biztosÍtÁsi ismeretek -...

Biztosítási ismeretek

1

SZÉ CHENYI ISTVÁN EGYETEM

ÁLTALÁNOS KÖZGAZDASÁGI TANSZÉ K

BIZTOSÍTÁ SI ISMERETEKGAZDASÁ GI MENEDZSEREK SZÁ MÁ RA

(OKTATÁ SI SEGÉDLET)

GYŐR

2002


2

ÍRTA: DR. FARKAS SZILVESZTERFŐ ISKOLAI DOCENS


3

TARTALOM

1. A BIZTOSÍTÁ S ELMÉ LETE ............................................................................. 51.1. Kockázat és kár ............................................................................................ 51.2. Kockázatkezelés és biztosítás ...................................................................... 81.3. A biztosítás lényegi jellemző i .................................................................... 11

Ellenő rző kérdések ................................................................................................ 12

2. A BIZTOSÍTÁ S ALAPFORMÁ I...................................................................... 132.1. Társadalombiztosítás és magánbiztosítás .................................................. 132.2. A magánbiztosítás intézményei ................................................................. 14


3. A BIZTOSÍTÁ SOK CSOPORTOSÍTÁ SA ....................................................... 193.1. Első dleges és viszontbiztosítások .............................................................. 193.2. Ö nkéntes és kötelező biztosítások ............................................................. 193.3. A biztosítás „tárgya”.................................................................................. 203.4. Kár- és összegbiztosítások ......................................................................... 203.5. É letbiztosítások és nem-életbiztosítások ................................................... 20


4. A BIZTOSÍTÁ SI SZOLGÁ LTATÁ S DÍJA...................................................... 234.1 A díjképzés alapjai...................................................................................... 234.2 A díjképzés gyakorlata................................................................................ 24


5. AZ É LETBIZTOSÍTÁ SOK............................................................................... 255.1. Az életbiztosítások általános jellemző i...................................................... 255.2. Az életbiztosítások csoportosítása. ............................................................ 265.3. Kockázat-elbírálás...................................................................................... 285.4. Az életbiztosítások díja.............................................................................. 285.5. Az infláció kezelésének lehető ségei .......................................................... 315.6. Megtakarítások összehasonlítása ............................................................... 32


6. A NEM-É LETBIZTOSÍTÁ SOK....................................................................... 35 6.1. Balesetbiztosítás........................................................................................ 35 6.2. Betegségbiztosítás..................................................................................... 36 6.3. Elemi károk elleni biztosítás..................................................................... 36 6.4. Elemi károk kiegészítő kockázatai............................................................ 37


4

6.5. Á llatbiztosítás ........................................................................................... 38 6.6. Szállítmánybiztosítás ................................................................................ 39 6.7. Gépjármű-biztosítások .............................................................................. 39 6.8. Technikai biztosítás .................................................................................. 42 6.9. Felelő sségbiztosítások .............................................................................. 426.10. Hitelbiztosítás .......................................................................................... 436.11. Jogvédelem-biztosítás.............................................................................. 456.12. Utasbiztosítás ........................................................................................... 46


7. FIZETŐ KÉ PESSÉ G É S A SZAVATOLÓ TŐ KE............................................ 477.1. A biztosító fizető képességének tényező i ................................................... 477.2. A biztosítástechnikai tartalékok................................................................. 477.3. A biztosító működésére ható kockázatok .................................................. 507.4. A szavatoló tő ke......................................................................................... 52


BIZTOSĺTÁ SI ALAPFOGALMAK...................................................................... 53

Felhasznált irodalom.............................................................................................. 57


5

1. A BIZTOSĺTÁ S ELMÉ LETE

Fogalmakkockázat vesztesé gegyé b é rdeksé relemtiszta kockázat spekuláció s kockázatrelatív é s abszolú t kockázat aktív é s passzív kockázatokszemé lyes kockázat vagyoni kockázatkockázatkezelé s

Az első fejezetben foglalkozunk részletesen a biztosításelmélet alapfogalmaival. Bemuta-tásra kerül a kockázatkezelés (risk management) és a vállalati kockázatkezelés folyamata.

A fogalmak megismerése után megvizsgáljuk a biztosítható és nem-biztosíthatókockázatok jellemző it és meghatározzuk a biztosítás fogalmát.

1.1. Kocká zat é s ká r

A kocká zat

Tágabb értelemben az az eshető ség, hogy tevékenységünk (döntéseink) tervezett éstényleges eredménye egymástól eltérhet (mennyiségi viszonyt nem jelöl): veszteség ésnyereség esélye egyszerre.

Szűkebb értelemben a kockázat a veszteség ill. egyéb érdeksérelem lehető sége.

Veszteség: anyagi értelemben bekövetkezett kár vagy elmaradt haszon.

Egyéb érdeksérelem: nem anyagi természetű érdek veszélyeztetettsége.

(A mindennapi életben és a gazdaságban tudatosan vállalt és/vagy fel nem ismertkockázatok nagy száma van jelen.)

A biztosításügy szempontjából az eredményeknek a kitűzött célokhoz viszonyítottkedvező tlen (negatív) eltérésébő l fakadó anyagi veszteségeket tekintjük kockázatnak. Aveszteségnek pénzben kifejezett ellenértéke a kár.


6

Kocká zatok rendszerezé se

A szakirodalom sokféle szempontból csoportosítja a kockázatokat, itt csak leggyakrabbanelő forduló fogalmakat és felosztásokat tárgyaljuk.

1. Tiszta kocká zatról (pure risk) beszélünk, amikor vagy bekövetkezik a kár vagy nemlesz negatív esemény. Spekulá ciós kocká zatnál lehet pozitív eredmény: vagynyereség vagy veszteség következik be. (A szerencsejátéktól való elhatárolás miattfontos kiemelni, hogy a biztosításügy csak a tiszta kockázatokkal foglalkozik.)

2. A tiszta kocká zatokon belül elkülönítünk relatív é s abszolú t kocká zatot. Relatívkockázat esetében a biztosítási esemény nem biztos, hogy bekövetkezik (pl. tűz), azabszolút kockázat biztosan be fog következni (pl. életbiztosítási kockázatokvalamelyike).

3. A dönté shozatallal való összefüggést tekintve:

Aktív é s passzív kocká zatok:

aktív: tudatosan vállalt kockázat

passzív: a döntésekhez közvetve kapcsolódó, lehetséges vele-járók(egészségügyi, környezetvédelmi stb.).

4. Kiváltó okok, hatások szempontjából lehet a kockázat:

- természeti, technikai, társadalmi és gazdasági.

5. Különböző gazdasági egységekhez kapcsolódhatnak a kockázatok:

- magán személyek (családok), vállalatok, állam

- vagy másik csoportosításban: termelő i ill. fogyasztói szféra koc-kázata.

6. Kockázat szempontjából közvetlenül érintett személyt tekintve:

- saját érdekre vagy harmadik személy hasonló érdekére vonat-kozó kockázat.

7. Idő horizont szerint:

- hosszú távú, rövid- vagy közép távú

8. Nagyságrend alapján lehet:

- katasztrófális, nagy ill. közepes kár, és kis (bagatell) kár.

9. Elő fordulási gyakoriság:

- tömeges ill. egyedi.


7

Ö sszefoglalva a modern biztosításügy a tiszta (abszolút vagy relatív) kockázatokkalfoglalkozik. Ezen kockázatok legfontosabb csoportjai a személyes, a vagyoni és afelelő sségi kockázatok.

A szemé lyes kocká zatok az egyén (család) jövedelmi vagy vagyoni helyzetét érintik:

a) idő elő tti halál miatti anyagi és jövedelmi problémák

b) idő s kor elérése jövedelem csökkenéssel és növekvő egészségügyi kiadásokkal jár

c) a betegség jövedelem-kiesést, és növekvő egészségügyi kiadásokat jelent,

d) munka- és/vagy jövedelemnélküliség,

e) gyermekek nevelési-, képzési költségei, családalapítási ráfordításai.

A vagyoni kocká zatok a biztosított ingatlan és ingó vagyonára és az ezekhez kapcsolódóvagyoni és személyiségi jogokra terjednek ki:

a) közvetlen kockázatok: a vagyontárgy részleges vagy teljes meg-semmisülése,

b) közvetett vagy következményes kockázatok: ezek a vagyon meg-semmisülésébő lkövetkezne (pl. leéget üzem termelés és így bevétel kiesést jelent).

A modern társadalmak elismerik az egyének másokért vállalandó felelő sségét. A termelés,a szolgáltatás rohamos bő vülésével új és jelentő s kockázatok jelentek meg, a másoknakokozott fizikai, anyagi károk, amelyért a felelő sséget vállalni kell.

Fogalmi meghatá rozá sok összefoglalá sa

Veszé ly: kedvező tlen kihatású események bekövetkezésének eshető sége.

Kocká zat: a veszély gazdasági vetülete, anyagi kihatása.

Ká r: a veszélyben rejlő károsító esemény tényleges bekövetkezése.


8

1.2. Kocká zatkezelé s é s biztosítá s

A kocká zatkezelé s fogalma

Mindennapi életünkben (munkánkkal és szabadidő s tevékenységünkkel is) kockázatokatvállalunk és kockázatok „termelésében” veszünk részt. Ebbő l következő en tudattalanulvagy éppen tudatosan foglalkozunk ezekkel a kockázatokkal, kezeljük a kockázatokat. Akockázatok kezelésének tudományos, összehangolt, egységes és gazdasági optimumotkereső módszerét nevezi a szakirodalom risk management-nek, a legjobb magyarmegfelelő je talán a kocká zatkezelé s.

A kockázatokkal tudatosan szembenéző egyén, intézmény által alkalmazott koordináló,

integráló és optimalizáló elméleti és gyakorlati módszertan a kockázatkezelés.

Koordináló: a kockázatokat térben és idő ben összehangolja

Integráló: egységes keretben szemléli a kockázatokat és kezelésük lehető ségeit

Optimalizáló: költség-haszon elemzést végez

Kocká zatkezelé s cé lja:

A) károkat megelő ző (preloss)célok

a) ne legyen kár

b) minimalizálás

B) károkat követő (postloss) célok

a) túlélés

b) folytatás

c) jövedelmi helyzet helyreállítása

d) fejlő désben törést hozó tényező k hatástalanítása

e) szociális felelő sség (pl. dolgozókról történő gondoskodás)

A kocká zatkezelé si straté giá k

Preventív (megelő ző ) (legalapvető bb, legelterjedtebb): a kár megelő zésére, a kockázatmegszüntetésére, mérséklésére irányuló offenzív magatartás, beavatkozás a káreseménybekövetkezése elő tt.

Kompenzá ló: a kárkövetkezmények többnyire pénzbeli kiegyenlítését célzó, „tudomásulvevő ” jellegű magatartás (pl. társadalombiztosítás, vagyon- és személybiztosítás).


9

Ká renyhítő: egy megkezdő dött károsodási folyamat lassítása, illetve megállítása, aveszteség csökkentése (pl. mentés, oltás, orvosi rehabilitáció).

A kocká zatkezelé s folyamata

A kockázatkezelés szakirodalma általában a következő lépésekre bontja a kockázatkezelési

tevékenységet:

1. veszélyforrások (kockázatok) meghatározása és elemzése,

2. kockázatkezelési intézkedések lehető ségeinek vizsgálata,

3. a legmegfelelő bb kockázatkezelési módszerek kiválasztása,

4. a kiválasztott módszerek végrehajtása,

5. monitoring és a kockázatkezelési program továbbfejlesztése.

