Bodnár Katalin, Szabó Lajos Tamás

A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra

MNB-tanulmányok 114.

2014

Bodnár Katalin, Szabó Lajos Tamás

A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra

Bodnár Katalin, Szabó Lajos Tamás

A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra

MNB-tanulmányok 114.

2014

Ki­ad­ja:­Ma­gyar­Nem­ze­ti­Bank

Fe­le­lős­ki­adó:­Hergár­Eszter

1054­Bu­da­pest,­Sza­bad­ság­tér­9.

www.mnb.hu

ISSN­1787-5293­(on-line)

Az­„MNB-tanulmányok”­sorozatban­megjelenő­írások­a­szerzők­nézeteit­tartalmazzák,­

és­nem­feltétlenül­tükrözik­a­Magyar­Nemzeti­Bank­hivatalos­álláspontját.

MNB-tanulmányok­114.

A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra

Írta:­Bodnár­Katalin,­Szabó­Lajos­Tamás

Budapest,­2014.­augusztus

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 3

Ki­ad­ja:­Ma­gyar­Nem­ze­ti­Bank

Fe­le­lős­ki­adó:­Hergár­Eszter

1054­Bu­da­pest,­Sza­bad­ság­tér­9.

www.mnb.hu

ISSN­1787-5293­(on-line)

Tartalom

Összefoglaló 5

1. Bevezetés 7

2. A nemzetközi vándorlás típusai és adatforrások 8

3. A kivándorlás okai 10

4. Nagyságrend, statisztikai jellemzők 13

4.1.­Az­ingázás­nagyságrendje­és­hatása­az­aggregált­munkapiaci­mutatókra­ 13

4.2.­Az­ingázók­részletes­jellemzői­ 16

5. A kivándorlás hatása a makrogazdasági mutatókra 22

5.1.­A­kivándorlás­hatása­a­bérekre­ 22

5.2.­A­kivándorlás­hatásai­a­többi­makrogazdasági­mutatóra­ 25

6. Következtetések 26

Függelék 27

Felhasznált irodalom 30

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 5

Összefoglaló

Elemzésünkben­a­Magyarországról­való­kivándorlás­munkapiaci­és­egyéb­gazdasági­hatásaival­foglalkozunk.­A­kivándorlók­létszá-ma­2008­óta­a­korábbi­trendnél­jóval­gyorsabban­növekszik,­ezért­fontos,­hogy­megvizsgáljuk,­milyen­következményei­lehetnek­a­magasabb­mobilitásnak­a­gazdaságban.­Elsősorban­a­bérekre­gyakorolt­hatásokat­járjuk­körbe,­amelyhez­a­termelékenysé-gi­hatások­áttekintése­is­elengedhetetlen.­Ehhez­ismernünk­kell­a­kivándorlók­részletes­jellemzőit.­A­rendelkezésünkre­álló­adatbázis­csak­a­külföldön­dolgozók­egy­részéről,­az­ingázókról­tartalmaz­információkat,­ezért­részletesen­e­csoport­leírásával­foglalkozunk.­Azt­találjuk,­hogy­a­külföldre­ingázás­elsősorban­a­középfokú­végzettségű­szakképesítéssel­rendelkezők,­valamint­az­építőiparban­és­a­vendéglátás,­szálláshely-szolgáltatás­ágazatban­dolgozók­körében­növekszik.­Kor­szerinti­csoportosításban­a­fiatalabb­korosztályok­dominálnak.­Az­ingázók­egyedi­jellemzőiből­arra­következtetünk,­hogy­a­kivándorlás­növekedésében­a­ciklikus­okok­szerepe­jelentős­lehetett.­A­kivándorlás­bérekre,­termelékenységre,­növekedésre­és­fenntarthatóságra­gyakorolt­hatásainak­egyenlegét­egyelőre­nehéz­megvonni,­ezek­részben­attól­függnek,­hogy­a­kivándorlás­üteme­a­jövőben­hogyan­alakul,­illetve­milyen­mértékben­térnek­vissza­a­külföldön­dolgozók­a­hazai­munkapiacra.

JEL-kódok:­E24,­E6,­F22 Kulcsszavak:­kivándorlás,­munkaerő-felmérés,­munkapiac

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 7

1. Bevezetés

Az­Európai­Unió­2004-es­bővítését­követően­–­annak­ellenére,­hogy­több­országban­a­munkaerő­vándorlását­korlátozó­intéz-kedések­voltak­érvényben­–­nagymértékben­nőtt­az­újonnan­csatlakozott­országokból­a­régi­tagállamokba­történő­kivándorlás.­Magyarország­kivétel­volt,­a­kivándorlás­nem­emelkedett­jelentősen,­a­munkaerő­uniós­mozgását­gátoló­korlátozások­fokozatos­megszűnése­mellett­sem.­2008­óta­azonban­a­külföldön­munkát­vállalók­létszámának­trendje­megváltozott,­és­gyors­növeke-désnek­indult.­Ez­a­gazdaság­számos­szegletét­befolyásolja,­például­a­munkapiacot,­a­megtakarításokat,­a­költségvetés­egyen-legét,­a­társadalmi­kohéziót,­az­aktuális­növekedést­és­a­növekedési­kilátásokat­is.­Ezért­minden,­gazdaságpolitikával­foglalkozó­intézménynek­kiemelten­foglalkoznia­kell­a­kivándorlás­okaival,­következményeivel,­várható­alakulásával.­A­jegybank­számára­a­kivándorlás­azért­is­különösen­érdekes,­mert­különböző­csatornákon­keresztül­az­inflációra­és­a­gazdasági­növekedésre­is­hat.­

A­nemzetközi­vándorlásról­szóló­irodalom­nagyon­gazdag­és­a­küldő,­valamint­a­befogadó­országokban­is­sokrétű­hatásokat­azonosít.­A­Magyarországról­történő­kivándorlásról­azonban­eddig­kevés­elemzés­látott­napvilágot.­Ennek­fő­oka­az­lehet,­hogy­a­jelenség­csak­az­elmúlt­években­ért­el­olyan­mértéket,­ami­már­a­gazdaságot­érdemben­befolyásolja,­de­az­elemzést­adatprob-lémák­is­nehezítik.­A­nemzetközi­vándorlást­az­adatforrások­jellege­miatt­általában­könnyebb­a­fogadó­országokban­vizsgálni,­és­a­szakirodalom­nagy­része­is­a­migrációt­fogadó­országokban­tapasztalt­hatásaira­koncentrál.­Kevesebb­írást­találhatunk­a­küldő­országokban­tapasztalt­hatásokról,­különösen­a­kelet-közép-európai­országokról,­bár­az­utóbbi­időszakban­ebben­a­témában­is­egyre­több­elemzés­született.

Elemzésünkben­a­Magyarországról­történő­kivándorlás­lehetséges­okaival,­jellemzőivel,­valamint­következményeivel­kívánunk­foglalkozni.­Vizsgálatunk­középpontjában­a­hazai­munkapiac­áll,­de­az­egyéb­csatornákat­is­vizsgáljuk.­A­már­említett­adatprob-lémák­miatt­egyelőre­csak­a­kivándorlók­egy­részével,­a­Munkaerő-felmérésben­regisztrált,­külföldi­telephelyen­dolgozókkal­foglalkozunk.­Ez­azokat­a­külföldi­telephelyen­dolgozókat­fedi­le,­akik­még­hazai­lakóhellyel­rendelkeznek­és­belföldi­háztartás­tagjainak­számítanak.­Őket­ingázóknak­nevezzük.­A­szakirodalom­alapján­összefoglalt­csatornák­azonban­nem­választják­külön­az­ingázás­és­az­egyéb­típusú­kivándorlást,­így­azok­az­összes­lehetséges­hatást­magukban­foglalják.

Írásunk­első­részében­a­nemzetközi­vándorlás­típusaival­foglalkozunk.­Elmagyarázzuk,­hogy­milyen­adatforrások­állnak­rendelke-zésre,­és­körülhatároljuk­a­később­részletesen­vizsgált­adatokat.­Ezt­követően­a­szakirodalom­alapján­megvizsgáljuk,­hogy­milyen­ciklikus­és­strukturális­okok­magyarázhatják­a­kivándorlást,­bár­empirikusan­nem­tudjuk­vizsgálni­ezt­a­kérdést.­Elemzésünkben­ezután­az­ingázók­jellemzőit­írjuk­le.­Az,­hogy­az­ingázók­a­Munkaerő-felmérés­módszertana­alapján­a­nemzetgazdasági­foglal-koztatásba­beleszámítanak,­statisztikai­kérdéseket­vet­fel.­A­külföldre­ingázók­kiszűrésével­a­belföldi­telephelyen­működő­válla-latokról­kevésbé­torzított­munkapiaci­mutatókat­nyerhetünk,­amelyeket­részletesen­bemutatunk.­Az­ingázók­szociodemográfiai­jellemzőinek­vizsgálatával­a­kivándorlás­makrogazdasági­hatásaira­próbálunk­következtetni.­Elemzésünk­utolsó­fejezetében­áttekintjük,­hogy­milyen­makrogazdasági­mutatókat­befolyásol­a­kivándorlás.­Elsősorban­a­bérekre­gyakorolt­hatásokkal­foglal-kozunk,­de­röviden­bemutatjuk­az­egyéb­csatornákat­is.­Végül­összefoglaljuk­az­eredményeinket.­

MNB-taNulMáNyok 114. • 20148

2. A nemzetközi vándorlás típusai és adatforrások

A­makrogazdasági­mutatókat­és­a­gazdasági­szereplők­viselkedését­mind­a­kivándorlás,­mind­a­bevándorlás­befolyásolja,­összes-ségében­a­ki-­és­bevándorlás­nettó­hatása­számít.­Elemzésünkben­azonban­csak­a­kivándorlással­foglalkozunk,­amely­markánsan­emelkedett­2008­óta.­A­hazánkba­tartósan­bevándoroltak­létszáma­ugyanakkor­nem­változott­jelentősen­az­elmúlt­években­(Függelék,­12.­ábra).­A­hazánkba­ingázó,­külföldön­állandó­lakóhellyel­rendelkezőkről­pedig­nincsenek­adataink,­mivel­ők­a­küldő­országok­Munkaerő-felmérésében­jelennek­meg,­a­hazai­felmérésben­nem.­Mindezek­miatt­ebben­az­elemzésben­a­Magyaror-szágra­történő­bevándorlásnak­sem­a­lehetséges­okaival,­sem­a­következményeivel­nem­foglalkozunk.­

A­nemzetközi­vándorlás­alapvető­oka­lehet­gazdasági­vagy­egyéb­(például­természeti­csapások,­háború­miatti­vándorlás).­Elem-zésünkben­csak­a­gazdasági­okok­miatti­kivándorlással­foglalkozunk.­Ezen­belül­a­vándorlásnak­két­csoportját­különítjük­el:­az­átmenetileg­és­a­tartósan­vándorlókat­(1.­ábra).­Az­átmenetileg­migrálók­között­találhatunk­olyanokat,­akik­külföldre­költöznek,­azonban­tervezik­a­visszatérést,­és­olyanokat­is,­akik­még­a­küldő­országban­lakóhellyel­rendelkeznek,­egy­ott­élő­háztartás­tag-jának­számítanak.­Az­utóbbi­csoportot­ingázóknak­nevezzük.­A­két­csoport­éles­elhatárolása­elsősorban­az­adatforrások­szerint­lehetséges.­A­tartósan­kivándorlók­háztartásukkal­együtt,­hosszabb­időre­egy­másik­országban­telepedtek­le,­és­nem­tervezik­a­visszatérést.­

A­költözéssel­járó­kivándorlásról­nehéz­megbízható­adatokat­találni.­A­küldő­országok­nem­regisztrálják­a­külföldre­költözőket,­így­hazánkban­sem­érhető­el­róluk­részletes,­idősoros­információ.­A­fogadó­országokban­az­adatok­eltérnek­(például­abban,­hogy­az­adott­országba­érkezőket­regisztrálják-e­vagy­az­adott­időpontban­ott­élőket),­különböző­időszakokra,­illetve­eltérő­gya-korisággal­érhetőek­el.­Emellett­általában­nem­találhatunk­részletes­adatokat­a­kivándorlók­egyéni­és­munkapiaci­jellemzőiről­(például­végzettség,­kor,­nem,­munkanélküliek/inaktívak­aránya)1.­2011-ben­a­Világbank­népszámlálásokon­alapuló­adatai­(World­

1­­A­Magyarországról­kivándoroltakról­a­ fogadó­országok­Munkaerő-felméréseiben­találhatunk­részletes­adatokat,­amelyek­ jelenleg­nem­állnak­rendelkezésünkre.­A­Munkaerő-felmérés­azok­körében­készül,­akik­az­adott­országban­lakóhellyel­rendelkeznek.­

1. ábraA nemzetközi vándorlás típusai és az adatforrások

Kivándorlás

Tartós

Nem tervezvisszatérést

Különböző adatforrásoka fogadó országokban(pl. statisztikai hivatal,bevándorlási hivatal,

TAJ-szám regisztráció)

Hazaimunkaerő-felmérés

(MEF)

Küldőország

munkaerő-felmérése

Bevándorlási hivatal,hazai Munkaerő-felmérés (MEF)

Költözésseljár Ingázás Nem tervez

visszatéréstKöltözéssel

jár Ingázás

Átmeneti Tartós Átmeneti

Bevándorlás

Megjegyzés: elemzésünk leíró részében a pirossal bekeretezett résszel foglalkozunk.

