont meghatározása. Értékelés, javítás. Visszacsatolás az elejére.
9. Az árfolyamok nem véletlenszerűen változnak, hanem a piaci szereplők döntései határozzák meg az árat.
10. Csak annyi tőkével szabad kereskedni, ami nem hiányozik az operatív életvitelhez, és ami nem veszélyezteti a stabil egzisztenciát (1%-os kockázat szabály). Megélhetési kényszertőzsdézés kudarchoz vezet.
11. A nyereség bebiztosítása több idősíkon is. Egy pozíción elért nyereséget lehetőségekhez mérten őrizzük meg, és nagy nyerőben már tilos veszteséggel zárni (fedezeti pont).
12. A naponta elért kis nyereségek összesítve nagyon sokat tesznek ki. Cél: folyamatos és stabil nyereség elérése, legyen az akármilyen kis mértékű is. A számlaegyenleg egyenletessége. A hektikus eredmények kiküszöbölése.
13. A stop-loss szintet, a célárakat, a RR és MM elemeket pozíciónyitás előtt kötelező megállapítani, ezek nélkül nem kereskedünk!
14. Az elhelyezett stop-losst nem szabad figyelmen kívül hagyni, és módosítani is tilos!
4
15. Stabil, jól kiszámítható, előre tervezhető eredményekre van szükség. El kell kerülni a hektikus számlamozgásokat és nagy veszteségeket. Kis veszteségeket szabad csak gyűjteni.
16. Minden kereskedésből - főleg a hibás pozíciókból, és a veszteségekből - tanulni kell! Ez a folyamatos fejlődés titka, és így hatékonyan javíthatók a kereskedési folyamatok.
17. Optimista és bizakodó hozzáállásunkat ne veszítsük el! A veszteségekhez is rutin kell, hozzá kell szokni, mert ez is a tőzsde törvényszerű velejárója.
18. A tőzsde önismereti szakma. Tisztában kell lenni belső képességeinkkel és kompetenciáinkkal. Azokat folyamatosan fejleszteni és csiszolni kell!
19. A tőzsde szeretete elengedhetetlen, máshogy nem lehet sikeresen kereskedni. Kényszermunkából tőzsdézni tilos!
20. A magas fokú hit, önbizalom, és a sikerek elérésének akarása nagyon fontos.
21. A legfőbb tőzsdei erény: a türelem
22. Mélyen megalapozott, átgondolt döntések vezéreljenek. Gyorsan és hirtelen döntés alapján tilos kereskedni, mert az csak káoszt eredményez kereskedési magatartásunkban.
23. A kereskedési folyamatokban alaposan, gyorsan és határozottan kell cselekedni és dönteni, mert a lehetőség a múlté lesz. Késői nyitások, korai türelmetlen beszállások tilosak!
24. Akkor szabad csak pozíciót nyitni, mikor reális és biztonságos esély kínálkozik a kedvező végkimenetelre. Akkor nyissunk, mikor a lehető legtöbb Ml. minimálisan megfelelő számú kereskedési érv kialakult már.
25. Egy üzletet csak a kereskedési folyamatokra, a profítábilis (kis veszteségű) befejezésre koncentrálva szabad megnyitni. Ne az vezéreljen, hogy vissza kell hozni a veszteséget, vagy valamilyen anyagi kiadást kell fedeznem.
26. Azért nem kössünk üzletet, mert éppen nincs vagy régóta nem volt pozíciónk. A legnagyobb spekulánsok legfőbb erénye a türelem, és a megfelelő lehetőségek kivárása.
27. Kitartás, a fejlődés és a tőzsde iránti eltökéltség, elkötelezettség.
28. Racionális és nem megérzésekre, érzelmekre alapozott döntések és cselekvés.
29. A döntések érzelmi befolyásának és hátterének a lehető legnagyobb, végül teljes kizárása!
30. Kövesd a piacot, és rugalmasan alkalmazkodj! Ha a piac változik, te is változz, mert a piacnak mindig igaza van!
31. A helyes folyamat: megfelelő elemzés és erre építve a megfelelő döntések meghozatala. Egyéni várakozásaink javarészt csak - elemzés nélküli - levegőben lógó elképzelések, melyeknek a tőzsderealitáshoz nem sok köze van. Várakozásainkat ne az elemzés támassza alá, hanem ez fordítva történjen!
32. A célok rendszere és hierarchiája nagyon fontos minden idősíkon. Az elérendő célokat mindig - reális szinten - magasabb szintre kell emelni (rövid - közép - hosszú távon Hl. személyes és tőzsdei célok)!
33. Ne keresd a piac alját ill. tetejét! Ezek nem tőzsdefogalmak, mert csak utólag vannak ezek megerősítései. Ennek találgatása gyakori és súlyos hiba. Ami emelkedhet, az csökkenhet is. Az ár bármely jelenlegi, látszólag magas/alacsony árnál lehet még magasabb vagy alacsonyabb a jövőben!
5
34. A fák nem nőnek az égig, és egyszer minden trendnek vége lesz.
35. Drágán vásárolni (történelmi csúcson), és olcsón eladni sokszor helyes lehet! Trendkövetés, eladási/vételi nyomás vizsgálat.
36. Mások véleménye alapján kereskedni vak bizalom. A napi kereskedésünket nagymértékben összezavarhatja a külső vélemény vagy elemzés. Higgy jobban saját szaktudásodban, mint mások véleményében! Ne befolyásoljon mások véleménye.
37. A nagyobb híreknél sokszor jobb kimaradni a kereskedésből, illetve értékelni kell ezek lehetséges hatását a piacra.
38. Adj el májusban és távozz a parkettről!
39. Hitelből finanszírozott tőkével tilos kereskedni.
40. A tőzsdei kereskedést ki kell pihenni, ezért tőzsdével csak a munkánk során foglalkozzunk! A tőzsdegondokkal ne foglalkozzunk kereskedés után.
41. Nem ma kell 8 millió dollárt keresni. Holnap is nyílik számtalan jó lehetőség, mert tőzsde holnap is kinyit.
42. A túlzott tőzsdeszeretet függőséghez vezethet, és ez eltompítja a helyes, érzelmektől mentes, racionális helyzetértékelést.
43. A környezet reakciója furcsa lehet a tőzsde hallatára. Ne hagyd, hogy ezek befolyásoljanak. Ezért nem érdemes dicsekedni, és kérkedni a tőzsdézéssel.
44. Felkészületlenül és az összes szükséges információ nélkül nem kereskedünk!
45. A valódi tőzsdés siker mérőszáma nem a számlaegyenleg, hanem a szellemi tőke és a tőzsdeszabályoknak való maximális megfelelés.
46. A technikai elemzés egy kreatív szakma, és a sok gyakorlás élesebbé teszi a látásunkat. A siker és a bukás is szélesíti éleslátásunkat.
6
0. A tőzsdézés tévhitei, misztériumai
Csak a brókerek tőzsdézhetnek Tőzsdeterem zsúfoltsága Nagytőkések kiváltsága A tőzsdeszakma nagyfokú stresszel jár Csak részvényekkel lehet kereskedni
Tévhitek, misztériumok
A közgondolkodásban a tőzsde világa misztikus és elérhetetlen dolognak tűnhet. Természetesen ez nem így van. Munkám során számos téveszmével találkoztam a tőzsdézést illetően, melyeket most el kívánok oszlatni.
Ki tőzsdézhet?
A tőzsdei kereskedés ma már nemcsak a brókerek és a képzett pénzügyi szakemberek kiváltsága. Bárki tőzsdézhet, és nem kell semmilyen oklevél vagy végzettség ahhoz, hogy eszközöket megvásároljunk, vagy eladjunk.
Hol zajlik a tőzsdei kereskedés?
Régebben - mikor még a számítástechnika nem állt ilyen magas szinten, mint ma - a tőzsdei kereskedés egy adott fizikai helyszínen, a tőzsdeteremben zajlott. A mai internetes világban a tőzsde színtere nincs többé fizikailag lekorlátozva, a kereskedés az interneten keresztül zajlik, és nem kell személyesen megjelenni a tőzsde helyszínén. A tőzsdei kereskedéshez gyakorlatilag semmi más nem kell csak egy számítógép és internet elérés.
Mennyi pénzzel lehet tőzsdézni?
A tőzsde nemcsak a nagytőkések kiváltsága. Aránylag kis pénzzel is érdemes és lehetséges hatékonyan tőzsdézni. Kifejezetten javasoljuk a kereskedőknek, hogy először virtuális tőkével, majd kis tökével kezdjék el a tőzsdézést. A siker titka itt is a fokozatosság. Ez a helyes tanulás folyamata, hiszen ha az ember meg akar tanulni például úszni, akkor először csak a kis vízben szabad próbálkozni, és hajói megy már az úszás, akkor szabad csak fokozatosan beljebb-beljebb menni a medencébe. A tőzsde világára ugyanez érvényes.
A tőzsde szerencsejáték?
A tőzsde természetesen nem szerencsejáték, csak akkor, ha valaki képzetlenül vág bele a kereskedésbe. Aki helyesen megtanulja a tőzsdézés technikáit és stratégiáit, és be is gyakorolja azokat, az biztos lehet afelől, hogy jóval nagyobb lesz az esélye nyerni, mint veszíteni. Ez a szerencsejátékoknál épp fordítva van.
A tőzsdeszakma nagyfokú stresszel jár?
A tőzsde csak addig kockázatos, míg az ember meg nem ismeri. A képzett magánbefektető ismeri a tőzsdézés konkrét technikáit, bízik is bennük, ezért döntéseit a kereskedési stratégiára - és nem megérzésekre, tippekre - alapozva hozza meg. Ilyen hatékony és jól működő tőzsdegépezetben pedig nem kell sok mindenért izgulni, ezért mondtatjuk, hogy a tőzsde nem jár nagyfokú stresszel.
Csak részvényekkel lehet kereskedni?
A részvények csak kis szelete a tőzsdei kereskedés világának. Lehet még például árucikkekkel, devizákkal, határidős ügyletekkel és opciós jogokkal is kereskedni a tőzsdéken.
7
1. A tőzsdén csak az profitál tartósan, aki először elsajátítja az elméletet, és csak ez után invesztálja be a tőkét.
A tőzsde addig kockázatos, ameddig nem ismerjük.
2. Legyen kereskedési stratégiánk. Minden körülmények között tartsuk be azt, amit előír. A stratégiától való tudatos vagy spontán eltérés illetve a stratégia szabályainak megszegése erős hiba. A stratégiában feltétel nélkül bízni kell, jobban, mint a saját belső képességeinkben! Az új stratégia tesztelése, fejlesztése.
A kereskedési stratégia lényege, hogy olyan technikai eszközkombinációt ad a kezünkbe melyet, ha pontosan betartunk, akkor szignifikánsan nagyobb esélyünk lesz nyerni, mint veszíteni (50% pluszos szabály)
Az új stratégia tesztelése: Mielőtt egy stratégiába „invesztálnánk" fontos, hogy a kiválasztott stratégiát a lehető legtöbb piacon és a legtöbb időtávon leteszteljük.
3. A siker titka: kizárólag az aktuális folyamatokra, a stratégiára, módszerekre, lehetőségekre szabad koncentrálni. A nyereség és a veszteség a kereskedési folyamatok mellékterméke!
Nem szabad arra koncentrálni, hogy félünk a veszteségtől, vagy nyerni kell a tőzsdén. A sikeres kereskedés alapja, hogy az adott folyamatokra koncentrálva hajtjuk végre a kereskedést. Mindig a lehetőségekre, a folyamat lépéseire, és nem a nyereség/veszteségre kell koncentrálni. Elsősorban a technikai elemekre, a kereskedési stratégiára, és annak végrehajtási folyamataira koncentráljunk. Nem a nyereségre, hanem egyedül a kereskedési folyamatok megfelelő végrehajtására figyeljünk, és arra, hogy a stratégiánkat a lehető legalaposabban alkalmazzuk. Ha így teszünk, a protlt törvényszerűen megérkezik.
4. Ne hagyjuk hogy a múlt negatív/pozitív eredményei megzavarjanak. A múltbeli eredmények a jelenben (mai nap) nem számítanak. Minden piaci nyitáskor teljesen tiszta lappal indulunk, és koncentráljunk a mai napra, az aznapi eredményre. Mindig csak a jelenlegi eredmény fontos!
5. A sikeres kereskedő több időt tölt a piac vizsgálatával, mint kereskedéssel. A lehetőségek alapos és mély keresése.
Ahhoz, hogy a kereskedés a lehető legjobb eredménnyel záruljon, alapos előzetes piacvizsgálata van szükség. Először fel kell kutassuk a legjobb lehetőségekkel bíró instrumentumokat, és csak ezután következhet a kereskedés. A sikeres tőzsdézők sokkal több időt töltenek a piac elemzésével, és kevesebb időt töltenek a kereskedéssel. Csak a legjobb lehetőségekben kereskednek, mikor a legvalószínűbb a kedvező végkimenetel.
6. A kereskedési eredmények értékelése céljából a trade jegyzőkönyv vezetése kötelező. Csak így mérhető és folyamatosan javítható a teljesítmény. Folyamatos nyomon követés, a hibák kiküszöbölési folyamata. Trade jegyzőkönyv folyamatos, azonnali vezetése.
A trade jegyzőkönyv célja nem a kereskedési lépéseink nyilvántartása, ezt a legtöbb kereskedési program elvégzi. A legfontosabb célja, hogy azonnal láthatóvá tegye hibáinkat és erősségeinket. Ha valaki fejlődni szeretne elengedhetetlen, hogy hibáit definiálja, és leküzdje. Ha nem tudatosítjuk, hogy mely hibákba esünk bele a legtöbbször, soha nem is fogjuk tudni azokat kijavítani. Ennek legfontosabb eszköze a trade jegyzőkönyv.
7. A kereskedőnek minden eszközt fel kell használnia tőkéje védelmében. Kétség és megnövekedett kockázat esetén azonnali zárás kötelező! Bizonytalan kimenetelű helyzeteket nem szabad megengedni.
Ha tartós kétségünk támad a pozíciót haladéktalanul be kell zárni, gyorsan kell cselekedni. A piacról való távozás sokkal jobb, minthogy kétségeinkből, félelmeinkből valóság legyen. Reménykedni tilos, mert ez a kétségek egyértelmű jele, és általában kétségeink jogosak. Minden nagy veszteség kis veszteséggel indul. Inkább viseljük el, hogy kétség esetén kis veszteségben zárunk, minthogy egy reményvesztett pozícióban reménykedjünk, hátha megfordul a trend. Feltételezésre építve nem szabad tőzsdézni. A reménykedés a legnagyobb pénztemető.
8
8. A kereskedés főbb szakaszai: a megfelelő piaci vizsgálat, elemzések, megfelelő pozíciónyitási pont, megfelelő stop-loss szint i11. célárak meghatározása. A lehetséges forgatókönyvek sorba vétele. A pozíciókezelés szabályai (stop-loss igazítás, pozíciónövelés/csökkentés, stb.). A megfelelő kilépési pont meghatározása. Értékelés, javítás. Visszacsatolás az elejére.
