büntetőjog ii. - kubisch · •a többség és a halmazat •a büntetőjogi szankciók célja...

Büntetőjog II.

Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea

Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS

Jogtárgy

a) Általános B) Különösc) Közvetlen

Elkövetési tárgya) Dolog b) Passzív alany

Elkövetési magatartás

a) Tevés b) Nemtevés (jogellenes)

Szituációs ismérvek

Létesítő ok és az eredmény közti okozati összefüggés

HELY, MÓD, IDŐ, ESZKÖZ

Általáno

általános alannyá válás feltételei

a) 14. (12) életévb) Korlátozott beszámítási kép.c) Természetes személy

Speciális tettesa) Hivatalos

személyb) katona

Bűnösséga) szándékosságdolus directusdolus eventuálisb) gondatlanság LuxuriaNegligentia

Indíték a) Célzatb) Motívum

OBJEKTÍV ELEMEK SZUBJEKTÍV ELEMEK

Szükséges elemek Szükséges elemek

nem szükséges elemek nem szükséges elemek

Tárgy Tárgyi oldal Alany Alanyi oldal

Az első előadás témakörei

• Az elkövetők, a tettesek részesek

• A többes elkövetés

• A bűncselekmény stádiumai (az előkészület és a kísérlet)

• Egység

• A többség és a halmazat

• A büntetőjogi szankciók célja feladata

• Büntetési elméletek, a magyar szankciórendszer felépítése

A második előadás témakörei

• A halálbüntetés abolíciója

• Az életfogytig tartó szabadságvesztés

• Határozott ideig tartó szabadságvesztés

• A feltételes szabadságra bocsátás. Az elzárás

• Közérdekű munka, pénzbüntetés. Közügyektől eltiltás

• Foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás

A harmadik előadás témakörei

• Kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás

• A Büntetés végrehajtását kizáró okok

• Megrovás, Próbára bocsátás, Jóvátételi munka

• Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele

• Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkonzás

• Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek

Kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás

• A kitiltással a bíróság, az Alaptörvényben meghatározott jogot XXVII. Cikk (1), a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát korlátozza

• A kitiltás adott területen, újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését célozza, ha az elkövető ott tartózkodása közérdeket sért.

• Ezek a bűncselekmények a büntetőtörvény különös részében vannak meghatározva

• Például:Kuruzslás, kitartottság, szeméremsértés, garázdaság, környezet- és természetkárosító bűncselekmények elkövetőivel szemben stb.


• Kitiltásbüntetést 57. § önállóan és más bűncselekmény mellet is kiszabhat a bíróság

• Ez önálló bírói mérlegelés kérdése

• A bíróság egy vagy több helységre, közigazgatási egységre vagy akár az ország meghatározott részére is kimondhatja a kitiltó határozatot, melyet az elítélt kötelezően magánál hord és rendőrnek kérésre felmutat.

• A bíróság által meghatározott területen a kitiltott személy NEM TARTÓZKODHAT


• A kitiltás időtartama:

• Minimum: 1 év

• Maximum: 5 év

• A kitiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik.

• A kitiltó határozat akkor is rendelkezik a kitiltás időtartamának számításáról, ha azt szabadságvesztés mellett szabták ki.


• Ezt a tényállást a 2012. évi C. törvény vezette be és

• az Alaptörvényben meghatározott jogot XXVII. Cikk (1), a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát korlátozza.

• Bevezetésének oka:– A Sporthuliganizmus elszaporodása

• A sportrendezvény látogatásától való eltiltás, a bűncselekmény elleni fellépés hatékony eszköze amely a speciális és generális prevenciót szolgálja


• Alkalmazásának feltétele:

• A bíróság az elkövetőt

• sportrendezvényen való részvétel, az

• odamenetel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény.

• Emiatt az elkövetőt a bíróság eltilthatja

– bármelyik sportrendezvény látogatásától

– bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől

Kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás• A sportrendezvények látogatásától való eltiltás

időtartama:• Minimum 1 év• Maximum 5 év • Önállóan és más büntetés mellett is kiszabható

feltéve, hogy az elkövetett bűncselekmény büntetési tételének felső határa, nem haladja meg a 3 évet

• Az S.L. eltiltás időtartama a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedéssel kezdődik.

• Az időtartamba nem számít bele a szabadságvesztésideje

• A bíróság határozatát a rendőrség ellenőrzi sportrendészeti nyilvántartás alapján

Kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás• A kiutasításbüntetés személyi hatálya eltér a Btk. általános

személyi hatályától! • csak nem magyar állampolgárra alkalmazható• Kötelező kiutasítani azt a nem magyar állampolgárt

Magyarország területéről, akinek az ország területén való tartózkodása nem kívánatos.

• A kiutasítás időtartama:• Határozott ideig tart, vagy végleges hatályú• A Határozott idő: 1 évtől - 10 évig terjedhet • Végleges hatályú kiutasítás • Objektív feltétele: 10 évet meghaladó szabadságvesztés

büntetéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetése • Szubjektív feltétele: az elkövető Magyarországon

tartózkodása közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné

Kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás• A kiutasítás önállóan és más büntetés mellett is

kiszabható. • Alkalmazható olyan bűncselekmény mellett,

melyet a törvény elzárással fenyeget: • az elzárás helyett, • önállóan, vagy • más büntetés mellett és • Szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény

miatt, szabadságvesztés helyett FELTÉVE, hogy az elkövetett bűncselekmény büntetési tétele nem haladja meg a 3 évet!


