biegelbauer pl az egszsg szvben

7/23/2019 Biegelbauer Pl Az Egszsg Szvben

http://slidepdf.com/reader/full/biegelbauer-pl-az-egszsg-szvben 1/72

Biegelbauer PálAz egészség szívében

A csend

Az egészség a csend szívében van.Az egészség szíve a csend.

A csend határtalan.A csendben nincs én és nincs te,

A csendben egyek vagyunk.

A csendben válunk átjárhatóvá.A szívek kapui

csak a csendben nyílnak meg.

A csend teljessége a szóban érint meg.

A szó a csend kiáltása.

A szavakban a csend beszél.

A csend szó nélkül üres,a szó csend nélkül színes buborék.

A szó csendélet.

A szavak a csend vágyát nvelik, bennük a csend htánya !ájóvá válik.

A szavak által mélyül a csend.

♣

A szó eszmélet,a csend eszméletlen.

A szó kétséges,

A csend egységes.



A hozzánk szóló szavak gyermeklelkünk játékai.

"íg játszunk, csendben vagyunk.

A szív üzenete nem a dobbanás,hanem a dobbanások kzti

id#tlen csend.

$eményem, hogy e knyvgyermeklelked

csendszül# játéka lesz.

%zavai & szívem dobbanásai,üzenete & a szavak kzti csend.

'. rész

A( )*+%(%+*

Az egészség & )*+%(ség.

''. rész

A )-)*%+*

A betegség az )*+%(&ség '/01a.

2. A hiány

A betegség megállni kényszerít.-prengésre késztet

A stétben tapogatózva, tétován keres#kezünk a létezés titkának dobogó szívére

tapint. A szenvedés titkára.



A teljesség hiányának titkára.3e a boldogság és a teljesség titkára is.

♣

"indannyiunk életében elérkezik a magányosság !elismerésének pillanata.

Amikor szenvedünk.4egyen bár csendesen sajgó vagy élesenordító !ájdalom a testünkben, vagy akár

gondzakatoló kilátástalan jajkiáltása lelkünkben, tudjuk5 a szenvedésünkkel

egyedül vagyunk.Aki szenved & magányos.

+s aki magányos & szenved.

♣

%zenvedéseink okát, okozóját nevezzük rossznak. $ossz az, aki vagy ami

szenvedést okoz.a merünk a rossz titkának mélyére nézni

és nem elégszünk meg a külvilágra,a másokra hárítás & megoldást soha nem

hozó & !elszínes válasz&kísérleteivel,a valóság érinti meg a szívünket.

%zenvedéseink tárgya5 a '/01valakinek vagy valaminek a hiánya.

6agy 7gy, hogy volt, de most már nincs& akár elvesztettük, akár elvették &

vagy 7gy, hogy másoknak van,de nekem nincs.

"inden szenvedésünk mgtt a hiány,a nincs, a nemlét áll.

)zért van az, hogy a szenvedést megosztani



nem lehet. "ert a hiányt,a nincset, a nemlétet nem lehet átadni,

vagy átvenni. "ert nincs.

)zért van az, hogy a szenvedésben mindigegyedül vagyunk.

%aját szenvedésünk magánybazártságának tragikumát még mélyebben éljük meg,

amikor mi toporgunk a másik szenvedésének partján.

%egítenénk, de nem lehet./tvennénk, de tehetetlenek vagyunk5a hiányt, a nincset nem vehetjük át.

"egoszthatatlan./tadni, átvenni csak azt lehet, ami van.

A rossz titka az, hogy nincs.isz éppen az a rossz, hogy valaki vagy

valami nincs, aki vagy ami & szerintünk &kéne, hogy legyen.

♣

8. A !élelem

A !élelem mélyén a semmi lappang. 0emcsak azért, mert a !élelmem tárgyavalamely, a jv#ben bekvetkez9het:#

veszteség, azaz valaki vagy valamihiányozni !og, hanem azért is, mert

a !élelem maga is a semmi kett#zése.ogy ezt teljes mélységében megértsük,

gondoljunk bármire, amit#l !élünk...

'tt van; "ost jelen van; 0incs. 0em is lehet.



+letünk id#be ágyazott.Az id# pedig mint a jelenpillanatok

egymásutánja jelenik meg számunkra.)bb#l kvetkezik, hogy m7ltam már nincs

& amit megtettem, nem tehetem meg nem tetté,s amit nem tettem meg, nem tehetem megtetté.

A jv#m; <sak a reményeimben él.%emmi biztosítékom sincs arra, hogy akár

csak a kvetkez# létpillanatot is megérjem.

=nmagától értet#d#, mégis megrendít#a tény5 csak a jelen pillanat az, ami 6A0.

0íncs tbb. A m7lt már nincs,a jv# még nincs 9és talán nem is lesz:.

<sak a jelen adott a számomratenni vagy nem tenni.

A !élelem; 0emcsak a tárgya a hiány,a semmi, hanem a létezési >tere>a jv# is a semmi mezeje. 0incs.

+s mégis kínoz.?élni annyi, mint tnkretenni a 6A0&t,

azzal, ami 0'0<%.3bbenetes, de lételméletileg belátható

tény, hogy szenvedéseink, gytr#déseink,!élelmeink mélyén a %)""'vel nézünk

!arkasszemet.A minket gytr# rém, a stétség !ejedelme

9a stétség is hiány & a !ény hiánya:a semmi ura & nincs.

/m hiába az elméleti belátás.A >semmi ágán ül# szívünk> >hangtalan

vacog> 9@ózse! Attila:.



♣

A betegség '/01állapot.Az )*+%(ség hiánya.

A !élelem gerjesztette hiány./lvalósága a valóságos jelen megélését

teszi lehetetlenné.A !élelem hiányt szül. A !élelem betegít.

A !élelem betegség.A betegség & !élelem.

♣

A !élelem lételméleti diagnózisa nem segít.iába tudom, hogy nincs valós tárgya,

mégis kínoz, mégis betegít.A tudás nmagában nem gyógyító er#.

?élelmeinket nem az értelem szülte,látszólagos racionalitásuk a semmi áttetsz#

álruhája. A kilábolás sem az értelmi!elismerés, belátás.

A !élelem által )*+%(ségem károsodott,kilábolni az )*+%( ember ügye.

♣

ora gyermekkorunk keserves !elismerése,hogy szívünk nyitottságával visszaél

krnyezetünk.$ádbbenünk, hogy trékeny mécs #rzi

szívünk szeretetlángját.

"inden érzelmi zsarolás, legyen tetteseakár a szül# vagy bárki, akit#l !üggünk,



minden >haragszom rád> sebet ejt rajtunk,sszetr.

6álaszul bekeményítünk. azaz kiépítjük avédelem er#s !alát. A !élelem, hogy ismétsszetri szívünket a minket !ondorlatoser#szakkal 9érzelmi zsarolással: jobbítani

kívánó szándék, távolságtartásra,az >én házam, az én váram>megteremtésére sztnz.

A nem kis er#!eszítést kívánó trekvéseredménnyel jár. 6édetté, er#ssé válunk...

és iszonyatosan magányossá.

A ki!osztástól való !élelem arra késztet,hogy !eltételrendszert dolgozzak ki5

ik és milyenek legyenek azok, akikethajlandó vagyok beengedni immáron

er#sen védett, jól zárt bels# világomba.>'gényes vagyok>, mondjuk, és nem

vesszük észre, mi is beálltunk az érzelmizsarolók sorába. )lvárjuk, hogy a másik

a mi helyesnek vélt szándékunk szerintcselekedjék, hisz mi is így teszünk.6édelmi vonalunk, várunk er#s !ala

a mások elvárásainak való meg!elelés ésa saját elvárásainknak való meg!eleltetés

épít#kveib#l épült.els# világunk érintetlen maradt.

Az elvárások szerepjátékokra

kényszerítenek minket, hisz semmire semvágyunk annyira, mint arra, hogymegosszuk szívünket a másikkal.

"inden, a másiknak&meg!elelés&szerepnem más, mint a be!ogadásért,az el!ogadásért való knyrgés.

)rre kényszerülünk, erre kényszerítünk,mikzben sóvárgó szemmel lesünk

a másikra védelmi !alunk.



magánybrtnünk kukucskáló nyílásán.

-udjuk, érezzük & akár meg!ogalmazva,akár meg!ogalmazatlanul &,

létezésünk ajándék. Abszol7t ingyenes.+s kiteljesedésünk ennek az ajándék mivoltnak a maradéktalan megélése,

azaz ha én is ajándékká válok."indannyian arra vágyunk,

hogy egy lángolásban odaadjuk magunkat,hogy kimondhassuk5

én te vagyok, a tied vagyok,

te vagy a mindenem,te vagy a boldogságom.

♣

%zabadságunkból ered, hogy ez csak nkéntes lehet. %zabadságunkból ered,hogy ezt a lépést csak én tehetem meg

a másik !elé, és viszont5 nem t#lem !ügg,hogy a másik ingyenes ajándékként

teszem !elégetve védelmi er#djét odaadja&e magát

%zabadságunk az, aminek !ényében kitBnik minden elvárásunk léthazugság

)lemi nátadásvágyunk nnn !élelmünk emelte !alainkba ütkzik. ?élünk,

hogy >méltatlanra pazaroljuk> ajándék nmagunkat, !élünk,

hogy ,méltatlan> a hozzánk betérni vágyó."ert bár nem hisszük, nem merjük hinni,mégis létezésünk legmélyebb zónájábantudjuk, hogy a !alakon belül #rztt valódinmagunk minden mértéket meghaladó

csoda, mindent !elülm7ló érték.

Amíg 7gy vélem, hogy ez a csoda nem



lehet akárkié, arról a tényr#l !eledkezem el,hogy a másik is, akárcsak én & csoda,

még akkor is, ha épp az ellenkez#je látszik.

a megkérd#jelezem bárki >méltóságát>arra, hogy adjam magam,

a magam méltóságát tagadom aznátadásra, a teljes életre.

0emcsak a mások csodamivoltát teszemkérdésessé, hanem a saját létezésemminden értéket !elülm7ló csodáját is.

♣

A !élelem az, ami védekezésre késztet,a !élelem az, ami >igényessé> tesz,

a !élelem az, ami le!okozza a csodát,a !élelem az, ami megakadályoz,

hogy el!ogadjam a másikat,a !élelem az. ami nem engedi,

hogy vállalni merjem létem értelmének,ajándék mivoltomnak megélését,

azt, hogy !elszámolva a magányossá tév#védelem er#djét, immár védtelenül,

de akadálytalanul adjam magam,teljes, egész életet élve.

♣

Az )*+%(&ség nem más, mint a másik védelmi !alak nélküli határtalan el!ogadása

és a magam határtalan odaadása,a teljes élet, egyszóval5 a szeretet.

♣

A !élelem a szeretet ellentéte.



A !élelem az egészség ellentéte.A !élelem szeretetlenné, beteggé tesz,

mert korlátoz, határol, bezár.

♣

i7t a !élelemb#l egyedül a kiszolgáltatottság,a gyengeség ellen emelt véd#!alak lerombolásával lehetséges. Amit

képtelenek voltunk gyermekként vállalni,a kiszolgáltatottságot,

és váltunk er#s magányossá,azt most, !elismerve a zárkózott magány

tarthatatlanságát, vállalnunk kell.Az er# nem vezetett sehová.

4étünk titkára dbbenünk rá, amikor !elismerjük, hogy nem az er# tesz védetté,

hanem az er#tlenség,a kiszolgáltatott gyengeség, amely

nem emel gátat, hanem engedi áradninmagamat.

C. A dntés

4étezésünk szakadatlan dntéssorozat.A dntés a létezés egyetlen valóság&

pillanatában5 most és az egyetlen valósághelyén5itt, azaz az >itt és most>

jelenvalóságában trténik. A dntéstaz egyetlen dntésjogosult, az én hozza5az én szempontjából az adott pillanatbanrendelkezésre álló in!ormációk alapján

a legjobbat.



