bob proctor - nem a pénz boldogít - pongorkiado.hu · bob proctor nem a pénz boldogít avagy...

Bob Proctor

Nem a pénz boldogít avagy

hogyan gondolkodnak az igazi milliomosok?

A teljes könyv megvásárolható a Pongor Publishing kiadó weboldalán: www.pongorkiado.hu/webshop

http://pongor-publishing.unas.hu/spd/pp_233659/Bob_Proctor_Nem_a_penz_boldogit

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:Bob Proctor – It’s Not About the Money

Copyright © BurmanBooks Inc., Toronto, Ontario Canada, 2009

Fordította: Bayer AntalSzerkesztette: Bukta Bertalan

Felel!s kiadó: Pongor-Juhász Attila Borítót készítette: Kis-Szölgyémi Ákos

Minden jog fenntartva.A könyv – a kiadó írásos jóváhagyása nélkül – sem egészében, sem részle-teiben nem sokszorosítható vagy közölhet!, semmilyen formában és érte-lemben, elektronikus vagy mechanikus módon, beleértve a nyilvános el!-adást vagy tanfolyamot, a hangoskönyvet, bármilyen internetes közlést, a fénymásolást, a rögzítést vagy az információrögzítés bármely formáját.

Jogtulajdonos: © Pongor Publishing Üzleti Kiadó Kft., 2010

PONGOR PUBLISHING ÜZLETI KIADÓ KFT., BudapestWeb: www.pongorkiado.hu

email: [email protected]

ISBN 978-963-06-9180-2


http://pongor-publishing.unas.hu/spd/pp_233659/Bob_Proctor_Nem_a_penz_boldogit?refer=csalibol

A!"#$"%

Ezt a könyvet Gina Haydennek ajánlom, aki közel 25 éve fáradhatat-lanul dolgozik velem. Minden egyes projektben számíthattam rá, a vi-lág bármely táján. Nélküle nem érte volna el a cégünk mindazt, amit vele együtt véghezvittünk. A LifeSuccess Productions és a Bob Proctor Seminars minden munkatársa szereti és értékeli a munkáját.

Köszönöm, Gina!



&

T'()'$*+!,-./01El2szó … … … … … … … … … … … … … … … … … 9Bevezetés … … … … … … … … … … … … … … … … 131. fejezet: Nem a pénz a cél … … … … … … … … … … … 17 A különbség köztük és közted … … … … … … … … … … 19 Az érzékelés börtöne … … … … … … … … … … … … 25 A pénz jó … … … … … … … … … … … … … … … … 35 Képezd magad! … … … … … … … … … … … … … … 37 Összefoglaló … … … … … … … … … … … … … … … 412. fejezet: Az ellentmondás … … … … … … … … … … … 43 Az átlag szemlélete … … … … … … … … … … … … … 44 Hogyan is gondolkozunk? … … … … … … … … … … … 46 A tudatos elme … … … … … … … … … … … … … … 48 A tudatalatti elme … … … … … … … … … … … … … 49 X párbajra hív … … … … … … … … … … … … … … 51 Összefoglaló … … … … … … … … … … … … … … … 603. fejezet: Ne légy statiszta a saját 3lmedben! … … … … … 63 Légy eredeti! … … … … … … … … … … … … … … … 64 A vonzás törvénye … … … … … … … … … … … … … 66 Felkészülni, vigyázz... … … … … … … … … … … … 70 A Végzet és n!vére, a Sors … … … … … … … … … … … 74 Összefoglaló … … … … … … … … … … … … … … … 784. fejezet: Életcél, jöv2kép, célok … … … … … … … … … 79 Az életcél az ok, ami megadja számodra a „miért”-et … … … 81 A magot meg kell óvni … … … … … … … … … … … 84 A jöv!kép számtalan utat ismerhet … … … … … … … … 87 A hazugságok, amelyeket önmagunknak mondunk … … … 89 Számoljunk! … … … … … … … … … … … … … … … 91 A végs! eredmény … … … … … … … … … … … … … 93 Összefoglaló … … … … … … … … … … … … … … … 955. fejezet: Az id2gazdálkodás nagy illúziója … … … … … … 97 Id!igényes vagy fontos? … … … … … … … … … … … 100 A 80/20 százalék elve … … … … … … … … … … … … 101



4

T'()'$*+!,-./01 A módszer … … … … … … … … … … … … … … … 104 Döntéshozatal … … … … … … … … … … … … … … 108 A kulcs a cselekvés … … … … … … … … … … … … … 110 Összefoglaló … … … … … … … … … … … … … … … 1126. fejezet: Viselkedésminták, eredményesség, haszon … … 115 A konszenzus válsága … … … … … … … … … … … … 117 Teljesítmény és pro"t … … … … … … … … … … … … 118 Határozd el magad a cselekvésre … … … … … … … … … 121 Tartsd a szemed a labdán … … … … … … … … … … … 122 Tapasztalat … … … … … … … … … … … … … … … 124 Nagy álmok, nagy tévedések … … … … … … … … … … 127 Összefoglaló … … … … … … … … … … … … … … … 1337. fejezet: Szabadság – törd össze a szokásmintát! … … … 135 Az összehasonlítás ellentmondása … … … … … … … … 135 Változtasd meg a szokásmintáidat! … … … … … … … … 137 Ne foglalkozz az önéletrajzoddal! … … … … … … … … 139 Mérgez! környezet … … … … … … … … … … … … … 142 Légy önmagad f!nöke! … … … … … … … … … … … … 144 Ne félj az ismeretlent!l! … … … … … … … … … … … 149 Összefoglaló … … … … … … … … … … … … … … … 1508. fejezet: Pörögj fel és nyugodj le! … … … … … … … 153 Ne tör!dj azzal, ami nem fontos! … … … … … … … … 155 A kritikus gondolkodás fontossága … … … … … … … … 168 Mi a helyzet saját magad elfogadásával? … … … … … … 159 Fogadd el a kihívást … … … … … … … … … … … … 162 Összefoglaló … … … … … … … … … … … … … … … 1649. fejezet: Többszörözd az id2d hatását, és élj abból, amit igazán szeretsz! … … … … … … … … … … … 165 A Te gazdagság-csapatod … … … … … … … … … … … 166 Kommunikáció … … … … … … … … … … … … … … 167 Temesd be az árkot! … … … … … … … … … … … … 170 Hálás szívvel … … … … … … … … … … … … … … 173 Vár a gazdagságod … … … … … … … … … … … … … 175 Összefoglaló … … … … … … … … … … … … … … … 176



5

E$6%/7Tedd magadévá, és alkalmazd bölcsen ennek a könyvnek a gon-dolatait: így mindent elérhetsz, amit csak akarsz az életben. Ilyen nagy ezeknek a gondolatoknak az ereje. Ezek az oldalak valósá-gos virtuális aranybányát rejtenek magukban. A kulcs a gondola-tok bölcs alkalmazása.

Amikor leültem, hogy hozzákezdjek ehhez a könyvhöz, váratlanul tudatosodott bennem, mire is készülök. Bevezet2t fogok írni a fel-lelhet2 legmélyebb változásokat el2idéz2 tudáshalmazhoz.

Ugyanakkor az is átvillant az elmémen, hogy ezt a könyvet te vonzottad magadhoz. Ennek a könyvnek el kellett jutnia hozzád. Nem is magát a könyvet vonzottad magadhoz, hanem az oldalain található információkat.

Minden törvényszer8en jut el hozzád az életedben. Ne érd hát be annyival, hogy gyorsan átlapozod, aztán félreteszed! Nem: hozd meg most azonnal azt a döntést, hogy minden oldalt alaposan átta-nulmányozol! Akár egy órát is eltölthetsz egyetlen oldallal, újra és újra – ahogy én is. Tekintsd át a kapott információkat, és vesd ösz-sze azzal, ahogy most élsz, amit most csinálsz! Így látni fogod, hogy milyen területeken teheti jobbá egész életedet a hozzáállásod meg-változása.

Tedd magadévá a bölcsesség ékköveit, amelyek rád várnak a so-rok között! Cselekedj ezeknek a szellemében, és élvezd mindazokat az el2nyöket, amelyeket a szerz2 fantasztikus gondolatai ígérnek!

Mire alaposan átolvastad, és letetted ez a könyvet, szabadabb és dinamikusabb emberré váltál, aki már ki tudja fejezni a benne lako-zó er2t, ami mindig is jelen volt a lényében. Meg fogod látni, hogy egész hitrendszered megváltozik. Mélyebben megérted, ki is vagy valójában, hogyan m8ködik az elméd, és milyen módon léphetsz a tudatosság egyre magasabb és magasabb szintjeire.

Miel2tt folytatnám a könyv tartalmának a bevezetését, menjünk kicsit vissza az id2ben, és gondolkozz el velem azon, hogy honnan is származnak ezek az ismeretek!



9:

E$6%/7A szerz2 életében drámai változás következett be 26 éves korá-

ban. Olyan sikeres lett, hogy nem volt elég számára a hatalmas ju-talom, amit az élett2l kapott. Tudni akarta, miért történik mindez. Miért vele? Mi történt? Hogy történt? Ez indította el azon az úton, amelyen a mai napig jár.

48 éve kutatja intenzíven, hogy miért tesszük azt, amit teszünk, és miért nem teszünk meg oly sok mindent, amit igazán akarunk. Bob Proctor mentorai az elmúlt 500 év legnagyobb bölcsei közül kerültek ki. Tudományos igénnyel tanulmányozta az életüket, ele-mezte nagyszer8 gondolataikat, és pontosan azt tette, amire ezek-b2l következtetett.

Gondolom, úgy állapíthatnánk meg pontosan, hány év intenzív tanulás eredménye fekszik a kezedben tartott tudás kifejtésében, ha 3gyelembe vennénk mindazokat a szerz2ket, akiket Bob Proctor ta-nulmányozott, s2t, azokat is, akiket ezek a szerz2k tanulmányoztak. Közelebb kerülhetünk a valósághoz, ha a négyzetére emeljük Bob Proctor 48 évnyi intenzív tanulmányait, bár valószín8leg még akkor sem érnénk el a pontos eredményt.

Ez azonban nem is olyan annyira fontos, mint hogy megértsd: a tudást, amit rövidesen te is fel fogsz fedezni, újra meg újra tesztelték, és kiállta az id2 próbáját. A szerz2 neki köszönhet2en dollármillió-kat szerzett, s másokat is hozzásegített ehhez.

Könyvünk oldalai valóságos virtuális aranybányát rejtenek ma-gukban, de alkalmaznod kell ezt a tudást: ahhoz pedig, hogy való-ban t2két kovácsolj bel2le magadnak, meg kell osztanod mindenki-vel, akiben van elegend2 nyitottság a befogadására.

Egészen biztosan tudom, hogy amit most mondok neked, ténye-ken alapul, ugyanis több évtizednyi szellemi fejl2dés után – amely során szereztem egy jogi diplomát, foglalkoztam vállalkozási joggal, és számos felvásárlási és egyéb tranzakciót hoztam össze ügyfeleim számára – felfedeztem ezeket a gondolatokat, amelyekt2l hirtelen teljes képpé álltak össze életem kirakós játékának a darabjai.