1.1. sz. tá blá zat

A kocká zatkezelé s lé pé sei

1. VESZÉ LYFORRÁ SOK MEGHATÁ ROZÁ SA É S ELEMZÉ SE

Vagyoni, jövedelmi, felelő sségiés személyes kockázatok

A lehetséges károk nagysága,valószínűsége, gyakorisága éspénzügyi hatásai.

2. INTÉ ZKEDÉ SI LEHETŐ SÉ GEK KERESÉ SE

Intézkedési lehető ségek a károkelkerülésére, megelő zésére vagycsökkentésére.

Pénzügyi megoldások keresése:tartalékképzés, biztosítások.

3. LEGJOBB MÓ DSZEREK KIVÁ LASZTÁ SA

Pénzügyi szempontok

Egyéb vállalkozási szempontok

4. A KIVÁ LASZTOTT KOCKÁ ZATKEZELÉ SI MÓ DSZEREKVÉ GREHAJTÁ SA

Vezetési intézkedések

Technikai intézkedések

5. MONITORING É S A PROGRAM TOVÁ BBFEJLESZTÉ SE

Az eredmények megfigyelése és értékelése

Szabványosított megoldások kidolgozása


10

A kocká zatok meghatá rozá sa

A kockázatok meghatározásának információs bázisa lehet:

Személyes vizsgálat

Kérdő ív

„Szűk-keresztmetszetek” meghatározása

Pénzügyi jelentések (külső , belső ) elemzése

Külső /belső adatbankok használata

Kockázatok általános értékelése:

a) kárgyakoriság és

b) kárnagyság meghatározása az egyes kockázatok vonatkozóan

c) lehetséges legnagyobb kár (legrosszabb forgatókönyv) elemzése

• MPL = max. possible loss

d) a kár legvalószínűbb maximuma

• PML = probable max. loss

e) elvárható kár lehető sége

• EML = estimated possible loss

A kocká zatkezelé si inté zkedé sek

1) Kockázat-elkerülés = lemondás a cselekvésrő l

2) Kockázat-csökkentés = kárgyakoriság/kárnagyság csökkentése

kármegelő ző lépések – pl. zár, riasztó

kárcsökkentő lépések – pl. tűzoltó rendszer

3) „Saját megtartás” = önbiztosítás

a) vannak kockázatok, amiket nem lehet áthárítani (pl. házasság sikere)

b) nem túl jelentő s a kockázat (pl. gereblye ellopása)

c) kár bekövetkezésének igen nagy a valószínűsége (pl. bolti lopások)

4) Kockázat-áthárítás

a) Nem-biztosítás jellegű áthárítás

Ö ntudatlan (pl. környezetvédelem, légszennyezés – betegségek – TB)

Tudatosan, szerző désben vállalt (pl. bankgarancia)

„Köztes módszerek”

pénzügyi alap a veszteség fedezetére

„kárutáni díjfizetés”

b) Biztosítás (kereskedelmi/üzleti/magánbiztosítás)


11

A kocká zatkezelé si inté zkedé sek kö zö tti vá lasztá s

TÍPUS KÁ RGYAKORISÁ G KÁ RNYAGYSÁ G JAVASOLT INTÉ ZKEDÉ S

I. alacsony alacsony saját megtartás

II. magas alacsony 1) kármegelő zés

2) saját megtartás/ biztosítási

többlet

III. alacsony magas Kockázat-átadás =

(magán)biztosítás

IV. magas magas kockázat-elkerülés

A biztosítás – a kockázatkezelés szempontjából – egy kockázat-átadási technika.

1.3. A biztosítá s lé nyegi jellemzői

A biztosítás során a gazdasági/társadalmi élet szereplő i – a biztosítottak – a céljaiktól valókedvező tlen eltérések, a kockázatok pénzben kifejezett és összegszerűen is meghatározottkövetkezményeknek, a károknak a valószínűségeit hárítják át a biztosítási szerző désbenmeghatározott feltételek mellett, biztosítási díj fejében a kockázatok vállalására szakoso-dott intézményekre, a biztosítókra.

Kérdés azonban, hogy mely kockázatok biztosíthatók? A következő követelményeknekkell teljesülniük, hogy a biztosítás létre jöhessen:

1. nagy számú megfigyelés szükséges, hogy a várható károkra vonatkozóanfelelő sséggel lehessen nyilatkozni, becsülni lehessen a károkat,

2. a kockázatoknak homogéneknek kell lenniük, alapjellemző iket tekintve hasonlójellegűeknek kell lenniük,

3. az esetleg bekövetkező kár kizárólag véletlenszerű lehet, sem a szerző dő , sem abiztosított, sem a kedvezményezett nem befolyásolhatja alapvető en a kockázatalakulását,


12

4. az esetleg bekövetkező kárnak egyértelműen leírhatónak, és összegszerűenmeghatározhatónak kell lennie,

5. a statisztika és a biztosítási matematika eszközeivel a kárnak elő re becsülhető nek kelllennie,

6. a biztosítási kockázat nem lehet katasztrofális méretű.

A fentiekbő l következő en meghatározhatjuk a nem-biztosítható kockázatok jellemző it.Nem biztosíthatók a teljesen egyedül álló, csoportba nem sorolható, múltbeli kártapasz-talatokra nem támaszkodó, összegszerűen nem megadható kockázatok.

Ellenő rző ké rdé sek

Határozza meg a kockázat tágabb és szűkebb értelmét?

Hogyan csoportosíthatók a kockázatok?

Adjon pontos meghatározást az alábbi fogalmakra: 1) veszély, 2) kockázat, 3) kár.

Ismertesse a kockázatkezelés lépéseit!

Hogyan választana az egyes kockázatkezelési intézkedési lehető ségek közül?

Milyen feltételek szükségesek egy kockázat biztosításához?


13

2. A BIZTOSÍTÁ S ALAPFORMÁ I

Fogalmaktársadalombiztosítás magánbiztosítás

Ebben a fejezetben a biztosítás rendszerét mutatjuk be. Első ként megkülönböztetve atársadalombiztosítást és magánbiztosítást, a két biztosítási alapforma kapcsolódási pontjaitis bemutatjuk. A fejezet második részében ismertetjük a magánbiztosítás intézményeit ésazok fő jellemző it.

2.1. Tá rsadalombiztosítá s é s magá nbiztosítá s

Az elméleti tisztázás és a gyakorlat szükségszerűsége miatt a szakirodalom első ként atá rsadalombiztosítá st és a magá nbiztosítá st különíti el, mint a biztosítási tevékenység kétalapformáját.

A társadalombiztosítás feladata az állampolgárok szociá lis biztonsá gának megteremtéseilletve fenntartása. A társadalombiztosítás a személyes kockázatok kezeléséhezkapcsolódik: munkaképtelenség, betegség, baleset, munkanélküliség. A társadalom, azállam szociálpolitikai céljainak megvalósítását segíti elő , biztosítva annak kötelezőjellegét és a gondoskodá si elv dominanciáját. A társadalombiztosítás és amagánbiztosítás hasonlóságát és különböző ségét az alábbi táblázat szemlélteti.


Tá rsadalombiztosítá s é s magá nbiztosítá s ö sszehasonlítá sa

Társadalombiztosítás Magánbiztosítás

- írásbeliség nem kötelező ill.nincs

- írásbeliség kötelező

- általános érvényű, kötelező - a felek szabad elhatározásánalapul

- biztosításmatematikaiszámítások másodlagosak

- valószínűségszámításon(biztosításmatematika) alapul

- szociális, gondoskodási elv - pénzügyi szemlélet- nem első dleges célja a nyereség - profit elvárásra épülő

vállalkozás- biztossítási esemény: - biztosítási esemény:

- rendszerint jövő beni - jövő beni

- sokszor elő re látható (pl. öregség) - bizonytalan

- öregség kivételével véletlen - véletlen- pénz, természetbeni juttatás - pénz vagy szolgáltatás


14

- közjogi, társadalmi kategória - magánjogi, polgári jogikategória


15

2.2. A magá nbiztosítá s inté zmé nyei

A biztosítá si piac é s szereplő i

1. biztosítók

2. biztosításközvetítő k

3. biztosítási szaktanácsadók

4. szerző dő k, biztosítottak

5. független elemző k, minő sítő cégek

6. állam

Biztosítók

1. biztosító részvénytársaság

2. biztosító egyesület

3. biztosító szövetkezet

4. külföldi biztosító magyarországi fiókja

Biztosító ré szvé nytá rsasá g

• működését az 1997. évi CXIV. Törvény, és a biztosító intézetekrő l és biztosításitevékenységrő l szóló törvény szabályozza (Bit)

• az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűenvégezheti

• csak névre szóló részvényt bocsáthat ki

• jegyzett tő kéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke 70%

• a jegyzett tő kén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnekimmateriális javak


16

• cégjegyzékbe akkor történik a felvétel, amikor a pénzbeli hozzájárulást teljesegészében befizették

• a befolyásoló részesedés megszerzéséhez felügyeleti engedély szükséges

• részesedés szerzését 30 napon belül kell bejelenteni a felügyelethez

Biztosító egyesület

• 1989. évi II. törvény (egyesülési jog) + Bit

• önkéntesen létrehozott

• kölcsönösségi lapon működő szervezet

• kizárólag tagjai részére (szolgáltat)

• nyereségérdekeltség nélkül működik

• tagsági hozzájárulás

• feltételekben rögzített biztosítási esemény bekövetkezésekor nyújt szolgáltatást

• biztosítástechnikai elvek

• elő re meghatározott szolgáltatást nyújt

• hitel- és kezesi-biztosítást NEM művelhet

• viszontbiztosításba vételi tevékenységet NEM folytathat

Biztosító szövetkezet

• 1992. évi I. törvény (a szövetkezetekrő l) + Bit

• legalább 50 alapíthatja

• részjegy-tő kén belül a pénzbeli hozzájárulás legalább 70%

• részjegy-tő kén belül a nem pénzbeli hozzá-járulásban nem szerepelhetnekimmateriális javak

• egy részjegy névértéke legalább 10.000 Ft

• cégjegyzékbe történő bejegyzés csak akkor, ha a részjegyek pénzbeli hányadátbefizették

• hitel- és kezesi-biztosítást NEM művelhet

• viszontbiztosításba vételi tevékenységet NEM folytathat

• a felügyelet részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő

Külföldi biztosító magyarorszá gi fiókja

• 1997. évi CXLVIII. tv. (Bit módosítása) és 1997. évi CXXXII. tv.


17

• + feltételek:

• pénzmosás, adatvédelem, adatkezelés szabályai

• külföldi és magyar felügyelet közötti együttműködés

• biztosító részvénytársasággal szembeni követelmények

Biztosítá si rendszer egyé b ré sztvevő i

• külföldi biztosító magyarországi képviselete

• biztosításközvetítő k

• biztosítási szaktanácsadók

Ké pviselet

• a képviselt külföldi székhelyű biztosító tevékenységét ismerteti

• biztosítási, biztosításközvetítő i és szak-tanácsadói tevékenységet nem folytathat

Biztosítá sközvetítő k

• biztosítási alkusz

• biztosítási ügynök (egyes és többes biztosítási ügynök)

• vezérügynök

Biztosítá si alkusz

• biztosított/szerző dő írásbeli megbízása alapján közvetíti a biztosítási/viszont-biztosítási szerző dést

• biztosítóval állandó megbízást nem létesíthet

• biztosítótól jogosult díjazásra

• megbízó képviseletében szerző déskötés, igények érvényesítésében való közremű-ködés

• biztosító megbízására biztosítási díj átvétele

• alkuszi tevékenység végzésének kizárólagossága

• felelő sségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték (50 mFt)

• részvénytársaság vagy kft (5 mFt törzstő ke)

• személyi és tárgyi feltételek

Biztosítá si ügynök


18

• biztosítóval kötött megbízási szerző dés vagy munkaviszony keretében végzi abiztosításközvetítő i tevékenységet

• károkozásért a biztosító felel

• megbízási díj/jutalék a megkötött illetve fenntartott szerző dések után

• igazolvány

• egyes és többes biztosítási ügynök

Vezé rügynök

• biztosító teljes körű felhatalmazása az üzletvitellel kapcsolatos feladatok ellátására

• szerző dés megkötése

• kötvény kiállítása

• biztosítási díj átvétele

Biztosítá si szaktaná csadó

• megbízási szerző dés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgelösszefüggő szaktanácsot

• biztosítási/viszontbiztosítási szerző dést nem közvetíthet

• felelő sségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték (15 mFt)

• szakképesítés(?)

