borsod-abaúj zemplén megyei fejlesztési program · foglaltak alapján: „környezeti...

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 1

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Közgyűlés

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Fejlesztési Program

Környezeti értékelése

Végleges változat

2014. szeptember


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ........................................................................................................................................................... 3

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE ...................................................... 5

1.1 A környezeti értékelés tematikája, a program és a környezeti értékelés kapcsolódása............................. 5

1.1.1. Az elfogadott tematika ........................................................................................................................ 6

1.2. A program Véleményezése, nyilvánosság .................................................................................................. 7

1.3. Környezeti értékeléshez felhasznált források ............................................................................................ 7

2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE ............................................................................................................12

2.1. A megyei területfejlesztési program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése ...........................12

2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal .................................................13

3. A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA ..............................................14

3.1. A program intézkedéseinek összevetése a megyei területfejlesztési koncepció céljaival, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti Vízstratégiával; .........................................................14

3.1.1 Illeszkedés a megyei területfejlesztési koncepció céljaival ................................................................14

3.1.2. Illeszkedés a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal .....................................................................14

3.1.3. Illeszkedés a Nemzeti Vízstratégiával ................................................................................................15

3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban .....................................................................................................................................................17

3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a fejlesztési programban megfogalmazott prioritások megvalósulásának hiányában (trend forgatókönyv) .........................................19

3.4. A program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre ....................................................................................................................................................21

3.5. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásai ...........24

3.6. A fejlesztési programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése .................................33

4. A PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE ..........................................................................................35

5. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV RÉSZPROGRAMJÁNAK TÁRSADALMI SZEMPONTÚ

HATÁSVIZSGÁLATA ..................................................................................................................................................36

6. A KONCEPCIÓ GAZDASÁGI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA .........................................................................................43

7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ ...............................................................................................................................57


BEVEZETÉS

Jelen dokumentum a stratégiai környezeti értékelést, valamint a területi hatásvizsgálatot tartalmazza. A

környezeti értékelés az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005 (I.11.)

kormányrendelet alapján, a területi hatásvizsgálat a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program

és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük,

elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet alapján készült el.

A két hatásvizsgálat célszerűen egy dokumentumként készült el. A környezeti értékelés, valamint a területi

hatásvizsgálat szerinti környezeti szempontú elemzés a dokumentum 1-4 fejezetében található, a területi

hatásvizsgálat szerinti társadalmi és gazdasági szempontú elemzés a dokumentum 5-6. fejezetében található.

A környezeti értékelés tárgya Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Fejlesztési Programja. A területfejlesztésről és

területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításával 2012. január 1-vel a megyei önkormányzatok

hatáskörébe került a területfejlesztés megyei szintű tervezése, koordinálása. A 2012. év második felében e

tervdokumentumok kidolgozásával kezdték meg a felkészülést a 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetési-

fejlesztési ciklusra. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. § n) pontja

értelmében a területfejlesztési program a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési

terv, mely a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján magában foglalja a stratégiai programot és az

operatív programot is.

Jogszabályi összhang, előzmények

A környezeti értékelés tárgyát képező dokumentum a területi tervek tartalmi követelményeire vonatkozó

jogszabályokkal összhangban, a módosításra vonatkozó sajátos előírások figyelembevételével kerül

kidolgozásra.

A 218/2009. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott és a 9. mellékletében részletes tartalmi

elemekkel szabályozott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat 1-4. fejezete a 2/2005.

Korm. rendelet alapján kidolgozott környezeti vizsgálat (a továbbiakban: SKV). A környezeti értékelés fejezetei

az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. Korm. rendelet előírásainak

megfelelően a 4. sz. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően készült, tekintettel

arra, hogy a 218/2009. Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése lehetővé teszi ezt: „ 9. § (2) Az egyes tervek, illetve

programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet alapján elkészített környezeti értékelés a 9.

mellékletben foglaltak szerint készítendő területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat

környezeti szempontú elemzésnek minősül.”

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 43. § (4) bekezdés b) pontjában

foglaltak alapján: „Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.” A döntéshozó csak a

programra vonatkozó környezeti értékeléssel együtt fogadhatja el a megyei területfejlesztési programot.

A területfejlesztési programok tartalmi követelményeiről szóló 218/2009.(X.6.) kormányrendelet előírásai,

valamint a tervezést koordináló Nemzetgazdasági Minisztérium és újonnan létrejött háttérintézménye, a

Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal útmutatójának elvárásai alapján, külső szakértők – a VitalPro Vezetési

Tanácsadó és Szolgáltató Kft. – közreműködésével készül el a területfejlesztési program. A megyei közgyűlés

december közepén jóváhagyta a megye területfejlesztési koncepcióját. A koncepcióhoz elkészült környezeti-

társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat is a koncepció elfogadása előtt.

A területfejlesztési koncepcióban kialakított 6 db stratégiai cél közül került kiválasztásra a területfejlesztési

programban a 8 db prioritás, melyek kibontva, részletesebben tartalmazzák azokat. A stratégiai programban a 8

db prioritás 10 db intézkedésre került kibontásra. A környezeti értékeléshez tulajdonképpen a prioritásokat és

az intézkedéseket tudtuk megvizsgálni, melyek között átfedések vannak.


Érintett terület

A középtávú, 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó megyei területfejlesztési program fő rendeltetése, hogy

meghatározza Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-2020 közötti időszakban az országos operatív programokhoz

kapcsolódó fejlesztési programokat. A stratégiai program prioritásai, intézkedései a már elfogadott koncepció

stratégiai célrendszerét pontosítja és a megye meglévő és meghatározó trendjeinek és erőforrásainak ésszerű

hasznosítására és az elkövetkező időszakra prognosztizált kihívások megválaszolására irányul, a kapcsolódó

tervezési környezet (EU-s irányelvek és stratégiák, OFTK, készülő ágazati dokumentumok) már meglévő

elképzeléseivel, elhatározásaival összhangban.

A program teljes mértékben a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójára épül, azon keresztül pedig a

területfelhasználás fenntartható rendjét meghatározó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Tervvel

összhangban készült, az abban meghatározott térszervezési rendszert egészíti ki, pontosítja, összhangban a

2030-as elérendő jövőképpel, és a 2020-ig megvalósítandó stratégiai célok rendszerével. Megállapítható, hogy

a környezeti szempontok és prioritások integrált módon kerültek megjelenítésre az egyes intézkedésekben. A

TFK és OP harmóniája alapján megállapítható, hogy a környezeti hatások a koncepció környezeti értékelésében

megállapított mértéktől nem térnek el jelentősen.


1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE

1.1 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJA, A PROGRAM ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

KAPCSOLÓDÁSA

A decemberben véleményezésre megküldött előzetes környezeti értékelési tematikát a beérkezett

visszajelzések alapján nem szükséges módosítani.

Sor-

szám Véleményező szerv Vélemény összefoglalása

1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

A megküldött dokumentáció alapján megállapítja, hogy az elkészítendő környezeti értékelés részletezettsége megfelelő, a javasolt tematikát közegészségügyi szempontból elfogadja.

2. Aggteleki Nemzeti Park A tematikát általánosságban elfogadhatónak tartja. Egyetért abban, hogy a koncepció megvalósulásának környezeti hatása jelen állapotban csak nagyon absztrakt módon vizsgálható. Megkeresésből nem derül ki, hogy a jelenlegi állapotokhoz képest milyen jellegű és mértékű változások várhatók, ezért konkrét észrevételeket sem tud tenni.

A tematika nem tartalmaz a jelenlegi állapotok bemutatására vonatkozó fejezetet. Szükségesnek tartja azonban, hogy a környezeti értékelés készítése során, legalább azokban az esetekben, amikor a jelenlegi állapotokat a koncepció hatására jelentősebb változások érik, adják meg a jelenlegi állapot leírását is (lásd a 2/2005. K.r. 4. melléklet 3.4 pontját).

3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda

A tematikával egyetért, kiegészítését nem tartja szükségesnek.

4. Bükki Nemzeti Park A tematika kiegészítését javasolja a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének 3.4.1, 3.4.2, 3.4.3. és 4. pontjával.

Az országhatárokon átterjedő hatások vizsgálatánál javasolja figyelembe venni, hogy a Domaházi Hangony-patak völgye és a Sajó-völgy megnevezésű Natura 2000-es kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek a magyar-szlovák határ mentén közvetlenül határosak a Cerová Vrchovina-Porimavie szlovákiai Natura 2000-es különleges madárvédelmi területtel, valamint a természetmegőrzési területtel. A határ két oldalán húzódó, ugyanazon elvek alapján lehatárolt európai közösségi jelentőségű Natura 2000-es területek, valamint a nemzeti ökológiai hálózat jelentős természetvédelmi szerepet töltenek be.

5. Miskolci Bányakapitányság Tájékoztatásul közli, hogy földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedő jelentős környezeti hatás jelenleg nem határozható meg, így az értékelés készítésének szakaszában hatáskörébe tartozó szakkérdésben érintettség nem áll fenn.

6. Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Részletesen leírja a SKV eljárások menetét. Tájékoztat, hogy az eljárást nem csak a Korm. rendelet, hanem az SKV-ról szóló 2003-ban elfogadott jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 132/2010. (IV.21.) Korm. rendelet is szabályozza. A jegyzőkönyv alkalmazását segítő online elérhető, Resource Manual to Support Application …c. jegyzőkönyv 2012. évben került kiadásra, mely segédletet ad a környezeti értékelés készítéséhez. Javasolják az ebben foglaltakat is figyelembe venni az értékelés készítésekor.

Javasolják az értékelést külön dokumentációban elkészíteni és annak fejezeteiben hivatkozni a terv-véleményezési változatára, vagy mellékletként csatolni a tervet.

Az elkészült Vízgyűjtőgazdálkodási Terv első felülvizsgálati szakaszában tart. A terv


jóváhagyott változatát és a felülvizsgálat tapasztalatait, eredményeit alkalmazni kell a környezeti értékeléshez. A megye területén számos lehatárolt vízbázis védelmi védőterület és védőidom található, ezek érintettsége esetén a 123/1997. (VII.18.) K.r. területhasználati korlátozásaira tekintettel kell lennie a területfejlesztésnek.

A megye területének egy része vízfolyások nagyvízi medrében található, az érintett területeken a területhasználatokhoz a 21/2006. (I.31.) K.r. előírásait be kell tartani.

A térséget érintő tisztázandó kérdés a bányászat (kedvezőtlen környezeti hatásainak) kezelése. Ezen hatások a megyében elsősorban a jelentős, hasznosítás nélküli felszín alatti víztermeléssel járó külszíni szénbányászat révén jelentkeznek, a legjelentősebb, a bükkábrányi külfejtés esetében több mint 10 km2 nagyságrendű területen okozva vízszintcsökkenést. A hasznosítás nélküli vízemelés és az ebből származó vízszintcsökkenés mélyművelésű bányászat esetében is problémaként jelentkezhet!

Amennyiben a bányászat a fejlesztési koncepcióval összeegyeztethető, mindenképpen a kitermelt bányavizek visszatartását és/vagy hasznosítását kell szorgalmazni.

1.1.1. AZ ELFOGADOTT TEMATIKA

Bevezetés

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE

1.1. A tematika ismertetése

1.2. A területfejlesztési program véleményezése, nyilvánosság

1.3. Környezeti értékeléshez felhasznált források

2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE

2.1. A megyei területfejlesztési program prioritásainak, tartalmának összefoglaló ismertetése

2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal

2.2.1. EURÓPA 2020 STRATÉGIA

2.2.2. TERÜLETI AGENDA 2020

2.2.3. OFTK TERÜLETI- ÉS TEMATIKUS CÉLOK

2.2.4. NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA

2.2.5. NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA

2.2.6. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030

2.2.7. VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZKÁRELHÁRÍTÁS CÉLKITŰZÉSEI

2.2.8. NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA 2008-2025 (NÉS)

3. A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK

FELTÁRÁSA

3.1. A fejlesztési program prioritásainak összevetése az Országos és Megyei Területrendezési Terv céljaival, a

Nemzeti Környezetvédelmi Programmal

3.1.1. Illeszkedés az Országos és Megyei területrendezési terv céljaival

3.1.2. Illeszkedés a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal

3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési

programban


3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a fejlesztési programban megfogalmazott

prioritások megvalósulásának hiányában (trend forgatókönyv)

3.4. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és

rendszerekre

3.5. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásai

3.6. A fejlesztési programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése

4. A FEJLESZTÉSI PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE

5. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

1.2. A PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, NYILVÁNOSSÁG

A megyei önkormányzat a javaslattevő fázisban kidolgozott területfejlesztési programot és a környezeti

értékelést a jogszabályi előírásoknak megfelelően egyidejűleg véleményezteti és közzéteszi. A környezeti

értékelés a megye honlapján minden érdekelt és érdeklődő számára hozzáférhető, melyről figyelemfelhívó

levelek kerülnek kiküldésre az érintettek számára.

1.3. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLT FORRÁSOK

A környezeti értékelés elsődleges forrása Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója,

Területrendezési Terve, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, továbbá ágazati tervek és jogszabályok. A

megye esetében kiemelt jelentőséggel bír a készülő Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a

Terület és Településfejlesztési Operatív Program, valamint az Európa 2020 Stratégia és a Területi Agenda 2020

célkitűzései is. A környezeti értékelés szempontjából fontos továbbá az Országos Területfejlesztési

Koncepcióban és a megyei területfejlesztési programban megfogalmazott, környezetvédelemmel összefüggő

alprogramok és intézkedések, valamint a megyei területrendezési terv összhangjának értékelése is.

A környezeti értékelés meghatározó alapdokumentuma a 2009-2014 közötti időszakra készült Nemzeti

Környezetvédelmi Programról szóló 96/2009. (XII.9.) OGY határozat. Bár a következő programozási ciklus

legnagyobb hányadára, a 2015-tel kezdődő időszaktól a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program előírásai

lesznek mérvadóak, e dokumentum azonban még nem került jóváhagyásra.

A környezetállapot és a környezetpolitikai célok értékeléséhez az alábbi dokumentumok kerültek

figyelembevételre:

– Országos Területrendezési Terv (OTrT);

– Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK);

– Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III);

– Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 (NÉS)

– Európa 2020 Stratégia (2010)

– Területi Agenda 2020

– Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve (2009)

– Nemzeti Vidékstratégia (2012)

– Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013)


– EU Víz Keretirányelv (2000)

– Nemzeti Vízstratégia tervezete (2013)

– Nemzeti Energia Stratégia 2030

– Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv

– 2007/60/EK Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről

– Semmelweis Terv – Az egészségügy megmentésére (2011)

– Európai Területi Együttműködés Programjai, készül

A környezeti értékelés elkészítéséhez fontos ismerni a területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok

követelményeit, mert ezek a jogszabályok behatárolják a program tartalmát. Ezektől, a vonatkozó

jogszabályoktól függ a területfejlesztési program környezetvédelmi tartalma és tartalmi mélysége, ettől eltérni

nem lehet.

A környezeti értékelés elkészítésénél felhasznált területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok:

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és területrendezési terv tartalmi

követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes

szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet

A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése

során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra

kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.)

kormányrendelet

A környezeti értékelés szempontjából meghatározó, a környezet védelmével összefüggő fontosabb

jogszabályok:

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

- A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.)

Korm. rendelet

A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló

123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet


A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek

használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével

kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló

27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, melyet módosított a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet

A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján kidolgozott

vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, az 1127/2010. (V.21.) Kormány határozat mellékletei (vizeink.hu)

A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és

létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm.

rendelet

Az országos területrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet

- Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (l .11 .) Korm. rendelet

- Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény

- a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló

58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet

- a kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon használatba adásáról szóló 201/1997. (XI. 19.)

Korm. rendelet

- az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló 8/2000. (X.

18.) KöViM rendelet

- a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből

közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet

A Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetértékelés munkarésze a tartalmi követelményeknek megfelelően

tartalmazza a környezeti állapotra vonatkozó elemzést is.

Ennek egy a hatásvizsgálatban releváns összefoglalóját mutatjuk be.

Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők

A megye területén az üzemi eredetű légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros

tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet a Sajó

völgyét 8-as sorszámmal külön légszennyezettségi zónába sorolta, ahol a porszennyezés mértéke a

határértéket meghaladja. A megye többi térségében a levegőszennyezés meghatározóan közlekedési eredetű.

A legszennyezettebb értékeket jellemzően a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. BAZ

megyében különösen a nagy közúti forgalmat lebonyolító főútvonalak (3-as, 26-os, 35-ös, 37-es és 38-as)

települési szakaszai okoznak légszennyezési problémákat. Miskolc közlekedési eredetű légszennyezésének

csökkentésében jelentős eredményt hozott az átadott M30-as autópálya, illetve a 26-os út várost elkerülő

szakasza. Az elmúlt években a 37-es főúton és 38-as főúton, azon belül is a Tokaji hídon keresztül jelentősen

megnövekedett az észak-déli irányú nemzetközi tranzitforgalom, amelynek településen kívüli elvezetését egy új

híd és elkerülő út megépítésével tervezik megoldani 39-es főútként, melynek nyomvonala a területrendezési

tervben is szerepel.


Közlekedési eredetű térségi zajterhelés a főutak települési szakaszai mentén érzékelhető. A zajterhelés a

gyorsforgalmi úthálózat megyei szakaszainak, illetve a főutak elkerülő szakaszainak kiépítésével csökkenthető.

Térségi jelentőségű zajterhelést okozhat a mezőkövesdi repülőtér tervezett újraindítása. A zajterhelés

vonatkozásában elmondható, hogy a zajkibocsátási határértékeket a legtöbb megyei termelőüzem betartja. A

legtöbb zajproblémát az okozza, hogy egyes üzemek – a korábbi nem megfontolt településfejlesztések miatt –

lakóterületekkel határosak, továbbá már meglévő ipari létesítmények közelében is előfordult új lakóövezetek

kijelölése.

A tájrehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek,

amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében,

illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat.

A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti,

különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket. A megye

alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területek) és a

szélerózió veszélyezteti.

A feltárt szennyeződések ellenére a megyében jelentős ivóvíz-minőségi problémák nincsenek. A felszíni és a

felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és

csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. A megye közműollója a fejlesztések

eredményeként folyamatosan záródik, amelynek 2010 évi százalékpontos értéke 21,8% volt, ami enyhén jobb a

22,5%-os országos adatnál.

Az elmúlt 50 év nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen

elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari

eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel,

olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A kibocsátott légszennyező anyagok (kén- és nitrogén-oxidok)

Sajóbábony, Kazincbarcika és a Borsodi Hőerőmű környékén talajsavanyodást idéztek elő, ahol extrém

mértékben lecsökkent a talajok pH-ja. Az alacsony pH következtében felborultak a talajok természetes biológiai

és kémiai körfolyamatai és leromlott a termőképességük. A nehézfém-szennyeződések kohászati, vegyipari

technológiákból származnak, de jelentős mennyiséget bocsátanak ki a hőerőművek Tiszaújvárosnál. A Sajóba

kerülő nehézfém-szennyezések jelentős része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják.

Nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen

szántóföldként vagy legelőként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az

agrárgazdálkodás számára (higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció) Sajólád, Ónod, Sajóörös és

Kesznyéten térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhető Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében.

Jelentős nehézfém-koncentrációk mérhetőek a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb

térségében (Hg, Cd, Pb, As). Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfém-tartalma Sajókeresztúr térségében,

amit valószínűleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. telephelye okozott.

Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércelőkészítő mű és a vasércbánya

térségében. Jelentős diffúz szennyezőforrás a bánya meddőhányója és az ércelőkészítő nyíltszíni salakhányója.

A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentős részük

továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. Ismert jelentősebb szennyezett területek: mezőgazdasági

telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek, szeméttelepek.

A megye területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az

Aggteleki karsztot, ahol nyílt karsztok találhatók. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgyűjtő-területei: Lázbérci-

víztározó vízgyűjtő-területe; Bódva és a Hernád vízgyűjtő területe; Tisza-tóval közvetlenül érintkező

települések igazgatási területe.

