bl mesteriskola 1.3 ÁltalÁnos jogi szabÁlyozÁsi …

BERUHÁZÁSLEBONYOLÍTÓI MESTERISKOLA 2021MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA

1

MAGYAR TANÁCSADÓ MÉRNÖKÖKÉS ÉPÍTÉSZEK SZÖVETSÉGE

BL MESTERISKOLA1.3 ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETA JOGI KÖRNYEZET ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE, JOGSZABÁLYI HIERARCHIA

DR. ZSADON PÉTER ÜGYVÉDI IRODA – 2021. JANUÁR 14.

2

A JOG FOGALMA

1. A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége;

2. amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankcionálja, vagyis a már kialakult magatartásszabályok megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást (például népszavazás) jogalkotásként ismer el;

3. amelyek az előzőekből következően az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi;

4. amelyek érvényesülését az állami szervek legitim módon végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják;

5. így azok az emberek magatartásában, valamint a jogalkalmazó szervek, mindenekelőtt a bíróságok gyakorlatában többnyire, statisztikai átlagként meg is valósulnak.

1

2


2

3

JOGI ALAPFOGALMAK

• Jogtétel (jogi mondat) – nyelvi egység, mondatban lehet több fordulat„Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.”

• Jogi norma – a jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége (hipotézis – diszpozíció – szankció)Feltételezett élethelyzet: … – Utasítás: károkozástól való tartózkodás – Szankció: kártérítési

kötelezettség

• Jogforrás – a jog alkotója, vagy a jog megismerési forrása

• Jogszabály – jogforrási forma

• Jogalkotás, jogképződés

4

JOGFORRÁSOK, JOGSZABÁLYOK

A jogforrások fajai: jogalkotói / jogalkalmazói

Alaptörvény, T) Cikk:(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

Jogforrási hierarchia: Ellentmondás nincs! - Ismétlés nincs!

3

4


3

5

NEMZETKÖZI JOG – MAGYAR JOG

Alaptörvény Q) cikk(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

6

EU JOG – MAGYAR JOG

Európai Uniós jogforrások (EUMSZ, szubszidiárius szerződések, rendeletek (regulations), irányelvek (directives), ECJ döntések

Alaptörvény E) cikk(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződésalapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhezszükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, azEurópai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnakösszhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nemkorlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és államiberendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.

5

6


4

7

KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról (Jat.)

Közjogi szervezetszabályozó eszközök: normatív határozat / normatív utasítás

Jat. 23. § (1) Normatív határozatban szabályozhatja

a) az Országgyűlés,

b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv,

c) az Alkotmánybíróság,

d) a Költségvetési Tanács

szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.


BL MESTERISKOLA1.3 ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETALAPVETŐ VERSENYJOGI SZABÁLYOK


7

8


5

9

A PIACI VERSENY

Az egyes termékeket, szolgáltatásokat előállító vagy nyújtó vállalkozások (kínálat) törekvése, hogy a legjobbár-érték arány elérni kívánó fogyasztók (kereslet) igényeinek megfelelve saját üzleti eredményüketmaximalizálják.

• Jóléti funkció – a fogyasztó választási lehetőségét jelenti a különböző termékek és szolgáltatások között

• Hatékonysági funkció – a verseny miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a lehető legolcsóbban, a legkisebb ráfordítással költséggel működjenek, hiszen a költségek alapvetően meghatározzák a piaci pozíciót

• Allokációs funkció – a verseny miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikat olyan termékekre és szolgáltatásokra kell hogy fordítsák, amire valós fogyasztói igény mutatkozik (ha nem lenne verseny nem lenne érdeke, hogy a fogyasztó azt kapja amit szeretne, mert úgy sincs más, konkurencia miatt viszont fontos, hogy a fogyasztó mit akar)

10

A VERSENYJOGI SZABÁLYOZÁS CÉLJA

• Közérdek – a verseny a gazdaság növekedését, fejlődését hozza magával, ezért közérdekből támogatott (új technológia, energiatakarékosság stb.)

• A többi piaci szereplő érdeke – az üzlet tisztességes megtartása

• piaci szereplők összejátszásának vagy a kartell tilalmának megfogalmazása

• gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma (monopóliumok a túlzott piaci méret, piaci részes miatt a többieket hátrányos helyzetbe tudja hozni pl.. csökkenti a felvásárlási árakat, árukapcsolást hajt végre)

• fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, tilos a fogyasztót megtéveszteni, a termékről valótlant állítani

9

10


6

11

TISZTESSÉGTELEN VERSENY TILALMA

• Jó hírnév védelme3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.

