budapest 2020. január 10-12. vezényel › uploads › blog › ...karl jenkins: cantate domino...

2
Elõadják: A Patrona Hungariae Gimnázium Leánykara (karig. Szõnyiné Lobmayer Margit), A Mosonmagyaróvári Piarista Iskola Kórusa (karig. Keresztényné Barth Judit), A Nagykanizsai Piarista Iskola Kórusa (karig. Ráczné Bella Cecília), A budapesti Piarista Gimnázium Kórusa (karig. Melegh Béla), és az Albert Schweitzer Zenekar, kiegészülve a Patrona Hungariae Iskolaközpont Zeneiskolájának hangszeres tanáraival. Szólót énekelnek: Czabán Angelika (szoprán), Galgóczy Dóra (alt), Boros Sándor (tenor) és Pintér Dömötör (basszus) Vezényel: Kenessey László W. A. MOZART: B-DÚR MISSA BREVIS, K.275 Mozart 21 évesen, salzburgi évei alatt komponálta egyetlen B-dúr miséjét (K.275), valószínûleg azelõtt, hogy Párizsba utazott. Apja, Leopold levelébõl tudjuk, hogy a mû elsõ elõadása a salzburgi Szent Péter Apátsági Templomban volt 1777 december 21-én, ahol is a kasztrált Francesco Ceccarelli – úgy mondják – „páratlanul” énekelt. Mozart a mûvet valószínûleg a leendõ hosszú utazás pozitív végkimenetele érdekében írta, ezért is látja Alfred Einstein a mûvet votív-, vagy még inkább (ezen belül) a Szûzanya tiszteletére írott misének. A mû annyira bensõséges, a zenekari apparátus annyira szerény és lírai, hogy a mûnek szinte privát jellege van, amelyben a szent és világi különbsége eltûnik. Mindemellett ugyanakkor a mû rendkívül finoman kimunkált, tele van nyilvánvaló polifóniával és – mindenekfelett – kromatikus mozgalmassággal és merészséggel. A hangszerelés – részben a ritka hangnemhez, részben a jelleghez illõen – viszonylag szerény. Az ún., Salzburgban szokásos „Kirchentrio” (elsõ és második hegedû, bõgõ és orgona) mellett csak fagott erõsíti a basszust, cselló nem. (E hangszer használata biztosra csak a késõbbi K.317-es és 337-es misékben vehetõ.) Az akkori idõ szokása szerint a kórus tutti részeiben a szólamokat harsonák (alt, tenor és basszus) erõsíthették (colla parte a szólamokkal); itt meg kell jegyezzük, hogy az akkori hangszereknek – keskenyebb csöveik és karcsúbb tölcsérük következtében – viszonylag halkabb és finomabb hangja volt. Az énekes szólistákat és a kórust két különbözõ orgona kísérte. A K.275-ös mise kézirata sajnos elveszett pár évvel Mozart halála után. Jelen elõadásunkból a Credo tétel kimarad. Franz Beyer szövegének felhasználásával írta Melegh Béla Budapest 2020. január 10-12.

Upload: others

Post on 30-Jan-2021

2 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • Elõadják:A Patrona Hungariae Gimnázium Leánykara (karig. Szõnyiné Lobmayer Margit),A Mosonmagyaróvári Piarista Iskola Kórusa (karig. Keresztényné Barth Judit),A Nagykanizsai Piarista Iskola Kórusa (karig. Ráczné Bella Cecília),A budapesti Piarista Gimnázium Kórusa (karig. Melegh Béla),és az Albert Schweitzer Zenekar, kiegészülve a Patrona Hungariae Iskolaközpont Zeneiskolájának hangszeres tanáraival.Szólót énekelnek: Czabán Angelika (szoprán), Galgóczy Dóra (alt), Boros Sándor (tenor) és Pintér Dömötör (basszus)Vezényel: Kenessey László

