44 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

ióta iskolánkban, a Fazekasban a 2006/2007-es tanévben bevezették az elekt-

ronikus naplót, néhány kattintással hozzálehet jutni a legkülönbözőbb adatsorok-hoz, statisztikákhoz. Átnézve a különféletantárgyak 2007 és 2018 közötti év végi osz-tályzatainak iskolaszintű átlagát azt ta-pasztaljuk, hogy a mindenki számára köte-lező tárgyak közül minden évben a kémiáévolt a legrosszabb. Ezzel – azt hiszem – nemírtam meglepőt, és attól félek, a helyzetmás iskolákban is ilyesféle. És ami mégszomorúbb, hasonló a tudományterületmegítélése is: a legutáltabb tantárgy. Ezönmagában is baj lenne, de még csak aztsem mondhatjuk, hogy a kémiával szem-beni ellenszenv azért alakul ki, mert nagyóraszámban sok anyagot tanítunk, és hogyaz undor a magas színvonalú kémiaokta-tás szomorú, járulékos következménye.Tudniillik abból kiindulva, hogy milyen

mérvű kemofóbia jellemzi a társadalmat,mi, kémiatanárok, amellett, hogy diákja-ink többségével megutáltatjuk a kémiát, atudományos gondolkodás alapjait sem tud-juk átadni nekik. Ezért van félelem az em-berekben szervezetük elsavasodásától, egye-sek ezért nem fogyasztanak buborékos ás-ványvizet, ezért virágzik az oxigénben dú-

sított és a π-víz piaca, ezért lehetnek nép-szerűek az elektromos és mágneses elvenműködő méregtelenítő berendezések és ahomeopátiás készítmények. Csak a homeo-pátiára reflektálva: hívei – a felnőtt, felelősemberek jelentős része – nem érti azt atermészettudományos alapigazságot, mi-szerint a dózis és a hatás többnyire egye-nesen (és nem fordítottan) arányos. Mi ez,ha nem a természettudományos oktatásteljes csődje?

A kérdésfölvetésnek szomorú aktuali-tást ad, hogy a kémia eltűnőben van a ma-gyar közoktatásból. A tanártársadalom el-öregszik, maholnap nem lesz, aki tanítsa;amúgy is népszerűtlen; a jogászok és böl-csészek uralta parlamentben rendszeresenföltűnik a science bevezetésének gondola-ta. A szakképzésben ez a változás már meg-valósult. A szakgimnáziumokban, azaz arégi szakközépiskolákban a 2016/2017-estanévtől kilencedikben az ún. komplextermészettudományos tárgyat tanítják ne-vetséges heti három órában, a tizedik–ti-zenkettedik évfolyamon mindössze egy, azadott szakmacsoporthoz leginkább pasz-szoló természettudományos tárgy oktatá-sa kötelező. Például egy vegyipari szakkö-zépiskolában a kémia mellett már nemkell biológiát és fizikát tanulni. Szükségte-len kiemelni, hogy a legtöbb iskolában föl-tételezhetően nem a kémia a kiválasztotttantárgy…

E folyóirat olvasói számára nem kell bi-zonygatnom, milyen abszurd és kontra-produktív ötlet a kémia háttérbe szorítása.Olyan, mintha a vegyész(mérnök)- és ké-miatanár-képzésből kivezetnők a fizikaikémia oktatását, mivel az a legnehezebb,leggyűlöltebb egyetemi kurzus. Ugyanak-kor nem kerülhető meg ez ügyben a taná-rok felelőssége: miért hagytuk, hogy ez ígylegyen? Kinek-kinek magának kell fölten-nie a kérdést: mennyiben felelős „kasz-tunk”, mennyiben vagyok személyesen én

a kémia megvetetté válásáért? Jelen cikk-ben hat pontba szedve a kémia népszerűt-lenségének lehetséges okairól írok, helyen-ként provokatív módon. Objektív, a társa-dalom egészét érintő és a tantárgy jellegé-ből, iskolai keretek közé illeszkedéséből fa-kadó nehézségeket egyaránt számba veszek.Utóbbiakkal nem tanár kollégáimat aka-rom sértegetni, a kritikát mindenekelőttönkritikaként értem. Az alább leírtak ki-sebb mértékben a fizikára is vonatkoztat-hatók, amely a kémiához hasonló kompli-kációkkal küzd: lassanként kivénhedő pe-dagógusok, elutasított tantárgy, életidegen-nek bélyegzett tananyag, rossz iskolai ered-mények.

