Bizonylatkezelés a kereskedelmi egységekben

Összeállította:

Irmai Tünde

2018.01.28.

• Bizonylati fegyelem: a számviteli törvény előírása alapján minden gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani.

• Gazdasági művelet: minden olyan esemény, amely a vállalkozás vagyoni, illetve vagyoni és jövedelmi helyzetében változást idéz elő.

• Bizonylat alatt olyan okmányt értünk, melyet gazdálkodó szervezet, vagy a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy állít ki, és amely a gazdasági esemény elszámolását, nyilvántartását teszi lehetővé.

• Bizonylatnak minősül tehát minden olyan okmány, feljegyzés, kimutatás vagy bármely technikai eszközzel készített adathordozó, amely a gazdasági esemény megtörténtét, hatásának mértékét, mennyiségi és érték adatait rögzíti, és hitelt érdemlően igazolja.

• A bizonylati fegyelem betartása érdekében: – minden gazdasági eseményről késedelem nélkül, az előírás szerinti és kellő

példányszámban, bizonylatot kell kiállítani – a szigorú számadású bizonylatokat sorszámozni kell – a feldolgozás megtörténtét, a bizonylatok adatainak hiánytalan könyvelését

ellenőrizni kell – a bizonylatokat a szükséges feljegyzések, feldolgozásuk után zárt rendben kell

őrizni, irattározni – a rendelkezéseknek megfelelően a bizonylatokat selejtezni kell

Bizonylati elv

• A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni (azaz könyvelni kizárólag bizonylat alapján szabad).

• Szabályszerű az a bizonylat, amely az adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, amely megfelel az alaki és tartalmi előírásoknak, és amelyet hiba esetén előírásszerűen javítottak.

• A bizonylatokon a valóságnak nem megfelelő adatok rögzítése és emiatt a könyvvitelben valótlan adatok szerepeltetése a számviteli rend megsértésének minősül, és törvénybe ütközik.

Bizonylati rend

• A számviteli adatfeldolgozás során felhasznált minden bizonylat, okmány és dokumentum hitelességét, pontosságát garantáló előírások összessége, amely a bizonylatok formai és tartalmi követelményeit, kiállításának, kezelésének, megőrzésének szabályait, valamint a bizonylatok mintapéldányait foglalja magában.

A bizonylatok csoportosítása történhet

• a keletkezési helyük

• a könyvviteli feldolgozásban (adatfeldolgozásban) betöltött szerepük

• az előállítási módjuk

• tartalmuk

• a kezelési módjuk szerint

Keletkezési helyük alapján

• A vállalkozás által nyilvántartott iratok lehetnek:

– belső, valamint

– külső bizonylatok

• Belső bizonylatok alatt olyan iratokat, dokumentumokat értünk, amelyeket a szervezeten belül állítanak elő (például pénztárjelentés).

• A külső iratok a külső környezetből érkeznek a szervezethez (például bejövő számlák).

Könyvviteli feldolgozásban betöltött szerepük szerint

• A bizonylatokat feloszthatjuk: – eredeti vagy elsődleges – másodlagos, illetve – összesítő bizonylatokra

• Eredeti vagy elsődleges a bizonylat, ha a szervezetben elsődlegesen állították ki (például számlák) a gazdasági művelet, esemény megtörténtekor, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában.

• Másodlagos a bizonylat, amennyiben ezekről az eredeti bizonylatokról másolat készül (például számlamásolatok, adatmásolás számítógépre).

• Összesítő bizonylatot kell készíteni a számviteli nyilvántartásokban összesítve szereplő adatok esetén (például leltárösszesítő, pénztárjelentés).

A bizonylatok felépítése:

• azonosító rész

• adathordozó rész

• érvényesítő rész

A bizonylatok alaki és tartalmi kellékei (1.)

• A bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét kell szem előtt tartani.

A bizonylatok alaki követelményei

• A bizonylatot – kézzel vagy géppel, olvasható formában,

– tartós formában (pl.: golyóstollal -> ellenőrizhetőség) kell kiállítani.

A bizonylatok alaki és tartalmi kellékei (2.)

A bizonylatok tartalmi követelményei • A bizonylaton szerepelnie kell az alábbi adatoknak: • bizonylat neve • bizonylat sorszáma • bizonylat kiállításának dátuma • bizonylatot kiállító szervezet neve, címe, azonosítói • bizonylatot kiállító személy aláírása • partner vállalkozás neve, címe, azonosítói • a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi, értékbeli adatai • könyveléssel kapcsolatos azonosítók • ellenőrző személy aláírása • pecsét • kiállítás kelte • teljesítés kelte

A bizonylatok kiállítása, javítása

• A bizonylatok kiállításakor ügyelni kell azok szabályszerűségére. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági esemény valós adatait tartalmazza, továbbá megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amely hiba esetén előírásszerűen javított.

• A bizonylatok a gazdasági esemény megtörténtekor, illetve azt követően állítható ki, elsősorban magyar nyelven. A törvény lehetőséget ad arra, hogy az adatokat a magyar mellett más nyelven is feltüntessük.

• A bizonylatra az adatokat úgy kell felvezetni kézírással (kék tintával), írógéppel vagy nyomtatóval, hogy azok olvashatóak, megmásíthatatlanok, és hiánytalanok legyenek.

• Pénzösszeg megjelenítése esetén az összeget számmal és betűvel is fel kell tüntetni.

• A több tétel elszámolására alkalmas bizonylaton az esetlegesen üresen maradó sorokat és rovatokat át kell húzni, hogy abba beleírni, azt megmásítani ne tudják.

• A bizonylaton feltüntetett adatokért az azt kiállító dolgozó, valamint a kijelölt egység vezetője a felelős.

A bizonylatok javítása

• Kézzel kiállított bizonylatok javítása • Kézzel kiállított iratok esetén javításnál a hibásan

feljegyzett adatot áthúzással jelöljük úgy, hogy az eredeti beírás jól látható maradjon.

• Több jegyből álló szám javítása esetén, ha csak egy számjegy hibás, akkor is az egész hibás számcsoportot át kell húzni és fölé írni a helyes adatot.

• Akár kézzel, akár számítógéppel állítottuk ki a hibás számlát, lehetőségünk van arra, hogy „lerontsuk”, érvénytelenítsük azt.

A stornó (érvénytelenítő) számla

• kiállításával az eredeti számlát érvénytelenítjük, majd kiállíthatunk egy új számlát.

• Ilyenkor összesen három számla keletkezik:

– a hibás számla,

– a hibás számla stornója (érvénytelenítése) és

– a helyes számla.

A helyesbítő számla

• kiállításával korrigálhatjuk az eredeti számlán elvétett hibát vagy pótolhatja a lemaradt információkat. Ilyenkor csak két számla keletkezik: – a hibás számla és – a helyesbítő számla.

• A két számla együtt lesz érvényes, mindkettőt oda kell adni a vevőnek! Ezt a kibocsátó a hiba tudomására jutásának időpontját követő 8 napon belül köteles elvégezni, és az új, illetve helyesbítő bizonylatot az érintett részére megküldeni.

• A helyesbítő bizonylatnak tartalmaznia kell: – az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat – a módosításnak megfelelő új tételeket

Pénztári és bankbizonylatokat

• (például átutalási megbízást) nem javíthatunk.

