bme budapesti m Őszaki És el İadÁs szerkezeti vÁzlata...

1

BME BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KARSZOCIOLÓGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANSZÉK

TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSszakirány

Tantárgy: MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRAszaktárgy keretében

1. Regionális szintő jellemzése:• a gazdálkodás adottságaira• az ellátórendszerek helyzetére• távlati fejlesztési feladatokra

Elıadó: Dr. Unk Jánosné okl. villamosmérnökPYLON Kft. ügyv. ig.

Tel: 355-4614, fax: 212-9626e-mail: [email protected]

I. ENERGETIKA

1. elıadás:I. a) TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és

ENERGIAELLÁTÁS (hagyományos és innovatív)

2. elıadás:b) MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁS-

MÓDOK ezen belül a HULLADÉKHASZNOSÍTÁS

II. HÍRKÖZLÉS

2

ELİADÁS SZERKEZETI VÁZLATA

I. TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS

1. FogalmakEnergetikaEnergia iparágEnergiaigények –energiafelhasználásokEnergiaforrások –energiahordozók

2. Az energetika hazai intézményrendszereGKM – és feladataiMEH tevékenységeEnergia Központ Kht.Önkormányzatok

3. Energiapolitika – országos, regionális struktúrákOrszágos energiaigény alakulásaImportfüggésekOrszágos ágazati szerkezetekRegionális – megyei –energiafelhasználási (hordozói, ágazati) szerkezetek

- halmozatlan összes- közvetlen

Megújuló energiatermelési struktúrák

4. Az energiafelhasználás hatása a gazdaság fejlıdéséreOrszágos trendekTerületi egyenlıtlenségek

5. Energiaipari privatizációKezdeti irányelvekKésıbbi negatív gyakorlatokTerületi részesedésekAutonóm rendszerfejl. igények

6. Hagyományos energiahordozókSzénvagyonFöldgázvagyonReménybeli olaj-földgáz mezık, szénbányaterületek

7. Megújuló energiaforrásokNapenergiaBiomassza potenciál felmérésGeotermikus energia potenciálVízenergiaSzélenergia – szélerı (sebesség) megoszlások

8. Országos és regionális komplex energiaellátó rendszerek és elemek

8.1. Másodlagos energiaforrás átalakításokMagyar erımőrendszerErımővek, alállomások, alaphálózatokHagyományos erımővek környezeti hatásaiKárosanyag-kibocsátások

8.2. Az energiaellátás hálózati rendszereiVillamos energia hálózatokSzénhidrogén hálózatokKıolajhálózatok

9. ENERGIARENDSZER A MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA ÖSSZETEVİJEKözép-Kelet-Európai energiarendszerPrognózisMőszaki infrastruktúra rendszer összevetése az urbanizációs tengelyekkelVillamoshálózatok összevetése az ország ökológiai rendszerévelSzénhidrogén-hálózatok összevetése az ország ökológiai rendszerévelÖsszevetés az Országos Területrendezési TervvelÖsszevetés az Országos Szerkezeti Tervvel

10. Hulladékgazdálkodás

II. Elektronikus HÍRKÖZLÉSAlkalmazott technológiákHálózatokKörzetekOrszágos rendszer és elemei 3

1. FOGALMAK

ENERGETIKAA társadalmi-gazdasági fejlıdés egyik feltétele és a fejlesztésekegyik stratégiai ágazata az energetika, mely

• az energiagazdálkodással – a fıbb ágazati fogyasztók (ipar, mezıgazd., lakosság, kommunális intézmény, szolgáltatások, turizmus, közlekedés, szállítás) energiaigényeivel, így: villamos világítás, főtés, hőtés, erıátvitel, motorhajtóanyag, üzemanyag igényekkel és kielégítésével (a szükséges energiahordozók megválasztásával és beszerzésével) – és

• az energiaellátással – energiaátalakítással (erımővi, főtımővi, olajfinomítói technológiákon keresztül nyert másod, harmadlagos energiahordozók létrehozásával, pl. villamos energia forrás, benzin, hidrogén stb.) egyedi), szállítással, kereskedelemmel, elosztással (hálózatokkal) és üzemeltetéssel – foglalkozó tevékenység összességét jelenti.

ENERGIA IPARÁG (szektor) a privatizációját (1990 – napjainkig)követıen nem alkot egységes rendszert állami tulajdonlás,irányítás és ellenırzés elvesztésével, hanem elsısorban azoktól a külföldi, fıleg külföldi-állami befektetık fejlesztési szándékától és a nemzetközi piac-diktálta követelményektıl függ a jövıben, ahova az energetikai vagyon került a privatizáció során, ill. a megmaradt állami vagyon kezelıitıl függıen.

A hazai önkormányzatok kis mértékben (8%) váltak tulajdono-sokká éppúgy, mint a hazai magánvállalkozók (18%). Az állami részarány is a kezdeti 37%-ról napjainkra már 25% alá csökkent. Az állam egyre inkább az eszmei irányító, koordináló szerepet tölti be, a korábbi, a KGST-ben megengedett gazdálkodó szerephez képest.

4

ENERGIAIGÉNYEK – ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK

A felhasználási célok szerint csoportosítva az energiagazdálkodás megkülönböztet:• villamos világítási igényeket, főtés-hőtési, használati

melegvíz ellátási hıigényeket• villamos erıátviteli; motorikus, ipari speciális

igényeket• fosszilis energiahordozókra alapozott hıigényeket

(szénre, kıolajra, földgázra), ipari és mezıgazdasági technológiai (hı, vegyipari, motorikus stb.) igényeket

• energiatárolási igényeket• hagyományos energiahordozókra alapozott

üzemanyag, hajtóanyag igényeket (közlekedési, ipari célra)

• a megújuló energiahordozókra (nap, biomassza, biogáz, biodízel, bioetanol, hidrogén, geotermikus, víz és szélenergia stb.) alapozott világítási, termikus, motorikus, hajtóanyag és energiatárolási stb. igényeket.

Országos és regionális szinten ezek a szerteágazó igények a fıbb ágazatok végsı felhasználása szerint csoportosítva jelennek meg, így:• termelı ágak: – ipar, feldolgozóipar

– mezı- és erdıgazdaság• közlekedési ágak (posta, távközlés)• kommunális – közületi – szolgáltató ágak• lakosság igényei. 5

MÉRTÉKEGYSÉGEKAz energia: az anyag egyik megjelenési formája W = m•c2. Zárt rendszerben a test teljes energiája W = Whelyzeti + Wmozgási. Mértékegysége joul [J]. Energia mértékegységek átszámítási tényezıi

Az energia mértékegysége a joule, jele: J 1 J = 1 Ws = 1 Nm (1 joule = 1 wattmásodperc = 1 newtonméter)1 TWh = 0,860 Pcal 1 TWh = 3,6 PJ 1 PJ = 0,23888 Pcal 1 Pcal = 4186 PJ

6

Energiafajták

A természet ma ismert energiái közül e fejezetben azokkal az energiafajtákkal foglalkozunk, amelyeket az ember munkájának megkönnyítésére és kényelmének fokozására használ fel, s amelyeket ún. közmő-, vagy közmőpótló szolgáltatás formájában az egyes energiafogyasztók napjainkban folyamatosan igényelnek, ill. ellátásukról az energiagazdálkodással és energiaellátással foglalkozó szervezetek és szolgáltató vállalatok gondoskodnak.

Általában foglalkozva az energiával elmondhatjuk, hogy az az anyagnak egy tulajdonsága, amelyet a technika segítségével az ember felszabadít, és munkavégzésre hasznosítja.

Mértékegysége: a joule (J). Korábbi egységek: lóerıóra, wattóra, pond kalória, ETA., BTn.

Az energiafajták: az energia különbözı megnyilvánulási formái, ilyenek: a mechanikai, hı-, villamos, nukleáris, vegyi, akusztikai, fény- és különbözı egyéb energiák, amelyek a környezettel kölcsönhatásba kerülve fejtik ki erejüket.

7

ENERGIAFORRÁSOK – ENERGIAHORDOZÓK [1]

Az energiaigények különbözı módon történı kielégítésére szolgálnak, ezek:

� Primer, hagyományos energiahordozók:• szilárd (fa, szénféleségek, uránérc)• folyékony (kıolaj)• gáznemő (földgáz, metán)

� Primer, megújuló energiahordozók:• sugárzással érkezı (napenergia)• éghajlatfüggı (biomassza, szél)• földhıbıl származó (geotermikus energia,

levegı, termálvíz hıhordozóval)• víz mozgási energiájából nyert források

� Átalakítással hasznosított – szekunder –energiahordozók:• villamos energia• kıolajtermékek, benzinek• hıenergia, gızenergia• biogáz, fagáz• szilárd biomassza hasznosító technológiák• hasadó anyagú főtıelemek

8

A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060

Év

En

ergi

afog

yasz

tás

(Exa

jou

le/é

v)

egyéb

ár-apály energia

napenergia

új biomassza

szélenergia

vízenergia

hagyományos biomassza

atomenergia

földgáz

kıolaj

szén

2. ábra

1. ábra

9

ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK MUTATÓI, STRUKTÚRÁJA

Az energiafelhasználást több szinten mérhetjük. Az energiastatisztikák általában az összes felhasznált energiaforrást és a fogyasztók által felhasznált energiákat rögzítik.

Primerenergia-felhasználás. Az ország évi energia-fogyasztását a primerenergia-felhasználás (G) jellemzi. Ez elsısorban az évente felhasznált szén, olaj, földgáz és atomenergia mennyiségét foglalja magába, de megállapodott módon figyelembe veszi a villamosenergia-importot és a megújuló energiákat is. Összességében ez tájékoztat az ország energiaforrásairól, azok termelésérıl és importjáról. Az egyes országok primerenergia-felhasználásának összehasonlítását a lakosság létszámára (L) vetített, a

egy fıre esı primerenergia-felhasználás teszi lehetıvé.Végenergia-felhasználás. A fogyasztók évi energiafogyasztását a végenergia-felhasználás (F) fejezi ki (más szóval: végsı energiafelhasználás vagy fogyasztói, ill. közvetlen energiafelhasználás). Itt a csoportosítás egyrészt a felhasznált energia (szilárd, folyékony és gáz tüzelıanyag, villamos energia, hı, megújuló energia, anyagjellegő felhasználás stb.), másrészt fogyasztói csoportok (lakosság, kommunális fogyasztók, ipar, mezıgazdaság, közlekedés stb.) szerint lehetséges. Az országok végenergia-felhasználásának összehasonlítására az

egy fıre esı végenergia-felhasználás alkalmas.

g =G

L

f =F

L

10

MAGYARORSZÁG PRIMERENERGIA- (halmozatlan összes) és VÉGENERGIA-FELHASZNÁLÁSA (közvetlen, veszteségek nélkül)

A primerenergia- és végenergia-felhasználás között kapcsolat van. A végenergia-felhasználás az energiaátalakítás és -szállítás veszteségei (V) miatt kisebb a primerenergia-felhasználásnál. A két felhasználás arányát az

energiaellátás hatásfoka fejezi ki.

E mutatókkal nézzük meg a magyar energiafelhasználást! Magyarország 2004. évi primerenergia- és végenergia-felhasználását a 3. ábra mutatja be kerekített, tájékoztató adatokkal. Az évi G = 1088 PJ primerenergia-felhasználásban 45%-ra nıtt a földgáz és 13%-ra csökkent a szén, 23%-ra az olaj aránya. Az atomenergia 12%-ot képvisel, az egyebek tartalmazzák a villamosenergia-importot és a megújulókat. Az F = 720 PJ végenergia-felhasználásban is a földgázé a vezetı szerep (40%), de jelentıs az olajé is (23%). A szilárd tüzelıanyagok már, a megújulók még jelentéktelenek (4-4%), a különösen fontos szerepet betöltı villamos energia részaránya 17%, a távhıé 7%. A nem energetikai, anyagjellegő felhasználás 5%.

ηF =F

G=

fg

11

Az energiafogyasztásban a lakosság aránya a legnagyobb (34%), a nem termelı lakosság és kommunális fogyasztók együtt 60%-ot fogyasztanak, míg a termelıipar fogyasztása már csak 20%-ot képvisel. Az energiaellátás hatásfoka 2004-ben ηF = 720 / 1088 = 0,66 volt.

3. ábra

12

4. ábra: HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

CSOPORTOSÍTÁSA az ismert hasznosítási módok alapján [2]

13

5. ábra: BIOMASSZA CSOPORTOSÍTÁSA [3]

– * –

ENERGIAMÉRLEG

A bemutatott fıbb ágazatok energiaigényeinek kielégítésére a meglévı és az importálható primer, szekunder, ill. többszöri átalakítással nyerhetı, bemutatott energiahordozók közül választanak az energiagazdálkodással foglalkozó:• országos, regionális és a • települési gazdálkodó szervezetek.

14

2. AZ ENERGETIKA HAZAI INTÉZMÉNYRENDSZERE

A HAZAI ENERGETIKÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYRENDSZER LEGFONTOSABB EGYSÉGEI:

• A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM (ENERGETIKAI FİOSZTÁLY),

• A MAGYAR ENERGIAHIVATAL, az• ENERGIAKÖZPONT KHT, és az • ÖNKORMÁNYZATOK.

E mellett számos olyan intézmény van, amely még szerepet játszik az energiapolitika alakulásában. Ezek a Parlament, a különbözı minisztériumok, érdekegyeztetı fórumok, szakszervezetek, pártok, civil szervezetek.

Természetesen a hazai energiapolitika sem pusztán energetikai kérdés. Jelentısen meghatározzák azt a nemzeti, gazdasági, társadalmi, szociális, politikai szempontok, valamint a világgazdasági folyamatok, világpiaci árváltozások stb. alakulása az ország importfüggısége.

A következıkben csak a legfontosabb szervezetekkövetkeznek, amelyek kulcsszerepet töltenek be a hazai intézményrendszerben.

15

GKM Energetikai Fıosztály

Az Energetikai Fıosztály feladatai a következı fıbb területekre csoportosíthatók:

• Energiastratégia kialakítása, energiapolitikai koncepciókidolgozása az ezzel összefüggı döntések elıkészítése, mint például a bányászati koncessziókkal, a bányajáradékkal, az ásványvagyon-gazdálkodással, a földtani kutatással összefüggı döntések elıkészítése, a hazai szénbányászat szerkezetátalakításával összefüggı javaslatok kidolgozása, valamint az energiapolitikai koncepció végrehajtásának figyelemmel kísérése.

• Energetikai tárgyú jogszabályok, mint például a törvény a távhıszolgáltatásról, a villamos energiáról, a behozott kıolaj és kıolajtermékek biztonsági készletezésérıl, a gázszolgáltatásról,a megújuló energiaforrás-hasznosításról és egyéb jogszabályok elıkészítése.

• Energiahatékonyság, energiatakarékosság és az energiafelhasználás hatékonyságnövelési stratégiájánakkidolgozása, végrehajtása, a megújuló energiaforrások hasznosítási stratégia kimunkálása, a területtel kapcsolatos feladatok ellátása.

• Energiakoordináció területén belül: a Nemzetközi Energia Ügynökségben Magyarország képviselete, az Energia Charta-val kapcsolatos teendık ellátása és egyéb nemzetközi energetikai kapcsolatok, magisztrális energia tranzit hálózatok és tárolókapacitás fejlesztések koop. feladatai.

• Az energiaellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kísérése, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése, az olaj- és gázipar, a villamosenergia-ipar termelésével, fejlesztésével, szolgáltatásaival, tulajdon- és szervezetformálásával összefüggı közszolgálati és biztonságtechnikai feladatok ellátása, betartatása.

16

Magyar Energia Hivatal (MEH)

A MEH az alábbi területeken fejt ki tevékenységeket:

• Energiaipari társaságok engedélyezése, felügyelete

• Az energiaipari társaságok árszabályozása• Fogyasztóvédelem• Környezetvédelem, energiahatékonyság• Jogszabály elıkészítés• Összefoglaló megállapítások, irányelvek

készítése a magyar energetikával kapcsolatban• Nagyberuházások fejlesztésével kapcsolatos

pályázatok véleményezése, döntés-elıkészítése.

Energiaközpont KHT

Feladata:

• az energetikai statisztikák készítése, • a hazai energetikai pályázatok kezelése, • a különbözı ismeretterjesztési és kutatási

programok megvalósításának nyomon követése,• a GKM energetikai feladataihoz alátámasztó,

döntéselıkészítı munkák szervezése, kidolgozása,• hazai és nemzetközi fórumokon az energia ágazati

képviselet ellátása. 17

Önkormányzatok

Az önkormányzat energetikai feladatai településenként változhatnak, azonban vannak olyan feladatok, amelyek szinte mindenhol felmerülnek.

Szőken értelmezett kötelezı feladatok:• az intézmények energetikai berendezéseinek

üzemeltetése, fenntartása, auditálása, fejlesztése,• a közvilágítás finanszírozása (esetleg fejlesztése),• a távfőtés felügyelete (tulajdonosi, árhatósági és

érdekképviseleti feladatok).

További „kötelezı” feladatok:

• a településfejlesztés energetikai vonzatainak kézben tartása (rendezési tervek kidolgozása és az abból következı feladatok végrehajtása),

• együttmőködés a területi energiaszolgáltatókkal.

Vállalható – vállalandó – feladatok:

• a település energiaellátása általános/hosszú távú kérdéseinek elemzése, település, mint nagyfogyasztó elfogadtatása, a kedvezıbb tarifa és elszámolós bevezetése,

• az energetika és a környezetvédelem helyi kapcsolatainak áttekintése,

• a nem önkormányzati tulajdonú energiafogyasztók (lakosság, ipar, mezıgazdaság, kis és középvállalkozások stb.) érdekeinek képviselete,

• a helyi megújuló energiák hasznosításának támogatása, pályázati kezdeményezése,

• energiatakarékossági programok futtatása.18

Az Országgyőlés a 2008-2020 közötti idıszakra vonatkozó energiapolitikáról az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint hosszú távra szóló elsıdleges célok együttes érvényesülése, a gazdaság és a lakosság energiaigényeinek biztonságos, gazdaságos, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történı kielégítése, az energiapiaci verseny erısítése, valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulásának elısegítése érdekében a következı határozatot hozza:

1. Az energiapolitika stratégiai célja, hogy hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsıdleges célok együttes érvényesülését.

2. Az ellátás biztonsága érdekében törekedni kell a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérésére és fenntartására. Ebbıl a célból elı kell segíteni a hazai források részarányának fenntartását, illetve növelését, az energiahordozó import szállítási útvonal és forrás szerinti diverzifikálását, az energiahordozó-szerkezetnek és a biztonsági készleteknek az ellátás biztonsága szempontjából optimális kialakítását, valamint a regionális energiapiacok kialakulását elısegítı infrastruktúra fejlesztését.

3. MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKAI KONCEPCIÓJA A 2007–2020 KÖZÖTTI – HOSSZÚ TÁVÚ – IDİSZAKRA* A 40/2008. (IV. 17.) OGY. HATÁROZATTAL ELFOGADVA [6j]

* A korábbi Magyar Energia Politika elve, célkitőzései és az EU irányelvek részletezése az 1. sz. mellékletben.