A­NEMzETKözI­VáNdorLáS­TÍpUSAI­éS­AdATForráSoK

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 9

Bank,­2011)­szerint­462­ezer­magyar,­a­népesség­4,6­százaléka­élt­külföldön,­ebből­az­oECd-országokban­csaknem­400­ezren­tartózkodtak­(oECd­International­Migration­database).­Ezek­az­adatbázisok­nem,­vagy­csak­részben­tartalmazzák­az­ingázókat,­és­2011­óta­valószínűleg­a­külföldre­költözők­létszáma­is­emelkedett­(1.­táblázat),­ezért­a­jelenlegi­adat­ennél­magasabb­lehet.­

1. táblázatA főbb célországokba bevándorolt magyar állampolgárok számaezer fő

Adat típusa Fogadó ország 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás, megjegyzés

állomány

Németország 60,0 61,4 68,9 82,8 107,4 135,6 Külföldiek­Központi­Nyilvántartása

Svájc 5,2 5,8 6,6 8,1 9,9 Svájci­Statisztikai­Hivatal

Svédország 14,6 15,1 15,3 15,4 15,7 16,0 Svéd­Statisztikai­Hivatal

áramlás

Ausztria 2,0 1,9 2,2 3,9 6,6 8,5 Lakcímnyilvántartás­(zMr),­nettó­beáramlás

Nagy-Britannia 14,7 13,8 14,2 17,9 4,7* Társadalombiztosítási­szám­regisztrációk­(NINo),­bruttó­beáramlás­*2012-ben­I.­negyedéves­adat

A­Munkaerő-felmérés­alapján­az­ingázók­létszáma­2013­végén­100­ezer­fő­körül­alakulhatott.­Ez­az­adatbázis­tartalmazza­mind-azokat,­akik­külföldi­telephelyen­dolgoznak,­de­belföldi­háztartás­tagjai,­amelynek­egyik­tagja­kitölti­a­kérdőívet,­és­jövedelmükkel­hozzájárulnak­a­hazai­háztartás­fenntartásához.­Ez­sem­tartalmaz­tehát­minden­ingázót,­kimaradnak­többek­között­azok,­akik­egyszemélyes­háztartásban­élnek­Magyarországon,­és­eközben­külföldre­járnak­dolgozni.­Ugyanakkor­előfordulhat,­hogy­olya-nokat­is­tartalmaz,­akik­más­adatbázisokban­is­megjelennek­(például­külföldi­TAJ-számot­igényeltek).­Azokról,­akik­szerepelnek­a­Munkaerő-felmérésben,­részletes­adatokkal­rendelkezünk2,­ezért­elemzésünk­leíró­részében­velük­foglalkozunk.­Az­ingázók­jellemzői­eltérhetnek­a­külföldre­költözők­jellemzőitől,­ezért­a­kivándorlás­hatásaira­vonatkozóan­az­ingázás­leírásából­csak­kor-látozottan­tudunk­következtetni.­Az­ingázók­számának­változása­sem­feltétlenül­tükrözi­a­kivándorlók­létszámának­változását:­ha­például­az­ingázók­száma­csökken,­annak­oka­lehet­a­kivándorlás­mérséklődése,­vagy­az­ingázás­helyett­a­költözéssel­járó­(tartós­vagy­átmeneti)­kivándorlás­növekedése­is.­

2­A­munkavállalás­pontos­helye­nem­áll­rendelkezésre­a­felmérésben.­

MNB-taNulMáNyok 114. • 201410

3. A kivándorlás okai

A­külföldön­dolgozók­számának­növekedése­a­válság­kezdetekor­gyorsult­fel.­A­hazai­munkaerő­előtt­2004­óta­fokozatosan­bomlottak­le­az­uniós­munkavállalás­akadályai3,­azonban­a­külföldi­munkavállalás­jelentős­bővülése­csak­2008-ban­indult­meg.­Ebből­arra­következtethetünk,­hogy­a­válság­előtt­nem­kizárólag­az­adminisztratív­akadályok­miatt­volt­alacsony­a­kivándorlás­Magyarországról.­A­válság­megváltoztathatta­a­külföldi­munkavállalás­relatív­előnyeit­a­hazai­munkavállaláshoz­képest,­ugyanakkor­nem­világos,­hogy­ez­ciklikus­vagy­trendszerű­folyamat-e.­Ennek­megítélését­a­jelenlegi­adatok­alapján­nem­tudjuk­elvégezni,­azonban­a­szakirodalom­alapján­összefoglaljuk­a­gazdasági­indíttatású­kivándorlás­lehetséges­okait.­

A­szakirodalom­alapján­nagyon­sok­oka­lehet­a­kivándorlásnak.­Ezeket­különbözőféleképpen­csoportosíthatjuk­(például­makro-mikro,­toló-húzó­(push-pull)­hatások).­Mi­most­a­ciklikus­és­strukturális­hatásokat­foglaljuk­össze.­E­motívumok­különválasztása­két­ok­miatt­fontos:­egyrészt­arra­szeretnénk­következtetni,­hogy­a­ciklus­fellendülésekor­visszatérnek-e­a­hazai­munkapiacra­a­külföldön­munkát­vállalók,­másrészt­a­későbbi­euróövezeti­csatlakozásunk­szempontjából­is­fontos­megvizsgálni,­hogy­mennyire­jellemző­a­migráción­keresztüli­alkalmazkodás­a­válságban.­

Ciklikus okok:

• munkanélküliségi­ráta,­elhelyezkedési­esélyek­különbségei­a­küldő­és­a­fogadó­ország­között.­A­kivándorlási­döntésben­az­elhelyezkedési­esélyek­kulcsfontosságúak.­recesszióban­megnő­a­munkanélküliség,­ami­toló­hatásként­a­kivándorlás­valószínű-ségét­növeli,­miközben­a­fogadó­országban­húzó­hatásként­jelenik­meg­az­alacsony­munkanélküliségi,­magas­állástalálási­ráta.

Strukturális okok:

• bérkülönbségek:­a­neoklasszikus­elméletek­szerint­a­bérkülönbségek­(amelyek­a­tőke­és­a­munka­relatív­mennyiségének­és­így­termelékenységének­eltéréseit­tükrözik­a­küldő­és­a­fogadó­ország­között)­nagymértékben­befolyásolják­a­kivándorlási­döntést.­A­munkaerő­nemzetközi­vándorlása­hozzájárulhat­az­országok­közötti­bérek­kiegyenlítődéséhez.­A­bérkülönbségnek­ugyanakkor­elég­magasnak­kell­lennie­ahhoz,­hogy­a­költözés,­beilleszkedés­költségeit­is­fedezze.­

• nyelvi­hasonlóság,­illetve­a­fogadó­országban­lévők­száma­a­küldő­ország­állampolgárai­közül:­növeli­a­kivándorlás­valószínű-ségét­a­küldő­és­a­fogadó­ország­nyelvének­hasonlósága,­valamint­a­bevándoroltak­száma­a­fogadó­országban.­Több­elemzés­szerint­(pl.­Massey­és­szerzőtársai,­1993)­az­utóbbi­tényező­csak­egy­adott­szintig­hat­pozitívan­a­bevándorlásra,­vagyis­létezhet­egy­telítettségi­szint.­

• adminisztratív­akadályok:­a­bevándorlás­és­munkavállalás­adminisztratív­terheinek­csökkenése­az­országok­között­pozitívan­befolyásolja­a­nemzetközi­vándorlást.­

• jóléti­kiadások­eltérése­a­küldő­és­a­fogadó­ország­között,­szociális­ellátórendszer,­oktatási­rendszer:­különösen­a­tartós­kiván-dorlás­esetében­lehet­lényeges­tényező­a­jóléti­kiadások­szintje,­az­ellátás­nagyvonalúsága,­az­oktatási­rendszer­fejlettsége.­

• kulturális­környezet:­az­általános­politikai­hangulat,­instabilitás,­kulturális­kirekesztődés­növelheti­a­kivándorlás­valószínűségét,­miközben­a­fogadó­országok­e­szempontokból­általában­kedvezőbb­feltételeket­tudnak­biztosítani.

3­­Írország,­Nagy-Britannia­és­Svédország­2004-ben­teljesen­megnyitotta­munkapiacát,­Ausztria,­dánia,­Hollandia,­olaszország­és­portugália­csak­bizonyos­szakmák­esetében­engedte­meg­a­munkavállalást,­a­többi­tagállam­nem­engedte­meg­az­új­tagállamok­munkavállalóinak­beáramlását.­2006.­ május­ 1-jétől­ Finnország,­ Görögország,­ portugália­ és­ Spanyolország­ megnyitotta­ munkapiacát,­ illetve­ Belgium,­ dánia,­ Franciaország,­Luxemburg­és­olaszország­fokozatos­nyitást­kezdett.­2011-től­a­teljes­európai­munkapiac­megnyílt.­Lásd­még:­Hárs­(2008).

A­KIVáNdorLáS­oKAI

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 11

A­válság­kezdete­után­a­munkanélküliség­növekedett­Magyarországon,­a­kivándorlást­ösztönző­ciklikus­okok­erősödtek.­Ugyanak-kor­a­húzó­tényezők­gyengülhettek:­a­munkanélküliség­a­2004­után­csatlakozott­országok­számára­úti­célt­jelentő­gazdaságokban­(Ausztria,­Írország,­Nagy-Britannia,­Németország,­olaszország,­Spanyolország)­is­emelkedett,­különösen­a­perifériaországokban­(Írország,­olaszország,­Spanyolország).­A­Kelet-Közép-Európából­a­Nagy-Britannia,­Németország­és­olaszország­felé­irányuló­vándorlás­azonban­így­is­növekedett­a­válság­kezdete­után­(Galgóczi­&­Leschke,­2012).­

A­válság­kezdete­óta­a­kelet-közép-európai­országok­közül­leginkább­a­2007-ben­csatlakozott­romániából­és­Bulgáriából,­a­magas­munkanélküliség­által­különösen­sújtott­balti­országokból,­valamint­Magyarországról­növekedett­a­kivándorlók­száma.­Lengyel-országba­–­ahonnan­az­EU-csatlakozást­követően­nagyon­sokan­vándoroltak­ki,­a­Gdp­ugyanakkor­nem­csökkent­a­válság­kezdete­óta­–­a­visszavándorlás­is­jelentős­volt­(oECd,­2013).­Hasonlóképpen,­Szlovákiából­az­EU-csatlakozást­követően­növekedett­a­kivándoroltak­száma,­a­válság­kezdete­után­azonban­visszafelé­vándorlás­is­megfigyelhető­volt­(Kahanec­–­Kureková,­2014),­valamint­a­válság­első­évei­után­a­balti­országokban­is­tapasztaltak­jelentős­visszavándorlást.