• A rontott pénztárbizonylatokat áthúzzuk, és storno felirattal érvénytelenítjük. Az eredeti példány megőrzése mellett új bizonylatot kell kiállítanunk.

Számítógéppel kiállított bizonylatok javítása

• Számítógéppel készített, hibás számla esetében új számlát kell kiállítani.

• A gép adathordozón lévő adatok helyesbítéséről, javításáról jegyzéket kell vezetni.

• A helyesbítésekről, javításokról készített jegyzéket a javító bizonylatokkal együtt kell megőrizni.

A szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok

• A bizonylatot kibocsátó vállalkozást bizonyos nyomtatványok esetében szigorú számadási kötelezettség terheli, melynek célja, hogy a gazdálkodás elszámoltatható és ellenőrizhető legyen, valamint megelőzhetők legyenek a bizonylatokkal való visszaélések.

• A számviteli törvény meghatározza, hogy azokat a bizonylatokat, amelyek – a készpénz kezeléséhez, illetve – meghatározott gazdasági eseményhez kapcsolódnak, illetőleg – olyan nyomtatványt, amelyért névértékének megfelelő, vagy azt

meghaladó ellenértéket kell fizetni, vagy – illetéktelen felhasználásra, visszaélésre adhat alkalmat,

szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

• A szigorú számadású bizonylatok sorszámmal vannak ellátva. A kiállítás sorrendjének követnie kell a sorfolytonos számozás rendjét.

• A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot kibocsátó gazdálkodó szervet terheli.

• A vállalkozás vezetője – figyelembe véve a jogszabályi előírásokat – határozza meg a szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok körét.

• Szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok a teljesség igénye nélkül:

– bevételi és kiadási pénztárbizonylat – számla – nyugta – pénztárjelentés – leltározási nyomtatványok – áruvisszavételezési bizonylat – gépkocsi menetlevél – szabadság engedély – étkezési utalvány – ellenőrzési napló – sorszámozott nyomtatványok

A szigorú számadású bizonylatok beszerzése, nyilvántartása

• A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.

• A szervezet vezethet saját jegyzéket, vagy beszerezheti a nyomtatványboltokban kapható szabvány tömböt. A törvény az irat tartalmára ad kötelező előírást, formai kötöttség nincs.

• Az alábbi adatok feltüntetése kötelező: – az értékesített nyomtatvány megnevezése, számjele, (például számla,

számjele: B.13-374/V/PM) – a nyomtatvány beszerzésének kelte – a vevő neve, címe, valamint adóigazgatási azonosító száma – a beszerzett nyomtatvány sorszáma (tól-ig) – a beszerzést igazoló számla száma és a számlán feltüntetett teljesítés kelte – a használatbavétel kelte (amikor a többől az első bizonylatot kiállították) – a felhasználás kelte (amikor a tömbből az utolsó bizonylatot kiállították) – a kiselejtezés kelte (amikor a bizonylat megőrzési határideje letelik, és attól

kezdve a bizonylat selejtezhető) – megjegyzés

• Folyamatosan, és naprakészen kell vezetni a nyilvántartást attól a pillanattól kezdve, hogy a nyomtatvány a vállalkozás birtokába került.

• A szigorú számadású bizonylatokkal el kell számolni, ezért átadásuk, átvételük csak elismervény ellenében történhet!

• Sorszám szerint minden példánynak meg kell lennie, a rontott példányokat is meg kell őrizni.

• A szigorú számadású bizonylatok felhasználásáról a felelős személyek elszámoltathatóak.

• A felülvizsgált és helyesnek talált szigorú számadású nyomtatványokat lehetőleg zárt szekrényben kell megőrizni.

A bizonylatok ellenőrzése • A bizonylatolt gazdasági esemény esetében ellenőrizni kell a dokumentum

alakiságát, és tartalmát. Az ellenőrzés függ attól, hogy saját vagy külső bizonylatról van szó.

• A vállalkozás által kiállított (saját) bizonylat esetében az ellenőrzés kiterjed: – javítás esetén a szabályszerűségre – arra, hogy a gazdasági eseménnyel egyidőben állították-e ki – a felelős személyek írták-e alá – megfelelő ideig látszódik-e a számlán az írás – a számítástechnikai endszer megfelelően működik-e

• Külső bizonylatok esetén az ellenőrzés kiterjed: – a bizonylat alaki, tartalmi és számszaki helyességére – arra, hogy minden bizonylat megérkezett-e a vállalkozásunkhoz – és az adatok feldolgozásra kerültek-e

• A vállalkozások esetében fontos a bizonylatok rendjének kialakítása és szabályozása • Ezzel kapcsolatban felül kell vizsgálni, hogy

– a vállalkozás írott formában szabályozza-e a használt bizonylatok rendjét (bizonylati szabályzatban), és

– a kialakított rendszer megfelel-e a számviteli törvény, és egyéb jogszabályok előírásainak, valamint a gazdálkodó szervezet igényeinek

• Az ellenőrzéskor nem csak a bizonylati szabályzat megléte, hanem annak megbízhatósága, szervezettsége is fontos szempont.

A Bizonylati Szabályzat alapvető célja, hogy a vállalkozónál:

• meghatározza azokat az információ- és adathordozókat, amelyek a számviteli törvény előírásai alapján a bizonylatok fogalmi körébe tartoznak

• meghatározza a bizonylatokon rögzített információk és adatok keletkezési helyét, rögzítési szabályait és továbbításuk rendjét

• meghatározza a bizonylatok kezelésének, feldolgozásának és megőrzésének általános szabályait

• előírja a vállalkozáson belüli munkahelyek vagy munkakörök adatfeldolgozási és ellenőrzési feladatait a bizonylatok kezelésével kapcsolatban

• a szabályzat kiadásával megszilárdítsa a bizonylati és okmányfegyelmet, szervezettebbé tegye az ügyleti munkát és emelje annak színvonalát

• megismertesse a dolgozókkal a bizonylatok gazdasági és jogi jelentőségét, a kezelésükkel és feldolgozásukkal kapcsolatos szabályokat, és ezáltal emelje, bővítse szakmai felkészültségüket

A szabályzatban előírt bizonylati rend betartása a könyvelési és mérlegadatok valódiságának alapvető feltétele.

A Bizonylati Album

• a Bizonylati Szabályzat melléklete. • Tartalmazza:

– mindazon nyomtatványokat, illetve azok mintáját, amelyeket a vállalkozásnál használnak

– a bizonylatok minőségét (szigorú számadású bizonylat-e)

– a bizonylati törzslapokat (ennek tartalma például a bizonylat megnevezése, bizonylat sorszáma, rendeltetése, tárolási helye, példányszáma stb.)

• A bizonylati felelősnek a Bizonylati Albumot szükséges folyamatosan kiegészíteni és frissíteni.

A bizonylatok tárolása és megőrzése

• A bizonylatokat úgy kell tárolni, hogy visszakereshetők legyenek, és károsodást ne szenvedjenek.

• Az adózással összefüggő iratokat a társaság az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, a feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani de az adóhatóság felhívására azonban azokat három munkanapon belül be kell mutatni.

• Bizonylatot a megőrzési helyéről kiadni csak elismervény ellenében szabad. Az elismervénynek tartalmaznia kell a bizonylatfajta megnevezését, a bizonylat azonosítószámát, a kiadás és a visszaadás időpontját, valamint az átvevő aláírását.