• Bojkott-tilalom5. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

• Jellegbitorlás, utánzás tilalma6. § Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni. Büntetőjogilag is releváns: Btk. 419. §Versenytárs utánzása (1év)

12

TISZTESSÉGTELEN VERSENY TILALMA (II.)

• Összehasonlító reklám korlátozása 6/A. és 10. §

• Versenyeztetés tisztaságának megsértése

7. § Tilos a versenyeztetés – így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.

11

12


7

13

A VERSENYT KORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁS TILALMA („KARTELL”-TILALOM)

11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.

Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

Fokozatok: Kartell – Egyéb horizontális versenykorlátozás – vertikális versenykorlátozás

Bagatell-kartell

14

GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA

22. § (1) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

13

14


8

15

VERSENYJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK, SZANKCIÓK

Semmisség

Bírság

Figyelmeztetés

16

VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEFONÓDÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE („FÚZIÓ-KONTROLL”)

Gazdasági Versenyhivatalnak be kell jelenteni a vállalkozások összefonódását, ha

- valamennyi érintett előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen > 15.000.000.000,-Ft és

- az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző évi nettó árbevételével együtt > 1.000.000.000,-Ft.

24/A. § A Kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből - így különösen a munkahelyek megőrzése, az ellátás biztonsága érdekében - nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítheti. Az ilyen összefonódást nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak a 24. § szerint bejelenteni.

15

16


9

17

„FÚZIÓ”-KONTROLL (III.)

Az összefonódás-bejelentés elintézésére előírt határidő leteltéig az összefonódás nem hajtható végre.

GVH

• adhat előzetes hozzájárulást, ehhez szabhat irányításkorlátozó előírást

• engedélyezheti az összefonódást, ehhez szabhat előzetes és utólagos feltételt

• megtilthatja az összefonódást.


BL MESTERISKOLA1.3 ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETA JOGI KÖRNYEZET ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE, JOGSZABÁLYI HIERARCHIA


17

18


10

19

A JOG FOGALMA

1. A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége;

2. amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankcionálja, vagyis a már kialakult magatartásszabályok megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást (például népszavazás) jogalkotásként ismer el;

3. amelyek az előzőekből következően az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi;

4. amelyek érvényesülését az állami szervek legitim módon végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják;

5. így azok az emberek magatartásában, valamint a jogalkalmazó szervek, mindenekelőtt a bíróságok gyakorlatában többnyire, statisztikai átlagként meg is valósulnak.

20

JOGI ALAPFOGALMAK

• Jogtétel (jogi mondat) – nyelvi egység, mondatban lehet több fordulat„Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.”

• Jogi norma – a jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége (hipotézis – diszpozíció – szankció)Feltételezett élethelyzet: … – Utasítás: károkozástól való tartózkodás – Szankció: kártérítési

kötelezettség

• Jogforrás – a jog alkotója, vagy a jog megismerési forrása

• Jogszabály – jogforrási forma

• Jogalkotás, jogképződés

19

20


11

21

JOGFORRÁSOK, JOGSZABÁLYOK

A jogforrások fajai: jogalkotói / jogalkalmazói

Alaptörvény, T) Cikk:(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

Jogforrási hierarchia: Ellentmondás nincs! - Ismétlés nincs!

22

NEMZETKÖZI JOG – MAGYAR JOG

Alaptörvény Q) cikk(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

21

22


12

23

EU JOG – MAGYAR JOG

Európai Uniós jogforrások (EUMSZ, szubszidiárius szerződések, rendeletek (regulations), irányelvek (directives), ECJ döntések

Alaptörvény E) cikk(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződésalapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhezszükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, azEurópai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnakösszhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nemkorlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és államiberendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.

24

KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról (Jat.)

Közjogi szervezetszabályozó eszközök: normatív határozat / normatív utasítás

Jat. 23. § (1) Normatív határozatban szabályozhatja

a) az Országgyűlés,

b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv,

c) az Alkotmánybíróság,

d) a Költségvetési Tanács

szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.