9. Az árfolyamok nem véletlenszerűen változnak, hanem a piaci szereplők döntései határozzák meg az árat.
Az árfolyamok nem véletlenszerűen mozognak. A befektetők és a spekulánsok tranzakciói - vétel és eladások - mozgatják az árfolyamot.
10. Csak annyi tőkével szabad kereskedni, ami nem hiányozik az operatív életvitelhez, és ami nem veszélyezteti a stabil egzisztenciát (1%-os kockázat szabály). Megélhetési kényszertőzsdézés kudarchoz vezet.
11. A nyereség bebiztosítása több idősíkon is. Egy pozíción elért nyereséget lehetőségekhez mérten őrizzük meg, és nagy nyerőben már tilos veszteséggel zárni (fedezeti pont).
A pozíción elért nagy nyereséget meg kell védeni, azt már nem szabad veszteségben zárni. Ez érvényes minden idősíkra, különösen a kereskedési és a napi idősíkokra.
A kereskedési idősíkok:
- Egy kereskedés (long vagy short) - Egy nap - Egy hét - Egy hónap
12. A naponta elért kis nyereségek összesítve nagyon sokat tesznek ki. Cél: folyamatos és stabil nyereség elérése, legyen az akármilyen kis mértékű is. A számlaegyenleg egyenletessége. A hektikus eredmények kiküszöbölése.
A siker titka nem a nyereség mértékében, hanem annak folyamatos fenntartásában rejlik. Kis és egyenletes profitok még rövidebb távon is sokkal kifizetődőbbek, mintha a számla a nagy veszteségektől és nyereségektől hektikusan ingadozna. Meg kell tanulnunk folyamatosan nyerni, itt kezdődik a professzionális szintű tőzsdézés. A veszteség a tőzsde része, de ha sikerül többet nyerni, mint veszíteni, nyert ügyünk van. Aki ezt nem veszi tudomásul a nagy veszteségek miatt végleg eltűnik a tőzsde parkettjéről.
13. A stop-loss szintet, a célárakat, a RR és MM elemeket pozíciónyitás előtt kötelező megállapítani, ezek nélkül nem kereskedünk!
A tőzsdézés lényege, hogy a veszteségeket a lehető legkisebb mértékben elvágjuk, és nagy nyereségeket gyűjtsünk. Ha így teszünk, a profitok törvényszerűen nagyobbak lesznek, mint a sok kisebb veszteség. A veszteség minimalizásálának nélkülözhetetlen módja a stop-loss, melyet ha megfelelően alkalmazunk, jól tudjuk veszteségeinket tervezni. Minden nagy veszteség kis veszteséggel indul. A stop-loss a tőzsdei való túlélés elengedhetetlen eszköze, nagy teher lehet az elején, de be kell lássuk, e nélkül nem lehet sikeresen tőzsdézni.
14. Az elhelyezett stop-losst nem szabad figyelmen kívül hagyni, és rossz írányba módosítani is tilos!
A stop-losst tilos a rossz irányba - azaz nagyobb veszteségbe - mozgatni. Akármi is történjen, és akármennyire is kínszenvedés, a pozíciót veszteséggel kötelező zárni, ha az árfolyam eléri a stop-loss szintet. Előfordulhat, hogy a piac kiveszi a stop-lossunkat, és utána a pozíció nyerőbe fordulna. Ilyen sokszor megeshet, de a professzionális tőzsdéző ezen nem bosszankodik, mert tudja hogy helyesen cselekedett tőzsdén való túlélése érdekében. Ilyenkor a stratégia tévedett, de nem hibázott. Ez az egyetlen helyes módszer, mert előre nem iehet tudni, hogy a kistoppolódás után nem következik-e be nagyobb veszteség.
9
15. Stabil, jól kiszámítható, előre tervezhető eredményekre van szükség. El kell kerülni a hektikus számlamozgásokat és nagy veszteségeket. Kis veszteségeket szabad csak gyűjteni.
A legfontosabb, hogy számlánk biztonságban legyen, és mentes legyen mindenfajta hirtelen ingadozástól. A tőzsdézőnek a tőkéje a munkaeszköze, nélküle nem tud dolgozni. Ha nem vigyázunk a tőkénkre vagy felelőtlenül kezeljük, ellehetetlenítjük munkaeszközünket. Ezért minden eszközzel azon kell munkálkodni, hogy a tőke biztonságban legyen. A veszteségek elkerülésére vagy minimalizálására minden eszközt be kell vetnünk. Gyakori és súlyos hiba, hogy a tőzsdéző egy-két nagyobb nyereség után már hátradőlve kereskedik. Ilyenkor legtöbbször az fordul elő, hogy a kezdeti nagy öröm könnyelműségbe - tőzsdepszichológiai alkalmatlanságba -csap át, és a kereskedő a megszerzett nyereség többszörösét veszíti el ugyanazon a napon.
16. Minden kereskedésből - főleg a hibás pozíciókból, és a veszteségekből - tanulni kell! Ez a folyamatos fejlődés titka, és így hatékonyan javíthatók a kereskedési folyamatok.
A veszteséges pozíciók útjelzőként kell, hogy szolgáljanak. Jelzik, hogy milyen hibákat követtünk el, és ezeket fel kell ismerni, és ki kell javítani. Más megközelítésben a helyes gondolkodásmód a következő: nem a nyereség vagy a veszteség számít, hanem kizárólag az, hogy helyesen alkalmaztuk-e a kereskedési stratégiát. így egy veszteséges üzlet lehet helyes, a kritériumoknak maximálisan megfelelő, és egy nyereséges üzlet is (ritkábban) lehet hibás döntés eredménye. A kereskedés után mélységeiben ki kell elemezni a kereskedési folyamatokat, főleg a felmerülő hibákat, és ezeket dokumentálni kell (trade jegyzőkönyv), hogy a jövőben ne essünk bele ugyanabba a hibába. Hibáink többször meg fognak ismétlődni, de csak a részletes dokumentálás vezet el a hiba felismeréséhez és hatékony kijavításához. A tőzsdézés tele van egy csomó láthatatlan és látens hibával, melyeket felszínre keli hozni. A hiba ténye sok esetben csak utólag derül ki, ezért jó, ha szembesülünk velük a túlélés érdekében
17. Optimista és bizakodó hozzáállásunkat ne veszítsük el! A veszteségekhez is rutin kell, hozzá kell szokni, mert ez is a tőzsde törvényszerű velejárója.
18. A tőzsde önismereti szakma. Tisztában kell lenni belső képességeinkkel és kompetenciáinkkal. Azokat folyamatosan fejleszteni és csiszolni kell!
A veszteségtől való félelem, a nyereségtől való büszke érzés csak két fajtája az érzelmekből eredő hibáknak. Ezen kívül megszámlálhatatlanul sok, a természetes emberi ösztönnel ellentétes dolgot kell meglépnünk a tőzsdében. Nagyon jól kell ismernünk hibáinkat, kitartónak és elkötelezettnek kell lennünk, és el kell tudni viselni a kudarcokat is, melyek olykor a kereskedés velejárói. Ezért önismereti szakma a tőzsde. Röviden szólva a veszteségek fö oka nem a rossz stratégia vagy a rossz árfolyammozgás, hanem a nem megfelelő rossz tözsdés magaviselet, hozzáállás.
19. A tőzsde szeretete elengedhetetlen, máshogy nem lehet sikeresen kereskedni. Kényszermunkából tőzsdézni tilos!
Mivel a folyamatos tanulás iránti vágy része a professzionális tőzsdézésnek, ezért rengeteg plusz erőfeszítést kell megtennünk tözsdés képességeink kifejlesztésében. Ezt kényszerből megtenni lehetetlen is lenne. A kényszerből való megélhetési tőzsdézés mindig kényszerdöntéseket szül. Ebben az esetben hozzáállásunk teljesen megváltozik. Kényszer és nyomás alatt ugyanabban a helyzetben könnyen hozhatunk teljesen ellentétes döntéseket is, ami kifejezetten káros a tőkére nézve. A teljesítmény kényszerhatása alatt nem lehet tiszta fejjel elemezni és értékelni a piacot, ezért kerülni kell mindenfajta kényszerhelyzetet (pl., megélhetési tőzsdézés, hitelből való kereskedés, sík).
20. A magas fokú hit, önbizalom, és a sikerek elérésének akarása nagyon fontos.
21.)A legfőbb tőzsdei erény: a türelem
A piacon nem szabad meggondolatlanul kereskedni, mindig ki kell várni, hogy a stratégia jelzéseket adjon. Amíg nincs egyértelmű biztos jel egyik irányban sem, addig nem szabad kereskedni. Tilos megelőzni a piaci jelzéseket, csak akkor szabad kereskedni, ha a piac már egyértelműen, több szemszögből is megerősítette az irányt. Sokszor kifizetődőbb nem kereskedni, mint meggondolatlanul egy újabb üzletet nyitni az előző veszteség „visszahozására". Ha úgy érezzük, hogy ma keveset kereskedtünk, az nem baj. Ezt azért tettük, mert a piac nem
10
mutatott egyértelmű jeleket. Nem szabad azt ereznünk, hogy csinálnom kell valamit. Ilyenkor okosabb csak megfigyelni a piacot, és távol maradni a kereskedéstől.
22. Mélyen megalapozott, átgondolt döntések vezéreljenek. Gyorsan és hirtelen döntés alapján tilos kereskedni, mert az csak káoszt eredményez kereskedési magatartásunkban.
A hirtelen döntések nem sok jóra vezetnek, és általában veszteségeket termelnek. A megalapozatlan döntéskor valójában nem a stratégiára alapozva döntünk, hanem értelmetlenül kapkodunk. így természetesen nem lehet felismerni a kedvező beszállási pontokat. Ilyenkor jobb, ha egy kis szünetet tartunk, kimegyünk sétálni, és mire visszatérünk újra a számítógép elé, sokkal higgadtabb és tisztább fejjel látjuk a grafikonokat. Várjuk meg a piac megerősítéseit, arra kereskedjünk!
23. A kereskedési folyamatokban alaposan, gyorsan és határozottan kell cselekedni és dönteni, mert a lehetőség a múlté lesz. Késői nyitások, korai türelmetlen beszállások tilosak!
24. Akkor szabad csak pozíciót nyitni, mikor reális és biztonságos esély kínálkozik a kedvező végkimenetelre. Akkor nyissunk, mikor a lehető legtöbb ÜL minimálisan megfelelő számú kereskedési érv kialakult már.
25. Egy üzletet csak a kereskedési folyamatokra, a profitábilis (kis veszteségű) befejezésre koncentrálva szabad megnyitni. Ne az vezéreljen, hogy vissza kell hozni a veszteséget, vagy valamilyen anyagi kiadást kell fedeznem.
26. Azért nem kössünk üzletet, mert éppen nincs vagy régóta nem volt pozíciónk. A legnagyobb spekulánsok legfőbb erénye a türelem, és a megfelelő lehetőségek kivárása.
27. Kitartás, a fejlődés és a tőzsde iránti eltökéltség, elkötelezettség.
A tőzsdézéshez sok kitartás kell, mert egyrészt folyamatosan képeznünk kell magunkat, csiszolnunk kell szaktudásunkat, képességeinket. Másrészről veszíteni senki sem szeret, de ez mégis a tőzsdézés része. Meg kell tanulnunk veszíteni, rutint kell szerezzünk benne. Ehhez nagyfokú kudarcviselő képesség szükségeltetik. A tőzsde iránti elkötelezettség sok mindenben megtestesül: folyamatos tanulási vágy, a tőzsde tisztelete, hit az eljövendő sikerben, stb.
28. Racionális és nem megérzésekre, érzelmekre alapozott döntések és cselekvés.
A stratégiára alapozva szabad csak kereskedni, mert csak ennek betartása a garancia arra, hogy többet nyerjük, mint veszítsünk. Az érzelmekre alapozott döntés azért hiba, mert eltérünk a sikeres stratégiától pusztán egy múló érzelem vagy feltételezés miatt. Ha az érzelmek vezérelnek kereskedési döntéseinkben lemondunk az 50% pluszos szabályról, ezzel ingoványos talajra lépünk, ahol könnyen elsüllyedhetünk. Határozottan kell tenni azt, amit a stratégia előír. Aki ezt képes megtenni, annak többé nincs félnivalója a piacon.
29. A döntések érzelmi befolyásának és hátterének a lehető legnagyobb, végül teljes kizárása!
Az érzelmi döntések a stratégia sikerességét rombolják, ezt kerülni kell. A kezdő tőzsdéző csak úgy tudja kizárni érzelmeit a kereskedésből, ha feltétlen hisz a stratégiában, és megteszi azokat a lépéseket, melyeket a stratégia előír. Valójában az érzelmek teljes kiküszöbölése csak évek óta - sikeresen - gyakorló tőzsdéseknél fordul elő, akik már akkora rutint szereztek a kereskedésben, hogy megtapasztalták a stratégia kizárólagos elsőrendű szerepét.
30. Kövesd a piacot, és rugalmasan alkalmazkodj! Ha a piac változik, te is változz, mert a piacnak mindig igaza van!
Az árfolyam mindig a teljes piaci akaratot tükrözi, abban az igazság tükröződik: a vevők és az eladók harcának végeredménye. Ez maga az árfolyam, amit a grafikonon látunk. Ezért azt kell tennünk, amit a piac mond, e szerint kell kereskednünk. Feltételezésekre alapozva kereskedni nem túl kifizetődő, mert a feltételezések csak a képzeletünkben születnek meg, és általában semmi köze az árfolyamban kialakuló reális helyzetképhez. Az
11
egyetlen helyes hozzáállás, ha feltételezések és megérzések nélkül vizsgáljuk az árfolyamot, és hagyjuk, hogy a piac jelzést adjon valamelyik irányba. Csak így lehet sikeresen kereskedni. Ha a piacon vételi nyomás uralkodik, nekünk is vennünk kell, ha a piac eladói nyomás alatt van, nekünk is shortolnunk kell. Ezt hívják tőzsdei csordaszellemnek. Mivel a háborút mindig az erősebb fél nyeri, ezért nekünk is mindig az erősebb oldalra kell állni. Ha a vétel az erősebb, vegyünk mi is, mert a piacnak mindig igaza van. Az emelkedő trend valójában folyamatos vételi jel, csak a megfelelő beszállási pontot kell megkeressük. A csökkenő trend pedig folyamatos eladási jel.
31. A helyes folyamat: megfelelő elemzés és erre építve a megfelelő döntések meghozatala. Egyéni várakozásaink javarészt csak - elemzés nélküli - levegőben lógó elképzelések, melyeknek a tőzsderealitáshoz nem sok köze van. Várakozásainkat ne az elemzés támassza alá, hanem ez fordítva történjen!
