Biodiverzitás és védelme –Svájc esete

Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Városok terjeszkedése

+ 277% en 100 ans+13.3% entre1979/85 et1992/1997

• Beépített terület (km2)

Surface construiteSurface construite

+ 277% száz év alatt

+13.3% 1979/85 és 1992/1997 között

1 négyzetméter beépítve minden

másodpercben!

Élıhelyek feldarabolódása (fragmentáció)

Élıhelyek elvesztése

Ilyen volt-ilyen lett képadatbázist készítettek Svájcról:

20-30 éve Ma

Fajpusztulások

• Gombák• Zuzmók

• Algák (makro)• Mohák• Páfrányok és virágos növények

• Rovarok• Rákok• Puhatestőek• Halak és Körszájúak• Kétéltőek• Hüllık• Madarak • Emlısök

Forrás: Svájc 4. jelentése a Biodiverzitás Egyezmény keretében

Piros: kihalt, narancs: veszélyeztetett/sérülékeny, sárga: közel veszélyeztetett, zöld: nem veszélyeztetett

A „Svájci biodiverzitás“ stratégiája

Hosszú távú cél:

• A biológiai sokféleség nagy és képes

ellenállni a változásoknak (reziliencia)

•A biodiverzitás és az ökoszisztéma

szolgáltatások hosszú távon

fennmaradnak

Stratégiai célkitőzések

1. Célkitőzés Fenntartható használat

A biológiai sokféleség figyelembe vétele a következıknél:

• erdészet

• mezıgazdaság

• vadászat/horgászat

• turizmus, sport és szabadidı

• közlekedés

• megújuló energiák

Stratégiai célkitőzések

2. Célkitőzés Ökológiai infrastruktúra

2020-ra, egy védett területekbıl és azokat összekötı területekbıl álló ún. ökológiai infrastruktúra mőködik, amely a biodiverzitásfenntartásához szükséges teret biztosítja.

A veszélyeztetett természetes ökoszisztémák állapota javul.

Stratégiai célkitőzések

3. célkitőzés: Veszélyeztetett fajok

• Nemzeti stratégia a fajok védelmére

• Sokféle intézkedés és akcióterv a kulcsfajokra

• Specifikus intézkedések, melyek megakadályozzák az invazív idegen fajok megjelenését és elterjedését

Stratégiai célkitőzések

6. Célkitőzés: Az ökoszisztéma szolgáltatások leltárba vétele

• Az ökoszisztéma szolgáltatásokra indikátorok állítása

• Specifikus indikátorok hozzáadása a GNP mérésekhez (bruttó nemzeti össztermék), hogy az a gazdasági, társadalmi és ökológiai tényezıket megfelelıen tükrözze

• A biodiverzitás figyelembe vétele minden egyes szabályozás hatás-értékelésénél

Svájci biodiverzitás stratégia – egyéb célkitőzések

• 4. célk: Genetikai diverzitás

• 5. célk: Pénzügyi ösztönz ık (pozitív és negatív ösztönzık is)

• 7. célk.: Információ & lakossági szemléletformálás; Oktatás; Kutatás

• 8. célk.: A városi biodiverzitás meg ırzése ; biodiv. figyelembe vétele a várostervezésnél

• 9. célk.: Svájc nemzetközi elkötelezettsége : a biodiverzitás integrálása együttmőködésekbe/fejlesztésekbe és nemzetközi kereskedelmi politikákba; nagyobb pénzügyi támogatás a globális biodiv. megırzéshez

• 10. célk . : Monitoring & jelentések

• Akcióterv kialakítása (hogyan érjük el a célkitőzéseket)

• Minden érintett érdekképviseleti csoport bevonása

• A jogi keretek szükséges alakítása, adaptációja

• A megfelelı érdekcsoportok általi végrehajtása

Megvalósítás

• « A Pro Natura vezet ı természetvédelmi szervezet Svájcban. Kompetensek és er ısek vagyunk abban, hogy megvédjük a természet érdekeit, projekteket dolgozzunk ki és végrehajtsuk azokat, formáljuk a lakosság szemléletét és motiváljuk az embereket. »