• Nem alkalmazható a kiutasítás mellett:

• Közérdekű munka és vagy

• Pénzbüntetés!

• Akit kiutasítanak, annak EL KELL hagynia az ország területét illetve TŰRNIE kell, hogy az ország területéről eltávolítsák.

• A kiutasítás alkalmazhatóságát a törvényi szabályozás mellett - a bűncselekmény jellege tárgyi súlya, tartózkodásának jogcíme, családi körülményei egyéb kiszabott büntetés mértéke is befolyásolhatja.

Kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás• Nem utasítható ki:• Az az elkövető, aki menedékjogot élvez• A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, (EU

polgár) esetében nem a kiszabott büntetés, hanem a bűncselekmény miatt kiszabható büntetés mértéke az irányadó (BH 196.2009.)

• Azokat az EU polgárokat vagy EU-n kívüli állam polgárait, akik

• szorosan kötődnek Magyarországhoz, • legalább 10 éve itt élnek, • Őket csak akkor lehet kiutasítani, ha 10 évi vagy ezt

meghaladó büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményt követnek el.

A második előadás témakörei







A Büntetés végrehajtását kizáró okok

• a JOGERŐS BÍRÓSÁGI ÍTÉLET nem hajtható végre egy időben később bekövetkezett esemény miatt.

• Jogforrások átfedésben vannak: Btk 24. § és 2013. évi CCXL. törvény - a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról (BV. Kódex) BVtk. 27. §

a) Az elítélt halála b) Elévülésc) Kegyelemd) CSAK a Btk. 24. § d) pontja Tevékeny megbánáse) Törvényben meghatározott egyéb ok


• ELÍTÉLT HALÁLA I.• A halál, mint jogi tény minden esetben

megszünteti a büntetőeljárást vagy büntetés végrehajtását.

• Ha a terhelt a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt meghal, akkor az ügyész vagy a bíróság megszünteti vele szemben a büntetőeljárást.

• Ha az elítélt a jogerős ítélet kihirdetése után hal meg akkor büntetés végrehajtását kell megszüntetni. (de ez esetben sincs akadálya pl. elkobzás, vagyonelkobzás foganatosításának, melynek tulajdonjoga ekkor az államra száll.)


• ELÉVÜLÉS I.• A büntetés végrehajtása elévül:• a büntetési tétel felső határa, de legalább 5 év

elteltével. • Nem évül el a büntethetősége:• Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető

bűncselekményeknek, • XIII. és XIV. fejezetben foglaltaknak emberiesség elleni

illetve háborús bűncselekmények, • Az 1945. évi VII. tv. által törvényi erőre emelt egyéb

háborús bűntettek (15 évi szabvesztéssel fenyegetett)• A XIX. fejezetben foglaltak, ha a passzív alany az

elkövetéskor nem töltötte be a 18. életévét.


• ELÉVÜLÉS II.

– 15 vagy súlyosabb szabadságvesztés esetén: 20 év



– 5 évet el nem érő szabadságvesztés esetén: 5 év


• ELÉVÜLÉS III.

• Az elévülés kezdő napja:

• a befejezett bűncselekmény esetén:– Az az időpillanat, amikor a tényállás megvalósul

• Előkészület és Kísérlet esetén:– Az az időpont, amikor a cselekmény véget ér

• Mulasztásos bűncselekmény esetén:– Az az utolsó időpont, amikor az elkövető még jogszerűen

cselekedhetett volna

• jogellenes állapotot fenntartó bűncselekményeknél:– Az az időpont, amikor a jogtárgy elleni támadás megszűnik


• ELÉVÜLÉS IV.• (ÚJ) 28. § (1a) az egyes bűncselekmények

elévülését kizárja bizonyos taxatíve felsorolt bűncselekmények vonatkozásában– erős felindulásban elkövetett emberölés– Szándékosan súlyos testi sértés okozása (három évnél

súlyosabb)– Emberrablás– Emberkereskedelem– Személyi szabadság megsértése– Nemi erkölcs elleni bűncselekmények ha a passzív

alany az elkövetéskor még 18 év alatti volt


• ELÉVÜLÉS V.• Az elévülést félbeszakítja: • A bíróság, ügyész, miniszter, külföldi hatóság• büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az

elévülés ideje újra kezdődik!• Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés

időtartama az elévülésbe nem számít bele. Kivéve: ha azért függesztik fel az eljárást, mert– az elkövető kiléte nem volt megállapítható, – az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik – a terhelt kóros elmeállapotú lett

• Közjogi tisztség betöltésének időtartama alatt is nyugszik az elévülés


• KEGYELEM I.

• A kegyelmi jogkör gyakorlója megakadályozza az államot abban, hogy érvényesítse büntetőjogi igényét.