Adatproblémák­mellett­az­egyéni­kivándorlási/visszatérési­döntések­bonyolultsága­is­nehezíti­annak­megítélését,­hogy­a­külföldi­munkavállalás­mennyiben­ciklikus.­A­munkavállalási­célú­kivándorlás­többségében­átmeneti­(dustmann-Weiss,­2007),­például­azért,­mert­a­szerződés­hossza­eleve­meghatározza­a­külföldi­munkavállalás­hosszát,­vagy­a­kivándorlás­célja­elsősorban­ta-pasztalatszerzés,­a­küldő­országban­felhasználható­humán­tőke­felhalmozása.­Ugyanakkor­az­átmenetinek­tervezett­kivándorlás­tartóssá­válására,­vagy­a­tervezettnél­korábbi­visszatérésre­is­sor­kerülhet.­A­kivándorló­döntését­többek­között­befolyásolja­a­küldő­és­a­fogadó­ország­gazdasági­helyzete­közötti­eltérés,­a­felhalmozott­humán­tőke­hasznosítási­lehetőségei­a­küldő­or-szágban,­a­fogadó­ország­bevándorlási­politikája,­a­beilleszkedési­lehetőségek.­

A­fogadó­országokban­a­munkanélküliség­növekedése­általában­jobban­sújtja­a­bevándorlókat.­Ezt­súlyosbítja,­hogy­a­2008-as­válság­több­fogadó­országban­azokat­a­szektorokat­érintette,­amelyekben­a­bevándorlók­is­nagyobb­arányban­dolgoznak,­ami­általában­növelhette­a­tervezettnél­korábbi­visszatérés­valószínűségét­a­küldő­országba­(oECd,­2009;­rodríguez-planas­–­Farré,­2014),­illetve­csökkenthette­a­kivándorlás­mértékét.­Azonban­olyan­ágazatok­is­vannak,­amelyekben­a­bevándorlók­aránya­magas­a­fejlett­országokban,­miközben­a­foglalkoztatás­kevésbé­reagál­az­üzleti­ciklusokra,­ilyenek­például­az­egészségügy,­szociális­munka,­oktatás.­Az­ilyen­ágazatokban­–­amelyek­iránt­a­keresletet­az­elöregedő­társadalommal­kapcsolatos­problémák­is­növe-lik­–­elhelyezkedők­esetében­kevésbé­lehetnek­jelen­ciklikus,­az­átmeneti­kivándorlást­támogató­tényezők.­Magyarországról­az­

2. ábraMunkanélküliségi ráta Magyarországon és a kivándorlás főbb célországaiban

0

2

4

6

8

10

12

14

16 %

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Írország Németország Ausztria Nagy-Britannia Magyarország

Forrás: Eurostat.

MAGYAR NEMZETI BANK

MNB-TANulMáNYoK 114. • 201412

egészségügyi­végzettségűek­nagy­arányban­vállalnak­munkát­külföldön­(Girasek­és­szerzőtársai,­2013),­esetükben­a­kivándorlás­nem­ciklikus­okai­erősebbek­lehetnek.

A­kelet-közép-európai­országokba­a­válság­kezdete­óta­visszatérőkről­még­kevés­adat­és­elemzés­áll­rendelkezésre.­A­Lengyel-országba­visszatérők­között­magasabb­aktivitást­tapasztaltak,­mint­a­nem­vándorló­népességben,­de­a­munkanélküliségi­ráta­is­jóval­magasabb­volt,­különösen­azok­körében,­akik­csak­rövid­ideig­voltak­külföldön.­A­negatív­hatások­főleg­azoknál­jelentkez-tek,­akik­lengyelországi­munkatapasztalat­nélkül­vándoroltak­ki,­illetve­akik­túlképzettnek­számítottak­a­lengyel­munkapiacon­(oECd,­2013).­Szlovákiában­a­visszatérők­munkanélküliségi­rátája­alacsonyabb­volt,­mint­a­teljes­népességé­(Kahanec­–­Kureková,­2014).­zaiceva­–­zimmermann­(2012)­szerint­a­kelet-­közép-európai­országokba­visszatérők­nagyobb­valószínűséggel­migrálnak­újra,­mint­a­népesség­többi­része.­Vagyis­a­visszatérés­ellenére­a­válság­előtti­szintnél­magasabban­maradhat­a­nemzetközileg­mobilis­népesség­aránya­a­küldő­országokban,­egy­újabb­negatív­sokk­esetén­megnő­a­valószínűsége­az­újbóli­elvándorlásnak.­

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 13

4. Nagyságrend, statisztikai jellemzők

A­következőkben­a­Munkaerő-felmérés­ (MEF)­adatai­alapján­az­ ingázók­–­vagyis­a­külföldi­ telephelyen­ foglalkoztatottak­–­nagyságrendjét­és­jellemzőit­vizsgáljuk­meg.­A­MEF­a­hazai­lakóhellyel­rendelkezők­körében­méri­fel­a­munkapiaci­státuszt­és­az­egyéni­jellemzőket,­így­segítségével­részletesen­vizsgálhatjuk­a­különböző­munkapiaci­jelenségeket,­a­belföldi­és­a­külföldi­telephelyen­foglalkoztatottak­közötti­eltéréseket.­Ez­alapján­leírjuk,­hogy­az­ingázás­milyen­mértékben­torzítja­a­munkapiaci­mutatókat,­valamint­megvizsgáljuk­az­ingázók­egyéni­és­munkapiaci­jellemzőit.­

4.1. Az ingázáS nAgySágrendje éS hATáSA Az AggregálT munKApiACi muTATóKrA

A­MEF­alapján­a­populáció,­illetve­a­foglalkoztatottak­arányában­még­a­válság­kezdete­óta­tartó­gyorsuló­bővülés­ellenére­sem­mondható­magasnak­az­ingázás­nagyságrendje.­2013-ban­a­MEF-ben­megjelenő­külföldön­foglalkoztatottak­(a­módszertant­lásd­a­2.­fejezetben)­létszáma­100­ezer­fő­körül­volt,­amely­eléri­a­3,94­millió­foglalkoztatott­2,5­százalékát­(3.­ábra).­Ez­az­alacsony­arány­ugyanakkor­jelentős­különbségeket­fed­el­egyes­csoportok­között,­ahogyan­azt­később­bemutatjuk.­

Az­ingázó­foglalkoztatottak­létszámának­változása­a­foglalkoztatottság­változásához­képest­(vagyis­az­áramláson­belül)­a­válság­kezdete­óta­egyre­nagyobb­jelentőségű.­Ez­különösen­igaz,­ha­a­külföldön­dolgozók­létszámának­változását­a­hazai­versenyszféra­foglalkoztatásának­változásához­viszonyítjuk­(4.­ábra).­Vagyis­a­foglalkoztatás­változásában­a­válság­óta­jóval­nagyobb­szerepe­van­a­ingázás­bővülésének,­mint­a­foglalkoztatás­szintjében.­

3. ábraAz ingázók nagyságrendje különböző viszonyítási alapokon

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

0

20

40

60

80

100

120 Ezer fő%

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Ingázók (jobb skála) Ingázók a foglalkoztatottak arányában Ingázók a populáció arányában

Forrás: Munkaerő-felmérés.

MAGYAR NEMZETI BANK

MNB-TANulMáNYoK 114. • 201414

A­munkapiaci­elemzéseinkben­a­belföldi­telephelyen­működő­vállalatokkal­–­ezen­belül­is­elsősorban­a­privát­szféra­vállala-taival­–­foglalkozunk,­ezért­a­munkapiaci­mutatókat­is­erre­a­körre­vonatkoztatjuk.­A­belföldi­telephelyen­dolgozók­létszámát­a­Gdp­termelésében­foglalkoztatottak­száma­tükrözi­legjobban.­Ennek­a­mutatónak­az­a­hátránya,­hogy­éves­gyakoriságú,­így­a­foglalkoztatottság­rövid­távú­változásait­nem­mutatja.­Az­ágazati­bontású­Munkaerő-felmérés­negyedéves­gyakorisággal­áll­rendelkezésre,­ezért­a­foglalkoztatás­rövid­távú­alakulásának­vizsgálatához­ezt­használjuk.­A­két­adatbázis­közötti­eltérést­mutatja­ a­2.­táblázat.­

2. táblázatA meF és a gdp szerinti foglalkoztatási adatok eltérései

meF szerinti létszám gdp szerinti létszám

15-74­éves,­hazai­lakóhellyel­rendelkező,­hazai­termelőegységnél­(nem­intézetben­lakó)­foglalkoztatottak X X

Nem­hazai­termelőegységeknél­foglalkoztatott­Magyarországon­lakó­(rezidens)­személyek­–­MAGYArorSzáGrÓL­KÜLFöLdrE­INGázÓK X

A­hazai­(rezidens)­termelőegységnél­foglalkoztatott,­nem­az­ország­területén­lakó­személyek­–­MAGYArorSzáGrA­INGázÓK X

Tartósan­valamely­intézetben­(szociális-rehabilitációs­intézet,­lakóotthon,­kórház,­börtön,­szálloda­stb.)­lakó­foglalkoztatottak X

A­Munkaerő-felmérésben­használt­korhatárnál­idősebb­foglalkoztatottak X

Specifikus­becslések­a­főtevékenységként­mezőgazdasági­termékeket­önfogyasztásra­termelők­számáról­és­a­saját­lakásépítést­főtevékenységként­végzőkről,­a­háztartási­szolgáltatást­végző­fizetett­háztartási­alkalmazottak­számáról,­az­illegális­tevékenységben­foglalkoztatottak­számáról

X

Forrás: KSH.

A­MEF­szerinti­létszám­jóval­alacsonyabb,­mint­a­Gdp­termelésében­résztvevők­száma,­bár­az­eltérés­a­válság­kezdete­óta­csök-kent­(5.­ábra).­A­Munkaerő-felmérésben­megjelenő­ingázók­levonásával­a­Gdp­és­a­MEF­közötti­egyik­eltérést­korrigálhatjuk,­és­ezzel­a­MEF­használatából­adódó­torzítást­csökkenthetjük.­A­torzítás­csökkenése­különösen­a­foglalkoztatás­dinamikájában­érhető­tetten.

4. ábraA nemzetgazdaságban és külföldön foglalkoztatottak létszámváltozása az előző évhez képest

–120 –110 –100

–90 –80 –70 –60 –50 –40 –30 –20 –10

10 20 30 40 50 60 70

Ezer fő

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

0

Külföld Hazai állami szféra Hazai versenyszféra

Forrás: Munkaerő-felmérés.

NAGYSáGrENd,­STATISzTIKAI­JELLEMzŐK

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 15

A­különböző­aggregált­munkapiaci­és­a­belőlük­származtatott­vállalati­mutatók­szintje­és­dinamikája­nem­változik­jelentősen­az­ingázók­kiszűrése­után,­ugyanakkor­ez­a­hatás­a­válság­kezdete­óta­növekszik.­A­3.­táblázat­azt­mutatja­be,­hogy­milyen­irányban­változnak­az­egyes­munkapiaci­mutatók,­amennyiben­minden­ingázót­kiszűrünk­a­munkapiaci­aggregátumokból.­Ehhez­nem­elég­a­foglalkoztatottak­idősorát­korrigálni:­a­munkanélküliek,­az­aktívak­és­a­populáció­idősorait­is­módosítanunk­kell.4­Az­egyes­mutatókat­a­Függelékben­ábrázoljuk.­

3. táblázatAz ingázók kiszűrésének hatása a munkapiaci mutatókra, illetve éves dinamikájukra

mutató VáltozásA mutató értéke 2013-ban (százalék)

korrekció nélkül az ingázás hatásával korrigálva

Foglalkoztatottsági­ráta ò 51,6 51,1

Aktivitási­ráta ò 57,5 56,9

Munkanélküliségi­ráta – 10,2 10,2

Termelékenység­(éves­index) ñ 0,9 1,5

Jövedelmezőség­(szint) ñ 47,8 49,5

Forrás: Munkaerő-felmérés, KSH, MNB-számítás.

4­­A­Munkaerő-felmérés­tartalmaz­olyanokat­is,­akik­munkavégzésük­telephelyeként­külföldet­jelölték­meg,­azonban­jelenlegi­státuszuk­munkanél-küli­vagy­inaktív­(idetartozik,­aki­most­külföldön­tanul,­ha­egy­évnél­rövidebb­idejű­a­képzés,­és­az­is,­aki­egy­éve­külföldön­dolgozott,­most­pedig­Magyarországon­szülési­szabadságon­van­vagy­nyugdíjas).­Nem­világos,­hogy­ők­Magyarországon­munkanélküliek,­illetve­inaktívak,­vagy­a­kül-földi­aktív,­illetve­inaktív­populációban­kell-e­figyelembe­venni­őket.­Számításaink­során­azt­tételezzük­fel,­hogy­mindenki,­aki­jelenleg­vagy­az­elmúlt­egy­évben­külföldön­dolgozott,­a­külföldi­populáció­része.­A­foglalkoztatottak­esetében­biztosan­így­járunk­el­helyesen,­a­munkanélküliek­és­inaktívak­esetében­ez­nem­világos,­ugyanakkor­ők­elég­kevesen­vannak,­nem­jelentenek­jelentős­torzítást­(az­ebbe­a­csoportba­tartozó­mun-kanélküliek­létszáma­a­válság­előtt­4000­fő­volt,­2013-ban­11­000,­az­inaktívak­esetében­a­válság­előtti­1000­fő­körüli­létszám­2013-ra­10­000­fő­közelébe­emelkedett).

5. ábraA foglalkoztatottak száma különböző statisztikák szerint

3700

3800

3900

4000

4100

4200

4300

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Ezer fő

Nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma a MEF szerint Nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma a MEF szerint a külföldön dolgozók nélkül A GDP termelésében foglalkoztatottak száma

Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés.