2006 augusztusában tettem a felfedezést, amikor abban a szeren-csében volt részem, hogy hallgatója lehettem Bob Proctor egyik sze-mináriumának a Washington állambeli Vancouverben. Ez az ese-mény megváltoztatta életem folyását. Attól kezdve pontosan tud-tam: napjaim hátralev2 részében én is arra törekszem majd, hogy megosszam másokkal a Bob által tanított csodálatos gondolatokat.



99

N,+ ' ;0#/ <*$=*->)Csak azt követ2en értettem meg az életemben elért sikereimet,

hogy felfedeztem ezeket a gondolatokat. Ennek a tudásanyagnak a tanulmányozása értette meg velem, hogy minden, ami kívül törté-nik, valójában belülr!l indul.

Fiatal korom óta követtem Bob Proctor tanítását. Személyes cél-jaim tekintetében harmóniában éltem az univerzum törvényeivel, de ha valaki megkérdezte t2lem, miért megy nekem ilyen jól, képtelen voltam válaszolni neki. Most viszont már meg tudom mutatni má-soknak, hogyan élvezhetik az életet úgy, ahogy én is már sok-sok év óta – és ez a gondolat boldoggá tesz. Kívánom, hogy a Bob Proctor által ebben a könyvben megosztott gondolatok ugyanazt a hatást ér-jék el nálad, mint nálam!

Végül hadd idézzem Emerson tanácsát, amelyet tökéletesen pontosnak tartok, s amelyr2l te is ezt fogod gondolni, ha magadévá tetted ezt a könyvet:

„Ami már mögötted van, és ami még el!tted áll, apróság ahhoz ké-pest, ami benned rejlik.”

Sandy Gallaghera LifeSuccess cégcsoport

ügyvezet2 igazgatója,Bellevue, Washington



9?

B,@,/,)0%A Nem a pénz boldogít, avagy hogyan gondolkoznak az igazi milliomosok bárkinek megmutatja, hogyan tudja átalakítani élete szinte valamennyi területét.

Bob Proctor sikerkönyve, a Gazdagnak születtél világszerte szám-talan embernek szolgált ihletül, hogy olyan életet éljen, amilyenre igazán vágyik. A Nem a pénz boldogít új módon közelít a kritikus gazdasági változásokhoz, és mindazoknak szól, akik új rendszert és egyensúlyt szeretnének teremteni az életükben.

Bob felfogásának a népszer8sége szerintem nagyban köszönhe-t2 annak, hogy a mindannyiunkban rejl2 valódi tehetséget szólítja meg. Mélyen és személyesen érinti meg az olvasót, miközben mind-végig univerzális érvény8. Ebben a bevezet2ben a saját személyes példámra támaszkodva szeretném bemutatni, hogy lehet képes bár-ki az 2 tanításait követve új értelmet adni az életének, s megterem-teni a maga számára a jólét dimenzióját.

Olyan élményben lesz rövidesen részed, amely mindörökre meg-változtatja mindazt, amit a pénzr2l gondolsz. A Nem a pénz bol-dogít felfedi el2tted a valódi gazdagság megteremtéséhez szüksé-ges gondolkodást.

!"#$%&'"($)$**"+,,-".(/.0

Amit most a kezedben tartasz, Bob Proctor több mint negyven-éves oktatói, mentori és el2adói tapasztalatának szintézise a pénz és az elme témájában. Az önfejlesztés legnagyobb úttör2it2l tanult, és most abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy mi is tanulha-tunk az általa évtizedek alatt felhalmozott és alkalmazott tudásból.Fontos 3gyelembe venni Proctor hátterét. Szegénységben n2tt fel, hiányos oktatásban részesült, álláskereséskor rendszeresen elutasí-tották a jelentkezését, és nem volt komoly üzleti tapasztalata. Min-den az ellen szólt, hogy valaha is sikeres legyen. Ám, ha végignézed, mit ért el az elmúlt negyven év alatt, el fogsz gondolkodni. Sokan megdöbbent2nek tartják a teljesítményét, ám személyes tapasztalat-



9A

B,@,/,)0%ból mondhatom, hogy Bob Proctor nem tartja annak. Bszintén úgy gondolja, hogy amit 2 tett, más ugyanúgy megteheti. Hátterének és élettapasztalatainak eredményeként Bob Proctor lerombolta azokat a pénzzel kapcsolatos mítoszokat, amelyek béklyóban tartják a világ népességének túlnyomó részét.

Ami engem illet, az én utam abszolút szokványos volt. Elvé-geztem a középiskolát, aztán az egyetemet, majd egy nagyvállalat-nál helyezkedtem el villamosmérnökként. Ám a szakmámban el-töltött évek alatt végig boldogtalan voltam, unatkoztam, és éppen csak ki tudtam 3zetni a számláimat. Akkoriban én is elfogadtam azt a gondolatot, hogy ha valamivel keményebben dolgoznék, túl-órát vállalnék, vagy állást változtatnék, biztosan többet kereshetnék. Ám helyette kiégtem, rosszul éreztem magam, és nem maradt id2m, hogy munka után élvezzem is az életet.

Életemnek ezen a pontján ismerkedtem meg Bob Proctorral. Ahogy elkezdtem tanulmányozni a tudásanyagát, ráébredtem, mi-lyen tévhiteket ápoltam magamban a pénzzel, és különösen a pénz-csinálással kapcsolatban. Komoly változások álltak be az életemben abban a pillanatban, hogy beláttam: jelent2sebb pénzösszeg szerzé-se azzal kezd2dik, hogy kialakítasz egy képet az elmédben, méghoz-zá függetlenül a hátteredt2l, és az addigi tapasztalataidtól. Vedd pél-dául a széket, amin ülsz, vagy a szobát, amiben állsz: mindkett2 ere-detileg csak egy ötlet vagy egy gondolat volt valakinek az elméjében.

Ma már egészen másképp tekintek a pénzre. Otthagytam apró munkahelyi fülkémet, és most Bob Proctor egyik globális vállalko-zását, a Chairman’s Clubot vezetem, amely világszerte megmutatja az embereknek, hogyan tudnak jövedelemforrásaik megsokszorozá-sával nagy vagyonra szert tenni.

Bob Proctor tanítása valóban drámai módon változtatta meg az egész életemet, s mihelyst belekezdesz a Nem a pénz boldogít olva-sásába, a te életed is megváltozik.

MI IS A PÉNZ?A könyv olvasása közben fokozatosan megváltozik a világnézeted, s el fogsz jutni annak az igazságnak a felismeréséig, hogy a pénz csak egy fogalom. A pénz kiváló szolga, ám rettenetes úr. Mindösz-sze két célt szolgál: kényelmes életet biztosít, s lehet2vé teszi a szá-



9C

N,+ ' ;0#/ <*$=*->)modra, hogy a puszta jelenléteden túlmutató szolgáltatásokat nyújts másoknak.

Új tudatosságod növekedésével egyenes arányban növekszik pénzkeres2 képességed is. Bob Proctor gyakran megkérdezi az em-berekt2l, mi az a legnagyobb összeg, amit egy év alatt kerestek. Nem azért teszi ezt, hogy megtudja a pontos összeget, hanem hogy lás-sa, hol tart tudatosságuk a pénzszerzés tekintetében. Ha tudnád, ho-gyan csinálj alig valamivel nagyobb, vagy ugyanekkora ráfordítás-sal ugyanannyit pénzt havonta, mint most évente, megtennéd? Hát persze!

BRIZD MEG EZT A KÖNYVET!

Nagy hasznodra lesz, ha állandóan tanulmányozod ezt az írást. Em-lékszem, egyik el2adása közepén Bob Proctor el2vett egy könyvet. A borítója lejárt, oldalai kopottak voltak, és elszínez2dtek. Látszott, hogy egész részeket húztak alá vagy emeltek ki benne, és kézzel írt jegyzetek is tarkították. Bob ekkor elmondta, hogy 2 ezt a könyvet negyven éve folyamatosan olvassa.

Úgy gondolom, a Nem a pénz boldogít is olyan könyv, amit újra és újra el kell olvasnunk. Alakíts ki érzelmi köt2dést az itt megis-mert gondolatokkal! Gondold végig, hogyan tudnád megvalósítani, amit tanultál! Végül pedig ülj le, engedd el magad, és készülj fel arra, hogy feladod minden, a pénzzel kapcsolatos el2ítéletedet! Engedd, hogy a könyvben megosztott bölcsességek és elvek vezessenek, mert így elérsz mindahhoz, amit igazán kívánsz!

Ti#any Barona Chairman’s Club elnöke

Phoenix, Arizona



9&

Els! fejezet

N,+ ' ;0#/ ' D0$Van egy könyv, ami különösen fontos számomra, s amit 1961 óta, mióta megkaptam, újra meg újra elolvasok. A címe Gondolkodj és gazdagodj, írója pedig Napoleon Hill, szakterületem egyik úttör2je. Mindig óriási ihletet merítek bel2le, s Hill magvas gondolatai mély hatást gyakoroltak az életem alakulására. Hogy mi a legfontosabb ebben a könyvben? Hill számos témáról beszél, történeteket és pél-dákat idéz, gyakorlatokat mutat be – de valójában nem hozza szó-ba a pénzt.

Ez különösnek t8nhet egy olyan könyv esetében, melynek a té-mája a meggazdagodás. Itt egy másik példa: Robert Russell m8ve, melynek a címe: Te is lehetsz gazdag. B is leny8göz2 író, és 2 is alig beszél a pénzr2l. Remélem, ebb2l már kezd összeállni a kép: a gaz-dagsághoz vezet2 út egyik kulcsa annak a megértése, hogy nem a pénz a cél. Megismétlem kiemelve: nem a pénz a cél!

Ezek a szerz2k megértették, hogy a gazdagság megteremtésé-nek kevés köze van a pénzközpontúsághoz. Valójában minden az el-ménken, a hozzáállásunkon, a gondolkodásmódunkon múlik.

Olyan egyszer8 – az emberek többsége mégsem tudja felfog-ni, bármilyen nyilvánvalónak t8nik. Gondold csak végig: amikor azt mondod, valaki gazdag életet él, mi jut eszedbe? Ház egy trópu-si szigeten? Saját repül2gép? Hogy azt teszi, amit csak akar, amikor csak akarja? Mindez együtt – és még ennél is több?

Én bizony erre tippelek. És fogadjunk, hogy igazam van! Van egyáltalán olyan köztünk, akinek bankóhegyek, vagy egy sok-sok számjegy8 bankszámla jelent meg a szeme el2tt? Aligha. Vedd csak el2 a szótárt: a „gazdag” meghatározása azé, aki b2ségben él. Nem azé, akinek b2ségesen van pénze, ugye?

A pénz értéke abból származik, hogy hiszünk benne. Gyakor-latilag értéktelen papírra nyomják. Ha tehát valaki azt mondja ne-



94

E$%6 E,!,/,)kem, hogy sok pénzt akar keresni, én azt értem ezalatt, amire be le-het váltani: kocsit, szigetet, repül2t. Ezek az emberek azonban leg-inkább a luxus netovábbjára vágynak: szabadid2re, hogy mindeze-ket élvezhessék is.

