bmszc petrik lajos két tanítási nyelvű vegyipari ... · helyzetkÉp „az, hogy az iskola –...

BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolája

Tagintézmény-vezetői pályázat

Készítette: Hudacsek Lászlóné

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné

__________________________________________________________________________________

2

Személyes adatok védelme miatt az oldal törlésre került.


__________________________________________________________________________________

3

Személyes adatok védelme miatt az oldal törlésre került.


__________________________________________________________________________________

4

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ......................................................................................................... 5

1.1. Iskolafilozófia – Pedagógiai-szakmai hitvallás ..................................................................................... 5

2. Helyzetkép ....................................................................................................... 7

2.1. Az iskola bemutatása ........................................................................................................................... 7

2.2. Az iskola és környezete......................................................................................................................... 8

2.3. Humánerőforrás feltételek ................................................................................................................... 9 2.3.1 A nevelőtestület összetétele ...................................................................................................... 9 2.3.2 Nevelő és oktatató munkát közvetlenül segítő, és technikai dolgozók .................................... 11

2.4. Az intézmény szervezeti felépítése ..................................................................................................... 12

2.5. Együttműködés partnerekkel ............................................................................................................. 14 2.5.1 Együttműködés a BMSZC tagintézményeivel ........................................................................... 14 2.5.2 Külső partnerkapcsolatok ......................................................................................................... 16 2.5.3 Partnerkapcsolatok informatikai támogatása .......................................................................... 17

2.6. Képzési kínálat bemutatása ............................................................................................................... 18 2.5.4 Köznevelés – Szakmacsoportos alapozó oktatás, ágazati képzés ............................................. 19 2.5.5 Szakképzés nappali tagozaton .................................................................................................. 21 2.5.6 Felnőttoktatás .......................................................................................................................... 23

2.7. Tanulói közösség létszáma és összetétele .......................................................................................... 24

2.8. Oktató-nevelő munka értékelése ....................................................................................................... 28 2.7.1 Kompetenciamérések eredményei........................................................................................... 28 2.7.2 Tanulmányi helyzet................................................................................................................... 30

2.9. Innováció, pályázatok ........................................................................................................................ 35

3. Vezetői törekvéseim ...................................................................................... 38

3.1. Az intézmény céljai és feladatai ......................................................................................................... 39

3.2. Iskola-marketing tevékenység ........................................................................................................... 41

3.3. Humánerőforrás-feltételek stabilitásának megteremtése, fejlesztése .............................................. 44

3.4. Az oktatás-nevelés színvonalának és eredményességének fejlesztése .............................................. 47

4. Jövőkép .......................................................................................................... 50

5. ÖSSZEGZÉS ..................................................................................................... 55

Mellékletek ........................................................................................................... 57


__________________________________________________________________________________

5

1. BEVEZETÉS

"Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a

jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és

megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog."

Szent-Györgyi Albert

Az 1879-ben alapított Petrik Lajos Szakközépiskola a főváros egyik legnagyobb

múltra visszatekintő szakképző intézménye. Névadónk a budapesti Felső Ipariskola

kémiai technológia tanára és egyben első igazgatója volt.

Életpályáját a tudomány, a képzőművészet, a természet kihívásai iránti nyitottság

jellemezte. Egyszerre volt tanár, tudós, keramikus, műgyűjtő és természetjáró. Az

általa képviselt sokoldalúság, az értékek befogadása és továbbadása az a cél,

amelyre iskolánk múltja, jelene és jövője épül.

Az eltelt több mint egy évszázad során az intézmény elismertséget vívott ki a főváros, és az ország

középfokú iparoktatásában, szakképzési feladatainak megvalósításában.

A magas szintű, biztos alapokon nyugvó szakmai tudás megszerzésére való törekvés, az új ismeretek

és lehetőségek iránti nyitottság és az általános emberi értékek egységes, következetes képviselete jut

kifejezésre hagyományainkban, szakmai hitvallásunkban. Neves elődeink által vallott és képviselt

tradíciók megőrzése nemcsak célunk, hanem kötelességünk is. Ezen értékek megőrzésére tettem

ígéretet, amikor 2012-ben beadtam intézményvezetői pályázatom.

Vezetőként egy nehéz időszakban kellett kiállnom a próbatételeket. Az intézményrendszer változásai,

a köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele, az igazgatói jogkörök és hatáskörök

átalakulása, a gazdasági erőforrások szűkülése, majd végül a szakképző centrumok megalakulása

kihívások elé állították az iskolát.

A megváltozott feltételek ellenére a kollégák bizalmára és támogatására alapozva sikerült megtartani

elismertségünket. A képzéseink iránti növekvő érdeklődés, a javuló tanulmányi átlagok és a csökkenő

lemorzsolódás közös érdemünk. Eddigi megbízatásom erősségeit, gyengeségeit elemezve és a jövő

lehetőségeit mérlegelve döntöttem vezetői pályázatom ismételt benyújtásáról.

1.1. Iskolafilozófia – Pedagógiai-szakmai hitvallás

Iskolafilozófiánk a hagyományokat követve a szakmai igényesség és a partnerközpontúság elveire

épül. Törekvéseinkben igazodunk a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum által képviselt


__________________________________________________________________________________

6

értékekhez, rugalmasan reagálunk a munkakörnyezet változásaira, miközben tudatos lépéseket

teszünk az egyéni arculat megőrzésére. A partneri és munkaerő-piaci igények folyamatos

monitorozásával, a fejlesztések iránti elkötelezettséggel törekszünk a kihívások megoldására. Oktató-

nevelő munkánk során figyelembe vesszük és beépítjük programunkba a szülők, a tanulók és a

munkáltatók igényeit. Meghallgatjuk véleményüket, felvetéseiket, és készek vagyunk a problémáik

megoldására.

Szakmai küldetésünk továbbra is a „több lábon” állás elvén alapul. Célunk a rendelkezésre álló

humánerőforrás és a korszerű infrastruktúra lehetőségeinek sokoldalú felhasználásával, több

szakmacsoportban, magas színvonalon, a munkaerőpiac igényeihez és elvárásaihoz igazodva képezni,

tovább képezni a jelen és a jövő szakembereit. A küldetés teljesítésének záloga az intézményvezetés

és az alkalmazottak szoros együttműködésen alapuló team munka.

Oktató nevelő munkánk arra ösztönöz, hogy tanítványaink érdeklődő, nyitott, együttműködni és

beilleszkedni képes felnőttekké váljanak. Célunk, hogy tanulóink a használható szakmai ismeretek

mellett elsajátítsák az önérvényesítés, önfejlesztés képességét is.

Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az átlagostól eltérő képességű, hátrányos helyzetű,

tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok fejlesztésére. Szakmailag megalapozott,

egyénre szabott pedagógiai módszerekkel és az egyéni tanulási utak támogatásával

gondoskodunk a rászorulók felzárkóztatásáról, a korai iskolaelhagyás megakadályozásáról.

Átláthatóság és kiszámíthatóság jellemzi munkánkat, amelyet az intézményi élet minden

területére kiterjedő szabályozások működtetésével és a partnereink folyamatos tájékoztatásával

realizálunk.

Precíz, hatékony, minőségi munkával törekszünk céljaink megvalósítására, melynek feltételeit

tudatos tervezéssel és erőforrásaink optimális felhasználásával biztosítjuk.

Kiemelt figyelmet fordítunk meglévő eszközeink karbantartására, a taneszközök folyamatos

fejlesztésére. A pedagógusok továbbképzésének, beiskolázásának támogatásával járulunk hozzá

módszertani kultúránk bővítéséhez, az oktató-nevelő munkánk színvonalának emeléséhez.


__________________________________________________________________________________

7

2. HELYZETKÉP

„Az, hogy az iskola – és benne a tanár – milyen volt, csak jó 10 évvel az iskola elvégzése után kezd

kiderülni.”

Németh László

2.1. Az iskola bemutatása

A BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai

Szakközépiskolája a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum tagintézménye.

Az intézmény fő szakmai irányvonalát több mint egy évszázadon át a vegyészképzés jelentette. A

Petrikben megvalósult képzések színvonala országos elismertséget ért el, az innen kikerült

szakemberek mindig is keresettek voltak a munkaerőpiacon.

A ’90-es évek alapvető átalakulást hoztak az iskola szakképzési rendszerében. A gazdaság és a

társadalmi környezet változásaira reagálva a hagyományos vegyipari iskola „több lábra” állt a

környezetvédelmi és informatikai technikusképzés és a kapcsolódó szakmacsoportos alapozó oktatás

megszervezésével. A szakképzési paletta bővítése stabilitást, a partnerek növekvő érdeklődését

váltotta ki.

Az új évszázad a képzési kínálat színesítése mellett az intézményi struktúra és a szakképzési rendszer

többszöri, alapvető átalakítását hozta.

2004 – A főváros támogatásával környezetvédelmi szakmacsoportban elindítottuk a nyelvi

előkészítő osztályt.

2005 – Saját kezdeményezésre bevezettük a vegyipari szakmacsoportos alapozásban a két

tanítási nyelvű képzést.

2007 – Megtörtént az integráció az Irinyi János Szakközépiskolával, a Petrik Lajos Szakközépiskola

tanulólétszáma elérte az 1200 főt.

2008 – A Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Tervvel összhangban, kilenc iskola szakmai

együttműködésével megalakult a Petrik TISZK.

2013 – Az állami fenntartásba került köznevelési intézmények fenntartói feladatainak ellátására

létrejött a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az iskolaigazgató jogköre átalakult, szűkült,

hatásköre a tanítási-tanulási folyamat helyi szintű tervezésére, szervezésére, a nevelési célok,

feladatok megvalósítására korlátozódott.

2015 – A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján létrejöttek a szakképzési

centrumok. Iskolánk további 11 műszaki irányú szakképzést folytató fővárosi intézménnyel együtt


__________________________________________________________________________________

8

a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum tagintézménye lett. A szervezeti változásokat az új

Szakmai Alapdokumentum rögzíti.

2.2. Az iskola és környezete

Iskola a fővárosban, Zuglóban, a Keleti pályaudvar közelében található. Tömegközlekedéssel minden

irányból jól megközelíthető. A földrajzi elhelyezkedés pozitívan befolyásolja a beiskolázást. A vasúti

és autóbusz pályaudvar közelsége fontos szempont a vidékről bejáró tanulók számára.

Az intézmény két épületből, a múlt század elején épült „A” és az

1974-ben átadott „B” épületből áll.

2009 és 2010 az iskola megújulásának évei voltak. Az Európai Unió

és a főváros támogatásával megvalósult az intézmény teljes

infrastrukturális felújítása. A KMOP 4.1.1. projekt keretében közel

egymilliárd forint értékű épület felújítási munkákat és

eszközbeszerzéseket sikerült végrehajtani. Olyan fejlesztésekre nyílt mód, amelyek a mai napig

biztosítják a képzőhelyek eddiginél korszerűbb, akadálymentes és csúcstechnológiával felszerelt

technikai hátterét. Minden szint lifttel is megközelíthető, és a speciálisan kialakított feljárók,

vizesblokkok biztosítják, hogy a mozgásukban korlátozottak is teljes értékű diákéletet élhessenek a

Petrik falai között. A vakok és gyengénlátók közlekedését vezetősáv segíti, az egyes emeleteken pedig

Braille-írással készült tájékoztatótáblák jelzik az ott található helyiségeket, de az adott termek

bejáratánál is letapogatható feliratok segítik tájékozódásukat.

A felújított, szépen kialakított laborok, tantermek, az iskola minden tanulója és dolgozója számára

kulturált, kényelmes környezetet biztosítanak a tanuláshoz és a munkához. Az épület és az eszközök

állapotának megóvása és folyamatos karbantartása kulcsfontosságú feladatunk.

A költségvetési források elapadása, a normatív finanszírozás megszűnése és a szakképzési

hozzájárulás kivezetése komoly visszaesést jelentett a szakképző iskolák számára. Átmeneti stagnálás

után, 2015 végén nyílt ismételten lehetőség a szakképzési infrastruktúra részbeni bővítésére, a kis

értékű tárgyi eszközök pótlására és az informatikai háttér bővítésére.

A mindennapos testnevelés bevezetése és a tanulói létszám emelkedése a sporttevékenységek

infrastrukturális feltételeinek bővítését és korszerűsítését követeli. Új sportszerek beszerzése mellett

egy konditerem felszerelése jelenthetné a hosszabb távú megoldást.


__________________________________________________________________________________

9

2.3. Humánerőforrás feltételek

2.3.1 A nevelőtestület összetétele

A sikeres intézmény működése a hivatásukat szerető, jól felkészült, innovációra nyitott pedagógusok

munkáján alapszik. A Petrik Lajos Szakközépiskola nevelőtestületének összetétele még mindig

stabilnak mondható, de a fluktuáció – elsősorban a külső folyamatok hatására – az elmúlt négy évben

erősödött. A személyi összetétel módosulása a vonatkozó jogszabályok változásaira, a

nyugdíjazásokra és a fiatalok gyermekvállalására vezethető vissza.

2013 nyarán 7 fő öregségi nyugdíjkorhatárt elért kolléga kezdeményezte jogviszonyának

megszüntetését. A munkatársak közül 4 fő a vegyipari szakmacsoport szakképző osztályaiban

szakmai tárgyat tanító pedagógus, 1 fő nyelvtanár és 2 fő laboráns volt. Kiváló tudású, nagy

tiszteletben álló, több évtizede a Petrikben tanító pedagógusok felmentése komoly nehézséget

okozott a gyakorlati órák ellátásában, szakmai és nevelői tapasztalatuk pótlásában.

A köznevelési osztályok számának gyarapodása, a közismereti óraszámok növekedése új

munkatársak felvételét tette szükségessé. Magyar-történelem, matematika és fizika szakos

kollégákkal bővült a tantestület.

Pozitív változás tapasztalható az idegen nyelv oktatása területén. Sikerült stabilizálni a

munkaközösséget, az álláshelyeket teljes állású, jól képzett szakemberek töltik be. Ez az

állandóság az egyik eleme nyelvi tagozataink sikerességének.

Problémát jelent a humánerőforrás feltételek biztosítása a két tanítási nyelvű vegyészképzésben.

A stabilitásának és az oktatás színvonalának növelése újabb, természettudományos és szakmai

tárgyakat angolul tanítani tudó szaktanárok felvételét teszi szükségessé. Célunk az angol nyelvű

tantárgyak – matematika, kémia, szakmai kémia – kiscsoportos oktatásának megoldása. Nehezíti

a helyzetet, hogy évente csupán 1-1 fő szerez ilyen típusú diplomát a magyarországi

egyetemeken, ezért a végzős hallgatók külső iskolai gyakorlatának megszervezésével törekszünk

a fiatal kollégákat megnyerni és ezzel hosszabb távon biztosítani a szakos ellátottságot.

Jelentősen csökkent az informatikai szakképzés területén mutatkozó pedagógushiány. 2015-ben

négy ambiciózus, fiatal, de már középiskolai tanítási gyakorlattal rendelkező munkatárs

felvételére került sor.

A tanulói létszám növekedése, a szakmai struktúra bővítése, a ráépülések elindítása és a

megfelelő szakmai színvonal biztosítása továbbra is szükségessé teszi óraadók,

továbbfoglalkoztatott nyugdíjas szakemberek alkalmazását.


__________________________________________________________________________________

10

A nevelőtestület összetételében történt változások ideálisabbá tették az életkori megoszlást. Az

idősebb generáció a stabilitást és a szakmai tapasztalatot, a fiatalok a dinamizmust és a

nyitottságot képviselik. Ezen értékek kiegészítik egymást és biztosítják a minőségi szakképzés

emberi feltételeit.

A pedagógusok összlétszáma a tanulói létszám függvényében évről évre növekszik, a 2015-2016-os

tanévben 115 fő. A szaktanárok, szakoktatók mellett könyvtáros tanár, fejlesztő pedagógus és

pszichológus biztosítja a tanulók felkészítését.