)z nem nzést jelent, hisz másokértnmagunkról lemondó dntést is gyakranhozunk, hanem csupán azt a tényt jelenti,hogy mindig én dntk és helyettem senki

sem dnthet.3ntésünk jó mivoltán semmi sem változtat.

%em az, ha kés#bb mi magunk rossznak min#sítjük egykori dntésünket 9ez akkor volt jóD most tudva azt, amit akkor nemtudtunk, másképp dntenénk, most mást

látok jónak, mint akkor:,sem az, ha mások min#sítik rossznak

9#k másképp látják:.Azért dntk 7gy, ahogy dntk,

mert itt és most ezt tekintem jónak.

a valaki nem 7gy dnt, ahogy én,az rosszul dnt.

)z a kvetkeztetés a mi létstratégiánk.

Egyanis a min#sítéskor csak a sajátszempontjainkat vehetjük és vesszük

!igyelembe. 0em tudhatjuk, miért dnt 7gya másik, ahogy dnt. )!ogadhatatlannak

tBnik az, hogy a másik is jól dnt.Fedig így van.

♣

"inden elmarasztaló ítélet, vonatkozzék másra vagy nmagunkra5 létvakságból

ered# léthazugság.

Az elmarasztaló ítéletek alapjául szolgáló9erklcsi: mércerendszer kzsségi eredetB.A kzsség érdekszempontjából min#sít#sít.

'tt helyénvaló és nélkülzhetetlen5



ezáltal szabja meg az egyén helyétés szerepét a kzsségben.

a a kzsségi 9erklcsi: mérce&rendszert az >én> személyes viszony&

rendszerében alkalmazzuk akkor a teljeszavarodottság állapotába kerülünk.

Ami a kzsségnek jó, az lehet nekemrossz és viszont... )záltal válik lehetségesséaz, hogy magunkat és másokat hitványnak tartunk, dntéseinket, dntéseiket rossznak

tekintjük vagy ellenkez#leg5 gaztettek szentté nemesülnek.

A mértéket a hiány szüli.a mércék a semmib#l a hiányok létra!okain

vezetnek a mindenségbe.

A nincs, a hiány

a megismerésnek szükséges mankóa teljesség !elé vezet# 7ton.

"inden mérce hazugság, mert nincs semmiés nincs hiány, csak a van van,

a teljesség.

%zemélyes viszonyrendszerünkben,az +n &-e kapcsolatban

értelmét veszti minden mérték.Az >+n -e vagyok> mértékea mértéktelenség, a teljesség,

az egészség.Az >+n -e vagyok> egysége

a kzsségben jelenvaló elkülnültségnek a személyes kapcsolat általi !elszámolása.

A megvilágosodás5 látni a másik



dntésének, a másik cselekvésének,a másik személyiségének a szentségét.

A valóság nem ismer dntést.A valóságban nincs jó és nincs rossz

A valóság van.A valóság csendes.

A természet a számunkra érzékszervilegmegragadható, megismerhet#

valóságszelet. -anít.

A trvények szerint létez# természet életek millióit pusztító !ldrengései, a szk#árak,a hegyomlások nem rosszak. hisz a trvény

szerinti mozgások. A természet nemakadályozza az eret metsz# gyilkos !ogakat,a zsigereket tépd ragadozó cs#rket és nem

tompítja a h7sba mélyed# karmokat.

%zenvtelen a ragadozta áldozatának végvonaglására és nem rezdül a legelész#

állat !ogai kzt #rl#d# nvény némahalálsikolyára.

0em, mert ez a rend.A természet nem ismer jót és nem ismer rosszat.A természet nem ismer és ezáltal nem min#sít.

A természet van.

<sak az min#sít , aki ismer. Aki evetta >jó és rossz tudásának a !ájáról>.

'smeri annyi, mint külnbséget tenni.'smerni annyi, mint elválasztani.

A >rossz> titka az, hogy nincs.A rossz léthiány.



A természet nem ismer hiányt, nem ismeria nincset, mert a nincs & nincs.

Az ember trvénye & akár a természeté5az odaadottság.

Az emberi dntésakkor >rossz>, ha hiányzik bel#le az ember

odaadottsága,akkor >rosszGG, ha a valóságot & bármilyenmeg!ontolásból & nem !ogadja el a maga

teljességében, csak részben, csak hiányosan.

A másik rossz dntései és a dntéseib#l!akadó cselekedetei zavarnak bennünket,

mert nem illeszkednek a mi >jó>világunkba.

A mi >jó világunk> a 6alóság teljességéhemérve hiányos, mert a >rossz> kirekesztetté

el nem !ogadottá vált.

A -eljesség el nem !ogadott része, a miteljességhiányunk jelenik meg betegség

!ormájában.

A betegség a teljesség, az egész&séghiánya.

♣

Az elutasított, a hiány eleinte gyengédkopogtatással jelzi létét5 >'tt vagyok.

?ogadj el, hogy teljes lehessélH>) gyengéd jelzések létezésünk zavarótényez#i. "inket csak az általunk nemel!ogadott, nem helyesnek, nem jónak

tartott tények zavarnak.



"inden zavaró tény kegyelmi kapu, amelya teljességre, az egész&ségre nyílik.

a el!ogadom a létét.a nyilvánvalóvá válik, hogy az engemzavaró dntés ugyan7gy jó, mint az én

dntésem.)kkor létvakságom káprázat!ala,

amely elválasztott engem a másiktól,szerte!oszlik.4átni !ogok.

0em az elítélés csonkalátásával, hanem a6alóságnak a "indent szívére lel#

szeretetével.4átni !ogom a hiánytól sebzett szíveket, és

Azt, hogy e sebek a -eljesség be!ogadására nyitott kapuk.

4átni !ogom, hogy elutasításaim sebeztek és általuk én is sebz#dtem.

ogy a sebeink egyek.

♣

*ynyrB szabadságunkban dnthetünk 7gy is, hogy a zavaró tényez#ket továbbra

is kirekesztjük, elutasítjuk,nem !ogadjuk el létvalóságukat,

létjogosultságukat.

A 6alóság, a -eljesség nem tágít.Ijra és 7jra jelzi létét.

isz a -eljességre, a boldogságra vagyunk teremtve.

A -eljesség 7jra jelzései az egyre er#sd#zavaró tényez#k,

végül5 a betegségeink.



♣

"inden betegségünkben az általunk el nem!ogadott és ezáltal hiányzó jelenik meg a

-eljesség kegyelmi ajándékaként."inden betegben láthatóvá válik,

ott ragyog a -eljesség5elesettségében, gyengeségében,

kiszolgáltatottságában, védtelenségében,rászorultságában.

'''. rész

A *1J*1E4/%

*yógyítás nincs, csak gyógyulás van.

Amit gyógyító tevékenységnek nevezünk,legyen bár tudományosan megalapozottorvosi, avagy évszázados tapasztalatokra

épít# természet& és népi gyógyászat,nem más, mint segítségny7jtás a betegnek,

hogy visszanyerje elvesztett bels# egyens7lyát.

A csak a tünetek !elszámolását célzógyógyító tevékenység eredménytelen.

A gyógyulás látszatát kelti,!elszíni tapasz csupán.

A bels# egyens7lyvesztés, 7j megjelenési!ormát találva, ismét a !elszínre tr,

7j tüneteket hozva létre.

A betegség csak jelzés, küls# megnyilvánulásaannak, hogy létezésvakságunkból

ered#en az egészb#l csak részeket vagyunk



hajlandók el!ogadni. etegségeink tükrttartanak elénk, jelezve5 mit utasítunk el az

egészb#l, mit nem !ogadunk el.

Akadályoznak, lehetetlenné teszik elképzeléseink megvalósítását, mutatva,

hogy nem az a mi utunk,egyben megállásra és egy másik 7tra

kényszerítenek.Arra az 7tra, mely a hiányból az egész&ségre vezet, a teljesség el!ogadásának

7tjára, a mi valódi utunkra.

etegségeink gyengévé, elesetté tesznek."egnyitják szemünket, megért#k leszünk az addig elítélt & tbbnyire a másokban,

kevésbé a magunkban meglátott &gyengeségek iránt. Kgy visszanyerjük az

elvesztett egyens7lyt, el!ogadóvá válunk,egésszé, egészségessé.

A gyógyulás & életreform.

$e!ormálni, latin eredetB szó, annyit jelent,mint 7jra !ormát adni valaminek ami

elromlott. /m e szó jelentéstartalma sokkaltbb. 0emcsak a !ormáról, a küls# alakról

van szó. Az 7j, a szület#ben lév#, a cs#dtmondott m7lt romjain, a csmrrel teli

jelen igényelte igazabb tartalom az, amire!ormért kiált. 4ett légyen egy emberi

kzsség 9csoport, réteg, nép, nemzet: vagyaz egyén, ha re!ormtrekvése csak a

részekre vonatkozik, az igényelt 7j rendhelyett csak zavart, káoszt kap cserébe.

A re!orm mindig az egész ügye.



A re!orm & !olyamat."int minden nagy és lényegi dolog az

életünkben, észrevétlenül kezd#dik.Az elégedetlenségb#l !akadó változtatás&

igény mint b7vópatak a mélyben, csendben,a víz sziklát emészt# erejével mBkdik

bennünk, míg egyszercsak egy megrendít#létpillanatban !orrásként a !elszínre tr.

A !elismerés pillanata ez.

♣

eresni kezdjük az eszkzket re!ormunk megvalósítására. Az eszkztár oly gazdag,

mint maga az emberi élet.árhol elkezdhetjük.

4eginkább az addigi hibás életmód az, amikezdeti változtatásaink tárgya. +letünk küls#leg

megragadható sz!érájában a testiegészségre ártalmas szokások5 egészségtelen

táplálkozás, mozgásszegénység,éjszakázás stb. elhagyása, az 7j ételek,

a sportosabb élet, a !eszültségcskkent#technikák alkalmazása révén valóban jobb

kzérzetre lehelünk szert.)gyidejBleg szellemi egészségünkkel istr#dni kezdünk. ?elhagyunk a !igyelem

elterel#, kábulatba zsongító szellemiszemét !ogyasztásával, az értékes !elé

!ordulunk. +letmód meg7jító technikákatsajátítunk el külnbz# tréningeken.

A testkontrollt kveti az agykontroll,meditálni kezdünk, olykor

>transzcendentálisan> is.



"ódivá, divattá vált hálG 'stennek a re!orm&életmód. $e!orm életmódi&butikok tucatjai

kínálják az egészséges és sikeres életrevezet# irodalmat, étkeket, gyógyeszkzket,

az eddig elérhetetlen, kellemes borzongást kelt# okkult és titokzatos, mágikus

erejB tárgyakat, knyveket olvasgatunk,megtesszük lehet#ségeink szerint, amimegtehet#. @obban érezzük magunkat,sikeresebbek leszünk a munkahelyen,

a kzéletben, a társaságban. "inden jól

megy, és mégsem vagyunk elégedettek.6alami, valami hiányzik. Ijabb re!orm&módszerekkel kísérletezünk... és a hiány

megmarad.A re!ormot elindító elégtelenségérzet csak

részben kapott kielégítést. "ár minden!orma meg7jítva, 7gy tBnik, a tartalom is,

és mégse.

A re!orm, amely testi, szellemi mivoltunkathatotta át, elégtelen lenne;

'gen. "ert mindannyian tudjuk5 lehetünk makkegészségesek, szellemi táplálékunk

az emberiség kult7rkincsének legnemesebbike, ezek mind&mind nagyon

!ontos dolgok, de nem biztosítják azt,ami !elé re!ormált és nem re!ormált életünk

során trekszünk, a boldogságot.

♣

A re!orm vagy bels# & vagy semmilyen.

♣

orrumpálódott emberlétünk vaksága,



hogy problémáink, nehézségeink okáta minket krülvev# világban látjuk,

nmagunkon kívül5 a krülmények azok,amelyek boldogtalanságunk !orrásai. Igy

tBnik, hogy testi és szellemi adottságaink ésaz adott krülmények eleve megszabják5

boldog leszek&e vagy boldogtalan.

