budapest fŐvÁros xix. kerÜlet kispest ÖnkormÁnyzata ...€¦ · és alkotmánybírósági...

BUDAPEST FŐVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST ÖNKORMÁNYZATA

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

2010.

Készítette: Bárdyné Künsztler Etelka

A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.

2

Tartalomjegyzék

1. Jogszabályi háttér, előzmények ............................................................................................................ 3

1.1. Jogszabályi hivatkozások ................................................................................................. 3

1.2. Fontosabb fogalmak ......................................................................................................... 6

2. Bevezetés ............................................................................................................................................. 8

2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja .................................... 8

2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek .... 9

3. Helyzetelemzés...................................................................................................................... 10

3.1. A XIX. kerület jellemzői................................................................................................... 10

3.2 Szociális helyzet a kerületben .......................................................................................... 11

3.3. A kerületben élők számára elérhető közszolgáltatások ................................................... 12

4.Óvodáztatási és alapfokú oktatási adatok,

4.1 Óvodáztatás

4.2. Alapfokú oktatás:......................................................................................................... 15

5. A kerületben élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, bejárók ................. 16

6. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának

kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata.................................................................... 17

7. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a kerület alapfokú intézményeiben.................. 27

7.1 Az infrastruktúra vizsgálata ......................................................................................... 27

7.2 A kerület szakember ellátottsága ................................................................................. 29

8. A helyzetelemzés összefoglalása ........................................................................................................ 29

9. Akcióterv ............................................................................................................................................ 32

10. Monitoring és nyilvánosság.............................................................................................................. 39


3

1. Jogszabályi háttér, előzmények

1.1. Jogszabályi hivatkozások

��1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL

�A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény

a közoktatásról)

A jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat, már ez idáig is szabályozta. Több jogszabályban

és Alkotmánybírósági határozatban szerepel, ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a

használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az

egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezen hiányosságoknak a pótlására, az európai normákkal

való összhang megteremtésére! Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése és

az 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében

az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az

emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom - amennyiben a különbségtétel

sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az

Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis

„nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka” [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197,

200.].

Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű

kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára

az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania.

� EGYENLŐ BÁNÁSMÓD – ESÉLYEGYENLŐSÉG - POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

A 2003 évi CXXV. Törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az

esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat.

Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan

magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes

csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy

jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik

oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi


4

méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként

kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven

fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető „elvárhatja”

ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként

kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel elmaradása esetén!

Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a

hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a

hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék

meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből

fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az

Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség

előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat.

Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az

ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest

előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük

pozitív diszkriminációnak!. Az Alkotmánybíróság szerint „... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző -

társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben

vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet

alkotmányellenesnek minősíteni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően

az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének

alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak

szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása „normatív”. Az esélyegyenlőséggel

kapcsolatban „keretszabályozás” kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása

elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését

segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a

feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a

közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé.

Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre:

27. §

a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy

b) amelynek megszervezéséhez az állam

ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy


5

bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján -

hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).

(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással

összefüggésben érvényesíteni kell különösen

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek

elbírálása,

b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

c) a teljesítmények értékelése,

d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,

f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,

g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,

h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint

i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy

vagy csoport

a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott

tagozatban, osztályban vagy csoportban,

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény

létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben

meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében

nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az

általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói,

hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása,

megbélyegzése vagy kirekesztése.

28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli

tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá

emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.

(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha

a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,

b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján


6

Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy

nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok

vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány

nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve

államilag támogatott követelményeknek.

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését

szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében

jogszabály eltérően rendelkezhet.

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az

iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők

meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési

kötelezettséget írhat elő.

1.2. Fontosabb fogalmak

� Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy

személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható

helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.

� Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem

minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az

előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat

más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen

nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.

� Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes

személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű

indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen

előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.

� Települési esélyegyenlőségi program ez itt változott, a módosított kéne- a Programban

meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot

fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének


7

alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az

önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a

települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk

forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.

� A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban

önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező

egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő

bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció

tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal

élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az

esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon

jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő

eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy,

munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat

érő hátrányok.

� Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település

önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja

hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a

szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.

� Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a

célcsoportok, a lakosság tagjai:

- Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól,

- Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből,

- Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák,

- Személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak

� Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan

hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során.

Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai

változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások

versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.


8

2. Bevezetés

A fenti törvényi háttér szellemében Budapest főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata a

következőkben dolgozza ki Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját, vállalva, hogy az elkészült és

elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel1, az önkormányzati

minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények

működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal.

2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja

Általános célok

A magyar jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az

esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség

érvényesítése Magyarországon is elsődleges szempont lett.

Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás.

Az esélyegyenlőség érvényesítése során nő az önkormányzatok versenypozíciója. Az esélyegyenlőség

biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot,

nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan

kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához.

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a kerületben működő közoktatási intézmények

közreműködésével került megtervezésre. A program kidolgozása során, az érintett szakmai és társadalmi

szervezetek lehetőséget kaptak a véleményformálásra. A Közoktatási esélyegyenlőségi program célja:

� A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a kerületi közoktatási

intézményekben.

� Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése.

� Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.

� A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók

esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató

lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai

sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását).

1 Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 85.§ alapján


9

� A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció

támogatása.