Szerző dő k, biztosítottak

• magán személyek (háztartások)

• vállalkozások

• költségvetési intézmények

Független elemző k é s minő sítő cé gek

• ezek hiányoznak a magyarországi piacról

Az á llam

• joszabályok – működési feltételek

• ellenő rzés és felügyelet


19


Hogyan határolhatjuk el egymástól a társadalombiztosítást és a magánbiztosítást?

Sorolja fel a biztosítók gazdasági-jogi formáit!

Mi az alapvető különbség a biztosítási alkusz és ügynök között?


20

3. A BIZTOSÍTÁ SOK CSOPORTOSÍTÁ SA

Fogalmakelső dleges biztosítás viszontbiztosításönké ntesbiztosítás kötelező biztosításszemé lybiztosítás vagyonbiztosításkárbiztosítás összegbiztosításé letbiztosítás nem-é letbiztosítás

Az elő ző fejezetekben foglalkoztunk a biztosítás elméletével és a biztosításintézményeivel. Ebben a fejezetben számba vesszük a biztosítások csoportjait az elő zőfejezetekben megismert elméleti alapok felhasználásával.

3.1. Elsődleges é s viszontbiztosítá sok

A biztosítások első legfontosabb csoportosítási ismérve a biztosított „személyisége”, azazhogy a biztosítóval nem-biztosító vagy biztosító kerül-e szerző déses kapcsolatba.

Az első dleges vagy direkt biztosításoknál a biztosítóval mindig nem-biztosító, hanemegyéb természetes vagy jogi személy kerül kapcsolatba. Viszontbiztosítá s vagy indirektbiztosítás esetén pedig a biztosító mindig másik biztosítóval kerül kapcsolatba. (Aviszontbiztosító a biztosítók biztosítója.)

Az első dleges vagy direkt biztosítások esetében a biztosítási forma, a biztosítás tárgyaés még számos ismérv szerint csoportosíthatunk.

3.2. Ö nké ntes é s kötelező biztosítá sok

Biztosítási forma alapján megkülönböztetünk önké ntes és kötelező biztosításokat. Azönkéntes biztosítások szabad megállapodáson nyugvó szerző dések. A kötelező biztosításokkörében megkülönböztetjük a biztosított részére kötelező biztosításokat (pl. gépjárműfelelő sség biztosítás) a biztosító részére elő írt, kötelező elfogadást jelentő biztosításokat.

A biztosítások jogi kötöttsége alapján elhatárolhatjuk a szabad, azaz a tartalmában is afelek megegyezésén alapuló szerző déseket, és a kötött, általában magas szintű jogszabá-lyok által meghatározott tartalmú biztosításokat.


21

3.3. A biztosítá s „ tá rgya”

A biztosítás tárgya szerint beszélhetünk hagyomá nyos (ún. poroszos) és modern (ún.angolszász) típusú megkülönböztetésrő l.

A hagyományos értelmezés két fő biztosítási ágat különböztet meg: szemé lybiztosítá sokés vagyonbiztosítá sok.

A személybiztosítások esetében mindenkor valamely természetes személy életére,halálára, egészségi állapotára, munka- illetve jövedelemtermelő -képességére vonatkozókockázatok képezik a biztosítás tárgyát. Két biztosítási alágazatot szokásmegkülönböztetni. A szűken vett (valódi) személybiztosításoknál a természetes személynormális (szokásos) életútját feltételezve kötik meg a biztosítási szerző dést. Azegészség vagy pótló személybiztosításoknál azonban nem a szokásos élethelyzetekre,hanem a rendkívüli helyzetre (pl. baleset, betegség, rokkantság) jön létre a biztosításifedezet.

A vagyonbiztosításoknál mindig valamely ingó vagy ingatlan vagyontárgyra vonatkozókárok képezik a biztosítási szerző dés tárgyát. Meg szokták különböztetni a dologhozkötő dő biztosításokat, és a biztosított valamely jogosítványához vagy jogikötelezettségéhez kapcsolódó, kockázat átvállalási szerző désektő l.

3.4. Ká r- é s összegbiztosítá sok

A fenti besorolások mellett elterjedtek más csoportosítások is. A biztosító szolgáltatásánakalapja szerint igen elterjedt a kár-, illetve az összegbiztosítások fogalma.

A kárbiztosítások esetében a ténylegesen bekövetkezett kár lapján teljesít a biztosító, azösszegbiztosításoknál a valós károkkal sokszor csak áttételes kapcsolatban állóbiztosítási összeg a kárrendezés alapja.

3.5. É letbiztosítá sok é s nem-é letbiztosítá sok

A biztosításügy és a pénzügyi szolgáltatások fejlő désével elő térbe került a modern (ún.angolszász) ágazati besorolás, amely a pénzügyi jellemző kre (tartalékolás, befektetések)helyezi az elhatárolásban a fő hangsúlyt.

Az é letbiztosítá si á g modern fogalma lényegében megfelel a hagyományos értelmezésszűken vett (valódi) személybiztosítások fogalmának. A nem-é letbiztosítá si á g egyrészt


22

a hagyományos vagyonbiztosításokat másrészt a pótló személy- vagyegészségbiztosításokat tartalmazza.

3.1. tá blá zat

Az é let é s a nem-é letbiztosítá si á gak ö sszehasonlítá sa

É letbiztosítás Nem-életbiztosításSzerző dések tartama 5 - 25 év 1 évKáringadozás kicsi nagySzerző dések felmond-hatósága a biztosítórészérő l

nincs évfordulón


Jellemezze röviden a magánbiztosítás ágait!

Milyen szempontok alapján rendezhető k a magánbiztosítások?

Hasonlítsa össze az élet. és a nem-életbiztosítási ágakat!


23

4. A BIZTOSÍTÁ SI SZOLGÁ LTATÁ S DÍJA

Fogalmakbiztosítási díj díjpolitikakockázati költsé gek működé si/üzemi költsé gekdíjköltsé g-modellek tő kebefozeté si-modellekdíjbefizeté si-modell díj-visszaté ríté si modellekkockázat-elbírálás

Ebben a fejezetben a biztosítási díjképzés elvi és gyakorlati alapjait tekintjük át.

4.1. A díjké pzé s alapjai

A biztosítá si díj a biztosító által a biztosítottnak nyújtott biztosítási védelem pénzbenkifejezett ellenértéke. A díjkalkulá ció azoknak az üzemgazdasági összefüggéseknek arendszere, amelyeket a biztosító a díj meghatározása-kor figyelembe vesz, ilyenek:

a) a múltbeli tapasztalatok

b) a jövő re vonatkozó várakozások

c) jogszabályok adta lehető ségek.

A díjpolitika egy-egy biztosítónak a díjak alakításra vonatkozó, piaci szempontokatfigyelembe vevő rövid és hosszú távú döntéseinek rend-szere.

A biztosítási díj alapját mindig a kocká zati költsé gek adják, amelyek a kockázatokátvállalásából adódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges eszközökkel azonosak:

1. kár-költségek

2. viszontbiztosítási költségek

3. biztonsági többlet-költségek (többletkárok és nem-biztosítási tartalékokköltségei).

A biztosítási üzemgazdaságtan szabályi szerint felosztásra kerülő mű ködé si vagyü zemiköltsé gek.

A biztosító számára költség tényező ként jelentkeznek az adók.

A díjak meghatározása, a díjképzés nem egyetlen elv alapján kerülnek kialakításra,hanem többféle modell alapján lehetséges a korrekt díjkalkuláció:

a) a díjköltsé g-modellek statikusak, a biztosító működésének költségeire fedezetetnyújtó díjrészek "elő állítására" épít


24

b) a tő ke-befekteté si modellek az idő legesen befektethető eszközök hozamávalfedezi az egyes díjrészeket

c) a díjbefizeté si-modell a károk és költségek idő beli összehangolására helyezi ahangsúlyt

d) a díj-visszaté ríté si modellek a díjbevétel kiesést is figyelembe veszik.

4.2. A díjké pzé s gyakorlata

A díjképzés legfontosabb eleme a kocká zat-elbírá lá s (underwriting), a biztosítóintézethezbeérkezett ajánlat értékelése a biztosító által elfogadott irányelvek alapján, a kockázat-elbírálási politikának megfelelő en. Ennek fő irányelvei:

1. az elfogadható illetve az elutasítandó kockázatok egyértelmű elválasztása

2. az elfogadott kockázatok csoportosítása, kockázati osztályba sorolás

3. az egyes biztosítottak díjtételei között csak annyira lehet differenciálni, ameny-nyire azt az eltérő kockázatok indokolják.


Mi a biztosítási díj?

Milyen tényező ket vesz figyelembe a biztosító a díjkalkuláció során?

Mi a díjpolitika?

Sorolja fel a kockázati költségeket!

Jellemezze röviden az egyes díjképzési modelleket!

Melyek a kockázat-elbírálási politika fő bb irányelvei?


25

5. AZ É LETBIZTOSĺTÁ SOK

Fogalmakszerző dő biztosítottkedvezmé nyezettkockázati é letbiztosítás elé ré si é letbiztosításmeghatározott lejáratú é letbiztosításjáradé kbiztosítás vegyes é letbiztosításegé sz é letre szó ló é letbiztosításautoszelekció antiszelekciókockázati díjré sz vállalkozó i díjré szekvivalancia elvhalandó sági tábla technikai kamatlábmaradé kjogokdíjemelé s többletnyeresé g-visszaté ríté s

5.1. Az é letbiztosítá sok á ltalá nos jellemzői

Az életbiztosítások esetében a biztosítási esemény a biztosított halálával kapcsolatos:

- a halál bekövetkezése,

- a halál be nem következése.

Ennek megfelelő en az életbiztosítások két fő csoportja:

1) kockázati (haláleseti) életbiztosítások,

2) elérési (megélési) életbiztosítások.

Az életbiztosítások összegbiztosítások.

Az életbiztosításokban szereplő személyek:

1) a szerződő, aki a biztosítási szerző dést megköti és a biztosítási díjat fizeti,

2) a biztosított; akinek az életével (halálával) kapcsolatos eseményre a biztosításiszerző dést kötik,

3) a kedvezmé nyezett(ek); aki(k) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén abiztosító szolgáltatásában részesül(nek)

4) biztosító.


26

5.2. Az é letbiztosítá sok csoportosítá sa

A szolgáltatások szerint

A kocká zati (halá leseti) é letbiztosítá s

Kockázati életbiztosítás esetében a biztosító arra vállal kötelezettséget a szerző dődíjfizetése ellenében, hogy a biztosított egy bizonyos idő tartamon (a biztosítástartama) belüli halála esetén elő re meghatározott személy(ek) (kedvezménye-zett(ek)) részére egy elő re meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki.Ha a biztosítási tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás abiztosítási összeg kifizetése nélkül megszűnik.