Kik vagyunk: tények és számok

• 1909-ben alakultunk• 108 000 tag, 30 000 támogató• Szövetségi struktúra, 23 leányszervezettel (branch)• 1500 önkéntes• 120 alkalmazott (70 országos szinten, 50 a

leányszervezeteknél/tagozatoknál• Leginkább a tagok és támogatók tartják el• Az IUCN alapító tagja• A Föld Barátai svájci tagszervezete (1995 óta)

Tevékenységünk 4 rétő:

Politikai-érdekérvényesítı munka

Konkrét természetvédelmi munka

Kommunikáció és szemléletformálás

Környezeti nevelés

1. Politikai-érdekérvényesítı munka

• Káros projektek jogi megtámadása• Társadalmi

kezdeményezések/referendumok • Lobbizás, konzultációk• A parlament ‘öko-értékelése’ (eco-

rating)

2. Praktikus természetvédelem

• Több, mint 600 természetvédelmi terület kezelésében részvétel

• Élıhely- és fajvédelmi projektek

3. Kommunikáció és szemléletformálás

• kampányok• Pro Natura magazin &

más kommunikációs eszközök• Médiamunka

4. Környezeti nevelés

• Info & oktatóközpontok• Iskolai programok• “Croc’nature” “Steini”

magazin a gyerekeknek• Ifjúsági & természetjáró csoportok

A Pro Natura biodiverzitás követelései:

• A biodiverzitás védelme és népszer ősítése Svájc egész területén

• Védett területek kialakítása + speciális programok a veszélyeztetett fajokra

• A biodiverzitás mint érték elismertetése és integrálása minden szinten

• A biodiverzitás-védelemhez elegend ı forrás biztosítása

• Nemzetközi felel ısségünk teljesítése

A Pro Natura biodiverzitás követelései 2

• Több pénzt a nemzeti és regionális kormányzatoktól biológiailag sokszín ő ökoszisztémákra: hordalékos él ıhelyek, vizes él ıhelyek,száraz legel ık és nedves rétek stb. beleértve a folyók felgyorsí tott revitalizációját/renaturációját

• Biodiverzitás-barátabb mez ıgazdaság és erdészet: organikusabb mezıgazdaság, jobb ‘öko-kompenzációs struktúrák’, több v édett erd ı (10% bármiféle beavatkozás nélkül)

• Több védett terület (a terület 20% -a) és összeköt ık

• A városi beépítések-terjeszkedések megállítása – a t erülethasználat tervezésének javítása (az építési területek korláto zása)

Védett területek:

• Svájc területének 15-20% -át kéne kitennie

• De a megırzés csak ezek 1/5-én prioritás

• Sok túl kicsi terület, összekötık nélkül

• Sokszor a természetvédelmi intézkedések végrehajtása túl gyenge ahhoz, hogy hatása legyen

Öko-kompenzáció a mezıgazdaságban:

• Ökológiai kompenzációs területek: a mezıgazdasági területek kb. 10%-a.

• DE:a gazdák által ilyen kompenzációs területnek regisztrált területek gyakran túl rossz állapotban vannak ahhoz, hogy a biodiverzitáshelyreállhasson rajtuk

• Órási eltérés az ökológiai kifizetése és más közvetlen kifizetések között (csak 10%)

=> A rendszer felülvizsgálatára és gyökeres javítására van szükség

Hogyan népszerősítjük üzeneteinket :pl. A ‘Tájkép kezdeményezés’ (Landscape Initiative)

• Az állam ésszerő és mértékletes földhasználatot kell biztosítson

• Egyértelmő és szigorú megkülönböztetés a mezıgazdasági terület és a beépíthetı terület között

• Minıségi városi területek fejlesztése

• A mezıgazdasági területek meghagyása élelmiszertermelésre

• Az építési területek növelésének tilalma 20 évre:a mechanizmus biztosítsa, hogy ha egy építési terület nı valahol, egy másik ilyen területet automatikusan csökkentenek ugyanennyivel.

Hogyan népszerősítjük üzeneteinket 2: pl. A Biodiverzitás Bárkája (Arch of Biodiversity)