2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek

Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak:

� esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása;

� a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai:

- a program megvalósításának koordinálása,

- a program végrehajtásának nyomon követése,

- az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása;

� az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;

� az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése

a megvalósításra;

� az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása;

� befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben;

� akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra;

� esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos

korrekciója;

� fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok

meghatározása;

� a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi

szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és

iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő

bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit;

folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A

monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni.

� az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok

védelmét;

� a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a kerület döntéshozóit. Az értékelést az intézményi

önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése

alapján kell elvégezni.


10

3. Helyzetelemzés - a 2008-2009 év áttekintése

3.1. A XIX. kerület jellemzői általában

� Budapest XIX. kerülete, Kispest a főváros dél-keleti részén fekszik. Kispestet északon a X. kerület

(Kőbánya) észak-nyugaton a XI. kerület (Ferencváros), dél-keleten a XVIII. kerület, míg dél-

nyugaton a XX. kerület határolja. A kerület nagyon változatos, mert családi házas részekkel

illetve lakótelepekkel egyaránt találkozhatunk itt és néhány száz méteren belül a falusias

környezetből a 10 emeletes lakóházak közé juthatunk. Kispest az 1950-es közigazgatási reformot

megelőzően a városias típusú, iparral és foglalkoztató-központ funkcióval rendelkező települések

kategóriájába tartozott.

� A gazdasági-ipari fejlődés a XIX.-XX. század fordulóján indult. A rendszerváltozást követően az

ipari jelleg fokozatosan visszaszorult és a tercier szektor jelentősége növekedett. A kerület

területe 9,38 km2.

Az állandó népesség korcsoport szerinti bontása

2005 2006 2007 2008 2009

0-2 éves 1565 1619 1646 1688 1689

3-5 éves 1437 1452 1501 1529 1590

6-14 éves 4775 4609 4539 4495 4442

Összesen 7777 7680 7686 7712 7721

A kerület állandó népessége

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

63249 63764 62875 62255 61499 60814 60799 60578 60304

A kerület lakónépessége

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

63692 63570 62777 61930 61260 60722 60992 61073 61090


11

3.2 Szociális helyzet a kerületben

Terület

2008 2009

Munkanélküliek száma a kerületben 642 898

Ebből tartósan munkanélküli 241 313

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 92 188

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 785 1021

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos

helyzetükről na 14

ebbő

l

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak na na

* Ezen adat tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásban részesülők számát is, melynek jogcímenkénti bontása a következő: - Aktív korú állástalan 55 év feletti rendszeres szociális segélyben részesülő 34 fő - Aktív korú egészségkárosodott rendszeres szociális segélyben részesülő

33 fő

- Aktív korúak ellátására jogosult rendelkezésre állási támogatásban részesülő: 121 fő


12

3.3. A kerületben élők számára elérhető közszolgáltatások

A kerület népessége számára az alábbi közszolgáltatások zöme helyben elérhető.

Közszolgáltatások Helyben Más

településen/kerületben, és pedig

A szolgáltatás ellátatlan

Óvodai nevelés x

Általános iskolai oktatás 1-4. x

Általános iskolai oktatás 5-8. x

Alapfokú művészetoktatás x

Gyógypedagógiai tanácsadás x

Korai fejlesztés és gondozás x

Fejlesztő felkészítés fővárosi feladat

Nevelési tanácsadás x

Logopédiai ellátás x

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

x

Gyógytestnevelés x

Gyermekjóléti szolgáltatás x

Bölcsőde x

Iskolai napközi x

Családok átmeneti otthona x

Önkormányzati fenntartású intézmények:

� Óvodai nevelési feladatot látnak el a következő intézmények:

Arany Óvoda Árnyas Óvoda Bóbita Óvoda Gyöngykagyló Óvoda Hársfa Óvoda Mese - Vár Óvoda Mézeskalács Óvoda Napraforgó Óvoda Százszorszép Óvoda Szivárvány Óvoda Tarka-barka Óvoda Zöld Ágacska Óvoda


13

� Általános iskolai nevelési-oktatási feladatot látnak el a következő intézmények:

Ady Endre Általános Iskola

Bolyai János Általános Iskola

Eötvös József Általános Iskola

Erkel Ferenc Általános Iskola

Gábor Áron Általános Iskola

Kós Károly Általános Iskola

Pannónia Általános Iskola

Puskás Ferenc Általános Iskola

Móra Ferenc Általános Iskola és EGYMI

Vass Lajos Általános Iskola

� Középiskolák:

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium

Nem a kerületi önkormányzat által fenntartott oktatási-nevelési intézmények:

Az intézmény neve Gyermek/Tanuló

létszám

Ebből HH Ebből HHH Ebből SNI

Iskolák

Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskola és Ó. 175 11 1 5 Reménység Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 256 0 0 1 Kispesti Waldorf Ó.Általános Iskola 211 0 0 0

Összesen 642 11 1 6

Óvodák

Micimackó Magánóvoda 107 0 0 0 Karácsony Sándor Rózsatéri Református Á.I. és Óvoda 47 0 0 0 Kispesti Waldorf Ó.Általános Iskola 30 0 0 0 Összesen 184 0 0 0


14

4. Óvodáztatási és alapfokú oktatási adatok, mutatók az önkormányzat által fenntartott intézményekben:

4.1 Óvodáztatás

Adatok (db, fő) Intézmények, férőhelyek, gyermekek

2007 2009

Óvodai intézmények száma 12 12

Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

18 17

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1857 2031

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1728 1806

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 66 168

Óvodába beíratott HHH gyermekek száma 8 61

Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek száma

19 28

Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)

13 10

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

77 75


15

4.2. Alapfokú oktatás

Intézmények, férőhelyek, tanulók (saját fenntartásban) Adatok (db, fő)

