bűncselekményegység és halmazat - vaskuti es halmazat.pdf · valóságos (tényleges) halmazat...
TRANSCRIPT
1
Bűncselekményegység és
halmazat
2
A halmazat szabálya (a Btk 12.§)
a bűncselekmény fogalma és a
bűncselekmény súly szerinti felosztása
után,
a bűnösség fogalma előtt helyezkedik el
3
Miért fontos ez? (I)
Dogmatikai szempontból
Nem mindegy, hogy egy vagy több
magatartás egy vagy több
bűncselekménynek minősül-e?
4
Miért fontos ez? (II)
• Ha egy bűncselekmény van egy büntetést
kell kiszabni
• Ha több bűncselekmény van, akkor is egy
büntetést szabunk ki, ha az elbírálás egy
eljárásban történik, de ez már lényegesen
súlyosabb, halmazati büntetés lesz
5
Miért nehéz mindez?
Még nem tanultak különös részt, mégis
állandóan arra fogunk utalni!
Sok esetben nincs teljesen egyértelmű
helyzet, figyelemmel kell lenni a bírói
gyakorlatra is (jelenleg halmazat-
bövítőnek mondható = ahol nincs kizáró
ok, ott megállapítjuk a halmazatot)
6
1. pl
Az elkövető beleszúrja a kést a sértettbe, és
8 napon túl gyógyuló sérülést okoz
1 rb súlyos testi sértés bűntette
7
2 pl
Az elkövető beleszúrja a kést a sértett bal
karjába,
Majd rögtön utána a jobb karjába is.
Mindkét sérülés 8 napon túl gyógyul.
Hány bűncselekmény jött létre?
8
Ez is természetes egység.
A több sérülés ugyannál a sértettnél a
büntetés kiszabása során súlyosító
körülményként lesz értékelhető
9
3. Pl.
Az elkövető beleszúrja a kést a sértettbe, és
8 napon túl gyógyuló sérülést okoz
*****
Az elkövető beleszúrja a kést másnap egy
másik sértettbe, és szintén 8 napon túl
gyógyuló sérülést okoz
Van-e halmazat?
10
Csak akkor, ha egy eljárásban bírálják el.
Ilyenkor 2 rb súlyos testi sértés, és
halmazati büntetés jár érte
*****
Ha a két ügyben külön-külön folytatják le az
eljárást, akkor 1-1 rb súlyos testi sértést
kell megállapítani
11
4. Pl.
Az elkövető kedden beleszúrja a kést a sértettbe és 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz
*****
Az elkövető szerdán is beleszúrja a kést ugyanabba a sértettbe és egy újabb 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz
****
Egy eljárásban bírálják el. Van-e halmazat?
12
Nincs, mert kizárja a folytatólagosság.
A megoldás:
1 rb folytatólagosan elkövetett súlyos testi
sértés bűntette
13
5. Pl.
Az elkövető bántalmazza a sértettet, ennek
során eltöri a karját, és ezzel 8 napon túl
gyógyuló sérülést okoz.
Ezután előveszi a kését, és szíven szúrja a
sértettet, aki meghal.
Van-e halmazat?
14
Nincs.
A halmazat ilyenkor látszólagos.
A konszumpció elve miatt (a súlyosabb
jogtárgysértés elnyeli az enyhébb
jogtárgysértést)
15
6. pl
Az elkövető 2007 márciusában eltöri a
sértett karját.
Az elkövető 2008. januárjában megöli a
sértettet.
*****
Van-e halmazat?
Van-e folytatólagosság?
16
Igen, valóságos a halmazat
1 rb súlyos testi sértés és
1 rb emberölés
Nincs folytatólagosság, mert bár a sértettek azonosak, de a cselekmények nem!
Azonban halmazat csak akkor lesz, ha a cselekményeket egy eljárásban bírálják el!
/ha pedig a sértettek különbözőek, akkor ezért lesz halmazat/
17
7. pl.
A rendőrt – szabályszerű intézkedése
közben – fejen dobja az elkövető, és
ezáltal 8 napon túl gyógyuló sérülést
okoz?
Egyetlen magatartás.
Hány bűncselekmény?
18
2 magatartás
Az egyik hivatalos személy elleni erőszak
A másik súlyos testi sértés
/ez a valóságos heterogén alaki halmazatra
példa/
19
• 12. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy
vagy több cselekménye több
bűncselekményt valósít meg, és azokat egy
eljárásban bírálják el.
