bÆnyÆszati Øs kohÆszati lapok kÕolaj · donelly j. (2010) szerint a nem konvencionÆlis...

KÕOLAJ

ÉS FÖLDGÁZ

KÕOLAJ

ÉS FÖLDGÁZ

Bányászati és Kohászati Lapok

JÓ SZERENCSÉT!

148. évfolyam1–28. oldal

2015/3.

JÓ SZERENCSÉT!

148. évfolyam1–28. oldal

2015/3.

A kiadvány a MOL Nyrt. támogatásával jelenik meg.

Kõolaj és Földgáz 2015/3. szám

TARTALOM

PÁPAY JÓZSEF Dr. h. c.:A szénhidrogén-felhalmozódások mûvelési módszereiés az energiaellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

Dr. BIRÓ ZOLTÁN:A CO2-gázbesajtolás modellje karszt típusú szénhidrogén-tárolókra . . . 8

Egyesületi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14

Köszöntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16

Egyetemi hír . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17

Energiahírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17

Nekrológ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21

Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25

Szerkesztõbizottság:CHOVÁN PÉTER, CSATH BÉLA, Dr. CSÁKÓDÉNES, FISCH IVÁN,HORVÁTH CSABA, Dr. SZABÓ TIBOR, Dr. SZUNYOG ISTVÁN,Dr. TURZÓ ZOLTÁN, Id. ÕSZ ÁRPÁD

BÁNYÁSZATI ÉSKOHÁSZATI LAPOK

KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZAlapította: PÉCH ANTAL 1868-ban

Hungarian Journal ofMining and Metallurgy

OIL AND GAS

Ungarische Zeitschrift fürBerg- und HüttenwesenERDÖL UND ERDGAS

Hátsó borító:Szakosztályi korsók

Kiadó:Országos Magyar Bányászati

és Kohászati Egyesület1051 Budapest, Október 6. u. 7.

Felelõs kiadó:Dr. Nagy Lajos,

az OMBKE elnöke

Felelõs szerkesztõ:Dallos Ferencné

A lap aMONTAN-PRESS

Rendezvényszervezõ, Tanácsadóés Kiadó Kft.

gondozásában jelenik meg.

1027 Budapest, Csalogány u. 3/BPostacím: 1255 Budapest 15, Pf. 18

Telefon/fax: (1) 225-1382E-mail: [email protected]

Belsõ tájékoztatásra készül!

HU ISSN 0572-6034

BKL Kõolaj és Földgáz, 148. évfolyam, 2015/3. szám * www.ombkenet.hu

Bevezetés

Korunk legfontosabb kérdé-se az emberiség energiafor-rásokkal való ellátottsága:

meddig és milyen feltételek mellettelegendõek az igények kielégítésé-re? Ezen belül kiemelt szerepet kap-nak a fosszilis tüzelõanyagok, hi-szen jelenleg az energiaigények87%-át biztosítják, a kõolaj és föld-gáz részaránya 57% (BP�2014). Aziparág jelentõségét igazolja HelgeHove Haldorsen, az SPE elnöke is,aki szerint 2014-ben 92 millióBOE/D (75 millió BO/D) volt aszénhidrogén-folyadék (olaj), 325Bcf/D a gáztermelés, 83 000 kutatfúrtak le és 1000 milliárd USD-tfektettek be az iparba.

1. A kitermelési eljárásokrendszerezése

A szénhidrogén-kitermelõ eljárá-sokat úttörõ módon, egységes szem-lélet szerint Pápay J.munkái (2003,2013, 2014) tartalmazzák. Ezekbena munkákban szinte valamennyikitermelési technológia vizsgálatalá kerül, mind az elméleti, mindpedig a gyakorlati kérdések vonat-

kozásában. Ez nagy jelentõségû,mivel a mûvelési technológiákalapozzák, ill. határozzák meg anagyköltségû kõolaj- és földgáz-ki-termelési projekteket. Ezek a mun-kák felölelik a kitermelési módsze-rek tervezését, megfigyelését, a vár-ható eredményeket és kockázatokat,elsõsorban tárolómérnöki szem-pontból. Ennek elismerése, hogyUSA, Argentína, Anglia, Németor-szág, Ausztrália, Egyiptem és Ma-gyarország szakterületi egyetemeinPápay J. (2003) munkáját az okta-tásban referenciaként ajánlják.Ezekben a könyvekben, ill. kiegé-szítõ cikkekben a mûvelési eljárásokosztályozása és tárgyalása a szerzõután az 1�5. ábrák szerint történik.

A kõzetek pórusaiban elhelyez-kedõ kõolaj és földgáz kitermelésénekhatékonyságát alapvetõen a kõzetáteresztõképessége és/vagy a flui-dum viszkozitása határozza meg: akettõ hányadosát a szakirodalommozgékonyságnak nevezi. Minélnagyobb a fluidum mozgékony-sága, azaz minél nagyobb a kõzetáteresztõképessége és minél kisebba fluidum viszkozitása, annál köny-nyebb és gyorsabb, végsõ soron ol-

csóbb a kitermelés. A kitermelésitechnológia alapján megkülönböz-tetjük a konvencionális és nemkonvencionális szénhidrogén-ki-nyerési technológiákat. A kitermeltanyag minõsége (összetétel, fûtõér-ték stb.) gyakorlatilag független azeljárás módjától (1. ábra). Az 1. áb-ra szerint nincs éles határvonal akonvencionális és nem konvencio-nális mûvelési módszerek, ill. szén-hidrogének között. Az eredeti ál-lapotot tekintve, a nem konvencio-nális szénhidrogének telepviszo-nyok között nem, ill. alig áramlóké-pesek. Így gazdaságos kitermelésükcsak külsõ (nagy költségû) beavat-kozás árán lehetséges: a kutak kör-nyezetét át kell alakítani úgy, hogya fluidumok szûrõdése közelítsen akonvencionális telepekéhez. Ez a be-avatkozás korlátozó térrészre terjedki, ami azt jelenti, hogy sok kutatkell fúrni, azaz nagy a kútsûrûség,és ezáltal a ráfordítási költség is.

1.1. Konvencionális kiter-melési módszerek

1.1.1. Konvencionális olajki-termelési módszerek

Kezdetben a telepeket termé-szetes energiával mûvelték (elsõd-leges), majd az 1940�50-es évektõlahol szükséges, vizet vagy gázt saj-toltak be (másodlagos) a réteg ener-gia-fenntartására, mintegy 1,5�2-szeresére növelve a gazdaságosankitermelhetõ mennyiséget. Az el-sõdleges és másodlagos mûvelési

1

A szénhidrogén-felhalmozódásokmûvelési módszerei és azenergiaellátás

ETO: 620.9+622.276+622.279+622.323+622.324

A cikk egységes szemlélet szerint foglalkozik a kitermelési eljárások osztályozásá-val, a nem konvencionális mûvelési eljárások esetén az észak-amerikai tapasztala-tokkal, a készletellátottsági mutatóval, költségekkel és 2040. évvel bezárólag az ener-giaellátásban a CH-k várható szerepével.

Az Egyesült Államok és Kanada nem konvencionális kõolaj- és földgázkiter-melése legutóbbi 5-30 évének sikerei azt eredményezték, hogy jelentõs pénzügyi forrá-sok bevonásával a világ más országaiban is megkezdõdtek, ill. megkezdõdnek az ezentípusú lelõhelyek felkutatásával és a termelés beállításával kapcsolatos mûszaki-tudományos munkálatok. Az ilyen típusú primerenergia-hordozók szerepe várhatóanjelentõs lesz, és lehetõvé teszik a majdani helyettesítõ energiákra való tervszerû,hatékony áttérést.

PÁPAY JÓZSEF Dr. h. c.okl. olajmérnök,egyetemi tanár, Miskolci Egyetem,az MTA rendes tagja.

www.ombkenet.hu * BKL Kõolaj és Földgáz, 148. évfolyam, 2015/3. szám

eljárásokat együttesen klasszikuskitermelõ módszereknek is nevezik.Az 1960�70-es évektõl kidolgoztákaz ún. harmadlagos eljárásokat,amikor elegyedõ gázokat, termikusenergiát, kémiai anyagokat stb. saj-tolnak be a termelés fokozására.Ezek az ún. EOR-módszerek (for-szírozott hatékonyságú eljárások).Így általában a víz- és/vagy nemelegyedõ gázelárasztáshoz képest10�12% többleteredményt lehetelérni. Minél bonyolultabb hatásme-chanizmusú eljárást alkalmaznak,annál drágább, ill. költségesebb atermelés. A 2. ábra szemlélteti akonvencionális olajkitermelõ tech-nológiákat. A kihozatali tényezõ:33�35% (Pápay J., 2013).

1.1.2. Konvencionális földgáz-kitermelési eljárások

Természetes energiákkal történõmûvelés esetén a földgáz kedvezõkompresszibilitási és áramlási tulaj-donságai miatt a kõzetekbõl kb.75�80%-os hatásfokkal termelhetõki (Pápay J., 2013).

Néhány szót kell szólni azokról atechnológiákról is, amelyek a fel-használás helyétõl távol lévõ gázfor-rások � elfekvõ gázkészletek (stran-ded gas) � felhasználását teszik lehe-tõvé úgy, hogy a földgázt különbözõformában átalakítják folyadékká aszállíthatóság érdekében. A technoló-gia gyakorlatilag megoldottnak te-kinthetõ. A 3. ábra szemlélteti a szer-zõ osztályozása alapján a konvencio-nális gázkitermelõ módszereket.

1.2. Nem konvencionális kiter-melési módszerek

Meg kell jegyezni azt, hogy a nemkonvencionális elõfordulásokat gya-korlatilag a konvencionális telepekfelkutatásával egyidejûleg ismertékmeg, de nem állt rendelkezésre (nemis volt szükség rá) az a mûvelésieljárás, amely lehetõvé tette volna agazdaságos hozzáférésüket.

A mûszaki-tudományos fejlesztéseredményeként, amit az energiaigé-

2

1. ábra: A mobilitás és költség összefüggése

2. ábra: Konvencionális olajtelepek mûvelésének osztályozása

BKL Kõolaj és Földgáz, 148. évfolyam, 2015/3. szám * www.ombkenet.hu 3

nyek kényszerítettek ki, mamár lehe-tõvé válik egyre nagyobb mértékbena rétegviszonyok között kis mozgé-konyságú szénhidrogének gazda-ságos hozzáférése. A megoldás lé-nyege: az utóbbi 5�30 évben olyantechnológiai fejlesztések bevezetése(horizontális kutak, többszörös réteg-repesztés, vagy akár termikus energiaalkalmazása, ill. azok kombinálásastb.), amely a fluidum kis mozgé-konyságát közelíti a konvencionálisfluidumok mozgékonyságához a ki-termelhetõség érdekében.

1.2.1. Nem konvencionális kõ-olaj-kitermelési módszerek

A technológiai kutatás fontosságátmutatja az, hogy Kanada a kb. 20�30éves kutatás eredményeként jó hatás-fokkal megoldotta az olajhomok-(oil sand), vagy bitumen-felhalmo-zódások kitermelését, ezzel a készle-tek vonatkozásában a második helyrekerült Szaúd-Arábia után (4. ábra).Ezen típusú készletek növelésébenalapvetõ szerepe lett az olajbányá-szati módszereknek. A kihozatalitényezõ: 9�32% (Pápay J., 2013).

3. ábra: Konvencionális gáztelepek mûvelésének osztályozása

4. ábra: Nem konvencionális olajtermelési módszerek


Az olajpalák (oil shale) gazdaságos kitermelése mégnem megoldott. A technológia kutatás alatt áll. A nemvagy igen kis áteresztõképességû pala, ill. kõzet jelentõsmennyiségû szerves anyagot (kerogén) tartalmaz, ami aszénhidrogén-képzõdés alapanyaga. Ez a kerogén külön-bözõ okok miatt nem alakult át szénhidrogénné. Tehátolajat és/vagy gázt nem tartalmaz a kõzet. Ezt a kerogénttartalmazó kõzetet csak szilárdásvány-bányászati eszkö-zökkel tudják termelni, és a felszínen azt pirolízisselolajjá (részben gázzá) alakítani. Ez a technológia igenkörnyezetszennyezõ, ezért in situ pirolízis és olajbányá-szati módszerek kombinálásával kísérleteznek.

Az elmúlt 4 év alatt jelentõs eredményeket értek elÉszak-Amerikában a tömött kõzetekbõl történõ köny-nyûolaj-termelés (light tight oil play) vonatkozásábanis. Ebben az esetben könnyûolajat tartalmaz a kõzet.A kihozatali tényezõ 3�7% (Pápay J., 2014�EIA után).

1.2.2. Nem konvencionális földgáz-kitermelésimódszerek

Ebbe a kategóriába tartoznak: a széntelepek metán-gáza (CBM), az alacsony áteresztõképességû (<0,1mD) homokkövekben (szilikát, ill. karbonát típusú)levõ (tight) gázok, a (shale) palagázok (<<0,1 mD) ésa földgázhidrátok. A kihozatali tényezõ Pápay J.(2013) szerint a felsorolás sorrendjében: 20�60; 10�50;6�50; 0%? A gázt a vagyonhoz képest viszonylag kisütemmel termeltetik (5 ábra). E típusú elõfordulások-ból származik jelenleg az USA gáztermelésének 2/3-a(EIA�2014), ami igen jelentõs.

A jelenlegi becslések szerint a gázhidrátokban lévõgáz (alapvetõen C1H4) mennyisége többszöröse a jelen-leg ismert szerves eredetû energiaforrásoknak. A gaz-daságos kitermelés még nem megoldott.

2. A készletellátottsági muta-tó becslése

Az energiaigények kielégíthetõségeérdekében fel kell mérni a rendelkezésreálló volumeneket.Készlet (reserve) alatt ajelenlegi technológiai színvonal mellettgazdaságosan (még) kitermelhetõ kõolajés földgáz mennyiségét értjük. Ettõl megkell különböztetni a telepben kezdetbenlévõ összes mennyiséget (magyar flu-idumbányászati terminológia: �vagyon�;angol terminológia: resource).

Ha a készleteket ismertségük alapjánis osztályozzuk, akkor a készletkategó-riák:� Minimális készlet (low) (P): leg-alább 90% valószínûség; ez az iga-zolt készlet(átlagos valószínûség ~ 95%);

� Közepes készlet (best) (PP): legalább 50% valószí-nûség; ez az igazolt + valószínû készlet(átlagos valószínûség ~ 75%);

� Maximális készlet (high) (PPP): legalább 10% va-lószínûség; ez az igazolt + valószínû + lehetségeskészlet(átlagos valószínûség ~ 55%);

� Várható készlet: valószínûséggel súlyozott készle-tek összege.

A készletellátottsági mutató (év) a rendelkezésre ál-ló készlet és az évi termelési ütem hányadosa. Értékeitaz alábbi adatok és feltételek figyelembevételével be-csültük meg (2010. évi adatok): kõolajtermelés 28×109bbl; gáztermelés 3×1012 m3 (Pápay J. 2011�13).

E feltételek mellett a készletellátottságot az 1/a és1/b táblázatok tartalmazzák (Pápay J. 2011�13).

2.1. Kõolaj-ellátottság

Megjegyzés: * USGS (2000) és EIA (2005) adatai, ** In-ternational Petroleum Encyclopedia (2006), *** Labastie A.(2010), **** tartalék év.

4

Konven- Konvencionáliscionális + nem konvencionális

Megbízhatóság Készlet- Készlet- Készlet-ellátottság ellátottság ellátottság

/ év / év / évIgazolt 43 48 48

Valószínû 62+7**** 88+10**** 69+8****Lehetséges 95 149 104Forrás * ** ***

1/a táblázat: Kõolaj-ellátottság

5. ábra: Nem konvencionális gázkitermelési eljárások

BKL Kõolaj és Földgáz, 148. évfolyam, 2015/3. szám * www.ombkenet.hu

2.2. FöldgázellátottságAz ellátottság becslésénél a földgázhidrátoktól elte-

kintettünk (Pápay J. 2011�14), mivel vélhetõen ezekcsak a távoli jövõben termelhetõ gázok.

Megjegyzés: * EIA (2005); ** IEA-WEO (2005 és 2009);*** A-WEO (2009) össz. kitermelhetõ gáz 850×1012 m3,amelynek 55%-a konvencionális; ez nagyobb az USA jelen-legi sikeres eredményei miatt mint a ** alatt közölt mennyi-ségek; **** tartalék év.

Az 1/a és 1/b táblázatok szerinti kategorizálás egydinamikus állapotot tükröz, azaz rendszeresen felül kellvizsgálni. Ezt igazolják a BP (2014) adatai is, amikorkõolaj esetén az igazolt készletekre vonatkozó ellátott-sági mutató 53 év, míg földgázra 55 év.

3. Észak-amerikai tapasztalatok

Az USA mind kõolaj-, mind földgázforrások vonat-kozásában rá volt kényszerülve a nem konvencionálisforrások termelésbe állítására, tekintettel arra, hogy azigazolt (konvencionális) készletekre vonatkozó ellá-tottság 12 (kõolaj), ill. 13,5 év (földgáz) � BP (2014).Kanada esetében a földgázra vonatkozó ellátottság ha-sonló az Egyesült Államokéhoz. Kõolaj esetében sze-rencsésebb a helyzet. Az olajhomokkészletekké valóátminõsítése elõtt a készlet nagysága 40 milliárd bblovolt, ezt követõen 180 milliárdra nõtt � BP (2014).

3.1. USA

3.1.1. FöldgázAz Egyesült Államok termelte a világon a legtöbb

gázt 2009-ben, megelõzve Oroszországot, köszönve anem konvencionális forrásoknak. Az elõrejelzések sze-rint az USA gázellátása csaknem független lesz a gáz-importtól. Ez látható az EIA (2014) adatai alapján is(2. táblázat).

Kuuskraa V. A., Stevens S. H. (2009) a világ gázel-látásával kapcsolatosan �paradigmaváltásról� beszél.

Donelly J. (2010) szerint a nem konvencionális gá-zok (pl. palagáz) termelésével (és az LNG-technológiá-val) az USA-ban gázbõség keletkezett, lenyomva

világszerte az árakat. Ez a bõség akár a geo- és ener-giapolitikai helyzetre is hatással lehet. Szerinte az iselképzelhetõ, hogy a megújuló energiaforrások beve-zetése nem lesz olyan sürgetõ, mint ahogyan azt sokspecialista elképzeli.

3.1.2. KõolajAz Oil és Gas Journal (03/26/2014) szerint a

következõ három ország termel könnyûolajat kisáteresztõképességû (tömött) kõzetekbõl (3. táblázat).

Az utóbbi 5 év során az USA kõolajtermelésénekszerkezete alapvetõen megváltozott: 5×106 bbl/d mini-mum értékrõl elérte a 9×106 bbl/d értéket, az 1970. évmaximumát úgy, hogy ennek 50%-a tömött kõzetekbõltermelt könnyûolaj (tight light oil). Így Szaúd-Arábiaés Oroszország után kõolajtermelés vonatkozásában a3. helyen áll (O.G.J. � 2014. nov. 4. és EIA AnnualEnergy Outlook � 2014).

3.2. KanadaA Basic Statistics (Canadian Association of Petroleum

Producers, 2013) szerint Kanada a világ 5. legnagyobbenergia-, kõolaj- és földgázkitermelõje. Technológiaiszempontból követi az USA gyakorlatát, figyelembe vévea geológiai és mûvelési adottságokat és lehetõségeket.A jelzett irodalmi forrás szerint 2013-ban a konvencio-nális kõolajtermelés 1,4×106, és olajhomokból 1,9×106bbl/d-t termeltek. Az utóbbi megoszlása: 47% bányászatés 53% in situ. Az olajhomok termelésének felfutása1980-tól kezdõdött, gyakorlatilag lineáris. A fenti adatokmég kiegészítendõk tömött kõzetekbõl történõ termeléssel(0,34×106 bbl/d). Oil and Gas Journal, 03/26/2014.

