bŰnÜgyi szakjogÁsz szakirÁnyÚ tovÁbbkÉpzÉs …€¦ · - 3 - bűnügyi szakjogász...
TRANSCRIPT
KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
BŰNÜGYI SZAKJOGÁSZ
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ
2014/2015. tanév II. félévére
- 2 -
A 2014/2015. tanév rendje
TAVASZI SZEMESZTER:
Regisztrációs hét: 2015. február 9. – február 14.
Szorgalmi időszak: 2015. február 13.- 2015. április 25.
Előrehozott vizsgák hete: 2015. március 30-április 2.
Vizsgaidőszak: 2015. április 27-június 5.
Szakdolgozat témaválasztó lapjának leadási határideje: 2015. május 30.
Szakdolgozat leadási határideje: 2015. október 22.
Munkaszüneti napok:
Nemzeti ünnep: 2015. március 15. (vasárnap)
Nagypéntek: 2015. április 3. (péntek)
Húsvét hétfő: 2015. április 6. (hétfő)
Munka ünnepe: 2015. május 1. (péntek)
Áldozócsütörtök: 2015. május 14. (csütörtök)
Pünkösd hétfő: 2015. május 25. (hétfő)
Állami ünnep: 2015. augusztus 20. (csütörtök)
Szabadnapok (Kormányrendelet szerint): 2016. augusztus 21. (péntek) – helyette
munkanap Korm. rendelet szerint
Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés mintatanterv 2. félév
Ssz. Tantárgy megnevezése Meghirdetés
féléve
Félévi
óraszám
(előadás /
szeminárium)
Félévi
óraszám
összesen
Kredit Számonkérés
módja
ea. szem.
10. Sorozatbűncselekmények felismerése és
bizonyítása 2. félév 6 4 10 3 kollokvium
11.
Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós
bűncselekmények bizonyítása és
bírósági gyakorlata
2. félév 20 0 20 5 kollokvium
12. Közlekedési bűncselekmények
bizonyítása és bírósági gyakorlata 2. félév 6 0 6 2 beszámoló
13. Szexuális bűncselekmények bizonyítása
és bírósági gyakorlata 2. félév 4 0 4 1 beszámoló
14. Szervezett és banda-bűnözés 2. félév 6 4 10 3 kollokvium
15. Típushibák a nyomozásban 2. félév 4 2 6 2 beszámoló
16. Védőügyvéd a büntetőeljárásban 2. félév 8 0 8 3 beszámoló
17.
A gyermek, mint speciális alany, a
büntetőeljárásban és a családon belüli
erőszakkal kapcsolatos ügyek
bizonyítása és bírósági gyakorlata
2. félév 8 0 8 3 kollokvium
18. Híres bűnügyek, híres kriminalisták 2. félév 20 0 20 5 kollokvium
19. Klasszikus magánnyomozástan 2. félév 8 0 8 3 kollokvium
II. félév összesen 90 10 100 30
- 3 -
Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés mintatanterv 3. félév
Ssz. Tantárgy megnevezése Meghirdetés
féléve
Félévi
óraszám
Félévi
óraszám
összesen
Kredit Számonkérés
módja
20. Szakdolgozat konzultáció 3. félév 0 0
21. Záróvizsga konzultáció 3. félév 20 20
22. Záróvizsgák 3. félév 0
23. Oklevél megszerzésének kritériuma:
Szakdolgozat 3. félév 10
III. félév összesen 20 30
Összesen - 90 28 230 90
Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés
2014/15. tavaszi félévi órabeosztása
Ssz. Képzés napja Képzés
időpontja Tárgy neve
Képzés
helyszíne Oktató
1 2015. február 13.
(péntek)
14:30-16:00 Sorozatbűncselekmények felismerése és
bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula
16:15-18:00 Sorozatbűncselekmények felismerése és
bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula
2 2015. február 14.
(szombat)
8:00-09:30 Sorozatbűncselekmények felismerése és
bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula
09:45-11:15 Sorozatbűncselekmények felismerése és
bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Lajos
11:30-13:00 Sorozatbűncselekmények felismerése és
bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Lajos
3 2015. február 20.
(péntek)
14:30-16:00 Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós
bűncselekmények bizonyítása és bírósági
gyakorlata
Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula 16:15-18:00
4 2015. február 21.
(szombat)
8:00-09:30 Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós
bűncselekmények bizonyítása és bírósági
gyakorlata
109 Dr. Kovács Gyula 09:45-11:15
11:30-13:00
5 2015. február 27.
(péntek)
14:30-16:00 Szervezett és banda bűnözés (2 szem) 107 Dr. Ibolya Tibor
16:15-18:00 Védőügyvéd a büntetőeljárásban 107 Dr. Jován László
6 2015. február 28.
(szombat)
8:00-9:30
Védőügyvéd a büntetőeljárásban 107 Dr. Jován László 09:45-11:15
11:30-13:00
7 2015. március 6.
(péntek)
14:30-16:00 Szexuális bűncselekmények bizonyítása és
bírósági gyakorlata Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula
16:15-18:00
8 2015. március 7.
(szombat)
8:00-09:30 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 107
Dr. Ibolya Tibor
09:45-11:15 Híres bűnügyek, híres kriminalisták Dr. Ibolya Tibor
11:30-13:00 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 107 Dr. Kovács Lajos
9 2015. március 13.
(péntek)
14:30-16:00 Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós
bűncselekmények bizonyítása és bírósági
gyakorlata
107 Dr. Czine Ágnes 16:15-18:00
10 2015. március 14.
(szombat)
8:00-09:30
A gyermek, mint speciális alany, a
büntetőeljárásban és a családon belüli
erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása
és bírósági gyakorlata
101 Monostoriné Vass
Anikó
09:45-11:15 Híres bűnügyek, híres kriminalisták
101 Dr. Szomor Sándor
11:30-13:00 101 Dr. Kovács Lajos
11 2015. március 20.
(péntek)
14:30-16.00 Klasszikus magánnyomozástan 101 Spitzer László
16:15-18:00
A gyermek, mint speciális alany, a
büntetőeljárásban és a családon belüli
erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása
és bírósági gyakorlata
101 Dénesné dr. Csernák
Erzsébet
- 4 -
Ssz. Képzés napja Képzés
időpontja Tárgy neve
Képzés
helyszíne Oktató
12 2015. március 21.
(szombat)
8:00-09:30 Klasszikus magánnyomozástan 109 Spitzer László
09:45-11:15 Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós
bűncselekmények bizonyítása és bírósági
gyakorlata
109 Dr. Soltész Miklós
13 2015. március 27.
(péntek)
14:30-16.00 Híres bűnügyek, híres kriminalisták Mfszt. 1. Dr. Ibolya Tibor
16:15-18:00 Szexuális bűncselekmények bizonyítása és
bírósági gyakorlata Mfszt. 1. Dr. Győri György
14 2015. március 28.
(szombat)
8:00-09:30 Klasszikus magánnyomozástan 109 Spitzer László
09:45-11:15
A gyermek, mint speciális alany, a
büntetőeljárásban és a családon belüli
erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása
és bírósági gyakorlata
109 Monostoriné Vass
Anikó
11:30-13:00 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 109 Dr. Kovács Lajos
15 2015. április 10.
(péntek)
15:00-16.30 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 204 Dr. Kovács Gyula
16:45-18:15 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 204 Dr. Kovács Lajos
16 2015. április 11.
(szombat)
8:00-09:30
Szervezett és banda bűnözés 107 Berki Antal 09:45-11:15
11:30-13:00
17 2015. április 17.
(péntek)
14:30-16.00 Szervezett és banda bűnözés 107 Dr. Kovács Lajos
16:15-18:00 Klasszikus magánnyomozástan 107 Dr. Kovács Lajos
18 2015. április 18.
(szombat)
8:00-09:30
Típushibák a nyomozásban 204 Dr. Kovács Lajos 09:45-11:15
11:30-13:00
19 2015. április 24.
