bihar elsÕ Évei a ii. vilÁghÁborÚ utÁn€¦ · helyzetben 1944. december 21-ig nem volt...

115

RADICS KÁLMÁN:

BIHAR ELSÕ ÉVEI A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN

Az ország korábban legnagyobb vármegyéjébõl, az 1910-ben még 10 610 km2-nyi terüle-tû, 486 településsel és 582 132 fõnyi lakossággal rendelkezõ Biharból a trianoni határokkialakítása után 2771 km2-nyi területû (ez a korábbi negyede) és a 60 megmaradt telepü-lésen élõ mintegy 176 000 fõs népességû (a korábbi harmada) csonka rész maradt.1 Miu-tán a második bécsi döntés 1940-ben Észak-Erdélyt a Székelyfölddel, Nagyváraddal ésKolozsvárral Magyarországhoz csatolta (43 591 km2 terület, 218 5546 lakos), a megyeközigazgatását is ennek megfelelõen alakították. A II. világháború végéhez közeledve aharcoló csapatok 1944. szeptember 23-án lépték át a mai állapot szerinti országhatárt, s ez-zel a keleti országrész fokozatosan hadszíntérré változott. A német katonai alakulatokmegkezdték a hadiüzemek, malmok, gyárak, raktárak, a vasúti- és postaberendezések rob-bantását. Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb csatája október 20-án Debrecen elfogla-lásával ért véget, a megyei hadmûveletek pedig október 27-én fejezõdtek be. Bihar megyéta Vörös Hadsereg csapatai az október 6-a és 27-e közötti hadmûveletekkel foglalták el.2

A Vörös Hadsereg Parancsnoksága röpiratokat szóratott le repülõgépekrõl, melyek-ben a lakosság – többek között – a következõket olvashatta: „Amikor a Vörös Hadseregmagyar területre lép, nem az a cél vezérli, hogy annak bármely részét elfoglalja, vagyhogy megváltoztassa Magyarország jelenlegi társadalmi rendszerét… A Vörös Hadseregnem mint hódító jött Magyarországra, hanem mint a magyar nép felszabadítója a németfasiszta iga alól. … A szovjet katonai hatóságok nem szándékoznak Magyarország maitársadalmi rendjén változtatni, és a maguk rendjét meghonosítani az általuk elfoglalt te-rületen. A polgárok magántulajdona érintetlen marad, és a szovjet katonai hatóságok vé-delme alatt áll. A helyi hatóságok és a helyi önkormányzat összes szervei, amelyek a Vö-rös Hadsereg bevonulásáig mûködtek, helyükön maradnak. Polgárok! Gondoskodjatok azipari, kereskedelmi, községi és egyéb üzemek, valamint hatóságok zavartalan mûködésé-rõl! Földmûvelõk, férfiak és asszonyok! Járjatok nyugodtan dolgotok után! Munkások ésiparosok! Bátran folytathatjátok munkátokat a gyárakban és mûhelyekben! Kereskedõk ésvállalkozók! Intézzétek ügyeiteket minden aggodalom nélkül! Tisztviselõk! Biztosítsátokvalamennyi hivatal és igazgatási ág zavartalan mûködését! A lelkészek és hívõk akadály-talanul végezhetik vallásos szertartásaikat…”3

1 Magyarország kisrégiói 8/1. Hajdú-Bihar megye. Szerk. BARANYI Béla. Hatvan, 2002. 23.2 KOMORÓCZY György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében. In: Levéltári Közlemények,

36. évf. 1. sz. 1965. 11.3 MIKECZ Ferenc: Az MKP vezette forradalmi erõk harca a népi demokratikus átalakulásért Hajdú megyében.

1944–1948. Bp., 1984. 20–21.

116

Radics Kálmán

A szovjet hadsereg parancsnokai a közigazgatás gyors helyreállítására törekedtek, ré-szint a még folyó harcok nyugodtabb hátországa, részint az élelmiszer és egyéb utánpót-lás, felszerelés biztosítása miatt. A második világháború az országnak jelentõs anyagi(22 milliárd pengõ) és emberveszteséget (700–750 ezer fõ) okozott. Hajdú-Bihar megyé-ben a Vörös Hadsereg már kifosztott területeket talált. A német katonaság visszavonulá-sakor a községekbõl elvitte a lakosság hízó sertéseinek egy részét (amit nem sikerült el-rejteni), a tartalék élelmiszercikkeket, s ezzel hosszú idõre megnehezítette a közellátást.

Biharban a frontot követõ hetekben, már 1944 novemberében megkezdõdött a me-gyei igazgatás újjászervezése. A második világháború után általában visszaállt az1920–1940-es évek közötti közigazgatási állapot. Ennek megfelelõen az ún. Nyugat-Bi-har vármegyéhez 1944. november 15. óta a következõ járások kerültek:

A 14/1945. M. E. sz. rendelet elõírta, hogy a helyi önkormányzatokat a demokratikus pár-tok és a szakszervezetek alkossák meg és gondoskodjanak is az igazgatási szervezet lét-rehozásáról. A régebbi hivatali szervek nem mûködtek, a vezetõ tisztviselõk szinte kivé-tel nélkül elmenekültek, a közigazgatás korábbi személyzete sem jött vissza. Sajátságo-san néhány hétig még kettõs irányítás érvényesült, az egyik központ Nagyváradon, a má-sik Berettyóújfaluban (a 4330/1945. M.E. rendelet a tényleges helyzetnek megfelelõenmár utóbbit jelölte meg a vármegye székhelyeként). Nyugat-Bihar megye elsõ fõispánjaZöld Sándor lett, de õt hamarosan államtitkárrá nevezték ki. A megyei törvényhatósági bi-zottság 1945. április 21-én alakult meg újra.4 A megyei Nemzeti Bizottság állapította megaz egyes pártok és szakszervezetek képviseleti arányát, a bizottsági tagokat azonban a pár-tok és a szakszervezetek küldték ki. A törvényhatósági bizottság taglétszáma a réginek anegyede volt. Az elsõ ülésen közellátási témát (a nincstelenek és a menekültek liszt- észsírellátását), a tisztviselõk választásának mikéntjét, a tisztviselõi kar összetételét tárgyal-ták meg. Júniusban a berettyóújfalui kórház helyreállítása, hídépítés, a rendõrség szerve-zése szerepelt napirenden. Politikai vitát váltott ki az alispán megválasztása. A Nemzeti

Járás Községek száma

Berettyóújfalui 13

Biharkeresztesi 13

Cséffa-nagyszalontai 11

Derecskei 8

Sárréti 8

Székelyhidi 8

4 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML), IV. B. 402/a. Bihar Vármegye Törvényhatósági Bizottsá-gának iratai. 1. k.

117

Bihar elsõ évei a II. világháború után

Bizottság elnöke csak közigazgatási tisztviselõnek tartja az alispánt, politikainak nem. Avármegyei rendõrfõkapitány kijelölése kapcsán az egyik felszólaló hangsúlyozza, hogycsak az alkalmas e tisztségbe, aki „már a múltban is megmutatta, hogy tud és akar har-colni a demokráciáért”. Kellõ politikai ítélõképességet is kíván ez a tisztség, „aki politi-kailag nem érett, az nem megfelelõ”. Ezen az ülésen választották meg a kisgyûlés tagjaisorából a Közigazgatási Bizottságot. Augusztusban földosztás, az újonnan kinevezetttisztviselõk igazolása (kívánatos hogy ezt a régi szolgálati helyükön végezzék), a kevésgabonatermés és ezzel összefüggõen a feketekereskedelem felszámolása szerepelt napi-rendként, de ekkor választották meg a rendõrfõkapitányt is.

Szeptemberi ülésén a közgyûlés állategészségügyi jelentést tárgyalt, részletesen fog-lalkozva a ragályos betegségek elterjedésével. Októberben a berettyóújfalui vármegyeiközkórház újjáépítésére 10 millió pengõs államkölcsön felvételét határozták el. A fõispánaz õszi munkák elmaradásáról és az aszálykárról szólt, ennek kapcsán felmerült a közel-látás nehéz helyzete. Az új fõispán is harcot fogad az üzérkedés ellen. Decemberben is-mét felvetõdik a közellátás hiányos volta. A fõispán javulást, intézkedést ígér, s megem-líti, hogy „az orosz katonai bizottság sót és gyufát helyezett kilátásba azoknak, akik pon-tosan eleget tesznek beszolgáltatási kötelezettségüknek”.

Az alispán jelentésében megemlíti, hogy – mivel az adóhivatalok és a postatakarék-pénztár ekkor még nem mûködött –, vármegyei közpénztárt létesített a megyeházán; köz-pénzt csak ide lehetett szállítani, s innen fizették még az állami tisztviselõket is. E köz-pénztár szeptember 15-ével szûnt meg. A jelentés a továbbiakban az épületek kijavításá-ról, s a megyei Közjóléti Szövetkezet mûködésének megkezdésérõl szólt. A malmok köz-ségesítését határozza el a közgyûlés, s külön bizottságot hoz létre az ellenõrzésre. Úgytervezik, hogy ahol visszaélést tapasztalnak, ott a nagyobb malmokat vármegyei, a kiseb-beket pedig községi kezelésbe veszik. A véghatározatot – hasonló szellemû állásfoglalásvégett – Magyarország Nemzetgyûlésének is megküldték.

1945-ben és utána a kormány az élet minden területére kiterjedõen építette ki a népidemokratikus forradalom ügyét szolgáló centralizációt, intézkedésekkel tartotta kézben aszocializmust szolgáló állami akaratot. Egymás után születtek meg azok a rendelkezések,amelyek a közigazgatás rendezésére (14/1945, 1030/1945, 8450/1947, 3630/1947) az ön-kormányzati ügyvitel és ügyintézés racionalizálására (14/1948, 21/1948, 23/1948), azegyes vármegyei állások államosítására vonatkoztak. Mindezekkel a közgyûlésen foglal-koztak, de ezen túl a közgyûlés a részletkérdéseket szabályozó intézkedések mellett állástfoglalt az ország baloldali erõit foglalkoztató politikai mozgalmak ügyében, többek kö-zött az agrárforradalom vívmányainak megvédésében, a nagyobb üzemek államosításá-ban, a községi vállalatok kialakításában.

Egy év, az 1945-ös közgyûlési napirendjeinek bemutatásával, az események felvil-lantásával a bizottság munkáját is érzékelhettük. A következõ években tanúi lehetünk

118

Radics Kálmán

(a közgyûlési tárgysorozatok ismeretében) Bihar megyében is az önkormányzati jogoksajnálatos csorbulásainak.