3.3. Észak-amerikai tapasztalatok hasznosí-tási lehetõsége

A világ többi részén, az USA és Kanada sikerei alap-ján, megkezdõdtek a nem konvencionális szénhidrogén-

5

2. táblázat: Az USA gázellátásának alakulása

3. táblázat: Kõnnyûolaj-termelés kis áteresztõképességû kõzetekbõl

Konven- Konvencionáliscionális + nem konvencionális

Megbízhatóság Készlet- Készlet- Készlet-ellátottság ellátottság ellátottság

/ év / év / évIgazolt 60 60 60

Valószínû 79+9**** 132+15**** 155+17****Lehetséges 115 235 283Forrás * ** ***

1/b táblázat: Földgázellátottság

Év 1990 2000 2010 2015 2025 2040Gázt. (cf/év) 17,7 19,3 22,3 24,3 28,9 33,2Konven. (%) 85 69 47 31 25 21CBM (%) 2 6 6 7 6 6Tömött

homokk. (%) 12 23 26 26 24 23

Palagáz (%) 1 2 31 36 45 50

Ország Termelési ütem, 106 bbl/d MegjegyzésUSA 3,22 2013. év végénKanada 0,34 2013. év átlaga

Oroszország 0,12 2013. év átlaga

www.ombkenet.hu * BKL Kõolaj és Földgáz, 148. évfolyam, 2015/3. szám6

felhalmozódások termelésbe állításának kísérletei, válto-zó eredménnyel.

Az ExxonMobil (2015) adatsora (4. táblázat) szem-lélteti Földünk várható összes szénhidrogén-ter-melését és annak %-os megoszlását, termelési típustólfüggõen.

Látható, hogy míg ma már az USA és Kanadakõolajtermelésének több mint 50%-át a nem konven-cionális kõolaj (tömött kõzetek könnyûolaja � USA, ill.olajhomok nehézolaja � Kanada) biztosítja, addig2040. év végéig (25 év idõtartam) a világon ez arészarány csak 15% lesz, beleértve Észak-Amerika ter-melését is. Ennek az oka az, hogy még nem érdekeltek(nagy konvencionális készletellátottsággal rendelkezõországok) és/vagy még nem felkészültek e típusú elõfor-dulások termelésbe állítására.

Kijelenthetõ az, hogy Észak-Amerika legalább15�25 év elõnnyel rendelkezik a nem konvencionálismûvelési eljárások területén mind a kõolaj, mind pediga földgáz vonatkozásában. E típusú technológiák adap-tálása csak elõkészítõ, fejlesztõ, a helyi geológiai éstároló tulajdonságokat figyelembevevõ kutatómunká-val lehet sikeres.

4. A kõolaj és földgáz ára

Ez talán a legnehezebb kérdés, mivel kiszámíthatat-lan: a politikai események rendkívül befolyásolják azárat. Éppen ezért csak a mûvelési eljárások egymáshozvaló viszonyát tekintjük át a költségek szempontjából,azért, hogy rámutassunk a telepparaméterek, fluidum-tulajdonságok és mûvelési eljárások befolyásolóhatására.

Az 5. táblázat a különbözõ olajtípusok termelésiköltségeit mutatja az EIA�2013 adatai szerint:

Forrest J. (2011) szerint a külszíni bányászattal ter-melt bitumen költsége 10�12%-kal kevesebb, mint azin situ termelés költsége. Rodgers B. (2013) gazdaságiés pénzügyi áttekintést ad a Kanada és USA kis át-eresztõképességû (tömött) formációkból termelt kõolajösszes költségeirõl: (6. táblázat).

Ez azt jelenti, hogy a költségek nagyságrendileg meg-egyeznek az olajhomokból termelt extranehézolaj költsé-geivel. Tehát az e típusú könnyûolaj és bitumen-nehézolajversenyez a piacon. EIA�2013 adatai szerint a különbözõgázok termelési költségei a következõk (7. táblázat).

BP (2014) után a földgáz fajlagos összköltségénekalakulását (USD/106 Btu) a 8. táblázat szemlélteti.

Megállapítható, hogy a távolság és a szállítás módja(pl. LNG) befolyásolja a költségeket.

A 2014-ben bekövetkezett drasztikus olajárcsökkenés(50 USD/bbl) várható hatásával számtalan közlemény, cikk

4. táblázat: Földünk várható összes szénhidrogén-folyadéktermelése és %-os megoszlása

Év 2014 2040Kõolaj és kondenzátum termelés

(MBDOE)92 114

Termelés típusai % %Mûvelés alatt álló konvencionális telep

(kõolaj és kondenzátum)69 27

Új konvencionális telepek(kõolaj és kondenzátum)

0 28

Nagymélységû víz �konvencionális telepek

8 10

Olajhomok 3 7Tömött kõzetek könnyûolaja 4 8

Földgáz frakcionálás � komponensek 12 15Bio-tüzelõanyagok 3 3

Egyéb 1 2

5. táblázat: Olajtípusok termelési költségei

Típus Intervallum Átlag(USD/bbl) (USD/bbl)

A már kitermeltkonvencionális olaj 3 � 30 16,6Közép-Kelet konvencionális 10 � 25 17,5Egyéb konvencionális 10 � 70 40,0CO2�EOR 20 � 70 45,0Egyéb EOR 30 � 80 55,0Arktikus 40 � 100 70,0Extranehézolaj � bitumen 50 � 90 70,0Tömött kõzet � könnyûolaj 50 � 100 75,0Ultramély tengeri 70 � 90 80,0Kerogén olaj 60 � 100 80,0Szintetikus tüzelõanyag 70 � 100 85,0Bio-tüzelõanyag 70 � 150 110,0

6. táblázat:

Ország Intervallum Átlagos(USD/bbl) (USD/bbl)

USA (15 formáció) 36�92 65Kanada (11 formáció) 48�70 56

Típus Intervallum Átlag(USD/MMBtu) (USD/MMBtu)

Kitermelt 1 � 8 4,5Konvencionális 0,1� 9 4,5CBM 3 � 8 5,5Tömött kõzetek 3 � 9 6,0Palagáz 3 � 10 6,5Savanyúgázok 2 � 11 6,5Arktikus 4 � 12 8,0Nagymélységûtengeri 5 � 11 8,0

7. táblázat: Gáztermelési költségek


JÓZSEF PÁPAY Dr. h. c. (Dipl. of Petroleum Engineering, university professor, University of Miskolc, member of the Hun-garian Academy of Sciences): RECOVERY METHODS OF HYDROCARBON RESOURCES AND SUPPLY OF ENERGY

The article addresses: classification of recovery methods of petroleum, practical results of North America in unconventionalpetroleum production, specific parameter of degree of petroleum supply (reserve per rate ratio), costs of petroleum production andassumed role of the hydrocarbons in the energy supply until 2040.

Due to successful unconventional petroleum production results in USA and Canada in the last 5-30 years, world-wide technical-scientific works have commenced with significant financial support. The role of these types of primary energy resources will be mostprobably quite significant and help efficient and systematic transition towards other types of substitute energy resources in the future.

foglalkozik. Az alábbiakban, röviden csupán a mûvelésieljárásokat befolyásoló tényezõket és következményekettekintjük át, irodalmi közleményekre támaszkodva.JPT (2015. február):� A már kiépített kõolaj- és földgázkitermelõ rendsze-rek hatékonyságnöveléssel továbbra is üzemelnek;

� A tervezett projektek átütemezésére szükség van;ExxonMobil: �Outlook for Energy: A view to 2040�(2015) a következõ megállapításokat teszi:� Észak-Amerika 2020-ra nettó exportõr lesz mind akõolaj, mind pedig a földgáz esetében;

� Oroszország, Közel-Kelet, Latin-Amerika és Afrikatovábbra is exportál;

� Európa, Ázsia importáló marad;� Az energiaellátás tekintetében a kõolaj- és földgáz-termelés szerepe meghatározó a vizsgált idõinterval-lumban;A 9. táblázat a világ energiaellátásában a szénhidro-

géntermelés és a fosszilis energia várható szerepét szá-zalékos arányban mutatja be az ExxonMobil 2015 sze-rint.

Következtetések:� A kõolaj- és földgázmûvelési eljárások egységes

szemléletben kerültek ismertetésre;� Nem konvencionális felhalmozódások esetén az

olajhomok, ill. extranehézolaj kivételével a természetesenergiás mûvelés a meghatározó, ezért kijelenthetõ, hogya kihozatali tényezõ értéke még kicsi, ill. moderált.Kutatások folynak a hatékonyság növelése érdekében;

� Észak-Amerika legalább 15�25 év elõnnyelrendelkezik a nem konvencionális mûvelési eljárásokterületén. A technológia adaptálása csak elõkészítõ,fejlesztõ, a helyi geológiai és tároló tulajdonságokatfigyelembe vevõ kutatómunkával lehet sikeres.

� A nem konvencionális szénhidrogének szerepevárhatóan jelentõs lesz, és lehetõvé teszik a majdanifosszilis energiaforrásokat helyettesítõ energiákra valótervszerû, hatékony áttérést.

� A fosszilis energiák szerepe a vizsgált idõinterval-lumban továbbra is meghatározó.

Megjegyzés: 1 bbl = 0,159 m3; 1 cuft = 0,02832 m3; B megfelel 109;Tmegfelel 1012; BOE/D � barel oil equivalent/nap; BO/D � barel oil/nap; a gáztérfogat olajegyenértékké való átszámítása: 1 bbl olaj =6000cuft gáz; kihozatali tényezõ: (gazdaságosan)kitermelt szénhidro-génmennyiségének és összes, a telepben lévõmennyiség hányadosa.

IRODALOM[1] Statistical Review of World Energy, BP, 2014.[2] Donelly J.:The Implications of Shale. J. P.T. October 2010, p. 18.[3] Energy Information Administration. International Energy

Outlook, 2005.[4] EIA�USA:2013�2014(Energy InformationAdministration)Data[5] ExxonMobil, 2015. The Outlook for Energy: A View to 2040.[6] Forrest J. (Chair). Unconventional Oil. September 15. 2011.

Paper 1�6. Working Document of NPC North American Re-source Development Study.

[7] Pápay J.:Development of Petroleum Reservoirs � Theory andPractice. Hungary. Akadémiai Kiadó, 2003. pp. 1�940.www.akademiaikiado.hu

[8] Pápay J.: A kõolaj és földgáz várható szerepe földünk energia-ellátásában. Kõolaj és Földgáz, 2011. 4. sz., pp. 36�42.

[9] Pápay J.: Exploitation of Unconventional Petroleum Accu-mulations � Theory and Practice. Hungary. Akadémiai Kiadó,2013. pp. 1�361. www.akademiaikiado.hu

[10]Pápay J.: Könnyûolaj termelése tömött kõzetekbõl. Kõolaj ésFöldgáz, 2014. 6. szám, pp. 1�6.

[11]Pápay J.: Exploitation of LightTight Oil Plays. NAFTA�Croatia. (3) 2014, pp. 231-237.

[12]Rodgers B.: Economics, Fiscal Competitiveness Eyed forCanada, U.S. 2013.

[13]Tight Oil Plays. Oil andGas Journal. Part I., April 1, pp. 46-58;Part II. 05/06/2013.

8. táblázat: A földgáz fajlagos összköltségének alakulása

Év Japán Németország UK USA KanadaLNG import gáz

2000 4,72 2,89 2,71 4,23 3,751 4,64 3,66 3,17 4,07 3,612 4,27 3,23 2,37 3,33 2,573 4,77 4,06 3,33 5,63 4,834 5,18 4,32 4,46 5,85 5,03

2005 6,05 5,88 7,38 8,79 7,256 7,14 7,85 7,87 6,76 5,837 7,73 8,03 6,01 6,95 6,178 12,51 11,56 10,79 8,85 7,999 9,06 8,52 4,85 3,89 3,38

2010 10,91 8,01 6,56 4,39 3,691 14,73 10,48 9,04 4,01 3,472 16,75 11,03 9,46 2,76 2,273 16,17 10,72 10,63 3,71 2,97

9. táblázat:

Év Olaj Gáz Szén Atom BiomasszaVízi- Egyéb

energia megúj.2010 35 22 26 5 9 2 12025 32 24 25 6 8 2 32040 32 26 19 8 8 3 4


Bevezetés

Nagyszámú szimulációs mo-dell található a szakiroda-lomban repedezett-porózus,

vagy akár repedezett rendszerekre,ez azonban nem mondható el a repe-dezett-karszt típusú tárolókra. A geo-lógiai absztrakció meglehetõsen ne-héz feladat, mert nem elég ismerni atárolóterek vertikális (esetleg térbe-ni) eloszlását. Az egyes tárolóele-mek egymással való kapcsolata isbefolyásolja az elsõdleges mûvelésvisszamaradt olaját, és még inkábbaz EOR-eljárás várható többletolaját.

L. H. Reiss 1980-ban [1] a karszttípusú tárolók egyszerûsített mo-delljét üregek térbeni eloszlásakéntképzelte el. Az üregek mérete vál-tozhat néhány millimétertõl többméteres kaverna méretig, melyeketrepedéshálózat köt össze. Nem is-mert olyan szimulációs modell,mely a tárolóban lejátszódó hidro-dinamikai folyamatokat valóság-hûen leírja.

Ferincz Gy. 2005-ben [2] kútfúrá-si paraméterek, geofizikai szelvé-nyek, magvizsgálatok, valamint ré-tegvizsgálati eredmények figyelem-

bevételével kitérképezte a kõzet-blokkra jellemzõ zónákat, majd azónák kõzetfizikai paramétereinekalapján meghatározta a kezdeti föld-tani vagyon nagyságát és eloszlását.

A térfogati modelleknél a zónákátlagos szénhidrogén-porozitása abonyolult tárolóstruktúra miatt sok-szor pontatlan. Ezért Nagylengyelesetében, ahol az elsõdleges mûve-lés elõrehaladott állapotban volt, atárolómodell kialakításakor az el-sõdleges mûvelés végén várhatóolajtermeléssel (Npa � alaptermelés),illetve ennek vertikális eloszlásávalszámoltunk. Az átlagos olajkihoza-tali tényezõt elfogadva adódott akezdeti földtani szénhidrogénva-gyon (N) vertikális eloszlása is.

A nagylengyeli repedezett-karsz-tos tárolók mûvelésének elemzésé-re, tervezésére a korábbiakban azegyszerûsített analitikus, empirikusmodelleket, az ún. módosított anyag-mérleg-számításokat használtuk.[3] A kavernás tárolókban végbe-menõ folyamatok leírására kifej-lesztett szimulátoroktól pontosabberedményt várunk. Bármely terve-zési eszközt választunk, a gondos

elõkészítési munka nem kerülhetõmeg. Matematikai eszközökkel nempótolhatók a mérnöki megfontolá-sok, melyek a geológiai analízist, akarsztmorfológiát, a termelési múltfeldolgozását, a kútmunkálati terve-zést, valamint a mûvelési stratégiakialakítását jelentik.

A többfázisú kompozíciósmodell parciális differen-ciálegyenlet rendszere

Ha olyan folyamatot kell model-lezni, ahol a komponensek egy-mással kémiai kölcsönhatásbanvannak, koncentrációjuk változik,ami a fázisviselkedés megváltozá-sát is eredményezi, javasolt a kom-pozíciós modellek alkalmazása.

Az általános kontinuitási vagytranszportegyenlet az alábbi dif-ferenciális alakban ismert:

(1)

Az i-ik komponens konvekciósárama a sûrûség és a sebességtérszorzataként nyerhetõ el:

(2)

A többfázisú rendszerben a teljestömeget és a komponensek koncent-rációját fázisonként vizsgálják. Azegyes komponensek átlagsûrûségea fázissûrûség, a komponens fázi-sonkénti tömegkoncentrációja és atelítettség ismeretében számítható:

(3)

A CO2-gázbesajtolás modelljekarszt típusú szénhidrogén--tárolókra

ETO: 519.863+550.8+622.013+622.323

Egyszerû számítási eljárást fejlesztettünk ki a CO2-gázbesajtolással megvalósítottmesterséges gázsapkás mûvelés tervezéséhez karszt típusú tárolókra. Feltételeztük,hogy a vizsgált Nagylengyel-mezõ kavernás-repedezett tárolóiban a fázishatárok jóközelítéssel vízszintesnek tekinthetõk, és a kiszorítási folyamat vertikális irányú.A besajtolt CO2 gáz tárolóidegen anyag, és a tárolt fluidumokkal kémiai kölcsön-hatásban van. Eszerint a kifejlesztett modell kompozíciós, egydimenziós, vertikálistárolószimulátor, mely FORTRAN nyelven íródott.

A cikk egy CO2-gázbesajtolás példáján keresztül mutatja be az alkalmazhatóságot.

DR. BIRÓ ZOLTÁNokl. olajmérnök,OMBKE-tag.


A sebességeloszlás a vizsgált rendszerben a Darcy-féle összefüggésbõl határozható meg:

(4)

A 2., 3., 4. összefüggéseket helyettesítve az 1.egyenletbe, a kompozíciós modellezés általánosanhasznált differenciálegyenlet-rendszere:

i = 1, 2, �, n. (komponensek száma) (5)j = g, o, w. (fázisok)

A differenciálegyenlet-rendszer tartalmazza a gravi-táció és a forrásként értelmezett kúthozam hatását. (A ka-pilláris nyomás és a diffúzió elhanyagolható.) A számí-táshoz még az alábbi összefüggést kell figyelembe venni:

(6)

Ha az egyenletrendszer ismeretleneinek p(x,t) és ri(x,t)állapotjelzõ függvényeket tekintjük, az n+1 ismeretlentjelent. Az 5. egyenletrendszer n db egyenletbõl áll, tehátegy további egyenletre van szükség a megoldáshoz.

A p és ri ismeretlenek nem függetlenek egymástól,fennáll közöttük az alábbi összefüggés:

(7)

A megoldáshoz tehát az 5. és 7. egyenletrendszertkell felhasználni.

Az Ács-féle kompozíciós modell differen-cia egyenletei

A differenciálegyenlet-rendszer megoldására azÁcs-féle kompozíciós modellt használtuk. Ács G., Do-leschall S., Farkas É. által kidolgozott háromfázisúkompozíciós modell [4] alkalmazásával készültek aBudafa-Nyugat és Lovászi sorozat telepeire szén-di-oxidos mûvelés-elõrejelzések [5]. Az Ács-féle modellalkalmazhatósága széles körû. Például Farkas É. [6]geotermikus tárolók viselkedésének szimulációjakor,Biró Z. [7] gáz-csapadék telep lemûvelésének terve-zésénél, Scott és társai [8] kémiai elárasztás modelle-zésénél, Brandferger és társai gõzbesajtolás modelle-zésénél [9] alkalmazták.

A hõmérsékletet, pontosabban a réteghõmérsékletetállandónak tekintettük.

Az Ács-féle modell lényeges elemei a [10] irodalomfelhasználásával az alábbiak:

N-komponensû, izotermikus rendszerben egyen-leteik a pórus- és a benne elhelyezkedõ fluidumtérfo-gat egyenlõségén alapulnak:

(8)

Vf = Vf (p, m) a rendszer állapotegyenlete, ahol pnyomás ésm tömegvektor a rendszer állapotát, tehát azösszes állapotjelzõt egyértelmûen meghatározza.