Amikor tehát azt mondom, hogy nem a pénz az igazi cél, ezt szó szerint értem. A cél nem pusztán a vagyon felhalmozása, hanem a folyamatos növekedés, mind személyes, mind gazdasági értelemben. Ez a fogalom sokunk számára talán nehezen értelmezhet2. Elvégre egész életünkben arra tanítottak minket, hogy a pénzkeresés lénye-ge a lehet2 legtöbb érték felhalmozása.

Csakhogy ha ezt teszed, fordítva ülsz a lovon. Biztosan te is is-mered azt a kifejezést, hogy „a pénz nem boldogít”. Hát ez a legab-szurdabb állítás, amit valaha hallottam. Épp olyan nevetséges, mint-ha azt mondanánk, hogy nem lehet h8t2gépen végigkocsikázni a városon. Hát persze, hogy nem boldogít a pénz – viszont megadja azt a kényelmet, hogy már nem is kell gondolnod rá.

A pénz hiánya felemészt. A termékek és szolgáltatások ára folya-matosan emelkedik, de ez engem egyáltalán nem foglalkoztat. Mi-ért izguljak olyasmi miatt, amit nem tudok befolyásolni? Ha azon-ban nem lenne pénzem, egészen biztosan sokat gondolnék rá.

Ez felemészti minden id2det és energiádat. Végtelen mentális és alkotó er2det aggodalmaskodó gépezetté silányítja. Ezért kell meg-törnöd a ciklust, és ezért nem szabad kifogásokat keresned. Ezért kell ráébredned, hogy nem a pénz a cél.

Amikor nagyon sikeres emberekre gondolok, nem azt látom, hogy a pénzt hajszolják. Azt látom, hogy ezek az emberek értik az elme m8ködését. Nem arra gondolnak, hogy 2k most pénzt keres-nek, hanem arra összpontosítanak, amit csinálnak.

Ezen a ponton meg kell értened, hogy a gazdagsághoz vezet2 út egy elmejáték, amit saját magaddal játszol. „A pénz nem boldo-gít”? Ez egy védekez2 állítás, amit önigazolásként sajátítottunk el annak a magyarázatára, miért nincs pénzünk! Ha azonban 2szintén belegondolsz, tudod, hogy ezen változtatni akarsz. Ez a könyv segít megmutatni, hogyan teheted.

A gazdag emberek már megértették, hogy ez az egész nem a pénzr2l szól. Tudják, hogy a pénz önmagában nem cél. Ezért is lát-juk, hogy 2k a pénzt nem felhalmozzák, hanem csereeszközként használják céljaik elérésére.



95

N,+ ' ;0#/ ' D0$Sokunknak nehezünkre esik ezt megérteni – nem is csoda. Egész

életünkben arra programoztak, hogy a pénzt tekintsük a végs2 cél-nak. Ezért, ha nem jön könnyen a pénz, védekez2 pozíciót veszünk fel, és elkezdünk mindenféle mentségeket találni magunknak.

Talán úgy értheted meg a legkönnyebben a pénz m8ködését, ha úgy gondolsz rá, mint a vízre. Egy csepp önmagában semmi. Apró, nincs ereje. Ugyanez igaz egyetlen dollárra is. Nem mész vele sokra.

Ám, ahogy gy8lnek a cseppek, kezdenek tömeget képezni, és lendületet vesznek. Kisebb patakokban csordogálnak, majd folyó-vá alakulnak, aztán meg b2séges zuhataggá. A b2séges víz hegyeket hord el, széles szurdokokat váj ki. Egész bolygónkat átalakítja – de csak addig, amíg mozgásban van. Ha megáll, és pocsolyát képez, ha nem folyik befelé és kifelé, stagnálni kezd, és a b2ség lassan elpáro-log. Ugyanez igaz a pénzre is.

Sokan gondolják, hogy értékes dolgok létrehozásához renge-teg pénzre van szükség. Ez egyszer8en nem igaz. Ahogy a víznél is láthatod: már kisebb pénzmennyiség is hatalmas er2t képvisel, ha megfelel2 módon használják. Egy hegyi patakban végigfutó kisebb vízmennyiség is ledönthet a lábadról. A titok nem a mennyiségben, hanem a mozgásban rejlik.

A pénz is ugyanígy m8ködik. Ha kisebb mennyiségeket fektetsz be készpénztermel2 lehet2ségekbe, együttesen folyóvá állnak össze, amely aztán folyamatos gazdagságforrást jelent. Azok, akik értik a körforgás törvényét, tudják, hogy a pénz folyásának az irányítása a dolguk, nem pedig a megállítása.

A KÜLÖNBSÉG KÖZTÜK ÉS KÖZTEDAz átlagember hajlamos azt gondolni a nagyon gazdagokról, a

milliárdosokról, hogy van valami különleges tulajdonságuk, hogy okosabbak, rátermettebbek a többieknél. Ez a feltételezés egyszer-re igaz is, meg nem is.

A gazdagságukat annak köszönhetik, hogy magukévá tették a gazdag ember gondolkodását, és ezt sosem lehet t2lük elvenni. Ha el is vesztenék mindenüket, ha tönkre is mennének, újra talpra áll-nának, és megint meggazdagodnának, mert értik a pénz m8ködését.



F:

E$%6 E,!,/,)Beleivódott a tudatalattijukba – ugyanúgy, ahogy a téveszmék szin-te mindenki másnak a tudatalattijába.

Ám ett2l az alapvet2 különbségt2l eltekintve a gazdagok ugyan-olyanok, mint bárki más. Ugyanúgy élnek, dolgoznak, nevetnek és szeretnek, mint te, ugyanolyan örömök és bánatok érik 2ket, mint téged. Épp ugyanannyi óra áll a rendelkezésükre naponta, mint másnak, ám ezen id2 alatt szédületes dolgokat visznek végbe.

Hát akkor mi is a különbség? Nem sok. És mégis: minden. Min-den, amit gondolsz, érzel és hiszel a pénzr2l.

Nyilván ismered a közhelyes mondást: „hiszem, ha látom”. Én meg azt mondom neked, hogy ez gyanakvó és negatív hozzáállás az életben kínálkozó b2séges és korlátlan lehet2ségekhez. Ez az ál-lítás annyit tesz, hogy csak abban bízhatsz, ami az orrod el2tt van, és semmibe veszi a képzeleted, a megérzésed, az alkotó er2d hatal-mas, korlátlan erejét.

Pedig egész életedben ezt hallottad. Úgy átitatja a gondolkodá-sodat, hogy észre sem veszed. A gazdagok megértették, hogy a köz-hely fordítva igaz: miel2tt meglátnád, amit akarsz, magadévá kell tenned a gondolatát. Hinned kell abban, amit el tudsz érni – csak akkor sikerül. Másképp fogalmazva, a gazdag ember hitvallása: „lá-tom, mert hiszem”. Vagyis az egyetlen különbség közted és egy mil-liárdos között a gazdag észjárás, ennek sarokköve pedig nem más, mint a hit.

Azt mondják, hogy aki gazdag, magához vonzza a gazdagsá-got, és ez igaz is. Hogy csinálja? Egyszer8en: elvárja. Az 2 elméjé-ben nem takarják el felh2k a célokat, semmi sem készteti megállás-ra vagy habozásra. Nem aggódik az esetleges kudarc miatt, mert el-méje képerny2jén csak a sikert látja.

Már korábban említettem Napoleon Hill Gondolkodj és gazda-godj cím8 könyvét. Mindig magamnál tartok egy példányt, és nap mint nap újra elolvasok bel2le egy-egy részt. Hill több száz sikeres, gazdag emberrel készített interjút, amib2l kiderült számára, hogy bár mindegyikük más módon vált sikeressé, az észjárásuk, a gondol-kodásuk egyforma. Mivel elvárták, hogy sikeresek legyenek, olyan lehet2ségeket vonzottak magukhoz, amelyek másokat elkerültek. Meglátták azokat a megoldásokat, amiket mások nem.

Azt jelentené ez, hogy a gazdagok valami velük született külön-leges képességgel, amolyan hatodik érzékkel rendelkeznek? Egyál-



F9

N,+ ' ;0#/ ' D0$talán nem. Csupán annyit, hogy tudatosabbak. Pontosabban: pénz-tudatosabbak. Egyik barátom szerint erre a pénztudatosságra egy-szer8en szert tehetünk – mégsem megy könnyen. Aminek van egy alapvet2 oka. Ez pedig az elmédben rejlik. Ugyanúgy n2sz fel, mint mindenki: iskolába jársz, szakmát tanulsz, állást szerzel, és éled az életed. Mint a népesség kilencven százaléka. Én meg azt mondom: nagyjából ennyi embernek fogalma sincs arról, hogyan lehet pénzt csinálni.

Kérdezd meg az embereket az utcán, tudják-e, hogyan kell pénzt csinálni – százból kilencvenkilenc ugyanazt fogja válaszolni. „Hát persze, hogy tudom. Minden nap bemegyek dolgozni”. Csakhogy ez nem pénzcsinálás, hanem mókuskerék. Ami óriási különbség.

Az embereknek csak nagyon kis része tudja, hogy kell pénzt csi-nálni, és ennek meg is van az oka. Az iskolában ilyet nem tanítanak. Ott azt tanuljuk meg, hogyan kell számolni a pénzt. Tudunk mérle-get, táblázatot, gra3kont készíteni. Az utolsó 3llérig követni tudjuk a pénz útját. Lehetsz diplomás közgazdász, és mégis csont szegény, mert nem tanultad meg, hogyan kell csinálni a pénzt.

Az iskola arra készít fel, hogy munkába állj. Beprogramozza az elmédbe, hogy a világ így m8ködik. Azt mondja, ez a biztonságos út. Így leszel biztonságban. Ezt mondták neked is a szüleid és a tanára-id. Nekem is volt olyan tanárom, aki azt mondta, menjek szakmun-kásképz2be, és tanuljak ki egy szakmát. Azzal biztonságban leszek.

Nem hallgattam rá. Egyrészt utálom a kétkezi munkát, másrészt ügyetlen is vagyok hozzá. Egyszer majdnem levágtam az ujjam egy szalagf8résszel, és a mai napig fáj. Végül pedig: az az igazság, hogy a munka a pénzcsinálás egyik legrosszabb, és legkevésbé biztonsá-gos módja.

Dolgozz keményen! Légy h8séges a munkaadódhoz! Meglesz a jutalmad! Ezt mondják nekünk a kezdetek óta. Nos, a jutalom nem egyszer annyiból áll, hogy egy nap lecserélik a zárat az irodád aj-taján, és 18 évnyi szolgálat után kapsz egy jelképes végkielégítést. Nincs az az állás, ami biztonságot adna. A biztonságérzet belülr2l jön, és ott is kell megtalálnod. Ha azt hiszed, hogy a munkád biz-tonságot ad, a munkahelyeddel együtt az önbizalmadat is elveszít-heted, mert baj esetén semmid sem marad.