Teljes állású Részmunkaidős

Óraadó GYED/GYES

Végzettség szerint Végzettség szerint

Mesterfokú Alapfokú Mesterfokú Alapfokú

Informatika 16 4 1 1 2 2

Környezetvédelem 13 2 0 0 1 6

Közismeret 33 1 3 0 2 1

Vegyészet 27 2 3 0 4 2

Összesen: 89 9 7 1 9 11

Pedagógus

mindösszesen: 115 fő

1. táblázat Nevelőtestület összetétele

A pedagógusok szakfeladat szerinti megoszlása nagyságrendileg azonos. A szakmai tárgyakat tanítók

közel fele mérnöktanár végzettségű. A nevelőtestület jól képzett, szakmailag igényes, szakmája iránt

elkötelezett.

1. ábra Nevelőtestület végzettség szerinti megoszlása

A tantestület 91%-a rendelkezik mesterfokú végzettséggel, kilenc kolléga szakmai végzettsége

pedagógiai képesítés hiányában nem felel meg a Nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásainak.


__________________________________________________________________________________

11

Az iskolavezetés kiemelt figyelmet fordít a szakképzésben pedagógus munkakörben

foglalkoztatott, de tanári végzettséggel nem rendelkező informatikus, vegyész- és környezetmérnök

kollégák beiskolázásának szorgalmazására. Ennek eredményeként jelenleg 4 fő folytat pedagógiai

tanulmányokat az iskolai alapfeladatainak színvonalas és jogszerű ellátása érdekében. Normatív

támogatás hiányában az intézmény nem tudja anyagilag támogatni képzésüket, ami nagy anyagi

terhet jelent a fiatal, alacsony jövedelmű kollégák számára.

A tantestület nyitottságát, szakmai elkötelezettségét mutatja a pedagógus előmeneteli rendszerben

minősítési eljárásra, pilot programokban való részvételre jelentkezettek magas száma és aránya.

2. ábra Nevelőtestület pedagógus fokozatok szerinti megoszlása

A pedagógusok körében magas a tudományos-módszertani továbbképzéseken való részvétel iránti

igény. Rendszeresen bekapcsolódnak a munkatársak a szakmai szervezetek által szervezett

műhelymunkákba, képviselik az iskolát szakmai konferenciákon, ankétokon. Jelenleg hat fő vesz részt

szakvizsgát adó egyetemi képzésen, és hat fő folytat szakirányú és egyéb felsőfokú tanulmányokat.

A folyamatos fejlődés igényével kiemelt figyelmet fordítunk a horizontális tanulás/tudásátadás

megvalósítására, a helyi továbbképzések, szakmai műhelymunkák szervezésére.

2.3.2 Nevelő és oktatató munkát közvetlenül segítő, és technikai dolgozók

A tanulási-tanítási folyamat támogatását, adminisztratív és informatikai hátterének biztosítását

szolgáló munkatársak helyzetét az elmúlt évek jogszabályi módosulásai kedvezőtlenül érintették. Az

anyagi megbecsülés hiánya az utóbbi években a munkatársak elkeseredését váltotta ki. Romlott a

kollégák közérzete, nőtt a bizonytalanság, ezért közülük többen pályamódosítók lettek vagy más

munkahelyen próbálják elképzeléseiket megvalósítani. A hatékonyan működő Koordinációs iroda

feloszlott, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős és pedagógiai asszisztens álláshelyek betöltését

jogszabályi előírásokra hivatkozva a fenntartó nem támogatta. Hiányuk komoly veszteséget jelent az

osztályfőnököknek és a diákoknak egyaránt.


__________________________________________________________________________________

12

3. ábra NOKS létszáma és feladatai

Szintén jelentős átalakulás jellemzi a technikai dolgozók állományát. A centrum megalakulását

követően a gazdasági szervezet munkatársai elkerültek a Petrik állományából. A feladatok szakszerű

ellátása munkaügyi ügyintéző és takarító munkatársak felvételét indokolná.

Csupán az erkölcsi megbecsülés már nem jelent elég motivációt az alkalmazottaknak. Az objektív

értékelés, a minőségi munka anyagi elismerése és a munkahelyi komfortérzet növelése lehetnek az

ellensúlyok.

2.4. Az intézmény szervezeti felépítése

Az intézményrendszer változásai, a szakképzés átszervezése a szervezeti struktúra többszöri

korrekcióját tette szükségessé. A köznevelési intézmények irányítása és vezetése az

Intézményfenntartó Központ létrehozásával, majd a szakképzési centrumok megalakulásával új

tartalmat kapott.

A főigazgató által vezetett szakképzési centrum a jogszabályi környezethez igazodva kijelöli a

szakképzési folyamat irányát, a megvalósítás feladatait, tevékenységeit, és gondoskodik az

erőforrások – személyi, dologi, működési – biztosításáról. A tagintézmény-vezető feladata és

hatásköre a tanítási-tanulási folyamat helyi szintű tervezésére, szervezésére és a nevelési célok,

feladatok megvalósítására irányul.

A jól működő intézmény egy tervezetten felépített szervezet, melynek motorja a felkészült, a

változásokat folyamatosan követő, azokra azonnal reagálni képes iskolamenedzsment.


__________________________________________________________________________________

13

4. ábra Iskolamenedzsment feladatai

Előrelátóan tervezni, a megvalósítás lépéseit átgondoltan összehangolni, a folyamatokat

következetesen ellenőrizni és az ellenőrzés tapasztalatait visszacsatolva még hatékonyabb működére

ösztönözni szükséges az eredményes, sikeres működéshez.

A szűkebb értelemben vett iskolavezetés az intézményvezető, helyettesei és a gyakorlati oktatás-

vezető. A menedzsment a velük operatívan együttműködő témavezetőkkel, munkaközösség-

vezetőkkel és területi koordinátorokkal bővül. Ők képeznek hidat a tantestület irányába, biztosítva a

folyamatos, többoldalú kommunikációt és az oktató-nevelő munka magas szintű koordinációját.

Az operatív megvalósításban a cél- és feladatorientált team munka kap egyre nagyobb jelentőséget a

témavezetők irányításával. Az iskolavezetés a tanári innováció ösztönözésére érvényesíti a minőségi

alapú, differenciált feladatvállalás elvét. Egyes tevékenységek ellátását feladat megbízás keretében,

az adott területen jártasságot szerzett kollégák végzik. Kiválasztásuk szakmai szempontok szerint

történik. Ilyen terület pl. a nemzetközi projektek gondozása, önértékelési és PR feladatok ellátása.

Az intézményvezetés szakmai kérdésekben a munkaközösségek, a diákokat közvetlenül érintő

esetekben a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával hozza meg

döntéseit.


__________________________________________________________________________________

14

5. ábra Petrik Lajos Szakközépiskola szervezeti felépítése

Az iskolában kilenc, jól szervezett, a feladatát felelősséggel végző munkaközösség működik. A

munkaközösség véleményt nyilvánít tartalmi és módszertani kérdésekben, javaslatot tesz a

tantárgyfelosztásra, részt vesz a helyi tanterv kidolgozásában. Munkájának szakmai irányítását a

választott munkaközösség-vezető végzi. A pedagógusok szakmai közösségei önálló munkaterv szerint

dolgoznak, amelyet az intézményi célok figyelembe vételével határoznak meg. A munkaközösségek

mellett alapvető feladatok hárulnak a tematikus teamek munkatársaira is.

A szűk menedzsment hetente, a kibővített vezetőség, az iskolatanács havonta program- és

feladategyeztető megbeszélést tart. Az iskolában működő szakmai közösségek vezetői, képviselői itt

számolnak be munkájukról, eredményeikről, problémáikról. Az iskolatanács ülései minden esetben

nyilvánosak.

2.5. Együttműködés partnerekkel

2.5.1 Együttműködés a BMSZC tagintézményeivel

A szakképzési intézményrendszer megújítása, a BMSZC megalakulása a szakképző intézmények

közötti együttműködés új szintjeit, formáit és csatornáit hozta létre. A centrum 12 tagintézménye 10

ágazatban folytat érettségire felkészítő képzést és érettségi utána szakképzést.


__________________________________________________________________________________

15

6. ábra BMSZC tagintézményei

A tagintézmény a centrum szakképzési feladatellátását önállóan végző szervezeti egysége. Az

együttműködés tartalmi megújítása új szemléletet követel a vezetőtől. A korábbi versenytársaknak,

szorosan együttműködő partnerként kell dolgozni a közös célok megvalósításáért. A képzési

programok összehangolása, a szakmák népszerűsítése, a beiskolázási stratégiák egyeztetése a

centrum sikeres beiskolázásának feltétele.

Tagintézmény-vezetőként szakmai célom a konszenzusom alapuló együttműködés fenntartása és

lehetséges bővítése. A vezetői szinten kialakított kommunikáció az együttműködés első szintje. Újabb

szintek létrehozása a következő időszak feladata lesz. A közös munka alapja a korábbi szakmai

kapcsolatokra alapozott, a projektmegvalósítás során alkalmazott módszerek felélesztése lehet.

7. ábra Az együttműködés lehetőségei és formái*

*Az ábrán a piros szín az együttműködés már létező formáit jelöli


__________________________________________________________________________________

16

2.5.2 Külső partnerkapcsolatok

Az iskola főbb külső partnerei a szülők, a partnervállalatok, a szakmai szervezetek, a szakszolgálatok,

az oktatás állami szervei (pl. Oktatási Hivatal, POK, Kormányhivatal, NSZFH) és a felsőoktatás

képviselői.

A szülők igényei, és a munkáltatók elvárásai jelentik a beiskolázás és a képzési kínálat alakításának

alapját, az ő elégedettségük elérése működésünk kiemelt célja.

A szülőkkel való kapcsolattartásunkban a nyitott iskola elvét valljuk. A szülői szervezet aktívan

részt vesz a diákok nagyobb közösségeit érintő döntések véleményezésében, igény szerint

betekintést kap az iskola mindennapi életébe. Javaslataikat, elvárásaikat beépítjük a tanév

munkatervébe. A hagyományos kapcsolati csatornák – szülői értekezletek, fogadó órák,

esetmegbeszélések – működtetése mellett egyre fontosabb szerepet kap az elektronikus

kommunikáció. Új lehetőséget kínálnak azok a közös szabadidős tevékenységek, ahol a diákok,

szülők, pedagógusok a közös alkotás élményében osztozva erősítik a család és az iskola

kapcsolatát. Két alkalommal rendeztünk adventi vásárt, ebben az évben pedig új

kezdeményezésként a különböző kultúrák szokásainak, ételeinek bemutatásába vonjuk be a

szülőket.

Iskolánk hagyományosan jó kapcsolatot ápol a partnervállalatokkal. A kölcsönös együttműködés

alapját a munkaerőpiac képzési igényei és a munkavállalókkal kapcsolatos elvárásai alkotják. A

vállalatok gyakorlóhelyet biztosítanak a nappali tagozatos szakképzésben résztvevő tanulók

összefüggő szakmai gyakorlatához és célirányos állásmegkereséssel segítik végzős diákjaink

elhelyezkedését. Ugyanakkor az iskola a vállalati igényekhez igazodó esti rendszerű

felnőttoktatási és tanfolyami kínálattal biztosítja a dolgozók képzését, továbbképzését. A

kötelező nyári gyakorlat kiterjesztése az ágazati képzésre új kapcsolatok kiépítését teszi

szükségessé a gazdasági élet szereplőivel. A korábbi kapcsolatrendszerünk a vegyipari és

informatikai nagyvállatokra – gyógyszergyárak, Microsoft stb. - épült. Az utóbbi években

szükségessé vált a nyitás a kis- és középvállalatok irányába. Ezen a téren új stratégiák kialakítása

szükséges, mert sok esetben hiányzik a partnerek nyitottsága a duális képzésben való

részvételhez.

Élő kapcsolatot tartunk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, az Nemzeti Agrárgazdasági

Kamarával és a Pedagógiai Oktatási Központtal. Kollégáink szakmai fejlesztőként,

szaktanácsadóként, szakértőként vesznek részt a szervezetek munkájában. Jó szakmai

együttműködést ápolunk a szakmai szervezetekkel (IVSZ, Magyar Kémikusok Egyesülete). Évek

óta részt vállalunk országos versenyek szervezésében, döntőjének megrendezésében (Curie


__________________________________________________________________________________

17

Környezetvédelmi Emlékverseny, Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny,

Környezetvédelmi OSZTV).

A Kormányhivatal felkérésére tíz éve vizsgaközpontként veszünk részt öt tantárgy emelet szintű

érettségi vizsgáinak lebonyolításában. Nemcsak a helyszínt biztosítjuk, hanem a kollégák

javításvezetőként, javító- és kérdező tanárként is bekapcsolódnak a feladat megoldásába.

A felsőoktatási intézmények (BME, Óbudai Egyetem, ELTE, Pannon Egyetem) felkérésére

gyakorlóiskolai feladatokat is ellátunk. Az oktatási igazgatóhelyettes koordinálásával, a mentor

szakvizsgával rendelkező kollégák szakmai támogatásával csoportos hospitáláson, csoportos és

egyéni gyakorlaton vesznek részt a tanár szakos hallgatók. Az ELTE felkérésére ebben a tanévben

újabb humán szakos kollégák kapcsolódtak be a vezető tanári programba.

2.5.3 Partnerkapcsolatok informatikai támogatása

A menedzsment-működés, a partneri kapcsolatok, az információáramlás informatikai támogatása a

kommunikáció új csatornáit és formáit teremtette meg. Gyorsítja, megkönnyíti, költséghatékonnyá

teszi a működést, a kapcsolattartást, ugyanakkor környezetbarát megoldás is. A funkciók többsége a

Vezetői Információs Rendszer (VIR) része, és a Petrik TISZK honlapjáról is elérhető.

Eszköz Felhasználás lehetősége,

területei Eredmény

• Weboldal

• www.petrik.hu

• Facebook oldal

• a partneri kommunikáció fő

eszköze

• hírek, információk

közzététele

• intézményi dokumentumok

elérése

• e-ellenőrző elérése

• napi információk,

helyettesítések közzététele

• partnerek hatékonyabb

tájékoztatása

• információáramlás

felgyorsítása

• vélemények közzététele,

cseréje

• Iskolai levelező

rendszer

(mail.petriktiszk.hu)

• belső kommunikáció eszköze

• napi hírek, információk

áramlása

• az intézményi

információáramlás

fő eszközévé vált

• javult a kommunikáció

• Elektronikus

osztálynapló

(enaplo.petriktiszk.hu)

• elektronikus nyilvántartás:

• tanulói adatok, osztályzatok

• határozatok, feljegyzések

• adat-export

• statisztikák, kimutatások

készítése

• pontosabb naplóvezetés

• tanulói mulasztások naprakész

kezelése

• gyors adatszolgáltatás

• egységes protokoll alkalmazása

http://www.petrik.hu/


__________________________________________________________________________________

18

• Elektronikus ellenőrző • szülői-tanulói információs

rendszer

• információk személyre

szabott elérhetősége

• a szülő rendszeresen nyomon

követheti gyermeke

előmenetelét, csökkent a félév

zárása előtti szülői reklamációk

száma

• On-line csoportok • tanulócsoportok, szaktanárok

közötti kommunikáció

• információáramlás

felgyorsítása

• Google drive

alkalmazások

• on-line kérdőívek,

feladatlapok készítése

• adatszolgáltatások, információ

kérések egyszerűsítése,

gyorsítása

• Elektronikus

jelentkezési rendszer

• nappali szakképző

évfolyamokra és

felnőttoktatásra jelentkezés

• nyilvántartások, kimutatások

készítése

• felhasználóbarát működés

• egyszerű, átlátható folyamat

• környezetbarát megoldás

2. táblázat Partnerkapcsolatok IT támogatása

2.6. Képzési kínálat bemutatása

A köznevelési- és szakképzési rendszer reformjának, a TISZK-ek felszámolásának következménye

iskolánk képzési struktúrájának átalakulása, a közoktatás és szakképzés arányának

megváltoztatása lett. Az intézmények újra lehetőséget kaptak a szakképző évfolyamok

elindítására, ami a TISZK súlyponti iskolájában a beszámítással érkező jelentkezők számának

fokozatos csökkenéséhez vezetett. Különösen aggasztóvá vált a helyzet az info rmatika

szakmacsoportban, ahol fenntartói döntés értelmében 2012-ig nem indíthattunk alapozó

osztályt. A saját tanulóbázis kiépítése érdekében kérelmeztük az ágazati képzésbe belépő

informatikus osztály indítását, majd a meglévő infrastrukturális kapacitás optimális

kihasználásának biztosítására a felvehető tanulók számának növelését.