19

3. Az energiapolitikának – az Európai Unió egységes belsı energiapiacába történı integrálódáson, az iparágban bekövetkezı technológiai elırehaladáson, a kutatás-fejlesztési tevékenységen, valamint a regionális piacon kialakuló árakon keresztül – hozzá kell járulnia Magyarország gazdasági versenyképességének növeléséhez.

4. Az energiapolitikának a fajlagos energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának – Magyarország természeti adottságaival és a lakosság teherbíró képességével összhangban álló –növelésén, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzá kell járulnia a fenntartható fejlıdéshez.

5. Biztosítani kell a magyar energiapolitika és klímapolitika közötti összhangot. Az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére vonatkozó vállalások során figyelembe kell venni azoknak a magyar gazdaságra gyakorolt energia-ellátásbiztonsági, gazdasági és versenyképességi hatásait.

A 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat folytatása

20

6. A magyar közlekedéspolitika kialakítása és végrehajtása során biztosítani kell az energiapolitikával való összhangot, így különösen figyelembe kell venni a közlekedési célú energiaigények, üvegházhatású gáz-és károsanyag-kibocsátások növekedési üteme visszafogásának szükségességét, valamint a megújuló forrásokból elıállított üzemanyagok felhasználási arányának növekedési lehetıségeit.

7. Az energiapolitika céljait – az Európai Unió közös energiapolitikájának kialakításához és megvalósításához való hozzájárulás, valamint Magyarország energetikai tárgyú nemzetközi kapcsolatai kiegyensúlyozottsága fenntartásának és fejlesztésének érdekében – a magyar külpolitika és diplomácia prioritásrendszerébe kell illeszteni.

8. Az energiapolitika céljainak megvalósítását –különösen az energiahatékonyság javítása, az energiatakarékosság növelése, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia felhasználásának ösztönzése terén – az állami támogatási politika eszközeivel, továbbá az Európai Unió által Magyarország részére rendelkezésre bocsátott forrásokkal is elı kell segíteni. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet- és természetvédelmi, valamint az élelmiszer- és takarmánytermeléssel kapcsolatos hatásokra.


21


9. Biztosítani kell az energiapolitika céljaival összhangban álló – a piaci verseny feltételeit biztosító, a fogyasztóvédelem, az ellátásbiztonság, a mőszaki biztonság, a környezet- és természetvédelem és a munkaegészség szempontjait figyelembe vevı -, az Európai Unió jogszabályainak megfelelı szabályozási környezet kialakítását és fejlesztését.

10. Az energiapolitika céljainak megvalósulása érdekében elı kell segíteni az energia- és környezet-tudatos szemlélet kialakítását és fejlesztését.

11. Az energiapolitika céljainak megvalósulása érdekében, az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célokkal összhangban – különösen az épületek, a közlekedés és az energiaátalakítás területén – ösztönözni kell az energiahatékonyság növelését, valamint az energiatakarékosságot.

12. Az Országgyőlés az 1-11. pontokban foglaltak megvalósítása érdekében felkéri a Kormányt, hogy

a) az energiapolitika megvalósítása során a hosszú távú szempontokat is mérlegelve gondoskodjon az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsıdleges célok együttes érvényesülésérıl, hogy a gazdaság és a lakosság energiaigényei mindenkor kellı biztonsággal, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, gazdaságosan kielégítésre kerüljenek;

22


b) a földgáz- és villamosenergia-ellátásban az ellátásbiztonság megırzése, a piacnyitás kiteljesítése, a fenntartható fejlıdés szempontjainak figyelembevételével arra törekedjen, hogy a jogszabályi keretrendszer a hatékonyság növelését és az ebbıl eredı haszonnak a fogyasztókhoz történı eljuttatását eredményezze;

c) dolgozzon ki átfogó, országos energiahatékonysági stratégiát és nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet, és gondoskodjon azok megfelelı végrehajtásáról;

d) a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elı a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérését és fenntartását;

e) kísérje figyelemmel a nagyhatékonyságú kapcsolt energiatermelés támogatási szabályrendszerét, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi környezetet;

f) kezdje meg az új atomerımővi kapacitásokra vonatkozó döntés-elıkészítı munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követıen a beruházás szükségességére, feltételeire, az erımő típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellı idıben terjessze az Országgyőlés elé; 23


g) gondoskodjon a nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére irányuló programok megfelelı végrehajtásáról és megvalósításáról, az ehhez szükséges feltételek biztosításáról;

h) a földgáz-importfüggıség növekedési ütemének mérséklése, valamint a központi költségvetési bevételek növelése érdekében szabályozási eszközökkel segítse elı a hazai inert-tartalmú földgázvagyon minél teljesebb felhasználását;

i) az importdiverzifikáció, a verseny és az ellátásbiztonság érdekében kezdeményezze a regionális energiapiacok mielıbbi kialakítását, különös tekintettel Magyarország regionális elosztó és tranzit szerepének erısítésére. Segítse elı a határokon átnyúló Villamosenergia- és földgázhálózati infrastruktúra-fejlesztések – így különösen a Nabucco, a Déli Áramlat, LNG terminálról vételezı földgázszállító vezeték -, valamint új földgáztárolók megvalósítását;

j) kezdeményezze a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának felülvizsgálatát és a nemzetközi követelményeknek megfelelı szabályozhatóság tartós fenntartásához szükséges döntések elıkészítését;

k) teremtse meg, és folyamatosan tartsa fenn azokat a szervezeti, intézményi, szervezési, pénzügyi és jogi feltételeket, illetve eszközöket, amelyek lehetıvé teszik a hazai energetikai kutatás, fejlesztés és oktatás magas szintő folytatását;

24


l) dolgozza ki a megújuló energiaforrások felhasználásának – Magyarország természeti és gazdasági adottságainak, a lakosság teherbíró képességének, a legkisebb költség és a környezeti fenntarthatóság elvének megfelelı, valamint az Európai Unió célkitőzéseivel összhangban álló – növelésére vonatkozó stratégiát, amely hozzájárul a hazai üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési célok megvalósításához is;

m) vizsgálja meg a távhıtermeléssel kapcsolatos árszabályozási és jogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a távhıszolgáltatást igénybe vevık támogatásának tapasztalatait, és amennyiben indokolt, ez alapján dolgozza át a szabályozást a gazdaságos távhıszolgáltatás versenyképességének biztosítása érdekében;

n) gondoskodjon a Nemzeti Alaptantervnek az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásával való kiegészítésérıl, mind az általános iskolai, mind a középiskolai képzésben;

o) az energiatudatos szemlélet kialakulásának elısegítése érdekében a rendelkezésére álló eszközök-kel segítse elı az épületek, illetve épületrészek fajlagos energiafelhasználási adatainak össze-hasonlítható módon történı megismerhetıségét;

25


p) kísérje figyelemmel az energiafelhasználás szociális támogatási rendszerét, és célzott szociálpolitikai intézkedésekkel hatékonyan biztosítsa az energia- és szociálpolitika összhangját;

q) gondoskodjon a közlekedési infrastruktúrának a fenntartható fejlıdéssel összhangban való fejlesztésére irányuló országos koncepció kidolgozásáról;

r) gondoskodjon az energiapolitika céljainak hatékony megvalósulását elısegítı pályázatok és források megfelelı koordinációjáról;

s) Magyarországnak az Európai Unióval, annak tagállamaival, valamint más államokkal és nemzetközi szervezetekkel kialakított nemzetközi kapcsolatainak fenntartása és fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítson azoknak az energiapolitikai célok megvalósítására gyakorolt hatásaira;

t) legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról az Országgyőlésfeladatkörrel rendelkezı bizottsága részére, és amennyiben az energiapolitika feltételrendszerében bekövetkezett változások indokolják, a tájékoztató benyújtásával együtt tegyen javaslatokat az energiapolitikai koncepció felülvizsgálatára.

13. E határozat közzétételének napján lép hatályba, ezzel egyidejőleg hatályát veszti a magyar energiapolitikáról szóló 21/1993. (IV. 9.) OGY határozat.

26

Magyarország összes primerenergia-felhasználása 1993 és 2004 között lényegében csak az idıjárás változásainak megfelelıen ingadozott, majd 2005-ben az elızı évihez képest 6%-os növekedéssel elérte az 1153,2 PJ-t (27,54 Mtoe). (Az elızetes adatok alapján 2006-ban ismét nıtt az összes primerenergia-felhasználás, elérve az 1155 PJ-t (27,6 Mtoe).) (Lásd a 6. ábrát)

ENERGIAGAZDÁLKODÁSORSZÁGOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK* HELYZETÉRTÉKELÉSE [6j]

* a korábbi; 1980 évtıl kimunkált helyzetértékelés országos szintő adatait lásd a 2. sz. mellékletben

6. ábra: Belföldi energiafelhasználás alakulása 1993–2006

27

Eközben a GDP folyamatosan nıtt, és ma már több mint 50%-kal magasabb, mint 1993-ban, azaz a hazai energia intenzitás – az egységnyi GDP termeléséhez szükséges energia – gyors ütemben csökkent az elmúlt 13 évben (lásd a 7. ábrát).

Az intenzitás csökkenését több tényezı okozta, ezek:• Gazdasági szerkezetváltás (az energia-intenzív

ágazatok leépülése, a nem energia-intenzív, nagy hozzáadott értéket képviselı ágazatok (gépkocsi, mőszer, elektronikus eszköz, háztartási gépgyártás stb.) gyors térnyerése.

• Az energiahatékonyság növekedése (korszerőbb technológiák, energiatudatos viselkedés, a költségeket tükrözı energia árak bevezetése).

7. ábra: A GDP (2000-es változatlan áron, EUR) és az össz-energiafelhasználás kapcsolata [6j]

28

Az összes energiaigény kielégítésére rendelkezésre álló primer energiaforrás 2005-ben 1301,5 PJ volt, amelynek 36,9%-a hazai termelés (428 PJ), 63,1%-a import energia (873,5 PJ). A hazai termelés az atomerımővi villamosenergia-termelést is tartalmazza. (2006-ban elızetes adatok alapján 1312,1 PJ primer energiaforrás állt rendelkezésre, melynek 32,6%-a hazai termelés (427,1 PJ), 67,4%-a (885,0 PJ) pedig importált energia.)

Magyarország energiatermelése az 1990-es évek eleje óta folyamatos csökkenést mutat, 1993. évi bázison számítva az összenergia-termelés értéke 2006-ban elızetes adatok alapján 77,8%. Magyarország energiahordozó importja ugyanakkor az 1990-es évek eleje óta folyamatos növekedést mutat, 2006-os értéke elızetes adatok alapján 1993-as bázison számítva 148,0% (lásd a 8. ábrát).

8. ábra: Energiahordozó termelés és import alakulása1993–2006 (PJ) [6j] 29

Magyarország energiahordozó importjának az összes hazai forráshoz viszonyított aránya – eltekintve az atomerımő főtıanyag behozatalától – 1993-ban 52,0% volt, amely érték azóta éves átlagban kb. 2%-kal növekedett; a 2006-os elızetes adatok szerint az importfüggıség mértéke jelenleg 67,3%. Ennél is magasabb értéket mutat évi 1,6%-os növekedés mellett a behozatal atomerımővi importtal növelt aránya; így számítva 1993-ban 64,0%-os volt az ország energiahordozó import függısége, míg a 2006-os elızetes adatok alapján ez az érték eléri a 78,5%-ot (lásd 9. ábrát)

9. ábra: Import részarány alakulása 1993-2006 (%) [6j]

Az egyes energiahordozók esetében az importfüggıség mértéke eltérı, a legmagasabb (84,3%) a földgáz esetében, szintén kimagasló a függıség mértéke a kıolajnál (75,5%), szén esetében 24,1%, míg villamos energiánál 16,9%. 30

ENERGIAIGÉNYEK MEGOSZLÁSA A FİBB ÁGAZATOKBAN

A nemzetgazdasági szintő energiafelhasználáson belül a legnagyobb súlyt a lakosság (36,9%), illetve az ipari szektor (35,9%) képviseli. A nem termelı ágak, azaz a lakosság-kommunális fogyasztók összaránya több mint fele az összfelhasználásnak(55,8%).

10. ábra: Nemzetgazdasági szintő energiafelhasználás megoszlása 2005-ben (%) [6j]

31

A primerenergia-mérlegben kiemelt szerepe van a szénhidrogéneknek, ezen belül a földgáz rendkívül magas részaránya (43,9%) figyelhetı meg, amely Európában a jelentıs gáztermelı Hollandia után a második legmagasabb arány. 2005-ben folytatódott a szén és szénféleségek visszaszorulása (10,88%), ugyanakkor nıtt a kıolaj és kıolajtermékek aránya (25,76%) A megújuló energiaforrások súlya alacsony, mindössze a 4,36%-ot éri el. Összes belföldi primerenergia-felhasználás megoszlása 2005-ben (%)

A PRIMER ENERGIAHORDOZÓK MEGOSZLÁSA, SZERKEZETE

11. ábra: Összes belföldi primerenergia-felhasználás megoszlása 2005-ben (%)

(„halmozatlan összes”) [6j]32

KÖZVETLEN ENERGIAHORDOZÓI FELHASZNÁLÁSOK MEGOSZLÁSA

A közvetlen (végsı) energiafelhasználáson belül dominálnak a gáznemő és folyékony szénhidrogének (68,4%), a villamos energia 17,1%-ot, a hıenergia mindössze 6,6%-ot képvisel.

12. ábra: Közvetlen energiafelhasználás megoszlása 2005-ben (%)

2005-ben az összes belföldi villamosenergia-termelés 35744 GWh-t tett ki, amelynek energiahordozók szerinti százalékos megoszlása a 12. ábrán látható. Az összes belföldi villamosenergia-felhasználás 41970 GWh volt, így a nettó import 6226 GWh-t tett ki. [6j]

33

VILLAMOS ENERGIA IGÉNYEK – FOGYASZTÁSOK –ÁGAZATI SZERKEZETE

A végsı villamosenergia-fogyasztás 2005-ben 32.336 GWh-t tett ki, amelynek 34,37%-ot a lakosság, 30,71%-át a kommunális szektor, és 28,67%-át az ipar fogyasztotta, a közlekedés (3,39%) és a mezı- és erdıgazdálkodás (2,86%) elenyészı mértékben részesült a fogyasztásból (lásd a 13. ábrát). Így a nem termelı ágak összfogyasztásának mértéke: 65,08%! a termelı ágaké alig több mint 30% (ideálisan 40% felett kellene)

13. ábra: A végsı villamos energia fogyasztás szerkezete

34

A HAZAI VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS ENERGIAHORDOZÓI SZERKEZETE

14. ábra: Összes belföldi villamos energia termelés megoszlása 2005-ben (%)

Az országos villamosenergia-felhasználás 2001-ben érte el az 1990. évi szintet, azóta folyamatosan nı, 2005-ben 41 970 GWh szintet elérve. Eközben a bruttó hazai termék már 1999-ben meghaladta az 1990. évi szintet, és 2005-ben meghaladta a 8214 Mrd Ft-t. Tehát miközben a GDP 2005-ben kb. 29%-kal haladta meg az 1990. évi szintet, az országos villamosenergia-felhasználás csak kb. 6%-kal, így a villamosenergia-intenzitás 2005-ben az 1990. évi érték kb. 82%-át érte el (lásd a 15. ábrát).

35

15. ábra: Országos villamos energia felhasználás és a GDP alakulása

A villamosenergia-intenzitás mértéke az 1991. évi 6,7 kWh/ezer HUF GDP értékrıl 2005-re 5,1 kWh/ezerHUF GDP értékre csökkent (lásd a 16. ábrát).

16. ábra: A villamos energia intenzitás alakulása

kWh/eFt

36

2005-ben a nettó villamos energia import (6226 GWh) a teljes belföldi villamos energia felhasználás 14,83%-át tette ki, kismértékben csökkenve 2004-hez képest.

17. ábra: Az összes és kapcsolt villamos energia termelés alakulása

37

REGIONÁLIS – MEGYEI – ENERGIA FELHASZNÁLÁSI SZERKEZETEK (energiahordozói, ágazati struktúrák) [12]

Az ország összenergia-felhasználásának energiahordozói szerkezete megyénként 1997

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

350000

400000

450000

Bu

dap

est

Bara

ny

Bács-

Kis

ku

n-S

zo

lno

k

Bék

és

Bo

rso

d-A

baú

j-Z

em

plé

n

Cso

ng

rád

Fejé

r

Gyı

r-M

oso

n-S

op

ron

Hajd

ú-B

ihar

Hev

es

Ko

máro

m-E

szte

rgo

m

Nó

grá

d

Pest

So

mo

gy

Szab

olc

s-S

zatm

ár-

Bere

g

Jász

-Nag

yk

un

-Szo

lno

k

To

lna

Vas

Vesz

pré

m

Zala

TJ

Egyéb

Villamos

Hıenergia

Gáz

Folyékony

Szilárd

18. ábra: Magyarország össz energia-felhasználásai (halmozatlan összes) regionális –megyei eloszlása

38

REGIONÁLIS STRUKTÚRÁK

19. ábra: Magyarország közvetlen energia-felhasználásai (közlekedési célú felhasználás nélkül) regionális – megyei eloszlása [12]

8/b. sz. ábra: Közvetlen energiafelhasználás fogyasztói szerkezete megyénként 1997

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

Bu

dap

est

Bar

any

a

Bács

-Kis

ku

n

Bék

és

Bo

rso

d-A

baú

j-Z

emp

lén

Cso

ng

rád

Fejé

r

Gyı

r-M

oso

n-S

op

ron

Hajd

ú-B

ihar

Hev

es

Ko

már

om

-Esz

terg

om

Nó

grá

d

Pest

So

mo

gy

Sza

bao

lcs-

Szat

már-

Bere

g

Jász

-Nag

yk

ún

-Szo

lno

k

To

lna

Vas

Vesz

pré

m

Zala

TJ

Kommunális

Lakosság

Mezıgazdaság

Anyagi ágazatok

8/c. sz. ábra: Közvetlen enrgiafelhasználás energiahordozói szerkezete megyénként 1997

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

Bu

dap

est

Bara

ny

a

Bác

s-K

isk

un

Bék

és

Bo

rso

d-A

baú

j-Z

em

plé

n

Cso

ng

rád

Fejé

r

Gyı

r-M

oso

n-S

op

ron

Haj

dú

-Bih

ar

Hev

es

Ko

már

om

-Esz

terg

om

Nó

grá

d

Pes

t

So

mo

gy

Sza

bao

lcs-

Szat

már

-Bere

g

Jász

-Nag

yk

ún

-Szo

lno

k

To

lna

Vas

Ves

zpré

m

Zal

a

TJ

Egyéb

Villamos energia

Hıenergia

Gáz

Folyékony

Szilárd

39

Az összenergia felhasználás összetételének változása az EU25 országaiban

38.3 37.2

16.7 23.9

12.814.5

19.913.6

7.6 4.24.4 6.2

0%

25%

50%

75%

100%

1990 2004

Megújuló

Lignit

Szén

Atom

Gáz

Olaj

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, STRUKTÚRÁK HELYZETELEMZÉSE AZ EU-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON [7j]

Az összenergia fe lhasználás összetéte léne k változása M agyarországon

28,7 23,7

31,0 44,8

15,8

14,4

19,913,1

2,1 0,4

2,6 3,7

0%

25%

50%

75%

100%

1990 2004

Megújuló

Egyéb

Szén

Atom

Gáz

Olaj

20. ábra: Az összenergia felhasználás összetételének változása az EU25 országaiban [7j]

21. ábra: Az összenergia felhasználás összetételének változása Magyarországon [7j]

Forrás: Energia Központ Kht.

