biológia tantárgyi program és tanterv - lovassyképzésben) a tanulók a heti 2 óra alaptantervi...

L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M

Biológia tantárgyi program és tanterv

2004.

Készítette:

D R . SZ A L A I N É T Ó T H T Ü N D E

Óraszámok:

hatosztályos képzés négyosztályos képzés ötosztályos képzés 7. évfolyam heti 2 óra - -

8. évfolyam heti 2 óra - -

9. évfolyam - - heti 1 óra *

10. évfolyam heti 2 óra heti 2 óra -

11. évfolyam heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra

12. évfolyam heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra

13. évfolyam - - heti 2 óra

*A Természetismeret tantárgy keretén belül

Megjegyzés: A 11. és a 12. évfolyamon (a hatosztályos és a négyosztályos képzésben), ill. a 12. és a 13. évfolyamon ( az ötosztályos képzésben) a tanulók a heti 2 óra alaptantervi biológia mellé választhatnak emeltszint érettségire felkészítést, ugyancsak heti 2 órában. A 12. évfolyamon (hat- és négyosztályos képzés) ill. a 13. évfolyamon (ötosztályos képzés) heti 2 órában pedig középszint érettségire való felkészítést választhatnak a tanulók az alaptantervi biológia mellett.

7–8. Évfolyam

Részei: Tájak és életközösségek, a rendszerezés alapjai (7. osztály)

Az ember szervezete és egészsége (8. osztály)

Célok és feladatok

Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élvilág sokféleségérl, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerrl. Ezek tudatosításával növelje az élvilágban meglév változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és mködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának — a többi tantárggyal együtt — célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét.

A fenti célokból a következ feladatai adódnak az biológiát tanító pedagógusnak: Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvet fontosságú.

Mutasson rá éllények és az életközösségek változatosságára, az él és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszert ismertesse meg. Rendezze a hazai és a távoli tájaknak a tananyag feldolgozása során megismert éllényeit a tudományos rendszer fbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és m ködésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse el az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása a biológia tudományának segítségével lehetséges, és minden ember közös feladata.

Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjeszt m vek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét.

A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem els sorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környez világ jelenségeit.

Segítse el csoportos tevékenységekkel az együttmködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola mködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történ beilleszkedést.

Fejlesztési követelmények

Keltsük fel a tanuló érdekldését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában

Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse a szellemi fejlettségének megfelel szint biológiai ismeretterjeszt könyvek, cikkek, különböz elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit.

Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelel módon történ beillesztésére.

Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekrl szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetérl különböz módon szerzett ismereteit összehasonlítani, ehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szerepl mérhet mennyiségek mértékegységének, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában.

Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzk, tényezk elkülönítésében, és legyen némi gyakorlata a hasonló illetve különböz tulajdonságok, jellemzk alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán is legyen képes megállapítani, hogy mely tényezk miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit.

Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelel szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezéseket helyes használatával – megfogalmazni, és írásban, egyszerbb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni és képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, rajzok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni.

Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai mvel dési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai m vel dési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit.

Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges - környezetének meg rzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse.

Ismertessük meg a tanulóval a szkebb, illetve a tágabb környezetében elforduló és a biológiai mvel dési anyagban szerepl - különböz szervezdési szint – anyagok, éllények alapvet tulajdonságait, az él anyag jellemzit.

Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életmködését veszélyeztet anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait.

Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyez anyagok káros mérték felhalmozódásának megelzésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében elforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehet ségeit.

Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvet jellemz je az id , az id múlásával az éllények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak fbb jellemz ir l, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról.

Adjunk képet az egyek kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeirl, állatairól, a biológiai mvel dési anyagban szerepl méretek nagyságrendjérl.

Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejldése a különböz népek, országok tudósai, kutatói egymásra épül munkájának eredménye, s ebben a munkában jelents szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

7. évfolyam Évi óraszám: 74

Belép tevékenységformák

A tananyagban szerepl legfontosabb fogalmak helyénvaló használata. A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élvilág biomjainak földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az élhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Önálló információgy jtés az egyes életközösségekrl, él helyekr l (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése. A megismert állatok és növények felismerése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján. A megismert állatok és növények megkülönböztet jegyeinek kiemelése A megismert éllények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése. Az éllények életmódja és az élhelyek közti kapcsolat felfedezése. A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata. Az iskola környezetének mint él helynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése. Tanulói kiseladás tartása pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejl désében fontos szerepet játszó tudósok életérl. Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggy zését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása. A megismert éllények csoportosítása, osztályozása különböz szempontok szerint. A megismert éllények besorolása a fbb rendszertani kategóriákba.

TÉMAKÖR TARTALOM Tájak és életközösségek A földi él világ általános jellemzése 10 óra

Az életközösségek jellemzi, az ökológiai környezet, az él és élettelen környezeti tényezk fogalma. Az életközösségek szervezdése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentsége a földi élvilág és ezen belül az emberiség szempontjából.

A forró övezet él világa 17 óra

A trópusi eserd k el fordulása, környezeti adottságai. Egy trópusi es erd jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A trópusi es erd k jelent sége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A

TÉMAKÖR TARTALOM szavannák elfordulása, környezeti adottságai. Egy szavanna jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek környezeti adottságai, övezetes elfordulása. A sivatagos területek jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. A forró övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai.

A mérsékelt övezet él világa 12 óra

A mediterrán területek környezeti adottságai, elfordulása, néhány itt honos éllény jellemzése. A lomberdk el fordulása, környezeti adottságai, egy lomberd jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A füves puszták elfordulása, környezeti adottságai, egy füves puszta jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben, a füves puszták pusztulásának okai, védelmük. A tajgaerdk el fordulása, környezeti adottságai, egy tajgaerd jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben, a lomberdk és tajgaerdk pusztulása és védelme. A mérsékelt övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai.

A hideg övezet él világa 3 óra

A tundrák el fordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben.

A hegyvidékek él világa 1 óra

A környezeti viszonyok és az élvilág elrendezdésének függleges övezetessége.

A tengerek és tengerpartok él világa 4 óra

A tengerpartok jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb él lényeinek jellemzi és szerepe az életközösségben. A tengerek és

TÉMAKÖR TARTALOM óceánok öntisztulása, a szennyezdés következményei és a megelzés lehet ségei

Az él lények rendszerezése 27 óra A rendszerezés A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani

kategóriák. A sejtmagnélküliek és a sejtmagvas egysejt ek

A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtek általános jellemz i, egészségügyi és ökológiai jelentségük.

A gombák A gombák általános jellemzi, egészségügyi és ökológiai jelentségük. A növények A növények általános jellemzi. A f bb növénycsoportok jellemzi: Az

alacsonyabb rend növények: a moszatok törzsei, a zuzmók, a mohák, a harasztok törzse. A nyitvatermk törzse .A zárvatermk törzse, ezen belül a kétszikek és az egyszikek osztályai.

Az állatok Az állatok általános jellemzi. A f bb csoportok jellemzi: .Az alacsonyabb rend állatok törzsei: a szivacsok, a csalánozók, a gy r sférgek, a puhatestek (ezen belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak osztályai), az ízeltlábúak (ezen belül a rákok, a rovarok és a pókszabásúak osztályai).A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltek, a hüll k, a madarak és az emlsök osztályai.

A továbbhaladás feltételei

Ismerjék az életközösségek legjellemzbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, küls felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböz életközösségek megismert éllényeib l. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböz tájakon él növények és állatok lényeges ismertetjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböz életközösségek éllényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.

A tananyagban nem szerepl él lények esetében is legyenek képesek az éllény testfelépítése, életmódja alapján a környezetére és a környezet alapján az éllény testfelépítésére, életmódjára következtetni.

Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására.

Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Legyen gyakorlatuk abban, hogyan kell az éllényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.

Javasolt tankönyvek és segédletek:

- Asztalos Gyuláné – dr. Franyó István: Távoli tájak élvilága – Az él lények rendszere (NT –01032/1) - Munkafüzet (NT – 01032/M/1) - Témazáró feladatlapok (NT – 01032/F/1)

8. évfolyam Évi óraszám: 74


A tananyagban szerepl legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszer használata. Az emberi szervezet egészének és részeinek önálló bemutatása, jellemzése. Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és mködése közötti kapcsolat felismerése. Az egyes szervek, szervrendszerek mködésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából .Önálló információgy jtés és feldolgozás az emberi szervezet mködésérl (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet minsége közti kapcsolat elemzése. Önálló tanulói kiseladások tartása pl. a korszer táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekrl, szenvedélybetegségekrl. Egyszer élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése. A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése.

TÉMAKÖR TARTALOM Az emberi szervezet felépítése és mködése Az emberi test szervez dése 5 óra

Szervezdési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemzi. A hámszövetek felépítése és funkciója. A köt- és támasztószövetek felépítése és funkciója. Az izomszövetek felépítése és funkciója. Az idegszövet felépítése és funkciója.

Az emberi b r 3+1 A b r felépítése, függelékei. A b r szerkezetének és funkciójának összefüggései. A br sérülései, változása az életkorral, brápolás.

A mozgás 6+2 A csontváz tájékai és fontosabb csontjai. A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás szerepe a szervezet egészséges mködésében, a mozgásszegény életmód következményei.

A táplálkozás 6+4 A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. Az

TÉMAKÖR TARTALOM el bél részvétele a táplálék feldolgozásában. A középbél, a máj és a hasnyálmirigy részvétele az emésztésben és a felszívódásban. Az utóbél m ködése. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás.

A légzés 3+2 A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légcsere. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüd szerkezete és mködése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légzszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai.