MAGYAR NEMZETI BANK

MNB-TANulMáNYoK 114. • 201416

A­következőkben­részletesen­leírjuk,­hogy­hogyan­változnak­az­egyes­mutatók­az­ingázás­hatásának­kiszűrésével.

• Aktivitási­ráta:­Az­ingázók­többsége­foglalkoztatott,­kisebb­részük­munkanélküli­vagy­inaktív.­Vagyis­az­ingázók­között­az­ak-tívak­felülreprezentáltak­a­teljes­népességhez­képest.­A­15–74­éves­korosztály­aktivitási­rátája­(aktívak/népesség)­nagyjából­fél­százalékponttal­alacsonyabban­van,­ha­kihagyjuk­az­ingázókat,­de­ez­nem­változtat­az­aktivitási­ráta­emelkedő­trendjén.­(Függelék,­13.­ábra)

• Foglalkoztatási­ráta:­A­foglalkoztatási­ráta­(foglalkoztatottak/15-74­éves­népesség)­esetében­is­ezt­állapíthatjuk­meg,­de­itt­a­különbség­fél-egy­százalékpont­között­alakul.­Az­ingázókkal­való­korrekció­után­is­igaz­marad­a­nemzetgazdasági­foglalkoz-tatási­rátára,­hogy­elérte­a­válság­előtti­szintet.­(Függelék,­13.­ábra)

• Munkanélküliségi­ráta:­A­munkanélküliségi­rátában­érdemi­változást­nem­okoz­az­ingázók­kiszűrése,­mivel­átlagosan­a­munka-nélküliségi­ráta­számlálója­(munkát­keresők)­és­nevezője­(aktívak)­is­hasonló­mértékben­változik­a­korrekció­miatt.­(Függelék,­14.­ábra)

•­­Termelékenységi­ráta­a­versenyszférában:­A­munkatermelékenységet­az­egy­főre,­vagy­egy­munkaórára­eső­kibocsátással­mérjük­(Gdp/foglalkoztatottak­száma­vagy­Gdp/ledolgozott­munkaórák­összege).­Az­összes­foglalkoztatottal­és­a­belföldi­telephelyen­foglalkoztatottakkal­számolt­mutatók­szintje­eltér,­de­dinamikájuk­között­nincs­lényeges­eltérés,­bár­a­külföldi­telephelyen­foglalkoztatottakat­nem­tartalmazó­termelékenység­némileg­jobban­emelkedik­a­korrigálatlannál­a­válság­mélypontja­óta.­Az­egy­foglalkoztatottra­eső­munkaórák­csökkenése­ugyanakkor­az­ingázás­bővülésénél­nagyobb­mértékben­befolyásolja­a­mutató­szintjét­és­dinamikáját­is.­(Függelék,­15.­ábra)

•­­­Jövedelmezőségi­ráta­a­versenyszférában:­A­vállalatok­ jövedelmezőségi­mutatójának­(a­hozzáadott­érték­és­a­bérköltség­különbsége/hozzáadott­érték)­szintje­szintén­megváltozik­az­ingázók­kiszűrésével.­Mivel­a­bérköltség­számításánál­a­foglal-koztatottak­számát­használjuk,­a­belföldi­telephelyen­foglalkoztatottakkal­számított­profitmutató­szintje­magasabban­van­az­összes,­versenyszférában­foglalkoztatottal­számolt­mutatónál.­A­jövedelmezőség­dinamikája­azonban­érdemben­nem­módosul­a­korrekció­miatt.­(Függelék,­16.­ábra)

4.2. Az iNgázók részletes jelleMzői

Ebben­az­alfejezetben­bemutatjuk­a­Munkaerő-felmérésben­szereplő­ingázók­tulajdonságait.­Megvizsgáljuk­az­összetételüket­korcsoport,­végzettség,­ágazat,­korábbi­munkapiaci­állapot,­valamint­lakóhely­szerint.­A­fenti­csoportosítást­nemcsak­abszolút­értelemben,­hanem­a­teljes­csoporton­(vagyis­az­ingázók­és­belföldi­telephelyen­foglalkoztatottak­összegén)­belüli­relatív­arányra­is­elvégezzük.­Emellett­összevetjük­a­külföldi­és­belföldi­telephelyeken­dolgozók­szerkezetét­a­fenti­szempontok­alapján.­Ez­azért­fontos,­mert­az­egyes­csoportokon­belül­jelentősen­eltérhet­az­ingázók­aránya,­ami­eltérő­hatásokkal­járhat.

4.2.1. általános jellemzők

A­MEF-ben­szereplő­ingázók­fiatalabbak,­kevesebb­potenciális­tapasztalattal5­rendelkeznek,­valamint­jelentősen­nagyobb­kö-rükben­a­középfokú­végzettséggel­rendelkezők­aránya,­mint­a­hazai­népesség­esetében.­Az­aktív­népesség­átlagos­életkora,­végzettsége,­valamint­potenciális­tapasztalata­lassan­emelkedő­trendet­követ.­Az­ingázók­a­hazai­aktív­populációhoz­képest­átlagosan­3-4­évvel­fiatalabbak­és­7­évvel­kevesebb­potenciális­tapasztalattal­rendelkeznek,­és­a­különbség­a­válság­kezdetét­követően­valamelyest­magasabb.­A­külföldre­ingázók­között­jóval­kisebb­a­nők­aránya,­mint­a­hazai­aktív­népességen­belül,­de­a­válság­kezdete­óta­a­női­kivándorlók­száma­is­nőtt.­Emellett­a­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­aránya­is­elmarad­a­hazai­arányoktól.­A­képzettség­szerinti­arányokat­torzíthatja,­hogy­a­felsőfokú­végzettségűek­nagyobb­valószínűséggel­költöznek­ki­átmenetileg­vagy­tartósan­a­teljes­háztartással­együtt,­így­a­Munkaerő-felmérésben­megjelenő­külföldi­telephelyen­dolgozók­között­arányuk­alacsonyabb­lehet,­mint­az­összes­külföldön­dolgozó­esetében.­

5­A­potenciális­tapasztalat­a­legmagasabb­iskolai­végzettség­megszerzése­óta­eltelt­évek­számát­jelenti.­

NAGYSáGrENd,­STATISzTIKAI­JELLEMzŐK

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 17

4. táblázatAz ingázó aktív népesség jellemzői a belföldön aktívakhoz képest

2004–2007 2008–2013

Belföldön aktív ingázó Belföldön aktív ingázó

átlagos­életkor­(év) 39,7 38,2 40,6 37,0

átlagos­potenciális­tapasztalat­(év) 25,6 20,0 26,3 19,6

nők­aránya­az­aktív­populáción­belül­(%) 45,8 23,4 46,3 25,4

maximum­alapfokú­végzettségűek­aránya­az­aktív­populáción­belül­(%)

14,8 5,6 13,3 8,2

középfokú­végzettségű,­szakképzettséggel­rendelkezők­aránya­az­aktív­populáción­belül­(%)

56,1 70,2 54,1 66,0

középfokú­végzettségű,­szakképzettséggel­nem­rendelkezők­aránya­az­aktív­populáción­belül­(%)

8,8 5,4 9,1 8,3

felsőfokú­végzettségűek­aránya­az­aktív­populáción­belül­(%) 20,3 18,7 23,5 17,6

Forrás: Munkaerő-felmérés.

4.2.2. korcsoportok szerinti összetétel

Az­ingázók­többsége­a­25–40­év­közötti­korcsoportokban­található,­ugyanakkor­a­népességen­és­foglalkoztatottakon­belüli­létszámra­vetítve­a­25–35­éves­korosztályon­belül­a­legnagyobb­az­ingázók­aránya­(6.­ábra).­A­15–25­év­közötti­csoportban­a­népességre­vetítve­alacsony,­a­foglalkoztatottakhoz­viszonyítva­azonban­magas­és­gyorsan­emelkedő­a­külföldre­ingázók­száma.­

6. ábraAz ingázók aránya a teljes népességen belül korcsoportok szerint

Az adott korcsoportba eső népesség arányában, %

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69

201320072004

Forrás: Munkaerő-felmérés.

MAGYAR NEMZETI BANK

MNB-TANulMáNYoK 114. • 201418

4.2.3. képzettség szerinti összetétel

Az­ingázók­között­a­középfokú­végzettségű,­szakképzettséggel­rendelkezők­vannak­többségben.­Az­összes­ingázó­kétharmada­szakképesítéssel­rendelkezik,­körükben­bővül­leginkább­a­külföldi­munkavégzés,­illetve­arányuk­az­azonos­végzettségű­foglal-koztatottak­és­a­populáció­arányában­is­magasabb,­mint­az­átlag­(2013-ban­az­összes­középfokú,­szakképesítéssel­rendelkező­foglalkoztatott­3­százaléka­dolgozott­külföldi­telephelyen).­A­szakképzett­középfokú­végzettségűek­hazai­foglalkoztatása­jelentős­mértékben­visszaesett­a­válság­kezdete­óta,­ezért­esetükben­a­„toló­(pull)”­hatások­erősödtek­(7.­ábra).­A­felsőfokú­végzettsé-gűek­esetében­az­ingázás­mértéke­alacsony.­Vélhetően­körükben­magasabb­a­kiköltözéssel­járó­kivándorlás,­ugyanakkor­ez­az­egyetlen­csoport,­akiknek­belföldi­foglalkoztatása­a­válság­kezdete­óta­folyamatosan­emelkedik6,­ezért­esetükben­a­„toló­(pull)”­faktorok­kevésbé­jelennek­meg.­

A­Magyarországról­külföldre­ingázók­jelentős­része­a­képzettségénél­alacsonyabb­végzettséget­igénylő­munkakörökben­dolgozik.­A­fogadó­országok­foglalkoztatottjainak­képzettség­szerinti­megoszlásáról­nincsenek­részletes­információink,­ezért­a­belföldi­telephelyen­dolgozókhoz­hasonlítjuk­az­ingázókat.­A­különböző­végzettségű­foglalkoztatottak­FEor­(Foglalkozások­egységes­osztályozási­rendszere)­szerinti­megoszlását­vizsgáltuk,­amely­részletes­információt­ad,­azonban­a­külföldi­telephelyen­dolgozók­alacsony­száma­miatt­a­statisztikai­hiba­is­nagyobb­lehet,­mint­az­összes­foglalkoztatott­esetében.­Ez­alapján­a­külföldi­telephelyen­dolgozók­közül­többen­helyezkednek­el­alacsonyabb­végzettséget­igénylő­munkakörökben,­mint­a­hazai­foglalkoztatottak­közül­(8.­ábra).­A­szakképzettség­nélküli­középfokú­és­a­felsőfokú­végzettségű­kivándoroltak­között­is­nagyobb­a­fizikai­munkakörben­elhelyezkedők­aránya,­mint­a­hazai­munkavállalók­között,­ők­elsősorban­a­kereskedelmi,­szolgáltató­ágazatokban,­illetve­a­szak-képzetlen­fizikai­munkakörökben­helyezkednek­el.­A­szakképesítéssel­rendelkező­külföldön­dolgozók­között­ugyanakkor­jóval­nagyobb­arányban­találhatóak­az­ipari,­építőipari­pozíciókban­dolgozók,­mint­a­hazaiak­között.­

6­­Ennek­egyik­magyarázata,­hogy­recessziókban­általában­nagyobb­a­valószínűsége,­hogy­a­magasan­végzettek­alacsonyabb­végzettséget­igénylő­munkakörökben­helyezkednek­el,­így­munkanélküliségi­rátájuk­kevésbé­nő,­mint­az­alacsonyan­képzetteké,­illetve­foglalkoztatásuk­akár­bővülhet­is.­Ugyanakkor­a­munkakínálat­és­munkakereslet­strukturális­változásai­is­állhatnak­mögötte.­

7. ábraA belföldi és külföldi telephelyen foglalkoztatottak számának változása 2007 óta iskolai végzettség szerinti kategóriákban

Ezer fő, kumulált változás 2007-hez képest %

–200

–150

–100

–50

50

100

150

200

Alapfokú Középfokúszakképesítéssel

Középfokúszakképesítés

nélkül

Felsőfokú

–4

–3

–2

–1

0 0

1

2

3

4

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

Hazai Külföldi Külföldön dolgozók aránya az aktívakon belül (jobb skála)

Forrás: Munkaerő-felmérés.