Gyógyvíz minősítéssel rendelkező kút Bogácson, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban található. Ásványvízzé

minősített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Mezőcsáton, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A megyében

ivóvíz-minőségű talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. A talaj és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra


szorulnak. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség,

vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális és mezőgazdasági szennyező források.

A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák (legutóbb

Miskolcon volt ilyen probléma). Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízműnél kell számolni, Encs és

Szikszó térségében. Magas rétegeredetű ammóniatartalom miatt vízminőségi probléma jelentkezik Vatta,

Csincse és Szakáld településeken.

A fürdésre használt tavak minősége általában megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi,

Kistokaj, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a

szennyvíztisztítás hiánya egyre inkább hozzájárulnak a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád

bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik.


2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE

2.1. A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ

ISMERTETÉSE

A Megyei Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban TFK) alapján 2013 decemberében elindult a megyei

területfejlesztési stratégiai és operatív program (továbbiakban SP és OP) kidolgozása. A megyei

területfejlesztési program középtávra, a 2014-2020 közötti időszakra készül. A stratégiai és operatív

programból álló terv 7 évre foglalja keretbe, rendszerbe a megyében megvalósítandó fejlesztési igényeket,

lehetőségeket. A támogatási forrásokat tekintve egyidejűleg tervez az uniós ágazati forrásokra és a TOP megyei

kereteire (megyei programokra: 13,32 mrd Ft; kistérségi 14,6 mrd Ft), továbbá az egyéb nemzetközi forrásokra

és a hazai forrásokra is. A tervezés során az ágazati OP-k 4.0. változatait és a TOP 4.0 verzióját vették

figyelembe. Az egyes intézkedések keretében javasolt beavatkozás-típusok indikatív jellegűek, véglegesítésükre

csak az országos operatív programok brüsszeli jóváhagyása, illetve a rendelkezésre álló forráskeretek

véglegesítése után kerülhet sor.

STRATÉGIAI PROGRAM

A stratégiai program és az operatív program közötti alapvető különbség, hogy az előbbi (SP) a célrendszer felől

közelít. A célrendszerhez hozzárendezi a megvalósítás tervezéskor ismert eszközrendszerét (finanszírozás,

intézményrendszer, beavatkozás típusok), lehetőségeit, határait figyelembe véve. A stratégiai program – ennek

megfelelően, a koncepcióhoz hasonlóan – ún. teljes tervezés, vagyis a cél-prioritás-intézkedés struktúrához

rendeli hozzá a megvalósítás lehetséges eszközeit: a beavatkozás-típusokat, nagy vonalakban a felelősségi

köröket és az indikatív forrásokat. Hangsúlyozottan indikatív jelleggel, mivel a megyei programozásnak ebben

az időszakában még nyitottak azok a magasabb szinten eldöntésre kerülő peremfeltételek-forráskeretek,

melyek alapján a végleges döntések meghozhatók. A fejlesztési program alapstruktúrája a következő:

1. PRIORITÁS

1.1. Alprogram 11.1. Intézkedés (ez már az operatív részprogramhoz tartozik)

I. szint: 8 db prioritás

II. szint: prioritásonként 3-6 alprogram

III. szint: Operatív részprogram keretében: a prioritásokhoz kapcsolódó Intézkedések és tevékenységek

OPERATÍV PROGRAM

Az operatív programozás két részből áll. Az első részben a stratégiai programozás tovább pontosítása történik,

az időközben remélhetően jóváhagyásra kerülő országos operatív programokkal összhangban. A második

részben fordított logikát alkalmazunk: mivel a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának legfontosabb

feltételei a felelősségi körök azonosítása és a finanszírozhatóság, ezért az operatív programozás alapjául ezek a

tényezők szolgálnak.

Az országos tervezés során kerül lehatárolásra, hogy milyen beavatkozás típusokat (azaz programokat,

projekteket) mely operatív program forrásaiból lehet támogatni. Ennek alapján az operatív programozás

keretében megyénként ún. részdokumentumok készülnek, melyeket maguk a megyék állítanak össze.

A 2030-ra meghatározott célállapot 9 db intézkedéssel, 2020-ig teljesítendő tevékenységek megvalósításán

keresztül érhető el.

A közgyűlés által továbbtervezésre javasolt tematikus prioritások és alprogramok és a megvalósításukat

szolgáló intézkedések a következők:


2.2. A PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL

A megyei területfejlesztési program illeszkedési vizsgálata más releváns programok és tervek célkitűzéseivel a

dokumentumban, a Programhoz készült „Külső koherencia vizsgálat” részben már feltárásra került. Ott az egyes

célok kapcsolódásainak grafikus ábrázolása is megtörtént. A környezeti értékelés szempontjából releváns

szempontokat és elvárásokat megjelenítő összes dokumentum bemutatásra került, ezért ismétlése nem

indokolt.


3. A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA

3.1. A PROGRAM INTÉZKEDÉSEINEK ÖSSZEVETÉSE A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI

KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL, A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL, A NEMZETI

VÍZSTRATÉGIÁVAL;

Tekintettel arra, hogy a megyei területfejlesztési program az elfogadott Koncepcióval összhangban került

kidolgozásra, annak céljaira épül és annak kiegészítését is jelenti, ezért a soron következő fejezetek az

ismétlések elkerülése érdekében úgy kerültek kidolgozásra, hogy a korábban elkészült megyei területfejlesztési

koncepció környezeti értékelését felhasználva elsősorban a kiegészítésekre koncentrálnak a leírások és a

magyarázatok.

3.1.1 ILLESZKEDÉS A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL

A TFK stratégiai céljaival való összevetés:

Stratégiai célok Prioritások

1. Kutatás-fejlesztés és innováció

2. Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás

2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez

történő alkalmazkodóképességének javítása3. Társadalom alkalmazkodó képességének javítása

3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének

javítása

4. Közlekedés, a munkaerőpiaci központok elérhetőségének

javítása

6. Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek

7. Turizmus

5. Az energia megújuló forrásokból történő

előállításának és helyi felhasználásának

ösztönzése

5. Energetika, az energia megújuló forrásokból történő

előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

6. Környezeti állapot és környezetbiztonság

javítása8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

1. Gazdasági versenyképesség javítása,

munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek

ösztönzése

4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások

fenntartható hasznosítása

A programozási fázisban szűkítésre nem volt szükség a koncepcióhoz képest, azonban már most fel kell arra

készülni, hogy a forrásoldal és a projekt-előkészítési kapacitás fog korlátot állítani a fejlesztési elképzelések

megvalósításának.

A megyei területfejlesztési koncepció fent felsorolt stratégiai céljaival összhangban készült el a megyei

területfejlesztési program. Ezért kijelenthetjük, hogy mindegyik céllal erős kapcsolatban vannak a program

tematikus prioritásai.

3.1.2. ILLESZKEDÉS A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL

A megyei programhoz hasonlóan még az új Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP) sem került

elfogadásra a 2014-2020 közötti programozási ciklusra, azonban a jelenleg érvényben lévő NKP III. időtávlata


legalább részben (a 2014-es évet tekintve) átfed a koncepció stratégiai céljaival, így annak relevanciája jóval

magasabb szintűnek tekinthető, mint a 2008 óta érdemben nem frissített megyei programé. Megjegyzendő

továbbá, hogy a környezetvédelem általános szempontrendszere várhatóan az új nemzeti programban sem fog

alapjaiban megváltozni, így a 2009-2014 közötti időszakra készített NKP III. céljai várhatóan jelentős mértékű

azonosságot mutatnak a készülő új NKP-val.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program három átfogó célterületet határoz meg:

I. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése;

II. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése (a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás

kialakítása; környezetszennyezés megelőzése; terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő

fenntartható használat);

III. A települési élet-és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése (magas színvonalú

környezeti infrastruktúra; a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége,

a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák kárainak csökkentése);

Az átfogó célterületeket a tematikus akcióprogramok bontják ki nagyobb részletezettséggel, ezek

felsorolásszerűen a következők:

Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése; Éghajlatváltozás; Környezet és Egészség; Települési

környezetminőség; A biológiai sokféleség megőrzése, Természet- és tájvédelem; Fenntartható terület- és

földhasználat; Vizeink védelme és fenntartható használata; Hulladékgazdálkodás; Környezetbiztonság.

Megállapítható, hogy a tervezés integrált szemléletmódjának köszönhetően a környezetvédelem e kérdéskörei

a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területfejlesztési programban nem ágazati szempontú logika szerint kerültek

megjelenítésre, hanem integráltan. A Nemzeti Környezetvédelmi Programban is megjelenített szempontok

minden érintett prioritásban, intézkedésben és beavatkozásban súlyuknak és relevanciájuknak megfelelően

kerültek beépítésre. Az egyes tematikus prioritások és intézkedések (elsősorban a 8. Környezeti állapot és

környezetbiztonság javítása) a környezetállapot megőrzését, fejlesztését szolgáló intézkedések között

mindenhol nagyon magas szintű kapcsolat tárható fel. E fejezetben a környezeti szempontok megjelenítésének

vizsgálatakor ugyanis a Nemzet Környezetvédelmi Program – mint a leginkább elfogadottnak tekinthető, a

környezetvédelem komplex szempontrendszerét megtestesítő dokumentum – célrendszeréből kerültek

levezetésre a kritériumok.

3.1.3. ILLESZKEDÉS A NEMZETI VÍZSTRATÉGIÁVAL

2013 márciusában került közzétételre a Vidékfejlesztési Minisztérium Vízügyért Felelős Helyettes

Államtitkárságának gondozásában elkészített Nemzeti Vízstratégia tervezete a vízgazdálkodásról, öntözésről és

aszálykezelésről. Az alcíme szerint a „jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a

fenntarthatóságot biztosító” dokumentum, négy szakterületet különít el: a Vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet

gazdálkodás, a Területi vízgazdálkodás (öntözési feltételek javítása és aszálykezelés fókuszpontokkal), a

Települési vízgazdálkodás és a vízkárelhárítás. E négy szakterület közül a vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet

gazdálkodás szakterülete az országos szintnek megfelelő, általánosabb érvényű célokat fogalmaz meg. Amint a

vonatkozó fejezet is rögzíti, az intézkedések megfogalmazását vízgyűjtő szinten szükséges elvégezni, ezért a

vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet gazdálkodás Borsod-Abaúj-Zemplén megye Programjának intézkedései a Tisza

Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervét tekintettük irányadónak, az annak célrendszerével alkotott

koherenciát a koncepció értékelésénél ismertettük.

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA TERVEZETT CÉLKITŰZÉSEI Megyei intézkedések

Vízgyűjtő-gazdálkodás - Víz Keretirányelv (VKI) - vízkészlet gazdálkodás


A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA TERVEZETT CÉLKITŰZÉSEI Megyei intézkedések

Vízgyűjtő szinten szükséges elvégezni, ld. 2.2.8. fejezet.

Területi vízgazdálkodás, öntözési feltételek javítása, aszálykezelés

1. Az öntözés fejlesztése

Megyei járás-fejlesztési

program

Járások fenntartható

környezeti, társadalmi és

gazdasági fejlődését

támogató infrastruktúra

fejlesztése

2. A klímaváltozás hatásainak mérséklése – aszálykezelés

3. Síkvidéki vízrendezés

4. Dombvidéki vízrendezés

Települések vízgazdálkodása

1. Ivóvízellátás

Megyei járás-fejlesztési

program

Járások fenntartható

környezeti, társadalmi és

gazdasági fejlődését

támogató infrastruktúra

fejlesztése

2. Szennyvízelvezetés és -tisztítás

3. Csapadékvíz-elvezetés biztosítása

4. Árvizek elleni védekezés

Vízkárelhárítás

1. Árvízkockázatok csökkentése Megyei járás-fejlesztési

program

2. Árvizek káros következményeinek csökkentése


3.2. KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE, ÖSSZEFÜGGÉSEI A

MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN

Általánosan megállapítható, hogy a környezetvédelem naprakész szempontrendszerének megjelenítésében

élen jár az adott időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), szakmai szempontból történő

széleskörű elfogadottsága mellett azt az országgyűlés határozattal is ratifikálja. A környezetvédelmi célok

megjelenítésének teljesülését ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program esetében a NKP

célrendszeréből levezetett, magas megbízhatóságú és elfogadottnak tekinthető szempontrendszerben célszerű

megvizsgálni. Tekintettel arra, hogy a Megyei Környezetvédelmi program 1999-ben készült, és aktualizálása

még nem történt meg, annak figyelembe vételét nem tartjuk indokoltnak.

Amint az a következő táblázatban is megjelenítésre került, a tervezett prioritások és intézkedések a III. Nemzeti

Környezetvédelmi Program kilenc akcióterületét tekintve, mindegyik esetében jelentős mértékben

hozzájárulnak a megye környezet állapotának javításához.

NKP tematikus akcióprogramjai

B-A-Z Megyei Fejlesztési Program

Prioritások, alprogramok, intézkedések

Környezet-tudatos szemlélet és gondolkodás-mód erősítése,

(környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás, környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás, turizmus környezeti hatásainak felmérése, tudatosítása

III. Kutatás-fejlesztés és innováció

IV. Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram: Tokaj-Hegyalja-Zemplén, Abaúj-Cserehát, Taktaköz: Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása

V.4. Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések

V.7. Kulturális programok

VIII. Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek

VIII.2. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása

IX. Prioritás Turizmus

5. Intézkedés: Megyei járás-fejlesztési program

Éghajlat-változás

(Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése,

felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira, ózonkárosító

anyagok kibocsátásának csökkentése)

VII. Prioritás: Energetika. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

VII.1. Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása

VII.2. Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése

VII.3. Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése

Intézkedés: Megyei energia program

Környezet és egészség (Beltéri levegő minőség,

biológiai allergének, vízminőség és egészség,

élelmiszerbiztonság, klíma és egészség, környezet-

egészségügyi információs rendszer

V.6. Egészségfejlesztési és prevenciós programok

VI.1. Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak)

VI.2. Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak)

VI.3. Vasúti fejlesztések

VI.4. Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése

VI.5. Kerékpárutak építése külterületen, települések között

VI.6. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros, multimodális kapcsolatok fejlesztése, egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések

VI.7. Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések: kikötők fejlesztése a Tiszán, logisztikai központok közlekedésének fejlesztése

X. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása


NKP tematikus akcióprogramjai

B-A-Z Megyei Fejlesztési Program

Prioritások, alprogramok, intézkedések

X.4. Ivóvízrendszerek korszerűsítése

X.7. A levegő- és zajszennyezettség csökkentése

Települési környezet-minőség

(településfejlesztés, -rendezés és környezetvédelem, levegőminőség javítása, zajterhelés csökkentése, közlekedés és környezet, közszolgáltatások és a környezetvédelem)

VI. Prioritás: Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása

X. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

5. Intézkedés: Megyei járás-fejlesztési program

Biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem

(A természeti és táji értékek védelme,

természetvédelmi őrzés, kezelés, fenntartás, károsodott

területek helyreállítása, káros hatások csökkentése )

X.5. Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása

X.6. Tájrehabilitáció

3. Intézkedés: Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása

Fenntartható terület és földhasználat

(Ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás, talajok védelme és fenntartható használata, környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat, erdőgazdálkodás környezeti hatásai)

VIII.2. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása

XI. Prioritás: Bányászati projektek

XI.1. Szénbányászat

Vizeink védelme és fenntartható használata

(Vizeink „jó állapotának” elérése: vízgyűjtő-gazdálkodási

tervezés, stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi

védelme, vízkármegelőzés és elhárítás, kiemelt

fontosságú, érzékeny víztestek állapotának javítása

X.1. Ár- és belvízvédelmi beavatkozások

X.3. Szennyvízkezelés

X.4. Ivóvízrendszerek korszerűsítése

Hulladék- gazdálkodás

(megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás)

X.2. Hulladékgazdálkodás (kármentesítés)

Környezet-biztonság

(kármegelőzés és kárelhárítás, környezeti kármentesítés, kémiai és sugárbiztonság)

X.1. Ár- és belvízvédelmi beavatkozások

X.2. Hulladékgazdálkodás

A megyei fejlesztési program formai és terjedelmi lehetőségeihez mérten, a legtöbb esetben integrálta a

környezetállapot megőrzésének és fejlesztésének igényét, ami többek között a környezeti értékelés és a

tervezés párhuzamos kidolgozásának köszönhető.

A környezet-biztonság akcióprogramhoz kapcsolódóan a X.2. alprogramnál a kármentesítést elsősorban a

hulladéklerakók vonatkozásában taglalja, miközben a megyében jelentős kiterjedésű környezeti

kármentesítéssel érintett barnamezős területek, bányaterületek találhatók. Ezért környezet-egészségügyi

szempontból javasoljuk kiegészíteni a fejlesztési program prioritásait olyan intézkedésekkel, amelyek elősegítik

a talajszennyezési vizsgálatok elvégzését (talajmonitoring is) ezeken a veszélyeztetett területeken.


3.3. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT VÁRHATÓ (NEGATÍV/POZITÍV) VÁLTOZÁSAI A FEJLESZTÉSI

PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT PRIORITÁSOK MEGVALÓSULÁSÁNAK HIÁNYÁBAN

(TREND FORGATÓKÖNYV)

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rögzíti, hogy az 1996. évi XXI. Tv. 23. §(1)

bekezdése alapján készülő megyei területfejlesztési koncepciók, fejlesztési programok vizsgálati elemzésének

magában kell foglalnia egy munkarészt, mely segítségével megállapítható, hogy a tervezett előírások, intézkedések

mennyiben befolyásolják, iIIetőleg javíthatják a környezet állapotát (44. § (1) a.) pontja); ezzel kapcsolatban az

értékelés az NKP-val való koherenciát vizsgálja az előző, 3.2. fejezetben, mivel a Program nem tartalmaz ilyen

munkarészt és koherencia vizsgálatot. A törvény ugyanitt úgy rendelkezik, hogy a vizsgálati elemzésnek ki kell

terjednie arra is, hogy

„b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot”. Ennek

részletes kifejtését szolgálja e fejezet.

A várostérségek versenyképességének mérséklődésével a vállalkozások versenyképessége javításának és a

foglalkoztatás ösztönzésének elmaradásával munkahelyek szűnnek meg és a munkanélküliség növekedésével a

hátrányos helyzetű lakossági csoportok száma nő, társadalmi integrációjuk előmozdítása pedig veszélybe kerül, ezzel

párhuzamosan a leszakadó városrészek és rozsdaterületek rehabilitációja is megtorpan, valamint a vidéki térségek

értékeinek és örökségének megőrzése is háttérbe szorul. A funkcióbővítő város rehabilitációk folytatásának

hiányában a lakókörnyezet élhetőségében és környezeti állapotában nem várható pozitív előjelű változás, a

lakóterületek leromlása folytatódik, elmaradnak az energia-megtakarítást is célzó felújítások. A közterületek

fenntartása és gondozása egyre nagyobb gond, növekszik az allergén gyomnövény-borítottság.

A fejlesztési program prioritásai teljesülésének hiányában várhatóan lelassul a vidéki és városi életminőség

magasabb szintre emelése, megtorpan a város és vidék harmonikus fejlődésének új színtereket adó fejlesztések és

együttműködések megvalósítása. A közszolgáltatások térségi szinten történő szervezésének, a munkamegosztásnak

elmaradásával beszűkül a szolgáltatások köre és romlik azok színvonala is. Az emelkedő árakat a lakosság egyre

szélesebb köre nem képes megfizetni, így életkörülményeik romlanak, amely kedvezőtlenül hat egészségi állapotukra

is. A lakossági szolgáltatások kínálatának fejlődése nélkül a hétköznapi szükségletek biztosításához fokozódó utazási

kényszer társul majd. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elmaradásával ugyanakkor fokozódik a

közlekedésből eredő környezeti terhelés. A térségi szinten összekapcsolódó ökológiai szolgáltatások fejlesztése nem

valósul meg, a vidéki települések további terjeszkedése folytatódik, így a megye vonzó környezeti adottságai e

térségekben veszélybe kerülnek. A fenntartható, együttműködő várostérséggé válás hiányában, elmaradhatnak az

integrált vízgazdálkodással kialakítható, a környezetállapot fejlesztését indukáló beavatkozások, a vízvisszatartás, a

természetvédelem, a fenntartható rekreáció- és mezőgazdaság tématerületein.