Évfolyam 2011-2012 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016

Nyelvi előkészítő 2 2 2 1 1

9. 1 2 4 5 5

10. 3 3 2 4 5

11. 3 3 3 2 4

12. 3 3 3 3 2

13. 2 2 2 2 2

Összesen: 14 13 14 16 19

3. táblázat Közoktatási osztályok számának alakulása


__________________________________________________________________________________

19

Az előző négy éves ciklusban az informatika képzés újraindítása mellett, alapvető változást jelentett a

környezetvédelmi oktatás nyelvi előkészítő osztályának megszüntetése. A Fenntartó döntésének

hatására némileg csökkent a szak iránti érdeklődés.

A nappali tagozatos szakképzésben átlagos 15 osztályban folyik az oktatás. A partneriskolák az

érettségi utáni szakképzésének újraindítása a beszámítással 14. évfolyamra jelentkezők számának

csökkenésében érzékelhető. A kieső osztályokat a ráépülések elindításával pótoltuk.

Szakmacsoport Évfolyam 2011-2012 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016

vegyipar

1/13. 3 1 2 1,5 2

2/14. 3 4 3 3 3

1/15. 0 0 0 1 1

környezetvédelem

1/13. 2 2 1 0,5 1

2/14. 2 3 3 2 2

1/15. 0 0 0 0 1

informatika 1/13. 2 2 2 2 3

2/14. 3 5 5 3 3

Összesen: 15 17 16 13 16

4. táblázat Nappali tagozatos szakképző osztályok számának alakulása

2.5.4 Köznevelés – Szakmacsoportos alapozó oktatás, ágazati képzés

A köznevelési szakaszban a tanulók érettségire való felkészítése és az érettségi utáni szakképzés

elméleti és gyakorlati megalapozása történik. A szakmacsoportos alapozó oktatást felváltó ágazati

képzés keretében az ágazati szakmai érettségire, a szakképzésbe való bekapcsolódásra és a felsőfokú

továbbtanulásra készítjük fel diákjainkat.


__________________________________________________________________________________

20

8. ábra Köznevelés képzési struktúrája

A közoktatási osztályok erősségét, egyedi arculatát, a magas színvonalú természettudományos,

szakmai alapozó és nyelvi képzés összekapcsolása jelenti.

A két tanítási nyelvű vegyészképzés egyedi színfoltot jelent nem csak a főváros, de az egész

régió szakképzésében. A diákok a kémia és szakmai kémia mellett angolul tanulják a

matematika és a célnyelvi civilizáció tantárgyakat. Magas szintű nyelvtudás birt okában

többségük az érettségi bizonyítvánnyal együtt a felsőfokú nyelvvizsgát is megszerzi.

A hagyományos rendszerű, négy évfolyamos vegyész osztály indításával biztosítjuk az

átjárhatóságot a nyelvi a képzést túl nehéznek tartó, gyengébben teljesítő diáko k számára.

Az ágazati képzés tartalmát, követelményeit a helyi szakmai tantervünkben határoztuk meg,

amelyet a pedagógiai programunk tartalmaz. Összeállításakor figyelembe vettük az érettségi

vizsgakövetelményeket, az ágazati oktatás kerettanterveit, valamint az OKJ szakképesítések

központi programjait.

A vegyész ágazati képzés alapozó tantárgyai a szakmai kémia, vegyipari ismeretek, fizikai

kémia, műszaki ismeretek. A laboratóriumi gyakorlatok olyan kompetenciák kialakítását

teszik lehetővé, amelyek a megszerezhető vegyipari szakképesítések mindegyikére

jellemzőek.

A környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazatban az elméleti alapozást a környezetvédelmi-,

vízgazdálkodási-, környezettechnikai alapismeretek, a természetvédelem és a műszaki

ábrázolás főbb ismereteinek elsajátítása jelenti. A laboratóriumi gyakorlatok a képzés

gyakorlatorientáltságát erősítik.


__________________________________________________________________________________

21

Az informatika szakos diákok az alapképzés során az adatbázis- és szoftverfejlesztés, az

információtechnológia és a hálózati ismeretek elméleti és gyakorlati alapjait sajátítják el.

Felmenő rendszerben megtörtént az ágazati képzésben résztvevő diákok összefüggő

szakmai gyakorlatának bevezetése. Törekvésünk, hogy a nyári összefüggő gyakorlatát minél

több diák töltse külső gyakorlati képzőhelyen, megismerve azt az üzemi, laboratóriumi

környezetet, ahol alkalmazhatja a tanulmányok során iskolai környezetben elsajátított

elméleti és gyakorlati ismereteket. A feladat megvalósítását nagyban akadályozza, hogy

előképzettség hiányában a vállalatok csak kis számban fogadnak a 9-10. évfolyamos

diákokat. A gyakorlatok iskolai megszervezése és megtartása rendkívüli többletfeladatot

jelent a szakmai tanárok számára.

Az ágazati képzésben részt vevő tanulóknak a négy év alatt elsajátított, az ágazatra jellemző

elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában lehetőségük van beszámítással a szakképzés

5/13. évfolyamára bekapcsolódni.

A középfokú oktatás közvetlen kimenetét jelenleg a közép- és emelt szintű érettségi vizsga

jelenti.

Az egyes szakmacsoportokban az emelt óraszámú természettudományos tantárgyak (kémia,

biológia, fizika, informatika) tananyagukkal eleve biztosítják, hogy a tanulók választásuk

szerint emelt szinten tehessenek érettségi vizsgát, ha azt a szakirányú továbbtanulásuk

megkívánja.

2.5.5 Szakképzés nappali tagozaton

A 2012-2015 között újabb változások bevezetésére került sor a szakképzés rendszerében:

Megváltoztak a szakképesítések, a megszűnő szakképesítések helyére új szakképesítések

kerültek.

Megszűntek az elágazások, helyüket új, vagy tartalmában átszervezett szakképesítések

vették át.

Megjelentek az új típusú, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épülő

szakképesítés-ráépülések.

A modulos szakmai vizsgát komplex szakmai vizsga váltotta fel.

Ingyenessé vált a második szakma megszerzésére irányuló képzés.

Nemcsak a szakképesítések megnevezése, de a kapcsolódó tananyagtartalmak is jelentősen

átalakultak. Az új szakképzési kerettantervekhez és vizsgakövetelményekhez igazodva


__________________________________________________________________________________

22

módosítottuk intézményünk szakmai programját, az óraterveket és a helyi tantervet. A komplex

vizsga bevezetése a vizsgafelkészítés alkalmazott módszertanának felülvizsgálatát tette

szükségessé.

Szakképesítés megnevezése OKJ szám

Vegyipari emelt szintű szakképesítések

• Vegyipari technikus 54 524 02

• Laboratóriumi technikus 54 524 01

Vegyipari emelt szintű szakképesítés-ráépülések

• Gyógyszeripari laboratóriumi technikus 55 524 02

• Műszeres analitikus 55 524 03

Környezetvédelmi emelt szintű szakképesítések

• Környezetvédelmi technikus 54 850 01

Környezetvédelmi emelt szintű szakképesítés-ráépülések

• Hulladékgazdálkodó szaktechnikus 55 850 01

• Települési környezetvédelmi szaktechnikus 55 850 04

• Környezetvédelmi mérés szaktechnikus 55 850 02

• Természetvédelmi szaktechnikus 55 850 05

Informatikai emelt szintű szakképesítések

• Informatikai rendszergazda 54 481 04

• Szoftverfejlesztő 54 213 05

5. táblázat Szakképesítések nappali és esti tagozaton

A szakmai kínálatot az adott tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéssel és a BMSZC szakmai

stratégiájával összhangban, a célcsoportok, a szakmai partnerek és a munkaerőpiac igényeihez

rugalmasan igazodva alakítjuk ki. Szakképzési rendszerünk nyitott, középiskolai érettségivel

bárki jelentkezhet képzéseinkre.

A jelenleg oktatott szakmák az OKJ szerinti, érettségihez kötött, emelt szintű alap

szakképesítések és ráépülések.

A szakképzési évfolyamokon a szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik a

tanulók felkészítése a szakmai vizsgára. A gyakorlati képzés a szakma jellegének

megfelelően az iskola laboratóriumaiban kialakított korszerű mérőhelyeken, modern

eszközökkel felszerelt informatikai szaktantermekben folyik. A 2/14. évfolyamra való


__________________________________________________________________________________

23

belépés feltétele a 160 órás összefüggő nyári gyakorlat teljesítése, amelyet a diákok

együttműködési megállapodás keretében, külső gyakorlóhelyen végeznek.

A vegyész tanulóink többsége partnervállalatainknál, a budapesti gyógyszergyárakban

teljesíti a nyári gyakorlatot. Az informatikusok gyakorlatait a szakképzéseink iránt

ténylegesen érdeklődést mutató kis- és középvállalatok bevonásával tudjuk megszervezni. A

legnagyobb gondot a környezetvédelmi képzésben tanulók elhelyezése jelenti. Ezen a

területen a gazdálkodó szervezetek együttműködési hajlandósága rendkívül alacsony. A

diákok többségének szaktanáraink bevonásával nonprofit szervezeteknél, nemzeti

parkokban keresünk elhelyezést, továbbá környezetvédelmi külső mérések, belső

gyakorlatok szervezésével biztosítjuk a követelmények teljesítését.

A munkaerő-piaci igények és az egyéni elképzelések figyelembe vételével hirdettük meg a

szakképesítés-ráépüléseket a vegyipari és környezetvédelmi területen.

A szakmai kompetenciák fejlesztése mellett a személyes, társas, digitális és munkavállalói

kompetenciák megerősítésével, szakmai idegen nyelvek tanításával segítjük a szakképzett

pályakezdők munkába állási esélyeit.

Szorgalmazzuk és támogatjuk a szakképesítés megszerzése utáni szakirányú felsőfokú

továbbtanulást, és biztosítjuk ennek feltételeit.

2.5.6 Felnőttoktatás

A nappali tagozatos oktatás mellett fontos feladat hárul az egyre bővülő esti rendszerű

felnőttoktatásra. A második szakképesítés ingyenessé tétele az érdeklődés növekedését váltotta

ki.

Szakmacsoport Évfolyam 2011-2012 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016

vegyipar

1/13. 2 2 2 2 2

2/14. 2 2 2 2 2

1/15. 0 0 0 0 1

környezetvédelem

1/13. 0 0 0 0 0

2/14. 0 0 0 0 0

1/15. 0 0 0 0 1

informatika 1/13. 0 0 0 1 1

2/14. 0 0 0 0 1

Összesen: 4 4 4 5 8

6. táblázat Felnőttoktatás osztályainak száma


__________________________________________________________________________________

24

Felnőttoktatás keretében a vegyipari és informatika szakmacsoportban ajánljuk kétéves

képzéseinket az érdeklődőknek. A felnőttek munkarendjéhez igazodva heti három

alkalommal hétköznap délután zajlik az oktatás.

Igen népszerűek az esti tagozatú szakképesítés-ráépülések, amelyeket a vegyipar mellett a

környezetvédelem területén is elindítottunk.

2.7. Tanulói közösség létszáma és összetétele

A tanulói létszám 2012 óta átmeneti, kisebb ingadozással folyamatosan emelkedik, jelenleg 1312 diák

jár a Petrikbe, ami a férőhelyek teljes kihasználását jelenti.

9. ábra Tanulói létszám alakulása

A létszám növekedése a képzés szakmai színvonalának, a befogadó légkörnek és a

következetesen tervezett iskolamarketing tevékenységnek köszönhető.

10. ábra Tanulók megoszlása képzéstípusonként

1108 1098

1149

1312

950

1000

1050

1100

1150

1200

1250

1300

1350

tanulói létszám

464 496 523 594

525 458 414 490

119 144 212

228

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

szakképzés esti

szakképzés nappali

közoktatás


__________________________________________________________________________________

25

Az érettségire felkészítő ágazati képzésben és az érettségi utáni nappali tagozatos szakképzésben

résztvevők aránya nagyságrendileg állandó. A közoktatásban résztvevő diákok számának emelkedése

az informatika képzés újraélesztésével magyarázható.

A kedvezőtlenül alakuló demográfia-mutatók, a gyermeklétszám csökkenése és a gimnáziumok

elszívó hatásának ellenére a kilencedik évfolyamra jelentkezők száma lineárisan emelkedik, mind a

négy tagozaton túljelentkezés van.

Tagozat Jelentkezések száma

2012 2013 2016

két tanítási nyelvű vegyész (5 éves) 108 111 132

vegyész (4 éves) 153 159 208

NYEK környezetvédő (5 éves) 131 149 0

környezetvédő (4 éves) 0 0 170

informatikus (4 éves) 137 209 367

Összesen: 529 628 877

7. táblázat Jelentkezések 9. évfolyamra

Sikerként könyvelhető el, hogy az iskolánk iránti érdeklődés töretlen az általános iskolások

körében. A jelentkezők körében végzett felmérés szerint a diákok kétharmada tanára vagy

ismerőse által szerzett információt képzéseinkről. A szülők intézményünk iránti elégedettségét

mutatja a testvér- és rokongyermekek jelentkezése.

A gyógyszergyártás, a laboratóriumok és az IT szektor által kínált biztos életpálya lehetősége a

tükröződik vissza szakirányok népszerűségében. Kisebb az érdeklődés a környezetvédelem iránt,

ahol a szakirányú elhelyezkedés esélyei bizonytalanabbak.

A 2016. évi adatok alapján a jelentkezők 46%-a rendelkezik 4,00 feletti átlageredménnyel, a

központi írásbelin elért pontszámok viszont az előmeneteltől függetlenül nagy szórást

mutatnak. Az általános iskolai előtanulmányok bizonytalanságai és a vizsgadrukk sok diáknál

alulteljesítéshez vezetett. A legjobb eredményű diákok a két tanítási nyelvű vegyész osztályba

jelentkeznek, átlaguk 4,3.

Vegyész területen a jelentkezők többsége „biztos választónak” tekinthető, ők azok, akik tényleg a mi

iskolánkba szeretnének járni, tényleg vegyészek akarnak lenni. Nem csak „biztonsági tartalékként”

jelölik meg iskolánkat, arra az esetre, ha valamely jobb gimnáziumba nem nyernek felvételt. Szintén


__________________________________________________________________________________

26

ezt támasztja alá, hogy a jelentkezők többsége legalább két tagozatot megjelöl, jellemzően a két

tanítási nyelvű és a hagyományos négy éves vegyészképzést.

Az informatika tagozat iránt a legnagyobb az érdeklődés, de az ide jelentkező diákok átlagosan még

két-három iskolát megjelölnek a BMSZC hasonló profilú tagintézményei közül. Rájuk jellemző

leginkább, hogy elsődlegesen szakmát választanak és a biztos bejutás reményében választanak több

intézményt.

A szakképző évfolyamok tanulói létszáma növekvő tendenciát mutat. Különösen figyelemre méltó a

felnőttoktatás népszerűségének emelkedése. Az érettségi utáni szakképzés iránti kereslet bővítését,

illetve a felnőttoktatás kereteinek kiszélesítését célzó állami intézkedések pozitív hatása már 2015

nyarán érezhető volt. Annak ellenére nőtt a szakképesítések megszerzésére irányuló képzések tanulói

létszáma, hogy több fővárosi szakközépiskola újra indította technikus osztályait. Ez különösen igaz az

informatika szakmacsoportban, ahol a legnagyobb a „konkurencia”. Szembetűnő a gimnáziumokból,

más profilú szakképző iskolákból érkezők számának emelkedése.