(péntek)
15:00-16.30 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 204 Dr. Ibolya Tibor
16:45-18:15
A gyermek, mint speciális alany, a
büntetőeljárásban és a családon belüli
erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása
és bírósági gyakorlata
204 Dénes Veronika
20 2015. április 25.
(szombat)
8:00-09:30 Közlekedési bűncselekmények bizonyítása
és bírósági gyakorlata 101 Dr. Bertényi Imre 09:45-11:15
11:30-13:00
5
TANTÁRGYAK LEÍRÁSAI
Sorozat-bűncselekmények felismerése és bizonyítása
Oktatás nyelve: magyar
Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Tantárgy típusa: kötelező előadás
Képzésforma: levelező
Félévi óraszám: 10 tanóra (6 óra előadás, 4 óra szeminárium)
Ajánlott félév: nincs
Meghirdetés féléve: tavasz
Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3
Tantárgy kódja: AJ BSZJ0201K
A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs
Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos
Oktató(k): Dr. Kovács Lajos, Dr. Kovács Gyula
A tantárgy szakmai elsajátításának célja:
1. meghatározni a sorozatelkövetés és a sorozatelkövető fogalmát;
2. rávilágítani a sorozatelkövetés és a sorozatelkövető társadalomra veszélyességére;
3. alkalmassá tenni a hallgatókat
3.1. a sorozatelkövetés felismerésére és bizonyítására,
3.2. a sorozatelkövetés felismerése és bizonyítása érdekében szükséges segédletek használatára
(alkalmazására).
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek
és (rész)kompetenciák leírása:
1–2. óra
1. A sorozat-bűncselekmények
1.1. Köznapi értelemben mit értünk sorozat alatt?
1.2. Mikor beszélünk sorozatelkövetésről?
1.3. A sorozatelkövetés fogalma
1.4. Sorozatelkövetés a bűnözői oldalról (avagy, létezik-e született sorozatelkövető?)
3–4. óra
2. A sorozatelkövetés felismerése
2.1. A kriminalisztika nyolcadik alapkérdése
2.2. A sorozathoz tartozás felismerésének az alapja
2.3. A szituációs ismérvek vizsgálata a sorozatelkövetés felismerés érdekében
2.4. A sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai
5–6. óra
3. A sorozatelkövetés bizonyítása
4. Segédletek
7–10. óra
5. Szeminárium és konzultáció az 1–6. óra anyagából
6
Évközi tanulmányi követelmények: nincs
Értékelés módja: írásbeli kollokvium
Az értékelés módszere: írásbeli kollokvium, 1–5 skálán szerezhető érdemjegy
Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi
segédanyagok:
Kötelező irodalom
1. Barta Endre: A sorozatbetörések felderítésének, bizonyításának elmélete és gyakorlata (Rejtjel
Kiadó, Budapest, 2001)
2. Dobos János – Kovács Gyula: Kis nyomozástan, 66–81. oldal (szerzői kiadás [KGyul@],
Budapest, 2008)
3. Kovács Gyula – Nagy József: A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései, 125–139. oldal
(Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Zrt. Budapest, 2013)
Segédanyagok
1. Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok (PowerPoint
bemutatók)
Ajánlott irodalom:
1. Barta Endre: Az emberölés nyomozása, 184–198. oldal (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003)
2. Cseh Katalin: Sorozatgyilkosok és a profilalkotás. Acta Iuvenum Caroliensia II. kötet, 16–19. oldal
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2012)
3. Dobos János: Modell a bűncselekmény-sorozatok felderítéséhez. Belügyi Szemle 1981/6. szám, 13–
20. oldal (Belügyminisztérium, Budapest, 1981)
4. Kovacsicsné Nagy Katalin: Bűncselekmény sorozatok homogenitásának mérése. Acta XXXI. kötet,
129–153. oldal (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1989)
5. Nagy József: A kriminálmetodika általános kérdései, 167–177. oldal (Rendőrtiszti Főiskola
Budapest, 2007)
6. http://bfl.archivportal.hu/id-148-katona_geza_bunozo_vallalkozas.html (Katona Géza: A bűnöző
vállalkozás)
7. http://doksi.hu/get.php?lid=19402 (Orbán József: A jog konvergenciája a természettudományok felé
a Beyesi analízis apropóján)
8. http://psharg.com/Preview/orban-jozsef.html (Orbán József: Bayesi módszerek a kriminalisztikai
tényfeltárási folyamat hatékonyságának növelésére)
9. http://www.drtatar.hu/profiling_hu.htm (Tatár László: Profilalkotás a bűnüldözésben)
Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések:
Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések:
1. Mi a különbség egy adott bűncselekményfajta sorozatos előfordulása és a sorozat-
bűncselekmények között?
2. Egy bizonyos területen, egy adott bűncselekményfajta sorozatos előfordulása, bűncselekmény
sorozatnak minősül-e?
3. Mit nevezünk sorozatelkövetésnek, vegyes sorozatnak és mi az a tiszta, másképpen klasszikus
sorozat?
4. Mit nevezünk elemző-értékelő tevékenységnek?
5. A sorozatelkövetés szempontjából, mi az összehasonlító ügyelemzés lényege?
6. Mivel kezdődik (hogyan fogunk hozzá) az egyes bűncselekmények azonos elkövetőire utaló
összefüggések felismeréséhez?
7
7. Sorolja fel az úgynevezett utazó (bűnöző vagy mobil) sorozatelkövetők tevékenységének
bűnüldözési szempontból hátrányos következményeit.
8. Mi az elemző-értékelő munka tárgya?
9. A felderítés és a bizonyítás folyamatában (tehát szűkebb értelemben) mi az elemző-értékelő
tevékenység tárgya?
10. Határozza meg – bűnüldözési szempontból – az elemző-értékelő munka célját!
11. Ki az elemző-értékelő munka alanya?
12. Melyek az elemző értékelő munka fő szakaszai?
13. Mi a célja az információk többoldalú ellenőrzésének?
14. Melyek az elemző-értékelő tevékenység (analízis) alapműveletei?
15. A részekre bontásnak, mint az analízis egyik alapműveletének, melyek a viszonyfogalmai?
16. Ismertesse a Bayes-módszer (Bayes-analízis) lényegét!
17. Bayes-módszerek a kriminalisztikában
18. Fejtse ki a perszeverencia-elmélet lényegét!
19. Miképpen állítható párhuzamba a perszeverencia-elmélet a sorozatelkövetéssel?
20. Mit értünk köznapi értelemben sorozaton?
21. Miért fontos a sorozatelkövetés felismerése?
22. Miért nehezebb a vegyes sorozatelkövetés felismerése?
23. „A napjainkban kialakult, a mozgékonyságra alapozó bűnelkövetői magatartás, szöges ellentéte
a bűnözői perszeverenciának.” Értelmezze az állítást (fejtse ki a témát részletesebben)!
24. Mi a kriminalisztika nyolcadik alapkérdése?
25. A nyomozás során, mely esetekben (vagy mikor) kell különös figyelmet fordítani a
kriminalisztika nyolcadik alapkérdésére?
26. Mi a sorozathoz tartozás felismerésének az alapja?
27. Az elemző-értékelő tevékenységhez, illetve az összehasonlító ügyelemzéshez hogyan kell
hozzáfogni? Melyek lesznek a kezdeti lépések?
28. Milyen szerepük van a szituációs ismérveknek a sorozat-felismerés vizsgálata során?
29. Az elkövetés helyszínének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során
30. Az elkövetés idejének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során
31. Az elkövetési magatartás és az elkövetés módszerének jelentősége a sorozat felismerés
vizsgálata során
32. Az elkövetés eszközének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során
33. Az elkövetés eszközéből, az elkövetés módszeréből, különösen az eszközhasználat módjából és
a tettes helyszínen tanúsított magatartásából, miképpen következtethetünk az elkövető
személyére?