A keringés 5+2 A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei, funkciója. A vér összetétele és a részek funkciója, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelzése. Védekezés a kórokozók ellen.

A kiválasztás 2+1 A bels környezet jellemzi. A kiválasztó mködés jelent sége a szervezet fenntartásában. A kiválasztás szervei és ezek mködése.

A szaporodás 5+5 A férfiak ivarszervei és ezek mködése. A nk ivarszervei és ezek m ködése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjed betegségek megelzése.

Az ember egyedfejl dése

Az embrionális fejldés f bb jellemz i. A posztembrionális fejldés f bb jellemz i. A fejl dési szakaszok fbb egészségügyi problémái.

Idegi és hormonális szabályozás 12+6

A szabályozó mködés jelentsége a szervezet fenntartásában. A látás és a hallás szerveinek fbb jellemz i és m ködése; az íz és a szag érzékelése, a b rérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, mködésének fbb jellemz i. Az idegrendszer akaratlagos és akarattól független mködése. Az emberi idegrendszer mködésének sajátosságai, a magatartás. A lelki egészség. Az idegrendszer mködését befolyásoló élvezeti- és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. A hormonrendszer fbb jellemz i. Néhány bels elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatása.


Tudják felsorolni az egyes életmködések szervrendszereinek f részeit és ismerjék ezek mködésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életmködésükkel kapcsolatos ismereteket meg tudják szerezni a népszersít m vekb l, és az

ismereteiknek megfelel szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok fbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejldnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az

önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejldése különböz ütem , ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelents

fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejl d és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelzésének fontosságát. Legyenek képesek egyszer élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelel módon

rögzíteni és értelmezni.

Javasolt tankönyvek, segédletek:

- Asztalos Gyuláné – dr. Franyó István: Az ember teste és egészsége (NT – 01033/1) - Munkafüzet (NT – 01033/M/1) - Témazáró feladatlapok (NT – 01033/F/1) - Dr, Gion Gábor: A serdülk egészségvédelme (NT – 01048)

10–12. évfolyam (hat- és négyosztályos képzés) ill. 11-13. évfolyam (ötosztályos képzés)

Célok és feladatok

A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az él természet mködésének legfontosabb törvényszerségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát valamint — a többi tantárggyal együtt — kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét.

A fenti célokból a következ feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak:

Mutassa be, hogy a különböz szervezdés él lényekben az egyes életmködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai mveltséget alakítson ki, melyben az éllények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelent sége alapvet. Mutasson rá az életközösségek szervezdésében felismerhet lényeges összefüggésekre, az él és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként ismertesse meg. Nyújtson áttekint képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk örökl désér l és értesse meg, hogy az élvilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élvilág egységét és helyezze el az embert a földi élvilág evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetvé teszik a változó környezetben a test bels egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse el az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelked jelent sége van, de minden embernek tennie kell érte.

Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket.

Az életkori sajátságoknak megfelel tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszint ismeretterjeszt m vek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bvülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejldés irányában befolyásolni.

Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttmködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttmködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segít az emberek

sokféleségének elfogadásához.

Fejlesztési követelmények

Keltsük fel a tanuló érdekldését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában.

Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelel szint biológiai ismeretterjeszt könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböz forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni.

Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzk, tényezk elkülönítésére, és legyen némi gyakorlata a hasonló illetve különböz tulajdonságok, jellemzk alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani,

rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezk miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szerepl mérhet mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában.

Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – tudja megfogalmazni, és írásban, egyszer vázlatrajzokon rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni.

Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai mvel dési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában.

Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megrzését tekintse értéknek. Ismertessük meg a tanulóval a szkebb, illetve a tágabb környezetében elforduló és a biológiai mvel dési anyagban szerepl – különböz

szervezdési szint – anyagok, éllények alapvet tulajdonságait, az él anyag jellemzit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint

tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyez anyagok káros mérték felhalmozódásának megelzésében aktív szerepet vállaljon.

Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelel módon történ beillesztésére.

Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvet jellemz je az id , az id múlásával az éllények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak fbb jellemz ir l, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról.

Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeir l, állatairól, a biológiai mvel dési anyagban szerepl méretek nagyságrendjérl.

Érjük el annak magától értetd elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejl désre való képességükben nem különböznek egymástól.

Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejldése a különböz népek, országok tudósai, kutatói egymásra épül munkájának eredménye, s ebben a munkában jelents szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

Részei: Az él lények testfelépítése és mködése (10/11. osztály) A sejtek felépítése és anyagcseréje; Az ember életmködései s ezek szabályozása; Az ember szaporodása és egyedfejldése; Általános egészségtan (11/12. osztály)

Az örökl dés; A populációk és életközösségek ; Az élvilág evolúciója és a mai bioszféra (12/13. osztály)

10/11. évfolyam

Évi óraszám: 74


A legjellegzetesebb éllénycsoportok általános jellemzése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és önálló ismertetése. Az éllények testfelépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. Az él lények életmködéseinek ismertetése ábrák, folyamatábrák, modellek, segítségével. A különböz életfolyamatok lényegének kiemelése. Az éllények testének felépítése és életm ködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A különféle él lények testének, életmködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján. Tanulói kiseladás készítése önálló témakutatással az éllények szervezeti felépítésének és m ködésének összefüggéseirl. Fénymikroszkóp önálló használata, a látómezben lév kép leírása, értelmezése. Egyszer kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok rendezett dokumentálása és értékelése. A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében.

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az él lények testfelépítésének és életmködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejt ek 6 óra

A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentsége. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok, a kékbaktériumok, a baktériumok és a kékbaktériumok egészségügyi jelentsége és szerepe a bioszférában. Az eukarióta egysejtek: állábas, ostoros és csillós egysejt ek jellemz i, anyagforgalma, az eukarióta egysejtek jelent sége.

Az állatok teste és életm ködései 40 óra

Az állatok testszervezdésének és életmködéseinek általános jellemzi. Az állatok szervezdési szintjei. Az állati sejt és a fbb szövettípusok jellemz i. Az állatok mint heterotróf éllények, szerepük a bioszférában. Az önfenntartó életmködések összefüggése. A legfontosabb állattörzsek képvisel inek testfelépítési sajátságai, életmködései. Az önfenntartó

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK életm ködések, valamint a környezet, az életmód és a testszervezdés kapcsolatának összehasonlítása az alábbi állatcsoportoknál: Gerinctelen állatok: a szivacsok és a csalánozók, a férgek törzsei, a puhatestek törzsén belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a pókszabásúak. A gerincesek törzsén belül a porcos és a csontos halak, a kétéltek, a hüll k, a madarak és az emlsök. Az állatok viselkedése. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböz formái.

A növények teste és életm ködései 24 óra

A növényi test szervezdésének és anyagcseréjének általános jellemzi. A növények szervezdési típusai. A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzi, funkciói. A gyökér és a hajtás részvétele a növények anyagfelvételében és leadásában. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és m ködése. A raktározásra módosult szervek különféle formái. A tápanyag-raktározás és a környezet kapcsolata. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A növényi mozgások típusai és jellemzi. A növények mozgása és a környezet kapcsolata. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzi. A zárvatermk szaporítószervének felépítése. A zárvatermk egyedfejl dése. A szaporodás, az egyedfejldés és a környezet kapcsolata.

A gombák teste és életm ködései 4 óra

A gombák jellemzi. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentsége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehet és mérgez gombák felismerése.


Ismerjék az éllények legfontosabb csoportjaira jellemz testszervezdési formákat. Legyenek képesek a különféle éllények életmködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az

életm ködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az éllényeket testszervezdésük és életmködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az éllények önfenntartó és fajfenntartó mködését. Az ember és a különféle állatok testének, életmködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézpontból – az ember csak

egy az éllények közül. A testszervezdés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az

él lények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvet a földi él világ számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életmködéseiket milyen testszervezdési formákkal valósítják

meg. Ismerjék a zárvatermk szaporodásának, mag- és termésképzésének fbb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életmködéseket milyen testszervezdés biztosítja. Ismerjék az embrió fejldésének és a különböz átalakulásos fejldési módoknak a fbb szakaszait. Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. Legyenek képesek egyszer vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében és a látómezben észlelt kép értelmezésében.

11/12. évfolyam Évi óraszám: 74


A sejtek összetevinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és mködése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszint és a szervezetszint életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszer sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Az ember legfontosabb életm ködéseinek ismerete és az életmködések közti kapcsolatok felfedezése. Az emberi szervezet mködésével kapcsolatos egyszer megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életmködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot ersít értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegség-megelzés, a szr vizsgálatok, a védoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggyjtés és eladások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelsségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése, a rizikófaktorok felismerése, a megelzés szükségességének belátása és tájékozottság a megelzés gyakorlatában. Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése.

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A sejtek felépítése és anyagcseréje 24 óra A sejtek felépítése A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A

szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. A pro- és eukarióta sejtek összehasonlítása.

A sejtek anyagcsere-folyamatai

A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemz i. Az enzimek, az emzimkatalízis. A felépít és lebontó

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK anyagcsere-folyamatok szerepe, összefüggése. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. A sejtek energiaforgalma.

A szaporodás és örökl dés sejttani alapjai

Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A gén és allél fogalma. Az örökld információ megjelenésének kémiai alapjai: DNS → RNS → fehérje → tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelent sége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert ér mutagén hatások és ezek következményei.

Az ember önfenntartó életm ködései és ezek szabályozása 30 óra Az önfenntartó m ködések áttekintése

A szervezet bels környezete. Az egyes életmködések funkciója a bels környezet állandóságának fenntartásában.

