Bidló A.: Földtan

A Kárpát-medence természeti földrajza

� Endogén és exogén dinamika

� Földtörténeti korok� Kristálytan

� Ásványtan� Kőzettan

� Kárpát-medence geológiai felépítése� Tájföldrajz

Bidló

András:

Bidló

András:

Bidló A.: Földtan

A világegyetem keletkezése� Mintegy 15 milliárd éve

� „Ősrobbanás” - nagy bumm

� Három lehetséges kimenet: �nyílt (örökké tágul)�zárt (nagy Reccs)�kritikus (ez a határ)

Bidló A.: Földtan

� Túl gyors tágulás - nincsenek csillagok, bolygók

� Túl lassú tágulás - összeomlás� Rövid az a szakasz, ahol élet lehet

Hol lehet élet?

Bidló A.: Földtan

És korábban ?

� Oszcilláló Világegyetem�azonos szakaszok�egyre hosszabb

szakaszok�állandó állapotú

Világegyetem

Bidló A.: Földtan

Látható Világegyetem jelenleg

� Méret: 3 x 1027 cm (ebből jön a fény)

� Kor alapján túl nagy� 10-35 mp-ben 3 mm átmérő

� Fény csak 10-25 cm utat tudott megtenni

Bidló A.: Földtan

Gyors tágulási szakasz

� 10-35 és 10-33 mp-igfelfúvódás

Bidló A.: Földtan

A Föld története (az idők)

� Beosztás egységei: idő (erathem) ⇒ időszak (rendszer) ⇒ kor (sorozat)

Földtörté ne ti óra (millió é v)

3410

184

66

340600 Azoikum (ős kor)

P rekambrium (hajnalkor)

P aleozoikum (ókor)

Mezozoikum (középkor)

Kainozoikum (újkor)

Bidló A.: Földtan

Földtörténeti óra

Bidló A.: Földtan

Azoikum (őskor, Archeozoikum)

� kb. 4600 és 4000 millió év között

� kialakul a Föld, mint önálló égitest� Föld felszínén vékony réteg, amely még nem

tekinthető kontinensnek� Elsődleges légkör: H2, CH4 - tartalmú� Korszak végén elkezd a földkéreg

megszilárdulni

Bidló A.: Földtan

Hajnalkor (Prekambrium)

� 4000 - 590 millió évvel ezelőtt

� Részei (időszakok):�Archaikum�Proterozoikum

Bidló A.: Földtan

Archaikum I.

�

� 4000 - 2500 millió éve� a Föld legősibb képződményei, kontinensei

keletkeznek (Kanadai- és Fennoskandináviai pajzs)

� Heves vulkáni tevékenység

� A Föld útitársa lesz a Hold (kialakul)� Másodlagos légkör: H2O, CO2, N2, SO2 - reduktív

Bidló A.: Földtan

Archaikum II.� Légkör változásai:

�1. élet megjelenése�2. fotoszintézis�3. légzés megjelenése�4. eukarióta sejtek�5. ivaros szaporodás�6. soksejtűek�7. gerinchúr�8. edényes növények�9. melegvérű állatok�10. virágos növények�11. ember

Bidló A.: Földtan

Proterozoikum I.

� 2500 - 590 millió éve

� Földi légkör először éri a 0o C-ot, jégtakaró megjelenése (2,4 milliárd éve)

� ősi tengervíz sótlan (sótartalom majd a szárazföldek kőzeteinek kémiai mállásából)

� 2 milliárd éve első vörös üledékek (oxidatívkörnyezet megjelenése)

� 1,5 milliárd éve - első egysejtű állatok megjelenése

Bidló A.: Földtan

Proterozoikum II.