• A kegyelem személyi hatálya:

• Egyéni kegyelem

– Gyakorolja: Köztársasági Elnök

• Közkegyelem:

– Gyakorolja: Országgyűlés


• KEGYELEM II.

• A kegyelem típusai a büntetőeljárás szakaszaihoz igazodnak

• Eljárási kegyelem (felment a büntetőeljárás lefolytatása alól: itt nincs ítélet sem!)

• Végrehajtási kegyelem (felment a végrehajtás alól: itt van jogerős ítélet, de nem hajtható végre)

• Kegyelmi mentesítés (a büntetést követő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés)


• TEVÉKENY MEGBÁNÁS I.

• Nem büntethető aki, vétség vagy 3 évnél nem súlyosabb bűntett esetén

– Élet, testi épség ellen

– Emberi szabadság ellen

– Emberi méltóság ellen

– Egyes alapvető jogok ellen

– Közlekedési, vagyon ellen

– Szellemi tulajdonjog ellen


• TEVÉKENY MEGBÁNÁS II. • Az elkövetett cselekményt

– a vádemelésig beismerte ÉS– közvetítői eljárás keretében – a sértett által jóváhagyott elfogadott módon

• JÓVÁTETTE• A mediációt mint jogintézményt a 2006 évi LI büntető

novella vezette be, az Európai Unió 2001. március 15. született kerethatározata alapján.

• A BE. 221/A § alapján a közvetítői eljárás célja, hogy elősegítse a bűncselekmény következményeinek jóvátételét, és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását.


• TEVÉKENY MEGBÁNÁS III.

• Nem alkalmazható, ha az elkövető

• többszörös vagy különös visszaeső

• bűnszervezetben követte el

• cselekménye halált okozott

• cselekményt próbára bocsátás alatt követte el

• korábban már részt vett közvetítői eljárásban és 2 éven belül újabb szándékos bűncselekményt követett el


• Törvényben meghatározott egyéb ok

• A próbaidőre felfüggesztettnél a próbaidő letelte

• ha az terhelt kóros elmeállapotúvá vált (ekkor IMEI, ami beszámít a szabadságvesztésbe!)

• ha a bűncselekmény az elkövető önkéntes elállása okán marad el

Az előadás 3. témája







Megrovás, Próbára bocsátás, Jóvátételi munka

• Intézkedés: az intézkedés olyan büntetőjogi jogkövetkezmény, amely nem csak bűnösséghez (mint a büntetések) hanem bűncselekményt megvalósító cselekményhez is kapcsolódhat: vagyis a hatóság bűnösség megállapítása nélkül is elrendelheti

• Megrovásban az részesíthető, akinek cselekménye olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy büntetés vagy intézkedés legenyhébb foka is szükségtelen

• Megrovással a bíróság vagy az ügyész az állam rosszallását közvetíti, egyben jelzi az elkövető részére, hogy tartózkodjon újabb bűncselekmény elkövetésétől.


• Megrovás esetén nincs jelentősége a büntetési tételnek, csak a jogtárgy veszélyeztetése az irányadó!

• Megrovás alkalmazása esetén az idő múlása is döntő jelentőségű lehet!

• A megrovás alkalmazását egy objektív elemhez köti a jogalkotó, de alkalmazásánál szubjektív elemek is (a célzat és a motívum) fontosak lehetnek!

• Megrovás alkalmazása bűnhalmazat esetén irányadó, hogy az elkövetett cselekmények összessége milyen veszélyt jelent a védett jogtárgyra!

• Nem alapozhatják meg a megrovás kiszabását az objektív elem ellenére az elkövető személyi körülményei!


• Próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik formája (lásd: Az 55. BKv-t.)

• A bűncselekmény megállapításra kerül,• DE • A büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja a

bíróság• Próbára bocsátást vétség vagy 3 évi

szabadságvesztéssel nem súlyosabban fenyegetett bűntett esetén lehet kiszabni,

• ha • alaposan feltehető, hogy a büntetés célja (lásd:

79. §) intézkedéssel is elérhető


• A próbára bocsátás lényegi eleme, hogy nem bünteti, csak fenyegeti az elkövetőt, ha a próbaidő nem jár eredménnyel

• BKv. 55 szerint:

• a próbára bocsátás alkalmazása során a bíróság egyenként és összességükben is vizsgálja az enyhítő és a súlyosító körülményeket.

• Próbára bocsátás bűnhalmazat esetén is alkalmazható, de ekkor nem az egyes cselekmények különös részi tételeit, hanem a bűnhalmazatra vonatkozó büntetési tételeket vesszük alapul!


• Nem alkalmazható a próbára bocsátás aki

• Visszaeső

• Bűnszervezetben követte el a bűncselekményt

• A szándékos bűncselekményt – elítélése után de a végrehajtás befejezése előtt

vagy

– felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el,

• Akinél a bűnismétlés veszélye fenn áll.


• A Próbaidő tartama:

• Minimum 1 év

• Maximum 3 év

• A tartamot években vagy 1 évben és hónapokban 2 évben és hónapokban kell megadni!