2007 2009

Általános iskolai intézmények száma: 10 10

Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

11 11

Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

213 218

Intézmények, férőhelyek, tanulók Adatok (db, fő)

2007 2009

Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

168 169

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

3604 3592

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 139 160

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

85 71

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 444 505

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 137 161

Általános iskolában tanuló 1. évf. száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt)

413 499

8. évf. száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)

463 464

A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 2000 2133

Az alapfokú ellátást a kerületben összesen 13 általános iskola biztosítja, az általános iskolai tanulók

létszáma jelenleg 3592 fő. Az első évfolyamosok száma 499 fő (13, 89%), a 8. évfolyamosok száma 464

fő (12,91%). Örvendetes, hogy az 1. osztályosok száma magasabb (35 fővel), mint az általános iskolából

kikerülő fiatalok száma, tehát összességében enyhén növekvő tanulólétszámmal lehet számolni.


16

Az általános iskolai tanulók többsége, 59, 38%-a (2133fő), veszi igénybe az iskolai napközit, mint

közoktatási szolgáltatást. Sajátos nevelési igényű tanulók száma 160 fő, hátrányos helyzetű tanuló 505

fő, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 161 fő.

A hátrányos helyzetű tanulók aránya 14, 05 %, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 4,48

% míg együttes arányok a teljes létszámhoz viszonyítva 18,51 %.2

5. A kerületben élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, bejárók

A kerületben a férőhelyek száma minden a kerületben élő gyermek részére elegendő, a más településről

bejáró gyermekek száma elenyésző.

A kerületből másik kerületbe, illetve nem önkormányzati intézményekbe járó gyermekek számáról nem áll

rendelkezésre adat. A demográfiai adatok szerint a 0-14 éves korosztály száma 7721 fő, ami feltételezi,

hogy több óvodás és iskoláskorú gyerek nem kerületi fenntartású intézménybe jár. ( az óvodába és

általános iskolába járó gyermekek együttes száma 6224 fő. Fontos lenne, hogy a fenntartó a jövőben

ezen a területen további felméréseket végezzen, a kapott eredményt elemezze és értékelje a HH és HHH

2 hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való

jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes

felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes

nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában

legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló

is, akit tartós nevelésbe vettek; ( Közokt.tv.121.§ (1)

Összesen

(fő) HH HHH

Összesen

(fő) HH HHH

2007 2009 A gyermekek, tanulók létszáma a kerület óvodáiban és

általános iskoláiban

Óvodába jár 1728 66 8 1806 168 61

más településről bejáró 28 2 0 23 3 1

tömegközlekedéssel 4 1 0 6 1 1

ebbő

l

egyéni (szülők szgk.-val) 24 1 0 17 0 0

Alsó tagozatos (1-4.) 1729 271 76 1744 284 92


Felső tagozatos (5-8.) 1875 173 61 1848 221 69


ebbő

l

ezekből tömegközlekedéssel 51 5 1 47 5 1

egyéni (szülők szgk.-val)

85 1 0 107 9 0


17

gyermekek, tanulók ellátása szempontjából. Meg kell állapítani, hogy 7721fő és a 6224 fő közti 1497 fő

közül hányan vannak 0-3 éves korúak abból a célból, hogy látható legyen hány gyermek jár másik kerület

óvodájába vagy iskolájába.

6. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére

vonatkozó adatok vizsgálata.

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)

Intézmény neve

Gyermek- tanulólétszám az intézményben 2009/2010

Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

HH HH HHH HHH Össz száma aránya száma aránya

SNI száma SNI aránya Össz HHH SNI Össz HHH SNI Össz HHH

Ady Endre Ált. Iskola Ady E. út 73-75.

370 79 21,35% 22 5,95% 25 6,76% 186 13 16 184 9 9 0 0

Bolyai János Ált. Iskola Árpád u. 14.

375 44 11,73% 11 2,93% 10 2,67% 230 5 11 145 6 0 0 0

Eötvös József Ált. Iskola Eötvös u. 13.

435 49 11,26% 8 1,84% 7 1,61% 305 7 7 130 1 0 0 0

Erkel Ferenc Ált. Iskola Hungária út 11.

374 35 9,36% 7 1,87% 6 1,60% 172 2 1 202 5 5 0 0

Gábor Áron Ált. Iskola

419 72 17,18% 31 7,40% 15 3,58% 221 20 6 198 11 9 0 0

Nádasdy u. 98.

168 44 26,19% 17 10,2% 10 5,95% 51 5 1 117 11 9 0 0

Fő u. 143. 251 28 11,16% 14 5,58% 5 1,99% 170 15 5 81 0 0 0 0 Kós Károly Ált. Iskola Hungária út 28.

384 16 4,17% 1 0,26% 3 0,78% 272 1 3 112 0 0 0 0

Pannónia Ált. Iskola Pannónia út 12.

404 27 6,68% 5 1,24% 2 0,50% 202 2 2 202 3 0 0 0

Puskás Ált.Isk. Berzsenyi u. 8.

369 90 24,39% 38 10,3% 89 24,12% 342 35 62 0 0 0 27 3

Vass Lajos Ált. Iskola Csokonai u. 9.

418 84 20,10% 37 8,85% 4 0,96% 256 19 4 162 18 0 0 0

Móra Ferenc .Ált.I. Széchenyi u 3.5.