A tárolót térfogatelemekre bontottnak tekintik, ahola kiválasztott (0-indexû) elemmel szomszédosokat1,2,�,M indexszel jelölték. A térfogatelem által tartal-mazott kõzetet annakVp,0 pórustérfogatával (esetünkben nem nyomásfüggõ),A1,..., AM határolólapjainak felületével,K1,..., KM abszolút áteresztõképességével ésφ1,..., φM porozitásával jellemezték.

Feltételezték, hogy valamennyi elemben külön-kü-lön minden egyes idõpontban termodinamikai egyen-súlyban van a telepfluidum. Feltételezték tehát a lo-kális egyensúlyt. Ezek szerint a rendszert egyértelmû-en leírták, ha megadják valamennyi elemre az általatartalmazott fluidum pk(t) és mk(t) állapotjelzõit.A következõkben ismertetett egyenletek azt fogják be-mutatni, hogyan számíthatunk ki egy-egy idõlépést, te-hát hogyan határozható meg a to idõponthoz tartozóösszes p o

k ésm ok ismeretében ezek ∆t = tn � to idõtartam

alatti megváltozása:

∆pk = p nk � p o

k és ∆∆mk = mnk � mo

k

Egyenleteikben (pl. a Darcy-törvény felírásakor)szükség lesz a térfogatelemek belsejében lévõ rácspon-tok távolságára:

Az xk rácspontokhoz tartozó magasságot h-valjelölték.

A 0-indexû (általános) térfogatelemben lévõ telep-fluidum i-ik komponensének tömegváltozása az egyeshatárfelületeken átáramló fluidum tömegébõl és akúthozamokból számítható.

Ez a tömegváltozásaz egyensúlyt meghatározó nyomás implicit,a gravitációs tagés a kúthozam összetételének explicit figyelembe-vételével:

ahol:

∆∆xk = xk � x0


Elfogadjuk tehát a mozgékonysági tényezõ domi-náns elem által meghatározott (upstream) becslését.

A fentiek szerint � ha 9. egyenlet szögletes zárójel-ben lévõ kifejezéseit Li,0,k-val (k = 0, �, M) jelöljük, �∆mi,0 az alábbi alakban írható:

(10)

Ezek után úgy írták fel a nyomásváltozásokra vo-natkozó egyenleteket, hogy a térfogatváltozások ered-ményeképpen (legalább is közelítõleg) megegyezzék apórus- és a fluidumtérfogat:

(11)

A c0,0, c0,k, cf,0 koefficiens kiszámítása a hivatkozottirodalomban [10] megtalálható.

Ugyanígy az összes térfogatelemre felírható a 10. ésa 11. egyenlet. Az egyenletek együttesen egy, a ∆pismeretlenekre vonatkozó lineáris, algebrai egyenlet-rendszert határoznak meg. Miután meghatároztuk a∆p-ket, a 10. egyenlet alkalmazásával térfogatele-menként külön-külön számíthatjuk a ∆m-eket. pn-ek ésmn-ek egyértelmûen meghatározzák az összes flu-idumjellemzõt, ezért ezek meghatározásával már be isfejezõdik az adott idõlépés számítása. Látható, hogy azismertetett eljárás iteráció nélküli.

A geológiai modell és a strukturálishasonlóság

Amatematikai modell ugyan alkalmas a CO2-gázbe-sajtolás háromdimenziós szimulációs megoldására is,de az ismeretlen térbeli tárolóstruktúra-eloszlás eztnem teszi lehetõvé. Ugyanakkor a kavernás-repedezetttárolókban a nagy áteresztõképesség miatt a fázishatá-rok jó közelítéssel vízszintesnek tekinthetõk, és a ki-szorítási folyamat lényegében vertikális irányú. Ez amegállapítás elsõsorban az egymással összeköttetés-ben lévõ, domináns áramlási csatornákra igaz.

Eszerint a kifejlesztett modell kompozíciós, egydi-menziós, vertikális tárolószimulátor, mely FORTRANnyelven íródott. Vázlatrajza az 1. ábrán látható.

A CO2-gázsapkás EOR-eljárás hatékonysága (több-letolaj meghatározása) laboratóriumban nem model-

lezhetõ. Tervezésnél más, hasonló telepekben márlejátszódott mûvelési eredmények, tapasztalatokátvételére vagyunk utalva.

Hasonló idomokkal a természetben számtalanhelyen találkozunk. Például repedezett, töredezett,vagy karsztosodott karbonátos kõzeteknél sok külön-bözõ nagyságú, de hasonló geometriájú tárolóképeselemet figyelhetünk meg.

Kimondhatjuk, hogy a tárolóban visszamaradt olajmennyisége és kitermelhetõsége nagyban függ akarsztcsatornák és repedések geometriájától. Több iro-dalom foglalkozik konkrét struktúrák kapcsolatával ésáramlástanával. A gyakorlatban mélybeli konkrét struk-túrák meghatározására nincs lehetõségünk. A karsz-tosodás szabályzói és hatásainak geomorfológiaianalízise vihet közelebb a tárolók geometriai hason-lóságának megítéléséhez.

A karsztjelenségek geometriai hasonlósága azonbannem elegendõ az áramlástechnikai jelenségek, fizikaifolyamatok hasonlóságának definiálásához. Két hidro-dinamikai rendszer hasonlóságának feltétele, hogy afluidumáramlást leíró differenciálegyenleteik egymás-ba kölcsönösen, egyértelmûen áttranszformálhatók le-gyenek. Kérdés, hogy esetünkben mik azok a jellemzõhasonlósági kritériumok, amit két blokk geometriaihasonlósága mellett még figyelembe kell venni.

Ha a súrlódási erõk dominálnak az áramlásban �mely esetünkben a kis áramlási sebesség mellett felté-telezhetõ � a mozgó folyadékban fellépõ nyíróerõket aviszkozitás írja le.

A fentiek alapján kimondhatjuk, hogy két karsztosfelépítettségû tárolótérrel rendelkezõ blokk elsõdlegesolajtermeléséhez viszonyított többletolaj termeléseakkor egyenlõ, ha a két blokk tárolótere között a geo-metriai hasonlóság fennáll, az olaj viszkozitása azo-nos, valamint közel azonos letermeltségi állapotbanvannak. Tehát az általunk vizsgált nagylengyeli blok-kok többletolajának létrejöttében a tárológeomet-ria és az olajviszkozitás jelentõs szerepet játszik.

1. ábra: Vertikális egydimenziós modell

(9)


Korábban a mûvelési folyamat elõrejelzésére ún.módosított anyagmérleg-számítást dolgoztunk ki, me-lyet elõször az I�IV. Rudistás blokk CO2-gázsapkás mû-veléstervezésénél alkalmaztunk [3]. Az EOR-eljárástervezésének egyik legfontosabb eleme a várható több-letolaj meghatározása. A tárolótér vízelárasztása után akavernák és járatok tetõzónáiban visszamaradt kõolajazon mennyiségét, mely a gázsapka létrehozásával mo-bilizálható, az alábbi összefüggéssel határoztuk meg:

Ne = C Npa Boi /Bo (12)

ahol:Ne � a gázzal elárasztott tárolótérben összegyûlt

többletolaj mennyisége normál állapotban[nm3]

Npa � az elsõdlegesen kitermelhetõ kõolaj térfogata[nm3]

Np � az elsõdlegesen kitermelt kõolaj térfogata [nm3]Boi � olaj teleptérfogat-tényezõ kezdeti állapotban

[m3/nm3]Bo � olaj teleptérfogat-tényezõ a CO2-gázsapkás

mûvelés alatt [m3/nm3]C � transzformációs állandóNpa ≈ Np � az elsõdleges mûvelés vége felé, pl.

Nagylengyelben

Az egyenlet egy hasonlósági kritériumot fejez ki akarsztrendszeren belül és két karsztrendszer között is,mely egyrészt egy geometriai hasonlóságra, másrésztegy áramlástani azonosságra utal. Az egyenletben sze-replõ ismeretlen �C� transzformációs állandó megha-tározása EOR-termelési múltra illesztés vagy analógiaútján történhet.

Az eddigi nagylengyeli mûvelési tapasztalatok aztmutatják, hogy értéke nagymértékben függ a karszttípusától, de tároló viszonyok mellett az olajmozgékonyságától is [11]. A nagylengyeli tapasztala-tok azt mutatják, hogy fedetlen, autogén karszt struk-túrák esetén értéke nagyobb, mint a fedett karsztrend-szereknél. A termelési múltra történt illesztés alapjánfedetlen karsztot reprezentáló Déli-Triász kisüzemikísérletnél értéke C = 0,4, az ugyancsak fedetlen karszttípusú I�IV. Rudistás blokknál C = 0,38 volt, míg afedett karsztrendszerû VIII. Rudistás és X. Dél-Rudis-tás blokknál C = 0,15 és C = 0,24 közötti érték. Igaz,hogy utóbbi két esetben az olaj viszkozitása is nagyobbvolt, valamint meghatározása nem mûveléstervezés,hanem mûvelés-felülvizsgálat alapján történt.

A fentiek figyelembevételével a 12. egyenletbenmegfogalmazott összefüggést kellett átültetnünk aszimulációs modellbe. Ennek legkézenfekvõbb módjaa maradék fázistelítettségek és relatív áteresztõképes-ség összefüggések � mint fázisáramlást vezérlõ eszkö-zök � korrekciója volt.

Relatív áteresztõképességek, mint fázis-áramlást vezérlõ eszközök

A modellben a mobilizálható olajkészletek, a mobi-litások megfelelõ leírása szükséges. A megoldás ké-nyes pontja a relatív áteresztõképesség függvényekhasználata. Ezek a függvények meghatározzák a mû-velés egy adott idõszakában az egyes fluidumokegyüttáramlását, esetünkben pedig a gravitációselkülönülés mértékét is.

Míg porózus tárolókban történõ áramláskor a szû-rõdés dominál, karsztrendszerben végbemenõ folya-matoknál a gravitációs szegregáció szerepe jelentõs.(Ezért a korábbiakban alkalmazott, üzemi eredmé-nyekre támaszkodó analitikus, empirikus modelljeinka relatív áteresztõképességet nem is használták.)

Az alkalmazott legegyszerûbb relatív áteresztõ-képesség függvények általános alakja az alábbi:

(13)

Ezekkel a függvényekkel befolyásolhatjuk a mûve-lés egy adott idõszakában az egyes fluidumok együtt-áramlását és a gravitációs elkülönülés mértékét.

A mozgóképes gázfázist a maradék gáztelítettség,Sgm ismeretében számíthatjuk. A vizsgált nagylengyelitárolóinknál a magvizsgálati eredményekre támasz-kodva elfogadtuk, hogy a mátrix elhanyagolható mér-tékben tárol szénhidrogént, és gyakorlatilag impermea-bilis közegnek tekinthetõ. A karsztrendszerben a ko-rábbi gyakorlatnak megfelelõen kezdeti víztelítettség-gel nem számoltunk. Swi = 0. Ha feltételezzük, hogy atöbbletolaj a gravitációs elkülönülés és az olajduz-zadás eredménye, a maradék gáztelítettség az alábbi:

(14)

A gázáramlás feltétele, hogy:

Sg � Sgm > 0

Az alkalmazott relatív áteresztõképesség görbék fi-zikai jelentése eltér a porózus rendszereknél megis-mertektõl. Ismert vagy feltételezett geometriához nemköthetõ. Külön függvényekkel kell számolnunk az el-sõdleges mûvelés, a szén-dioxidos gáz besajtolása, agázsapka lefúvatása, valamint a vizes termelés számí-tása során.

Gõz�folyadék egyensúlyok, térfogatok éstelítettségek

A rétegben az esetek többségében mindhárom fázis(gáz�olaj�víz) egyidejûleg jelen van, melyet kétfázisúegyensúlyok egyidejû fennállásaként értelmeztünk a2. ábrán bemutatott módon.


A halmazokban yi, xi, wi az i-ik komponens móltört-jét jelöli a gáz-, olaj- és vízfázisban. Az átlagos réteg-hõmérsékleten, laboratóriumban mért Ki és Ji egyensú-lyi állandókat a nyomás függvényében egyszerû poli-nomokkal vagy hatványfüggvényekkel közelítettük.A számítások egyszerûsítése miatt feltételeztük, hogy avízfázisban csak a szén-dioxid oldódik.

Egyensúlyi számítások sorozatával meghatároztuk afázisok móltörtjeit, majd az adott hõmérsékleten ésnyomáson a fázisonkénti tömegeloszlást. Ennek isme-retében számoltuk a gáz-, olaj- és víztérfogatot és a te-lítettségeket.

Megjegyzendõ, hogy a háromfázisú kompozíciósmodell használata a mûveléstervezés során nem min-dig szükséges. Gázzal telített vízmozgás vagy elhanya-golható beoldódás esetén elegendõ a kétfázisú(gáz�olaj) kompozíciós modell alkalmazása, sõt szén--dioxiddal telített olajoknál a kompozíciós számítás iselhagyható.

Számítási példa 1D, háromfázisú kompo-zíciós modellel. Gázbesajtolás a gravitá-ció figyelembevételével

A tesztmodell tárolótere a nagylengyeli I. Rudistásblokk tetõrészét reprezentálja -1700 m � 1780 mtsza.-imélység között [12]. A térrészt 40 db 2 m vastag víz-szintes elemre bontottuk. A heterogén tárolóstruktúrátaz elsõdleges mûvelés végéig elemenként kitermelt kõ-olajmennyiség (Npa) határozta meg, melyhez a blokkegészére vonatkozó átlagos olajkihozatali tényezõt el-fogadva adódott a kezdeti földtani kõolajvagyon szele-tenkénti értéke (N = 1 998 091 m3).

A 40-elemû, egydimenziós modell öt komponenst éshárom fázist vesz figyelembe. A komponensek a kö-vetkezõk: metán, etán, propán+, CO2, víz. További fel-tétel, hogy a vízben csak a CO2 oldódik. A besajtoltgáz 80,41 mol% CO2-t, 18,75 mol% metánt és 0,84mol% etánt tartalmaz. Az átlagos abszolút áteresz-tõképesség K = 0,63 D.

A telep korlátlan karsztvíz-utánpótlással rendelkezik.Peremfeltétel, hogy a nyomás a -1780 m-es síkon a gáz-besajtolás alatt állandó, pa = 183 bar. Az átlagos réteg-hõmérséklet 100 °C. A kezdetben gyakorlatilag gáztalanolaj kezdeti olaj-teleptérfogat tényezõje: Boi = 1,062m3/nm3, míg a szén-dioxidos földgázzal telített rendszeré179 bar buborékponti nyomáson Bo = 1,222 m3/nm3.

Kiindulási állapot az elsõdleges mûvelés vége, vagypontosabban a szén-dioxidos mûvelés kezdete, amikoraz átlagos víztelítettség Swim = 42,32% volt. A korábbimûvelési tervekben meghatározottak alapján az I�IV.Rudistás blokkra C = 0,38. Ezt elfogadva a maradékgáztelítettség, amely a gravitációs szegregáció domi-náns mérõszáma: Sgm ≅≅ 6,33%.

2. ábra: Háromfázisú egyensúly

3. ábra: A gáz- és olajtelítettség változása a mélységgel, különbözõidõpontoknál

4. ábra: A nyomás változása a mélységgel, különbözõ idõpontoknál

Mélység,elemszám

Mélység,elemszám

Gáztelítettség, Sg Olajtelítettség, So


A leegyszerûsített modellnél gázbesajtolás a tároló-tetõn, 700 000 m3/nap ütemmel, míg a fluidumkivételalul, az utolsó elembõl történt, olyan ütemben, amit aperemfeltétel megkívánt. Egy éves besajtolási idõ utána termelvény teljesen elgázosodott. Feltételeztük, hogya gázbesajtolás után is mintegy 2% víztelítettség a tá-rolóban visszamarad. Választott idõpontnál a gáz- ésolajtelítettségi állapotot a 3. ábra szemlélteti. A tároló-ban kialakult nyomásviszonyok a 4. ábrán láthatók.

A besajtolt gázmennyiség összesen Gi = 252 millióm3, a gázbesajtolás alatt a tárolóban képzõdött többlet-olaj-mennyiség Ne = 290 400 m3 volt a számításszerint. A termelési jellemzõk az 5. ábrán láthatók.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetemet fejezem ki Ferincz György okl.geológus mérnöknek a cikk megírásához nyújtotthasznos tanácsaiért és az anyag szakmai ellenõrzéséért.

Irodalom

[1] Reiss, L. H.: The Reservoir Engineering Aspects ofFractured Formations. IFP, Technip, Paris, 1980.

[2] Ferincz, Gy.: Sávoly-DK mezõ triász telepénektektonikus tárolómodellje. Nagykanizsa, 2005.március.

[3] A nagylengyeli I�IV. Rudistás blokk CO2-osmûvelésének elõzetes terve. Gellénháza, 1984.május.

[4] Ács, G., Doleschall, S., Farkas, É.: General Pur-pose Compositional Model. paper SPE 10515presented at the Sixth Symposium on ReservoirSimulation, New Orleans LA, 1982.

[5] Ács, G., Biró, Z., Doleschall, S., Farkas, É.:Háromfázisú, kompozíciós modell és alkalma-zása a Budafa-Nyugat telep szén-dioxidos mû-velésének leírására. 2. rész. Kõolaj és Földgáz,1981. febr.

[6] Farkas, É.: Geotermikus tárolók szimulációja.Kõolaj és Földgáz, Budapest, 1994. aug.

[7] Vízvár-Észak mezõ VízÉ�2 és VízÉ�4 jelû ku-takkal feltárt telepeinek mûvelési terve. Nagy-kanizsa, 2003.

[8] Scott, T., Sharpe, S. R., Sorbie, K. S., Clifford,P. J., Roberts, L. J., Foulser, R. W. S., Oakes,J. A.: A General Purpose Chemical Flood Si-mulator. SPE 16029, San Antonio TX, 1987.

[9] Brandferger, K. M., Pope, G. A., Sepehrnoori, K.:Development of a Thermodynamically Consis-tent, Fully Implicit, Equation of State, Composi-tional Steamflood Simulator. SPE 21253, Ana-heim, Calif., 1991.

[10] Ács, G., Farkas, É.: Háromfázisú rendszerekkompozíciós modellezése. OMBKE XVI. Ván-dorgyûlése, Balatonfüred, 1977.

[11] Biró, Z.: Jegyzetek a CO2-gázsapkás mûvelésrõl.Nagykanizsa, 2012.

[12] Biró, Z., Ferincz, Gy., Vass, I.: Nagylengyel mezõnagyüzemi CO2-gázsapkás mûveléssel érintettblokkjainak mûvelési terv kiegészítése. Nagyka-nizsa, 2013.

5. ábra: A legmélyebb, 40. elem termelési jellemzõi

Dr. ZOLTÁN BÍRÓ (Dipl. Oil Engineering, expert): GAS INJECTION MODEL FOR KARSTIC HYDROCARBON RESER-VOIRS

We have developed a simple calculation method for planning operation with artificial CO2 gas cap in karstic reservoirs. Weassumed that contact points in the studied Nagylengyel field (with caverns and fractures) can be regarded as horizontal (with fairlygood approximation) and that the direction of the displacement process is vertical. The injected CO2 gas is a reservoir-alien materi-al and has chemical inter-action with the fluids in the reservoir. Thus the developed model is a composition, one-dimension, verti-cal reservoir simulator written using the FORTRAN language.

The article presents the applicability of the method through the example of a CO2 gas injection process.