• A próbára bocsátott, pártfogó felügyelet alá helyezhető! Különösen akkor, ha a terhelt környezete miatt különösen indokolt az állandó figyelemmel kísérése


• A próbára bocsátás eredményesen telik el, akkor a cselekmény megítélése ítélt dolognak (res iudicata) minősül! (Ezért a bíróság külön határozatot nem hoz, hanem büntethetőséget megszüntető okok közé – lásd: a Btk. 24. § e) pontját - alá tartozik.)

• Hatályon kívül kell helyezni a próbára bocsátási határozatot, ha a terhelt újabb bűncselekményt követ el és azért jogerősen elítélik.


• A bíróság vétség vagy 3 évnél nem súlyosabb bűncselekmény elkövetése esetén

1. a büntetés kiszabását 1 évre elhalasztja ÉS2. jóvátételi munkavégzést ír elő, amelyhez3. pártfogó felügyelet is alkalmazható • Nem alkalmazható a jóvátételi munka, aki • visszaeső• bűnszervezetben követte el a bűncselekményt • A szándékos bűncselekményt • elítélése után de a végrehajtás befejezése előtt vagy• felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt

követte el,


• A jóvátételi munka elvégzését 1 éven belül kell igazolni és büntethetősége megszűnik! (Indokolt esetben újabb egy évvel meghosszabbítható)

– Az elkövető választása szerint végezheti:

– Állami vagy Önkormányzati fenntartású intézménynél

– Közhasznú jogállású civilszervezetnél

– Egyházi jogi személynél vagy részükre végzett és igazolt közhasznú munkát végezhet

• Tartamát órákban kell meghatározni:

• Min. 24 óra maximum: 150 óra lehet


• A bíróság az elkövetővel szemben büntetést szab ki,

• ha nem igazolja 1 éven belül a jóvátételi munka elvégzését,

• ha súlyosan megszegi a pártfogó felügyelet szabályait

• Ekkor a bíróság különleges eljárásban határoz a Be 568/A § alapján „Eljárás jóvátételi munka végzésének előírása” alapján.

Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele

• A pártfogó felügyelet az egyetlen olyan intézkedés, amely CSAK büntetés vagy intézkedés MELLETT alkalmazható!

• Az pártfogó felügyelet az elkövetők ellenőrzését és társadalomba való integrálódását egyaránt szolgáló intézkedés.

• azaz a pártfogó speciálprevenció két oldala:

ellenőrzés támogatás


• Pártfogó felügyelet rendelhető el (mérlegelhet)• A vádelhalasztás idejére (az ügyész)• Feltételes szabadságra bocsátás idejére (a bíró)• Szabadságvesztés felfüggesztése idejére (a bíró)• Próbára bocsátás idejére (a bíró)• Jóvátételi munka tartamára (a bíró)• Akkor, ha az elkövető rendszeres megfigyelése

szükséges. Például: kifogásolható életvezetésű fiatal felnőttel szemben a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés mellet általában indokolt, a pártfogó felügyelet elrendelése. [BH 1990.409.]


• Kötelező a pártfogó felügyelet:

• Az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételesen szabadságra bocsátott terheltnél

• Az a visszaeső, akit feltételesen szabadságra bocsátottak VAGY az a visszaeső, akivel szemben a végrehajtást felfüggesztették

• A pártfogó felügyelet idő tartama:

• azonos a szabadságra bocsátás, a próbára bocsátás, szabadságvesztés felfüggesztésének, vádemelés elhalasztásának próbaidejével DE legfeljebb 5 év!


• A vádemelés elhalasztása esetén az ügyész határozatában magatartási szabályokat ír elő a terhelt számára (lásd: 71.§ )

– Pl: pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson való részvétel,

– Bizonyos területek helységek, látogatásának tiltása

• különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és a elkövető társadalmi beilleszkedésére figyelemmel.


• Az intézkedés azoknak a bűncselekményeknek megakadályozása érdekében született, melyeket informatikai hálózaton való közzététellel valósítanak meg.

• Ennek során a tartalomszolgáltatót kötelezik arra, hogy fizikailag tegye elérhetetlenné a háttértárolón, vagy a felhőben lévő jogellenes tartalmat.

• Alapja: az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011. december 13-i 2011/93/EU IRÁNYELVÉNEK 25. cikke a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról


25. cikk• A gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő weboldalak

elleni intézkedések• (1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a

gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön üzemeltetett weboldalak azonnali eltávolításának biztosítására, valamint törekednek a területükön kívül üzemeltetett hasonló weboldalak eltávolítására.

• (2) A tagállamok intézkedéseket tehetnek a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön található internetfelhasználókat célzó weboldalakhoz való hozzáférés meggátolására. Ezen intézkedéseket átlátható eljárások keretében kell meghatározni, és megfelelő biztosítékokat kell nyújtaniuk, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozás arra korlátozódjon, ami szükséges és arányos, valamint hogy a felhasználókat tájékoztassák a korlátozás okáról. E biztosítékoknak a bírósági jogorvoslat lehetőségét is magukban kell foglalniuk.