44 9 20,45% 1 2,27% 0 0,00% 0 0 0 0 0 0 44 1

Összes: 3592 505 14,06% 161 4,48% 161 4,48% 2014 126 111 1507 64 24 71 4


18

Intézmény neve HH HH HHH HHH

Összes száma aránya száma aránya SNI száma SNI aránya

Arany Óvoda

Arany J. u. 10. 128 18 14,06% 5 3,91% 12 9,38%

Árnyas Óvoda 248 5 2,02% 3 1,21% 1 0,40%

Vonás u. 10. 101 1 0,99% 1 0,99% 0 0,00%

Esze T. u. 25. 71 3 4,23% 1 1,41% 0 0,00%

Corvin krt. 35. 76 1 1,32% 1 1,32% 1 1,32%

Bóbita Óvoda

Csokonai u. 5. 171 17 9,94% 5 2,92% 0 0,00%

Gyöngykagyló Óvoda

Zrínyi u. 6. 208 21 10,10% 7 3,37% 3 1,44%

Hársfa Óvoda

Eötvös u. 9. 162 24 14,81% 15 9,26% 1 0,62%

Mese-Vár Óvoda 186 40 21,51% 17 9,14% 1 0,54%

Zrínyi u. 154. 119 26 21,85% 11 9,24% 0 0,00%

Nádasdy u. 48. 67 14 20,90% 6 8,96% 1 1,49%

Mézeskalács Óvoda 99 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%

Kelet u. 8-12. 53 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%

Beszterce u. 4-8. 46 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%

Napraforgó Óvoda

Karinthy u. 6. 114 12 10,53% 3 2,63% 0 0,00%

Százszorszép Óvoda

Táncsics M. u. 9. 132 10 7,58% 4 3,03% 4 3,03%

Szivárvány Óvoda

Petőfi u. 34. 79 5 6,33% 0 0,00% 1 1,27%

Tarka-barka Óvoda 125 4 3,20% 0 0,00% 1 0,80%

Dobó K. u. 73. 77 4 5,19% 0 0,00% 1 1,30%

Zoltán u. 71. 48 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%

Zöld Ágacska Óvoda

Berzsenyi u. 6. 154 12 7,79% 2 1,30% 4 2,60%

Összesen 1806 168 9,30% 61 3,38% 28 1,55%

A kerület intézményeiben kiegyenlített a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya.

Az óvodák esetében minden intézményben nevelnek hátrányos helyzetű gyermeket, kerületi szinten a

hátrányos helyzetű gyermek az összes óvodás 9,3%-a. Az óvodákban 0% és 21,85 % között mozognak a

szélső értékek a HH gyermekek arányában. Az egyes óvodákat vizsgálva a HH--s gyermekek aránya hat

intézményben magasabb a kerületi átlagnál: Arany Óvoda, Bóbita Óvoda, Gyöngykagyló Óvoda, Hársfa


19

Óvoda, Mese - Vár Óvoda, Napraforgó Óvoda- A Mese - Vár Óvoda feladat-ellátási helyein kiemelkedően

magas az arány.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az óvodákban 0% és 9,24 % közti szórást mutat.

Néhány feladat-ellátási helyen 0%, a többi helyen az eloszlás egyenletesnek mondható.

Nem készült felmérés az óvodába nem járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, így

lehetséges, hogy van HH, illetve HHH gyermek, aki nem jár óvodába. A halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek nyomon követése már 3 éves kortól szükséges, ezeknek a gyermekeknek a korai

óvodáztatása alapfeltétele az oktatási esélyegyenlőségeik biztosításához.

Az általános iskolákat vizsgálva helyzet. a következő: a hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes

intézményekben a 26,19% és 4,17% közötti szélsőértékek között mozog. Az átlagos arány 14, 06%. A

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányánál a két szélsőérték 0, 26% és 10, 2%.

3 általános iskola van ahol a hh -s, hhh -s és SNI-s gyermekek aránya is viszonylagosan a legmagasabb

a csoporton belül. (Ady Endre Általános Iskola, Gábor Áron Általános Iskola Nádasdy utcai feladat-

ellátási helye és a Puskás Általános Iskola)

Ezen adatok alapján lehetséges egy szegregációs tendencia létrejötte.

Ezért célszerű áttekinteni az esetlegesen létre jövő szegregáció lehetséges okait (körzethatárok és az

iskolai létszámok összevetése, az iskolák tanulói összetételének elemzése a beiskolázási gyakorlatuk

alapján), és amennyiben valóban fenn áll a szegregácó lehetősége ki kell dolgozni megszüntetésének

stratégiáját mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel.


20

A 2008. évi országos kompetenciamérés eredményei (6. és 8. évfolyam)

Eléri-e az országos átlagot? Intézmény

Igen Nem

Megjegyzés (melyik tárgyból nem)

Ady Endre Ált. Iskola

Ady E. út 73-75. X

Bolyai János Ált. Iskola

Árpád u. 14. X

Eötvös József Ált. Iskola

Eötvös u. 13. X

Erkel Ferenc Ált. Iskola

Hungária út 11. X

Gábor Áron Ált. Iskola X

Nádasdy u. 98. X

Fő u. 143. X

Kós Károly Ált. Iskola

Hungária út 28. X

Pannónia Ált. Iskola

Pannónia út 12. X

Puskás Ált.Isk.

Berzsenyi u. 8. X

Vass Lajos Ált. Iskola

Csokonai u. 9. X

Móra Ferenc .Ált.I.

Széchenyi u 3-5. X

A kompetenciamérés szerint a kerület általános iskolái az országos átlagnak megfelelően teljesítettek.