ár tudjuk, s#t nap mint nap tapasztaljuk,hogy számtalan jó képességB, egészséges,

jó krülmények kzt él# ember boldogtalanvagy boldog,

és sokan betegségt#l gytrten, szerényképességekkel, rossz krülmények kzt

élve boldogok vagy boldogtalanok, mégis &!ittyet hányva a ténynek, hogy a boldogság

!üggetlen a testi, szellemi jólétt#l és akrülményekt#l & boldogságunk 7tját a

testi, szellemi kondíciók és a krülmények javításában látjuk, keressük, és értetlenül

állunk boldogságdélibábunk romjain.

3bbenetes, hogy annyi kudarc után, mégmindig kint keressük azt, amit csak belül

találhatunk meg.Azt hisszük, hogy nem találtuk meg mégazt az utat, amelyik a mienk, és keresünk

tovább & kívül.

Az It bennünk van.-esti, szellemi adottságaink csupán a

készlet, amivel az adott krülmények kztgazdálkodhatunk. )zek vannak.

"egváltoztathatóságuk csak csekélymértékben lehetséges és a lényegen semmitsem változtat. Amíg korlátként éljük meg

#ket 9mert kívülr#l valóban korlátnak



tBnnek:, addiga >mi lenne ha...> semmi mezején tengetjük

látszatlétünket.A >kancsalul !estett egekbe néz#>

ábrándozás & tudjuk & >az élet megrontója>96rsmarty:, nem old meg semmit.

A valóságra ébredés, csak még mélyebbretaszít a nyomor7ságba.

♣

)l!ogadni azt, ami van, amimegváltoztathatatlan, annyi, mint

!elismerni, hogy amit eddig korlátoknak tekintettem, nem azok, hanem ellenkez#leg

szabadságom megélésének egyedüli eszkzei.

"ert a szabadságom a legmélyebbenrejtezik, semmi és senki el nem veheti

t#lem.Ami csak az enyém.

<sak nekünk, embereknek adatott meg aszabad dntés a létezés értelmének, aznárasztásnak megvalósítására vagy

megtagadására. "íg rajtunk kívül mindenlétez# válogatás nélkül, ingyen árasztjamagát, mert van, addig mi, emberek ezt

csak a szabad dntésünk révénvalósíthatjuk meg.

A természetes életmód nemcsak a természet kínálta eszkzk

!elhasználásában rejlik.A bels# 7t perspektívájából nézve ennél

sokkal tbb5 valódi re!ormot kínál.

A természet & valóság.



)gyszerBen & van./rad. -anít.

-anít, hogy lenni, élni jó. +s szép.ogy lenni annyi, mint nmagamat ingyen,

ajándékként adni.

)gy k#, egy virág, egy !a, a naplemente,a old, a szell# mindennek és mindenkinek

válogatás nélkül van, árasztja nmagát. 0em tud nem lenni, nem tudja nem adnimagát, nem tud nem áradni. "utatja az

utat, a létezés egyetlen 7tját.

ogy én is csak akkor kezdek >vanni>,létezni, ha adom magamat mint a k#,

a virág, a !a, a naplemente, a old vagya szell#.

♣

<sak mi, szabadsággal áldott emberek tudunk 7gy lenni, hogy nem vagyunk.

"i tudjuk nem adni magunkat.)zért a mi nárasztásunk a

"indenséget megrendít# gynyrB tett,teremtés.

A létezés lehet#ségét valósággá tesszük.

♣

Az életre!orm5megtalálni magunkban azt a csodát,

amelyet mindannyiana szívünkben hordunk.

)z belülr#l hatja át lényünket,és ragyogásával betlt minket

és a "indenséget.



'6. rész

A *1J*1K-/%

@elen korunkban kimondatlanul bár, delényegét tekintve csaknem valamennyi

gyógyító eljárás és módszer mechanikusanszemléli az ember életmBkdését. a

olajozottan mBkdik a >gépezet>,egészséges, ha akadozik, beteg. )z utóbbiesetben meg kell >javítani>, vagy ki kell

cserélni a hibás alkatrészeket9gyógyszerelés, mBtét:, ha pedig az

alkatrészek ugyan jók, de lerakódások akadályozzák a teljes hatás!ok7 mBkdést,

meg kell tisztítani az oda nem való!elesleges anyagoktól, ki kell >pucolni> a

duguló!élben lév# járatokat.)z a szemléletmód rendkívül !ontosnak

tekinti a >gépezet> energiaellátását biztosítóanyagok milyenségét, az állandó karbantartást.

-iszteletre méltó er#!eszítéseket teszaz optimális mBkdés biztosítására,

bámulatra méltó technikákat !ejlesztki a mBkdészavarok !elderítésére9diagnózis:, káprázatos arzenálját

teremti meg a hibaelhárítás,

&kiküszblés módozatainak 9terápiák:.Az er#!eszítések azonban

korántsem arányosak az elért eredménnyelhatás!okuk elkeserít#en alacsony.ajszálpontos diagnózis, briliánstechnikával végrehajtott mBtét5

az operáció sikerült, a beteg meghalt.+rthetetlen. Egyan7gy, akár a legkiválóbb

gyógyszerekkel kezelt betegek kórságának



makacs maradandósága. ibás lenne ez aszemléletmód; orántsem. isz testi

mBkdésünk valóban >gépies>, érvényesek rá a biológiai mechanizmus trvényei.

"iért, hogy mégsem érvényesülmaradéktalanul az imént vázolt mechanikus

szemléletmód; 0em hibás, igaz.<sakhogy részben igaz. ?éligazság.

iányos. 0em az ember egészét veszi!igyelembe, hanem csak rész&sszetev#jét.<sak az ember testi mivoltát tekinti, annak

mBkdéstrvényei határozzák meg

cselekvés&irányultságát. 0e higgyük, hogyez a szemléletmód csak az orvostudományra

jellemz#. 0em mentes t#le sema népi&, sem a természetgyógyászat. <sak a

módszereik térnek el egymástól. )zutóbbiak mind diagnosztikájukat, mindterápiájukat tekintve kímél#bb, inkább

testbarát eljárások.

étségkívüli, hogy a csak mechanikusszemlélet sohasem volt jellemz# a népi& és

természetgyógyászatra, s#t azorvostudomány trténete során ís

!el&!elbukkant, és az utóbbi évtizedekbenegyre inkább el#térbe került a teljesebb

emberszemléletre való trekvés.

l. !ejezet

A SZELLEMI G!G"#$S

%zámos orvostudományi és természet&gyógyászati diagnosztikai és terápiásmódszer alkalmazza a szellemi létsík

trvényeit.

'lyen például a pszichoterápia,



a hipnoterápia, az agykontroll, a -",a dienetika, a mahikari, a reiki... stb.

A szellemi létsík erejével mBkdik aképzelet, a tudatalatti >csodálatosGG hatalma,hatnak a pozitív gondolatok, a hatóanyag

nélküli, 7gynevezett placébó gyógyszerek.A keleti és távol&keleti gyógymódok nagyrésze e létsík trvényeit számunkra idegen,nehezen értelmezhet# meg!ogalmazásban

alkalmazzák, b#séges teret engedvea !élreértéseknek, !élremagyarázásnak,

a keleti szakki!ejezések nyakló nélküli,csak a homályt nvel#gyakori használatának.

%zükséges, hogy végiggondoljuk a szellemilétsík valóságát, természetét, alapvet#

trvényeit és e trvények alkalmazási lehet#ségeit.

%zükséges, hogy oszoljék az e témát vez#

>titokzatos> homály és kd, ami mgtt ahozzá nem értés, a bizonytalanság,

egyszóval, a semmi ásít.

♣

A szellemi létsí% mibenléte

A kzvetlen megismerés érzékszerveink által válik lehet#vé. Az érzékszervi

megismerés eredménye a tapasztalati bizonyosság. A technika !ejl#désévellehet#vé vált, hogy mBszereink révénaz érzékszervi korlátainkon t7llépveregisztráljuk a szemmel nem látható

!énytartományt, a !ülünkkel nem hallható

hangok világát, a b#rünkkel nem



érzékelhet# h#mérsékletkülnbségeket,tovább tágítva a tapasztalati bizonyossághatárait. ) megismer# tevékenységünk

során !el!edezett valóságszelet az anyagivilág, az anyagi létsík.

♣

Az anyagi világ megismerésén !áradozvaaz embernek rá kellett dbbennie, hogy az

általa megtapasztalt anyag mBkdéséttrvények szabályozzák. 9A természet&tudományok célja éppen ez5 az anyag

mBkdését szabályozó trvények !elismerése,egyértelmB meg!ogalmazása, míg

az alkalmazott tudományok !eladata5a !elismert trvények gyakorlati

alkalmazásának módszeres kidolgozása.:A trvények viszont nem anyagi termé&

szetBek. A trvényt nem tapasztalom megkzvetlenül, nem látom, nem hallom, nem

tapinthatom, sem szaga, sem íze nincs.<sak az anyagi világban megnyilvánuló

hatása az, amit megtapasztalok. )gytrvényt k#be véshetek, agyagtáblára,

papiruszra, állatb#rre, !akéregre, selyemre, papírra írhatom, rgzíthetem mágneses

adathordozón, mindegy. Az anyagihordozója kzmbs 9pl. a s7lyuk a

tonnától a grammig terjedhet:, a lényeg az,amit ezek az egymástól jelent#sen

külnbz# anyagi valóságok jelsorozat!ormájában magukon hordanakD a trvényt,

a meg!ogalmazott gondolatot. Egyanaza szveg, csak a hordozója más. Llvasáskor

nem a trvényt látom, hanem az anyagi

hordozóját5 vésetet, !estéket, tintát stb.



A trvény mibenléte tehát gykeresen más,mint az anyagi világé. 0em nmagát, csak

a hatását tapasztalom. 0em érzékelem, mégis van.

♣

Azt a valóságszeletet, amely nema kzvetlen megismerés tárgya, hanem csak kzvetetten, hatásaiban ismerhet# !el, és a

hatások elemzése révén vizsgálható amilyensége, nevezzük szellemi létsíknak.

A szellemi létsí% létez&i

A szellemi létsík létezési módjaa meg!ogalmazott gondolatiság.

"inden meg!ogalmazott gondolategy&egy szellemi létez#.

A meg!ogalmazottság nemcsak !ogalmiszinten lehetséges, s#t számtalan szellemi

létez#t lehetetlen a !ogalmak szBk ketrecébe zárni.

9Féldául a mBvészeti alkotások5 egy!estmény, egy zenemB, a táncD s#t azt is jól

tudjuk, hogy az irodalmi alkotás messzet7lmutat az eszkzéül !elhasznált jeleken,

!ogalmakon. szavakon.:

A meg!ogalmazottság a szellemi létezésnek az általunk megragadható módja.

)zért akarjuk meg!ogalmaznia meg!ogalmazhatatlant 9lásd5 mBvészi

kritikák, mBelemzések:.

A természeti trvények nem általunk



meg!ogalmazottak, mi csak !elismerjük azokat. Akkor is mBkdtek, miel#tt

!el!edezték és meg!ogalmazták volna #ket atudósok.

ogy egy meg!ogalmazott gondolatnak milyen hatása van, a hétkznapok világából

is jól tudjuk. Féldául5 az életveszélyre!igyelmeztet# !eliratok utasításait senki sem

hagyja !igyelmen kívül.

♣

A jó és rossz szellemek, az angyalok és azrdgk is meg!ogalmazottságuk révén

léteznek számunkra."ihály arkangyal a héber mitológia szerint

az #sszül#ket Bzte ki a paradicsomból. 0evének jelentése5

>i olyan. mint az 'sten;>)z a kérd# mondat késztette távozásra azels# emberpárt, akik a tudás !ájáról éppen

azért ettek. hogy >olyanok legyenek,mint az 'sten>, és kénytelenek voltak

szembesülni azzal, hogy nem olyanok.A >tudás>, a megismerés révén

azt a tudást vesztették el, amit a héber hagyomány 'stene teremtésükkor mondott5

>Alkossunk embert a mi képünkre éshasonlatosságunkra>, azaz már nem tudták

azt, hogy olyanok, mint az 'sten.