• Az intézkedés elrendelhető más intézkedés vagy büntetés mellett, illetve önállóan is.

• Ez az intézkedés nem kötődik szorosan az elkövető személyéhez, működése önmagában jogsértést valósít meg.

• Ezért elrendelése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy bárkivel szemben büntetést szabtak volna ki, vagy csak megrovásban részesítették, az elkövető kóros elmeállapotú, nem beszámítható, gyermekkorú, esetleg meghalt.


• Az intézkedést el kell rendelni arra az adatra, – amelynek közzététele bűncselekményt valósít meg

– amelyet bűncselekmény eszközéül használtak

– amely a bűncselekmény eredményeként létrejött

• Elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét CSAK bíróság rendelheti el. Ezért, ha ügyészi megrovásban részesült a terhelt, az intézkedés alkalmazásáról a Be. 569. § alapján indul külön eljárás: azaz az ügyészi indítványra az ügyben illetékességgel és hatáskörrel rendelkező büntetőbíróság határoz.


• A jogsértő adat fizikai megsemmisítését a BV. Kódex 324. §alapján - a Be. 596/A § (1) a) pontja kivételével - az 2001. évi CVIII. tv. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalomról szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltatónál, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósági végrehajtó hajtja végre.

• A szolgáltatóra a felhívott kötelezettség nem teljesítése esetén

• 100.000 forinttól • 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki a büntetés-

végrehajtási bíró. • A bírság összege 3 havonta ismételten kiszabható, DE• az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 év elteltével

pénzbírság kiszabásának helye nincs.


• Ha a szolgáltató az első jogerősen kiszabott pénzbírság összege után nem teljesíti kötelezettségét, akkor

– a BV bíró visszaküldi az iratokat az első fokon határozatot hozó ítélőbíróságnak a Be. 596/A.§szerinti eljárás lefolytatására.

– az ismételt eljárásban hozott határozatról szóló értesítéstől számított 1 munkanapon belül a szolgáltató köteles végrehajtani az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét.

Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkonzás

• A kényszergyógykezelés olyan határozatlan időre kiszabható intézkedés, amelynek

kettős funkciója van

1. A TÁRSADALOM

VÉDELME

2. ELKÖVETŐ

GYÓGYÍTÁSA


• Elrendelésének négy konjunktív feltétele van és az IMEI-ben hajtják végre:

1. A cselekmény elkövetésének pillanatában az elkövető beszámítási képessége kóros elmeállapota miatt, teljesen hiányzik.

2. Az elkövetett cselekmény személyelleni erőszakos vagy közveszélyt okozó

3. A bűnismétlés veszélye fennáll

4. Az elkövetett cselekményért 1 évnél súlyosabb ítéletet szabhatna ki a bíróság


• Korlátozott beszámítási képesség vagy bizonyítható lucidum intervallum esetén a kényszergyógykezelés NEM rendelhető el.

• Az intézkedés korlátlan időtartama akkor szűnik meg, ha nem kell tartani attól, hogy a gyógykezelt ismét olyan büntetendő cselekményt követ el, amely miatt ismét kényszergyógykezelésnek lenne helye.

• Ennek érdekében azt kell vizsgálni, hogy – a kényszergyógykezelt meggyógyult?

– a bűnismétlés veszélye fennáll?

– a társadalom védelme érdekében szükséges-e az elkövető további kényszergyógykezelése? (lásd részletesen BKv. 30.)


• a bírói gyakorlatból:

• Az alkoholos hallucinózis folytán akut elmezavar kóros elmeállapotában életveszélyt okozó testi sértés kísérletének törvényi tényállását megvalósító terhelt kényszergyógykezelése mellőzésének van helye, ha a fellebbezési eljárás során megállapítható, hogy a terhelt jelenleg már gyógyultnak tekinthető és az alkoholfüggősége megszűnt [BH. 2001.352.]


• a bírói gyakorlatból: • Ha attól kell tartani, hogy a kényszergyógykezelés alatt

álló személy alkoholfogyasztása folytán beállott tudatzavarban újabb büntetendő cselekményt követne el, a kényszergyógykezelést csak akkor lehet megszüntetni, ha valószínű, hogy a rendszeres orvosi ellenőrzés és felügyelet nélkül sem fog a jövőben alkoholt fogyasztani [BJD 5792.].

• A kényszergyógykezelés megszüntetésénél nem csak a fennálló betegség jellegéből, hanem az ápolt magatartásából is kell következtetni arra, hogy az újabb büntetendő cselekmény elkövetésének veszélye fennáll-e [BJD 5793.].


Dolog – Vagyon• „dolog”: bármilyen dolog lehet, legyen az megfogható

vagy megfoghatatlan, ingó vagy ingatlan, illetve olyan jogi irat vagy okmány, amely az ilyen dolgokra vonatkozó jogosultságot, vagy ahhoz fűződő érdeket igazol;

• „jövedelem” azaz vagyon: bűncselekményekből származó bármilyen vagyoni előny, amely bármilyen dolog formájában megjelenhet;

• Az elkobzás elrendelése dologra és vagyonra akkor lehetséges, ha az a terhelt által elkövetett bűncselekményre közvetlenül visszavezethető és a keletkezett vagyon esetében közvetlen vagyongyarapodást idézett elő.