Szakmacsoport 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016

I/13. 2/14. esti I/13. 2/14. esti I/13. 2/14. esti I/13. 2/14. 1/15.

vegyipar 64 121 119 58 92 144 53 115 180 63 117 157

környezetvédelem 63 101 - 32 85 - 18 66 - 30 66 16

informatika 58 118 - 58 133 - 69 93 32 98 100 71

Összesen: 185 340 119 148 310 144 140 274 212 191 283 244

644 fő 602 fő 626 fő 718 fő

8. táblázat Tanuló létszám a szakképzésben

A szakképző évfolyamok beiskolázási adatainak elemzéséből megállapítható, hogy a tanulói

összlétszám optimális, a szakmai gyakorlóhelyek ideális kihasználtságát biztosítja. Szembetűnő

azonban az egyes szakmacsoportok és évfolyamok közötti belső átrendeződés.

Iskolánknak hosszú távon stabilitást biztosító „több lábon” állás, rövidtávon érzékenyen reagál az

oktatáspolitikai döntések hatásaira. A TISZK rendszer kialakítását követően 2008 és 2012 között

kilencedik évfolyamon nem kaptunk fenntartói engedélyt informatikus osztály indítására, így felmenő

rendszerben elveszítettük az informatikai szakképzés helyi bázisát. A beiskolázásunk eredményessége

a társiskolákkal való együttműködés függvénye lett. Ennek ellensúlyozására új célcsoportok

megszólításával növeltük a kétéves képzésbe és a felnőttoktatásba bekapcsolódó hallgatók arányát.


__________________________________________________________________________________

27

A vegyészképzés belépési mutatói stabilak, az utóbbi két tanévben emelkedtek. A képzés helyi

utánpótlása biztosított, az érettségiző diákjaink 70-75 százaléka még abban az esetben is itt marad,

ha felvételt nyer a szakirányú felsőoktatásba. A tanulóink mindegyike él a beszámítás lehetőségével.

A szakképesítést szerzett diákok körében nagyon népszerűek a ráépülések, mert a szaktechnikusi

végzettség birtokában nagyobb elhelyezkedési eséllyel lépnek ki a munkapiacra. Évről évre növekszik

mind nappali, mind esti tagozaton a felsőoktatásból a szakképzésbe visszatérők száma.

A környezetvédelmi képzés helyzete az utóbbi években kedvezőtlenül alakul. Az ágazatban jelentkező

elhelyezkedési nehézségek az érettségi megszerzését követően sokakat pályamódosításra sarkallnak.

Az alapozó ágazati képzésben egy-egy osztályunk végez, így elsősorban a más iskolákból érkező

diákok megnyerésével biztosíthatjuk a képzés folytonosságát. A diákok motiváltsága, elhivatottsága

nem kielégítő. További nehézséget jelent, hogy a hagyományosan környezetvédelmi képzést folytató

intézmények különböző szakképzési centrumokhoz kerültek, így a szakképzés további

szétaprózódásával kell számolni.

A szakképzési centrumok megalakulása a beiskolázási stratégiák átdolgozását, az együttműködés új

alapokra helyezését teszi szükségessé. A tanulók szakképzésben tartása közös érdekünk, hiszen az

érettségit követő nagyarányú iskolaelhagyás a szakközépiskola létét kérdőjelezi meg. Az egyetemek

elszívó hatása erős, ugyanakkor a munkapiac egyértelmű igényt fogalmaz meg a középfokú

végzettségű szakemberek iránt.

A tanulási-tanítási folyamat meghatározó eleme a tanulói közösség összetétele. A tanulócsoportok

mind képességek, mind a tanuláshoz való hozzáállásuk tekintetében erősen heterogén képet

mutatnak. Szorgalom és motiváltság szempontjából kiemelkednek a két tanítási nyelvű osztályok

diákjai. Többségük a támogató szülői háttér birtokában, egymást ösztönözve küzd a kitűzött célok

megvalósításáért. A gyengébben teljesítőket sok esetben társaik biztatása mozdítja el a holtpontról.

Az érettségire felkészítő szakasz négy évfolyamos osztályai és a szakképző évfolyamok átlagos képet

mutatnak. Több esetben hiányzik a tanulókból a kellő motiváltság, önértékelésük, önérvényesítő

képességük fejlesztésre szorul.

A diákok eltérő családi környezetből érkeznek, a jó anyagi körülmények között élő, értelmiségi

családoktól kezdve, a leszakadó, a napi megélhetésért keményen küzdőig, a szeretően támogatótól a

gyermekét magára hagyóig. A csonka családban élők aránya magas. A szülők iskolához való

hozzáállása változó, nagyobb részben támogató.

Tanulóink kétharmada érkezik a fővárosból. A vidéki diákok többsége Pest megyéből bejáró, a

kollégisták száma viszonylag alacsony.


__________________________________________________________________________________

28

A tanulók közül 3 % hátrányos helyzetű, de az osztályfőnökök visszajelzései alapján ennél lényegesen

szélesebb a veszélyeztetettek köre. A sajátos nevelési igényű, tartósan beteg, fogyatékkal élő,

beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő diákok száma 6,5 % feletti. A technikusképzésben

látás-, hallás- és mozgássérült tanulókat is fogadunk, akik számára egyéni támogatással biztosítjuk a

felkészülés lehetőségét. A kezdeti nehézségeket követően a kollégák és a diáktársak nyitottságának

köszönhetően egyre jobb eredményeket érünk el az inkluzív nevelés területén.

2.8. Oktató-nevelő munka értékelése

A tanulmányi munka összehasonlító elemzését előző pályázatomhoz hasonlóan három forrásra

alapoztam:

Bemenet Országos kompetencia- és nyelvi mérések, helyi mérések eredményei.

Folyamat A tanulmányi eredményességi mutatók alakulása, és az ezt meghatározó

körülmények, egyéb adatok – pl. hiányzási statisztika, stb. – vizsgálata.

Kimenet Érettségi vizsgák, szakmai vizsgák eredményei.

Az iskolai eredményességének alapkövét a tanulni akaró, a választott szakiránya iránt elkötelezett

diákok jelentik. A beiskolázás sikeressége meghatározza a tanulási-tanítási folyamat későbbi

hatékonyságát. A Petrik tanulóinak összetétele mind képességek, mind motiválhatóság

szempontjából heterogén, de a szakközépiskolai átlagnál kedvezőbb képet mutat.

2.7.1 Kompetenciamérések eredményei

A kilencedik évfolyamra többségében jó eredményű tanulókat tudunk felvenni. Különösen igaz ez a

két tanítási nyelvű osztályokra, ahol a belépő tanulók általános iskolai eredményeinek átlaga eléri,

sőt meg is haladja a 4,5-et. A többi osztály nagyobb szórást mutat, a jó tanulók mellett mindenütt

találunk kevésbé szorgalmas, alacsonyabb képességszintű diákokat. Ezeket a megállapításokat az

országos kompetenciamérések eredményei is alátámasztják.

Mérési

terület Képzési forma

Átlageredmény

2011 2012 2013 2014 2015

Matematika Szakközépiskola 1712 1770 1748 1747 1771

Szövegértés Szakközépiskola 1713 1682 1671 1684 1721

9. táblázat Kompetenciamérések eredményei


__________________________________________________________________________________

29

A mérési eredmények képet adnak arról, hogy diákok birtokában vannak-e azoknak a képességnek,

amelyek nélkülözhetetlenek további fejlődésükhöz, képesek-e a tudásukat alkalmazni, további

ismeretszerzésre felhasználni. Diákjaink átlageredményei szignifikánsan magasabbak az országos

mutatóknál.

11. ábra Kompetencia eredmények

A 2015. évi országos mérés eredményei igazolják, hogy iskolánk diákjai mind matematika, mind

szövegértés terén a szakközépiskolások élvonalába tartoznak.

A két tanítási nyelvű osztály diákjainak szövegértési és matematikai kompetenciái egyaránt átlag

felettiek. Alapszinten csak néhány diák teljesített. A többi osztályban is vannak magas szinten (6-

7. képességszint) teljesítő diákok, a különbség az alacsonyabb képességszintű gyerek számában

mérhető le. A tanulók többségénél kimutatható a fejlődés, tanulmányi előmenetelük egy-egy

kivételtől eltekintve összhangban van a mérési eredményekkel.

Az alapszintet el nem érő tanulók aránya az országos szakközépiskolai átlagnál lényegesen

alacsonyabb. A mérési eredmények elemzését követően az alapszinten és az alatta (4-3.

képességszint) teljesítők fejlesztésére intézkedési tervet készítenek a munkaközösségek,

meghatározva a fejlesztés területeit, módszereit és ütemezését. Kiemelt figyelmet fordítunk a


__________________________________________________________________________________

30

magas képességszintet (6-7.) elérő, de az iskolai tanulmányok során gyengébben teljesítő diákok

fejlesztésére is.

Kevésbé kedvező a technikus évfolyamokra belépő diákok összetétele. A felsőoktatás elszívó hatása

erősen érezhető, a tanulók többsége közepes érettségi átlaggal jelentkezik. Különösen jellemző ez a

kétéves szakképzés első évfolyamán. Egy-egy tanulócsoporton belül a határozott célkitűzéssel

rendelkező diákok mellett megtalálhatók az útjukat kereső, kevésbé lelkes hallgatók is. Az osztályok

húzóerejét a felsőoktatási felvételire készülő diákok adják.

2.7.2 Tanulmányi helyzet

Az iskola tanulmányi átlaga erős közepes, a növekvő tanulólétszám ellenére évről évre javul.

2012-2013 év vége 2013-2014 év vége 2014-2015 év vége

közoktatás szakképzés közoktatás szakképzés közoktatás szakképzés

Tanulmányi átlag 3,6 3,75 3,85

3,81 3,37 3,93 3,59 3,97 3,73

4,00 feletti tanulók 34% 36% 39%

41% 26% 45% 26% 44% 34%

Tanulói bukások 7% 5% 7%

4% 9,30% 1,42% 8% 2,29% 10,71%

Igazolt mulasztás 71 óra/fő 100 óra/fő 74 óra/fő 93 óra/fő 97 óra/fő 85 óra/fő

Igazolatlan mulasztás 1 óra/fő 11 óra/fő 1 óra/fő 11 óra/fő 1 óra/fő 12 óra/fő

10. táblázat Nevelő-oktató munka eredményei

A közoktatási osztályok évfolyamátlaga közelíti a 4,00-et, a szakképző évfolyamokon egyenletesen

emelkedik. A lemorzsolódás iskolai szinten 5%-ra csökkent. A bukások száma viszonylag alacsony. A

4,00 felett teljesítők aránya 5%-kal emelkedett.


__________________________________________________________________________________

31

Érettségire felkészítő szakasz

12. ábra Közoktatási évfolyamok tanulmányi átlageredményei

A tanulmányi eredményesség a 9-13. évfolyamon 2012-től kezdődően meredeken emelkedik. A

bukások száma alacsony, a lemorzsolódás elenyésző, évente egy-két tanuló távozik, elsősorban

családi indokok miatt. Az elért eredmény a szakközépiskolák viszonylatában kiemelkedő. A sikerek a

diákok és tanárok közös munkáján alapszik.

13. ábra Osztályátlagok alakulása 2015-2016-os tanév

A tanulók teljesítménye egyenletes, csak egy-egy tanulócsoportban születnek relatívan gyenge

eredmények. Kisebb törést a 11. D informatikus és a 13. C környezetvédő osztályban észlelhettünk.

2015-ben az osztályátlag mindenhol meghaladta a 3,5-et.

A két tanítási nyelvű (KNY és A jelű) osztályok tanulmányi eredményei az iskolai átlagnál jobbak.

A diákok többsége 4,00 felett teljesít, erős húzóerőt képezve a kicsit gyengébben tanulók

irányába. Könnyen lelkesíthetők, erősen kötődnek a szakmához és az iskolához. Jellemzően


__________________________________________________________________________________

32

szeretnek tanulni, tudatosan építik jövőjüket. A tanulók 30-35%-a az angol nyelv mellett még egy

tantárgyból – általában kémiából vagy biológiából – tesz emelt szintű érettségi vizsgát.

Leterheltségük nagy, motivációjuk fenntartása csak sok-sok figyelemmel, változatos tanítási és

értékelési módszerek alkalmazásával érhető el.

A „hagyományos” négy évfolyamos képzésben résztvevők tanulmányi eredménye kicsit

gyengébb, ami a jó és jeles átlagot elérők alacsonyabb számával magyarázható. Az ágazatok

között nagyobb eltérés nem mutatható ki, egy-egy osztály átlagtól eltérő, gyengébb

teljesítménye a csoport összetételére vezethető vissza. A bukások száma és a lemorzsolódás itt is

alacsony. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatását egyéni tanulási utak

kijelölésével, korrepetálások szervezésével biztosítjuk.

Az órai késésektől, mulasztásoktól eltekintve a fegyelmi helyzete jó, nagyobb fegyelmi vétségek

nem történnek. Évente 1-1 fegyelmi esetre kerül sor. A kialakuló konfliktusokat

esetmegbeszélésekkel igyekszünk feloldani.

A középiskolai képzés kimenetét az érettségi vizsga jelenti. A rendes érettségi vizsgát tevő tanulók

tantárgyi átlageredményei meghaladják mind az országos, mind a szakközépiskolai átlagokat. A

vizsgázók többsége választott tantárgyként a szakirányához kapcsolódóan biológiából és kémiából

vizsgázott. A diákok 58%-a tett legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát. A legtöbben

angol nyelvből vizsgáztak, de emelkedett a kémiát vagy biológiát választók száma is.

Tantárgy Petrik átlaga Országos átlag Szakközépiskolai átlag

magyar 3,6 3,6 3,1

matematika 3,3 2,9 2,5

történelem 3,8 3,5 3,1

angol 3,9 3,8 3,2

biológia 3,8 3,6 3,2

kémia 3,6 3,8 3,4

11. táblázat Rendes érettségizők vizsgaeredményei 2015-ben

A vizsgaeredmények összhangban vannak az év végi eredményekkel, igazolva evvel a szakmai

megalapozottságot és a tanulmányi munka értékelésének objektivitását.


__________________________________________________________________________________

33

Szakképző évfolyamok

14. ábra Szakképző évfolyamok tanulmányi átlageredményei

A szakképzés átlaga elmarad a közoktatástól, de jelentős, folyamatos emelkedést mutat. A 2014-

2015-ös tanévben meghaladta a 3,7-et. Javult az átlagteljesítmény, a jó rendű tanulók aránya három

tanév alatt 8%-kal emelkedett. A három szakmacsoport átlageredménye évről évre közelíti egymást,

de évfolyamonként és osztályonként igen nagy a szórás. A legjobban teljesítő vegyész osztály év végi

eredménye 4,25 volt, míg a leggyengébb környezetvédő és informatikus csoport a 3,5-et sem érte el.

Bár az átlagteljesítmény erős közepes, több területen preventív és/vagy fejlesztő intézkedések

megtétele indokolt.

A bukások száma átmeneti csökkenés után 2015-ben ismét elérte a 7%-ot. A lemorzsolódás és a

bukások számának növekedése összefüggésben van a felnőttoktatás bővülésével. Az esti tagozat első

évfolyamán az iskolai átlagnál gyengébb az eredmény, több a bukás és magasabb a lemorzsolódás.

Egyesek átmeneti megoldásként választják a képzésnek ezt a formáját, és nem fordítanak kellő időt a

tanulásra. Magas a hiányzások aránya és a kieső tananyagot később nem tudják, vagy nem akarják

pótolni. Más esetekben az egész napos munka mellett nem marad a hallgatónak ideje a felkészülésre.

A kollégák konzultációs órák felajánlásával nyújtanak segítséget.

A beszámítást kérő, de előképzettségük, felkészültségük alapján hiányosságokat mutató diákok

célirányos vizsgafelkészülését felzárkóztató foglalkozások szervezésével, szintcsoportok

kialakításával, új módszerek, munkaformák alkalmazásával segítjük.