34. Melyek a sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai, az objektív elemek körében?
35. Melyek a sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai, a szubjektív elemek körében?
36. A sorozatelkövetés bizonyítása érdekében, a nyomozási iratokon belül, különösen miket kell
vizsgálni?
37. Melyek a sorozatelkövetés nyomozásának szakaszai?
38. Melyek a sorozatelkövetési bizonyítása érdekében leggyakrabban alkalmazott bizonyítási
eljárások az ügytől a személyig modell esetében?
39. Melyek a sorozatelkövetési bizonyítása érdekében leggyakrabban alkalmazott bizonyítási
eljárások a személytől az ügyig modell esetében?
40. Melyek a sorozatelkövetés felismerése és bizonyítása érdekében alkalmazott legtipikusabb
segédletek?
8
Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós bűncselekmények
bizonyítása és bírósági gyakorlata
Oktatás nyelve: magyar
Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Tantárgy típusa: kötelező előadás
Képzésforma: levelező
Félévi óraszám: 20 tanóra
Ajánlott félév: nincs
Meghirdetés féléve: tavasz
Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 5
Tantárgy kódja: AJ BSZJ0202K
A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs
Tantárgyfelelős: Dr. Deres Petronella
Oktató(k): Dr. Czine Ágnes, Dr. Kovács Gyula, Dr. Soltész Miklós
A tantárgy szakmai elsajátításának célja: a hallgatók
a) megismerkedjenek
a kriminálmetodika fogalmával, tárgyával és tudományos kapcsolataival,
a kriminálmetodika felépítésével,
a bizonyítás tárgyával, a bizonyítandó és a bizonyító tények körével,
b) képesek legyenek arra, hogy a vagyon elleni, a gazdasági és a korrupciós bűncselekmények
nyomozása során
felismerjék és végrehajtsák a szükséges elsődleges intézkedéseket és halasztást nem tűrő
nyomozási cselekményeket,
megállapítsák a hatáskört és az illetékességet,
meghatározzák a bizonyítás tárgyát, a bizonyítandó és a bizonyító tényeket,
megtervezzék és megszervezzék a nyomozást, valamint elvégezzék a szükséges nyomozási
cselekményeket,
c) tisztában legyenek az adott bűncselekmény megelőzésének speciális feladataival.
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek
és (rész)kompetenciák leírása:
1–2. óra
1. A kriminalisztika felépítése, belső rendszere (ismétlés)
2. A kriminálmetodika felépítése
2.1. Az egyes bűncselekmények metodikájának nyomozása
2.2. Kriminálmetodikai tételek a kezetektől napjainkig
2.3. Napjaink kriminálmetodikai tételei (fő- és alcsoportok)
2.3.1. Általános alapvetések
2.3.2. A bűncselekmény kriminalisztikai és kriminológiai sajátosságai
2.3.3. A nyomozás (megindulása és lefolytatása vagy teljesítése)
2.3.4. A nyomozás befejezése
2.3.5. A nyomozás teljességével összefüggő feladatok
3–4. óra
3. A lopás és a betöréses lopás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján
9
5–6. óra
4. A gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények (a gépjárműbűnözés kriminalisztikája)
7–8. óra
5–6. A rablás és a kifosztás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján
9–10. óra
7–8. A zsarolás és az önbíráskodás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján
11-12. óra
1. A vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények bizonyítási nehézségei és speciális
vádképviseleti feladatai.
2. A vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények bizonyításának lehetőségei és korlátai
gyakorlati példák bemutatásán keresztül.
13-14. óra
1. A korrupciós bűncselekmények bizonyításának elsődleges irányai. Speciális nyomozási
taktikák.
2. Az együttműködők, a felderítés (titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés) kiemelt szerepe
a bizonyításban és az így beszerzett adatok bizonyítékként történő felhasználásának speciális
kérdései.
Évközi tanulmányi követelmények: írásbeli feladat teljesítése; a bizonyítás tárgyának, a
bizonyítandó és a bizonyító tényeknek a meghatározása, egy-egy történeti tényállás alapján. Leadási
határidő: 2015. április 25. (szombat).
Értékelés módja: kollokvium
Az értékelés módszere: írásbeli vizsga, 1-5. skálán terjedő érdemjegy.
Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi
segédanyagok:
Kötelező irodalom
1. Kollár Zsolt (szerk.): A gépjárműbűnözés kriminalisztikája, 104 pages (Cordi Kht. Budapest,
2006)
2. Kovács Gyula: A lopás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és
tanulmányok (2008), 3–77. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2008)
3. Kovács Gyula–Nagy József: A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései, 188 pages.
Egyetemi jegyzet (Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Zrt. Budapest, 2013)
4. Lóczi Zsolt: A betöréses lopás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek
és tanulmányok (2011), 98 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011)
5. Lóczi Zsolt: A korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása. Lakatos János (szerk.):
Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2009), 97–138. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest,
2009)
6. Lóczi Zsolt: A rablás és a kifosztás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai
jegyzetek és tanulmányok (2010), 142 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2010)
7. Lóczi Zsolt: Az önbíráskodás és a zsarolás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai
jegyzetek és tanulmányok (2008), 129–166. oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2008)
Jogszabályok
Btk. XXVII. Fejezet
A korrupciós bűncselekmények (290–300. §)
Btk. XXXV. Fejezet
A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (365–369. §)
Btk. XXXVI. Fejezet
10
A vagyon elleni bűncselekmények
– Lopás (370. §)
Btk. XLI. Fejezet
A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (403–414. §)
A Be. I–X. fejezet (1–233. §)
Nyer. [23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet] 1–142/A. §
13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék
végrehajtásáról és a bűnügyi technikusi tevékenység egységes szabályozásáról
Segédanyagok
Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok (PowerPoint
bemutatók)
Ajánlott irodalom:
1. Barta Endre: A betöréses lopások nyomozása, 90 pages, plusz mellékletek (Rejtjel Kiadó,
Budapest, 1999)
2. Barta Endre: A sorozatbetörések felderítésének és bizonyításának elmélete és gyakorlata, 104
pages (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001)
3. Barta Endre: Gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása, 72 pages (Rejtjel
Kiadó, Budapest, 2001)
4. Kollár Zsolt (szerk.): A finanszírozási csalások kriminalisztikája, 90 pages (Cordi Kht.
Budapest, 2008)
Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések:
Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések
1. A kriminalisztika felépítése (tagozódása).
2. A kriminalisztika általános részének felépítése (tagozódása).
3. A kriminalisztika különös részének felépítése (tagozódása).
4. Definiálja a kriminálmetodikát (a kriminalisztika különös részét).
5. Ismertesse a kriminálmetodika hagyományos (klasszikus felépítését).
6. Ismertesse a kriminálmetodika újabb (a kétezres évek elején dívott) modelljét.
7. Ismertesse napjaink legújabb kriminálmetodikai tételeinek főcsoportjait.
8. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak az „általános alapvetések” főcsoportba?
9. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „bűncselekmények kriminalisztikai és
kriminológiai jellemzői, sajátosságai” főcsoportba?
10. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „nyomozás (megindulása vagy teljesítése)”
főcsoportba?
11. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „nyomozás befejezése” főcsoportba?
12. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a „nyomozás teljességével összefüggő feladatok”
főcsoportba?
13. A nyomozás során, hogyan épülnek egymásra, miképpen egészítik ki egymást a büntetőeljárási
jogszabályok, a krimináltechnikai eszközök, a krimináltaktikai, illetve a kriminálmetodikai
módszerek és ajánlások?
14. A büntetőeljárási jogszabályokhoz és a kriminalisztika általános részi elemeihez képest,
mennyivel másabb vagy több a kriminálmetodika?
15. Mit jelent a kriminálmetodika összetettsége (vagy komplexitása)?
16. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) büntető anyagi jogi
szabályozását és a tényállás jogtechnikai felosztását.