Az új nemzetközi térszerkezeti erővonalakhoz való alkalmazkodás hiányában, a kölcsönös előnyöket eredményező

kooperáció nélkül, a megye számára továbbra is kiaknázatlanok maradnak a határmentiségből származtatható

előnyök, fejlesztési lehetőségek. A hálózati elemek és logisztikai rendszerek összekapcsolása nélkül a közlekedési

infrastruktúra hálózat fejlesztése nélkül jelentős, a közúti forgalom volumenének növekedésével párhuzamosan

jelentkező környezeti terhelés következik be. A rendkívüli táji adottságokban és történeti értékekben rejlő

lehetőségek fenntartható hasznosítása nélkül forráshiányossá válhatnak a térségben fellelhető egyedülálló kulturális

örökségeket fenntartó szervezetek és intézmények.

A térség jó intermodális adottságai kihasználásának hiányában nem valósul meg a közúti közlekedés és

szállítmányozás során megtett távolságok csökkentése, ezáltal a környezeti elemek és rendszerek indokolatlan

pluszterhelése is fennmarad. A megye összehangolatlan gazdaságfejlesztése következtében az előállított termékkel

nem arányos környezeti terhelést hozó ipari funkciók jelenhetnek meg az e szempontból érzékeny területeken is.

Elmaradhat a szolgáltató szektor részarányának helyszínfüggő növelése, a kis szállítási igényű, diverzifikált, kreatív,

távmunkára épülő foglalkoztatási formák hiányában pedig érzékeny területeken fennmaradhatnak, vagy

megjelenhetnek jelentős környezeti terhelésekkel járó gazdálkodási formák. A tájfenntartási, kertészeti, erdészeti,


lakossági és turisztikai szolgáltató tevékenységek háttérbe szorulásával veszélybe kerül a térség környezeti

szempontból kívánatos arculatának kialakítása. Arra alkalmas gazdálkodási rendszerek hiányában veszélybe kerülhet

az ipari, bányászati és települési múlt emlékeinek fenntartása és a természeti értékek védelme. Elmarad a

tájrehabilitációs program megvalósítása, így nem kerül sor a tájsebek, rozsdaterületek rehabilitációjára,

újrahasznosításuk megalapozására, meghiúsulhatnak az árvízvédelem és a belvízvédelem összehangolt fejlesztését

szolgáló beavatkozások, jelentős járulékos költségterheket okozva.

Megtorpan a megyében a megújuló energia részarányának és a biomassza-termelés növekedésének üteme.

Elmaradhat a majorok újrahasznosítását lehetővé tévő, olcsó, zöld energiát biztosítani képes helyi kiserőművek

kialakításának megvalósítása. A helyi, növénytermesztésre és állattenyésztésre épülő élelmiszeriparban elmarad a

biotermék-paletta kialakítása, továbbra sem biztosítható az ökológiai és talajvédelmi szempontból megfelelőbb

eszközök és technológiák alkalmazására való áttérés megtérülése, ezért a környezeti elemeket és rendszereket

jobban terhelő termesztési formák megmaradása prognosztizálható.

Nem történnek jelentős előrelépések a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén, így továbbra is kiemelt

környezeti kockázatokkal jár a belvíz- és aszályproblémák gyakoriságának növekedése. A globális vízhiány

eszkalálódása ellenére nem teljesül a természeti erőforrások takarékosabb használatának kívánalma.

Elmaradhat az integrált vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, így meghiúsulhat a meglévő víztározó hálózati

kapacitások fenntartható továbbfejlesztése is. A táj teljesítőképességének növelése és a klímaváltozásra való

felkészülés veszélybe kerül, fokozódhat a termőréteg-vesztés mértéke, megmarad a termőterületek

kiszolgáltatottsága a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben. Elmarad a környezetkímélő művelési formák

alkalmazása, a vízfolyások, állóvizek mentén az ökológiai folyosók, vizes élőhelyek komplex rendszerének kialakítása.

Várhatóan nem alakulnak ki a tájhasznosítás megfelelő formáinak szervezeti hátterét biztosító szervezetek.

Nem teljesülnek a komplex tájgazdálkodás megerősödéséhez szükséges feltételek, így például, nem kerül kialakításra

a fenntartható gazdálkodáshoz szükséges birtokstruktúra. Veszélybe kerül a biológiai diverzitás és a táji

adottságoknak megfelelő, például a termőtalaj-vesztést mérsékelni képes, diverzifikált művelési struktúra.

Várhatóan nem kerülnek létrehozásra a táj fenntartásában kulcsszereppel bíró agrárgazdasági központok, így

továbbra sem nyílik lehetőség a mérsékelt terheléssel járó hasznosítási formákhoz kapcsolódó felhalmozott elméleti

tudásanyag teljes körű gyakorlati alkalmazására.

Valószínűsíthető, hogy elmarad az erdők és fás biotópok létesítésével elérhető eróziócsökkentés, a mezoklimatikus

mutatók kedvező irányú befolyásolása, a mezőgazdasági területek termésátlagának vegyi anyagokat nélkülöző

javítása, és a térségben élők életminőségét befolyásoló ökológiai szolgáltatások fejlesztése.

Veszélybe kerül a meglévő barnamezők, a külterületi majorok helyi megújuló energiaparkokká történő átformálása,

valamint a dombvidékekről elvezetendő többletvizek fenntartható vízgazdálkodási rendszerben történő

hasznosítása. Várhatóan nem kerülnek kialakításra a térségben élők egészségi állapotára rendkívül kedvező hatást

gyakorolni képes programok, melyek a szabadidős, gondozási, gyógyító és wellness tevékenységeket és

szolgáltatásokat szervezhetnék megfelelő keretbe.

A környezeti állapotra átfogó módon kedvező hatást gyakorolni képes húzóágazatok, (a zöldipar, a megújuló

energetika, valamint a helyi adottságokhoz alkalmazkodó agrár- és élelmiszeripar) minőségi fejlődése és

megerősödése megtorpan! Nem folytatódik a zöld energetikai profil súlyának növekedése, elmarad a kapcsolódó

háttéripari és a szolgáltatótevékenységek fejlesztése, a megújuló energiához- és az energiahatékony

berendezésekhez kötődő tervező, gyártó, szolgáltató tevékenységek bővülése.

A speciális szaktudással rendelkező építőipari szakemberek képzésének elmaradása esetén a megye jelentős

műemlékállománya hosszú távon veszélyeztetetté válhat. A nem fenntartható módon tervezett turisztikai

fejlesztések, az aktív idegenforgalmi szolgáltatások túlsúlyba kerülése a „szelíd” formákkal szemben a természeti

erőforrások megújulási sebességét meghaladó tájhasználatokhoz vezethet, kedvezőtlenül befolyásolva ez által a helyi

ökológiai sokféleséget. Ugyanakkor a helyi gazdasági potenciálok hosszú távon is fenntartható hasznosítási formáinak

kialakítása hiányában fokozódik a megye kitettsége a világgazdasági folyamatokkal szemben. Az alacsony szintű


bevétel kevesebb, a közszolgáltatásokra fordítható forrást eredményezhet, így csökkenhet többek között az

egészségmegőrzésre, környezeti nevelésre a környezettudatosság fejlesztésére, valamint a környezeti elemek és

rendszerek védelmére fordítható anyagi keret mértéke.

A hosszú távú, integrált területfejlesztési programok megalkotásának hiányában elmarad a mélyszegénység és a

szegregáció által sújtott térségtípusok környezetminőségének, lakhatási feltételeinek komplex javítása. Elmarad a

leértékelődött, elszigetelődött települési zárványok és a szegregálódó települések, településrészek környezeti és

társadalmi problémáinak integrált kezelése, így az itt élők további, fokozódó környezeti állapotromlással kénytelenek

szembenézni. A szabad munkaerő-kapacitások egy részének valódi értékteremtő, település-rehabilitációs és

energiahatékonysági programokban és örökségmegújítási programokban történő felhasználása nélkül a társadalmi

feszültségek tovább fokozódnak, miáltal a környezet állapotában elérhető kedvező változások elmaradásával is

számolni kell.

Az intézményi reformok, az oktatás, a helyi gazdaság, valamint az egészséges életmód népszerűsítését szolgáló

korszerűsítések, fejlesztések várhatóan nem kerülnek végrehajtásra. Az oktatás korszerűsítése, piaci igényekhez

igazításának elmaradása rontja a gazdaság versenyképességét, a gazdasági visszaesés nehezíti az önkormányzatok

közcélú beruházásainak megvalósítását, amelyek a vízellátás, csatornázás, hulladékgazdálkodás, közterületek

fenntartása területén okoznak problémákat. Megfelelő átfogó eszközrendszer hiányában elmarad a megyei lakosság

egészségi állapotának jelentős javulása.

Elmaradnak a művelésből kivett, környezeti kockázatot hordozó, és kedvezőtlen tájképi hatást okozó korábbi ipari és

bányaterületek, valamint majorságok rendezését, szolgáló jelentős beavatkozások. Így nehezen kerülhető el további

zöldmezős területek művelésből történő kivonása, megvalósíthatatlan lesz a természetközeli állapot visszaállítása,

vagy más, társadalmilag hasznos használatok megvalósítása. Veszélybe kerülnek az egyes, települési szinteken

megfogalmazott, sokszínű újrahasznosítási elképzelések is, így a hulladékgazdálkodás fejlesztését, megújuló

energetikai központok létrehozását és a rekreációs-turisztikai hasznosítással egybekötött ipari örökségmegőrzést

szolgáló helyszínfüggő rehabilitációk. A program hiányában kérdésessé válik a tájképi érzékenység, a felszíni vizek és

a felszín alatti vízbázis-védelme, illetve a világörökségi értékek megőrzése által jelentett kihívások egységes keretben

történő hatékony kezelése.

3.4. A PROGRAM PRIORITÁSAINAK VÁRHATÓ KÖZVETLEN HATÁSAI AZ EGYES KÖRNYEZETI

ELEMEKRE ÉS RENDSZEREKRE

Ez a fejezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési programjának környezeti elemekre és rendszerekre

gyakorolt hatását elemzi összefoglaló táblázatos formában. Az egyeztetett tematika szerint a hatásvizsgálat értékeli:

– a talajra – a vízre – a levegőre – az élővilágra, biodiverzitásra – a tájra (tájképre) – az épített környezetre – a kulturális örökség épített elemeire – az emberi egészségre

gyakorolt hatásokat a program prioritásain keresztül.

A táblázat tartalmazza a hatások erősségét, a leírás magyarázatot ad a hatás jellegére, következményére. A hatások

pontozása a következőképpen történik:

0- nincs hatás, vagy nehezen értelmezhető

1- bizonytalan hatás, vagy ebben a léptékben nem meghatározható, nehezen igazolható

2- közepes-gyenge áttételes hatás, közvetett kapcsolat a környezeti elem, rendszer és a vizsgált övezet között

3- erős közvetlen hatás, jelentősen befolyásolja a környezeti elem állapotát.


A megyei területfejlesztési program prioritásai

Tala

j

Víz

Leve

gő

Élő

vilá

g -

Bio

div

erz

itás

Táj,

táj

kép

Épít

ett

körn

yeze

t

Ku

ltu

rális

örö

ksé

g

Emb

eri

egé

szsé

g

Magyarázat

1 Kutatás-fejlesztés-innováció 1 1 1 1 1 3 1 3

Innováció orientált vállalati fejlesztés, tudástranszfer, tudásbázis fejlesztés. Fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. Az innovációhoz kapcsolódó prioritások és intézkedések közvetlenül a települési környezetet és az emberi jólétet befolyásolják pozitívan. Közvetetten pozitív hatása van a többi környezeti elemre is, mivel a fejlesztések a fenntarthatósági elvek alapján történnek. Negatív hatása nincs egyik elemre sem.

2 Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás 1 1 1 1 1 2 2 3

Termék- és technológiafejlesztés, munkahely-teremtés, befektetés ösztönzés. Preferált ágazat a nehézipar és hulladékgazdálkodás. Ezeknek azonban zaj és levegőszennyezése lehet, ezért a környezetkímélő technológia ösztönzése nagyon fontos. Az életminőség fejlesztése az elsődleges célja a prioritásoknak és az intézkedéseknek. Ugyanakkor a természeti környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való jó gazdálkodás is ide tartozik. A barnamezős területek felújítása, megújítása, a foglalkoztatás bővítése pozitívan hozzájárul az életminőség javításához és a termőföld védelméhez is.

3 Társadalom alkalmazkodó képességének javítása 0 0 0 0 0 1 1 3

hátrányos helyzetűek komplex társadalomfejlesztése, nők munkába járásának ösztönzése, idősek, fogyatékkal élők ellátása, közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúrafejlesztések, egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése, egészségfejlesztés és prevenció, kulturális programok, Elsősorban a humán területen ér el pozitív hatást. De a jólét megteremtése, az oktatás és környezeti nevelés nagyban befolyásolja a környezetvédelemért való felelősségvállalást és az emberi szennyezések könnyebben elkerülhetők lesznek.

4 Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása

2 1 2 2 3 3 1 3

A közlekedésben történő fejlesztések (közösségi közlekedés, vasút, kerékpár) az utazás lerövidülése, az elérhetőségek javítása a fenntarthatósághoz járul hozzá. Új összekötő utak, elkerülő utak építése a települések környezeti állapotát pozitívan befolyásolják. Azonban figyelembe kell venni a védett területeket is az ilyen jellegű fejlesztéseknél.


A megyei területfejlesztési program prioritásai

Tala

j

Víz

Leve

gő

Élő

vilá

g -

Bio

div

erz

itás

Táj,

táj

kép

Épít

ett

körn

yeze

t

Ku

ltu

rális

örö

ksé

g

Emb

eri

egé

szsé

g

Magyarázat

5 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek 3 2 2 2 3 1 1 2

környezetkímélő mezőgazdasági termelés, természeti értékeket fenntartó termelés, agrárturizmus. A vidék újjáélesztése, a foglalkoztatás növelése és a falvakban élők megtartása és jólétének megteremtése, az adottságok kihasználása mind pozitív hatású a környezetre. A fenntartható mezőgazdasági termelés (biogazdálkodás, integrált gazdálkodás, állattenyésztés, hagyományos tájhasználat) fontos eleme a programnak. A gyepterületek fenntartásának támogatása fontos lenne természetvédelmi szempontból.

6 Turizmus 1 1 1 2 2 2 3 2

A természeti értékek megóvása és a kulturális örökségek fenntartható fejlesztései mind pozitívan befolyásolják a megye környezetének állapotát (zöldterület fejlesztés, biodiverzitás növelése). Az integrált szemléletű fejlesztések és az adottságok használata elsődleges szempont. Sok pozitívum várható a természeti és épített környezetben az intézkedések megvalósulásával.

7 Energetika, az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

2 2 3 2 3 2 1 2

Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása, energiafüggőség csökkentése, klímavédelem. A megújuló energia hasznosítása, a fenntartható fejlesztés egyik alapköve. Sok pozitív hatása van a prioritásnak a megye környezetére. A fűtés geotermikus energiával való kiváltása nagyban hozzájárul a levegő védelméhez, mivel a tüzelőanyag felhasználás lecsökken, az erdők védelmére is közvetetten pozitív hatással van.

8 Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása 3 3 3 3 2 3 3 3

Az összes környezeti elem védelmére vonatkozó program szerepel a prioritásban. Ez a prioritás tartalmaz minden olyan intézkedést, mely a megye problémás területeinek környezeti állapotát nagyban javítja. A barnamezős területek megújítása és állapotfelmérése is kiemelt prioritás kell legyen, valamint a bányaterületek körültekintő megnyitása, és a szénbányászat környezetkímélő újraindítása.


3.5. A FEJLESZTÉSI PROGRAM PRIORITÁSAINAK VÁRHATÓ KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN

NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAI

A fejlesztési program stratégiai részprogramja (egyeztetési változat) Borsod-Abaúj-Zemplén megyére a 2014-

2020 közötti időszakra 8 prioritást határoz meg.

1. Kutatás-fejlesztés és innováció,

2. Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram,

3. A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása,

4. Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása,

5. Energetika – Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának

ösztönzése,

6. Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek,

7. Turizmus

8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

A kutatás-fejlesztés és innováció prioritásának célját a program a következők szerint határozza meg:

„A prioritás célja, hogy ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési

tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőfokú intézmények, a kutatóintézetek, és a hídképző

intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű

technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs

folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének

feltételrendszerei.”

A prioritáson belül meghatározott alprogramok az innováció orientált vállalati fejlesztés, tudástranszfer,

tudásbázis fejlesztés.

Ezeknek az alprogramoknak a megvalósítása, környezetvédelmi szempontból kiemelten a tudásbázis

fejlesztése, lehetőséget ad a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program harmadik stratégiai céljához való

kapcsolódáshoz, amely a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítését tűzte ki célul:

„A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés és a

környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen

biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus

termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok

„fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-

, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok

körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok

minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások

értékét a fogyasztók számára.”

Az egyeztetés alatt álló 2014-2020-re szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. stratégiai célkitűzése „az

erőforrás-takarékosság és a – hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése”:

„Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére,

a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt


figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz, hogy a

lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás

megváltozása, a környezeti szempontból fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás

keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés

forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az

újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre

gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható

mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára.”

A kutatás-fejlesztés prioritás az NKP idézett céljának megvalósulását is szolgálhatja, így ezen programnak és az

azon belül meghatározott alprogramoknak negatív környezeti hatásai nem várhatók.

A vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogramon belül kiemelten

fontosnak tartja a program

a mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztését, a munkahely-teremtést,

nagyvállalatok foglalkoztatás-bővítő beruházásait,

hálózati együttműködéseket egyes ágazatokban,

üzleti infrastruktúra fejlesztését,

befektetés-ösztönzést,

induló vállalkozások támogatását,

vállalkozások képzését, információs támogatását.

A program öt fejlesztési térséget határoz meg és az egyes fejlesztési térségek társadalmi, gazdasági

hagyományai és adottságaik, továbbá a természeti adottságaik alapján térségenként ad javaslatot a

fejlesztésre preferált ágazatokra.

Ezen prioritás negatív környezeti hatása lehet, ha az új beruházások további termőföldek igénybe-vételével

valósulnak meg. Ezért fontos a már meglévő ipari parkok, iparterületek és a településrendezési tervekben

gazdaságfejlesztésre már kijelölt területek infrastruktúra fejlesztése azért, hogy a befektetők számára ezen

már művelésből kivont területek váljanak vonzóvá befektetés céljára.

Fontos továbbá a felhagyott (barnamezős) iparterületek újrahasznosításához a településrendezési és

infrastrukturális feltételek biztosítása.

A preferált ágazatok között – meghatározóan a Borsodi tengely térségében – olyan ipari ágazatok is

találhatók (gépipar, vegyipar, fémfeldolgozás, energiatermelés, hulladékgazdálkodás), amelyeknek

technológiai eredetű zaj- és levegőszennyezése, a szállításból eredő környezetszennyezése így negatív

környezeti hatása lehet.

Az ebből eredő környezetvédelmi konfliktusok úgy kerülhetők el, ha a várostestbe, lakóterületek közé

ékelődő vállalkozások fejlesztése olyan környezetkímélő technológiákkal történik, ami a szomszédos

környezetterhelésre érzékeny terület-felhasználásokra kedvezőtlen hatással nem lehet.

Új iparterületek kijelölése helyett a program a működő ipari parkok, iparterületek minőségének

fejlesztését, infrastrukturális fejlesztésük támogatását tartja fontosnak. A piaci központokban megvalósuló

koncentrált gazdaság-fejlesztés környezetvédelmi szempontból sokkal kevesebb negatív hatással jár.

Logisztikai központok kialakítását a program Miskolc, Mezőkövesd, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely,

Tornyosnémeti térségében tervezi.


Ezek a beruházások a közvetlen térségükben a jelentős áruszállítás miatt közlekedési eredetű zajterhelést

és levegőszennyezést okozhatnak. Ezért a konkrét logisztikai fejlesztési területeket úgy célszerű kialakítani,

hogy az áruszállítás környezetterhelésre érzékeny területhasználatokat ne érintsen.