A lényeg tehát: légy tudatában annak, hogy ki vagy, és változtasd meg a programozásodat! A legtöbben leragadnak annál, amit csinál-



FF

E$%6 E,!,/,)nak. Mintha nem is akarnák beismerni, hogy nem tudják, hogy le-hetne pénzt csinálni. Könny8 a kérdést a sz2nyeg alá seperni. Elvég-re meg3zetnek, nemde?

Ebb2l származnak az olyan nevetséges történetek, miszerint „a pénz nem boldogít”. Éppen ezt mondogatod te is magadban, hogy ne kelljen vállalnod a felel2sséget, amiért nem keresel annyit, ameny-nyit szeretnél.

Vágd sutba a kifogásokat, és nyisd meg az elmédet! Ha tisztában vagy saját magaddal, menni fog. Az eredményeid leképezik a tuda-tosságod szintjét. Képzeld csak el, mennyit változhat az életed, ha képes vagy növelni a tudatosságodat: nem azért keres valaki évi 50 ezer dollárt, mert évi 50 ezret akar keresni. Hanem azért keres évi 50 ezret, mert nincs tudatában, hogyan kereshetne havi 50 ezret.

A tudatosság fejleszthet2, és minél jobban fejleszted, annál töb-bet nyersz vele. A gazdagok birtokában vannak ennek a tudatosság-nak. Beléjük van égetve. Ahhoz, hogy te is eljuss erre a szintre, meg kell értened, hogy a gazdagok miként tettek szert erre a tudatosság-ra, s miért ez a sikerük kulcsa.

Az els2 lényeges tudnivaló: hallgass a saját bels2 bölcsességedre! Ha meg lehetne abból gazdagodni, hogy a tömegekre hallgatunk, a tömeg gazdag lenne! Márpedig tudjuk, hogy ez nem így van.

Az ember érzelmi és szellemi lény, aki számára természetes, hogy kikéri a hozzá közel állók tanácsát – mi is gyakran fordulunk szeretteinkhez, barátainkhoz, munkatársainkhoz.

Miel2tt azonban követnéd a tanácsukat, 3gyelembe veszed azt is, hova jutottak el 2k a saját életükben. Érzelmileg bízol bennük, ezért hallgatsz rájuk – nem pedig azért, amit elértek. Ám az, aki nem gaz-dagodott meg, vajon képes-e neked megmutatni a gazdagsághoz ve-zet2 utat? Hát persze, hogy nem.

Hinned kell az alapvet2 igazságban: benned lakozik a képesség, hogy megtaláld a saját egyéni utadat a mesés gazdagság felé. Bízz magadban, és csak azoknak az útmutatására hallgass, akik maguk is végigmentek egy hasonló úton!

Azt is el kell érned, hogy 3gyelmen kívül tudd hagyni a kriti-kusok és aggodalmaskodók megjegyzéseit. Lesznek sokan, akik azt mondják, hogy az álmaid túl merészek, a céljaid irreálisak.

Márpedig ez a „hiszem, ha látom” hozzáállás olyan élethez ve-zet, ami csak a kézzel fogható dolgokon alapul – és az ilyen élet szá-



F?

N,+ ' ;0#/ ' D0$munkra utálatos. Ígérd meg most, hogy csak magadra hallgatsz! A valóság olyan, amilyenné te teszed.

A gazdagok rendelkeznek azzal a képességgel, hogy mindig meg-ragadják az alkalmakat. Az emberek többsége azt gondolja, hogy a lehet2ség valami különleges dolog, ami nagy dérrel-dúrral lép be az ember életébe: harsonák jelzik az érkezését, hatalmas fényreklámon rajzolódnak ki a „lehet!ség” szó bet8i, és még egy villogó nyíl is mu-tatja a helyes irányt.

Csakhogy ez nem így m8ködik, és itt kap fontos szerepet az oda-3gyelés, a tudatosság. Személyes tapasztalatból tudom, hogy nap mint nap újabb és újabb lehet2ségek mellett megyünk el. Még az is el2fordulhat, hogy a lehet2ség életed egyik legnagyobb megpróbál-tatása közepette jelenik meg számodra.

A sikeres emberek számára a vereség és a kudarc lehet2ség – nem pedig akadály. Életrajzukban sok a zavaros esemény: elbocsá-tották 2ket a munkahelyükr2l, kitették az iskolából. Lehet, hogy sú-lyos személyes tragédiákkal is szembe kellett nézniük, abból a fajtá-ból, ami az átlagembert akár egy életre földhöz vágja. Az 2 számuk-ra azonban ezek a megpróbáltatások egyben kihívások is, amelyek-hez fel kell n2ni, s amelyekb2l új lehet2ségeket kell teremteni. En-nek köszönhet2en tudnak még a hányattatások közepette is tovább gazdagodni.

A gazdag ember azt is érti, hogy a gazdagodásnak folyamata van. Nem egyik napról a másikra következik be (bár erre is volt már eset). Ám a hirtelen meggazdagodás veszélyt is rejt magában. Ha még az-el2tt gazdagodsz meg, hogy kifejl2dött volna benned a gazdag gon-dolkodás, könnyen örökre elveszítheted a megszerzett vagyont.

Hallottunk olyan lottónyertesr2l, akinek pár évvel kés2bb egy 3llére sem maradt. Hosszasan tudnánk sorolni hírességeket és spor-tolókat, akik hirtelen szerzett hírnevüket és vagyonukat ugyanolyan sebességgel tékozolták el, s viszonylag 3atalon el is szegényedtek.

Ezek az emberek sosem tanulták meg a gazdag gondolkodást, így esélyük sem volt elérni azt a tartós jómódot, amely végleg felsza-badítja az elmét a pénzzel kapcsolatos terhek alól.

Ugye, emlékszel, mivel kezdtem? Nem a pénz a cél. Sose felejtsd el! Ez a gondolat vezessen mindig! Ha képes vagy a gazdagok mód-ján gondolkodni, azt fogod tenni, amit szeretsz – és pénzt is csinálsz vele. Ami, ugye, nem cél, hanem eredmény.



FA

E$%6 E,!,/,)Sokszor találkozom olyanokkal, akik a meggazdagodás útját ke-

resik. Mintha ez valami olyasmi lenne, amit le kell vadászni, csap-dába kell ejteni, és rá kell ülni. Az igazság ezzel szemben az, hogy a gazdagság benned létezik.

Szeretsz bizonyos dolgokat csinálni. Akkor is szívesen foglalkoz-nál ilyesmivel, ha nem 3zetnénk érte. Nos, azok az emberek, akik nagy vagyont hoznak létre, ugyanezt teszik. A pénz az álom logi-kus következménye. Nem maga a pénz az álom. Mindannyian arra születtünk, hogy egy bizonyos dolgot csináljunk. Csak annyi a teen-d2nk, hogy megtaláljuk ennek a módját.

A gazdagok tudják, hogy a siker és a felel2sség szorosan ösz-szefügg. Nem keresnek kifogásokat, hanem cselekszenek. Hányszor láttunk már olyat, hogy két ember ugyanabban az üzletágban dol-gozik, ugyanazon a helyen, ugyanazt a terméket árulva – s mégis, az egyik gazdag, a másik pedig alig-alig boldogul.

A körülmények azonosak. Az emberen múlik, hogy mire megy ezekkel a körülményekkel. Olyan nincs, hogy valakinek ne lenne te-hetsége. Pedig épp az ellenkez2jét sulykolják belénk – hogy egye-seknek nem jó a memóriájuk, mások meg okosabbak a többieknél. Badarság! Mindenkinek tökéletes a memóriája, és a gazdagok nem emberfeletti zsenik. Bárkib2l lehet gazdag – csak ki kell fejlesztenie magában a képességet rá. Nem tudom eléggé hangsúlyozni: olyan nincs, hogy valakinek ne lenne tehetsége.

Csakhogy magyarázhatom én ezt neked akárhányszor, és telje-sen mindegy, hány alkalommal olvasod el a könyvemet vagy hallga-tod meg a hanganyagaimat. Addig nem fog megváltozni az életed, amíg te magad igazán és 2szintén el nem hiszed. Látom, ha hiszem. Ebb2l az alapigazságból kell kiindulnod, és ezt kell magadévá ten-ned, miel2tt továbblépnél.

E nélkül nem fog megváltozni a gondolkodásod. Lehet, hogy a mostani hozzáállásod gátol abban, hogy elérd a kívánt gazdagságot. Gondolkozz el egy kicsit! Ha 2szintén válaszolsz néhány egyszer8 kérdésre, kiderül, mire vagy beprogramozva.

El2ször is: hogy érzed magad, ha társaságban pénzr2l esik szó? Mennyire kényelmes ez neked? Ingerültté tesz, mint valami tabu téma, amir2l csak suttogva illik beszélni? Ha megkérdezik, hogy mennyit keresel, illetve ezt vagy azt meg tudod-e engedni magad-



FC

N,+ ' ;0#/ ' D0$nak, kitérsz a válasz el2l, mintha ez nem is lenne fontos? Kényel-metlen, kellemetlen érzés pénzr2l beszélned?

Nem te vagy az egyetlen. Sokan vannak így, ha pénzr2l esik szó, mert nagyon kevesen tartanak ott a személyes meggazdagodás-ban, ahol akarnak. De ne felejtsd: látom, mert hiszem. Figyeld meg, hogy beszélnek a pénzr2l a gazdagok! Számukra semmi kényelmet-len nincs ebben a témában. Ez is csak olyan, mint bármi más az éle-tükben, amit szeretnek és élveznek.

Hagyják, hogy a pénzzel kapcsolatos gondolataik szabadon ára-moljanak, és eszmét cserélnek a velük hasonlóan gondolkodókkal. Ezekb2l a beszélgetésekb2l aztán gyakran új és változatos üzleti le-het2ségek és bevételi források jönnek létre, tovább növelve a gaz-dagságukat. Nem szégyellnek beszélni a pénzr2l. Nem kapcsolnak hozzá semmilyen érzelmet. Nem jelent nekik problémát az, amit2l a legtöbb ember feszeng.

Az ok egyszer8. Mit is mondtunk az elején? Nem a pénz a cél. A pénz eszköz ahhoz, hogy elérjük valódi célunkat: megvalósíta-ni az álmainkat, és megragadni korlátlan lehet2ségeinket. A pénz-ügyi siker nem a gazdagság, csak a valódi gazdagság elérésének a kö-vetkezménye. Ez választja el az igazán gazdagokat a többi ember-t2l: a pénzügyeik, a foglalkoztatottsági állapotuk és az id2beli korlá-tozások nem befolyásolják a sikerhez vezet2 útjukat. Látják, ha hi-szik – 2k teljes er2vel erre a célra összpontosítanak.

Sokan hiszik, hogy gazdagnak lenni áldozatokkal jár: keményeb-ben kell dolgozni, sokat vagyunk távol a családunktól. Ám a sza-badságunk feláldozása és szeretteink elhanyagolása épp az ellenke-z2je a gazdag életnek. Ne feledd: a gazdagság nemcsak a pénzszer-zésr2l szól, hanem arról, hogy azt csinálod, amit szeretnél, és aho-gyan szeretnéd csinálni. A gazdag élet célja a szabadság megterem-tése; annak az er2nek a megszerzése, amivel szabadon választhatod meg, hogyan élj.