17. Mi a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) kriminalisztikai meghatározása?
11
18. Csoportosítsa a lopást (a rablást, a kifosztást, a zsarolást és az önbíráskodást) büntető anyagi
jogi és kriminalisztikai szempontok szerint.
19. Mit nevezünk bizonyítandó ténynek és melyek a bizonyító tények (példákkal illusztrálva)?
20. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során a
bizonyítandó és a bizonyító tényeket.
21. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) bizonyításakor milyen járulékos
kérdések merülhetnek fel?
22. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során az
elkövetés tárgyával összefüggő kiegészítő kriminalisztikai kérdéseket.
23. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor melyek a
leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárások?
24. Melyek a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során
foganatosított legtipikusabb kényszerintézkedések?
25. A szituációs ismérveknek milyen jelentősége van (lehet) a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás
és az önbíráskodás) nyomozásakor?
26. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának
legtipikusabb forrásait és módjait.
27. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának
lehetséges forrásait és módjait.
28. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának forrása és
módja, mennyiben determinálja a lehetséges elsődleges intézkedéseket és/vagy halasztást nem
tűrő (halaszthatatlan) nyomozási cselekményeket?
29. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, melyek a tipikus
elsődleges intézkedések?
30. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során, melyek a
reálaktusként foganatosítandó, a nyomozást elrendelés nélkül megindító tipikus halaszthatatlan
nyomozási cselekmények?
31. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, melyek azok a
„halaszthatatlan” nyomozási cselekmények, amelyeknek reálaktusként történő foganatosítása
fogalmilag kizárt?
32. Eljárásjogi szempontból, mi a különbség az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő
(halaszthatatlan) nyomozási cselekmények között (mondjon rá példákat)?
33. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutását követően, milyen
esetben indokolt a forrónyomos felderítés elrendelése?
34. Definiálja a forrónyomos felderítést, határozza meg általános és közvetlen célját, jelentőségét és
alapkövetelményeit.
35. Ismertesse a forrónyomos felderítés modelljét, és az egyes szervezeti egységek feladatait.
36. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, mi alapozza meg a
hatáskör és az illetékesség megállapítását?
37. Mi a teendő akkor, amikor a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás)
tudomásra jutását követő elsődleges intézkedés(ek) eredményeképpen derül fény a hatáskör
és/vagy illetékesség hiányára?
38. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során, miben merül ki a
nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége?
39. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának tervezésekor,
milyen speciális szabályok érvényesülnek az ügytől a személyig és a személytől az modell
esetén?
12
40. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának speciális
szabályait az egyes bizonyítási eszközök (sértett és gyanúsított kihallgatása), illetve bizonyítási
eljárások (helyszíni szemle és helyszíni kihallgatás) tükrében.
41. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, mit értünk a
bizonyítékok értékelése alatt?
42. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának befejezésekor, az
iratok megismerését (ismertetését) követően, vagy azzal összefüggésben, a nyomozó hatóságnak
milyen feladatai adódhatnak?
43. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának befejezését
követően, az ügyész (vagy a felettes ügyész) milyen intézkedéseket tehet?
44. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, a bizonyítás és a
tényállás felderítésekor, milyen elméleti és gyakorlati problémák merülhetnek fel?
45. Melyek lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) megelőzésének speciális
feladatai?
46. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettje (tanúja)
kihallgatásának hármas célját.
47. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának)
kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő
kérdéseket.
48. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának)
kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő
kérdéseket.
49. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának) a
kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket.
50. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottja
kihallgatásának hármas célját.
51. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának
kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő
kérdéseket.
52. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának
kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő
kérdéseket.
53. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának a
kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket
54. Sorolja fel a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekményeket.
55. Sorolja el a gépjárműlopáshoz kapcsolódó egyéb (járulékos) bűncselekményeket.
56. Milyen bűncselekmények kapcsolódhatnak még a gépjárművekhez?
57. Határolja el egymástól a gépjárműlopást és a jármű önkényes elvételét.
58. Milyen tények utalhatnak a gépjármű-eltulajdonítási célzatra?
59. Határolja el egymástól a jármű önkényes elvételét és a hűtlen kezelést.
60. Sorolja fel a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények elkövetési módszereinek
főcsoportjait.
61. Ismertesse a műszaki ismereteket és/vagy eszközöket igénylő módszereket.
62. Sorolja fel az immobilizer hatástalanítási technikákat.
63. Ismertesse a műszaki ismereteket nem igénylő módszereket.
64. A trükkös lopás keretén belül, ismertesse a próbautas, a telephelyes és a kulcscserés módszert.
65. A beugrásos módszerek keretén belül, ismertesse a természetes helyzet kihasználásával, illetve a
mesterséges helyzet létrehozásával történő elkövetést.
13
66. Ismertesse a trükkös, a koccanásos és az erőszakos beugrás módszerét.
67. Az eltulajdonított gépjárművek visszavásárlása módszeren belül, mit nevezünk lehúzásnak?
68. Sorolja fel a lopott gépjárművek legalizálásának módszereit.
69. Sorolja fel a lopott gépjármű egészben való értékesítését elősegítő módszereket. E
módszerekhez, milyen más bűncselekmények elkövetése párosulhat?
70. Mi a lényege a lopott gépjármű hamis számlával történő forgalomba helyezésének?
71. Mi a donorozás és mi az ikresítés?
72. Ismertesse a szakértői bizonyítás jelentőségét a költségvetési csalások bizonyításában.
73. A vagyonkutatás, vagyonosodási vizsgálat jelentősége a költségvetési csalások tekintetében.
74. A bizonyítás nehézségei a hűtlen kezelés bűntette bizonyításában.
75. A felderítés lehetséges irányai a korrupciós bűncselekmények tekintetében.
76. A korrupciós cselekmények jellemző elkövetési módjai.
77. Az aktív és passzív vesztegetők eljárásjogi helyzetének lehetséges alakulása.
78. A befolyással üzérkedés bűncselekményének lehetséges minősítési kérdései a beszerzett
bizonyítékok tükrében.
79. Titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés eredményének felhasználása a bizonyításban.
80. A bizonyítás speciális kérdései a korrupciós cselekmények bizonyításában
Figyelem! A
– 17–18.
– 20–31.
– 33. és
– 36–53. számú kérdések, mutatis mutandis a betöréses lopásokra is vonatkoznak.
Közlekedési bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata
Oktatás nyelve: magyar
Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Tantárgy típusa: kötelező előadás
Képzésforma: levelező
Félévi óraszám: 6 tanóra
Ajánlott félév: nincs
Meghirdetés féléve: tavasz
Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 2
Tantárgy kódja: AJ BSZJ0203K
A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs
Tantárgyfelelős: Dr. Deres Petronella
Oktató(k): Dr. Bertényi Imre
A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A tantárgy a közlekedési bűncselekmények bizonyítása
körében elengedhetetlenül szükséges speciális kriminalisztikai ismeretek, közlekedési jogi szemlélet
megismerésére, elsajátítására irányul. Kiemelt cél a közlekedési bűncselekmények nyomozása során
rendszerint előforduló gépjármű-, orvos-, és egyéb szakértői véleményekkel szemben támasztható
követelmények megismerése, a szakértői kompetencia határainak rögzítése és olyan gyakorlati
ismeretanyag átadása, mely a jogalkalmazót alkalmassá teszi a közlekedési bűncselekmény
nyomainak, bizonyítékainak önálló értékelésére. A tantárgy keretében sor kerül a Kúria közlekedési
büntetőjogi jogalkalmazást formáló egyes eseti döntéseinek elemzésére is.