A vidékies térségekben a program a helyi mezőgazdasági termékek előállítását, feldolgozását és

közvetlenül a helyi- és városi piacokon történő értékesítést tartja fontosnak. A mezőgazdasági termelés,

termény feldolgozás, közvetlen helyi értékesítés környezetvédelmi szempontból is meghatározóan fontos,

hiszen ezzel biztosítható a vidéki lakosság foglalkoztatása, helyben maradása és egyben a táj természeti

adottságokhoz igazodó fenntartása is.

A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása prioritás címe nem fedi le teljes körűen az abban

megvalósítandó programok teljes körét:

hátrányos helyzetűek komplex társadalomfejlesztési programja, nők munkába járásának

ösztönzése,

idősek, fogyatékkal élők ellátása,

közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések,

egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése,

egészségfejlesztési és prevenciós programok,

kulturális programok,

Ez a prioritás környezetvédelmi szempontból csak pozitív változásokat eredményezhet, a prioritás kapcsolódik a

III. Nemzeti Környezetvédelmi Program első átfogó célterületéhez: „a települési élet- és környezetminőség

javítása, a környezetbiztonság erősítése”.

„Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek

biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú

környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya,

minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása.”

Az egyeztetés alatt álló új Nemzeti Környezetvédelmi Program ezt a stratégiai célt a következőképpen

fogalmazza meg:

„az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása.”

„Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé

tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra,

valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és

összhangja.”

Tágabb értelemben tehát a prioritás keretében meghatározott fejlesztési programok teljes mértékben

összhangban vannak az NKP ismertetett fejlesztési céljával. Így a programok megvalósulása nemcsak „a

társadalom alkalmazkodó-képességének javítását”, hanem „az életminőség és az emberi egészség környezeti

feltételeinek javítását” is szolgálja.

A prioritás keretében megvalósuló programok általában közvetett módon lesznek kedvező hatással a

környezetvédelemre. A szegregált területek (települések, településrészek) komplex rehabilitációja azonban a

rendezett lakókörnyezet kialakításával közvetlenül is kedvező hatással lesz a települési környezetre. A

„gettósodott” települések településrészek lakásainak felújítása, komfortosítása, infrastruktúra fejlesztések, a


közterületek rendezése, közösségi funkciók kialakítása, közintézmények rehabilitációja, a szociális ellátás

javítása az élhető települési környezet kialakítását és ezzel közvetlenül a környezetminőség javítását is szolgálja.

A közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása

A prioritásnak és az azon belüli fejlesztési programoknak a megvalósítása környezetvédelmi szempontból

meghatározóan kedvező hatásokat eredményez.

A közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, a megye vasúti közlekedésének minőségi fejlesztése, a

gyorsforgalmi út és főút hálózat fejlesztése, új mellékúti kapcsolatok kialakítása, a mellékút hálózat

korszerűsítése, a kerékpáros infrastruktúra hálózat fejlesztése, Szlovákia irányába a települések közvetlen

közúti megközelítésének kialakítása, továbbá Miskolc belső közlekedési rendszerének fejlesztése az érintett

települések környezetminősége javítását is szolgálja.

A vasúti közlekedés minőségi fejlesztése, ezen belül a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza fővonal korszerűsítése, a

megyén belüli elővárosi jellegű vasúti közlekedés fejlesztése a Tiszaújváros-Miskolc-Sajószentpéter-

Kazincbarcika-Ózd ipari tengelyen, Miskolc-Szikszó-Encs és Miskolc-Szerencs vonalon a közúti közlekedés

környezetkímélő alternatívájává teszi a vasutat, ezzel csökkentve a közúti közlekedés zaj- és

levegőszennyezését.

Az M30 gyorsforgalmi út továbbépítése Encs-Tornyosnémeti-Szlovákia irányába (Kassáig történő megépítése)

Miskolc és Kassa közötti gazdasági, kulturális és kutatási-oktatási kapcsolatok széleskörű fejlesztési lehetősége

mellett az érintett települések elkerülésével a települési környezet minőségi javulását is eredményezi.

A tervezett új főúti kapcsolatok és a meglévő főutakon tervezett település elkerülések ugyancsak csökkentik a

települések közlekedési eredetű zaj-, rezgésterhelését és levegőszennyezését. Az új nyomvonalak kijelölése

azonban minden esetben termőföld igénybevételével jár, így a konkrét nyomvonal tervezése során lehetőség

szerint a nyomvonalakat az átlagosnál kedvezőtlenebb minőségű termőföldeken célszerű vezetni. Fontos

továbbá, hogy ezek a nyomvonalak a települési területek mellett a védett természeti területeket és Natura

2000 területeket is kerüljék el, biztosítva ezzel a természeti értékek védelmét.

A mellékút hálózat felújítása, korszerűsítése a közösségi autóbusz közlekedés menetidejének

betarthatóságával, az utazási komfort javulásával és a közlekedésbiztonság üzemeltetési feltételek javulásával

növelni fogja a közösségi közlekedés népszerűségét és ezzel ugyancsak csökken a közlekedési eredetű

környezetszennyezés.

Új mellékutak kialakítása, a szlovák és magyar települések közvetlen közúti kapcsolatának megteremtése

ugyancsak kedvező környezetvédelmi szempontból is. Új mellékutak nyomvonalának meghatározásánál

javasolt figyelembe venni a már meglévő bekötő út és külterületi dűlőút szakaszokat, ezzel is csökkentve a

termőföld igénybevételének nagyságát.

A rugalmasan működő integrált (helyi és helyközi) közösségi közlekedési megoldások alkalmazásával, a

kistelepülések és a munkaerő-piaci központok között az elérhetőségek javításával az egyéni gépkocsi

igénybevétele csökkenthető.

A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése a településen belüli és települések közötti környezetkímélő munkahelyi

forgalmat, az országos és térségi kerékpárút hálózat kialakítása a környezetkímélő turista forgalmat erősítheti.

Az energetika – az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

prioritáson belül a következő programok szerepelnek:


épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása,

távfűtőművek korszerűsítése, fejlesztése,

megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése,

bányászati projektek.

Az épületek (köz- és lakóépületek) energiatakarékos felújításával és megújuló energia alkalmazásával

összefüggésben a program a következőket hangsúlyozza:

„Az energiafüggőség csökkentésére és a klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági

válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb

költséggel és a legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható

felújítása és energiatakarékos új otthonok terén javítható.”

A program megvalósulása azonban nemcsak társadalmi, de gazdasági szempontból, továbbá nemcsak

klímavédelmi, de komplex környezetvédelmi szempontból is előnyökkel jár. A távfűtőművek korszerűsítése és

fejlesztése programon belül a program ugyancsak kihangsúlyozza a megújuló energiaforrások alkalmazását és a

hálózati veszteségek csökkentésére irányuló korszerűsítését.

Mindkét program hozzájárul a megye és a megyei települések környezetminőségének javításához, a CO2

kibocsátás csökkenéséhez, így ezen programoknak negatív környezeti hatása nem várható.

A biomassza fűtési célú hasznosításával összefüggésben a program energiaerdő ültetvények létrehozását

javasolja, az erdősültség növelése érdekében. Az erdősültség növelésére ezek az ültetvények nem alkalmasak.

Fontos továbbá, hogy védett természeti területekre, Natura 2000 területekre és az ökológiai hálózat

magterületeire lehetőség szerint ne ültessenek ilyen ültetvényeket, mivel a többnyire monokultúrás,

rendszeresen csonkolt faállományok nem egyeztethetők össze a védett természeti területek, Natura 2000

területek természetes és természetközeli élőhelyeinek védelmével, az ökológiai hálózat biológiai

sokféleségének megőrzésével és természetközeli élőhely fejlesztéssel.

A megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése keretében a program:

a geotermikus energia hasznosításának támogatását,

a biogáz hasznosítás és biometán alkalmazásának támogatását,

a napenergia hasznosításának támogatását,

hulladékok energetikai hasznosítását

emeli ki.

A megújuló energiatermelő kiserőművek létesítése a levegőszennyezés mérséklése, a klímavédelem

szempontjából rendkívül fontos. Természetvédelmi, ökológiai, tájképvédelmi szempontból azonban fokozott

figyelmet kell fordítani az erőművek telepítésére.

Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény a magterület

és az ökológiai folyosó területére vonatkozó szabályai között szerepel, hogy erőművek és kiserőművek a

természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem

akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el.


Ugyancsak fontos szabálya az OTrT-nek, hogy világörökségi és világörökség-várományos területen erőműveket

és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve,

látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

Figyelmet kell fordítani továbbá arra, hogy a megye tájképi szempontból meghatározóan értékes, turisztikai

szempontból fontos célterületein is érvényesüljön a történeti hagyományokon alapuló tájhasználat és tájképi

egység védelmének követelménye.

A mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritáson belül a program hangsúlyozza a

termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések szükségességét. Fontos azonban hangsúlyozni:

a környezetkímélő mezőgazdasági termelés,

a természeti értékeket fenntartó termelés,

az agrárturizmus

támogatásának és ezzel együtt a több funkciós mezőgazdaság, tájgazdálkodás fejlesztésének szükségességét is.

A prioritáson belül a program a termőhelyi adottságokhoz az agrártörténeti hagyományokhoz és a táji

adottságokhoz igazodva határozza meg a fejlesztésre javasolt mezőgazdasági tevékenységeket:

integrált zöldség- és gyümölcstermesztés,

együttműködések, értékesítési láncok kialakításának támogatása,

zöldség és gyümölcstermesztést szolgáló hőenergia hasznosítás támogatása,

öntözéses rendszerek kiépítését biztosító vízgazdálkodási beruházásokhoz való kapcsolódás,

a szőlőtermelés és borászat,

állattenyésztés kapacitásának bővítése, állattartó telepek modernizálása, korszerű technológiák

alkalmazásával,

ártéri tájgazdálkodás fejlesztése,

környezetkímélő növénytermesztési technológiák fejlesztése,

erdőgazdálkodás kiterjesztése,

mezőgazdasági termékek energetikai célú hasznosításának támogatása.

Az állattenyésztéshez és a hagyományos tájhasználat fenntartásához kapcsolódóan hiányzik a programból a

gyepterületek (rétek, legelők) fenntartásának támogatása, ami természetvédelmi szempontból is

meghatározóan fontos lenne.

A mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása fejlesztési cél keretében a program

hangsúlyozza a helyi sajátosságokkal bíró termékek minőségének és mennyiségének a fejlesztését, a helyi

termékek térségi szintű és turistáknak történő értékesítését.

Kiemeli a program, hogy a helyi termék előállításban prioritást élvez a táji adottságoknak leginkább megfelelő

termékek helyben történő feldolgozása, az erőforrás-hatékony gazdálkodás, így az energia-hatékony termelési

rendszerek fejlesztése.

A mezőgazdasági termeléssel összefüggő fejlesztéseknek környezetvédelmi szempontból negatív hatása nem

várható.


A környezetkímélő, energia-hatékony, a termőhelyi adottságokhoz, táji hagyományokhoz igazodó

mezőgazdasági termelés fejlesztése, a helyi termékfeldolgozás fejlesztése környezetvédelmi, táj- és

természetvédelmi szempontból egyaránt pozitív hatásokkal járhat.

A turizmus prioritásán belül a program a turisztikai vonzerő fejlesztését, a turisztikai szolgáltatások fejlesztését,

a turisztikai együttműködések szervezését emeli ki.

Hangsúlyozza, hogy az elérni kívánt célok megvalósítása során törekedni kell a helyi értékeken és erőforrásokon

alapuló fejlesztések megvalósítására, ami azt is jelenti, hogy a turizmus differenciáltan fejleszthető az egyes

eltérő adottságú, értékű tájak, területek érzékenységének figyelembe vételével.

Ez az eltérő érzékenységre alapozott fejlesztési elv kifejezésre kerül a preferált turisztikai tevékenységek

ismertetése során. (egészségturizmus, örökség- és kulturális turizmus, aktív és ökoturizmus, gasztronómiai és

borturizmus, turisztikai kerékpárút-vonalak fejlesztése, lovas turizmus)

Amennyiben a turisztikai célú fejlesztések a programban is hangsúlyozottan integráltan a természeti értékekkel

fenntartható módon történnek (zöldterület fejlesztés, biodiverzitás növelése, zöld infrastruktúra) az egyes

területek védettségi szintjének, táji, természetvédelmi és ökológiai érzékenységének, teherbíró képességének

figyelembe vételével, akkor a fejlesztések környezeti hatása nem lehet negatív.

A környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritás közvetlenül a megye környezetminőségének

javítását szolgálja.

Ezen prioritáson belül a következő környezetvédelmi fejlesztési programok szerepelnek:

ár- és belvízvédelem,

hulladékgazdálkodás,

szennyvízkezelés,

ivóvízrendszerek korszerűsítése,

természeti, táji- és kulturális örökség értékek megóvása,

tájrehabilitáció,

a levegő- és zajszennyezettség csökkentése,

bányászati projektek.

Az ár- és belvízvédelem programja lényegében komplex vízgazdálkodási fejlesztést foglal magába. Az ár- és

belvízvédelmi célú fejlesztések mellett az állóvizekkel, a karsztvizekkel, belvíz- és csapadékvíz tározók

létesítésével, a hullámterek ökológiai célú fejlesztésével, az ártéri tájgazdálkodással, mezőgazdasági öntözéssel

összefüggő fejlesztéseket is magában foglal ez a program.

A hulladékgazdálkodás programja a már működő térségi hulladéklerakókkal, hulladékgazdálkodási

rendszerekkel összefüggésben a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését, a szelektív hulladékgyűjtést,

az újrahasznosítást, a komposztálást, a hulladék energetikai hasznosítását tűzi ki fejlesztési célként.

Felhívja a figyelmet a nehézipar és a mezőgazdaság által szennyezett területek felmérésének és

kármentesítésének fontosságára.


A szennyvízkezelés fejlesztésének programja a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási

Megvalósítási Programmal érintett települések szennyvízcsatorna beruházásának megvalósítását, a rákötések

növelését, a szennyvíztisztító telepek rekonstrukcióját, a tisztítás hatásfokának növelését, a szennyvíziszap

környezetkímélő kezelését és fenntartását tűzi ki fejlesztési célul.

Az ivóvízrendszerek korszerűsítése fejlesztési program célul tűzi ki a megye egész területén a jó minőségű

vezetékes ivóvízellátás biztosítását, az elöregedő hálózatok rekonstrukcióját, az ivóvízbázisok védelmét, a

felszíni és felszín alatti vizek védelmét.

A természeti, táji és kulturális örökség értékeinek megóvása program fejlesztési célja: „a természeti táji és

kulturális értékek fenntartható és integrált módon történő megőrzése, védelme és hasznosítása, a vidéki

térségek ökológiai-társadalmi-gazdasági funkciójának fenntartása”.

A program keretében kiemelt hangsúlyt kap a természeti értékek védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a

helyi védelem alá vont területek számának növelése, a vizek, vizes élőhelyek védelme, a vízfolyások ökológiai

állapotának javítása, a barlangok megóvása.

Kiemelendő komplex környezetvédelmi cél az „örökség értékek megóvása és hasznosítása” is, amelyen belül a

program a következő fejlesztési tevékenységeket tartalmazza:

kis települések kulturális örökségi értékeinek megóvása, a magas minőségű környezeti állapot

fenntartása;

kétbeltelkes szerkezetű települések megóvása;

az „északkeleti Kárpát-medence fatemplomai” világörökség várományos területre vonatkozó

fejlesztési elképzelések megvalósítása;

a hagyományos természetközeli tájhasználat és tájgazdálkodáshoz kapcsolódó épített örökség és táji

környezet fenntartása;

települések közösségi tereinek, zöldfelületeinek megőrzése, városok zöldfelületi rendszerének

fejlesztése

A tájrehabilitáció fejlesztési programja

a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek roncsolt területek rekultivációját,

az erózió elleni védelmet,

a folyók, kiemelten a Tisza mentén a hagyományos ártéri tájgazdálkodás rekonstrukcióját, a természeti

adottságoknak megfelelő mezőgazdasági tájhasználatot, a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációját

tartja kiemelten fontos fejlesztési célnak.

A levegő- és zajszennyezettség csökkentésének prioritása szoros összefüggésben van a közlekedés

fejlesztésének programjával, illetve a megújuló energia alkalmazásával.

A program fejlesztési tevékenységi céljai:

a lakossági légszennyező-anyag kibocsátás csökkentése

a közlekedési eredetű emissziók csökkentése

ipari kibocsátások csökkentése

A bányászati projekteket a program a megye ásványkincsekben való gazdagságával és azzal indokolja, hogy a

történelme szorosan kapcsolódik a bányászathoz és az ahhoz kapcsolódó iparágakhoz.


A szénbányászattal összefüggésben a program

a Bükkábrányi lignitbánya fejlesztését, további lignit kutatásokat (pl. Edelény térségében)

barnaszén bányák megnyitását (Farkaslyuk-tanbánya, Dubicsány és Tardona mélyművelésű bányák)

egyéb nemesfém és egyedi kőzetek bányászatát

irányozza elő. A szén felhasználását részben a lakosság és közületek széntüzelésre való átállásával, részben

erőmű létesítésével javasolja megoldani.

Ez a program a megye környezetminősége szempontjából negatív hatású, mivel növeli az érintett térségek

levegőszennyezettségét. A program ezért kihangsúlyozza, hogy ennek a projektnek a megvalósítása csak 21.

századi technológiával valósítható meg.

A projekt keretében a program a nemesfém (Rudabánya) és egyedi kőzetek (Pálháza) bányászatát, továbbá új

kavics és homokbányák nyitását is nevesíti.

A kavics és homokbányákkal összefüggésben a program hangsúlyozza, hogy törekedni kell a közlekedési

eredetű terhelések csökkentésére, a felszín alatti víz minőségi és mennyiségi védelmére, a bányászati

hulladékok környezetkímélő kezelésére és elhelyezésére.

Fontosnak tartja továbbá a program a bányászati tevékenység korlátozását a kiemelt turisztikai térségekben,

különösen világörökségi területen. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az OTrT világörökségi és

világörökség-várományos területen, magterületen és ökológiai folyosó területén nem ad lehetőséget meglévő

külszíni bányatelek bővítésére, és új külszíni bányatelek kialakítására.

Összességében megállapítható, hogy a környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritás mindegyik

fejlesztési programja és a programokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, tevékenységek a megye

környezetminőségének védelmét, illetve javítását szolgálják, így ezen prioritásnak negatív környezeti hatása

nem várható.

Ez a prioritás összhangban van a Nemzeti Környezetvédelmi Program mindhárom stratégiai céljával,

meghatározóan a „természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használat” stratégiai céllal.

Ezen stratégiai cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák

védelmét, az életközösségek működőképességének megőrzését, a biológiai sokféleség csökkenésnek

megállítását tűzte ki célul.


3.6. A FEJLESZTÉSI PROGRAMBAN FOGLALTAK ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁSAINAK

ÉRTÉKELÉSE

Ez a fejezet annak bemutatására szolgál, hogy a program nem tartalmaz olyan, a tervhierarchia magasabb

szintű terveiben nem szereplő, vagyis kizárólag a megye döntése alapján bekerülő fejlesztési elemet, mely a

szomszédos ország környezeti állapotát negatívan befolyásolná.

Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szlovákiával határos, így a fejlesztési programban meghatározott

prioritások és az azokon belül meghatározott fejlesztési programok hatással lehetnek meghatározóan Szlovákia

közvetlen határ menti térségeire is.

A fejlesztési koncepció a gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek

ösztönzése stratégiai célon belül a technológiai park, high-tech zóna létrehozása alcél keretében a Miskolci

Egyetem és a Kassai Egyetem, illetve a Debreceni Egyetem közti kutatás-fejlesztési és képzési együttműködések

intenzitásának növelését hangsúlyozza. Az egyetemek közötti kutatási és oktatási célú együttműködés

ösztönzése Szlovákia és Magyarország ezen belül a megye szempontjából egyaránt hasznosnak mondható. A

fejlesztési program kutatás-fejlesztés és innováció prioritásán belül a tudásbázis fejlesztése program nevesíti a

határon átnyúló együttműködés lehetőségét:

„A magyar – szlovák – román - ukrán határ menti K+F+I együttműködések szervezése és közös projekttel

támogatása, melyek vállalati- és egyetemi együttműködéseken alapulnak.”