• Elkobzást bűncselekmény megvalósulása esetén kell elrendelni, és CSAK bíróság rendelheti el.

• El kell kobozni azt a dolgot, amely– bűncselekmény eszközéül használtak

– bűncselekmény elkövetése útján jött létre

– amelyre a bűncselekményt elkövették

– amelyet a bűncselekmény befejezése után a jogellenesen megszerzett dolog szállítására használtak

– amelynek birtoklása közbiztonságba, jogszabályba ütközik

• El kell kobozni azt a sajtóterméket, melyben a bűncselekmény megvalósul


• Az elkobzás bármely büntetési nem mellett vagy önállóan is alkalmazható, nincs jelentősége annak, hogy az elkövető személy ismert, vagy büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll vele szemben.

• Alapja: „A pénzmosásról, bűncselekményekből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény”, melyet a 2000. évi CI. tv. hirdetett ki és melynek 1. cikke meghatározza a „dolog”, a „jövedelem”, és az „eszközök” fogalmát.

• Az adott dologra akkor nem lehet elrendelni elkobzást, ha – arra egyidejűleg vagyonelkobzást is elrendeltek.

– ha a cselekmény büntethetősége elévült de legalább 5 év eltelt. (Erre is vonatkozik az elévülés félbeszakadására, nyugvására vonatkozó szabály)

• Az elkobzott vagyon tulajdonjoga az államra száll.


• a bírói gyakorlatból: • Ha az áru hamis megjelölésének bűntette az által valósul

meg,hogy a terhelt tulajdonában lévő kötőgép felhasználásával hamis márkajelzésű árukat gyártott, a kötőgép - mint a bűncselekmény eszköze -, elkobzás alá esik [BH. 2002.43.].

• Lopásnak nem válik eszközévé a lőfegyver, ezért el sem kobozható, ha a vadásztársaság tagja a lopást az engedély nélkül kilőtt vad eltulajdonításával követi el vagy kísérli meg [BH.1990.246.] és [1978.102.].

• Nem kobozható el a kés - mint az elkövetés eszköze -, melyet a terhelt jogos védelem során, jogszerűen használt [BH 1994.231.].


• Feladat:

• Egy dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás törvényi tényállásának megvalósításához használt szerszámkészlet alkalmi tárolására szolgáló aktatáskára el kell-e rendelni az elkobzást?

• Az elmondottak alapján gondoljuk át a feladatot.


• a bírói gyakorlatból:

• Nem bűncselekmény útján jön létre lopásnál az eltulajdonított dolog [BJD 343., 350., 1778.]

• Nem bűncselekmény útján jön léte és nem kobozható el a sikkasztással szerzett vagyonból vásárolt ingóság [BJD 2567.]: ebben az esetben a vagyonelkobzás feltételeit kell vizsgálni

• A meghamisított gépjárművezetői engedély nem a bűncselekmény eszköze hanem a tárgya! Így azt elkobozni nem lehet, hanem az azt kiállító hatóságnak kell megküldeni [BJD 7911., 8639.]


• Elkobzásnak nincs helye, ha az érintett dolog nem az elkövető tulajdona

• Ez alól kivételt képez a (3) bek., amely az (1) bek. a) és c) pontjára a bűncselekmény „eszközére”, illetve „amelyre elkövették”, vagy amelyet „szállításához használtak” vonatkozik.

• El kell rendelni az elkobzást, ha a dolog tulajdonosa tudott a bűncselekményről, bár közvetlenül ő nem vett részt az elkövetésben

• Nemzetközi Egyezmény rendelkezhet úgy, hogy adott dolog, a tulajdonos tudta ellenére is elkobozhatja a bíróság.

• A Be. 334. § alapján a bíróság a terhelt halála, elévülés, kegyelem, feljelentés, magánindítvány vagy kívánat hiánya vagy büntethetőséget megszüntető ok esetén is elrendelhet elkobzást. [Be. 332. § (1) a) b) f) és g) pontok.]


• Az elkobzás bármely büntetési nem mellett vagy önállóan is alkalmazható, nincs jelentősége annak, hogy az elkövető személy ismert, vagy büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll vele szemben.

• Alapja: „A pénzmosásról, bűncselekményekből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény”, melyet a 2000. évi CI. tv. hirdetett ki és melynek 1. cikke meghatározza a „dolog”, a „jövedelem”, és az „eszközök” fogalmát.


• Az intézkedés célja: az eredeti vagyoni helyzet helyreállítása

• El kell rendelni a vagyonelkobzást– bűncselekmény során vagy azzal összefüggésben

szerzett vagyonra,

– arra a vagyonra, amely a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,

– amelyet bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt megkönnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak, vagy erre szántak

– amely az adott vagyoni előny tárgya volt


• Speciális szabály:

• Ha a bűncselekményt bűnszervezetben követték el, a vagyonelkobzás tekintetében az a törvényi vélelem keletkezik, hogy az elkövető minden vagyona a bűnszervezetben való részvételének ideje alatt bűncselekményből származik,

• ezért a BIZONYÍTÁSI TEHER MEGFORDUL és az elkövetőnek kell bizonyítania, a vagyonelem törvényes eredetét és, hogy ahhoz jogszerűen jutott hozzá.