14
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek
és (rész)kompetenciák leírása:
A hat tanórán az alábbi témakörök tárgyalására kerül sor:
A helyszíni szemle: közlekedési balesetek helyszíni szemléje, közlekedési bűncselekmények nyomai,
mikroanyagmaradványok, a Közlekedésbiztonsági Szervezet szakmai balesetvizsgálata és a
büntetőeljárás viszonya, a bizonyítási kísérlet;
A szakértői bizonyítás: alapvető kinematikai összefüggések, a szakértő nem „ténybíró”- a kompetencia
határai, a közlekedési bűncselekmények miatt indult bűnügyekben rendszerint kirendelésre kerülő
szakértőknek feltehető kérdések, a gépjárműszakértői és orvosszakértői bizonyítás jellemző tárgyai,
fázistervek értékelése;
Büntetőeljárási kérdések: a vezetői engedély elvétele, visszaadása, a közvetítői eljárásra utalás
szempontjai a közlekedési bűncselekmények miatt indult bűnügyekben;
Vasúti, vízi, légi közlekedés körében elkövetett bűncselekmények nyomozásának jellegzetességei;
A 2012. évi C. törvény változásai a közlekedési bűncselekmények körében, az ittasság büntetőjogi
értékelése;
A Kúria joggyakorlatot formáló egyes eseti döntéseinek elemzése;
Évközi tanulmányi követelmények: Értékelésre a szorgalmi időszak végén, írásbeli, tesztjellegű, az
előadás anyagát számonkérő beszámolóval kerül sor, évközi tanulmányi követelmény nincs.
Értékelés módja: beszámoló
Az értékelés módszere: 3-as skálán szerezhető érdemjegy (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt
meg)
Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi
segédanyagok:
Az ismeretek elsajátításához kötelező irodalom nem kerül megjelölésre, azonban az előadás anyaga
szükségszerűen a Btk. XXII. fejezetére, az ahhoz fűzött törvényi indokolásra valamint a KRESZ
szabályaira és annak a KRESZ Útmutatójában írt értelmezésére épül.
Ajánlott irodalom:
Viski: Közlekedési Büntetőjog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1974.
Viski-Ternai: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.
Belovics-Molnár-Sinku: Büntetőjog II. Különös Rész 267-307.o. (Molnár) hvgorac 2012
Új Btk. Kommentár (főszerk.: dr. Polt Péter) 4. kötet 139-213.o. (Czencz) NKTK Kiadó 2013.
Major: Közlekedési balesetek helyszíni szemléje, Egyetemi jegyzet, Nemz. Közszolg. Egyetem, 2012.
Fülöp-Major: A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban, hvgorac, 2005
Szexuális bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata
Oktatás nyelve: magyar
Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Tantárgy típusa: kötelező előadás
Képzésforma: levelező
Félévi óraszám: 6 tanóra
Ajánlott félév: nincs
Meghirdetés féléve: tavasz
Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 1
15
Tantárgy kódja: AJ BSZJ0204K
A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs
Tantárgyfelelős: Dr. Ibolya Tibor
Oktató(k): Dr. Kovács Gyula, Dr. Győri György
A tantárgy szakmai elsajátításának célja: a hallgatók
a) megismerkedjenek az úgynevezett szexuális bűncselekmények kriminalisztikai és kriminológiai
sajátosságaival,
b) képesek legyenek arra, hogy a szexuális bűncselekmények tudomásra jutását követően
felismerjék a szükséges és végrehajtsák a lehetséges elsődleges intézkedéseket, illetve halasztást
nem tűrő nyomozási cselekményeket,
megállapítsák a hatáskört és az illetékességet,
meghatározzák a bizonyítás tárgyát, a bizonyítandó és a bizonyító tényeket,
megtervezzék és megszervezzék a nyomozást, valamint elvégezzék a szükséges nyomozási
cselekményeket,
c) tisztában legyenek az adott bűncselekmény megelőzésének speciális feladataival.
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek
és (rész)kompetenciák leírása:
1–2. óra
1. A szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos általános alapvetések
2. A szexuális bűncselekmények kriminalisztikai és kriminológiai sajátosságai
3–4. óra
3. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai
tételek alapján
4. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak bizonyítási nehézségei (elméleti anomáliák és
gyakorlati problémák)
5–6. óra
5. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak nyomozásának speciális szabályai
az elsődleges intézkedések és a halaszthatatlan nyomozási cselekmények
a sértett orvosi vizsgálata
a helyszíni szemle
a szakértői bizonyítás
a sértett és a gyanúsított kihallgatása
Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat eredményes megírása
Értékelés módja: beszámoló
Az értékelés módszere: zárthelyi dolgozat. Értékelés: 3-as skálán szerezhető érdemjegy (kiválóan
megfelelt/megfelelt/nem felelt meg)
Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi
segédanyagok:
Kötelező irodalom
1. Ibolya Tibor: Egy erőszakos közösülés nyomozása és annak tanulságai. Rendészeti Szemle
2010. évi 3. szám, 107–117. oldal (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest, 2010).
Elektronikus elérhetőség: http://ibolyatibor.atw.hu/Sajat/4.pdf
2. Kovács Gyula: A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények nyomozása. Kriminalisztikai
jegyzetek és tanulmányok (2011), 210 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011)
16
3. Kovács Gyula: Az 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) szerinti erőszakos közösülés
bizonyításának a tárgya. Obsitos Detektívek Lapja 2013. évi 1–4. szám, 18–44. oldal (Obsitos
Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013). Elektronikus elérhetőség:
http://5mp.eu/web.php?a=obsitosdetektivek&o=lF_y4ZqMAJ
4. Nagy Alexandra: Az erőszakos szexuális bűncselekmények szabályozása. Ma és Holnap?
Elektronikus elérhetőség: http://www.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/Mailath-palyazat-
erdmenyek/MGyTP-B-J-2-Nagy_Alexandra-
Az_eroszakos_szexualis_buncselekmenyek_szabalyozasa.pdf
Jogszabályok
1. Btk. XIX. Fejezet (A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények), 196–
207. §
2. Be. I–X. fejezet (1–233. §)
3. Nyer. [23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet] 1–142/A. §
4. 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék
végrehajtásáról és a bűnügyi technikusi tevékenység egységes szabályozásáról
Segédanyagok
1. Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok
(PowerPoint bemutatók)
Ajánlott irodalom:
1. Barta Endre: A nemi erkölcs elleni bűncselekmények nyomozása. Kriminalisztikai jegyzetek és
tanulmányok (2000), 78 pages (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000)
2. Cseh Eszter: Az erőszakos közösülés nyomozása Angliában és Magyarországon. Magyar
Bűnüldöző 2011. évi 3–4. szám, 24–38. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest,
2011). Elektronikus elérhetőség: http://www.bunuldozok.hu/magyar-bunuldozo.aspx
3. Kovács Gyula: A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk.
XIV. fejezet) csoportosítása. Magyar Bűnüldöző 2011. évi 3–4. szám, 63–72. oldal (Magyar
Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011). Elektronikus elérhetőség:
http://www.bunuldozok.hu/magyar-bunuldozo.aspx
4. Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés a számadatok tükrében. Magyar Bűnüldöző 2011. évi
3–4. szám, 39–54. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011). Elektronikus
elérhetőség: http://www.bunuldozok.hu/magyar-bunuldozo.aspx
5. Kovács Gyula: Valóban nem tehetsz róla? Magyar Bűnüldöző 2014. évi 3–4. szám, 5–8. oldal
(Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014). Elektronikus elérhetőség:
http://www.bunuldozok.hu/magyar-bunuldozo.aspx
Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések:
Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések
1. Sorolja fel a Btk. XIX. Fejezetében szereplő bűncselekményeket.
2. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) büntető anyagi jogi szabályozását és
a tényállás jogtechnikai felosztását.
3. Mi a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) kriminalisztikai meghatározása?
4. Csoportosítsa a szexuális kényszerítést (és a szexuális erőszakot) büntető anyagi jogi és
kriminalisztikai szempontok szerint.
5. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során a bizonyítandó és
a bizonyító tényeket.
6. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) bizonyításakor milyen járulékos kérdések
merülhetnek fel?
17
7. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) elkövetésével szoros összefüggésben, milyen
más bűncselekmények elkövetése merülhet fel?
8. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor melyek a leggyakrabban
alkalmazott bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárások?
9. Melyek a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során foganatosított
legtipikusabb kényszerintézkedések?
10. A szituációs ismérveknek milyen jelentősége van (lehet) a szexuális kényszerítés (és a szexuális
erőszak) nyomozásakor?
11. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának legtipikusabb
forrásait és módjait.
12. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának lehetséges
forrásait és módjait.
13. A Btk. XIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények közül, melyek büntethetők
magánindítványra? E bűncselekményekkel összefüggésben, milyen kivételt fogalmaz meg a
törvény?
14. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának forrása és módja,
mennyiben determinálja a lehetséges elsődleges intézkedéseket és/vagy halasztást nem tűrő
(halaszthatatlan) nyomozási cselekményeket?
15. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, melyek a tipikus elsődleges
intézkedések?
16. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során, melyek a reálaktusként
foganatosítandó, a nyomozást elrendelés nélkül megindító tipikus halaszthatatlan nyomozási
cselekmények?
17. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutását követően, milyen esetben
indokolt a forrónyomos felderítés elrendelése?
18. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, mi alapozza meg a hatáskör és
az illetékesség megállapítását?
19. Mi a teendő akkor, amikor a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutását
követő elsődleges intézkedés(ek) eredményeképpen derül fény a hatáskör és/vagy illetékesség
hiányára?
20. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során, miben merül ki a nyomozó
hatóság egyéb adatszerző tevékenysége?
21. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának tervezésekor, milyen speciális
szabályok érvényesülnek az ügytől a személyig és a személytől az ügyig modell esetén?
22. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának speciális szabályait
az egyes bizonyítási eszközök (sértett és gyanúsított kihallgatása), illetve bizonyítási eljárások
(helyszíni szemle és helyszíni kihallgatás, felismerésre bemutatás, szembesítés) tükrében.
23. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, mit értünk a bizonyítékok
értékelése alatt?
24. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának befejezésekor, az iratok
megismerését (ismertetését) követően, vagy azzal összefüggésben, a nyomozó hatóságnak
milyen feladatai adódhatnak?
25. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának befejezését követően, az
ügyész (vagy a felettes ügyész) milyen intézkedéseket tehet?
26. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, a bizonyítás és a tényállás
felderítésekor, milyen elméleti és gyakorlati problémák merülhetnek fel?
27. Melyek a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) megelőzésének speciális feladatai?
18
28. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettje (tanúja) kihallgatásának
hármas célját.
29. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának)
kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő
kérdéseket.
30. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának) kihallgatása
során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket.
31. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának) a
kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket.
32. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottja kihallgatásának
hármas célját.
33. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának kihallgatásakor, a
bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket.
34. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának kihallgatása során,
a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket.
35. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának a kihallgatásakor
felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket
Vizsgakérdések
Az írásbeli vizsga- vagy tesztkérdések
az adott bűncselekmény büntető anyagi jogi és kriminalisztikai jellemzőire,
a bizonyítás tárgyára (a bizonyítandó és a bizonyító tények körére),
az elsődleges intézkedésekre és a halaszthatatlan nyomozási cselekményekre, valamint
a sértett és a gyanúsított kihallgatásának, illetve a helyszíni szemle végrehajtásának speciális
szabályaira
fognak koncentrálódni.
Szervezett és bandabűnözés
Oktatás nyelve: magyar
Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Tantárgy típusa: kötelező előadás
Képzésforma: levelező
Félévi óraszám: 10 tanóra (6 óra előadás, 4 óra szeminárium)
Ajánlott félév: nincs
Meghirdetés féléve: tavasz
Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3
Tantárgy kódja: AJ BSZJ0205K
A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs
Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos
Oktató(k): Dr. Kovács Lajos, Dr. Ibolya Tibor, Berki Antal
A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A szervezett bűnözés kialakulásának fázisai, a
bűnszervezet felépítésének ismert modelljei, főbb "tevékenységi" területei, a szervezett bűnözés és a
pénzmosás kapcsolata, a hazai szervezett bűnözés kialakulása, a gyilkosságok kriminalisztikai
specialitásai a szervezett bűnözés eszköztárában.
19
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek
és (rész)kompetenciák leírása:
1. A szervezett bűnözés Európai Uniós meghatározása
2. A bűnszervezet felépítése és típusai
3. A szervezett bűnözés által megcélzott kriminogén területek felsorolása
4. A szervezett bűnözés elleni nemzetközi és nemzeti fellépés eszköztára, módszerei
5. Az emberölések kriminalisztikai specialitásai a szervezett bűnözés eszköztárában
Évközi tanulmányi követelmények: „Négyes” vagy „ötös” érdemjegyre megírt házi dolgozat
elkészítése esetén jegymegajánlásra kerül sor. Amennyiben a házi dolgozat értékelése nem éri el a
négyes érdemjegyet, a hallgató vizsgára kötelezett a tantárgyból. Amennyiben a hallgató négyes
érdemjegyet nem fogadja el, a tantárgyból vizsgát tehet.
Értékelés módja: kollokvium
Az értékelés módszere: házi dolgozat (min. 5 oldal, max. 10 oldal) alapján jegymegajánlás. A házi
dolgozat leadási határideje 2015. április 25. Ennek hiányában megadott vizsganapokon szóbeli vizsga.
Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi
segédanyagok:
Ptk. ide vonatkozó szabályozása
Szervezett bűnözés elleni törvény
előadások anyagai
Ajánlott irodalom:
Gödöny József:A bűnözés új jelenségei Belügyi Szemle 1988/2
Dános Valér: A szervezett bűnözés definiálásának néhány problémája Belügyi Szemle 1989/7
Dános Valér:A szervezett bűnözés elemeinek megjelenése a hazai bűnözésben Kandidátusi Értekezés
Dános Valér: A szervezett bűnözés kialakulásának néhány etimológiai kérdése Belügyi Szemle
1991/11
Mokány József: Tudományos értekezés a hazai szervezett bűnözésről Belügyi Szemle 1990/4
Kertész Imre: A bűn európai útjain Belügyi Szemle 1990/9
Horváth András: A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata Rendészeti Szemle 1990/9
Borai Ákos: A szervezett bűnözés büntetőjogi kérdései Főiskolai Figyelő 1993/3-4
Tonhauser László: A magyarországi szervezett bűnözésről Belügyi Szemle 1995/5
Bócz Endre: A szervezett bűnözés elleni küzdelem ügyészi tapasztalatai Magyarországon Belügyi
Szemle 1997/7-8
Katona Géza: A szervezett bűnözés 2000
Révai-Csatai-Székely-Berdoss-Istvanovszki: a szervezett bűnözés egészségbiztonsági aspektusai
Hadmérnök 20010/6
A szervezet bűnözés Kézikönyve NKE RTK 2011
Berki Antal: A szervezett bűnözés Magyarországon 2011 Rendvédelem 2012/1
Zsigmond Csaba: Egy bűnszervezet elleni nyomozás tapasztalatai avagy egy bűnszervezet
felszámolása Rendvédelem 2012/1
Istvanovszki László-Kenedli Tamás: Új értékelési módszerek alkalmazása a szervezett bűnözésre
Magyar Rendészet 2007/1-2
Urszán József: A szervezett bűnözés fenyegetettség-értékelésének jelentősége az Európai Unióban
20
Típushibák a nyomozásban
Oktatás nyelve: magyar
Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Tantárgy típusa: kötelező előadás
Képzésforma: levelező
Félévi óraszám: 6 tanóra (4 óra előadás, 2 óra szeminárium)
Ajánlott félév: nincs
Meghirdetés féléve: tavasz
Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 2
Tantárgy kódja: AJ BSZJ0206K
A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs
Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos
Oktató(k): Dr. Kovács Lajos
A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A joggyakorlatban nem ritka a bűncselekmény hiányában,
vagy a bizonyítottság hiányában megszüntetett büntetőeljárások aránya. Célszerű megvizsgálni, hogy
hol csúszik hiba a bizonyítás rendszerébe, milyen hibák vezetnek az eredménytelenség miatt
megszüntetett ügyekhez.