A vállalkozások versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése prioritáson belül nevesített

gazdaságfejlesztési térségek iparfejlesztése nem közelíti meg a szlovák határt, így a határon túli térségekre a

megye gazdaságfejlesztése kedvezőtlen környezeti hatásokkal nem jár.

A logisztikai bázisok fejlesztésére kijelölt városok közül Sátoraljaújhely és Tornyosnémeti közvetlenül a szlovák

határ mentén található. A logisztikai beruházásokat ezért úgy kell kialakítani, hogy a szlovák oldali településeket

az áruszállítás környezetterhelő hatásai ne érintsék.

Az egyéb gazdaságfejlesztést támogató tevékenységek keretében a fejlesztési koncepció és a fejlesztési

program is hangsúlyozza a szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztésének fontosságát, ezen belül

különös tekintettel a vállalatközi, a kutatásra, fejlesztésre és az innováció keletkezését és terjedését elősegítő

kapcsolatokra.

A fejlesztési koncepció a helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodó képességének

javítása stratégiai célon belül ugyancsak hangsúlyozza a határ menti társadalmi kapcsolatok fontosságát.

„A határon átnyúló társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása, a határ két

oldalán élők közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében.”

A fejlesztési program ehhez a stratégiai célhoz kapcsolódó prioritása – a társadalom alkalmazkodó

képességének javítása – ugyancsak nevesíti a határ menti térség társadalmi-kulturális kapcsolatainak

erősítését, „a határon átnyúló kulturális programok„ hangsúlyozásával, de a prioritáson belül meghatározott

más programok is jó példával szolgálhatnak Szlovákia hasonló problémákkal küzdő határ menti települései

számára is.


A határ menti települések - közlekedési fejlesztési prioritásában szereplő - közvetlen közlekedési kapcsolatainak

megteremtésére irányuló fejlesztési cél ugyancsak szolgálja a társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok

erősítését.

A közlekedés, a munkaerő piaci központok elérhetőségének javítása prioritáson belül Szlovákiára hatással lévő

közlekedés fejlesztési javaslatok a következők:

Miskolc és Kassa közötti közúti elérhetőség javítása, amely nagyban hozzájárul az érintett

gyorsforgalmi út (M30) menti települések környezeti terhelésének csökkentéséhez. Hozzájárulhat

továbbá Miskolc és Kassa gazdasági, kulturális, oktatási, kutatási kapcsolatainak bővítéséhez és az ilyen

irányú együttműködésekhez.

Új térségi jelentőségű közúti közlekedési kapcsolatok (mellékutak) kialakítása Szlovákia irányába, a

határ menti településeket legrövidebben összekötő közutak megnyitása, illetve szükség szerint

megépítése. A program a következő közvetlen határmenti közúti kapcsolatok fontosságát emeli ki:

Domaháza – Gömörpéterfalva

Bánréve – Lénártfalva

Aggtelek – Gömörhosszúfalu

Krasznokvajda – Perecse – Jánok

Hidasnémeti – Perény

Lácacséke – Perbenyik

Ezek a települések közötti közvetlen közúti kapcsolatok lényegesen lerövidítik a közvetlen szomszédos, de a

határ által elválasztott települések megközelíthetőségét. Ez a határ mindkét oldalán a közúti eredetű

levegőszennyezés és zajterhelés mérséklésével jár.

A tervezett összekötő utak összhangban vannak a Borsod-Abaúj-Zemplén megye - határos szlovákiai megyékkel

egyeztetett – területrendezési tervével.

Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése prioritás a

határon túli területeket nem érinti, azokra környezetvédelmi szempontból a prioritásban szereplő fejlesztési

programok hatással nem lesznek.

A mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritás keretében meghatározott programok a

szlovák határmenti térségekre környezetvédelmi szempontból hatással nem lesznek.

A turizmus fejlesztésének prioritása keretében meghatározott programok és fejlesztési célok Szlovákia

környezetminőségére káros hatással nem lesznek. Fontos azonban a közös világörökségi területünk az Aggteleki

és a Gömöri karszt összehangolt természetkímélő ökoturisztikai fejlesztésének hangsúlyozása.

A környezeti állapot és a környezetbiztonság javítása prioritás meghatározóan a megye

környezetminőségének javítását szolgáló fejlesztési célokat tartalmaz. A megye környezetminőségének javítása

közvetve kedvező hatással lesz a határon túli térségek környezetminőségére is.

A prioritáson belül fontos program a természeti, táji és kulturális örökségi értékek megóvása, a természeti

erőforrások fenntartható hasznosítása. Az Aggteleki karszt és a Gömöri karszt, továbbá a Tokaj-Hegyaljai

borvidék értékőrző összehangolt fejlesztése a két ország közös érdeke.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a programban megfogalmazott prioritásoknak és azon belüli

programoknak, fejlesztési céloknak az országhatáron átnyúló kedvezőtlen környezeti hatásai nem lesznek.

A több prioritásban is hangsúlyosan szerepeltetett oktatást, kutatást, gazdaságfejlesztést, közlekedés

fejlesztést és közvetlen települési együttműködést szolgáló fejlesztési javaslatok mindkét ország és a határ két

oldalán lévő megyék és települések közös érdekeit szolgálják.


4. A PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE

A megye stratégiai és operatív programja közvetlenül hatást gyakorol a megye kistérségeinek (járásainak) és

településeinek területfejlesztési projektjeire, az egyes térségek fejlesztési lehetőségeire, közvetetten az

országos területi és ágazati fejlesztési projektekre, valamint a megyei ágazati fejlesztéseire. A megyei

területfejlesztési program céljait – a kutatás-fejlesztés és innováció, a vállalkozásfejlesztések, a vidékfejlesztés,

a turizmus fejlesztése, az energiafejlesztés, a fenntartható környezet, a települések környezetének fejlesztése –

érvényesíteni fogják a megyei területrendezési terv készítése (módosítása) során és a megye településeinek

településfejlesztési koncepciói, integrált településfejlesztési stratégiái és rendezési tervei készítése alkalmával.

Az operatív programhoz készített intézkedések, és járási programok a konkrétabb feladatokkal segítik a

különböző ágazati koncepciók készítését.

A program egyes műveleteire vonatkozóan településenként begyűjtött fejlesztési projektek is alakították a

program elemeit, a visszacsatolások folyamatosan történtek.

A program és a környezeti értékelés párhuzamos készítése garantálja, hogy minden olyan javasolt intézkedés

beépül a programba, ami a program következtében esetlegesen fellépő, környezetre káros hatások elkerülése,

mérséklése vagy ellentételezése érdekében lehetséges.


5. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV RÉSZPROGRAMJÁNAK TÁRSADALMI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA

BEVEZETÉS

Jelen értékelés tárgya Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési programja, a stratégiai és operatív részprogram

egyeztetési anyaga. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra kidolgozott

stratégiai és operatív részprogramja a 218/2009-es (X.6.) kormányrendeletben meghatározott tematika alapján

készült. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket,

melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a

finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív

programok adják. A stratégiai program támaszkodik a megye elfogadott fejlesztési koncepciójára és

hangsúlyosan törekedik a megye környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatainak integrált kezelésére.

Felhasználja továbbá a 2014-20-ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változatát, valamint

figyelembe veszi továbbá, számos egyéb szakmai, főként országos szintű stratégia tartalmi irányultságát, pl.

Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti

Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia.

A program készítői hangsúlyozzák, hogy a megyei stratégia és operatív program megvalósítási kereteit

meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer, amely jelenleg még nem ismert, és

ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai sem tisztázódtak egyértelműen.

A Vital Pro Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által készített stratégiai és operatív részprogram egyeztetési

változatának környezeti-gazdasági- társadalmi hatásvizsgálatát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

megbízása alapján a Város-Teampannon Kft. készíti.

A jóváhagyott környezeti értékelési tematika alapján készített környezeti hatásértékelés – amely jelen

hatásvizsgálat törzsanyagát képezi - bemutatja a hatásvizsgálat kidolgozásának folyamatát, valamint a

hatásvizsgálat tárgyát képező stratégiai és operatív program tartalmát és célkitűzéseit. Kitér a célok és

részcélok konzisztencia vizsgálatára, az esetleges ellentmondások feltárására. Kimerítően taglalja a stratégiai

programban megfogalmazott stratégiai célok megvalósulásától várható pozitív, illetve negatív környezeti

hatásokat, továbbá a meg nem valósulás esetén bekövetkező közvetett vagy közvetlen konfliktushelyzeteket.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti, társadalmi és gazdasági állapotának ismertetése meghaladja e

hatásvizsgálat kereteit. Ezt a feladatot a fejlesztési koncepció készítését megelőzve, a 2012 novemberében

elkészült helyzetértékelés kimerítően elvégezte. Tömören fogalmazva, a megye társadalmi állapotát súlyosan

negatív folyamatok jellemzik.

A megye társadalmi folyamatai az elmúlt évtizedben alapvetően negatív tendenciát mutatnak, így például:

- a lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése

- születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a 2000-es években és idősödő társadalom

- növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás,

- országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam

- alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 % ponttal meghaladta az országos rátát


A megye társadalma egy negatív spirálban van, hiszen az országos viszonylatban is alacsonyabb jövedelmek (az

egy főre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben), illetve a kevés munkalehetőség

elvándorlásra készteti a lakosok egy részét, különösen a fiatalabb korosztályt és a képzettebb lakosokat. Ezzel

párhuzamosan a vállalkozások bővülését, vagy letelepedését korlátozza a jól képezett munkaerő hiánya.

A stratégiai részprogramban megnevezett 8 prioritás közül közvetlen társadalmi hatás a 3. számú, „A

társadalom alkalmazkodó-képességének javítása” című prioritás alprogramjaitól várható. Természetesen

közvetett (és jelentős) társadalmi vonatkozású hatásai a többi – elsődlegesen gazdasági, illetve környezeti

irányultságú – prioritáshoz tartozó alprogramoknak és intézkedéseknek is lesznek. A 2014-2020-ra készülő

megyei fejlesztési program alapvető célja, hogy a következő hét esztendőben rendelkezésre álló finanszírozási

források felhasználását oly módon tervezze meg, hogy azok a lehető leghatékonyabban hasznosuljanak, a

szinergikus hatások maximálisan érvényesüljenek. Végső soron minden egyes beavatkozástól, illetve a

fejlesztési program összességétől elvárható, hogy a megye népességének életminőségét pozitív irányba

mozdítsa elő. A gazdasági és a környezeti típusú beavatkozások mozgatórugója a megye társadalmát alkotó

városi és vidéki népesség jólétének javítása, ugyanúgy, mint a kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális

irányultságú intézkedéseknek.

1. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM TÁRSADALM FELZÁRKÓZÁST ELŐSEGÍTŐ JAVASLATAI ÉS

INTÉZKEDÉSEI

A koncepció készítését megelőző helyzetfeltárás során sokoldalú elemzésre kerültek a megyére vonatkozó

társadalmi és gazdasági adatok. Ezek alapján kirajzolódtak a megyére jellemző területi egyenlőtlenségek, illetve

a kezelést igénylő konfliktusok. A meglévő adottságokból kiindulva, a helyi erősségeket és gyengeségeket,

előnyöket és hátrányokat figyelembe véve igyekszik a stratégiai és operatív részprogram differenciált stratégiai,

területi és horizontális célokat kitűzni. A célok megvalósítását nyolc prioritás mentén, a prioritásokhoz rendelt

alprogramok révén kívánja elérni. A hatásvizsgálat tárgyát képező munkaanyag (Stratégiai részprogram és

Operatív részprogram - egyeztetési változat) áttekinthetősége sokat javult a koncepcióhoz képest. A stratégiai

programban lefektetett prioritások indoklása és a prioritásokhoz rendelt alprogramok felépítése jól

áttekinthető, rendszerezett. Az operatív program azonban csak a területi és településfejlesztési operatív

programból (TOP) finanszírozható intézkedésekre fókuszál. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztéshez és a

járástérségi infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó prioritásokhoz rendelt intézkedések kerülnek bemutatásra

ebben a dokumentumban.

A stratégiai részprogram 3. „A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása” címet viselő prioritásának

indoklása helyesen mutat rá a leglényegesebb és legsúlyosabb szociális problémákra: nagyon magas arányú

tartós munkanélküliség; alacsony iskolai végzettség; szegénység; etnikai szegregáció. A megye 15 kistérsége

(járása) közül 10 tartozik az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé.

„A munkanélküliek egyik jellemzője, hogy körükben magas az alacsony végzettségűek aránya, akik legfeljebb

csak 8 év általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A munkanélküliség nemcsak egyszerű foglalkoztatási

probléma, hanem további társadalmi problémák gyökere is. Jellemzően már a munkanélküliségből következő

szociális hátrányok öröklődnek, hiszen sok esetben a tartós munkanélküliek gyerekeik sem szereznek szakmát, a

szakmai végzettség megszerzése előtt abbahagyják a tanulást, ami megnehezíti munkába állásukat és ők is

nagy valószínűséggel a munkanélküliek táborát gyarapítják. … A legnagyobb arányban romák által

hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyköz, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík

DNY-i része, Kelet-Cserehát, az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A

tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten

(etnikailag gettósodott települések összeolvadása „gettósodó tájakká”).”

Félő, hogy a probléma mérete és összetettsége folytán a stratégiai programban figyelembe vehető források –

erre a prioritásra a megye részéről alapvetően TOP források biztosíthatók – mennyisége messze elmarad a


helyzet jól érzékelhető javításához szükséges nagyságrendtől. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a halmozott

hátrányok enyhítése, a társadalmi kirekesztettség és leszakadás mértékének csökkentése, nem csak pénz

kérdése. A hosszú távú és komplex felzárkóztató programoknak, valamint a társadalmi érzékenység

növelésének (tolerancia, empátia, kommunikáció) legalább akkora jelentősége van. A TOP forrásokon túl

EFOP források vehetők még igénybe pl. a területi leszakadási folyamatok megállítása, a mélyszegénységben

élők és romák felzárkóztatása, a szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése; a területi hátrányok

felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beruházásai érdekében.

A tárgyalt prioritás alprogramjai a következő problémák kezelésére irányulnak:

Hátrányos helyzetűek komplex társadalom fejlesztési programja

Nők munkába állásának ösztönzése

Idősek, fogyatékkal élők ellátása

Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések

Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése

Egészségfejlesztési és prevenciós programok

kulturális programok

A stratégiai részprogram hatásvizsgálata során megállapítható, hogy a tervezők figyelembe vették a

koncepcióval kapcsolatosan megfogalmazott javaslatot, miszerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében

megengedhetetlen a társadalmi problémák, a súlyos szociális feszültségek elhanyagolása, vagy háttérbe

szorítása, a gazdasági és környezeti kérdésekkel szemben. Nem lehet ugyanis fenntartható gazdasági fejlődést

és környezeti állapotot megvalósítani az elszegényedés, a romló életminőség fokozódása mellett. A prioritáshoz

rendelt alprogramok közül ugyanakkor hiányzik a legdrámaibb folyamatok enyhítésére, kezelésére vonatkozó

intézkedéscsomag. Legsúlyosabb problémának a fent idézett öröklött társadalmi kirekesztődést (tartós

munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, egészségtelen lakhatási körülmények, mélyszegénység), és a

növekvő etnikai szegregációt, a „gettósodó tájak” kialakulását tartjuk. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a

TOP 4. prioritás („szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja”) és a TOP 6.

prioritás („megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás ösztönzés”)

nem kerülhet egymással ellentmondásba. A leromlott városrészek rehabilitációja pl. nem oldható meg a lakók

lecserélésével, hanem a fizikai környezet megújításának és az ott élők társadalmi felemelkedésének együttesen

kell megvalósulnia. A megye felelősségi körébe tartozó beavatkozás lehetne pl. egy szociális mentorhálózat

kialakítása, valamint a hivatali ügyintézők, szociális és egészségügyi dolgozók, hatósági és közüzemi dolgozók,

rendőrök és pedagógusok társadalmi érzékenységének növelése tréningek szervezésével, és egyéb ösztönzők

kialakításával.

A prioritáson belül kidolgozott első számú alprogram, a hátrányos helyzetűek komplex társadalom fejlesztési

programja szerteágazó célok megvalósítására irányul: az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó

hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása közfoglalkoztatás és képzési programok

révén; hátrányos helyzetűek társadalmi befogadásának javításai mentális és egészségfejlesztés révén;

hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok oktatás színvonalának javítása; korai gyermek nevelés

minőségének javítása; hátrányos helyzetű csoportok lakhatási körülményeinek javítása; munkanélküliek

elhelyezkedésének ösztönzése. Javasolható, hogy az alprogram keretében megvalósítandó tevékenységek

összehangolása és ezáltal a kívánt pozitív hatás elérése érdekében, a megye szakmai koordinátort bízzon meg.


A nők munkába állásának ösztönzésére szolgáló alprogram a bölcsődék, családi napközik és az óvodai ellátás

fejlesztését kívánja támogatni. Nemcsak a mennyiségi igények, de az ellátáshoz való hozzáférés (területi

megoszlás!) és a szolgáltatások minőségének fejlesztése is fontos cél. Az alprogram pozitív társadalmi hatása

akkor tud érvényesülni, ha a kisgyermekes anyák számára vállalható munkahelyek (egy műszakos beosztás,

rugalmas munkaidő, stb.) száma is növekedni fog a megyében.

Az idősek, fogyatékkal élők ellátása a demográfiai változások következtében egyre növekvő és egyre

összetettebb feladatotokat ró az ellátó rendszerre, illetve megköveteli az ellátó rendszer átalakítását és

fejlesztését. Az alprogram megfelelően kapcsolja össze a szociális ellátás fejlesztését szolgáló infrastrukturális,

szervezeti és humán erőforrás típusú intézkedéseket. Ezen a területen is akkor érhető el kellő mértékű pozitív

társadalmi változás, ha az anyagi ráfordítások (épületek, berendezések, tárgyi eszközök) mellett a szektorban

dolgozó szakemberek folyamatos továbbképzése, mennyiségi és minőségi humán erőforrás fejlesztése is

megvalósul.

A közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések indokoltsága a társadalmi problémák

kezelésében vitathatatlan. Helyesen fogalmazza meg a program, hogy kiemelt szakterületi kérdés a leszakadó

rétegekre jellemző lemorzsolódás megakadályozása, illetve a már lemorzsolódottak oktatási rendszerbe való

visszavezetése, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. A szakképzés terén pedig alapvető cél a

foglalkoztatás bővítése, amihez a szakképző intézmények és a termelő szervezetek közvetlen együttműködése

szükséges. A közoktatás területén és a szakoktatás területén is előremutató intézkedéseket fogalmaz meg a

stratégiai részprogram, de mivel az operatív program ezzel a területtel nem foglalkozik, a tényleges hatások

nehezen becsülhetők.

Az egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése, valamint az egészségfejlesztési és prevenciós programok

egymást kiegészítő részterületei a népesség egészségi állapotának javítását célzó stratégiai programnak. A

lakosság rossz egészségi állapotának hátterében egyfelől az egészségügyi szolgáltatások igénybevételi

lehetőségének területi különbségei, másfelől az egészségtudatosság hiányosságai állnak.

A kulturális programok elnevezésű alprogram közvetlen célja a kulturális identitás erősödése, a térségi imázs

váltás ösztönzése, valamint a helyi közösségi együttműködések ösztönzése, a kreatív közösségi tanulás és az

egyénre szabott tanulás, a kulturális intézmények bázisán megvalósuló nem formális és informális tanulás,

valamint az alapkompetenciák fejlesztéséhez szükséges, az egész életen át tartó tanulás formáinak

elterjesztése. A helyi társadalmak (közösségek) megújulása és fejlődése segítő programok révén, különösen a

súlyos társadalmi problémákkal küzdő kistelepüléseken és lakótelepi környezetben járul hozzá a társadalmi

problémák enyhítéséhez,” a formális oktatásba és a munkaerőpiacra történő be- és visszailleszkedéshez.