• A hatósági intézkedésre kiadott eredeti bizonylatok tartalmáról kivonatot, vagy a bizonylatról bármilyen módszerrel előállított másolatot kell készíteni, és az kell bizonylatként megőrizni.

A bizonylatok őrzéséről

• a számvitelről szóló törvény rendelkezik. A hatályos rendelkezés értelmében a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.

• A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A 8 éves őrzési idő a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik.

• A megőrzési időn belüli szervezeti változás (például jogutód nélküli megszűnés) nem teszi semmissé ezt a kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás esetén is gondoskodni kell.

• Az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

• Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat elektronikus formában is megőrizhető úgy, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának megjelenítését, folyamatos leolvashatóságát, illetve utólagosan azt módosítani ne lehessen.

A bizonylatok szállítása, kézbesítése

• során mindent el kell követni, hogy azok el ne vesszenek, illetéktelenek kezébe ne kerüljön, és ki ne cserélhessék. A bizonylatokat meg kell óvni a károsodástól is.

• A bizonylatot küldőnek minden bizonylatküldemény mellé kísérőjegyet vagy olyan jegyzéket kell kiállítania, amelyből kitűnik a küldött bizonylatok fajtája, darabszáma, tartalma és eredete.

Árurendelési, áruátvételi bizonylatok

A beszerzési folyamathoz kapcsolódó bizonylatok

• A beszerzés folyamatának több olyan mozzanata van, amelyhez kapcsolódóan az adott szándékról, körülményről írásbeli dokumentum készül.

• A szállítók kínálatáról, szerződéses feltételeiről ajánlatkérés formájában tájékozódhatunk. A kiválasztott szállítóval szerződést kötünk. Az esetenként szállítandó áruk mennyiségét, választékát megrendelés formájában közöljük üzleti partnerünkkel. A szállító a megrendelés teljesítését általában szállítólevéllel dokumentálja, ez alapján történik az áruátvétel. Az átvett áru ellenértékének kiegyenlítése pedig a szállító által kiállított számla alapján történik. Amennyiben az átvett áru mennyisége, vagy minősége nem megfelelő, az adott körülményről jegyzőkönyvet, illetve visszáru bizonylatot kell kiállítani.

A beszerzés folyamatában bizonylatok készülnek:

• az árurendeléshez,

• az áruátvételhez,

• az áru ellenértékének kiegyenlítéséhez,

• a szállítók felé érvényesítendő reklamációkhoz, valamint

• a visszáruzáshoz kapcsolódóan.

A megrendelés

• a vevő kereskedelmi vállalkozás szándéknyilatkozata, valamely áruféleség alkalmanként szállítandó mennyiségének és választékának meghatározására.

• A szándéknyilatkozat mindkét fél részéről kötelezettséget jelent – a szállító részéről a termék megrendelésnek megfelelő kiszállítására, a vevő részéről annak átvételére és ellenértékének kiegyenlítésére – ezért célszerű írásba foglalni.

• Többnyire csak keretszerződés megléte, illetve egymást jól ismerő partnerek esetén fordul elő szállítandó áruk telefonon keresztül történő megrendelése.

• A - jellemzően írásbeli – árurendeléshez használatos bizonylatok: • a megrendelő lap, amely a szállító, esetenként a megrendelő cég

által előre megszerkesztett nyomtatott bizonylat • a megrendelő levél a megrendelő vállalkozás konkrét igényeinek

szabadon megfogalmazott közlése

• A megrendelő levél bevezetéssel kezdődik, amelyben utalni kell a rendelés előzményeire.

• Ezt követően pontosan beazonosítható módon hivatkozni kell a megrendelendő árukra, azok mennyiségére, esetleg az egységárra.

• A megrendelő levélben rögzíteni kell az átvétel helyét, időpontját, a fizetési, esetleg egyéb speciális feltételeket.

• A levelet a megrendelés visszaigazolására való felhívással udvarias formában kell befejezni.

Az áruátvétel bizonylatai

• Az áruk a szállítótól szállítási okmánnyal érkeznek, amely lehet szállítólevél vagy számla.

• Ha a termék kiszállításáig a számla nem készül el, a megrendelt termékeket a szállító szállítólevél kíséretében juttatja el a vevő kereskedelmi vállalkozáshoz.

• A szállítólevél a megrendelés teljesítését és az áru átvételét igazolja.

• A szállítólevél kötelező tartalmát jogszabály nem írja elő, de adattartalmának nagy része azonos a számláéval.

A szállítólevélnek minimum az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• a bizonylat azonosítószáma (sorszám, bizonylatszám)

• a szállító azonosító adatai • a partner neve, címe (ahová a

termékeket szállítani kell) • a szállítólevél kiállításának dátuma • a megrendelés száma (ha van ilyen) • a szállított termék neve és egyéb

adatai (például termékkód, cikkszám)

• a szállított termék mennyisége és mennyiségi egysége

• a kiállító, átvevő aláírása, dátum

Az áruátvétel bizonylatai

A visszáruzás bizonylatai • A kereskedelmi egységekben a többször felhasználható

csomagolóanyagokat (göngyölegeket), valamint a különböző – például minőségi hibás, bizományi értékesítésből megmaradó – árukat vissza kell küldeni a szállítónak.

• Ilyenkor az elvégzendő feladatok: – az adott szállítónak visszaküldendő göngyölegek, áruk összegyűjtése – a göngyölegek, áruk szállítóható állapotba rendezése – a megnevezés, darabszám, érték feljegyzése – áruk esetén a visszaszállítás okának feljegyzése – visszáru bizonylatok (szállítólevél, számla) készítése

• Amennyiben minőségi kifogás miatt szállítanak vissza valamely árut, akkor arról visszáru szállítólevelet kell kiállítani, ezen feltüntetve a vevő és a szállító azonosító adatait, az eredeti szállítólevél számát, a visszaküldött áruk mennyiségét, azonosító adatait, a visszaküldés okát és az aláírásokat. Amennyiben a szállítmányról a szállító a számlát már kiállította, akkor a visszaküldött áruk értékének figyelembevételével helyesbítő számlát kell kiállítania. A vevő vállalkozás fizetési kötelezettsége a helyesbített számla kiegyenlítésére vonatkozik.

Pénzforgalmi bizonylatok

• A kereskedelmi vállalkozásoknál az áruk beszerzéséhez és az értékesítéshez is kapcsolódik pénzmozgás.

• A beszerzett és az értékesített áruk ellenértékének kiegyenlítésénél alkalmazható:

– a készpénzes,

– a készpénzkímélő, valamint

– a készpénz nélküli fizetési mód

A készpénzzel történő fizetési mód

• biztonságot jelent a szállítónak, mivel az áru átadásakor azonnal hozzájut annak ellenértékéhez.

• Mivel a nagy összegű készpénz szállítása kockázatos, és a vállalkozások közötti készpénzzel történő fizetést jogszabály is korlátozza, ez a fizetési mód a kereskedelmi vállalkozások és a szállító partner vállalkozások kapcsolatában csak kisebb összegű beszerzéseknél fordul elő.