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek
és (rész)kompetenciák leírása: Különböző nemzetközi és magyar felmérések mutatták ki, hogy
melyek azok a nyomozási cselekmények, illetve bizonyítási eljárások, amelyeket a nyomozóhatóságok
a legtöbbször hibásan teljesítenek. A tantárgy végigmegy ezeken a nyomozási cselekményeken,
részletezve azokat a végrehajtási módozatokat, amelyek a hibás teljesüléshez vezethetnek.
Évközi tanulmányi követelmények: 1-3 oldalig terjedő házi dolgozat leadása, amelynek kidolgozása
egyénileg és 2-3 fős csoportokban is megtörténhet. A házi dolgozatra kijelölt témák az Ellenőrző
kérdések alatt találhatóak. Minden egyes témát legalább 1-3 oldalas terjedelemben kell kidolgozni.
Lehetőség van egyéni és csoportos munkára is. Egyéni kidolgozás esetén az Ellenőrző kérdésekben
található témák közül egy kérdés kidolgozása szükséges, míg csoportos munka esetén kérjük
mindhárom kérdés szakszerű kidolgozását.
Értékelés módja: beszámoló
Az értékelés módszere: A házi dolgozat leadási határideje: 2015. április 25. 3-as skálán szerezhető
érdemjegy (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt meg)
Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi
segédanyagok:
előadások anyaga
Ajánlott irodalom:
Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője. Dialóg
Campus Kiadó, Pécs, 2014.
Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések:
1. Melyek a leggyakrabban előforduló hibák a nyomozás során?
2. A koncepciózus nyomozás káros befolyása az eljárás végkimenetelére?
3. Melyek az ún. „első csapás” hibáinak negatív következményei?
21
Védőügyvéd a büntetőeljárásban
Oktatás nyelve: magyar
Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Tantárgy típusa: kötelező
Képzésforma: levelező
Félévi óraszám: 8 tanóra előadás
Ajánlott félév: nincs
Meghirdetés féléve: tavasz
Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3
Tantárgy kódja: AJ BSZJ0207K
A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs
Tantárgyfelelős: Dr. Deres Petronella
Oktató(k): Dr. Jován László
A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg a büntetőeljárást a védő
szemszögéből, kiemelten azokat a neuralgikus pontokat, amelyek az eljárás során, annak kezdetétől a
jogerős befejezésig az eljárás szereplőinek (nyomozó, ügyész, bíró, védő) különösen problematikusak.
Az előadás során az kerül bemutatásra konkrét jogesetekkel kapcsolatban, hogy a védő miként látja a
büntetőeljárást.
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek
és (rész)kompetenciák leírása:
1. Általános bevezető a védelemhez való jogról, annak gyakorlati megvalósulásáról és az ehhez
kapcsolódó konfliktushelyzetekről
2. Védői taktikák a nyomozás során, különös tekintettel a terhelt vallomás megtagadási jogára,
konkrét ügy elemzésével bemutatva (Farkas Helga ügy).
3. A védő adatszerzési, információszerzési joga, és ennek korlátai, a megszerzett információk
felhasználhatósága. Az információszerzés jogi háttere.
4. Bűnügyi megállapodás az elkövetővel. A jogintézmény buktatói, ellentmondásai konkrét
példán bemutatva.
5. Védői tárgyalási taktikák, a terhelti és védői szereposztás a tárgyaláson konkrét példával
bemutatva (Tocsik ügy)
6. Perbeszéd, jelentősége, felépítése, illusztrálása a tárgyaláson.
7. Védői fellépés a másodfokú eljárásban az erre vonatkozó taktikák.
8. Rendkívüli perorvoslatokban a védő szerepe, feladatai, különös tekintettel annak
előkészítésére, konkrét ügyön bemutatva (Szántai ügy).
Évközi tanulmányi követelmények: beszámoló
Értékelés módja: írásbeli
Az értékelés módszere: írásbeli tesztkérdések
Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi
segédanyagok:
Révész Judit: A vádalku alkalmazásának tapasztalatai az Amerikai Egyesült Államokban
(Jogtudományi Közlöny 1999/6. szám)
Ajánlott irodalom:
Eötvös Károly: A nagy per 1-2.
22
A gyermek, mint speciális alany, a büntetőeljárásban és a családon belüli
erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása és bírósági gyakorlata
Oktatás nyelve: magyar
Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Tantárgy típusa: kötelező előadás
Képzésforma: levelező
Félévi óraszám: 8 tanóra
Ajánlott félév: nincs
Meghirdetés féléve: tavasz
Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3
Tantárgy kódja: AJ BSZJ0208K
A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs
Tantárgyfelelős: Dr. Domokos Andrea
Oktató(k): Monostoriné Vass Anikó, Dénesné Dr. Csernák Erzsébet, Dr. Dénes Veronika
A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A hallgatók ismereteinek bővítése a gyermek- és
fiatalkorúak által és sérelmére elkövetett bűncselekmények kriminalisztikai sajátosságairól. Speciális
ismeretek közvetítése a gyermek részvételéről és a családon belüli erőszakról, az ideiglenes megelőző
távoltartásról a rendőrségi eljárásokban. A témához kapcsolódó kriminalisztikai ajánlások.
A kiskorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi és eljárási szabályok gyakorlatban történő
alkalmazásának elősegítése, a családon belüli erőszak körébe tartozó egyes bűncselekmények
bizonyítási nehézségeinek felismerése és megoldása.
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek
és (rész)kompetenciák leírása:
- Bűnmegelőzés, rendőrségi részvétel a bűnmegelőzésben;
- A gyermekkorúakra vonatkozó EU irányelvekben, egyezményekben megfogalmazottak
alkalmazása a rendőrségi eljárások során;
- A családon belüli erőszak rendőri kezelése, az ideiglenes megelőző távoltartás;
- Speciális eljárási szabályok, speciális kihallgatási taktikák.
- a gyermek fogalma,
- a kiskorú, mint passzív alany,
- a kiskorú tanú kihallgatása,
- gyermekkorú és fiatalkorú elkövetőre vonatkozó speciális eljárási szabályok,
- a kiskorú veszélyeztetése, kapcsolati erőszak bizonyítása, lehetséges bizonyítási eszközök, a
bizonyítás sorrendje.
Évközi tanulmányi követelmények: előadáson való részvétel és vizsga
Értékelés módja: kollokvium
Az értékelés módszere: írásbeli vizsga
Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi
segédanyagok:
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi
LXXII. törvény (2009. X.1.);
A rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák
kialakításáról szóló 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet;
23
A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti
stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV.16.) számú OGY határozat;
Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY
határozat;
A családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri
feladatok végrehajtásáról szóló 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás (továbbiakban:
Utasítás);
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás
rendőrségi feladatainak végrehajtásáról szóló 37/2009. (OT 22.) ORFK utasítás;
A gyermekmeghallgató szoba használatbavételéről, használatának rendjéről szóló
1/2013. (I. 8.) ORFK utasítás;
Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak, és a kapcsolati erőszak elleni
küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye (Isztambuli Egyezmény);
Az Európai Parlament Tanács Előadás-fólia,
2012. évi C. törvény (1978. évi IV. törvény),
1998. évi XIX. törvény,
2013. évi. V. törvény,
2012. évi I. törvény,
1991. évi XIV.törvény,
Bkv. 68. - A 14. életévét be nem töltött személy tanúkénti kihallgatásának törvényi
lehetőségéről,
Új Btk. kommentár,
Dr. Belovics Ervin- dr. Molnár Gábor- dr. Sinku Pál: Büntetőjog.