Az idegi és hormonális szabályozás

A szabályozás és vezérlés fogalma. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A nyugalmi és akciós potenciál kialakulása, funkciója. A szinapszis. A reflexív elve. A küls és a bels környezet változásainak érzékelése. A szem felépítése és mködése. A hallószerv felépítése és m ködése. Az egyensúly érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. A b r érz m ködése. Az érzékszervek védelme és betegségei. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer felépítése, az agyvel részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív mködése.A z idegrendszer mködésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása.

A keringési rendszer A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója, a véralvadás. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK m ködése. A szív szerkezete és mködése, a nagy és a kis vérkör funkciója.A vérkeringés szabályozásának lényege. A szív- és érrendszer i betegségek veszélyeztet tényez i és ezek megelzése.

Az immunitás Az immunitás lényege, az immunrendszer funkciója. A falósejtek és a nyiroksejtek mködése, a sejtes és az antitestes immunitás vázlata. A véd oltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A táplálkozás Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. Az elbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozási folyamatok szabályozásának lényege. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A légzés A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüd felépítése, a gázcsere folyamata. A légzmozgások. A légzési folyamatok szabályozásának lényege. A légzszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A b r és a mozgás A b r felépítése, az egészséges br. A b r részvétele a szervezet h háztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer mködésének akaratlagos és akaratunktól független szabályozásának lényege. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentsége.

A kiválasztás A vese felépítése és mködése. A húgyutak. A kiválasztó mködés szabályozásának lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

Az ember szaporodása és egyedfejldése 9 óra Az ember Az ivarsejtek. A hím ivarszervek: a here felépítése és mködése, a

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK szaporodása járulékos ivarmirigyek funkciója, az ivarutak. A hím ivari mködések

hormonális szabályozása. A ni ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és mködése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai.

Az ember egyedfejl dése

A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejldés testi és pszichés jellemzi.

Általános egészségtan 11 óra Egészségügyi ismeretek

A mindennapok egészségügyi ismeretei, elssegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.


Ismerjék a sejtalkotók felépítése és mködése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszint és a szervezetszint életfolyamatok között kapcsolatot teremteni.

Legyenek képesek egyszer sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelel módon rögzíteni és értelmezni.

A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életmködését veszélyeztet anyagoknak a

szervezetre gyakorolt hatásait. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget ersít értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvet szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megelzés, a szr vizsgálatok, a védoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és mködésük összefüggését.

Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és m ködési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek m ködésének lényegét.

Sorolják fel a hormontermel mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfbb hatásait. Ismerjék áttekinten, hogy az egyes szervrendszerek mködését, a fontosabb élettani jellemzket mi és hogyan szabályozza. Sorolják fel a férfi és ni ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és mködésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelsségteljes nemi

magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelzésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok fbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzit. Értelmezzék az egészség megrzését az élettelen és él környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a

harmóniának megbomlásaként.

12/13. évfolyam Évi óraszám: 64


Az örökl dés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az él lények és az élvilág állandó változása szükségszer és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökít anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Egyszer genetikai feladatok megoldása. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiseladások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyez, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszer ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. Éllények és élhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A lakóhelyi környezet tipikus társulásainak ismerete, fajismeret. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról, és minél részletesebb megismeréséhez. Önálló tájékozódás az élvilág természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejldéstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi él világ rendszerében. A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztet jelenségek felismerése, környezetkímél társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímél magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet széls séges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. A legfontosabb evolúciós események idrendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult.

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az örökl dés 22 óra Egy gén által meghatározott

A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. Az intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet valamint

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK tulajdonság örökl dése

a kodominancia lényege. Egyes emberi tulajdonságok, betegségek örökl dése.

Több tulajdonság egyidej örökl dése

A tulajdonságok információjának független örökldése. A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok örökldése. Az emberi ivar kialakulása.

Gének kölcsönhatása a tulajdonság kialakításában

A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A mennyiségi jellegek kialakulása.

A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai

A genetikai kutatások jelentsége a mezgazdaságban és a gyógyításban. Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései.

A populációk és az életközösségek 24 óra A populációk tulajdonságai és változásai

Ideális és valóságos populációk. Egyedszám, egyedsr ség és ezek változása, koreloszlás. Túlélési stratégiák.

Az élettelen környezeti tényez k és ezek változásai

A legfontosabb élettelen környezeti tényezk jellemz i, a víz, a leveg és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényezknek az élvilágra gyakorolt hatása, az éllények t r képessége, szk és tág trés.

Ökológiai rendszerek Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozásikapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Termelk, fogyasztók, lebontók. A különböz létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai.

Természetes és mesterséges életközösségek

Az életközösségek fogalma és jellemzi. A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az élvilág sokféleségének fontossága. A monokultúrák elnyei és hátrányai.

Az él világ evolúciója és a jelenkori bioszféra 18 óra Az evolúció alapjai és bizonyítékai

Az evolúció lényege és a legfontosabb evolúciós tényezk. Az evolúció elmélete: adaptív és nem adaptív folyamatok; a fajok kialakulása. Az

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK evolúció bizonyítékai.

Az evolúció folyamata

Kormeghatározási módszerek. Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések, a prebiológiai evolúció. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élvilág evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejt növények és állatok kialakulása. A szövetes állatok kialakulása és evolúciója a tengerekben. A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása. A virágos növények törzseinek kialakulása.Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A leveg meghódítása. A jelenkori élvilág kialakulása.

Az ember evolúciója A korai emberfélék evolúciója. A homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció.

A bioszféra jelene és jöv je

A f termék-központú, rövidtávra tekint gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelent sége. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi él lény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejl dés alternatív lehetségei. A bioszféra jövje.


Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyez, környezetpusztító magatartás ellen. Lássa meg az összefüggést a környezetében elforduló él lények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjeszt

folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Legyen képes egyszerbb biológiai problémákat önállóan megoldani. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvet szükséglete.

Lássa be, hogy a védoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Legyen képes az egészséget ersít értékek felismerésére és az egészséget elsegít magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az éllények biológiai jellemzi anyagilag meghatározottak és az örökít anyagban nem kódolt tulajdonságok nem

fejleszthetk ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az éllények és az élvilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökít anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvéd

tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet széls séges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben

felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni,

Javasolt tankönyvek:

- dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA I. (NT – 16208) - dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA II. (NT – 16311) - dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA III. (NT –16411) - Kétszint érettségire való felkészüléshez: Oláh Zsuzsa: Biológia 11.(NT 16351) Oláh Zsuzsa: Biológia 10. (NT 16251/1)

Értékelés Alapelvei megegyeznek a Pedagógia Program általános részében leírtakkal. Negyedévente minimum a heti óraszámnak megfelel osztályzata legyen a tanulónak. Biológia órákon értékeljük a tanulók: - szóbeli megnyilvánulását: feleletek, kiseladások, hozzászólások - írásbeli teljesítményét: munkafüzet feladatainak megoldását, feladatgy jtemények feladatainak és tesztek megoldását, írásbeli és témazáró

feladatlapok megoldását - manuális tevékenységeit: kísérletezést, laboreszköz-használatot és rendszerezést

Megjegyzések: � A tananyag és a követelményrendszer minden képzési formánál azonos.

� Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértend k az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák számai is.

� Az el készít évvel induló osztályokban a biológia oktatás a Természetismeret tantárgy keretén belül jelentkezik. Ebbl a tantárgyból érdemjegyet nem kapnak a tanulók, csak "megfelelt", "jól megfelelt" és "dicséretes" minsítést.

� Az el készít osztályokban a biológia tanítás célja: környezettudatos szemlélet kialakítása. Nagy hangsúlyt fektetünk az ökológiai alapismeretek megtanítására. Fontos, hogy a tanulók megértsék, hogy a környezetszennyezés problémái, nem csak helyiek, hanem globális jelenségek. Megismertetjük a tanulókkal azokkal a lehetségeket, amikkel környezetkímél módon tudnak élni, közlekedni, gazdálkodni... Figyelemmel kísérjük a napi aktuális híreket, hazai és nemzetközi természet - és környezetvédelmi megmozdulásokról, környezeti katasztrófákról szóló újságcikkeket értelmezünk. A témák között szerepelnek még: az egészséges életmódra nevelés, a szenvedélybetegségek. A tantárgy tantervét a munkaközösség állítja össze, tankönyv még nem áll rendelkezésre, késbb mellékeljük a választott tankönyv címét. A tantárgy szorosan kapcsolódik az iskola Egészségnevelési Programjához és a Környezeti Nevelési Programhoz.

� Hatosztályos képzést 2004/2005-ös tanévben indítunk utoljára. � A középszint érettségi szóbeli tételsorát a munkaközösség közösen állítja össze. Az írásbeli dolgozatok javítását a szaktanár végzi. � A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre való felkészítést tartunk. � Jelen tanterv nem tartalmazza az emeltszint és középszint érettségire történ felkészítésre vonatkozó tantervet. Természetesen az

oktatás témakörei megegyeznek az érettségi követelményrendszerben leírtakkal, s ehhez a szaktanárok megfelel tanmeneteket készítenek. (ld! A kétszint érettségi követelményrendszere - melléklet)

� Az érettségire való felkészítésre jelentkez tanulók számára akkor is kell biztosítani a heti kétórás felkészítést, ha a szerkezetváltás miatt, a párhuzamos osztályok számának csökkenésével csak alacsonyabb létszámú csoportok szervezdnek. Csak ilyen feltételekkel lehet biztosítani a kétszint érettségire való felkészítést.