A világ legnagyobb kõolaj- ésföldgáz-konferenciái

AzOrszágos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület Kõolaj-,

Földgáz- és Vízbányászati Szakosztá-lya 1964. szeptember 29-én tartotta

elsõ Vándorgyûlését (késõbbi elneve-zésével Nemzetközi Olaj- és GázipariKonferencia, Kiállítás) Nagylengyel-ben (Gellénházán). Az azóta eltelt többmint 50 év alatt 30 ilyen Vándorgyû-lést rendezett a Szakosztály különbözõhelyszíneken. A legnagyobb Vándor-gyûlés Keszthelyen volt 1987-ben � amagyar iparszerû kõolaj- és földgázbá-nyászat születésének 50. évi jubileu-mán �, ahol közel 500 fõ résztvevõ 150

elõadást hallgathatott meg, 35 kiállítóvolt, és az ünnepi gálavacsorát (állófo-gadást) a csodálatosan felújított Feste-tics-kastélyban tartották. A többi Ván-dorgyûlés 250-400 résztvevõvel, 90-120 elõadással és 20-25 kiállítóvalzajlott le.

Kitekintve a világba, érdemes meg-nézni, hogy melyek a világ legna-gyobb kõolaj- és földgáz-konferen-ciái és kiállításai:

EGYESÜLETI HÍR

Idõpont Látogatók (fõ) Kiállítók (db) Nemzeti pavilonok Elõadások Szekciók Küldöttek (fõ)2013 51 435 1362 16 335 53 58012014 76 240 1868 20 600 102 68282015 85 000 (terv) 2000 (terv) 22 (terv) 700 (terv) 120 (terv) 7000 (terv)

Idõpont Látogatók (fõ) Kiállítók (db) Kiáll. terület ft2 (m2) Országok Társaságok1982 106 1812013 104 726 967 652 185 (60 588) 112 25252014 108 300 1130 680 025 (63 174) 130 2568

Idõpont Látogatók (fõ) Kiállítók(db) Kiáll. terület ft2 (m2) Nemzetközi pavilon Nemzetközi küldöttek (fõ)2014 21 479 423 50 000 (4645) 10 2072

Idõpont Társaságok Kiállítók (db) Nemzeti pavilonok Vezér ea. és vitafórum Szekciók Elõadások2014 1500 277 33 10 12 100

Idõpont Látogatók (fõ) Küldöttek (fõ) Kiállítók Résztvevõ országok2014 5034 1500 215 32

Résztvevõ orsz. Tréningek Szekciók Kiállítók Kiállítási terület ft2 (m2)2 napos 1 napos

70 16 18 46 450 140 000 (13 006)

ADIPEC (Abu Dhabi International Petroleum Exhibition & Conference): Abu Dhabi National Exhibition Centre,Egyesült Arab Emirátusok

OTC (Offshore Technology Conference): NRG Park (régebben Reliant Park), Houston, Texas, Amerikai Egyesült Államok

Gastech Conference & Exhibition: Singapore EXPO, Singapore, Malajzia

OE (SPE Offshore Europe Conference & Exhibition): AECC = Aberdeen Exhibition & Conference Centre, Aberdeen,Egyesült Királyság, Skócia

A felsoroltakon kívül még számtalan kisebb, de a magyarországinál jóval nagyobb konferenciáról és kiállításról vannakismereteink.

(id. Õsz Árpád)

SC (Subsea Oil & Gas China): CECIS, Shanghai, Kína

SPE Annual Technical Conference and Exhibition: Változó2015-ben tervezett: George R. Brown Conventional Center, Houston, Texas, Amerikai Egyesült Államok


A Szakosztály Budapesti HelyiSzervezetének vezetõségi ülése(Budapest, 2015. október 7.)

Ahelyi szervezet vezetõségi tagjaiJármai Gábor elnökletével az

eddig végzett munkáról, a program tel-jesítésérõl, a további feladatokról, aBHSz 2016. évi programtervénekösszeállításáról, valamint a BKL Kõ-olaj lap helyzetérõl tanácskoztak.

Az OMBKE választmányi ülése(Miskolci Egyetem, 2015. október 16.)

AMiskolci Egyetem Szenátusi Ta-nácstermében tartott választmá-

nyi ülés kapcsolódott az egyesületegyetemi szervezetének 60 éves jubile-umi ünnepségéhez. A tanácskozáson aházigazda ME részérõl dr. PalotásÁrpád Béla, a Mûszaki Anyagtudomá-nyi Kar dékánja volt jelen.

Napirend elõtt megemlékeztek a2015. június 17-én elhunyt KÁRPÁTILÓRÁNT vasokleveles bányamérnöktiszteleti tagról, a Bányászati Lapokegykori felelõs szerkesztõjérõl.

A Választmány az alábbi napiren-dekrõl tanácskozott:

� Szent Borbála kitüntetési javas-latok jóváhagyása (Hevesi Imre fõtit-kárhelyettes)

� Tájékoztatás az OMBKE pénzü-gyi helyzetérõl (dr. Gagyi Pálffy And-rás ügyvezetõ igazgató)

� Az elõzõ választmányi ülés ótaeltelt idõszak fontosabb eseményei(dr. Nagy Lajos elnök)

Május 22.: 54. Bányamérõ Tovább-képzõ és Tapasztalatcsere, Zalaegerszeg;Május 29�30.: 105. egri küldöttgyûlés, a10. Bányász-Kohász-Erdész Találkozó;Július 24�25. Szlovák Bányavárosok8. Találkozója Besztercebányán (Kõ-rösi Tamás fõtitkár �Hagyományápo-lásért� szlovák miniszteri kitüntetéstkapott); 22. Szigetközi Napok, Duna-kiliti; Szeptember 3.: Országos Bá-nyásznapi Ünnepség, Hajdúszoboszló(Nagy Gábor és Livo László miniszterielismerõ oklevelet kaptak); Szeptem-ber 4.: Bányásznap és a KõbányászatiNemzeti Emlékhely avatása, Dorog;Szeptember 8�10.: 8. Clean Steel Nem-zetközi Vaskohászati Konferencia, Bu-dapest; Szeptember 11�13.: Selmeci

szalamander felvonulás � Az ünnepségelõtti napon találkoztak a V4 országokbányászati egyesületeinek vezetõi,kibõvülve a szlovén és osztrák egye-sületekkel, melynek eredményekép-pen mind a hat ország aláírta a V4országok által korábban összeállított�deklarációt� (megjelent a BKL Bá-nyászat 2014/3. számában). Szeptem-ber 24�25.: 48. Bányagépész és Bá-nyavillamossági Konferencia Balaton-györökön; Szeptember 25�26.: FazolaNapok, Ómassa; Október 8�9. Nem-zetközi Bányászati Konferencia, Re-piska; Október 9�11. Magyar Öntõ-napok, Herceghalom; Október 9.:Szakestély a SZOFT 20 éves évfor-dulóján, Hajdúszoboszló; Október 10.:a Salgótarjáni Bányászati Múzeum 50éves jubileuma alkalmából szervezettünnepség és konferencia.

Hozzászólások:Dr. Tardy Pál a Clean Steel nemzet-

közi konferenciáról; Nagy Gábor amosonmagyaróvári jubileumi föld-gázünnepségrõl; Molnár Zsolt a szén-hidrogén konferenciáról; dr. Dúl Jenõ aduális képzés beindulásáról, az Önté-szeti Napokról tartott beszámolót.

A Bányászat és a Kõolaj Lapokközös megjelenésérõl kialakult vitábanNagy Gábor szakmailag és az egyesü-leti tagok tájékozódása szempontjábólelképzelhetõnek tartja a lapok összevo-nását. Molnár Zsolt egyetértett azzal,hogy a BKL Lapok megjelentetésétegységesen az OMBKE kezelje.Egyúttal közölte, hogy még lát lehetõ-séget a BKL Kõolaj és Földgáz 5., ill.6. számának megjelentetésére.

Dr. Nagy Lajos kérte, hogy a jövõbena szénhidrogéniparral kapcsolatos kon-ferenciák szervezésébe is vonják be azegyesületet.

� A fiatal egyesületi tagok bevoná-sa és megtartása érdekében készültintézkedési terv végrehajtásánakhelyzete a Vaskohászati Szakosztályterületén (Hevesi Imre fõtitkárhelyet-tes).

Ezt követõen a választmányi ülésrésztvevõi csatlakoztak az OMBKEEgyetemi Osztálya megalakulásának60. évfordulója alkalmából szervezettünnepi eseményekhez.

(Készült dr. Gagyi Pálffy András általösszeállított emlékeztetõ alapján)

60 éves múltra tekinthet visszaaz OMBKE Egyetemi Osztálya �Jubileumi ünnepség Miskolcon(Miskolci Egyetem, 2015. október 16.)

Az OMBKE Egyetemi Osztálya(OMBKE EO) a Miskolci Egye-

temen ünnepelte az Egyetemi Csoportmegalakulásának (1955. október 12.)60. évfordulóját. Az ünnepség azegyetemi könyvtár mellett találhatóOMBKE emlékoszlop megkoszorúzá-sával, és a közeljövõben felállításra ke-rülõ Elhunyt Akadémisták Lélekha-rangja bemutatásával és megszólal-tatásával kezdõdött. Az emlékhelyre azEO vezetése helyezett el koszorút. Eztkövetõen a Miskolci Akadémiai Kör(MAK) társelnöke, Nagy Tibor olvastafel Debreczeni Dániel ez alkalomra írt� a lélekharangot bemutató � levelét.Az ideiglenes állványra helyezett lé-lekharangot az EO nevében dr. KovácsFerenc volt rektor, az OMBKE részé-rõl dr. Tolnay Lajos tiszteleti elnök, aMAK nevében pedig Nagy Tibor jo-gászhallgató szólaltatta meg.

Az Egyetemi Csoport/Osztály 60 évestörténetére visszatekintõ konferenciára akönyvtár olvasótermében került sor.A szakmai levezetõ elnöki tisztet dr.Tihanyi László, a Mûszaki Földtudomá-nyi Kar volt dékánja töltötte be. A meg-nyitót dr. Nagy Lajos, az OMBKE el-nöke tartotta, majd beszédét követõenemléklapokat nyújtott át a volt és jelen-legi elnökök részére. A jubileumi kon-ferenciát dr. Földessy János, a Magyar-honi Földtani Társulat és dr. Turai End-re, a Magyar Geofizikus Egyesület helyiszervezete nevében köszöntötte, kitérveaz EO-hoz fûzõdõ korábbi és jelenlegiszakmai kapcsolatokra. Az üdvözlésekután az EO elõzõ elnökei (dr. SomosváriZsolt, dr. Károly Gyula, dr. Bõhm József,dr. Dúl Jenõ) és jelenlegi elnöke (dr. Ha-vasi István) mutatták be az EO vezetésiidõszakuk alatti sokszínû életét. A kon-ferencia zárszavát követõen a meghívottvendégek az egyetemi menza külön-termében vacsorán vettek részt, ahol dr.Szûcs Péter, a Mûszaki FöldtudományiKar Dékánja mondott pohárköszöntõt.Az ünnepi események fénypontja a va-csora utáni Jubileumi Szakestély volt.

(Készült dr. Havasi István,az OMBKE EO elnökének írása alapján)


Köszöntjük Csath Béla gyémántok-leveles bányamérnököt, akinek tevé-kenységét � a Magyar Hidrológiai Tár-saság elnökségének javaslata alapján �a Társaság Tisztújító Közgyûlésén,2015. május 26-án Bogdánfy Ödön-emlékérem adományozásával ismer-ték el.

Tisztelettel köszöntjük szakmai te-vékenységük elismeréseként 2015-benMOL Életpálya-díjban részesítetttagtársainkat: Boncz László okl. bánya-mérnököt, kutatási projektmenedzsert(MOL Magyarország Kutatási Projek-tek); Török Károly okl. olajmérnököt,Nyugati Régió FF és EBK vezetõt(MOL Magyarország FF és EBK) ésVarga János okl. gépészmérnököt, a

Csoportszintû KTD Termelési és Üze-mi Tervezés tanácsadóját.

Augusztus 20-ai nemzeti ünnepünkalkalmából Magyarország köztársaságielnöke Fritsch Lászlót, a Magyar Föld-gáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatójátMagyar Érdemrend Lovagkeresztpolgári tagozat, dr. Szalóki Istvánt, aMOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.nyugalmazott vezérigazgató-helyette-sét Magyar Arany Érdemkeresztpolgári tagozat kitüntetésben része-sítette.

Kívánunk Mindannyiuknak továbbisikereket és Jó szerencsét!

(a Szerk.)

Köszöntjük a 2015-ben jubileumidiplomában részesült kollégákat,tagtársakat:

� a Vasoklevélben részesült Bara-

bás László és Farkas Béla gyémántok-leveles bányamérnököket,

� a Gyémántoklevélben részesültVarga Ede aranyokleveles geofizikus-mérnököt,

� az Aranyoklevélben részesültBokor Judit okleveles bányageológus-mérnököt, Kiss László okleveles olaj-mérnököt, dr. Kiss Bertalan László ok-leveles bányageológus-mérnököt, Kul-bencz Ferenc okleveles olajmérnököt,dr. Meggyes Tamás okleveles olajmér-nököt, Munkácsi István okleveles olaj-mérnököt, Ónodi Tibor okleveles olaj-mérnököt, dr. Pleszkáts Tibor okleve-les bányageológus-mérnököt, RózsásiGyõzõ okleveles bányageológus-mér-nököt.

Az életútjukról készült rövid össze-foglalókat a következõ számunkbanközöljük.

(a Szerk.)

KÖSZÖNTÉS

85 éves 80 éves 75 éves

70 éves

Ferenczy Imrearanyoklevelesolajmérnököt.

Dr. Csaba Józsefaranyoklevelesolajmérnököt,

Horváth Lajosaranyoklevelesbányageológust.

Gesztesi Gyulaaranyokleveles

vegyészmérnököt,

Dr. Szabó Györgyaranyoklevelesolajmérnököt,

Tóth Bélaokleveles bánya-mérnököt, kör-nyezetvédelmiszakmérnököt.

Dr. Bíró Zoltánokl.

olajmérnököt,

Dr. Csete Jenõokl.

gázmérnököt,

Dallos Ferencnéokl. gépészmér-nököt, környezet-

védelmiszakmérnököt,

Dr. DormánJózsef

okl. vegyész-mérnököt,

Kuhn Tiborokl.

olajmérnököt,

RudinszkiIstván

okl. gépész-mérnököt.

Születésnapjuk alkalmából tisztelettel köszöntjük a

Kívánunk Mindannyiuknak jó egészséget és további sikeres életet! (a Szerk.)


� A Miskolci Egyetem TiszteletbeliDoktori Címet adományozottDr. Laka-tos Istvánnak, az MTA r. tagjának,emeritus professzornak; �SIGNUMAUREUM UNIVERSITAS� kitünte-tést kapott Dr. Horn János és �PROUNIVERSITATE� kitüntetést vehetettát Prof. Dr. Takács Gábor.

� 2015. június 26-án, a MiskolciEgyetem Ünnepi Szenátusi Ülésén

került sor a Mûszaki FöldtudományiKar és a Gazdaságtudományi Karvégzõs hallgatóinak diplomaátadá-sára. A Mûszaki Földtudományi Ka-ron mesterképzés keretében 52 fõ,alapképzés keretében 52 fõ és olaj-mérnöki szakirányú továbbképzéskeretében 1 fõ (Pákozdi Gábor) vehe-tett át oklevelet.

A szakmai elismerésekhez gratu-lálunk, a most diplomát átvevõ kol-légának minden jót és további szakmaisikereket kívánunk.

� Kihelyezett képzést tervez indítania Miskolci Egyetem Sátoraljaújhelyen.2015. augusztus 7-én a Miskolci Egye-tem rektora, Dr. Torma András szán-déknyilatkozatot írt alá SzamosvölgyiPéterrel, a város polgármesterével aSátoraljaújhelyen indítani tervezettkihelyezett képzésrõl. A létesítendõKözösségi Felsõoktatási Képzési Köz-pont segítségével az Egyetem aszlovákiai Bodrogközbõl is a koráb-binál nagyobb számban fogad majddiákokat.

(a Szerk.)

A nem hagyományos földgáz avilágban

Az amerikai nem hagyományosszénhidrogén-lelõhelyek kutatása,

termelésbe állítása megmozgatta a vi-lág kõolaj- és földgázpiacát. Az Egye-sült Államok olaj- és földgázimportjalecsökkent, a felesleg a piacon elindultEurópa és Távol-Kelet felé. Az oroszokszámára létfontosságú a szénhidrogé-nek exportja, amit az Amerikából ki-szoruló áru szintén veszélyeztet. A pia-cok irányítói bevetették békés eszközei-ket: árufelesleggel letörni az árakat, adrágán termelõket kiszorítani a pia-cokról. A kiszorulók között vannak apalaolaj- és palagáztermelõk is.

A világ primerenergia-fogyasztása2013-ban 518,6 EJ (1018 J) volt. 2040-re a Shell kutatói 815 EJ-t jeleznek.A földgázfogyasztás 2015-ben 3482milliárd m3 (118 EJ) lehet, és 2035-re4785 milliárd m3-re (163 EJ) nõhet azU.S. az EIA szerint. Az LNG-forgalom2015-re 350 milliárd m3-re nõhet.

2014. július 1-jén összeültekMoszkvában a földgázt exportáló or-szágok (köztük Oroszország, Katar,Irán), hogy megpróbáljanak közös stra-tégiát kialakítani piaci érdekeik védel-mére az egyre növekvõ súlyú palagáztérnyerése ellen [3]. Nem ritkaság azenergiapiacokon az, hogy valamilyeneredményes új technológia ellenakciótszül a régi technológiából élõ orszá-gokban (pl. a szénbányászok akciói aföldgáz megjelenésekor, vagy a 2014-ben elindított kõolajpiaci túltermelésre,

ami fékezésre kényszerítette a palaolaj-termelõ országokat).

Nem konvencionális földgázlelõhelygeológiai jellemzõi: tömör kõzet; poro-zitás: <1 %; permeabilitás: <0,1 mD;Magyarországon 2000 m alatt.

Nem hagyományos földgázlelõhely-típusok a világban:

� shale gas: agyagpalában lévõ gáz,�palagáz� néven ismertebb;

� tight gas: tömör kõzetben lévõ gáz;� CBM: coal bed methan (pl. a Me-

csekben bányászott feketeszén kísérõjevolt);

� Geopressurized Zones Gas (GZG):szokatlanul nagynyomású mészkõ vagyüledékes kõzetben lévõ gáz (a Makókörnyéki kutatás jellemzõje);

� Methane Hydrates: földgáz és a vízkristályos asszociációja, amely 50 barfeletti nyomáson és 5 °C körüli hõmér-sékletû környezetben keletkezik. Azóceánok fenekén, ötszáz méter alattimélységben nagy mennyiségben talál-ható. A világ gázhidrát-készleteit a pa-lagázkészletek akár tizenötszörösére isbecsülik. Kutatásáról, a termelés tech-nikájáról még nagyon keveset tudunk,de az elsõ kutatások már biztatóak.

Európa nem konvencionális geoló-giai földgázkészletei, milliárd m3 (KPMG2012): Ukrajna: 5500; Lengyelország:1920; Litvánia: 480; Bulgária: 300; Ma-gyarország: 250; Románia: 180; Hor-vátország: 18-30.

Palagázkészletek (milliárd m3) [2]:Kína: 31 573; Argentína: 22 710; USA:18 830; Kanada: 16 225; Mexikó:15 432; Ausztrália: 12 374; Dél-Afrika:11 043; Oroszország: 8070; Brazília:6937; Lengyelország: 5300; Francia-ország: 5000; Magyarország: 1500.