Ajánlott irodalom:
Szakmai módszertani útmutató a párkapcsolati erőszak elleni hatékony fellépésre (TŰZHELY füzetek
–NANE)
Figyeljetek ránk! A gyermekjogok helyzete Magyarországon 2006-2012 (Család, Gyermek, Ifjúság
Egyesület)
Kiskorúak a büntető igazságszolgáltatásban,
Kommentár a gyakorlat számára - Magyar Büntetőjog, Büntető eljárásjog, Polgári jog,
2/2013.(I.31.) ORFK utasítás a rendőrségi áldozatvédelemről,
32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató
szobák kialakításáról,
dr. Görgényi Ilona: A viktimológia alapkérdései.
Híres bűnügyek, híres kriminalisták
Oktatás nyelve: magyar
Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Tantárgy típusa: kötelező előadás
Képzésforma: levelező
Félévi óraszám: 20 tanóra
Ajánlott félév: nincs
Meghirdetés féléve: tavasz
Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 5
24
Tantárgy kódja: AJ BSZJ0209K
A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs
Tantárgyfelelős: Dr. Ibolya Tibor
Oktató(k): Dr. Ibolya Tibor, Dr. Kovács Lajos, Dr. Kovács Gyula, Dr. Szomor Sándor
A tantárgy szakmai elsajátításának célja:
hogy a hallgatók hiteles képet kapjanak a törvényes alapokon működő állami rendőrség
kialakulásáról, a detektív munka különböző időszakairól;
a nagy elődök szellemi hagyatékának fényénél bemutatni
a bűnügyi szakemberek, a rendőrségi újságírók és bűnügyi tudósítók közös cél érdekében
végzett munkáját,
a bűnügyi nyilvántartás, illetve a Rendőrség-történeti (Bűnügyi) Múzeum létrehozásának és
fejlődésének néhány fontos állomását;
különböző portrék megfestésével megismertetni a hallgatóságot olyan jeles személyiségekkel,
akik életüket szentelték a rendőri hivatásnak, vagy nem ritkán életüket áldozták e hivatás oltárán;
újból felidézni a híres bűneseteket, azok történéseinek képzeletbeli filmkockáit mintegy lepergetni
a hallgatók előtt.
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek
és (rész)kompetenciák leírása:
1–4. óra A dánosi rablógyilkosság (Dr. Ibolya Tibor)
5–6. óra Az állami nyomozás története, híres detektívportrék tükrében (Dr. Szomor Sándor)
7–8. óra A tiszaeszlári „vérvád” története (Dr. Kovács Lajos)
9–10. óra Kis Béla cinkotai gyilkosságsorozatának története (Dr. Kovács Lajos)
11–12. óra Az első magyarországi fegyveres bankrablás (Ibolya Tibor)
13–14. óra Fenyő János halálának nyomozása (Dr. Kovács Lajos)
15–16. óra A móri ügy nyomozásának története (Dr. Kovács Lajos)
17–18. óra Portrék: Báró Splényi Ödön, Dr. Zebegnyői Pekáry Ferenc (Kovács Gyula)
19–20. óra Mágnás Elza meggyilkolása (Ibolya Tibor)
Évközi tanulmányi követelmények: nincs
Értékelés módja: kollokvium
Az értékelés módszere: írásbeli. Értékelés: 1–5-ös skálán szerezhető érdemjegy
Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi
segédanyagok:
Kötelező irodalom
1. Ernyes Mihály: A magyar rendőrség története, 344 pages (Belügyminisztérium, Budapest,
2002)
2. Tisza Miksa: Magyarország rendőrségének története. Második bővített kiadás, 387 pages
(Haladás Nyomda Részvénytársaság, Pécs, 1925). Elektronikus elérhetőség:
http://mtdaportal.extra.hu/books/tisza_miksa_magyarorszag_rendorsegenek_tortenete.pdf
Segédanyagok
1. Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok
(PowerPoint bemutatók)
25
Ajánlott irodalom:
1. Parádi József: A polgári magyar állam rendőrségei 1867–1945. RUBICON Történelmi
Magazin 2010. évi 3. szám, 124–143. oldal (Rubicon-ház Bt. Budapest, 2010). Elektronikus
elérhetőség: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00009/pdf/RTF_23_124-143.pdf
2. Rendvédelem-történeti Füzetek. XIII–XXIII. évfolyam (Szemere Bertalan Magyar
Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, Budapest, 2007–2013). Elektronikus elérhetőség:
Elektronikus Periodika Archívum – http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=2176
3. Sas Ferenc: A 125 éves fővárosi rendőrség története, 53 pages (Sas Ferenc, Budapest, 2006).
Elektronikus elérhetőség: http://limarnet.com/web/v.doc
4. Szomor Sándor (szerk.): Jubileumi Emlékalbum. A 125 éve alakult Budapesti
Detektívegyesület tiszteletére, 344 pages (Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, 2011)
5. Vécsey Leo: A 40 éves Budapesti Detektívtestület jubiláris albuma, 320 pages (Magyar
Királyi Államrendőrség Detektívtestülete Nyugdíjpótló és Segélyezőegyesülete, Budapest, 1926)
Klasszikus magánnyomozástan
Oktatás nyelve: magyar
Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Tantárgy típusa: kötelező előadás
Képzésforma: levelező
Félévi óraszám: 8 tanóra
Ajánlott félév: nincs
Meghirdetés féléve: tavasz
Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3
Tantárgy kódja: AJ BSZJ0210K
A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs
Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos
Oktató(k): Dr. Kovács Lajos, Spitzer László
A tantárgy szakmai elsajátításának célja:
A magánnyomozás a mindennapjainkban egyre inkább előtérbe kerül, aminek számtalan a
társadalomban jelenlévő ellentmondás az eredője. Ennek a tendenciának a további erősödése várható.
Nem rendezett a magánnyomozók jogosultsága, mint ahogy a hivatalos nyomozó szervekkel való
együttműködésük.
Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek
és (rész)kompetenciák leírása:
- A magánnyomozás kialakulása hazánkban.
- A magánnyomozásra vonatkozó normák.
- A magánnyomozás eszközei, módszerei.
- A magánnyomozás helyzete napjainkban.
- A magánnyomozó személyek/cégek viszonya a „hivatásosokkal”.
- Az eltűnésnek induló magánnyomozások kapcsolódása az emberölések nyomozására
szakosodott szervek bűnfelderítő tevékenységéhez.
Évközi tanulmányi követelmények:
- A kötelező irodalom vonatkozó részeinek ismerete.
26
- Az előadásokon alapvetőnek feltüntetett ismeretek megfelelő szintű visszaadása.
Értékelés módja: kollokvium
Az értékelés módszere:
Megfelelőnek ítélt írásbeli munkát követő jegymegajánlás, és/vagy szóbeli vizsga.
Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi
segédanyagok:
- a 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenység szabályairól. (a tv. vonatkozó részei)
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. (a
tv. vonatkozó részei)
- az 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről. (a tv. vonatkozó részei)
- az 1998. évi IV. törvény a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint
a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói
Szakmai Kamaráról. (a tv. vonatkozó részei)
Ajánlott irodalom:
- http://www.pecshor.hu/periodika/XI/meszaros.pdf (Mészáros Bence: A magánnyomozói
tevékenység szabályozásának aktuális kérdései)
- Dr. Maraffai Tamás ügyésznek „Nyomozók és magánnyomozók: a köz- és magán-
együttműködés lehetőségei a bűncselekmények nyomozásakor” a Belügyi Szemle 62.
évfolyam, 2. számában megjelent cikke.
- Varga Bálint: Magándetektívek (Agave kiadó, 2005)