� A tantervi követelmények teljesítése elegend a középszint érettségi letételéhez, viszont a követelményrendszerben megfogalmazott gyakorlati tudnivalók elsajátításához és meglév ismeretek összegzéséhez feltétlenül szükség van felkészít foglalkozások szervezésére.

� A tanterv kidolgozója: Oktatási Minisztérium. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Dr. Szalainé Tóth Tünde

Feltételek: � biológia szakos egyetemi végzettség tanár � szertári alapkészlet: mikroszkópok s a hozzávaló tárgy- és fedlemezek illetve kész preparátumok, bonckészletek, laboratóriumi vizsgálatok

elvégzéséhez szükséges eszközök � modellek, táblaképek

� diavetít , diasorozatok � szakkönyvek � szakfolyóiratok: Természetbúvár, Élet és Tudomány � módszertani folyóiratok � videofilmek � televízió, írásvetít, hozzá írásvetít fóliák, vetít vászon � projektor, számítógép, CD-ROM � fénymásolási lehetség (feladatlapok, cikkek sokszorosításához) � továbbképzési lehetségek

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

1. Bevezetés a biológiába

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

1.1. A biológia tudománya

Vizsgálati szempontok

Vizsgálómódszerek

Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élvilág fejl déstörténete alapján. Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kapa-rékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.

Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipo-tézis) és az elmélet (teória) között. Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szem-pontokat, ismerje föl a kísérleti változót. Ismertesse a modellalkotás lényegét.

1.2. Az élet jellemzi 1.2.1 Az él rendszerek Értelmezze mköd rendszerként az él szerve-

zeteket. 1.2.2 Szervezdési szintek Ismertesse a szervezdési szint fogalmát és bioló-

giai tartalmát: sejt alatti, sejtszint, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szervezdési szintek mködései magukba foglalják az alacsonyabb szintekét, de azokból nem vezethetk le (pl. a fizikai kémiai fo-lyamatok az életmködések részjelenségei).

Fogalmazza meg az él rendszerek általános tulaj-donságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékeny-ség, mozgás, alkalmazkodás, bels egység, idzít és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növe-kedés, szaporodás, örökldés és örökld változé-konyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre.



1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelen-t ségét. Végezzen el egyszer

�

plazmolízises kísér-letet hagyma b

�

rszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötdés biológiai je-lent ségét (enzimmködés, talajkolloidok, kapilla-ritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megköt

�

ké-pességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogal-mát. Ismertesse az enzimek elfordulását (minden sejt-ben m ködnek), az enzimmködés lényegét, opti-mális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szer-vezete jellemz értékeivel (testhmérséklet, pH – ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló örökld emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje meg-nyilvánulásuk megelzhet ségét.

Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagai-nak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). Magyarázza a kromatográfia elvi alapját. Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pum-pa), illetve az ATP szintézist az egyenltlen ion-eloszlással (mitokondrium). Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim m

�

ködéséhez szükséges optimális kémhatást és h

�

mérsékletet mutatja be.

2. Egyed alatti szervezdési szint



2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2.1.1 elemek, ionok

Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az él szer-vezetben. Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+ HCO3

–, a CO3

2–, NO3– ionok természetes elfordulásait.

Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort.

Ismertesse a I, F, Si szerepét az él szervezetben. Ismertesse a Na+, K+, Cl- ,NO2

–, NO3–, PO4

3– ionok természetes elfordulásait.

2.1.2 szervetlen molekulák Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia

jelent ségét az élvilágban.

Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel.

2.1.3 lipidek

Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon

rá köznapi példákat.

Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és is-merje fel a zsírok szerkezetét (glicerin+zsírsavak).

Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránváza-sak.

Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hszigetelés, mechanikai véde-lem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szer-vezeten belüli elfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai

Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kett skötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodop-szin).



alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsí-rokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató sze-repének bemutatására.

2.1.4 szénhidrátok

Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldha-tóság, emészthetség) az alábbi példákon: szl -cukor, keményít, glikogén, cellulóz.

Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekula- alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképzdést.

2.1.5 fehérjék

Ismertesse természetes elfordulásukat és az él szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glü-kóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok

általános képletét.

Végezze el a keményít

�

kimutatását jóddal, vizs-gálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szer-kezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alap-egységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerke-zete függ az aminosavsorrendtl. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, je-



löl fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek elfordulására.

Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étren-dünknek az esszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életbl a fehérjék szerkeze-tének megváltozására (tojás- és hússütés).

Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hsokkfe-hérjék) m ködését a sejt öngyógyító folyamataival.

Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísér-leteket (h

�

, nehézfémsók, mechanikai hatás).



2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökít (önmegkettz d ) sze-rep.

Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általá-nos, cukor-bázis-foszfát egységekbl felépül mo-lekulavázát. Ismertesse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelent ségét. Értelmezzen kísérleteket a DNS örökít szerepének

bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase

kísérlete).

2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás

kapcsolata

2.2.2 Felépít folyamatok

Hasonlítsa és kapcsolja össze az éllények felépít és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az éllé-nyeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó), és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvet szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény-, és sötétszakaszának f történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára

Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitro-génforrásait.



kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).



2.2.3 Lebontó folyamatok Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse min-dennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül.

Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómoleku-lához köt dését, a széndioxid keletkezését, a fo-lyamat helyét.

Tudja, hogy a végs oxidáció során a szállítómole-kulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben.

Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakí-tásakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejt-ben)

Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus háló-zatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.

2.3.1 elhatárolás Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szere-pét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye).

Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechaniz-

musát, végrehajtóit (ketts lipidréteg, membráncsa-

tornák, szállítók, pumpák), hajtóerit.

2.3.2 mozgás

Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgá-sokra az emberi szervezetben.

Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal.



2.3.3 anyagcsere

Magyarázza a sejt bels hártyarendszerének funk-cióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis).

Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy bels feles-leges anyagok lebontásának lehetségét (lizo-szóma).

2.3.4 osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettz dés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért ered-ményez genetikai változatosságot.

2.3.5 a sejtmködések vezérlése

Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat küls és bels ingerekre (valamilyen bels anyag kon-centrációváltozása, mködésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).

Értelmezze a K–Na-pumpa fontosságát. Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat.

3. Az egyed szervezdési szintje



3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1 vírusok

Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelen-t ségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott em-beri megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvet járványtani fogalmakkal (fertzés, járvány, higié-nia).

Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elmé-letet. Hasonlítsa össze a priont a vírussal.

3.2. Önálló sejtek 3.2.1. baktériumok Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt

szervezdését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mez gazdasági és egészségügyi jelentségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a feleltlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterje-déséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelzését és a védekezés lehet-ségét. Ismertessen ferttlenítési, sterilizálási eljárá-sokat.

Hozzon példát kemo-és fototróf, valamint auto-és heterotróf baktériumokra. Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzjét, és a baktériumok ivaros jelleg folyamatait.

3.2.2 egysejt eukarióták

Az alábbi fajokon mutassa be az egysejt él lények változatos testszervezdését és felépít anyagcseréjét: am ba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és éleszt gomba faj. Ismerje fel ezeket az él

�

lényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat.

Ismertesse az endoszimbióta elméletet. Elemezzen az egysejt

�

ek életmódjával összefügg

�

kí-sérleteket.



3.3 Többsejt ség 3.3.1 a gombák, növények,

állatok elkülönülése Magyarázza, hogy a testszervezdés és az anyag-csere-folyamatok alapján miért alkotnak külön or-szágot az éllények természetes rendszerében a nö-vények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek mködésbeli különbsége miért jár differenciálódással.

Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).

A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejt szervezdés és a többsejt szervezdés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

3.3.2 sejtfonalak Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fo-nalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mik-roszkópban látottakat.

3.3.3 teleptest és álszövet Tudja, hogy ez a szervezdés jellemz a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy ré-szére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének fbb jel-lemz it. Különböztesse meg a legismertebb ehet, és mér-gez kalapos gombákat. Ismertesse a gombafo-gyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgez. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecset-penész, a farontó gombák, az emberi megbetegedé-

Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejl désének lépéseit Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és tár-sulásokban elfoglalt helyét.



seket okozó gombák és a sütéleszt gyakorlati je-lent ségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegszennyezés indiká-torai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lom-bosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.

3.4. Szövetek, szervek, szervrend-szerek, testtájak

3.4.1 a növényvilág fbb cso-portjai a szervi differen-ciálódás szempontjából

Tudja, hogy a növényvilág fejldését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élhelye-ken való szaporodás lehetsége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelen evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermknél megjelen evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztl független szaporo-dás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.

Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zár-vaterm k kétszakaszos egyedfejldésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejl déstörténeti jelentségét.

Ismertesse a zárvatermknél megjelen evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, ter-més, szállítócsövek, gyökérszrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatéko-nyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés bi-ológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit.

Ismertesse és ábrán ismerje föl a ketts megterméke-nyítés folyamatát.



Tudja használni a növényismeret könyvet a környe-zetében él

�

növények megismeréséhez, és él

�

helyé-nek, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

3.4.2 az állatvilág fbb csoport-jai a szervi differenciáló-dás szempontjából

Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gy r sférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltek,

hüll k, madarak, emlsök). Jellemezze önállóan csoportjellemzk alapján a fenti csoportokat.

3.4.3. a növények szövetei, szervei szövetek Ismertesse, hogy milyen mködésekre specializá-

lódtak a következ szövetek: osztódó szövet és ál-landósult szövetek: brszövet, táplálékkészít alap-szövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet pre-parátumot, készítsen b

�

rszövet nyúzatot (pl. hagy-ma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristáyzár-ványt. Értelmezze a látottakat.



gyökér, szár, levél Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszer, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszik és egyszik lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetsze-tét, a kétszik levél keresztmetszetét, tudja ma-gyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyr k keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értel-mezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen.

Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és m ködését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtó-er it, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. Értelmezze, hogy a gázcserenyílások mködése ho-gyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével. Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.

virág, termés Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát.

Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágkép-zésben betöltött szerepét az eredeti élhely, illetve a megváltoztatott élhely (pl. honosítás) nappal-hosszúságával. Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei között.

Ismertesse a virágos növények fajfenntartó mkö-déseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szer-vekkel történ szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás elnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények fbb ivartalan szaporítási módjait (t osztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás küls

�

és bels

�

feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkez nö-

Ismertesse a hormonok szerepét a növények életé-ben, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísér-leteket (Paál Árpád).



vényi életmködéseket (gyümölcsérés).



3.4.4. az állatok szövetei, szapo-rodása, viselkedése

szövetek Magyarázza, hogy milyen mködésekre specializá-lódtak a következ szövetek: hámszövet (mködés és felépítés szerint is), izomszövet, kötszövet és idegszövet, és ez hogyan tükrözdik a felépíté-sükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a követ-kez

�

szöveteket: többréteg

�

elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.

Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következ

�

szöveteket: többréteg

�

elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér.

szaporodás – egyed-fejl dés

Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hím-n sség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejldés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmé-nyek és a szaporodási mód között (ivaros, ivarta-lan, küls és bels megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).

Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra.



viselkedés

Példák alapján ismertesse az önfenntartással kap-csolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfort-mozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kap-csolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, ud-varlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, be-látásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

4. Az emberi szervezet



4.1. Homeosztázis

Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentségét. Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is vál-toznak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist.

4.2. Kültakaró 4.2.1 b r

Ismertesse a br funkcióit (védelem, hszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, h ingerek). Ismertesse a br szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a br részeit. Magyarázza a hám megújulását.

4.2.2 szabályozás Ismertesse a br hajszálereinek szerepét a testh-mérséklet szabályozásában és az anyagforgalom-ban.

4.2.3 a br gondozása, védelme Ismertesse a br festéksejtjeinek mködését, a nap-sugárzás hatását a brre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a br tisztántartása, kozmetikázása, a brápolás, hajápo-lás. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teend velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni.



4.3. A mozgás 4.3.1 vázrendszer

Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, fels és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepérl. Rajzolt ábrán ismerje fel eze-ket. Magyarázza a gerincoszlop ketts S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza össze-függésbe arányuk változását az életkorral, a fiatal-kori és id skori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelel funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magya-rázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetvé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a ni csontvázat, magya-rázza a különbséget.



4.3.2. izomrendszer

Tudja a helyét és funkcióit a következ izmoknak: gy r alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gát izmok, rekesz-izom, végtagok hajlító- és feszít izmai, fejbic-cent izom.

Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izom-rost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan sz ntethet meg az izomláz.

Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigén-tároló molekuláinak szerepét. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces váz-izomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca2+-ion és az ATP szerepét. Értse az izomláz kialakulásának okait.

4.3.3 szabályozás Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agy-kérgi funkciókhoz kötöttek.

Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvet háttere az izomtónus.

4.3. 4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana

Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb beteg-ségeit és ellátásuk módját (elemi elssegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelzésének lehetségei. Ismertesse a csípficam sz résének fontosságát és korrigálásának lehetségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálék-kiegészítk káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelent ségét, típusait (ernléti, ügyességi, állóké-pességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában.



4.4. A táplálkozás 4.4.1 táplálkozás Tudja a táplálkozás jelentségét, és értse folya-

matait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között.

4.4.2 emésztés Ismerje fel ábrán az emésztrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit.

Ismertesse a máj szerepét az emésztnedv-termelés-ben, a fehérje- glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megel zését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fog-orvosi sz r vizsgálat jelentségét. Ismertesse az emésztnedveket, termeldési he-lyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.

4.4.3 felszívódás Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja mködésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát.

4.4.4 szabályozás

Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságér-zetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a min ségi és mennyiségi éhezés fogal-mát. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túl-

Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történ beépülésig, illetve a felhasználásig.

Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentségét. (D-, E-, K-, A-, B1-, B6-, B12,- C-vitamin, és folsav). Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát.

Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek

zott fogyasztásuk káros következményekkel jár. együtt sárgasággal.



4.4.5 táplálkozás egészségtana Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltün-tetett összetev

�

ket és magyarázza a lehetséges kockázati tényez

�

ket, táblázat segítségével. Megfelel

�

táblázat segítségével állítsa össze egy könny

�

fizikai munkát végz

�

fogyókúrázó napi ét-rendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kocká-zati tényezit (helytelen életmód, helytelen fogápo-lás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszer-fogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelel étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszü-letett hajlam, és a környezet káros hatása).

Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárá-sok tevékenységtl, kortól, nemt l és állapottól (terhesség, szoptatás) függen. Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvet szabályait.

4.5. A légzés 4.5.1 légcsere

Ismertesse a légzrendszer funkcióit. Ismertesse a légzrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgket, hörg cskéket és a léghólya-gocskákat.

Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a lég-z -mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltn . A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légz

�

m

�

ködéseket.



4.5.2 gázcsere

4.5.3 hangképzés

Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és ki-légzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, borda-közi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefed, hangszalagok. Ismertesse a hangszala-gok szerepét a hangképzésben.

Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangsza-lagok. Tudja, mit l függ a keletkezett hang erssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt.

Ismertesse a tüdben és a szövetekben folyó gáz-cserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-vi-szonyok figyelembevételével).

4.5.4. szabályozás Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja.

Ismertesse a légzésszabályozásban a kemorecep-torok és a mechanoreceptorok szerepét.

4.5.5. a légzés és a légzrendszer egészségtana (els segélynyújtás)

Ismertesse az orron át történ belégzés elnyeit a szájon át történ belégzéssel szemben. Ismertesse a légzrendszert károsító tényezket és a légz rendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdsz rés jelentségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyul-ladás középfülgyulladással.

Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását. Hozza összefüggésbe a tüd-léghólyagocskák felü-leti feszültségét a dohányzással.



Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során kelet-kez

�

anyagok kimutatására.



4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. a testfolyadékok Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, ke-

letkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma ará-nyát, a vérplazma f alkotórészeit és jelentségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a nor-mál értéktartománytól az eltérés okait, és következ-ményeit. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.

Ismertesse a hemoglobin f részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyr , Fe, globin: fehérje). Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint). Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalcium ion szerepét a véralvadás folya-matában, tudja hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kiala-kulásával.

4.6.2 a szöveti keringés Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelent ségét

Ismertesse a nyirokrendszer felépítését. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a külön-böz szervekben: vese, vékonybél, agy, máj. Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomá-sának viszonya alapján.

4.6.3. a szív és az erek Ismertesse a szív felépítését és mködését. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása.

Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szív-



Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét.

frekvencia, vertérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvet

�

számításokat ezekkel az ada-tokkal. Értelmezze, milyen tényezk segítik a vé-nás áramlást.



4.6.4 szabályozás Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.

Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját.

4.6.5. a keringési rendszer egészségtana, elssegély-nyújtás

Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelme-szesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialaku-lására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvet sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.

4.7. A kiválasztás 4.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer

m ködése Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer fbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogén-ion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet fbb összetevit: víz, kar-bamid, Na+, K+, Cl- ionok, gyógyszerek, hormo-nok.

Ismertesse a br, a máj, a tüd, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Ismertesse a kiválasztás három f részfolyamatát: sz rletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). Ismertesse a nefron mködését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát be-hálózó hajszálerek, funkcióit, a szrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Elemezze a vizeletképzdés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lév folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján.

4.7.2 szabályozás Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét.

Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabá-lyozásában



4.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana

Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentségét a vesek-képz dés megelzésében. Ismertesse a mvesekezelés jelentségét.

4.8. A szabályozás 4.8.1. idegrendszer

információelméleti vonatkozások

Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést.

Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.

Ismertesse különböz korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer mködésérl (viasztábla, mechani-kus g zgép, telefonközpont, számítógép).

sejtszint folyamatok Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való tovább-adását).

Ismerje, hogy az él

�

sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjed

�

csúcspotenciált válthatnak ki.

Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a küls

�

és bels

�

környezeti hatásokra.

Ismertesse a receptor, a receptornak megfelel

�

(adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, h

�

).

Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjed

�

potenciál kialakulásának feltételeit.

Tudja, hogy az inger erssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt.



szinapszis Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkent vagy gátló hatást az átviv anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával.

Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus).

Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis m

�

ködésére (jelátviv

�

anyag m

�

ködésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás.

az idegrendszer általános jellemzése

Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállo-mány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer mködésének f folya-matait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (recep-torsejt, érzidegsejt, asszociációs sejtek, mozgató-idegsejt). Készítsen rajzot a gerincvel

�

keresztmetszetér

�

l és ábrázolja a gerincvel

�

i idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a b

�

r- és izomeredet

�

gerincvel

�

i reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatómködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-

gerincvel

�

i folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el.

Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját

(biológiai ritmusok).

Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. Ismertesse a gliasejtek és a velshüvely f bb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltér funkcióiról.

gerincvel Ismertesse a gerincvel f bb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekez mechanizmusok, a br reflexes érszkülete, ill. nemi szervek vérbsége). Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját.

TÉMÁK VIZSGASZINTEK


agy

Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs / nyúltvel

�

, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy).

Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány mkö-déseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvás-ébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg mködését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével.

testérz rendszerek Tudja, hogy az els

�

dleges érz

�

kéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti.

Ismertesse a br (mechanikai, fájdalom, h, kemo-receptorok) és a bels szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet.

Tudja, hogy az érzpályák kéreg alatti központjaiban már elzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).