Az elé ré si é letbiztosítá s

Elérési életbiztosítás esetében a biztosító arra vállal kötelezettséget – díjfizetésellenében –, hogy a biztosítási tartam eltelte után az életben lévő biztosítottvagy kedvezményezett(ek) részére a biztosítási összeget megfizeti. Ha abiztosított a tartam lejárta elő tt meghal, akkor a biztosítás kifizetés nélkülmegszűnik.

Meghatá rozott lejá ratú é letbiztosítá sok (terme fixe)

A terme fix életbiztosítás esetében – díjfizetés ellenében – a biztosító arra vállalkötelezettséget, hogy a biztosítás lejártakor egy meghatározott összegetmindenképpen kifizet a kedvezményezett(ek)nek. (Ha a kedvezményezett atartam alatt meghal, akkor a biztosító visszafizeti a befizetett díjakat és adíjtartalékot.)

Já radé kbiztosítá sok

Az a járadékbiztosítás tekinthető életbiztosításnak, amelynek a kezdete, a végeilletve a tartama a biztosított halálától függ. Megkülönböztetünk egyszeri díjas-, folyamatos díjas-, azonnal induló- és halasztott-, elő leges- és utólagos-valamint idő leges életjáradékot.

Az egyszeri díjas, azonnal induló, elő leges életjáradék esetében egy egyszerinagyobb összeg befizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget,hogy a befizetés pillanatától egy meghatározott összeget fizet a biztosítottnakaddig, amíg az életben van. A biztosított halálával a biztosítás megszűnik.

Az elő leges- és utólagos-életjáradék közötti különbség: a biztosító a járadékot azév elején vagy az év végén fizeti. Alapvető különbség csak az első évben van,mert akkor a díjfizetéskor azonnal megkapja a biztosított az első járadékot, azutólagosnál csak 1 év múlva.

Azonnal induló és halasztott életjáradék közötti különbség: az azonnal indulónál,még abban az évben megindul a járadék fizetés (lehet elő leges vagy utólagos),a halasztott életjáradék esetében csak egy elő re rögzített idő tartam után.


27

Egyszeri díjas és folyamatos díjas életjáradék közötti különbség: a biztosító mikorjut hozzá a járadék alapját képező tő kénhez.

Az é letbiztosítá sok kombiná ciói

Vegyes biztosítá s

Az elérési és a haláleseti biztosítás kombinációja, amelynél a biztosító minden-képpen fizet, ezért értékesítése elő nyösebb a tiszta elérési életbiztosításnál.

Az egé sz é letre szóló é letbiztosítá s

A biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen a biztosítotthalálakor és mindenképpen fizet a biztosító. (A díjfizetés tartamát korlátozniszokták.) Technikailag ezt a biztosítást egy 105 éves korig tartó, korlátozottdíjfizetési tartamú vegyes életbiztosításként szokták kezelni.

Nyugdíjbiztosítá sok

A nyugdíjbiztosítások tartamát két részre lehet osztani: tő kegyűjtési és járadékfizetésiszakaszra. A két szakasz alatt általában két különálló biztosítás működik: a tő kegyűjtésiszakaszban egy vegyes biztosítás, nagy elérési összeggel, tartama a nyugdíjbavonulásigtart, a járadékfizetési szakaszban egy egyszeri díjas járadékbiztosítás kezd működni, amelya nyugdíjbavonuláskor indul meg.

Egyé ni é s csoportos é letbiztosítá sok

Az egyéni életbiztosításokat egyének, mint szerző dő k kötik egyénekre, mintbiztosítottakra.

A csoportos életbiztosítások esetében a szerző dő személyek egy csoportjára (pl.egyesületek tagjai, vállalat dolgozói) egyszerre köt életbiztosítást. Csoportoséletbiztosítás esetében a biztosító díjkedvezményt adhat, mivel egyszerűbbé válik akockázatelbírálás és csökkennek az adminisztrációs költségek.

Egy- vagy több é letre szóló é letbiztosítá sok

Gyakoriak a két életre kötött biztosítások. Pl. két életre szóló vegyes életbiztosítás,amelynek két biztosítottja van és halálesetnek a korábban elhunyt biztosított halála számít,házastársak, élettársak köthetik.

A díjfizeté s tartama é s gyakorisá ga szerinti csoportosítá s


28

Leggyakoribbak a rendszeres (havi, negyedévi, félévi vagy éves) díjfizetésű biztosítások atartam egésze alatti fizetéssel. Korlátozott, esetleg rendszertelen díjfizetési tartamúbiztosításoknál a díjfizetés tartama rövidebb a teljes tartamnál, pl. egyszeri díjas biztosítás,mint szélső eset.

5.3. Kocká zat-elbírá lá s

Kockázat-elbírálás alatt értjük a figyelembe vehető összes körülmény mérlegelését atekintetben, hogy a vállalni szándékolt kockázat megfelel-e a biztosítás szabályainak.

Az egyénileg kötött életbiztosításoknál egyedi kockázat-elbírálás szükséges, mertléteznek olyan megnyilvánulások, amelyek rontják az átlagos halálozási arányszámot.Ilyenek az autoszelekció (önkiválasztás) és az antiszelekció (ellenkiválasztás).

Autoszelekció (önkivá lasztá s)

Az ajánlattevő azon törekvése, hogy fokozottabb kárveszély esetén biztosítást kössön,magasabb összegre, saját maga által kiválasztott módozattal. Az önkiválasztás nem jelentfeltétlenül rosszhiszeműséget.

Antiszelekció (ellenkivá lasztá s)

Az ajánlattevő jóhiszeműsége vitatható, mert rendszerint tisztában van az átlagosnálmagasabb halandósági esélyének (betegség), de azt szépíteni, vagy elhallgatni igyekszik azajánlat elfogadása érdekében. Ez a törekvés a közlési kötelezettség megsértésével járegyütt.

5.4. Az é letbiztosítá sok díja

A biztosítások díja általában három részbő l tevő dik össze:

1. kockázati díjrész,

2. biztonsági pótlék,

3 vállalkozói díjrész.


29

Az életbiztosítások díja két részbő l áll:

1. kockázati díjrész,

2. vállalkozói díjrész.

A kockázati díjrészt nettó díjnak szokták nevezni, a kockázati díjrész és a vállalkozóidíjrész összegét bruttó díjnak. A kockázati díjrész szolgál a vállalt kockázatokfedezetéül, a biztosító ebbő l a díjrészbő l felhalmozott forrásokból fizeti ki biztosításiesemény bekövetkezésekor (halál, elérés) a biztosítási szerző désben vállaltszolgáltatásokat. Mivel azonban az életbiztosítások esetében a káralakulás igen nagybiztonsággal meghatározható, ezért életbiztosítások esetében nem szoktak biztonságipótlékot kalkulálni. A vállalkozói díjrész a biztosító költségeit kell hogy fedezze, abiztosítót mint vállalkozót illeti meg, aki a „pénzét” befekteti a gazdaságba.

A díjszá mítá s

A biztosítások díjait bizonyos alapadatok felhasználásával, a valószínűségszámítástörvényszerűségeire építve a biztosítási matematikusok (aktuáriusok) kalkulálják. Adíjkalkuláció alapelve, az ún. ekvivalencia elv (egyenlet) igen egyszerű:

vá rható befizeté sek jelené rté ke = vá rható ká rfizeté sek jelené rté ke.

Még egyszerűbben:

bevé telek = kiadá sok.

Az életbiztosítások díjszámítása során két tényező érdemel kitüntetett szerepet:

1. nem minden ügyfél fizet a biztosítás tartama alatt végig díjat,

2. a jövő ben befizettet 1 Ft értéke ma nem 1 Ft.

Ennek megfelelő en a díjkalkuláció során kiemelt jelentő sége van a halandósági táblánakés a technikai kamatlábnak.

Halandósá gi tá bla

Az életbiztosítások díjának kiszámításához szükségünk van a népesség (esetleg külön abiztosítottak) halálozási viszonyainak ismeretére. A halálozási viszonyokat tartalmazza ahalandósági tábla, amit a népszámlálás adatai alapján állítanak össze. Az egyeskorosztályok életben lévő tagjainak száma, a korosztályok halálozási száma alapján


30

számított kommutációs számok segítik az egyes életbiztosítások díjának konkrétmeghatározását.

5.1. sz. tá blá zatNé phalandósá gi tá bla ré szlete

1989 (fé rfi)

Kor lx dx qx (%) ex (é v)

0 100.000 1.707 7,71 65,4

1 98.293 89 0,89 65,6

2 98.204 57 0,06 64,6

20 97.363 123 0,13 47,1

30 95.678 237 0,25 37,8

40 92.172 530 0,58 29,1

50 84.156 1.197 1,42 21,3

100 7 7 100,00 0,5

lx = "továbbélési rend", 100.000 fiú közül hány éri el az 1, 2, ... 100 éve kortdx = az x éves koruk között elhaltak száma, dx = lx - lx+1qx = x évesek halálozási valószínűsége qx = dx / lxex = várható élettartam (e0 = születéskor várható élettartam)

Technikai kamatlá b

Az ekvivalencia elvet tükröző egyenletben azért kell a bevételeket és kiadásokat jelen-értékükön szerepeltetni, mert a különböző idő pontokban esedékes pénzösszegekközvetlenül nem hasonlíthatók össze. A különböző idő pontokban esedékes pénzösszegekegységesítését a jelenérték-számítással valósíthatjuk meg, amihez megfelelő kamatlábatkell választani. Ez a kamatláb a technikai kamatláb.

A technikai kamatláb egyben a garantált hozamot is jelenti. A biztosító garantálja, hogya díjtartalék befektetésével legalább ekkora hozamot ér el és juttat a szerző dő nek.

Mivel a technikai kamatláb a bevételek és kiadások összehasonlítását jelenti illetvejövő beli hozamot „ígér”, ezért nagyon fontos feladat a technikai kamatláb helyesmegválasztása. Megválasztásánál tapasztalati adatokból indulnak ki, a kamatlábak többévtizedes alakulásából (2-7% közötti érték).


31

A díjtartalé k é s a maradé kjogok

A díjtartalék az ügyfél által befizetett díjakból a biztosító késő bbi kifizetéseire felhalmozottösszeg. A díjtartalékot a biztosító befekteti, és a hozamból pótolhatja a kockázatvállalásához szükséges díj hiányzó részét, illetve költségei levonása után emeli abiztosítottnak nyújtott szolgáltatások értékét.

A díjtartalék az alapja és az oka a maradékjogoknak. A díjtartalék ugyanis egy olyanpénzösszeg, amit a biztosító azért szedett be, hogy késő bb ebbő l szolgáltatást nyújtson.Ha a szerző dés felbomlik, akkor a szolgáltatás elmarad és a biztosítónak a díjtartalékkalel kell számolni az ügyfélnek. Ezt az elszámolási kötelezettséget az ügyfélszempontjából maradé kjognak nevezzük.

Maradékjogok fajtái:

1. kölcsönfelvétel,

2. díjmentes leszállítás,

3. visszavásárlás.5.5. Az inflá ció kezelé sé nek lehetősé gei

Az infláció ügyfélnek, biztosítónak egyaránt nehézségeket jelent. Az ügyfél szempontjábólaz infláció a szolgáltatások elértéktelenedését váltja ki. A biztosítónak a kiadásoknövekedésével, a vállalt kötelezettségek tarthatóságával kell szembe néznie.