AZ ÉRZÉKELÉS BÖRTÖNEDe hogyan csináljam? Gyakran teszik fel nekem ezt a kérdést. Ho-gyan tudnék gazdagként gondolkozni, ha olyan szegény vagyok, mint a templom egere? Hogyan tudnék elképzelni gazdag életet, amikor kilátástalan, utálatos munkát végzek? Hogyan tudnék be-



FG

E$%6 E,!,/,)fektetni, amikor minden 3llért be kell osztanom, hogy eltartsam a családomat?

Az ilyen gondolatok megmérgezik a gazdag elmét. Megakadá-lyozzák, hogy hidd és lásd, merre kell menned, és mit kell tenned.

Aki ilyen kérdéseket tesz fel, még nyilván igen távol áll a gaz-dagok gondolkodásmódjától. Bezárkózott a saját maga által épített börtönbe, és még a kulcsot is eldobta. Meggy2zte magát arról, hogy sosem tudja megvalósítani az álmait. De vajon miért követ el ilyen szörny8séget önmaga ellen?

Márpedig nap mint nap sok ilyen emberrel találkozunk: zsú-folt hely ez a börtön. Elneveztem az érzékelés börtönének. Ennek a börtönnek a falai nem valódiak: csak látszólag állják el az utunkat.

Mindannyian saját magunk építjük fel a magánzárkánkat felhal-mozott el2ítéleteinkb2l és feltételezéseinkb2l. Biztosan te is isme-red ezeket:

Nekem ehhez nincs elég eszemNekem ehhez nincs elég pénzemNekem nincs erre elég id2mNincs fels2fokú végzettségemFélek a kudarctólTúl öreg vagyok már ehhezTúl 3atal vagyok még ehhez

Az ilyen negatív gondolatok megtalálják az utat az elmédhez, és állandó ismételgetésükkel addig befolyásolod a tudatalattidat – azt a csodálatos helyet, ahol az érzelmeid laknak, és ahol bármi lehetsé-ges –, hogy már 2k diktálják helyetted, mire gondolj. Amint az éle-tedben újabb kellemetlen események következnek be, ezek a nega-tív gondolatok még tovább er2södnek, és növekszik a rád gyakorolt befolyásuk. Ezért vannak oly sokan meggy2z2dve arról, hogy 2k so-sem élhetnek gazdag életet. Beprogramozódott a tudatalattijukba, hogy ezt higgyék.

Saját, csakis az elméjükben létez2 börtönük foglyai lesznek. Az id2 múltával tovább építik a falakat, s már el is hiszik, hogy nekik csak az a sz8k hely jut, és nem is érdemelnek többet.

Ezt a gondolkodásmódot nehéz megváltoztatni. Id2be telik. Ko-molyan meg kell dolgozni, hogy felülkerekedj azokon a feltétele-



F&

N,+ ' ;0#/ ' D0$zéseken, amelyeket több nemzedék genetikai és környezeti ráhatá-sa alapozott meg. Ezért hasonlítunk a rokonainkra. Környezetünk a születésünkt2l fogva er2sen hat az érzékelésünkre, s így a világról kialakított meggy2z2désünkre is.

A társadalom elvárásai szerint mindenkinek iskolába kell járnia, állást kell vállalnia, és mindent meg kell tennie a boldogulásáért. Gondolom, neked is ezt mondták a szüleid. A tanáraid egészen biz-tosan ezt sulykolták beléd. Számon lehet-e egyáltalán kérni rajtad, hogy börtönt építettél magadnak, ha ezt így belédprogramozták?

Ami engem illet, tulajdonképpen véletlenül találkoztam ezek-kel a fogalmakkal. Ugye, emlékszel a tanáromra, aki megpróbált le-beszélni a továbbtanulásról, és azt mondta, inkább sajátítsak el va-lami szakmát? Nos, egyik tanácsát sem fogadtam meg. Nem fejez-tem be a középiskolát. 1959-et írtunk. Elmentem dolgozni egy ben-zinkúthoz, évi 2400 dollárért. Havonta háromszor nem kellett be-mennem vasárnap – ennyi volt a szabadságom. Tudtam, hogy en-nél többet akarok, de még nem jöttem rá, hogyan csináljam. Így hát úgy tettem, mint bárki más is: kerestem magamnak egy másik állást.

Sikerült bedumálnom magam a helyi t8zoltósághoz, s a helyze-tem azonnal jobbra fordult. Évi 4000 dolláros 3zetést kaptam, és a mennyországban éreztem magam. Havonta mindössze hét nappali és hét éjszakai m8szakot kellett adnom. Id2milliomosként ráértem biliárdozni és golfozni. T8zeset ritkán fordult el2, engem meg bol-doggá tett a semmittevés.

Alig huszonhat éves voltam, de már gyakorlatilag nyugdíjas. Ek-kor a kezembe került Napoleon Hill könyve. Elolvastam egyszer. Aztán elolvastam még egyszer. Újra meg újra elolvastam, míg a vé-gén kívülr2l nem tudtam. És lassanként ráébredtem, hogy körü-löttem mindenki ugyanazt csinálja, amit én – vagyis semmit. Nem gondolkoznak. Nem gondolnak arra, hol akarnak lenni, vagy mit akarnak csinálni. Beérik azzal, hogy végrehajtják az utasításokat, amikor és ahogyan elvárják t2lük, az id2 hátralev2 részében pedig semmit sem csinálnak.

Mintha felkapcsolták volna a lámpát a sötét szobában. Az éves jövedelmem hamarosan 4 ezerr2l 175 ezer dollárra ugrott, majd meghaladta az egymilliót. Nem tanultam tovább, és nem volt sem-milyen üzleti tapasztalatom. Azt sem mondhatnám magamról, hogy én vagyok a legokosabb 3ckó a világon – épp ezért tanulmányozom a sikeres embereket.



F4

E$%6 E,!,/,)Minden, amit valaha is tanultam a sikerr2l és a meggazdagodás-

ról, azt súgta, hogy lehetetlen, hogy nyerjek. Mégis gy2ztem. Ekkor jöttem rá, hogy szinte semmi sem igaz abból, amit tanulunk. Ahe-lyett, hogy azt gondolnánk, amit akarunk, és abban hinnénk, ami-ben akarunk, hagyjuk, hogy küls2 hatások irányítsák a bels2 vilá-gunkat – az elménk világát. Ez zavart okoz, és szándékunktól elté-r2 eredményekhez vezet.

Ha az emberek csak egy kis id2t szánnának rá, hogy elgondol-kozzanak, rájönnének, hogy az életüket irányító elképzelések egy-szer8en nevetségesek! De nem teszik meg, hanem vakon mennek tovább, észre sem véve a börtönfalakat, amelyeket felhúztak maguk köré.

Ez az, amin változtatnod kell. Nem könny8. Olyannyira nem, hogy egész életedben küzdeni fogsz vele. Ezért kell gyakorolnod és magadévá tenned a gondolatot: „látom, mert hiszem”. Ha ezt meg tu-dod jegyezni, és valóban el tudod fogadni, egyre könnyebben fogsz haladni az álmaid megvalósítása felé.

Vannak dolgok, amiket már most meg tudsz tenni. Ezek lesznek az els2 lépések új életmódod – a gazdag életmód – felé. Igen, már most elkezdheted megváltoztatni az életedet. Ahogy haladunk to-vább, részletesebben is elmagyarázom, de semmi okod rá, hogy már most ne kezdd alkalmazni, és elindulni az úton. Ne vesztegesd to-vább az id2det semmittevéssel!

Felkészültél?El2ször is, el kell hinned, hogy megérdemled a gazdagságot. Ez

látszólag könny8, sokak számára mégis felfoghatatlan. Túl nagy je-lent2séget tulajdonítunk a pénznek, noha a pénz csupán egy szol-gáltatás jutalma. Ha sok pénzt akarsz keresni, sok szolgáltatást kell nyújtanod. Meg tudod csinálni. Jogod van hozzá, mint bárki más-nak – például azoknak a milliomosoknak és milliárdosoknak, akik-r2l annyit olvastál. Nem elég kimondani, hogy akarod a gazdagsá-got – el is kell hinned, hogy megérdemled. Különben egyik lábadat a féken, a másikat a gázon tartod – a motor felpörög, mégsem jutsz sehova.

A gazdagság keresése sokak számára negatív érzelmekkel vegyül – kapzsi, öncélú, személyiségromboló dolognak tartják. Pedig akár-csak az a közhely, hogy a pénz nem boldogít, ezek a negatív érzel-



F5

N,+ ' ;0#/ ' D0$mek is csak kifogások és alibik, hogy jobban érezd magad, amiért nincs pénzed.

Az igazság ezzel szemben az, hogy a több pénzt2l nem fog meg-változni az egyéniséged. Ugyanakkor fel fogja nagyítani a már lé-tez! személyiségedet. A pénz különleges tulajdonsága, hogy képes megmutatni a valódi személyiséget. A fukar és kegyetlen ember jel-lemhibái még tisztábban látszanak. Ám ha te nagylelk8, másokkal tör2d2 és együtt érz2 ember vagy, képzeld el, mennyi jót tudsz majd tenni gazdag emberként!

Nem a pénz alakítja ki a jellemvonásokat. Ezt sose felejtsd el, ha olyan gazdagokkal találkozol, akik zsugorik vagy barátságtalanok! Könny8 egy ember jellemhibáit a gazdagságára fogni, mikor valójá-ban csak az eredend2 hiányosságai kerültek felszínre, függetlenül at-tól, hogy szegény vagy gazdag az illet2.

Emlékezz arra, amit a gazdag gondolkodásmódról és észjárásról mondtam! Az én fogalmaim szerint ennek szerves része a nagylel-k8ség és az alkotó kíváncsiság. Pénzt ugyanis csak olyasmivel lehet szerezni (legyen az termék, szolgáltatás vagy ötlet), ami addig ki-használatlan értéket hoz az emberek életébe. Gondolkozz el azon, hogyan tudod megoldani a hétköznapi élet kihívásait, miként tudod gyorsabban, hatékonyabban vagy szórakoztatóbban megoldani más emberek gondjait, kielégíteni szükségleteiket! Minél nagyobb prob-lémát oldasz meg, annál több pénz áramlik feléd.

Történelmileg bizonyítható, hogy a gazdag embereknek min-dig is több forrásból származott a jövedelmük. Vagyis megtalálták a módját, hogy többféleképpen nyújtsanak valamilyen szolgáltatást.

Azok, akik megosztják másokkal a gondolataikat, egészen bizto-san nem önz2k és nem zárkózottak, nemcsak saját magukkal tör2d-nek. Épp ellenkez2leg: 2k azzal foglalkoznak, amit szeretnek. Gon-dolj csak Bill Gatesre! Élt az 1970-es évek végén egy 3atalember, aki megszállottjává vált a számítógépes mikroprocesszor kihaszná-latlan lehet2ségeinek. Biztosra veszem, hogy Bill Gatest nem a pénz irányította, hanem az a hihetetlen kihívás, hogy ha sikerrel jár, meg-változtathatja a világot!