A megszemélyesített gonosz latin neve 4uci!er.@elentése5 !ényhordozó.

A !ény léte csak a hiánya & a stét révén

válik !elismerhet#vé.



A !ény hordozója a stétség.4uci!er a stét, a hiány,

az ásító semmi ura.

Szellemi létez&'

6alamennyi, az anyagi EniverzumotmBkdtet#, azaz létét és milyenségét

meghatározó t(rvén) !üggetlenül attól,hogy a természettudomány !elismerte és

meg!ogalmazta&e #ket, vagy sem. )bb#l aszempontból az anyagi világ nem más, mint

a szellemi létsík megtapasztalható mivolta.

6alamennyi meg!ogalmazott gon*olat, bárki is !ogalmazta meg, bármilyen módon,

bármilyen jelrendszerben 9!ogalom, kép,hang, gesztus stb.:.

6alamennyi megfogalmaz+. Mk a szellemi

létsík alkotói, a szellemi létez#k teremt#i.

Az ember teremtett szellemi teremt#."aga is szellemi létez#.

"aga is meg!ogalmazott gondolat.

Az ember

Az ember osztatlan egy & )*+%(. 0incs küln teste, nincs küln szellemi

mBkdése, nincs küln lényegi +nje.'ndividuum, azaz osztatlanul egy.

a az osztatlan osztottá válik,megszBnik oly módon embernek lenni,

ahogyan mi az embert ismerjük.

Az osztottá válás a halál.



A halál után számunkra érzékelhet#en csak a bomlásnak induló test és az életben

végzett szellemi mBkdés nyomai9N az emberi mBvek: maradnak.

Az emberi individuum megértéséhez mégisszükséges külnbséget tenni anyagi és

szellemi sszetev# kztt.Az ember kzvetlenül, érzékszervileg

megragadható anyagi sszetev#je a teste.

Az emberi test

Az emberi test a reá vonatkozó trvények,azaz meg!ogalmazott gondolatok szerint

létezik és mBkdik. A test tehát a szellemilétsík által meghatározott.

"ár O4( emberi test is alapvet#en szellemi5létezését és mBkdését meghatározzák

& az élettelen anyagra és

& az él# szervezetre vonatkozó természetitrvények.

9Egyan7gy sszez7zódik egy lezuhanószikla alatt, mint egy kavics, gyümlcs

vagy rágcsáló, ugyanügy elpusztul táplálék híján, mint egy nvény vagy állat.: Azemberi test a !ogamzáskor egy, az él#

anyagra vonatkozó vegyi, azaz biokémiai

program szerint kezdi építeni nmagáta krnyezetéb#l !elvert, majd átalakított

anyagból.Kgy lesz a !ogamzáskor egysejtB lényb#lkilenc csodálatos hónap m7lva hatbillió

sejtet meghaladó emberpalánta.

A test kibontakozását és mBkdtetését,

azaz állandó egyens7lyban tartását, majd



leépülését irányító programtisztán szellemi természetB. Egyan7gy,

mint a minden él#lény életét meghatározó program.

=ssze!oglalva5)mberi testünk révén rokonai vagyunk

minden élettelen és él# anyagi létez#nek,hisz létünket azonos szellemi létez#k, azaztrvények irányítják. Kgy válik érthet#vé az

a nyugati gondolkodás számára !urcsakeleti szemlélet, amely azt mondja5 azonos

vagyok az 7t porával, a csillagokkal, a 0ap!ényével, a kis virággal. )zért nevezi

a grg !ilozó!ia az embert >mikrokozmosznak>,azaz kis világegyetemnek.

"egrendít# az emberi test méltósága.

Az emberi szellem

Anyagi, testi mivoltunk révén is szellemilétez#k vagyunk, mint minden anyagi

létez#. 3e emberi mivoltunk testisszetev#je csak passzívan szellemi, hisz>elszenvedi> a szellemi irányítottságot.

Az anyag & így testünk & mBkdésétmeghatározó gondolatokat 9trvényeket:nem mi !ogalmaztuk meg. "i, emberek

abban külnbzünk más & általunk ismert&anyagi létez#t#l, hogy nemcsak passzívan,

hanem aktívan, azaz cselekv# módon ísszellemi létez#k vagyunk. 0emcsak

meg!ogalmazott gondolatként, hanemmeg!ogalmazóként is létezünk, azaz aktívszellemi létez#ként 7j szellemi létez#ketvagyunk képesek létrehozni. 0emcsak

alkotottak, hanem alkotók is vagyunk.



)bben a tényben rejlik oly sok rmünk ésebb#l !akad minden nyomor7ságunk.-estünk alkotott, szellemünk alkotó.

)zt az aktív, alkotó szellemi sszetev#nketnevezzük pszichének.

♣

A szellemi gyógyítást az teszi lehet#vé,hogy mind az emberi psziché,

mind az anyagi létsíkot meghatározóés mBkdtet# trvények mibenlétüket

tekintve azonosak, azaz szellemi létez#k.

♣

Az emberiség #si trekvése az, hogya szellemi létsík trvényeinek ismeretében,azok !elhasználásával módosítsa az anyagi

létsík számára kedvezetlen, már bekvetkezett vagy várható trténéseit.

Az él# emberi testet a szellemgyógyászatszempontjából egy szellemi természetB

trvényhalmaz, nszabályzó programcsomag mBkdteti, amelynek

rendellenességeit, a betegségeketa gyógyító5

vagy a rajta kívül álló szellemekkel, azazásványi, nvényi vagy állati hatóanyagok

9mBkdést segít# vagy gátló programcsomagok: segítségével,

vagy az általa kreált szellemek, azazmeg!ogalmazott gondolatok5 kzlések,

szuggesszió, ráolvasás segítségévelmódosítja, gyógyítja.



)z minden gyógyító tevékenység alapjaaz #sid#kt#l napjainkig.

♣

A szellemgyógyászat irodalma

a >kiválasztottak> erklcsi pátosszal nyakonnttt kinyilatkoztatásaitól terhes.A kzlések !orrásai titokzatosak,

igazolhatatlanok5vagy egyes szellemek médiumok általi

megnyilatkozásai,vagy a trténelem el#tti id#k ismeretlen

homályába vesz#k 9Atlantisz:,vagy a valláspótlékként szerepl# !ldn&kívüliekbe vetett remény abszurditásai.

Az okkult kdburok és a pátosz leplea butaság vonzó&borzongató álruhájának

alapanyaga.

Ahhoz, hogy a minden ember számáraadott lehet#séggel élhessünk &

gyógyítani a szellemi létsík erejével,szembe kell néznünk azokkal a jól hangzó,

>emelkedett> és >!els#bbrendB>léthazugságokkal, amelyekt#l hemzsega >szellemtudományokkal> !oglalkozó

>szakirodalom>.

,. A mester

A mester csak a lényegtelenben9a tudásában: tbb a tanítványainál.

0em !els#bbrendB, nem emelkedett,



nem titokzatos, nem látványos,a legkevésbé sem nagyszerB,

inkább egyszerB.ibával teli, küszkd#, keres# ember

a !lény legkisebb jele nélkül.-anítványait nem magához kti,

hanem magukhoz segíti.-udja, hogy a megvilágosodás nem

külnbbé tesz, hanem a másik csodájánakvégtelen tisztel#jévé és szolgálójává.

A mester arról ismerszik meg, hogy jobbantiszteli a tanítványait, mint azok #t.

-. A szinte%

0incs !els#bbrendB, és nincsalacsonyabbrendB. >Amint !ent 7gy lent> &

írja ermész -riszmegisztosza -abula %maragdinában. "inden szent.

%zent az anyag, szent a szellem.

%zent a parány, szent az óriás. +s százszor,ezerszer, végtelenül szent az ember.

Minden ember.

Aki az érzékek rabságában sínyl#d#,téveszmés, tompult, az anyagi lét

kábulatában verg#d#, céltalan, az ego nsvágyait hajszoló, vegetatív szinten él#,

!els#bbrendB tevékenység híján lév#nektekinti a tbbi embert, 9mindig a másikat:,

annak !ogalma sincs az ember valódiméltóságáról.

Egyan7gy a !elszín káprázatában él,mint az általa ostorozottak.

=nmagát sem ismeri.>?els#bbrendBsége> diadalzenéje

elnyomja a szívének csak a



csendben észlelhet# halk dobbanásait.<sak verg#d# és szeretni vágyó szívek

vannak.A !lény elesettségünk kétségbeesett

látszatmaszkja.A magunk és mások teljességének

!elismerés&hiánya.

A külnbz# tudatszintek & vannak.A lényeg !elismerésének tényleg vannak

!okozatai. /m ezeken a !okozatokon valóel#bbre jutás

nem a titokzatosság kdébe burkolódzottee!ántcsont&toronyba juttat, ahonnan!ájdalmas szánakozással tekintünk le

az éretlen, vak, alacsonyabbrendB emberekre,hanem megtrt szívünk csendes

mélységébe jutunk, ahol nem az elítélés,hanem a megértés és a másik lét&

teljességének csodálata és tisztelete

az alapállás.

. A tito%

-itokra csak a hiány tart igényt.Amit a titok leple takar, az lehet !ontos,érdekes, de egy biztos, hogy lényegtelen.

A létezés lényege, a teljességleplezetlenül tárja !el magát.

Ltt van minden parányban a porban,a bimbózó rügyben, a nap ragyogásában,

a borongó !elh#ben,ránk ksznt a mosolyban,

a szem pillantásában.6ele egyesülünk minden !alatban,

kortyban, lélegzetben.



A legnagyobb titok az, hogy nincs titok

?éltett titkaink &bármi is legyen az &teljességvállalásunk hiányának szomor7

stétsége.

A titoklepel sebtakaró.

♣

A szellemgyógyászat !eléhol a kíváncsiság hajt, hol a hatalomvágy.

A kíváncsiság5 megismerni a titokzatoser#ket,

a hatalomvágy5 élni ezekkel az er#kkel.A szellemi létsík hatalmas er#lehet#ségei&nek megismerése végs# soron ugyanoda

vezet, mint az anyagban !eszül# óriási er#kismerete5 lényegileg sehová.

<sak a tudás nvekszik, csak azismereteink halmaza n#.

<sak a !elszínen leszünk tbbek, lényegilegnem. a a tudás a lényeghez segítene

kzelebb, a nagy tudás7 embereklennének a legboldogabbak.

3e tudjuk, nem így van. -udásunkgyarapodásával csak eszkztárunk

gyarapodik, cselekvési lehet#ségeinktágulnak. 4éthazugságba süllyedünk,

ha tbbnek érezzük magunkata nagyobb tudás révén.

0em a javak & legyenek akár anyagiak

vagy szellemiek & halmazának nagysága



révén vagyunk gazdagok vagy szegények,hanem azáltal, hogy létünk legbens#bb

zónájában rejl# =nmagunkat adjuk&e vagy sem.

-esti, szellemi képességeink és mindenanyagi és szellemi tulajdonunk csak eszkz

=nmagunk árasztásához.

A legszerényebb adottság7, a legszegé&nyebb ember is mindent ad, ha =nmagátadja és ugyan7gy, a legzseniálisabb, vagy

az anyagi és szellemi javakban b#velked# &

csak a megjelenési !orma más.

a +n nem vagyok maradéktalanul abban,amit ny7jtok a másiknak, semmit sem adtam.

>'smerjem bár az sszes titkokat és mindentudományt, ... ha szeretet nincs bennem,

mit sem érek.> & írja %zent Fál.

Az a*ás t(rvén)ei'

2. <sak szabad létez# adhat.

8. "inden adás & ajándék.-ehát ingyenes és viszonzást nem igényl#.

A viszonzás megsemmisíti az adás

lényegét. <serévé silányítja.C. "inden adásban nmagamat adom.

a nem >én> vagyok a tárgy,ha nem >én> vagyok a cselekvés,

üres díszdobozt adtam. <selekvésem a létmalomkveinek üresjárata.