Sok a tanulási nehézséggel küzdő és SNI tanuló. Az ő haladásuk lassabb, az első kudarcok többeket

meghátrálásra késztetnek. Fejlesztő pedagógus bevonásával, egyénre szabott módszerek

alkalmazásával, korrepetálás lehetőségének felkínálásával segítjük felkészítésüket. Eredményt

azonban csak akkor tudunk elérni, ha a diák maga is nyitott az együttműködésre.

Általános, évek óta megoldatlan probléma az igazolt és igazolatlan mulasztások kezelése. Sok

esetben kerül nehéz helyzetbe az osztályfőnök, amikor mérlegelni kell, hogy a hiányzás diák


__________________________________________________________________________________

34

hanyagságára vagy éppen arra vezethető vissza, hogy az iskola mellett dolgozni kényszerül. A tanuló

kimarad az oktatásból, és az elmaradást nem, vagy csak hiányosan tudja pótolni.

Nehezíti a diákok felkészülését, hogy tankönyvek nem állnak rendelkezésre. Ezt a hiányt a digitális

tananyagtár bővítésével, tanulási segédletek kiadásával próbálják a kollégák pótolni. A TÁMOP 2.2.3

projekt keretében elkészült szakmai anyagokat újabb területek fejlesztései egészítik ki.

A szakképzés kimenetét jelentő szakmai vizsga eredménye közepes átlagot mutat. A 2014-2015-ös

tanév május-júniusi vizsgaidőszakában a vizsgázók 81%-szerzett szakképesítést. Az egyes

szakmacsoportok eredményei nagyobb szórást mutatnak, mint az év végi teljesítmények. A komplex

vizsga bevezetésével romlott az eredményesség. Több vizsgázónál egy-egy vizsgarész gyengébb

megoldása vezetett a teljes vizsga sikertelenségéhez.

15. ábra Év végi eredmények és a szakmai vizsgák eredményei 2015

A gyengébb tanulók mellett mindhárom szakmacsoportban megtaláljuk a tehetségeseket is, akik nem

elégszenek meg az tanórán megszerezhető tudással, annál többet akarnak. Az ő eredményeiket

mutatja a felsőoktatásba felvételt nyert tanulók száma és a szakmai versenyeken elért kiemelkedő

eredmények.

Iskolánk tanulóinak körében magas a felsőoktatásba jelentkezők száma. Ebben a tanévben az

érettségiző diákok közel 60 %-a nyújtott be egyetemi jelentkezést.

A felkészítés alaposságát igazolja, hogy a szakirányban továbbtanulni jelentkezők többsége

felvételt nyer az első vagy második helyen megjelölt intézménybe.

A felvett tanulók többsége évhalasztást kér a felsőoktatási intézménytől, hogy beszámítással

elvégezhesse a szakképző évfolyamot.

A szakképző évfolyamok tanulóinak 15-20%-a tesz ismétlő vagy szintemelő érettségi vizsgát, hogy

a szakképesítés megszerzésért járó többletpontok beszámításával bebiztosítsa továbbtanulását.

3,8 3,7 3,7 3,9

3,2 3,2

vegyészet környezetvédelem informatika

év vége szakmai vizsga


__________________________________________________________________________________

35

Az országos tanulmányi és sportversenyeken iskolánk tanulói

hagyományosan szép eredményeket érnek el. A szakmai versenyek

(OSZTV és SZÉTV, Irinyi verseny, Curie verseny, Mikola verseny)

döntősei, dobogósai között mindig találunk petrikes diákokat. A

legkiválóbban a vegyészek teljesítenek, de évről évre javul a

környezetvédők helyezése is. 2015-ben mindkét szakmacsoportban

iskolánk diákjai hozták el az első helyezést a legrangosabb

megmérettetésekről. Szinte minden évben egy-két tanulónk eljut valamely tantárgyi OKTV-verseny

döntőjéig. Tekintettel arra, hogy ezeken a versenyeken a nagynevű gimnáziumok tanulóival kell

összemérni tudásukat, már maga a döntőbe jutás is szép eredménynek számít.

Az intézményt az oktató-nevelő munka eredményessége minősíti. A tanulmányi és

vizsgaeredmények, a továbbtanulási arányok számokban mérhetők. A jó eredményt sikerként, a

gyengébbet sikertelenségként könyveljük el. Munkánk tényleges hatékonysága csak évekkel később,

az egyes életpályák alakulásának nyomon követésével mérhető le igazán. A visszajelzések pozitívak,

azt mutatják, hogy a Petrikből kikerült diákok többsége megtalálja számításait, boldogulását az

életben. Ennek meggyőző bizonyítéka, amikor évek elteltével a nyitott napok látogatói között régi,

ismerős arcokat köszönnek ránk. Szülőként térnek vissza az alma materbe, hogy gyermekeiket

ugyanott indítsák útjukra, ahol annak idején az ő pályájuk kezdődött.

2.9. Innováció, pályázatok

A Petrik vezetése és nevelőtestülete nagymértékű nyitottságot mutat a fejlesztések iránt, soha nem

elégszik meg a meglévővel, új megoldások, módszerek és lehetőségek után kutat. A hagyományokat

követve úttörő szerepet vállal a szakképzési rendszer átalakításában, az új eszközök, eljárások,

szolgáltatások fejlesztésében, kipróbálásában. Az innovációban való részvétel az iskola elismertségét,

versenyképességének növekedését eredményezte.

A 2011-ben lezárult uniós fejlesztések (KMOP 4.1.1 és TÁMOP 2.2.3) keretében nem csak az

oktatásra használt épületek, eszközök és berendezések újultak meg, de sikerült minőségi előrelépést

elérni a humánerőforrások terén is. A fejlesztések egymást erősítették, és az oktatás minden

területén komoly előrelépést hoztak.

A köznevelési rendszer átalakítása átmenetileg megtörte a lendületet. A közép-magyarországi régió

területén lényegesen csökkent az uniós pályázati lehetőségek száma, a kiírt TÁMOP projektek


__________________________________________________________________________________

36

elsősorban a hátrányos helyzetű diákok oktatását felvállaló iskoláknak kedveznek. Azok az iskolák,

amelyek eddig az első sorokban haladtak, lecsúsztak a lehetőségekről.

2011-2012-ben két, nagy lehetőséget kínáló TÁMOP - pályázat kidolgozásával próbálkoztunk

támogatást nyerni további fejlesztések megvalósításához. A kollégák közös munkájának

eredményeként összeállítottuk két, az intézményi innovációt és a tehetséggondozást szolgáló

pályamunkát. (Innovatív iskolák, Iskola tehetséggondozás). Bár mindkét pályázatunkat befogadta az

ügynökség, nem kerültünk be a nyertes iskolák körébe.

Az innováció az előrelépés alapja. Nehéz helyzetekben a vezetőnek gondolkodni, majd tervezni és

cselekedni kell. Megragadni az ötletet, felismerni a lehetőségeket és olyan támogató légkört

teremteni, amely a kollégákat is lelkes hozzáállásra ösztönzi.

Az elmúlt évek reformjai közepette ennek a lelkesedésnek a fenntartása jelentette a legnagyobb

vezetői feladatot számomra. A béremelés ellenére az óraszámok emelkedése, az adminisztrációs

terhek növekedése, a túlóra és helyettesítési díjak megszűnése visszatérő feszültséget szült a

nevelőtestületben. A pedagógusok terheinek növekedése, az anyagi ösztönzők háttérbe szorulása új

motivációs stratégiák kialakítását tette szükségessé. A nyitott, támogató vezetői hozzáállás, a pozitív

megerősítés, és az arányos feladatmegosztásra való törekvés segített a feszültségek levezetésében, a

problémák kommunikálásában, megoldásában. Mindehhez szükséges volt azoknak a kollégáknak a

támogatása, munkája, akik bíztak benne, hogy az iskolavezetés rugalmas hozzáállásával képes

megtalálni az adott nehézségek helyes megoldását.

Be kellett látnunk, hogy a jövőben, az elért pozíciónk megőrzésére, a kialakított infrastrukturális

erőforrások fenntartására és humánerőforrás tartalékaink hatékony fejlesztésére kell

összpontosítani. A változásokra reagálva az innováció új irányát és lehetőségeit kellett feltárnunk.

16. ábra Innováció lehetőségei


__________________________________________________________________________________

37

A szakigazgatási szervek felkérésére a nagy fejlesztői gyakorlattal rendelkező szaktanáraink

folyamatosan részt vesznek a tantervek, központi programok, vizsgakövetelmények

kidolgozásában. Tevékenységük révén lehetőséget kapunk az iskolánkban oktatott szakmák

tananyagtartalmának kialakítására, beépítve a partneri igények és elvárások mellett a napi

szaktanári tapasztalatokat.

A szakmai képzés nem rendelkezik a tanulók számára elérhető, jól használható tankönyvekkel. A

tanítási-tanulási folyamat támogatására a TÁMOP 2.2.3 projekt keretében elkészült 32

tananyagcsomag csak részben fedte le a hiányterületeket. A fejlesztést az adott területen

legnagyobb szakmai jártassággal rendelkező kollégáink végezték. 2012-ben folytattuk a

szakképzést támogató tananyag-fejlesztési program megvalósítását, elsősorban az érettségi utáni

technikusképzés igényeihez igazodva. Bár az elkészült tananyagok, tanulási segédletek

mindegyike elérhető az iskola weblapjáról, a könnyen áttekinthető struktúra kialakításával még

adósok vagyunk, ez a következő időszak feladata lesz. A megvalósítását informatika szakos

kollégáink bevonásával tervezzük. A szakmai érettségi bevezetése, az ágazati képzés

óraszámainak emelkedése további elodázhatatlan fejlesztéseket indukál.

2012 óta négy, átlagosan 20 000 Euro költségvetésű projekt megvalósításában vettünk részt a

Tempus Közalapítvány által meghirdetett Egész Életen Át Tartó Tanulás Program Leonardo da

Vinci Partnerségek és Comenius alprogramok keretében. A közös fejlesztések keretében több

európai iskolával sikerült szoros együttműködést kialakítanunk. Egy-egy projekt 20-40 diák

bevonására nyújt lehetőséget. Az érdeklődő diákok elmélyednek a természettudományok

világában és közben fejlesztik angol nyelvtudásukat.

Pályázati tevékenységünk elismeréseként a Let’s Play Chemistry projektünk 2013-ban a Tempus

Közalapítvány Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíjat nyerte el.

A kialakult kapcsolatoknak köszönhetően az Egész Életen Át Tartó Tanulás Programot felváltó

Erasmus+ program keretében két projektben partnerintézményként, egyben főpályázóként

veszünk részt. Új színfoltot jelent a matematikaoktatás korszerű módszereinek és tananyagainak

kidolgozását és megosztását szolgáló fejlesztés. Saját nyertes pályázatunk a két tanítási nyelvű

képzésben idegen nyelven oktató pedagógusok szakmai, nyelvi továbbképzését szolgája. A

program keretében 12 kolléga angliai tanulmányútjára nyílik lehetőség. A pályázatok

megvalósítására tematikus csoportokat hoztunk létre projektkoordinátor irányításával.

A nemzetközi projektek mellett évről évre sikeresen pályázunk az „Útravaló ösztöndíjprogram”

„Út a tudományhoz alprogram” megvalósítására. A pályázati anyag összeállítója és a nyertes

projekt megvalósításának koordinátora a környezetvédelmi munkaközösség vezetője. A pályázat


__________________________________________________________________________________

38

megvalósításában a természettudományok iránt elkötelezett, tanulmányaikat ezen a

tudományterületen folytatni kívánó tehetséges, 11. és 12. évfolyamos diákok vesznek részt. Az

átlagosan 650 000 Ft költségvetésű projektekben szakmai munkát végző diákok ösztöndíjban

részesülnek. A projekt költségvetése a mérésekhez szükséges eszközök, berendezések,

vegyszerek beszerzésének fedezetét is biztosítja.

Az „Út a tudományhoz alprogram” keretében végzett többéves sikeres pályázati munkásságunk

elismeréseként 2015-ben iskolánk meghívást kapott az EMMI és az Emberi Erőforrás

Támogatáskezelő által szervezett szakmai találkozóra, ahol „Földön, vízen, levegőben, avagy

környezeti nevelés a Petrikben” címmel tartottak sikeres előadást diákjaink, növelve evvel

iskolánk elismertségét a természettudományos képzést folytató intézmények körében.

3. VEZETŐI TÖREKVÉSEIM

"A sikeresek azok, akik lehetőséget kaptak. És azok, akiknek van erejük és lélekjelenlétük ahhoz, hogy

megragadják a kínálkozó lehetőségeket."

Malcolm Gladwell

Az iskola, mint köznevelési intézmény alaptevékenységként szolgáltat, nevel és oktat. A szolgáltatás

minőségéért az iskola igazgatója a felelős.

2012-ben elképzelésekkel telve, de az előttünk álló változások bizonytalanságai közepette nyújtottam

be vezetői pályázatom. A tervezett céljaim megvalósítását több esetben felülírták az oktatáspolitika

reformjai. Az önálló intézmény a KLIK szervezeti egységévé, majd a BMSZC tagintézményévé alakult,

az öt évre tervezett vezetői ciklus pedig négy évre rövidült. A változások közepette arra törekedtem,

hogy a külső, sokszor kedvezőtlen folyamatok a lehető legkevésbé érintsék az iskola falai között zajló

szakmai munkát. Büszkeséggel tölt el, hogy a küzdelem nem volt eredménytelen. A Petrik

népszerűsége a partnerek körében töretlen, tanulóink száma évről évre emelkedik, a tanulmányi

eredmények javulnak, a lemorzsolódás számottevően csökkent. A nehézségek ellenére megőriztük

hírnevünk és arculatunk. Ezek az eredmények a kollégák együttműködésén, támogató hozzáállásán

alapulnak. A sikeres együttműködés elengedhetetlen feltétele a szakmai elkötelezettség, az egymás

iránti tisztelet és kölcsönös bizalom.

Amikor pályázatom benyújtása mellett döntöttem, számba vettem a vezetőként eltöltött éveim

pozitív és negatív tapasztalatait, sikereit és kudarcait, az előttünk álló hónapok újabb változásainak

várható hatásait. Az elemzéshez felhasználtam az oktató-nevelő munka számszerűsíthető

eredményeit, a beiskolázás tevékenységének mutatóit, a megvalósult programok és rendezvények

dokumentumait, továbbá figyelembe vettem munkatársaim, a diákok és a szülők észrevételeit. Az


__________________________________________________________________________________

39

intézményi kulcsfolyamatok mentén haladva értékeltem vezetői programom eddigi megvalósulását,

és a szakmai önértékelés ezen eredményeit felhasználva fogalmazom meg a következő öt év

törekvéseit, céljait és feladatait.

Biztató, hogy a BMSZC stratégiai céljai és elképzelései a korábbinál nagyobb szakmai és gazdasági

stabilitást ígérnek a tagintézményeknek. A szakgimnáziumi rendszer szeptemberi bevezetése

azonban újabb kihívást hordoz magában. A Petrik hagyományainak megőrzése mellett ezen

változások menedzselését vállalom fel, amikor benyújtom pályázatom.

Vezetői programom célja a minőség- és partnerközpontú, innovatív iskola jogszerű és hatékony

működtetése. Tagintézmény-vezetőként nemcsak hagyományos értelemben vezetni, de menedzselni

is szeretném az intézményt. Képviselni az iskola érdekeit, feltárni, mozgósítani és hatékonyan

felhasználni mindazokat az erőforrásokat, amelyekre támaszkodva növelni lehet a nevelés és oktatás

eredményességét.