Az életbiztosítások sajátosságait figyelembe véve az infláció kedvező tlen hatásaitkétféle módon kezelhetjük (a hatásokat teljesen megszüntetni nem tudjuk):

1. díjemelés,

2. többletnyereség-visszatérítés.

A díjemelé s

A díjemelés elve egyszerű: a biztosító úgy tekinti, hogy a többletdíjon (az emelt díj és azelő ző évi díj különbsége) a szerző dő a hátralévő tartamra, a biztosított aktuális korátfigyelembe véve egy ugyanolyan biztosítást vásárol. Ennek az új biztosításnak az összegétegyszerűen hozzáadják a korábbi biztosítási összeghez.

A díjemelést leggyakrabban a hivatalosan közölt inflációs rátához kapcsolják, alacsonyinflációs ráta (pl. 10% alatt) esetében nincs lehető ség díjemelésre.A díjemelés problémája az, hogy az idő elő re haladtával a díjemelés hatása egyre inkábbcsökken, a biztosítás utolsó szakaszában meg is szüntethető a díjemelés.


32

A többletnyeresé g-visszaté ríté s

A többletnyereség-visszetérítés a megtakarítási jellegű biztosítások befektetés jellegévelvan kapcsolatban, ezért e technika alkalmazásának nem az inflációkezelés az egyetlen oka,mindenesetre az inflációkezelést is hatékonyan segíti.

A többletnyereség-visszatérítés esetében a nyereséget lehet szolgáltatásemelésrefordítani vagy kamatozó betétként jóváírni az ügyfél számára.

5.6. Megtakarítá sok összehasonlítá sa

Az alábbi táblázatba foglaltuk össze a különböző megtakarítási formák fő jellemző it.


Megtakarítá si formá k fő jellemző i

Megtakarításiforma

Likviditás Hozam Kockázat

É letbiztosítás Hosszú távú befektet-és. A maradékjogok-kal rendelkező biztosí-tások visszavásárol-hatók, veszteséggel.

A hozam változó, abiztosításiszolgáltatás-salarányosan kisebb ahozam, mint a "tisz-tán" pénzügyi befek-tetéseknél.

Az állami szabályo-zásés likviditási elő írásokmiatt gyakorlatilagbiztos befektetés.

Takarékbetétek Lekötött betétek ese-tében a likviditás ala-csony, látra szóló be-téteknél a hozam azalacsonyabb.

Reálkamat általábannegatív, általában fixhozam.

Biztos befektetés.

Részvények Magyarországi fejlett-len részvény és tő kepiac miatt erő sen vál-tozó.

A hozam osztalékbólés árfolyamnyereség-bő l áll, e kettő bő l azutóbbi realizálható amagyar piacon.

Nagy kockázat.

Kötvények Kötvénypiac fejlett-lensége miatt a likvi-ditás alacsony.

A hozam két részbő láll: fix kamat és árfo-lyamnyereség.

A fix kamat a kibo-csátáskori kamatokfüggvénye, ezt a koc-kázatot az árfolyam-nyereség kompenzál-hatja.


33


Határozza meg a következő fogalmakat!1) haláleseti életbiztosítás2) elérési életbiztosítás3) terme fixe életbiztosítás

Sorolja fel a járadékbiztosítások fajtáit!

Milyen biztosítások kombinációja a nyugdíjbiztosítás?

Határozza meg a következő fogalmakat!a) autoszelekciób) antiszelekció

Milyen maradékjogok lehetségesek az életbiztosításoknál?

Hogyan lehet csökkenteni az infláció hatását?

Hasonlítsa össze a különböző megtakarítási formákat!


34

6. A NEM-É LETBIZTOSĺTÁ SOK

Fogalmakbalesetbiztosítás betegsé gbiztosításelemi károk elleni biztosítás elemi károk kiegé szítő kockázataiállatbiztosítás szállítmánybiztosításgé pjárműbiztosítás technikai biztosításfelelő ssé gbiztosítás hitelbiztosításjogvé delem-biztosítás utasbiztosítás

Ebben a fejezetben a nem-életbiztosítások legfontosabb csoportjait mutatjuk be. Agazdasági fejlő dés, a gazdasági és társadalmi élet egyre összetettebbé válása egyrespeciálisabb biztosítások kidolgozását teszik szükségessé, ugyanakkor ezek a folyamatok akockázatok kezelésének összetett formáit igénylik komplex biztosítások formájában.

6.1. Balesetbiztosítá s

Balesetbiztosításról négy feltétel egyidejű bekövetkezése esetén beszélünk: kü lsőerő behatá sra, hirtelen, a biztosított akaratá tól fü ggetlenü l testi sé rü lé s következik be.

A biztosítottak köre alapján beszélhetünk egyé ni és csoportos balesetbiztosításról.Csoportos biztosításnál kérdés lehet az, hogy pusztán több egyedi szerző dés együtteskezelésérő l van szó vagy pedig egy csoport együttes kockázatkezelésérő l.

A szolgá ltatá sok jellege szerint lehetnek á ltalá nos illetve speciá lis - csak egyesbalesettípusokra kiterjedő - biztosítások. A szolgá ltatá sok tartalma szerintmegkülönböz-tetjük a baleseti halá l, a baleset miatt fellépő idő leges vagy vé glegesegé szsé gü gyi és/vagy munkavé gző ké pessé g területén jelentkező nehézségeket. Aszolgá ltatá s módja szerint lehet a balesetbiztosítás összeg- vagy já radé kbiztosítá s.

A szerző dő k köre igen változatos lehet, a munkáltató fizeti a munkahelyen azonoskockázati körbe tartozó alkalmazottak balesetbiztosítását, sport egyesület a sportolóiétstb.

A biztosító szempontjából a legfontosabb a rendkívü li (ún. anormális) kocká zatok,kockázati csoportok felismerése és ezen kockázatok megfelelő biztosítástechnikaikezelése (pl. pótdíj).

A balesetbiztosítás fontos sajátossága, hogy értékesítik-e önálló biztosításként vagy másbiztosításokhoz kapcsolva kiegészítő biztosításként. (Pl. életbiztosítások vagy cascobiztosítások kiegészítő biztosítása lehet balesetbiztosítás.)


35

6.2. Betegsé gbiztosítá s

A betegségbiztosítások az állampolgárok egészségügyi ellátásának a társadalombiztosításmellett az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakkal együtt jelentheti kiegészítését. (Azegészségügyi ellátások ún. harmadik oszlopa.)

A szolgáltatások köre alapján lehet teljes (az egészséggel kapcsolatos valamennyikockázatra kiterjedő ), az alapvető vagy a lé nyeges betegségekre kiterjedő betegség-biztosítás. Fontos szerepet tölthetnek be a ré szleges, csak egy-egy betegségreszolgáltatást nyújtó biztosítások (pl. fogászat, különleges ápolás).

A társadalombiztosításhoz való kapcsolódás alapján beszélhetünk a társadalom-biztosítást helyettesítő illetve azt kiegé szítő betegség-biztosításról. A kiegészítőbiztosítások fedezhetik a kórházi költségeket, a vizsgálatok és egyéb kezelésekköltségeit és a táppénzt is.

A biztosító által elő írt vá rakozá si idő lehet normá l (néhány nap) vagy rendkívü li (pl. 6hónap) a kockázattól függő en.

A biztosítottak egészségvédelemre való ösztönzése történhet korlátozással, kizárással,kármentesség esetén díjengedménnyel, de összetettebb formában is, pl.nyereségrészesedés beépítésével.

6.3. Elemi ká rok elleni biztosítá s

Az elemi károk biztosítása a természet által okozott károkra nyújt fedezetet a biztosí-tottaknak. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb elemi károk elleni biztosításokat.

Tűzbiztosítá s

Az egyik legrégebbi és legfontosabb biztosítási fajta. Szűkebb értelemben az ún. ellensé gestű z - a nem rendeltetésszerű helyén vagy a rendeltetésszerű helyét elhagyó és saját erejébő ltovaterjedő elégés - okozta károk megtérítése a tűzbiztosítás feladata.

Egy tűzbiztosítási konstrukció fontos ismérve, hogy az kizárólag a közvetlen tűzkárokravagy a következményi (járulékos) tűzkárokra is vonatkozik-e.

Vihar(torná dó)ká rbiztosítá s


36

Leggyakrabban a tűzbiztosítással együtt jelennek meg. Európában általában a 15 m/secsebességet meghaladó erő sségű szél által okozott közvetlen károkat térítik meg abiztosítók. A kockázatelbírálás során fontos szempont a meteorológiai kockázatnak,viharzóná knak megfelelő besorolás az adott épület ún. viharé rzé kenysé gének vizsgálata.

Jé gká rbiztosítá s

Ez a biztosítás a mező gazdasági termékek mennyiségében bekövetkezett veszteségekrenyújt részleges fedezetet. A kockázat-elbírálás itt is kettő s: évszázados statisztikák alapjánállapítják meg a helyosztá lyokat illetve a növényeket "jé gá lló-ké pessé gü k" alapjánkockázati osztályokba sorolják.

Fagyká rbiztosítá s

A fagykárbiztosítás is a növénytermelés csökkenését okozó, té li é s tavaszi fagyok ellennyújt védelmet. Ennél a biztosításnál is érvényesül a kockázat-elbírálás kettő ssége, aterületiségbő l és a fajtához kapcsolódó kockázat differenciálás.

Vízká rbiztosítá s

Az árvíz, a belvíz, a felhő szakadás (1 mm/perc csapadék), a tüzek oltása, a vízvezetékektörése és szökő ár miatti közvetlen károkra nyújt fedezetet ez a biztosítási konstrukció.

Földrengé s-biztosítá s

A világ legtöbb országában a biztosítók nem vállalják a földrengés kockázat biztosítását.Ahol művelik ezt a biztosítást, ott meghatározott erő sségű földmozgás esetén téríti akárokat a biztosító. A kockázat elbírálása ebben az esetben kapcsolódik a geológiai-geográfiai viszonyokat kifejező zónákhoz illetve az épületek speciális szerkezetivizsgálatához (földrengés "tűrés").

Földcsuszamlá s, -beomlá s, -leomlá s-biztosítá s

A föld függő leges, elszigetelt esésébő l adódó veszteségekre ún. állagkárokra nyújtfedezetet.


37

6.4. Elemi ká rok kiegé szítő kocká zatai

A betöré seslopá s- é s rablá sbiztosítá s

E két biztosítást általában együtt szokták kínálni. Mindkét esetben a vagyontárgyakeltulajdonításának egyértelműen meghatározott feltételek melletti kockázatára nyújtanakfedezetet. Betöréseslopásnak számít a jogellenes behatolás, amely lehet erő szakosbehatolás vagy kulccsal történő bejutás. Rablásnak tekintik az erő szak alkalmazását.Betöréseslopás és rablás esetén komoly károkat okozhat a rongálás és a vandalizmus.

Az üvegká r-biztosítá s

A beépített üvegtáblák törése vagy repedése esetén fizet kártérítést a biztosító. Különbségettesznek lakások és nem-lakások céljára készült épületek között. A földrajzi fekvés isbefolyásol(hat)ja a kockázatelbírálást az üveg funkciójának és minő ségének figyelembevételével.

Tűzüzemszünet-biztosítá s

Az ún. tűzüzemszünet-biztosítás csak tűzesetek következményeként bekövetkezőjövedelem-, nyereség-kiesésekre és a pótlólagos költségekre nyújt átmeneti és degresszívösszegű szolgáltatást.