Készpénzkímélő fizetési mód

• A kiskereskedelmi vállalkozások esetében azonban – mivel ezek a vállalkozások a lakossági fogyasztóknak értékesítenek – a készpénzes, illetve egyre szélesebb körben készpénzkímélő (jellemzően bankkártyával történő) fizetési mód a jellemző.

• A készpénzkímélő, jellemzően bankkártyás fizetésnél nincs szükség a készpénz kockázatos szállítására, tárolására.

• A bankkártya szabvány méretű műanyag lapocska. A bankkártya a kártyával fizetni jogosult birtokában van, de a kibocsátó pénzintézet tulajdonát képezi. A bankkártya személyhez kötődő, át nem ruházható, birtokosa kizárólag természetes személy lehet.

• Bankkártyával történő fizetés esetén a bankkártyát kibocsátó pénzintézet megterheli a bankkártya birtokosának számláját, és az összeg az elfogadó fél bankszámláján jóváírásra kerül.

Készpénz nélküli fizetési módok

• alkalmazása esetén a vállalkozások bankszámlájukról egyenlítik ki az áru ellenértékét. A leggyakrabban alkalmazott készpénz nélküli fizetési mód az átutalás. Az átutalásnál a vevő vállalkozás megbízza a számláját vezető pénzintézetet, hogy bankszámlájáról a megadott összeget írja jóvá a jogosult bankszámláján.

• A megbízáshoz egy formanyomtatvány kitöltése szükséges. Ennek kitöltése és a pénzintézethez történő továbbítása történhet papíralapú nyomtatvány kitöltésével, vagy on-line kapcsolat útján.

• A megbízás teljesítéséről mindkét fél értesül a számláját vezető pénzintézet bankkivonata által.

A készpénz nélküli fizetési mód előnyei és hátrányai

• E fizetési mód előnyei: – a fizető fél (a vevő vállalkozás) bankszámlájáról a

pénzintézet az általa meghatározott összeget, az általa meghatározott időben emeli le

– a szállítónak nem kell intézkednie az általa értékesített áru ellenértékének beszedéséről, mivel ez a vevő kezdeményezésére megtörténik

– a pénzintézet számára is egyszerű és gyorsan lebonyolítható a fizetés, mivel maga a számlatulajdonos bízza meg a teljesítéssel.

• Hátrányos lehet ez a fizetési mód, ha a vevő vállalkozás fizetési nehézségekkel küzd, vagy pénzügyi fegyelme nem megfelelő. Ekkor a szállító gyakran csak a fizetési határidőt követően juthat a pénzéhez.

A készpénzzel történő fizetés bizonylatai

• Az általános forgalmi adóról szól törvény rendelkezései szerint az adóköteles értékesítésről

• az áfaalany gazdálkodók felé számlát, vagy egyszerűsített adattartalmú számlát

• a nem áfaalany vásárlók felé – készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetés esetén – nyugtát, illetve a vevő kérésére egyszerűsített adattartalmú számlát kell kiállítani.

• ÁFÁ-val számítottan 900 E Ft feletti értékesítésről minden esetben kötelező számlát kibocsátani.

• A kiskereskedelmi vállalkozások – mivel vevőik nem alanyai az általános forgalmi adónak, és a vásárolt áru, szolgáltatás ellenértékét készpénzzel vagy készpénzkímélő eszközzel azonnal kiegyenlítik – a jogszabály szerint jellemzően mentesülnek a számla-kibocsátási kötelezettség alól, amennyiben a vevő azt kifejezetten nem kéri.

A számlaadási kötelezettség helyett a kiskereskedelmi vállalkozásokat nyugtaadási kötelezettség terheli.

• Ezt a kötelezettséget a gépi kibocsátású nyugtával, vagyis az előírásoknak megfelelő pénztárgéppel kiállított nyugtával kötelesek teljesíteni.

• A nyugtaadás, gépi nyugtaadás kötelezettsége nem terheli a kiskereskedőt akkor, ha nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodni tud, mert módjában áll a vevőtől a számla szabályszerű kiállításához szükséges vevői adatokat megkapni.

• A pénztárgéppel történő nyugtaadás kötelezettsége az üzletben (épületben, épületrészben, mozgóboltot jelentő járműben) folytatott tevékenységeit illetően áll fenn. Ha nem üzletben, nem mozgóboltban, hanem például kitelepülésen, rendezvényen történik az értékesítés, ahol a pénztárgép használata nem előírás, akkor a kereskedő a nyugtaadási kötelezettségét kézzel írott nyugtával teljesítheti.

• Egyes tevékenység esetében pedig nincs nyugtaadási kötelezettség, ilyen a sajtótermékek értékesítése és az árusító automatából történő értékesítés.

Mentesül a kereskedő a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól

• a pénztárgép meghibásodása, áramszünet, a pénztárgép bevonása, a pénztárgép eltulajdonítása, a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenn.

• Ez a mentesülés csak az érintett pénzátvételi helyen és csak a Rendeletben meghatározott időszak elteltéig áll fenn. Például a pénztárgép meghibásodása esetén a meghibásodás bekövetkeztétől a pénztárgép megjavításáig vagy a cseregép biztosításáig, illetve a meghibásodott pénztárgép helyett üzembe helyezett pénztárgép üzemben helyezéséig, de legfeljebb a meghibásodás napjától számított 15. napig, áramszünet esetén az áramszünet idején, a pénztárgép bevonása esetén a bevonás idején, a pénztárgép eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az észlelésétől számított 15. napig.

• A fenti körülmények miatti mentesülés ideje alatt a vevők számára kézzel írott nyugtát kell a vásárlásról kiállítani.

• A vásárláskor tehát a kereskedelmi egységekben gépi nyugtát (blokkot), a vevő kérésére egyszerűsített adattartalmú számlát, vagy számlát kell kiállítani, és azt a vevőnek át kell adni. Egyes esetekben a vásárlásról kézzel írott nyugta is kiállítható (például a pénztárgép meghibásodásakor, vagy olyan kitelepüléseken, alkalmi vásárokon, ahol a pénztárgép használata nem lehetséges).

• A nyugtát, az egyszerűsített adattartalmú számlát, és a számlát szigorú számadási kötelezettség terheli. Erre azért van szükség, hogy elkerülhetők legyenek a nyomtatványokkal kapcsolatos visszaélések. A szigorú számadású nyomtatványok szigorúan sorfolytonos számozással vannak ellátva, és a kiállítás sorrendjének követnie kell a sorszámozás rendjét.

A nyugta

• Ha a vásárló készpénzzel vagy készpénzkímélő eszközzel (bankkártyával, utalvánnyal) azonnal fizet, és nem kér számlát, és az általános forgalmi adót is tartalmazó fizetendő összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott összeget, akkor az üzlet köteles nyugtát kiállítani.

• A pénztárgép használatára kötelezett bolti kiskereskedelem gépi nyugta adására kötelezett.

• A nyugtaadási kötelezettség a nyugta kiállítására és a vevőnek történő átadására is kiterjed.

• Nyugta kizárólag papíron és kizárólag magyar nyelven bocsátható ki.

Gépi nyugta

• A pénztárgép használatra kötelezett üzletekben minden készpénzes értékesítést a pénztárgépben kell rögzíteni, és a gép nyugtát a vásárló részére át kell adni.