Természetesen a stratégiai program egyéb prioritásaiban megjelenő egyes alprogramok és intézkedések is

közvetlenül, vagy közvetve társadalmi jellegű hatásokat eredményeznek megvalósulásuk esetén: pl. minden, a

foglalkoztatás bővítésére; a tartós munkanélküliek munkába állásának támogatására; magasan képzett

szakemberek megtartására és bevonzására; kompetenciák fejlesztésére. Hasonlóképpen a közlekedési

rendszer fejlesztése is alapvetően társadalmi és gazdasági célokat hordoz: pl. az elmaradott régiók

felzárkóztatása és a szegénységgel sújtott települések helyzetének javítása érdekében elengedhetetlen a

településeket összekötő mellékutak korszerűsítése, karbantartása, fejlesztése; meglévő alacsonyabb rendű

útszakaszok korszerűsítése a biztonságosabb közlekedés érdekében, különös tekintettel a foglalkoztatás, illetve

a turisztikai vonzerők elérhetőségének és a közösségi közlekedés elősegítésére. Az egészségvédelem érdekét

szolgálják a ivóvízrendszerek és a szennyvízkezelés korszerűsítésére irányuló intézkedések, de a környezet- és

energiatudatos szemléletformálás, a higiénés és egészségügyi felvilágosító, népszerűsítő programok is.

2. A FEJLESZTÉSI PROGRAM TÁRSADALMI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS ÖSSZEFÜGGÉSEI

A program kiemelten hangsúlyos iránya szerint a megye gazdaság fejlődését elsősorban a magasabb

hozzáadott érték és a kutatás-fejlesztés- innováció teljesítménye mozdítja előre. A természeti erőforrások


hasznosítása fenntartható módon történik, az energia-felhasználás több mint felét megújuló energiaforrások

biztosítják. A szegény, döntően romák lakta települések alacsonyan képzett és alig foglalkoztatott

népességének „felzárkóztatását” aktív szociálpolitikai intézkedések és a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és

kulturális tevékenységekhez kapcsolódó támogatások segítik. A megye perifériáin bőségesen rendelkezésre álló

munkaerő elsősorban feldolgozóipari vállalkozások számára jelent vonzerőt. A megye természeti és kulturális

értékei növekvő számú igényes látogatót vonzanak. A települések szolgáltatásai bővülnek, a településképek

egyre rendezettebbé válnak. A megye leveti a kedvezőtlen hatású nehézipari – bányászati örökséghez kötődő

képét és azt egy dinamikusan fejlődő, jövőorientált ipari térség imázsa váltja fel.

Az átfogó fejlesztési célok a megye versenyképességének a megyék átlaga fölötti javulását kívánják elősegíteni

2020-ig. Társadalmi szempontból a foglalkoztatás bővítése és a társadalom alkalmazkodóképességének javítása

a legkiemelkedőbb. A stratégiai célok közül - a várhatóan pozitív társadalmi hatások szempontjából –

leghangsúlyosabb a

1. A gazdaság versenyképességének javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek

ösztönzése

2. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása

3. A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása.

A koncepcióban megfogalmazott területi célok a stratégiai részprogramban nem kerültek exponálásra. A

prioritásokon belül inkább esetlegesen kerültek megemlítésre a területi fókuszok, pl. IV.1 és IV.4. és IV.6. (ld.

Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram). Területi szinten, az un.

foglalkoztatási központokra (gazdasági agglomerációkra) fókuszál a koncepció (területi kiegyensúlyozás helyett,

inkább a növekedésre képes központok fejlődését támogatja), míg gazdasági téren a foglalkoztatás bővítését és

a teljesítőképesség javítását, az innovációs teljesítmény növekedését kívánja biztosítani.

A horizontális célok közül társadalmi vonatkozások tekintetében a „hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe” elnevezésű célt kell kiemelni. Adott esetben jelentős hangulat és tudatformáló társadalmi szerepe lehet a „az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek tervezésbe történő bevonását” szorgalmazó horizontális célnak is. Direkt társadalmi vonatkozással bír a hátrányos helyzetű csoportok bevonása a fejlesztésekbe, továbbá a korszerű információs és kommunikációs technológiák eljuttatása e társadalmi csoportokhoz.

A stratégiai célok és a prioritások közötti kapcsolatot a stratégiai részprogram XII. fejezete ábrázolja.

A megye területfejlesztési elvei alapvetően nem különböznek az Európai Unió és az országos területpolitika

elveitől, de a megye sajátosságainak megfelelően a koncepció igyekszik kiegészíteni azokat. A döntési és

végrehajtási mechanizmusokat meghatározó alapelveken – szubszidiaritás, addicionalitás, partnerség – túl, az

esélyegyenlőség, valamint a globális kitettség csökkentése, az alkalmazkodóképesség és a változásra való

nyitottság növelése elvének van közvetett és közvetlen hatása a megye társadalmi és gazdasági fejlődésére. Az

esélyegyenlőség fokozottabb és ellenőrizhetőbb módon való érvényesítése az oktatásban, az egészségügyi és

egyéb közszolgáltatásokban, valamint a munkaerőpiacon, a fennálló társadalmi konfliktusok enyhítését, a

társadalmi együttműködés hatékonyságát kívánja előmozdítani. Az alkalmazkodóképesség és a változásra való

nyitottság növelése egyfelől az egyének (munkavállalók), másfelől a gazdaság versenyképességét fokozza a

technológiai innováció révén. A társadalmi és szervezeti innováció kibontakozásával a helyi közösségek

erősödnek, a társadalmi részvételre épülő kezdeményezések kapnak teret.

3. A FEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLRENDSZERÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA, ILLETVE MEG NEM VALÓSULÁSA

ESETÉN VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK:

2.1. A népesség területi elhelyezkedésére


A jövőképben 2030-ra a lakónépesség fogyásának megállásával számolt a megyei koncepció. Ez azonban a

népesség előreszámítások szerint sajnos nem fog bekövetkezni. A demográfiai törvényszerűségek szerint a

szülőképes korosztályok csökkenése következtében a születésszám radikális emelkedése nélkül erre nincs esély.

A népességfogyást egyedül az erősen pozitív vándorlási egyenleg mérsékelhetné, de jelentős külföldi

betelepedéssel nem számolt a koncepció, a stratégiában a befektetés ösztönzés, a külföldi vállalatok

betelepedésének támogatása kapcsán jelenik meg a külföldi szakemberek és családtagjaik letelepedésének

támogatása.

A népesség területi elhelyezkedésében a fejlesztési program távlatában, 2020-ig, jelentős változás nem

következik be. A foglalkoztatási központok sikeres gazdasági megerősödésével a munkahelyek számának

gyarapodása várható és az elérhetőség javulása következtében a napi ingázások mennyisége fog

megnövekedni. A társadalmi mobilitás (nem a lakóhely változtatás) terén, az esélyegyenlőséget biztosító

oktatási programok támogatása eredményezhet pozitív változást a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok

közép- és felsőfokú oktatásba való jelentős arányú bekerülésének biztosításával.

2.2. A foglalkoztatásra

A foglalkoztatási mutatók javulása, a munkanélküliség mértékének csökkenése a. „vállalkozások

versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése”; a „Közlekedés, a munkaerő-piaci központok

elérhetőségének javítása”; valamint a „mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek” elnevezésű

prioritások megvalósításától várható. Ugyanakkor a piaci kihívásokra rugalmasan reagáló szak-, felnőtt- és

felsőfokú képzési rendszer fejlesztése, valamint a munkahelyek elérhetőségének tényleges javulása nélkül az

urbanizált térségektől távol élők foglalkoztatási esélyei nem fognak javulni. Hasonlóan negatív következménye

lesz, ha a „Turizmus” prioritás keretében a világörökségi területek és egyéb turisztikai potenciálok

hasznosításának fejlesztése nem eredményez további helyi foglalkoztatási lehetőségeket, illetve ha, a

„mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek” prioritás keretében, a dombvidéki (Cserehát, Bodrog

mente, Encs, Edelény,) valamint a Tisza menti térségekben nem sikerül az integrált zöldség- és

gyümölcstermesztési rendszerek felépítése, vagy a hagyományos ártéri tájgazdálkodáshoz kapcsolódó

adottságok hasznosítása.

2.3. A szabadidő eltöltésre, a rekreáció területi feltételeire

A megye területén a szabadidő eltöltése és a rekreáció területi feltételei elsősorban az erdők, a hegyes-dombos

tájak, a folyóvizek, a gyógy- és termálvizek, valamint a védett természeti területek hasznosításával és

megóvásával függ össze. A fejlesztési koncepció és stratégiai program alapján a turizmus, az idegenforgalom

fejlődése és a megyei lakosság szabadidős lehetőségei szorosan összefüggnek. A megye rendkívül gazdag

védett természeti és kulturális értékekben, melyekben jelentős fejlesztési kapacitás rejlik. Ezeket foglalja össze

a 4. „Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása” c. stratégiai cél. Ha nem sikerül a

kitűzött részcélok megvalósítása, az nemcsak a foglalkoztatás szintjének általános javulását veszélyezteti, de

jelentős bevételkiesést okoz, valamint a helyben élők egészségtudatos életmódra való nevelésének, mozgáshoz

és szabadidős tevékenységeket biztosító infrastruktúrához való hozzájutásának lehetőségét is gátolja.

2.4. A népesség életminőségére és egészségi állapotára, szociális helyzetére

A népesség életminőségének, egészségi állapotának és szociális helyzetének javítása a 2. „A helyi társadalom

munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása” elnevezésű stratégiai célban

fogalmazódik meg. A népesség életminőségére társadalmi szinten legnagyobb hatást az iskolázottság, a képzett

általános szintjének emelkedése gyakorol. Ezen belül a piacképes szaktudásnak, az idegen nyelvismeretnek és

az élethosszig tartó tanulásnak van legnagyobb szerepe. Ha nem sikerül a leszakadó társadalmi csoportok

foglalkoztatási és oktatási hátrányainak jelentős mértékű csökkentése, a munkaerő-piaci és oktatási

esélyegyenlőség javítása, a társadalmi feszültségek eszkalálódni fognak, a munkaerőpiacon hiányozni fognak a

korszerű technológiai elvárásoknak megfelelő munkavállalók, kevesen és keveset fognak adózni a

munkajövedelmek után, növekedni fognak a társadalomra háruló szociális és egészségügyi kiadások.


A lakosság egészségi állapotának javulása nem várható csupán a felvilágosító programoktól. A lakhatási

feltételek javítása, a gyermekkori alultápláltság megszüntetése, az egészséges táplálkozás elterjedéséhez

szükséges életszínvonal emelkedés, a prevenció, a mindenki számára elérhető szűrések és egészségügyi

alapellátás biztosítása – mind-mind szükséges feltételei az általános egészségi állapotban elérhető javulásnak.

Az egyre idősödő társadalomban a szociális ellátási kapacitások bővítése, és újszerű megoldások alkalmazása

válik szükségessé. A deprivált társadalmi közösségek körében (egyes lakótelepek, kistelepülések)

közösségszervezők bevonása indokolt a koncepció szerint. A közösségszervező önmagában keveset tud elérni,

de a helyi lakosság bevonásával kidolgozott és megvalósított, integrált oktatási – családsegítési – foglalkoztatási

- lakókörnyezet fejlesztési program ciklusokon átívelő támogatásával tartós javulást lehet elérni.

2.5. A társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére

A társadalom biztonságérzetére a környezet minőségét (egészségügyi ártalmak csökkentése, ár- és belvíz károk

elleni védelem, hosszú távú energiabiztonság) elsődlegesen szem előtt tartó 6. „Környezeti állapot és

környezetbiztonság”, valamint az 5. „ Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi

felhasználásának, valamint az energiahatékonyságnak az ösztönzése” című stratégiai célok vannak hatással. A

koncepcióban és a stratégiában megfogalmazott és lefektetett célok és prioritások hosszú távon szolgálják az

életminőség javítását. Ezt egészesíti ki a horizontális célok között szereplő elvárás a fenntartható környezet- és

tájhasználatra, valamint a barnamezős területek hasznosítására vonatkozóan. A társadalmi deprivációval, a

mélyszegénység generációs átöröklésével összefüggő megélhetési bűnözés negatív hatásait a társadalom

biztonságérzetére a megye legelmaradottabb térségeiben, nem lehet és nem is szabad rendészeti, bűnüldözési

kérdésként kezelni. A stratégiai program társadalmi alkalmazkodó-képesség javítására vonatkozó

intézkedéseinek következetes és folytatólagos végrehajtásától várható pozitív hatás bekövetkezése.

2.6. A népességmegtartó képességre

A tényleges foglalkoztatás növekedéstől, a munkahelyek és szolgáltatások elérhetőségének javulásától várható

a népességmegtartó képesség lassú, enyhe javulása.

2.7. Az esélyegyenlőségre, esélyteremtésre, társadalmi felzárkózásra

2.8. A helyi kultúra fejlődésére


6. A KONCEPCIÓ GAZDASÁGI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA

6.1 A javaslatok hatása a természeti erőforrásokra

Mint ahogy a megyei területfejlesztési koncepcióból megismerhettük, a megye jövőképének része a megye

természeti erőforrásainak fenntartható módon történő magasabb szintű hasznosítása 2010-hez képest.

A természeti erőforrásokra közvetlenül a következő prioritások hatnak: Energetika, Mezőgazdasági termékek

feldolgozása, helyi termékek előállítása, Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása, Bányászati projektek

prioritása.

Az energetikai javaslatok elsősorban a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú használatára teszik a

hangsúlyt a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. A prioritáson belül a megújuló energiatermelő

kiserőművek és rendszerek fejlesztése (biogáz termelés, geotermikus energia, napenergia, hulladékok

energetikai, vízenergia hasznosítása), távfűtőművek korszerűsítése (energetikai korszerűsítés), épületek

energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása szerepel a programban. Önmagában az épületek

energiatakarékos felújítása, valamint a megújuló energiaforrások kiegészítőként történő hasznosítása

jelentősen csökkenti az energiafogyasztást, és ezen keresztül az energiatermelésre használt nem megújuló

természeti erőforrások felhasználását. Jelentősen csökkenhet a nem megújuló energiaforrások felhasználása,

amennyiben a távfűtőművek energetikai korszerűsítése, valamint megújuló alapra helyezett új

termelőegységek létesítése megtörténik. A program javaslata szerint a biomassza alapú energiatermelést a

kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek beerdősítése oldaná meg. Amennyiben ez valóban így valósul meg,

úgy az tulajdonképpen nem lesz negatív hatással a már kialakult erdőterületekre (de ehhez szükséges az

erdőtelepítés valamilyen szintű támogatása). A geotermikus energia felhasználása során ugyanakkor

fokozottan ügyelni kell a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségi állapotának fenntartására, hiszen annak

megújulása lassúbb lehet, mint a felhasználás intenzitása (pl. visszasajtolással).

A bányászati projekteken belül a program elsősorban a szénkitermelésre, és energetikai célú felhasználására

helyezi a hangsúlyt. Erre irányuló vizsgálatok szerint jelentős szénkészlettel rendelkezik az ország és ezen belül

a megye. Amennyiben a szénalapú energiatermelő projektek beindulnak, úgy az hatással lesz a természeti

erőforrás csökkenésére. Ez nagyban függ attól, hogy a tisztaszén technológiája (CCS) mikor válik piacéretté,

hiszen a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében meg kell oldani az energiatermelés során keletkező

szén-dioxid leválasztását és elhelyezését, ami a jelenlegi viszonyok között igen költségigényes lenne. Itt fontos

beidézni a Nemzeti Energiastratégia 2030 vonatkozó megjegyzését, mely szerint a szénvagyon a jövő egyik

biztonsági tartalékának tekinthető, ezért szükséges megőrizni a kapcsolódó szakmakultúrát.

A mezőgazdasági termelésének versenyképességénél elsősorban a talajra, a talaj védelmére kell gondolni.

Bár a természeti erőforrások fenntarthatóságára kevés utalást tartalmaz a program, ugyanakkor néhány a talaj

védelmét, termőképességének fenntartását szolgálja (termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések

preferálása, Tokaji és Bükkaljai borvidéki szőlőterületek kedvező termőhelyi adottságainak megőrzése,

környezetkímélő növénytermesztési technológiák fejlesztése).

Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritáson belül szereplő szennyvízkezelési program az

ivóvízkészlet (és általában a felszíni és felszín alatti vizek) védelmét, valamint a talaj védelmét, a természeti, táji

és kulturális örökségi értékek megóvásával kapcsolatos javaslatok közvetetten az erdőterületek védelmét

szolgálja. Így a javaslatok a víz és erdőterületek fenntartható használatát segítik elő.

6.2 A javaslatok hatása az ipar és kereskedelem térbeli szerkezetére

Borsod-Abaúj-Zemplén ipari és kereskedelmi tengelyei elsősorban az M3-as, M30/30-as főút (Kassa-Miskolc), a

26-os sz. főút (Miskolc-Kazincbarcika (Ózd)) és a 37. sz. főút (Szerencs-Tokaj-Sátoraljaújhely) mentén alakultak

ki.


A stratégiai program – a koncepcióhoz hasonlóan – meghatározza a fejlesztési területeket, melyek a

következők: Borsodi tengely (központban Miskolccal), Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ, Tokaj-

Hegyalja – Zemplén, Abaúj-Cserhát, Taktaköz.

A program esetében is megállapítható, hogy a javaslatok legnagyobb része – az adottságokra alapozva – a

kialakult szerkezetet erősítik, csupán néhány javaslat lehet hatással a térbeli szerkezet változására.

A kialakult szerkezet erősítésére, fejlesztésére ható tevékenységek a következők:

A program a mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése prioritásán belül

a preferált ágazatokat rögzíti. (pl. Borsodi-tengely: gépipar, vegyipar, mechatronika, energiatermelés,

vízgazdálkodás, Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ: gépipar, vegyipar, mechatronika stb.)

Nagyvállalatok foglalkoztatás bővítő beruházásai a hagyományokkal rendelkező feldolgozó ipari

ágazatokban;

A stratégia szerint a nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. Amennyiben a

nagyvállalatoktól függnek a kkv-k (azaz azok beszállítói), úgy lehetőség szerint attól nem távol

telepednek meg tovább erősítve az adott térség már kialakult ipari, kereskedelmi térbeli szerkezetét.

Az innováció orientált vállalati fejlesztés, valamint a tudástranszferhez kötődő innovációs

szolgáltatások, megyei tudásközpontok fejlesztése (közvetett hatás);

Áttételesen ugyan, de a közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó prioritások is a kialakult

szerkezetet erősítik, hiszen ha megfelelő a közlekedési kapcsolat, közúti elérhetőség, akkor az

általában a beruházást/befektetést is vonzza. A főutak korszerűsítése, bővítése a bevezetőben röviden

bemutatott hálózaton történne, mely egyben erősíti a megye meglévő szerkezetét. (Ugyanez

mondható el a Miskolc központú vasúti vonalak fejlesztéséről is.)

Az operatív programban ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának

bővítése, vagy az innováció vezérelt gazdaságfejlesztés BAZ megyében intézkedésnek felel meg. Ki kell emelni,

hogy a megye központjának iparát és kereskedelmét, és ezen keresztül a megye gazdaságát jelentősen erősíti a

Technológiai Park, high-tech zóna létrehozása (K+F+I tevékenységhez szükséges Technológiai Park

létesítésének támogatása).

A kereskedelem és ipar térbeli szerkezetének módosítására ható javaslatok:

Leginkább az elmaradott térségekre vonatkozó javaslatok esetén értelmezhető ilyen jellegű hatás, melyek

elsősorban a kereskedelem megerősítésére hatnak. Ezek pl. mezőgazdasági termékek, helyi termékek

feldolgozása (faipar, élelmiszeripar), kertgazdálkodás további ösztönzése, s áttételesen az országos

mellékúthálózat fejlesztése, valamint az innovációs tevékenységek fejlesztése (mezőgazdasági kutatóbázisok

kialakítása). Az operatív programban ez a foglalkoztatás bővítése, valamint a megye gazdasági teljesítményének

és foglalkoztatásának bővítése intézkedéshez kapcsolódik.