Forrás: Energia Központ Kht.

40

A magyarországi energiaellátáson belül a megújuló energiaforrások aránya növekedett az elmúlt években: míg 2001-ben 36,4 PJ-t tettek ki a megújulók, addig 2006-ben már 54,8 PJ-t, amely 50% körüli növekedést jelent az adott idıszakban. 2006-ban a megújuló energiaforrások adták a primer energiafelhasználás 4,7%-át. A kilencvenes évek közepe óta tartó stagnálást 2003 után váltotta fel intenzívebb növekedés, ami a kedvezı támogatási rendszer (jó „átvételi ár”) hatására a biomassza alapú* villamosenergia-termelés felfutásának volt legnagyobb részben betudható. Egy hasonló összetételő jövıbeni növekedési pálya fenntarthatóságáról azonban igencsak megoszlik a hazai szakértık véleménye.

Megújuló energiaforrások részaránya a primer energiafelhasználásáon belül

1

2

3

4

5

6

7

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

%

EU 25

Magyarország

22. ábra: Megújuló energiaforrások részaránya a primer energiafelhasználáson belül [7j]

* elavult szénerımővek átállítása történt erdıgazdasági tüzelıfa, fahulladék ! szénkeverék tüzelésőre, füstgázok szőrıberendezés kiegészítésével („nem szellemes”, pazarló, rossz hatásfokú régi erımővi technológiával)

41

A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyországon, 2006

Tőzifa 47.4%

Egyéb biomassza 38.3%

Vízenergia1.2%

Bioüzemanyag1.7%

Biogáz0.8%

Szélenergia0.3%

Napenergia0.2%

Települési hulladék biológiailag

lebontható része3.6%

Geotermikus6.6%

23. ábra: A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyarországon, 2006 [7j]

A biomasszából származó hı- és villamosenergia-termelés alapanyaga nagyobb részben tőzifa, amelyet jellemzıen közvetlen eltüzeléssel, esetenként szénnel valóegyüttégetéssel használnak fel, túlnyomórészt hıtermelés, kisebb részben villamosenergia-termelés céljából. Tőzifát nagy mennyiségben használ a lakosság, általában alacsonyabb hatásfokú kazánokban. A biomassza energetikai célú felhasználásának alapanyagát adna ideálisan az összes egyéb szántóföldi és kertészeti növényi melléktermék és hulladék, mint pl. az erımővekben égetésre kerülı szalma, kukoricaszár, gyümölcsfa-nyesedék, szılıvenyige, maghéjak stb., továbbá a célirányosan termelt fás és lágyszárú energianövények.

42

A megújuló energiahordozókat ma hazánkban elsısorban hı- és villamosenergia-termelésben, valamint – egyelıre kismértékben – üzemanyagként hasznosítják. A 2006-ban összesen felhasznált közel 55 PJ megújuló energiahordozó többsége a hıenergia termelésben hasznosul, amelyrıl külön támogatási rendszer hiányában ma méltatlanul kevés szó esik. Ugyan az elmúlt években a megújuló energiafelhasználás növekedésének motorját a megújuló alapú villamosenergia-termelés jelentette, a megújulók hıtermelésben való felhasználásának részaránya (61%) még ma is nagyobb a zöldáram termelés hıegyenértéken vett, teljes megújuló energiafelhasználáson belüli arányánál (37%). A bioüzemanyagok hazai felhasználása megkezdıdött, de az összes megújuló energiafelhasználáson belül egyelıre csekély nagyságrendet képvisel (lásd a 24. ábrát).

A megújuló energiafelhasználás alakulása felhasználási területek szerint, 2001-2006

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

2001 2002 2003 2004 2005 2006

PJ

motorhajtó üzemanyag célú

villamosenergia termelésre

hıtermelésre

24. ábra: A megújuló energiafelhasználás alakulása felhasználási területek szerint, 2001-2006 [7j]

43

PÉLDÁKMEGÚJULÓ ENERGIASTRUKTÚRÁKRA

Egy közelmúltban készített regionális tanulmány [4] szerint kimutatott fejlesztési munkában a megújuló energiaforrás-felhasználások összességében mintegy: 37,4 PJ/év nagyságot tettek ki 2002-ben, amely a teljes, országos energiafelhasználásnak csak 3,53%-a (lásd 1. táblázatot), ebbıl a megújuló bázison termelt villamos energia termelés: 0,7 PJ/év volt, ennek 98%-a vízerımőbıl származott.

1. táblázat: Megújuló energiahordozói hasznosítások szerkezete Magyarországon 2002 évben [4]

44

MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉS SZERKEZETEI [8] [23]

A megújuló energiahordozói bázison termelt villamos energia: közel 1100 GWh/év (2,6%), cél 2010-ig: 3,6%hıenergia termelés: 44,1 PJ/év (4,2%), cél 2010-ig 7,2%Az energiahordozókra bontott szerkezetek a 2. táblázatban

2. táblázat

A hazai megújuló energiatermelés adatai 2005 év elején [8]

45

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL TERMELT VILLAMOS ENERGIA MENNYISÉGE ÉS A TÁMOGATÁSI RENDSZER PÉNZÜGYI MUTATÓI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN [6]

A megújuló energiaforrásból illetve kapcsoltan termelt villamos energia kötelezı átvételéhez kapcsolódó kompenzációs célú pénzeszköz (KÁP) kifizetés 31,6 milliárd forint volt 2005-ben, mely közel kétszerese az elızı évi kifizetésnek. A KÁP-kifizetések megoszlását millió Ft-ban az alábbi ábra szemlélteti.

25. ábra: KÁP-kifizetések megoszlása az egyes termelési módok között 2005-ben, millió forintban [6]

A korábbi évekhez hasonlóan a kifizetések több mint fele 17 milliárd forint a kapcsoltan termelt villamos energia támogatásához köthetı, mely az elızı évi kifizetés másfélszerese.

46

Az elızı évhez képest ez kb. 6,2 milliárd forint KÁP növekményt jelent, mely körülbelül 60%-ban magyarázható a kapcsolt termelésben bekövetkezett közel 30%-os növekedéssel (több mint 84 MW új belépı kapacitás 2005-ben), illetve 40%-ban a magasabb fajlagos KÁP-pal.

A megújuló energiaforrásból (kivéve hulladék-hasznosítás) termelt villamos energiához kapcsolódó KÁP összege emelkedett a legnagyobb mértékben: az elızı évhez képest két és félszeresére, 13,9 milliárd forintra nıtt. A megújulókra jutó KÁP növekedése 90%-ban a termelés megduplázódásával, 10%-ban az átvételi árak éves szintő 15%-os emelkedésével magyarázható. (A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt módosító 2005. évi LXXIX. törvény a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvételi árát 23 Ft/kWh-ban rögzítette, melyet évente az elızı évi infláció mértékével korrigálnak.) A kötelezı átvételő villamosenergia-termelés és a KÁP kiadások növekedésének dinamikáját a következı ábra mutatja.

47

26. ábra: A kötelezı átvétel keretében értékesített villamosenergia-termelés és KÁP-os kifizetések alakulása 2003–2005 között [6]

A megújuló és kapcsolt villamos energia átvételéhez kapcsolódó legfontosabb termelési és KÁP-adatokat a 3. táblázat tartalmazza.

3. táblázat

48

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI PROGNÓZISOK HOSSZÚ TÁVRA 2020–30-ig

MÚLTBELI TENDENCIÁK (2000–2006)

Az energiafelhasználás (összenergia és villamos energia), továbbá a GDP változása a 2000-2006 idıszakban az alábbi volt:

4. táblázat

A vizsgált idıszakban az energiafelhasználás (E) átlagosan 1,81% /év, a villamosenergia-felhasználás (Ev) 1,95% /év ütemben növekedett. Az igények növekedése átlagosan 4,25% /év GDP növekedési ütem mellett történt.

A következı táblázatok és ábrák bemutatják az egyes szcenáriók alapadatait, a 2020. évi primerenergia-felhasználás összetételét és a villamosenergia-termelés várható összetételét.

Energia igényprognózis szcenáriók az energiapolitikai koncepcióban

Háromféle forgatókönyv készült

49

A II. és III. szcenáriókban erıteljesebben szétválik a gazdasági növekedés és az energiafogyasztás növekedése, amelyhez az országot teljesen új gazdasági-fejlıdési pályára szükséges állítani.

Az Európai Tanács 2007. évi tavaszi ülésének következtetései szerint az éghajlatváltozás elleni harc keretében az EU egyéb nemzetközi vállalások hiánya esetén is egyoldalúan vállalja üvegházhatású gáz kibocsátásainak 20%-kal történı csökkentését 2020-ig, illetve amennyiben a többi fejlett ország is elkötelezi magát nemzetközi megállapodás keretében a kibocsátás-csökkentés mellett, úgy az EU 30%-os célkitőzést vállal. A II. és III. szcenárió figyelembe veszi a fent említett karbon-korlátokat, illetve a lakossági szegmens energiafogyasztásának jövıbeli alakulása tekintetében figyelembe veszik a várható demográfiai trendek hatásait is.

50

27. ábra: Energiaigény-prognózis (2020) – I. szcenárió2,5%/év GDP növekedés: 2020-ig 16,6% össz-, és 17,9% villamos

energia igény növekedés a korrigált végsı felhasználásra vetített 1%/évenergiahordozó megtakarítással (1% GDP növekedés = 0,401% össz-,

illetve 0,433% villamos energia növekedés) [6j]

28. ábra: Összenergia felhasználás várható összetétele (2020) – I. szcenárió

Az energiamegtakarítás figyelembevételével, 1248 PJ/év belföldi primer energia felhasználást feltételezve [6j]

51

29. ábra: Energiaigény-prognózis (2020) – II. szcenárió4,5%/év GDP növekedés: 2020-ig 17,4% össz-, és 18,7% villamos energia igény növekedés a korrigált végsı felhasználásra vetített 1,1%/év energiahordozó megtakarítással (1% GDP növekedés =

0,204% össz-, illetve 0,220% villamos energia növekedés) [6j]

30. ábra: Összenergia felhasználás várható összetétele (2020) – II. szcenárió


52

31. ábra: Energiaigény-prognózis (2020) – III. szcenárió4,5%/év GDP növekedés: 2020-ig 18,2% össz-, és 19,6% villamos energia igény növekedés a korrigált végsı felhasználásra vetített 1,5%/év energiahordozó megtakarítással (1% GDP növekedés =

0,165% össz-, illetve 0,180% villamos energia növekedés) [6j]

32. ábra: Összenergia felhasználás várható összetétele (2020) – III. szcenárió


53

5. táblázat

6. táblázat

54

33. ábra: Villamos energia termelés várható összetétele (2020) – I. szcen. [6j]

Az energiamegtakarítás figyelembevételével import nélkül 39,2 TWh/év belföldi villamos energia termelést feltételezve

34. ábra: Villamos energia termelés várható összetétele (2020) – II. szcen. [6j]


55

35. ábra: Villamos energia termelés várható összetétele (2020) – III. szcen. [6j]


7. táblázat

56

Az ország és az adott régió társadalmi-gazdasági tevékenységének mozgásterét, az életkörülmények alakulását közvetve és közvetlenül befolyásolja az energiahordozókmegléte, tulajdonlása vagy hiánya, behozatala, kényszerősége az energiahordozók milyensége, mennyisége, hasznosításmódja, az ezekkel való gazdálkodásmódja, lehetısége, végül az energiahordozóknak a fogyasztói helyekre juttatása, elosztása, szállításmódja, azaz; azenergiaellátás is. Az energiaellátás a nélkülözhetetlen és biztonságos termelés-, szolgáltatás és a komfortos életvitel egyik feltétele.Az energiafelhasználások nagysága, az energiahatékonyságmértéke, továbbá a fogyasztott energiahordozók szerkezeti megoszlása befolyásolja a gazdaság növekedését, az innováció érvényesülését és az ökológiai rendszerben mérhetı egyensúlyra gyakorolt hatását.Az energiaigények-, de különösen a villamosenergia igények – fogyasztások – nagysága, végül a villamosenergia-igényesség nagysága, és a magyar gazdaság alakulását jelzı bruttó hazai termék – a GDP (GNP) között szoros korreláció mutatható ki (lásd a 36. ábrát), amikoris országos szinten a gazdasági növekedéssel arányosan, de valamivel kevesebb mértékben növekedik az összenergiafelhasználás, és valamivel nagyobb mértékben nı a villamosenergia-fogyasztás.Területi – megyei – szinten ellenben jelentıs különbségek mutathatók ki (lásd a 37. ábrát).

4. AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÁSA A GAZDASÁGI FEJLİDÉSRE

57

36. ábra: Gazdasági fejlıdés és energiafelhasználás Magyarországon [6]

37. ábra: Területi – megyei – értékelések, egyenlıtlenségek

58

5. ENERGIAIPARI PRIVATIZÁCIÓ KEZDETI IRÁNYELVEI

„…MIVEL AZ ENERGIAELLÁTÁS A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALMI FEJLİDÉS STRATÉGIAI TERÜLETE, EZÉRT KIEMELT TÉMAKÉNT KELL KEZELNI ÉS STABILITÁSÁT, KISZÁMÍTHATÓSÁGÁT HOSSZÚ TÁVON KELL BIZTOSÍTANI…” AZ ÁLLAM SZEREPE ÉS FELADAT EBBEN:• A NEMZETI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS• A KÖZJÓ SZOLGÁLATA.

Ezek alapján ítélhetık meg az energiaiparban lezajlott döntések, intézkedések, melyek az ipari termelés válságához, számos nagyüzem felszámolásához vezettek a 90-es évek elején, melynek következménye az energiafelhasználás drasztikus, mintegy 20%-os visszaesése volt az 1987 évi csúcshoz képest. Az események hatására elengedhetetlennek tőnt az ipari szerkezetváltásszorgalmazása és még ma is folyik annak megvalósítása, továbbá az energiaipar privatizációja is. „Az átalakulás kezdeti szakaszában meg kellett teremteni a piaci viszonyokat megjelenítı közgazdasági (szabályozási és törvényi) környezetet és az ennek megfelelı szervezeti-tulajdonosi viszonyokat .”

59

A hazai villamosenergia-ipar tulajdonosi struktúráját (1998. decemberi állapotát) a 38. ábra, a villamos energia szolgáltatók területi piacát a 39. ábra, a gázszolgáltatókét a 40. ábra szemlélteti.

38. ábra: A villamos társaságok szakmai befektetıi (1998. december) [7]

60

39. ábra: Villamos energia szolgáltatók Magyarországon [7]

40. ábra: Gázszolgáltatók Magyarországon [7]

61

KÉSİBBI NEGATÍV GYAKORLATOK [9]

A fent ismertetett ígéretes átalakulási folyamat késıbb más irányt vett. 1995–1997-ben az energiaipar „privatizációja” címén a részvények többsége külföldi befektetık tulajdonába került. Ekkor már a költségvetési bevétel növelése, a makrogazdasági egyensúly megteremtése került az ismertetett fontos szempontok elé. Ez az eltérés vezetett napjainkra kedvezıtlen tulajdonosi szerkezethez a magyar energiaiparban. Az állami tulajdonrész 30%-ra csökken és kereken 52% a külföldi – a MOL Rt.-t leszámítva – szakmai befektetık részesedése. A közösségi, önkormányzati tulajdon mindössze 8%-ra zsugorodott és az összes többi kisbefektetıi és egyéb tulajdon csak 10%-ot tesz ki.Az átalakulás eredményeként jelentısen megváltozott az energetikai szolgáltatások intézményrendszere. 1990-ben a gázszolgáltatók kiváltak az OKGT-bıl, 1991-ben megalakult a MOL Rt, 1992-ben jött létre az MVM Rt. konszern típusú részvénytársasági rendszere. A szénbányászat átalakulása a Szénbányászati szerkezetátalakítási Programmal (1990) kezdıdött, majd az erımő-bánya integrációkkal az 1993-1994 években fejezıdött be.1994-ig létrejött az energetika törvényi-szabályozási környezete. Megszületett a bányatörvény, a koncessziós törvény, a gáztörvény és a villamosenergia-törvény, a kıolaj és kıolajtermék stratégiai készletezési törvény. Létrejött a Magyar Bányászati Hivatal és a Magyar Energia Hivatal (MEH).

62

Részesedések a hazai Részesedések a hazai villamosenergiavillamosenergia--iparbaniparban

ÉDÁSZ

DÉDÁSZ

ÉMÁSZTITÁSZ

DÉMÁSZ

ELMŐ

4394414 009RWE + EnBW

2 175

260

971

Forgalom (M.€)

100

11,2

45,8

%

3 643EdF

32 580Összesen

14 928E.ON

Értékesítés (GWh)

Szakmai befektetık piaci részesedése, 2002Szakmai befektetık piaci részesedése, 2002

Forrás: Magyar Energia Hivatal; a társaságok közleményei

23 066 kmNS

2 222 kmHS

18 162 kmMS

43 450 kmHálózatok

2, 07 milliómagán fogy.

27 085ipari fogy.