A sikeres iskola ismert, elismert és mindig igyekszik egy lépéssel a többiek előtt járni. A siker elérése

tudatos, előretekintő tervezést, következetes szervezést, ösztönző vezetést, folyamatos ellenőrzést,

elemzést és visszacsatolást igényel. A szakképzési intézményrendszer átalakítását követően a

centrum, mint szakképző iskola és a tagintézmények céljai és feladatai szorosan egymásra épülnek. A

tagintézmény fő tevékenysége a szakképzés alapfeladatainak ellátása, vezetőjének feladat- és

felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezése, irányítása.

Az intézményi célok megfogalmazásakor igazodtam az iskola hagyományos értékrendjéhez, a

hatályos jogszabályi és fenntartói elvárásokhoz, továbbá a szűkebb és tágabb partneri környezet

igényeihez.

3.1. Az intézmény céljai és feladatai

Vezetői programomban az alábbi sikerkritériumok mentén haladva határoztam meg főbb céljainkat

és feladatainkat.


__________________________________________________________________________________

40

17. ábra Sikerkritériumok

Általános célok

Az iskola hagyományainak, önálló arculatának megőrzése.

Elért eredményeink, kialakított értékeink megtartása, megerősítése.

A tanulás-tanítás minőségének, hatékonyságának és eredményességének növelése.

A munkaerőpiac elvárásainak megfelelő szakmai és személyes kompetenciákkal rendelkező

szakemberek képzése.

Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a felnőttoktatás, felnőttképzés bővítése.

Részcélok és feladatok

A tanulók képességeinek kibontakoztatását támogató, nyitott és befogadó környezet biztosítása.

A korai iskolaelhagyás megakadályozása, a tanulási és/vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő

tanulók fejlesztése, egyéni tanulási utak kialakítása.

Kiemelkedő képességű diákok tehetségének fejlesztése.

A szakmailag igényes nevelő-oktató munka emberi erőforrásainak biztosítása.

A pedagógusok továbbképzésének támogatása, a szakmai tudás és a módszertani kultúra

bővítése.

A tanári munka motiválása, következetes értékelése, megbecsülése.

Változásokra nyitott, innovatív szemlélet fenntartása.

Folyamatos megújulásra ösztönző, kiegyensúlyozott, befogadó, biztonságos munkahelyi

környezet és légkör megteremtése.

A magas színvonalú szakképzés infrastrukturális feltételeit biztosító eszközpark karbantartása,

fejlesztése.

Tervezett PR marketing stratégia érvényesítése, a szakmák népszerűsítése.


__________________________________________________________________________________

41

Korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő oktatási informatikai hálózat

működtetése.

Az új feltételek között az általános célok változatlanok maradtak, de a megvalósítást támogató

vezetői feladatok új hangsúlyokat kapnak. A vezetés fókuszába a már meglévő anyagi- és

humánerőforrás-kapacitás hatékonyabb felhasználása került. Az emberi erőforrások megteremtése,

megtartása és motiválása az igazgató feladata. Ha nincs diák, nincs jól felkészült tanár és nem

biztosított a támogató környezet, eredmény sem várható. Nehéz helyzetekben az innovatív vezető

gondolkodik, tervez és cselekszik, mindig nyitott az ötletek iránt, felismeri a lehetőségeket, olyan

támogató légkört teremt, amely kollégáit is hasonló hozzáállásra ösztönzi.

Vezetői programomban kiemelten három terület bemutatására fókuszálok:

A szakmák népszerűsítését, a szakképzés tanulói létszámának növelését célzó iskola-marketing

tevékenység megújítása.

Humánerőforrás feltételek stabilitásának megteremtése, fejlesztése.

Az oktatás-nevelés színvonalának és eredményességének fejlesztése.

3.2. Iskola-marketing tevékenység

A beiskolázás az iskola működésének kulcsfolyamata. Sikeressége a tanulás-tanítás

eredményességének alapját jelenti. A kihívások előtt álló intézmények a környezet hatásai alól nem

vonhatják ki magukat. A demográfiai, társadalmi és oktatáspolitikai változások következtében új

feltételekkel, új problémákkal szembesülünk. A változásokra gyorsan és rugalmasan kell reagálnunk.

A szakmaszerkezeti döntésekhez igazodva, erősségeinket és arculatunkat megőrizve, az új esélyek

kiaknázására kell törekednünk. A beiskolázás sikeressége a vezető felelőssége, de megvalósítása

csapatmunkát igényel.

A szakképző centrumok megalakulása, a szakgimnáziumi rendszer tervezett bevezetése az iskola-

marketing tevékenységünk felülvizsgálatát, kiegészítését teszi szükségessé. A centrum célkitűzéseihez

igazodva, annak előnyeit és lehetőségeit megragadva kell továbbhaladnunk versenyképességünk

megőrzéséért.

Az intézményi stratégia a partneri és munkaerő-piaci igények folyamatos monitorozására épül. A

beiskolázás új eljárásainak bevezetése az iskola PR marketing tervéhez igazodva a szakmák

népszerűsítését, a szakképzés tanulói létszámának növelését célzó lépések megtervezésére irányul.


__________________________________________________________________________________

42

A kijelölt célok tükrében néhány területen tovább kell lépnünk, időszerűvé vált a kialakult

partnerhálózat bővítése, az alkalmazott módszerek és üzenetek felülvizsgálata.

18. ábra Beiskolázás célcsoportjai

A szakképzés alapja az ágazati képzés sikeres beiskolázása. A kilencedik osztályba felvett

tanulók jelentik a szakmai képzés biztos utánpótlását. Minél nagyobb az érdeklődés iskolánk

iránt, annál nagyobb az esély a jó képességű, motivált diákok felvételére. A csökkenő

gyermeklétszám, és a gimnáziumok elszívó hatása rontja a szakközépiskolai/szakgimnáziumi

beiskolázás perspektíváit. A rokon ágazatokban képzést folytató szakképző iskolák versenye

erősödik. Informatika szakmacsoportban számtalan iskola közül választhatnak a régió diákjai, a

környezetvédelem és a vegyészet területén sokkal szűkebbek a lehetőségek. Két tanítási nyelvű

vegyészképzést egyedül mi hirdetünk a térségben, ami növeli az esélyeinket.

Megújuló beiskolázási programunk a felső tagozat alsóbb évfolyamaira fókuszál, nagyobb

hangsúlyt helyezve a pályaválasztás korai támogatására. A fővárosi iskolák mellett nagyobb

figyelmet fordítunk a Pest megyei települések általános iskoláinak megszólítására. A Petrik

földrajzi elhelyezkedése, a pályaudvarok közelsége az agglomeráció irányába való terjeszkedésre

inspirál.

A kisdiákok érdeklődésének felkeltése élményszerű, látványos programok szervezésével

lehetséges. A hagyományosan népszerű „kémia show” mellett interaktív környezetvédelmi és

informatikai bemutatók szervezését, továbbá a korosztály figyelmét felkeltő pályázatok kiírását

tervezzük. Az előkészítést az általános iskolák szaktanáraival való együttműködésre építjük.

Kiválasztásuk a korábbi felvételi időszakokban kialakított adatbázis alapján történik.

A szakképzés helyi bázisát az érettségire felkészítő szakasz diákjai jelentik, akik beszámítással,

egy év alatt juthatnak szakképesítéshez. Átmeneti nehézséget jelent, hogy míg a centrum

informatikai képzést folytató tagintézményeinek mindegyike elindítja technikus osztályait, a


__________________________________________________________________________________

43

korábbi fenntartói döntések értelmében a Petriknek évfolyamonként csak egy felmenő

informatikus osztálya van, így a szakképzés nem rendelkezik stabil utánpótlással. A várható

kieső osztályokat a kétéves szakképzés megerősítésével és a ráépülések elindításával tervezzük

pótolni. Helyi beiskolázási programunkat a centrumszintű rendezvények kiegészítéseként

szervezzük.

A kétéves nappali tagozatú szakképzés megerősítését a gimnáziumban érettségizett, de a

felsőoktatásba felvételt nem nyert diákokra és a felsőoktatásból lemorzsolódókra alapozzuk.

Képzéseinket a szakmákat bemutató pályaválasztási rendezvényeken való megjelenés és az

oktatási hirdetések közzététele mellett, a gimnáziumok és a szakirányú felsőoktatási

intézmények célirányos megszólításával (DM kampány) tervezzük népszerűsíteni. „Nyitott

laborok” keretében megismerkedhetnek az érdeklődők a képzés céljaival, tartalmával és az

elhelyezkedés perspektíváival. A középiskolákkal való kapcsolatfelvételbe, a tájékoztató

anyagok eljuttatásába kollégáink mellett a más középiskolákból érkezett diákjaink

bevonását is tervezzük.

A jogszabályi változásokkal és a fenntartói törekvésekkel összhangban tovább kívánjuk

bővíteni a felnőttoktatás kereteit. A már meglévő osztályaink mellett a környezetvédelmi

képzés és az informatikai ráépülések elindítását tervezzük. A szakmájukban magasabb

szinten továbbtanulók mellett, kiemelt célcsoportot jelentenek a szakképesítéssel nem

rendelkező, és az elhelyezkedni nem tudó fiatal felnőttek. Számukra a munkapiaci esélyeket

növelő alternatívát kínálunk a szakképesítés megszerzésével.

A legnehezebb feladatot a felnőttképzés megerősítés jelenti. A feltételek adottak, a

szükséges infrastruktúra biztosított, a tanárok szívesen vállalnak órákat. A kollégák számára

kedvező lehetőség ez a „kereset-kiegészítés”, ugyanakkor az iskolai is bevételhez juthat a

tanfolyamok elindításával. A legnagyobb nehézséget a célcsoportok megszólítása és a

relatíve magas képzési költség jelenti. A képzések meghirdetésében, megszervezésében

számítunk a centrum szakmai támogatására. A nehézségek ellenére a jövőben kiemelt

szerepet kell szánnunk a terület fejlesztésére, a lehetőségek jobb kihasználására.

A nyitott napok, börzék, szakmai tájékoztatók, bemutatók mellett az üzenetek továbbításában

alapszerepet kapnak az internet kínálta lehetőségek:

naprakész, informatív weblap működtetése;

közzététel az iskola közösségi oldalán;

internetes megjelenések (cikkek, hírek eredményeinkről) ingyenes hírportálokon;

DM levélkampány (email);


__________________________________________________________________________________

44

sajtómegjelenés szakmai lapokban, helyi sajtóban;

e-jelentkezés működtetése.

Rövid távú terveink között szerepel az elektronikus pályakövetési rendszer bevezetése. A tanulói

adatbázisok felhasználásával, on-line kérdőívek segítségével tervezzük a megbízható visszajelzés

rendszerének kialakítását. Nevelő-oktató munkánk eredményeinek visszacsatolása értékes

információkat szolgáltat a képzésszerkezet kialakításához, a tanulás-tanítás hatékonyságának

fejlesztéséhez.

A marketing stratégia sikeres megvalósítása az intézményvezetés irányításával és a nevelőtestület

aktív együttműködésével lehetséges. A feladatok koordinálását végző PR csoport összetételét olyan

tettre kész, ötletekkel teli fiatalokat bevonásával tervezem kiegészíteni, akik azonosulnak iskolánk

céljaival, és hajlandóak is tenni azért, hogy megőrizzük előkelő helyünket a főváros szakképzésében.

3.3. Humánerőforrás-feltételek stabilitásának megteremtése,

fejlesztése

A humánerőforrás-feltételek prognosztizálható változásai a munkaerő-tervezés stratégiájának

módosítását teszik szükségessé. Olyan működőképes HR-stratégia kidolgozására törekszem, amely a

szakmai színvonal megőrzése mellett egzisztenciális biztonságot és hosszú távú perspektívát kínál a

munkatársaknak. A tervezés alapját az erősségek elemzése mellett a meglévő és várható problémák,

feladatok feltárása képezi:

A közismereti munkaközösségek állandóságot, stabilitást mutatnak. Minden kolléga rendelkezik a

feladatának ellátásához szükséges végzettséggel. Az enyhe fluktuáció a fiatal anyukák

gyermekvállalásával és a globális óraszámok növekedésével magyarázható.

A korábbi években komoly gondot jelentett az „álláshelyek” átmeneti befagyasztása, a

munkaerő-felvétel bürokratikus eljárásrendje. Lehetetlen helyzetet teremtett, hogy a

megüresedett álláshelyeket csak augusztus végén lehetett meghirdetni, így nem maradt idő a

jelöltek kipróbálására. A tanítás zavartalansága érdekében a felvétel fő szempontja az állás

betöltése volt. A jelentkező kollégák több esetben nem voltak tisztában a rájuk váró feladatokkal.

A szakképzési centrum biztosította stabil háttér lehetővé teszi az előre tervezés visszaállítását.

A következő öt évben várható nyugdíjazások veszélyeztetik a vegyészeti és környezetvédelmi

szakképzés színvonalának fenntartását. A versenyszféra elszívó hatása miatt nehéz a kieső, nagy

tapasztalattal rendelkező kollégák helyére a szakma és a tanári hivatás iránt egyaránt elkötelezett


__________________________________________________________________________________

45

fiatal szakembereket találni. Szakmai képzésünk színvonalának megőrzése a változás

folyamatának előretekintő tervezését követeli.

A nevelőtestület stabilitására való törekvés a kiválasztott kollégák mentorálásának

megszervezését, és olyan munkakörnyezet megteremtését kívánja, amelyben a kolléga érzi

pedagógiai munkájának támogatását, a továbbfejlődés lehetőségét és szükségességét. A szakmai

folytonosság biztosítása a helyi tudásmegosztás gyakorlatának kialakítását teszi szükségessé.

A tanulói létszám növekedése, a képzési kínálat bővítése a kollégák továbbképzésének

támogatását igényli. A tantárgyfelosztás elkészítése során nagyobb figyelmet kell fordítanunk az

átláthatóságra, a terhelés egyenletes elosztására.

A tervezett HR-stratégia alapját az alábbi pillérekre kívánom építeni:

Az álláshelyek betöltéséhez új protokoll bevezetése.

Szakmai mentorprogram működtetése.

A kollégák szakmai fejlődésének támogatása.

A tervezett célok megvalósításban számítok a mesterpedagógus és mentortanár kollégák

szakmai tanácsaira, a szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban nagy tapasztalattal rendelkező

kollégák aktív részvételére. A program keretében az alábbi intézkedések, és tevékenységek

bevezetését tervezem.

Olyan pedagógus felvételi eljárásrend bevezetésére törekszem, amely segíti az adott álláshelyre

pályázó kolléga képességeinek, attitűdjeinek és szakmai előképzettségének megismerését. A

pályázó hospitálás, elméleti tantárgyak esetében próbatanítás keretében személyesen ismerheti

meg a rá váró feladatokhoz kapcsolódó szakmai tartalmakat. A szerzett tapasztalatok alapján a

jelentkező maga is lemérheti felkészültségét és eldöntheti, érez-e kellő motivációt a munka

elvállalásához. A szerzett benyomásokra és a jelentkezők objektív kritériumok szerinti

értékelésére alapozva elérhetőnek tartom, hogy a legfelkészültebb jelöltek kerüljenek

kiválasztására.

A tanári „mentor-műhelyek” kialakítása a szakmai képzés munkaerő-feltételeinek

biztosítását szolgálja. Célja egyrészt a vegyész és a környezetvédelmi szakterületen

nyugdíjazás előtt álló, nagy tapasztalatú pedagógusok tudásának szakmai közösségen belüli

megosztása, másrészt a szakképzésben elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanító pályakezdő

kollégák szakmai fejlődésének és beilleszkedésének támogatása, szakmatudatosságának

erősítése. Az „utódok” felkészítése a magas színvonalú szakképzés kulcskérdése. A

tankönyvekből megtanulható ismeretek a tanítás alapját, az átadott módszerek, eljárások

pedig a sikerekhez elengedhetetlen részleteket jelentik. A folytonosság megteremtése a


__________________________________________________________________________________

46

több évtizedes tapasztalattal rendelkező és a pályájuk elején járó kollégák

együttműködését, csapatmunkáját feltételezi. A reflektív szemlélet kialakításának és a

folyamatos fejlődésre való törekvés ösztönzésének leghatékonyabb módszere a személyes

példaadás, a gyakorlatban megosztott tudás megtapasztalása lehet.