Az igazgatás-önigazgatás alakulása (szervezetek, tisztségek és irataik forrásértéke)

A törvényhatóság a feudális és a polgári korszakban – területi önkormányzati szervezet-ként – középfokú területi igazgatást látott el. A rendiség idõszakában ez nemesi várme-gyéket, szabad királyi városokat, kiváltságolt kerületeket és széki szervezõdéseket jelen-tett, ekkor még saját törvénykezéssel. A rendi jellegû önkormányzatiság 1848-tól alakulát fokozatosan a polgári viszonyoknak megfelelõen, különösen pedig az 1870-es, az1886-os és az 1929-es rendezésekkel egyre szûkítve az önkormányzati jogokat. A tör-vényhatósági hatáskört a polgári idõszakra szóló érvénnyel az 1886. évi 21. tc. állapítot-ta meg. A megyét, mint jogi személyt a „közönség” képviseli, amely testületi jogokat gya-korol önkormányzati keretekben, az önkormányzati jogok a testületi szervekben jutottakkifejezésre, közülük elsõsorban a törvényhatósági bizottsági közgyûléseken, illetõlegezek választmányaiban és bizottságaiban.

A törvényhatósági bizottság újkori vármegyei és városi képzõdmény, mint ahogyanmaga a törvényhatóság is a 19. századtól neveztetik hivatalosan így. Feudális nemesi me-gyei elõdje a vármegyei közgyûlés, 1848-tól 1870-ig-pedig a népképviseleti alapú megyeibizottmány. Az 1870-es 42. tc. szerint a vármegyei és a törvényhatósági jogú városi tör-vényhatóság egyetemét a bizottság képviseli. A törvényhatósági jogú város hatásköre apolgári vármegyéével egyezett meg, azzal a különbséggel, hogy a városok nem csak má-sodfokon, hanem elsõfokon is intézték ügyeiket és külön gazdasági tevékenységet fejtet-tek ki. A törvényhatósági bizottság tagjai az 1929. évi XXX. tc. hatályba lépéséig felerészben a legtöbb adót fizetõkbõl (nyers virilizmus) kerültek ki, fele részben pedig vá-lasztottakból. Az említett tc. szerint a bizottság kétötöd részben virilis, kétötöd részbenválasztott, egyötöd részben pedig az érdekképviseletek, a vallásfelekezetek és a szaksze-rûség (állami vezetõ hivatalnokok) képviselõibõl tevõdött össze, kiegészülve az örököstagokkal és a törvényhatóság vezetõ tisztviselõivel.

Amíg a Horthy-korszak elõtt a helyi önkormányzatok a szakigazgatás nagy részét isellátták az általános igazgatás mellett, addig az új érában tovább szûkítve az önkormány-zatok jogkörét egyre inkább kiépülnek a kormánytól függõ kihelyezett igazgatási szervek.A kormányt a fõispán képviselte a törvényhatóságban, adott viszonyok között még kor-mánybiztosként is erõsítve a centralizációt. A közgyûlés elnöke a fõispán volt, de a vá-lasztmányokban tevékenykedõ vármegyei tisztviselõk szerepe (pl. az alispáné) alapvetõ.A törvényhatósági jogú városok élén is a fõispán állt, elsõ tisztviselõjük pedig a polgár-mester. A törvényhatósági bizottság fõbb feladatai: törvényhatósági szabályrendeletek al-kotása; választandó tisztviselõk megválasztása; felírási és politikai jog gyakorlása, s en-nek érdekében kapcsolattartás más törvényhatóságokkal; a költségvetés és a zárszámadás

119


megállapítása; határozathozatal önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan és a közszolgál-tatási ügyekben; közüzemek, közintézetek létesítése és középületek emelése; felügyeletaz önkormányzati szervek mûködésére. A törvényhatósági bizottság e feladatokat részbena közgyûlés, másrészt bizottságok és választmányok révén látta el.

Az 1944 utáni közigazgatásunkat is a polgári korszakban alkotott jogszabályok alkal-mazása jellemezte, kivéve a „demokratikus” fejlõdéssel ellentétes elemeket, mint pl. a vi-rilizmus vagy az örökös törvényhatósági tagság intézménye. A háború utáni kaotikushelyzetben 1944. december 21-ig nem volt központi kormány, az igazgatás így a helyiszervekre hárult. A front átvonulásakor a közigazgatás a kitelepítésektõl, menekülésektõlmár szétesett, a fordulat a politikai változásoknak megfelelõ, és a nép bizalmát élvezõ he-lyi szerveket követelt. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása, az országospolitikai élet megindulásának jelére Debrecenben, majd egyre újabb településeken alakul-tak meg a nemzeti bizottságok. Hatáskörük szinte minden területre kiterjedt, így a közel-látásra, a közegészségügy biztosítására, az iskolák, gyárak, bányák, mezõgazdasági üze-mek munkájának a megindítására, végezték a közigazgatás legsürgõsebb feladatait, néholmég ítéletet is hoztak, azaz államhatalmi és bírósági feladatokat is elláttak. Az új magyarkormány már 1945 januárjában (14/1945. M. E. sz. rendelet) felszólította a lakosságot ésa nemzeti bizottságokat, hogy alakítsák újjá a közigazgatási szerveket és a néphatalmiszervek ne foglalkozzanak ezután a közigazgatás ügykörébe tartozó feladatokkal. Az1030/1945. számú kormányrendelet a területi és a helyi közigazgatás átszervezésérõl in-tézkedett, tisztázódott az önkormányzati testületek megalakításának rendje, az állások be-töltésének módja.