Pontosan ezt is tette. Egyesek szerint nem érdemli meg, hogy ennyit keressen vele. Ám a Gates által elindított forradalmi változá-sok következtében szinte a világ minden lakójának javult az életmi-n2sége. Akármennyi legyen is vagyonának a tényleges összege, so-



?:

E$%6 E,!,/,)hasem fogja elérni az emberiségnek tett szolgálatának a mértékét, hiszen újító szelleme örökre megváltoztatta a világot.

Gates ma már egy ikon. Harminc évvel ezel2tt azonban csak egy egyetemista srác volt, aki egy jó ötlet miatt félbehagyta a tanulmá-nyait. Körülnézett a világban, és talált valamit, amivel jobbá tudná tenni az emberek életét. Elindult az álma után, és megvalósította. Te is hozzákezdhetsz akár már most: tanulj, képezd magad, szerezz értékes készségeket, vedd fel a kapcsolatot gazdag mentorokkal, és koncentrálj arra, hogy mi hasznosat tudnál adni, szolgáltatni az em-bereknek! Ezekb2l a cselekedeteidb2l fognak megszületni a te egyé-ni és egyedi, meggazdagodásodhoz vezet2 ötleteid.

Miután tudatosult benned a gazdagsághoz való új hozzáállás, és felfedeztél pár új lehet2séget, kezdj el azon gondolkodni, miként tehetnél szert ezekb2l passzív jövedelemre! A passzív jövedelem fogalma kulcsfontosságú: olyasmir2l van itt szó, amit egyszer kell megcsinálnod, és többször 3zetnek érte. Gondolj csak bele: ha csak az id2det váltod pénzre, azzal korlátozod a meggazdagodásodat. El-végre a nap óráinak a száma véges.

Hogyan oldhatod meg ezt a problémát? Olyan jövedelemforrá-sokat kell teremtened, amelyek nem igénylik az állandó jelenlétedet és 3gyelmedet. Miközben pedig ezekb2l a forrásokból árad hozzád a pénz, értékes id2d felszabadul újabb lehet2ségek keresésére.

Már említettem, hogy a hit a gazdag gondolkodás alapköve. Ho-gyan tudod kialakítani magadban ezt a hitet már most, amikor még oly távolinak t8nik a meggazdagodás? El2ször is: vizualizáld magad gazdagnak! Ülj le, d2lj hátra, és gondold végig részletesen, hogy mi-ben változtatná meg az életedet a gazdagság, ha elérnéd a céljaidat! Írd le, milyen házban fogsz lakni, milyen szín8re festeted a falakat, milyen stílusú bútort szeretnél, milyen mintás lesz a porcelánedény és az ezüst ev2eszköz, amivel eszel, és így tovább! Tedd valóságossá mindezeket az elmédben, ne maradjanak elvont fogalmak! Vágj ki képeket színes újságokból, és alakítsd ki bel2lük az új életed új ott-honát! Minden nap tölts el egy kis id2t ezekkel a képekkel, mintha máris a tied lenne, amire vágysz!

Fantáziálás, éber álmodozás, mondják erre egyesek. Fogadjunk, hogy ezek az emberek nem gazdagok! Az igazság az, hogy a vizu-alizálás lehet2vé teszi az elméd számára, hogy megragadj egy lehe-t2séget: így amit el tudsz képzelni, azt lehetségesnek is látod. Ez-zel a módszerrel edzed az elmédet, s hozzászoktatod a gondolathoz,



?9

N,+ ' ;0#/ ' D0$hogy életed állandóan változik, és a gazdagság csak karnyújtásnyira van t2led. Ha sikerül irányítanod az elmédet, mindez nemcsak elér-het2 távolságba kerül, hanem sikerülhet is!

Sokakat meglep, ha azt hallják, hogy a gazdag emberek idejük nagy részét csendes gondolkodással töltik. Benyit az alkalmazott az igazgatóhoz, és látja, hogy az csak bámul maga elé. Ebb2l arra kö-vetkeztet, hogy nem is csinál semmit. A valóság ezzel szemben az, hogy az illet2 éppen a gazdagságának és sikerének a következ2 állo-mását idézi fel maga el2tt, látja a hegyet, amit meg kell másznia – és persze azt is, hogy felér a csúcsra!

Bk tudják, hogy az újítás és a kreativitás – vagyis az, ami a követ-kez2 szintre emeli majd 2ket és cégüket – nem a hétköznapi rutin-feladatokban rejlik. Erre vannak az alkalmazottak. A gazdag gon-dolkodás megtanította 2ket rá, hogy a gazdagság éltet2 ereje az új ötletekb2l származik. Ahhoz pedig, hogy az ötletek megvalósulja-nak, látnod kell tudni 2ket, amint megvalósulnak. Hogy juthatnál el a célodig, ha még el sem döntötted, merre akarsz menni? Amikor a gazdag ember elér a céljához, egészen pontosan oda jut, ahova ter-vezte – ugyanis az elméjében már járt ott.

Beülnél az autódba, és elindulnál találomra, anélkül, hogy tud-nád, hová akarsz menni? Persze, hogy nem. Kikeresed a térképen, megtervezed az útvonalat, és csak utána indulsz el. Ám mégis renge-tegen élik az életüket térkép nélkül, és elfogadják azt, ami az útjuk-ba kerül. Utálják az állásukat, és el sem tudják képzelni, hogy lehet-ne jobb is. Elfogadják azt, amit már megszoktak, mert sosem vették a fáradságot, hogy messzebbre nézzenek.

Mindig tartsd észben, hogy a vizualizálás pozitív gyakorlat: átvi-szi a tudatalattidban megfogant álmaidat oda, ahol már bekapcso-lódhat a tudatos, racionális gondolkodásod is.

Ahhoz, hogy ez hatásosan m8ködjön, szám"znöd kell elmédb!l a negatív gondolatokat. Persze, ezt könnyebb mondani, mint meg-valósítani. Túl sokan vették fel a negatív gondolkodás rossz szokását. Rengeteg ember szeret panaszkodni a magánéletében vagy a karri-erjében felmerült problémákra, vagy együtt sajnálkozni barátai és munkatársai hasonló gondjain. Azt hiszik, hogy a negatív gondol-kodás jó dolog: ha alacsonyra teszik várakozásaik mércéjét, sosem érheti 2ket csalódás.



?F

E$%6 E,!,/,)Hát én ennél nevetségesebb dolgot még nem hallottam! Hogy

tud bárki is odáig jutni, hogy jobb, ha nem is álmodik? Mit jelent egyáltalán a túl sok elvárás? Miért fojtanád meg az álmaidat és a cél-jaidat, még miel2tt életet lehelnél beléjük?

Társadalmi szabállyá vált a negatív gondolkodás. Általánosan el-fogadott, széles körben gyakorolt szokássá. Ezért hát komolyan és tudatosan kell törekedned rá, hogy szám8zd az elmédb2l. Légy ré-sen! Védd meg elmédet az ilyen gondolatoktól, mert csak lelassíta-nak és akadályoznak! Szigorúan válogasd meg, hogy milyen gon-dolatokat engedsz eluralkodni az elmédben! Ha a pozitív dolgokra koncentrálsz, amelyeket legjobb, legkreatívabb energiáid hoztak lét-re, annak meg is lesz a nagyszer8 eredménye.

De azért légy óvatos! Figyelj oda a saját magaddal folytatott bel-s2 párbeszédre – különös tekintettel arra, amit mások mondanak neked a pénzr2l, a pénzügyekr2l és a gazdagságról. Jusson eszedbe, hogy nem szabad 3gyelembe venned olyanok meglátásait, akik nem gazdagodtak meg!

Ha egy valóban gazdag embert2l hallasz valamilyen bölcsessé-get, nyisd meg el2tte az elmédet, és építsd be a bels2 párbeszéded-be! Még akkor is, ha nem igazán érted, vagy nem értesz egyet vele. Tartsd meg magadban az ilyen gondolatokat, hiszen olyan valaki mondta, aki már végigment azon az úton, amelyre te még csak most léptél rá. Ismeretlen helyre nem indulsz térkép nélkül – ezek az em-berek lesznek a te térképed. Bk már ismerik az utat. Az 2 szavaik-ból áll össze a te sárgaköves utad, mint az Óz, a csodák csodájában.

Légy tisztában azzal, hogy mire összpontosítasz! Ha azt mondod magadban, hogy akarod a gazdagságot, de a gondok állandóan ost-romolnak – hogyan 3zetem ki a számláimat, mib2l törlesztem a jel-zálogkölcsönömet, és így tovább – akkor nem vonzod be az életedbe a gazdagságot. Fogságban tart a hiány-gondolkodásmód. Az aggo-dalom negatív célkit8zésekhez vezet. Ha az foglalkoztat, hogy mi-lyen rossz dolgok következhetnek be, azt üzened az elmédnek, hogy ezek be is fognak következni!

Ez a fordított vizualizálás: ha azon aggódsz, mi mindened nincs, nem tudsz arra koncentrálni, amit akarsz, így pedig sosem lesz tiéd a gazdagság. Persze, tudom, hogy az aggodalom kemény ellenfél. Bizonyos mértékben mindannyian aggodalmaskodunk. De hogyan tudod elérni, hogy képes légy megváltoztatni az összpontosításod, azaz fókuszod irányát?



??

N,+ ' ;0#/ ' D0$Képzeld magad egy pillanatra az alábbi helyzetbe:. titkárn2ként

dolgozol egy olyan f2nök mellett, aki nem t8r el egyetlen hibát sem. Fenyeget a veszély, hogy ha csak egyszer is hibázol, kirúg. Mire kon-centrálsz ebben a helyzetben? A lehet2 legjobban végzed a munká-dat, vagy minden er2ddel azon igyekszel, hogy ne hibázz? Ha ez a rögeszme a hibák elkerülésére sz8kíti a munkádat, két dolog fog történni. El2ször is: a munkád általános min2sége romlani fog, mi-vel az üldözési mánia elnyomja az alkotóer2det, és nem leszel képes tisztán gondolkozni. Másfel2l pedig azon kapod magadat, hogy jó-val többet hibázol, mint egyébként, mert az elméd a hibákra össz-pontosít.

Lássunk akkor egy hasonló helyzetet. Mennyi id2t és energiát pazarolsz el azzal, hogy azon aggódsz, mib2l 3zeted ki a számláidat? Folyamatosan követed és számolgatod a kiadásaidat? Azzal töltöd az id2det, hogy kisakkozod, mikor mit tudsz ki3zetni?

Megoldja ez azt a problémát, hogy nincs elég pénzed? Nem. Vi-szont elszívja az alkotó energiáidat, és nem hagy se er2t, se id2t a gondolkodásra, hogy mivel tudnál változtatni a helyzeten. Megint csak negatív energiát és frusztrációt hoz az életedbe. Egy kés2bbi fejezetben majd látjuk ennek a m8ködését, de addig is tegyél meg mindent, hogy ne az határozza meg a gondolkodásodat, amid nincs, hanem az, amit akarsz! Nem tudom elég sokszor elismételni: a po-zitívumokra összpontosíts!