P. "inden adásban létem teljesedik ki.

"inden adás révén szegényebbé válok,



ám a szeretetben gazdagodom.

Q. A !olyamatos adás & áradás."inden egyes adás a teljesség !ényének

villanása,az áradás & a !olyamatos ragyogás.

R. <sak a jót lehet adni.$osszat & lehetetlenség.

"ert a rossz & hiány, a nincs, a nemlétezés.+s ami hiány, ami nincs, az nem adható.

A rossz & adáshiány.

A rossz & áradáshiány.A rossz5 az adás !ényvillanásai kzti

stétség.

S. Akkor vagyok, amikor áradok.Az adás aktusai valóságom apró

megnyilvánulásai.Az adások kzti szünetek megvalósulásom

ígéretei,!ényre váró stétség, áradáscsend.

A szellemi létsí% %ét /atást(rvén)e'

2. Az alkalmazott technikák egyetlenemberre hatnak biztosan5 az alkalmazóra,mégpedig az általa szándékolt irányban5

jó szándék7 alkalmazás révén gazda&gabbá válik az alkalmazó, míg a rosszszándék7 szellemi manipuláció egy

embernek biztosan árt, az alkalmazójának.A másiknak szánt csapás #t éri utol.

Fl.5 az átok biztos szenved# alanya mindigaz átkozó, #rajta !ogan meg az átok.

8. Az alkalmazott technika csak akkor hat,



ha az. aki !elé irányul, >beengedi> magábaa >gyógyító> által meg!ogalmazott szándékot,

azaz, ha beleegyezik. Min*ann)ianabszol0t vé*ette% vag)un% a mási%

szellemi /atásaival szemben1 leg)ene%azo% 2+%1 vag) rossza%. %emmi nem

trténik bennünk a saját beleegyezésünknélkül. Egyanis a meg!ogalmazott gondolat9ezt >gyárt> a gyógyító: bennünk csak a mitev#leges kzremBkdésünk révén válikvalósággá. Addig nincs valós léte, addig

csak lehet#ség.

Az áldás és az átok csak akkor hat rám,ha én megvalósítom.

♣

%okszor mások rossz szándékát tekintjük betegségeink kiváltó okának.

A !elénk áradó gyBllet, a ránk z7dulóátkok, a szándékos károkozás

megbetegítenek.

ogyan hat ránk;ogyan védekezzünk;

A gonosz szándékoknaka !élelmeink nyitnak kaput.

?élelem az, ami védekezésre, harcra késztetA rossz ellen. )záltal kerülk

a létezés legkilátástalanabb csapdájába5harcolok a rossz ellen. <élom, hogy

!elszámoljam, megsemmisítsem,kiiktassam az életemb#l, és mit teszek5

a létezés legintenzívebb cselekvés&



sorával, a harccal !ordulok !elé.A harcnál lektttebb létállapot nincs.

4ankadatlan er#!eszítéssel !oglalkozomazzal, amit meg szeretnék szüntetni,

!el szeretnék számolni.A harc révén én valósítom meg a hatást,

teszem magam vesztessé.

A harcban nincs gy#ztes, csak vesztes van.

A rossz titka az, hogy nincs.A rossz elleni küzdelmemben a saját

!élelmem szülte semmivel harcolok.A gonosz kívánság minden esetben !enyegetés5 egy kilátásba helyezett

veszteség, egy leend# hiány bekvetkeztének sugallata.

a harcolok ellene & megvalósítom.

>... ne szálljatok szembe a gonosszal ...>mondta @ézus. 9"t Q,CT:.

♣

A gonoszság elleni hatékony védekezés5nem védekezni, hanem5

- tudni, hogy minden ellenünk irányulórossz szándék !orrása a másik >semmi ágán

hangtalan vacogó> sebzett szívének torz jajkiáltásaD

- tudni, hogy minden veszteség csaklátszólagos, mert a valóság síkján semmim,

senkim nincs,

hogy éppen ezért vagyok szabad, mert



nincs veszítenivalóm,hogy ami valójában az enyém & a lét

teljessége elvehetetlen, elveszíthetetlen,hogy a valóságban végtelenül,

és ki!oszthatatlanul gazdag vagyok,hogy ez a gazdagság csak adható,

de el nem vehet#.ogy minden !enyegetés csak hazugság,

hogy ami elveszíthet#, ami elvehet#,annak elveszítése és elvétele révén

nemhogy szegényednék,hanem valós gazdagságom

!elismeréséhez jutok kzelebbD

- tudni, hogy minden >ellenpraktikával>csak a !enyeget# hiányt nvelem, nem

megoldom a bajt, hanem gyarapítom & merta harccal megvalósítomD

- tudni, hogy a hiányt csak a >vannal>

tlthetem be, hogy a rossz szándék mélyénalig hallható knyrgést5 ,,szeress engem>csak a másik !elé !ordulásom teljesítheti,hiányát a létem, nmagam #!elé árasztása

tltheti be.

♣

A szellemg)+g)ászo%r+l

a a be nem avatott hétkznapi emberszemével nézünk krül egyes gyógyítók

háza táján, és ártatlanul szemügyre vesszük#ket >mBkdés> kzben5

- azt, aki nem mer kezet !ogni,mert ráragadnak a negatívokD

& azt, aki sprgeti a semmit a páciens krül, és



& azt aki a lesprt semmi el#l elugrikD- azt, aki !elhívja betege !igyelmét, hogy

térdig gázol a negatív er#kbenD- azt, aki nem mer leülni, miel#tt ingájával,vagy vesszejével be nem méri a szék er#terétD- azt, aki bizalmasan elárulja, hogy # %zent

@ános apostol reinkarnációja, és mindenszava szent kinyilatkoztatásD

& azt, aki a %zíriuszról jtt gyógyítaniD- azt, aki u!ókkal hál, és a kezén lév# apróanyajegyek nem mások, mint u!óstársainak

csillagtérképeD

- azt, aki az étel !ltt krkrsmozdulatokat téve állapítja meg, hogy

az ennivaló >biopozitív>D- azokat, akiknek szájából csak 7gy

rpkdnek a szanszkrit, japán, grg, latin,ó& és kzépkori mágikus, alkimista

szakki!ejezések 9hibás kiejtéssel, anélkül,hogy az értelmükkel tisztában lennének:D

- azokat a látókat, akik dugóh7zó&spirálbanlátják távozni vagy érkezni a jó vagy rossz,

szárnyas vagy szárnyatlan szellemeket,a betegségek okozóit... és !elsorolni islehetetlen, milyen csodákat láthatunk.

izony a gyan7tlan szemlél#nek egyt#legyig hibbantnak látszanak.

♣

0éhány tájékozódási pont5

Azokról és azoknak, akik tiszta szívvel és jó akarattal igyekeznek segíteni

a szenved#kn, de semmi >külnleges>nincs bennük, ezért vagy szégyellik

magukat, vagy el akarják sajátítani az



elsajátíthatatlant, vagy tettetik a csodát.Azoknak, akik tétován állnak a számtalan

eUtraszensz, látó, szellemgyógyász,külnleges energiáj7 gyógyító híre hallatán,

és nem tudják, kihez !orduljanak.

Azoknak, akik külns dolgokattapasztalnak, és megijednek nmaguktól,

hátha meg#rültek.

3em min*en%i /ibbant1 a%i anna% látszi%.

"ert valóban vannak átlagot meghaladóérzékenységB emberek. "egérzik

a számunkra érzékelhetetlenül !inomer#térváltozásokat és érzik azt is, hogy ezek

jó vagy rossz hatással vannak az emberiszervezetre. 6annak valóban látók, akikneklátási élmény !ormájában jelenik meg egy&

egy szervi elváltozás, mBkdési

rendellenesség. $endhagyó érzékelésüknem nagyobbá, többé, értékesebbé teszik#ket, hanem csupán mássá. =nmagukban

kzmbs adottságok ezek, amelyekegyaránt használhatók jóra, rosszra.

Azért a%a*na% /ibbanta% is.

a valaki azzal áll el#, hogy # 0apóleon,tudjuk, kivel van dolgunk. "anapság

0apóleonnak lenni nem sikk. 6an helyettea %zíriuszról érkezett égi küldtt, vagy

7jjáéledt evangélista, egyiptomi !#pap vagy!#papn#, atlantiszi uralkodó ...

és sorolhatnánk.

#k azok, akik valódi nagyságukat !el nem



ismerve, vélt jelentéktelenségükre agyógyírt ezen hagymázas elképzelésekben

vélik megtalálni.

=leljük #ket a szívünkre, hogy szeretetünkmelegében rádbbenjenek arra, hogy igazi

nagyságuk nem a képzeltkülnlegességükben, hanem a szívBkben

hordott teljességben van.

A%in látszi%1 /og) %4l(nleges az nem az.

6agy igazi hibbant, vagy a szürkeségb#l ígyakar kitrni.

i!elé mindig azt hangs7lyozzuk, amiben belülr#l hiányt szenvedünk.

A gyenge az erejét !itogtatja, a butaokoskodik, a bunkó udvariaskodik,

a szürke csillogni akar. A látványos, szintevásári bio&, kozmo&, univerzális, s#t isteni

energiák !itogtatása,a boldog&boldogtalant diagnosztizálás,

a másikat tolakodóan gyógyítani akarás,az rksen aurát méricskél# inga& és

vessz#lengetés mgtt szánalmaskisebbrendBség&érzés h7zódik meg.

"inél nagyobb a hókuszpókusz, minél tbb

az okkult homály, annál mélyebba kétségbeesett üresség.

a !elismerjük, ne le5lezz4% le6

)zzel még mélyebbre taszítanánk visszaabba a gdrbe, ahonnan éppen ilyen

eszkzzel akar kijnni. %zeretetünk csendje

benne is csendet szül. ?eleslegessé válik a



harsányság.+s megérkezik nmagához.

A valódi csodához.

A%i val+ban %4l(n(s %é5essége%birto%osa1 az so/asem t(re%szi% arra1

/og) máso% 7so*ál2á%. "ert tudja, hogyadottságai nem a másik elismerésének

!üggvényei, hanem egyszerBen vannak. 0em dics#ség, hanem !elel#sség. 0emcsak áldás, hanem teher is.

'ngyenes ajándék a gondviselést#l, hogygondot viselhessen ingyenes ajándékul.

a lát, nem beszél róla, hanem tesza másikért. 0em ijesztget, hanem biztat.

A külnlegesség nem a viselkedésében van,hanem benne. )gyszerB. <sendes.

a esetleg csodálják, azt is elviseli.

A%i nem ren*el%ezi% %4l(nleges%é5essége%%el1 az ne t(re%e*2é% rá1

0g)sem si%er4l. Az eUtraképességek vagyvelünk születnek, vagy sem.

a nem gyermekkorunkban váliknyilvánvalóvá, hanem kés#bb, akkor

>id#zített bombaként> bennünk

,ketyegett>.

épességeink ajándékok.Itjelz#k & mutatják a mi egyedi és

megismételhetetlen életutunkiránylehet#ségeit.

-enni csak azzal tudunk, amink van.iányzó képesség nincs. "indannyian

mindent megkaptunk ahhoz, hogy



maradéktalanul boldogok lehessünk.

Az eUtraképességek nem>magasabbrendBvé> 9ilyen nincs is:teszik birtokosukat, hanem mássá.

+s minden ember más."ás csoda.

♣

Az agyunk elképeszt# mennyiségB in&!ormációt dolgoz !el, és ebb#l elenyész#en

csekély rész tudatosul. 0em mindentlátunk, amit nézünk, és nem minden hangothallunk, amely megrezdíti dobhártyánkat.