A fõispán nem önkormányzati tisztviselõként a törvényhatósági bizottság elnöke,olykor egyúttal kormánybiztosként a mindenkori kormány képviselõje. A kezdeti idõ-szakban, még a kormány megalakulása elõtt, szélesebb hatáskörrel rendelkezett, mint amia jogszabályok szerint megillette, mert állami tisztviselõket is kinevezett és a megye te-rületén az egész közigazgatást irányította, sõt közellátási kormánybiztosi megbízást is ka-pott. Bihar elsõ fõispánját 1945 után maga az Ideiglenes Nemzeti Kormány nevezte ki a23/1945. M. E. sz. rendeletével. A törvényhatósági bizottság igazoló választmánya vizs-gálta felül a megválasztott bizottsági tagok megbízatásának jogosságát vagy jogtalansá-gát. Az iratok információkat tartalmaznak egyes személyek megbízhatóságáról, esetlegesreakciós múltjáról, magatartásáról. Jegyzõkönyvek és iratok az 1946–48 közötti idõszak-ról maradtak.

Az alispán a törvényhatóság elsõ tisztviselõje volt, hivatala a törvényhatósági igazga-tás minden ágazatát összefogta. Bihar megyében az alispán tevékenysége 1944 novembe-rében kezdõdött. November 13-án adta át helyét a szovjet katonai közigazgatás a polgáriközigazgatásnak. Az alispáni hivatalban továbbra is fennmaradtak a korábbi törvényesrendelkezések által szervezett tisztségek, így az alispáni, a vármegyei fõjegyzõi, a másod-jegyzõi és aljegyzõi, az árvaszéki elnöki és ülnöki, illetve a tényleges hivatalok, mint a

120

Radics Kálmán

fõorvosi, a számvevõségi, a fõügyészi, az állatorvosi, a fõlevéltárnoki stb.5 A 347/1945.(II. 18.) M. E. sz. rendelet a törvényhatóságokban a szociális gondozás azonnali megin-dításáról intézkedett és elõírta elõadók alkalmazását és részükre hivatal kialakítását.6 Azalispán általános másodfokú közigazgatási hatósági jogkört gyakorolt, közvetített a mi-nisztériumok és a járások, városok között: az alsóbb fórumokhoz gyakran értékelõ kiegé-szítésekkel kerültek az iratok, a hozzá érkezett jelentések pedig járások szerinti összesí-tésben maradtak meg.

A törvényhatósági tiszti fõorvos a közgyûlésnek, az alispánnak és a törvényhatóságijogú városnak a közegészségügyi szakértõje. Irataiban a gyermekmenhelyek számbavéte-lére, óvónõkre, szülésznõi engedélyekre, orvosokra, védõnõk jelentéseire, egészségügyistatisztikákra, kórházakra és gyógyászati leltárakra egyaránt találhatók adatok. Különö-sen értékesek a közegészségügyi jelentések.

A törvényhatósági bizottság kisgyûlését az 1929. évi 30. tc. 34 §-a rendszeresítette, shatásköre egy része 1945 után is érvényesült. A kisgyûlés elsõfokon intézkedett a kisebbjelentõségû ügyekben; másodfokon a hozzá benyújtott fellebbezésekben az alispán vagymás hivatalvezetõ intézkedéseit bírálta felül. A közgyûlés tehermentesítése céljából a kis-gyûlés készítette elõ a közgyûlés tárgysorozati pontjait. A kisgyûlési iratok tárgya hatás-körébõl eredõen szabadságkérelmekre, özvegyi ellátásra, városi határozatok jóváhagyá-sára, nyugdíjazásokra, bizottsági tagok behívására, községi jegyzõk elõléptetésére, bel-ügyminisztériumi leiratok felolvasására, búzakötvények, adókivetések, községi szabály-rendeletek jóváhagyására, szabadpályán eltöltött idõ beszámítására, piaci viszonyok ta-nulmányozására, ösztöndíj-alapításra stb. terjed ki.

A törvényhatósági bizottságok iratai forrásértékérõl (így magukról a bizottságokrólis) elmondhatjuk, hogy a feudáliskori iratokhoz és az akkori önkormányzatokhoz képestcsökkent a jelentõségük. Jegyzõkönyveikbõl sem tükrözõdik már az egész megye élete.Az 5200-2/1950. (II. 23.) B. M. sz. rendelet a törvényhatósági bizottságok szervezetét ésa közgyûlések hatáskörét még annak ellenére is fenntartotta, hogy a vármegyék területiátcsoportosításának folyamata már megkezdõdött.7 Utolsó ülését a törvényhatósági bi-zottság 1950. március 7-én tartotta, ezzel nemcsak a megyei közigazgatás szûnik meg, deaz új Hajdú-Bihar megyébe vonva Csonka-Bihar önálló megyeként sem létezik már.