� ivaros szaporodás megjelenése

� létrejönnek az első kőolaj telepek� 900 millió éve - második jégkorszak, soksejtű

állatok és a mészváz megjelenése� 800 millió éve - ízeltlábúak megjelenése� 700 millió éve - Pasteur szint (0,01 O2 tartalom)

� állatvilág fejlődése rohamos lesz, (makroevolució)

Bidló A.: Földtan

Ókor (Paleozoikum)

� 590 - 250 millió éve

� Ebben az időszakban, mintegy 20000 m vastag rétegcsoport keletkezet

� Hat időszakra osszuk: �kambrium, ordovicium, szilur,

devon, karbon, perm

Bidló A.: Földtan

Kambrium

� 590 - 500 millió éve

� sekélytengeri kőzetek (konglomerátum, homokkő, agyagpala) képződnek

� nyugalmasabb időszak (vulkánok, stb.)� állatvilág fejlődésnek indul, megjelennek a szilárd

vázzal rendelkező tengeri állatok

� első gerinchúrosok megjelenése

Bidló A.: Földtan

Ordovicium

� 500 - 440 millió éve

� első valódi gerincesek megjelenése

� hazánk első életmaradványai� végén nagy kipusztulás� 1/10-es oxigén szint, tüdős halak

kimásznak a szárazföldre (pocsolya lakók)

Bidló A.: Földtan

Szilur

� 440 - 410 millió éve

� tengerek előtörnek, sok sekélytengeri, meszes üledék

� végén nagy hegységképződés (permig tart)

� növények között az algák dominálnak

� első szárazföldi ősharasztok megjelenése

� végén újabb jégkorszak - pusztulás

Bidló A.: Földtan

Devon I.

� 410 - 360 millió éve

� név angol tartományról� porcos halak (cápák) és csontos

halak együtt� első kétéltűek megjelennek� rovarok fejlődnek szárazföldön,

feltalálják a repülést� növényvilág: zsurlók, harasztok

(„páfrányok, halak kora”)

Bidló A.: Földtan

Devon II.

� első magvas növények megjelenése

� növények elkezdik a szárazföldeket betelepíteni

� édesvízi halak megjelenése, páncélos halak fejlődésük csúcsán

� kőszéntelepek és olaj, földgáz telepek képződnek

Bidló A.: Földtan

Karbon I.

� 360 - 290 millió éve

� hüllők tüdővel lélegeznek� repülő hüllők

� bogarak elterjednek� Gondwana (Dél-Amerika, Afrika,

Ausztrália, Antarktisz és India) elindul északnak, és felgyűri a Variszkuszi hegységrendszert

Bidló A.: Földtan

� fa méretű harasztok - nagy kőszéntelepek képződése

� gyors süllyedés - nagy üledékes területek, lerakódott rétegek vtg. 6000 m is lehet, jelentős klíma változások (CO2szint változás miatt)

� megjelennek az első tűlevelű fák (tobzosok)

ősfa rekonstruált képe - fenyők előfutára

Bidló A.: Földtan

Perm I.

� 290 - 250 millió éve

� elején a növény és állatcsaládok 30 %-a elpusztul (pl. tüskésbőrűek, lábasfejűek)

� kihalás oka: új földrészek létrejötte� tengervíz sótartalma jelentősen

csökken

� hüllők átveszik a hatalmat a kétéltűek felett

Bidló A.: Földtan

Perm II.

� kialakul a Pangea

� felgyűrődik az Ural-hegység

� igen élénk a vulkáni tevékenység

A Pangea kialakulása a permben

Bidló A.: Földtan

Paleozoikum - növényvilág fejlődése

� az egyes növény csoportok fejlődése

� szaggatott vonalak a kapcsolatok� oszlopok szélessége - egyes csoportok szélessége

Bidló A.: Földtan

A halak és a kétéltűek fejlődéstörténete

Bidló A.: Földtan

Középkor (mezozoikum)

� 250 - 66 millió éve

� Részei (időszakok): � triász (250 - 210 millió év)� jura (210 - 140 millió év)�kréta (140 - 66 millió év)