Ne a feltételezéseink vezéreljenek, ezzel csak a saját véleményünket akarjuk a piacra erőltetni. Ez nem reális. A helyes elemzés során olvassuk ki a piac akaratát, és ez alapján formáljunk csak véleményt az árfolyamról.
32. A célok rendszere és hierarchiája nagyon fontos minden idősíkon. Az elérendő célokat mindig - reális szinten - magasabb szintre kell emelni (rövid - közép - hosszú távon ill. személyes és tőzsdei célok)!
A tőzsdések általában nem azért kereskednek, hogy rövid ideig (pár napig) profitáljanak, hanem azért kötnek üzleteket, hogy hosszú távon is nyereségesek és sikeresek legyenek. Csak így valósíthatjuk meg pénzügyi álmainkat. Épp ezért a cél ill. azok rendszere elengedhetetlen záloga a hosszú távú sikerességnek. Csak a legeltökéltebb tőzsdésekből válhat professzionális kereskedő. Ennek az elszántságnak az írásbeli formáját nevezzük célrendszernek. A célt pontosan meg kell határozni, és le kell írni. Egy cél nem az, hogy meggazdagodjak a tőzsdén. Ez csak egy általános megállapítás. A cél mindig konkrét. A célnak a lehető legkonkrétabban kell tartalmazni a kitűzött cél pontos mértékét és idejét.
Pl.: - 2006. december 31. éjfélkor minimum 1 millió dollár árfolyamnyereséget realizálok. - 1 naptári hónapon belül elolvasok 3 konkrét tőzsdestratégiákkal foglalkozó könyvet, és naponta minimum 2 órát gyakorlom az olvasottakat demóban.
A célokat reálisan, elérhetően kell kitűzni. Természetesen a célokat részcélokra kell bontani, és részletes (írásos) akciótervet kell készíteni arról, hogy milyen lépéseket kell megtegyünk a cél elérése érdekében. Ehhez javasolt folyamatábrákat is készíteni, melyen a lépések konkrét időpontjai, a határidők is fel vannak tüntetve.
Ha a cél erőfeszítéseink ellenére sem látszik közeledni, akkor valószínűleg vagy a cél irreálisan magas elvárás volt, vagy nem tettünk meg mindent a cél érdekében. Ha a cél irreális, akkor a célt újra át kell gondolni, és az akciótervet is ehhez kell igazítani. Ha a kivitelezésben van a probléma, át kell gondolni a célok folyamatrendszerét. Azt a folyamatot kell javítani, ami a leggyengébb, vagy amelyben a legnagyobb fejlődési potenciál érhető el. Ha mégis elértük célunkat, fontos, hogy mindig új, magasabb célokat tűzzünk ki.
A céloknak időtávok között is egymásra kell épülnie. Általában a célokat az alábbi időtávokba lehet sorolni:
1. Ultrarövid távú célok:
A. Egy kereskedés célja: a stratégia helyes alkalmazása, megfelelő hozam/kockázat arány felvétele, megfelelő money menedzsment, stb.
B. Egy nap célja (kereskedések közötti cél): a nap végeztével nyereségben zárni, i l l . megőrizni az addigi elért nyereséget.
2. Rövidtávú célok: 1-3 hónap időtávban dokumentált konkrét céljaink. Ezek lehetnek: újabb stratégiák megtanulása, alkalmazása, elemi kívánt teljesítmény mérőszámok meghatározása.
3. Középtávú célok: 3 hónap és egy év közötti időtávban dokumentált konkrét céljaink.
12
4. Hosszú távú célok: egy évnél hosszabb időtávban dokumentált konkrét céljaink, általában itt helyezkednek el legfőbb pénzügyi álmaink.
Emellett megfogalmazhatunk általános vezérelveket is. Igaz ezek nem célok, de sokat segíthetnek a helyes irányvételben:
Pl.: A veszteségek minimalizálása, a nagy veszteségek kiküszöbölése, a nyereségek bebiztosítása, stb.
33. Ne keresd a piac alját ill. tetejét! Ezek nem tőzsdefogalmak, mert csak utólag vannak ezek megerősítései. Ennek találgatása gyakori és súlyos hiba. Ami emelkedhet, az csökkenhet is. Az ár bármely jelenlegi, látszólag magas/alacsony árnál lehet még magasabb vagy alacsonyabb a jövőben!
34. A fák nem nőnek az égig, és egyszer minden trendnek vége lesz. (lásd DOW elmélet)
35. Drágán vásárolni (történelmi csúcson), és olcsón eladni sokszor helyes lehet! Trendkövetés, eladási/vételi nyomás vizsgálat.
Ha az árfolyam optikailag drágának tűnik, azért van, mert a vevők vannak többségben a piacon. Ezért emelkedik az árfolyam. Ez kiváltképpen igaz, ha az ár történelmi csúcson van. Ilyenkor hiba megshortolni valamit, csak azért mert drágának tűnik. Nincs olyan ár, amelynél az árfolyam ne lehetne magasabb vagy alacsonyabb. Líkvidebb piacokon külön stratégiarendszerek épülnek az 52 hetes csúcsokra és völgyekre, illetve a történelmi maximumokra és minimumokra. Sőt ez a módszer olyannyira hatékony, hogy egy amerikai tőzsdeszakértő bizonyíthatóan 200 millió amerikai dollár profitot realizált csupán pár év alatt ezekkel a trendkövető módszerekkel.
36. Mások véleménye alapján kereskedni vak bizalom. A napi kereskedésünket nagymértékben összezavarhatja a külső vélemény vagy elemzés. Higgy jobban saját szaktudásodban, mint mások véleményében! Ne befolyásoljon mások véleménye.
Mások véleményére kereskedni vak bizalom. Ebben két fő eset szokott általában előfordulni. Aki a tanácsot adja nem ért a tőzsdéhez, és csak tippeket ad. Ennél nagyobb butaság nincs is, és értelmetlen kockázat. A másik eset, mikor szakértői elemzést hallunk vagy olvasunk. Ez sok esetben hasznos lehet, de így soha nem tanulunk meg professzionálisan tőzsdézni, ha mindig mások döntéseit hajtjuk végre. Ez azért veszélyes, mert az írásbeli elemzések sokszor rövidek, és nem részletezik a döntési mechanizmust, ami alapján javasol. Mivel ezeket nem látjuk - hiszen nem írják bele az elemzésbe az összes szakmai okot és gondolatot -, nem is lehet teljes körűen sikeresen alkalmazni. Másrészről a piac váratlan helyzeteket is generálhat, melyre egy írásos elemzés nem tud azonnal reagálni, jó esetben csak egy nap késéssel. És sok esetben az elemzésekben elhangzottak beivódnak az agyunkba, és hajlamosán vagyunk vakon elhinni az elemzéseket, ahelyett, hogy meggyőződnénk róla valóban helyesek-e. Ezért azt tanácsolom, hogy elemzéseket csak tanulás céljából olvassunk, és ne kereskedjünk külső javaslatok alapján. Bíznunk kell szaktudásunkban, és ennek alapján lehet csak teljes körűen és megalapozottan kereskedni.
37. A nagyobb híreknél sokszor jobb kimaradni a kereskedésből, illetve értékelni kell ezek lehetséges hatását a piacra.
Fontosabb gazdasági híreknél, eseményeknél a piac kiszámíthatatlanul reagálhat. Hírek előtt érdemesebb kizárni a pozíciót a kiszámíthatatlanság elkerülése miatt, minthogy ezzel megemelt kockázatokat vállaljunk. Érdemesebb visszanyitni a pozíciót a hír után, mikor az árfolyam már nem csapkod, és újra stabilizálódott. A hírekre való kereskedés nem kezdőknek való. Ez érvényes minden piacra: részvényeknél pl.: negyedéves jelentések, stb., devizapiacon: napi gazdasági hírek, váratlan események: terrorcselekmény, vagy környezeti katasztrófa, stb.
38. Adj el mindent májusban és távozz a parkettről!
Ez a megállapítás a nyári szabadságolások miatti illikviditásnak köszönhető. Nyáron általában a tőzsdei piacok illikvidebbek, mint az év többi szakaszában, és ez nem mindig a legmegfelelőbb a kereskedésre. Ez fokozottan érvényes daytrade esetében.
13
39. Hitelből finanszírozott tőkével tilos kereskedni.
A hitelből való kereskedés hátránya, hogy a tökét ill. annak hitelkamatait vissza kell fizetni. Ez folyamatos kényszerben tartja a tőzsdézőt. Kényszerben pedig nem lehet helyes döntéseket hozni, mert ilyenkor nem a stratégia, hanem a fizetési kényszer befolyása alá kerülünk. Ez törvényszerű elbukáshoz vezet. Másrészről a hitelből való tőkeemelés nem vall jó befektetői gondolkodásra sem.
40. A tőzsdei kereskedést ki kell pihenni, ezért tőzsdével csak a munkánk során foglalkozzunk! A tőzsdegondokkal ne foglalkozzunk kereskedés után.
Ha bezárt a parkett, ki kell tudnunk kapcsolni a tőzsdét. Értelmetlen azon gondolkodni, mit tettem rosszul, vagy a pozíciót máshol is eladhattam volna. Ezek nem segítenek, az adott pillanatban kell helyesen dönteni, nem utólag keseregni. Fontos, hogy a tözsdés gondoktól elszakadjunk, mert csak így tudunk szellemileg pihenni. A professzionális tőzsdéző tudja, hogy holnap teljesen tiszta lappal indul, és ha minden energiáját és szaktudását megfelelően használja, akkor nem fog utólag rágódni az aznapi kereskedéseken. Ha úgy érezzük sok a tőzsdéből, pihenjünk egy-két napot, tisztázzuk le gondolatainkat, és tiszta fejjel kezdjük újra a kereskedést.
41. Nem ma kell 8 millió dollárt keresni. Holnap is nyílik számtalan jó lehetőség, mert tőzsde holnap is kinyit.
42. A túlzott tőzsdeszeretet függőséghez vezethet, és ez eltompítja a helyes, érzelmektől mentes, racionális helyzetértékelést.
A túlzott tőzsdeszeretet, a túlzott lelkesedés elvakítja éleslátásunkat. Gyakori hiba, hogy valaki sokat kereskedik egy nap, és a nap végére annyira elfárad szellemileg, hogy nem képes az árfolyamok reális vizsgálatára, hiába van meg hozzá a megfelelő szaktudása és gyakorlata. Ez is a tőzsdepszichológiai alkalmatlanság egyik fajtája, ezért tudni kell abbahagyni a kereskedést. Ne csak a tőzsde létezzen számodra, találj magadnak más elfoglaltságot is.
43. A környezet reakciója furcsa lehet a tőzsde hallatára. Ne hagyd, hogy ezek befolyásoljanak. Ezért nem érdemes dicsekedni, és kérkedni a tőzsdézéssel.
44. Felkészületlenül (elméleti és tőzsdepszichoíógiai) és az összes szükséges információ nélkül nem kereskedünk!
45. A valódi tőzsdés siker mérőszáma nem a számlaegyenleg, hanem a szellemi tőke és a tőzsdeszabályoknak való maximális megfelelés.
46. A technikai elemzés egy kreatív szakma, és a sok gyakorlás élesebbé teszi a látásunkat. A siker és a bukás is szélesíti éleslátásunkat.