Munkatársak

Fogyasztók 2,1 millió

3117

Legfontosabb ELMŐ/ÉMÁSZ adatok, 2003Legfontosabb ELMŐ/ÉMÁSZ adatok, 2003

� SAP/R3 bevezetése� GIS (térinformatikai

rendszer)� IS-U bevezetés projekt

� 120 kV Fıelosztóhálózatiberuházások: alállomá-sok, kapcsoló állomások

� Trafó állomások� Kábel létesítések

� Telecentrum� Fogyiroda felújítás� Minıségmenedzsment

renmdszer

IT

Lényeges ELMŐ/ÉMÁSZ beruházásokLényeges ELMŐ/ÉMÁSZ beruházások

Hálózat

Ügyfélszolgálat

41. ábra: Az 1998 óta bekövetkezett változások a villamos energia ipar tulajdonlási viszonyaiban [9]

5 év alatti változások területi struktúrája (2003-ig)

63

7

Részesedések a hazai gáziparbanRészesedések a hazai gáziparban

KÖGÁZ

FİGÁZTIGÁZ

DÉGÁZ

ELMŐ/ÉMÁSZ

ÉGÁZ

DDGÁZ

34 %4733 250RWE + Eni/Italgas

36 %5193 444RWE + E.ON/Ruhrgas

8 %114784E.ON + EVN

1 416

310

Forgalom (M.€)

100

22 %

%

2 150GdF

9 628Összesen

Értékesítés (M.m3)

Az egyes szakmai befektetık piaci részesedése, 2003Az egyes szakmai befektetık piaci részesedése, 2003

Forrás: Magyar Energia Hivatal; a társaságok közleményei

3,1 M.Fogyasztók száma

71 000 kmGázvezetékek

Fogyasztás összesen

14 000 M.m3

Magyarországi piaci adatokMagyarországi piaci adatok

1 898

541

1 269

Munkatársak

27 606

8 227

5 490

Hálózat (km)

1 046 3973 250473TIGÁZ

275 302924143DDGÁZ

790 3482 520248FİGÁZ

Fogyasztók sz.G. értékesítés (M.m3)Forgalom (M.€)

DDGÁZ, FİGÁZ, TIGÁZ fontosabb adatai (2003)DDGÁZ, FİGÁZ, TIGÁZ fontosabb adatai (2003)

42. ábra: Az 1998 óta bekövetkezett változások a gázipar tulajdonlási viszonyaiban [9]

64

Részesedések a hazai vízszolgáltatásbanRészesedések a hazai vízszolgáltatásban

Privatizált vízszolgáltató vállalat

Budapest

35 %

48,05%

51 %

HV

HV

23,65 % 0,84 %

49 %

12,5 %

12,5 %

47 %

49 %

49 %

0,87 %

ELMŐ-ÉMÁSZ

BSW

BWW

Consortium

49,9 %

43. ábra: Részesedések a hazai vízszolgáltatásban [9]

65

6. HAZAI HAGYOMÁNYOS ENERGIAHORDOZÓK

SZÉNVAGYON [14]

Az 1998. évi értékelés szerint Magyarország ipari szénvagyona (azaz a feketeszén + barnaszén + lignit) nem csekély; mintegy 2572 millió tonna, amely 20566 PJ hımennyiséget képvisel (a távhıellátás összigénye 1997-ben 122,3 PJ volt, a szilárd energiahordozói igény 190,0 PJ volt). Ennek 84%-át a lignitvagyon képezi. A mélymőveléső szénbányászatot a jelenlegi energiagazdálkodási stratégia-taktika gazdaságtalannak ítéli és bezárásra ítélte az erımővi integráción kívül rekedt bányaterületeket.

8. táblázat: Széntermelés szénfajtánkénti megoszlása

66

FÖLDGÁZVAGYON [15]

Az 1997. évi készletek részletezése (Me: Mrdm3)kiemelt mezık készlete: Algyı 17

Szeghalom 4Üllés 4Endrıd 2Kiskunmajsa 1Közép-alföldi 1Pusztaföldvár 1

egyéb mezık készlete összesen 10Összesen 40 Mrd m3

A földgáztermelési terv készítésekor tehát ezt a készletet lehet figyelembe venni. A kutatás folytatása és a termelés intenzifikálása sem ellensúlyozza a termelés elıre látható csökkenését (a számszerősített adatokat lásd a 9. táblázatban).A MAKÓI „ÁROK” földgázpotenciálja mintegy: 600 Mrd m3, amely a hazai igényeket kb. 50 évig ki tudná elégíteni.

9. táblázat: A földgáztermelés összefoglaló adatai

67

44. ábra: Az ország hagyományos komplex energiahordozói területi szerkezete [12]

MEGLÉVİ ÉS REMÉNYBELI MEZİK

68

KONCESSZIÓBA ADOTT TERÜLETEK

Az 1993–94. évi elsı koncessziós pályázat során négy külföldi olajtársaság szerzett összesen hat körzetben (lásd a 45. ábrát) kutatási és termelési jogot. A kutatási munkák 1995-ben kezdıdtek. Konkrét eredményeik: Bajánsenye, Inke-Liszó, Makó, Gellénháza, Sávoly térségében már kimutathatóak. A Magyarország ugyanakkor külföldön aktív tevékenységet folytat saját jogú források megszerzésére (a FÁK országaiban, valamint Észak-Afrikában) és remélhetıleg számottevı saját jogú volumen biztosítható földgázból és kıolajból is.

45. ábra: Nemzetközi vállalkozóknak koncesszióba adott területek megoszlása Magyarország reménybeli

kıolaj és földgázmezıibıl [12]69

7. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HAZAI MEGOSZLÁSA

NAPENERGIA [10]

46. ábra: Az érkezı besugárzás területi eloszlása

47. ábra: A napos órák száma területi eloszlásban

70

BIOMASSZA POTENCIÁL FELMÉRÉS

48. ábra: Összes biomassza mennyiség energiatartalma megyei bontásban [3]

71

KÜLÖN A „FÁS JELLEGŐ MELLÉKTERMÉKEK” és az évenként megtermı „SZALMA” volumenek energiatartalma [3] [29]

49. ábra: A hasznosítható szalma energiatartalma megyénként [3]

50. ábra: Fás jellegő melléktermékek területi eloszlása [3] 72

Biogáz, mint a biomassza másodlagos átalakítással nyert energiahordozó

Biogáz a szerves anyagok oxigénmentes erjedése (anaerob rothasztása) során keletkezı gáz,

Főtıértéke 21-24 MJ/m3

Főtésre, hőtésre, gázmotorok hajtására alkalmas. Biogáz termelés célja:

elsısorban hulladékgazdálkodás,másodsorban hı- és villamos energia termelés.

A szerves hulladékból nyerhetık:biotrágya,szén-dioxid,tisztított biogáz,elektromos áram.

Nem lehet a biogázból, illetve hozadékaiból megtéríttetni

a hulladék ártalmatlanítási költségeket.

Új biomassza forrás lehetıségek

• erdıtisztítás kis- és középvállalkozói alapon,• erdıtisztítás közmunka alapon,• „öregfa” begyőjtés megszervezése,• nád hasznosítás,• fás szárú energetikai növénytermesztés,• egynyári és évelıs növények termesztése,• biogáz termelés

- szennyvíz tisztítói,- állattartási,- szilárd hulladéklerakói.

73

51. ábra: Hımérséklet eloszlás 2000 méter mélységben [4]

52. ábra: Hımérséklet eloszlás 3000 méter mélységben [4]

GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁL

74

53. ábra: Magyarország hévíztárolói/VITUKI/

75

54. ábra: Megújuló energiaforrás-bázisú erımővek javasolt helye a térszerkezetben [12]

55. ábra: Magyarország CH meddı kútjainak területi megoszlása [26]

76

VÍZENERGIA [4] [7] [20] [21]

A csatlakozó és az EU-s országoknak egyaránt megnyugtató és elıremutató a Vízügyi Miniszterek 2003. évi Kyoto-i nyilatkozata, amely kimondja a vízenergia kiemelt hasznosításának szükségességét, majd a johannesburgi WSSD világcsúcstalálkozó végrehajtási programjának 19.e) pontjában azalábbi tézisekkel hívják fel az országok figyelmét:

• A vízenergia megújuló és tiszta energiafajta.• A megújuló energiára vonatkozó politika és jogalkotás a

vízenergia minden méretére kell, hogy vonatkozzék.• Lényegtelen, hogy a vízenergia régi, vagy új megújuló forrást

képez.• A vízerı villamosenergia hasznosításának növekednie kell.• A feltételek alapján egyaránt szerepe van mind a nagy, mind a

kismérető; teljesítményő átalakító létesítményeknek.• A környezeti tudatosság és a helyileg érintett emberek iránti

érzékenység kulcskérdés.• Az ágazatnak folytatnia kell a jó gyakorlat értékelését és e

rendszer fejlesztését.

Hazai vízenergia-forrásadottságok

Magyarország a tiszta, környezetszennyezés-mentes vízerıvillamosenergia átalakításával nyerhetı megújuló energiaforrás-hasznosítási tervszerő, európai, környezetbarát fejlesztési folyamatában lemaradt, a fosszilis tüzelıanyagbázisú erımőfejlesztést részesít elınyben még ma is.

77

56. ábra: A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon „átrohannak a vizek”

nincs energetikai hasznosítás

78

A korábbi, európai szemlélet érvényesítésének köszönhetıen, mégis az a csekély megújuló energiaforrásokra alapozott, a 2003 évi villamosenergia termelésünknek 98–99%-át kitevı hányad a hazai vízerımővek termelésébıl származik, nagysága: kevesebb, mint 200 GWh/év (lásd a mellékelt 10, 11,12. táblázatokat), amely volumen elenyészıen kevés a hazai folyók elméleti vízerıkészletéhez képest, amely: E = 10 TWh/év eszmei energiamennyiséggel jellemezhetı, melyet a teljes felszíni vízkészlet energiatartalma képvisel. Az 50%-os tartóssági vízhozamhoz P50 = 990 MW elméleti teljesítmény és E50 = 7446 GWh/év elméleti villamosenergia volumen rendelhetı.

A kis vízfolyások vízerı készlete – 50%-os tartóssággal számolva ebbıl mintegy 47 MW elméleti teljesítményt és 308 GWh/év elméleti energiatartalmat képvisel.

A potenciális vízerıkészlet 91%-át három fı folyónk (a Duna, a Tisza és a Dráva), a további tizenkét kisebb folyónk (a Hernád, a Rába és a többiek) képviseli.

79

57. ábra: Magyarország kis és törpe vízerımővek telephelye

12. táblázat

80

HIÁNYZÓ REGIONÁLIS ENERGIAGAZDÁLKODÁSI RENDSZERFEJLESZTÉSEK

58. ábra: Vízerımővi

telephelyek Magyarországon

és az országhatár közelében

[11]

13. táblázat

14. táblázat

81

PRONÓZIS

1. Kisebb folyókra tervezett törpe vízerımővek, duzzasztói kiegészítı fejlesztések

A Hernád folyóra 5 db kiserımő, összesen 5,6 MW beép. telj., 4,8 GWh termelésselA Sajó folyóra 5 db kiserımő, összesen 4,8 MW beép. telj., 5,2 GWh termelésselA Körös folyóra Körösladány térségében 4,8 MW beép. telj., 10,0 GWh termelésselA Maros folyóra Makó térségében 4,3 MW beép. telj., 12,0 GWh termelésselÖsszesen 19,5 MW 32,0 GWh

2. Meglévı duzzasztómővekre javasolt vízerı-hasznosítások színhelyei:Békésszentandrás, Dunakiliti, Kisköre, Tiszalök és Nicki duzzasztómővek.Összesen 15 MWe/85 GWh termelési és 8 milliárdos létesítési elıirányzattal.

3. Tiszai vízlépcsık tervezett villamosenergia hasznosításaA Tisza folyóra három közepes teljesítményő vízerımő telepítésére adnak lehetıséget az ismert adottságok, ezek:a) Záhony térségi vízerımő 20,0 MW vill. telj. 100 GWh termelésselb) Vásárosnaményi vízerımő 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termelésselc) Csongrádi vízerımő 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termelésselÖsszesen 56,0 MW 280 GWh

4. 2010-et követı idıszakra javasolt fejlesztések a Dunára [4]Nagymarosi vízlépcsıre 153 MWe 1035 GWhAdonyi vízlépcsıre 150 MWe 775 GWhPaksi rekuperációs erımő 7 MWe 50 GWhFajszi vízlépcsıre 100 MWe 650 GWhÖsszesen 403 MWe 2460 GWh

82

SZÉLENERGIA – SZÉLERİ; SEBESSÉG-MEGOSZLÁSOKAz utóbbi években végzett kistérségi szélklimatológiai vizsgálatok egyértelmően igazolták, hogy hazánk megfelelıen kiválasztott térségeiben is lehetséges közép-, ill. nagyteljesítményő, villamos energiát termelı szélerımőveket telepíteni. 2001-ben jelent meg az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 mérıállomásának 70 méter magasságban minimálisan két éven át mért adatai alapján az a hazai térkép (lásd az 59. ábrát), amely tájékoztató jellegő útmutatásra alkalmas a regionális szélviszonyok megítélésére. (Ez a térkép az Európai Szélatlasz szerkesztésénél is alkalmazott WasP (Wind Atlas Analysis Application) modell alkalmazásával számolt adatok egy vizuális interpretációja, amely fóliára másolt ország-térképpel fedve, szemléletes képet mutat a hazai szélviszonyokról.)

59. ábra: Magyarország szélerı térképe 70 m magasságban [27]83

50

4

58

7,2 53,20,01

31

0,12 0,7

48

2,020

10

20

30

40

50

60

70

Geo

term

ia

Nap

Bio

mas

sza

Szél

Víz

ener

gia

P otenciálisanfelhasználhatóJelenleg hasznosított

E n.növény term.

E ngedélyezett szél.kap-ból

60. ábra: HAZAI POTENCIÁLIS ADOTTSÁGOK –HASZNOSÍTÁSOK [23]

Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év)

61. ábra: Megújulós villany részaránya az EU-hoz csatlakozott tíz keleti országban

84

A középtávú megújuló energiahasznosítási magyarországi programra készült kutatási munka [4] szolgáljon gyakorlati példaként arra (lásd a 3. sz. mellékletet), hogy miként lehet kellı mőszaki-technológiai és gazdasági elemzés árán jó közelítéssel meghatározni egy ország optimális megújuló energiahasznosítás fejlesztési módját és annak várható, jól becsülhetı pénzügyi költségkihatását.

85

8. ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS KOMPLEX ENERGIAELLÁTÓ RENDSZEREK ÉS ELEMEIK

8.1.MÁSODLAGOS ENERGIAFORRÁSÁTALAKÍTÁSOK

A magyar erımőrendszer helyzete

Erımővek értékelése, csoportosítása

A hazai erımővek beépített villamos teljesítı-képessége: már 15 évvel ezelıtt 7518 MW volt. E beépített villamos teljesítıképességbıl az atomerımő 1840 MW-ot tett ki; hozzávetılegesen 3500 MW-ot a nehéz főtıolaj, a földgáz és a könnyő főtıolaj tüzelıbázison üzemelı erımővek, a többiek a hazai barnaszén tüzelıbázison üzemelnek, ez alól kivétel volt a Pécsi Erımő, amely akkor méghazai feketeszenet használt fel, jelenleg szilárd biomasszát és földgázt. A 800 MW-os Mátrai Erımő lignittüzeléső. Az ország földrajzi adottságaiból következıen a vízerımővi kapacitás nem jelentıs (a beépített vízerımővi kapacitás 48 MW).A magyar villamosenergia-alaphálózati rendszer legfıbb jellemzıit, energiaátalakító erımőveit és területi elhelyezkedésüket a 62. ábra mutatja.

86

62. ábra: A hazai villamos energia rendszer alaphálózata és fıbb erımővei

ERİMŐVEK, ALÁLLOMÁSOK, ALAPHÁLÓZATOK

Forrás: MVM Rt.

87

A magyar közcélú erımőrendszer egyik meghatározó sajátossága, hogy egyetlen erımő kivételével mindegyik erımőbıl van távhıellátási célú hıkiadás, azaz ezen erımővek, főtı-erımővek nagy távhırendszerek hıforrásaként üzemelnek. A kapcsolt energiatermelés jelentıs mértékben hozzájárul az energiatermelés hatékonyságának növeléséhez.

A villamosenergia-termelés átlagos hatásfokát jelentısen meghaladó rendszerszintő eredı energiaátalakítási hatásfok a hıtermelés jelentıs részarányából következett. A kapcsolt villamosenergia-termelés fajlagos tüzelıhı-felhasználása 1996-ban 4826 KJ/kWh volt, ami 74,60%-os hatásfoknak felel meg.

A meglévı hazai erımőrendszer sajátosságaiból következıen, a verseny jelenleg s a belátható jövıben elsı sorban az új erımővi kapacitások építésének jogáért folyhat.

88

Hagyományos erımővek környezeti hatásai [30]

A társadalmi-gazdasági környezet fenntartható fejlesztése a környezetvédelem és az energiagazdaság érdekeit egyaránt figyelembe vevı hosszú távú környezetbarát stratégia alkalmazását igényli. Ez ágazatközi és társadalmi együttmőködést tesz szükségessé, amelynek legfıbb alapelve a gazdaság energiahatékonyságának javítása és az energiatakarékosság és környezetvédelem szükségességének társadalmi elfogadtatása.

A hazai károsanyag kibocsátások összefoglalását a 62. és 63. ábrák szemléltetik, jelezve, hogy a környezetszennyezés csökkentése az utóbbi években lelassult, ill. egyes elemei növekedtek.

A tüzelés során a légkörbe kibocsátott anyagok közül a legfontosabbak a kén oxidjai (fıképp kén-dioxid), a különféle nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a szén-dioxid, a szilárd anyagok és a vízgız.A kén-dioxid-kibocsátás mind az olaj mind a széntüzeléső erımővekre jellemzı. Leválasztás, vagy megfelelı tüzelésmód (fluid) alkalmazása nélkül a kibocsátott kén-dioxid mennyisége a felhasznált tüzelıanyag mennyiségétıl és kéntartalmától függ.

89

63. ábra: Energetikai környezetszennyezés Magyarországon [30]

90

A légszennyezı-anyag kibocsátás alakulása 1980-1997

0

100

200

300

400

500

600

700

1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997

kt

SO2-kibocsátás, kt NOx-kibocsátás, kt

Szilárdanyag-kibocsátás, kt Villamosenergia-igény,TWh (1)

Villamosenergia-terhelés,TWh (2)

1

2

64. ábra: Az energiatermelı átalakító ipar károsanyag kibocsátásainak alakulása [30]

91

KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁSOK

Földgáztüzelésnél kén-dioxid-kibocsátással gyakorlatilag nem kell számolni. A nitrogén-oxidok kibocsátása azonban mindenfajta tüzelıanyag esetében jellemzı és alapvetıen nem a tüzelıanyagok nitrogéntartalmától, hanem a tüzelési technológiától, a tüzelıberendezés kialakításától, az égés hımérsékletétıl függ.

A hazai erımővek kén-dioxid-kibocsátása 1980 óta jelentısen csökkent. Ez elsısorban a Paksi Atomerımő üzembe lépésének következménye volt és jelentısen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudta a helsinki jegyzıkönyv szerinti kötelezettségét. Növekedett viszont az utóbbi években az erımővi kén-dioxid-kibocsátás részarányaországos viszonylatban. Az 1991-ben még 40% körüli érték mára meghaladta az 50%-ot.