A tudomány robbanásszerű fejlődése miatti elvárások

A 20. században a természettudományokfejlődése hihetetlen mértékben fölgyorsult.Talán úgy tűnt, a társadalmi problémákra– energiatermelés, éhezés visszaszorítása,gyógyíthatatlannak hitt betegségek orvos-lása – a tudomány megoldást nyújt majd.Ezt a várakozást ábrázolja Aldous Huxley1932-ben megjelent Szép új világ (BraveNew World) c. utópiája. Ma már látjuk,hogy a tudomány nem hozta el a megvál-tást, legalábbis nem az akkoriban prognosz-tizált formában. [1] Csakhogy az igény mais létezik. 2009-ben több mint 300 halálosáldozatot követelt a l’aquilai (Közép-Itália)földrengés. 2012-ben a bíróság hat év letöl-tendő börtönbüntetésre ítélte azokat azolasz geológusokat és szeizmológusokat,akik a katasztrófát megelőző időszak ki-sebb rázkódásait elemezve nem adtak kiegyértelmű riasztást a várható pusztító ere-jű földrengés miatt, csak valószínűségről,kockázati tényezőkről beszéltek. 2014-ben(részben a nemzetközi tiltakozás miatt) azítéleteket egy kivételével hatályon kívül he-lyezték. [2] Az eset jól indikálja, mit vá-

Keglevich Kristóf Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium | keglevich@fazekas.hu

Miért a kémia a leginkábbutálatos tantárgy?M

Nátrium és víz reakciója benzinnel megbolondítva (Herke Miklós Loránd fotója)

KÖZOKTATÁS – TANÁRI FÓRUM Rovatvezető: Keglevich Kristóf

LXXIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ● 2019. FEBRUÁR ● DOI: 10.24364/MKL.2019.02 45

runk naivan a tudománytól: egyértelmű elő-rejelzést, megnyugtató választ, megoldást.Ha a természettudomány képtelen erre,annyit is ér. Ha a kémiával szembeni elvá-rásaink ellenkeznek a valósággal, annálrosszabb a kémiának – parafrazeálhatjukJohann Fichte ismert mondását.

Nem értünk a moderntermészettudományokhoz

A tudomány és a technika fejlődésének kö-vetkezményeként meghatványozódott azismeretanyag, mindennapi használati tár-gyaink működési elve is egyre bonyolul-tabb. A mobiltelefon, mikrohullámú sütő,pendrive stb. hétköznapi eszközök, még-sem tudjuk, hogyan működnek, meg semtudjuk javítani őket. Száz évvel ezelőtt min-denki által ismert működésű és javíthatóhasználati tárgyakkal lehetett találkozni.[1] Ez a tudásunk horizontja és a valóságközt tátongó szakadék frusztráló: a diákotis feszélyezheti, hogy bármennyit tanul is,igazában akkor sem fogja érteni a kezébentartott számológép műszaki fölépítését.Így hát hozzá sem érdemes látni az elektro-mágnesség megtanulásának.

A modernizálódó oktatási rendszer egyikhamis bálványa a technikai eszközökre ésdigitális információáramlásra épülő taní-tás. E sorok írója szerint a lexikális tudásleértékelése („az csupán egy-két klikkeléskérdése”), az internetről kéretlenül a diá-kokra zúduló rengeteg hiteles és hitelteleninformáció a gyerekek többségének fejé-ben tartalmatlan ürességet, felületességet,aránytévesztést eredményez, és elfojtja azabsztrakciót igénylő természettudományosgondolkodást. Az iskola emiatt sincs a hely-zet magasán.