NAGYSáGrENd,­STATISzTIKAI­JELLEMzŐK

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 19

A­nemzetközi­vándorlás­esetében­gyakori,­hogy­a­vándorlók­a­fogadó­országban­alacsonyabb­végzettséget­igénylő­munkakörökben­vállalnak­munkát.­Ennek­oka­lehet,­hogy­a­bevándorlók­nyelvi­vagy­a­munkapiacon­szükséges­egyéb­ismeretei­hiányosak,­alacso-nyabban­képzettek­lehetnek­vagy­alacsonyabb­termelékenységűek,­mint­a­fogadó­ország­munkavállalói,­de­az­is­magyarázhatja,­hogy­még­a­belföldiek­által­nem­preferált­foglalkozások­is­csábítóbbak­számukra,­mint­a­küldő­országban­elérhető­pozíciók.­A­foglalkozási­létra­alacsonyabb­fokán­való­elhelyezkedés­lehet­átmeneti,­és­előfordulhat,­hogy­a­bevándorlók­idővel­–­nyelvi­ismereteik­bővülésével,­társadalmi­beilleszkedésük­előrehaladásával­–­magasabb­szintre­lépnek.­A­bevándorlással­foglalkozó­szakirodalom­szerint­a­bevándorlók­foglalkozás­szerinti­megoszlása­közeledhet­a­helyi­lakosokéhoz,­de­több­év­után­sem­lesz­azzal­azonos­(Fernández­–­ortega,­2006;­Alcobendas­–­rodríguez-planas,­2009;­Bratsberg­és­szerzőtársai,­2014).­A­2004-es­és­a­2007-es­EU-bővítéseket­vizsgáló­elemzések­szerint­a­Kelet-Közép-Európából­Nyugat-Európába­bevándorlók­egy­részénél­megfigyelhető­volt­felfelé­lépés­a­ranglétrán,­például­Nagy-Britanniában­(Kahanec­–­Kureková,­2014).­Ezzel­ellentétben­Granato­(2014)­azt­találta,­hogy­Németországban­az­alacsonyan­képzett­kelet-közép-európai­bevándorlók­nem­tudtak­magasabb­tapasz-talatot­igénylő­munkakörökbe­előrelépni,­és­Spanyolországban­sem­volt­megfigyelhető­konvergencia­a­helyi­lakosok­foglalko-zási­eloszlásához­(rodríguez-planas­–­Farré,­2014).­A­MEF-ben­megfigyelhető­ingázók­esetében­a­beilleszkedés­és­előrelépés­kevésbé­lehet­jellemző,­mint­a­tartósabb­kivándorlási­formáknál,­így­nagyobb­valószínűséggel­fordulhat­elő,­hogy­a­túlképzett­foglalkoztatottak­humán­tőkéje­részben­erodálódik,­elvész.

4.2.4. ágazat szerinti összetétel

Az­ingázók­számának­növekedése­leginkább­az­építőipar­és­szálláshely-szolgáltatás,­vendéglátás­ágazatokat­érinti.­Mind­a­ki-vándoroltak­összetételét,­mind­az­összes­foglalkoztatotthoz­való­arányát­tekintve­az­építőiparban­és­a­vendéglátó­ágazatban­dolgozók­vannak­a­ legtöbben.­Mindkét­ágazatban­a­foglalkoztatottak­kivándorlásának­növekedésében­szerepet­ játszhatott­a­belföldi­foglalkoztatás­számottevő­csökkenése­(9.­ábra).­A­hazai­foglalkoztatás­az­építőiparban­csökkent­leginkább,­és­a­válság­mélypontja­óta­sem­figyelhettünk­meg­emelkedést.­A­külföldön­dolgozók­arányának­növekedéséhez­így­a­nevező­csökkenése­is­hozzájárult.­A­vendéglátó­ágazatban­a­hazai­foglalkoztatás­mérsékelten­csökkent­a­válság­kezdete­óta.­Ebben­az­ágazatban­a­külföldön­foglalkoztatottak­létszámbővülése­a­válság­kezdete­óta­csaknem­ugyanakkora,­mint­a­belföldi­foglalkoztatás­mér-séklődése.­Ezért­leginkább­ebben­az­ágazatban­lehet­arra­számítani,­hogy­a­belföldi­foglalkoztatás­növekedésének­gátja­lesz­a­kivándorlás.­Ugyanakkor­az­ágazati­hatások­megítélését­nehezíti,­hogy­nincs­arról­információnk,­hogy­a­külföldre­ingázók­ugyanabban­az­ágazatban­helyezkednek-e­el,­mint­amiben­belföldön­dolgoznának.­

8. ábraA belföldi és külföldi telephelyen dolgozók által betöltött munkakörök iskolai végzettség szerint (2013)

0102030405060708090

100%

Belföldönfogl.

Külföldönfogl.

Belföldönfogl.

Külföldönfogl.

Belföldönfogl.

Külföldönfogl.

Belföldönfogl.

Külföldönfogl.

ALAPFOKÚ KÖZÉPFOKÚ,SZAKKÉPZETTSÉGGEL

KÖZÉPFOKÚ,SZAKKÉPZETTSÉG

NÉLKÜLI

FELSŐFOKÚ

Képzetlen fizikaiMagasan képzett fizikaiAlacsonyabban képzett szellemiMagasan képzett szellemi

Forrás: Munkaerő-felmérés. A magasan képzett szellemi foglalkozások közé tartoznak a vezetői, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását, valamint az egyéb felső- és középfokú végzettséget igénylő munkakörök (FEOR 1, 2, 3). Az alacsonyabban képzett szellemi munkakörök közé az irodai, adminisztratív munkákat soroljuk (FEOR 4). A magasan képzett fizikai munkák a kereskedelmi, az ipari, építőipari, valamint a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások (FEOR 5, 7, 8). A képzetlen fizikai foglalkozások közé a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalko-zások tartoznak (FEOR 9).

MAGYAR NEMZETI BANK

MNB-TANulMáNYoK 114. • 201420

4.2.5. egy évvel korábbi tevékenység

Az­ingázók­között­magasabb­azok­aránya,­akik­korábban­munkanélküliek­voltak,­mint­a­belföldön­dolgozók­között.­(10.­ábra).­A­növekvő­ingázás,­illetve­kivándorlás­okainak­és­munkapiaci­hatásának­megítéléséhez­fontos­lenne­tudni,­hogy­foglalkoztatottak­vagy­munkanélküliek­mennek-e­külföldre.­A­MEF­tartalmaz­kérdést­arról,­hogy­a­megkérdezett­egy­évvel­a­megkeresés­előtt­foglalkoztatott,­munkanélküli­vagy­inaktív­volt-e.­Arról­azonban­nincs­információnk,­hogy­a­kérdezés­időpontja­és­az­egy­évvel­korábbi­időpont­között­mi­történt­a­megkérdezettekkel.­Vagyis­aki­korábban­foglalkoztatott­volt,­felmondhatott­az­előző­munka-helyén,­vagy­el­is­bocsáthatták,­mielőtt­az­aktuális­munkahelyén­dolgozni­kezdett.­Így­ez­a­kérdés­csak­viszonylag­durva­becslést­

9. ábraA belföldi és külföldi telephelyen foglalkoztatottak számának változása 2007 óta egyes ágazatokban

Ezer fő, kumulált változás 2007-hez képest

–120 –100

–80 –60 –40 –20

0 20 40 60 80

100 120 140

–12 –10 –8 –6 –4 –2 0 2 4 6 8 10 12 14

%

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

2013

20

07

2008

20

09

2010

20

11

2012

20

13

Feldolgozóipar Építőipar Szállítás,raktározás,

posta

Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás

Hazai Külföldi Külföldön dolgozók aránya a foglalkoztatottakon belül (jobb skála)

Forrás: Munkaerő-felmérés, a külföldi foglalkoztatásban legnagyobb súllyal szereplő ágazatok.

10. ábraA belföldi és külföldi telephelyen foglalkoztatottak egy évvel korábbi tevékenysége

82

84

86

88

90

92

94

96 % %

0

2

4

6

8

10

12

14

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Egy évvel korábban foglalkoztatott volt – belföldön foglalkoztatottakEgy évvel korábban foglalkoztatott volt – ingázókEgy évvel korábban munkanélküli volt (jobb skála) – belföldön foglalkoztatottakEgy évvel korábban munkanélküli volt (jobb skála) – ingázók

Forrás: Munkaerő-felmérés, az összes belföldön, illetve külföldön foglalkoztatott arányában.

NAGYSáGrENd,­STATISzTIKAI­JELLEMzŐK

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 21

tartalmaz­arra­vonatkozóan,­hogy­milyen­munkapiaci­státusz­előzi­meg­a­külföldi­munkavállalást.­A­megkeresés­időpontjában­külföldi­telephelyen­foglalkoztatottak­között­magasabb­azok­aránya,­akik­egy­évvel­korábban­munkanélküliek­voltak,­mint­a­bel-földi­telephelyen­foglalkoztatottak­között.­Ez­arra­utalhat,­hogy­ciklikus­okok­válthatták­ki­a­külföldi­munkavállalás­növekedését.­

4.2.6. lakóhely szerinti összetétel

A­válság­kezdete­óta­az­ingázás­az­ország­egész­területéről­emelkedett.­Az­ingázó­foglalkoztatottak­körülbelül­harmada­a­Nyu-gat-dunántúlon­él,­vélhetően­ők­elsődlegesen­Ausztriában­dolgoznak.­A­többi­régió­közötti­eloszlás­viszonylag­egyenletes,­és­a­válság­kezdete­óta­a­Nyugat-dunántúl­súlya­csökkent­a­kivándorlók­között­(11.­ábra),­vagyis­a­mobilitás­az­ország­egész­területéről­erősödött.­

11. ábraA külföldi telephelyen foglalkoztatottak megoszlása a hazai lakóhely szerinti régiók alapján

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100 %

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Dél-AlföldÉszak-AlföldÉszak-MagyarországKözép-MagyarországDél-DunántúlKözép-DunántúlNyugat-Dunántúl

Forrás: Munkaerő-felmérés.

MNB-taNulMáNyok 114. • 201422

5. A kivándorlás hatása a makrogazdasági mutatókra

Ebben­a­fejezetben­áttekintjük,­hogy­a­statisztikai­torzító­hatásokon­túl­a­kivándorlás­milyen­csatornákon­befolyásolja­a­mak-rogazdasági­változókat.­Az­elmúlt­években­az­Európai­Unión­belüli­nemzetközi­vándorlás­nagyságrendje­jelenősen­növekedett,­amely­részben­a­válságnak,­részben­pedig­a­munkapiacok­megnyitásának­tudható­be.­Ezért­mind­a­küldő,­mind­a­fogadó­orszá-gokban­egyre­többet­foglalkozik­a­szakmai­és­a­laikus­közvélemény­is­a­nemzetközi­vándorlás­hatásaival.­Most­a­küldő­országban­tapasztalható­hatásokat­foglaljuk­össze.­

A­kivándorlás­két­alapvető­csatornán­keresztül­hat.­Egyrészt­megváltozik­a­népesség­nagysága­és­összetétele­aktivitás,­végzettség,­tapasztalat,­életkor,­termelékenység,­fogyasztói­viselkedés­szerint.­Ez­befolyásolja­a­rendelkezésre­álló­munkaerő­nagyságát­és­szerkezetét,­az­átlagos­termelékenységet,­az­aggregált­fogyasztást,­megtakarítást­és­mindezeken­keresztül­a­költségvetési­befi-zetéseket­és­a­transzfereket­is.­Másrészt­a­kivándorlás­megváltoztathatja­a­nem­vándorló­népesség­és­a­vállalatok­viselkedését­is.­A­hatások­összetettek­és­különböző­időtávokon­eltérőek­lehetnek.­Ebben­az­elemzésben­kiemelten­foglalkozunk­a­kivándorlás­bérhatásával,­de­a­többi­hatást­is­összefoglaljuk­röviden.­

5. táblázatA kivándorlás hatásai a küldő országban

pozitív hatások negatív hatások

Csökkenő­populáció­és­kisebb­aktív­népesség

Kevesebb­munkanélküli­adott­munkakereslet­és­a­kivándorlás­miatt­csökkenő­munkakínálat­miatt.Alacsonyabb­szociális­kiadások.

Negatív­demográfiai­hatások­(például­fiatalok­elvándorlása,­területi­kohézió­hiánya).A­szociális­ellátórendszerek­fenntarthatósága­veszélybe­kerül­(nyugdíjrendszer,­egészségügyi­ellátó­rendszer).Feszesebb­munkapiac­miatti­bérnyomás.Csökkenő­adóbevételek.

Szelektív­kivándorlás Ha­a­kevésbé­termelékenyek­mennek­külföldre,­akkor­az­átlagos­termelékenység­emelkedhet.Ha­olyan­szakmákból­mennek­külföldre,­ahol­túlkínálat­van,­az­illeszkedési­problémák­javulhatnak.