A palagázkészletekrõl számtalanbecslés készült, de ugyanaz a kutatóin-tézet is évente javítja a kilátásait. Azmindenképp megállapítható, hogy ha-talmas készletek lehetnek még akkoris, ha a becsült készletek 20...40%-alesz csak kitermelhetõ.

Hazánkban a GZG földgáz-elõfor-dulásokat már a hatvanas évekbenkimutatták a Zala megyei nagymélysé-gû kutatások. Az Alföldön Hódmezõ-vásárhely, Makó, Derecske környéke,majd a Dráva-medence mutatott nemhagyományos szénhidrogéntelepeket.A hazai nem hagyományos szénhidro-gén-lelõhelyekre a nagy mélység, amagas réteghõmérséklet és nyomás, aviszonylag kis kiterjedésû és gyakrantöredezett kõzettömbök a jellemzõek.A jellemzõ kõzet agyagos márga [1]. Ahazai, nem hagyományos szénhidro-gén-kutatásnál amerikai technológiát,technikát használtak, pontosabban azamerikai eljárások magyarországi al-kalmazását fejlesztették ki.

A nem hagyományos szénhidrogén-kutatások és a rétegrepesztés

Minden nem hagyo-mányos szénhidrogén-kutatás és -termeléselengedhetetlen részea tárolókõzet repesz-tése, a rétegek át-eresztõképességéneknövelésére. Az USA-

EGYETEMI HÍR

ENERGIAHÍREK

Kutatóintézet Becslés éve Földgázkészlet (109 m3)EIA 2000 35 400EIA 2011 65 130PCC 2012 75 040

IHS CERA 2010 82 120ICF 2013 106 188

A világ nem konvencionális földgázkészletei


ban 2003-ban indult el az ipari léptékûpalagáz-kitermelés, ahol a geológiaiadottságok � nagy kiterjedésû és vas-tagságú homogén palarétegek, ezerméter körüli mélységben � kiválóak ahatékony rétegrepesztéshez [2].

2011-ben az EU környezetvédelmi,közegészségügyi és élelmezési szek-ciója támadást indított a palagázkutatá-sok ellen. Indoklásként az USA-banvégzett több ezer kutatófúrás során né-hány esetben tapasztalt környezet-szennyezést és felszíni rétegmozgásthozták, elhallgatva azt, hogy ezek akárok az összes fúrás kevesebb mint1%-ánál fordultak elõ. Az USA Szö-vetségi Környezetvédelmi Hatóság(EPA) két évig vizsgálta az ivóvízkutakállítólagos elszennyezõdését, de végülnem talált a rétegrepesztéssel összefüg-gést. Az európai �zöldek� azonnalmozdultak, és négy érvet hoztak fel anem hagyományos szénhidrogén-kuta-tások beszüntetésére:

� a kutatások során végzett réteg-repesztés földrengéseket okozhat, a fel-színen létesítmények sérülhetnek;

� a rétegrepesztéshez használt folyadéka felszínre kerülve mérgezést okozhat;

� a rétegrepesztés szennyezi a fel-színi ivóvízbázisokat;

� a fúrás és termelésbe állítás soránföldgáz (metán) kerül a légkörbe, ezzela nem kívánt klímaváltozást segíti elõ.

A világban eddig végrehajtott többszázezer rétegrepesztés vizsgálati anya-gaiból valóban ki lehet emelni pár tucatesetet, amikor környezetszennyezés vagyfelszíni rétegmozgás történt. Ezeket azeseteket azonban technológiai balesetnekkell tekinteni, és nem a �zöldek� által túl-hangsúlyozott általános katasztrófának.

Európában � és Magyarországon is� sokan támadják a nem hagyományosszénhidrogén-kutatáshoz kötõdõ hid-raulikus rétegrepesztési eljárást. (A tá-madók mögött sok esetben más ener-giahordozó-használatban érdekelt lob-bit lehet vélni). Az EU-ban folyó vitákvégén 2012-ben a rétegrepesztés kate-gorikus tiltása helyett a rétegrepesztésnagyságától (a besajtolt anyag térfo-gatától) függõ engedélyezést léptettekéletbe. Ezt a szabályozást a kormányátvette nálunk is, kiegészítve azzal,hogy a rétegrepesztés szakmai felü-gyeletét a bányahatóságra bízták akörnyezetvédelmi szervek helyett. Na-pirenden van a nem hagyományosszénhidrogén-kutatás további támoga-tása is.

Franciaországban az erõs nukleárislobbi elérte a rétegrepesztés kategori-kus tiltását, és ezzel leállt a földhõ-hasznosítási program is.

Bulgáriában hasonló stop lépettéletbe, nem tartják kizártnak, hogy aföldgáz exportját féltõ Gazprom van aháttérben.

Romániában, Lengyelországban meg-indultak a kutatások, de éppen az olaj-árcsökkenés miatt most leálltak.

Nagy-Britanniában a miniszterelnökszorgalmazza a palagázkutatást, éppena gyorsan apadó hagyományos föld-gázkészletek pótlására.

A környezetvédõk rétegrepesztés el-leni kifogásainak cáfolatai:

� a rétegrepesztésnél nem szennye-zik a vízbázisokat, mivel a rétegbe saj-tolt vizet a rétegrepesztés után kiterme-lik, tisztítják és újra felhasználják.

� A palaolaj és palagáz kitermelésé-nél alkalmazott rétegrepesztés nem

okoz földcsuszamlást, földrengést, mi-vel a felrepesztett rétegekbe homokotsajtolnak a felrepedt kõzetréteg kitá-masztására. Földmozgást a nem kon-vencionális termelõhelyek környezeté-ben még sehol nem észleltek.

� A palaolaj-termelés melléktermé-ke, a palagáz csak addig kerül lefáklyá-zásra, amíg mennyisége már forgalma-zásra alkalmas � ebben az esetben fel-használásával a légkörre sokkal veszé-lyesebb széntüzelést lehet kiváltani.

Magyarországon eddig mintegy3000 rétegrepesztés volt olajipari célok-ra, geotermikus kutak serkentésére, aföld alatti gáztárolók kiépítésénél, szén-rétegek metántartalmának megcsapolá-sánál, az urán oldószeres kitermelésé-nél, általában ezer méternél mélyebb ré-tegeknél. Alkalmanként 300-800 m3

folyadékot sajtoltak be, de ennek egyrészét vissza is nyerték. Nem mutattakki sehol sem környezetszennyezést vagyfelszíni rétegmozgást.

A hidraulikus rétegrepesztés környe-zeti biztonsága megfelelõ ellenõrzésmellett nem tér el a hagyományos szén-hidrogén-kutatásétól. A biztonsági sza-bályozásokat a technika fejlõdésévelfolyamatosan korszerûsíteni kell.

Forrás:[1] Kovács Gyuláné dr. (Zöld Vonal

2000 Környezetvédelmi Tanács-adó Kft.) tanulmánya, FöldhõHírlevél 2014. július.

[2] Sugár István: Palagáz azatlasz.hu2014. 07. 26.

[3] Régis Genté: A palagáz felborítja ageopolitikát. Le Monde diploma-tique 2015. április.

(Szilágyi Zsombor)

Harc az amerikai energiapiaconKét fronton is erõsödik a harc az Egye-sült Államok energiapiacán: egyrésztObama elnök környezetvédelmi politi-káját támadják a republikánusok, más-részt az amerikai nem hagyományosszénhidrogén-termelés harcba szállt azOPEC világuralmi törekvésével azolajpiacon. Mi lehet a következményeennek a helyzetnek a jövõben? Erre akérdésre keressük a választ.

A Kyotóban tartott környezetvédelmivilágkonferencián az Egyesült Államokmég elég passzívan viselkedett a légkör-

szennyezés csökkentése kérdésében, demára már eljutottunk oda, hogy Obamaelnök a klímaváltozás nemzetbiztonságikockázatáról beszél. Fogy az idõ, hogymeg lehessen birkózni a klímaváltozásmegfordíthatatlanná váló következmé-nyeivel: a szélsõséges idõjárással, a ten-gerszint emelkedésével � mondta az el-nök [1]. Az Egyesült Államokban sokanvitatják azokat a tudományos megál-lapításokat, amelyek a klímaváltozáslehetséges következményeit vetítik elõre:

� a sivatagosodás a világ mindentérségében terjed, Afrika középsõ

részén a szélsõséges terrorcsopor-tok erõsödése is összefügg ezzel;

� a szegénység, a politikai instabili-tás együtt jár a sivatagosodással;

� népvándorlás indulhat el a világban;� új betegségek, járványok terjed-hetnek;

� a levegõszennyezés bizonytalannáteheti az élelmiszertermelést;

� vízhiány alakulhat ki, terjednek azerdõtüzek;

� a szélsõséges idõjárás és a légszeny-nyezés csökkenti az életkort, nõ amentális megbetegedések száma.


A század végére évi 69 ezerrel többhalálos áldozatot követelhet a klí-maváltozás Amerikában az USA Kör-nyezetvédelmi Hivatalának (EPA) je-lentése szerint.

A súlyos környezeti kilátásokkal vi-tatkozók inkább a foglalkoztatást elõ-segítõ ipari beruházások mellett állnak,akkor is, ha ezek a beruházások kör-nyezetszennyezéssel járnak. A fosszilisenergiahordozók olcsóbbak, mint bár-milyen helyettesítõ tüzelõanyag. A kör-nyezetvédõk, és most már az USA el-nöke is szemben találja magát a szén-bányászat, a szénhidrogénipar tulajdo-nosaival, dolgozóival, akik a befekteté-seiket, munkahelyüket féltik a fosszilistüzelõanyagok elleni vitában.

A klímaváltozásban a fosszilis ener-giahordozók szerepét senki sem vitatja.A szén, a kõolaj, a földgáz tüzelésévelés a közlekedéssel a levegõbe kerülõszén-dioxid és por vagy az elégetlenszénhidrogén növeli a légkör hõvissza-tartó szerepét, ezek a földi klímavál-tozás fõ okozói. A világ felelõs poli-tikusainak legtöbbje egyetért azzal,hogy tenni kell valamit azért, hogy alégkör átlaghõmérséklete az 1900-asévek szintjéhez képest ne emelkedjen2 °C-nál nagyobb mértékben.

A vita csak arról folyik az országokközött és az országokon belül, hogy en-nek a célnak az érdekében mit és mi-lyen ütemben kellene tenni. Minden lé-pés pénzbe, nagyon sok pénzbe kerül.

A British Petrol becslést készített azUSA egy fõre jutó szén-dioxid-kibo-csátásáról (tonna/fõ értékben): 2000:22,5; 2015: 18; 2020: 16,4; 2035: 15.A klímavédõk pozíciójának erõsödésé-re számítanak a jövõben.

A nem hagyományos szénhidrogén-termelés körül kialakult harcot tulaj-donképpen a Kõolaj-exportáló Orszá-gok Szervezete, az OPEC indította el2014 második felében, azzal, hogy atelített kõolaj világpiacán akkor semcsökkent a kõolajtermelés, amikor azárak elindultak lefelé. (Vannak olyanvélekedések, hogy ezt az OPEC akciótSzaúd-Arábia kezdeményezte, éppen azUSA súgására. Az USA ezzel az akció-val akarta a kõolajexporttól erõsen füg-gõ orosz államot az ukrán�orosz válságbékés megoldása irányába elmozdítani.)A lezuhant olajárak keményen érintet-ték az amerikai nem hagyományos kõ-olajkutatást és -termelést is, kutak százai

álltak le, beruházásokat halasztottak el,visszafogták a kitermelést. Mára az lát-szik, hogy a kõolajpiaci eseményekmeghozták a várt hatást:

� az OPEC-en belüli kis termelõk isfegyelmezettebben tartják be aközös elhatározásokat;

� azok a kisebb amerikai olajtermelõk,amelyek nem indultak el a nem ha-gyományos kitermeléssel, a mai, 70dollár körüli olajárral jól jártak;

� az OPEC-en kívüli kõolajexportálók(köztük elsõsorban Oroszország)kemény pénzügyi sokkot kaptak;

� az ukrán�orosz válság eljutott aminszki megállapodásig.

Ilyen kettõs hatás mellett készült elaz Egyesült Államok új, hosszú távúenergetikai prognózisa.

Az EIA [2] elkészítette az USAfriss, hosszú távú energetikai tervét.

Nem tételeznek fel változást a kö-vetkezõkben:

� a világban nem lesz olyan nagyhorderejû esemény, amely érdem-ben befolyásolná a szénhidrogén-piacot, és nem lesz olyan esemény,amelyet az energiahordozók piacá-nak manipulálásával kellene másirányba fordítani;

� az USA-ban a piacra vonatkozó(jog)szabályok továbbra is kismértékben korlátozzák a személyvagy a vállalkozás döntéseit;

� a piacot az árak, a kapacitások éskészletek mozgatják elsõsorban;

� a piaci szabályok hosszú távravonatkoznak, ritkán változnak, aszabályok alapján tervezhetõ agazdaság, a magánélet;

� olyan piaci szabályokat alkotnak,amelyek a lakosok meghatározótöbbségének akaratát tükrözik;

� a lakosok/vállalkozások alapvetõ-en be akarják tartani (az írott ésíratlan) szabályokat és elítélik aszabálytalankodókat, ehhez az elv-hez kapcsolódnak a politikusok is;

� a fontos nemzeti célok elérésébennagyobb szerepe van az államipropagandának, mint a szabályo-zásoknak.

Nem számoltak az Európát elborítómenekülthullámmal, aminek pénzügyivonzatait még talán senki sem mértefel. Ugyanakkor az EIA-nál kalkuláljáka technika, a technológia fejlõdését.

Mindehhez még hozzátehetjük,

hogy a kongresszusi-, a szenátusi- és azelnökválasztások érdemben nem befo-lyásolják az ország gazdaságát, majd-nem mindegy, hogy melyik párt nyeri aválasztásokat, nem is hatja át két-három éven át a választási ígérgetés akormány politikáját. Az Egyesült Álla-mokban, a �szabadság országában�azért ugyanúgy van szegénység, bûnö-zés, gazdasági csõd, csak talán ennekmértéke és eloszlása tér el az európaiországokétól. Azt biztosan láthatjuk,hogy dõl a világból a tõke az Államok-ba (mindenekelõtt arab és kínai pénz),és a beruházások, a GDP alakulása mára gazdasági válság elõtti, virágzó idõ-szakot mutatják.

Az Egyesült Államok energiapiacáta teljes szabadság jellemzi. A kõolaj, akõolajtermékek, a szén, a földgáz és avillamos energia szinte teljes mennyi-sége tõzsdén fordul meg, a termékekárát sok tényezõ határozza meg, deezek között nincs állami ármeghatáro-zás. (A gazdasági világválság sem voltindok arra, hogy az energiahordozókpiacába az állam beavatkozzon.)

Természetesen terhelik adók is azenergiahordozó-felhasználást, de en-nek mértéke sok év óta nem változott,jól kalkulálható, és a jövõben sem meriegyetlen kormány sem megváltoztatniezeket az adókat.

Az USA energiafelhasználása mint-egy százszorosa Magyarország ener-giafelhasználásának, szoros összefüg-gésben az ország méretével, a lakosságszámával és a gazdaság fejlettségével.Az energiafogyasztás nõ, de a GDP-növekedésnél kisebb ütemben.

Az állam és a lakosok többségénekenergetikai célja jól közelít egymás-hoz, a tudatformálás minden eszközétfolyamatosan igénybe veszik az egyescélok eléréséhez:

� takarékosság minden energiahor-dozóval,

� a belföldi energiaforrások minélteljesebb kihasználása,

� az energiahordozó, és elsõsorban akõolaj- és kõolajtermék-importcsökkentése.

Mindezen célok mellett az energia-ellátás alárendelt az ország gazdaságinövekedésének és a lakosok jólétének.

Hasonlóan a világ sok más kutatóin-tézetéhez, az EIA is több változatban ké-szített koncepciót: Ezek közül a �refe-rencia� változatot nézzük meg: ezt a vál-


tozatot a mai gazdasági helyzet alapjánállítják össze, szolid gazdasági növeke-dés, javuló hitelfeltételek és szerény álla-mi támogatások feltételezésével.

Az EIA intézet jövõképét (1. táblá-zat) sok világpolitikai esemény figye-lembevételével készítették, de magukis hangsúlyozzák, hogy ma látják így akilátásokat [3]:

� 2015-re a Brent (egyfajta kõolaj-tõzsdei ára) éves átlagnak 61USD/barrel, 2016-ra 67 USD/bblárral számolnak, vagyis a 2014végén generált nagy olajáresésnekvége, a piacon a 70 dollár alattiárszint tartósan stabilizálódhat;

� 2015-ben átlagosan 9,5 millió bar-rel/nap amerikai kõolaj-kiterme-léssel számolnak, 2016-ban 9,4millió bbl/nap szinttel;

� nõ a föld alatti gáztárolás az USA-ban: 2015. október végére 110 mil-liárd m3 mobil készlettel számol-nak, ami 3 milliárd m3-rel maga-sabb, mint az ötéves átlag;

� 2015-re magasabb nyári hõmér-sékletet prognosztizálnak, a klíma-berendezések áramfogyasztása4,8%-kal nõhet.

Az amerikai energiahordozó-ter-melésben és a -felhasználásban is 50%felett van a szénhidrogének aránya. Az1. táblázat szerinti prognózis tükrözi azamerikai palagázkutatás és -termeléseddigi sikereit, a földgázhasználat sú-lya tovább nõ. Földgázból önellátó azország.

Valójában semmilyen lényeges ener-giahordozó-felhasználási fordulatotnem terveznek, talán a megújulók ré-szesedése nõ az összes energiaigénynövekedési üteme fölé.

A prognózis alapján 2020-ra elérik aglobális önellátást. Ez természetesenazt jelenti, hogy különbözõ energiahor-dozókat fognak importálni és exportál-

ni is. A külkereskedelmi egyensúlyravaló törekvést a földgáz- és a kõolajter-mékek exportja-importja bizonyítjaleginkább (3. táblázat).

A 3. táblázatból látható a legna-gyobb változás: az USA az eddigi nettóföldgáz importõr helyzetbõl átlép anettó földgáz exportõr szerepbe. (Mégsok éven át fog importálni földgázt,például Alaszka ellátására Kanadából,de már ma is exportál LNG-t.)

Az energiahordozó-összetétel alaku-lásához fûzhetünk néhány megjegyzést:

� A kõolajszármazékok felhasználásá-nak (ezzel a kõolajimport) csökken-tése már néhány éve az állami ener-getikai propaganda súlypontjábanvan, eredményei is látszanak már.

� Nincsenek a földgáz szerepét érin-tõ kampányok, a földgázfelhaszná-lás további terjedését a sikeresnem konvencionális földgázku-tatás eredményei segítik.

� Nem változik a széntermelés és-felhasználás szintje sem, és to-vábbra is szénexportõr marad azország.

� Nincs terítéken a nukleáris ener-giahordozók szerepének változ-tatása, épülnek új erõmûvek is.

� A megújuló energiahordozók ter-jesztését nem kíséri különösebbpropaganda kampány és állami tá-mogatási akciók sem. A megúju-lók használatának növekedését a

hasznosítás technikai fejlesztésieredményeinek, a más energiahor-dozók áremelkedése alapján ter-vezik.

A szakirodalomban egyre többetolvashatunk arról, hogy Amerikában aföldgáztermelés súlypontja áthelyezõ-dik a palagáz (shale gas) rétegek ter-melésére (4. táblázat). Bár a 2014. évvégén indult olajáresés leállított többszáz nem hagyományos földgázter-melõ kutat, az árak visszarendezõdéseután ez a termelés újraindul.