Az 1945-ös választásokat csak az eredmények tekintetében érintjük most. A novem-ber 4-i választásokon ebben a megyében sem a Kisgazdapárt, sem a SzociáldemokrataPárt nem érte el országos átlagát, más baloldali pártok viszont annál jobban szerepeltek.Amíg a Kisgazdapárt országosan 57%-ot ért el, addig Biharban csak 44,9%-ot (Hajdúmegyében 52%, Debrecenben 50%). A Szociáldemokrata Párt országosan 17,4%-ot,

5 A helytörténetírás levéltári forrásai, III. 1944–1971. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei, 9. sz. Szerk.GAZDAG István. Debrecen, 1976. 28.

6 Uo. 36.7 Uo. 26.

121


Biharban 8,1%-ot, a Magyar Kommunista Párt 17%-ot, – Biharban 20,8%-ot, a NemzetiParasztpárt 6,8%-ot, – Biharban 17%-ot és a Polgári Demokrata Párt 1,7%-ot, – Biharban0,9%-ot ért el. A négy nagy párt Hajdú-Biharban a következõ szavazatszámot szereztemeg:8

Az 1947-es választások Bihar megyében

Az 1944 után létrejött magyarországi polgári pártok programjainak közös jellemzõje volt,hogy mindegyik a többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokrácia megteremtéséttûzte ki végsõ célul. Kiálltak az emberi szabadságjogok, a magántulajdon védelme, a val-lásszabadság, a piacgazdaság és az ország függetlensége mellett. Közülük a FüggetlenKisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt a paraszt-polgári demokrácia megteremtését szor-galmazta a nép-nemzeti gondolat jegyében. Ehhez közelálló nézeteket vallott a MagyarSzabadság Párt, a Magyar Függetlenségi Párt és a Független Magyar Demokrata Párt.Mások jobban hangsúlyozták világnézeti hovatartozásukat, de az elõzõekhez hasonlóprogramjaik voltak. Ide sorolható a Keresztény Demokrata Néppárt, a Demokrata Nép-párt, a Katolikus Néppárt és a Keresztény Nõi Tábor. Voltak olyan polgári pártok, mintpl. a Polgári Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt, amelyek a polgári-liberális esz-méken alapuló társadalmi átalakulást és politikai berendezkedést szerettek volna megva-lósítani a korabeli Magyarországon.9

Az 1947. évi országgyûlési választások megítélése az utókor emlékezetében felemás.Egyrészt úgy tartják számon, mint a második világháború utáni utolsó „még demokrati-kus”, több párt közüli választást lehetõvé tevõ polgári akaratnyilvánítást, másrészt viszontmint a választási akaratot eltorzító politikai botrányt. Utóbbit az ún. kékcédulás vissza-élések, az ideiglenes névjegyzékkivonattal jogosan vagy csalárd módon szavazók miattemlegetik elsõsorban.10 A történészek véleménye szerint nem is annyira a kékcédulás, ha-nem inkább az adminisztratív csalás volt jelentõsebb hatású a választásokra, mivel na-gyobb mértékben eltorzította a választási eredményeket. E csalások lényegét az MKPszervezési osztályának vezetõje (Kovács István) akkor még feladatként fogalmazta meg:

8 BALOGH Sándor: Választások Magyarországon 1945. Bp., 1984. 148.9 IZSÁK Lajos: Polgári pártok és programjaik Magyarországon 1944–1956. Pécs, 1994.

10 GYARMATI György: Elvették a szavazati jogot. Népszabadság, 1977. augusztus 30. 22.

MKP 43937

SZDP 38134

NPP 42950

FKGP 124456

122

Radics Kálmán

„Ne legyenek az elvtársak túlzottan törvénytisztelõk. Nem zárhatunk ki a választójogbólmindenkit, aki nem ránk szavaz, mert ez visszafelé sülhet el. Ezzel a módszerrel mindenreakcióst ki lehet zárni. Ki kell zárni a választójogosultságból hétszáz-nyolcszázezer em-bert. Ezek azokon felül vannak, akiket a törvény töröl a választási névjegyzékbõl. Mindenválasztókerületben annyiszor ezer reakcióst kell kizárni, ahány jelölt van abban amegyében.”11

A végrehajtásra többféle módot is kigondoltak: „A számlálólapokat az összeíró bi-zottságok a házmegbízottak útján küldik szét. A kommunista házmegbízottak teljesítsékrosszul feladatukat és az általuk ismert ellenünk (MKP) szavazóknak vagy legalább azokegy részének ne kézbesítsék a számlálólapokat, de a kitöltött lapokat is el lehet felejtenileadni az összeíró bizottságnak. A szavazati jogosultságot az összeíró bizottság állapítjameg. A bizottságokban dolgozó kommunisták különbözõ okmányok bemutatását kérhetika választói jogosultság megadása elõtt. Például az összeíró bizottság felszólítja: igazol-ja, hogy nem volt tagja mondjuk a fasiszta pártnak, kérhet bármilyen iratot. A kért okmá-nyok beszerzése idõbe telik és sok utánjárásba kerül. Lesznek, akik nem csinálnak végigegy ilyen eljárást. Ezen a módon jelentõs tömegeket lehet kizárni. Kevesebb lesz a szava-zó és így pártunk százalékaránya nõ.”