1. ábra: Az ipari parkok és térségi logisztikai központok javasolt rendszere a megyei területrendezési terv

határozata alapján


6.3 A javaslatok hatása a mezőgazdaságra

Kiemelendő stratégiai célnak tekintendő az a törekvés, hogy a mezőgazdasági tevékenységek során a térségi

hagyományokhoz, meglévő munkakultúrához, és a termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések preferálása

szükséges. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az adottságait tekintve jelentős potenciállal rendelkezik a

gyümölcstermesztés (Cserehát, Abaúj térsége), a zöldségtermesztés (különösen az intenzívebb, geotermikus

energia adottságával rendelkező mezőgazdasági térségek), valamint az állattenyésztés területén (pl. különösen

a Borsodi-mezőség dél-keleti része, és a megye kedvezőtlen termőhelyi adottságú északi térségei), valamint

kiemelten kezelendő a megye területén lévő a szőlő és borkultúra (világörökségi területként nyilvántartott

Tokaj-Hegyalja, és a Bükkalja).

A mezőgazdasági termelés versenyképességére jótékonyan hatnak a programban szereplő tevékenységek,

különösen az olyan műszaki beavatkozások, melyek egy terület termőhelyi adottságit javítják. Így például az

öntözőrendszerek kiépítéséhez, valamint a geotermális energia felhasználásához szükséges infrastruktúra

kiépítésének támogatása. A versenyképesség erősítése érdekében nagyon fontos hangsúlyozni a kedvező

termőhelyi adottságok fenntartását, de ez minden esetben alapvető követelmény, a „jó mezőgazdasági

gyakorlat” a gazdák érdeke is. A mezőgazdasági tevékenységek versenyképességét javítják az újítások

(termékfejlesztés), az együttműködések, értékesítési láncok kialakításának támogatása, valamint a kkv-k

marketingjének fejlesztése. Főként a hátrányos helyzetű térségekben kiemelkedő szerepe van a

szaktanácsadási programok támogatásának, és a megfelelő szakképzésnek, továbbképzésnek.

A program fejlesztési területenként határozta meg a preferált ágazatokat, melyek sorrendként is

értelmezhetők.

A program nemcsak a termelési feltételek erősítését célozza meg, hanem a mezőgazdasági termékek

feldolgozását, a helyi termékek előállítását is. Ez a foglalkoztatás mellett egy-egy térség brand-jének alapjait is

megteremtheti, mely későbbiekben jótékonyan hathat vissza a térség fejlődésére. A javasolt tevékenységek

közül kiemelendő a mezőgazdasági kutató bázisok megalapítása, mely kutatásaival hozzájárulhat az adott


térség megfelelő termékszerkezetének meghatározásához, illetve eredményeivel folyamatosan elősegítheti a

legjobb minőségű, legkevésbé költségigényű termékek előállítását. E kutatóbázisoknak viszont nemcsak

kutatással, hanem egyfajta termelőket összefogó/segítő/tanácsadó bázisként is működnie kellene.

A hagyományos ártéri tájgazdálkodás (ártéri halgazdálkodás, ártéri erdőgazdálkodás, gyümölcstermesztés,

gyepgazdálkodás) támogatása szintén a program egyik kiemelt célja, mely hozzájárul a megye adottságaiban

rejlő lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását, és elősegíti az elmaradott térségek fejlődését (Taktaköz,

Bodrogköz).

Sajnálatos, hogy a fejlesztési koncepcióval ellentétben a vadgazdálkodás és a helyi vadfeldolgozás teljesen

kimaradt a támogatandó célok közül, pedig az adottságok jelen vannak (kiterjedt erdőségek, vadállomány), s

főként az elmaradott térségek több lábon állását segítheti elő.

Összességében elmondható, hogy a stratégiai programban szereplő javaslatok a mezőgazdasági termelés

szerkezetének helyi adottságokhoz történő igazítása felé hatnak, az ágazat több szempontú fejlesztését teszi

lehetővé.

A mezőgazdaság versenyképességére az operatív program intézkedései közül az 1. Borsod-Abaúj-Zemplén

megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb

ágazataiban, valamint a 8. Foglalkoztatás bővítése a vidéki kistérségekben intézkedései hatnak. Az előbbi

intézkedés a vállalkozások megtelepedését, az utóbbi pedig a mezőgazdasági termelés és feldolgozás

infrastrukturális feltételeit teremtik meg. Együttesen a mezőgazdasági termelés versenyképességét, a

stratégiai programban meghatározott tevékenységek/mezőgazdasági ágazatok fejlesztését teszi lehetővé.

6.4 A javaslatok hatása az erdőgazdálkodásra

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország egyik „legerdősebb vidéke”: a megye területének több mint

30%-án erdő helyezkedik el, ennek megfelelően az erdőgazdálkodásnak, mint hagyományos gazdasági ágnak

kiemelt szerepe van az érintett térségekben. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló

2009. évi XXXVII. törvény szerint a fenntartható erdőgazdálkodás feladata következő:

2. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás során a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. (2) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja.

Mivel a megye erdősültsége jelentős, ezért célszerűen erősíteni kell az ezzel foglalkozó társaságok működését,

feladatuk színvonalas ellátása érdekében, illetve elő kell segíteni az erdőből, mint természeti erőforrásból élő

vállalkozások megtelepedését. Ez különösen fontos, mivel többszörösen hátrányos helyzetű térségeket

érintenek az erdőterületek, melyek problémáit csak komplex intézkedésekkel lehet megoldani.

Az erdő javaira szerveződő vállalkozások beindulását, meglévők fejlődését, megerősödését a Vállalkozások

versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogramon belül szereplő „mikro- és KKV-k

termék és technológia fejlesztése és munkahelyteremtése” segíti elő. Mint hagyományosan preferált ágazat – a

térség adottságainak megfelelően – a Tokaj-Hegyalja – Zemplén, Abaúj-Cserhát térségénél jelenik meg az

erdészeti alapanyagok, faipari termékek feldolgozásának és gyártásának támogatása. Az ezzel foglalkozó

vállalkozások megtelepedésére jótékonyan hat – a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken – a

fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők, valamint munkahely-teremtési támogatások

nyújtása.


Az operatív program intézkedései közül a 8. foglalkoztatás bővítése a vidéki térségekben intézkedés kötődik a

konkrét erdőgazdálkodási tevékenységekhez támogatásához. Az intézkedés kitér az erdőgazdálkodás

infrastrukturális és eszközigényének korszerűsítésére, ahol a program mezőgazdasági tevékenységet végző

szervezetek mellett – helyesen – az erdészeti társaságokat is kedvezményezettként nevezi meg. Célszerű lenne

a kedvezményezettek körét annyiban pontosítani, hogy azt ki kellene terjeszteni a faipari, valamint a

vadfeldolgozó vállalkozásokra is.

Az erdőgazdálkodásnak az előírások szerint további feladata az erdő közjóléti szerepének erősítése, melyet

közvetetten biztosíthat az operatív programban szereplő 4. a természeti és kulturális örökségértékek turisztikai

célú fenntartható hasznosítása, ahol a turisztikai szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban szintén

megjelennek az erdészeti gazdasági társaságok, mint kedvezményezettek.

Az intenzivitása és a termelési cél miatt nem feltétlenül tekinthető erdőgazdálkodásnak, de az energetikai

programcél szerinti javasolt erdősítés közvetetten hatással lehet az erdőgazdálkodással összefüggő

tevékenységekre. A távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése a program szerint például a megújuló

energiaforrások (biomassza) felhasználásának bevezetésével történhet. A biomassza energia előállítása

érdekében erdősítést javasol a program, melynek energiaellátással összefüggő hatásán túl, a helyi gazdaságra

(munkahelyteremtés, hozzáadott érték növekedése) is hatással van. A részcél összhangban van a megyei

területrendezési tervben meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület övezetével is, ahol konkrét

lehatárolással szerepelnek területek. E területek többsége a hátrányos helyzetű térségekben található. Ez

hozzájárulhat e térségek foglalkoztatottságának és ezen keresztül a térség gazdaságának fejlődéséhez.

2. ábra: a BAZ megyei területrendezési terv Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (piros) és

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (zöld)

6.5 A javaslatok hatása az idegenforgalomra


A programban külön prioritás és intézkedés foglalkozik a turizmussal. Ennek főbb részei a turisztikai vonzerő és

szolgáltatás fejlesztése, valamint a turisztikai szolgáltatások és együttműködések szervezése.

A természeti és kulturális adottságok terén és turisztikai attrakciók tekintetében is kiemelkedően gazdag megye

turisztikai teljesítménye messze elmarad a potenciálokban rejlő lehetőségektől. A program kitűzött célja, hogy

a fejlesztések illeszkedjenek az országos jelentőségű, az aktív, a vallási és a zarándok turizmusra építő hálózati

elemekre. Ez a szemléletmód hatékonyan segíti a térség lehetőségeinek minél jobb kihasználását. A megye

turisztikai adottságai térségenként eltérő, ezért a program fejlesztési területenként célzottan határozza meg a

támogatandó turisztikai fejlesztéseket. Ez lehetővé teszi, hogy az adott térség adottságai minél jobban

kihasználásra kerüljenek, ugyanakkor csökkenti a felesleges párhuzamosságokat. A turisztikai támogatások

eredményességének fokozása érdekében célszerű figyelembe venni a Borsod-Abaúj-Zemplén megye

területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről szóló 37/2009. (IV. 30.) önkormányzati határozat

által meghatározott turisztikai központok javasolt térbeli szerkezetének tervlapját is.

A fejlesztések nagyobb hatékonysága érdekében fontos kiemelni a turisztikai desztinációk integrált

fejlesztését, a kulturális örökségen és természeti értéken alapuló vonzerők és szolgáltatások együttes és

összehangolt, térségi alapú fejlesztését és szervezését. Ez különösen a világörökségi területek (Tokaj-Hegyalja,

Aggtelek) esetén követendő elv.

A program „turisztikai termékenként” is meghatározza azokat a szükséges szakmai és földrajzi szempontokat

(egészségturizmus, örökség- és kulturális, aktív és ökoturizmus, gasztronómiai és borturizmus, lovasturizmus),

melyeket a megye egészének turisztikai fejlesztése során célszerű figyelembe venni. Ennek egyik alapja

turisztikai együttműködések megszervezése.

A turizmusra vonatkozó fejlesztési javaslat integrált szemléletmódot tükröz. Ez a szemlélet a megye

turizmusának minél hatékonyabb fejlesztését segíti elő, és idegenforgalmának versenyképességét erősíti.

3. ábra: BAZ megyei területrendezési terv határozatának „turisztikai központok” című tervlapja


6.6 A javaslatok hatása a vízgazdálkodásra

A vízgazdálkodás feladata összetett: a felszín alatti és felszíni vizekkel, a kapcsolódó létesítményekkel és

tevékenységekkel, a vizek hasznosításával, valamint a vízkárokkal foglalkozik. A gazdaság tekintetében

elsősorban a vízkárelhárítással összefüggő tevékenységek támogatásának vizsgálatára javasolt helyezni a

hangsúlyt. A vízzel való gazdálkodás térségi szinten elsősorban a mezőgazdasági termelésre van jelentős

hatással. A jövőben egyre nagyobb problémát okoznak a szélsőséges időjárás okozta vízhiányos (aszályos) és

árvizes időszakok rendszertelen és gyakoribb megjelenése, melynek ellensúlyozása, mérséklése kiemelt

nemzeti/globális szintű feladat.

A vízkárelhárítással1 összefüggő tevékenységek a stratégiai programban a VIII. Mezőgazdasági termelés és a IX.

Környezetállapot és környezetbiztonság javításával kapcsolatosan jelenik meg. A stratégiai és intézkedési

program számos – egymásra épülő – tevékenységet határoz meg a vízkárelhárítás teljes körű kezelésével

kapcsolatban. Így kiemeli a Hernád és Sajó településeket veszélyeztető folyószakaszainak rendezését, az

árvízvédelmi előrejelző rendszerek, védelmi szervezetek, fejlesztését, árvízi szükségtározók kiépítését,

meglévők rekonstrukcióját, körtöltések építését, nagyvízi mederrendezési tervek készítését. Fontos javaslat az

öntözőrendszerek kiépítése, mely a mezőgazdasági termelés versenyképességét jelentősen növeli. A

tájgazdálkodási rendszerek fejlesztését teheti lehetővé az árvíztározók építéséhez kapcsolódó vízpótlási

kiépítésének (Cigándi, Inérháti árvíztározók környezete) javaslata, az ártéri tájgazdálkodás javaslata, mely

utóbbi a Tisza és Bodrog mente hátrányos helyzetű térségeinek megélhetését segítheti elő. A javaslatok

együttes megvalósítása a csapadék szélsőséges időbeli eloszlását egyensúlyozhatja ki, mely a mezőgazdasági

termelés versenyképességének alapjait teremti meg.

A tározók építésével kapcsolatban megjegyzendő, hogy ahol lehet, s nem zavarja az elsődleges funkciót, ott a

tározók többcélú hasznosítását javasolt elsősorban támogatni, hiszen annak a településnek többlethasznot

hozhat hosszabb távon (turizmus).

Az operatív programban a foglalkoztatás bővítése a vidéki térségekben intézkedés alatt, mint a mezőgazdasági

termelés versenyképességének javítása jelennek meg a vízkárelhárítással kapcsolatos, támogatandó

tevékenységek (pl. öntözőrendszer kiépítése, valamint új tározók építéséhez kapcsolódó vízgazdálkodási

rendszerek fejlesztése.

6.7 Javaslatok hatása a térség versenyképességére

Általában megállapítható, hogy minden prioritás és intézkedés a megye egészének versenyképességét

erősíti. Ezt különösen a kutatás-fejlesztés és innováció, a vállalkozások versenyképességének javítása és

foglalkoztatás ösztönzése, valamint a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritások

keretein belül meghatározott tevékenységek javítják, de eltérő mértékben a további prioritások is ezt a célt

szolgálják.

Ugyanez állapítható meg az operatív program intézkedéseiről, azzal a különbséggel, hogy a támogatás

ráfordítási költségei, arányai jelentősen befolyásolják a versenyképességre tett hatás mértékét.

Érdekesebb a helyzet, ha a javaslatok egyes térségek versenyképességére tett hatását vizsgáljuk. A megye azon

részei, ahol kedvezőbb az infrastrukturális ellátottság, valamint az ipar és kereskedelem működését szolgáló

alapvető tényezők már eleve rendelkezésre állnak (függetlenül azok elavultságától, fejlettségi szintjétől) ott

nagyobb a valószínűsége annak, hogy a programban meghatározott tevékenységek erősítik az adott térség

versenyképességét. Ez főleg a megye központjára és térségére, valamint a jelentősebb főutak, gyorsforgalmi

utak mentén elhelyezkedő térségekre igaz. Amennyiben olyannyira elmaradott egy térség, hogy a gazdaság

alapjai erősen hiányosak (gyenge úthálózat, nagy távolságok, vállalkozói hajlam teljes hiánya, tőkehiány stb.),

1 Vízkár = a vizek többletéből vagy hiányából származó kár


ott csak nagy energia befektetéssel, és rengeteg munkával lehet eredményt elérni. Ezeknek a területeknek a

versenyképessége várhatóan csak kisebb mértékben fog növekedni. A nagyobb hatékonyság érdekében e

területekre komplex programot szükséges kidolgozni a következő időszakban.

6.8 Javaslatok hatása a foglalkoztatásra

A javaslatok foglalkoztatásra tett hatása hasonlóképpen határozható meg, mint a versenyképesség esetén.

Általánosságban megállapítható, hogy a programban szereplő javaslatok mindegyike – ám eltérő mértékben

– a megye foglalkoztatottsági szintjének javítására hatnak. Ezek közül különösen a Vállalkozások

versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése, a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi

termékek, valamint a Turizmus prioritás keretein belül meghatározott tevékenységek hatnak kedvezően a

megye foglalkoztatottságára. A Kutatás-fejlesztés és innováció, valamint a Társadalom alkalmazkodó-

képességének javítása prioritások egyes tevékenységeinek inkább közvetett a hatása a foglalkoztatásra. Az

előbbi esetben a kutatás és fejlesztési tevékenység eredményeinek helyben történő alkalmazása emelheti a

foglalkoztatottak számát, az utóbbi esetben – elsősorban a szakoktatás színvonalának emelése – a szakképzet

munkaerő arányának növekedése vonzhatja a befektetőket. A programban szereplő további prioritások –

néhány alprogramot kivéve – kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de kedvező hatással vannak a foglalkoztatásra.

6.9 A javaslatok hatása a műszaki infrastruktúra-hálózatra

Műszaki infrastruktúra-hálózat alatt térségi szinten elsősorban a közlekedési hálózat (közúti, vasúti, kerékpáros,

vízi, légi) elemeit, közműlétesítményeket (energia, ivóvíz stb.), valamint a vízgazdálkodás létesítményeit értjük.

A helyzetelemzés megállapítja, hogy erősen leromlott állapotú a mellékúthálózat, a közösségi közlekedés

nehézkes az aprófalvas térségben, illetve nem épültek ki a kombinált közlekedés feltételei, kevéssé hatékony a

napi ingázást szolgáló belső vasúti közlekedési rendszer. Az aprófalvas térséggel kapcsolatban (Cserehát) az

előbbieken túlmenően az is megállapítható, hogy a regionális kapcsolatok hiányosak.

A gazdaság fejlesztése érdekében a legfontosabb a nagytérségi közlekedési kapcsolatok erősítése, fejlesztése,

valamint a munkaerő-piaci központok elérhetősége (közút/vasút). A Nemzeti Közlekedési Stratégiára

hivatkozva a terv most már megkülönbözteti azokat a várható fejlesztéseket, melyeket az NKS tartalmaz, s

azokat, melyeket a megyei területrendezési terv ugyan meghatároz, de a fejlesztés csak 2020 utánra tehető. Az

NKS által tartalmazott három fő közlekedési tengelyen tervezett fejlesztés jelentősen javítja az azon fekvő

munka-erőpiaci központok elérhetőségét. A legjelentősebb pozitív hatása a 3. sz. főút 2x2 sávossá fejlesztése

jelenti (M30 folytatása), mely lerövidíti Kassa és Miskolc közötti elérhetőséget, és javítja a közúti kapcsolat

mellett fekvő járásközpontok elérhetőségét (Szikszó, Encs, közvetetten Gönc), ezzel jótékonyan hatva a

gazdasági kapcsolatokra. Ugyancsak jelentős javulás várható a 37. sz. főút Gesztely és Mád közötti szakaszának

2x2 sávosítását, és a további szakasz rekonstrukcióját követően, mert így a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék

településeinek elérhetősége is javul. Ez a fejlesztés Tokaj, Sátoraljaújhely, Sárospatak (s közvetetten a

Bodrogköz) térségének gazdasági viszonyaira jótékonyan hat. A 26. sz. főút települési elkerülő szakaszainak

megépítése a települési környezet és életminőség javítása mellett jelentősen meggyorsítja Miskolc

elérhetőségét a megye keleti részeiről. A fejlesztések elmaradása a megye gazdaságának

versenyképességének javulását veszélyeztethetik.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az elmaradott térségek elérhetőségét csak részben oldja meg ez a fejlesztés.

A stratégiai program külön foglalkozik a mellékutak felújításával, korszerűsítésével, bővítésével. Kiemeli, hogy

az elmaradott régiók felzárkóztatása érdekében elengedhetetlen az országos mellékutak felújítása,

karbantartása, fejlesztése. Itt elsősorban a Cserehát emelendő ki, mint nagy kiterjedésű, súlyos gazdasági,

társadalmi problémákkal küzdő térség. A térség településhálózata, természeti adottságai (kiterjedt

természetvédelmi területek) nem teszik gazdaságossá a közlekedéshálózat sűrűsítését, a zsákjelleg

felszámolását (erre nem is tesz javaslatot a terv), ugyanakkor a jelentősebb közúthálózati elemek

korszerűsítése, fejlesztése, egyes esetekben a kapcsolati hiányok felszámolása hozzájárulhat a térség további

lecsúszásának megállításához. A program kiemeli a Krasznokvajda-Büttös-Szemere-Garadna kapcsolatot, ahol a


hiányzó Büttös-Szemere szakasz kiépítésére van szükség. (Az Észak-Csereháti településeknek majdnem 10 km-

rel csökken a megépülő M30-as gyorsforgalmi út elérhetőségét!)