Az élethosszig tartó tanulásra nyitott tantestület komoly vesztesége a továbbképzést támogató

normatív támogatás megszűnése. Az iskolavezetés anyagi források hiányában csak a képzéseken

való részvételben és a vizsgafelkészülés biztosításában tudja kollégáit támogatni. A kialakult

helyzet a helyi lehetőségek jobb kihasználására ösztönzi a vezetést. A horizontális

tudásátadás/tanulás gyakorlatának elmélyítése szerves részét képezi intézményünk

továbbképzési stratégiájának. A fejlesztés bázisát szakmai műhelyek létrehozásával tervezem

megteremteni, amelyek működését a magas szintű szaktudással rendelkező, innovációra nyitott

kollégák részvételére alapozom.

A tanártámogató rendszer működtetése a tanulási-tanítási folyamat korszerű, költséghatékony és

bármikor elérhető támogatását jelenti. Az elektronikus felületen a tanári munka szabályozói,

alapdokumentumai, tantervei, tanmenetei, és a digitális tananyagtár anyagai érhetők el. A

TÁMOP 2.2.3 projekt keretében megkezdett fejlesztés a tervezettnél lassabban halad, a szakmai

anyagok feltöltése és ágazatonként, témák szerinti rendszerezése halaszthatatlan feladat. A

dokumentumtár egy olyan központi elérésű tematikus rendszer, amely használatával a

pályakezdő (és nem pályakezdő) kollégák tanórai felkészülése, szakmai fejlődése támogatható.

Használatával a szakmai és módszertani segédletek, továbbképzési anyagok, továbbá a

mentorprogram keretében kipróbált és bevezetett jó gyakorlatokat megosztása is lehetővé válik.

A szakgimnáziumi képzés bevezetésével az óratervek módosulnak a szakmai óraszámok

növekedésével párhuzamosan, számolni kell egyes természettudományos és közismereti

tantárgyak óraszámainak csökkenésével. A várható feladatok megoldása a korábbiaknál is

nagyobb rugalmasságot, együttműködési hajlandóságot követel.

Az emberi erőforrások tervezése, fejlesztése a tanulási-tanítási folyamat eredményességének és

hatékonyságának alapja. Ha a kollégák érzik, hogy fontosak és elismerik munkájukat még nehéz

helyzetekben is képesek tenni a közös célok megvalósításáért. Egy száz fő feletti testületben a

személyes odafigyelés folyamatos fenntartása szinte lehetetlen. Mindig és minden helyzetben nem

tudok ott lenni, ahol szükség lenne rám, de vezetőtársaimmal arra törekszünk, hogy a

lehetőségekhez képest kiegyensúlyozott és nyugodt hátteret teremtve biztosítsuk a minőségi munka

szakmai és emberi feltételeit.


__________________________________________________________________________________

47

3.4. Az oktatás-nevelés színvonalának és eredményességének

fejlesztése

A tanulás-tanítás az intézményi működés kulcsfolyamata. Az iskola sikeres működéséhez az elért

eredmények megtartása, a gyengeségek kijavítása és a lehetőségek megragadása szükséges. Célom a

változó követelményekre rugalmasan reagáló, gyakorlatcentrikus és a mindennapokban is

alkalmazható tudásátadás feltételeit biztosító tanulási környezet fenntartása, a PDCA logikára épülő

folyamatos fejlesztése.

19. ábra Tanulási-tanítási folyamat erőforrásai

Jó eredményeket csak motivált tanulókkal és motivált pedagógusokkal érhetünk el. A szakképzésbe

belépő diákokat meg kell tartanunk és minél jobb teljesítmény elérésére kell ösztönöznünk. A

lemaradókat felzárkóztatni, a tehetségeket fejleszteni csak egyénre szabott módszerekkel, a

feladatokat arányosan megosztva lehet. Az ösztönző nevelési-oktatási módszerek és „jó gyakorlatok”

kidolgozásának, adaptálásának erőforrásait a jól felkészült, szakmailag és módszertanilag megújulni

képes szaktanárok jelentik.

Lelkesedésük fenntartása összetett vezetői feladat. Ehhez nélkülözhetetlennek tartom:

a reális, világos és előremutató célok megfogalmazását;

a feladatok és elvárások pontos meghatározását;

a rendszeres pozitív megerősítést;

folyamatba épített értékelést, visszacsatolást;

következetes, objektív értékelési rendszer működtetését;

az információáramlás csatornáinak biztosítását;

nyitott vezetői hozzáállást;

a tanulást-tanítást támogató légkör és környezet kialakítását.


__________________________________________________________________________________

48

A fejlesztési irányokat a nevelő-oktató munka feltáró elemzésére építetve, a tanulmányi statisztikák,

mérési eredmények és a személyes benyomások felhasználásával határoztam meg. A tanulás-tanítás

folyamatának olyan területeire fókuszáltam, ahol szükséges és lehetséges az innovatív szemléletű

beavatkozás, és amelyek közvetlenül befolyásolják az oktatás-nevelés napi tevékenységeit.

A fejlesztési stratégia kiindulópontját a tanulási-tanítási folyamat következetes, folyamatba

épített elemzése, az értékelés és visszajelzés kultúrájának megújítása jelenti. Az e-napló adataira

épülő elektronikus monitoring rendszer segítségével naprakész, objektív információk állíthatók

elő a tanulási-tanítási folyamat résztvevőiről, a tanári és tanulói munkáról. Az adatok

felhasználásával átfogó képet kaphatunk a diákok tanulmányi eredményeiről, mulasztásaikról, a

kollégák által alkalmazott értékelési módokról, az értékelés gyakoriságáról. A teljesítmények

nyomon követése, a problémák feltárása, a kockázatok elemzése megoldási javaslatok

kidolgozására, jobb teljesítményre ösztönöz. Az új értékelési és visszajelzési eljárás kiegészíti a

vezetői ellenőrzés és értékelés hagyományos módszereit.

20. ábra: Tanítás-tanulás színvonalának növelése, eredmények megosztása

A veszélyek, kockázatok időben történő feltárása lehetőséget ad az azonnali beavatkozásra. A

vizsgálati eredményeket a munkaközösségek műhelymunka keretében tanulócsoportokra és

egyénekre lebontva elemezhetik. A megállapítások visszacsatolását követően megtörténhet a

beavatkozási pontok kijelölése, a folyamatok optimalizálása, és a tanulmányi gondokkal küzdő

diákok fejlesztésére, támogatására irányuló intézkedési tervek összeállítása. A tanulási

teljesítmény javítása, a hiányzások, bukások számának és a tanulók lemorzsolódásnak

csökkentése egyéni tanulási utak kijelölésével, egyénre szabott fejlesztési terven alapuló

felzárkóztató oktatási formák alkalmazásával érhető el. A monitoring értékelések elkészítését


__________________________________________________________________________________

49

negyedéves ciklusonként tervezem. Az eljárás elfogadtatását műhelymunkák szervezésével

szeretném felgyorsítani. Célom, hogy a kollégák ne adminisztratív tehernek, hanem a

továbblépés eszközének tekintsék a fejlesztési terv elkészítését és megvalósítását.

A visszajelzések inspiráló hatását a tanári munka minőségének javítására is szeretném

felhasználni. Az e-napló információira támaszkodva megállapítható, hogy a kollégák értékelési

módszertana bár bővült, de még mindig nem eléggé változatos, továbbra is az írásbeli

számonkérés (témazáró, röpdolgozat) a domináns. Ezt támasztják alá az óralátogatások

tapasztalatai is. Nem terjedtek el széles körben a tanulókat motiváló, az élményszerű

megtapasztalásra, csoporttevékenységekre alapozott munkaformák, a változatos

projekttevékenységek. A pedagógusok szakmai fejlődésének támogatására a továbbképzés

iskolánkban még kihasználatlan lehetőségét, a „jó gyakorlatok” multiplikálását szorgalmazom. A

horizontális tudásátadás/tanulás rendszerének tervezése szerves részét képezi intézményünk

továbbképzési stratégiájának.

A modern világ kihívásai a tanítási kultúra megváltoztatását, az elemző, értelmező tanulási

módszerek elterjesztését igénylik. Ki kell fejlesztenünk a tanulókban a tudományos ismeretek

önálló megszerzésének, mélyebb megértésének, újszerű helyzetekben, problémák megoldásában

való alkalmazásának képességét. Ezek az elvárások a tanulás-tanítás IKT támogatásának, a

lehetőségek szélesebb körű kihasználásának hosszú távú tervezését teszik szükségessé.

A középiskolába belépő új generáció módszertani kihívás elé állítja a pedagógusokat. Az IKT-ra

alapozott módszerek órai meghonosítása megvalósult, az új feladat az on-line ismeretszerzés

lehetőségeinek beépítése a tanórába, a tanulók felkészülésébe. Az internet világa az

ismeretszerzés új tárházát nyitotta meg a gyerekek előtt ennek minden előnyével és hátrányával.

A megszerezhető információk közötti eligazodás, a forráskritika elsajátítása, az összefüggések

feltárása a szaktanárok iránymutatását igényli.

A diákok személyes és társas kompetenciának, személyiségének fejlesztése a nevelő-oktató munka

leglényegesebb feladata. Csak az tud elfogadni másokat, aki magát is képes elfogadni. Csak az tud

sikereket elérni, aki képes megteremteti személyiségének belső harmóniáját. A tudás nem elég a

boldoguláshoz. Az élet felelős, döntésképes, csapatban dolgozni tudó, kreatív fiatalokat kíván. A

pedagógus nemcsak tudást ad át, hanem értékátadással, példamutatással is hozzájárul diákjainak

személyiségfejlődéséhez. Ebben a példaadásban az igazgatónak kell élenjárni következetességével,

igényességével, hitelességével, pontosságával és támogató magatartásával.


__________________________________________________________________________________

50

4. JÖVŐKÉP

„A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk az, hogy nem teszünk semmit, mert azt hisszük, hogy csak

keveset tehetünk.”

Sydney Smith

Vezetői programomban felvázoltam az intézményi folyamatok hatékony és eredményes napi

működtetésének tervezett céljait, feladatait és a megvalósítás lépéseit. A jövőre vonatkozó terveim

az alábbi szempontok figyelembevételével alakítottam ki:

A centrumszintű együttműködés lehetőségei.

A szakgimnáziumi képzés bevezetésének várható hatásai.

Iskolánk rövid- és középtávú szakmai céljai és feladatai.

A BMSZC létrehozása megteremtette a szakképzés helyi keretét és megkezdődött ennek tartalommal

való feltöltése. Az új lehetőségek hatékony kiaknázása új szemléletet kíván, új feladatot állít a

tagintézmények vezetői elé. Egy év rövid idő, az építkezést hosszabb távra kell tervezni.

A várható feladatok a korábbiaknál is nagyobb rugalmasságot, együttműködési hajlandóságot

követelnek az iskolavezetéstől. Nem elég tagintézményi szinten tervezni, a beiskolázás

eredményessége és az erőforrások optimális felhasználásának érdekében stratégiai terveinket

összhangba kell hozni a centrum és a tagiskolák elképzeléseivel. Meg kell találni az egyensúlyt a

centrum közös érdekeinek képviselete és a tagintézmény önálló arculatának megőrzésére való

törekvés között. A szakmai munka magas színvonalának fenntartása és az iskola megtartó erejének

erősítése nyitottságot, módszertani megújulást, az új eljárások, megoldások befogadását követeli. A

vezetés feladata a tervezés és a motiválás. A célok és a várható eredmények felvázolásával, az elérés

útvonalának kijelölésével a lelkesedés fenntartására és az elképzelések kitartó megvalósítására kell

ösztönöznünk kollégáinkat és általuk a diákságot.

Meg kell ragadnunk, és a tanulás-tanítás folyamatának fejlesztésére kell fordítanunk a 12

tagintézmény együttműködésének eddig kihasználatlan lehetőségeit. A tagiskolák vezetői közötti

kommunikáció egyre hatékonyabban működik, de a tanári és tanulói oldalon még vannak feltárásra

váró tartalékok. Az infrastrukturális és az emberi erőforrások hasznosítása mellett, a diákélet több

területén látok lehetőséget a kooperációra. A korábbi projekttapasztalataim segítik a kölcsönös

kommunikáció formáinak, csatornáinak és eszközeinek kialakítását.

A szakmai tapasztalatcsere, a „jó gyakorlatok” és a tudás megosztása a módszertani és értékelési

kultúra színesítését, a napi nevelő-oktató munka megújítását szolgálja. Az együttműködés


__________________________________________________________________________________

51

kibővítését szakmai fórumok, műhelymunkák, és az eredmények disszeminációjának helyet adó

iskolai rendezvények szervezésével tartom megvalósíthatónak.

Az új szakmai kerettantervek és az ágazati szakmai érettségi bevezetése nagy feladat elé állít

minden iskolát. A helyi szakmai tantervek kidolgozásában az azonos ágazatban képző

intézmények csapatmunkája az adott keretek közötti legjobb megoldás kialakítását

eredményezheti. A tantervfejlesztésben, a szakmai és vizsgakövetelmények összeállításában

résztvevő kollégák első kézből származó információkkal segíthetik a többi intézmény szakmai

közösségeit.

A BMSZC tagintézményei között több, a két tanítási nyelvű képzésben nagy múlttal rendelkező

iskolát találunk. A jogszabályok 2018-tól akkor teszik lehetővé a nyelvi képzés indítását, ha három

egymást követő év viszonylatában a végzős diákok 90%-a középfokú nyelvvizsgát szerez. A jelen

eredmények ismeretében a mérce nagyon magasra került. A minőségi beiskolázást biztosító két

tanítási nyelvű osztályok indítása az iskolák és az egész centrum számára létkérdés. A tanulók

felkészítésében minden eddiginél fontosabb a legjobb módszerek alkalmazása. A nyelvi

munkaközösségek tagjai hospitálásokkal, a horizontális tudásátadás kereteinek kiszélesítésével

megteremthetik a lehetőséget arra a leghatékonyabb eljárások adaptálására.

A szakmai idegen nyelv ágazati bevezetése és az a tény, hogy 2020-tól a középfokú nyelvvizsga a

felsőoktatási bemenet feltétele lesz, még inkább alátámasztja a nyelvészek szakmai

közösségeinek csapatmunkáját.

A már kialakult hagyományokat folytatva, a bevont iskolák körének kiszélesítésével a diákok

nagyobb csoportjait tudnánk mozgósítani tanulmányi, művészeti és sportversenyeken való

részvételre. A Budapest Műszaki Diákkonferencia és a Komplex Verseny meghirdetését a többi

budapesti centrum diákjaira is szeretném kiterjeszteni. A többi területen interaktív, a tanulmányi

versenyek megszokott struktúrájától eltérő tartalmú megmérettetések lehetnek népszerűek a

gyerekek körében.

A centrumszintű események meghirdetését a BMSZC weboldalán való közzététel mellett a

hagyományos reklámmódszerek alkalmazása, személyes tájékoztatók szervezése,

figyelemfelkeltő plakátok kihelyezése teheti sikeressé. A kezdeti szakaszban a kollégák

azonosulása és támogató hozzáállása nélkülözhetetlen feltétel.

A szakgimnáziumok kialakításából eredő változások felmenő rendszerben a szakmai képzés egészét

érintik, de közvetlen hatásai elsődlegesen az ágazati képzésben lesznek érezhetőek. A jogszabályok

elfogadásra kerültek, az irányvonalak követhetők, de a kapcsolódó szakmai tartalmak pontos

ismeretének hiányában sok a nyitott kérdés:


__________________________________________________________________________________

52

Milyen átalakulásokat hoz a szakgimnáziumi képzés bevezetése, hogyan változnak az óratervek,

kerettantervek?

Hogyan reagálnak közvetlen partnereink a reformra, milyen hatása lesz a beiskolázásra?

Milyen eredménnyel lesznek teljesíthetők az emelt szintű ágazati szakmai érettségi

követelményei?