Továbbá a meghatározóan humán mű-veltségeszmény sem a kémiának kedvez.Azt, hogy „kémiából épphogy csak átcsúsz-tam egy kettessel”, bizonyos büszkeséggelmesélhetjük, mint az idővel megszépült

sorkatonai szolgálat jelentette viszontag-ságokat. Ha ellenben azzal próbálnánk hen-cegni, életünkben kizárólag egyetlen Jó-zsef Attila-verset olvastunk, azt is csak fé-lig, az emberek nem hamiskásan kacsin-tanak majd ránk, hanem rosszallóan mé-regetnek.

Az említett okok folyománya az, hogy atermészettudományokat és a kémiát a diá-kok még annyira sem tanulják, mint atöbbi tantárgyat. A kémiával kapcsolatostudás és a kemofóbia, a kémiától való ir-racionális félelem viszont fordítottan ará-nyos egymással.

Rossz tapasztalatok, előítéletekés a vis vitalis-elmélet

Tagadhatatlan, hogy a kémia rossz pedig-réjéhez számos múltbeli vegyi baleset ishozzájárul. A DDT 1943-as, a szövetsége-sek által ostromolt Nápolyban történt be-vetése után komoly reményeket fűztek eh-hez a rovarirtó szerhez. Később, az 1960-as években – miután kiderült, hogy bioak-kumulatív és a magasabb rendű élőlények-re nézve is veszélyes – kivonták a forgalom-ból, és meglehetősen rossz fénybe került.A Contergan, a freonok, Csernobil, a vegy-ipari katasztrófák mind-mind sokat ron-tottak a kémia hírnevén. Az alternatív tu-dományok meggyőző erejét is számításbakell vennünk. Miféle tudomány a kémia,ha ilyen mérgezésekhez, vörösiszap-árhoz,környezetszennyezéshez vezet? Az idegen-kedés a diákok egy részén is érezhető. Avegyi anyag rossz, ártalmas, halált hozó.

Saját kémiaóráim gyakran hangsúlyo-zott alaptézise – remélem, ha mást nemis, tanítványaim legalább ezt megjegyzikés fontolóra veszik – hogy minden anyagvegyi, hiszen minden anyag a kémia tárgy-körébe tartozik (legalábbis a korpuszkulá-ris anyagok). A „vegyi anyag” kifejezésépp olyan parttalan, mint a „matematikaiszám”. Mit jelentene az, hogy „nem mate-matikai szám”? Persze a „vegyi” szó a „mes-terséges” helyett áll, félrevezetően azt su-gallva, hogy a természetes anyag jó, a mes-terséges rossz, és valamiféle lényegi kü-lönbség van közöttük. FriedrichWöhler az 1820-as évekbenaz életerő-elmélet meg-döntésével hiába világí-tott rá, hogy az élő és élet-telen anyag között nincsenelvi különbözőség. A „vegyi –nem vegyi” sztereotípiábanez a vélekedés él tovább, aWöhler felfedezése óta el-múlt 200 évben nem sikerült le-

számolni ezzel az előítélettel. Ez a mi –kémiatanárok, vegyészek – sarunk. A tár-sadalmat átható, a vegyi anyagokat érintőnegatív elfogultság a kémiatanár számáranehezítő körülmény, egyszersmind külde-tés.