A természet egy nagyon krültekint#szBr#mechanizmussal gondoskodik arról,hogy csak a legszükségesebb in!ormációk

jussanak el a tudatosság szintjére.Ami nem jut el a tudatunkig, arra semmi

szükségünk sincs.Az 7gynevezett tudattágító technikák éppenezt a véd#&szBr# mechanizmust rombolják

le és tesznek minket védtelenné aszámunkra illetéktelen in!ormációkkal

szemben.A tudat képtelen !eldolgozni, értelmezni

a ráz7duló in!ormációtmeget,ezért megzavarodik.

"indannyian annyit látunk, hallunk,érzékelünk, amennyire nekünk

és általunk a 6ilágnaka -eljesség 7tján kell.

Ami ennél tbb & az kevesebb.



8. !ejezetAZ ESZ89Z#ELE3 G!G"#$S

iszolgáltatottságunk reménytelenségében7gy tBnik, csak a küzdelem hoz megoldást.)r#snek kell lennünk, s#t er#sebbnek, hogy

!elülkerekedjünk boldogságkeres# utunkakadályain. %ebz#dünk és sebeket osztunk.

*y#zünk és alulmaradunk. "int azél#világ, amely & 7gy tanultuk & a létért

való küzdelem során alakul és !ejl#dik. /mamíg az él#világban a gy#zelemmel

megoldódik a !eszültséget kiváltó helyzet,helyreáll a rend, addig emberlétünkküzdelmei gy#zelmeink esetén sem

ajándékoznak meg a létegyens7ly boldogmegélésével. 0em érezzük magunkat

biztonságban. 'smert vagy ismeretlen er#k!enyegetettségében !élve és !éltve #rizzük

keserves gy#zelmeink során szerzett

anyagi, szellemi, erklcsi javainkat.ármikor !ldn!utóvá válhatunk egyrajtunk kívül es# gazdasági !ordulat

nyomán, az regedés vagy egy betegséga !elejtéssel meg!oszt ismereteinkt#l

és elég egy rosszindulat7 rágalom, hogya becsületünk is odavesszen.

Az értelmünkkel !elismert egyetlen

megoldási képlet5!elülkerekedni, gy#zni a harcban.

>)mber küzdj és bízva bízzálH>

Az )mber tragédiájában ez a tragédiát biztosító >jó tanács>.

A küzdelem a tragédia !orrása.

0em is old meg semmit



"ert a megszerzend# jóért való küzdelemgytrelemmel teli5

a gy#zelemmel megszerzett jó birtoklásátmegkeseríti az elvesztését#l való rks

!élelemés a birtokolt jó elvesztése maga

a !ájdalom, hisz mindent elvesztünk,ha el#bb nem, a halálunkkor biztosan.

A keserves szerzés, a !élelemteli birtoklásés a !ájdalmas vesztés küzdelem&

hármassága maga a létreménytelenség.

A harc éppen attól távolít, amit elérniremélünk általa5

nyugalom helyett !eszültség, biztonság helyett bizonytalanság,

nmagam élete helyettállandó igazodás.

0em ki7t, hanem ki7ttalanság.

A létzaklatottságban sebzett,veszteségeinkben csupaszodó szívünkben

lassan érik a !elismerés5a harc végzetes létvakságunk tragikus

kvetkezménye. 0em látjuk, hogy mindenünk megvan,

hogy a létezés ingyenes, gynyrB ajándék,hisz minden, amivel valaha is találkozunk,

odaadja magát nekünk, a találkozás jelenében maradéktalanul a miénk.

)z az egyetlen valóságos birtoklás, hisz az>itt és most> egyetlen létvalóságában

van nekem.

+s ezért egy lépést sem kell tennem.



0em kell érte harcolnom, hisz van.

A harc, amely mindig a nem&jelen&valóért,a nincsért !olyik, azt akadályozza meg,hogy !elismerjem a jelen csodáját, hogyigazán >vanjak>, arra kényszerít, hogy a

ninccsel !oglalkozva elszalasszam azt, amivan.

A harc által csak a birtoklás ill7ziójáttehetjük magunkévá, és veszíteni is

csak a birtoklás ill7zióját veszíthetjük.

A valóságban nincs veszteség, mert ami>itt és most> van, az van, és ami nincs,az pedig el nem veszthet#, mert nincs.

4étezésünk teljességében soha semmi semhiányzik, mert a jelenben mindig minden

megvan a boldogságunkhoz.

)zt csak a vállalt gyengeség, azaz a harcrólvaló lemondás teszi !elismerhet#vé.

Akkor válunk er#ssé, ha lemondunk azer#r#l. "ert a ,.mindig mindenem megvan>

!elismerésében megvilágosodott szíva létezés legszilárdabb pontjában,

a lét teljességében dobog."egingathatatlan, mert a van édességét

nem adja oda a nincs keserBségéért.

♣

Amíg a gyógyításra trekv# iskoláklegtbbjének !igyelme a betegségekre 9azokmegel#zésére, gyógyítására: irányul, addig

az eszkztelen gyógyítás !igyelmének

!ókuszában a szenved# )")$ áll. 0em



tagadja, ellenkez#leg5 !ontosnak tartja a betegségek !elismerésére és

kiküszblésére irányuló technikákat, azokmegismerését és alkalmazását. 4ényegénekmondana ellent, ha nem venne tudomást avalóságról, arról, hogy az anyagi létsíkba

ágyazottságunkból ered#en annak trvényeimaradéktalanul vonatkoznak testünkre,és e trvények ismer#i és alkalmazói,

az orvosok, a népi& és természetgyógyászoktevékenysége az egészség helyreállításában

!ontos szerepet játszik. "inden gyógyító

tevékenység, még ha látszólag csak atünetre irányul is,az egészet célozza.

♣

Az eszkztelen gyógyítás szemszgéb#l a betegség nem csupán testi mBkdészavar,

hanem az egész embert,s#t a létezés egészét érint# ügy.

iváltó okát els#sorban nem egy élettanilagkedvez#tlen krnyezet ártalmas hatásábanvagy egy szerv meghibásodásában látja,hanem az ember létlényegi egyens7ly&vesztésében, amely nemcsak valamely

hibás dntése kvetkezményeként jhetlétre, hanem a kollektív teherviselés

megkerülhetetlen tényénekkvetkezménye is lehet.

) néz#pontból a betegség okozat, tünet,a léthazugságok tmegét#l egyens7lyát

vesztett univerzum embertestben !elhangzó jajkiáltása.



A beteg ember mindannyiunk terhéthordozza.

♣

Az az emberiség egész trténeténvégigvonuló és trvényszerBen kudarcot

szenved#, medd# trekvés, hogymegváltoztassuk a 9hibás álláspont7, rossz7ton járó, >gonosz> stb.: másikat, teljesen

hiányzik az eszkztelenül gyógyítóirányultságából.

0em a másik ember, hanem nmagamegváltoztatására, el!ogadóvá tételére

trekszik, hisz betegségeink mélygykereel nem !ogadottságunk, változtatásprésbe

nyomorítottságunk, eredend# szabadságunk>jó szándék7> semmibevételébe ágyazott.

Az eszkztelen gyógyítás számáraa betegség & tünet. -ünete a másik

és nmagunk el!ogadás&hiányának."indannyian szenvedünk t#le.

Az eszkztelen gyógyító els#sorban nem a betegség, hanem a kiváltó ok !elé !ordul.

0em meg& és legy#zni akar, hanemel!ogadásra trekszik.

A szocializációnk során belénk sulykolt>er#>&szemlélet a másik legy#zésére

irányul, és ez az er#9szak:a létproblémák megoldásához elégtelen, s#t

7j problémák megteremt#je.

)nnél sokkal nagyobb er#!eszítésre van

szükség5 nmaga el!ogadóvá tételére.



"ert ehhez nem mást, hanem a másiktól berzenked# nmagát kell legy#znie. )nnek

a személyválogatás, feltételszabás és

viszonzásvárás nélküli, a másikat teljesenel!ogadó alapállásnak ad a másik számára

érzékelhet# !ormát.a lemondtunk minden er#r#l és merjük

vállalni a védtelenség és kiszolgáltatottságkockázatát & akkor válunk eszkztelenné,

hisz immár semmink sincs.+s ekkor ragyog !cl bennünka ?ény, a -eljesség áradása.

Az eszkztelen gyógyítás ember&mivoltunk leglényegibb sszetev#jének,a megismerhet# létsíkokon 9anyagi ésszellemi: t7li, végtelenbe ágyazottsága

révén válik lehet#vé. Egyanis nemcsak testiés szellemi valóságunk van. "indkett#

állandó változás állapotában létezik.

"i sohasem vagyunk ugyanolyanok, mintel#z# létpillanatainkban, ám mi mindig

ugyanazok vagyunk. +s ez az>ugyanazság>, ez a bennünk lév# állandó,amely révén vagyunk azok, akik vagyunk,

t7l van a megismerhet#ség határán.

)z a lényegi énünk, amely szervesen

kapcsolódik a megismerhet# létsíkokon t7liAbszol7tumhoz,

a "indenség %zívéhez.)z a mi lényegi sszetev#nk5

a "indenség %zívének élete bennünk.

A "indenségnek dobogó szíve vanés ez a szív bennünk dobog.



Az eszkztelen gyógyítása "indenség %zíve életének árasztása

a másik ember !elé.Az eszkztelenül gyógyító t7llép

megismerhet# nmagán, t7llép az anyagiés szellemi >er#kn>, t7llép a megküln& bztetésen, t7llép az igazságon alapulóviszonzásváráson, t7llép a részen, hogylegbels# nmagában az egészre találva5

mindenféle válogatás nélkül, feltételszabás

nélkül,

abszolút viszonzásvárás nélkül,

egyedüli valós mértékegységével,a telességgel fordulon a másik felé

elfogadva !t olyannak aki, olyannak, amilyen.

0em nmagából ad, hanem nmagát.)hhez nem kell kiválasztottnak lenni.

0em kell az átlagost meghaladó bioenergiaszinttel rendelkezni. )hhez nem kell

semmilyen mester beavatása.

)rre minden ember képes."ert mindannyian a végtelenbe ágyazottan

a "indenség %zívének életét hordozzuk.

"inden ember szeméb#la mindenség néz rám.

)z az adás nem er#hatás. )llenkez#leg

a mindent és mindenkit el!ogadás,a megkülnbztetés és ítélet teljes hiánya,a teljes nyitottság, éppen ezért védtelenség

és kiszolgáltatottság.)gyirány7 áradás, amely semmi viszonzást

nem vár. <sak van.+s védtelensége, kiszolgáltatottsága,

gyengesége a legigazibb, leghatékonyabb er#.



♣

Az esz%(ztelen g)+g)ítás során megéljüka talál%ozás csodáját. "inden találkozás

ugyan7gy, mint minden ember,a világmindenség trténetének

megismételhetetlen, soha nem volt,soha nem lesz csodája.

"inden találkozás lehet#ség arra, hogylétem és életem csodájának üzenetét

kzvetítsem a másiknak, és az # élete ésléte csodájának ajándékával gazdagodjam.4ehet#ség arra, hogy a mindegyikünk lelke

mélyén ordító, Ady )ndre által oly leple&zetlen #szinteséggel meg!ogalmazott vágy5>%zeretném ha szeretnének> kielégítésénekvalós lehet#ségét is !elismerjem5 ne várjam,

hogy engem szeressen a másik, hanemén szeressem a másikat

<sodamivoltunk lényege a szabadságunk5én is, a másik is szabadon dnt.

+n csak a magam dntését irányíthatom.)z a valóság. "agányom puszta ürességét

valósan csak az én, a másik !elé tettlépésem oldhatja !el. +s ezzel a lépéssellerombolom a magam kré védekezésül

emelt !alat, amely a magányba zárt. 0yitottá, ám védtelenné váltam.A másik általi el nem !ogadottságlehet#ségének kiszolgáltatottjává.

Aki igazán szeret, az kiszolgáltatott, aki pedig nem, az, nmaga sivár életB !oglya.

0em az a vesztes, aki nmagán t7llépve



nyitottá, védtelenné válik, és 7gymond>visszaélnek a szeretetével>, hanem az, akia kiszolgáltatottság kockázatának !el nem

vállalása zártságában, biztonságábana másik szeretetére várván nem ismeri !el,hogy a másik szeretetének be!ogadásához

is elengedhetetlenül szükségesa védtelenséget vállaló nyitás.