• A pénztárgép a gépi nyugtákkal megegyező tartalmú ellenőrző szalagot nyomtat, vagy elektronikus naplóval rendelkezik (az adatokat merevlemezre menti el). Az adatokat az adó megállapításához való jog elévüléséig (elévülési idő: 5 adóév) meg kell tartania.

A gépi nyugta kötelező, minimális adattartalma:

• a bizonylatot kibocsátó vállalkozás (cég) neve • a bizonylatot kiállító üzlet neve (amennyiben különbözik a cég nevétől) • a bizonylatot kiállító üzlet címe (amennyiben különbözik a cég

székhelyétől) • a vállalkozás adószáma • „NYUGTA” felirat • a termék, szolgáltatás megnevezése, adóval együtt számított értéke, a

tranzakció típusának jele (vagy megnevezése), a forgalmi gyűjtő jele • a nyugta végösszege (fizetendő összeg), „ÖSSZESEN: ….. Ft” formában • a nyugta sorszáma • a nyugta kibocsátásának kelte: év, hó, nap, óra, perc • stilizált AP jel és ennek folytatásaként a pénztárgép 9 jegyű

azonosítószáma, amely az adott pénztárgépet egyedileg azonosítja

Kézzel kitöltendő nyugta

• A gépi nyugta helyett a kézzel kitöltendő nyugtatömb kizárólag a jogszabályban meghatározott esetekben használható. Ilyen, pontosan körülhatárolt körülményként jelöl meg a jogszabály olyan eseteket, amikor a pénztárgép használata az értékesítés helyszínén nem lehetséges, vagy az értékesítés helyszínén átmenetileg akadályba ütközik.

• A nyugta kötelező adattartalma: – a nyugta kibocsátásának kelte – a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja – a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe – a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó

ellenértéke

• A szigorú számadású nyugtatömb mindegyik sorszámú nyugtát két példányban tartalmazza. A kitöltést követően – az első, eredeti példány a vásárlóé – a második, másolati példány a tömbben marad, amelyet 5 adóévig

meg kell őrizni

Nyugta kerekítés forinttal / Euros

Nyugta

Sztornó bizonylat

Pénztári befizetési és kifizetési bizonylat

Készpénzfizetési számla • A vevő kérésére a gépi nyugtán szereplő vásárlásról

egyszerűsített adattartalmú számlát kell kiállítani. Az egyszerűsített adattartalmú számla kiállítása esetén is be kell ütni a pénztárgépbe a vásárlás ellenértékét, és a gépi blokkot a számlatömbben maradó tőpéldány mellé kell tűzni.

• Amennyiben a pénztárgép gépi nyugta és egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására is alkalmas, akkor külön gépi nyugtát kibocsátani nem kell.

• Egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására van lehetőség:

– ha a vevő az ellenértéket az értékesítés teljesítéséig készpénzzel, vagy készpénz helyettesítő eszközzel megfizette, vagy

– ha a számla adót is tartalmazó végösszege nem haladja meg a 25 ezer forintot.

Az egyszerűsített adattartalmú (készpénzfizetési számla) kötelező adattartalma:

• Szállító (kiállító, kibocsátó) neve, címe, adószáma,

• Vevő neve, címe (adószáma csak akkor, ha áfa fizetésre kötelezett),

• Megnevezés: a termék vagy szolgáltatás pontos megnevezése, a hozzá tartozó kóddal (kód feltüntetése csak a kedvezményes áfakulcsú termékeknél kötelező)

• Mennyiség számjegyekkel,

• Mennyiségi egység: db, csomag, liter stb.,

• Egységár: az adott termék áfával növelt egységára (fogyasztói ára),

• Az eladott tételek áfát is tartalmazó értéke: mennyiség x egységár

• A számla áfát is tartalmazó végösszege számmal és betűvel,

• Áfa %-a: a számla végösszegének áfatartalma %-ban,

• A teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátás keltétől.

Az áfa összeg helyett a bruttó összeg áfa tartalmát kell százalékosan meghatározni. Ez a jelenleg érvényes áfakulcsok esetében 21,26%, 15,25%, 4,76%.

Készpénzfizetési/egyszerű adattartalú számla

A számla (1.) A vásárlásról kiállítható számla is, kézzel vagy elektronikusan. A jogszabály meghatározza a számla kötelező adattartalmát: • a számla azonosító adatai:

– sorszáma, – kibocsátásának kelte

• a termék, vagy szolgáltatás értékesítőjét (a szállítót) azonosító adatok: – neve és címe, – adószáma

• a termék, vagy szolgáltatás beszerzőjét (a vevőt) azonosító adatok: – neve és címe – 2 MFt feletti számlaérték esetén adószámának első nyolc

számjegye – fordított áfa fizetés esetén a teljes adószáma – EU-n belüli adómentes értékesítés esetén közösségi adószáma

A számla (2.)

• a termékértékesítésre, szolgáltatásra vonatkozó adatok: – a termék illetve szolgáltatás megnevezése, – a teljesítés időpontja (ha nem azonos a számlakibocsátás napjával), – a termék (szolgáltatás) mennyisége, mennyiségi egysége (pl. db, liter,

doboz), – az adó alapja, a termék (szolgáltatás) általános forgalmi adó nélkül

számított egységára, – a termék (szolgáltatás) általános forgalmi adó nélkül számított ellenértéke

tételenként (az adó nélküli egységár és a mennyiség szorzata) és összesen, – a felszámított általános forgalmi adó százalékos mértéke (27%, 18%, 5%),

adómentes tevékenység esetén az arra való hivatkozás (általában az AM kifejezés),

– az áthárított általános forgalmi adó összege – a számla adóval növelt végösszege

A számla (3.)

A fentieken túl meghatározott esetekben feltüntetendő tartalmi elemek: • az alkalmazott árengedmény, amennyiben azt az egységár nem

tartalmazza, • devizás számla esetén az általános forgalmi adó értéke forintban

feltüntetve, valamint az átszámításhoz alkalmazott árfolyam, • a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, ha az adóalany a pénzforgalmi

adózási módot választotta. Nem kötelezően feltüntetendő adatok, amelyek számlán való szerepeltetése

javasolt: • a fizetési mód, • a fizetési határidő, valamint • a termék vámtarifaszáma (VTSZ), illetve a szolgáltatás szolgáltatási jegyzék

szerinti besorolási száma (SZJ) • A számla aláírása nem kötelező, kivéve az elektronikus formában kiállított

számlát. A számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell állítani.

Számla (4.)

• 2017. január 1-jétől az Áfa törvény 169.§ (1) értelmében a számla kötelező adattartalma kiegészül azzal, hogy a vevő adószámát fel kell tüntetni a számlán, ha annak áfa tartalma 100 000 Ft vagy afeletti összegű.

Számla (5.)

Számla (6.)

Az áruátvétel bizonylatai

Kiadási pénztárbizonylat,

• amelyen a házipénztárból kifizetett összegeket kell feltüntetni

A bizonylaton fel kell tüntetni a következő adatokat: • a kiállítás dátuma, • a kiállító személy aláírása, • annak a személynek a neve, akinek az összeget átadjuk, • összeg számmal, betűvel kiírva, • gazdasági esemény megnevezése • az összeg átvevőjének aláírása, személyi igazolványának

száma, • pénztáros aláírása, • utalványozó aláírása.