21

Az Önkormányzat a TÁMOP 3.1.4 kódszámú pályázat kedvezményezettje, megvalósítója. A pályázat célja,

hogy a kompetencia alapú pedagógiai módszerek minél szélesebb körben legyenek ismertek a

pedagógusok körében és minél inkább beépüljenek az intézmények pedagógiai programjaiba. 7

közoktatási intézmény vesz részt a projekt megvalósításában. Hosszú távon további javulás várható az

érintett intézmények tanulóinak teljesítményében.


22

Továbbtanulási mutatók az intézményekben

Gimnázium (fő) Szakközép iskola (fő) Szakiskola (fő) Speciális szakisk. (fő) Nem tanul tovább (fő)

Intézmény neve 2006-2007 Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH

Ady Endre Ált. Iskola 25 0 0 25 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0


Árpád u. 14. 20 0 0 26 1 0 6 2 0 0 0 0 0 0 0


Eötvös u. 13. 20 n.a n.a 21 n.a n.a 9 n.a n.a 0 0 0 0 0 0


Hungária út 11. 18 0 0 22 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0

Gábor Áron Ált. Iskola 27 0 0 16 4 3 10 2 1 0 0 0 0 0 0

Nádasdy u. 98. 9 0 0 12 1 0 6 2 1 0 0 0 0 0 0

Fő u. 143. 18 0 0 4 3 3 4 0 0 0 0 0 0 0 0


Hungária út 28. 19 0 0 23 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0


Pannónia út 12. 26 na na 26 na na 1 na na 0 0 0 0 0 0

Puskás Ált.Isk.

Berzsenyi u. 8. 5 0 0 23 1 1 6 3 1 0 0 0 0 0 0


Csokonai u. 9. 28 na. na. 31 na. na. 8 na. na. 0 0 0 0 0 0


Széchenyi u 3.5. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11 2 1 0 0 0

Összesen: 188 0 0 212 6 1 48 7 2 11 2 1 0 0 0


23




Ady E. út 73-75. 11 0 0 32 3 1 6 0 0 0 0 0 0 0 0


Árpád u. 14. 23 1 0 22 2 0 5 1 0 0 0 0 0 0 0


Eötvös u. 13. 30 0 0 25 0 0 11 4 0 0 0 0 0 0 0


Hungária út 11. 25 0 0 13 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0

Gábor Áron Ált. Iskola 26 0 0 27 0 0 4 3 2 0 0 0 0 0 0

Nádasdy u. 98. 7 0 0 16 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0

Fő u. 143. 19 0 0 11 0 0 3 2 2 0 0 0 0 0 0


Hungária út 28. 21 0 0 10 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0


Pannónia út 12. 39 1 0 11 1 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0

Puskás Ált.Isk.

Berzsenyi u. 8. 12 0 0 26 5 2 8 1 1 0 0 0 0 0 0


Csokonai u. 9. 11 0 0 20 0 0 6 0 0 0 0 0 0 0 0


Széchenyi u 3.5.. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 2 1 0 0 0

Összesen: 208 2 0 186 11 1 50 9 3 8 2 1 0 0 0


24




Ady E. út 73-75. 16 0 0 25 5 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0


Árpád u. 14. 8 0 0 25 3 0 3 1 1 0 0 0 0 0 0


Eötvös u. 13. 35 1 0 27 1 0 8 0 0 0 0 0 0 0 0


Hungária út 11. 21 0 0 11 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0

Gábor Áron Ált. Iskola 26 0 0. 28 6 6 7 2 2 0 0 0 0 0 0

Nádasdy u. 98. 2 0 0 15 2 2 3 1 1 0 0 0 0 0 0

Fő u. 143. 24 0 0 13 4 4 4 1 1 0 0 0 0 0 0


Hungária út 28. 32 0 0 10 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0


Pannónia út 12. 28 3 0 20 2 0 5 1 1 0 0 0 0 0 0

Puskás Ált.Isk.

Berzsenyi u. 8. 4 1 1 18 3 2 5 2 2 0 0 0 0 0 0


Csokonai u. 9. 19 4 0 16 3 1 10 1 1 0 0 0 1 0 0


Széchenyi u 3.5.. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 12 2 1 1 0 0

Összesen: 189 9 1 180 21 12 47


25

Az általános iskolák továbbtanulási mutatóit vizsgálva javasolt a pályaorientációs, hátránykompenzációs

tevékenységek erősítése (pl. tanoda típusú programok megvalósítása)

Intézmény neve Évfolyamismétlők száma (fő) Az előző tanévben 250 óránál többet

hiányzó tanulók száma (fő)

2007/2008

Összlétszámon belül

HH-s tanulók körében

HHH-s tanulók körében

Összlétszámon belül




Ady E. út 73-75.

13 7 4 0 0 0


Árpád u. 14.

0 0 0 1 0 0


Eötvös u. 13.

6 0 0 5 1 0


Hungária út 11.

0 0 0 0 0 0

Gábor Áron Ált. Iskola 8 2 4 3 1 1

Nádasdy u. 98. 7 1 3 0 0 0

Fő u. 143. 1 1 1 1 1 1


Hungária út 28.

2 0 0 0 0 0


Pannónia út 12.

0 0 0 0 0 0

Puskás Ált.Isk.

Berzsenyi u. 8.

6 1 0 0 1 0


Csokonai u. 9.

18 5 2 2 1 0

Móra Ferenc .Ált. Iskola.

Széchenyi u 3.5..

1 1 0 4 4 0

Összes 53 18 7 14 7 1


26

Intézmény neve Évfolyamismétlők száma (fő) Az előző tanévben 250 óránál többet

hiányzó tanulók száma (fő)

2008/2009 Összlét-számon belül HH-s

tanulók körében


Összlét-számon belül




Ady E. út 73-75.