Az amerikai energiapiac várhatómozgása tükrözi az egész amerikaigazdaság tendenciáját: növekvõ gaz-daság, növekvõ energiaigény, hatéko-nyabb energiafelhasználás, mindez pi-aci körülmények között. A környezet-védelmi szempontok is fokozatosanteret nyernek, de szoros összefüggés-ben az ország biztonságos energiael-látásával.

Forrás:[1] index.hu 2015. 06. 24.[2] U.S. Energy Information Admi-

nistration: Annual Energy Outlook2015 (2015. április 14.)

[3] EIA Short-Term Energy Outlook,2015. június 9.

[4] BP Energy Outlook 2035, January2014.

(Szilágyi Zsombor)

2015 2020 2025 2030 2035 2040Földgáz 29,12 31,23 33,05 35,78 37,02 38,41Vízenergia 2,7 2,93 2,95 2,95 2,96 2,98Biomassza 4,24 4,65 4,82 4,86 4,95 5,28Egyéb megújulók 2,8 3,5 3,56 3,82 4,3 4,88Nukleáris energia 8,56 8,88 8,92 8,94 8,98 9,21Szén 21,2 22,87 23,46 23,79 23,7 23,88Kõolaj 20,56 23,4 22,71 22,25 20,85 20,94Összesen 89,97 98,3 100,44 103,35 103,72 106,6

1. táblázat: Az USA primerenergia-termelése 1018 J [2]

2013 2020 2030 2040

Földgáz 27,6 30,1 32,1 32,3Megújulók 8,2 8,8 9,8 11,1Bioüzemanyag 1,0 1,0 1,0 1,0Nukleáris energia 8,2 8,4 8,8 9,2Szén 18,4 19,0 19,7 20,1Olajtermék 39 38,2 38 37,8Összesen 102,4 105,5 109,4 111,5

2015 2020 2025 2030 2035 2040Kõolaj import 15,9 14,3 15,7 16,5 18,7 19,2Földgáz import 2,8 2,0 1,8 1,6 1,6 1,8Olajtermék export 9,3 11,8 12,7 13,3 14,0 14,4Földgáz export 1,9 4,7 5,5 6,7 7,1 7,8

2015 2020 2025 2030 2035 2040Palagáz (shale gas) 415 446 467 502 510 560

2. táblázat: Az USA primerenergia-fogyasztása (referenciaváltozat) 1018 J [2]

3. táblázat: Az USA szénhidrogén külkereskedelme (referen-cia változat) 1018 J [2]

4. táblázat: A palagáztermelés, milliárd m3 [2]


Dr. ÁRPÁSI MIKLÓS(1945�2015)

Váratlanul ért bennünket a hír, hogydr. Árpási Miklós okleveles bányamér-nök, röviddel 70. születésnapja után,2015. augusztus 30-án elhunyt.

Árpási Miklós 1945. augusztus 14-én született Budapesten. 1963-ban abudapesti Szabó József GeológiaiTechnikumban geológustechnikusi,1969-ben a moszkvai Gubkin Egye-tem olajmérnöki szakán bányamérnö-ki képesítést szerzett. 1984-ben védtemeg kandidátusi értekezését és ér-demelte ki a mûszaki tudomány kan-didátusa címet. 1995-ben kapta kéz-hez geotermális szakmérnöki okle-velét.

Olajipari pályáját 1969-ben kezdtemeg a Kõolaj- és Földgázipari Labo-ratórium (OGIL) Fúrási Fõosztályán.1995-ig az OGIL, majd a jogutód Ma-gyar Szénhidrogénipari Kutató�Fej-lesztõ Intézetnél (SzKFI) dolgozott.1995-tõl a MOL Rt. központban dr.Szabó György vezérigazgató-helyettesközvetlen irányítása alatt a MOL Rt.Geotermia Projekt vezetõje volt. 1999-tõl egyéni vállalkozóként hazai ésnemzetközi vízügyi és olajipari témákszakértõjeként, az utóbbi 13 évbenpedig a geotermális energia � ezen be-lül elsõsorban a termálvíz � haszno-sításának elkötelezett harcosakénttevékenykedett. 1995�2003 között aMagyar Geotermális Egyesület(MGtE) elsõ és egyben alapító elnöke,vezetõ tisztséget töltött be a Nemzet-közi Geotermális Világszövetségben(IGA) is. A Magyar Mérnöki Kamara,az Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület Kõolaj-, Földgáz-és Vízbányászati Szakosztályának tag-jaként szakmai napokon, hazai éskülföldi tudományos konferenciákonszámos elõadást tartott, szakmai cik-

keket, könyveket, tanulmányokat írt,és tevõlegesen is közremûködött a ter-málvíz többcélú hasznosítását célzóprojektek megvalósításában.

Munkájában elkötelezett, kollégái-nak, barátainak mindig segíteni kész,vidám ember volt.

Az Õt ért csapások, bántódások, ba-jok ellenére mindig talpra állt, mégisváratlan volt hirtelen halála.

Családtagjai, barátai, egykori isko-latársai, munkatársai 2015. szeptember17-én kisérték utolsó útjára a Rákos-palotai temetõben. A gyerekkori barátés iskolatárs, Valcz Gyula szavai bú-csúztatták. Emlékét megõrizzük.

Jó szerencsét!(Dallos Ferencné)

Dr. CSÁKÓ DÉNES(1937�2015)

Megdöbbenéssel kaptuk a szomorúhírt, hogy dr. Csákó Dénes aranyokle-veles olajmérnök június 13-án eltávo-zott körünkbõl.

Csákó Dénes 1937-ben született Sá-toraljaújhelyen. Gimnáziumi érettségiután a Miskolci Nehézipari MûszakiEgyetem Bányamérnöki Karán 1961-ben szerezte meg jeles minõsítésû olaj-mérnöki diplomáját. 1972-ben szerez-te meg második (bányamérnök köz-gazdász) diplomáját, 1987-ben védtemeg mûszaki doktorátusi értekezését.Jubileumi diplomáját � az aranyokle-velet � 2011-ben vette át Miskolcon.

Gazdag életpályájának fõbb állo-másai:

1961-ben kezdte meg olajipari tevé-kenységét a szolnoki NagyalföldiKõolajtermelõ Vállalatnál operatívtermelési mérnökként. Kardoskúton ésEger�Demjén mezõben a termelés be-indítása, a kútjavítási-rétegrepesztésimunkák ellátása, Hajdúszoboszlón agázüzem üzembe helyezése volt a fela-data. 1964-ben a francia lacqi ésbousseni gázüzemekben, a lussagnaciföld alatti gáztárolóban és az algériaiHassi R'Mel-i gázüzemben vett részt

hosszabb tréningen. Az 1961�1968közötti idõszakban az orosházi, szanki,hajdúszoboszlói, algyõi üzemvezetõ-ségek megszervezése elõtti idõszakok-ban a helyszínen látta el az aktuálismezõbeli mérnöki feladatokat, de köz-remûködött a kitörésekkel kapcsolatosmunkákban is.

Gázosztályvezetõi munkakörben1965�1967 között a szandaszõlõsi�be-rekfürdõi�fedémesi és üllési gázme-zõk termelésbe állításával, majd az al-gyõi, szanki�tázlári, sarkadkeresztúri,battonya�mezõhegyesi üzemek fej-lesztési feladatainak megvalósításávalfoglalkozott. 1968-tól aktívan közre-mûködött az országos földgáz-gazdál-kodási feladatok megoldásában, meg-szervezte az egész országra kiterjedõgázértékesítési hálózatot, az OrszágosGáz-MEO hálózatot és a KözpontiDiszpécserszolgálatot, bevezette a fo-gyasztók�termelõüzemek koordináltTMK-rendszerét, kidolgozta-bevezettea számítógépes termelési elszámolásirendszert, közremûködött a különfélerendeletek, szabályozások, törvényekés szabványok kidolgozásában.

1975-ben az OKGT BányászatiIgazgatósága Gáztermelési és Szállí-tási Osztály vezetõjeként munka-köréhez tartozott az országos energia-gazdálkodás, a föld alatti gáztárolás, acsúcsgazdálkodás, a település-fo-gyasztói bekapcsolások, valamint akorlátozási menetrend feladatainakellátása, 1977-ig az OKGT OrszágosDiszpécserszolgálati tevékenységkoordinálása, 1981-tõl feladatköre akõolajtermeléssel és -szállítássalbõvült.

1985-ben az OKGT Gázipari Igaz-gatóságára került, ahol a gázszolgál-tató vállalatokkal és PB-palackozókkalkapcsolatos feladatok megoldásábanvett részt, beleértve a településbekap-csolási koncepciók kialakítását.

1990�1992-ben az OLAJTERVmegbízása alapján a hajdúszoboszlóiIII. ütemû föld alatti gáztároló fejlesz-tésének helyszíni fõépítésvezetõje volt.

1992�1995 közötti idõszakban aMINERALIMPEX Rt.-nél a földgáz-és termék-kereskedelemmel, valaminthazai vállalkozások szervezésévelkapcsolatos feladatokat látott el. Köz-remûködött a gáziparhoz kapcsolódótörvények, rendeletek kidolgozá-sában.

NEKROLÓG


1995�2002 közötti idõszakban aPANRUSGÁZ alkalmazásában volt.

Nyugdíjba vonulása után 2002�2003-ban a MEH-nél és az ETE-nél,majd 2003�2004 között az EMFESZKft. kereskedõ szervezetnél vállaltszakértõi munkát.

Dolgozott számos szakmai irányítóés hatósági szervezet (OBF/KBF,MSZH, OMFB, NIM/IM/OEGH, MTA)és a KGST különféle szakbizottságai-ban. A Nemzetközi Gázunióban (IGU)10 évig képviselte a magyar szakmaiterületet, szakmai képviseletet látott elaz ENSZ�EGB Gázunióban és azIIASA-ban.

Felkérésre számos nemzetközi éshazai rendezvényen tartott elõadást.Hat szakkönyv, több szakszótár szer-zõje, ill. társszerzõje volt, 6 közép-iskolai és 3 szakmunkásképzõ tan-könyv és több mint 420 megjelentszakmai anyag szerzõje.

Az iparági lapok, kiadványok � azAlföldi Olajbányász, a Kõolaj és Gázi-pari Tájékoztató, BiztonságtechnikaiKözlemények stb. � megjelenéséhezszerkesztõbizottsági tagként járulthozzá. Az utóbbi években a BKL Kõ-olaj és Földgáz szaklapnak volt szak-mai lektora.

Több szakmai tudományos szerve-zetnek (ETE, GTT, OMBKE) volt ak-tív tagja. Fontos szerepe volt szakosz-tályunk alföldi szervezeteinek megala-kításában, 1974-ig az Alföldi Szakcso-port, 1975�1985 között a BudapestiHelyi Szervezet titkáraként több Ván-dorgyûlés és Szakmai Nap szervezésétirányította.

Családja � felesége, fia, leánya,valamint imádott unokái � a szeretettcsaládfõt, a gondoskodó apát, nagy-apát; barátai, munkatársai a szak-mailag elkötelezett, precíz, nagy szak-mai tudású és munkabírású, segítõkészkollégát vesztették el személyében.

2015. július 6-án, Budapesten, aFarkasréti temetõben kísérték utolsóútjára családtagjai, egykori iskolatár-sai, barátai, munkatársai. Az egykoriegyetemi évfolyamtársak és kollégáknevében Udvardi Géza búcsúzottTõle.

Lapunk nevében emlékét megõriz-ve mondunk Neki utolsó Jó szeren-csét!

(Dallos)

HOZNEK ISTVÁN(1929�2015)

Megint kevesebben lettünk. 2015.május 6-án, Budapesten elhunyt Hoz-nek István gyémántokleveles bánya-mérnök tagtársunk.

Hoznek István 1929. február 21-én,Diósgyõrben született. A József NádorMûszaki és Gazdaságtudományi Egye-tem Bányamérnöki Karán, Sopronban az1947-ben indított új, bányakutató-mér-nöki tagozat hallgatójaként szerzett bá-nyamérnöki oklevelet 1952-ben. A jog-utód egyetemen, Miskolcon 2002-benarany-, 2012-ben gyémánt jubileumioklevelet kapott.

Fúrómérnökként a magyarországiszénhidrogén-kutatás súlyponti tevékeny-ségének területein Mezõkeresztesen, Új-faluban, Bázakerettyén, Nagylengyelbendolgozott. Az olajmezõkön folyó kutatóés feltáró munkálatoknál irányította a kút-javítási berendezésállomány munkáját,koordinálta a berendezéseket kiszolgálóüzemi háttéregységek (mûhelyek, szál-lítás, anyagellátás stb.) tevékenységét.

1961-tõl 18 éven át az iparág közép-irányító szervénél, az Országos Kõolaj-és Gázipari Tröszt (OKGT) Fúrási fõ-osztályának munkatársaként behatóanfoglalkozott egyes kiemelt technológiaiproblémákmegoldásával, tanulmányozvaa külföldi szakirodalmi közleményeket.1986-ig az Országos Bányamûszaki Fõ-felügyelõség (OBF) fõmérnökeként azolajipari mélyfúrási szakterület tevékeny-ségének szakfelügyeletét látta el, és vettrészt a mélyfúrási tevékenységet szabá-lyozó biztonsági elõírások korszerûsítésé-nek kidolgozásában.

1990-ben történt nyugállományba vo-nulásáig az SzKFI (Magyar Szénhid-rogénipari Kutató�Fejlesztõ Intézet) tu-dományos munkatársa, a technológiaiteam vezetõje volt.

Szakmai pályája során számos ta-nulmánya jelent meg a nálunk kevésséismert technológiák hazai alkalmazásá-nak lehetõségérõl. A BKL Kõolaj ésFöldgáz c. szaklap szerkesztõbizottsá-

gának tagjaként 1972-tõl jelentek megaz általa fordított külföldi szakmai hí-rek. Az Országos Magyar Bányászatiés Kohászati Egyesületnek 1975-tõlvolt tagja.

Hamvait, családi körben történt bú-csúztatását követõen, a budapestiFelsõ-Krisztinavárosi templom urnate-metõjében helyezték örök nyugalomrajúlius 24-én.

Emlékét megõrizve mondunk Nekiutolsó Jó szerencsét!

(Dallos Ferencné)

LÁNYI TIBOR(1939�2015)

Lányi Tibor aranyokleveles olajmér-nök, a magyar olajipar egyik megha-tározó alakja hosszú betegség után,2015. június 24-én hunyt el.

Lányi Tibor 1939. július 29-én szü-letett Léván. Édesapja katonaorvosként1943-ban a Don-kanyarnál hõsi halálthalt. Ezt követõen az édesanyja a kétgyermekével Vácra, szülõvárosábaköltözött. Tibor itt végezte el elemi is-koláit és a gimnáziumot.

Egyetemi tanulmányait 1957-benkezdte meg a Miskolci Nehézipari Mû-szaki Egyetem Bányamérnöki Karán,ahol 1962-ben kapott olajmérnöki dip-lomát. Jubileumi aranyoklevelét 2012-ben vehette át az egyetemen.

1962-ben a kötelezõ szakmai gya-korlat letöltése után kútjavítási felada-tokkal foglalkozott. Szakmai munkájá-nak elsõ lépéseit az olajipar egyik�nagy öregje�, az 1956-os eseményekmiatt meghurcolt Rosta Ferenc bánya-mérnök irányította, akivel jól megértet-ték egymást.

1965-tõl az Orosházi Üzem Kútjaví-tási Üzemegység vezetõjeként kútjaví-tási, rétegvizsgálati, cementezési és ré-tegkezelési mûveletek irányítása volt afeladata.

1968-tól az NKFV szolnoki köz-pontjában osztályvezetõként vállalatiszinten irányította ezt az új tevé-kenységet. Emellett részt vett az algyõi


segédgázos termelési rendszer kialakí-tásában és új kútkiképzési szerel-vények tervezésében, bevezetésében.Összeállította a technikusi és szakmun-kásképzésnél használatos tankönyvkútjavítási fejezetét.

1974. október 1-jétõl, az általa irá-nyított tevékenység átcsoportosításaután, a Kõolajkutató Vállalathozkerült, ahol 1975. április 1-jétõl aKútvizsgálati Fõosztály vezetõjekéntirányította a vállalat rétegvizsgálati,kútjavítási, cementezési és rétegkeze-lési munkálatait.

Eközben az OKGT megbízásábóliparági szinten irányította a rétegser-kentési tevékenységet, elõadásokattartott, publikált és szabadalmat dolgo-zott ki.

1980�1985 között, mint a vállalatüzemeltetési fõmérnöke irányította aszállítási, gépészeti, beruházási ésanyaggazdálkodási munkákat, majdkoordinációs fõmérnökként a világban-ki fejlesztést és beszerzést vezette.

1987-tõl a Közép-alföldi Bányásza-ti és Szerviz Üzem, majd a Bányásza-ti Szerviz Üzem vezetõje volt, ahol alegkorszerûbb � világbanki hitelbõlbeszerzett � technológiák (nitrogénes,csévélt termelõcsöves, csõvizsgálati)bevezetése és üzemeltetése volt a fela-data.

1990. április 1-jétõl � a BányászatiSzerviz Üzem megszûnése miatt � azNKFV Szervezési és Vállalkozási Fõ-osztályára került, fõmunkatársi beosz-tásba.

A MOL Rt. megalakulása után aKTD Szervezési Önálló Osztályán dol-gozott nyugállományba vonulásáig,1999. augusztus 1-jéig.

Lányi Tibort a munkatársai, vezetõiegy jól felkészült, az általa mûveltszakterületen jártas, munkáját lelkiis-meretesen végzõ, mindenkor segítõ-kész mérnöknek ismerték, amely nél-külözhetetlen tulajdonság a veszélyte-lennek nem mondható kútjavítási,kiképzési stb. feladatok ellátása során.

Legközelebbi szerettei � felesége,fia és két unokája � gyászában osz-tozva, barátai, tankör-, évfolyam- ésmunkatársai, valamint a magyar olaj-bányászok nevében mondunk utolsó

JÓ SZERENCSÉT!Tibor búcsúzunk, hiányozni fogsz!

(Pápay József � Szalóki István)

Dr. SOMFAI ATTILA(1934�2015)

Dr. Somfai Attila aranydiplomás ge-ológus mérnök, a Miskolci Egyetememeritus professzora életének 82. évé-ben, 2015. szeptember 16-án, tragikushirtelenséggel elhunyt.

Somfai Attila 1958-ban, Sopronbana Nehézipari Mûszaki Egyetem Bánya-mérnöki Karán kapta kézhez geológus-mérnöki diplomáját, 1971-ben egyete-mi doktori szigorlatot tett, 1976-ban aföldtudomány kandidátusa tudomá-nyos fokozatot szerzett. Aranyokleve-lét 2008-ban kapta meg.

1958�1981 között a MOL Rt. jog-elõdjénél, az Országos Kõolaj- és Gáz-ipari Tröszt (OKGT) Kõolajkutató Vál-lalatánál üzemi, majd vezetõ geológusimunkakörben irányította a Dunától K-reesõ országrész szénhidrogén-kutatásátAlgyõ, Hajdúszoboszló, Szeged,Kisújszállás, Dorozsma, Üllés, Sarkad-keresztúr, Szeghalom területeken. Dol-gozott az OKGT Felügyelõ Bizottságá-nak tagjaként, elnöke volt a Kõolajku-tató Rt. Igazgatótanácsának.