♣

Az eszkztelen gyógyítás valós és teljestalál%ozás a másik emberrel5

%()"+416/4L*A-/% 0+4V4 0em szab9hat:om meg ki az, akiveltalálkozom, hisz minden kizárással,korlátozással én leszek szegényebb,

meg!osztva magama másik csodájában való részesedést#l.

?)4-+-)4%(A/% 0+4V4 0em szab9hat:om meg milyen legyen,akivel találkozom. )l!ogad&e, vagy sem,

rokonszenves&e, vagy ellenszenves.'lletéktelen vagyok a másik milyenségének

megítélésében, hisz amit tudok róla,elenyész#, és ha mindent, ami

megismerhet# benne is ismerném, a soha!el nem lebbenthet# titok!átyol mgttrejtez# lényegi énjét, lénye legmélyebb

zónáját soha.A szívek titka mindig titok marad.

A másik ember iránti tisztelet az, amelykizár minden !eltételszabást.



A%(L4I- 6'%(L0(/%6/$/% 0+4V4"agánvalóvaló mivoltom, azaz az a tény,

hogy én én vagyok, meghatározza azt, hogyminden tettem egyirány75 bel#lem,

t#lem indul ki, és a másik !elé irányul.%zabadon teszem azt, amit teszek,+s szabadon cselekszik a másik is."inden tettem nkéntes ajándék

a másiknak, és a másiké is az.A viszonzásvárás létlényegi

egyirány7ságunkat !igyelmen kívül hagyva

léthazugságba süllyeszt.Az odaadás kétirány7vá csak

a másik szabad dntése révén válhat.A viszonzásvárás a másik szabadságának

semmibevétele.Az elvárásból !akadó viszonzás kényszer&

szülte tett, kicsikart eredménye nemgazdagít, hanem ki!oszt.

Az nmagam lényegivé válását, valósgazdagodását & amely az nkéntességen

alapuló emberi kapcsolatok révénlehetséges & teszem lehetetlenné, klcsns

veszteséggel záruló kett#s knyveléssésilányítva azt,

amiért egyedül érdemes élni5a szeretetben való kiteljesedést.

Az ember viszonzásvárás&nélküliségeellenében a legtbbet kapja, amit létez#

kaphat5 a teljességet.

-)4@)% L3A?L$3E4/% A "/%' ?)4+A >teljesGG egyetlen valós mérték&

egységünket jelenti. isz alapvet#



irányultságunk is a teljesség !elé mutat.%emmivel, nem elégszünk meg, ami rész. 0ekünk minden, a teljesség kell. -udjuk,nmagunkat csapjuk be, ha azt mondjuk5>a ezt meg ezt elértem, már nem !ogokmásra vágyni.> "ert ha elértük a kívánt

célt, az rm lecsengése után 7jmegszerzése !elé tartunk. 0yilvánvaló,

hogy mindaz, ami bennünk mérhet#5 testiadottságaink, szellemi képességeink,

teljesítményeink, egyben valamilyen skálánis elhelyezhet#k.

-esti, szellemi adottságainknál !ogva sokszempontból tbbek, más szempontokszerint kevesebbek vagyunk a másik

embernél. irtokaink5 >nekem van testem,szellemi mBkdésem>, embermivoltunk

!ontos, ám !elszíni sszetev#i.amatoztatandó ajándékként kaptuk az élett#l, nem érdemünk, hogy van.

A megismerhet#ség határán t7li lényegiénem, létem legbels# zónája mérhetetlen,a végtelenbe ágyazott. 'tt nincs értelme

semmi!éle mértéknek.+n, az ember a mindenséggel mérhetemcsak magam. )z az én egyedüli mérték&

egységem. 4ényegi >mértéktelenségünkben>mindnyájan egy!ormák vagyunk,

mindannyian azonos, végtelen értékBcsodák. +ppen ezért a másik !elé

!ordulásunk csak teljes mértékB lehet. anem az, a lényegtelen !elszín&zónájában

siklunk el egymás mellett, ahelyett,hogy találkoznánk.

)4?L*A3@E M- A00A, A'

Az el!ogadás hiányában, az el!ogadásra



való képtelenségben megbetegedett emberszámára ez az egyetlen segítség. )z azeszkztelen gyógyítás summája, ebben

rejlik >gyógyító mechanizmusa>.

♣

a végiggondoljuk az alapállásbanmeg!ogalmazottakat, esend#ségünk

tapasztalata azt sugallja. hogymegvalósíthatatlan.

?elmerül bennünk, hogy csak akkor gyógyíthatok eszkztelenül, ha elértem

ezt a tkéletességi szintet.)z az álláspont, bár rendkívül tiszteletre&

méltónak tBnik, éppen ezért a legveszélye&sebb csapda. +ppen attól tart vissza,

amire trekszünk. Azon a téveszmén alapszik,hogy a megismerés határán t7l, végtelenbe

ágyazott lényegi énünkre is vonatkozik a testi, szellemi mivoltunkra jellemz#

!okozatosságelv."ert lehetek er#sebb, okosabb. 3e lényegi

énem alapirányultságát tekintve,a teljes el!ogadást illet#en nincs !okozat.'tt vagy el!ogadtam a másikat, vagy nem.

'tt már a "indenség %zívének mértéke,a teljesség mértéktelensége a mérték.

A tkéletesség birtoklása számunkra csak a!elé való trekvésben lehetséges. 3e ez azt

is jelenti, hogy ha trekszem !elé, már birtoklom is.

A tkéletesség !elé vezet# 7t nem hossz7,nem !okozatos. )gylépésB.

a léptem, már ott is vagyok.

-7lléptem a tér és id# határát.



)zt mutatja, s#t erre kényszerít minket azid# is. isz az id# életünkben 7gy jelenikmeg, mint a jelenpontok egymásutánja,

de számomra valósan.a cselekvés lehet#ségét kínálóan csak egy,

a jelen pillanat adott.+n nem voltam, én nem leszek, én vagyok.A m7lt jelenpillanatai már nincsenek5 amit

megtettem, nem tehetem meg nem tetté,amit pedig nem tettem meg, nem tehetem

megtetté. )lm7lt.A bármely pillanatban bekvetkezhet#

egyetlen9H: bizonyosságom, a halál pediga jv# létpillanatait csak a remény szintjénteszi tervezhet#vé. -ehát az egyetlen igazi

cselekvési lehet#ségem valós keretéttérben az '--

id#ben a "L%- adja.

0em várhatok, mert a jv# bizonytalan.

0ekem mindig most, a jelen pillanatbankell lépnem. 4épni, t7llépni nmagamon,hogy személyválogatás, !eltételszabás, ésviszonzásvárás nélkül teljesen a másik !elé

!ordulva el!ogadjam #t annak, aki,olyannak, amilyen.

"indegy, hogy ki !ordul hozzánk.Agresszív, gyanakvó, ápolatlan, riasztó,

ostoba, elutasító, vagy kedves, el!ogadó.Az )")$ !ordul hozzánk.

)setleges riasztó külseje, támadóagresszivitása csak torz segélykiáltás. )ztnem meghallani csak nyitottság&hiányunk

végzetes süketsége képes.Az eszkztelen gyógyítás nyitottságra

>kényszerít>. inyitja szemünket a látszat

mgtti 6alóság megpillantására, megnyitja



!ülünket a hamis hangok mgtti halk,kétségbeesett gytr#d#, szelíd kérésre5

szeress, hogy szerethessek.

♣

Az eszkztelen gyógyítás természetéb#l,lényegéb#l ered#en nélkülz minden

technikai elemet. 0em más, mint a cselekv# szeretet.A szeretetb#l !akadó cselekvés nem

szorítható semmi!éle megszabottsorrendiség Frokrusztész&ágyába.

A szeretet szabad.)gyetlen technikai utasításként Aurelius Augustinus gondolatát

idézhetjük5

>%zeress, és tégy amit akarszH>

"aga a gyógyítás nem más,mint teljes el!ogadásunk alapállásának

ki!ejezésre juttatása. "indannyian egyediés megismételhetetlen csodák lévén,

mindannyian más és más módon,személyiségjegyeinknek meg!elel#en,

a másikra teljesen oda!igyelve, a számáraaz adott pillanatban legmeg!elel#bbgesztussal !ordulunk a másik !elé.

)zért van 7gy, hogy minden eszkztelengyógyítónak más és más a >módszere>.

Aki gyógyít, legyen bár orvos, természet&vagy népi gyógyász, legyen

szellemgyógyász, sámán, mágus, bárki,tegyen meg mindent, amit csak tud.

a már mindent megtettünk, akkor ... akkor



marad a létünk titka iránti alázat.Az alázat, ami nem bárgy7 nkisebbítés,

hanem a valóság el!ogadása.a mindent megtettünk, akkor jutottunk ela titok kapujáig, amely mgtt a gyógyulásés a halál csodájának lehet#sége rejtezik.ogy melyik lép ki rajta; Azt nem a mi

bányabéka&perspektíváj7 vágyunk és néz#pontunk szabja meg. -itok.

A "indenség %zívének titka.Vzenet, amely akár a gyógyulás rme,akár a veszteség !ájdalma, mindenképp

lehet#séget ad arra, hogyel!ogadásával gazdagabbá váljunk.

6. rész

@+(E% +% A( )*+%(%+*

A trténelmi ember

@ézus a mindenkori társadalom értékrend& jének mérlegére téve nemhogy >nagy> nem

volt, hanem ellenkez#leg5 egy sikertelen,kudarcos életB hajléktalan, aki a biztos

megélhetést jelent# ácsmesterséget !eladvavándortanítóskodásra adta tejét, akinek

szavaiból alig értettek valamit & azt is !élre,

akit a hatalom egy koncepciós pertkvet#en gyalázatos módon kínhalállal

kivégeztetett.) kudarcos élet krónikásai, akiknek @ézus&életrajzait dbbenetes módon rmhírnek9N evangélium: nevezték az utódok, olyaneseményekr#l is beszámolnak, amelyek atársadalmi értékítélet szerint is >nagynak>

min#sülnek.



)zek a csodák5 a háborgó tó vizéneklecsendesítése, a tbb ezer ember

jóllakatása t árpakenyérrel és két hallal,a számtalan gyógyítás, a halottak

!eltámasztása stb.

Ami érthetetlen5miért nem alkalmazta ezt a kétségkívülmeglév# hatalmas er#t 9amely a csodáksorán egyértelmBen megnyilvánult: az

nmaga és társai, az általa képviselt ügymegvédésének szolgálatára,

miért hagyta magát meg!eszíteni;

)z a végs# cs#d megmagyarázhatatlan.)z beárnyékolja a korábbi nagyságot.

iteltelenné teszi mindazok vélekedését,akik >nagy> embernek tekintik, hiszen ez

a >nagyság> csak rész az egész trténetb#l,a végnél tehetetlennek és gyngének bizonyult.

A kérdés a társadalmi értékrend mérlegéretéve meg nem válaszolható.

Ltt, ahol végs# soron az egyetlen értékaz er#, ahol & 7gy véljük & csak akkor

trténik valami, ha er#t alkalmazva hatunka világra, emberi és tárgyi krnyezetünkre,

ahol csak a nagyság, a siker,

a !elülkerekedés számít, és ahol szégyena gyengeség,

a szegénység, a sikertelenség,a !elülkerekedni nem tudás,

ott @ézus érthetetlen.

A mindannyiunkba sulykolt er#& ésnagyságtisztelet kényelmetlenül érzi magát

a leplezhetetlen sikertelenség láttán,



csináltunk hát bel#le >nagyot>5 távolrahelyezettet, magasra emeltet, dics#ségesen

uralkodó királyt, aranyba, bíborbakeretezzük, és ahogy illik, !élünk is t#le,az ítél#t#l, hisz a nagyok számon kérnek

& és mi bBnsk vagyunk.