A média szerepea (kémia)tanárok bemutatásában

„A Lala bá, a kémia tanár (sic!) meg bepi-ált. Állítólag csak meg akart győződni a ke-rítésszaggató dezodoráló hatásáról. A bibiott volt, hogy nem a hóna alá kente, hanemdirekte a gigájába csorgatta. Mivel nagyonalapos ember, többször megismételte a kí-sérletet. A szénatomok molekuláris kapcso-lódásának szemléltetése közben, a »Haj-mási Péter, Hajmási Pált« dudorászta, ésközben gyakran csuklott...” [4] Széles kör-ben elterjedtek a szünetben szertára mé-lyén laposüvegéből erőt merítő, iszákos ké-miatanárokról – apropó: a kémiatanár szószigorúan egybe írandó! – szóló történe-tek. Szintúgy kollektív élmény a kétbalke-zes, kísérleteivel folytonosan felsülő tanáralakja, lásd a Diák Murphy c. műben meg-jelent karikatúrát. [5] Már Móra Ferenc iskémiaórát választott, amikor az iskolaitanóra zsibbasztó unalmasságát akartaérzékeltetni híres regénye legelső lapján:„Háromnegyed egykor, épp abban a pilla-natban, mikor a természetrajzi terem ka-tedraasztalán hosszú és sikertelen kísérle-tek után végre-valahára, nagy nehezen …a Bunsen-lámpa színtelen lángjában fel-lobbant egy gyönyörű, smaragdzöld csík,annak jeléül, hogy az a vegyület, melyrőla tanár úr be akarta bizonyítani, hogy zöld-re festi a lángot, a lángot csakugyan zöldrefestette, mondom: pont háromnegyed egy-kor, épp abban a diadalmas minutumbanmegpendült a szomszéd ház udvarán egyzongora-verkli, s ezzel minden komolyság-nak egyszeribe vége szakadt.” [6] Az idé-zet különösen groteszk, mivel a réz (pon-tosabban a CuCl+ molekulaion) lángfesté-

Félelem + nemtudás → utálatHirdetés a Time egy 1947. évi számából[3]

KÖZOKTATÁS – TANÁRI FÓRUM

46 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

sét nem túlzottan bonyolult feladat bemu-tatni, elég hozzá egy sósavba mártott réz-drót és egy borszeszégő.

Nyilvánvaló, hogy a kommunikációs szak-emberek képzésében a reáliák tanítása ke-véssé hangsúlyos. A hírek ugyanakkor szen-zációhajhász módon a negatív eseménye-ket erősítik föl. Az újságírók hozzá nem ér-tése, iskolából őrzött esetleges rossz emlé-keik (és az ezek miatti talán tudattalan bosz-szújuk) nem tesz jót a kémia médiabelimegjelenésének. Jellemző az is, hogy haegy kémiatanár népszerű a televízióban,

akkor drogot főz (Breaking Bad, a 2010 tá-ján forgatott amerikai sorozat magyar cí-me Totál szívás).

Fölmerül a kérdés: kipécézi-e a média akémiatanárokat, jobban rájuk jár-e a rúd,mint a többi pedagógusra? Látszólag nincsokunk föltenni, hogy a kémia szakosok kö-zött több a tanárterrorista, mint a más tár-gyat tanító tanárok körében. Milyen jó len-ne azt mondani, hogy ez csak a média ésa közhangulat sztereotip torzítása! Sajnosazonban – e két tényező cáfolhatatlan ha-tását nem vitatva – ennél többről van szó.

A modern pedagógiai kutatások szerint akémiatanárok a diákjaiknak leggyakrab-ban sérelmet okozó tanárok közé tartoz-nak.