A választások elõtt két héttel hozták nyilvánosságra a választójogi névjegyzékeket ésa kizártak listáját is. A törvénymódosítás révén kizártak mellett ekkor 467 ezer fõ szava-zati jogtól való megfosztásánál tartottak. A kb. 63 ezer kékcédulából 13 ezret szabályo-san adtak le, s kb. 50 ezerre tehetõ a csalásnak ez a módja.

A Magyar Függetlenségi Párt szavazatait (670 547) a Választási Bíróság politikainyomásra érvénytelenítette. Összesen tehát 1 137 400 állampolgári akaratnyilvánítás nemérvényesülhetett, vagy ment veszendõbe az 1947-es választások során. Ez – ha a kékcé-dulás voksokat is számítjuk – kereken 24 ezer szavazattal, ha azokat figyelmen kívülhagyjuk, 74 ezer szavazattal több azoknak a számához képest, akiknek voksaival az MKPelsõséget szerzett.

Bihar megye 1947-ben 2773 km2 területtel (ebbõl 325 ezer kat. hold szántó) rendelke-zett. 62 községe és 25 komolyabbnak nevezhetõ tanyacsoportja volt. A megye lakosságakb. 200 ezer fõ, amibõl 75% református, majdnem 10% római katolikus. A lakosság 10%-a román. A megyében a földreform során 117 ezer kat. hold földet osztottak szét, s20 400 a földhözjuttatottak száma. A második világháború után három aszályos év követ-kezett, ami a szikes földön még nehezebb gazdálkodást jelentett. A háborús veszteségekközül az állatállományban pusztán a szarvasmarha és a baromfi tenyésztését sikerült 1947-ig csaknem az 1938-as szintre visszaállítani különösen az újgazdáknak köszönhetõen. Ezminden bizonnyal befolyásolta a választási eredményeket is, ami a megyében a NemzetiParasztpárt jó szereplését tükrözte.

11 Uo. 22.

123


1947 márciusában Kállai Gyula nemzetgyûlési képviselõi beszámolót tartott Be-rettyóújfaluban.12 A koalíció még szilárd, de a beszédben már megelõlegezõdik valami akövetkezõ évek folyamataiból. Azért „dolgoztuk ki a három éves tervet, hogy tervszerû-séget vigyünk bele az országépítés nagy munkájába – mondotta a képviselõ. Ezzel a terv-vel elérhetjük azt, hogy az ország nem 15–20 év alatt épül fel, hanem három év alatt és adolgozók életszínvonala pedig a maihoz képest évrõl évre állandóan emelkedni fog. Hogytervünk megvalósulhasson, annak elõfeltétele kell, hogy legyen, hogy itt ebben az ország-ban csak egy akarat, egy politikai erõ, a haladás ereje érvényesülhessen.” Molnár Zoltánaz MKP megyei titkára zárta be a gyûlést. Többek között így szólt: „Mondja el Kállai elv-társ Budapesten, hogy a berettyóújfalui beszámolóján együtt voltak a kommunisták és kis-gazdák, szociáldemokraták és nemzeti parasztpártiak.” 13

A választások augusztus 31-én zajlottak le. Az MKP országosan nem egészen22%-ot, Biharban 23, 5%-ot ért el, amivel az elsõ helyre került.

A PÁRTOK EREDMÉNYEI BIHARBAN 14

A baloldali blokk országosan 45%-ot, Biharban 50%-ot, a Magyar Nemzeti Függetlensé-gi Front országosan 60%-ot, Biharban 72%-ot ért el. Biharban minden negyedik ember aKommunista Pártra szavazott. A Nemzeti Parasztpárt a baloldali blokk második és a koa-líció harmadik pártja lett. A szavazatok megoszlása településenként a legtöbb voksot be-gyûjtõ pártok sorrendjében:

12 Bihar Népe. II. évfolyam 27. szám. 1947. március 1. 13 Uo. 1947. március 1.14 HBML, XXXV. Az MKP Bihar Megyei Bizottsága iratai, 5 õrzési egység 1947. december 31-én keltezett jelen-

tés.

Magyar Kommunista Párt 23.721 szavazat 23,5 %

Független Kisgazdapárt 21.670 szavazat 21,5 %

Nemzeti Parasztpárt 21.143 szavazat 21,0 %

Független Magyar Demokrata Párt (Balogh) 12.620 szavazat 12,5 %

Magyar Függetlenségi Párt (Pfeiffer) 12.026 szavazat 12,0 %

Szociáldemokrata Párt 5.983 szavazat 6,0 %

Demokrata Néppárt (Barankovics) 2.653 szavazat 2,6 %

Magyar Radikális Párt 942 szavazat 1,0 %

Polgári Demokrata Párt 904 szavazat 0,9 %

124

Radics Kálmán

Berettyóújfalui járás

A járásban az FKgP négyszer listavezetõ, háromszor második és egyszer harmadik.Az MKP három településen szerzett elsõ helyet, hat helyen másodikat, s három helyenharmadikot. Az FDP háromszor listavezetõ, második vagy harmadik helyet nem szerzett.Az NPP kétszer elsõ, háromszor második és nyolcszor harmadik.