Ha­a­termelékenyebbek­mennek­külföldre,­akkor­az­átlagos­termelékenység­csökkenhet.Ha­olyan­szakmákból­mennek­külföldre,­ahol­túlkereslet­van,­az­illeszkedési­problémák­romolhatnak.

Hazautalások A­hazautalások­növelhetik­a­hazai­életszínvonalat,­forrásokat­jelenthetnek­a­beruházásokhoz,­az­oktatás­fejlesztéséhez.

A­hazautalások­ronthatják­a­hazai­termelékenységet.

Humán­tőke­mozgása A­külföldön­dolgozók­tapasztalataikat,­tudásukat­átadják­(brain­gain).

Agyelszívás­(brain­drain,­az­oktatásba,­képzésbe­fektetett­erőforrások­elvesznek,­alacsonyabb­versenyképesség).

Egyéb Erősödő­kereskedelmi­kapcsolatok. A­személyek­vándorlása­helyettesítheti­az­áruk­vándorlását,­így­a­kivándorlás­a­külkereskedelem­mérséklődéséhez­vezethet.

5.1. A KiVándorláS hATáSA A BéreKre

A­jegybank­számára­a­munkapiac­felől­érkező­inflációs­nyomás­vizsgálata­nagyon­fontos.­A­kivándorlás­két­csatornán­keresztül­befolyásolja­az­inflációs­nyomást.­Egyrészt­a­kivándorlás­hat­az­átlagos­termelékenységre.­Ennek­iránya­azonban­nem­egyértel-mű,­a­továbbiakban­áttekintjük,­hogy­milyen­csatornákon­keresztül­növekedhet,­illetve­csökkenhet­az­átlagos­termelékenység.­Hosszú­távon­a­bérek­nagyjából­a­termelékenység­növekedési­ütemével­bővülnek,­vagyis­a­termelékenység­változása­a­béreket­is­befolyásolja.­Másrészt­a­kivándorlás­hatására­nőhet­a­munkapiaci­feszesség,­amely­általában­növeli­az­átlagos­béreket.­A­ter-melékenység­és­a­feszesség­együtt­határozzák­meg­a­bérek­dinamikáját.­Az­inflációs­hatás­a­termelékenység­és­a­bérek­relatív­változásától­függ.­A­termelékenységnövekedést­meghaladó­bérnövekedés­növeli­a­kínálati­inflációs­nyomást.­A­kereslet­oldali­infláció­azonban­változatlan­munkaerő-egységköltség­(ULC)­mellett­is­növekedhet,­azaz­akkor­is,­ha­a­bérek­a­javuló­termelé-kenység­miatt­növekednek.­

A­KIVáNdorLáS­HATáSA­A­MAKroGAzdASáGI­MUTATÓKrA

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 23

A­következőkben­összefoglaljuk,­hogy­a­kivándorlás­milyen­csatornákon­keresztül­befolyásolhatja­a­termelékenységet.­Hat­csatornát­találtunk,­amelyek­együttes­hatása­nem­egyértelmű.

1.­­A­kivándorlás­hatására­az­aktív­népesség­létszáma­csökken,­a­munkapiac­feszesebbé­válik,­így­a­foglalkoztatottaknak­kevesebb­erőfeszítést­kell­tenniük,­hogy­egy­pozíciót­megszerezzenek­vagy­megtartsanak.­Ez­az­átlagos­termelékenységet­csökkenti.­

2.­­Az­aktív­népesség­összetétele­megváltozik,­amennyiben­a­külföldön­munkát­vállalók­termelékenység­szerinti­eloszlása­eltér­a­hazai­munkapiacon­maradókétól.­Ha­a­termelékenyebb­munkavállalók­mennek­külföldre,­akkor­az­átlagos­termelékenység­csökken,­ha­a­kevésbé­termelékenyek,­akkor­nő,­a­hatás­nem egyértelmű.

3.­­A­kivándorlók­gyakran­hazautalásokkal­támogatják­a­rokonaikat.­A­hazautalt­jövedelmek­termelékenységi­hatása­nem egy-értelmű.­Chami­és­szerzőtársai­(2003)­113­országot­vizsgáltak,­és­azt­találták,­hogy­a­hazautalt­jövedelmek­csökkentik­az­otthon­maradottak­munkára­való­hajlandóságát,­így­gyengébb­gazdasági­teljesítményhez­vezetnek.­Le­(2009)­fejlődő­orszá-gok­adatain­vizsgálta­a­kereskedelem­és­az­intézményrendszer­mellett­a­hazautálások­hatását­a­gazdasági­fejlődésre.­A­több­mint­30­ország­adatait­vizsgáló­kutatásban­azt­találta,­hogy­a­hazautalások­negatívan­befolyásolják­a­gazdasági­növekedést.­ziesemer­(2012)­ugyanakkor­52­szegény­országot­vizsgált­és­azt­találta,­hogy­a­hazautalások­nemcsak­az­egy­főre­eső­Gdp-re­vannak­pozitív­hatással,­hanem­a­megtakarítási­rátára­és­az­oktatásra­fordított­kiadásokra­is.­Catrinescu­és­szerzőtársai­(2006)­szerint­hosszú­távon­a­hazautalásoknak­gyenge­pozitív­hatása­van­a­gazdasági­növekedésre.­Az­IMF­World­Economic­outlook­(2005)­megállapítja,­hogy­egyes­felzárkózó­országok­számára­a­legnagyobb­külföldi­forrást­a­hazautalások­jelentik,­megelőzve­a­működő­tőke­beáramlást­és­az­exportbevételeket­is.­A­jelentés­nem­talált­szignifikáns­összefüggést­az­egy­főre­eső­kibocsátás­növekedése­és­a­hazautalások­között.

4.­­Amikor­a­kivándorlás­növekszik,­illetve­magas­szinten­áll,­akkor­a­hazai­munkaerő­úgy­érezheti,­hogy­számára­is­több­mun-kalehetőség­áll­nyitva,­így­kevesebb­erőfeszítést­tesz,­hogy­egy­hazai­pozíciót­megtartson­vagy­megszerezzen­(Budnik,­2012).­Ezért­motivációja,­átlagos­termelékenysége­csökken.­

5.­­Amennyiben­nyitva­áll­a­külföldi­munkavállalás­lehetősége,­többen­fektethetnek­be­humán­tőkéjük­fejlesztésébe.­Amennyiben­mégsem­emigrálnak,­magasabb­humán­tőkéjük­a­hazai­gazdaságban­hasznosul,­vagyis­az­átlagos­termelékenység­emelkedik (Beine­és­szerzőtársai,­2001;­Beine­és­szerzőtársai,­2011).­Több­szerző­is­kiemeli,­hogy­pusztán­a­kivándorlás­lehetősége­nagyobb­hazai­humántőke-felhalmozást­tesz­lehetővé,­azokkal­az­országokkal­szemben,­ahol­tiltott­a­külföldi­munkavállalás.­érvelésük­szerint­a­munkaerő­szabad­áramlását­engedélyező­országokban­többen­tanulnak­tovább­külföldi­munkavállalási­terveik­miatt,­azonban­közülük­kevesebben­dolgoznak­majd­valójában­külföldön.­Így­–­bizonyos­arányok­mellett­–­a­társa-dalom­tudása­nagyobb,­mintha­nem­lenne­szabad­a­munkaerő­áramlása.­Több­kérdőíves­kutatás­is­megerősíti,­hogy­az­isko-laválasztásnál,­továbbtanulásnál­szerepet­játszott­a­külföldi­munkavállalás­lehetősége­[pl.­Nagy-Britanniában­dolgozó­indiai­orvosok­(Kangasniemi­és­szerzőtársai,­2007),­Fülöp-szigeteki­egyetemisták­körében­(Lucas,­2004),­a­zöld-foki­Köztársaságban­a­háztartások­körében­végzett­reprezentatív­felmérés­(Batista­és­szerzőtársai,­2012)].

6.­­A­kivándorlás­befolyásolja­a­gazdaságban­elérhető­humán­tőke,­tudás­mennyiségét­és­annak­fejlődését­is.­A­negatív­(brain­drain,­agyelszívás)­és­pozitív­(brain­gain,­agygyarapodás)­hatások­egyenlege­nem egyértelmű.­Beine­és­szerzőtársai,­2011­összefoglalják­az­agyelszívásról­alkotott­eddigi­elméleteket.­Ezek­alapján­az­1970-es­évektől­kezdve­az­volt­az­általános­véle-kedés,­hogy­a­kivándorlás­tovább­növeli­a­szegény­és­gazdag­országok­közötti­különbségeket.­Különösen­igaz­ez­akkor,­ha­az­agyelszívás­egy-egy­ágazatban­nagyobb­mértékben­jelentkezik­(pl.­egészségügy),­és­a­külföldre­távozottakat­a­küldő­országban­képezték.­Az­1990-es­évek­közepétől­azonban­új­elméletek­jelentek­meg.­Ezek­szerint­az­agyelszívásnak­a­küldő­országra­is­lehet­pozitív­hatása.­Ezek­a­hatások­részben­vagy­egészében­ellensúlyozhatják­a­kivándorlás­negatív­hatásait­(a­képzés­költsége,­meg­nem­termelt­jövedelem,­be­nem­fizetett­adók­stb.).­A­pozitív­hatások­között­említik­többek­között­a­hazautalásokat,­az­esetleges­diaszpóra­különböző­segítségeit­(például­külföldön­dolgozó­kutatók,­tanárok­a­küldő­országban­tanítanak),­valamint­a­hazatérők­átadható­tapasztalatait­is.­Egy­speciális­esetet­vizsgálnak­Agrawal­és­szerzőtársai­(2011).­Arra­keresik­a­választ,­hogy­milyen­hatással­volt­Indiában­a­magasan­képzettek­kivándorlása­a­helyi­kutatás-fejlesztési­tevékenységre.­összességé-ben­arra­a­következtetésre­jutnak,­hogy­a­szegény­országok­a­kutatás-fejlesztés­terén­jobban­járnak,­ha­a­magasan­képzettek­otthon­maradnak,­és­nem­külföldről­kerül­be­egy­új­találmány­vagy­eljárás.

A­brain­gain­hatásokat­befolyásolja,­hogy­a­külföldön­dolgozók­milyen­munkakörökben­tudnak­elhelyezkedni­a­ fogadó­or-szágban.­Ahogy­korábban­írtuk,­általában­megfigyelhető,­hogy­a­fogadó­országokban­a­migráns­munkaerő­a­végzettségénél,­

MAGYAR NEMZETI BANK

MNB-TANulMáNYoK 114. • 201424

tapasztalatánál­alacsonyabb­munkakörökben­helyezkedik­el.­Ez­a­tudásuk­erodálódásához­vezethet­és­visszatérve­sem­jelennek­meg­a­pozitív­hatások.­Ha­azonban­a­hazai­munkapiacon­is­hasznosítható­tudást­szereztek,­akkor­visszatérve­ennek­átadásával­segíthetik­a­termelékenység­javulását.­

A­kivándorlás­hatására­a­munkapiaci­feszesség­nőhet,­ami­ceteris­paribus­magasabb­bérdinamika­irányába­mutat.­Feszesebb­munkapiacon­kevesebben­versenyeznek­egy­adott­állásért,­így­a­bértárgyalásokon­a­munkavállalók­alkuereje­nő,­ami­nagyobb­bérnövekedéshez­vezethet.­A­kivándorlással­erősödhetnek­vagy­javulhatnak­is­az­illeszkedési­problémák.­Ha­olyanok­vándorolnak­ki,­akik­iránt­a­hazai­munkakereslet­is­magas,­az­illeszkedés­romlik,­ami­a­gyorsabb­bérdinamikát­támogatja.­Egyes­csoportokban­akár­munkaerő-hiány­is­keletkezhet.­Ugyanakkor,­ha­olyan­képzettségűek­vállalnak­külföldön­munkát,­akikből­túlkínálat­van,­az­illeszkedési­problémák­oldódhatnak­is.