7 3 1 3 2 1


Árpád u. 14.

3 2 0 2 2 0


Eötvös u. 13.

7 0 1 5 2 0


Hungária út 11.

0 0 0 0 0 0

Gábor Áron Ált. Iskola 7 2 1 0 0 0

Nádasdy u. 98. 4 1 0. 0 0 0

Fő u. 143. 3 1 1 0 0 0


Hungária út 28.

0 0 0 0 0 0


Pannónia út 12.

0 0 0 0 0 0

Puskás Ált. Iskola

Berzsenyi u. 8.

5 1 0 0 0 0


Csokonai u. 9.

7 0 0 5 1 0


Széchenyi u 3.5.

2 1 0 2 2 0

Összes 36 9 3 17 9 1


27

7. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a kerület alapfokú intézményeiben

7.1 Az infrastruktúra vizsgálata 2010. adat

Intézmény Szükség terem

Logopédiai foglalkoztató/

egyéni fejlesztő szoba

Torna terem/ torna szoba

Számítás technika terem

Számítógép (P4)

Számítógép internettel


Ady E. út 73-75. 5 2 2 3 53 38

Bolyai János Ált.

Iskola

Árpád u. 14.

0 3 1+1 2 51 42

Eötvös József Ált.

Iskola

Eötvös u. 13.

0 2 1+1 2 35 33

Erkel Ferenc Ált.

Iskola

Hungária út 11.

0 0 1 1 27 26

Gábor Áron Ált.

Iskola 0 0 2 2 36 33

Nádasdy u. 98. 0 0 1 1 17 16

Fő u. 143. 0 0 1 1 19 17


Hungária út 28. 0 2 2 2 14 14


Pannónia út 12. 0 1 2 1 61 61

Puskás Ált.Isk.

Berzsenyi u. 8. 0 4 2 1 38 32


Csokonai u. 9. 0 1 1 2 62 52


Széchenyi u 3.5.. 0 2+5 1 1 54 54

Összesen 5 22 17 17 431 385


28

Intézmény

Szükség csoportszoba

Logopédiai foglalkoztató/

egyéni fejlesztőszoba

Tornaterem/ tornaszoba

Számítógép (P4) Számítógép internettel

Arany Óvoda

Arany J. u. 10 0 0 1 4 2

Árnyas Óvoda 0 2 2 5 4

Vonás u. 10. 0 0 0 3 2

Esze T. u. 25. 0 1 1 1 1

Corvin krt. 35. 0 1 1 1 1

Bóbita Óvoda

Csokonai u. 5. 0 1 2 3 4


Zrínyi u. 6. 0 2 1 4 2

Hársfa Óvoda

Eötvös u. 9. 0 2 1 2 2

Mese-Vár Óvoda 0 2 0 6 4

Zrínyi u. 154. 0 1 0 4 2

Nádasdy u. 48. 0 1 0 2 2

Mézeskalács Óvoda 0 0 0 4 3

Kelet u. 8-12. 0 0 0 2 1

Beszterce u. 4-8. 0 0 0 2 2

Napraforgó Óvoda

Karinthy u. 6. 0 1 1 3 2

Százszorszép Óvoda

Táncsics M. u. 9. 0 0 1 4 4

Szivárvány Óvoda

Petőfi u. 34. 0 0 1 3 2

Tarka-barka Óvoda 0 0 2 4 3

Dobó K. u. 73. 0 0 1 3 2

Zoltán u. 71. 0 0 1 1 1

Zöld Ágacska Óvoda

Berzsenyi u. 6. 0 3 1 3 2

Összesen 0 10 13 45 34


29

7.2 A kerület szakember ellátottsága

Az előírt képesítés feltételeket az alkalmazottak hiánytalanul

Feladatok Teljesítik Nem teljesítik Hiányok megnevezése

Óvodai nevelés x

Általános iskolai oktatás x

Pedagógiai szakszolgálat x

Egészségügyi alapellátás x

Szociális alapellátás x

Szociális intézményi ellátás x

Gyermekjóléti alapellátás x

Gyermekjóléti szakellátás x

8. A helyzetelemzés összefoglalása

A kerületben biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb

közszolgáltatások.

A kerületben élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatás ellátás feltételei saját fenntartású

intézményekben biztosítottak. Az önkormányzati fenntartású intézmények és az önkormányzat által

megadott adatok szerint biztosítottak a nyilvántartott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek közoktatás ellátásának feltételei.

A beiskolázási adatokból kiderül, hogy 2008. évről 2009.évre az összes első osztályos tanuló száma

3604 főről 3592 főre csökkent. Ugyanekkor a hátrányos helyzetű tanulók száma 444 főről 505 főre nőtt,

míg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 137 főről 161 főre emelkedett. A következő

években kiemelt feladatként kezelje a fenntartó a kerület közoktatási intézményeiben nevelkedő

hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve a nem organikus okokból sajátos nevelési igényű gyermekek


30

nevelési, fejlesztési feltételeinek, esélyegyenlőségének meglétét, nyomon követését az oktatásszervezés

területén.

A kerület intézményei között eltérés van a lemorzsolódási, és mulasztási mutatókban, mely intézkedést

igényel. Az érintett intézmények számára komplex fejlesztést szolgáló programok tervezése szükséges az

oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének

biztosítása érdekében.