Vizualizáld az új életedet, szabadulj meg a negatív gondolatok-tól, és összpontosíts a pozitívumokra! Pusztán ennek a három elv-nek az alkalmazásával már ma látni fogod, hogy megváltozik az éle-ted. Biztosítják számodra az alapot, amire építhetsz, és a gyorsuló sávba terelik új életedet. A gazdagság senkit sem különböztet meg hátrányosan. Bárki megszerezheti, aki akarja – téged is beleértve!

Sokak számára nem is az elvek számítanak nagy felfedezésnek – hanem annak a megértése, hogy nekik is van erejük és joguk az éle-tük megváltoztatására. Annyira megszoktuk, hogy az életben min-denért meg kell küzdenünk, és bármilyen körülményt el kell fogad-nunk, hogy már észre sem vesszük, hogy megvan az er2nk és a ké-pességünk, hogy mi magunk eldöntsük, milyen életet akarunk élni.

Semmi okod beletör2dni a boldogtalan életbe, és nincs is rá sem-milyen elfogadható kifogás. Ha nincs elég pénzed, vagy az életed-nek valamilyen más eleme nem felel meg a kívánságaidnak, meg kell változtatnod a gondolkodásodat, hogy a hiány-gondolkodás-



?A

E$%6 E,!,/,)mód helyett a b2ség-gondolkodásmód kerüljön el2térbe. Át kell ál-lítanod elmédet a passzív, áldozati gondolkodásról a proaktív, fele-l2sségvállaló gondolkodásmódra.

Igen, tudod irányítani az életedet. Azt, hogy most éppen hol vagy, te magad döntötted el. És ez igenis jó hír – hidd el nekem! Lehet, hogy nem tetszik neked, ahol most tartasz, de most már tu-dod, hogy van er!d megváltoztatni!

Mi van akkor, ha viszonylag elégedett vagy a mostani helyze-teddel, és egyszer8en csak több pénzt akarsz? Kezdetnek ez is jó. Ha gazdag akarsz lenni, ez még nem jelenti azt, hogy elégedetlen is vagy az életeddel. Igenis rendben van, ha feljebb akarsz jutni, még akkor is, ha jelenleg sok jó dolog történik veled. Ahogy már mond-tam, az emberi tehetség nem ismer határokat, és még egy tökéletes világot is mindig igyekszünk tovább javítani, még többet megtud-ni, tanulni, elérni.

A probléma abból következik, hogy a többiek látják benned a tö-rekvést, és ebb2l téves következtetéseket vonnak le. Azt fogják mon-dani, hogy a törekvést az elégedetlenség szüli. „Örülj annak, amid van” – mondják. Ezt a fordított logikát használják a sikertelen em-berek is önmaguk vigasztalására, amiért nem jutottak el2bbre.

Azt állítják ezzel, hogy veled valami baj van, ha nem vagy elége-dett a mostani helyzeteddel, és többet kívánsz kapni az élett2l. Pedig ennek semmi értelme. Alapvet2 emberi törekvés a keresés, a kutatás. A kifogások gyártása a kudarc elfogadására, és másoknak is erre való intése tipikus önvédelmi technika, amit2l óva intek mindenkit. Má-sokat lehúzni a maguk szintjére legkevésbé sem pozitív tulajdonság.

Azért veszélyes ez a logika, mert arra készteti az embert, hogy ta-gadja meg a vágyait, fogadja el az életét olyannak, amilyen, és for-dítson hátat vágyainak, álmainak. Az ilyen buta kifogások teljes fel-mentést adnak. Leveszik a válladról a felel2sséget, hisz semmi baj nincs azzal, ha valaki sikertelen, nem ér el semmit, és egy nagy cs2d-tömeg. Maradj csak idelent, velem együtt – így sokkal könnyebb!

Csakhogy ez nem igaz. Az álmaid és a vágyaid megtagadása a legnehezebb út a világon. És mégis, milyen sokan választják ezt az ösvényt! Én viszont azt mondom neked: légy bátor! Ha elfogadod, hogy felel2s vagy az új életed megteremtéséért, azt is el kell fogad-nod, hogy a mostaniért is felel2s vagy. Ez pedig sokunk számára roppant nehéz.



?C

N,+ ' ;0#/ ' D0$El2re 3gyelmeztettelek, hogy az átváltás a gazdag gondolkodás-

módra nem fog könnyen menni. El kell fogadnod azt a tételt, hogy te magad irányítod az életedet, ami viszont azt is jelenti, hogy eddi-gi életedet a mostanáig hozott döntéseid alakították ki. Ha ennek a bekezdésnek az olvasása közben megfogalmazódott benned valami olyan gondolat, ami az „Igen, de” szavakkal kezd2dik, azonnal menj vissza a fejezet elejére, és olvasd el újra, mert nem értettél meg be-l2le semmit!

Ezt most nem gonoszkodásból vagy durvaságból mondom. Fon-tos, hogy meghalld az igazságot. Muszáj meghallgatnod, megér-tened és elfogadnod ezt az igazságot, miel2tt elérhetnéd mindazt, amit ki akarsz hozni az életedb2l. Nem fogsz t2lem olyasmit halla-ni, hogy bármivel kapcsolatban is mást hibáztathatsz. Nem mond-hatom neked, hogy ez meg az nem a te hibád. Sosem mondok olyat, hogy bármi, ami a múltban történt veled, automatikusan feljogosít téged valami nagyon jóra. Kérlek, értsd meg: ha valóban meg aka-rod szerezni, amit akarsz, nincs „de”!

Benned rejlik a képesség a hatalmas gazdagság megteremtésére. Ha még nem használtad ki ezt a képességedet, arról senki más nem tehet, csak te. Te építetted fel magad körül az érzékelés börtönét. És csak te törhetsz ki bel2le: te, egyedül.

A PÉNZ JÓ

Te is biztos rengetegszer hallottad, hogy a pénz rossz dolog. Pénzt akarni erkölcsileg helytelen. El sem tudod képzelni, mennyi jó do-lognak vetett már gátat ez a hazugság!

A pénznek nincsenek érzelmei, nincsenek szándékai. A pénz csak csereeszköz. Minden, a pénzhez f8zött gonoszság kizárólag az emberek szívében lakozik. Ahogy már említettem: a pénz csak le-rántja rólunk a leplet, és megmutatja, kik vagyunk valójában.

Sok ember számára azzal járnak a pénzzel kapcsolatos negatív el2ítéletek, hogy tudat alatt el is lökik maguktól a kínálkozó lehe-t2ségeket. Még ha el is indulnak a gazdag és b2séges élet felé ve-zet2 úton, úgy gondolják, hogy túl nehéz, vagy erkölcsileg nem he-lyes. Inkább nem csinálnak semmit, és csak nézik, amint mások el-érik a céljaikat.



?G

E$%6 E,!,/,)Rengeteg pozitív tulajdonságot lehet, és kell is kötni a pénzhez.

Ha a pozitívumokra 3gyelsz, biztosan meg fogod tudni valósítani az álmaidat, nemcsak bámulod a többieket, akiknek sikerül. Az egyik pozitívum, hogy másokon tudunk vele segíteni, legyenek azok a csa-ládtagjaink, a barátaink, a környezetünkben él2k vagy a rászorulók. Számtalan alapítvány és szervezet létezik, amely jobbá teszi az em-berek életét szerte a világon. A gazdagság megteremtésével nemcsak saját magadon segítesz, hanem másokat is módodban áll támogatni, különös tekintettel a hozzád közel állókra.

A gazdagság megadja neked az élet élvezéséhez elengedhetetlen szabadid2t. Sokan egész életükben csak várnak: várják az évi kéthe-tes nyaralást, amit együtt tölthetnek a családjukkal, várják azokat a pillanatokat, amikor azt tehetik, amit igazán akarnak. Oly rövid ez az id2. Szinte elrepül – egy villanás alatt vége. És aztán várnak to-vább, még egy hónapot, még egy évet, és egyszerre csak azon veszik észre magukat, hogy elment mellettük az élet.

Ha megteremted magadnak a gazdagságot, akkor lehetsz együtt a családoddal, és akkor utazgathatsz, amikor csak akarsz – nem kell egész évben várnod arra a kéthetes szabadságra, ami nem is igazán szabadság, csak rövid eltávozás az egész éven át tartó börtönb2l.

Folyamatos jövedelemforrások teremtésével jelent2s önbizalom-ra tehetsz szert. Pozitívan tudsz nézni a jöv2be. Nem fog érdekelni, hogy id2s korodban nem kapsz segítséget a családodtól vagy az ál-lamtól. Nem kell emiatt aggódnod, mert a saját gazdagságod garan-tálja, hogy mindig gondoskodni tudsz magadról.

A gazdagság lehet2vé teszi, hogy nagyvonalúbb és 2szintébb le-gyél a többiekkel. Ahogy én is megosztom veled a tudásomat a gaz-dagságról ebben a könyvben, teljesen 2szintén. Hogy miért teszem? Mert én felhasználtam ezeket az elveket, elértem a céljaimat, és tu-dom, hogy mások is hasznát vehetik annak, amit elsajátítottam. És te is ezt fogod tenni, ha gazdag lettél: meg fogod osztani másokkal a gazdagsághoz vezet2 tapasztalataidat és utadat.

Az emberi elme a lehet2 leger2sebb eszköz a gazdagság létre-hozásához. Nem érdekes, hogy ki vagy. Nem érdekes, hogy eddig mit csináltál. Még az sem érdekes, hogy jelenleg mire tartod maga-dat képesnek. Ahányszor elgondolkozol a pénzen és a gazdagságon, mindig pozitív dolgok jussanak róluk az eszedbe! Tedd meg újra és újra, amíg ezek a pozitív gondolatok bele nem ivódnak a tudatalat-tidba! Pozitív érzéseid lesznek a pénzzel kapcsolatban. Úgy fogod



?&

N,+ ' ;0#/ ' D0$bevonzani a lehet2ségeket, ahogy addig soha, és a gazdagság köny-nyen és gyorsan be fog ágyazódni az életedbe.

KÉPEZD MAGAD!A lehet2ségek önmagukban nem jelentenek sokat, ha nem tudsz élni velük. Ezért meg kell szerezned a tudást, amivel megteremthe-ted magadnak 2ket.

Ez nem azt jelenti, hogy vissza kellene ülnöd az iskolapadba. Szinte minden, amit a gazdagság megteremtésér2l tanultam, saját olvasmányaimból, és az el2z2ekben bemutatott tudás kereséséb2l ered. Rengeteg könyvet lehet találni a világ leggazdagabb emberei-t2l, és némelyik elképeszt2en gazdag információkban, és józan meg-látásokban. Ha igazán akarod a gazdagságot, olvasd el, mit kezdtek a lehet2ségekkel azok, akiknek már sikerült!

Keress magadnak mentorokat is, akik ellátnak józan tanácsokkal, és megtanítanak a leghatásosabb stratégiákra! De csak akkor mész ezzel bármire is, ha már ráálltál a szükséges gazdag gondolkodás-módra. Ez a siker receptjének legfontosabb összetev2je, amely ré-vén jóval könnyebben el tudod sajátítani a szükséges ismereteket. Ezért nem beszéltem korábban az iskolázottságról. Lehet, hogy ki-csit megkönnyíti a dolgokat, de nem ez a dönt2 tényez2 a gazdag-ság megszerzésében.