érzékelés Értse az érzékszervek mködésének általános el-veit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezk és drogok is szerepet játszhatnak.

látás Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvet ré-szeit, magyarázza ezek mködését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöld-hályog lényegét. Ismertessen egyszer

�

kísérleteket a vakfolt, a szín-tévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait.

Ismertesse a szem részletes felépítését és m ködését (sugárizom mködése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, mködése). Ismertesse a kép- és színlátás, a fényersség-érzékelés fizikai és élettani alapjait. Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyen-súlyérzéssel.

hallás és egyensúlyérzés

Ismerje föl rajzon a küls-, a közép- és a bels fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocs-

Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és m-ködését (Corti-szerv, alaphártya, szrsejtek).



kák m ködését, a szabályozás lehetségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyezdés forrásait, halláskáro-sító- pszichés hatását. Ismertesse a tömlcske és zsákocska, a három fél-körös ívjárat szerepét.

Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (töml , zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) mködését.

kémiai érzékelés Ismertesse a nyúltveli kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelbimbók szerepét az érzékelésben.

testmozgató rendszerek

Magyarázza, hogy alapveten motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szervezdésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák keresztezdéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy f

�

funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kies

�

funkció.



vegetatív érz és mozgató rendszerek

Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív m

�

ködés, hogyan valósul ez meg.

Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit.

Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpa-tikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és kü-lönbségeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testh

�

mérséklet szabályozása.

4.8.2 az emberi magatartás bioló-giai-pszichológiai alapjai

a magatartás elemei Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartás-formákat.

Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.

öröklött elemek Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hát-terében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejez mimika, agresszió).

tanult elemek Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés meg-változása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdal-mas ingerekre fellép vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drog-toleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzel-mek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kí-váncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejldés során (bevésdés, járás, beszéd).

Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedésébl.



Példákon mutassa be a megersítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függ ség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakí-tásában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolat-ban.

emlékezés Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, elhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros-, rövidtávú-, hosszútávú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait.

a társas viselkedés alapjai

Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyil-vánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondo-zás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyil-vánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (ag-resszió), altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.

Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyil-vánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (cso-portos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció).

pszichés fejldés Ismertesse az érzelmi fejldés hatását az értelmi fejl désre, hozza összefüggésbe a család szociali-zációs funkcióival.



4.8.3 az idegrendszer egészség-tana

Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fo-galmát. Ismertesse az életmód szerepét az ideg-rendszeri betegségek kialakulásának megelzésé-ben. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agy-rázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés.

Értelmezze a zsigeri m

�

ködések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus m

�

ködésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegségek kialaku-lásával.

Magyarázza, hogy személyiségtényezk, társa-dalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzá-járulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia). Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét.

drogok Ismertesse a pszichoaktív szerek fbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függségek közös jellegzetes-ségeit. Ismertesse a szül, a család, a környezet felelsségét és lehetségét a drogfogyasztás megelzésében.

4.8.4 a hormonrendszer hormonális mködések

Ismertesse a hormonrendszer mködésének a lé-nyegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az ideg-rendszer mködését, tudja, hogy a hormonok hat-hatnak a viselkedésre is.

Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szerv-ben más hatást fejthet ki (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, in-zulin, glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálcium- anyagcseréjét.



bels elválasztású mirigyek

Ismertesse az ember bels elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termeldési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a ni nemi ciklus során végbemen hormonális, valamint a méhnyálkahár-tyában, petefészekben és testhmérsékletben vég-bemen változásokat. Értse a hormonális fogam-zásgátlás biológiai alapjait.

Ismertesse az alábbi hormonok termeldési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipota-lamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai.

Magyarázza a bels környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin ter-melésén keresztül. Ábra alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a hormontermelés szabályozá-sának alapelveit.

Tudja, hogy hormon nem csak bels elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes elállítani hormont.

a hormonrendszer egészségtana

Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait.

Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésbl ered rendellenességeket, a növekedési hormon példáján.



4.8.5 az immunrendszer

immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fo-galmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemz sejtjeit (fa-lósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakí-tásában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny ere-detét. Ismertesse az immunizálás különböz típusait (ak-tív, passzív, természetes, mesterséges). Minden tí-pusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyar-országon kötelez véd oltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott be-tegségek eltér kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörté-neti jelent ségét.

Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Magyarázza a rendszer mködésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelent ségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse az autoimmun betegségek létezésérl és lényegét.



vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh – összeférhetetlenség jelen-ségét.

Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelent-ségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gya-korlati és etikai problémákat

az immunrendszer egészségtana

Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az aller-giák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.

4.9. Szaporodás és egyedfejldés

4.9.1 szaporítószervek Ismertesse a férfi és ni nemi szervek felépítését, m-ködését, valamint a megtermékenyítés folyamatát.

Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszo-mális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.

4.9.2 egyedfejldés Ismertesse az ember magzati fejldésének és szüle-tésének f szakaszait, a terhesség, szülés, a szopta-tás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzat-víz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejldésének szakaszait, ezek idtartamát és legjellemzbb vál-tozásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak meg-jelenése, járás, beszéd, jellemz tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása).

Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kap-csolatát.



Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkez biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatko-zásait.

a szaporodás, fejldés egészségtana

Ismertesse a családtervezés különböz módjait, ter-hességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás le-hetséges következményeit. Ismertesse a meddség gyakoribb okait és az eze-ket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, vala-mint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás je-lent ségét, a terhesség és szoptatás alatt követend életmódot, a szoptatás elnyeit a csecsemre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan elzhet meg a nemi úton ter-jed betegségek (szifilisz, AIDS, gombás beteg-ségek). Ismertesse a rendszeres ngyógyászati szr vizsgá-lat jelent ségét.

5. Egyed feletti szervezdési szintek



5.1. Populáció

Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értel-mezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés elnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le bellük következtetéseket.

Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószín-ség, az elfordulási gyakoriság fogalmát. Ismertesse a populáció jellemzit (egyedszám, egyedsr ség, koreloszlás, térbeli eloszlás). Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az éllény élettartamával és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán.

5.1.1 környezeti kölcsönhatások

Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és él), a környezet idbeli (periodikus és elrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tr képességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szk és tág trés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggése-ket a környezet és az él

�

lény t�

r�képessége között.

Ismertesse a környezet kitettségtl függ változását. Értelmezze Liebig kísérleti eredményeit (minimum-elv). Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és öko-lógiai niche különbségét. Ismertesse és magyarázza a hasonló igény populá-ciók kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza össze-függésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal. Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élhely átlag h mérsékletének az összefüggését.



Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezi – a fény, a h, a víz, a leve-g és a talaj – hogyan szabják meg az éllények el-terjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentségét, a szakszertlen m trágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényez is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódá-sát a táplálékláncban.

5.1.2. kölcsönhatások viselkedésbeli

kölcsönhatások

Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behó-dolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszervezdés) szaporodási visel-kedés típusait Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból is-merje fel ezeket.

Példákon keresztül mutassa be az állatok és az em-ber kommunikációja közötti különbségeket, az em-beri nyelv sajátosságait. Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelek-ciós hipotézisét. Alkosson véleményt az emberi ag-resszivitás eredetérl, szerepérl, kiváltó okairól, megszüntethetségér l.

ökológiai köl-csönhatások

Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalkö-zösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az éls-ködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fo-galmát, állati és növényi példákkal.

Hozza kapcsolatba a táplálkozási és élsköd kap-csolatokat a populációk létszámváltozásaival. Példákkal igazolja, hogy az egyes éllénypopulá-ciók közti kölcsönhatások sokrétek.



5.2. Életközösségek (élhelytípusok) 5.2.1 az életközösségek jellemzi Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát.

Magyarázza az életközösségek idbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetségeit.

Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezd (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát. Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában. Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitá-sa és stabilitása összefügg. Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának le-hetséges okait (legeltetés, tavak kotrása).

5.2.2 hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület él

�

világát (él

�

helytípusok, környezeti ténye-z

�

k, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szinte-zettség, id

�

beni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket.

Hasonlítsa össze az alábbi élhely típusokat: cse-res-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterd , nyáras-borókás. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdk – faül-tetvények, folyószabályozás, legeltetés).

Ismertesse a szikes puszták jellemzit, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést

Egy tó feltölt désének folyamatán keresztül mu-tassa be az életközösségek elrehaladó változásait. Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát.

Ismertesse a sziklagyepek elfordulásait, jellemz környezeti sajátságaikat, az itt él fajok természet-védelmi jelentségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyeget fontosabb károsító hatásokat. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (ve-tési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemz fajait.



5.3. Bioszféra globális folyamatok

Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártal-makat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és véd emberi beavatkozá-sokra (pl. az eserd k irtása, a monokultúrák hatása, kolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzet-közi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetsé-geinkre és felelsségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelege-dést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csök-kenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezi. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel.

Ismertesse a városok ökológiai hatásait. Ismertesse a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatá-sait. Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejldés fogalmát.



5.4. Ökoszisztéma Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként

5.4.1 anyagforgalom Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a ter-mel k, a lebontók és a fogyasztók szerepét az élet-közösségek anyagforgalmában és energiaáramlásá-ban. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat kü-lönbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humusz-képz dés lényegét, a szénhidrogén- és kszénkép-z dés okát, a karbonát-kzetek keletkezését. Értel-mezze az éllények szerepét e folyamatokban.

Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a társulás stabilitásának fenntartásában. Elemezzen táplálékhálózatot. Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri mada-

rak szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés le-

het ségét (foszfátüledék).

Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyjt , a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában.

5.4.2 energiaáramlás Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyed-szám fogalmát. Értelmezzen „ökológiai produkció és energia piramist”. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényez kt l.