A megyei területrendezési terv meghatározta a térségi jelentőségű mellékutak hálózatát, melyek a főutak

közötti területek fő feltárását biztosítják. Ezeknek az utaknak a korszerűsítése különösen fontos a

települések elérhetőségének javításában, emellett a helyi termékek piacra juttatását, a gazdasági

vállalkozások megtelepedését, a járásközpontok elérhetőségét, a turizmus fejlődését is elősegítheti. A térségi

jelentőségű mellékutak hangsúlyosabb támogatása azért megfontolandó, mert a megyében több, mint 2100

km hosszú országos mellékút hálózat található, miközben az operatív programban mindössze 100 km-re, a

mellékúthálózat kevesebb, mint 5%-ának korszerűsítésére terveznek forrást elkülöníteni. A térségi

jelentőségű mellékutak felújításának nagy valószínűséggel nagyobb a gazdasági hozadéka. Hangsúlyozzuk,

hogy a térségi jelentőségű mellékúthálózat korszerűsítése önmagában nem oldja meg a hátrányos helyzetű

térségek problémáját (ehhez további szinergikus hatású fejlesztést is kapcsolni kell, mint ahogy a programban

ez meg is jelenik), de a fejlesztések elmaradása jelentősen hozzájárul e térségek további zsugorodásához.

4. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye távlati közlekedési közúthálózat a hatályos megyei

területrendezési terv alapján

A munkaerő-piaci központok elérhetősége mellett figyelemmel kell lenni a humán szolgáltatások elérésére, az

ügyintézés elősegítésére is, ezért a járásközpontok elérhetőségének javítását is fontos kiemelni.

A műszaki infrastruktúra-hálózatok rendszerét kiegészíti és javítja a kerékpárút-hálózat fejlesztése. A

kerékpárút-hálózat a (rövid távolságú) tömegközlekedés alternatívájaként is felfogható, de – főleg a természeti

és építészeti értékekben gazdag területeken, valamint a világörökségi területeken – turisztikai szerepet is

betölthet. A program a hivatásforgalmú és a turisztikai funkciójú kerékpárút hálózat fejlesztését külön kezeli, de

jelentősen elősegítheti a kerékpárút-hálózat fejlődését.


A közúthálózat fejlesztését egészíti ki az önkormányzati utak fejlesztése és korszerűsítése. A program a

menetrendszerinti buszjáratainak útvonalait, valamint az ipari parkok területeit emeli ki, melyeknek fejlesztése

valóban elősegíti a munkaerő eljutását, ugyanakkor bizonyos térségekben a turisztikai helyszínek, attrakciók

jobb elérhetőségét is javasolt elősegíteni.

A műszaki infrastruktúra hálózatokra önmagában kevés hatással van, de a hálózatok működésének

összehangolását jelentősen javítja az intermodális csomópontok és vasútállomások fejlesztése.

A vasúti fejlesztési javaslatok hozzájárulhatnak Miskolc elérhetőségének javításához. A pályaudvarok

fejlesztését külön tevékenységként sorolja fel a program. A pályaudvarok, vasútállomások fejlesztése –

különösen a kiemelt turisztikai helyszínek közelében – alapvető fontosságú, hiszen a települések, városok

„második kapujaként” is tekinthetők. Többször tapasztalható, hogy nemcsak a pályaudvarok, hanem azok

környéke is leromlott, nem illeszkednek szervesen a településképhez. A fejlesztéseket úgy célszerű

végrehajtani, hogy az a vasútállomás közvetlen környékének fejlesztésével, a településkép javításával is

együtt járjon.

Nemcsak a vasútállomások fejlesztéséhez kapcsolódik a multimodális kapcsolatok fejlesztése. Ezeken a

pontokon a tömegközlekedők más járművön folytatják tovább az utazásukat. A multimodális csomópontok

fejlesztése, színvonalának emelése, gördülékennyé teszi az átszállást. A fejlesztéseket lehetőség szerint

minden nagyobb jelentőségű vasútállomásra, vasútállomással rendelkező járásközpontra, valamint

buszpályaudvarra célszerű kiterjeszteni.

A vízgazdálkodással és energiaellátással összefüggő műszaki infrastruktúrával kapcsolatos hatásokat a

megfelelő fejezetben tárgyaljuk.

6.10 A tervezet hatása az energiaellátásra

Az energiaellátás fejlesztésére vonatkozó elképzelések párhuzamosan két prioritásban jelennek meg. Az egyik

prioritás a megújuló energiaforrások arányának növelésére, a másik prioritás a szénbányászatra alapoz.

Az Európai célkitűzésekkel összhangban a program az energia megújuló energiaforrásokból történő

előállításának és helyi felhasználásának ösztönzését, valamint az energiahatékonyság növelését irányozza elő.

Az alprogramok mindegyike a szén-dioxid kibocsátás csökkentését segítik elő, melyek lelassítják a globális

éghajlat-változást.

A megújuló energiaforrások esetében a program a megye „helyben lévő” természeti adottságaira alapoz:

köztük különösen a biomasszára (a mezőgazdasági melléktermékek, erdősítés), és a geotermikus energiára

(termálvizek) alapoz, de fontosnak tartja a vízenergia, valamint a szélenergia hasznosítását is. Az energiaellátó

rendszerek struktúrájának változását, valamint a megújuló forrásból származó energia helyben történő

felhasználását eredményezheti az 1 falu – 1 MW program. Ez tulajdonképpen a „központosított”

energiatermelés felől egy decentralizált és szigetszerű energiatermelési rendszer felé történő elmozdulást

eredményezhet, amely amellett, hogy olcsóbbá teheti az energiát, a közösségek energiakereskedelembe

történő bekapcsolódását is lehetővé teszi.

Ugyanakkor ez csak úgy oldható meg, ha a jelenleg rendkívül rugalmatlan magyar villamos-energia rendszer

miatt a megújuló energiatermelés betáplálása érdekében energiatárolók épülnek. Ebből következően az

energiahálózat műszaki infrastruktúra-hálózatának jelentős változására lehet számítani.

Az energiaellátás struktúrájának változását „több irányból” biztosítja a program a minél eredményesebb hatás

érdekében. A szén-dioxid kibocsátásának csökkentése a megújuló energia minél szélesebb körű alkalmazásával

lehetséges: a program javaslata megújuló energiatermelő kiserőművek építése, épületek

energiahatékonyságának növelése, meglévő erőművek, távfűtőművek korszerűsítése szintén jelentősen

módosíthatja a jelenlegi műszaki infrastruktúra-hálózatot. A javaslat csak szemléletformálással lehet hatékony,

hiszen a lakosság energiafelhasználását is meg kell változtatni.


A fenti célok szorosan összefüggnek a levegőminőség javításával – szállópor koncentráció csökkentése –,

melynek érdekében mind az iparban, mind a lakosságnál előnyben kell részesíteni a tüzelőanyag-váltást.

A program az energiaellátás fejlesztését nemcsak a megújuló energiaforrások felhasználásának

támogatására, hanem a megyében található jelentős szénvagyonra is alapozza. A program konkrét

bányanyitásokat, 1-4 MW-os kiserőművek, és a 100-200 MW-os széntüzelésű villamos-energiatermelő

erőművek létesítését javasolja. A program megfogalmazza, hogy a lakosság és a közületek széntüzelésre

történő átállásához biztosítani kell a modern, környezetbarát lakossági és intézményi kazánok hazai gyártását.

A szénenergia használatára vonatkozó gazdasági hatáselemzés előtt érdemes felidézni a Nemzeti

Energiastratégia vonatkozó fejezetének (6.2.4 Szénkészletek hasznosítása) főbb megállapításait.

„Hazánk jelentős szénvagyonnal rendelkezik, a szénfelhasználás természetesen csak korszerű, magas

hatásfokú nagyerőművekben történhet. A szén-alapú villamosenergia-termelés a jelenlegi magas CO2-

intenzitása miatt azonban várhatóan elveszti versenyképességét.”

„A szénvagyon a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinthető, szükséges megőrizni a kapcsolódó

szakmakultúrát.”

„A szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra (jelenleg a

lignitre) alapozva – továbbra is célszerű üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és

gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni a meglevő infrastruktúrát.”

„A jelenlegi viszonyok között azonban CCS technológiával2 kiegészített erőmű létesítése csak jelentős

támogatással lenne megvalósítható, mivel a leválasztási technológiák még nem piacérettek és

magas a beruházási költségük. (…) A piacérettség elérése Európában csak a 2025-30 körül várható,

ekkor a klímapolitika irányok figyelembe vételével célszerű lehet valamennyi fosszilis energiahordozót

használó erőmű működtetéséhez alkalmazását feltételül szabni.”

(Ehhez kapcsolódik az 5.4 technológiai fejlődés fejezetének megállapítása: „Jelenleg azonban az

egységnyi kibocsátás csökkentésre jutó költség tekintetében a CCS technológia a legdrágábbak egyike,

jelentősen meghaladja a megújuló energiaforrások azonos fajlagos költségét, valamint a leválasztott

CO2 vegyipari alapanyag is egyben, aminek hasznosítása előnyösebb is lehet a földalatti tárolásnál.”

„(…) az adottságok kihasználása és a potenciál jövőbeni kiaknázása végett célszerű tovább vizsgálni

és részleteiben kidolgozni a földtani, technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket, különös

tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és

biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs feletti ellenőrzés jogát. E tevékenységek

folytatása egy esetleges demonstrációs projekt megvalósításához is elengedhetetlenek.”

Az Energiastratégia alapján összességében megállapítható, hogy a technológiai fejlődéssel a jövőben továbbra

is létjogosultsága van a szénerőműveknek, de a globális éghajlatváltozás megállítása érdekében folyamatosan

csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátás. A szén alapú energiatermelés jelentős szén-dioxid

kibocsátással jár, ennek csökkentése, a keletkező üvegházhatású gázok leválasztása és elhelyezése jelenleg igen

költséges technológiával biztosítható (CSS) más energiatermelési rendszerekhez képest, és számos

környezetvédelmi, földtani, technológiai kérdést vet fel.

Ugyanakkor – az Energiastratégiával összhangban – a szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan

kitermelhető szénvagyonra alapozva – továbbra is célszerű üzemeltetni a szénkitermelést és a

környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni az infrastruktúrát, illetve biztosítani kell

a humáninfrastruktúra képesítését. Azaz a megyének a következő időszakban fel kell készülnie az új

2 CCS = Carbon Capture and Storage (Szén-dioxid leválasztása és tárolása)


technológiára alapozott energiatermelés feltételeinek biztosítására. Ennek számottevő foglalkoztatási

vonzata is lehet. Ugyanakkor kérdéses, hogy a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum által

megfogalmazottakkal mennyire van összhangban a következő támogatási időszakban a szénbányászatra épülő

villamos-energiatermelő erőmű indítása (5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei energiaprogram intézkedése).

Ennek érdekében az Energiastratégiát idézve „célszerű vizsgálni és részleteiben kidolgozni a földtani,

technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket, különös tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a

geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs

feletti ellenőrzés jogát.” Ez akár konkrét K+F+I projekt is lehet!

6.11 Összefoglalás

A stratégiai és operatív program javaslatait, intézkedéseit megvizsgálva összességében megállapítható, hogy

azok javítják a megye versenyképességét, emelik a lakosság foglalkoztatottságának szintjét, valamint

jótékony hatással vannak a különböző gazdasági ágak fejlődésére. Ennek egyik motorja várhatóan a Miskolcon

tervezett Technológiai Park lesz, amely a jövőben K+F+I tevékenységek helyszíne lesz.

A program a mezőgazdaság fejlesztését a térségi hagyományokra, a meglévő munkakultúrára, és a

termőhelyi adottságokra alapozza, melyhez széleskörű, vállalkozásokat és infrastruktúra fejlesztését,

kiépítését támogató intézkedéseket határoz meg. A javaslatok, intézkedések összességében hozzájárulnak a

mezőgazdaság versenyképességének javításához. Emellett célszerű támogatni a vadgazdálkodást és a

vadfeldolgozást is, hiszen a megye adottságai (magas erdősültségi arány) erre jó alapot szolgáltatnak, és

elősegíthetik a hátrányos helyzetű térségek több lábon állását. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztések

nagy mértékben hozzájárulhat a megye mezőgazdaságának versenyképességéhez az év víztöbbletes és

vízhiányos időszakainak kiegyensúlyozásával.

A műszaki infrastruktúrát érintő tervezett beavatkozások összességében javítják az elérhetőséget,

ugyanakkor az országos mellékúthálózat esetén a területrendezési tervben kijelölt térségi jelentőségű

mellékutak fejlesztésére célszerű a hangsúlyt fektetni, mivel azok a főutak és gyorsforgalmi utak között

elhelyezkedő térségek fő feltáró útjai, s korszerűsítésüknek várhatóan nagyobb a hozadéka.3

Az energetikai javaslatok többsége a megújuló energia használatára teszik a hangsúlyt, és segíti az

energiaellátás szerkezetének fokozatos átalakulását (egyensúly feltételeinek megteremtése az országos és

regionális, valamint helyi szintű energiaellátás között). Emellett a megyének a jövőben célszerű felkészülnie a

tisztaszén alapú technológia befogadására a bányászati szakmakultúra fenntartására irányuló tevékenységek

támogatásával. Ebben a támogatási ciklusban a szénalapú villamos-energiatermelő erőművek építése az

intenzív szén-dioxid kibocsátás, és a tisztaszén technológia drágasága miatt még nem időszerű (a technológia a

Nemzeti Energiastratégia szerint várhatóan 2025/2030-ra válik piacéretté). De még ebben az időszakban

„célszerű vizsgálni és részleteiben kidolgozni a földtani, technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket,

különös tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és

biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs feletti ellenőrzés jogát”4. Bár hazánk jelentős

szénvagyonnal rendelkezik, a kitermelés során szem előtt kell tartani, hogy a jövő egyik biztonsági tartalékának

is tekintendő.

Bár területi stratégiai célok nem kerültek meghatározásra sem a stratégiai sem az operatív programban, de

néhány prioritás (pl. mezőgazdaság, turizmus, vállalkozások versenyképességének javítása) fejlesztési

területenként tartalmazza a preferált fejlesztési javaslatokat. Ez elősegíti az eltérő adottságú és helyzetű

3 A térségi mellékút több település megközelítését teszi lehetővé, több embert, gazdasági szereplőt érint.

4 Nemzeti Energiastratégia 2030


térségek hatékonyabbnak tekinthető integrált fejlesztését (pl. világörökségi területek, elmaradott térségek,

Borsodi tengely).

A többszörösen hátrányos helyzetű térségek hatékonyabban fejleszthetők, amennyiben integrált

területfejlesztési program készül területére. Különösen igaz ez a nagy kiterjedésű Cserehát aprófalvas

térségére, mely rendkívül változatos táji- és természeti adottsággal rendelkezik. A területen – a kedvezőtlen

termőhelyi adottságok ellenére – hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, jelentős erdőterülettel

rendelkezik, ebből következően jelentős turisztikai és vadgazdálkodási potenciállal rendelkezik. A program a

térség fejlesztésére vonatkozó javaslatai nem integráltan, hanem külön a szakágakhoz kapcsolódóan

(mezőgazdaság, turisztika) jelennek meg, eltérő hangsúllyal. A térség további lecsúszása csak integrált

programra alapozott, célzott támogatással akadályozható meg. Ezért célszerű ezekre a térségekre – a Borsod-

Abaúj-Zemplén megye területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről szóló 37/2009. (IV. 30.)

önkormányzati határozattal összhangban – egy olyan integrált területfejlesztési koncepció és program

kidolgozását támogatni, mely javaslatot tesz a helyben élők életminőségének javítására, a foglalkoztatottsági

szint emelésére, a természeti adottságokhoz igazodó racionális tájhasználatra, a természetvédelmi területek

természetkímélő gazdálkodására, táji, természeti, kulturális örökség megőrzésére, a helyi agrár, erdészeti,

vadgazdálkodási termék feldolgozás lehetőségének feltárására, a turisztikai potenciál kihasználására, valamint

az ezekre települő vállalkozások támogatására. A program kidolgozását célszerű közösségi tervezés keretein

belül végezni, mert a tapasztalatok szerint már ez a módszer is aktivizálja a helyben élőket.

5. ábra: A BAZ MTrT határozata a komplex tájgazdálkodást igénylő térségekről (sötétzölddel a

dombvidéki, élénk zölddel a pusztai, kékkel a történelmi ártéri tájgazdálkodás térsége)


7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Fejlesztési Program Javaslattételi szakasz dokumentációja 2014. júniusában

készült el, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi

követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes

szabályairól szóló 218/2009.(X.6.) Korm. rendelettel összhangban.

A program első kötete tartalmazza a Korm. rendelet 1. melléklete szerint a megye társadalmi, gazdasági,

környezeti helyzetének részletes elemzését, a második kötet pedig a fejlesztési program munkaanyagát.

A program előzetes egyeztetése a jogszabályi követelményeknek megfelelően 2014. február és május között

történt meg. A vélemények és módosítási javaslatok figyelembe vételével a koncepció 2014. júniusában

átdolgozásra került. Az átdolgozott program következetesen figyelembe vette a környezetvédelmi vonatkozású

fejlesztési javaslatokat, illetve a kidolgozott fejlesztési célokhoz kapcsolódó környezetvédelmi célzatú

kiegészítési, módosítási javaslatokat.

A koncepció környezeti hatásainak értékelése az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló

2/2005.(I.11.) Korm. rendelet figyelembe vételével került kidolgozásra. A tematika a Korm. rendelet szerinti

általános tartalmi követelményekkel összhangban épül fel.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program a környezeti problémák felszámolása és az értékek megőrzése

érdekében meghatározza a legfontosabb célkitűzéseket, melyek különböző mértékben kapcsolódnak a megyei

területfejlesztési programhoz. A környezeti értékelés –táblázatos formában - bemutatja, hogy a Nemzeti

Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjai milyen területfejlesztési tervi relevanciával bírnak.

A program hiányosságai közé tartozik a barnamezős területek kármentesítésére, és a bányászattal összefüggő

vízkitermelés hasznosítására vonatkozó intézkedések és tevékenységek, valamint a megyében fontos (Cserehát,

Borsodi Mezőség) tájfenntartó gazdálkodás sem kerül hangsúlyozásra a programban.

A környezeti értékelés 3.2 – 3.6 fejezetei részletesen értékelik a tartalmi követelményeknek megfelelő

szempontok szerint a program környezetvédelmi összefüggéseit:

3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési

programban;

3.3. A környezeti állapot várható (negatív / pozitív) változásai a programban megfogalmazott prioritások

elérésének hiányában;

3.4. A program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre;

3.5. A programban javasolt prioritások várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásainak feltárása

A fejezetenként különböző szempontok alapján készült értékelés azt igazolja, hogy a program prioritásainak

elmaradása meghatározóan kedvezőtlen hatással lehet a megye környezetminőségére. A program

prioritásainak megvalósulása ezzel szemben kiemelten pozitív hatású lesz társadalmi, gazdasági és környezeti

szempontból egyaránt.

A fejezetekben kiemelt negatív hatások (pl. szénbányászat fejlesztése, nehézipar fejlesztése) a részletes

programozások, a részletes tervezések során a környezetvédelmi követelmények fokozott érvényesítésével

mérsékelhetők.

A környezeti értékelés vizsgálta a programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásait is. Az értékelés alapján

megállapítható, hogy környezetvédelmi szempontból a stratégiai célok a szomszédos Szlovákiát –

meghatározóan határmenti térségeit – kedvezőtlenül nem érintik. A társadalmi, gazdasági kooperációra

vonatkozó fejlesztési javaslatok viszont mindkét ország számára meghatározóan fontosak és hasznosak

lehetnek.

borsod-abaúj zemplén megyei fejlesztési program · foglaltak alapján: „környezeti...

Documents