• A harmadik személynek juttatott vagyonra is el kell rendelni a vagyonelkobzást, ha az bűncselekményből származik vagy azzal összefüggésben más természetes vagy jogi személy gazdagodott

• Jóhiszeműen, ellenérték fejében harmadikszemély által szerzett bűncselekményből származó vagyonelemre nem lehet vagyonelkobzást elrendelni.

• Vagyonelkobzás esetén tilos a kétszeres elvonás!


• Bírói gyakorlatból: • Vagyonelkobzás nem rendelhető el azzal

szemben, akinek a bűncselekmény vagyoni viszonyait nem érintette [BH 2012.287.].

• A rongálás bűntettének elkövetőjével szemben vagyongyarapodás hiányában nincs helye vagyonelkobzásnak [BH 2013.5.].

• A BKv 78. sz . véleménye alapján közélet elleni bűncselekmény passzív elkövetőjével szemben nincs helye vagyonelkobzásnak az ígért vagyoni előnyre, ha azt nem szerezte meg.

Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek (80. §)

A büntetést • a törvény keretei között, (nulla poena sine lege

és a nullum crimen sine lege)• annak céljával összhangban• a társadalom védelme érdekében (generális

speciális prevenció) úgy kell kiszabni,hogy igazodjon 1. az elkövetett cselekmény tárgyi súlyához, 2. a bűnösség fokához3. a társadalomra való veszélyességéhez és az 4. enyhítő és súlyosító körülményekhez (BKv 56.)

Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek

• 13/2002. ABH

• Alkotmányos a középmértékes büntetéskiszabás:

– nem sérti a bírói függetlenség elvét,

– nem vonja el a szabad mérlegelés jogát

• ((alsó érték) + (felső érték)) /2 = középmérték

• A speciális prevenció: a büntetés alkalmas legyen arra, hogy az elkövető ne kövessen el többé bűncselekményt

• Generális prevenció: a büntetés alkalmas legyen arra, hogy más ne kövessen el bűncselekményt


A bűncselekmény tárgyi súlya• Itt a tárgyi súly alatt nem a különös részi

tételkeretben megjelenített absztrakt tárgyi súlytértjük, hanem az elkövetett bűncselekmény konkrét körülmények közötti súlyosságát

• A társadalomra való veszélyességet befolyásolja az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya: – Az okozott sérülés mértékének foka, – az elkövetés brutalitása, – a sértett életkora, – Elkövetés helye, módja, ideje, eszköze, motívuma,

célzata– Az okozott kár mértéke


A bűnösség foka

• Az elkövető szubjektív személyes viszonya a bűncselekményhez (szándékos DD, DE vagy gondatlan Lux, tudatos gond. Neg, hanyag gond.)

• A bűnösség fokára az objektív, tárgyi oldal - nem szükséges elemeiből következtet a bíróság (pl: szituációs elemek: hely, mód, idő, eszköz és az elkövetési tárgy)

• Ok- okozati összefüggés (csak eredmény bűncselekmények esetében releváns!)


Társadalomra való veszélyesség

• A Btk. 4.§ absztrakt módon meghatározza a társadalomra való veszélyességet: ebben az esetben az adott cselekmény konkrét társadalomra való veszélyességét kell megítélni

• Ezt általában az általános törvényi tényállás szubjektív alanyi oldal szükséges (a bűnösség foka) és objektív tárgyi oldal nem szükséges elemeinek összevetésével tehető meg


súlyosító és enyhítő körülmények (kúria 56. sz. BKv)

• A kétszeres értékelés tilalma itt is érvényes

• A BKv. 56. sz. felsorolja a

• súlyosító körülmények alanyi és tárgyifeltételeit és az

• enyhítő körülmények alanyi és tárgyifeltételeit


• Enyhítő körülmények alanyi oldala:– Büntetlen előélet

– Fiatal felnőtt korú vagy nem sokkal lépte túl.

– Nyugdíjkor vagy a körüli

– Tartásra nevelésre szoruló hozzátartozó

– Iskolázatlanság

– Korlátozott beszámítás

– Más befolyása alatt való elkövetés (vis compulsiva)

– Eshetőleges szándék, negligentia

– Feltárás, feljelentés, együttműködés

– Betegség, rokkantság


• Enyhítő körülmények tárgyi oldala:– Kísérlet– Eredmény-bűncselekménynél concausa– Enyhe fokú káros következmény– Sértett felróható magatartása– Sértett megbocsátása– Bűnsegédi minőség– Alkalomszerű elkövetés (első bűnesetes)– Kár megtérítése, jóvátétel, megtérülés – Az elkövető többlethátránya az elkövetés során – Időmúlás– Hosszabb ideig állt büntetőeljárás hatálya alatt


