J

Készítette: Bicsák Boglárka 2015/ 10

Biológiai kommunikáció

Kommunikációs rendszerek

A közlések fajtái - biológiai kommunikáció (anyagcsere, idegi szintű): a, állati -> ösztönszükségletek, reflex b, emberi -> fogalmi gondolkodás

A társadalmi, kulturális vonatkozású - emberi kommunikáció (közvetett, közvetlen) - fizikai, technológiai (kódvonatkozású)

A biológiai kommunikáció

Az élővilág törvényszerűségeit vizsgáló tudomány a biológia aspektusait értelmezi.

A sejtszintű kommunikációs folyamatok:- öröklési információ- anyagcsere-információ- idegi információ

A szervezeti szintű kommunikációs folyamatok:

az információ - élénk információ közlés - érzékszervek

Az érzékelés, mint a kommunikáció jelforrása

Az idegrendszer alapegységei az idegsejtek melyek kisülése révén elektromos impulzus keletkezik.A teljes központi idegrendszer jelfeldolgozását vizsgálva az alábbi becsült értékekre következtettek:

1. A szervezet belső és külső környezetéből 1010-en bit/sec számú ingert fogad.

2. A feldolgozásra kerülő információmennyiség 25-100 bit.

3. A kiadott információmennyiség 103-on-107-n tartományok között mozog.

Az érzékszervek csoportosítása a kommunikációs médiumok jelrendszere szerint

1) szem: vizuális médiumok2) fül: auditív médiumok3) orr: olfaktorikus médiumok4) szájban lévő ízlelőbimbók: gusztatorikus médiumok5) bőr: taktikus médiumok6) a testérzékelés a testhelyzet,testélmények felfogója

Kommunikáció az állatvilágban

Etológia: az állatok viselkedését leíró tudomány.

fizikai közeg széles spektrumú érzékelés ember és állat kapcsolata lét és fajfenntartás üzenet, üzenettovábbítás biokommunikáció korlátozott számú jelzés sajátos jelek

Etológusok

- Charles Darwin

- Garner

- Jean- Baptiste Lamarck

Kommunikációs csatornák az állatvilágban

• vizuális jelzések• fény általi • hang révén• felszín alatti• hangjelzés• szaglás révén• testtartás

A kommunikáció szintjei az állatvilágban

D. Attenborough: Kenyában honos mézkalauz madár képes az emberrel közvetlenül kommunikálni. Az őslakosok különleges hangjelzéssel képesek magukhoz hívni, majd a hívójel után elvezeti az embereket a vadméhek fészkéhez. A madár a mézlelőhely felderítésére, míg az ember a méz kivételére „szakosodott". A két különböző faj között a létrejött kommunikáció üzleti alapon szerveződött. A pszichológiában ezt nyereségelméleti megközelítésnek nevezik.

Az állati kommunikáció, mint nyelv

KARL VON FRISCH 1973-ban kapott Nobel-díjat a méhek

nyelvének megfejtéséért:

https://www.youtube.com/watch?v=bFDGPgXtK-U

Az állatfajok nagy része korlátozott számú jelzést alkalmaz. Általános szabályszerűség, hogy minél szociálisabb az emlős annál komplexebbek a kommunikációs kódok. A hozzánk legközelebb álló főemlősök a vizuális információ átadás sokrétű és hatékony formái jellemzik.

Köszönöm a figyelmet!

Források:

http://elearning.ektf.hu/mod/resource/view.php?id=292

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_03_a_kommelmelet_alapjai_scorm_08/32_a_biolgiai_kommunikci.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Charles_Darwin

https://www.youtube.com/watch?v=bFDGPgXtK-U