Integrációs és képesség kibontakoztató támogatás

Alapos helyzetelemzés szükséges annak kiderítésére, hogy miért nem igényel egyetlen egy közoktatási

intézmény sem integrációs és képesség kibontakoztató támogatást. Az nem valószínű, hogy szakmailag

ne lenne indokolt hiszen egy kivételtől eltekintve mindegyik általános iskolában vannak hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű diákok. Javasolt az iskolák vezetői számára tájékoztató előadást

szervezni a témában.

Továbbtanulás lemorzsolódás, pályaorientáció

Az általános iskolák továbbtanulási mutatóiból kiderül, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzetű diákok alulreprezentáltak ebben a tekintetben. Ugyanakkor a lemorzsolódási mutatóik nem

rosszabbak az átlagnál. Meg kell erősíteni a pályaorientációs tevékenységet az általános iskolák 7. 8.

osztályában. A hátrányos helyzetű gyermekek szüleit fokozott mértékben tájékoztatni kell a

továbbtanulási lehetőségekről, az aktuális munkaerő-piaci trendekről, hiányszakmákról. Szorosabbra kell

fűzni a szülők és az iskola kapcsolatát. Amennyiben szükséges igénybe kell venni civil szervezetek

segítségét az esetleges konfliktusok megoldásában, amely az iskola és a hátrányos helyzetű családok

között keletkezhetnek. Az iskolák adatszolgáltatását meg kell erősíteni. Nem derül ki az eddigi

mutatókból, hogy az egyes általános iskolákban a végzős tanulók hány százaléka tanul tovább és közülük

milyen arányt képviselnek a hátrányos helyzetű diákok.

Tanórán kívüli programok

Elő kell segíteni, hogy az iskolai tanórán kívüli programokban, nyári táborokban minél több hátrányos

helyzetű gyerek vegyen részt.


31

Szegregáció

Az Ady Endre Általános Iskola, a Gábor Áron Általános Iskola Nádasdy utcai feladat-ellátási helye és a

Puskás Ferenc Általános Iskola mutatóiból kiderül, hogy a tanulóik között viszonylagosan magas a

hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Alapos helyzetfelmérést igényel,

hogy fenn ál-e egy szegregációs folyamat lehetősége. Amennyiben igen, ki kell dolgozni a szükséges

intézkedési tervet. Biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára az oktatási

esélyegyenlőséget. Hátránykompenzációra van szükség esetükben tanórán kívüli foglalkozások

szervezésével is. ( pl. tanoda típusú tevékenységek)

A Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működése

megfelel a törvényi szabályozásnak. Az intézmény tanulói a szakértői vélemény alapján nem oktathatók

integrált körülmények között. Az intézményben biztosított az oktató nevelő munkához, szolgáltatásokhoz

való hozzáférés esélyegyenlősége.

Óvodáztatás

Nincs adat arra nézve, hogy mekkora az óvodába be nem íratott gyermekek száma és közülük hányan

hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek. Kellene hogy legyen. A hátrányos helyzetű de

főleg a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fontos szocializációt segítő színtere az óvodai

közösség.

Infrastruktúra

Az oktatás alapvető feltételei a kerület valamennyi általános iskolájában biztosítottak. Az iskolák

rendelkeznek a szaktárgyi oktatáshoz szükséges alapvető infrastruktúrával. Az óvodák is rendelkeznek a

feladataik ellátásához szükséges alapvető infrastruktúrával és szakember-ellátottsággal.

Magántanulók

A magántanulók aránya nem jelentős. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nincsenek

felülreprezentálva e csoportban.


32

Középiskolák, nem a kerületben továbbtanuló gyermekek nyomon követése.

Szükséges, hogy a nem önkormányzati fenntartású középiskolákról is rendelkezzen az önkormányzat

adatokkal. Általános probléma az országban a szakiskolai lemorzsolódás. A lemorzsolódás mértékének

csökkentése az önkormányzatnak jól felfogott érdeke. A nyomon követés különösen hangsúlyos feladat

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. Ebben segít, ha a Közokt.tv. alapján a

középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott

végzett tanulók - a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán - a tanítási év végén milyen

tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló

nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött

adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a

helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

9. Akcióterv

Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi

kockázatokra) kell reagálnia olyan módon, hogy megvalósíthatatlan, irreális célkitűzések abban ne

jelenjenek meg. A kerület speciális helyzetének köszönhetően (város a városban) arra is törekedni kell,

hogy az elemzésből ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljanak. Az elért

eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés, ez csak úgy valósítható meg, ha rendszeresen

adatokat gyűjtenek, és a kapott tények alapján, szükség esetén beavatkozást kezdeményeznek. A fő

feladat a folyamatos javításra törekvés mellett a prevenció, illetve olyan garanciális elemek működtetése,

amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását.

9.1 Önkormányzati esélyegyenlőségi feladatok

A kerület egyetlen közoktatási intézménye sem igényel integrációs és képesség kibontakoztató-

támogatást. Az okok feltárása. Tájékoztató megszervezése az intézményvezetők számára.

� Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató

Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljes körűvé tétele. Az

adatszolgáltatás kiterjesztése a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre.



33

Pályaválasztási, pályaorientációs szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása.


„Tanoda típusú”pedagógiai nevelő, fejlesztő munka támogatása.


Kutatás annak feltérképezésére, hogy jelen vannak-e közoktatási szegregációs tendenciák a kerületben.


A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyomon követési módszerének kidolgozása


Az esélyegyenlőségi terv mellékletét képező iskolánkénti bontásban lévő infrastruktúra hiányjegyzék

alapján intézkedési terv kidolgozása a hiányzó infrastruktúra pótlására.