14
TŐZSDEPSZICHOLÓGIAI TESZT 1. Fontolgatja, hogy elkezd tőzsdézni, de nincsen sok pénze hozzá. Hihetetlenül kedvezően lehet most hitelt felvenni. Mit tesz ilyenkor? a) Felveszi a hitelt, és egyből el is kezdi a kereskedést, nehogy lemaradjon a nyereségekről b) Felveszi a hitelt, és odaadja egy brókernek c) Nem veszi fel a hitelt, mert nem biztosított a törlesztő részletek fizetése
2. Részvénypozíciója hatalmas mínuszban van jelenleg. A veszteség az indulótökére nézve már 40%. Ha már ez bekövetkezett mit tegyen? a) Realizálja a nagy veszteséget, és más ígéretesebb részvény felé néz b) Leátlagolja a pozíciót, azaz megduplázza részvényeinek számát, így az egy részvényre jutó veszteség
lecsökken, és javul az átlagár c) A nagy veszteség elvette a kedvét a tőzsdétől, ezért végérvényesen távozik a parkettről
3. Éppen most zárta be 15% nyereségben daytrade pozícióját. A nagy siker után úgy érzi, hogy már jól megy a tőzsdézés. Mit tesz ilyenkor? a) Ekkora nyereség után a sikerek jönnek maguktól is, ezért azonnal nyitok még egy pozíciót a teljes tőkéből,
hiszen csak így lehet nagyokat nyerni b) A nyereség egy részét gyorsan visszaforgatja a tőzsdébe c) Megvizsgálja, hogy tőzsdepszichológia tekintetében alkalmas-e még a kereskedésre, és eszerint dönt, hogy
folytatja a tőzsdézést
4. Tőkét készül kivonni a tőzsdéről, ezért meglévő két nyitott pozícióját megvizsgálja. Az egyik jelenleg 5% nyereségben, a másik 15% veszteségben van. Melyik pozíciót zárná be anyagi kiadásai fedezésére? a) Likvidálja a veszteséges pozíciót b) Kizárja a nyereséges pozíciót c) Mindkét pozíciót kizárja
5. A veszteség elviselése fájdalmas dolog. Mekkora az a veszteségi szint, ahol már nem bírja tovább és lezárja a pozíciót? a) Veszteségben sohasem zárom le, inkább kiülöm a kedvezőtlen ármozgásokat, hátha az árfolyam
visszafordul b) A tőke felénél realizálja a veszteséget, és még mindig marad tőkéje a további tőzsdézéshez c) A veszteséges kis mértékben elvágja, mert a nem engedi meg a nagy veszteségeket
6. Ismerőse újságolja Önnek, hogy hallott egy biztosnak tűnő tözsdetippet. Mit tesz ilyenkor? a) Meghallgatja a tippet, és azonnal bele is vág a kivitelezésébe, és megnyitja a javasolt pozíciót b) Nem hisz a tippeknek, mert tudja, hogy ez megzavarhatja a helyes technikai elemzéses látásmódot c) Elmondja ismerősének, hogy maga is el tudja dönteni, mikor lenne érdemes megvenni a részvényeket, és
nem hallgatja meg a tippet
7. A vállalatnál felsővezetői botrány tört ki. A vezetőségből több tag is adócsalás gyanújába keveredett. Önnek már vannak részvényei ettől a cégtől. Mit tesz ilyen esetben pozíciójával? a) Azonnal likvidálja a pozíciót ott, ahol éppen az árfolyam tartózkodik b) Alacsonyabb áron rávesz részvényeire, és kivárja, hogy a botrány lecsillapodik, és újra jó irányba indulnak
el az árak c) Nem tesz semmit, mert majd minden jóra fordul
8. Napokban hallott a stop-loss technikáról. Mit tesz ilyenkor? a) Használja a stop-losst, de csak tágan, nehogy kivegyék b) Veszíteni a tőzsdén nem szabad, ezért nem is használ stop-losst c) Minden esetben használja a stop-losst, mert tudja, hogy e nélkül elvérezne a tőzsdén
9.) Elfelejtett stop-loss megbízást adni pozíciójára. Másnap látja, hogy részvénye 15% veszteségben áll. Mit tesz ekkor? a) Kiülöm a veszteséget, meglátjuk, mi lesz az árfolyammal b) Tanulok a hibámból, és soha többet nem nyitok stop-loss nélkül c) Nem foglalkozok a részvényeimmel, mert a nagy alapok is hosszútávra fektetnek be
10. Melyik a legnagyobb tőzsdés tőke? a) 200 millió forint a BÉT-en b) 2 millió dollár az USA-ban c) Egy 2000 forintos tőzsdeszakkönyv, melyből többféle kereskedési technika is megtanulható
15
IV. A legnagyobb hibák 1. Trade terv hiánya
- mennyi töke - milyen piacon trade - melyik időtáv a legjobb a trade-re - trade metódus - kritériumok a trade belépésre - kritériumok a trade kilépésre - profit realizálás
2. Túl sok erő használata
A tőkeáttétei előre meghatározása (pozíciónyitás előtt) Bármi 30% felett - azt jelenti agresszív vagyok (Túl sok erő használata)
2. A risk kontroll hiánya
Risk kontroll technikák
diverzifikáció piacok között diverzifikáció időtávok között Megfelelő egyenleg (pénz) méret A tökeáttétel előre meghatározása (pozíciónyitás előtt) Stop-loss
4. A fegyelem hiánya
Előre kell tervezni - a hibák elkerülése végett Vannak időszakok, mikor „kell" cselekedni és amikor „nem kell" A felügyelet előnyei
V. Trade stratégia kiválasztásának folyamataA piac meghatározása (ahol kereskedni fogok) - részvény vagy index Trade időtáv meghatározása - mikro DT, makro DT, Swing trade, pozíció trade Trading megközelítés kiválasztása Trade stratégia megalkotása Trade stratégia paramétereinek megalapozása A trade stratégia eredményének mérése Új stratégiák kipróbálása
Helyes trade folyamat: A trade azonosítása A trade kiértékelése A trade végrehajtása A trade menedzselése +Profit/veszteség előre meghatározása
Légy nyugodt és koncentrálj !!! Energetizáló gondolkodás - támogatja a tőzsdei céljaimat Maradjunk, vagy hozzuk magunkat nyugodt állapotba és maradjunk a jelenben:
helyes légzés Relaxációs gyakorlatok Vizualízációs gyakorlatok
FejiesszQk és következetesen alkalmazzuk a trade stratégiát Mindig légy kész a pozíció nyitására – zárására Trade pszichológia hibák: Késői belépés Korai exit Stop-loss mozgatása Túl kereskedés
Nagy kockázatú üzletek vállalása A portfolió nem végre hajtása A hibák áthárítása a rendszerre
16
Tőzsdei alapfogalmak
Ajánlati könyv Akkumuláció Arbitrázs Arbitrázsőr Árfolyamkockázat Árfolyamnyereség Baisse Befektetői tőkeáttétel Bróker Chart Chartanalízis Chartisták Dematerializált értékpapír Derivatívok Deviza Diverzifikáció Eredménykimutatás Értékpapír Értékpapírszámla Éves beszámoló Fedezeti pont Fedezetlen eladás Forgalom Fundamentális elemzés Grafikonelemzés Határidős árfolyam-megállapodási ügylet Határidős kontraktus Határidős tőzsdei ügylet Határidős vételi pozíció (Long) Hausse Hausse spekuláns Hedge Hedger Hosszú pozíció Hozam Intervenció Intézményi befektetők Kockázat Kockázatanalízis Kockázati fok meghatározása Kockázatmegosztás Korrekciós csökkenés Korrekciós erősödés
Kötési árfolyam Letét Likviditás Limitár Market order Megbízás Mérleg Mérleg szerinti eredmény Mögöttes termék Nap végi elszámolás Napon belüli spekuláns (day trader) Napon belüli ügylet Nemzetközi diverzifikáció Nyílt piaci műveletek Nyitóár Opció Országkockázat Osztalék Osztalékkifizetési ráta OTC Önfinanszírozás P/E mutató Piaci ajánlat Portfólió Profit taking Részvény Részvényfajták Rövidre eladás (short selling) Saját számlás értékpapír-kereskedelem Skalper Spekuláció Sread Stop limit ajánlat Stop-loss ajánlat Származékos termékek Tőke Tőke alternatív költsége Tőkeáttételi mutatók Tőzsde Trend Trend spekuláns Újrabefektetési hányad Záróár
17
Tőzsdei alapfogalmak
Ajánlati könyv Árjegyzési kereskedésben az ajánlatok nyilvántartására és összepárosítására szolgáló elektronikus nyilvántartás, melyet az árjegyző kezel.
Akkumuláció Egy ország nemzeti jövedelmének egy részének felhasználása termelés fejlesztésére, a nem termelő területek anyagi alapjainak növelésére és tartalékok képzésére.
Arbitrázs Kereskedelmi tevékenység, amely arra irányul, hogy nyereséget érjenek el azonos fajtájú (értékpapírok, devizák), de különböző piacok eltérő árfolyamaiból.
Arbitrázsőr Az időben és térben meglévő ár-, árfolyam- és kamatkülönbözeteket kihasználva kockázatmentes profit elérését célozzák. Jótékony hatása van a piacokra, hiszen tevékenysége összehangolja időben és térben az árfolyamok és kamatlábak relatív nagyságát
Árfolyamkockázat A befektetés tárgyát képező eszköz árfolyamában bekövetkező- a befektető pozíciója szempontjából előnytelen- változás valószínűsége. Eladási pozíció esetén árfolyamcsökkenés, vételi pozíciónál árfolyam-emelkedés.
Árfolyamnyereség Az értékpapír eladási és beszerzés árának pozitív különbözete.
Baisse A tőzsde leglikvidebb részvényeinek ( blue chipek) árfolyamában általánosan bekövetkező, folyamatos - hetekig, hónapokig tartó - csökkenés. Másik ismert elnevezés: bear (medve) időszak.
Befektetői tőkeáttétel Olyan befektetéseknél jelentkezik, ahol a befektetett tőke csak néhány százalékát képviseli a termék valóságos értékének. Ilyen tőkeáttétellel főként tőzsdei határidős (futures) és bankközi határidős (forward) piacon eszközölt befektetéseknél találkozunk.
Bróker A tőzsdei forgalomban közreműködő alkusz nemzetközi elnevezése. Tipikus közvetítő kereskedő, funkciója az eladó és a vevő közötti közvetítés és az áralakításban való közreműködés. Nemzetközi forgalomban rendszerint brókercégként jelennek meg.
BUX A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe.
Chart Technikai elemzők által használt, a vizsgált értékek (tőzsdeindex, részvényárfolyam, nyersanyagár stb.) múltbéli változásait bemutató grafikus ábrázolás.
Chartanalízis A múltbéli árváltozások alapján elkészített chartokból (grafikonokból) a technikai elemzők által elkészített, a jövőbeni áralakulásra vonatkozó prognózis.
Chartisták Olyan befektetéselemzők, aki grafikonelemzés módszerét alkalmazva próbáinak jövőbeni piaci trendeket meghatározni. Technikai elemzőknek is nevezik őket.
18
Dematerializált értékpapír Elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír -jogszabályban meghatározott - valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó papír.
Derivatívok Kereskedett határidős és opciós termékek a tőzsdei (futures) és a tőzsdén kívüli (forward) határidős piacon. Ez a mögöttes termék lehet deviza, kamat, DKH, részvény stb.
Deviza Nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, külföldi pénznemre (valutára) szóló és külföldön fizetendő követelés vagy tartozás. A könyvköveteíés formájában szereplő (tehát nem értékpapírban megtestesülő), de külföldi pénznemben teljesítendő követelés vagy tartozás is deviza.
Diverzifikáció Kockázat megosztást jelenti oly módon, hogy a befektetés nem egyetlen, hanem több értékpapírba történik. 20-30 elemből álló értékpapír-portfolió tekinthető jól diverzifikáltnak.
Eredménykimutatás A vállalat mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.
Értékpapír Olyan szigorú alakszerűséghez kötött okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet.
Értékpapírszámla A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír - tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
Éves beszámoló A vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és változásáról mutat valós képet Tartalmaz minden eszközt, saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget, továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indoklásokat, amelyek a vállalat valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működési eredményének bemutatásához szükségesek.
Fedezeti pont Az a termelési szint, ahol az árbevétel megegyezik az összköltséggel.
Fedezetlen eladás Birtokban lévő értékpapírok eladása abban a reményben, hogy a szállítás előtt olcsóbban meg lehet azokat szerezni.
Forgalom A piacon, pénz közvetítésével végbemenő cserék összessége. Egy piac hatékonyságának fő jellemzője az adott piacon lebonyolított forgalom volumene.
Fundamentális elemzés A tőzsdei ármozgások elemzésére és előrejelzésére szolgáló módszer, amely megállapításait az árupiacokra ható külső gazdasági tényezők (kereslet és kínálat viszonya, a termelővállalatok pénzügyi helyzete, munkaerővel való ellátottsága, a termékeket felhasználó szektor termékei iránt érvényesülő igény stb.), valamint a vizsgált társaság belső adottságai alapján alakítják ki.
Grafikonelemzés A tőzsdei ármozgások elemzésére és előrejelzésére szolgáló módszer, amely megállapításait adatsorok grafikus ábrázolásának felhasználására (chartok készítése) építi. E módszer követői az adott termék piaci áráról, forgalmi volumenéről és nyitott kötésállományáról készült grafikonokat (chartokat) analizálják.
19
Határidős árfolyam-megállapodási ügylet Minden olyan tőkemozgással nem járó, egyszeri határidős árfolyam-megállapodás forinttal szemben, melyben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy az üzletkötés napján jegyzett határidős árfolyam különbözetét- a szerződésben meghatározott devizaösszeg tekintetében-egymásnak forintban megfizetik.
Határidős kontraktus Egy mögöttes termék meghatározott határidőre történő adásvételére vonatkozó, szabványosított szerződési feltételek összessége. A határidős tőzsdei forgalom mértékegységeként is használható. Pl.: Kontraktus elnevezése: TVK részvény Kijelzési módja:TV906 Kötésegység: 100.000 Ft össznévértéknek megfelelő darabszámú TVK részvény, a termék bevezetésekor 100 db. Árjegyzés módja: 1 db részvény határidős ára Ft-ban Árlépésköz: 5 Ft Maximális ármozgás: 15% Lejárati hónapok: a legközelebbi június és december Első kereskedési nap: az adott lejárati hónapot 12 hónappal megelőző lejárati hónap lejárati napja Utolsó kereskedési nap: a lejárati hónap 14. napja utáni első kereskedési nap Lejárati nap: az utolsó kereskedési napot követő első elszámolási nap Lejárati elszámolóár: a teljesítési nap utolsó 60 percében az azonnali piacon kötött üzletek közül az öt--öt legmagasabb és legalacsonyabb árú kötés kivételével számított, mennyiséggel súlyozott átlagár és a kötések számtani átlagának átlaga. Amennyiben az utolsó 60 percben 50-nél kevesebb kötés születik, az átlagszámítás az időben utolsó 50 kötés figyelembevételével történik. Teljesítés: készpénzes elszámolás.
Határidős tőzsdei ügylet Az az ügylet, amelyet a tőzsdetagok a tőzsdei számítógépes rendszeren keresztül a kereskedésre álló idő alatt, a határidős tőzsdei kereskedési szabályzat szerinti módon a tőzsdére bevezetett határidős termékekből egyszerre csak egy fajtára kötöttek. A származékos termékek piacának létrejötte annak köszönhető, hogy a piaci szereplők bármilyen nyitott pozícióból eredő kockázatukat igyekeznek fedezni. A határidős piacon lehetővé válik ezen kockázat menedzselése. A határidős piac szereplői: Fedezeti ügyletkötök Spekulánsok (haszon remény fejében kockázatot-vállalók) Arbitrazsőrök (piaci anomáliák kihasználásán keresztül kockázatmentes profitot érnek el.)
Határidős vételi pozíció (Long) A határidős piacon akkor alakul ki vétel, vagy más néven Long pozíció, ha valamely határidős terméket vásárolnak. PI:300 Long USD 09 (300 kontraktus USD vétele 09. hóra) A vételi pozíció birtokosa számára az az előnyös, ha a piaci árfolyamok erősödnek. A vételi pozíció zárása egy ellentétes irányú pozíció (eladási) megnyitásával vagy a term kifutásával történik. Az ellentétes pozíció kondíciói megegyeznek a véteti pozíció kondícióival.
Hausse A tőzsde leglikvidebb részvényeinek (blue chipek) árfolyamában általánosan bekövetkező, folyamatos - hetekig, esetleg hónapokig tartó - emelkedés. Másik ismeret elnevezése: buli (bika) időszak
Hausse spekuláns Oíyan tőzsdei befektető, aki a tőzsdei árfolyamok emelkedő trendjére számit és ennek megfelelően vételi pozíciót vesz fel. Ha várakozásai beigazolódnak, akkor az általa kialakított portfoliót hozammal tudja értékesíteni a későbbiek folyamán. A másik elnevezése: buli spekuláns
Hedge Olyan technika, amely az egyes lehetséges kockázati tényezők hatásának kioltását célozza meg. A hedge ügyletek során a piaci szereplők kizárólag a tevékenységük során felmerülő kockázatokat próbálják meg ellensúlyozni. A hedge ügylet célja nem a profitszerzés, hanem a veszteség minimalizálása. A piaci szereplő kialakíthatja fedezeti pozícióját határidős tőzsdei (futures), határidős tőzsdén kívüli (forward) és opciós ügyletek felhasználásával. A fedezeti pozíció kialakításakor kerül meghatározásra a nyitott pozíció lefedéséhez szükséges fedezeti eszközök mennyisége, az úgynevezett fedezeti arány.
20
A pozíció iránya szerint kétfajta (vételi eladási) hedge ügylet létezik. Ha egy vállalat három hónap múlva esedékes bevételét diszkontkincstárjegybe szeretné befektetni, és attól fél, hogy akkor csak alacsonyabb hozamszinttel tud papírt venni, akkor a jelenben vételi hedge pozíciót fog nyitni. Mégpedig úgy, hogy a tőzsdei határidős piacon a három hónap múlva esedékes diszkontkincstárjegy mennyiségére vételi pozíciót nyit. Ezzel biztosítva az elvárt hozamot. Ha egy termelő az általa előállított terméket (pl: kukorica) hat hónap múlva szeretné eladni, de fél attól, hogy a termék ára addigra számára kedvezőtlenül fog változni (esik) védekezésül eladási hedge pozíciót nyithat Mégpedig úgy, hogy a termék teljes mennyiségére, hat hónapos időintervallumra eladási opciót vásárol, vagy vételi opció ír ki. Ezzel biztosítva a jövőbeni eladási árat.
