budapest - iparműveszeti múzeum

8/13/2019 Budapest - Iparmveszeti mzeum

1/38


2/38

Az pletet Lechner dn s Prtos Gyula tervezte. A szecesszis stluspletet kupoljt s tetejt Zsolnay kermia dszti.

A kupola krl ngy allegorikus figura ll- Oppenheimer Ignc alkotsai-, akik

az iparmvszet ngy gt jelkpezik. Az egyik alak ni torzt tart a kezben(dszt szobrszat), a mellette lv kancst (kermia), a harmadikszoborserleget (tvssg), az utols pedig egy orst, amely a textilmvszetetszimbolizlja.


3/38

A londoni (1857) s bcsi (1864) trsintzmnyek utn a Magyar NemzetiMzeum figazgatja, Pulszky Ferenc kezdemnyezsre Eurpbanharmadikknt hoztk ltre 1872-ben Budapesten az Iparmvszeti Mzeumot.

A trtneti gyjtemny magjt a Magyar Nemzeti Mzeumbl thelyezett"egyetemes rgisgek" jelentettk, mg a kortrs gyjtst vilgkilltsivsrlsok (1873, Bcs; 1878, Prizs; 1889, Prizs) s neves cgek (HerendiPorcelnmanufaktra, Zsolnay-gyr) ajndkai alapoztk meg.

A gyjtemnyt 1877-ig a Nemzeti Mzeumban riztk, majd a Kpzmvszeti

Trsulat Andrssy ti Rgi Mcsarnokban kapott helyet. A fokozatosangyarapod gyjtemny szmra rvidesen nll pletet emeltek, melynekmegtervezsre a kormny 1890-ben rt ki plyzatot. Az els helyezstLechner dn s Prtos Gyula ltal benyjtott, Keletre magyar! jeligjtervsorozat nyerte el, de az ptsi megbzst csak 1893-ban kaptk meg. A

palota felavatsra 1896. oktber 25-n, I. Ferenc Jzsef jelenltben kerltsor a millenniumi nnepsg rszeknt. A tervez maga is elismerte, hogy azplet sszhatsban tlsgosan indus hatst kelt. Reissmann Kroly mveidsztettk az pletbelst, amit 1920 vgn lemeszeltek. Csak tredkemaradt meg az alkotsnak.


4/38


5/38


6/38


7/38


8/38


9/38


10/38


11/38


12/38


13/38


14/38


15/38


16/38


17/38


18/38


19/38


20/38


21/38


22/38


23/38


24/38


25/38


26/38


27/38


28/38


29/38


30/38


31/38


32/38


33/38


34/38


35/38


36/38


37/38


38/38

budapest - iparműveszeti múzeum

Documents