A vezeté kes ká rok biztosítá sa

A vízvezetékek sérülésébő l adódó károk megtérítésébő l fejlő dött ki, ma már gáz-, gő z-,központifűtés-, olaj- és egyéb vezetékek kockázatait is vállalják a biztosítók. A személyi éskörnyezetvédelmi kockázatok figyelembe vétele összetett feladattá tette ezen biztosításokkockázat-elbírálását.

Példaként említve biztosítási esemény lehet vízvezeték esetében: a cső törés, a csövekelhasználódása, a nyitva hagyott csapok, a dugulás és a túlnyomás okozta kár.

6.5. Á llatbiztosítá s

Á llatbiztosításoknál a haszonállatok elpusztulásából keletkező károkra nyújt fedezetet abiztosító. E biztosítások két alapvető típusát képezik a valamennyi é lő á llatra illetve csak ahízlalásra tartott ún. vá góá llatokra vonatkozó konstrukciók képezik. Más szempontból


38

beszélhetünk á ltalá nos - mindenre kiterjedő védelemrő l (pl. baleset, járvány) vagyspeciá lis (pl. műtét vagy oltás esetére vonatkozó) biztosításokról.


39

6.6. Szá llítmá nybiztosítá s

A szállítmánybiztosítás a legő sibb, művelő i szerint a legösszetettebb és így a legtöbbszaktudást igénylő biztosítási fajta.

Az áttekintést nehezíti, hogy a szállítmánybiztosítás „szűkebb értelme” is összefoglalókategória. Magába foglalja az eredeti tengeri biztosítást és az abból kifejlő dött belvízi,légi, szárazföldi és egyéb szállítmány-biztosításokat is.

A tengeri szállítmánybiztosítások fajtái:

a) tengeri szállítóeszköz-biztosítás (casco),

b) rakomány-biztosítás (cargo),

c) felelő sségbiztosítás,

d) teljes védelmi és helytállási biztosítás.

A szállítmánybiztosításokat különböző záradékokkal általános védelművé fejleszthető k,fedezet há ború s é s polgá rhá ború s kocká zatokra, lopá ská rokra illetve valamennyi kárellen (all risks).

A tengeri szállítmánybiztosítás fontos sajátossága, hogy a hajózásban érdekeltekközösen vállalnak áldozatot a bajba került hajók legénységének, rakományánakmegmentésében. (1950. évi antwerpeni szerző dés.)

A szállítmánybiztosítás szélesebb értelmezéséhez sorolják a szállítással, a mozgatássalkapcsolatos kockázatok elleni biztosítási formákat is. Tágabb értelemben a kiá llítá sok é svá sá rok, a hangszerek, az é kszerek biztosítása is ide sorolható.

6.7. Gé pjá rmű-biztosítá s

A gépjármű üzembentartója által vállalt kockázatok:

- olyan veszélyek, amelyek más vagyontárgyakat is fenyegetnek,

- törés,

- a járműben ülő utasok testi épsége,

- a jármű által másoknak okozott károk,

- lopás.

A fenti kockázatok alapján két biztosítási fajtára lehet igény:

- a gépjárművet érő károkra vonatkozó vagyonbiztosítás - casco,

- a másnak okozott károk megtérítését célzó felelő sségbiztosítás.


40

A gépjármű-biztosítás azoknak a biztosítási fajtáknak a csoportja, amelyek a gépjárműben,valamint a gépjárművek használatával kapcsolatban keletkezett károkra nyújtanakbiztosítási fedezetet.

Gépjármű-biztosítások:

- a gépjármű-felelő sségbiztosítás,

- a gépjárműtest biztosítás (casco),

- a gépjárműben utazók balesetbiztosítása,

- a gépjárműben szállított vagyontárgyak biztosítása.

A casco biztosítás azt a komplex biztosítást jelenti, amely a járműtest biztosításon kívüláltalában magában foglalja a bennülő k balesetbiztosítását, a járműben szállítottvagyontárgyak biztosítását és egyéb szolgáltatásokat (pl. kölcsönautó a javítás idejére).

A kö telező gé pjá rmű felelő ssé g-biztosítá s

A gépjárművek kötelező felelő sségbiztosítását az a szükséglet hozta létre, hogy agépjárművek kárt okozhatnak, és ezekért a felelő sség a gépjármű üzembentartóját terheli.Külön jogszabály írja elő , hogy gépjármű tulajdonosnak rendelkeznie kell ezzel abiztosítással.

Első sorban a károsultak érdekeit szolgálja, mert a károsult követelése attól függetlenülmegtérül, hogy a gépjármű üzembentartója képes-e vagy kész-e a jog szerint járókártérítést megfizetni.

De védi a biztosítás a károkozókat is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosítóvállalja az okozott kár teljes megtérítését.

A gépjárművek kötelező felelő sségbiztosításának szerző déses rendszere 1991. július 1-tő l van érvényben. (Ezt megelő ző en 1982-tő l a benzin fogyasztói árában szerepelt.)

A biztosító társaságok kormányrendelet által elő írt egysé ges felté telekkel é s díjakkaldolgoznak. (Á B-Aegon, Colonia, OTP-Garancia, Generali Budapest, Hungária,Providencia.)


41

A gé pjá rmű-(casco) biztosítá s

Az egyes biztosítótársaságok nem egyetlen casco biztosítást terjesztenek, hanem cascobiztosítási rendszereket.

A casco biztosítások fajtái:

- teljes körű,

- részleges.

A teljes körű casco biztosítás kiterjed a gépjárművet ért töréskárra, lopáskárra és elemikárra. A részleges casco biztosítás többnyire ugyanezekre a károkra terjed ki, a töréskárés/vagy lopás kivételével.

A jelenlegi casco biztosítási rendszerekben a teljes körű és a részleges casco biztosításfunkcionál alapbiztosításként, amihez különböző kiegészítő biztosítások köthető k.

Pé lda a modul-rendszerű casco biztosítá sra:

Alapbiztosítás:

- teljes körű casco,

- részleges casco.

A teljes körű casco biztosítás kiterjed a biztosított vagyontárgyakban keletkezett töréskárra,elemi kárra, lopáskárra és baleseti kárra.

A részleges casco biztosítás kiterjed a gépjármű ablaküvegeinek és fényszóró üvegeinektöréskárára, ha a karosszéria nem sérült meg, a biztosított vagyontárgyakban keletkezettelemi kárra, lopáskárra és baleseti kárra.

Kiegészítő biztosítások:

- a beépített bereendezések (extra tartozékok) biztosítása,

- a belföldön szállított vagyontárgyak biztosítása,

- belföldi balesetbiztosítás,

- a bérautó költségtérítési biztosítás.


42

Ö nré szesedé s

A casco biztosításoknál alkalmazott önrészesedésnek három célja van:

1) A biztosított érdekeltté váljon a kár megelő zésében, enyhítésében.

2) Az önrészesedés nélküli cascohoz képest (kárfizetéshez képest) kevesebb díj iselegendő legyen a biztosítási védelemhez.

3) A bagatell károk kiszűrése (amikor a kárrendezés költsége esetleg nagyobbmint a kár).

Az önrészesedés meghatározása a kárösszeg és/vagy az éves alapdíj %-ában történhet.

6.8. Technikai biztosítá s

Az iparosodás ütemét követő módon fejlő dtek az ún. technikai biztosítá sok, amelyeknekhárom meghatározó csoportja van: gé pi-elektronikai, meghatározott tevé kenysé gek és azü zemszü net okozta veszteségek elleni biztosítások.

A technikai biztosítá sok fajtá i

A gé pi-elektronikai biztosítá sok klasszikus formái a gépekben keletkezett károkra adnakbiztosítási fedezetet. A modern módozatok a számítógépek-hez, biztonságiberendezésekhez illetve bármely gépezethez kapcsolódhatnak.

A tevé kenysé ggel összefü ggő biztosítá sok közül a szerelési biztosítások a gépekszerelésével, próbaüzemével kapcsolatos kockázatokra nyújtanak fedezetet. Az építési-szerelési biztosítások az építés miatt elő forduló károk esetében jelentenek védelmet.

Az ü zemszü net biztosítá s az üzem leállása miatti jövedelemkiesésre, a szükségesköltségekre és az újraindításhoz szükséges pótlólagos ráfordítá-sokra szolgáltathatnakvédelmet.

6.9. Felelőssé gbiztosítá sok

A felelő sségbiztosítások egyre szaporodó csoportja egyetlen közös tő rő l fakad: valakijogsérelmének a tényébő l, amelyek három fő csoportba sorolhatók: bűnözés, szerző dés-szegés és egyéb károkozás. A felelő ség-biztosítás fontos sajátossága, hogy akockázatoknak felismerhető eknek kell lenniük és a kockázatáthárításnak is valóslehető ségnek kell lennie (pl. munkaadói).


43

A felelő sségbiztosításoknak három fő csoportja van:

1. tulajdonosi,

2. termékfelelő sség,

3. szakmai felelő sség.

A tulajdonosi felelő ssé gbiztosítá s alapja az, hogy a tulajdonos köteles mindent megtennia tulajdona okozta károk megakadályozása illetve az esetleges károsultak kártalanítása(pl. kötelező gépjármű felelő sség-biztosítás).

A termé kfelelő ssé g-biztosítá s alapvető en azokra a kockázatokra irányul, amiket atermékek (gyártmányok, félkész és késztermékek) rendeltetésszerű használat mellettokozhatnak.

A szakmai felelő ssé gbiztosítá sok eredetileg valamilyen szakma gyakorlása során,valamilyen gondatlanság, mulasztás, tévedés vagy hiba miatt bekövetkező károkranyújtottak fedezetet. Újabban azonban kiterjed a szakemberek nem-optimálisviselkedése által kiváltott kockázatokra is. A fontosabb szakmák felelő sségbiztosításai:orvosok, jogászok, mérnökök, tervező k, könyvvizsgálók, gyógyszerészek, biztosításiközvetítő k stb.

6.10. Hitelbiztosítá s

A hitelviszonyokból adódó kockázatok áthárításának egyik lehetséges módját képezik ahitelbiztosítások.

1. Szűkebb értelmezés

A) Á ruhitel-biztosítás (áruhitel)

B) Részletfizetés (fogyasztói hitel)

C) Bankhitel (beruházási hitelek)

D) Exporthitelbiztosítás

2. Szélesebb értelemben

E) Ó vadék vagy kezesség biztosítás

F) Hűtlen kezelés

G) Számítógépes visszaélések elleni biztosítás.

1) A szűkebb értelemben vett hitelbiztosítások legfontosabb sajátossága az, hogy mind aszerző dő , mind pedig a biztosított azonos: a hitelező.

A) Á ruhitel-biztosításnál az áru szállítója a követelés esetleges kiesése miatt köt biztosítást.