92

65. ábra: A levegıszennyezettség területi megoszlása Magyarországon [12]

SŐRŐSÖDÉSI HELYEK: AZ ERİMŐVEK TÉRSÉGÉBEN

93

66. ábra: A környezı országok üzemelı és épülı atomerımővei, mint katasztrófa-források

Forrás: MVMT

94

9. AZ ENERGIAELLÁTÁS HÁLÓZATI RENDSZEREI

VILLAMOS ENERGIA RENDSZER-ELEM

67. ábra: Európai egyesített villamos energia rendszer jelenlegi hálózata és távlati tervezett

összeköttetései [12]

95

Országos és a nemzetközi kooperációt végzıvillamosenergiarendszer hálózatai Magyarországon

Villamosenergia hálózati rendszer jelenlegi helyzete

Magyarország villamosenergia rendszerkapcsolatai „közepesen megfelelı”-nek ítélhetık egy nemzetközi, elsısorban európai összehasonlításban, mind a kapcsolatok kiépítettsége, mind a hálózat hurkoltsága következtében. A hazai alaphálózat – 220, 400 és 750 kV feszültség-szinten üzemel (lásd a 68. ábrát) – miközben behálózza és ellátja a regionális táppontokat. 1991 óta részt vesz a nemzetközi, a közép-európai – CENTREL (lengyel, cseh, szlovák, magyar) – kooperációban is, és 1995-ben párhuzamosan kapcsolódhatott az egyesített európai villamosenergia – UCPTE – rendszer hálózatra miután levált a KGST-VERE rendszerrıl. Két év óta megtörténtaz MVM Rt. monopóliumának feloldása, s a nagyobb fogyasztók szabad hozzáférhetıséget élveznek a nemzetközi piacon. Tıkeerıs nagyvállalkozó ezért alapvetı szempontnak tekinti a telephely kiválasztásánál, hogy hálózatbıvítés nélkül rácsatlakozhat-e az országos, máskülönben az országot meglehetısen jól behálózó ún. villamos fıelosztóhálózati – 120 kV-os feszültségszintő –rendszerre, mely táplálását az elızıekben vázolt egyenszilárdságú alaphálózati táppontokon; a 400/120kV-os transzformátor állomásokon keresztül kapja. 96

A villamoshálózati rendszeren lebonyolított forgalom É–D irányban a legnagyobb, az ÉK-i és ÉNY-i irányban történı forgalmazás csaknem azonos mértékő (lásd a 69. ábrát).

68. ábra: A magyar villamos energia rendszer alaphálózata a nemzetközi kooperációs kapcsolatai

a tervezett fejlesztésekkel

Forrás: MVM Rt.

97

70. ábra: A CENTREL párhuzamos üzeme az UCPTE-vel

69. ábra: A tényleges villamos export-import forgalom alakulása (1998-ban) [GWh]

9872. ábra: Közép-Kelet-Európa 400 kV-os villamos energia hálózata [13]

71. ábra: Villamosenergia alap- és fıelosztó hálózati rendszer fejlesztési példája (1990–98 között) [7]

JÖVİKÉP

99

73. ábra: Európa fıbb nemzetközi földgáz és kıolaj kooperációs hálózatai, kitermelıhelyei, kikötıi,

LNG átalakító helyei [15]

SZÉNHIDROGÉN HÁLÓZATI RENDSZEREK

10074. ábra: Földgázenergia nemzetközi nagynyomású rendszerei [13]

101

75. ábra: Magyarország nagynyomású földgáz-távvezeték hálózati rendszerének nyomvonala és

fejlesztés alakulása [7]

102

76. ábra: Közép-kelet-európai szénhidrogén hálózati kapcsolatok [12]

KİOLAJ HÁLÓZATOK

103

JÖVİKÉP

A programok a nyugat-európai térség számára tovább bıvítik az egymástól független gázforrások választékát. Úgy tőnik, hogy e tekintetben Európa két része között az olló tovább nyílik. A Nabucco projekt, egy teljesen új szállítási irányt tervez, így a befektetési költségek jelentısek. Az új vezeték szállítókapacitásának kiterhelése azonban csak a jelenlegi – ukrán belépéső – gázszállítás átterhelésével oldható meg, ez jelentısen sértené az orosz gázszállító üzleti érdekeit.

A TEN-E program preferált projektjeit a mellékelt térkép szemlélteti (77. ábra).

Az NG.3. projekt megítéléséhez tartozik, hogy egyidıben mindhárom szállítási irány (kelet-balkán, nyugat-balkán, olasz) belépésére nem lesz szükség, ezek egymással rivalizálnak. De még a rögzített nyomvonalakon túl is vannak elképzelések más nyomvonal változatokra, így egy román, kelet-szlovák csatlakozási pontra is.

104

77. ábra: TEN program projektjei [14](Forrás: EU Commission)

105

MAGYARORSZÁG FÖLDALATTI GÁZTÁROLÓ-HELYEI

78. ábra: Hazai földalatti gáztárolók [15]

106

79. ábra: A Közép-kelet-európai energia nagyrendszerek hálózatai és távlati fejlesztési tervei,

Magyarországot érintı szakaszai [13]

10. A mőszaki infrastruktúra rendszer egyik fı eleme az energiahálózati rendszer

107

80. ábra: Magyarország távlati mőszaki infrastruktúra hálózata (30 éves prognózis) [1]

PROGNÓZIS

108

MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA RENDSZER ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEVETÉSE AZ ORSZÁG TÉRSZERKEZETÉVEL

Forrás: MTA Gyıri RKK

109

VILLAMOS HÁLÓZATOK ÖSSZEVETÉSE AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZERREL

ÉRTÉKELÉSEK

83. ábra: Magyarország országos és nemzetközi villamos energia hálózati rendszere a Nemzeti

Ökológiai Hálózat térképén [7]

110

84. ábra: Magyarország országos és nemzetközi nagynyomású kıolaj és földgázhálózati rendszere a

Nemzeti Ökológiai Hálózat térképén [7]

SZÉNHIDROGÉN HÁLÓZATOK ÖSSZEVETÉSE AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZERREL

ÉRTÉKELÉSEK

111

85. ábra: Országos Területrendezési Terv. Országos Ökológiai Hálózat övezetei [16]

ÖSSZEVETÉS AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL

112

TERÜLETI ÉRTÉKELÉSEK

86. ábra Országos Területrendezési Terv Országos Szerkezeti Terve [16]

113

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv fıbb területei, programjai és forrásmegoszlása

87. ábra: A FEJLESZTÉS TERÜLETEI, PROGRAMOK, PRIORITÁSOK

15. táblázat: Tervezett forrásmegoszlások

EU TÁMOGATÁSI MÓDOK, LEHETİSÉGEK

114

Környezet és Energia-ágazati Operatív Program (KEOP)

A KEOP prioritási tengelyei (2006. okt.)

115

A Környezet és Energia Operatív Program részletezı szerkezete

AZ OP PRIORITÁSTENGELYEI(az energetika a 4. sz. prioritási tengely részét képezi)1. Egészséges, tiszta települések prioritási tengely (59,8%, 780 Mrd Ft)2. Vizeink jó kezelése3. Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely (2,3%, 30 Mrd Ft)

4. Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritási tengely (5,9%, 77 Mrd Ft)

A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása

4.1. Biomassza energetikai létesítményekre épült térségi rendszerek kialakítása/átalakítása hı és/vagy villamos energia termelésre;

4.2. Geotermikus hı- és/vagy villamos energia termelésre alkalmas rendszerek kialakítása/átalakítása;

4.3. Kisteljesítményő szélerıgépek, sziget üzemmódban termelı és középfeszültségő hálózatra termelı közösségi szélerımővek;

4.4. Hıszivattyús főtési és hőtési rendszerek;4.5. Villamos energia hálózatra termelı, és autonóm fotovoltaikus rendszerek;4.6. Napkollektoros közösségi és egyéni hıtermelı rendszerek;4.7. Biogáz hasznosító rendszerek kialakítása/átalakítása hı- és/vagy villamos

energia termelésre;4.8. Mezıgazdasági hulladékokat pelletáló, brikettáló kapacitások építése;4.9. Bio-üzemanyagok elıállítása;4.10. Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségő távfőtı rendszerek

ki/átalakítása;4.11. Meglévı vízierımővek energetikai korszerősítése, kis teljesítményő

erımővek létesítése;4.12. Egyéb megújuló energiaforrások, amennyiben meg tudnak felelni a

szabályozhatósági kritériumoknak.4.13. Kombinált rendszerek, különbözı technológiák együttes alkalmazásának

kialakítása;4.14. Villamos energia termelı rendszerek hálózati integrációjának

keretfeltételeinek fejlesztése;Hatékonyabb energia felhasználás

4.15. Távhıellátás korszerősítése, hálózati veszteségek csökkentése;4.16. Átfogó energia-hatékonysági intézkedések: energetikai audit

elvégzése, ennek alapján az energia hatékonyság növelést, energiatakarékosságot szolgáló korszerősítések megvalósítása

További támogatási programok részletezése a 4. sz. mellékletbe csatolvanyomon követhetı. 116

10. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A bemutatott technológiai példa (lásd a 3. sz. mellékletben)csupán a hulladékégetımővi kogenerációs (vill. + hıenergia termelı) megoldásmódot ismertette. Az ún. klasszikus települési (lakossági, kommunális szektortól származó) hulladékok közül a szennyvíztisztító mővek és a hagyományos hulladéklerakókból (depóniákból) származó biogázos technológiák használhatók fel megújuló energiatermelésre.

1. DEPÓNIAGÁZ-TERMELÉS

Hagyományos – nem regionális – lerakókból nyerhetı depóniagáz, gázmotor mőködtetésére – villamos energia nyerésre – alkalmas mennyiségben (egy-egy 50–100 ezer lakosú körzetben), ahol a lerakó gázgyőjtı rendszerrel épült ki,s ahol idáig azt elfáklyázták. Egy közelmúltban végzett kutatás [17] prognózisa szerint (lásd a H/1. sz. táblázatot) országosan mindössze 14 MW villamos és 18 MW hıkapacitással lehet számolni, amelynek termelése igen változó, és egyenletes folyamatos üzeme sem biztosítható.

117

HULLADÉK, MINT SZENNYEZİ FORRÁS

A hulladékok hasznosításának célja a nyersanyagokkal és energiaforrásokkal való takarékoskodás, a környezet szennyezésének (talaj, víz, levegı) csökkentése, az üvegházi gázok (CO, CO2, NOx, CH4, SF6, stb.) kibocsátásának mérséklése.

HULLADÉK BIOMASSZA

A hulladékok hasznosítása a jelenlegi deponálás

helyett, régió szintő ártalmatlanítókban, mely lehet:- égetés,

- pirolízis,

- magas hımérséklető gázosítás.

Ezekkel a technológiákkal lehet a „szemétbıl” energia

célú hasznosítást megvalósítani.

Szükséges hozzá:• a kezelt „öregfa” begyőjtés megszervezése,

• a farost és egyéb telített fahulladékok hasznosítása,

• a meglévı szilárd hulladék lerakók felszámolása,

• az iparilag nem hasznosítható mőanyagok begyőjtése.

118

2. SZENNYVÍZISZAPBÓL NYERHETİ BIOGÁZ

A fermentáció során keletkezı metángáz termelés különbözı hatásfokkal hasznosítható a szennyvíz tisztítói telepi technológiától, a biogáz tisztításából. A lebomló szerves anyag ismeretében becsülhetı a fejlıdı biogáz mennyisége. A fajlagos biogáz, 1 kg szerves anyagravonatkozóan 0,31–0,74 m3 között változhat (átlagosan: 0,5 m3 biogáz/kg szerves anyag).

Az országos felmérés szerint, Magyarország nagyobb városainak szennyvíztisztító telepein termelhetı villamos és hıenergia termelı kapacitás (lásd a H/2. táblázatot) összesen: közel 10,0 MW villamos és 27,0 MW hıteljesítményt tesz ki.

H/2. táblázatSzennvíztisztító telepeken keletkezı biogáz potenciál (2003)

villamos energia és tüzelıhı kapacitása Magyarországon [17]

A szennyvíztelepeken keletkezı iszap rothasztásának, és így a biogáztermelésnek is gazdaságossági feltételei vannak. Ezek közül a legfontosabb az üzemnagyság. Elemzések és tapasztalatok azt mutatják, hogy gazdaságos az alsó teljesítményhatár 350 kWe.

119

3. KOMPLEX HULLADÉKHASZNOSÍTÁS

Az EU normák megkövetelik a települési hulladék szakszerő ártalmatlanítását, amelynek megvalósításához regionális megoldások indokoltak. Az Országos Hulladékgazdálkodási Törvényben (OHT) szereplı elıírások és javaslatok figyelembevételével különbözı régiókat alakítottak ki (lásd a H/3. táblázatot). A hulladék mennyisége 100%-os hulladékgyőjtési aránnyal számolható, a jövıre nézve ez elérendı cél.

120

4. REGIONÁLIS HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŐVEK

A kialakult 19 e célra nevesített „régió”-ba a különbözı lakónépességgel és intézményekkel arányosan különbözı hulladékvolumenek keletkeznek, amelyekre különbözı kapacitású, komplex hasznosító-mővek szükségesek. Bizonyos területi összevonással ezek 6 csoportba tömöríthetık területileg(lásd a H/4. táblázatot). Mindezek számított villamos teljesítménye összességében: közel 12 MW villamos teljesítményt tesz ki a javasolt technológiák megépítése után.

Az ártalmatlanítás jellemzı formája jelenleg a lerakás (83%). Kiforrott hulladékártalmatlanítási eljárás a települési szilárdhulladék tömegében való égetése, melynek hátránya a viszonylag kicsi energetikai hatásfok, az erısen változó hulladék-összetételbıl adódó üzemviteli problémák, valamint az egyéb biológiai vagy másodnyersanyag visszanyerési technológiák teljes hiánya. Az országban egyetlen települési hulladék-égetımő mőködik Rákospalotán, amely évi 360 ezer tonna települési hulladékot ártalmatlanít, 24 MW beépített villamosenergia átalakító kapacitással rendelkezik, de megújuló energiaforrásnakcsak azóta tekinthetı, mióta megvalósították akazánrekonstrukciót és a füstgáz tisztító berendezés cseréjét.

H/4. táblázatAz ország tervezett komplex hulladékhasznosító mőveinek becsült

kapacitása

121

5. A BUDAPESTI KORSZERŐSÍTETT SZEMÉTÉGETİ MŐ [18]

Európában jelenleg 380 kommunális szemétégetı mő üzemel, ebbıl Magyarországon mindössze 1 db, amely Budapest települési hulladékának mindössze 60%-át képes feldolgozni (technológiai elrendezését lásd a H/1. ábrán).

H/1. ábra: Fıvárosi Hulladékhasznosító Mő kazánrekonstrukció és füstgáztisztító beruházás –

keresztmetszet vázlata [18] 122

A HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŐ FİBB MUTATÓI [18]

A Hulladékhasznosító Mő fıbb jellemzıi a korszerősítés elıtt és után

Hulladékhasznosító Mő K1 és K2 kazánok füstgázának szennyezıanyag-kibocsátási értékei, összehasonlítva a 3/2002. KöM rendelet szerinti határértékekkel (adatok mg/Nm3-ben)

123

6. IPARI HULLADÉKOK [19]

Hulladékgazdálkodási kölcsönös kapcsolatok: az ipar szereplıinekegyrészt eleget kell tenniük a szerteágazó jogszabályi és hatósági elıírásoknak saját hulladékaikkal kapcsolatosan, másrészt haszonélvezıi lehetnek e sokrétő jövedelmezı és munkahelyteremtı iparágnak.

a) Vas és fémhulladék

A GKM adatai szerint Magyarországon 830 vas- és fémhulladék-kereskedés van nyilvántartásba véve. A KvVM Fıfelügyelısége 600 körül adott ki országos hulladékgyőjtési és szállítási engedélyt. E 830 telepnek átlag 200–300 kisebb-nagyobb beszállítója van. Ilyen alapról kiindulva a hulladék-begyőjtéssel minimum 210 ezer fı, illetve cég foglalkozik.

b) Gumiabroncsok

Az ÖKO-Gum Kht. felmérése szerint jelenleg mintegy 80 ezer tonna gumi halmozódott fel és ehhez évente Magyarországon 35 ezer tonna/év használt gumi mennyiség képzıdik.

c) Elektronikai hulladékok

Hazánkban közel 130–140 ezer tonna elektronikai hulladék képzıdik évente.

d) A „HIR” Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer

a veszélyes hulladékot kezelı vállalkozások kötelezı adatszolgáltatásának fogadására és feldolgozására üzemel.

e) Foglalkoztatás, munkahelyteremtésA települések üzemeltetésével kapcsolatosan (a 23 megyei jogú városban a 251 városban és a 2871 községben) az alapellátást (ivóvíz, szennyvíz-kezelés, hulladékkezelést, közterületek fenntartása) kell biztosítani. Hulladékgazdálkodással országosan min. 20 ezer fı foglalkozik = munkahely-teremtı új ágazat.

124

7. AZ EURÓPAI UNIÓBAN ALKALMAZOTT HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Ne dobd el a hulladékot – az is energiaforrás

A hulladék az energiaforrás egyik fajtája. Mégis az EU–27

jelentés szerint a városi szilárd hulladéknak csaknem 50%-át még mindig a földbe temetik. Van ugyan egy általános

egyezmény amely szerint nekünk minimalizálnunk kell a

földbeásást, azonban kérdéses az, hogy milyen alternatívák

lehetnek és hogyan lehet azokat intelligensen kombinálni a környezeti hatás maximális csökkentése érdekében?

Azok a tagállamok, amelyek sikeresen csökkentették a földbe

temetéstıl való függıséget, azt az újrafeldolgozás, a biológiai tisztítás, (komposztálás és levegıben nem tenyészı

baktériumokkal történı bontás, azaz anaerobikus rothasztás) és

a hulladéknak energiává történı átalakításával érték el.

A korszerő hulladékfeldolgozással történı energia termelési

technológia megérdemli a kiegyensúlyozott vitát, fejben tartva

azt a hozzájárulást, amit az mind a környezeti, mind az energia politikához ad. Továbbá az energia hatékonyság növelésével

elısegítheti a körzeti főtési és / vagy hőtési rendszerek jövıbeni

fejlıdését ott, ahol azt a helyi feltételek lehetıvé teszik.1

Ezért ennek a felhívásnak az a célja, hogy megpróbálja

eloszlatni a hulladékból történı energia termelés körül kialakult

mítoszokat azzal, hogy az eltüzeléshez kapcsolódó – a politikai

vitákban legtöbbször elıtérbe kerülı- kétségekre a jelenlegi tényekkel bizonyítható válaszokat ad abban a reményben, hogy

együttesen teljesen azokra a legjobb módszerekre

koncentrálhatunk, amelyek a valóban fenntartható hulladék

kezelést támogató irányítási prioritásokat és gyakorlatot segítik majd elı.

1 Az ECOHEATCOOL projekt (http://www.euroheat.org/ecoheatcool/ )megvizsgálta az olyan köreti hőtési és főtési rendszereknek Európában történı további elterjesztését, amelyek a nagyobb energiahatékonyságot és az ellátás nagyobb biztonságát kisebb széndioxid kibocsátással újítják meg. Az ECOHEATCOOL projektet az Európai Bizottság Intelligent Energy Európe Programme-jais finanszírozta

125

A hulladék átalakítása energiává az újrafeldolgozás révén

A fenntartható hulladékkezelés megvalósításához szükséges hierarchikus eljárások irányadó elvei közül a legnagyobb prioritású a hulladékképzés megelızése és a legkisebb támogatásra ajánlott a hulladéknak eredeti formában történı végleges elhelyezése.