5.4.3 biológiai sokféleség,

Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a populáció-ban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) és az öko-szisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma).



5.5.környezet- és természetvédelem Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mel-lette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gaz-dasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a termé-szetvédelem lehetségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekv

�

nem-zeti parkot, ennek fontosabb értékeit.

Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibo-csátás és ülepedés, a határérték fogalmát.

Leveg Tudja a fontosabb légszennyez anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, ha-logénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas es k okát és következményeit. Ismertesse az üvegházhatást, a hszennyezést, a le-hetséges következményeket. Foglaljon állást a te-end

�

kr

�

l. Tudjon a teend�

kr

�

l szmogriadó esetén.

Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönz f bb gazdasági és jogi lehetségekr l (adók, tiltás, határ-érték, bírság, polgári per). Fogalmazza meg véle-ményét ezek hatékonyságáról. Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásai bizonyítására.



Víz Értelmezze a vizek öntisztuló képességének ma-gyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb víz-szennyez anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nye-résének módjait, az ezeket a forrásokat fenyeget veszélyeket. Értelmezze a “közmolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehe-t ségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfonto-sabb teend

�

kr

�

l.

Energia, sugárzás Ismertesse a hagyományos és az “alternatív” ener-giaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló ener-gia különbségét. Értelmezze az atomenergia fel-használásának lehetségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetségeir l. Fejtse ki állás-pontját a hazai energiagazdálkodás lehet

�

ségeir�

l.

Talaj Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésé-nek lehetségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát.

Hulladék Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyjtés el nyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

6. Örökl dés, változékonyság, evolúció



6.1 Molekuláris genetika 6.1.1 alapfogalmak

Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromo-szóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homo-lóg kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, tér-szerkezete és biológiai funkciója valamint a ta-pasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettz dés fo-lyamatát és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) fbb lépéseit. Ismerje annak jelentségét, hogy a genetikai kód általános érvény. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez.

Használja a kodonszótárt. Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje el állítására.

6.1.2 mutáció

Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, elnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és su-gárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökken-tésük vagy kivédésük lehetségeit. Tudja, hogy a mu-tagén és a rákkelt (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezit.

A kodonszótár segítségével vezesse le különböz tí-pusú pontmutációk következményeit az aminosav-sorrendben. Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az albiniz-mus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenil-ketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta). Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommu-tációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szer-kezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.



6.1.3 a génmködés szabályo-zása

Indokolja, hogy különböz felépítés-és m ködés testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai in-formációt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének meg-nyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (b r-, eml -, here- prosztata, méhnyakrák), korai felismerésének jelentségét.

Ismerje fel ábra alapján a laktóz–operon részeit, ér-telmezze szerepüket. Tudja, hogy az eukarióta sejt génmködésének a sza-bályozásában ersít és kioltó faktorok vesznek részt.

6.2. Mendeli genetika 6.2.1 min ségi jellegek Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és hete-

rozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domi-náns-recesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztel keresztezésbl levonható kö-vetkeztetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven örökld jellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismereté-ben egy 1 génes enzimbetegség, az Rh és AB0-vér-csoportok örökldését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés).

Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza össze-függésbe a valószínség és gyakoriság fogalmával. Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés). Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak. Tudjon két gén két-két allél, illetve 1 gén három-há-rom alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számítá-sokat végezni. Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.



Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatá-rozásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).

Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vér-zékenység és s színtévesztés példáján. Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következ-tetni a második utódnemzedék arányaiból. Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció té-nyére. Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését.

6.2.2.mennyiségi jellegek Ismertessen örökld mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élvilágban és az emberi örök-lésben. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a min-ségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelent s környezeti hatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi örökldést a há-ziasítással és a hibridvetmagok elterjedésével.

Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban normáleloszláshoz közelít. Ismertessen módszereket az öröklött és a környezeti hatások szétválasztására (ikervizsgálat, környe-zetváltoztatás).

6.3 Populációgenetika és evolú-ciós folyamatok

6.3.1 ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetk. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasz-tó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a faj-keletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelent ségét.

Lássa a matematikai modell és a megfigyelhet bio-lógiai folyamatok összefüggését. Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. Értelmezze a Hardy–Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsr ségt l. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet



következtében föllép leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegr-zés).

6.3.2 adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok

Ismertesse a természetes szelekció darwini modell-jét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jelleg evo-lúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejldést, tudjon példaként ilyen fejl dés szerveket, éllényeket bemutatni.

Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszer párvá-lasztás biológiai hatásait.

Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bi-zonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lera-kódás).

Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeg-határozás fogalmát. Ismertesse az él kövület fogal-mát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyr elemzés módszerét, az ebbl levonható következtetéseket. Ismertesse az ugrásszer (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehetségeit. Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS ho-mológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte).

6.3.3 biotechnológia Ismertesse a klón fogalmát. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel ha-szonnövénybe, klónozott fajták a mezgazdaság-ban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot.

Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás gene-tikai beavatkozást.



6.3.4 bioetika Lássa a genetikai tanácsadás lehet

�

ségeit, alkos-son véleményt szerepér

�

l. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját.

6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1 prebiológiai evolúció Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai

evolúció el zte meg. Ismertesse az éllények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket.

Indokolja az él sejt kialakulásához vezet lehetsé-ges lépéseket. Ismertesse Miller kísérletét és annak jelentségét. Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem je-lenti automatikusan az él rendszerek kialakulását.

6.4.2 az ember evolúciója Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából követ-keztetéseket lehet levonni az adott embereld tulaj-donságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a bioló-giai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

Ismertesse a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának fbb lépéseire vonatkozó elképzelése-ket.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga célja

Az új érettségi követelményrendszer épít a hazai biológiaoktatás hagyományaira, de több pon-

ton módosítja is azt. A hangsúlyeltolódások f�bb okai:

• hangsúlyozottan szerepel a mindennapi élettel összefügg�, alkalmazható tudás feltárása, mérése,

• a követelményrendszerben megjelen� tudománykép a pusztán empirikus-leíró és statikus jelleg

fel�l közelít a kognitív, többszempontú és dinamikus látásmód felé,

• a pusztán elméleteket közl� megközelítés fel

�l a gyakorlatban is használható ismeretek felé,

• az értékmentes tudomány absztrakt feltevése fel�l a megalapozott véleménynyilvánítás

lehet�sége és igénye felé.

Ennek megfelel�en:

• A puszta kijelentések mellett cél a vizsgálati módszerek (eszközök, eljárások, elméleti háttér) megmutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése is.

• Fontos a betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, a várható változások, következ-mények és a teend

�k ismerete, valamint a megel

�zési lehet

�ségek, az egészséges életmód

szabályainak ismerete. • Fontos Magyarország és közvetlen környéke (lakókörnyezet) sajátos problémáinak, szempontjai-

nak figyelembevétele. (Különösen a környezet- és természetvédelem, az egészség, betegségmeg-el

�zés és a kulturális örökség területén).

• Az ember és környezete kapcsolatának ismeretében minden témakörben elvárható a helyes dön-tések fölismerésének képessége. A véleményalkotás szabadságának tiszteletben tartásával elvárható az etikai szempontból fontos kérdésekben az álláspont megfogalmazása, érvekkel való alátámasztása és az ellenérvek ismerete.

• Egyszer� biológiai vizsgálatok elvégzése mellett cél ezek értelmezésének, értékelésének képessége is.

A középszint� követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szint� követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvet

�en a biológiából to-

vábbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehet�vé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót

is. A részletes követelményrendszer használata

A részletes követelményrendszer fejezetei témakörök, kulcsfogalmak köré épülnek. A fe-jezeteken belül a d

�lt bet� s részek tartalmazzák a gyakorlati ismereteket.

A követelmények megfogalmazásakor számos, részben szinonim, részben azonban eltér�

jelentés� igét használtunk: Tudja: a szükséges háttérismeretre utal.

Ismertesse, jellemezze: adja meg a fogalom (jelenség, folyamat) tartalmát, a kívánt részle-tességgel írja le, sorolja fel alkotóinak körét. Az ismeret tehát a meghatározás és a felosztás logikai képességét jelenti a megadott mélységig, pontosságig.

Ismerje fel: ugyanezt ábra segítségével, annak esetleges jelöléseit, részleteit értelmezve (az ábrát nem a vizsgázónak kell elkészítenie).

Rajzolja le: maga a jelölt készítse el a világos, lényegre tör� ábrát.

Hasonlítsa össze: legyen képes két vagy több önálló ismerethalmazt egy vagy több, világosan látott szempont alapján leírni és az összevetés eredményét megfogalmazni.

Értelmezze, elemezze, magyarázza, indokolja: az ismeretet legyen képes tágabb össze-függések közé helyezni, magyarázni. Ezzel a jelenség okait, illetve funkcióit adhatjuk meg.

Foglaljon állást: etikai tartalmú (értékválasztást tartalmazó) feladat. A jelöltnek tudnia kell érvelni valamely általa választott álláspont mellett, a követelményekben megadott tények ismeretében, azokat felhasználva.

Végezzen el, mutasson ki stb.: konkrétan elvégzend� gyakorlati feladatra utal (a középszint�

szóbeli vizsgán).

KÖZÉPSZINT VIZSGA A vizsga célja

A középszint� érettségi feladatainak megadásakor az a cél, hogy a feladatsor képet adjon a jelölt általános, és a mindennapi élettel kapcsolatos biológiai m� veltségér

�l.

A vizsga szerkezete

A középszint� vizsga írásbeli és szóbeli részb�l áll. Az írásbeli 120 perces, központilag

összeállított kérdésekb�l és javítási útmutatóból áll. Az útmutató alapján a felkészít

� tanár értékeli.