Változik-e az összefüggő nyári gyakorlatok rendszere?

Hogyan illeszthető be a két tanítási nyelvű képzés az új struktúrába?

A módosított szakmai kerettantervek bevezetése, az óratervek változásai milyen hatással lesznek

a meglévő humánerőforrás feltételekre?

Ebben a helyzetben részletes jövőképet alkotni hiteltelen lenne. Tervezett alternatívákat,

szándékokat lehet csak megfogalmazni a rendelkezésre álló információk birtokában, olyan verziókat,

amelyek felkészítenek a változások azonnali menedzselésére.

A szakgimnáziumi képzés bevezetésének célja a szakképzés népszerűbbé tétele. Alapvető

módosulás, hogy az érettségivel szakmát is kapnak a diákok, majd egy évvel később, a technikusi

minősítés megszerzését követően, két szakképesítés birtokában nagyobb eséllyel léphetnek ki a

munkaerőpiacra. Az érettségivel megszerezhető szakképesítés beépítése a tantervbe az

óratervek átalakítását eredményezi. A szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása folyamatban

van, a részletes tartalmak még nem ismeretesek, de a szakmai óraszámok növekedésével

párhuzamosan a választható érettségi tárgyak visszaszorulása prognosztizálható. A változásokra

reagálni csak a teljes tartalom ismeretében lehetséges, de munkacsoportok létrehozásával előre

fel kell készülnünk az iskola helyi tantervének módosítására.

A szakgimnáziumi kerettantervek bevezetése a partnerek – szülők, általános iskolák – alapos

tájékoztatásának hiányában átmeneti visszaesést hozhat a beiskolázás eredményeiben. A korai

szakmaválasztás, a természettudományos óraszámok csökkenése a biztos jövőképpel nem

rendelkező kisdiákok egy részét a gimnáziumok irányába terelheti. A jobb képességű, tanulmányi

előmenetelű diákok szülei iskolaválasztáskor előtérbe helyezik a felsőoktatási továbbtanulás

szempontjait. Érvekkel kell meggyőznünk őket, hogy a szakmai óraszámok növekedése a

korábbinál nagyobb biztosítékot jelent a szakirányú továbbtanulás sikeréhez. A biztató munkába

állási esélyek felvázolása elsősorban a vegyészek és az informatikusok esetében lehet

eredményes.

A szakközépiskola érettségire felkészítő feladata az ágazati szakmai érettségi vizsga

bevezetésével bővül. A változások már a 2017-ben érettségiző évfolyamot érintik. A

közelmúltban ismertté váltak a vizsgakövetelmények, de az előkészületekkel késésben


__________________________________________________________________________________

53

vagyunk. A feladatunk tanítványaink célirányos felkészítése, amelyet fakultációs órák, egyéb

foglalkozások beállításával tudunk segíteni. Fontos, hogy a diákokban ne keltsen

aggodalmat, hogy emelt szinten kell számot adni tudásukról. A vizsgakövetelmények

részletes ismertetésével kell meggyőznünk őket, hogy a négy év alatt megszerzett tudásuk

birtokában biztos eséllyel vághatnak neki a megmérettetésnek. A továbbtanulni szándékozó

tanulók számára meggyőző érv lehet a tantárgy felvételi tárgyként történő elismerése.

Az új szakképzési koncepció megkérdőjelezi a két tanítási nyelvű képzés jelenlegi formáinak

változatlan fenntartását. A Petrikben oktatott szakmacsoportok munkaerő-piaci elvárásai a

szakmai felkészültség mellett a szakmai idegen nyelv alkalmazóképes tudását is igénylik. A két

tanítási nyelvű oktatás fenntartásának kérdése ágazati képzésünk fő profilját, egyediségét érinti.

Feladatunk, hogy eredményeinkkel igazolni tudjuk, hogy e képzési formáknak továbbra is helye

van a középfokú szakképzésben.

Az összefüggő nyári gyakorlatok megszervezése szinte megoldhatatlan feladatot jelent az

iskolának. Vállalati találkozók szervezésével hiába próbáltuk partnereinket nyitottabbá tenni a

tanulók foglalkoztatására, a megoldást nem sikerült megtalálnunk. A cégek fogadókészsége

ellenére, a külső gyakorlóhelyek száma lényegesen alacsonyabb, mint a tanulói létszám. A

vegyészet területén az objektív szabályozások, informatikai területen a szakmai tudás hiánya, a

környezetvédelmi ágazatban pedig a munkahelyek szűkössége miatt a 9-10. évfolyamos

tanítványaink csekély hányada tud csak külső gyakorlóhelyet találni. A gyakorlat iskolai

megszervezése rendkívüli terhet ró a szakmai tárgyakat tanító pedagógusokra, ugyanakkor a

diákok számára sem motiváló ez a megoldás. Megállapítható, hogy ilyen feltételek közepette a

gyakorlat nem tudja teljesíteni eredeti célját. Két év tapasztalatainak birtokában

elkerülhetetlennek tartom a jelenlegi rendszer módosítását.

A bevezetésre váró reformok nem fogják érintetlenül hagyni a nevelőtestületet. A szakmai

óraszámok növekedése, és a választható érettségi tárgyak óraszámainak csökkenése a

feladatelosztások átszervezését, az emberi erőforrások átcsoportosítását, továbbképzését teszik

szükségessé. Ebből adódóan főként az informatika területén kell nagyobb szakemberhiánnyal

számolnunk. A versenyszféra elszívó hatása itt a legerősebb, de a vegyészet esetében sem

kedvező a helyzet. A már elkészült szakmai dokumentumok ismeretében arra törekedve kell majd

módosítani erőforrástervünket, hogy minden területen biztosítani tudjuk a szakos ellátást.

Nagyobb motivációt jelenthet a kollégák számára a szakképzési pedagógusi életpályamodell

tervezett bevezetése.

Iskolánk beiskolázási eredményei jók, a tanulólétszám magas, érettségizett diákjaink 70 %-a marad a

szakképzésben és szerez technikusi végzettséget. A szakmapolitikai irányelvek figyelembevételével a


__________________________________________________________________________________

54

közoktatás, a nappali szakképzés és a felnőttoktatás létszámának és arányának tudatos tervezésével,

az erőforrások optimalizálására, az egyenletes kihasználtság megteremtésére törekszünk.

A TISZK rendszer megszűnése, a szakképzési feladatok elosztásának módosulása a szakmaszerkezet

megőrzése mellett a kétéves szakképzés megerősítését és új szakképesítések indításának felvállalását

teszi szükségessé. A TISZK súlyponti iskolájaként éveken keresztül ránk hárult a partneriskolák

diákjainak érettségi utáni szakképzése. A rendszer igazolta, hogy a tanulók erősen kötődnek

iskolájukhoz, a tehetségesebbek inkább mentek a felsőoktatásba, minthogy máshol szerezzenek

technikusi végzettséget. 2016 őszétől a BMSZC minden iskolája indít érettségire épülő szakképző

osztályt, aminek pillanatnyi hatása kedvezőtlenül érintheti informatikai beiskolázásunkat. Érzékeny

veszteséget jelenthet az is, hogy a környezetvédelmi szakképzésünk utánpótlását eddig biztosító

szakközépiskolák – Semmelweis, Öveges –, más centrumokhoz tartoznak, és szintén tervezik a

technikusképzés elindítását. Döntésük a képzés szétaprózódásához vezethet. Fontosnak tartom a

szakmaszerkezet centrumok közötti összehangolásának kezdeményezését.

Hogyan tudjuk a kieső diákokat pótolni, a meglévő erőforrások optimális kihasználását biztosítani?

A szakgimnáziumi képzés emelkedő szakmai óraszámai növelik a laborok, szaktantermek

kihasználtságát, órát biztosítanak a szaktanárok számára.

A tanulói és szülői igényekre alapozva a két tanítási nyelvű képzés elindítása az informatika

ágazatban hosszabb távon eredményezné a szak folyamatos utánpótlását. A nyelvi képzés fontos

szempont az iskolaválasztás során. Az erőforrásaink részben biztosítottak, nem csak

matematikából, de informatikából is rendelkezünk angol nyelven oktatni tudó pedagógussal.

Saját tanulóinak megtartása és a kétéves szakképzés megerősítése stabil bázist biztosít a

szakképzés számára. A gimnáziumokból és a felsőoktatásból érkező diákok többsége jó elméleti

alapokkal rendelkezik és tapasztalataink szerint nagyobb nehézségek nélkül képesek a kimeneti

követelmények teljesítésére.

A végzős diákok körében a szakképesítés-ráépülések iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A

vegyipari és a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportok mellett informatikai területen

is tervezzük a ráépülések elindítását. A féléves időtartamú környezetvédelmi és informatikai

képzéseket keresztfélévben, felváltva nappali és esti tagozaton szeretnénk indítani, egy tanév

alatt két szaktechnikusi végzettség megszerzését kínálva a hallgatóknak.

Az informatikai rendszergazda szakképesítésnek nincs ráépülése, ezért a tanulókat a második, -

szoftverfejlesztő – szakma megszerzésére, majd az erre alapozó szaktechnikusi továbbtanulásra

ösztönözzük.


__________________________________________________________________________________

55

Vegyipari szakmacsoportban éves váltásban, hol nappali, hol esti tagozaton indítjuk ugyanazt a

szakképesítést. A meglévő infrastruktúra optimális kihasználása érdekében már ebben az évben

meghirdetjük a drog és toxikológiai technikus ráépülést is.

A szakmapolitikai irányelvekkel és a fenntartói elvárásokkal összhangban kiemelt feladatunk az

esti rendszerű felnőttoktatás létszámának emelése. Esti tagozaton nem a képzési paletta

bővítése, hanem a tanulói létszám növelése és a felvételt nyert diákok megtartása a cél. Az alap

szakképesítések mellett, a ráépülések tervezett meghirdetésével lehetséges az optimális létszám

kialakítása. A nappali rendszerű szakképzés és az esti tagozatú felnőttoktatás tervezett

összehangolásával biztosítani kívánjuk a lehetőséget arra, hogy a középfokú végzettséggel

elhelyezkedni szándékozó diákok több végzettség birtokában lépjenek ki a munka világába.

A képzések indításának összehangolása a tagiskolák kooperációját igényli. Számolni kell avval,

hogy a felsőoktatás pontszámhirdetését követően megnövekvő érdeklődés megoszlik majd a

tagiskolák között, ezért a tanulók átcsoportosítása válhat szükségessé. A megállapodások során

arra kell törekednünk, hogy az intézmények adottságait és erőforrásait a legoptimálisabban

sikerüljön kihasználni.

A képzési struktúra módosítása, az új szakképesítések oktatásának felvállalása egyik oldalról

biztonságot, másik oldalról feladatot jelent. A kollégák terheinek növekedését az óraszámok

csökkentésével, az egyéni érdekeltség megteremtésével, a szakirányú felkészülés támogatásával

lehet megakadályozni.

A ráépülés-szakképesítések felvállalása, a gyakorlati képzés kielégítő színvonalának biztosítása a

meglévő eszközpark számszerű és minőségi bővítését teszi szükségessé. A fejlesztések,

beruházások szakmai specifikációját összeállítottuk, megvalósítását a főigazgatóság jóváhagyása

szerint ütemezzük.

Erőforrásaink jobb kihasználása a felnőttképzés bővítését igényli. A felnőttképzés indításának

helyi feltételei adottak, a centrum szakszerű támogatást nyújt a tanfolyamok elindításához. A

folyamatban lévő vegyipari technikus képzés mellett rövid, megfizethető, modern ismereteket

nyújtó képzések megszervezését tervezzük informatikai és környezetvédelmi területen.

5. ÖSSZEGZÉS

Pedagógusi pályám több mint 25 éve köt a Petrikhez. Itt váltam szaktanárrá, munkaközösség-

vezetővé, igazgatóhelyettessé, majd 2012-től az iskola vezetőjévé. A megszerzett tapasztalataim és

az elsajátított ismereteim birtokában döntöttem vezetői pályázatom ismételt benyújtásáról. Hiszem,

hogy a megkezdett úton továbbhaladva, vezetőtársaim támogatásával és kollégáim


__________________________________________________________________________________

56

együttműködésével van esély a közösen elért eredmények megtartására és a további fejlődésre.

Megválasztásom esetén arra fogok törekedni, hogy minél hatékonyabban érvényesítsem az iskola

érdekeit, és biztosítsam a tanulás-tanítás hatékonyságának feltételeit. Ennek érdekében a következő

célok megvalósítását vállalom:

Az iskola közös értékeken alapuló jövőképének képviselete.

A minőségi tanulás-tanítás fejlesztése.

A képességek kibontakoztatását leginkább támogató tanulási környezet kialakítása.

A tanulók és a munkatársak legjobb eredmények elérése való ösztönzése.

A pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása.

A változásokra nyitott szemlélet fenntartása, a hatékony változáskezelés elméletének és

gyakorlatának alkalmazása.

A megosztott vezetés elveire épülő csapatmunka megteremtése.

A közös célok elérése nyitott, elfogadó, pozitív vezetői hozzáállás képviselete.

A BMSZC tagintézményeivel konszenzuson alapuló együttműködés kialakítása, a meglévő „jó

gyakorlatok” megosztásának ösztönzése.

Egy ilyen nagy múltú intézményben, vezetőnek lenni nem csak érdem, de nagy-nagy felelősség is. Az

örökséget óvni, a tradíciókat követni, a hagyományokat ápolni kell. Reagálni kell az egymást követő

változásokra, igazodni kell a szakmai és partneri elvárásokhoz. Élni a lehetőségekkel, fejleszteni,

újítani és eközben olyan nyugodt, stabil munkahelyi légkört teremteni, amely elengedhetetlen

feltétele az eredményes intézményi működésnek. Ennek felelősségét vállalom, amikor igazgatói

pályázatom ismételten benyújtom. Bizakodva tekintek a jövőbe és remélem, hogy a Budapesti

Műszaki Szakképzési Centrum (továbbiakban BMSZC) tagintézményének vezetőjeként lehetőséget

kapok szakmai terveim megvalósítására, a minőségi szakképzés fenntartása, az iskola színvonalának

és versenyképességének a megőrzésére.


__________________________________________________________________________________

57

Mellékletek

A pályázathoz csatolt dokumentumok:

Szakmai gyakorlatot igazoló szakmai önéletrajz;

Az álláshely betöltéséhez szükséges képesítés meglétét igazoló okmányok másolata;

Hatósági erkölcsi bizonyítvány;

Munkáltatói igazolás.


__________________________________________________________________________________

58

Az álláshely betöltéséhez szükséges képesítés meglétét igazoló okmányok

Felsőoktatásban szerzett végzettséget igazoló oklevelek:

orosz-történelem szakos általános iskolai tanár - Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tanárképző Főiskolai Kar

történelem szakos középiskolai tanár - Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar

állampolgári ismeretek és készségek szakirányú szakképzettség - Eötvös Loránd

Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

pedagógus szakvizsga - Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

közoktatás vezetői és pedagógus szakvizsga - Budapesti Corvinus Egyetem

Igazolás pilot programban keretében megszervezett próbaminősítési eljárás alapján elért

eredményről:

„A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása” című pilotban

vezető profilú tevékenységben való részvétel igazolása és mesterpedagógus próbaminősítési

eljárás eredménye.

Akkreditált továbbképzések tanúsítványi

„Minőségirányítási rendszerek bevezetésének folyamata az iskolában” akkreditált

pedagógus továbbképzés - Expanzió Humán Tanácsadó Kft.

„Közép- és emelt szintű érettségi vizsgáztató - történelem” akkreditált pedagógus-

továbbképzés - SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.

Pályázati szakértő akkreditált továbbképzés – EuZert Kft.

„Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti

ellenőrzéshez és a pedagógusminősítéshez kapcsolódó intézményvezetői feladatok

ellátására” akkreditált pedagógus továbbképzési-program – Oktatási Hivatal

bmszc petrik lajos két tanítási nyelvű vegyipari ... · helyzetkÉp „az, hogy az iskola –...

Documents