Bidló A.: Földtan

Triász

� 250 - 210 millió éve

� Neve. Három osztatú (németországi üledékek alapján)

� megindul az alpi hegységképződés, nagy mészkő és dolomit felhalmozódás

� Németországban hatalmas kősó és gipsz telepek képződnek

� elterjednek a tengeri zöldalgák, kagylók, ammoniták

Bidló A.: Földtan

Pangea a triász kezdetén

Triász alatt a Pangea változatlan marad

Bidló A.: Földtan

Néhány ma is élő növény

a triász korszakból

� „élő kövületek” a növényvilágban

� triászban jelennek meg a nyitvatermők (Gingko-félék)

Bidló A.: Földtan

Triász kori őshüllők

� Jelentős őshüllők

� első igazi repülő hüllők

� a tengert meghódítják a halgyíkok

Bidló A.: Földtan

Pangea feldarabolódása a triász végén

Bidló A.: Földtan

Jura

� 210 - 140 millió éve

� tengervízben: barna moszatok és kovamoszatok (diatóma)

� sugárállatkák és az ammoniták itt érik el fejlődésük csúcsát

� meghódítják a szárazföldet a tüdős csigák

Bidló A.: Földtan

India leválása a Godwanáról

Megindul a Pangea felbomlása, tengerek befolyása egyre erőteljesebb

Bidló A.: Földtan

Legnagyobb jura időszaki

dinoszauruszok� Hatalmas őshüllők

élnek (a legnagyobbak a sekély vízben: 50 m hosszú, 100 tonnás -ezek növényevők

� ragadozó hüllők kisebbek (egyes hüllők, lehet, hogy melegvérűek voltak)

� Megjelennek a békák

Bidló A.: Földtan

Ősmadár � Megjelenik az elő ősmadár: Archaeopteryx - jura korszakból, tollas és fogas volt

� Szárazföldön elsősorban nyitvatermők és páfrányok, időszak végén megjelennek a zárvatermők és a rovarbeporzás (koevolució ?)

Bidló A.: Földtan

Kréta I.

� 140 - 66 millió éve

� neve: egy tengeri mészkőfajtáról kapta� Hőmérséklet jelentősen csökken (nagy ingások)

(Európában szubtrópusi)� Növénytársulások: első igazi lombos erdők (fűz,

tölgy, nyár), megjelennek a pázsitfüvek (rétek)

� Zárvatermők meghódítják a vizet� Megjelennek a kígyók

Bidló A.: Földtan

Atlanti-óceán déli medencéjének kialakulása a kréta végén

India sebesen sodródik észak felé, Európában bauxit üledékek

Bidló A.: Földtan

Kréta II.

Ekkor élnek a legnagyobb őshüllők, de az időszak végére kihalnak

Megjelennek a valódi madarak

Emlősök között apró cickányok (tojásevők)

Legnagyobb ammoniták fordulnak elő (akár 2 m-es)

Kréta végén jelentős kihalás (tengeri állatok 26 %), oka:

légköri változás, időjárás hirtelen romlása,

világméretű katasztrófák, kis bolygó becsapódása

Bidló A.: Földtan

Újkor (kainozoikum)

� 66 millió évtől�Harmadidőszak (66 - 1,7 millió év�Negyedidőszak (1,7 millió évtől)

� A Föld képe a mai állapothoz hasonló

� Kialakul a mai növénytakaró

Bidló A.: Földtan

Gerince-sek

fejlődése� Kialakul a

mai állatvilág, megjelenik az ember

Bidló A.: Földtan

Harmadidőszak

� 66 - 1,7 millió éve

� Részei (kor):�Paleocén (66 - 55 millió év)�Eocén (55 - 36 millió év)�Oligocén (36 - 24 millió év)�Miocén (24 - 5 millió év)�Pliocén (5 - 1,7 millió év)

Bidló A.: Földtan

Paleocén

� 66 - 55 millió éve

� néhány dinoszaurusz él még� emlősök 15 rendje ismert (majmok is)