Rossz kémiatanárok avagy a nátrium- és az argonatom

Átvezető esettanulmányként nézzük meg,miért maradt sok, 2018-ban kémiából érett-ségizett diák szájában keserű íz a kémiakapcsán! Egy kérdés a májusi emelt szin-tű írásbeli érettségiből: melyik a harmadikperiódus legnagyobb méretű atomja? [7]Tudnunk kell, hogy az érettségin kompe-tenciaként kérik számon, tudja-e használ-ni a diák a legális puskát, a függvénytáb-lát. Mármost a „fehér” függvénytáblábanszámszerűen két helyütt is szerepelnek azatomsugarak [8], eszerint a harmadik pe-riódus atomjainak rádiusza a nátriumtól aklórig szigorúan monoton csökken, az ar-gon sugara (192 pm) viszont nagyobb, minta nátriumé (189 pm). Ez kétségkívül el-lentmond a józan észnek. Az ellentmon-dás abból fakad, hogy a függvénytábla kö-vetkezetlen: a különböző módon definiáltkovalens, a fémes és a nemesgázoknál ér-telmezhető van der Waals-sugarat egya-ránt atomsugárnak nevezi. Az érettségi meg-oldókulcsa szerint – a valóságnak megfe-lelően – a nátrium a helyes válasz. Sok diáka függvénytáblára hivatkozva az argont je-lölte meg. Válaszukat nem fogadták el. Erreők fellebbezést nyújtottak be. Az érettségibizottság ezt mereven elutasította. De mi-ért? Azért büntették a diákot, amiért az el-várásoknak megfelelően használta a függ-vénytáblát, és hitt az abban olvasható adat-nak? Lehet, hogy a feladatsorban nem vagynem így kellett volna feltenni ezt a kér-dést? Netán kevésbé ragaszkodva saját igaz-ságunkhoz nagylelkűbbnek kellene len-nünk a válaszok mérlegelésekor, amikor adiák felvételijéről van szó? (Mellesleg úgyhírlik, mind a függvénytáblát, mind azérettségi feladatsort lektorálták.) Csodál-kozunk, ha a diák nem jó szívvel emlék-szik vissza iskolai kémiai tanulmányaira?Véleményem szerint hasonló élményt okoza tanulóknak sok kellően végig nem gon-dolt kémiaverseny. Manapság divat, hogya versenyfeladatok gondolkodtatóak le-gyenek, kreativitást igényeljenek, véletle-nül se tükrözzenek favágó jelleget. Amikorazonban egy Irinyi- vagy OKTV-feladat tá-volról sem kapcsolódik a tananyaghoz, ésolyan nehéz, hogy magam sem vagyok ké-pes megoldani, sőt, hozzáfogni se tudok,azt gondolom: tökéletes útja ez annak, hogymég az aránylag motivált, versenyen is el-

A Diák Murphy egyik törvényszerűsége [5]

Kémiaóra és a zongora-verkli – illusztráció A Pál utcai fiúk első kiadásából [6]

KÖZOKTATÁS – TANÁRI FÓRUM

KÉMIA-, BIOLÓGIA- ÉS FIZIKATANÁROKKÍSÉRLETEIRE VONATKOZÓ CIKKELY

Ha sikerült a kísérlet, akkor a tanár...a) ... valami hibát követhetett el a kísérlet közben;b) ... napokig gyakorolt az óra előtt;c) ... csak szerinte sikerült a kísérlet, az osztály szerint

nem.

LXXIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ● 2019. FEBRUÁR ● DOI: 10.24364/MKL.2019.02 47

matek legalább érettségi tárgy. A testneve-lés, ami a tantárgyak hierarchiájában vi-szonylag alul helyezkedik el, nagy óraszám-ban – heti öt óra! – tanított tárgy. Ennyiidő alatt könnyű valamilyen hatást elérni.Kémiából nem kell érettségit tenni, óra-száma alig múlja fölül az énekét vagy a raj-zét, de azokkal ellentétben nem készség-tárgy. Szigorúan szoktuk osztályozni.

Miért tekintik a kémiát a legnehezebbtárgynak? Szerencsétlen, illetve vonzó mó-don – ez nézőponttól függ – egyesíti ma-gában a reál tudományok mérnöki, szám-tani szemléletét és a humán tudományokadathalmaz jellegét. A tananyag fontos ré-szét képzik a kémiai számítások (lehet, hogyezekről kellene lemondanunk, hogy erőin-ket inkább a leíró kémia tanítására össz-pontosíthassuk?), a természettudományoslogika, ám a lexika is súlyponti (a kén sár-ga, szilárd, szagtalan, vízben nem oldódik,de toluolban igen). Általános iskolában akémia tanulásához szükséges a leginkábbaz absztrakció. A hetedikesnek meg kellbarátkoznia a részecskeszemlélettel – em-lékezzünk: ez a jeles filozófus, Arisztote-lész értelmén is túlmutatott, azért vetetteel Démokritosz atomelméletét és tért visz-sza az őselemek tanához, tehát nem evi-dens dologról van szó –, továbbá a képle-tekkel, a reakcióegyenlettel, egyenes és for-dított arányosságokkal.