1981-ben a Miskolci Egyetem egye-temi tanárává nevezték ki, ahol a telep-tan, kõolajföldtan, általános és szerke-zeti földtan, szedimentológia tantár-gyakat oktatta. Húsz éven át volt aFöldtan�Teleptani Tanszék vezetõje,majd nyugdíjazásáig az Ásvány- ésFöldtani Intézet igazgatója.

2004-tõl professzor emeritus.Publikációinak, kutatási jelentései-

nek száma több mint hetven. Élénkszakmai közéleti tevékenysége során aMiskolci Akadémiai Bizottság GEOMunkabizottságának elnöke, 1997�2003 között a Magyarhoni FöldtaniTársulat társelnöke, az OMBKE Egye-temi Osztályának tagja volt.

Számos kitüntetése közül a legjelen-tõsebbek: a Munka Érdemrend Ezüst Fo-kozata, a Magyar Olajiparért EmlékéremArany Fokozata, Signum Aureum Uni-versitatis egyetemi érem, a Magyar Köz-társasági Érdemrend Lovagkeresztje.

Dr. Somfai Attila hamvait 2015.szeptember 28-án, a kelenföldi SzentGellért-plébániatemplomban helyez-ték örök nyugalomra családja, volt év-folyamtársai, munkatársai, tanítvá-nyai, barátai és tisztelõi jelenlétében.

Ipari tevékenységére emlékezve, dr.Bérczy István, a MOL tanácsadója, év-folyamtársai nevében dr. Szepesi Józsefegyetemi magántanár, a MiskolciEgyetem nevében dr. Földesi Jánosprofesszor emeritus búcsúztatta.

A szertartás a bányász hagyomá-nyoknak megfelelõen a bányászhim-nusz hangjai mellett fejezõdött be.

Emlékét tisztelettel megõrizzük!(a Szerkesztõ Bizottság)

SZLÁVIK IMRE(1948�2015)

Az olajbányász társadalom ismétszegényebb lett egy a szakma iránt el-kötelezett, megbecsült kollégával. Bártudtunk betegségérõl, mégis váratlanulért bennünket a hír: 2015. április 8-án,életének 67. évében elhunyt az 1973-ban valetált olajmérnök, Szlávik Imrekollégánk, barátunk.

Szlávik Imre 1948. november 12-énszületett, és vasutas család gyermeke-ként nõtt fel Kiskunmajsán. A kis-kunfélegyházi Petõfi Sándor Gimnázi-umban folytatott tanulóévei egybe-estek az olajipar térségi � Üllés, Szank� megjelenésével, ami befolyásolta pá-lyaválasztását. Így Miskolcon a Ne-hézipari Mûszaki Egyetem Bánya-mérnöki Karán folytatta tanulmányait,ahol 1973-ban szerzett olajmérnökioklevelet.

1973. augusztus 1-jén állt munkábaaz NKFV Szegedi Üzemének olajter-melési üzemegységében, ahol elõbbtermelési mérnökként dolgozott, majd1976-tól olajtermelési részlegvezetõ �egyben a felelõs mûszakivezetõ-he-lyettesi feladatokat is ellátó üzemegy-ségvezetõ-helyettes lett.

Szakmailag különösen a kútszerke-zeti, kitermelés-technikai kérdések, az


olaj- és gázelõkészítés problémái fog-lalkoztatták, de a mindennapi felada-tokat is lelkiismeretesen, a rá jellemzõalapossággal oldotta meg. Olyan ko-moly, meghatározó jelentõségû felada-tok elvégzését is irányította, mint pl. akülsõ mezõk gyûjtõrendszeréneküzembe helyezése, a román határ mentimezõk termeltetésének megkezdése, asegédgázos kútszerkezet tervezési gya-korlatának megteremtése, valamint azalgyõi segédgázos olajtermelés elõké-szítése, oktatása, üzembe helyezése,próbaüzemének lefolytatása, üzemelte-tésének betanítása.

1979-ben az NKFV Termelési Fõ-osztály Olajtermelési Osztályára he-lyezték, ahol 1986-ig termelési koordi-nátorként, 1986-tól 1991-ig pedig kie-melés-technológiai csoportvezetõkéntdolgozott. Ebben a munkakörben fon-tos, sikeresen megoldott feladata voltaz �OLAJGENERÁL� tervek kiterme-lés-technológiai munkarészeinek ki-dolgozása, majd a megvalósításban tör-ténõ részvétele.

1983�1993 között az NKFV KAR-TERV VGM nevû tervezõcsapat egyikvezetõjeként, tervezõjeként iparági szin-ten végzett jelentõs tervezõi munkát.

1991. október 1-jétõl vezetõ terme-lési mérnökként, 1997�1999-ig terme-lési szakértõként dolgozott a MOL Rt.HTTÜ Termelési FõmérnökségénekOlajtermelési Osztályán. 1999-tõl aMûvelési Igazgatóság fõmunkatársa.Munkájában egyre inkább a mezõfej-lesztési, projektfejlesztési feladatok(pl. az Algyõ-mezõben folyó nagy ívûmûszeres fejlesztés, valamint �Gázsap-ka-csapolás� projekt stb.) megvalósítá-sa kapott jelentõs hangsúlyt.

Tudását, szakmai tapasztalataitmindig szívesen osztotta meg a fiata-labb kollégákkal. Számos fiatal mér-nök pályaválasztásában nyújtott ko-moly segítséget diplomaterv-konzu-lensként, pályakezdõ instruktorként.A Miskolci Egyetem OlajtermelésiTanszéke rendszeresen kérte fel diplo-materv konzulensnek, illetve mérnök-továbbképzõ tanfolyamok elõadásai-nak tartására.

2005-ben bekövetkezett súlyos be-tegsége vetett végett aktív szakmaimunkájának. Összességében 31 évigszolgálta aktívan a szénhidrogén-bá-nyászatot, végezte ezt a szép, fáradsá-gos munkát.

Szlávik Imre sikeres mérnöki pályájátszámos kitüntetéssel ismerték el: Kiválódolgozó és törzsgárda jelvények melletttöbb alkalommal nyerte el a Kiváló IfjúMérnök címet. A Kiváló Ifjú Szakember,a Kiváló Újító cím ezüst fokozata, aMûszaki Alkotói Díj után 1999-ben SzentBorbála-érem miniszteri kitüntetést,majd a szénhidrogén-bányászat területénnyújtott, több évtizedes kimagasló tel-jesítményéértMOLÉletpálya Elismeréstkapott 2004-ben.

Az OMBKE-nek 1971 óta volt tag-ja, aktív szerepet töltött be a Kõolaj-,Földgáz- és Vízbányászati Szakosztályalföldi helyi szervezetének életében.

Családja, barátai, ismerõsei 2015.április 20-án a kiskunmajsai Felsõ Te-metõben vettek Tõle végsõ búcsút. Avolt kollégák, tankörtársak az �Imhol aföld alá megyünk� c. dal eléneklésévelmondtak utolsó Jó szerencsét!(Erdõs Lajos sírbeszédének felhasználásával

készítette: Jármai Gábor)

TÓTH ANDRÁS(1938�2015)

Ismét megfogyatkozott az �olajosokcsaládja�. Tóth András, aranyoklevelesvegyipari gépészmérnök 2015. szep-tember 21-én, életének 77. évében eltá-vozott körünkbõl.

Tóth András 1938. december 10-énszületett Budapesten. Általános és kö-zépiskolai tanulmányai befejezése utána Budapesti Mûszaki Egyetem Gépész-mérnöki Karán szerzett vegyipari gé-pészmérnöki oklevelet 1962-ben.2012-ben pedig aranydiplomát kapott.

Olajipari tevékenységét az OrszágosKõolaj- és Gázipari Tröszt TervezésiFõosztályán kezdte 1962-ben. 1963.január 1-jétõl az akkor alakult Kõolaj-és Gázipari Tervezõ Vállalat (OLAJ-TERV) állományába került, ahol1963�1990 között tervezõ, majd irá-nyító szakosztály-, majd osztályveze-tõként mûködött közre szinte mindenúj, mintegy 40 különbözõ magyaror-szági földgázüzemi létesítmény terve-

zésében, próbaüzemeltetésében. Aziparág területén végzett folyamatos ter-vezõi tevékenysége egybeesett a hazaiszénhidrogénipar kezdeti, majd kitel-jesedõ, felfelé ívelõ korszakával.

1990 után már a MOL Rt.-nél a leg-nagyobb hazai földgázüzem, az algyõigázüzem rekonstrukcióját irányította,egészen az 1998. évi nyugállománybavonulásáig.

Munkájában mindig kereste az inno-vatív megoldásokat, számos technoló-giai szabadalom kidolgozása fûzõdiknevéhez, amelyeket mind a mai napighasznosítanak.

Munkáját az alaposság és precizításjellemezte, kollégáival jó viszonyt ápo-ló, segítõkész és lelkiismeretes, igaziközösségi ember volt. Ezt jellemzi And-rás egyik gondolata: �Jó volt ebbe aszakmába beleszületni, és benne élni.Nehéz volt az út, de mi mindent megtet-tünk, amit lehetett. Termeltünk és egyolyan iparágat vittünk a hátunkon,aminek nem volt múltja Magyarorszá-gon, de mi mindig az elvárhatónál isjobb eredményeket tudtunk produkálni.�

Tervezõi munkája mellett aktív szak-mai közéleti tevékenységet is folytatott.1977-tõl több éven át meghívott elõadó-ként oktatott a Miskolci Nehézipari Mû-szaki Egyetem Olajtermelési Tanszé-kén. 1980-ban társszerzõként részt vetta Mûszaki Könyvkiadó által kiadottGáztechnológiai Kézikönyv Földgázkezelése c. fejezetének elkészítésében.

Az 50 éven át kifejtett szakmai tevé-kenységét a Budapesti Mûszaki Egye-tem Szenátusa aranydiploma adományo-zásával ismerte el 2012. május 30-án.

1969 óta volt aktív tagja az OrszágosMagyar Bányászati és Kohászati Egye-sületnek. Az OMBKE Kõolaj-, Földgáz-és Vízbányászati Szakosztály képvise-letében számos elõadást tartott a hazai ésa nemzetközi tudományos üléseken.1972�75 és 1982�85 között a szakosztálykülügyi kapcsolatainak referense volt.

Budapesten a Farkasréti temetõben2015. október 2-án vettek Tõle végsõbúcsút. Barátai, egykori iskolatársai,kollégái nevében a gyerekkori isko-latárs és késõbb sok éven át volt mun-katárs, Beliczay László mondott búcsú-beszédet.

Emlékét megõrizve mondunk Nekiutolsó Jó szerencsét!

(Készült Beliczay László beszédénekfelhasználásával)

A Rotary Fúrási Zrt. negyed-százados jubileuma(Nagykanizsa, 2015. október 2.)

Megalakulásának 25. évfordulójátkiállítással egybekötött szakmai

nap és jubileumi szakestély szerve-zésével ünnepelte meg a Rotary Zrt.A rendezvénysorozatot az OMBKEKõolaj-, Földgáz- és VízbányászatiSzakosztály mellett Nagykanizsa Me-gyei Jogú Város és a NagykanizsaiKereskedelmi és Iparkamara is támo-gatta.

A nagykanizsai Medgyaszay Házszínháztermében rendezett ünnepsé-gre érkezõket a Kanizsai Fúvósze-nekar köszöntötte. Az ünnepségenmegjelent Cseresnyés Péter államtit-kár, országgyûlési képviselõ, DénesSándor Nagykanizsa megyei jogú vá-ros polgármestere, Polay József, aNagykanizsai Kereskedelmi és Ipar-kamara elnöke, Biri László, a MOLBányász Szakszervezet elnöke, vala-mint a fúrási Zrt. szakmai vezetõi:Dragutin Domitroviè, a horvát anya-vállalat CROSCO Ltd. vezérigazgató-ja, Székely Szabó Tamás, a MOL Nyrt.Csoportszintû Kutatás és Termelésfúrási és kútjavítási vezetõje és LászlóZoltán, a Zrt. vezérigazgatója és egy-kori vezetõi.

A Himnusz eléneklését követõennéma felállással emlékeztek a szakmahalottaira.

Ezt követõen a 25 éves jubileum

alkalmából az önkormányzat nevébenDénes Sándor polgármester, a Nagy-kanizsai Kereskedelmi és Iparkamaraelnöksége nevében dr. Polay József el-nök emléklapot adott át a város egyikjelentõs vállalataként ismert RotaryZrt. vezetõjének.

A közel 150 fõs jubileumi ülésszakmai elõadásait László Zoltán ve-zérigazgató megnyitója vezette be,felidézve a társaság elmúlt 25 événekfõbb állomásait, legjelentõsebb ese-ményeit.

Név szerint külön felsorolta a Zrt.elõzõ vezetõit.

A megnyitó után az alábbi � diagra-mokkal, fotókkal és kisfilmekkelgazdagon illusztrált � elõadások hang-zottak el:

� A Rotary Fúrási Zrt. 25 éve(1990. július 1. � 2015 napja-inkig): Magyar Gábor igazgató,Rotary Zrt. Kútjavítási és Kút-munkálati Szervizek szektor

� A Rotary kitörésvédelmi tevé-kenysége Kuvaitban (1991):Haász György, volt üzletágvezetõRotary Zrt. Külföldi Üzletág

� A Rotary megjelenése Tunéziá-ban: Szlávik Tibor volt mûszakiigazgató, Rotary Zrt., senior kút-munkálati tervezõmérnök, MOLZrt.

� A Rotary Szíriában (1997. április16. � 2002. július 1.): SzládovicsDezsõ volt külföldi vállalkozás-vezetõ, Rotary Zrt.

� A Rotary Albániában (2008�2015): Szabó Zoltán vezetõ, Ro-tary Zrt. Cement- és Rétegkeze-lési Szervizek

� Iraki operáció (2010�2015): Her-mán Róbert vezetõ, Rotary Zrt.Közép-kelet-európai és MENARégió (Fúrás).

Az elõadások színesítéseként kive-títõn volt látható a Rotary-nál kez-detektõl napjainkig dolgozók neve ésbeosztása. Befejezésül bemutatkoztakaz 1990. évi alapítás óta jelenleg is aZrt. állományában tevékenykedõ dol-gozók: Anger Tamás, Benedek Károly,dr. Czigányné Bauer Renáta, FerenczyZoltán, Hadzsi Miklós, Magyar Gábor,Németh Zoltán, Parrag Tamás, VargaIstván.

A szakmai program után üdítõen ha-tott a Kanizsai Fúvószenekar mûsora.A fúrós mindennapok pillanatait meg-örökítõ fotókból összeállított kiállítástpohárköszöntõjével László Zoltán ve-zérigazgató nyitotta meg.

A jubileumi ünnepség vidám szak-estéllyel zárult.

Az ünnepi eseményen megjelentekszámára az alkalomra készített jubileu-mi emlékéremmel kedveskedtek avendéglátók.

(dé)


HAZAI HÍREK

SOÓS ZOLTÁN, az �olajosok köl-tõje� 80. életévének betöltését követõ-en, 2015. augusztus 2-án súlyos beteg-ségben elhunyt. A szabadfoglalkozásúíró az Írószövetségnek 1966 óta, az Új-ságíró Szövetségnek 1968 óta, az Iro-dalmi Alapnak 1953 óta volt tagja.

Szakmánkról megjelent kötetei: Kút-ölõk és Egyszer volt Orenburg. Ham-vait � végakaratának megfelelõen �szûk családi körben a Dunába szórták.

BALOGH ALAJOS mérnök-ta-nár, a volt Olajipari és Vegyipari Tech-nikum mûszaki igazgatóhelyetteseéletének 80. évében elhunyt. Augusz-tus 11-én mondtak Neki utolsó Jó sze-rencsét a nagykanizsai köztemetõben.

Dr. SZARKA ZOLTÁN, a Mis-kolci Egyetem Matematikai Intézeté-

nek nyugalmazott egyetemi docense,kiváló oktatója és kutatója életének88. évében szeptember 28-án elhunyt.Búcsúztatását 2015. október 9-éntartották a miskolci Mindszenti te-metõben.

SINÓROS-SZABÓ LÓRÁNTokleveles olajmérnök tagtársunk éle-tének 88. évében, 2015. szeptember30-án elhunyt. November 5-én, a bu-dapesti Farkasréti temetõben helyez-ték örök nyugalomra.


Algyõ-mezõ 50 éve termel �jubileumi ünnepség(Szeged, 2015. június 25.)

Az algyõi telephely az elmúlt félévszázad alatt az ország legna-

gyobb kõolajlelõhelyévé vált, fényko-rában 3000 embernek adott munkát.Mára ez a szám � a technológiai fejlõ-

désnek köszönhetõen � alig 250-recsökkent.

A régió jelenleg a hazai gáz- és kõ-olajtermelés közel harmadát adja. Azország teljes földgázigényének 10, kõ-olajigényének 5 százalékát biztosítja.A területen jelenleg is folynak kutatá-sok, amelytõl elõzetes becslések szerint25 millió hordó kõolaj felszínre hozását

várják. Fél évszá-zaddal ezelõtt, 1965.július 7-én, Algyõ-nél a kutatófúrásoknyomán feltört a kõ-olaj. Ez alkalombóljúnius 25-én jubile-umi ünnepséget tar-tottak a SzegediNemzeti Színházban.

Az ünnepség aSzeged NéptáncEgyüttes mûsorávalkezdõdött.

Az üdvözlésekután Hernádi Zsolt,a Mol-csoport el-nök-vezérigazgatójatartotta meg ünnepibeszédét (1. kép).

Ezt követõenHernádi Zsolt ésSzakál Tamás, aMOLMagyarországkutatás�termelésigazgatója kiemel-kedõévtizedesmun-kájáért és hûségé-ért 25 dolgozónak

bronzplakettet adott át. (Posztumuszemlékplakettet kapott: Juratovics Ala-dár, Pozsgai János, Baros József és Ba-ros Józsefné.) Az eseményekhez kap-csolódóan Botka László, Szeged pol-gármestere a Mol vezetõivel együttmegkoszorúzta Szent Borbálának, a bá-nyászat védõszentjének szobrát (2. kép).A Mol megbízása alapján Déri Miklósegy 27 portréból álló fotósorozatotkészített az üzem dolgozóiról. Azanyagból �Egy aranykor emlékei� cím-mel nyílt kiállítás a szegedi Reök-palota elõtti téren, PodmaniczkySzilárd képaláírásaival. A kiállításjúlius 10-éig volt látható.

A 65. Bányásznap központiünnepsége(Hajdúszoboszló, 2015. szeptember 3.)

A 2015. évi Bányásznap központi, or-szágos rendezvényére Hajdúszoboszlónkerült sor, melyet a Nemzeti FejlesztésiMinisztérium, a Magyar Bányászati Szö-vetség, a Bánya-, Energia és Ipari Dolgo-zók Szakszervezete, az OrszágosMagyarBányászati és Kohászati Egyesület aMagyar Földgáztároló Zrt.-vel, mint arendezvény házigazdájával rendezett aHotel Délibáb nyújtotta nagyszerû lehe-tõségeket igen jól kihasználva.

Az ünnepség kezdetén a levezetõ el-nök dr. Zoltay Ákos, a Magyar Bányá-szati Szövetség fõtitkára köszöntötte azelnökség tagjait:Kádár Andrea Beatrixot,a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhelyettes államtitkárát, Horváth PéterJánost, az Elsõ Nemzeti Köz-szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatóját,Králik Gábort, az MVM Földgázüz-letág igazgatóját, dr. Tamaga Ferencet,a Magyar Bányászati és FöldtaniHivatal mb. elnökét, Szakál Tamást, aMagyar Bányászati Szövetség elnökét,Rabi Ferencet, a Bánya-, Energia- ésIpari Dolgozók Szakszervezete elnö-két, dr. Nagy Lajost, az OMBKE elnö-két, Fritsch Lászlót, a Magyar Föld-gáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatóját,dr. Szûcs Pétert, a Miskolci EgyetemMûszaki Földtudományi Kar dékánját.