Miközben a hulladék szeparált győjtését és újrafeldolgozását – amennyiben az környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból hatékony- támogatni kell, a maradó – nem teljesen újrahasznosítható és újra feldolgozható - anyagokat környezetvédelmi szempontból a legkevésbé ártalmas módon kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a szimpla földbeásás helyett a hulladékot a kiterjedt gazdaságba vissza kell forgatni, azért, hogy az egyéb források helyettesítésére hasznos legyen.

Az energia politikának szintén segítenie kell a tagállamokat abban, hogy az European LandfillDirectíve (Európai Talaj Direktíva) céljait megvalósítsák, azaz a biológiailag káros hulladékot a talajtól távol tartsák.

126

Amint a következı táblázat mutatja, azok az országok, amelyeknek újrafeldolgozási szintje Európában a legnagyobb, ugyanazok, mint ahol a hulladéknak energiává alakítása jelentıs és a talajba kerülés kis értékő. Ennél fogva ezek a kezelési változatok komplemensek a kismennyiségő földbe temetéssel. A fenntartható hulladék kezelés megvalósítása érdekében olyan kiegészítı változatokat tartalmazó kombinációkra van szükségünk,mint az anyagok újrafeldolgozása, biológiai tisztítás (komposztálás és anaerobikus rothasztás) és a hulladék energiává való átalakítása. Ezen módszerek elıre tervezésével a feldolgozási piac növekedési korlátja biztosan nem lép fel.Fontos azt szem elıtt tartani, hogy az újrafeldolgozási folyamatokból származó maradványok gyakran utólagos hıkezelést azért megkívánnak.

Pillanatfelvétel az európai hulladékkezelésrıl a 2006-os Eurostat adatok alapján2

2 Eurostat táblázatok a városi hulladékról 1995-2006http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page? pageid=1996,45323734& dad=portal&

schema=PORTAL&screen=welcomeref&open=/&product=STRIND ENVIRO&depth=2

127

Egészség: kismértékő emisszió, szigorú ellenırzés

Az erımővek hulladékaihoz olyan szigorú kibocsátási határértékek tartoznak, amelyeket a Waste Incineration Directíve 2000/76/EC (Hulladék hamvasztási direktíva) tartalmaz és ezek nagyon kis emissziós szinteket jelentenek.

Az UK Environment Agency (EK Környezetvédelmi Ügynökség) szerint Londonban az ezredévi 15 perces tőzijáték ünnepségen több dioxint „termeltek”, mint amennyit a South East London Combined Heat and Power Waste to Energy (Délkelet londoni kombinált, hulladékból hı és villamos energiát termelı) létesítmény elıállít.3

Miközben vannak olyan dioxinok, amelyek természetes módon léteznek, addig az ember változékony égési folyamatok (erımővek, cementégetı kemencék, diesel jármővek, autóbuszok otthoni nyílt tőzhelyek, levélégetés, nyárssütık, lökhajtásos motorok és erdıtüzek) révén állítja azokat elı. A hulladék feldolgozó erımővek csak nagyon kis részét termelik meg ezen kibocsátásnak.

Míg 1999-ben Németország hulladék feldolgozó erımőveibıl származó dioxin kibocsátás még 1/3-da volt az összes dioxinemissziónak, addig 2000-re ez a szám 1%-nál kisebb lett.4 Ma ez még kisebb. Európában a hulladék feldolgozó mőveknek az országos dioxin emisszióban való részesedése mindössze 0,07%.5

3 UK Environment Agency 2000, az APSWG (Associate Parliamentary Sustainable Waste Group)- tıl Neil Carigan és Prof.CheiCoggins kioktató megjegyzése.

4 Német Környezetvédelmi Minisztérium tanulmánya: Waste Incineration- A Petontial Danger?, 2005 szeptember

http://www.bmu.de/english/Waste management/downloads/doc/35950.php5 Prof. Recberger elıadása, Bécsi Mőszaki Egyetem, kattins a következıre:

Cewep Congres 2006, Recberger elıdása www.cewep.eu128

2000-ben a Committee of Carcinogenity (Rákkutatási Bizottság) olyan összeállítást publikált, amely az EK-ban a városi szilárd hulladék elégetık és a közeli rákos megbetegedések között összefüggést vizsgálta. Az értékelés következtetése szerint „bármilyen –a közelfekvı városi szilárd hulladékot elégetı mővek által okozott- rák potenciális kockázata rendkívül csekély és valószínőleg nem mérhetı a legmodernebb epidemiológiai technikával sem”.6

A Lisszaboni Egyetem Institute of Preventive Medicine intézete által legutóbb publikált következtetés szerint a hulladék hamvasztása „nem gyakorol hatást a közel lakók vérében levı dioxin szintjére”.7

A Német Környezetvédelmi Minisztérium szintén úgy kalkulált, hogy legalább 3 tonna arzénnel és 5000 tonna levegıben lebegı radioaktív részecskével lenne több a levegıben, ha a hulladékégetı erımővek által termelt villamos energiát hagyományos erımővekben termelnék meg.8

Nagyon hátrányos lenne a környezetre, ha a hulladékégetı erımőveket – amelyek a legkisebb emissziót kibocsátó üzemek közé tartoznak – megszüntetnék, miközben bármilyen ipari üzemet – amely égetésre hulladékot is használ – energia visszafordítási üzemnek minısítenék. Ez azért lenne, mert az ipari együttégetıkre, amelyek városi hulladékot is használnak (ami egészen heterogén) nem azonosak a törvényi elıírások – speciálisan az emissziós határértékek esetén –, mint a hulladékégetı erımővekre.

6 Committee on Carcinogenity, Cancer Incidence near municipal solid waste incineration in Great Britain, COC/00/S1 - 2000 március

7 Lisbon University Institute of Preventive Medicine , Determinants of Dioxins and Furans in blood of non-occupationally exposed populations living near Portugese solid waste incinerators, 2007 www.sciencedirect.com

8 Német Környezetvédelmi Minisztérium tanulmánya, lásd. 4.-es lábjegyzetet

129

Határokon keresztüli szállítás: a tagállamoknak kell ezt ellenırizniük

Legújabban alkalmazott Hulladékszállítási Szabályozás [Waste Shipment Regulation (Article 3(5))] biztosítja a tagállamoknak azt a jogot, hogy visszautasítsák „a privát háztartásokból győjtött vegyes városi hulladék (waste entry 20 03 01) szállítását, beleértve onnan is ahol a győjtés egyéb elıállítótól származó hulladékot is tartalmaz”. Tekintet nélkül arra, hogy ezt a hulladékot újrafeldolgozás, vagy eltemetés céljából szállítják, a kompetens hatóságok alkalmazhatják a hasonlóság (proximity) és az önmagában is elégséges (self sufficiency) elveket, mivel „ez ugyan olyan intézkedés tárgya, mint az eltemetés céljából szállított hulladék”.

Ez a szabályozás 2006. július 15-én lépett hatályba (Official Journal, 2006. július 12, L 190/1)és 2007. júl. 12-tıl kell azt alkalmazni. Ez teljességében és közvetlenül minden tagállamra nézve kötelezı.

130

A hulladék energiává alakítása hozzájárul a klíma védelméhez

A hulladék energiává alakításával elkerülhetı a talaj CO2 és a metán emissziója (a metán 21-szer nagyobb hatású az üvegházi gázban, mint a CO2). A Landfill Directíve (talajvédı direktíva) szerint a tagállamokban 2016-ra 74 millió tonnával fogják csökkenteni az ekvivalens CO2 emissziót.9

A hulladék energiává alakítás a hagyományos erımővek fosszilis tüzelıanyagának helyettesítése révén is hozzájárul a klímavédelemhez.

Összehasonlítva a hagyományos erımővek (szén, olaj és gáztüzeléső), CO2 a hulladékégetı erımővekével, az utóbbiak nagyon kedvezıek. Egyedül a gáztüzeléső erımő jobb, mint a csak villamos energiát termelı hulladékégetı erımő (Európában az utóbbiak kisebbségben vannak). A hulladékégetı erımővek többsége hıenergiát, vagy kombináltan hı- és villamos energiát állít elı és azt a gáztüzeléső erımőveknél hatékonyabban teszi. Az összes hulladékégetı erımővel (beleértve a csak villamos energiát termelıket) összehasonlítva a szén – és olajtüzeléső erımőveket, az elızıek kevesebb fosszilis eredető CO2 engednek ki.10

9 Német Környezetvédelmi Minisztérium, The contribution of waste management to sustainable development in Germany

http://www.bmu.de/files/pdfs/allgemein/application/pdf/klima abfal en.pdf10 Eunomia 2006: A changing climate for energy from waste: final report for

friends of the Earthhttp://www.foe.co.uk/resource/reports/changing climate.pdf

131

Az EU energiaellátásának biztonsága: a fosszilis tüzelıanyag függıség csökkentése

A hulladékból történı energia elıállítás az erımővek által használt, importált fosszilis tüzelıanyagokat helyettesít. Jelenleg a hulladéktüzeléső erımővek 7 millió háztartás villamos energia és 13 millió háztartás hıenergia ellátását tudják biztosítani.11

A technológia egyike a legrobosztusabb és leghatékonyabb eljárásoknak, amelyek a CO2emissziót csökkentik és óvják a korlátozott fosszilis tüzelıanyag forrásokat.

A hulladék eredető energia elıállításával 1 tonna CO2 kibocsátás csökkentés kb.42 €-ba kerül12, míg biomassza tüzeléssel 80 €-ba kerül. Fotó-elektromos (photovoltaic) eredető energiával több mint 1000 € a csökkentés ára.13 Miközben az összes alternatív lehetıséget ki kell használni, a fosszilis tüzelıanyagoktól való nagy függıség csökkentésére a hulladék eredető energia elıállítása is nagy szerepet játszik.

11 CEWEP http://www.cewep.eu/climateprotection/renew/index.html12 EdDE-Dokumentation 10, Prof.Bilitewski és mások projekt

menedzsmentje, 2005. december13 Deloitte (könyvvizsgáló cég)

132

A WWF, a Greenpeace és több más szervezet egészen pragmatikus megközelítést használ a „2000 wattos társadalom” 2050-re történı megvalósításáról írt víziójában.14

Ez magába foglalja a megújuló energia forrásokból származó villamos energia specifikus díjazását, a kevésbé költséges változatoknál kezdve. A tanulmány a megújuló energia források támogatásának prioritását a következı sorrendben határozza meg: energia a hulladékkezelésbıl, biomassza, szél, fotó-elektromos, geotermikus (amint az mőszakilag megoldott). A Svájci Környezetvédelmi NGOs bizonyítja, hogy ez olyan pragmatikus megközelítés, amely az összes – a nagy fosszilis tüzelıanyag függıség megszüntetéséhez-szükséges - változatot tartalmazza és a környezetvédelmi célok elérése érdekében készült el.

Ehhez még hozzá kell adni azt, hogy az egész EU-ban a hulladék nagy mennyiségben áll rendelkezésre, ezért a hulladék feldolgozó mővek megbízható energiaforrást biztosítanak, és úgy kell tekinteni azokat, mint a biztos energia ellátáshoz való lényeges hozzájárulást.

14 Greenpeace Switzerland tanulmány, 2006 április , Energieperspektíive 2050 (német változat)

http://www.greepeace.ch/uploads/tx ttproducts/datasheet/Energieperspektive 2050 Dt kurz.pdf

vagy Itinéraire vers la société á 2000 watts (francia változat)http://www.greepeace.ch/uploads/tx ttproducts/datasheet/societe 2000 01.pdf

133

Következtetések:

A hatékony energia visszafordítás érdekében minél elıbb specifikus szabványokat kell alkotni azért, hogy elismerjék -az ezeket a szabványokat betartó-hulladék feldolgozó erımőveket és amelyek kezdeményezik az összes erımőben a hatékonyság további javítását és meggyorsítják a környezetkárosító hatás csökkentését.

További információkért kérem forduljon:

CEWEPDr. Ella Stengler, Managing DirectorTel.: +32-2-770 63 [email protected] & PowerSabine Froning, DirectorTel.: +32 (0)2-740 21 [email protected] de Greef, Secretary GeneralTel.: +32-2-732 32 [email protected] Arup Veltzé, Managing DirectorTel.: +45 32 96 15 [email protected]

Forrás:KSZGYSZ Hírlevél/ FEAD, Fordítás:[email protected]

FELHASZNÁLT FORRÁSMUNKÁK

1. Pataky T. – Dr. Unk Jánosné: „Települések mérnöki mőveletei és létesítményei”. BME. Tankönyvkiadó 1990

2. Dr. Tóth Péter: A Magyar Szélenergia Társaság Legfontosabb Célkitőzései és Cselekvési Programja. 4. Hírlevél 2003. dec.

3. Világ Bank – GM – FVM Mőszaki Intézet Pecznik Pál – EKFM Kft. Zsuffa László témafelelıs koord. – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: „A biomassza potenciális felhasználása Magyarországon”. „Területi energiafelhasználások felmérése, közép és hosszú távú prognózisa.” Gödöllı 1999. márc.

4. GKM 6800/2003. sz. V.1. Kutatás – PYLON Kft.: „A megújuló energiahordozói felhasználás növelésének költségei”. I., II., III. kötet. Témafelelıs és szintéziskészítı: Dr. Unk Jánosné. Bp. 2004. febr.

5. ENERGIAKÖZPONT Kht.: „Energia másként”. Forrás könyv ’99. Energiagazdálkodási kézikönyv 12-13. Témafelelıs: Szalóki András A&M Bt. Békéscsaba

6. Dr. Szerdahelyi György: Nemzeti Energiatakarékossági Program, Megújuló Energiahordozó Stratégia (2004) és Energiapolitika Vezérelvei.” Bp. 2004. febr. 9. Spanyol-Magyar Phare Kutatás Konf.

7. FVM-VÁTI-PYLON Kft.: „Országgyőlési Beszámoló a területfejlesztési politika érvényesülésérıl és az ország területi folyamatairól fımunkához: Dr. Unk Jánosné: Az energiagazdálkodás és energiaellátás hazai területi folyamatainak helyzetértékelése az 1990–1998 közötti idıszakra. Bp.

8. ETE–PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és szakértı munkacsoportja: „MEGÚJULÓenergiaforrások hasznosításának térségi fejlesztési programja BÉKÉS megyében. Az 1-8. sz. kistérségi programtanulmányok szintézise. Bp. 2005. nov.

9. Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Kht. – PYLON Kft. Energiaellátási rendszerek Budapest tágabb és szőkebb térségében” szaktanulmány. Bp. 2004. aug.

10. PYLON Kft. – Kaboldy Eszter: „Napenergia aktív hıhasznosítás-módja napkollektorral” tanulmány a GKM – PYLON Kft. 4. sz. kutatási témához. Bp. 2004.

11. ÉVM-VÁTI energetikai kutatások 4. kötet. Sallai Anna, Gáspár Imre, Dr. Taksony György, Dr. Unk Jánosné, Dr. Winter Jánosné: Nagyobb települések gazdaságos hıellátása a szemétégetés és a szennyvíziszap-kezelés összekapcsolásával.” 1981.

12. Magyar Köztársaság Kormánya: „Országos Területfejlesztési Koncepció” az Országgyőlés 35/1998. (III. 20.) OGY Határozatának háttéranyaga Bp. 1997. Energia fejezet, Megújuló energiahasznosítások területi javaslata (szerzı: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné)

13. PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és tervezıi teamje: „Magyarország Nyugati Határmenti Régiójának Komplex Területfejlesztési Koncepciója.” Phare CBC HU 9502-0101-1001 sz. fejl. tan. Bp. 1998. nov.

14. GKM: „ÚJ MAGYAR ENERGIAPOLITIKA TÉZISEI A 2006-2030 ÉVEK KÖZÖTTI IDİSZAKRA.” 2005. szept.

15. ETE – dr. Laklia Tibor: „A magyar gázipar másfél évszázada” történelmi kronológia 1856–2000.” Bp. 2003. Innova Print Bp.

16. Országos Területrendezési Terv. A magyar parlament a 2003. évi XXVI. törvényben fogadta el 2003. ápr. 28.-án.

17. BME – NKF Progr. 3/018/2001. kutatási program összefoglaló

135

18. Bánhidy János – Gyóni Gábor: „A hulladékhasznosító mő technológiai rendszere.” Villanyszerelık lapja. IV. évf. 4. sz. 2005. ápr.

19. Kassai Jenıné: „Az ipar és a hulladékgazdálkodás kapcsolatai.” MI&KM Magyar Ipari és Környezetvéd. Magazin. IV. évf. 2005/30-4 szám Bp.

20. MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁG. Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága: „A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítı meghatározása a vízenergia hasznosítás területén 2003.”

21. Kerényi A. Ödön: „Az EU és a megújuló áramtermelés”. A Magyar Villamos Mővek Közleményei 2003/3.

22. PYLON Kft. – Pálfy Miklós: „A napenergia aktív fotovillamos-energiára történı hasznosítása” a GKM–PYLON 4. sz. kutatási témához. Bp. 2004.

23. Bohoczky Ferenc: „Megújuló energiaforrások magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép”. elıadás, Siófok 2003. nov.

24. Dr. Marosvölgyi Béla: „Országos felmérés és koncepció Magyarország fakitermelési lehetıségeire és 300 000 ha javasolt új telepítések módjára”. 2004.

25. Zsuffa László: „Szilárd biomassza – fa, erdı – mezıgazdasági hulladékalapú villamos és hıenergia átalakítás, termelés.” GKM – PYLON 4. sz. kutatási munkához. Bp. 2004.

26. Dr. Árpási Miklós, Dr. Unk Jánosné: „Nagy gáztartalmú, 100oC-nál nagyobb felszíni hımérsékleti geotermikus fluidum kombinált energiahasznosítási javaslata.” Szeged Nemzetközi Geot. Konferencia 2003. május

27. Dr. Tóth Péter: A Magyar Szélenergia Társaság Legfontosabb Célkitőzései és Cselekvési Programja. 4. Hírlevél 2003. dec.

28. Dr. Unk Jánosné: „Geotermikus kiserımővek hazai lehetıségei. Energiahatékonyság, energiapiac és környezetvédelem az új évezred kezdetén. Elıadás, Sopron, 2001. jún.

29. Dr. Bai Attila: „A biogáz elıállítása – Jelen és jövı”. Szaktudás Kiadó Ház. Bp. 2005.30. IKIM – OMFB – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és szakértıi munkacsoportja: Dr. Kaboldy

Péterné, Dr. Árpási Miklós, Dr. Pálfy Miklós, Zsuffa László, Böszörményi László, Dr. Fehér Ottilia, Dr. Varró Gábor: „Megújuló energiaforrás hasznosítását elısegítı Magyarországi rendszer.” OMFB T-0010/96.02.06. sz. Tanulmány Bp. 1996-97.

1) Energia Központ Kht.: „ENERGIA MÁSKÉNT”. Forráskönyv ’99. Energiagazdálkodási kézkönyv 12–13.

2) ENERGIA FÓRUM 1–7. kötet anyaga, 2005. ebbıl Bohoczky Ferenc: „Megújuló energiahasznosítás”; 5. kötet. Elérhetı: www.energiaforum.hu

3) Dr. Giber János: „Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban”. B+V Kiadó. Elérhetı: www.fokuszonline.hu

4) PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és munkacsoportja: „A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ-FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉNEK KÖLTSÉGEI” GKM 6800/2003. sz. V.1. sz. kutatás. PYLON kiadvány, 2004.