• (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan
elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető
ugyanolyan bűncselekményt, egységes
elhatározással, azonos sértett sérelmére,
rövid időközökben többször követ el.
20
A Btk. 12. §-a eligazító szabályokat
tartalmaz annak eldöntésére, hogy a
konkrét bűncselekmény elbírálásakor
egységet vagy halmazatot kell-e
megállapítani.
21
22
Alaki halmazat:
az elkövető egy magatartása több (ugyanolyan vagy különböző) törvényi tényállásokba ütközik
Pl. elkövető tv-ben kijelenti, hogy A és B hülye 2 rb becsületsértés
Pl. rendőr megütése + 8 napon túl gyógyuló sérülés
Anyagi halmazat:
az elkövető több magtartása több (ugyanolyan vagy különböző) törvényi tényállásokba ütközik
Pl 2 rb lopás
Pl sértett megütése a kocsmában, majd másnap egy autó ellopása (garázdaság + lopás)
23
Egységen
az értendő, ha a terhelt büntetőjogi
felelősségét egyetlen bűncselekményben
kell megállapítani és
emiatt egyetlen büntetést kell kiszabni,
illetve egyetlen intézkedést kell
alkalmazni.
24
Halmazat
akkor jön létre, ha a terhelt egy vagy több
bűncselekmény törvényi tényállását merítette ki,
és valóságos halmazat esetén, egy eljárás
keretén belül a Btk. 85. § alkalmazásával
halmazati büntetést kell kiszabni.
A több bűncselekmény megvalósítása (több
törvényi tényállásnak a kimerítése) még nem
jelent feltétlenül valóságos bűnhalmazatot.
25
Az egység típusai:
Természetes Törvényi
26
A természetes egység
körébe azok az esetek tartoznak, amikor a
cselekmények a mindennapi, természetes
szemlélet szerint is egységet alkotnak.
27
Természetes egység esetei
– egy cselekmény (pl. a terhelt lelövi a sértettet);
– összefüggő cselekménysor (pl. a terhelt háromszor egymás után belerúg a sértett lábába);
– nyitott törvényi tényállás (pl. a terhelt folyamatos méregadással megöli a sértettet);
– mulasztásos bűncselekmény (pl. feljelentés elmulasztása);
– veszélyeztetési bűncselekmény (pl. közúti veszélyeztetés);
– ismétlődéssel megvalósuló bűncselekmény (pl. vásárlók megkárosítása);
– tartós vagy állapot bűncselekmény (pl. kitartottság);
– folyamatos bűncselekmény (pl. lőfegyver tartása engedély nélkül).
28
A törvényi egységen
az értendő, amikor a jogalkotó egységet
hoz létre olyan cselekményekből,
amelyeket a törvényi rendelkezés
hiányában egyébként halmazatként
kellene értékelni.
29
Törvényi egység esetei
– összetett bűncselekmény (delictum compositum),
pl. rablás;
– összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum),
pl. több emberen elkövetett emberölés;
– az üzletszerűség abban az esetben, ha alaptényállási
elem,
pl. zugirászat esetében;
– folytatólagosság.
30
A folytatólagosság a törvényi egység
egyik fajtája, melynek elemei:
• ugyanolyan bűncselekmény elkövetése;
• egységes elhatározás;
• azonos sértett sérelmére történő
elkövetés;
• rövid időköz és
• többszöri elkövetés.
31
A halmazat fajtái:
• alaki és anyagi;
• egynemű (homogén) és többnemű
(heterogén);
• valóságos és látszólagos halmazat.
32
Homogén halmazat esetén a terhelt
ugyanazt a törvényi tényállást (alap- és
minősített esetek is találkozhatnak)
valósítja meg többször;
heterogén halmazat esetén az elkövető
magatartása több – különböző - törvényi
tényállásba ütközik.
33
A legfontosabb megkülönböztetés a
valóságos (tényleges) halmazat és a
látszólagos halmazat között van.
Látszólagos halmazat esetén nincs
lehetőség több bűncselekmény miatti
felelősség megállapítására,
következésképpen nem alkalmazhatók a
halmazati büntetés szabályai sem.