Kiadási pénztárbizonylat

Kiadási pénztárbizonylat

Bevételi pénztárbizonylat,

• amelyen a házipénztárba befizetett összegeket kell feltüntetni.

A bizonylaton fel kell tüntetni a következő adatokat: • kiállítás dátuma, • kiállító személy aláírása • annak a személynek a neve, akitől az összeget átvesszük, • összeg számmal, betűvel kiírva, • gazdasági esemény megnevezése, • az összeg átadójának aláírása, személyi igazolvány száma, • pénztáros aláírása, • utalványozó aláírása.

Bevételi pénztárbizonylat

Bevételi pénztárbizonylat (feladat)

Bevételi pénztárbizonylat (feladat megoldása)

Napi pénztárjelentés

• Olyan nyomtatvány, amelyen a tárgynapi (egy naptári napi) be- és kifizetéseket kell összesíteni, a bevételi- és kiadási pénztárbizonylatok alapján.

• Kizárólag azokon a napokon kell egy-egy új példányát vezetni, amikor a vállalkozásnak bevétele keletkezett, vagy kifizetése merült fel.

"Adójegyes Termék„: dohányárú (cigaretta, szivar,vágott dohány, stb.). (A szeszes ital is jövedéki termék,de nem adójegyes,mert az azt terhelő adót a cigarettával ellentétben nem a gyártáskor fizetik meg.)

Időszaki pénztárjelentés • Ez a nyomtatvány csak kisforgalmú

pénztárak forgalmának vezetésére használható ott, ahol a gazdálkodó szervezet vezetője mentesítette a pénztárost a napi pénztárzárlat készítése alól.

• Ez általában csak olyan pénztáraknál ajánlatos, ahol a pénztári befizetések és kifizetések együttes tételszáma általában a napi 10 darabot, azok értéke pedig összesen a 10.000,-Ft-ot nem haladja meg.

• Ebben az esetben is azonban – a tételszámtól és összegtől függetlenül – legalább 10 naponként célszerű pénztárzárlatot készíteni.

Időszaki pénztárjelentés nyomtatvány

Időszaki pénztárjelentés kitöltve

Pénztárzárás

Pénztárzárás

Pénztárzárás

Értékesítés bizonylatai

A jótállási jegy

• A tartós fogyasztási cikkek meghatározott körénél jogszabály írja elő a kötelező jótállást és annak időtartamát. A gyártók, ill. a kereskedők az előírtnál hosszabb jótállási időt is vállalhatnak, ill. olyan termékekre is adhatnak garanciát, amelyre azt a jogszabályok nem írják elő.

• A jótállás azt jelenti, hogy a kereskedő vagy a gyártó garantálja: egy bizonyos időtartamon belül a termék kifogástalanul fog működni.

• A jótállás szigorúbb felelősségvállalás, mert ilyenkor a jótállás teljes ideje alatt a gyártónak, ill. a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy hibátlan árut adott el és a hiba a rendeltetésellenes használat miatt következett be. A jótállás időtartama 12 hónap. A gyártó ill. forgalmazó az előírtnál hosszabb időtartamot is vállalhat.

• A jótállással értékesített áruk értékesítésénél a vevőnek át kell adni a jótállási jegyet, amelyben szerepelnie kell az eladás vagy üzembe helyezés időponjának, a termék megnevezésének, azonosító adatainak, a gyártó vagy importáló cég nevének, címének, a forgalmazó nevének és címének, a kereskedő aláírásának, bélyezőlenyomatának. A jótállási jegy a vásárlást igazoló blokkal vagy számlával együtt érvényes.

A jótállási jegy

• Ha a jótállással értékesített termék a jótállási időn belül meghibásodik, akkor a vásárlót megilleti a hiba díjtalan kijavítása. Ezt a jótállási jegyen feltüntetett szervizek végzik el. Ki kell azonban cserélni az árut, ha nem javítható, vagy már ötször javították, és hatodszor is meghibásodik.

• Ha a jótállással értékesített termék a vásárlástól számított 3 napon belül meghibásodik, a kereskedő köteles kicserélni azt. A vevőnek a minőségi kifogás érvényesítéséhez be kell mutatni a vásárláskor kapott blokkot és jótállási jegyet (garancialevelet). A minőségi kifogásról a jótállással értékesített termékeknél is jegyzőkönyvet kell felvenni.

• Az áruátvevőnek ellenőriznie kell a jótállási jegy meglétét azon termékeknél, amelyeknél azt kötelezően biztosítani szükséges. A jótállási jegyből a szállítónak annyit kell biztosítani, amennyi terméket leszállított. Ha nem küldött, vagy kevesebbet küldött, akkor az árut vagy nem veszi át az áruátvevő, vagy hiánypótlásra szólítja fel a szállítót.

• A jótállási jegyet többféle módon mellékelheti a kereskedő a termékhez az áruátvételt követően. Egyik lehetőség, hogy az áru-előkészítés során belehelyezik a termék dobozába. A forgalmazók egy része – praktikus kezelhetőség miatt – a csomagolás oldalán átlátszó tasakban helyezi el. Az eladó vagy a vevőszolgálati munkatárs az értékesítés során pedig kitöltve adja át a vásárlónak.

Jótállási jegy kitöltése

Jótállási jeggyel kapcsolatos követelmények: - közérthetően, egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni, - a fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti, - a jótállási jegyet a fogyasztási cikkel együtt kell átadni, A jótállási jegy érvényesítése: - bélyegzőlenyomattal, aláírással kell hitelesíteni, - meg kell neveznie a terméket és pontos típusát, gyártási vagy azonosító számát, - dátummal kell ellátni, - mellékelni kell a gépi nyugtát vagy készpénzfizetési számlát.

Banki bizonylatok

Készpénzátutalási megbízás

A jogosult bankszámlájára történő készpénzbe-fizetéskor (bankban/postán) gyakran alkalmazott forma. A jogosult (címzett) bocsátja a befizető rendelkezésére és vállalja a tranzakció díját.

99

Postai számlabefizetési megbízás

A jogosult számlájára történő készpénzbefizetés-kor alkalmazható, amely csak postai befizetésnél alkalmazható. A jogosult bocsátja a befizető rendelkezésére és vállalja a tranzakció díját.

100

Belföldi postautalvány (rózsaszínű)

Elsősorban magánszemélyek egymás közötti ─ postai szolgáltatás igénybevételével történő ─ fizetésénél alkalmazzák. A feladó a postán benyújtja és a pénzküldemény összegét valamint a szolgáltatás díját befizeti.

A címzett az összeg kifizetését jelölheti: T0 ─ aznapi (5-200000 Ft) T1 ─ következő napi (2-2000000 Ft) T2 ─ 2 napos utalvány (2-2000000 Ft)

A feladó kiegészítő szolgáltatást is igénybe vehet, pl. a címzett előzetes értesítése, az összeg házhoz kézbesítése (100000 Ft-ig kérhető), tértivevény, saját kézbe stb.

101

Készpénzfeladási utalvány

Belföldi postautalvány (rózsaszínű)

103

Készpénzfelvételi utalvány

A házipénztárba vesz fel pénzt segítségével a pénztáros a szervezet pénzforgalmi számlája terhére a bankban. A 20/40 lapos utalványfüzetet a bank bocsátja az ügyfél rendelkezésére.