    W. A. MOZART: B-DÚR MISSA BREVIS, K.275Mozart 21 évesen, salzburgi évei alatt komponálta egyetlen B-dúr miséjét (K.275), valószínûleg azelõtt, hogy Párizsba utazott. Apja, Leopold levelébõl tudjuk, hogy a mû elsõ elõadása a salzburgi Szent Péter Apátsági Templomban volt 1777 december 21-én, ahol is a kasztrált Francesco Ceccarelli – úgy mondják – „páratlanul” énekelt. Mozart a mûvet valószínûleg a leendõ hosszú utazás pozitív végkimenetele érdekében írta, ezért is látja Alfred Einstein a mûvet votív-, vagy még inkább (ezen belül) a Szûzanya tiszteletére írott misének. A mû annyira bensõséges, a zenekari apparátus annyira szerény és lírai, hogy a mûnek szinte privát jellege van, amelyben a szent és világi különbsége eltûnik. Mindemellett ugyanakkor a mû rendkívül finoman kimunkált, tele van nyilvánvaló polifóniával és – mindenekfelett – kromatikus mozgalmassággal és merészséggel. A hangszerelés – részben a ritka hangnemhez, részben a jelleghez illõen – viszonylag szerény. Az ún., Salzburgban szokásos „Kirchentrio” (elsõ és második hegedû, bõgõ és orgona) mellett csak fagott erõsíti a basszust, cselló nem. (E hangszer használata biztosra csak a késõbbi K.317-es és 337-es misékben vehetõ.) Az akkori idõ szokása szerint a kórus tutti részeiben a szólamokat harsonák (alt, tenor és basszus) erõsíthették (colla parte a szólamokkal); itt meg kell jegyezzük, hogy az akkori hangszereknek – keskenyebb csöveik és karcsúbb tölcsérük következtében – viszonylag halkabb és finomabb hangja volt. Az énekes szólistákat és a kórust két különbözõ orgona kísérte. A K.275-ös mise kézirata sajnos elveszett pár évvel Mozart halála után. Jelen elõadásunkból a Credo tétel kimarad.

    Franz Beyer szövegének felhasználásával írta Melegh Béla

    Budapest 2020. január 10-12.

  • A 2020. ÉVI PIARISTA KÓRUSTALÁLKOZÓ KÖZÖS KONCERTJÉNEK MÛSORA

    A BUDAPESTI PIARISTA GIMNÁZIUM KISÉNEKKARAOrlando Gibbons: Jesu benignissime

    Ismeretlen szerzõ: Quem pastores laudavere

    Michael Praetorius: Es ist ein Ros entsprungen

    César Franck: Panis Angelicus

    A BUDAPESTI PIARISTA GIMNÁZIUM VÖRÖSMARTY DIÁKKÓRUSASchumann: Két férfikari kánon

    Vezényel: Melegh Béla

    A MOSONMAGYARÓVÁRI PIARISTA ISKOLA ÉNEKKARAÓ pásztor

    Ave gloriosa

    Narrabo (gregorián communio)

    Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz

    Vezényel: Keresztényné Barth Judit

    A VÁCI PIARISTA GIMNÁZIUM NAGYGIMNAZISTÁIFit porta Christi (kanció az Anna Hansen Schuman-

    gyûjteménybõl)

    Deep river (spirituálé)

    Glorious kingdom (spirituálé)

    Karl Jenkins: Cantate Domino

    Vezényel: Horváth Tamás

    A NAGYKANIZSAI PIARISTA ISKOLA SCHOLA GREGORIANA KÓRUSAAmen dico vobis – communio

    Ave Maria – antifóna

    Qui manducat carnem meam – communio

    Puer natus est – introitus

    A NAGYKANIZSAI PIARISTA ISKOLA MATHIA KÁROLY VEGYESKARASzt. Nektariosz: Agni Parthene - ortodox himnusz

    Palestrina: Jesu rex admirabilis

    Berthier: Ubi caritas

    Farkas Ferenc: Soha nem volt még

    Vezényel: Ráczné Bella Cecília

    A KECSKEMÉTI PIARISTA GIMNÁZIUM ÉNEKKARAÓ, gyönyörûszép titokzatos éj (népének)

    Flos ut rosa floruit (középkori kanció)

    Mennybõl az angyal (magyar karácsonyi ének)

    Mykola Leontovich: Karácsonyi harangok

    Györe Imre: Adventi ének

    Vezényel Fehérvári Gábor

    A Dugonics András Piarista Gimnázium Kórusa

    és Népzenei Kamaramûhelye

    Kájoni János: Itt jelen vagyon

    Túl a vizen

    Fábri Géza: Zöld az erdõ

    Az együttest irányítja: Fábri Géza