Hedger A fedezeti üzletkötő a nyitott pozícióból fakadó kockázatokat minimalizálja, határidős ügyletek beiktatásával. Ez a határidős ügylet lehet futures, forward vagy opció. Pl. valamelyik vállalatnak félév múlva, decemberben 500.000 eurós fizetési kötelezettséget kell teljesítenie. Amennyiben szeretné kiküszöbölni a Ft/Euró számára kedvezőtlen árfolyamváltozást, fedezeti üzletkötő segítségével fedezeti ügyletet köt. Méghozzá úgy, hogy a decemberi határidőre 500.000 eurót vesz a határidős tőzsdei piacon.
Hosszú pozíció Megvásárolt, tőzsdeképes áruk árfolyamában hamarosan várható emelkedésére számító várakozás, pozíció. Ellentéte a rövid pozíció.
Hozam Pénz- vagy tökepiacon eszközölt befektetések eredményeként elért tőkenövekmény.
Intervenció Valutapiaci beavatkozás. Általában a jegybank végzi, mesterségesen csökkenti vagy növeli saját valutájának árfolyamát. Oly módon, hogy ha túl magas, akkor eladóként jelenik meg, túl alacsony esetén a vevői oldalt erősíti.
Intézményi befektetők Befektetési alapok, bankok, nyugdíjpénztárak, alapítványok, biztosítótársaságok és mások, amelyeknek rendszeresen jelentős összegeket kell és lehet befektetniük.
Kockázat Olyan környezet, amelyben egy esemény bizonyos valószínűséggel fordul elő, vagy ahol az esemény méretének létezik valószínűségi eloszlása. A kockázattal szembeni magatartás attól függően változó, hogy milyen a pszichológiai alkata a kockázatviselőnek, és milyenek a lehetséges kimenetelek
Kockázatanalízis A kockázat fokának szisztematikus analízise, amely a befektetésekhez, tőkeberuházásokhoz kapcsolódik.
Kockázati fok meghatározása (értékpapír - portfolió kezelése) A portfolió- kezelése során ésszerű kockázatokkal is kell számolni. Kockázatot jelenthet adott esetben már az is, ha adott portfolióelemek piaci értékesíthetősége átmenetileg kisebb, így a szükséges likvidálás csak nagyobb áldozatokkal hajtható végre. Természetesen kockázatot jelenthet, az is, ha adott vállalat részvényei az idő során veszítenek értékükből, illetve az osztalék az elvárhatónál kisebb. A kockázat az által is csökkenthető, ha a tulajdonos befektetési korlátokat ír elő a vagyonkezelő részére, vagyis a kezelésre átadott vagyonból bizonyos hányadot csak államilag garantált értékpapírokba, másik részét az ún. blue chip típusú papírokba, s csak bizonyos hányadát engedélyez kockázatosabb értékpapírokba fektetni.
Kockázatmegosztás Tőkebefektetések megosztása országok, valuták, ágazatok, befektetési formák {értékpapírok, ingatlanok, nemesfémek stb.) között.
Korrekciós csökkenés Valamely részvény piacán kialakult - esetleg több napig is tartó - vevői túlsúly megszűnése után kialakult állapot, melynek hatására az árfolyamok egy bizonyos szintig „visszasüllyednek"
21
Korrekciós erősödés Valamely részvény piacán kialakult - esetleg több napig is tartó - eladói nyomás után kialakult állapot, melynek hatására az árfolyamok egy bizonyos szintig „visszaemelkednek"
Kötési árfolyam A tőzsdei megbízás teljesítésének árfolyama. Az az árfolyam, amelyen az eladás vagy vétel teljesül.
Letét Valamely gazdasági művelet finanszírozását szolgáló, vagy az ügyleti szándék komolyságát igazoló, előre zárolt összeg.
Likviditás Azt fejezi ki, hogy milyen könnyen lehet és mekkora költségek mellett, lehet egy eszközt pénzzé tenni, azaz eladni. A gyakorlati tapasztalatok azt sugallják, hogy a likviditás hiánya jelentősen lenyomja a részvényárfolyamokat.
Limitár A befektető által adott megbízásban szereplő meghatározott ár, amelyen vagy amelynél jobb feltételekkel teljesíthető az ajánlat, tehát értékpapír vétele esetén legfeljebb a limitáron, értékpapír eladása esetén legalább limitáron.
Market order A piachoz képest jelentős mennyiségű értékpapírra vonatkozó, piaci áron tett, vételi vagy eladási megbízás, amelyet az éppen érvényes piaci áron kell teljesíteni. Az ügylet, volumenéből fakadóan jelentősen befolyásolhatja az adott értékpapír napi árfolyammozgását.
Max index Az 1 évnél hosszabb futamidejű, az elsődleges állampapír- forgalmazói rendszerben szereplő, fix kamatozású magyar államkötvények bruttó árfolyamaiból számított, tökeérték - súlyozású index. Bázisidőpont: 1996. december 31. Induló bázisérték: 100 pont. Az index megalkotói: CAIB Értékpapír és a TV3 Profitvadász.
Megbízás Kétoldalú jogügylet, amelyben az egyik fél (megbízó) a másik felet (megbízottat) felkéri, hogy valamely ügyletben járjon el és erre az utóbbi vállalkozik is. Megbízott felelősséggel tartozik a megbízóval szemben, részben vagy egészben elengedik. Illetve átütemezik azokat.
Mérleg Célja a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők, illetve egyéb érdekeltek tájékoztatása a vállalat vagyoni és pénzügyi helyzetéről, továbbá a naptári év eredményéről. A vállalat vagyonát két megközelítésben is mutatja: egyrészt megállapítható, hogy a vállalat vagyona milyen eszközökben testesül meg, másrészt vizsgálható az eszközök finanszírozási forrása, a vagyon eredete.
Mérleg szerinti eredmény Az osztalékra, részesedésre igénybevett eredménytartalékkal növelt, fizetett osztalékkal, részesedéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény.
Mögöttes termék Egy szabványosított, határidős kontraktus tárgya (lehet deviza, index stb.)
Nap végi elszámolás A határidős tőzsdei pozíció lejártáig minden tőzsdei kereskedési nap végén elszámolásra kerül a határidős pozíció kötési árfolyam, és az aznapi elszámolóár közötti különbség. Ha a határidős pozíciót a befektető annak lejáratáig megtartja, akkor igaz az összefüggés, mely szerint a naponta elszámolt veszteség/nyereség összege megegyezik a kötési árfolyam és a lejáratkon elszámolóár különbségével.
Napon belüli spekuláns (daytrade) A pénz- és tőkepiac résztvevője, aki a záró és a másnapi nyitó árfolyam esetleges drasztikus eltérésétől tartva, minden nap lezárja pozícióját.
22
Napon belüli ügylet Adott termék azonos mennyiségére vonatkozó, napon belül végrehajtott, eladásból és vételből álló tőzsdei tranzakció. Célja a termék napon belüli árfolyamváltozásából történő profitszerzés. A napon belüli pozíció kialakítója a napon belüli spekuláns (daytrader). Amennyiben a spekuláns az adott termék árfolyamának csökkenésére számit, akkor pozícióját a termék eladásával nyitja, és annak egy későbbi időpontban történő visszavásárlásával zárja. Amennyiben a spekuláns az adott termék árfolyamának emelkedésére számit, akkor pozícióját a termék vételével nyitja és annak egy későbbi időpontjában történő eladásával zárja. A napon belüli ügylet nyeresége/vesztesége a vételi és az eladási ár különbsége. A nyeresége/vesztesége a vételi és az eladási ár különbsége. A nyereség/veszteség számításánál a tranzakciós dijat is figyelembe kell venni (a nyereséget csökkenti, a veszteséget növeli).
Nemzetközi diverzifikáció A portfolió kockázatának csökkentése, külföldi piaci eszközök portfolióba történő bevonásán keresztül. A növekvő globalizáció lehetőséget biztosít a portfolió kezelője számára a külföldi papírokban rejlő lehetőségek kiaknázására.
Nyílt piaci műveletek A központi bank értékpapírokat, elsősorban állampapírokat (államkötvényeket és kincstárjegyeket) forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomba lévő pénztömeget és hitelállományt szabályozza. Amikor a központi bank értékpapírt vásárol, ezzel a kereskedelmi bankok számláján történő jóváírással fizet. E művelettel új jegybankpénzt hoz létre, növeli a kereskedelmi bankok pénztartalékait, tehát likviditását, illetve hitelnyújtó képességét, és így a forgalomban lévő pénz mennyisége nő. Ha a jegybank értékpapírokat ad el, akkor a vételárral a kereskedelmi bankok számláját terheli meg, a forgalomban lévő pénz mennyisége csökken.
Nyitóár Az adott értékpapírra, az aznapi kereskedési idő alatt elsőnek megkötött egyedi ügylet ára.
Opció Olyan ügylet, amely az egyik fél (a jogosult) számára lehetőség, hogy egy későbbi időpontban nyilatkozzék a felajánlott ügylet elfogadásáról, illetve igénybevételéről. A másik fél ( a kötelezett) számára pedig az ügylet kötelezettség, az teljesítendő, ha azt a jogosult igénybe kívánja venni. Az opció jogosultja az általa megszerzett jogért úgynevezett opciós dijat fizet az opció kötelezettjének. Az opciós díj mértéke a jogosult által elszenvedett legnagyobb veszteség, illetve a kötelezett által elérhető legnagyobb nyereség is egyben.
Országkockázat A neves nemzetközi minősítő intézetek - Moody's, Standard and Poor's, IBCA stb. - által rendszeresen közzétett és nemzetközi befektetőket orientáló globális mutató, ami az adott országban végrehajtott (vagy végrehajtani tervezett) befektetések általános kockázatát méri.
Osztalék Részvények után járó jövedelem. A részvénytársaság tiszta nyereségének, a részvénytulajdonosok közt felosztásra kerülő, egy-egy részvényre eső hányada.
Osztalékkifizetési ráta Azt mutatja meg, hogy az elért eredmények mekkora hányadát fizeti ki a vállalat osztalék formájában. A mutató értéke az egy részvényre jutó osztalék és az egy részvényre jutó adózott eredmény hányadosa. Általános tapasztalat szerint a vállalatvezetők nem szívesen csökkentik az osztalék nagyságát akkor sem, ha a nyereség csökken. Ezért ha egy vállalat nyeresége különösen ingadozó, akkor a vezetők valószínűleg úgy törekszenek a biztonságra, hogy a kifizetési rátát alacsonyra állítják be.
OTC A tőzsdén részt nem vevő értékpapírok nem szabványosított piaca. Az értékpapír-kereskedők kétoldalú ajánlatot hoznak nyilvánosságra, amelyen hajlandóak venni, illetve eladni.
Önfinanszírozás A vállalatoknak az a képessége, hogy termelési eszközeiket külső források nélkül rendszeresen pótolják és gyarapítják. Tágabb értelemben az a vállalat képes önfinanszírozásra, amely a hitelmechanizmus működése révén fejlesztési célra kölcsöntőkéhez juthat, s olyan ár-, adó- és jövedelemszabályozási rendszerben dolgozik, amely mellett - a fejlesztés révén keletkezett nyereségből - visszafizeti a kapott hiteleket és azok kamatait.
23
P/E mutató A leggyakrabban használt piaci mutató a részvény árfolyam/nyereség (P/E, Price - Earnings Ratio) rátája. A mutató voltaképpen a vállalat növekedési kilátásaira vonatkozó piaci optimizmust tükrözi. Annak a vállalatnak, amelyik nem rendelkezik növekedési kilátásokkal, akkora P/E mutatóval kell rendelkeznie, amelyik a tőkésítési ráta reciprokéval egyenlő. Ahogy a növekedési lehetőségek egyre fontosabb összetevői lesznek, úgy fog a P/E mutató növekedni. A mutatót általában úgy szokták publikálni, hogy az egy részvényre jutó nyereség az elmúlt időszakra vonatkozik.
Piaci ajánlat Ár/árfolyam megjelölése nélkül- a tőzsdei kereskedésben- tett ajánlat, amely az ajánlati könyvben az ajánlattétel időpontjában - az ajánlat irányával ellentétes- legjobb árszinten teljesülhet A piaci ajánlat nem teljesülő része érvényét veszti.
Portfolió Elnevezése az értékpapírtárca szóból ered. Különböző kockázatú befektetéseket tartalmazó befektetési „kosár". Kialakítása során az elsődleges cél a kockázatmegosztás. Szűkösebb értelemben értékpapír-befektetési csomagot jelent. Tágabb értelemben az értékpapír- befektetés kiegészül műkincs, ingatlan-, nemesfém és numizmatikai befektetéssel.
Profit taking Árfolyamnyereség realizálása a részvény eladásán keresztül. Egy erőteljes profit taking hullám egy-két napos negatív korrekciót idézhet elő a részvénypiacon.
Részvény Részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott, vagyoni jogokat megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa a részvény megvásárlásával pénzét véglegesen a vállalat rendelkezésére bocsátotta, azt visszaváltani nem tehet (csak másnak eladni). Fajtái: elsőbbségi, dolgozói, törzs, kamatozó részvény.
Részvényfajták Az alábbi részvényfajtákat különböztetjük meg: Törzsrészvény (nyilvános táraság esetén névre szóló lehet vagy bemutatóra szóló is, lehet, zárt társaság esetén csak névre szóló lehet, bármikor kibocsátható) Elsőbbségi részvény (csak névre szóló lehet, bármikor kibocsátható, az összmennyiség nem lehet több az alaptőke 50%-ánál). Nyilvános társaság esetén lehet - osztalék elsőbbségi, likvidációs elsőbbségi, az előző kettő egyben, szavazati joggal összefüggő elsőbbségi részvény; zárt társaság esetén- elővásárlási joggal összefüggő elsőbbségi részvény. Zárt társaság esetén - elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvény. Az elsőbbségi részvény általában együtt jár a szavazati jog korlátozásával vagy kizárásával. A korlátozásról vagy kizárásról a részvénytársaság alapszabálya rendelkezik. Kamatozó részvény (bármikor kibocsátható, csak névre szóló lehet, az összmennyiség nem lehet több az alaptőke 10 százalékánál). A részvényben szereplő kamatláb alapján számított kamatra a részvénytulajdonos akkor is jogosult, ha a részvénytársaság nem nyereséges. Dolgozói részvény (az alapszabály rendelkezései alapján az alaptőke felemelésekor kibocsátható, csak névre szóló lehet, összmennyisége a felemelt alaptőke maximum 15%-a lehet). A dolgozói részvények tulajdonosi jogokat gyakorolhatnak, mint a törzsrészvényesek.