Az egyik este láttam a tévében egy m8sort Donald Trumppal. Üzleti tanulmányokat folytató diákok kérdéseire válaszolt, tanácso-kat adott nekik. Trump magasan képzett ember, de 2 is hangsúlyoz-ta a diákoknak, hogy az iskolai végzettség másodlagos, ennél sokkal fontosabb, hogy szenvedéllyeesen kell vágyni a sikerre.

Biztosan van az ismeretségi körödben nem is egy olyan ember, aki hihetetlenül okos, több diplomája van, és mégsem gazdag. Az-tán biztos vannak olyanok is – az én ismer2seim között rengetegen – akiknek nincs különösebb iskolai végzettségük, mégis óriási sike-reket értek el. Ebb2l egyenesen következik, hogy nem a képzettség határozza meg, ki milyen gazdag.

Ha megfelel2 az észjárásod, el2nyödre válik, ha jobban megis-mered a gazdagságot megteremt2 üzleti lehet2ségeket. Pénzt csinál-ni annyi, mint kielégíteni mások szükségleteit. Minden vétel, eladás



?4

E$%6 E,!,/,)vagy csereüzlet mögött ott áll egy szükséglet vagy egy vágy kielégí-tése. Az a vágy vezet el a gazdagsághoz, ha mindig azt keresed, ho-gyan tudnád jobban kiszolgálni a vev2idet, üzleti partnereidet, mun-katársaidat, barátaidat, családtagjaidat és másokat.

Tartsd ezt mindig észben, és meg fogod látni, hogy ez tükröz2-dik a mindennapi döntéseidben és tetteidben. Abban a pillanatban, ahogy nem az együttm8ködésre 3gyelsz, hanem csak saját magad-ra, már jönnek is a gondok. Ha gondolataidban el2bbre kerülnek a problémák, mint a megoldások, az azt jelenti, hogy visszacsúsz-tál a negatív gondolkodásmintába, és ezt meg is fogja sínyleni a vál-lalkozásod. A te problémáid abszolút hidegen hagyják ismer2seid túlnyomó többségét; te viszont egyszer8en meg tudod oldani a sa-ját problémáidat is azzal, hogy segítesz nekik megoldani az övéket.

Az emberek természetükt2l fogva els2sorban önmagukkal tö-r2dnek. Problémáik azonban nem annyira különböz2ek, mint gon-dolnánk. Ha nem vagy vállalkozó, akkor is mások szükségleteinek a kielégítését kellene életed legf2bb céljának tekintened. Szinte min-den, amit naponta csinálsz, különböz2 emberekkel hoz kapcsolatba. Ha az 2 szükségleteikre 3gyelsz, és nem a sajátjaidra, nagyságren-dekkel fog n2ni a sikered az élet minden területén, ennek szerves ré-szeként pedig a saját szükségleteid is kielégítést nyernek.

Amikor arról beszélgetek valakivel, hogy meg kellene változtat-nia az életét, majdnem mindenki felveti a kockázat kérdését. Na-gyon érdekes, hogy a kockázatvállalás gondot jelenthet. A gazdag emberek egyáltalán nem úgy gondolnak magukra, mint akik koc-kázatot vállalnak! S2t, ami az átlagember szemében rizikósnak t8n-het, a gazdagon gondolkodó számára talán még futólag sem merül fel mint lehetséges probléma. Ezt a témát kívánom utolsóként em-líteni, mert a kockázat az érzékeléssel és a félelemmel van összefüg-gésben.

Születésünkkor egyáltalán nem tartunk a kockázattól – ez teljes egészében tanult magatartás. Ha egy kisgyerek félne a kockázattól, sosem tanulna meg járni, futni vagy biciklizni. Gondolj csak visz-sza, milyen kalandokba keveredtél gyerekkorodban! Kockázatosak voltak? Szinte minden kis3ú (és a legtöbb lány), akit ismerek, leg-alább egyszer kipróbálta, milyen az, ha maga köré kanyarít egy le-ped2t vagy egy törülköz2t, szuperh2snek képzeli magát, és leugrik – az ágyáról, egy fáról, vagy akár a ház tetejér2l! A gyermekek vilá-ga tele van kalandokkal, végtelen lehet2ségekkel. Az id2 múlásával



?5

N,+ ' ;0#/ ' D0$azonban mindannyian megtanuljuk, hogy a kockázat rossz dolog, és a „bármi megtörténhet” félelme elfedi a valóságot.

Hány embert ismersz, aki fél repül2re szállni? Vannak páran. Ha megkérded t2lük, hogy miért, többnyire azt fogják válaszolni, félnek, hogy lezuhan a gép. Márpedig statisztikailag bizonyítottan sokkal nagyobb az esélye, hogy valaki autóbalesetben haljon meg, mint repül2szerencsétlenségben.

Ám ugyanezek az emberek egy percig sem izgulnak, ha autót ve-zetnek. A kockázat érzékelése az, ami korlátokat szab az életük-ben, és úgy is rengeteg stresszt és szorongást gerjeszt, ha a félel-müknek nincs valódi alapja. Ugyanezt a téveszmét tapasztalom ak-kor is, ha a meggazdagodásról beszélgetek emberekkel. „De mi lesz, ha” – mondják, ami lesz8kíti a lehet2ségeiket, és behatárolja a dön-téseiket.

Van egy gyakorlat, amivel sokszor szoktam segíteni ennek az ésszer8tlen félelemnek a leküzdésében. A neve: „És akkor mi lesz?” Például azt mondja valaki, hogy azért nem kezd saját vállalkozásba, mert fél feladni alkalmazotti vezet2i állását. Én erre megkérdezem t2le: „Mi történne akkor, ha valóban megtennéd?”

Vagy sikeres lesz a vállalkozásod, vagy nem. Tegyük fel, hogy nem. És akkor mi lesz? Bezárod a boltot, és keresel magadnak má-sik jövedelemforrást. És akkor mi lesz? Rosszabb lesz a helyzeted, mint amiben most vagy? Nem. Éhezni fog a családod, és elveszítitek az otthonotokat? Nem. Mib2l gondolod, hogy ett2l megáll a világ?

Bizonytalan helyzetbe kerülve könnyen el2fordulhat, hogy fé-lelmünk irracionális méretet ölt. Ez ellen az egyetlen hatásos mód-szer komolyan végiggondolni ezeket az „és akkor mi lesz” kérdéseket. Hamar rájössz, hogy legfeljebb apró kellemetlenségek. Igen, túl fo-god élni. Igen, legalább annyira jó lesz a helyzeted, mint a mosta-ni. És minden esély megvan rá, hogy sikerülni fog, és még javul is a helyzeted!

Amikor küzdelmes, kemény, embert próbáló id2ket élünk, min-dig arra kell gondolnunk, hogy életünk nehéz szakaszai csak átme-netiek. Mindig eljön a holnap. Amíg leveg2t tudsz venni, mindig van esélyed jobbá tenni az életedet. Minden nap egy újabb lehet2-ség. A veszély, hogy egyszer vége lesz, vagy valami borzalmas dolog következik be, csak az elmédben létezik. Ez a korlát csak arra való, hogy a jelenlegi ismereteid közé szorítson.



A:

E$%6 E,!,/,)Még egy fogalomról szeretnék beszélni, miel2tt továbblépünk,

ez pedig a „valóság”. Az a valóság, amiben ma élsz, összes eddigi cse-lekedetednek a megnyilvánulása, ezek hozták létre a jelenlegi ered-ményeidet. De jusson eszedbe a 3gyelmeztetés, amit minden rész-vényeladáshoz és befektetési alaphoz f8znek: „A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jöv!beli eredményeket”. A jöv2 végtelen számú lehe-t2séget rejt számodra, nem függ a múltadtól. A mostantól kezdve elért eredményeidet az határozza meg, hogy ma mint gondolsz – a múlt nincs rá hatással. Minden döntésed, minden gondolatod most alakítja a jöv2det. Most van itt az esély, hogy a jöv2det jobbá vál-toztasd.

Ha beszélgetsz valakivel a valóságról, a másik általában azt mondja el, amilyennek 2 érzékel téged a saját elméjében, az 2 sa-ját valóságában. Az is lehet, hogy a saját félelmeit vetíti ki rád. En-nek az érzékelésnek és ezeknek a félelmeknek azonban semmi kö-zük ahhoz, hogy te meg tudod-e valósítani az álmaidat. Bármeny-nyire is jó szándékúak a meglátásaik és az intelmeik, ezzel csak fé-keznek téged. Azt üzenik neked, hogy nincs ráhatásod a jöv2dre. Fi-gyelj jól rám: de igen, van! Akárhogy is alakult eddig az életed, akár-mit is tettél, akármit értél el, vagy akármilyen lehet2ségeket hagy-tál is ki eddig, most igenis meg tudod változtatni az életedet. A legfontosabb, hogy kialakítsd az ehhez szükséges gondolkodásmó-dot, és hogy szenvedélyesen vágyj megvalósítani álmaid gazdag éle-tét. Csakis az a „valóság” számít, amit te teremtesz meg az elméd-ben – itt, most, ma.



A9

N,+ ' ;0#/ ' D0$

1. fejezet összefoglaló - Nem a pénz a cél

Mi az az egyetlen képesség, amivel egy milliomos veled ellentét-ben rendelkezik?

! Érti az elme m8ködését. Nem arra összpontosít, hogy pénzt keres-sen, hanem arra, amit éppen csinál. Célja: nem a pénzszerzés, ha-nem az értékteremtés.A pénzmítoszok megdöntése – illékony „a pénz nem boldogít” kifo-gástár.„A pénz nem boldogít”

Viszont olyan kényelmet ad, hogy nem kell gondolni rá. A pénz-telenséged miatti aggodalom elsorvasztja alkotó, teremt2 és megol-dás-keres2 énedet.

„Az a jó, ha sok van” A pénz ereje a mozgásban: a körforgásban van, nem pedig a meny-

nyiségben. Pontosan olyan, mint a víz. „Hiszem, ha látom” Éppen fordítva helyes: látom, mert hiszem. A gazdagoknak sem vil-

logó fényreklám, hanem a sikerbe vetett hitük mutatja meg azokat a lehet2ségeket, amelyek mellett mások elsétálnak.

„Olyan szegény vagyok, mint a templom egere” Az ilyen „érzékelési börtönbe” saját el2ítéleteid, kishit8séged, feltétele-

zéseid és kifogásaid zárnak be. Ne engedd, hogy a negatív gondola-tok eluralkodjanak rajtad: összpontosíts a pozitívumokra!

„A pénz rossz. Gonosszá, lelketlenné tesz!” A pénz nem jellemformáló, csak felnagyítja negatív vagy pozitív tu-

lajdonságaidat.„A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jöv!beli eredményeket.”

Azaz bármit elérhetsz: ha még eddig nem érted el, ez nem azt jelen-ti, hogy nem is fogod. Összpontosíts arra, amit el akarsz érni az élet-ben! Vizualizáld a céljaidat!



http://pongorkiado.hu/bonuszok/

bob proctor - nem a pénz boldogít - pongorkiado.hu · bob proctor nem a pénz boldogít avagy...

Documents