A szóbeli – 30 perces felkészülési id� után – 15 perces feleletb

�l áll. A szóbeli tételsort a megadott

szempontok alapján a felkészít� tanár, ill. iskolai szakmai munkaközösség állítja össze. A

témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem. Az írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont szerezhet

�. A két pontszám összeadódik. A vizsgaeredményt az összesített pontszám alapján az

általános vizsgaszabályzatban rögzítettnek megfelel�en kell megadni.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga célja

Az általános, ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: • biológiai tények és elvek felidézésének képessége, • a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége, • a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége, • szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége.

Az írásbeli vizsga leírása

Tartalmi szerkezet

A vizsga tematikája a középszint� követelményrendszerben megadott bármely témakört érintheti. Feladattípusok A feladattípusok formai szempontból a következ

�k:

a) Feleletválasztó feladatok

• igaz/ hamis állítás • egyszer� választás • többszörös választás (bet� kombináció felsorolásával): a, b, c variációk • négyféle asszociáció • struktúra-funkció ill. ábraelemzés • illesztés (párosítás)

b) Feleletalkotó feladatok

• rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértel-m� en)

• ábrakészítés vagy kiegészítés A feladatsor felépítése

A középszint� írásbeli vizsgán 100 pont szerezhet�. Egy-egy részfeladat (item) 1 pontos. A

feladatok 50%-a egyszer� zárt vég� feladattípus. A feladatok javításakor a megadott javítókulcshoz kell ragaszkodni.

Szóbeli vizsga

A középszint� szóbeli vizsga az eddigi gyakorlatnak megfelel� en az iskolában rendezhet� meg. Segédeszközként az Állat- és Növényismeret c. tankönyvek és a kísérletekhez szükséges eszközök vehet� k igénybe. Amennyiben a jelölt terepmunkájáról jegyz� könyvet készített és az A) altételként ennek ismertetését választotta, jegyz� könyvét az elnök el� zetes ellen� rzése után használhatja.

A tételek száma minimum 20. Valamennyi két altételt tartalmaz. Az A) altétel lehet

• önálló terepmunkát bemutató felelet (projekt), ha a jelölt ilyet készített és ezt választja. Amennyiben nem terepmunkát választ:

• laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben d�lt bet� vel szedett lehet

�ségek közül)

vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehet�ségek 50-50% arányban szerepelnek az

altételek között). A B) altételek egy-egy életközeli témafelvetést fogalmaznak meg.

A szóbeli vizsga célja

Az általános ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: • a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszer� kísérletek elvégzésének, értelmezésének

készsége, • az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége, • a helyi, ill. regionális problémák ismerete • a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb

betegségek és megel�zési módjaik ismeretének összefüggésében.

A szóbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet

Mivel a szóbeli vizsgán nem a vizsgakövetelményekben megfogalmazott lexikális ismeretek teljes kör� felidézése a cél, a témaköröknek sem kell ezek mindegyikére kiterjednie.

Feladattípusok

A vizsga két altételb�l áll.

A) Gyakorlati rész: célja a jelölt laboratóriumi vizsgálatokban és/vagy terepmunkában való jártasságának bemutatása. Két lehet

�ség nyílik:

• Ha a jelölt önálló terepmunkát végzett, és err�l projektmunkát (jegyz

�könyvet, szak-

dolgozatot) készített, vállalkozhat ennek bemutatására. Ez fakultatív lehet�ség, melyr

�l a

diák a vizsgára jelentkezés id�pontjáig dönt.

• Ha a jelölt úgy dönt, hogy az A) altételt húzni fogja, feladata vagy laboratóriumi vizsgálat elvégzése, vagy növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével vagy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség él

�világának jellemzése segédanyag (képanyag – video, dia,

fénykép) alapján. B) Elméleti rész: A jelölt véleményalkotásának, önálló el

�adásmódjának próbája a B) altételben

fölvetett téma kapcsán fölmerül� egészségtani, környezetvédelmi problémáról.

A két altételre 25-25 pont adható. A szóbeli vizsgán elérhet� maximális pontszám 50.

A szóbeli vizsga felépítése és értékelése

A) altétel. A jelölt a felkészülési id� alatt elvégzi a vizsgálatot, ill. elemzést, majd röviden –

kb. 5 perc alatt – értékeli eredményeit. A felelet megkönnyítésére vázlatot készíthet és használhat (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A kifejtést önállóan végzi, a tanár a felelet végén segít

�, kiegészít

� kérdéseket tehet föl. Az értékelést a szaktanár az el

�re

elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következ�:

• A feladat megértése és helyes elvégzése 10 pont • Az értékelés tartalmi helyessége 10 pont • A felelet fölépítése, nyelvi kritériumok 5 pont Összesen: 25 pont

A nyelvi kritériumok értékelésének szempontjai: • Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és egész gondolatmenetbe

illesztve, összefügg�en és a nyelvhelyesség szabályainak megfelel

�en adta el

�, 5 pont

• Ha a gondolatmenet nem alkot összefügg� egészet, de az elmondott állítások

önmagukban helytállók (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz) 4 pont

• Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári kérdésekre pótlólag sikeresen megválaszolta 3 pont

• Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült. 2 pont

• Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés. 1 pont • Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához 0 pont

Ezek a szempontok a B) altétel értékelésénél is irányadók.

C) altétel. A jelölt a felkészülési id

� alatt végiggondolja – esetleg lejegyzi – mondandójának

lényegét. Az értékelést a szaktanár az el�re elkészített értékelési útmutató alapján

pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következ�:

• Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete 15 pont • A véleményalkotás képessége, ellentétes vélemények összevetésének

képessége 5 pont • Nyelvi kifejez

�készség 5 pont

Összesen 25 pont

EMELT SZINT VIZSGA A vizsga célja

Az emelt szint� érettségi vizsga speciális célja az, hogy a jelölt továbbtanulásra való alkalmasságát bizonyítsa. A vizsga szerkezete

Az emelt szint� vizsga írásbeli és szóbeli részb�l áll. Mindkett

�re központilag kijelölt helyen

kerül sor. Az írásbelire 100 pont adható és 240 perc áll rendelkezésre. A feladatsort és a javítási útmutatót is központilag állítják össze és javítása is központilag

történik. A feladatlapon az egyes feladatok pontszámait föl kell tüntetni. A szóbeli vizsgabizottság el

�tt történik, témakörei nyilvánosak, a tételek nem. A szóbeli – 30 perces felkészülési id

� után – 20

perces feleletb�l áll A szóbelin 50 pont szerezhet

�, a két pontszám összeadódik, így emelt szinten

összesen 150 pont szerezhet�.

Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán zsebszámológép használható. Az írásbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet

Az emelt szint� írásos érettséginek lehet�séget kell adnia arra, hogy a jelölt általános biológiai

m� veltségén túl egy általa választott szakterületben való elmélyült tudását is bizonyítsa. Mivel ez feltehet

�en egybeesik a választott fels

�fokú oktatási intézmény profiljával, a vizsga olyan

kötelez�en választható egységet is tartalmaz, amely az egyetemek, f

�iskolák igényeinek is megfelel,

ugyanakkor nem bontja meg az érettségi egységes formáját. Feladattípusok A fentiek figyelembe vételével a javasolt feladattípusok formai szempontból a következ

�k:

a) Feleletválasztó feladatok

• igaz/ hamis állítás • egyszer� választás • többszörös választás (bet� kombináció felsorolásával): a, b, c variációk • négyféle asszociáció • struktúra-funkció ill. ábraelemzés • illesztés (párosítás)

b) Feleletalkotó feladatok

• rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértel-m� en)

• számolásos feladat (számológép használható) • ábrakészítés vagy kiegészítés • irányított esszé (a szempontok – nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történ

� – pontos meg-

adásával, valamint a tartalomra és a szerkesztésre kapható részpontszámok feltüntetésével).

A fontosabb készségek, képességek: • egyszer� ismeretfelidézés (reproduktív feladat) • adatértés és értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok) • szövegértés • példamegoldás • problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a

hibalehet�ségek felismerése, elemzése)

• halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelm� megjelölésével) ill. fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével)

• képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata A feladatsor felépítése A vizsga három részb

�l áll.

a) A témakör egészét lefed�, egyszer� bb feladatok. 50 pont

b) Kísérletek eredményeinek értékelése (problémafeladat) 30 pont c) A jelölt által választható esszé 20 pont Összesen: 100 pont

• A jelölt által szabadon választható esszé (c.) minden évben az alábbi két témakörb�l kerül ki

(mindkét változat azonos feladattípusú, pontszámú és nehézség� ): a) Embertan (élettan és szervezettan, egészséges életmód) b) Ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan

Szóbeli vizsga

Szóbeli vizsgán 30 perc felkészülési id adott. A központilag kiadott szöveggyjtemény használható.

A szóbeli vizsga célja

A szóbeli vizsga célja, hogy a fels�oktatásban (is) szükséges készségek, képességek meglétét

bizonyítsa, önálló ismeretszerzésre és feldolgozásra serkentsen, el�segítse a lényegretör

�, pontos

fogalmazást. Cél, hogy elkerülve a fölösleges ismétl�dést ne az írásbelin már bizonyított lexikális

tudásáról, hanem kifejez�készségér

�l, problémaérzékenységér

�l, olvasottságáról tegyen

bizonyságot. A vizsgázónak olyan feladatokat kell kapnia, melyek részleges egységességet biztosítanak (tematikailag és értékelésben is), ugyanakkor a különböz

� képzési irányoknak

megfelel� sajátos igényeket is képesek kielégíteni.

biológia tantárgyi program és tanterv - lovassyképzésben) a tanulók a heti 2 óra alaptantervi...

Documents