A tantárgyak megszokott egymásraépülése is a múlté. Hetedikben az oldatoktémaköre az első félévben kerül elő a tö-megszázalékos számításokkal együtt, deaz egyenletek megoldásához elengedhetet-len mérlegelvet a diákok matematikábólcsak a második félévben tanulják. A hetedi-kes a sűrűség fogalmával sincs tisztában.Hajdan a fizika hatodikban kezdődött, mi-re a diák a kémiához ért, már hallott ösz-szetett mértékegységekről, olyasfélékről,mint a g/cm3 vagy a m/s. Manapság ahe-lyett, hogy erre építhetnék, kémiatanár-ként az én dicsőséges feladatommá vált,hogy a gyermekeknek megtanítsam a ρ be-tű helyes kanyarítását.

További problémát gerjeszt, hogy a mapraktizáló kémiatanárok többsége hete-diktől a tizenegyedik évfolyamig heti kétórában tanulta a kémiát, ami összesen 10órát jelent. Jelenleg a gimnáziumokban azegy hétre vetített összóraszám – hetedik-től tizedikig, ahol a kémia kötelező tárgy– 7. Az új Nemzeti Alaptanterv 2018. au-gusztus 31-én közzétett tervezetében márcsak 6 óra szerepel. Be kell látnunk, hogynem taníthatunk ugyanannyit, mint régen.Kiváltképpen bajos a helyzet hetedikben,ahol a kémia óraszáma a legtöbb iskolában

heti 1. E sorok írója fájó szívvel rostálta kia hetedikes tananyagból a halmazállapot-változások, a környezeti kémia – a földké-reg anyagai, vizek stb. és az energiaforrá-sok – tematikáját. Példáimat azért a hete-dik évfolyamról hoztam, hogy rámutassak:a kémia már a startvonalnál számos ne-hézséget rejteget a 12–13 évesek számára.Objektíven belátható, hogy a legnehezebbtárgy. Ha a diák gyengén kezd, ezt nyolca-dikban borítékolhatóan erős visszaesés fog-ja követni. [10]

A tananyag nemcsak nagy és nehéz, ha-nem részben korszerűtlen is. Például azalumínium-, vas- és acélgyártás aprólékosrészletei a Kádár-korszak máig továbbélőkövületei; Magyarország akkor kívánt avas és acél országa lenni. Nehéziparunk maönmaga árnyéka. Fehérbádog, neoncső,jódtinktúra, vinil-klorid-gyártás acetilén-ből stb. – diákjainknak az a benyomása le-het, hogy kémiatörténetet tanulnak, csakIrinyi János 1849. évi nagyváradi lőporgyá-rának folyamatábrái hiányoznak. A ma-gyar vegyiparban ez idő szerint legalábbilyen fontos a petrolkémia, a műanyag-, aműtrágya- vagy a gyógyszergyártás. Igaz,ez utóbbit középiskolás szinten nem na-gyon lehet tanítani. Történtek próbálkozá-sok a tananyag modernizálására (ennekesett áldozatául a szervetlen kémia). A ki-menet, az emelt szintű érettségi követel-ményei azonban az elmúlt évtizedben lé-nyegileg változatlanok maradtak, márpe-dig elsősorban és döntően ez határozza megaz oktatás tartalmát.

Természetesen a tanároknak tantárgy-tól független gondokkal is meg kell küz-deniük. Az internettel, kiváltképp annakképi világával jóformán lehetetlen verseny-re kelnünk – egyébiránt ez igencsak hát-ráltatja az absztrakt gondolkodás kialaku-lását –, kihívás átlépni a Z generációs (1995és 2009 között született) fiatalok megnö-vekedett ingerküszöbét.