A Himnusz közös eléneklése utánKrózser Dániel, a Miskolci Egyetemmásodéves bányamérnök hallgatójaGabricsevics István: �Bányászok di-csérete� címû versével köszöntötte azünnepség résztvevõit, a bányász tár-sadalom képviselõit.

1. kép: Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatójának ünnepi beszéde

2. kép: A Szent Borbála-szobor megkoszorúzása


A megnyitót Rabi Ferenc, a BDSZelnöke tartotta, majd Kádár AndreaBeatrix helyettes államtitkár mondottünnepi beszédet. Ezt követõen hangzottel az MBSZ és az OMBKE elnökénekköszöntõje.

Az ünnepi köszöntõk után kerültekátadásra a �Kiváló Bányász�, a �Mi-niszteri Elismerõ Oklevél�, valamintegyéb szakmai kitüntetések.

Szakmánk mûvelõinek kiemelkedõtevékenységét az alábbi kitüntetésekkelismerték el:

� �Kiváló Bányász�: Csaba Zsolt(Magyar Horizont Energia Kft.); Csá-nyi István (MOL Kutatás�TermelésTA MOL); Herold László (KT DMTMOL Algyõ Fõgyûjtõ); Menyhárt Jó-zsef (Rotary Fúrási Zrt.); Mógor Ist-ván (MB 2001 Kft.); Molnár Gábor(MOL Nyrt. KTD Dél-magyarországitermelés); Óvári Gyula (Magyar Föld-gáztároló Zrt.); Rokolya Balázs (Ma-gyar Földgáztároló Zrt.); SoltészIstván (MOL Nyrt. KMT Hajdúszo-boszlói Gázüzem); Takács Lajos (Ma-gyar Földgáztároló Zrt.); Tóth András

(Magyar Földgáztároló Zrt. Hajdúszo-boszlói Földalatti Gáztároló); TóthZoltán (Magyar Horizont Energia Kft.)

� �Miniszteri Elismerõ Oklevél�:Árvai Lajos (MOL Nyrt. KT TermelésKardoskút�Battonya); Magyar Gábor(Rotary Fúrási Zrt.); Magyar László(Magyar Földgáztároló Zrt.)

� A �MAGYAR BÁNYÁSZA-TÉRT� szakmai emlékérem és Jubi-leumi plakett:

Horváth Zoltán fõosztályvezetõ(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium);László Zoltán vezérigazgató (RotaryFúrási Zrt.); Fritsch László elnök-ve-zérigazgató (Magyar FöldgáztárolóZrt.); Szakál Tamás igazgató (MOLNyrt. Kutatás�termelés)

Az ünnepséget követõen a MagyarFöldgáztároló Zrt. fogadáson látta ven-dégül a résztvevõket, ahol FritschLászló, az MFGT Zrt. elnök-vezér-igazgatója mondott pohárköszöntõt.

A bányásznapi program méltó befe-jezése volt a jó hangulatú � közel 100fõs � �Bányásznapi Gázraktáros Ha-gyományápoló Szakestély�, ahol a

firma-avatáson tett sikeres vizsgátkövetõen a Magyar Földgáztároló Zrt.vezérigazgató-helyettese, Kriston Ákosjutott át a farbõrön, és csatlakozott azIsteni Fényben Tündöklõ Dicsõ FirmákFényes Koszorújához.

(Jármai Gábor)

Gábor Dénes-díjasok Klubja �szakmai nap(Budapest, 2015. szeptember 24.)

A szeptemberi klubnap vendégelõ-adójaként dr. Szabó György, a FalconOil & Gas Ltd. magyar leánycégének, aTXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyveze-tõjének elõadása hangzott el �A kõolaj-és gázkutatás: 'hydraulicfracturing'technológiája� címmel.

Az elõadás a Makadám MérnökKlubban (1024 Budapest, Lövõház u.37.) 18:00 órai kezdettel került megren-dezésre. A moderátor Garay Tóth Já-nos, az est opponense, Ilinyi Jánosklubtag, a MOL nyugalmazott gépész-mérnöke volt.

(a Szerk.)

A KFVSZ Vízfúrási HelyiSzervezet elõadóülései2015. október 27.

Tóth Béla okl. bányamérnöktagtársunk folytatta elõ-

adás-sorozatát Fúrt aknák fer-dülése címmel. Az elõadó az el-mondottakat az alábbiak szerintfoglalta össze:

Az egyéb rotari-fúrásokhozhasonlóan a fúrt aknák ferdülésealapvetõen földtani és technoló-giai okokra vezethetõ vissza.Földtaniak közé tartozik: külön-bözõ fúrhatóságú rétegek vál-takozása, rétegdõlés, vetõzónaharántolása stb. Technológiaiokok: terhelés, fúrási sebesség,a fúrószerszám stabilizálásánakmódja.

A bauxitbányák vízvédelmé-re készült fúrt aknák felsõ szaka-szában kemény és laza rétegekváltakoznak (agyag, mészkõ,homok, márga, kavics, kong-lomerátum), az alsó szakaszpedig igen változatos fúrható-ságú triász dolomit (szálbanálló,

repedezett, töredezett, karsz-tosodott, poros), gyakran még anagy szelvényen belül is külön-bözõ kifejlõdésû. A ferdülés ve-szélye tehát az akna teljeshosszában fennállt.

A ferdülést olyan mértékbenkellett korlátozni, hogy az aknakivitelezése közben ne okozzonfúrási és béléscsövezési nehéz-séget, a kész aknában pedig abúvárszivattyúkat akadálymen-tesen lehessen be- és kiépíteni.Ehhez a megfelelõ eljárástüzemi kísérletek sorozatávaldolgozták ki. Az ingahatáselvének alkalmazása nemküszöbölte ki a legveszélyesebbferdülés � a rövid szakaszonbelüli lépcsõs iránytörések, azúgynevezett kutyalábak � kiala-kulását, melynek felszámolásahosszadalmas szabályozástigényelt.

A központosítók beépítéseazonban sikeres megoldásnakbizonyult (1. kép). A közpon-tosító kettõs célra készült: pa-lástmenti hengerei az egytenge-

1. kép: Két méter átmérõjû központosító beépítése az L�10 típusúaknafúró berendezéssel


lyûség tartására, az alattuk lévõ fúró-görgõk pedig a lyukfal egyenetlensé-geinek lefaragására szolgáltak. Legjobberedményt a három helyen központosí-tott súlyosbító rakattal lehetett elérni.Vetõzónákban szükségessé vált a veze-tett hossz növelése, amit a felsõ köz-pontosító alá épített � a súlyosbítókkalazonos kivitelû, de hosszabb és üres �tagokkal értek el. Központosítók alkal-mazásával a ferdeség egyenletessé, fo-kozatossá vált, és nem gátolta az aknakiképzését.

A központosításon kívül a technoló-gia még egyéb � ferdeség megelõzésétszolgáló � elõírásokat is tartalmazott: aterhelés nem haladhatta meg a súlyos-bító rakat súlyának 50�60%-át (a sem-leges zóna a súlyosbító rakaton belülmaradt), rétegváltozáskor lyukszabá-lyozás, vetõzónában csökkentett terhe-lés, rendszeres forgásirány-változtatás.

Összefoglalásként megállapítható,hogy a fentiekben ismertetett technoló-gia bevált, alkalmazásával az 1964�88között lefúrt 46 aknánál sikerült a fer-deséget a megengedett mértékek közötttartani.

Nagy örömünkre ezt az elõadást isnem csak mi �vizesek�, hanem többrégi �bauxitos� kolléga is meghallgatta,ennek megfelelõen az elõadást hosszúbeszélgetés, a korábbi idõszak sokközös élményének felelevenítésekövette.

Tóth Béla tájékoztatta a jelenlévõ-ket, hogy 2016 tavaszán Balatonalmá-diban � a hagyományos bauxitos talál-kozón � emlékkiállítással és szakmaielõadásokkal ünneplik meg a bauxit-bányászat több évfordulóját: 100 évekezdõdött meg a bauxitkutatás a törté-nelmi Magyarország területén; 90 évenyitották meg Gánton a világ akkoregyik legnagyobbnak számító bauxit-bányáját; 20 éve (45 év mûködés után)fejezte be tevékenységét a Balatonal-mádi székhelyû Bauxitkutató Vállalat.Az ünnepi eseménysorozatra meghívtaa jelenlévõket, valamint a VHSz és aKFVSz érdeklõdõ tagjait is.

2015. november 17.

Mózes Endre a VIKUV-nak többévtizede meghatározó, még mindigaktív munkatársa 50 éves a �VÍZKU-TATÁS� címmel tartott elõadásábanemlékezett meg a Vízkutató és FúróVállalat által 1965-ben alapított folyó-iratról.

A lap az indulástól folyamatosan fej-lõdve, mind az olvasó kör, mind a fel-dolgozott témakörök, hírek, szakmaiközlemények, cikkek, tanulmányok te-kintetében kinõve az akkori idõkszokványos �üzemi lap� keretfeltéte-leit, 1977 és 2005 között majd 2000írást jelentetett meg nem csak a vállalatéletérõl, de a vízfúrós szakma komolyeredményeirõl, újdonságairól, új mû-

szaki alkotásairól is. A cikkek �súlyát�jelölik a leggyakrabban megjelentetettszerzõk, névsor szerint csak néhányatemlítve: Angyalffy György, Csath Béla,dr. Dobos Irma, Korim Kálmán, s a sokévtizede lelkiismeretes szerkesztõ Som-lai Ferenc.

Manapság a lap � sajnos � rendszer-telenül, csak nagyon kis példányszám-ban jelenik meg, pedig szükség lennerá. Feladata lenne a szakma mûszakifejlõdésének motorjaként az új mód-szerek elterjesztése, népszerûsítése.

Az elõadás után a lap szakmai cik-keire való igény kapcsán hosszú beszél-getés alakult ki a sajnos megszûntvízkutató és fúró szakmai képzésrõl,illetve egy a szakma minden területétátfogó � nem vállalati � szakmai lapszükségességérõl, a �VÍZKUTATÁS�új, pezsgõbb életre keltésének lehetõsé-gérõl.

Az elõadóülés végén Csath Bélagyémántokleveles bányamérnök emlé-kezett a Tápé-I. jelû termálkútnakindult fúrás mélyítésének 50 éves év-fordulójáról. Ez az �elszerencsétle-nedett� termálkútfúrás, mely olajki-töréssel húzta át a résztvevõk számítá-sait, s ezzel nagy részben hozzájárult azalgyõi olajmezõ feltárásához, üzembeállításához. E �termálfúrás� egy napalatt több olajat adott, mint addig azország összes kútja.

(Horányi István, a VHSZ elnöke)

28

A MOGIM Papp Simon Népfõ-iskolai Tagozat rendezvényei2015. június 11.

A zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gáz-ipari Múzeum és a nagybányai �VictorGorduza� Ásványtani Múzeum közösrendezésében �Romániai MáramarosMegye ásványgyönyörûségei� c. kiál-lítását a MOGIM szabadtéri kiállítóhe-lyén Tóth János, a MOGIM igazgatójanyitotta meg. A tárlatot Elizabeth Fodor,az Ásványtani Múzeum igazgatóhelyet-tese mutatta be, közremûködött WanekFerenc geológus. A kiállítás 2015.szeptember 10-éig volt megtekinthetõ.

2015. szeptember 24.

Rejtett kincseink c. kiállítás: A ki-állításon néhai Farkas Gyula és néhaiVincze László hagyatékából, valamintaz Endrõdi család néprajzi, technikai,világítási eszköz gyûjteményébõl válo-gatott fotók és tárgyak voltak láthatók2015. november 24-éig.

2015. október 29.

Emlékezés és gyertyagyújtás a ma-gyar kõolaj- és gázipar mûszaki balese-teiben elhunytak emlékmûvénél.

Dr. Makovitzky József akadémikuselõadása: �Bauhaus 1919�1933�.

2015. december 3.

Balaicz Zoltán polgármester ésTóth János igazgató köszöntése után

dr. Csath Magdolna közgazdászprofesszor elõadása hangzott el,�A rendszerváltás fõ vesztese a ma-gyar ipar� címmel. Ezt követõen azelõadó a �Rendszerváltás a gazdaság-ban, avagy hogyan tûnt el a magyaripar?� címû könyvét mutatta be ésdedikálta.

Fritsch László Zoltán, a MagyarFöldgáztároló Zrt. elnök-vezérigazga-tója �Földgáztárolás� címmel tartottelõadást, majd megnyitotta a témáhozkapcsolódó kiállítást. A MOGIM mû-szaki emlékgyûjteményébõl válogatott� földgázzal mûködõ � eszközöket, be-rendezéseket bemutató �Földgázzalmûködik� c. idõszaki kiállítás elõzetesbejelentkezéssel, 2016. április 1-jéigtekinthetõ meg.

(dé)

MÚZEUMI HÍREK

Megújult a �Zsigmondy Bélasírbolt� emléktáblája

Az1916. június 12-én elhunyt Zsig-mondy Béla gépészmérnököt a

Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleummögött, a 20. parcella 0. sor12. sírjában lévõ, �Zsigmondy Bélacsaládi sírbolt�-ba temették el Zsig-mondy Pál ügyvéd apja mellé.

A fal elõtt álló gránit szarkofágot, ajelképes koporsót egy kereszt koronáz-za, két oldalán volutás díszítéssel(1. kép). A hátfal heraldikai bal oldalánegy márványlap õrizte az idõközbenelhunytak nevét, az 1916-ben elhunytVastagh Sáritól (Zsigmondy BélaSarolta lányától) az 1947-ben elhunytZsigmondy Béla feleségéig, RiegerMáriáig.

A fal jobb oldalán két márványtáblaörökítette a késõbb elhalt egyenes ágileszármazott Vastagh család tagjainaknevét, az 1996-ban elhunyt VastaghGézáné, sz. Schöller Hedvigtõl a 2005-ben meghalt Vastagh Katalinig.

A Vízkutató és Fúró Vállalat(VIKUV) 1968 óta a baloldali árkád-sortól mintegy 40 m-re, a 18-as parcel-la elsõ sorában lévõ 18-as sírba áthe-lyezett Zsigmondy Vilmos, valamint amár említett Zsigmondy Béla sírjárahalottak napján egy-egy koszorút he-lyezett el, mely szokást 1992 után aMagyar Olajipari Múzeum (MOIM)vett át, amikor a VIKUV Visegrád�Le-pence-i munkahelyén lévõ �Zsigmon-dy Vilmos Gyûjtemény� átkerült aMOIM-hoz.

A Magyar Közlöny 2001/148. szá-mában megjelent közlés szerint: �AKözlemény a 146/1999. (X. 1.) Korm.rendelet 3. §-ának a) pontjában adottfelhatalmazás alapján a Nemzeti Ke-

gyeleti Bizottságnak kell döntenie a te-metõ hõsi temetõ, hõsi temetési hely,temetkezési emlékhely, temetési hely,Nemzeti Sírkert részeként történõ nyil-vántartásba vételrõl.� E felhatalmazás,valamint a 2001/93. számú MagyarKözlönyben megjelent Nemzeti Sír-kertté nyilvánítás módszertana alapjána Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2001.november 28-án tartott bizottsági ülé-sen az alábbi határozatot hozta:�A Fiumei úti temetõ Nemzeti Sírkert-té nyilvánításának elsõ ütemében aNemzeti Kegyeleti Bizottság � többekközött � Nemzeti Sírhellyé nyilvánítot-ta a Batthyány-mauzóleum mögötti0�12 sírt, azaz a �Zsigmondy Bélacsalád sírbolt�-ját.� Így ez a sírbolt �A�kategóriás védettségként � örökösvédettségként � a nemzeti sírkertrészévé vált. (Hasonlóképp lett levédve2001-ben Zsigmondy Vilmos 18�1�18számú sírja is.)

2006-tól a Nemzeti Kegyeleti Bi-zottság helyett a Nemzeti Emlékhely ésKegyeleti Bizottság döntött a nagyonméltatlan állapotú és balesetveszélyesvédett sírok felújításáról.

A 42/2013. (VIII. 9.) B.M. rendelet2. mellékletének II. pontja szerint a�Meghatározó síremlékek, sírépítmé-nyek és az ezekkel összefüggõ teme-tõrészek" mûemlékké nyilváníttattak,így az 1/ alatti Batthyány Lajos mauzó-leumával összefüggõ temetõrész,melybe beletartozik �Zsigmondy Bélasírboltja� is. (E rendeleteket a NemzetiÖrökség Intézet (NÖRI) Emlékhe-lyeiért Felelõs Osztályon dolgozó TóthZsolt szakreferenstõl kaptam, melyértköszönet illeti.)

A 2013. évi halottak napi ko-szorúzáskor szomorúan tapasztaltuk,hogy a �Zsigmondy Béla család� már-ványtáblája leesett és darabokra tört(2. kép), a nevek azonban jól olvasha-tóak voltak.

Tóth János, a MOGIM igazgatójá-nak felkérésére Csath Béla, a múzeummûszaki szaktanácsadója felkereste atemetõi irodát, bejelentve, hogy aMOGIM szeretne új táblát elhelyezni asíremléken. Ott közölték, hogy ez ügy-ben a MOGIM-nak semmi feladatanincs, mivel a sír � mint a nemzeti sír-kert részeként védett nyughely �felújítását az illetékes Nemzeti Örök-ség Intézete magára vállalta, ami a2014-es tervükben már szerepel is.

Valóban így történt. A helyszíniszemle utáni restaurátori felmérésszerint: �az összetört tábla helyett újatkell készíteni. Az egységes megjelenésérdekében jó lenne a jobb oldali két kistáblát is egy táblára faragni. Amennyi-ben ez nem lehetséges, gondoskodnikell a két kõ esztétikusabb rögzíté-sérõl.� A felújítási javaslatban az isszerepelt, hogy: �A lábazat elemeiszétcsúsztak, a szarkofág felülete erõ-sen szennyezett. Tisztítása feltétlen ja-vasolt. A fugákat a kõ színéhez illesz-kedõ flexibilis anyaggal kell eltö-míteni.�

A felújítás és a kivitelezés az elõír-tak szerint történt: az összetört táblahelyett új készült, a jobb oldali neveketis egy új táblára vésték, majd ezeketrozettával rögzítették, a szarkofágfelületét megtisztították, a lábazat ele-meit visszaillesztették, a fugákat a kõszínéhez illeszkedõ flexibilis anyaggaltömítették.

Ennek köszönhetõen 2014-ben ahalottak napjára vitt koszorút már az újmárványlapra tudtuk elhelyezni (3. kép).

(Csath Béla,gyémántokleveles bányamérnök)

1. kép: Zsigmondy Béla családi sírboltja

2. kép: A széttöredezett márványtábla

3. kép: A felújított emléktábla

Ünnepi eseményeink legújabb korsói

18 éves a SZOFT (2013)

Algyõ 50 éveskorsó (2015)

Bányászati SzakigazgatásiKonferencia

25 éves a ROTARYFúrási Zrt. (2015)

SPE Magyarországi Tagozatkorsója

25 éves a barcsi föld-gáztermelés (2014)

Magyar Földgáztároló Zrt. �Integrációs szakestély� (2013)

FGT (Hajdúszoboszló)bányásznapi korsó (2015)

bÆnyÆszati Øs kohÆszati lapok kÕolaj · donelly j. (2010) szerint a nem konvencionÆlis...

Documents