104

Kifizetési utalvány

A számlatulajdonos megbízza a bankját, hogy számlája terhére az összeget postai úton készpénzben fizessen ki a címzettnek (általában magánszemélyek részére, pl. nyugdíj).

105

Pénzforgalmi betétkönyv

A hitelintézeti számlatulajdonos kizárólag egy kijelölt postahelyen keresztül (a cég telephelyén, ahol postahely van) bonyolítja le az adott bankszámlához kapcsolódó teljes forgalmát.

106

Postai utánvételi lap

A postai szállítás után a kézbesítőnek vagy a postán kell kifizetni az átvett küldemény ellenértékét. A csomag vagy levél feladásakor a kitöltve kell a felvevő postán átadni és a díjat kifizetni.

107

Átutalási megbízás

Átutalási megbízás

Leltározási bizonylatok

Leltárfelvétel

• A leltározás az áruk megszámolásával, mérésével történik. • Az áruk tényleges megszámolásával, mérésével pontos információkhoz

jutnak a tulajdonosok, vezetők a készletek tényleges mennyiségéről és összetételéről. Feltárhatók vele az az elfekvő készletek, valamint azon készletcsökkenések, amelyek a nyilvántartásokban nem kerülhettek rögzítésre (pl. lopásból, súlyvesztésből adódó veszteségek).

• Kötelezően használandó és szigorú számadású bizonylatoknak minősülnek a leltárnyomtatványok. A leltározás során a leltárfelvételi jegyet és a leltárfelvételi ívet használják. Kitöltésük ceruzával nem történhet.

A leltárfelvételi jegyek • A termék nevét, mennyiségét, egységárát először a leltárfelvételi jegyeken

rögzítik. Az egyik leltározó diktálja a termék adatait, a másik leltározó feljegyzi a leltárfelvételi jegyre. A sorszámozott jegyeket az állványokra helyezik, amit az üzletvezető és a leltárellenőr felülvizsgál. Az ellenőrzött leltárjegyek adatait leltárösszesítő ívre vezetik fel.

Leltárfelvétel A leltárfelvételi ív • A leltárfelvételi ív alkalmazásánál leltározáskor a termék adatait közvetlenül a

leltárívre jegyzik fel, és az üzletvezető és az ellenőr ezt vizgálja felül. • A leltárfelvételi ívre feljegyzik:

– a leltározás időpontját, – a leltározott árucikkek megnevezését, azonosító számát (vámtarifaszámát),

mennyiségi egységét, – az áruféleségekből megszámolt, illetve mért mennyiséget, – az áruféleségek beszerzési árát, és/vagy fogyasztói árát, – a leltárértéket a mennyiségek és az árak (beszerzési vagy eladási árak)

szorzatösszegeként. • A leltárfelvételi ívet a leltározást végzők és a felvételért felelősök aláírják. • A leltárívek együttes összege adja az üzlet tényleges készletértékét. Ennyi áru van

ténylegesen a boltban. • Nagy mennyiségű áru leltározásakor a leltárfelvételi ívek alapján leltárösszesítő is

készül. • Ma már általános a leltározásnál a gépi felvétel ún. MDE készülékkel. Az MDE

készülékkel leolvassák a termékek vonalkódját, majd beütik a felmért mennyiséget.

Leltárfelvételi ív)

Leltárfelvételi ív

Leltárfelvételi ív

Leltárfelvételi ív

A leltározás megtörténtét leltározási jegyzőkönyvben rögzítik, amelyben feltüntetik:

– a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját,

– a leltározásban résztvevők nevét, aláírását,

– a leltározás bizonylatainak sorszámát és megnevezését.

A leltáreredmény megállapítása

• A vállalkozás vagyonát bemutató nyilvántartásokban a tényleges készletnek kell szerepelnie.

• Amennyiben leltározáskor megállapították, hogy a tényleges készlet eltér a könyv szerinti készlettől, akkor a nyilvántartások adatait a tényleges készlet értékére kell helyesbíteni.

A leltár eredményét

• a könyvszerinti készletérték és a tényleges készletérték különbsége adja. – ha a könyvszerinti készlet megegyezik a tényleges készletértékkel, akkor

egyező a leltár, – ha a könyvszerinti készlet kisebb, mint a tényleges készletérték, akkor

többletről beszélünk, – ha a könyvszerinti készlet nagyobb, mint a tényleges készletérték, akkor nyers

hiány van.

• Ha eredményül nyers hiányt kapunk, ebben az esetben az üzlet forgalmazási veszteséget számolhat el, melynek mértékét a tulajdonos határozza meg az árbevétel százalékában.

• A kapott forgalmazási veszteséggel korrigálják a nyers hiányt, és az ezen felüli hiány

lesz a tényleges, más néven fizetendő hiány. Ha a forgalmazási veszteség fedezetet nyújt a nyers hiányra, akkor a leltár eredménye egyező lesz.

A leltárjegyzőkönyv tartalmazza:

• az üzlet nevét, címét, • a leltárellenőr nevét, • a leltár kezdő időpontját és fordulónapját (a leltár utolsó

napja), • a leltározásban résztvevő dolgozók nevét, • a leltárfelelősök nevét, beosztását, felelősségük mértékét, • felhasznált leltárívek sorszámát, • a leltár eredményét (egyező, többlet vagy hiány) és ennek

összegét, • a leltározással kapcsolatos észrevételeket, • aláírásokat (mindenki aláírja, aki részt vett a leltározásban,

és leltárfelelősséggel tartozik).

Leltározási jegyzőkönyv

Jegyzőkönyvek

Jegyzőkönyv mennyiségi, minőségi kifogásról (szállítói)

Jegyzőkönyv vásárlói minőségi kifogás intézéséről

0021

A jegyzőkönyv tartalmi elemei

Vagyonvédelemhez kapcsolódó bizonylat (Árueltulajdonítási jegyzőkönyv)

Jegyzőkönyv pénztár többlet vagy hiány esetén (1.)

• Amennyiben a napi zárás esetén a megszámolt záró pénzkészlet és a napi pénztárjelentésben kimutatott összesen rovatba beírt összeg eltér egymástól, hiány vagy többlet keletkezik. Az eltérés okát minden esetben meg kell állapítani és rendezni.

Eljárás pénztári eltérés esetén • Amennyiben a pénztáros a pénztári órák alatt pénztárkülönbözetet

észlel, (pl. tévedésből többet vagy kevesebbet vételezett be, vagy fizetett ki a vállalat egy dolgozójának) észrevételét azonnal köteles közölni a pénztárellenőrrel, aki azonnali pénztárzárlatot rendel el. Ezt követően az eltérést az alábbiak szerint kell rendezni:

• A pénztárzárlat alkalmával mutatkozó eltérésnél a hiányról vagy többletről a zárlat napján jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az eltérés összegét, annak okát (amennyiben ismert), a felelős dolgozó nevét és a rendezés módját.

Jegyzőkönyv pénztár többlet vagy hiány esetén (2.)

• A jegyzőkönyv szerinti többletet a pénztárba be kell vételezni. A pénztárjelentésben a többletet a „Záró pénzkészlet” sora alatt „Többlet” megjegyzéssel fel kell vezetni és a záró egyenleget ennek megtörténte után újra meg kell állapítani.