indulni kész diák lelkesedését letörjük, lép-ten-nyomon sikertelenséget okozva neki.A gyermekek kárára megnyilvánuló, szak-mainak leplezett nagy egó mellett a tanárszámtalan módon juttathatja negatív él-ményhez diákját. Ezen, akár hosszú időnát lappangani képes, a tanár és az osztály-társak által kiváltott tudatos (pl. verbálisagresszió) és nem tudatos (pl. teljesítményigazságtalan értékelése) hatások együtte-sét nevezzük fekete pedagógiának. A kö-zelmúltban végzett, mintegy 1000 felnőttrekiterjedő kutatás szerint a diákkori sérel-meket okozó oktató leggyakrabban osz-tályfőnök, azután matematika, kémia, fi-zika és testnevelés szakos tanár. Összefügg-het ez azzal is, hogy a természettudomá-nyos és testnevelő tanárok többségben van-nak a férfi tanárok között, márpedig a vizs-gálat alapján a férfi tanárok több sérelmetokoznak, mint a nők. [9]

Konklúziónk szerint az iskolai negatívimpressziók hátterében – sajnos – gyakrab-ban állnak kémiatanárok, mint egyéb sza-kosak. Súlyosbítja a helyzetet a kémia sa-játos jellege: mintha egyesítené magában areál- és a humán tudományok minden ne-hézségét, óriási tananyagot kell(ene) meg-tanítani rövid idő alatt.

A tantárgy arculatából fakadó nehézségek

Az angolt a gyerekek örömest tanulják,mert érzik, hogy fontos. A matematikávalkapcsolatban nem mindenki érez így, de a

A réz lángfestése

Szárazjég mosószeres vízben (Herke Miklós Loránd fotója)

KÖZOKTATÁS – TANÁRI FÓRUM

48 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Látszik-e fény az alagút végén?

Damoklész kardjaként függ fejünk fölöttaz újabb tanügyi reform. Ebbe nekünk, pe-dagógusoknak semmiféle beleszólásunknincs, az állam még az egyetemeket és aMagyar Tudományos Akadémiát sem te-kinti partnernek, nemhogy bennünket, me-zei tanárokat. A kémiatanítás bizonyosszinten fönt fog maradni, mert az orvosiegyetem mindenképp, talán a vegyész- ésvegyészmérnökképzés is megköveteli a ké-mia érettségit, pontosabban szólva a kö-zépiskolából hozott kémiatudást.

Ha őszinte akarok lenni, kevés fény vanaz alagút végén. A kémiatanárok számára

egzisztenciális kérdés is, megmarad-e azáltalunk tanított tárgy, esetleg átképző tan-folyamot kell majd elvégeznünk, hogy bot-csinálta science-tanárok lehessünk. Ha an-goltanárnak megyek, nem kellene félnem,hogy állás nélkül maradok.

Kémiatanárként azonban csak közhe-lyesen, de szívből jövően azt tudom mon-dani: igyekezzünk helyt állni a saját vár-tánkon! Más a teendő az elitgimnáziumok-ban és más a végeken. A hetedikesek zömemég vevő a kísérletekre. Tucatnyi olyanegyszerű és szemléletformáló tanulói (pl. apárolgás endoterm voltának bemutatásatisztaszesz és egy vattába csomagolt fejűhőmérő segítségével, a zsilettpenge és afelületi feszültség, az oxi-aktív mosópor,azaz a nátrium-perkarbonát „titka”) és de-monstrációs kísérlet létezik, amely mini-mális előkészületet igényel, és gyakorlati-lag mosogatni sem kell utána. [11] Ezekheti 26 óra mellett, laboráns nélkül is el-végezhetőek! Diákjaink tizedikesként márkritikusabban viszonyulnak a kémiához,ami ekkor többségük számára kifutó mo-dell. Ekkor még fontosabb a jó viszony fenn-tartása: szemléletformálás, érdekességek,kísérletek. A bölcsek köve helyett csak kli-séket tudtam javasolni. Tennünk kell azért,hogy a most fölnövekvő nemzedék kémiá-hoz való hozzáállása jobb legyen; ez a ter-mészettudományos oktatás fönnmaradá-sának záloga! ���

IRODALOM[1] Sipos Pál: Az „alternatív” tudományok „Kész átverés

show”-ja. A kémia tanítása, 19. évf. (2011) 1. 12–15.[2] Shock and law. Nature (2012) Vol. 490, No. 7421 (25

October), 446.[3] Time Magazine (1947) Vol. 49, No. 26 (30 June).[4] Schődl Gábor: Jenőke – Mesélek... Online elérhetőség:

http://iroklub.napvilag.net/iras/7561. (A honlapok ese-tében az utolsó látogatás időpontja: 2018. augusztus31.)