Berettyóújfalu FDP1701

MKP1342

NPP978

Berettyószentmárton FKgP396

NPP226

MKP194

Bakonszeg FDP478

MKP242

NPP241

Csökmõ MKP570

FKgP557

NPP430

Darvas MKP317

FKgP255

NPP143

Furta FKgP547

NPP375

MKP138

Gáborján MKP454

FKgP314

NPP127

Hencida FKgP560

MKP554

NPP226

Újiráz NPP225

FDP169

FKgP,SzDP74–74

Szentpéterszeg FKgP498

MKP260

NPP126

Váncsod MFD531

MKP329

NPP259

Vekerd NPP148

MKP81

MFP21

Zsáka FDP550

NPP543

MKP392

125


Nagylétai járás

A járásban az NPP szerezte a legtöbb elsõ helyet (4), az FKgP elõtt (3), az MKP pe-dig a legtöbbször második (4) és harmadik (4).

Sárréti járás

Itt kétszer-kétszer az FKgP, az NPP és az MKP elsõ, négyszer az NPP második, ill.az MKP négyszer harmadik.

Biharnagybajom MKP990

NPP447

FKgP406

Báránd FKgP438

SZDP275

MKP233

Bihartorda FKgP347

NPP342

MKP93

Dancsháza NPP184

MKP30

FDP17

Sáp FDP234

MKP194

NPP142

Sárrétudvari NPP817

FKgP753

MKP556

Nagyrábé MFP700

NPP407

MKP375

Szerep MKP457

NPP325

FKgP284

Nagyléta FKgP1491

NPP1043

MKP628

Hosszúpályi NPP996

FKgP808

MKP524

Újléta FKgP411

MKP273

NPP227

Monostorpályi NPP589

MKP456

FKgP301

Bagamér DNP854

FKgP287

MKP251

Kokad FKgP261

MKP206

NPP138

Álmosd NPP499

MKP343

FDP193

Vértes NPP665

FKgP414

MKP161

126

Radics Kálmán

Biharkeresztesi járás

Négyszer elsõ helyet szerzett az MFP, háromszor elsõ az FKgP, az FDP, hatszor má-sodik az MKP és hatszor harmadik az NPP.

Derecskei járás

Derecske FKgP1825

NPP1080

FDP875

Sáránd FKgP411

NPP280

MFP230

Hajdúbagos FKgP649

NPP286

MKP225

Biharkeresztes MFP1099

NPP616

MKP457

Berekböszörmény FDP625

NPP522

MKP372

Körösszegapáti FDP841

MKP112

NPP105

Bojt FKgP312

MKP214

DNP,MFP

84

Bedõ NPP140

MKP93

FKgP42

Nagykereki FKgP472

MKP452

NPP79

Told FDP213

MFP69

NPP62

Ártánd MFP313

MKP68

NPP40

Mezõpeterd NPP221

KNT-DNP106

MKP35

Körösszakál FKgP267

FDP164

NPP118

Magyarhomorog MFP656

MKP136

NPP85

Komádi MFP3103

NPP919

MKP907

Mezõsas MKP347

FKgP329

NPP101

127


A járásban a nyolc elsõ helybõl hetet az FKgP szerzett, a legtöbb második helyet azNPP (5) és a legtöbb harmadik helyet is az NPP (3) szerezte.

Sarkadi járás

Négyszer elsõ az MKP, háromszor az FKgP. Háromszor második az FKgP, négyszerharmadik az MKP.

Konyár FKgP628

MKP418

NPP405

Pocsaj FKgP596

NPP377

MKP321

Esztár MKP611

FKgP349

NPP117

Kismarja FKgP621

MKP418

NPP176

Tépe FKgP396

NPP196

FDP108

Sarkad FKgP2326

NPP1529

SzDP1386

Biharugra FKgP707

FDP333

MKP110

Geszt MFP387

MKP213

NPP115

Körösnagyharsány FDP321

MFP278

MKP192

Kötegyán FDP652

NPP544

MKP126

Mezõgyán MKP533

FKgP283

MFP178

Méhkerék NPP550

MKP373

FKgP175

Okány MKP1233

FKgP594

FDP503

Sarkadkeresztúr MKP653

FKgP358

NPP213

Újszalonta FKgP188

SzDP70

MKP25

Zsadány MKP683

FDP272

SzDP125

128

Radics Kálmán

A pártok jelszavai az 1947-es választásokra:

Magyar Kommunista Párt:

1-es lista, elsõ párt: Magyar Kommunista Párt!Szavazz az 1-es listára: a Magyar Kommunista Pártra!Magyar vagy? 1 a sorsunk, 1 a jövõnk, 1 a listánk!Biztosítsd jövõdet! Szavazz a Magyar Kommunista Pártra!

Szociáldemokrata Párt:

Ne engedd, hogy rólad, nélküled döntsenek! Biztosítsd választójogodat!Elvtárs! Ügyelj választójogodra, jövõdrõl van szó!Ha bármilyen panaszod van, fordulj a szoc. dem pártszervezethez!3-as lista, szocialista3-as lista, 3-as program = béke, jólét, biztonság3 éves terv sikere = 3-as listaSorsa felett dönt a dolgozó nép, 3-as listát követi a jólét!3-as lista a Nép szavaLégy hû önmagadhoz, a 3-as listához

Nemzeti Paraszt Párt:

Parasztdemokráciáért, magyarságért, emberségért dolgozik a Nemzeti Parasztpárt!Békét a parasztok között, békét a magyarok között, békét a népek között!Egy mázsa búzáért egy pár csizmát!Szabad hazát, szabad és boldog életét akar a Nemzeti Parasztpárt!A nemzeti érzés nem reakció! Parasztok, ha összefogunk az lesz amit mi akarunk!Parasztgyõzelmet akarunk 4-es listára szavazunk!Veres Péter a mi vezérünk: 4-es listán gyõz most a népünk!Magyarország a magyaroké, 4-es kocka a parasztoké!Magyarok ha összefogunk, az lesz amit mi akarunk!Négyes a mi kockánk, ha magyar vagy szavazz ránk!