23

24


13


BL MESTERISKOLA1.3 ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETA POLGÁRI JOG / KÖTELMI JOG IDEVÁGÓ ELŐÍRÁSAI, A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOK


26

KÖTELMEK

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) HATODIK KÖNYV

Kötelem - kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. (Ptk. 6:1. §)

Szolgáltatás: valamely dolog adására,tevékenységre,tevékenységtől való tartózkodásra vagymás magatartásra irányulhat.

Diszpozitív szabályozás – A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja.

25

26


14

27

KÖTELMEK (2.)

Kötelem keletkezhet különösen:

a) szerződésből,

b) károkozásból,

c) személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből,

d) egyoldalú jognyilatkozatból,

e) értékpapírból,

f) jogalap nélküli gazdagodásból,

g) megbízás nélküli ügyvitelből és

h) utaló magatartásból.

28

A SZERZŐDÉS

Szerződési jog alapelvei: Kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozat, amelyből kötelezettség keletkezik

(Ptk. 6:58-62.§) Szerződési szabadság (Szerződök-e? Kivel? Mire? – Fogalmak?! (pl. késedelem,

pótmunka) –Versenyeztetés – Általános szerződési feltételek)

Jogszabályban meghatározott tartalom (jogszabály, szokás – jogszabályváltozás)

Visszterhesség vélelme

Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség (DE: Üzleti titok, adatvédelem)

Érvénytelenség: Semmisség és megtámadhatóság

(Ptk. 6:88-121. §)

27

28


15

29

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE

A teljesítés jogkövetkezményei: - kárveszély átszáll (6:122. §)- minőség „meghatározódik” (6:123. §)

Osztható szolgáltatás (6:135. §) – jogi oszthatatlanság

A teljesítés ideje: kitűzött határidő/határnap, rendeltetés szerinti idő, előkészítéshez szükséges idő(6:35. §, 6:130. §) , (késedelem, előteljesítés – pénztartozás / egyéb szolgáltatás teljesítése)

A teljesítés helye: pénztartozás jogosult telephelyén / egyéb szolgáltatás a kötelezett telephelyén(6:37. §, 6:44. §)

Teljesítés módja- a jogosult köteles megvizsgálni a teljesítés megfelelőségét (6:127. §)- ha kötelezett kéri nyugtát kell kiállítani a teljesítésről (6:38. §) (Teljesítésigazolás)- Beszámítás (6:49. §), Bírósági és közjegyzői letét (6:53. §), Harmadik személy részéről történő teljesítés (6:57. §), Harmadik személy javára szóló szerződés (6:136. §)

30

SZERZŐDÉSSZEGÉS

Objektív tény - bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása

Teljesítés követeléséhez való jog (6:138. §)

Visszatartási jog (6:139. §)

Érdekmúlás – elállás, felmondás (6:140. §)

Fedezeti szerződés (6:141. §)

Kártérítés (6:142. §)

Felelősség szerződésszegésért (6:142. §)kimentés: ellenőrzési körén kívüli

előre nem látható ok, ésa kár megelőzése, elhárítása nem elvárható

29

30


16

31

SZERZŐDÉSSZEGÉS (2.)

- közreműködőért való felelősség (6:148. §) – „mintha maga járt volna el” (visszkereseti jog!)

- részleges szerződésszegés (6:149. §) – osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés

- közbenső szerződésszegés (6:150. §) – másik fél teljesítéséhez szükséges intézkedések elmulasztása –NEM összetévesztendő a jogosult késedelmével!!!

- előzetes szerződésszegés (6:151. §) – határidő lejárta előtt nyilvánvalóan várható késedelem ill. hiba

- Kártérítés közös szabályai (6:144. § - kármegelőzés, kárelhárítás, kárenyhítés, közös károkozók…)Szerződésszegés esetei: - Kötelezett késedelme

- Jogosult késedelme (≠közbenső szerződésszegés)- Hibás teljesítés (vélelem fogyasztó javára, jótállás/kellékszavatosság/jogszavatosság/termékszavatosság)- Teljesítés lehetetlenné válása (jogi / fizikai / érdekbeli / gazdasági)- Teljesítés megtagadása (késedelem v. lehetetlenülés)

Mellékkötelezettségek megsértése?

32

A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, EGYÉB BIZTOSÍTÉKI CÉLÚ JOGINTÉZMÉNYEK

Foglaló (6:185. §) Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért… felelős(Quasi kárátalányA kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.