5) GKM: „AZ ÚJ MAGYAR ENERGIAPOLITIKA TÉZISEI A 2006–2030 ÉVEK KÖZÖTTI IDİSZAKRA” 1–18. fejezet. Elérhetı a GKM honlapján

6) H/4858/1 HÁTTÉRANYAG A 2007-2020 közötti idıszakra vonatkozó Energiapolitikai Koncepcióról szóló H4858. sz. Országgyőlési határozati javaslathoz

7) Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére2007-2020. Bp. 2008. január

8) Energia Kp. Kht „Csináljuk jól” Energiahatékonysági sorozat 21. sz. kiadvány. A geotermikus energia hasznosítása Magyarországon. Szerzı: Dr. Unk Jánosné PYLON Kft. Bp. 2007- június

JAVASOLT SZAKIRODALOM [J]

136

BME BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KARSZOCIOLÓGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANSZÉK

TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSszakirány

Tantárgy: MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRAszaktárgy keretében

1. Regionális szintő jellemzése:• a gazdálkodás adottságaira• az ellátórendszerek helyzetére• távlati fejlesztési feladatokra

Elıadó: Dr. Unk Jánosné okl. villamosmérnökPYLON Kft. ügyv. ig.

Tel: 355-4614, fax: 212-9626e-mail: [email protected]

I. ENERGETIKA

1. elıadás:I. a) TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és

ENERGIAELLÁTÁS (hagyományos és innovatív)

2. elıadás:b) MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁS-

MÓDOK ezen belül a HULLADÉKHASZNOSÍTÁS

II. HÍRKÖZLÉS

137

II. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIÁK

• MŐSZAKI MEGJELENÉSE, ALANYI JOGÚ KÖZMŐSZOLGÁLTATÁSA

� VEZETÉKES HÍRKÖZLÉS• TÁVKÖZLÉS• MŐSORSZÓRÁS

� VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉS• MIKROHULLÁMÚ ÖSSZEKÖTTETÉS• MŐSORSZÓRÓ ADÓ-VEVİK

138

HÍRKÖZLÉS

II/1. ábra: Magyarország hírközlési felügyeletei, primer körzetei és digitális gerinchálózata

139

II/2. ábra: Az országos távközlési rendszer körzeteinek távhívószáma

KÖRZETEK

140

II/3. ábra: Az országos távközlési rendszer primer és szekunder körzetei és központjai

ORSZÁGOS RENDSZER ÉS ELEMEI

141

Példa. Megyei hírközlési terv-javaslat készítésére

1. HÍRKÖZLÉS HELYZETÉRTÉKELÉSE

VEZETÉKES HÍRKÖZLÉS

Vas megyében a vezetékes távközlés szolgáltatója a megye területének döntı hányadán a MATÁV Rt., Sárvár környékén a szolgáltató a Rába-Com Rt.

Primer körzetekre bontottan üzemel az országos távközlési rendszer. Vas megye területén kettı távközlési primerkörzet üzemel, az egyik primerkörzet központSzombathely, a másik Sárvár. A primer körzetek a távközlési rendszer hierarchiájában a primer feletti síkban a Gyıri szekunder központhoz tartoznak.

A Gyır 2 szekunder központhoz tartozó 47-es körzetszámú Szombathely, 48-as körzetszámú Sárvár primer központok a megye településeinek vezetékes távközlési bázisai. A Sárvári primer központhoz tartozó települések 95-ös, a szombathelyi primer központhoz tartozó települések 94-es távhívó számon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz.

Az ellátottságot vizsgálva megállapítható, hogy az ellátás az igény jelentkezését szorosan követi. A statisztikai adatok alapján jól ellátottnak és az igényeket kielégítettnek lehet tekinteni azoknál a településeknél (a megye 160 települése), ahol ezeken a településeken is kielégítené az igényeket a szolgáltató.

A közelmúltban megvalósított hálózatfejlesztésekkel már elérték, hogy a mennyiségi igények lassan kielégítettnek tekinthetık és a fejlesztés fokozatosan a minıségi szolgáltatás érdekében történhet.

142

A körzethálózat nagy része már fényvezetı kábelként épült meg. A városok és a nagyobb települések telefonközpontjai optikai kábelre vannak felfőzve. Településeken belül az elosztóhálózat a városközpontok, lakótelepek és nagyobb községközpontok területén földalatti elhelyezéssel épültek. A perem-városrészekben, a lazább beépítéső városi területeken és a községekben általánosan a távközlési vezetékek föld feletti elhelyezésőek. Jellemzınek tekinthetı, hogy a föld feletti elhelyezésre a kisfeszültségő elosztóhálózat tartóoszlopait használták. Sok helyen önálló oszlopsort helyeztek fel a távközlési kábel számára, ezekben az utcákban a föld feletti, oszlopokon vezetett villamos vezetékekkel együtt két, illetve három oszlopsor jelenik meg.

VEZETÉK NÉLKÜL HÍRKÖZLÉS

Vas megye területén az országos mikrohullámú rendszer részeként a MATÁV Rt-nek és az Antenna Hungária Rt-nek üzemelnek mikrohullámú állomásai, melyek között mikrohullámon az összeköttetés biztosított.

A két országos mikrohullámú rendszer hálózatán kívül a megye területén áthaladnak ill. érintik a Westel 900, a Pannon GSM és a VODAFON mobil távközlési szolgáltatók mikrohullámú hálózatai is. A mobil szolgáltatók által kiépített rendszereken a térségben általában jó minıségő a vétel lehetısége. A megye topográfiai adottságából kifolyólag még vannak nem teljes lefedettséggel rendelkezı területek, települések. Általában a kültéri lefedettség biztosított, de vannak településrészek, amelyek még teljesen fedetlenek. A lefedettséget biztosító rendszerek kiépítése folyamatban van.

143

2. A HÍRKÖZLÉS PROGRAMJA

VEZETÉKES HÍRKÖZLÉS

Vas megyében a vezetékes távközlés szolgáltatója – Sárvár környékének kivételével, ahol a szolgáltató a HungarotelTávközlési Rt. 5. telephelye (korábban a Rába-Com Rt.), a megye területének döntı hányadán a MATÁV Rt.

A hírközlés alanyi szolgáltatás, amelyet a privatizált szolgáltatók saját fejlesztési feladatként valósítanak meg. A megye területrendezési tervében a hírközlési ágazat szolgáltatóinak fejlesztési elképzeléseit úgy kell befolyásolni,hogy a korszerő hírközlés nyújtotta lehetıségek – a táv-munkavégzés, távtanulás, továbbképzés, információáramlása, logisztikai tevékenység egyre igényesebb biztosítási lehetısége – mellett a megye távlati fejlıdési terveit – az idegenforgalmi igényeket, a természetvédelmi követelményeket – a hírközlési létesítmények, hálózatok sem helyfoglalásával, sem látványával ne korlátozza.

A község-város, a fejlettebb-elmaradottabb térségek közötti kiegyenlítést segítheti a korszerőbb hírközlési (informatika, hír-, kép- és adatátvitelre alkalmas) hálózat kiépítése. Ezért a szolgáltatóknak módot kell adni arra, hogy teljes területi lefedettséget meg tudják valósítani és ezzel az általuk kínált lehetıségek igénybe vétele a megye területén mindenütt biztosíthatóvá válhat. Ehhez az egyes szolgáltatóknak hálózatot kell építeni, egyes szolgáltatóknak létesítményeket kell elhelyezni.

144

A vezetékes ellátás hálózatépítésének föld alá terelésével a látványzavarás kizárható, a létesítmények számára a helybiztosítás nehezebben oldható meg. Egyrészt az antennák a tájból kiemelkedı építmények, tájképrontásuk nem kerülhetı el. Másrészt az antennák közötti kapcsolatot biztosító (rádió és mikró) hullámok magassági korlátozást okoznak. A kompromisszum keresésénél törekedni kell arra, hogy a lehetı legkevesebb antenna elhelyezésére legyen szükség. Ezért az egyes antennákra több szolgáltató létesítményét kell felszerelni. Az antenna szerkezetével, anyagával, megjelenési módjával, elhelyezésével lehet segíteni a környezetbe illesztését. A területrendezési terv szabályozási elıírásaiban pontosíthatók majd ezek az elvárások.

A kedvezı mősorvétel (rádió-TV) érdekében az épületenként elhelyezendı antennák szerepét a fokozatosan a kiépített vezetékes kábeltévé hálózat veheti át. A kábelhálózat kiépítése a 90-es évek fejlesztése, ma már a kedvezı mősorvételt a kábel TV szolgáltatók, a megye lakásállományának nagyobbik felében biztosítják.

Településeken belül is a hírközlési hálózat megfelelı fejlesztésével hozzá lehet járulni a település arculatának a javításához. A távközlési vezetékek föld alatti elhelyezésével az utcaképek javíthatók, az egyedi antennák a kábel-TV hálózattal felválthatók.

145

VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉS

Vas megye területén a MATÁV Rt. és az Antenna Hungária Rt. mikrohullámú állomásai között mikrohullámon az összeköttetés biztosított. Ezért területrendezési szempontból a mikrohullámú állomások közötti összekötés védısávjában korlátozási értékekkel számolni kell, amely a megye szabályozási tervében kerül rögzítésre.

Az Antenna Hungária Rt. mikrohullámú állomásai között áthaladó modulációs vonalak, a mikrohullámú összekötés sávjában magassági építéskorlátozásra kell számítani. Az érintett települések a következık: Csánig, Répcelak, Rábakecöl, Vámoscsalád, Nagygeresd, Tompaládony, Vasegerszeg, Hegyfalu, Mesterháza, Répceszentgyörgy, Szeleste, Vasszilvágy, Acsád, Salköveskút, Söpte, Zanat, Sé, torony, Szombathely, Nárai, Ják, Egyházasrádóc, Rádóckölked, Körmend, Katafa, Nagymizdó, Hegyhátsál, Nádasd, Negyháthodász.

A MATÁV Rt. mikrohullámú állomásai közötti modulációs vonalak: Répcelak-Gyır, Répcelak-Beled, Répcelak-Sopron, Répcelak-Torony (Ondód), Torony-Csepreg, Torony-Szentpéterfa, Torony-Szombathely, Torony-Szemenye, Torony-Körmend, Körmend-Hegyhátsál, Körmend-Zalaegerszeg-Keszthely települések között, szintén magassági építési korlátozást okoznak.

Mind az Antenna Hungária Rt., mind a MATÁV Rt. mikrohullámú összekötés védısávjában az érintett sávra vonatkozó építési korlátozás mértékétıl eltérni egyedi esetben az érintettekkel történı egyeztetés szerint lehet.

146

Az Antenna Hungária Magyar Mősorszóró és Rádióhírközlési Rt. végzi a rádió és a televízió mősorának sugárzását országos szinten. Vas megye területének lefedettségét a Felsıszölnök 30 m-es, Szentgotthárd (Apátistvánfa) 30 m-es, Kıszeg (Kálvária hegy) 30 m-es, Bajánsenye (Magyarszombatfa) 30 m-es és a jelenleg üzemen kívül levı Körmendi TV átjátszó biztosítja. A modulációs vonalakon jutnak el a jelek, a beárnyékolt területekre és településekre TV átjátszó adók juttatják el a modulációt a földfelszíni mősorszolgáltatásban. Az átjátszók 100 m-es védıtávolságot igényelnek.

Rádióállomás Szombathelyen-Gyöngyöshermán és Vasváron üzemel. TV adó Hegyhátsálon üzemel. A TV adó védıtávolság igénye 1000 m-es.

A modulációs vonalak a mősorszóró adókhoz viszik a jeleket. A megyében a TV átjátszók és mősorszórók a megye területén elfogadható fedettséggel biztosítják a mősorvétel lehetıségét. Ez irányú fejlesztést az ágazat nem tervezett.

147

3. Az energiapolitika vezérelvei, célkitőzései 2008-ig

EllátásbiztonságLegkisebb költség elveGazdaságosság, versenyképességEnergiatakarékosság – hatékonyságMegújuló energiák – környezetvédelem növeléseEU-ban történı kooperáció, liberalizált piaci részvétel

1. sz. Melléklet

A magyar energiapolitikában kezelendı fı kihívások

• Az EU energiapolitikájával való összhang• Energiaimport függıség – ellátásbiztonság• Az éghajlatváltozás kezelése• Az energiahordozók drágulása• FOKOZOTTAN ELİTÉRBE KERÜL AZ

ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE

148

Az EU megújuló energia politikájának alapja

• Környezetvédelem: CO2 és egyéb szennyezı anyagok kibocsátásának csökkentése

• Ellátásbiztonság növelése: import csökkentése• Helyi és regionális fejlesztés: gazdasági és szociális

fejlıdés elısegítése• Vidékfejlesztés: helyi munkalehetıségek teremtése• Mezıgazdaság: élelmiszer túltermelés csökkentése,

alternatív földhasználati lehetıség biztosításával

Az EU célkitőzései 2010-re

• Fehér Könyv: a megújulókból származó energia arányának növelése 2010-re 6%-ról 12%-ra

• 2001/77/EK irányelv: megújulókkal termelt elektromos energia részarányának növelése 2010-re a teljes energiafelhasználásban 14%-ról 22%-ra

• 2003/30/EK irányelv: a bio-üzemanyagok részaránya 2010-re érje el az 5,75%-ot

• Kiotói egyezmény: az üvegház hatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése

• 2002/91/EK irányelv: épületek energiatakarékossága és megújuló hasznosítás

• 2005-ben és 2006-ban Zöld Könyv: energiahatékonyság, energiaellátás stratégia, megújuló energia felhasználás 149

IRÁNYELVEK A PIACNYITÁSRÓL

• 96/96/92/EK irányelv a villamosenergia piacról• 98/30/EK irányelv a földgáz piacról• 2003/54/EK irányelv a villamos energia piac

szabályozásáról• 2003/55/EK irányelv a földgáz piac

szabályozásáról

2001/77/EK irányelv

• Az EU-ban megújuló energiahordozóval elıállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erısen differenciált arányok szerint)

• Nemzeti célelıirányzatok

• Két évente jelentés a Bizottságnak

• Összes megújuló 12%• Hazai jogszabályokba való átültetés

• Magyarország felé elvárás (2004 évi XXX törvény):

a megújulókkal termelt villamos energia 0,7%-os részarányának 3,6%-ra történı növelése

MINDEN EU ORSZÁG TÁMOGATHAT, KÉSİBB KÖZÖSSÉGI KERET

150

2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról

Célok:

– az épületekben elérhetı energiaracionalizálási lehetıségek kihasználása

– a megújuló energiahordozó felhasználás növelése

Intézkedések– 1000 m2 fölött vizsgálni a megújuló energiahordozó

bázisú, illetve kapcsolt energiaellátást

– kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres karbantartása

– energiatanúsítvány (Mo.-on 2006-tól)

2003/30 EK irányelv a bio üzemanyagokról

Biodízel és bioetanol gyártás 2003. évi szinten az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3%-át fedezte

2005-ig 2%-ra, 2010-ig 5,75%-ra, 2020-ig 20%-ra kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát

Minden év július 1-ig jelentés a Bizottságnak- nemzeti célkitőzésrıl- intézkedésekrıl- részarány alakulásáról

151

2005. évi Zöld Könyv az energiahatékonyságról

CÉLOK:– 2020-ig 20% (évi 1,5%-os mérséklıdés) energia takarítható

meg az éves energiafelhasználásban Ez évi 60 Mrd EUR megtakarítást jelenthet (NO és FrO együttes energiafelhasználása)

– ezzel ellensúlyozni lehet India és Kína igénynövekedésétA megtakarítást energiahatékony fejlesztésekre (pl.megújuló energiahordozókra) fordítani

JAVASLATOK:– energiahatékonysági akcióterv nemzetenként – információs rendszerek fejlesztése– közösségi támogatás az energiatakarékossághoz– kiemelt terület: épületeknél további javítás– hatékonyabb gépjármővek, közlekedési módozatok– adórendszer, közbeszerzés átalakítása

2006. évi Zöld Könyv az energiastratégiáról

Legfontosabb szükséges intézkedések:− Energetikai befektetések gyorsítása (20 év alatt

1000 Mrd euro)-diverzifikáció, új források

− Klímaváltozás elleni hatékony intézkedések: fokozni az energiatakarékosságot és a megújuló energiahordozó-felhasználást

− Importfüggıség mérséklése, figyelembe véve az energiaforrás biztonságosságát

− Felkészülés az árak további növekedésére: fokozni az energiatakarékosságot és a megújuló energiahordozó-felhasználást

− EU szintő egységes, versenyképes energiapiac 152

2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról

• Az energetika az üvegház hatás 78%-áért felelıs

• Az energiatakarékosság hozzájárul az importfüggıség mérsékléséhez

• CÉLOK: 2006 nov.17-ig jelentés a hazai gyakorlatról

nemzeti energiahatékonysági terv 2007 jún.30-ig

évi 1% energiatakarékosság

támogatási alap létrehozásajól hozzáférhetı pénzügyi és jogi keretrendszer

2007. január 10. EU új energiacsomag

• Európai energiapolitika

• A földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségei

• Egy európai stratégia energotechnológiai terv felé

• Fenntartható energiatermelés fosszilis tüzelıanyagokból

• Vizsgálat az európai gáz- és villamosenergia-ágazatról

• Megújuló energia útiterv

• Jelentések a megújuló energia és a bioüzemanyagok terén elért haladásról

153

ORSZÁGOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK [4]

A hazai összenergia felhasználás alakulására vonatkozó tényadatok (lásd az 1. sz. táblázatot) szerint az elmúlt közel 20 év alatt az energiaigények csökkentek a rendszerváltozás, a válság és az ipari szerkezetátalakítás éveiben különbözı mértékben, 1998-tól szerény növekedés folyamatosan

2. sz. Melléklet

154

1. ábra:

Primer energiafelhasználási szerkezet [5]

2002–2003.

155

villamos energia

Electricity13.1%

Szén és szénféle-

ségCoal 8.2%

egyébOther4.5%

hıHeat9.6%

olajOil

29.2%

földgáz Natural Gas

35,4%

1995

2005

156

2. ábra: Energiahordozói import függıség az EU 15 tagállamában

MAGYARORSZÁG ENERGIA IMPORT FÜGGİSÉGE

ÖSSZESEN 75%energiahordozói részletezésben:

• Szén (lignitet is tartalmazza) 25%• Kıolaj és termékek 86%• Földgáz 81%• Villamos energia 17%

3. ábra: Magyarország energia import függısége [6]

157

FİBB ÁGAZATOK FELHASZNÁLÁSI SZERKEZETEK [4]

Az összenergia felhasználás ágazati szerkezetében a közvetlen energiafelhasználások szerkezetében az ipar, energiaipar részaránya jelentısen csökkent (lásd a 2. sz. táblázatot) ugyanakkor erıteljesen növekedett a kommunális és a lakossági energiafogyasztás részvételi hányada. E kettı közösen 1997–98-ban már meghaladta a 60%-ot. További változást jelentett, hogy az energiahordozói szerkezetben jelentısen megnıtt a földgáz részaránya (lásd a 3. sz. táblázatot).