Empirikus­tanulmányok­általában­azt­találják,­hogy­a­kivándorlás­növeli­a­béreket­a­küldő­országban.­dustmann­és­szerzőtársai­(2012)­1997–2007­között­vizsgálták­a­lengyel­munkaerőpiacot.­Lengyelországból­a­középfokú­végzettségűek­mentek­el,­és­ebben­a­kategóriában­emelkedtek­leginkább­a­bérek.­összességében­a­kivándorlás­enyhe­bérnövekedést­okozott,­a­legképzetlenebbek­bére­ugyanakkor­enyhén­csökkent.­Hasonló­hatást­azonosított­Mishra­(2007)­1970­és­2000­közötti­adatokon­Mexikóra.­A­szerző­arra­jutott,­hogy­a­kivándorlásnak­erős­pozitív­hatása­volt­a­mexikói­bérekre:­a­kivándorlás­hatására­nőtt­a­béregyenlőtlenség.­10­százalékos­létszámcsökkenés­egy­adott­képzettségű­csoportban­(végzettség­és­tapasztalat­alapján­osztályozta)­nagyjából­ 4­százalékkal­emelte­a­béreket.­Elsner­(2010)­litván­adatokat­felhasználva­(az­EU-s­csatlakozást­követően­a­népességhez­viszo-nyítva­Litvániából­indult­a­legtöbb­ember­a­nyugati­tagállamokba­szerencsét­próbálni)­azt­találta,­hogy­a­kivándorlásnak­csak­a­férfiak­bérére­volt­pozitív­hatása,­a­nők­esetében­ez­nem­volt­kimutatható.­Egy­százalékpontos­növekedés­a­kivándorlási­rátában­a­férfiak­reál­keresetét­1­százalékkal­növelte.

A­kivándorlás­bérekre­gyakorolt­hatása­Magyarországon­nehezen­számszerűsíthető.­Ennek­oka­egyrészt­az,­hogy­csak­a­kiván-dorlók­egy­részéről­(az­ingázókról)­áll­rendelkezésünkre­információ,­másrészt­pedig­ezek­a­hatások­elsősorban­a­kilábaláskor­jelentkeznek,­amire­még­nincsenek­megfelelő­béradataink.­A­szakirodalom­és­a­külföldön­dolgozók­részletes­jellemzői­alapján­azonban­már­levonhatunk­következtetéseket­a­bérezési­hatásokra­vonatkozóan.­A­következő­tényezők­utalnak­arra,­hogy­a­ki-vándorlás­miatt­magasabbak­lehetnek­a­bérek:­

• a­kivándorlás­nagyságrendje­növekszik,­mértékét­a­Munkaerő-felmérés­alapján­alulbecsüljük­a­tartósan­külföldön­élők­miatt,­ugyanakkor­vélhetően­nincs­jelentős­visszaáramlás.­Kérdőíves­felmérések­alapján­növekszik­azok­száma,­akik­a­közeljövőben­legalább­átmenetileg­külföldi­munkavállalást­terveznek.­

• az­ingázók­között­a­szakképzettséggel­rendelkezők­vannak­többségben.­Bár­az­ingázók­potenciális­tapasztalata­alacsonyabb,­mint­a­belföldi­foglalkoztatottaké,­az­eltérés­nem­jelentős,­a­kivándorlók­között­is­magas­a­tapasztalattal­bírók­aránya.

• munkapiaci­ indikátorok­alapján­a­munkapiac­kevésbé­laza,­mint­korábban,­a­megfelelő­szakemberek­hiánya­a­korábbinál­valamivel­nagyobb­mértékben­akadályozza­a­termelést.­Ez­alapján,­valamint­a­hosszú­távú­munkanélküliség­miatt­is­az­illesz-kedési­problémák­erősödhettek­a­munkapiacon­a­válság­kezdete­óta,­és­a­kivándorlás­ezt­bizonyos­csoportoknál­erősíthette.­A­kilábaláskor­ez­növelheti­a­bérindexeket.

A­következő­tényezők­ugyanakkor­mérséklik­ezt­a­hatást:­

• a­külföldre­ingázók­létszáma­csak­bizonyos­ágazatokban­és­képzettségi­kategóriákban­növekedett­jelentősen.­Az­építőiparban­és­a­vendéglátóiparban­a­legmagasabb­a­külföldön­foglalkoztatottak­aránya­az­átmeneti­kivándorlás­alapján.­Ezek­kis­súlyú­ágazatok,­amelyek­nem­befolyásolják­jelentős­mértékben­az­aggregált­bérindexet,­azonban­ezt­a­hatást­alulbecsülhetjük,­mivel­a­kivándorlók­egy­részéről­nincs­információnk.­

• a­munkapiac­a­kivándorlás­gyors­növekedésének­időszakában­végig­nagyon­laza­volt,­így­kivándorlás­nélkül­valószínűleg­magasabb­munkanélküliséget­és­ugyanakkora­foglalkoztatást­tapasztaltunk­volna.­Az­átmenetileg­külföldön­dolgozók­egy­része­ciklikus­okok­ miatt­dönthetett­a­külföldi­munkavállalás­mellett,­így­a­hazai­munkakereslet­növekedésével­hazatérhetnek,­vagyis­a­hazai­szabad­mun-kaerő-kapacitást­növelik.­Annak­megítélése­azonban,­hogy­az­átmeneti­kivándorlás­milyen­mértékben­válik­tartóssá,­bizonytalan.­

A­KIVáNdorLáS­HATáSA­A­MAKroGAzdASáGI­MUTATÓKrA

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 25

5.2. A KiVándorláS hATáSAi A TÖBBi mAKrogAzdASági muTATórA

Ebben­az­alfejezetben­azt­vizsgáljuk­meg­röviden,­hogy­a­kivándorlásnak­milyen­hatásai­lehetnek­a­különböző­gazdasági­muta-tókra­a­fentieken­túl.

• Munkanélküliségi,­aktivitási­ráta:­mivel­a­kivándorlással­csökken­a­gazdaságban­elérhető­munkaerő­mennyisége,­a­nem­kiván-dorlók­elhelyezkedési­esélyei­növekednek.­Ez­az­aktivitást­is­pozitívan­befolyásolhatja­azokban­a­csoportokban,­akik­a­kedve-zőtlen­elhelyezkedési­lehetőségek­miatt­inaktívak­(reményvesztett­munkanélküliek).­Vagyis­kivándorlás­nélkül­magasabb­lenne­a­munkanélküliségi­ráta­és­alacsonyabb­az­aktivitási­ráta.­Ez­a­hatás­mérsékelt­lehet,­amennyiben­a­kivándorlás­illeszkedési­problémákat­okoz­a­munkapiacon,­vagyis­ha­a­hazai­piacon­nem­pótolható­a­kivándorlók­tudása,­tapasztalata.­Ekkor­a­mun-kanélküliségi­ráta­magasan­ragadhat­a­növekvő­kivándorlás­mellett­is.­

• Megtakarítások:­a­magasabb­termelékenységű­és­ így­magasabb­keresettel­bíró­ foglalkoztatottak­kivándorlása­érdemben­csökkentheti­az­aggregált­megtakarítások­mennyiségét.­Ezt­ellentételezhetik­a­hazautalások,­amelyek­egy­része­azonban­fogyasztásra­fordítódhat.­A­hazautalások­a­tartósan­kivándorlók­körében­elmaradhatnak­attól­a­megtakarítási­szinttől,­amit­belföldi­foglalkoztatás­esetében­felhalmoztak­volna.­

• Ellátórendszerek­fenntarthatósága:­a­fiatal­népesség­kivándorlása­tovább­súlyosbíthatja­az­elöregedő­társadalmak­problémáit.­A­társadalombiztosításba­befizetők­köre­és­az­átlagos­befizetések­nagysága­is­csökkenhet,­miközben­a­nyugdíjas­korú­népesség­nagysága­növekszik.­összességében­az­ellátórendszerek­fenntarthatósága­kockázatosabbá­válik.­Ez­Magyarországon­kiemelten­nagy­kockázatot­jelent,­mivel­az­aktívak­száma­előretekintve­csökken,­amit­a­kivándorlás­tovább­erősít.­

• Költségvetési­hatások:­az­alacsonyabb­munkanélküliségi­és­magasabb­aktivitási­ráta­miatt­a­szociális­kiadások­csökkenhetnek.­A­magasan­képzett,­jól­kereső,­illetve­növekvő­kereseti­lehetőséggel­rendelkező­foglalkoztatottak­elvándorlása­azonban­az­adóbevételekre­és­az­ellátórendszerek­egyenlegére­is­negatívan­hat.­A­költségvetés­egyenlegére­gyakorolt­hatás­hosszú­távon­inkább­negatív­lehet.­

• Versenyképesség,­növekedési­kilátások:­a­korábban­részletezett­csatornákon­keresztül­az­átlagos­termelékenység­megváltozik­a­kivándorlás­következtében.­Ezek­a­csatornák,­valamint­a­költségvetésre,­az­ellátórendszerek­fenntarthatóságára­gyakorolt­hatások­a­hosszú­távú­növekedési­kilátásokat­és­a­versenyképességet­is­befolyásolják.­

• Kereskedelmi­hatások:­a­kivándorlás­megváltoztathatja­a­kereskedelmi­kapcsolatokat.­A­vándorlás­és­a­külkereskedelem­le-hetnek­helyettesítők­és­kiegészítők­is,­ezért­nem­egyértelmű,­hogy­a­kereskedelmi­hatások­összességében­milyenek.­A­kiván-dorlók­mérséklik­a­nemzetközi­kereskedelem­nyelvi,­kulturális,­intézményi­és­egyéb­akadályait,­ők­maguk­fogyasztókként­is­megjelennek,­és­preferenciáik­révén­befolyásolják­a­nemzetközi­kereskedelembe­kerülő­termékeket,­ugyanakkor­a­termékek­és­szolgáltatások­előállítóiként­mozogva­kiválthatják,­csökkenthetik­a­külkereskedelmet.­Empirikus­tanulmányok­általában­a­nemzetközi­vándorlás­külkereskedelmet­növelő­hatására­találnak­bizonyítékot­(WTo,­2013).

összességében­nehéz­egyértelmű­egyenleget­vonni­a­növekvő­kivándorlás­hatásairól.­rövid­távon,­visszaesés­idején­akár­ösz-szességében­pozitív­hatásai­is­lehetnek,­a­hosszú­távú­hatások­azonban­nagymértékben­függnek­a­versenyképesség­és­a­hosszú­távú­növekedési­kilátások­változásától.­A­nagyobb­nemzetközi­mobilitás­fontos­növekedési­forrás­lehet­a­küldő­ország­számára.­Ugyanakkor­a­kivándorlók­számának­gyors­növekedése­az­ellátórendszerek­fenntarthatósága­szempontjából­nem­elhanyagolható­kockázatot­hordoz,­különösen­amikor­az­aktívak­száma­csökken.­

MNB-taNulMáNyok 114. • 201426

6. Következtetések

Elemzésünkben­a­kivándorlás­lehetséges­okait,­jellemzőit­és­munkapiaci­hatásait­tekintettük­át.­

A­kivándorlás­a­válság­kezdete­óta­dinamikusan­növekszik.­részletes­adataink­csak­a­Munkaerő-felmérésben­megjelenő­kül-földi­telephelyen­foglalkoztatottakról­állnak­rendelkezésre,­akik­száma­az­összes­foglalkoztatott­körülbelül­2,5­százalékát­teszi­ki.­A­növekvő­kivándorlásnak­vélhetően­ciklikus­és­strukturális­okai­is­vannak,­ezért­nehéz­megjósolni,­hogy­a­kilábalás­során­várható-e­további­kivándorlás,­illetve­milyen­mértékű­visszaáramlással­számolhatunk.­

A­növekvő­kivándorlás­megnehezíti­a­gazdasági­mutatók­értelmezését.­A­hazai­gazdasági­folyamatokról­csak­a­belföldi­terme-lésben­részt­vevő­foglalkoztatottakra,­illetve­a­termelésbe­bevonható­munkaerőre­vonatkozó­indikátorok­mutatnak­valós­képet,­ezért­a­munkapiac­vizsgálatakor­érdemes­a­kivándorlástól­szűrt­mutatókat­vizsgálni.­A­külföldre­ingázás­folyamatos­növekedése­miatt­a­munkapiaci­mutatók­dinamikája­nem,­szintje­azonban­megváltozik.­A­munkapiac­flow­jellegű­mutatói­(foglalkoztatottak­számának­változása,­aktívak­számának­változása)­esetében­azonban­a­dinamika­is­változhat.­A­torzítás­mértéke­nő,­ezért­elem-zéseinkben­egyre­inkább­a­szűrt­mutatót­használjuk.­

Az­ingázók­szociodemográfiai­jellemzőiről­részletes­adataink­vannak­a­Munkaerő-felmérésből.­Ezek­alapján­néhány­csoportban­különösen­magas,­illetve­gyorsan­növekszik­a­külföldön­dolgozók­száma.­A­szakképzett,­középfokú­végzettséggel­rendelkezők,­az­építőiparban­és­a­vendéglátóiparban­dolgozók,­a­25–35­év­közöttiek,­valamint­a­Nyugat-Magyarországon­élők­körében­jóval­az­átlag­fölötti­a­kivándorlók­aránya.­Egyes­csoportokban­–­például­az­építőiparban­dolgozók,­a­szakképzett,­középfokú­végzett-ségűek­körében­–­ez­összefügghet­ciklikus­okokkal,­a­belföldi­foglalkoztatás­csökkenésével.­