• (A tényleges készpénzt és az egyenleg egyezőségének érdekében a „Szöveg” részbe is be kell írni a „Többlet” megjegyzést, az összeget pedig a „Bevétel” rovatban kell feltüntetni.)

• A többletet az osztályvezetőnek a megállapítás napján jelenteni kell. Pénztári többlet terhére ügyfelek (dolgozók stb.) részére kifizetést teljesíteni nem szabad. A pénztári többletet be kell fizetni a vállalkozás számlájára és egyéb bevételként kell elszámolni.

• A jegyzőkönyv szerinti hiányt a következőképpen kell elszámolni: • Amennyiben a hiány kis összegű és a pénztáros azt azonnal befizeti,

jegyzőkönyv felvétele mellőzhető. A nagyobb hiány esetén még akkor is fel kell venni a jegyzőkönyvet, ha azt a pénztáros azonnal téríti.

• A pénztáros teljes anyagi felelősséggel tartozik a pénztárhiányért!

Jegyzőkönyv pénztár többlet vagy hiány esetén (3.)

Jegyzőkönyv hamis pénz esetén (1.) • A pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzeszközöket (bankjegy, érme)

fogadhat el a befizetőktől, és kifizetést is csak ilyen pénzeszközökben teljesíthet. • Nem fogadható el hiányos, rongálódott, megcsonkult bankjegy kivéve, ha az teljes

értékben beváltható. Nem fogadható el olyan bankjegy, illetve érme, amelynél nyilvánvalóan megállapítható, hogy nem a forgalomban természetes kopás következtében (hanem más ok miatt, pl. szándékos rongálás) vesztett állagából, vagy sérült meg.

• Ha a pénztáros a neki átadott pénzeszközök között hamis, vagy hamisnak látszó bankjegyet, illetve érmét talál, az ellenőrző berendezés segítségével a bankjegyet megvizsgálja, és ha ezek után is fennáll, hogy hamis, a hamisnak tűnő bankjegyet (érmét) vissza kell tartania, és a befizetőt meg kell hallgatni és jegyzőkönyvet kell felvenni.

• A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a befizető a hamis, vagy hamisnak látszó bankjegyet kitől és mikor kapta. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a befizető nevét, lakcímét, személyazonosító igazolvány számát, foglalkozását is.

• Az aláírás esetleges megtagadását is jegyzőkönyvileg kell rögzíteni. A hamis, vagy hamisnak tűnő bankjegyről (érméről) a pénzügyi osztályvezető elismervényt ad át a befizető részére. Az elismervényen fel kell tüntetni a bankjegy sorozat és sorszámát is.

• A hamis, vagy hamisnak tűnő pénzt és az átvételről készült jegyzőkönyvet a Magyar Nemzeti Banknak kell átadni.

Jegyzőkönyv hamis pénz esetén (2.)

Selejtezési jegyzőkönyv ………………………… Sorszám: …………………….

Gazdálkodó

JEGYZŐKÖNYV

tárgyi eszközök selejtezéséről

Készült …..... év ..................... hó .......... napján a.............................……………...........................

................................................................................................. sz. alatti székhelyen /raktárban.

A Selejtezési Bizottság részéről jelen vannak (név, beosztás):

............................................................. .....................................................

............................................................. .....................................................

............................................................. .....................................................

............................................................ .....................................................

A Selejtezési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) megállapítja, hogy a jelen eljárás keretében

végrehajtandó selejtezés engedélyezése ........................……………………… ügyvezető / igazgató

hatáskörébe tartozik.

A Bizottság megtekintette a selejtezésre előkészített tárgyi eszközöket. Megvizsgálta a selejtté válásuk

okait, és a hasznosítási eljárás eredményét. Megállapította, hogy a megvizsgált tárgyi eszközök

üzemeltetésre alkalmatlanok, felújításuk, használatuk gazdaságtalan stb., ezért selejtezésük indokolt.

Fentiek alapján a Bizottság az 1. sz. mellékletként elkészített jegyzékekben felsorolt tárgyi eszközök

selejtezését javasolja.

A selejtezésre javasolt tárgyi eszközök

összevont bruttó értéke ………………………… Ft,

összevont nettó értéke ………………………… Ft.

A Bizottság tagjai felelősségük tudatában kijelentik, hogy az általuk megvizsgált selejtezésre javasolt

tárgyi eszközök megegyeznek a mellékelt jegyzékeken feltüntetett tárgyi eszközökkel. A Bizottság a

selejtezési eljárás során tételesen ellenőrizte a tárgyi eszközök és tartozékok hiánytalan meglétét.

A Bizottság megállapította, hogy a selejtezésre javasolt tárgyi eszközökből hulladékanyag nem

hasznosítható vagy a 2. sz. mellékletben felsorolt alkotórészek, tartozékok stb. – haszon-, illetve

hulladékanyagként – hasznosíthatók. Javasolja ezek kiszerelését és hasznosításukkal kapcsolatos

intézkedések (raktárra vétel, értékesítés) megtételét.

A selejtezett tárgyi eszközök megsemmisítéséért, illetve a hulladékanyagok, haszonanyagok raktárra

vételéért, értékesítéséért ………………………………………………………………….. a felelős. A

selejtezés végrehajtásáról készült jegyzőkönyvet a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Kelt ………………………, 20……………………

Aláírások:

______________________________ _____________________________

______________________________ _____________________________

A selejtezési jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetértek, a tárgyi eszközök selejtezését, illetve

megsemmisítését jóváhagyom. Elrendelem a selejtezett tárgyi eszközök állományból történő

kivezetését, továbbá a hasznosítható eszközök hasznosításával kapcsolatos intézkedések (értékesítés,

készletként raktárra vétel) végrehajtását.

Kelt ………………………, 20……………………

_____________________________ ügyvezető / igazgató

………………………… Sorszám: …………………….

Gazdálkodó

JEGYZŐKÖNYV

készletek selejtezéséről, leértékeléséről

Készült …..... év ..................... hó .......... napján a.............................……………...........................

................................................................................................. sz. alatti székhelyen /raktárban.

A Selejtezési Bizottság részéről jelen vannak (név, beosztás):

............................................................. .....................................................

............................................................. .....................................................

............................................................. .....................................................

............................................................ .....................................................

A Selejtezési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) megállapítja, hogy a jelen eljárás keretében

végrehajtandó selejtezés/leértékelés engedélyezése ........................……………………… ügyvezető /

igazgató hatáskörébe tartozik.

A Bizottság megtekintette az előkészített készleteket, megvizsgálta selejtezésük/leértékelésük indokait.

A Bizottság az

1. sz. mellékletben felsorolt készletek selejtezését (megsemmisítését), a

2. sz. mellékletben felsorolt készletek leértékelését és a

3. sz. mellékletben felsorolt készletek hulladékkénti kezelését javasolja.

A szükséges intézkedések megtételéért (raktárra vétel, értékesítés, megsemmisítés)

………………………………………………………………….. a felelős.

Kelt ………………………, 20……………………

Aláírások:

______________________________ _____________________________

______________________________ _____________________________

A selejtezési jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetértek, a készletek selejtezését/leértékelését, illetve

megsemmisítését jóváhagyom. Elrendelem a változások nyilvántartásokon történő átvezetését,

valamint a selejtezésből hasznosítható készletek hasznosításának végrehajtását.

Kelt ………………………, 20……………………

_____________________________ ügyvezető / igazgató