9.2 Általános intézményi esélyegyenlőségi feladatok

Kispest intézményei számára javasolt esélyegyenlőségi intézkedések az alábbi szempontok figyelembe

vételével történtek:

Az intézmények által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a helyzetelemzésből adódó az alábbi általános

intézményi esélyegyenlőségi feladatok javasoltak, melyek beépítése szükséges az intézmények

pedagógiai programjába. A feladatok megvalósításának felelőse az intézmény mindenkori vezetője. A

megvalósítás módszerét az intézményvezető által készített megvalósítási ütemterv tartalmazza.

• A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata.

Cél: annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve, hogy folytat-e szegregált

oktatás-szervezési gyakorlatot.

Felelős: intézményvezető

• A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata.


34

Cél: annak megállapítása, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a tanulók,

kiemelt fontossággal a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását. Mennyire sikeres

szociális hátrányok kompenzálásában, az esélyegyenlőség előmozdításában.


• A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény

nyújtotta programokban.

Cél: annak megállapítása, hogy a tanulók, kiemelt fontossággal a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük

biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a

halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez.


• Az intézmény pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata.

Cél: Annak megállapítása, hogy az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inkluzív pedagógiát,

differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat.


• Az intézmény szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata.

Cél: Annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve, hogy mennyire

sikeres a partnerség-építésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása

érdekében.


• Óvoda- iskola átmenet


35

A kerületben lévő óvodák és általános iskolák együttműködésének erősítése kívánatos. Az

együttműködés célja az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a gyermekek számára különös tekintettel a

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre.


9.3 A helyzetelemzésből adódóan az alábbi intézmények esetében intézményi szintű esélyegyenlőségi intézkedés szükséges: Az intézkedések megtételét szükséges az intézmények pedagógiai programjába beépíteni. Az intézkedések megtételének határidejét Humánszolgáltatási iroda vezetője határozza meg.

Intézmény Helyzetelemzésből

következő

megállapítások

Esélyegyenlőségi célok

és feladatok

Indikátorok Felelős

Óvodák

Arany Óvoda A HH-s és HHH-s gyermekek aránya az átlagnál magasabb

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése. Az átmenetet segítő tevékenységek stratégiájának kidolgozása, együttműködés kialakítása az általános iskolákkal. A feladatok ütemezése. Szülőkkel való partnerség kialakítása.

Együttműködési megállapodások. Emlékeztetők, jegyzőkönyvek, fényképek. beszámolók.

Intézményvezető


36


következő

megállapítások


és feladatok



A HH-s és HHH-s gyermekek aránya az átlagnál magasabb



intézményvezető

Hársfa Óvoda A HH-s és HHH-s gyermekek aránya az átlagnál magasabb



intézményvezető


37


következő

megállapítások


és feladatok


Mese-Vár Óvoda A HH-s és HHH-s gyermekek aránya az átlagnál magasabb



intézményvezető

Iskolák


38

Ady Endre Ált Iskola

Viszonylagosan magas HH-s és HHH-s tanuló arány.

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási esélyegyenlőségének biztosítása. Az esetleges szegregációs tendenciák feltárása. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanórán kívüli programokba való bevonása minél nagyobb mértékben. tantárgyi felkészítő, személyiség fejlesztő programok szervezése. „Tanoda típusú” foglalkozások szervezése. Szülőkkel való kapcsolattartás, párbeszéd erősítése. Szülői fórumok lebonyolítása.

kutatás, felmérés. emlékeztetők, jegyzőkönyvek, naplók

intézményvezető

Gábor Áron Általános Iskola Nádasdy utcai feladat-ellátási helye



kutatás, felmérés emlékeztetők, jegyzőkönyvek, naplók

intézményvezető


39

Puskás Ferenc Általános Iskola



kutatás, felmérés. emlékeztetők, jegyzőkönyvek, naplók

intézményvezető

10. Monitoring és nyilvánosság

A Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban fontos szerepet tölt be a program

megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei:

• az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik,

• éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele és ennek kapcsán a

személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani.

• az évente történő ellenőrzés időpontját a képviselőtestület az éves munkatervben

határozza meg.

• Szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató

kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és

társadalmi környezet kialakítása érdekében.

• az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet

kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek,

határidők, sikerkritériumok.


40

CÉL FELADAT MÓDSZER/ESZKÖZ FELELŐS GYAKORISÁG

Az eredményesség

megállapítása

Az intézkedésekhez

kapcsolt

indikátorok

teljesülése.

Az adatok

feldolgozása

Intézményvezetők és

kerületi

esélyegyenlőségi

felelős

Évente az éves

beszámolók

részeként adott

szempontsor alapján

Minden érintett

ismerje meg a

programban

rögzítettek

célkitűzéseket.

Az éves

eredmények

közzététele,

intézményi és

kerületi szintű

elemzése, szükség

esetén intézkedési

terv készítése

Intézményi fórumok,

lakossági fórum, az

önkormányzat, illetve

az intézmények

honlapjai, helyi sajtó,

intézményi hírlevelek

Intézményvezetők és

kerületi

esélyegyenlőségi

felelős,

önkormányzati

PR/marketing

szakember

Évente egyszer, de

jelentős események

esetén többször is

lehet

Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény,

hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat

• elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,

• megállapítja a felelősségeket,

• intézkedési tervet készít.

A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő

bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk,

illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.

Budapest, 2010. június 28.

Dr. Istvánfi Sándor Gajda Péter címzetes főjegyző polgármester

budapest fŐvÁros xix. kerÜlet kispest ÖnkormÁnyzata ...€¦ · és alkotmánybírósági...

Documents