44

— csak jogi fizetésképtelenség esetén „fizet” a biztosító

— csak pontosan meghatározott követelésekre terjed ki a biztosítás (pótlólagosköltségekre nem)

a) átalányszerző dés

b) keretszerző dés

c) egyedi szerző dések

d) ún. első bbségi kockázatok („normális” fölötti veszteségekre)

B) Részletfizetési kockázatok (részletfizetések kiesése ill. pótlása)

a) pénzügyi hitelező

b) áruhitelező (pl. gépkocsit értékesítő szállító, kereskedő )

c) garanciát, kezességet vállaló intézmények, személyek

- 20%-os önrész általános, visszaszerezhető áru beszámítása

⇒ beruházási hitelbiztosítások

⇒ bérbeadó (lízing) hitelbiztosítás

⇒ fogyasztói hitelbiztosítás (vásárlási hitel, készenléti, csekk-kártyávaltúlhitelezés)

⇒ törlesztő -részlet

C) Bankhitelek biztosítása

⇒ magánhitelek

⇒ vállalati hitelek

⇒ ún. nagy hitelek

sajátosságok:

- teljes állomány fedezetbe adása

- legalább 2ö%-os önrész

- továbbporlasztás

D) Exporthitelbiztosítás

1) kereskedelmi/gazdasági kockázatok (árfolyamveszteségek)

2) politikai kockázatok

2) Szélesebb értelemben vett hitelbiztosítások

E) Ó vadék vagy kezesség-biztosításokat általában a hitelfelvevő köti meg arra az esetre, hafizető képtelensége miatt nem tudna fizetni a hitelező nek, azaz szüksége lenne egy kezesre.

1) „Normális” kezesség-biztosítás: a biztosító a bank által megkövetelt kezestváltja ki.


45

2) Több hitel-felvevő közösen vállalja ahitel visszafizetését (ún. avalthitelek)

F) A „hűtlen kezelésre” vonatkozó biztosításoknál a vagyontárgy kezelésével megbízotttevékenységével veszteségeket (lopás, csalás, sikkasztás) tériti a biztosító.

- saját vagy idegen biztosítottra "csak" rábízott tárgy/vagyon

1) pénzzel hivatásszerűen foglalkozó szakmák

2) szolgáltató egységek

3) sajátos pénz- és vagyonkezelő i funkciót ellátó szemályek (pl. gyám, gondnok)

G) Számítógépes visszaélések elleni biztosítások

számítógép „megsemmisülése”:

- vírus

- adatok megváltoztatása

- jogellenes lekérdezés, törlés stb.6.11. Jogvé delem-biztosítá s

A jogvédelem-biztosítás feladata, hogy a biztosított valamennyi jogi igényére - az általakezdeményezett és az ellene irányuló eljárásokra is - átfogó védelmet nyújtson, a felmerültköltségek fedezésén túl.

a) Közvetlen vé delem: az ügyfél érdekeinek közvetlen képviselete a biztosító közreműkö-désével.

b) Közvetett vé delem: az ügyvédi költségek fedezése.

A jogvédelem-biztosítások sajátossága az é rdekü tközé s, amely bekövetkezhet:

1) két biztosított ugyanattól a biztosítótól kér jogvédelmet vagy

2) a biztosított "saját" biztosítója ellen kér jogvédelmet.

Az érdekütközés megoldása lehet:

a) önálló szervezeti egység kezeli a biztosítón belül a jogvédelem-biztosításokat,

b) biztosítón "kívüli", elkülönített kárrendezés,

c) szabad ügyvédválasztás biztosítása.

A jogvédelem-biztosítás fajtái:

- közlekedési,

- családi,

- vállalkozói,

- összetett, kombinált formák.


46

6.12. Utasbiztosítá s

Elvi viták tárgyát képezi, hogy tekinthető -e egyáltalán önálló biztosításnak az utas- vagyturista segítségnyújtási biztosítás. A viták a nyújtott szolgáltatások formája (természetbenijuttatás) a nem-biztosítók által történő értékesítés (pl. autóklubok) körül csapnak össze.

Ellenőrző ké rdé sek

Sorolja fel a baleset négy feltételét!

Milyen kapcsolat lehet a társadalombiztosítás és a betegségbiztosítások között?

Milyen elemi kár biztosításokat ismer?

Melyek az elemi károk kiegészítő kockázatai?

Mi az állatbiztosítás két alapformája?

Jellemezze röviden a szállítmánybiztosításokat!

Mi a különbség a kötelező gépjármű felelő sség-biztosítás és a casco biztosítás között?

Határozza meg röviden a technikai biztosítások fő fajtáit!

Mi az alapja a felelő sségbiztosításoknak?

Kinek a kockázatát csökkenti a hitelbiztosítás?

Miért lehet nagy szerepe a jövő ben a jogvédelem-biztosításnak?


47

7. FIZETŐ KÉ PESSÉ G É S A SZAVATOLÓ TŐ KE

Fogalmakfizető ké pessé g szavatoló tő kebiztosítástechnikai tartalé kok

A 7. fejezetben a biztosító részvénytársaság célrendszerébő l kiindulva bemutatásrakerülnek a fizető képesség tényező i. Vázlatosan ismertetjük a biztosító működésére hatókockázatok kezelésének speciális eszközét a szavatoló tő két.

7.1. A biztosító fizetőké pessé gé nek té nyezői

A biztosító részvénytársaságok kettő s célt próbálnak megvalósítani működésük során,egyrész nyereséget kívánnak elkönyvelni, másrészt az ügyfelek biztonságos kiszolgálásátkell mindenkor biztosítaniuk. A biztonságos szolgáltatás a fizető képesség rövid, közép éshosszú távú fenntartását jelenti a befektetési portfólió likviditásán keresztül.

A biztosító likviditása akkor tekinthető megfelelő nek, ha a biztosító képes egy adottidő pontban a hirtelen szükségessé váló fizetési kötelezettségeit korlátozás nélkülteljesíteni.

A fizető képességet az alábbi tényező k határozzák meg:

1. Díjképzés és díjpolitika

2. Biztosítástechnikai tartalékok

3. Szavatoló tő ke (saját tő ke)

4. Viszontbiztosítás

5. Felügyeleti ellenő rzés.

Díjké pzé s é s díjpolitika

A biztosítónak olyan díjakat kell meghatároznia, melyek nagy valószínűséggel fedezik azátvállalt kockázatokból eredő károk és a biztosító működésének költségeit.

7.2. A biztosítá stechnikai tartalé kok

A megfelelő en képzett és beszedett díjak önmagukban csak az adott évben biztosítják abiztosító fizető képességét. A kárkifizetések gyakran áthúzodnak a következő évre,jelentő sek lehetnek a károk ingadozásai és lehetséges, hogy évek múlva kell teljesíteni a


48

vállalt kötelezettségeket. Ezért a biztosító a befizetett díjakból tartalékokat képez a késő bbiévekre.

A biztosítá stechnikai tartalé kok fajtá i

Meg nem szolgált díjak tartaléka

Matematikai tartalékok

1. É letbiztosítási díjtartalék

2. Betegségbiztosítási díjtartalék

3. Balesetbiztosítási járadéktartalék

4. Felelő sségbiztosítási járadéktartalék

Függő kár tartalékok

1. Bekövetkezett és bejelentett károk

2. Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR)

Eredménytő l függő díjvisszatérítési tartalék

Eredménytő l független díjvisszatérítési tartalék

Káringadozási tartalék

Nagy károk tartaléka

Törlési tartalék

Egyéb biztosítástechnikai tartalék.

A meg nem szolgá lt díjak tartaléka

A biztosítási év és a mérlegév a szerző dések döntő többségében nem esik egybe. azegybeesés csak a január 1-én kötött szerző désekre igaz. A szerző dés alapján könyvelt évesdíjnak azonban a mérlegzárás idő pontjáig csak egy része a megszolgá lt díj (az a rész, amelyellenében december 31-ig kockázatot vállalt a biztosító), a többi rész a mérlegzárásidő pontjában még meg nem szolgá lt díj, amit a biztosítónak át kell vinnie a következőidő szakra. (A naptári évet meghaladó idő szakra befizetett díjelő leg is ilyen.)

Az életbiztosítá si díjtartalék

Az életbiztosítási díjtartalék részét képezi a tiszta kockázati, illetve a haláleseti kockázatotis tartalmazó vegyes életbiztosítások kockázati díjaiból képzett ún. öregedé si tartalé k,valamint az elérési és a vegyes életbiztosítások ún. megtakarítá si tartalé ka.


49

A betegségbiztosítá si díjtartalék

Hasonlóan a kockázati életbiztosításokhoz, ahol a növekvő életkorral a halálozási kockázatnő , a betegségbiztosításoknál is emelkedik a megbetegedési kockázat az életkoremelkedésével. Mivel a betegségbiztosításokat is a biztosítási szerző dés teljes idő tartamáraváltozatlan díjjal kalkulálják, ezért a betegségbiztosításoknál is szükség van öregedésitartalék képzésére.

A balesetbiztosítá si já radéktartalék

A balesetbiztosítási járadéktartalékot a biztosítónak a járadékfizetési kötelezettséggel járóbiztosítási események bekövetkezése esetén olyan balesetbiztosítási szerző dések után kellképeznie, ahol a biztosítási szerző dés járadékfizetést is tartalmaz.

A felelő sségbiztosítá si já radéktartalék

A felelő sségbiztosítási járadéktartalékot a felelő sségbiztosításokból eredő járadékfizetésikötelezettségek fedezetére kell képeznie a biztosítónak.

A fü ggő ká r tartalékok

A biztosítónak a mérleg fordulónapjáig bekövetkezett és bejelentett, de még nem vagy csakrészben rendezett károkra, valamint a még be nem jelentett károk fedezetére függő kártartalékot kell képeznie.

Az eredménytő l fü ggő díjvisszatérítési tartalék

Azokban a biztosítási ágazatokban, amelyekben a biztosítási feltételek alapján abiztosítottak részesednek az üzletág eredményébő l, ott ezt a nyereségrészt az eredménytő lfüggő díjvisszatérítési tartalékba kell helyezni és ebben a tartalékban tartani mindaddig,amíg az visszajutattásra nem kerül a szerző dési feltételek, a biztosító döntésénekmegfelelő en.

Az eredménytő l fü ggetlen díjvisszatérítési tartalék

Amennyiben a biztosítási szerző dés kármentesség vagy alacsony káralakulás esetén abiztosítási díj egy részének visszatérítését tartalmazza, abban az esetben a biztosítónakeredménytő l független díjvisszafizetési tartalékot kell képeznie.


50

A ká ringadozá si tartalék

A káringadozási tartalék a kárszükséglet évek közötti ingadozásának kiegyenlítéséreszolgál, mivel a kárszükséglet még egy elegendő en nagy és homogén veszélyközösségesetében is évrő l évre ingadozik.

A nagy ká rok tartaléka

A nagy károk tartaléka speciális káringadozási tartalék, amelyet azokra a kockázatokra kellképezni, amelyeknél a lehetséges kár különösen magas egyrészt a nagy értékekkoncentrációja, a kockázat különleges jellege, a károk halmozódása miatt.

A tö rlési tartalék

A törlési tartalékot a biztosítónak a kockázat megszűnése. mérséklése, átmenetiszüneteltetése miatt a fennálló díjkövetelések helyesbítésére kell képezni.

7.3. A biztosító működé sé re ható kocká zatok

Amennyiben a biztosító megfelelő díjakat kalkulál, elegendő nagyságú tartalékot képez ésezeket jól fekteti be, akkor elméletileg a beszedett díjakból, mint idegen forrásból is képesműködni anélkül, hogy a működéshez saját forrást venne igénybe.

A gyakorlatban a biztosító működésére számos kockázati tényező hat. A kockázatok egycsoportja minden vállalkozásra hat: általános vállalati kockázatok és speciális, nembiztosítástechnikai kockázatok. Vannak olyan kockázatok, amelyek specifikusan csak abiztosítókra hatnak.

A nem biztosítá stechnikai kocká zatok

A tartalékképzési kocká zat

Nincs kellő mennyiségű információ a tökéletes tartalék nagyság meghatározásához. Atartalékok alulképzése a biztosító fizető képességének romlásához vezethet.