A­kivándorlás­megváltoztatja­a­hazai­népesség­és­munkaerő­összetételét,­valamint­a­belföldön­aktívak­és­a­vállalatok­viselkedését­is.­A­bérhatások,­amelyek­a­jegybank­számára­kiemelkedően­fontosak,­már­rövid­távon­is­jelentkezhetnek.­A­bérekre­a­kivándorlás­az­átlagos­termelékenység­és­a­munkapiaci­feszesség­megváltoztatásán­keresztül­hat.­Ezek­a­csatornák­Magyarországon­már­most­is­jelen­lehetnek,­a­kilábalás­során­azonban­hatásuk­erősödhet,­különösen­a­kivándorlás­növekedésének­folytatódása­mellett.­

A­munkaerő­elvándorlása­számos­egyéb­csatornán­is­hat.­Az­ellátórendszerek­fenntarthatóságának­veszélybe­kerülése,­a­ver-senyképesség­csökkenése,­a­költségvetés­egyenlegének­csökkenése­elsősorban­hosszabb­távon­jelentkező­negatív­hatások.­Ezeket­a­negatív­hatásokat­több­tényező­ellentételezheti.­rövid­távon­ilyen­pozitív­hatás,­hogy­a­válság­során­az­alacsonyabb­munkakereslet­mellett­a­kivándorlás­a­munkanélküliség­aktuális­szintjét,­illetve­a­szociális­kiadásokat­is­mérsékelhette.­Hosszabb­távon­a­külföldön­dolgozók­hozzájárulhatnak­a­hazai­versenyképesség­növekedéséhez­tudásuk­átadása,­valamint­a­hazautalások­révén.­A­későbbi­euróövezeti­csatlakozás­szempontjából­a­nemzetközi­mobilitás­növekedése­önmagában­is­pozitívan­értékelhető,­mivel­nagyobb­munkapiaci­rugalmasságot­tesz­lehetővé.

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 27

Függelék

12. ábraA magyarországra bevándoroltak létszáma

0

50

100

150

200

250

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Ezer fő

Bevándorlási hivatalMunkaerő-felmérés, nem Mo-n születettekMunkaerő-felmérés, nem Mo-n született foglalkoztatottak

Forrás: Munkaerő-felmérés, Bevándorlási Hivatal.

13. ábraFoglalkoztatottsági és aktivitási ráták

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58 %

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Teljes aktivitási rátaTeljes foglalkoztatottsági rátaHazai aktivitási ráta (az átmenetileg külföldön tartózkodók nélkül)Hazai foglalkoztatottsági ráta (az átmenetileg külföldön dolgozók nélkül)

Forrás: Munkaerő-felmérés.

MAGYAR NEMZETI BANK

MNB-TANulMáNYoK 114. • 201428

14. ábramunkanélküliségi ráták

5

6

7

8

9

10

11

12 %

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Teljes munkanélküliségi rátaHazai munkanélküliségi ráta (az átmenetileg külföldön dolgozók nélkül)

Forrás: Munkaerő-felmérés.

15. ábraTermelékenységi ráták a versenyszférában

Változás 2004-hez képest, %

0

2

4

6

8

10

12

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 TermelékenységHazai termelékenység (az átmenetileg külföldön dolgozók nélkül)Munkaóra alapú teljes termelékenységMunkaóra alapú hazai termelékenység

Forrás: Munkaerő-felmérés, KSH, MNB-számítás.

FÜGGELéK

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 29

16. ábraVállalati jövedelmezőség a versenyszférában

47

48

49

50

51

52

53

54

55 %

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Teljes profitrátaHazai profitráta (az átmenetileg külföldön dolgozók nélkül)

Forrás: KSH, MNB-számítás.

MNB-taNulMáNyok 114. • 201430

Felhasznált irodalom

Agrawal,­Ajay­–­devesh­Kapur­–­John­McHale­­–­Alexander­oettl­(2011):­Brain­drain­or­brain­bank?­The­impact­of­skilled­emigration­on­poor-country­innovation,­Journal­of­Urban­Economics­69

Alcobendas,­Miguel­Angel­–­Núria­rodríguez-planas­(2009):­Immigrants’­Assimilation­process­in­a­Segmented­Labor­Market,­IzA­dp­No.­4394

Balch,­ Alex­ (2010):­Managing­ labour­migration­ in­ Europe:­ ideas­ knowledge­ and­ policy­ change,­ Center­ for­ Comparative­Immigration­Studies,­Working­paper­184,­January­2010

Batista,­Catia­–­Aitor­Lacuesta­–­pedro­C.­Vicente­(2012):­Testing­the­‘brain­gain’­hypothesis:­Micro­evidence­from­Cape­Verde,­Journal­of­development­Economics­97,­32–45

Beine,­Michel­–­Frédéric­docquier­–­Hillel­rapoport­(2001):­Brain­drain­and­economic­growth:­theory­and­evidence,­Journal­of­development­Economics,­Vol.­64,­275–289

Beine,­Michel­–­Frédéric­docquier­–­Cecily­oden-defoort­(2011):­A­panel­data­Analysis­of­the­Brain­Gain,­World­development­Vol.­39,­No.­4,­pp.­523–532

Bratsberg,­Bernt­–­oddbjørn­raaum­–­Knut­røed­(2014):­­Immigrants,­Labor­Market­performance,­and­Social­Insurance,­IzA­discussion­paper­No.­8292,­2014.­június

Budnik,­Katarzyna­B.­(2011):­Emigration­Triggers:­International­Migration­of­polish­Workers­between­1994­and­2009,­National­Bank­of­poland­Working­paper­No.­90.

Budnik,­Katarzyna­B.­(2012):­do­those­who­stay­work­less?­on­the­impact­of­emigration­on­the­measured­TFp­in­poland,­Nati-onal­Bank­of­poland,­Working­paper­No.­113

Catrinescu,­Natalia­–­Miguel­Leon-Ledesma­–­Matloob­piracha­–­Bryce­Quillin­(2006):­remittances,­Institutions­and­Economic­Growth,­IzA­discussion­paper­Series,­No.­2139.

Chami,­ralph­–­Connel­Fullenkap­–­Samir­Jahjah­(2003):­Are­Immigrant­renittance­Flows­a­Source­of­Capital­for­development?­IMF­Working­paper­Wo/03/189

darvas,­zsolt­(2013):­Where­does­the­youth­exodus­come­from?,­Bruegel

di­Maria,­Corrado­-­Emiliya­A.­Lazarova­(2012):­Migration,­Human­Capital­Formation,­and­Growth:­An­Empirical­Investigation,­World­development­Vol.­40,­No.­5,­pp.­938–955

docquier,­Frédéric­-­Çağlar­özden­-­Giovanni­peri­(2011):­The­Labor­Market­Effects­of­Immigration­and­Emigration­in­oECd­Countries,­2011­IzA­dp­No.­6258

dustmann,­Christian­(2000):­Temporary­Migration­and­Economic­Assimilation,­IzA­discussion­paper­series,­No.­186.

dustmann,­Christian­–­Weiss,­Christian­(2007):­return­Migration:­Theory­and­Empirical­Evidence,­Centre­for­research­and­Analysis­of­Migration,­Cdp­No­02/07

FELHASzNáLT­IrodALoM

MNB-taNulMáNyok 114. • 2014 31

dustmann,­Christian­-­Tommaso­Frattini­-­Anna­rosso­(2012):­The­Effect­of­Emigration­from­poland­on­polish­Wages,­Centre­for­research­and­Analysis­of­Migration,­Cdp­No­29/12

Elsner,­Benjamin­(2010):­does­emigration­benefit­the­stayers?­The­EU­enlargement­as­a­natural­experiment.­Evidence­from­Lithuania,­Fondazione­Eni­Enrico­Mattei

Fernández,­Cristina­–­ortega,­Carolina­(2006):­Labor­Market­Assimilation­of­Immigrants­in­Spain:­Employment­at­the­Expense­of­Bad­Job-Matches?­doCUMENTo­dE­TrABAJo­2006-21

Galgóczi,­Béla­–Leschke,­Janine­(2012):­Intra-EU­labour­migration­after­Eastern­enlargement­and­during­the­crisis,­European­Trade­Union­Institute,­Working­paper­2012.13

Girasek,­Edmund­–­Csernus­réka­–­ragány­Károly­–­Eeke­Edit­(2013):­Migráció­az­egészségügyben,­Magyar­Tudomány,­2013.­2.

Granato,­Nadia­(2014):­A­Work­in­progress:­prospects­for­Upward­Mobility­Among­New­Immigrants­in­Germany,­Migration­policy­Institute

Hárs,­ágnes­(2008):­Csatlakozás­és­csalatkozás­–­a­magyar­munkaerőpiac­és­a­migráció­in:­Kolosi­Tamás-Tóth­István­György­(szerk.):­Társadalmi­riport­2008,­108–130.­oldal

Hárs,­ágnes­(2012):­A­munkaerő­migrációja­Magyarországon­a­kilencvenes­és­a­kétezres­években.­Bevándorlás­és­elvándorlás­a­Munkaerő-felmérés­adatai­alapján­összegző­tanulmány­(TáMop­-­2.3.2-09/1­MŰHELYTANULMáNYoK­T/15)

IMF­(2005):­World­Economic­outlook,­Globalization­and­External­imbalances,­International­Monetary­Fund

Kahanec,­Martin­–­Kureková,­Lucia­Mýtna­(2014):­did­post-Enlargement­Labor­Mobility­Help­the­EU­to­Adjust­during­the­Great­recession?­The­Case­of­Slovakia,­IzA­dp­No.­8249

Kangasniemi,­M.,­Winters,­L.­A.,­&­Commander,­S.­(2007).­Is­the­medical­brain­drain­beneficial?­Evidence­from­overseas­doctors­in­the­UK.­Social­Science­and­Medicine,­65(5),­915–923.

Le,­Thanh­(2009):­„Trade,­remittances,­Institutions,­and­Economic­Growth,”­International­Economic­Journal,­Taylor­&­Francis­Journals,­vol.­23(3),­pages­391-408.

Lucas,­r.­E.­B.­(2004).­International­migration­regimes­and­economic­development.­report­for­the­Expert­Group­on­development­Issues­(EGdI),­Swedish­Ministry­of­Foreign­Affairs

Massey,­douglas­S.­­–­Joaquin­Arango­–­Graeme­Hugo­–­Ali­Kouaouci­–­Adela­pellegrino­–­J.­Edward­Taylor­(1993):­Theories­of­International­Migration:­A­review­and­Appraisal,­population­and­development­review,­Vol.­19,­No.­3,­pp.­431-466.

Mishra,­prachi­(2007):­Emigration­and­wages­in­source­countries:­Evidence­from­Mexico,­Journal­of­development­Economics­82­(2007)­180–­199

oECd­(2009):­International­Migration­outlook,­oECd­publishing

oECd­(2013):­Coping­with­Emigration­in­Baltic­and­East­European­Countries,­oECd­publishing

pedersena,­peder­J­-­Mariola­pytlikovab­–­Nina­Smith­(2008):­Selection­and­network­effects—Migration­flows­into­oECd­countries­1990–2000,­European­Economic­review­52­(2008)

rodríguez-planas,­Núria­–Farré,­Lídia­(2014):­Migration,­Crisis­and­Adjustment­in­an­Enlarged­E(M)U:­The­Spanish­perspective,­IzA­dp­No.­8091

MAGYAR NEMZETI BANK

MNB-TANulMáNYoK 114. • 201432

World­Bank­(2011):­Migration­and­remittances­Factbook­2011,­The­World­Bank

WTo­(2013):­World­Trade­report

ziesemer,­Thomas­H.­W.­(2012):­Worker­remittances,­migration,­accumulation­and­growth­in­poor­developing­countries:­Survey­and­analysis­of­direct­and­indirect­effects,­Economic­Modelling­29­(2012)­103–118

zaiceva,­Anzelika­–­zimmermann,­Klaus­F.­(2012):­returning­home­at­times­of­trouble?­return­migration­of­EU­enlargement­migrants­during­the­crisis,­IzA­discussion­papers­No.­7111

MNB-tANulMáNyok 114.

A kiVáNdorlás hAtásA A hAzAi MuNkAerőpiAcrA

2014. augusztus

Nyomda:­prospektus–SpL­konzorcium

8200­Veszprém,­Tartu­u.­6.