Független Kisgazda Párt:

Ne hagyd a választójogodat!A szavazati jog, jog az élethez!Amelyik nép nem él a választójogával, az életrõl marad le!

129


2-esben szép az élet!Ahány kereszt a 2-es kockába, annyi áldás szálljon a hazára!Azt akarjuk, hogy a magyar paraszt ne szolgája, hanem gazdája legyen a magyarföldnek!Leveszed válladról a keresztet, ha a 2-es kockába teszed!Hallgass lelkiismereted szavára, szavazz a Független Kisgazdapártra!

Polgári Demokrata Párt:

A polgári Demokrata Párt a becsületes, higgadt, józan ellenzék gerinces pártja.Törvény, erkölcs, szabadság, a PDP programjának három pillére.A PDP a polgárság haladó, bírálattal építõ, tiszta múltú, gerinces meggyõzõdésûellenzéki pártja.Hogy javuljon életed, most fordul a kocka, reménységed álma, vágyaidnak kulcs –PDP.Öntudatos polgár pártja a Polgári Demokrata Párt. Öntudatos polgár a PDP-reszavaz.

Magyar Radikális Párt:

Szabadság, egyenlõség, testvériség!Te listád 8, Peyer Zsolt!Nyolcas lista Peyer-lista, ide szavazz peyerista!Peyer, Györki, Pozsgay, igazunkat vívja ki!

Demokrata Néppárt:

Istennel a hazáért és szabadságért!Lendülj kereszt magasba – keresztet a hatosba!

Összegzésül elmondhatjuk, hogy az 1947-es erõsen manipulált országgyûlési válasz-tásokon a polgári pártok országosan a szavazatok több mint 55%-át szerezték meg, amiegyúttal azt is jelentette, hogy az ország felnõtt lakosságának többsége nem kívánt „bal-felé” tájékozódni, elutasította a kommunista törekvéseket. A valóságban azonban jelentõsbalratolódás következett be. A koalíción belüli legerõsebb párt a Kommunista Párt lett, aszocializmus felépítését célul kitûzõ programmal. A Kisgazdapártban és a Szociáldemok-rata Pártban belsõ harcok indultak meg. A szalámitaktika fokozatosan elhárította az

130

Radics Kálmán

akadályokat a sztálinista diktatúra bevezetésének útjából.15 A Kominform alakuló ülése(1947. szeptember vége) a polgári pártok sorsa szempontjából vízválasztónak bizonyult.A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának megalakulása után ugyanis azMKP hozzákezdett a hazai polgári pártoknak és képviselõiknek a politikai életbõl való ki-szorítására, ill. tényleges felszámolására.16

Az 1947 végére „megtisztított” parlamentben az MKP jelentõsen megerõsödött, az1945-ös választási eredményeihez képest 5%-nyi szavazatgyarapodást 11%-os mandá-tumnövelésre tudott átváltani. A koalíción kívüli pártok is lassan felszámolódtak. A Ma-gyar Függetlenségi Párt képviselõit 1947 novemberében kizárták a parlamentbõl, a De-mokrata Néppárt ereje csökkent, bár feloszlatására csak a Mindszenty-per kapcsán kerültsor. Az MKP és az SZDP egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártja döntõ fölényre tettszert a koalícióban, s ezzel a fordulattal a politikai és gazdasági hatalom birtokában asztálinista berendezkedés formáinak kialakítását nem akadályozta semmi. Az 1947-es vá-lasztások eredményei ellenére, s nagyrészt a nemzetközi politika hatására a közigazgatá-si szervekben folyó személyi és politikai változások révén is végre lehetett hajtani az an-tidemokratikus átalakítást. A polgári pártokra egy független, demokratikus, többpárt-rendszerû parlamentarizmusban feltétlenül szükség lett volna, hiszen ezek a pártok és ve-zetõik nem ellenségei, hanem ellenzéke és bírálói voltak a baloldali pártoknak és törek-véseiknek.

KÁLMÁN RADICS:

The First Years of Bihar(1945–1947)

Bihar county was occupied by the troops of the Red Army in October 1944. Both the German andthe Russian troops plundered the area. The reorganisation of public administration began inNovember but the county’s municipal committee was set up only in April 1945. In the study wecan read about the work of administrative-self-governing organizations, the first efforts toestablish democratic conditions, the elections of 1945 and those of 1947 and their results. By theend of 1947 bourgeois parties had been ignored in the Parliament and the establishment of Hungarian Workers’ Party gave way for Stalin’s dictatorship, as well.

15 BERTÉNYI Iván – GYAPAY Gábor: Magyarország rövid története, Bp., 1995. 580–582.16 Parlamenti képviselõválasztások 1920–1990. Szerk. FÖLDES György – HUBA László, Bp., 1994.

bihar elsÕ Évei a ii. vilÁghÁborÚ utÁn€¦ · helyzetben 1944. december 21-ig nem volt...

Documents