Kötbér (6:186-189. §) A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. (Quasi kárátalány)

Jogvesztés kikötése (6:190. §) A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné.

Zálogjog (5:86-144. §) .. a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (személyes kötelezett) nem teljesít.

Óvadék (5:95. §) … a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig - a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti …

31

32


17

33

EGYÉB BIZTOSÍTÉKI CÉLÚ JOGINTÉZMÉNYEK (BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK)

Kezesség – kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. (6:416. §)

Garanciaszerződés – garantőr kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. (6:431. §)

Biztosítási szerződés – a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.(6:439. §)

34

EGYES SZERZŐDÉSEK

1. Tulajdonátruházó szerződések

2. Vállalkozási típusú szerződések

3. Megbízási típusú szerződések

4. Használati szerződések

5. Letéti szerződések

6. Forgalmazási és jogbérleti (franchise) szerződés

7. Hitel és számlaszerződések

8. Biztosítéki szerződések

9. Biztosítási szerződések

10. Tartási és életjáradéki szerződés

11. Polgári jogi társasági szerződés

12. Élettársi kapcsolat

33

34


18

35

SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁROKOZÁS

Ptk. 6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

4 alapvető feltétele:

1. jogellenesség,

2. felróhatóság,

3. kár,

4. okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között.

Károsodás veszélye esetén is igénnyel léphet fel a veszélyeztetett fél! (6:523. §)

36

SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁROKOZÁSEGYES SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

Veszélyes üzem (fokozott veszéllyel járó tevékenység)

• mentesülés – elháríthatatlan, külső ok

• veszélyes üzemek találkozása

Más személyért való felelősség

• alkalmazott, ill. jogi személy tagja

• vezető tisztségviselő

• megbízott

• jogosult felelőssége kötelezett által harmadik személynek okozott kárért

Közhatalom gyakorlásával okozott kár

• Rendes jogorvoslat kimerítése

35

36


19

37

SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁROKOZÁSEGYES SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK (2.)

Felelősség az épületkárokért

• Épület részeinek lehullásával okozott kár tulajdonos

• Épület hiányosságaival okozott kár tulajdonos

• pl. az építménnyel tartósan vagy más módon egyesítésre került tárgyak

• bíróság az épület fogalmi körébe vonta például a hó eltakarítás kötelezettségét is.

DE nem tartozik ide:• az épülettel nem egyesített díszítés okozta kár• a közös használatú helyiségekben elhelyezett bármilyen tárgy hiányosságából, lehullásából

keletkező kár• épület tartozékának minősülő veszélyes üzem• a közös tulajdonban álló épületrész leesése következtében valamelyik tulajdonostárs külön

tulajdona károsodott

38

SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁROKOZÁSEGYES SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK (3.)

Felelősség az épületkárokért (folyt.)

• Épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kár – akinek az érdekében a tárgyat elhelyezték

• Tárgyak kidobásával, kiejtésével, kiöntésével okozott kár

• a helyiség használója. Ha megnevezi a károkozót, akkor a használó kezesként felel.

• közös használatú helyiség esetén - tulajdonos

37

38


20

39

EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYEK

Jogalap nélküli gazdagodás – Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. (6:579. §)

• Tényleges, meglevő gazdagodás – kivéve, ha

• rosszhiszeműen jutott hozzá

• megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli

• Természetben, vagy pénzben megtérítendő

• Életfenntartásra adott juttatás

• Közös gazdagodók - egyetemlegesen

40

EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYEK (2.)

Megbízás nélküli ügyvitel – (Ptk. 6:583-586. §)

• más helyett eljár

• anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna

• Az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. (pl. kártól óvja meg)

• Helyénvaló beavatkozás – megbízott jogai illetik

• Nem helyénvaló beavatkozás

• díj nem illeti

• költségeit jogalap nélküli gazdagodás szerint követelheti

• felelős mindazon kárért, ami beavatkozása nélkül

39

40


21

41

EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYEK (3.)

Utaló magatartás (Ptk. 6:587. §)

• szándékos magatartása

• jóhiszemű személyt

• alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt

• önhibáján kívül

• károsodás érte.

A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti.

41

bl mesteriskola 1.3 ÁltalÁnos jogi szabÁlyozÁsi …

Documents