34
A valóságos halmazat esetei
• Valóságos homogén alaki halmazat .
• Valóságos heterogén alaki halmazat
• Valóságos homogén anyagi halmazat
• Valóságos heterogén anyagi halmazat
35
Valóságos homogén alaki halmazat
akkor jön létre, ha
egy cselekmény, egyidejűleg ugyanazt a törvényi tényállást többször meríti ki (pl. két személy sérelmére elkövetett tettleges becsületsértés).
Bűnhalmazat megállapításának van helye, ha az elkövető - akár ugyanazon nyilatkozat során - több személlyel szemben tesz bűncselekmény elkövetésével vádoló valótlan tartalmú tényállítást (BH1981. 389.).
36
Valóságos heterogén alaki
halmazat
akkor jön létre, ha egy cselekmény
egyidejűleg különböző törvényi
tényállásokat merít ki és azok egymást
nem zárják ki (pl. hivatalos személy
sérelmére elkövetett súlyos testi sértés
okozása).
37
Valóságos homogén anyagi
halmazat akkor jön létre, ha több cselekmény ugyanazt a
törvényi tényállást meríti ki és nem állnak fent a folytatólagosság feltételei (pl. két személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés).
Attól függetlenül, hogy az elkövető tudata átfogja-e, hogy hány sértettet károsított meg, 2 rb. lopás megállapításának van helye, ha a terhelt az étterembe dolog elleni erőszakkal behatolva a vállalati tulajdonban álló dolgokon kívül olyan tárgyat is eltulajdonít, amely az ott dolgozó alkalmazott személyi tulajdona (BH1994. 68.).
38
Valóságos heterogén anyagi
halmazat
akkor jön létre, ha különböző cselekmények
különböző törvényi tényállásokat merítenek ki
(pl. egy súlyos testi sértés okozása, majd ettől
függetlenül elkövetett lopás). Az erőszakos
közösüléssel bűnhalmazatban a személyi
szabadság megsértésének bűncselekménye is
megvalósul, ha a közösülés végrehajtása és a
személyi szabadság korlátozása időben és
térben elkülönülten valósul meg (BH1991. 91.).
39
Valóságos halmazat esetén adott esetben
mód lehet a cselekmények külön-külön
történő elbírálására is, de ez esetben
halmazatról megállapítására nincs
lehetőség, ugyanis a több bűncselekményt
éppen az együttes elbírálás teszi
halmazattá, és így válik lehetővé a
halmazati büntetés kiszabása is.
40
A látszólagos alaki halmazat
esetei:
– Specialitás
– Konszumpció
– A szubszidiaritás
– Az alternatívitás
41
Specialitás
akkor jön létre, ha a cselekmény több olyan
különös részi törvényi tényállásba ütközik,
amelyek egymással az általános és a különös
viszonylatában állnak. Ilyenkor a lex speciali
derogat legi generali elve alapján a különös
szabály szerint kell minősíteni a cselekményt
(pl. csalás-adócsalás).
42
Konszumpció
esetén a súlyosabb jogtárgysértést értékelő törvényi tényállás elnyeli az enyhébb jogtárgy-sértést tartalmazó törvényi tényállást (pl. az emberölés kísérlete elnyeli az annak részét képező befejezett súlyos testi sértést). Ebben az esetben a cselekmények egymással a több-kevesebb viszonylatában állnak.
A halált okozó testi sértés bűntettével bűnhalmazatban a személyi szabadság megsértésének vétsége nem állapítható meg, ha a két tényállásszerű magatartás egybeesik, és így a halmazat csupán látszólagos (BH1994. 59.).
43
szubszidiaritás
A kisegítő jellegű törvényi tényállás, amelynek alkalmazására akkor kerül sor, ha más súlyosabb (pl garázdaság) bűncselekmény nem valósult meg. Ebben a körben a garázdasággal összefüggésben elkövetett testi sértések, illetve rongálások minősítésére (tehát a valóságos, illetve látszólagos halmazat elhatárolására) vonatkozó részletes szabályokat a 34-2007 számú Büntető Kollégiumi Vélemény tartalmazza.
A garázdaság kisegítő (szubszidiárius) jellege azonban nem érvényesül anyagi halmazat esetén (BH1988. 302.).
44
alternatívvitás
is kisegítő tényállás, akkor alkalmazandó, ha
más (pl. kényszerítés) bűncselekmény nem
valósult meg.