A „ selejt” kocká zat

Jelenti a helytelen szerző déskötést, a kapott díjnál nagyobb kockázatot vállal a biztosító.Jelenti azt a kockázatot is amikor a biztosító olyan munkatárs képzésébe invesztál aki nem


51

felel meg az elvárásoknak, vagy hamarabb elhagyja a biztosítót minthogy a „képzésiberuházás” megtérült volna.

A szerző dési kocká zat

Gyakorlatilag a biztosítási csalás kockázatát jelenti.

Az ún. delkredere-kocká zat

Ez az a kockázat amikor a biztosító kintlévő ségei nem teljes mértékben folynak be, mert abiztosítottak nem fizetnek, vagy nem érkezik meg a biztosítóhoz a díj.

Befektetési kocká zatok

A befektetett tő keé rté k megő rzé sé nek kocká zata

Nominálérték illetve reálérték megő rzésének kockázata.

A tő kehozadé k kocká zata

A befektetés hozama kisebb lesz az elvárt hozamnál.

A likviditá s kocká zata

A likviditási kockázat annak lehető ségét jelenti, hogy a befektetések automatikusvagy szükség esetén történő pénzre konvertálása nem valósítható meg a kívánatoshatáridő re vagy azt csak veszteség árán lehet megvalósítani.

A biztosítá stechnikai kocká zatok

A valós biztosítási események, szolgáltatás igények eltérnek a kalkuláció során figyelembevett értékektő l, ezért egy sor kockázat adódik, amiket együttesen biztosítástechnikaikockázatoknak nevezünk.

Informá ciós vagy té vedé si kocká zat

A kárszüséglet várható értéke a megfigyelt statisztikai sokaságból nem állapíthatómeg korrektül. Az információs kockázat annál nagyobb, minél kisebb a megfigyeltstatisztikai közösség.

Vá ltozá si kocká zat

A bekövetkezett események utólag is eltérhetnek a kalkuláltaktól, mert akárbekövetkezés, kárnagyság szerkezete az idő ben változik. A változási kockázatlehet trendszerű és vé letlen kockázat.


52

7.4. A szavatoló tőke

A fentiekben említett kockázatok lefedésének „eszköze” a szavatoló tő ke, amely sajá tforrá s és a körülmények nagyon kedvező tlen alakulása esetén is biztosítja, hogy a bizto-sítottak megkapják a megígért szolgáltatásokat.

A szavatoló tő ke szabá lyozá s lényege:

1. A biztosító kockázati helyzetét bizonyos mutatószámok alapján mérik, az adatokatáltalában a mérlegadatok szolgáltatják.

2. A biztosítóktól megkövetelnek egy minimálisan szükséges szavatoló tő ke szintet (asaját eszközök minimális szintjét, szolvencia szintet), amely döntő részben a sajáttő ke elemekbő l áll.

3. Amennyiben a saját eszközökkel való ellátottság szintje alatta marad az elvártminimális szintnek, akkor többfokozatú felügyeleti szankciók lépnek hatályba.

Ellenőrző ké rdé sek

Sorolja fel a biztosító fizető képességét meghatározó tényező ket!

Milyen biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie a biztosítónak?

Melyek a biztosító működésére ható nem biztosítástechnikai kockázatok?

Ismertesse a biztosítástechnikai kockázatokat!

Mi a szavatoló tő ke és mi a szavatoló tő ke szabályozás lényege?


53

BIZTOSĺTÁ SI ALAPFOGALMAK

BIZTOSĺTÁ S KEZDETE

Az életbiztosítás mindig valamely hónap első napján kezdő dik. Ha az első biztosításidíjrészlet befizetésének idő pontja a hónap 15-ével bezárólag megtörténik, akkor abiztosítás kezdete a befizetés hónapjának első napja, egyébként pedig a következőhónap első napja.

BIZTOSĺTÁ SI Á G

A biztosítási szolgáltatások felosztása a biztosítás tárgya szerint (élet- és nem-életbiztosítás).

BIZTOSĺTÁ SI DĺJ

A biztosítási díj a biztosítási védelem ára. A díjat mindig teljes évre kalkulálják, ezért azegész évre szól és évfordulótól évfordulóig tartó díj maradéktalanul megilleti abiztosítót. Első díj: a biztosítás első évére, negyedévére, hónapjára szóló díj.Folytatólagos díj: az első évet, negyedévet, hónapot követő idő szakokban esedékes díj.Egyszeri díj: az egész biztosítási tartamra egy összegben esedékes díj.

BIZTOSĺTÁ SI É VFORDULÓ (é letbiztosítá s)

A biztosítás technikai kezdetétő l számított egész naptári év.

BIZTOSĺTÁ SI MÓ DOZAT

A biztosító egy terméke, amely szolgáltatásaiban és/vagy feltételeiben különbözik egymásik terméktő l.

BIZTOSĺTÁ SI Ö SSZEG

Az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító szolgáltatásának esedékessége alkalmávala szerző dő /kedvezményezett a biztosítótól kap. A kockázat átvállalásának felső határa.

BIZTOSĺTOTT (szemé lybiztosítá s)

Az a személy, akinek az életére vagy egészségi állapotára a biztosítást kötik. (Aszerző dő és a biztosított lehet azonos személy. A díjkalkulációt a biztosított életkora,foglalkozása, egészségi állapota és a biztosítása idő tartama határozza meg.)


54

DĺJMENTESĺTÉ S (díjmentes leszá llítá s; tőké síté s)

É letbiztosítás esetében a szerző dő kétévi díjfizetés után kérheti a díjmentességet. Adíjfizetés megszüntetése után az addig képző dött díjtartaléknak megfelelő leszállítottbiztosítási összeggel marad érvényben a szerző dés.

DĺJTARTALÉ K

A biztosított által a befizetett díjakból képzett, elkülönített összeg.

HITELFEDEZETI ZÁ RADÉ K

Az életbiztosítás hitelfedezeti kezességet nyújt a biztosított elhalálozása esetén, ahaláleseti összeg erejéig, ha biztosító a szerző dést hitelfedezeti záradékkal látja el.

KÁ RBIZTOSĺTÁ S

A biztosító a keletkezett kárt téríti meg, a kár felső határa a keletkezett kár illetve abiztosítási összeg.

KEDVEZMÉ NYEZETT

Az a természetes vagy jogi személy, akinek a biztosító a szolgáltatásokat nyújtja. (Azéletbiztosításban általában név szerint írásban megjelölik, ha nem, akkor az örökösminő sül kedvezményezetnek.)

KOCKÁ ZAT

Veszteség vagy egyéb érdeksérelem bekövetkezésének valószínűsége. Lehet aktív(tudatosan vállalt) és passzív (pl. elemi károk), továbbá bekövetkezhetnek nem vártnegatív következmények.

KOCKÁ ZATKEZELÉ S

1) preventív (kármegelő ző )2) kárenyhítő3) kompenzáló (pénzbeli kiegyenlítés; pl. biztosítás).

KOCKÁ ZATVISELÉ S KEZDETE

A kockázatviselés az első díjrészlet befizetését követő nap 0. órájával kezdő dik. Habiztosítás orvosi vizsgálattal jön létre, akkor a kockázatviselés teljes körű. Orvosivizsgálat nélkül létrejövő biztosításoknál a biztosító várakozási idő t köt ki.


55

KOCKÁ ZATVISELÉ SI MÓ DOK (vagyonbiztosítá s)

Teljesé rté k-biztosítá s: a vagyontárgy értéke a biztosítási összeggel egyenlő (lásd mégalul-, ill. felülbiztosítás).Első kocká zatra szóló biztosítá s: a biztosítási összeg a kár valószínű értéke, kifizetés abiztosítási összegen belül a tényleges kár mértékéig.Há nyadré sz biztosítá s: a díjszámítás alapja a vagyontárgy értéke, a díj összege az ezenérték alapján számított díjnak a meghatározott engedménnyel csökkentett része, abiztosítási összeg a vagyontárgy értékének megállapodás szerinti százaléka. Kártérítésikorlátozások: alulról az önrész és felülrő l a limit.

Ö SSZEGBIZTOSĺTÁ S

A biztosító nem a kárt téríti, hanem egy, a biztosítási esemény bekövetkezéséhez elő remeghatározott összeget fizet.

REAKTIVÁ LÁ S

A megszűnt biztosítást, meghatározott feltételek mellett és idő n belül újra érvénybehelyeznek, díjhátralék megfizetése esetén.

REVALORIZÁ CIÓ (é rté kköveté s)

A biztosítási díjnak az infláció ütemében való megemelése, amely magával vonja abiztosítási összeg és a nyereség emelkedését is.

SZEMÉ LYBIZTOSĺTÁ S

A biztosítás alanya természetes személy.

SZERZŐ DŐ FÉ L

Lehet egy vagy több természetes illetve jogi személy. (Ha a szerző dést több személyköti, akkor a szerző dés módosításához mindannyiuk beleegyezése szükséges.)

TECHNIKAI KAMATLÁ B

Az a kamatláb, amit a biztosító a befektetések jövő beni hozamára minimálisnak tekint,és egyben garantál úgy, hogy azt a biztosítási díj megállapításakor már eleve figyelembeveszi.

VAGYONBIZTOSĺTÁ S

A biztosítás tárgya vagyontárgy, jog vagy jövedelem.


56

VISSZAVÁ SÁ RLÁ S

Kétévi díjfizetés után és biztosítási esemény bekövetkezése nélkül az életbiztosításmegszüntethető oly módon, hogy a biztosító a képző dött díjtartaléknak (vagy egyrészének) megfelelő visszavásárlási összegét a szerző dő nek kifizeti. A visszavásárlássala biztosítás megszűnik. Visszavásárlásra csak díjtartalékos életbiztosítások esetében vanlehető ség. (A visszavásárlási összeg azért alacsonyabb a befizetett díjaknál, mert abiztsoítás tartama alatt a biztosító a díj egy részét a kockázatok viselésére és aszerző déssel kapcsolatos költségei fedezetére fordította.)

VISZONTBIZTOSĺTÁ S

A biztosítók megosztják egymás között a nagyösszegű biztosítások kockázatát. Az ilyenbiztosítási szerző déseket a szerző dő biztosító egy másik, erre szakosodott biztosítónálbebiztosítja. Az ügyfelek számára csak az "első biztosító" bír jelentő séggel.


57

FELHASZNÁ LT IRODALOM

ASZTALOS László György: Bevezeté s a biztosítá si alapismeretekbe. (Kísérleti jegyzet)Budapest, 1994

BAJAI Ferenc - CSABAI Dezső : Az á llami biztosítá s Magyarorszá gon. KJK, 1972

BANYÁ R József: Az é letbiztosítá s alapjai. Bankárképző - Biztosítási Oktatási Intézet,Budapest, 1994

CZÚCZ Ottó: Az öregsé gi nyugdíjrendszerek. KJK, 1994

É BLI Györgyné: A biztosítá s közgazdasá gi alapjai. KJK, 1988

É BLI Györgyné: A biztosítá s ü zemgazdasá gi alapjai. KJK, 1989

É BLI Györgyné: A vagyonbiztosítá s. KJK, 1991

FARKAS Szilveszter - SZABÓ József: Kocká zati menedzsment. Budapest, 1998

FORGÁ CS Zoltán: A biztosítók fizető ké pessé gé nek pé nzü gyi garanciá i. Bp., 1994

LUTTENBERGER Zoltán: Bankbiztosítá s. Bp., 1995

RÉ TI János: A nyugdíjreform néhány kiemelt kérdése. Közgazdasá gi Szemle, XLII. é vf.,1995. 10. 926-941.o.

biztosÍtÁsi ismeretek -...

Documents