Rövidre eladás (short selling) Olyan befektetési technika, amely olyan termékeket ad el, amik még nincsenek a befektető birtokában. A szóban forgó terméket, részvényt kölcsönveszi egy másik brókercégtől. Ez a befektetési stratégia akkor termel profitot, ha a termék árfolyama esik. Viszont a termék árfolyamának emelkedésekor veszteséget eredményez. A pozíció zárása a termék visszavásárlásával történik.
r=P2-P1-x
r=profit P1=vételi árfolyam P2=eladási árfolyam X= kölcsönzési díj
24
Saját számlás értékpapír-kereskedelem Valamely befektetési szolgáltató a saját számlája terhére a saját nevében eszközöl értékpapír-eladást vagy vételt. Az 1996. évi CXII. Törvény sajátszámlás ügyleteket, a befektetési szolgáltatók közül csak az értékpapír-kereskedőknek és a befektetési társaságoknak engedélyezi.
Skalper A határidős piac résztvevője, aki néhány óra vagy néhány perc után lezárja a pozícióját, biztonságba téve néhány pontos nyereségét, hogy elejét vegye további veszteségeinek. Szerepük nagyon fontos, mert gyakori adásvételeikkel ők adják a piaci likviditás nagy részét.
Spekuláció Egy kockázatos befektetés kockázati prémium fejében történő vállalása. A kockázati prémiumnak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy kompenzálni tudja a kockázatelutasító befektetőket a befektetés kockázatáért.
Spread Két árfolyam vagy kamatláb közötti különbség.
Stop limitajánlat Egy feltételes ajánlat, amely az ajánlattevő beavatkozása nélkül, automatikusan akkor válik limit ajánlattá, ha az ajánlatban magadott ún. aktiválási áron/árfolyamon vagy annál kedvezőbben ügylet jön létre, az ajánlati könyvben. Ekkor stop limit vételi ajánlat esetében legfeljebb az ajánlatban megadott áron/árfolyamon, stop limit ajánlat esetében legalább az ajánlatban megadott áron/árfolyamon teljesülhet az ajánlat.
Stop-loss ajánlat Olyan ajánlati típus, amelynek célja a veszteség korlátozása. Mégpedig úgy, hogy a befektető megad egy másodlagos árszintet is, és a meghatározott árszint elérése esetén a pozíció likvidálásra kerül. így korlátozható a veszteség. Például a befektető megbízást ad 500 db „KÉK" részvény vételére, 500 Ft-os limitáron (ez egyben az elsődleges ár) és a stop-loss 3%. A megbízott megveszi a részvényt maximum 500 Ft-os árfolyamon. Viszont, ha a részvény árfolyama a limitárhoz képest 3%-ot esik (másodlagos ár), a megbízott a részvénycsomagot eladja, ezzel korlátozva a befektető veszteségét.
Szakaszajánlat Olyan tőzsdei ajánlat, amely az adott kereskedési szakasz végéig érvényes. Minden olyan ajánlat, amelyben az ajánlat lejárata külön nem kerül meghatározásra, szakaszajánlatnak minősül.
Származékos termékek Az olyan eszköz, amelyek értéke valamely más termék(ek) árfolyamától függ. A leggyakoribb származékos ügyletetek: határidős (termin) ügyletek, opciós ügyletet swap ügyletek
A származékos termékek lehetnek: tőzsdei (future) tőzsdén kívüli (Forward)
Tőke Befektetett anyagi eszközök egy vállalkozásban azzal a céllal, hogy ebből a tevékenységből nyereség származzon. A tőke egy vállalkozás megindíthatóságának alapfeltétele.
Tőke alternatív költsége Haszonáldozat, amelyről akkor mondunk le, amikor egy adott befektetés lehetőségét választunk. Befektetésünk jelenértékét úgy kapjuk meg, hogy a jövőben várt bevételeket hasonló alternatív befektetés által ígért hozammal vagy megtérülési rátával diszkontáljuk. Ez a ráta a töke alternatív költsége.
Tőkeáttételi mutatók Azt jelzik, hogy egy vállalat mennyire van eladósodba. Fajtái: saját tőke arány; idegentőke arány; kamatfedezettségi arány.
25
Tőzsde Rendszeres és szigorú szabályok szerint megszervezett piac, ahol értékpapírok, devizák és más képviselhető áruk koncentrált kereskedelme folyik.
Trend A statisztikai idősorok alapirányzata, az idősorban tartósan érvényesülő, alapvető fejlődési tendencia. A trendszámítás célja az alapirányzatot tükröző olyan idősor készítése, amely a többi tényező pl. szezonális és véletlen ingadozások konjuktúráiis ciklusok stb. -hatását kiküszöböli.
Trend spekuláns Átmeneti veszteségekkel is dacolva hosszú időn át (hónapokig, akár évekig) fenntartja pozícióját, bízva, hogy bizonyos fundamentális közgazdasági tényezők hosszú távon kifejtik hatásukat.
Újrabefektetési hányad Más néven visszatartott nyereséghányad, a nyereség azon hányada, ami visszaforgatásra kerül a vállalatban.
Záróár Az adott kereskedési napon az utolsó előtti kötést megelőző kötés árfolyama. Amennyiben az adott napon, az adott értékpapírra kötés nem jött létre, úgy időben az adott papírra kötött legutolsó ügylet ára tekintendő záróárnak.
26
A fundamentális vállalatértékelés mutatói
Befektetett eszközök - Forgóeszközök
Hátrányai
• nem pontos vállalatértékelési módszer • az alapul vett értékek bizonyos esetben becsült számok • nagy eltérések lehetnek a jövőbeli fundamentális célárak és a valódi elért árak között
A fundamentális kimutatások alapjai: (negyedéves) jelentési kötelezettség
• Mérleg • Eredménykimutatás
Cash flow kimutatás
Kapitalizáció: részvényszám * egy részvény árfolyama. P - egy részvény aktuális árfolyamát jelöli.
P/E: A részvény alul- felülárazottságának mérésére szolgál. Árfolyam osztva az egy részvényre jutó eredménnyel (EPS). EPS: társaság nettó eredményét osztva a részvényszámmal. P/E: hányszorosát éri a vállalat a saját nyereségének. Ágazatonként, vállaltonként különbözik.
P/BV: Árfolyam osztva a cég könyv szerinti értékkel (egy részvényre jutó saját töke). Magas érték: optimista befektetői hangulat.
P/CF: Árfolyam osztva az egy részvényre jutó cash flow-val. Cash-flow: eredmény bővítve az értékcsökkenéssel
P/S: Árfolyam osztva az egy részvényre jutó árbevétellel. Olyan vállalatoknál, ahol kis mértékű a nyereség >» fejlesztésorientált tevékenység - technológiai szektorok.
PEG: P/E osztva az adott cég várható eredmény növekedési ütemével 5 évre kalkulálva. P/E 10 értéket mutat, amíg az eredmény előrejelzés 20% növekedés, PEG = 0,5. Alacsony PEG >» alulértékelt részvény. Egyes iskolák szerint a jóval I feletti PEG értékkel rendelkező részvényeket nem szabad vásárolni.
Hátránya: A nevező (növekedési ráta) becsült érték, nem pontos vállalatértékelési mutató.
Árbevétel vizsgálat
Cél: Az árbevétel kiszámítható, folyamatos növekedése. Befektetésre javasolt részvény: régóta tartó, a múltban pénzügyileg megalapozott permanens fejlődés.
Cash flow
Befektetésre javasolt részvény: pozitív cash flow-ja, azaz a bevételek nagyobbak, mint a kiadások. Hosszú távon is negatív cash flow nem tartható fent sokáig a vállalat életében, és ez a legfőbb gátja a cég növekedésének.
Hitelállományok
A vállalat fejlesztését nagymértékben gátolja a már meglévő hitelek törlesztése. Befektetésre javasolt részvény: alacsony hitelállomány színt.
27
Piaci részvétel, stabilitás
A piaci részesedés mértéke összefügg a vállalat stabilitásával, megbízhatóságával. Befektetésre javasolt részvény: nagyobb piaci részesedéssel rendelkező vállalatok.
Szektorális, ágazati biztonság
Hosszútávon stabilabb szektorok, ágazatok részvényeibe érdemes tökét befektetni.
Tőkestruktúra
Saját töke (D), Idegen töke (E) (hosszú lejáratú hitelek). A tökeszerkezet: a két érték aránya. Ha D>E, akkor a részvény befektetésre alkalmas. Ha D<E, akkor a vállalat pénzügyi stabilitása megkérdőjelezhető. Figyelni kell a D/E arány évek közötti tendenciáját (javuló/romló).
Rövid lejáratú hitelek finanszírozása
Az eszközfinanszírozás forrásának mekkora része külső hitel (E), és mekkora része saját finanszírozás (D). Ha D>E, akkor befektetésre alkalmas a részvény. Ha D<E, akkor érdemes kerülni a részvénybefektetést, mert a hiteltörlesztési kényszer rontja a vállalat pénzügyi panorámáját. Meg kell vizsgálni, hogy a külső hitelekből finanszírozott eszközök tőkejövedelme mennyivel haladja meg a hitelköltségeket. Ha nem haladja meg, akkor kerüljük a befektetést.
Mérleg szerinti eredmény
Egy részvényre jutó mérleg szerinti eredmény (EPS)
A követelések (E) és a kötelezettségek (D) aránya (rövidtávon)
E=D - egyensúlyi vállalati állapot. Ha rövid ideig E>D, akkor ez nem jelent feltétlenül zavart a cégműködésben, mert ez lehet ideiglenes forgóeszköz finanszírozás is. Ha tartósan áll fenn az állapot, az a vállalat eladósásához vezet.
28
Devizapiaci értékelési mutatók
Személygépkocsi eladások (Auto sales)
Fizetési mérleg (Balance of payments - BOP)Annak megállapítására szolgál, hogy mennyi pénz érkezik, illetve hagyja el az országot. Az exportbevételek és az importkiadások különbsége. Aktívum/passzívum.
Kereskedelmi mérleg (Balance of trade)Az exportbevételek és az importkiadások különbsége. Aktívum/passzívum.
Beige könyv - jegybanki tanulmány (Beige book Fed survey)
Aktuális gazdasági helyzetről kiadott tanulmány. Információt tartalmaz az éppen aktuális gazdasági, - és üzleti kondíciókról, interjúkat közöl piaci szakemberekkel. A kereskedelmi tevékenységeket körzetenként és szektoronként kiemeli. Hasznos mutatóként szolgálhat az FOMC monetáris politikai döntéseivel kapcsolatban. Nem jelentős piacra ható tényező. A gazdasági erősség mércéjének számít.
Üzleti leltár és eladások (Business inventories and sales)Elemei: tartós áruk megrendelése, gyári rendelések, kiskereskedelmi eladások, nagykereskedelmi készletek és eladások adatai. Megméri a teljes megtermelt outputnak mennyi részét nem sikerült eladni. Ha a készletek jelentős mértékben csökkennek egy három hónapos perióduson keresztül, az annak a jele, hogy a kereslet élénkül és a termelésnek nőnie kell, hogy újra töltődjön a raktár.
Kapacitáskiaknázás (Capacity utilization)Azt méri, hogy a gazdaság produktív erejéből mekkora részt használnak. A 85 %-os szint jó egyensúlyát adja a növekedésnek és az inflációnak; e szint felett az inflációs „félelem" megnövekszik.
CBI tanulmányok (CBI surveys)A CBI havi, - és negyedéves jelentéseket készít, amelyek a termelői és a szolgáltatási szektorok múlt, -jelen, - és jövőbeni értékeléséről szólnak. A mutatók a válaszadók nézeteit tükrözik olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint kibocsátás, eladás, árak, leltár-készletek és export/import megrendelések.
Chicago PMIChicagóban dolgozó, működő menedzserek szemléje, amely felöleli az árakat, tartós termékek rendelését és a leltárt.
Fogyasztói bizalom mutatója (Consumer confidence index - CCI)5000 amerikai háztartásból képzett mintán alapszik és a bizalom egyik legpontosabb mutatójának tekintik. A fogyasztói bizalom mögött meghúzódó elgondolás az, hogy amikor a gazdaság indokolttá teszi a több munkahely megteremtését, béremelést, alacsonyabb kamatlábakat, az növeli az emberek általános bizalmát és vásárlóerejüket is. Ha a mutató a mozgó átlag fölé vagy alá menne, jó jelzése annak, hogy a fogyasztói bizalom jelentékenynek mondható.
29
Fogyasztói hitel (Consumer credit)
A fogyasztói hitel a fogyasztók költésének és keresletének mutatója. Az amerikaiak által igénybe vett hitel összegét tükrözi, hónapról hónapra, hitelkártya vásárlás, személyi kölcsönök, részletvásárlás. - megrendelés. Időszakonként ingadozóak is. Például karácsony előtt jócskán megnövekszik. Ezért általában csak felületes figyelmet szentelnek neki. A fogyasztói hitelt három alosztályra bontják: személygépkocsik, automatikusan megújuló hitei, és egyéb, információt nyerhetünk, hogy a költésnek mekkora hányadát finanszírozták adósság felhalmozása révén.
Fogyasztói árindex (Consumer price index - CPI)
Legszélesebb körben használt inflációs mutató, egy fogyasztói javakból és szolgáltatásokból álló kosár, melyet hónapról hónapra nyomon követnek. A bennfoglalt tételek az élelmiszerek, ruhaneműk, lakhatás, üzemanyag-fűtőanyag, közlekedés valamint egészségügyi ellátás és minden más olyan áru és szolgáltatás árát tükrözik, melyeket az emberek napi megélhetésükhöz használnak. A növekvő CPI inflációt jelez, a nagy növekedést nem veszi szívesen a piac. Az infláció az a szint, amely mellett az áruk és szolgáltatások általános ára növekszik, és -következésképpen - vásárlóerőnk csökken.
Folyó fizetési mérleg (Current account)
A nemzetközi kereskedelmi adatok legfontosabbika. Ez az áruk (termékek), szolgáltatások adásvételének, kamatkifizetéseknek valamint az egyoldalú átutalásoknak legszélesebb fokmérője. A teljes áruforgalom külkereskedelmi mérlege benne van a folyó fizetési mérlegben.
Tartós áruk megrendelése (Durable goods orders)
Beruházási javak (gépek, üzemgyár és felszerelések), szállítás és védelmi megrendelések. Előre mérlegelik, számolnak a termelésben bekövetkező változásokkal és így jelzik a gazdasági ciklusban beálló változásokat. A megrendeléseket a termelői aktivitás vezető indikátorának tartják. Az index általános erősödése, melynek csakis egy szektor növekedése az alapja.
Meglévő házak eladása (Existing home sales)
Az eladott „régi" lakások/házak száma és értéke. A mutató bepillantást enged nyújtani a fogyasztói bizalom és a vásárlóerő aktuális alakulásába. A már kész lakások eladása az inflációs nyomásra is kínál bizonyítékot, ha az árak gyorsan emelkednek.