[5] Gálik Péter: Diák Murphy, avagy a problémák kezdetenem esik egybe a felnőttkor kezdetével. Bp., Gulliver,1991. 34.

[6] Móra Ferenc: A Pál utcai fiúk. Bp., Franklin, 1907. 3.(idézet), 4–5. közötti lap (kép).

[7] http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2018tavasz_emelt/e_kem_18maj_fl.pdf. 4. feladat 1.kérdés.

[8] Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések ésadatok. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. 292–293.,294–295. Az ún. „sárga” függvénytábla korrektebb,mert bár az argon atomsugara nincs benne föltün-tetve, a kovalens atomsugarak a harmadik periódus-ban végig csökkenő tendenciát mutatnak. Matemati-kai, fizikai, kémiai összefüggések. Négyjegyű függ-vénytáblázatok. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007.258–267.

[9] Hunyady Györgyné, M. Nádasi Mária, Serfőző Móni-ka: Fekete pedagógia. Bp., Argumentum, 2006. 96.

[10] Fenti eszmefuttatásom inkább személyes meggyő-ződés, mintsem tudományos kutatási eredmény.Ugyanezen témát szakavatottan tárgyalja Tóth Zol-tán: Korszerű kémia tantárgy-pedagógia. (Híd a pe-dagógiai kutatás és a kémiaoktatás között.) Debre-cen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. (SZAKTÁR-NET-könyvek 5.) 23–56. Online elérhetőség: http://ta-narkepzes.unideb.hu/szaktarnet/kiadvanyok/korsze-ru_kemia_tantargypedagogia.

[11] Kémiai kísérletek az általános iskolákban. Szerk.Szalay Luca. Bp., ELTE, 2016. [csak elektronikusanérhető el: ttomc.elte.hu/sites/default/files/kiadvany/ke-miai_kiserletek_altalanos_iskolakban_0.pdf] 26–27.,104–107., 126–127.

Így is lehet, ha nincs elszívófülke: alumínium és jód reakciója

Janovák László – Deák Ágota – Mérai László – Dékány Imre SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék | janovakl@chem.u-szeged.hu

Vízlepergető és fény hatására öntisztuló bifunkciós vékonyrétegek*

Bevezetés

Szabályozott összetételű és hangolható tu-lajdonságokkal rendelkező nanoszerkeze-tű rendszerek előállításával új funkcioná-lis anyagokat és többfunkciós bevonatokat

hozhatunk létre [1–3]. Ezek a rendszerekértékes információt adhatnak, illetve elő-nyösen használhatók mindazon területe-ken, ahol a határfelületnek, a határfelületijelenségeknek szerepe van, például (foto)-katalízis, szenzorika, napelemek, plazmo-nika, de a szennyezőanyagok detektálásaés ártalmatlanítása vagy a megújuló ener-giaforrások kiaknázása terén is.

A természet által kidolgozott technológiaimegoldásokat az anyagtudományi kutatá-sokkal foglalkozó szakemberek mindin-kább igyekeznek kihasználni úgy, hogy azígy kidolgozott, ún. bioinspirált megoldá-sokat a legkülönbözőbb területeken alkal-mazhassák. Jól ismert például, hogy az ön-tisztuló tulajdonságokkal rendelkező ló-tuszvirág levelét és virágát a víz és más fo-

* Ezzel a munkával a SZAB 2017. évi Innovációs pályá-zatán I. díjat nyert Janovák László adjunktus.

VEGYIPAR ÉS KÉMIATUDOMÁNY