• Súlyosító körülmények alanyi oldala:– Büntetett előélet, visszaesői minőség

– Feltételes vagy felfüggesztett alatti elkövetés

– Szakmai képzettség felhasználásával követi el

– Vezetői beosztás

– Ittas bódult állapot

– Kezdeményező szerep, kihívó magatartás

– Társas elkövetés

– Részéről megakadályozandó bűncselekményt követ el

– Aljas indok, motívum, célzat

– Negligentia esetén nagyfokú


• Súlyosító körülmények tárgyi oldala:– Kitartó, gátlástalan, garázda magatartású elkövetés– Különösen veszélyes eszközzel történő elkövetés– Közbiztonság, köznyugalom tartós súlyos megzavarása– A káros következmény lényegesen meghaladja az átlagosat– Védtelen, idős személy, terhes nő, közeli kiszolgáltatott hozzátartozó – Többszörösen minősülő bűncselekmények– Folytatólagosság– Bűnhalmazat – Korrupciós jellegű nem vesztegetési bűncselekmény – Adott bűncselekmény elszaporodottsága– Bűnszervezetben elkövetett (kivéve ha eszerint kapja a büntetést)– Vagyon elleni bűncselekmény esetén nagyon sok sértett anyagi

helyzete erősen romlik

Negyedik előadás témakörei

• A büntetés végrehajtásának felfüggesztése

• A halmazati büntetés és az összbüntetés

• A büntetés enyhítése

• Az ismételt bűnelkövetés és a bűnszervezetben való elkövetés büntetőjogi következményei

• Mentesítés az elítéléshez fűződő hátrányok alól

• Fiatalkorúakra vonatkozó speciális rendelkezések

A büntetés végrehajtásának felfüggesztése

• A FELTÉLES ELÍTÉLÉS EGYIK FAJTÁJA

– A büntetés végrehajtásának felfüggesztése során a büntetőeljárást lefojtatják, a bűnösséget a bíróság bizonyítottnak látja és kimondja

de

AZ ÍTÉLETET NEM HAJTJÁK VÉGRE

– a szabadságelvonást az állam nem érvényesíti a terhelttel szemben, mert a büntetés célja e nélkül is elérhető

– BKv. 53., BKv. 55, KBv. 60., BKv. 88.


• Előnyei és indoka• Nem szakítja ki az elítéltet a megszokott

társadalmi közösségéből;– ezzel nem jön létre a társadalomba való

visszailleszkedés problémája

• Elkerüli a rövid tartamú szabadságvesztéssel járó veszélyeket;– az első bűnesetes visszaeső bűnelkövetővé válhat

• Csökken– a büntetés-végrehajtással kapcsolatos állami kiadás– a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága

A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 87. §

• El KELL RENDELNI a szabadságvesztés végrehajtását, ha1. a felfüggesztés próbaideje alatt megállapítást nyer,

hogy a felfüggesztés azt kizáró ok ellenére történt

2. az elítéltet próbaideje alatt ismét végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik

3. az elítélt, a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi

4. Ha a kiutasított elkövető a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére visszatér.


• A büntetés végrehajtásának kegyelemből történő felfüggesztése esetén a végrehajtás elrendelésére a Btk. említett 85. 86. 87.§§ kell alkalmazni!

• Az Alaptörvény 9 cikk (4) g pontja értelmében a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.

• Az igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az igazságügyért való felelőssége keretében felel a kegyelmi ügyekért, ennek keretében előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit.

• A kegyelmi eljárás típusai: eljárási (büntetőeljárás megszüntetése iránti), végrehajtási és mentesítés (hátrányos jogkövetkezmények alól) iránti kegyelmi eljárás.

A büntetés végrehajtásának felfüggesztése GYAKORLAT

• BH2015. 118. súlyos testi sértés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés próbaidőre felfüggesztése nem indokolt, ha a cselekmény tárgyi súlya jelentős, durva elkövetési módja és következményei folytán közelít az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a kísérletéhez [2012. évi C. tv. 85. § (1) bek., 164. § (1), (3)

bek., 367. § (1), (2) bek. b) pont].

A büntetés végrehajtásának felfüggesztése GYAKORLAT

• EBH2015. B.5.• I. A büntetés törvénysértő kiszabása miatt valósul meg

felülvizsgálati ok, ha a szabadságvesztés felfüggesztése esetén a próbaidő tartama rövidebb a kiszabott szabadságvesztésnél [1978. évi IV. tv. 89. § (2) bek.; 2012. évi C. tv. 85. § (2) bek.; 1998. évi XIX. tv. 416. § (1) bek. b) pont III. ford.].

• II. A kiszabott szabadságvesztés felfüggesztése próbaidejének tartamára vonatkozó kötelező törvényi előírások megsértése a felülvizsgálati eljárásban a Kúria felülbírálati jogkörét a kiszabott büntetés egészének törvényességi vizsgálatára megalapozza.

• Ekként a törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében a Kúria döntési jogköre nemcsak a próbaidő, hanem a kiszabott szabadságvesztés tartamának megváltoztatása által is megvalósulhat [1998. évi XIX. tv. 423. § (4) bek.].

büntetőjog ii. - kubisch · •a többség és a halmazat •a büntetőjogi szankciók célja...

Documents