Gyári megrendelések és termelőipari készletek (Factory orders and Manufaeturing inventories)
A gyári megrendelés jelentése egyaránt tartalmazza a korábban bejelentett tartós árukról szóló jelentést, valamint a nem-tartós termékekre szóló megrendeléseket. A jelentés nagyon pontosnak számít. A megrendelési számok azért hasznosak, mert az előttünk álló hónapok valószínű termelési üteméről árul el „dolgokat". Ez rendkívül változékony és bármely hónapban 3-4 százalékot is ingadozhat. Jelentős revíziónak vannak alárendelve, s nagyon nehéz prognosztizálni.
Kisegítő mutató (Help wanted index)Országszerte 51 nagy újságban előforduló állást kínál hirdetések számát közli. Ez az index a munkaerőpiac „egészségességét" jelzi. A hirdetések nagy száma azt sejteti, hogy a munkaerőpiac erős és a béreknek növekedniük kell ahhoz, hogy még többen álljanak munkába. Ezzel ellentétben, ha a hirdetések száma alacsony, a munkaerőpiac gyenge és a bérek csökkenni fognak, amint a munkások alacsonyabb bért is hajlandóak lesznek elfogadni az állás fejében.
Bruttó nemzeti termék (Gross Domestic Product - GDP)
A GDP a piaci aktivitás mérőszáma. Egy gazdaság által meghatározott idő alatt megtermelt összes termék és szolgáitatás pénzben kifejezett értékét mutatja. A GDP egy nemzetgazdaság állapotának talán legfontosabb fokmérője. Rendszerint éves bázison mérik, de negyedéves adatokat szintén közölnek.
Új Házépítések / építési engedélyek (Housing starts / building permits)Mennyi új egy-családos házat vagy épületet építettek a hónap során. A tanulmány szerint minden egyes ház és minden egyes lakás egy megkezdett házépítésnek számít. A mutató nem mozgatja meg felrengetően a piacot. A csökkenő lakásépítések lassuló gazdaságról árulkodnak, míg a növekedés eme területen képes lehet egy gazdaságot kirántani a kátyúból.
Első igénylések jelentése (munkanélk.) (Initial claims - iobless claims)A munkanélküliek számára folyósított segélyek iránti folyamodványok hetenkénti változását méri. A pénzpiacok a munkaerőpiac és a teljes gazdaság változó trendjeinek jó mutatójaként értékeli a jelentést.
Készletmenedzselés Intézete (Institute for Supply Management - ISM)Ez az amerikai gyáripar, termelőipari hatékonyság vezető mutatója. A termelőszektor első részletezett „pillanatfelvételéhez" juthatunk hozzá, mielőtt a nagyon fontos foglalkoztatásról, munkaerő piaci helyzetről beszámoló jelentéseket közzétennék. Hat fő komponensből áll: kifizetett árak (nem hitel), új rendelések, az ellátó (szállító) leszállításai, termelés, készletek (leltár) és foglalkoztatás. Figyeljük meg, hogy az utolsó három elem a kínálati erőt, míg az első három a keresletit tükrözi, illetve öleli fel. Fényt derít a keresleti és kínálati erők egyensúlyára. Az 50 vagy afeletti érték növekedést jelez a szektorban, míg az 50, illetve alatti szám csökkenést jelez.
IFO
Németország vezető összefoglaló áttekintése a német gazdaság (gazdasági-üzleti) kondíciójáról. A német gazdasági helyzet fordulataira jó hatásfokkal figyelmeztet. A mutató több, mint 7000 vállalkozást szondáz: gazdaság általános helyzet és ebből fakadó rövid-távú terveik figyelembevétele.
Pénzkészleti mutatók (Money supply)Egy ország bankjegyeinek, érmeinek, kölcsöneínek, hiteleinek és más gazdaságban likvid eszközeinek összessége.
Városi, ipari fizetési lista - bérjegyzék (Non-farm payroll - NFP)Az NFP az újonnan teremtett munkahelyek számát figyelő havi mutató. A munkanélküliség nagyon jó indikátora. Az NFP rendesen hat a piaci mozgásokra és a kötvény, - devizapiacokon mind közül a leggondosabban figyelemmel kísért mutató. Az NFP viszonylag erős korrelációban áll a GDP növekedéssel. Létezik egy durva-hozzávetőleges szabály: eszerint 200. 000 egységnyi növekedés havonta megegyezik 3 %-os GDP növekedéssel.
Új lakás/ház eladások mutatója (New home sales)Jelentés tartalmaz adatokat a lakások/házak árairól, és az eladó házak/lakások számáról. A lakáspiac kiemelkedő szektora a gazdaságnak, mert a fogyasztói pénzköltési szokások változásáról is ad jelzést, valamint a gazdasági aktivitásról is képet ad.
Személyes jövedelem és Személyes fogyasztási ráfordítások mutatói (Personal income and Personal consumption expenditures - PCE)A személyes kiadások, másképp PCE - mutató az egyének által vásárolt összes áru, illetve szolgáltatás piaci értékében bekövetkezett változásokat fejezi ki. Ez a GDP legnagyobb tétele, alkotórésze. A személyes jövedelem mutatója azt tünteti fel, hogy az egyének által különböző forrásból kapott ellentételezése (kompenzáció) hogyan változik. A források lehetnek: bérek és fizetések; tulajdonosi jövedelmek, bérletből származó fizetés; osztalékok és kamatok, valamint átutalásból származó pénzek: szociális ellátás, munkanélküliségi segély és jóléti juttatások. A fenti két adat adja meg a megtakarítási rátát, ami a szabadon rendelkezésre álló jövedelem (személyes jövedelem - adók) és a fogyasztás különbsége, melyet aztán osztunk a szabad felhasználású jövedelemmel.
30
31
' Philadelphia Fed Index (Business Outlook Survey - Üzleti kilátások felmérése)A szemlézett vállalatok adataiból leszűrhető a teljes üzleti aktivitásukban (működés) megfigyelt változások iránya, valamint az üzemteljesítmények különféle változókból számítható változások. A cégeket megkérdezik a foglalkoztatási helyzetről, ledolgozott órákról, új, illetve betöltetlen rendelési kapacitásról, szállítási készletekről, szállítási időről, megfizetett árakról valamint az elfogadott árakról. Akkor jelez bővülést, mikor zérus felett van és zsugorodást pedig akkor, ha ez alá esik. Ha a gyártók 30 %-a azt hiszi, hogy az árak felfelé fognak menni, de 39% szerint esni fognak, akkor a „kifizetett ár" mutatója - 9 lesz. A Philadelphia Fed index szinte minden téren jó indikátora a változásoknak, így a foglalkoztatástól kezdve az általános árakon át a termelői szektor kondíciójáig. A termelést a jövő gazdasági állapota egyfajta előhírnökének tartják és egyúttal meg is teremti a gazdasági felépülés alapjait. Ha például egy szegény nemzetgazdaságban a termelői ágazat kezd megélénkülni, akkor az olyan várakozásokat szül, hogy a gazdaság hamarosan követi majd a trendet.
Fogyasztói árindex (Producer Price Index - PPI)Az árindexben olyan iparágak szerepelnek, mint árutermelés,- gyártás, halászat, mezőgazdaság, és más nyersanyagok, cikkek is. Az infláció kimutatásában talán nem olyan erős, mint a CPI, de mivel olyan termékekkel is foglalkozik, amelyek feldolgozás folyamatban van, gyakran a jövőben kiadandó CPI-nek az előfutára, előrejelzője. Termelékenység (Productivity)Az egy dolgozóra eső kibocsátás (teljesítmény).
Beszerzésért felelős menedzserek indexe (Purchasing Managers Index — PMI)Az ipari termelés és a szolgáltatói szektor felmérésére is. A PMI jelentés rendkívül fontos mutatója a pénzpiacoknak, mivel a gyári termelés legjobb mérőszáma. Az index az inflációs nyomás kimutatása miatt is népszerű, valamint az ipari-gazdasági teljesítmény előrejelzéséért. A PMI nem olyan „erős" az infláció kimutatásában, mint a CPI.
Kiskereskedelmi forgalom - eladások (Retail sales)A kiskereskedelmi üzletek teljes bevételének százalékos havi változását méri, és mind tartós, mind nem-tartós termékeket felölel. Ez a mutató nagy mozgásra bírja a piacokat, különösen a kisker. cégek-üzletláncok részvényeit.
Munkanélküliség (Unemplovment)Nagyon fontos mutató. A legfontosabb az előzetes mutatók közül a már tárgyalt első igénylések indexe, mely a munkanélküli járadékért folyamodókról ad tájékoztatást.
Nagykereskedelem (Wholesale trade)A nagykereskedők és a kiskereskedők között bonyolódó kereskedelemről ad számot. A piacok általában nem igazán követik figyelemmel, de általa fogalmat kaphatunk a gazdaság teljesítményéről, amely áttételeken keresztül (később) átszűrődhet a gazdaság egészére.
r Termelői Árindex (Producer Price Index - PPI)
A termelői árindex az árak nagykereskedelmi árát méri. A PPI-n belül három nagyobb alosztály különíthető el: nyersáruk, félkész termékek és feldolgozott termékek. A piac a feldolgozott termékek indexét követi nyomon a legszorosabban, mivel ez az áru olyan árát jelenti, melyet a végleges felhasználó fizet ki a termékért. A nyers és félkész termékek árai gyakran adnak jelzést a közelgő inflációs nyomásról.
32
Termelékenység és költségek mutatója (Produetivity and Costs)Az ipari méretű (nonfarm) termelékenység és költségek mutatója arra vonatkozóan nyújt támpontot, hogy hogyan alakul a munkások munkatermelékenysége, valamint mekkora az egységnyi hozammal társítható (termelés) költség.
Területenkénti gyáripari tanulmány (Regional Manufcturing Surveys)Ezek a tanulmányok bizonyos segítséggel lehetnek az országos NAPM előrejelzésében, különösen a Philadelphia és a Chicago tanulmányok, amelyeket a piac és a szakemberek is szoros figyelemmel követnek, időszerűségüknek és annak köszönhetően, hogy a vizsgált régiók többé-kevésbé pontos keresztmetszetét adják az országos (gyár)ipari termelésnek.
Kiskereskedelmi forgalom, eladások mutatója (Retail Sales)A kiskereskedelmi üzletek teljes forgalmából származó bevételeket méri. A kiskereskedelmi forgalom változását szoros figyelemmel kísérik, mert a fogyasztók szélesebb (értsd: általános) pénzköltési szokásairól ez a mutató közli a legaktuálisabb adatokat.
Üzletlánc-forgalom heti adatai (Weekly Chain Store Sales)Az index eléggé ingadozik egyik hétről a másikra, és ennél fogva keveset árul el a szélesebb körű (általános) fogyasztói szokásokról, törvényszerűségekről. Az LJR vörös könyvszemle hetente tizenöt kiskereskedőt követ nyomon, hogy meghatározza az eladások alakulását. A vörös könyv nevű tanulmány valamivel pontosabban képes előre jelezni az üzletlánc forgalmat a hagyományos havi kiskereskedelmi eladások jelentésénél.
A foglalkoztatási jelentés (The Employment Report)
Két különböző jelentés: a háztartási tanulmány durván 60. 000 háztartást szemléz. Ez a tanulmány „szüli" a munkanélküliségi rátát. Az üzleti vállalkozások tanulmánya 375. 000 üzleti egységet vizsgál. Ez a tanulmány adja az ún. „nonfarm" fizetési listát (bérjegyzék), az átlagos munkahetet, az átlagos órabér számait, hogy csak néhányat említsünk. Ez a két tanulmány együtt adja ki a foglalkoztatási riportot, a gazdasági tevékenység legaktuálisabb és legszélesebb indikátora (mutatója), amit minden hónapban közzétesznek.
Ipari termelés mutatója (Industrial Production) Az ipari termelés mutatója az ország gyárai, bányái és közüzemei fizikai kibocsátása rögzített súlyú fokmérője. A termelésen kívül, ez a havi riport a kapacitáskihasználásról is tájékoztat.
33
A technikai elemzés elvi bázisa
Az árak trendszerűen mozognak. The trend is your friend.
Az árban kifejeződik a piac akarata
Az árfolyamok mozgásában ismétlődések vannak
A technikai elemzés feladatai
1. Az aktuális trend meghatározása
Emelkedő trend Csökkenő trend Oldalazgatás Trend nélküli mozgás
2. A trend idősíkjának meghatározása
Rövid távú trend (harmadlagos) Közép távú trend (másodlagos) Hosszú távú trend (elsődleges) A trend kialakulása, A trend folyamata, követése, A trend kimerülése. A trend fordulása
3. A technikai elemek kevert kombinációja
Trendelemzés - Támasz/ellenállás Ár-alakzatok Gyertya alakzatok Technikai indikátorok
4. A technikai elemek előre meghatározott kombinációja
Kiegészítő haladó stratégiák Komplett haladó stratégiák Komplex szabályzatok
5. A valószínűségek mérése Pontos valószínűség mérés Valószínűségi kategóriák használata
6. Jelzések Figyelmeztetés Előre jelez Részben jelez Végső jelet ad
7. Kontextusos használat-a technikai elemek kombinálása A technikai elemek egymást megerősítik A technikai elemek egymást gyengítik A technikai elemek semlegesek
34
8. A technikai elemek kombinálása és hierarchiája Időtávok szerint Piacok szerint Technikai elem modulok szerint Kereskedési stílus szerint Használhatóság szerint
Diverzifikáció
A kockázat megosztását jelenti oly módon, hogy a befektetés nem egyetlen, hanem több értékpapírba történik. 20-30 elemből álló portfolió tekinthető jól diverzifikáltnak.
Előnyei:
- Csökkenti és elosztja a befektetési kockázatot
- Hosszú távon nagyon jól működő rendszer, hatékony és stabil hozammal
Hátrányai:
- A kimagasló elemhozamok eloszlanak a portfolió átlagban - Mérsékelt hozamot tesz lehetővé - Nagyobb energiát igényel az elemek árváltozásának folyamatos figyelése (Index elemek) - A portfolió megnyitása és fenntartása, bezárása nagyobb és fajlagosan drágább költségekkel jár - Nagyobb tökét igényel
Koncentráció
Egyetlen vagy néhány instrumentumba való tökeelhelyezés.
Előnyei:
- Kiemelkedő potenciális hozamok - Kevesebb instrumentumot kisebb energiaráfordítással is folyamatosan nyomon lehet követni - Kevesebb tökét igényel
Hátrányai:
- Nagyobb kockázat - Nagyobb, mélyebb és pontosabb technikai/fundamentális elemzés szükséges
GRAFIKON TÍPUSOK
35
36
Elliott Hullámelmélet (Hosszútávú charton nem működik)
Egy elsődleges ciklus 5 másodlagos ciklusból épül fel, Az első 3 egyenlő irányú, a másik 2 ellentétes irányú.