158

1) PÉLDÁK

EU ÁLTAL ELVÁRT MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓI-HASZNOSÍTÁSOK MÓDJA, NAGYSÁGA, KÖLTSÉGEI(bemutatás: egy konkrét projekt példájával, ill. eredményeivel)

GKM 6800/2003. sz. V.1. sz. kutatási téma:

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ-FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉNEK KÖLTSÉGEI címő tanulmányunk [4] fı célkitőzése: a 2001/77/EK Európai Uniós IRÁNYELVEK-ben rögzített, Magyarország számára elıírt kötelezettség: a megújuló bázison termelt villamosenergia felhasználásnak a jelenlegi (2002) 0,5%-ról 3,6%-ra történı növelése, mintegy 1600–1700 GWh nagysággal számolva, az ország energiahordozói szerkezetében.

Mint fıfeladat teljesítése, nem csupán technológiaialátámasztást igényelt, hanem a választott technológiák költségeinek meghatározását és összehasonlításukat is.

Erre az alapdokumentumra alapozva meg kellett határozni azt a legkisebb költséget, mint állami támogatás-minimumot, amelyet a kormányzatnak garantáltan biztosítania kell a 2004–2010-ig terjedıidıszakban.

3. sz. Melléklet

159

2) TECHNOLÓGIÁKMŐSZAKI-GAZDASÁGI TECHNOLÓGIA ELEMZÉS, MÉRETEZÉS

Villamosenergia átalakításra 15 technológiai változatelemzése készült el, ebbıl:• biomassza energiahordozóra négy változat: a CHP

(gızturbinás, kapcsolt hıenergia termeléssel) az ORC rendszerő, a faelgázosító technológiák és a biogázmotoros technológiák;

• geotermikus energia átalakításra 4 változat; a kisebb teljesítményekre az ORC a „Kalina” és a gázmotoros technológiák a nagyobb teljesítményre a kombinált (vízgız-gázmotoros) technológia;

• napenergiára a fotóvillamos-energia átalakítás 3 különbözı nagyságú technológiájára (autonóm rendszer, hálózatra táplálás, kvázi autonóm rendszer);

• szélenergiára két jellegzetes formáció, az: egyetlen (single) és a szélerıtelepi nagyobb teljesítményő rendszer;

• vízenergiára 2 változat: a ma megengedett közepes – max. 5,0 MW kapacitású - technológiájú és másodikként a törpe vízerımővi technológiák elemzése.

Hıenergia átalakításra 8 technológia változat jellemzése készült el, ebbıl:• napenergia aktív hıhasznosítására 3 változat (családiházas,

intézményi nagyobb teljesítményő, végül speciális-kombinált változatok);

• napenergia passzív hıhasznosítására 3 változat (új beépítés-település szintő, új építéső építményei szintő és meglévı épületrekonstrukcióval kapcsolt változatok);

• földi hıáram: hıszivattyús technológia 2 változata új beépítésre és lakónegyedi rekonstrukció esetére.

Bioüzem termelésre 2 technológia: bioethanol és biodizel gyártásra.

160

3) MUTATÓK

TECHNOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSHEZ HASZNÁLT MUTATÓK –INDIKÁTOROK – KÖRE(a szaktanulmány egységes, közösen vállalható tematikus tartalommal készültek)

Az indításkor felvetett közös mutatók voltak: 1. a projekt (technológia) fajlagos nagysága; 2. a termelés/átalakítás, szolgáltatás fajlagos költsége; 3. a technológia hatásfoka; 4. a kogeneráció lehetısége; 5. a folyamatos üzemvitel; 6. a szolgáltatás megbízhatósága (koncentrált vagy diszperz rendszer; 7. a környezetszennyezés-emisszió csökkentés módja, mértéke; 8. az energiahordozó és technológia társadalmi elfogadottság mértéke; 9. egyéb közös mutató.

Szakértıi, egyeztetett megfontolások alapján, a további átfogó; a döntéshozók számára alkalmas portfólió – összegzı anyag –kidolgozásához a jellemzı mutatók – indikátorok – három fı csoportba kerültek, ezek:1. költségmutatók,2. kockázati, ill. ellátásbiztonsági mutatók3. járulékos egyéb hasznok és hátrányok mutatói

(pozitív-negatív externáliák).

A költség szerinti értékelés két jellegzetes mutató segítségével készült (technológiai összehasonlító elemzések értékeit, ill. markáns különbségeit lásd a kiragadott 1. és 2. ábrákon). Az értékelés összesítése és súlyozása (pontozással elért osztályozása szerint) a legkedvezıbb kategóriába elsısorban a nagymérető, nagy teljesítményő technológiai megoldásokat tette, a várakozásnak megfelelıen.

161

1. ábra: 1 GJ/év megújuló energia felhasználás támogatásigénye jövedelemalapú támogatásnál (villamos

energia termelésre alkalmas technológiáknál) [4]

2. ábra: Megújuló energia technológiák gazdaságossága támogatás nélkül (villamos energia termelésre alkalmas technológiáknál) 162

3. ábra: A megújuló energiaátalakítási technológiák osztályzatai [4]

163

További következtetések, megfogalmazhatóak:

1. A vízenergia hasznosítása, ha környezetvédelmi szempontból elfogadható és a volumennagyság „megfelelıen” illeszkedik a termelhetı mennyiségekhez, jelenleg a„legolcsóbb” megoldásoknak számítanak a megújulókból történı villamosenergia termelés növelésére abban az esetben, ha meglévı –kész – duzzasztómővekbe építik be utólagosan a turbinaegységeket.

2. A biogáz-motorok elterjesztése a mezıgazdasági életvitelben a társadalmi költségigény szempontjából is kedvezı.

3. A geothermia hasznosításának a különbözı megoldásai a legváltozatosabb eredményeket, szórásokat eredményezhetik, azonban kedvezı viszonyok között versenyképes megoldásokat jelentenek a költségességek tekintetében is.

4. A szélerımővek támogatásigénye egyre inkább elfogadható társadalmilag, azonban azzal, hogy nem kombinálhatók kogenerációval, a gazdaságosságuk megkérdıjelezhetı.

164

5. A biomassza villamosenergia termelésre történı hasznosítása úgy tőnik, a nem nagy erımővi méretek esetében ma még túl drága megoldásnak számít. Ez azonban csak még inkább kihangsúlyozza a biomassza szerepét és lehetıségeit a hıtermelés vonatkozásában.

6. A fotovoltaikus villamosenergia termelés túl költséges ahhoz, hogy a jelentıs volumennagyság emelkedése reális cél lehessen. Azonban az autonóm helyeken a szükséges villamosenergia ellátás érdekében, vagy imázs növelı céllal terjedésére számítani lehet, sıt bizonyos alaptámogatása, ami a relatív költségessége miatt inkább erkölcsinek értelmezhetı, mindenképpen indokolt ennek a legtisztább technológiának.

További hasonló részletezettségő és mélységő értékelés készült a „kockázatra”, a fenntarthatóságra mintegy 6 indikátor (B1-B6 jelő) segítségével. Végül a pozitív és negatív extrenális hatások szerintiértékelés (C1-C7 jelő mutatóval) után végzett összesítı osztályozás alapján, a mőszaki és immár gazdasági értékelések szerint az egyes technológiák a következı kategóriába sorolhatók.

165

5. A PREFERÁLT TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA

A 15 modellszerően választott villamos energiaátalakító technológiához meghatározott teljesítıképesség, ideálisan a villamosenergiával kapcsolt hıenergia termelés is létesítési költség tartozik, melyek mindegyikére a gazdasági elemzı tanulmány elıbb fajlagos mutatókat határozott meg, amelyek összefoglalását az 1. táblázat tartalmazza.Valamennyi megvizsgált technológiára NPV – nettó jelenérték számítást irányzott elı e kutatás táblázatos formában, 3 esetre: 1. a támogatás gazdasági hatékonysága és a projekt

fenntarthatósága tartalommal2. a támogatás gazdasági hatékonysága emisszió-

kereskedelemmel és3. a projekt gazdaságossági vizsgálatára.

Így a tényleges, valóságos, véglegesített javaslatot, ami a megújuló bázison termelt és 2010-ben már hasznosított villamosenergia nagyságára, energiaforrás szerkezetére vonatkozik, kiegészíti egy olyan részletezı összesítı kimutatás, melyben megjelenik a megújuló energiahordozói hıenergia termelés is, részben a meglévıek, részben a villamosenergia átalakítással kapcsoltan évente termelt új hımennyiségek, és a villamos és hıenergia várható volumenek összesítése is.

166

1. táblázat

Megújuló energiahordozói volumen és szerkezet prognózisok 2010 évre Magyarországon [4]

6. PROJEKTJAVASLAT

4. ábra: Magyarország tervezett megújuló energiahordozói, szerkezeti arányai 2010-re [4] 167

7. EREDMÉNYEK

Az összesítés végeredményébıl levonható következtetések:

• a 2005-ig meglévı erımővi mintegy 142 MW kapacitásokhoz képest 310 MW új átalakító technológiák fejlesztése szükséges, amelyek együttesen – a 3 erımővi blokk termelését is bevonva – biztonságosan – kellı tartalékkal, ill. építési kockázattal – ki tudják elégíteni az elıírt min. 1600 GWh/év volument, ill. nagyobb gazdasági felfutás esetén a min. 1700 GWh/év villamosenergia felhasználási igényhányadot, a fı feladat ezzel teljesítettnek tekinthetı (tartalék: 25%).

• A termelt villamosenergia évenként 7,6 PJ/év növekményt tesz ki, ill. amely technológiánál ez lehetséges és gazdaságos, ott kapcsolt hıenergiatermeléssel még további 17,3 PJ/év növekmény valósítható meg.

• A vázolt növekmények alapján, az energiatermelés-felhasználási összesítı végeredménye szerint 2010-ig: megújuló energiahordozói bázison mintegy: 60–61 PJ/év nagysággal lehet számolni a teljes 2010-re becsült 1148 PJ/év nagyságú energiafelhasználási szerkezetben. A megújuló energiahasznosítások mértéke a jelenlegi 36 PJ/év értékrıl 61 PJ/évre, azaz mintegy 70%-kal nagyobbra növekedett.

• A 60–61 PJ/év megújuló energiahordozói felhasználás a 2010-re becsültösszfelhasználásnak alig több mint 5%-a (5,23%-a), azaz a mai aránynak (a 3,53%-nak) a megduplázódásához, azaz a min. 7%-os tervezett hányadhoz képest még nem elegendı.

• Ahhoz, hogy a megújuló részvétel az össz-energiafelhasználásnak legalább 7%-a legyen, el kell érni, hogy annak nagysága 80 PJ/év legyen, azaz az eddig méretezett és költségelt hasznosításokon felül még további min. 20 PJ/év hasznosításhoz szükséges. Elsısorban hıenergia-termelı kapacitásokat szükséges még 2010-ig számításba venni, ill. lehetıleg vállalkozói alapon megépíttetni. Ebben kapnak szerepet az ugyancsak e kutatásban felmért és prognosztizált technológiák, így:

– a napenergia direkt hıhasznosításának (napkollektoros korszerőbb technológiákkal) további növelése, mint legtisztább forrású és legnépszerőbb, társadalmi szinten jól elfogadott megoldás (0,7 PJ/év végeredménnyel);

– a passzív napenergia hasznosításokat létrehozó új építkezések és a meglévı lakásrekonstrukciókkal elérhetı mintegy 3,5 PJ/év megtakarítások,

– ugyancsak itt érvényesíthetık a földi hıáram hasznosításávalnyerhetı, ill. ide „betudható” energiamegtakarítási volumenek. 168

KORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK SZÜKSÉGES NAGYSÁGA, ARÁNYA A VÁLASZTOTT STRUKTÚRÁRA

A kiválasztott energiahordozókra illesztett energiaátalakítási technológiák sokszorozásával, ill. a célul tőzött struktúrákba történı behelyettesítéssel a fajlagos költségek számított értékei alapján elkészült a költségösszesítı a nyers alapváltozatra (lásd a 2. sz. táblázatot).

2. táblázatCélkitőzés és KÖLTSÉGEK a NYERS ALAPVÁLTOZATRA [4]

169

3. táblázat9. Célkitőzés és költségek a VÉGLEGESÍTETT VÁLTOZATBAN [4]

170

AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV PRIORITÁSAI

I. prioritás: A mezıgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elısegítése

Hét beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást:I/1. Megújuló energiaforrásokI/2. Technológiai fejlesztésI/3. ÁllattenyésztésI/4. Élelmiszer-feldolgozásI/5. KertészetI/6. BirtokrendezésI/7. Vízgazdálkodás, belvízvédelem

II. prioritás: A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet elterjedésére

III. prioritás: A fenntartható termelés és földhasznált garanciáinak erısítése

Négy beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást:III/1.ErdészetIII/2.Környezetkímélı gazdálkodási módszerekIII/3.Kedvezıtlen Adottságú TerületekIII/4.Állatjóléti elıírások

4. sz. Melléklet

171

IV. prioritás: A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése, illetve a vidéki életminıség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

V. prioritás: Helyi közösségek fejlesztése

Az intézkedéscsoportok (tengelyek) közötti indikatív forrásmegosztási javaslatok

172

KÖZÉPTÁVÚ ENERGETIKAI PROGNÓZIS

Nemzeti Energiatakarékossági Program 2007. évre

(tervezett adatok)

• Lakossági energiatakarékossági pályázatokra a keret 2,6 Mrd Ft

• 15%-os támogatási intenzitás mellett 265e Ft vissza nem térítendı támogatás

• 1,5 MFt kedvezményes hitel

• Beadhatóság: valószínősíthetıen 2007 áprilisában

A Környezeti és Energetikai Operatív Program segítségével elérhetı megújuló energiahordozó-

felhasználás

2005 2013• Megújuló energiahordozó bázisú

villamosenergia-termelés, GWh 1882 3063Részarány % 4,5 6,5

• Összes megújuló energiahordozó-felhasználás, PJ 56,9 89

• Részarány % 5,2 7,6

• KEOP keret 1054 Mrd Ftebbıl:

– megújulókra 50 Mrd Ft – energia-hatékonyságra 34 Mrd Ft

TÁMOGATÁS AZ ÚMFT-ben

173

Egységes Mezıgazdasági és vidékfejlesztési Alap (EMVA) 2007-2013

• Összes támogatás 1250 Mrd Ft

• Évenként 180-190 Mrd Ft • Ebbıl: – 47% mg. technikai háttér javítása

– 32% környezetgazdálkodás– 17% vidéki életkörülmény jav.– 4% helyi közösség építés

• Mezıgazdasági termelés normatív támogatására 1500 Mrd Ft

Biohajtóanyag termelés hatása az agrárgazdaságra

• 1. Nı a kereslet az alapanyag iránt (2006/2007 0t. Intervenció)

• 2. Emelkedı átvételi árak, javuló jövedelem termelés• 3. Fenntartható, vagy növekvı termelés• 4. Termelés, felhasználás egyensúlyának kialakulása• 5. Mezıgazdaság gazdasági súlya megemelkedik

Hazai biohajtóanyag igény2010 2015

• Bioetanol 100 et 150 et• Biodízel 140 et 190 et

Elıállítási lehetıség (gabona, repce + napraforgó)• Bioetanol 1,8 Mt gabonából 630 et• Biodízel 600 et olajmagból 225 et 174

Környezeti és Energia Operatív Program (KEOP)(tervezet, kidolgozás alatt)

• Hatékony energiafelhasználás prioritási tengely: 131,44 M EURO (34 Mrd Ft)

• Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése prioritási tengely: 191,84 M EURO (49 Mrd Ft)

• Lakossági pályázatok: ROP város-rehabilitációhoz kapcsolva• Kapcsolódó K+F: GOP „K+F és innováció a

versenyképességért”• Pályázatok várható indulása június-július

KEOP „Hatékonyabb energiafelhasználás” prioritási tengely

(tervezet, kidolgozás alatt)

• Támogatott területek– épületek energiafelhasználásának a csökkentése– vállalkozások energetikai korszerősítése– közületek energetikai korszerősítése– távhıellátás korszerősítése– közlekedés energiafelhasználásának a csökkentése– harmadik feles energiatakarékossági beruházások– KÖLTSÉGFELOSZTÁST NEM TERVEZÜNK, EGY

PÁLYÁZATOT AKARUNK KIÍRNI• Várható eredmény: energiafelhasználás évente

0,15-0,3%-kal mérséklıdik

175

KEOP „Megújuló energiahordozó felhasználás növelése” prioritási tengely(tervezet, kidolgozás alatt)

• Hİ ÉS VILLAMOSENERGIA TERMELÉS: összesen 43 Mrd Ft, villamosenergiára jut 16,6 Mrd Ft, hıenergiára jut 26,4 Mrd Ft. Támogatott területek:

– Biogáz felhasználás( állattartó telep, szeméttelep, szennyvíz )

– Szilárd biomassza– Geotermia– Kis vízerımővek– Napenergia– Szélerımővek-nem

Bio-üzemanyagra történı átállás:7 Mrd Ft • Várható eredmény:

zöldáram 6,5%összes megújuló 7,2-7,6%

176

„Sikeres Magyarországért” Hitelprogram és 2007. évi NEP támogatási konstrukciók / 1.


• Támogatott területek– hagyományos építéső lakások energiatakarékossága

(hıszigetelés, nyílászáró- és berendezéscsere)– lakossági megújuló energiahordozó-felhasználás

• Támogatási keret 2007: 2,6 Mrd Ft• Várható eredmény 2007-ben

– 14-15 ezer lakás energiatakarékossági beruházásai– 3 ezer lakásban megújuló energiahordozó beruházás

• 2007-2013 idıszakban összesen100-120 ezer lakásban valósul meg energetikai korszerősítés

„Sikeres Magyarországért” Hitelprogram és 2007. évi NEP támogatási konstrukciók / 2.


• Feltételrendszer (azonos mindkét pályázatnál)– maximális támogatás 265 ezer Ft/lakás (15%)– maximális hitel 1,5 MFt (85%)– hitel kamata 3 havi EURIBOR + max. 3,5%

• Várható meghirdetés: 2007. márciusmeghirdetés módja: sajtótájékoztató, GKM honlap

• Pályázatok várható befogadása: 2007. április eleje• Pályázat bonyolítója: Energia Központ Kht.

177

A Környezeti és Energetikai Operatív Program segítségével elérhetı megújuló energiahordozó-

felhasználás(tervezet)

2005 2013

Megújuló energiahordozó bázisú

villamosenergia-termelésGWh 1823 3063

Részarány % 4,5 6,5

Összes megújuló energiahordozó-felhasználás, PJ 46,8 89

Részarány % 4,0 7,6

bme budapesti m Őszaki És el İadÁs szerkezeti vÁzlata...

Documents