45
A látszólagos anyagi halmazat
esetei:
– büntetlen elő-cselekmény
– büntetlen utócselekmény
– önállótlan részcselekmény
– összeolvadás
– büntetlen eszközcselekmény
46
büntetlen elő-cselekmény
pl. a terhelt először csak megkísérli, majd egy másik
cselekménnyel befejezi ugyanazt a bűncselekményt
47
büntetlen utócselekmény
pl. a tolvaj a lopott dolgot utólag megsemmisíti
A csalás és a magánokirattal visszaélés nem állapítható
meg bűnhalmazatban, ha a magánokirat
megsemmisítése büntetlen utócselekmény (BH1988.
209.);
48
önállótlan részcselekmény
pl. előkészület és befejezett bűncselekmény
49
összeolvadás
pl az azonos sértett sérelmére, azonos alkalommal
elkövetett rágalmazásba (és tettlegesen elkövetett
becsületsértésbe) a szóbeli becsületsértés beolvad
(BH1981. 48.);
50
büntetlen eszközcselekmény
pl. kettős házasság és a közokirat-hamisítás
Ha az elkövető az intellektuális közokirat-hamisítást úgy
valósítja meg, hogy a hatóságot valamely hamis
magánokirat felhasználásával téveszti meg: csupán az
intellektuális közokirat-hamisítás megállapításának van
helye; az ehhez szükségszerűen megvalósuló
magánokirat-hamisítás bűnhalmazatban történő
megállapítására nem kerülhet sor (BH1996. 290.).
51
Jogegységi határozatok I.
3/1999
a kitartottság (Btk. 206. §) természetes
egység vagy bűnhalmazat, ha az
elkövető több olyan személlyel tartatja
ki magát, aki üzletszerű kéjelgést
folytat
52
Jogegységi határozatok II
• 5/1999
• az előkészületi cselekmények egy- vagy többrendbeli előkészületi cselekménnyé minősítésének feltételeiről, valamint az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősítése feltételéről
• 1. A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények [Btk. 18. § (1) bek.] általában attól függően minősülnek egy- vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul.
• 2. Az emberölés előkészületének bűntette [Btk. 166. § (3) bek.] többrendbelinek minősül, ha az alanyának célja több ember megölésére irányul.
53
Jogegységi határozatok III
• 4/2004
• az orgazdaság bűncselekményével kapcsolatos jogi megállapítások
• Ha az elkövető több - a folytatólagosság törvényi egysége alá nem vonható - cselekménnyel valósítja meg az orgazdaság bűncselekményének (Btk. 326. §) törvényi tényállását, anyagi halmazat létesül, és annyi rendbeli orgazdaságot kell megállapítani, ahány alkalommal a törvényben felsorolt alapbűncselekményekből származó dolgokat az orgazda vagyoni haszon végett megszerezte, elrejtette, vagy elidegenítésében közreműködött.
• II.Folytatólagosan elkövetett [Btk. 12. §-ának (2) bekezdése] az orgazdaság akkor, ha az orgazda a több elkövetési magatartást egységes elhatározással, rövid időközökben viszi véghez. Minthogy az orgazdaság bűncselekményének passzív alanya (sértettje) nincs, a folytatólagosság törvényi fogalmának elemei között szereplő „azonos sértett sérelmére” történő elkövetés hiánya - ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak - a törvényi egység megállapítását önmagában nem zárja ki.
• III.Az orgazdaság bűncselekménye körében a bűnhalmazat vagy a folytatólagosság megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az orgazda hány személytől szerezte meg a bűncselekményből származó dolgokat, s annak sem, hogy az alapbűncselekményeket hány személy sérelmére követték el.
54
Jogegységi határozatok IV
• 1/2007
Kábítószerrel visszaélés megvalósulásakor
természetes egységet csak az azonos törvényi
tényállásba ütköző magatartások képeznek.E
bűncselekmény tekintetében nem azonos,
hanem külön-külön törvényi tényállás: a Büntető
Törvénykönyv 282. §-a, 282/A. §-a, 282/B. § (1)
bekezdése, 282/B. § (2) bekezdése, 282/C. § (1)
bekezdése, 282/C. § (2) bekezdése.
55
56
57
58
59
60
www.vaskuti.hu