37
Elliott hullám elmélete
Az elmélet azt tekinti alapul, hogy minden piaci mozgás egy 8 hullámból álló ciklust foglal magába, amiből öt egy nagyobb trendbe illeszkedő, azzal megegyező irányú, három hullám pedig a trenddel ellentétes. Növekvő piacon ez az öt-hullám/három-hullám minta formál egy teljes nyolc hullámból álló komplett buli, - avagy bear piaci ciklust.
Az öt hullámos növekedő trendet együtt impulzustrendnek (lendülettrend) hívjuk, amiben kisebb számjegyekkel megjelölt ún. alhullámok is lehetnek (bizonyára vannak), míg a háromhullámos ellentrend mozgást korrekciós hullámnak nevezzük, ami szintén állhat alhullámokból, amelyeket itt betűkkel különböztetünk meg.
A korrekciós hullámok szabályai: - A második hullám szinte soha nem „szerzi" vissza az első hullámot száz százalékig, például buli market esetében, ahol a második hullám völgypontja nem süllyed az első hullám kezdete alá -a harmadik hullám sohasem a legrövidebb az impulzusfolyamatban (lásd: impulzushullám), sőt gyakran éppen a leghosszabb; -a negyedik hullám sosem léphet az első ársávjába.
Elliott hullámelmélet hullám megnevezései csökkenő sorrendben:
1. Nagy szuper ciklus hullám (Grand Supercycle) 2. Szuper ciklus hullám (Supercycle) 3. Ciklus hullám (Cycle ) 4. Elsődleges hullám (Primary) 5. Közbenső hullám (Intermediate) 6. Alsórendü hullám (Minor) 7. Minute hullám (Minute) 8. Minuette hullám (Minuette) 9. Sub-Minuette hullám (Sub-Minuette)
A fő hullámok a fő trendet, az alsórendűbb hullámok az alsórendűbb trendeket határozzák meg. Fibonacci: 0.618 -jelentős korrekciós szint.
38
A Dow elmélet
1. Az árakban minden tükröződik, abban az igazság jut kifejezésre (az okok végeredménye).
2. A trendek három idősíkon uralkodnak egyszerre, egymás mellett. - Elsődleges trend (hosszútávú trend) 3-5 év
- Másodlagos trend (középtávú trend) 1-3 év - Harmadlagos trend (rövidtávú trend) 1 év alatti
Ezek egymásból épülnek fel, és egymással hierarchikus viszonyban állnak
3. A hosszú távú trend három szakaszból épül fel
A korai (trendfordulós) vásárlók és a belső információval rendelkező szereplők vásárolnak. Egyre többen lépnek be a piacra a vevői oldalon, az árfolyam ütemesen emelkedik. A vételek nagymértékben megnőnek, mely éles árfolyam emelkedést generál
39
5. A forgalmi adatok erősítik meg a trendet.
Az árak mindent kifejeznek, viszont az árak mögötti erőt a forgalom jelenti. A forgalmat az ár szélesebb körű értelmezésének kell tekinteni.
6. A trend mindaddig érvényben marad, amíg jelzést nem kapunk határozott megfordulásáról. Trendfordulás és trendváltás között különbség van! Trendváltásnál akár trend nélküli mozgás is lehetséges.
40
Trendek
A trendek fajtái:
Növekvő trend Csökkenő trend Sávmozgás Trend nélküli mozgás
Növekvő trend Csökkenő trend
Trend nélküli mozgás Sávmozgás
41
42
A trendelemzés elemei
I. Csúcs/Völgy elemzés II. Trendvonalak III. Mozgóátlagok Csúcs/völgy elemzés
I. Emelkedő trend:
Elsődleges feltétel: a völgyek monoton növekedése (egyenlőséget is megenged) Másodlagos feltétel: a csúcsok monoton növekedése (egyenlőséget nem enged meg)
11. Csökkenő trend: Elsődleges feltétel: A csúcsok monoton csökkenése (egyenlőséget is megenged) Másodlagos feltétel: A völgyek monoton csökkenése (egyenlőséget nem enged meg)
A csúcs/völgy elemzés alapszabályai:
Ha a trend elsődleges feltétele érvényben van, akkor a trend érvényben van. Ha a trend elsődleges feltétele megbukik, akkor a trend érvényét veszti, átvált más irányba.
Ha a trend másodlagos feltétele érvényben van, akkor a trend bizonyos. Ha a trend másodlagos feltétele megbukik, akkor a trend kétségessé válik.
Emelkedő trend
Elsődleges feltétel érvényben van: emelkedő völgyek Másodlagos feltétel: emelkedő csúcsok Másodlagos feltétel: emelkedő csúcsok
43
44
45
46
47
A csúcs/völgy elemzés trendfordulós sémái
Trendforduló emelkedő trend esetében
Trendforduló csökkenő trend esetében
Trendvonalak A trendvonalak alapszabályai:A trendvonalat mindig az elsődleges feltételi pontos összekötésével kapjuk. A csatornavonalat mindig a másodlagos feltételi pontok Összekötésével kapjuk.
Emelkedő trend esetén Trendvonal: minimumok összekötésével kapjuk (elsődleges feltétel) Csatornavonal: maximumok összekötésével kapjuk (másodlagos feltétel)
Csökkenő trend esetén Trendvonal: maximumok összekötésével kapjuk (elsődleges feltétel) Csatornavonal: minimumok összekötésével kapjuk (másodlagos feltétel)
A trendvonal támaszként viselkedik. A csatornavonal ellenállásként viselkedik.
A trendvonal emelkedő trend esetében támaszként, a csatornavonal ellenállásként viselkedik. A trendvonal csökkenő trend esetében ellenállásként, a csatornavonal támaszként viselkedik.
Támasz: Emelkedő trend trendvonala + Csökkenő trend csatornavonala Ellenállás: Csökkenő trend trendvonala + Emelkedő trend csatornavonala
48
49
Trendvonal érvényessége
2 vagy több pont kell a trendvonal megrajzolásához. Minél több pontot használunk a trendvonal megrajzolásához, annál érvényesebb a trendvonal támasz/ellenállás jellege.
1-2 pont: trendvonal megrajzolása >>> FELTÉTELEZETT TRENDVONAL 3. pont: a trendvonal érvényességének megerősítése, ettől számítva érvényes a trendvonal
Minél többször pattan vissza az ár, annál érvényesebb a trendvonal. Gyakran a 3. érintési pont a legjobb belépési pont. Az érintések növekedésével nő a trendvonal érvényessége, de nő az esetleges áttörés valószínűsége. Ezzel jelentősebb a trendvonal.
4es szabály: A negyedik érintésnél megnő a trendvonal áttörésének valószínűsége. Ez mindenféle támaszra igaz.
Érvényes trendvonal
50
Csúcsok/völgyek távolsága - Trendvonal A csúcsoknak/völgyeknek nem szabad túl közel lenniük egymáshoz. Ha közel vannak, akkor a trendvonal érvényessége kérdéses. Ha relatívan eléggé távol vannak egymástól, akkor érvényes a trendvonal.
1. Trendvonal - a két csúcs túl közel van egymáshoz. Ekkor a trendvonal érvényessége kérdéses. Inkább a 2. trendvonal az érvényes trendvonal - a völgyek optikailag helyes és arányos távolsága
Trendvonal szöge (időegységre jutó elmozdulásban mérik) Ahogy a trendvonal meredeksége női, úgy csökken a trendvonal támasz/ellenállás jellege. Egy meredek trendvona] éles növekedés (vagy csökkenés) eredménye bizonyos rövid idö alatt. Élesen meredek trendvonal nem jelentős támasz/ellenállás. Tehát a kitörésére nem lehet jól - vagy csak nehezen lehet - játszani.
A meredek trendvonalaknak gyenge a támasz/ellenállás jellegük, könnyedén áttörnek
A trendvona] meredeksége sokáig nem fenntartható.
A grafikon mérete befolyásolhatja a trendvonal szögét. Rövid és széles grafikonokon kevésbé meredekek a trendvonalak, mint hosszú és széles grafikonokon. Ezt mindig figyelembe kell venni a trendvonalak értékelésénél. Ezért a trendvonal meredekségét nem szögekben, hanem egységnyi időre jutó árfolyam elmozdulásban mérjük. Ez objektív rendszer, nem függ grafikon típustól és monitorfelbontástól.
51
Belső trendvonalak
Néha a trendvonalak pontjai nem passzolnak pontosan.
A belső trendvonalak esetei: 1. A csúcsok és völgyek kissé kilóghatnak 2. A szög túl meredek lehet 3. A pontok túl közel vannak egymáshoz.
A piac volatilitása extrém ármozgásokat vagy tüskéket alkothat, melyek eltorzítják a csúcsokat és a völgyeket. Ezért vannak a belső trendvonalak, melyek figyelmen kívül hagyják a tüskéket, és ezt a figyelmen kívül hagyást csak nagyon indokolt esetben szabad csak végrehajtani.
Belső trendvonal ténye csak utólag derül ki. Ha már van megerősített vagy érvényesebb trendvonal, akkor a belső trendvonalat ki kell törölni. Egyszerre csak egy kapcsolódó trendvonal legyen berajzolva!
52
Néha árnyalábok alakulnak ki - csúcs vagy völgy tüskével, melyek kilógnak a trendvonalból. Az árnyaláb: az ár egy szűk sávban mozog bizonyos ideig. Az árnyalábot arra lehet felhasználni, hogy megrajzoljuk a trendvonalat, és a tüskéket figyelmen kívül hagyjuk. A grafikon egy belső trendvonalat mutat, mely figyelmen kívül hagyja a tüskéket, és helyettük az árnyalábokat használja.
53
1 - Gyertya maximumok összekötése - helytelen 2 - Ellenállás jellegű szisztematikus megrajzolás - helyes 3 - Meredekebb és ezzel valószínűtlenebb trendvonal (kevésbé támasz jellegű) 4 - Stabilabb, érvényesebb trendvonal
Trendvonal/csatornavonal áttörése
A trendvonal áttörése trendfordulót jelez, amelyet jellemzően magas forgalom kísér. Az áttörésnek szignifikáns mértékűnek kell lennie:
I. Mennyiségi szignifikancia Ez részvények esetében: általában 2% (I napos időtáv) Devizapárok esetében: időtávonkénti és instrumentum szerinti szignífíkancia szint vizsgálat!!!
Időbeli szignifikancia: Az árfolyamnak legalább 2 napot a kitörési szint felett kell tartózkodnia.
Összefoglalás - trendvonal áttörés megerősítése Ha a trendvonalakat nem használjuk helyesen, akkor rossz jeleket adhat. Más tényezőket is figyelembe kell venni a trendvonal áttörésének érvényesítése érdekében: Vízszintes támasz és ellenállás vagy csúcs/völgy elemzés. A trendvonalakat TILOS egyedül használni, de figyelmeztetésre kiválóak. Mindig kell más megerősítő jel a lehetséges trendfordulóra.
54
55
Oldalazgatás áttörése:
Oldalazgató mozgások és a trend vegyes kapcsolata
56
Az oldalazás áttörése = a trend folytatása
Támasz és ellenállás
A támasz és az ellenállás alapszabályai:
1. Előző csúcsok és völgyek = kis ellenállás/támasz (egyszeres) 2. Egy szint annyi szoros, ahányszor az árfolyam visszapattant róla 3. Ha a szint egyben trendfordulós vonal is egyben, akkor sokkal erősebbnek, jelentősebbnek kell értékelni 4. Áttörés után ellenállásból támasz lesz és fordítva 5. Minél jelentősebb a szint, annál nagyobb ármozgásokat generál az áttörése vagy a nem áttörése
(lefordulása) 6. Ha egy szint letörik, mindig meg kell előre határozni a következő szinteket! Oka: sávgondolkodásos
kereskedés, célárak meghatározása - Kivéve történelmi minimum/csúcs 7. Áttörés után támaszból ellenállás lesz, ellenállásból pedig támasz válik. 8. Az áttörésnek szignifikánsnak kell lennie (2) 9. A második (kétszeres) visszapattanás adja az adott szint megerősítését 10. Ha ár-alakzathoz kapcsolódik (pl.: range), akkor jelentősebbnek kell értékelni 11. A fals kitörést is értékelni kell! 12. A negyedik érintésnél megnő az áttörésének valószínűsége. Ez mindenféle támaszra igaz. 13. Alá/fölézárás fogalma - az áttörés megerősítésére (időbeli szignifikancia)
57
14. Ellenállás/támasz/visszatesztje 15. Pszichológiai szintek szerepe-jelentősebb
A range és a támasz/ellenállás
Támasz és ellenállás
Megerősítés Minden esetben, mikor az ár visszapattant a támaszról, felemelkedett egészen az ellenállásig. Megerősítésük: minél többször pattan vissza az ár a támasz/ellenállásról, az annál erősebb (megerősítés). Mindig a 2. visszapattanás a megerősítés - ekkor beszélhetünk valódi vagy megerősített támasz/ellenállásról. A további visszapattanások még erősebbé teszik a támasz/ellenállást.
Támasz = Ellenállás
Áttörés után támaszból ellenállás lesz, ellenállásból pedig támasz válik.
58
Támasz/ellenállás zónák
Néha a pontos támasz/ellenállások a legjobbak, és néha a támasz/ellenállás zónák jobban működnek. Általában minél szűkebb - kicsi magasság, annál pontosabb a támasz/ellenállás szint. Ha szélesebb magasságú, mint 2 hónap -jobb pontos támasz/ellenállást használni. Ha több hónapos -jobb a támasz/ellenállás zónák használata. Az oldalazgatási szakasz magasságát az árakhoz relatíve kell viszonyítani.
Támasz/Ellenállás zónák felállítása
Az oldalazgatási szakasz magasságát az árakhoz relatíve kell viszonyítani. Itt széles oldalazgatás van - tehát jobb a támasz/ellenállás zónák használata
A támasz/ellenállás helyes használata
A támasz/ellenállás helyes használata jelentősen javítja a TA munka eredményességét. Mindig figyeljünk arra, hogy a támasz/ellenállás valóban létezik-e, vagy csak mi rajzoltunk be egy vonalat. Fontos a támasz/ellenállás helye is. Ha az ár megközelít egy fontos támasz, akkor ez figyelmeztetés lehet, és éberen kell figyelni a vételi nyomás növekedését, és a lehetséges fordulót. Ha az ár megközelít egy ellenállást, akkor ez figyelmeztetés lehet, hogy éberen figyeljük az eladási nyomás növekedését, és a lehetséges fordulót. Ha a támasz/ellennállás áttört, az jelzi, hogy a kereslet/kínálati viszonyok megváltoztak. A vevők/eladók nyerték a harcot.
Támasz (lefelé) áttörése - bearish jel. Ellenállás (felfelé) áttörése - bullish jel.
59