♣

@ézus a kereszténység hite szerintnemcsak ember, hanem Isten is5

az egy isteni lényeget bíró három isteniszemély

9Atya, ?i7, %zentlélek: kzül#, a ?i7isten, a második isteni személy

emberré lett.'sten egy mivoltának lényege az eg)ség.Az egy 'sten bels# élete az odaadottság,

azaz szeretet%(z(sség5 az nmagátmaradéktalanul odaadó Atya áradása létesüla ?i7ban, aki a viszont&odaadottsága révén

személyesül.A klcsns odaadottság, a kett# csókja

személyesül meg a harmadikban,a %zeretet lelke, a %zentlélek.

A második isteni személy tehát nem más,mint a megszemélyesült odaadottság5

az Atya odaadottsága,az nmaga Atya iránti odaadottsága.

Az odaadottság által van.

4étezni 9>vanni>: annyi, mint odaadottnak lenni.

♣



A teremtés 'sten odaadottsága. )zértminden teremtett >olyan, mint az 'sten>5

'sten odaadottsága révén létesülés nmaga odaadottsága révén van9nézzünk krül5 minden adja magátnekünkD a nap!ény, a szél, a virág, a

vízesés, minden ingyenes ajándékként árad:.@ézus & az 'sten megtestesült odaadottsága.

A láthatatlan láthatóvá,a megtapasztalhatatlan megtapasztalhatóvá,

a meg!oghatatlan meg!oghatóvá vált./ltala megnyilvánult a -eljesség,

kinyilatkoztatta nmagát.

>risztus születése 'sten kiáltása a 6ilágcsendjébe> 9AleUandriai %zt. elemen:.

A %is*e*

A betlehemi istálló éjszakai csendjében

szólt el#szr az 'sten.'sten els# hallható szava a sírás volt.

)gy végtelenül kiszolgáltatott, védtelen,csupasz kis csecsem# jajkiáltása.

Az els# üzenet5 itt vagyok.Azóta tudhatjuk, hogy minden

kiszolgáltatott, védtelen ember sírása 'stenszemélyesen hozzánk szóló üzenete5

itt vagyok.A knnyek és a jajkiáltás nem ismersem nyelvi, sem kulturális határokat,

mindenki számára érthet#.A védtelen, a kiszolgáltatott, a gyenge

ember & az odaadott ember. "indenkinek.Akivel találkozik. Ldaadja magát.

"ert nem tud, mert képtelen mást tenni.

<sak az tud szeretni, csak az tudja magát



odaadni, akinek már semmi ereje, semmi védelme, semmilényegtelenje nincs, csak

nmaga.A gyengeség, a védtelenség,

a másokra való rászorultság nem más, minta -eljesség láthatóvá válása.

A sírás az odaadottság nemzetkzi igéje.

ennünk ragyog a szabadság.6isszautasíthatjuk

a nekünk kiszolgáltatottat,

és a szívünkre is lelhetjük.

"int ott, etlehemben. A sírást az anyaiodaadottságban a mellet keres# ajkak mohó

cuppanásai, a szuszogó nyelés,az elégedett bü!izés váltotta !el.

Az odaadás halk suttogásai.'sten gyengéd mosolya.

"ajd a beteljesedés csendje,az áradás alélt ájultsága.

'sten ajkán egy csepp tej.

A fá2*alma% férfia

A jászolban az eredend# kiszolgáltatottság,a kereszten & a vállalt.

A legnagyobb er# & nem élni az er#vel. 0em védekezni.

"ég védekezni sem.

A csodák;

<sak létvakságunk káprázatai.



"gtte az 'sten lehetetlenséget nemismer# szeretetének végtelenje rejtezik.

@ézus nem a csodatetteikor volt er#s.Akkor gyengéd volt.

A gyengédség az er# szelíd mosolya.

@ézus a kereszten volt a leger#sebb.Ltt !ent jutott el az emberlét

legmélyebb stétjébe5a mindent#l és mindenkit#l való

elhagyatottság létürességébe.

"int mi, mindannyian, amikormindent elvesztünk,

még az 'stenbe&kapaszkodásutolsó szalmaszálát is.

0em lett volna valóságos ember,ha nem járja meg az emberlét nullpontját.

>'stenem, 'stenem, miért hagytál el engemH> 0incs nagyobb árvaság a

haldokló árvaságánál.. 0incs reménytelenebb az 'stent#l is

>elhagyott> ember reménytelenségénél.)z az árvaság, ez a reménytelenség aza szBk kapu, amely a teljességre nyílik.)z a !ájdalmas kiáltás 'sten utolsó el#tti

hallható üzenete.

Az utolsó szó5 >eteljesedett.>

+s az utolsó üzenet5 az utolsó sóhaj.

"inden üzenet.Az odaadottság, a szeretet üzenete.

6'. rész



A P$:8AP;S<LA# =S AZ EG=SZS=G

Az anyaszív alatt egysejtBb#l válunktbbmilliós sejtB kis csodalénnyé & teljesegységben a mindenséggel. %zületéskor

parányi embertestünkkel kilépünk avilágba, kiszakadunk az anyalb#l, ki atesti egység&b#l, >csupasz majomként>

ntudatlan,>én>&tudatlan.

"ég mindig egységben a mindenséggel.Faradicsomi állapot.

)ls# megkülnbztetésünk, els# meg& és!elismerésünk, els# és legvégzetesebb

emberi tettünk az >én vagyok> !elvillanása.+n én vagyok, édesanyám más, nem én.

Az els# harapás a tudás !ájának gyümlcséb#l.Az >én> külnváltságában, az egységb#laz >én és a világ> kettészakadtságában,

megrendült kétségbeesettségébenkegyelmi ajándékul hordozza a testét.A testet, az univerzum legnagyobb

csodáját, amely egyszerre mohó száj ésétel, egyszerre tikkadt torok és ital.

Az els# pillanatban szület# rokon& vagyellenszenv testi mivoltunk csodálatos

válogató mechanizmusának eredménye5megmutatja, jelzi az emberi kapcsolat

megélésének 7tját.

A vonzás&taszítás trvényének alávetett él#a számára vonzót magáévá akarja tenni, lettlégyen az hely, táplálék, másnemB !ajtárs.a akadályba ütkzik, lét& és !aj!enntartási

sztnét#l vezérelve harcol is érte. <sak



akkor >mond le> vonzalmának tárgyáról, havesztesévé válik a küzdelemnek.

"i, emberek, testünk révén ugyanenneka trvénynek vagyunk alávetve.

-esti késztetéseink mozgatórugóiaz élet négymilliárd éves trténeténekhomályába vesznek. %okszor értetlenülállunk nmagunk lelket kavaró, heves

indulatai el#tt. )rezzük ellenállhatatlan,sodró erejüket, és azt is érezzük, hogyezeknek maradéktalanul eleget téve

embermivoltunk lényege szenvedne csorbát.

Ami a nvény és állatvilágban maga a rendérvényesülése, bennünk emberekben maga

a rendetlenség. "iért; "ert szembenvalamennyi él#vel, mi szabadok vagyunk.

A vonzót magunkévá tétel trvényea másik ember szabadságánál véget ér.

%zabadságunkban dnthetünk 7gy, hogy

magunkévá teszünk minden vonzót &ha !utja az er#nkb#l & akár a másik testét is,

de egyet soha5 a másik embert.%zabadságunkra roppant érzékeny

embermivoltunk a legkisebb magáévá tev#,azaz kisajátítási kísérletre mindennél

hevesebben reagál.>)lvehetsz> mindent t#lem, engem soha

nem kaphatsz megH=nmagamat csak én adhatom, senki más.Ami emberi, az csak nkéntes, szabad és

kényszer nélküli lehet.%zabadságunk el#tt tehetetlenül áll

a 6ilágmindenség.A birtoklás lehet#sége az ember

szabadságánál véget ér.



"inden er#ki!ejtés, minden, a másikonvaló !elülkerekedési szándék, minden

er#szak eleve kudarcra van ítélve,ha a másik ember megszerzésére irányul.

%#t, eredménye a vártnak ellenkez#je5a birtoklás kzelsége helyett

& az elérhetetlen távolság.A szabad létez#k viszonyrendszerében

lehetetlenség a kisajátító birtoklás.'tt csak egy birtokviszony létesítése

lehetséges5 >+n a -ied vagyok.>Az, hogy >-e az enyém> & kimondhatatlan.

A másik >én a -ied>&jeszülheti csak a párkapcsolatot,

!eleletül nmagam odaadottságára.A párkapcsolat két ember maradéktalanul

szabad, nkéntes és klcsns,teljes odaadottsága.

/m abból ered#en, hogy ezért én csak a magam odaajándékozásával járulhatok

hozzá, és a másik viszont odaadottságáértsemmit sem tehetek, tesz minket minden

párkapcsolat a másik szabadságánakajtaja el#tt várakozó szeretet&koldussá.

Fárkapcsolat rokonszenv híján nincs.%zeretet van5 odaadottságunk nem rokon&vagy ellenszenv kérdése, hanem szabad

dntésünk kvetkezménye.A szeretet nem érzelem!ügg# cselekvés,

hanem szabad tett.

A párkapcsolat szeretet híján csaktestápoló, éhség& és szomjoltó,teljesedés helyett hiányszül#.

A párkapcsolat az odaadás teljes emberi

mivoltomat át!ogó rmteli megélése.



Az egyetlen 7t, amelyben hézagtalanul azegész ember vesz részt.

0emcsak a létezésem legmélyéna teljességcsendben ragyogó

lényegi énemnek az odaadottsága,hanem a mélység ragyogásától izzó testem

és szellemi mivoltom csoda ajándéka is.A szeretet, az odaadottság izzása !elemészti

teljes nmagunkat,hogy a másikkal a klcsns,

szent megsemmisülésben a létezés7j min#ségét teremtsük.

Az >én>&nek a mindenségb#l kiszakadt%étségbeesettsége szBnik meg az

eg)ségben,a létezés valóságában.

'lyenkor éljük meg a valóságos létezésminden képzeletet meghaladó rmét.

a sem el#tte, sem utána, de akkor igazánvag)un%.

)*+%(ségesek.

'd#be ágyazott emberlétünk tragédiája,hogy a párkapcsolat egységszentségéb#l

visszazuhanunk a kétségbeesettséghiányállapotába.

A válás és eggyéválás,a megváltás&el#ttiség és a megváltás

polaritása életünk.

6''. rész

A( I-

"érhetetlenül sok 7t vezet az



)*+%(séghez.

"inden 7t a hiánytól sebzett szív 7tja a-eljességhez.

)zért minden 7t szent.

A "indenségnek dobogó szíve van.Ltt vagyunk a "indenség %zívében,

és ez a %zív bennünk dobog.

Az 7t bennünk van.

Az 7t 7ttalan."inden megvilágosodás mélyén annak

a titoknak !elismerése lappang,

hogy nem kell nekem sehová sem menni,mert én ott vagyok mindig,

ahová. igyekszem

& hogy akkor érkezem meg,ha abbahagyom az utazást,

& hogy az >7t>, amelyen járok, csak távolítattól, ahová igyekszem,

mert nem élem meg a jelen lév# teljességet,hanem elérend# célként tartok !elé.

Az 7t 7ttalan.

Az 7t rádbbenés, az 7t ébredés,az 7t a grcss er#lkdéssel !elhagyó

elengedettség

$ádbbenés arra, hogy mindenelesettségünk, gyengeségünk, betegségünk



az er#nkbe vetett hit tarthatatlanságárahívja !el !ájdalmas kiáltással !igyelmünket5

engedd el magadH

+bredés az >7t> álmából a megérkezésre.

Az 0t a szeretet esztelensége'felszámolni min*en g(r7s(s ig)e%ezetet1er&feszítést1 és merni g)engéne% lenni1

elenge*ettne%1 semmine% lenni1mert a%%or vag)un% min*en.

http5WWje!!i.!X.huWebookW

http://jeffi.fw.hu/ebook/

http://jeffi.fw.hu/ebook/

biegelbauer pl az egszsg szvben

Documents