� Megjelennek a denevérek

Bidló A.: Földtan

Eocén

� 55 - 36 millió éve

� numuliteszek néhány mm-től 12 cm-ig (egysejtűek)� megszakad a kapcsolat Észak-Amerika és Európa

között, Ausztrália elválik az Antarktisztől, ahol jegesedés lép fel

� Alpi-Kárpáti hegységképződés

� Borostyánkövek ebből az időből

Bidló A.: Földtan

Oligocén

� 36 és 24 millió éve

� Megjelenek plakton evő bálnák és az első ormányosok (elefántok)

� Elkülönülnek az széles (új világi) és a keskeny (ó-világi) majmok

� eljegesedés - tengerszint csökken

� India összeütközik Ázsiával - Himalája

Bidló A.: Földtan

Miocén

� 24 és 5 millió éve

� Thetys tenger összezsugorodik, létrejön a Földközi-tenger

� Afrika nyomja Európát - felgyűrődik az Alpok� Ausztrália elkülönül (állatvilág)� Emberszabású majmok

� Szubtrópusi éghajlat

Bidló A.: Földtan

Pliocén

� 5 és 1,7 millió éve

� Utolsó tenger előrenyomulás (Pontusi-tenger)� Észak és Dél-Amerika összenyomódik

� Nagy eljegesedés (3 millió éve)� 2,1 - 2,4 millió éve Alpokban gleccserek

� Dél-Afrika - déli majmok � 3 millió éve Homo habilis (ügyes ember) -

eszközhasználat, hús evés

Bidló A.: Földtan

Észak-amerikai Nagy-medence klímájának és növényzetének változása

Bidló A.: Földtan

Negyedidőszak (kvarter)

� 1,7 millió évtől

� Részei (korok):�Pleisztocén (1,7 millió és 10 ezer

év között)�Holocén (10 ezer évtől)

� Ember megjelenése� Eljegesedés

� Anglia elszakad Európától

Bidló A.: Földtan

Pleisztocén tagolása

� Tagolása jégkorszakok alapján

� Würm

� Riss� Mindel

� Günz� Dunai / Bicher

Bidló A.: Földtan

A tengerszint változásai a Földközi tengeren

Bidló A.: Földtan

Európa klíma- és növényövei a würmben� 1. jégkorszaki

partvonalak

� 2 belföldi jégtakaró

� 3. sarki erdőhatár

� 4. fagyott tundra� 5. lösztundra

� 6. cserje és erdőstundra

� 7. lösz-sztyepp

� 8. lösz, erdős sztyepp

� 9. lösz nélküli sztyepp

� 10. sark körüli erdő

� 11. vegyes lombhullató erdő

� 12. mediterrán vegetáció

Bidló A.: Földtan

Főemlősök fejlődése

� Főemlősök ekkor érik el csúcsukat

� Mai állatvilág kialakulása

Bidló A.: Földtan

Alsópleisztocén

� 1,7 - 0,72 millió éve

� többször erős eljegesedés� gleccserek alakítják a Föld

felszínét� Sztyeppek és tundrák (hideget tűrő

növények és állatok (Dryas-flóra)

Bidló A.: Földtan

Felsőpleisztocén

� 720 és 10 ezer éve

� Ismételt eljegesedések, amelyek hatására több faj kipusztul

� Megjelenik a Homo neanderthalensis, Homo erectus és a Homo sapiens

� Gerincek állatok között megjelenik az óriás növés

Bidló A.: Földtan

Holocén

� 10 ezer évtől

� a Föld sok vidékén műkődnek vulkánok

� folytatódik az óceáni medencék szétnyílása

� Homo sapiens elszaporodik és benépesíti a Földet

Bidló A.: Földtan

A késői jégkorszak és a

holocén tagolódása

Bidló A.: Földtan

A nagyalföldi pleisztocén végi és holocén képződmények