Dr. Belegi József, Dr. Berkes György,Dr. Czine Ágnes, Dr. Kónya István, Dr. Márki Zoltán

BüntetőjogiDöntvénytár1979–2007

I. kötet

Lap- és Könyvkiadó Kft.

Dr. Belegi József, Dr. Berkes György,Dr. Czine Ágnes, Dr. Kónya István, Dr. Márki Zoltán

BüntetőjogiDöntvénytár1979–2007

I. kötet

© Dr. Belegi József, 2008© Dr. Berkes György, 2008© Dr. Czine Ágnes, 2008© Dr. Kónya István, 2008© Dr. Márki Zoltán, 2008

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2008

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilosreprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközze

– elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN ISBN 978 963 258 038 8ISBN 978 963 258 040 1 Ö

Budapest, 2008A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Internet: www.hvgorac.huE-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: Lipovecz Éva, a kft. ügyvezető igazgatójaFelelős szerkesztő: Dr. Szentpétery Petronella

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Bors Kriszta

5

TARTALOM

I. kötet

Rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

A Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú testületiállásfoglalásai, jogegységi határozatai és büntető kollégiumi véleményei. . . . 35

I.Irányelv, elvi döntések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

15. számú Irányelv az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről . . . . . . . . . . . . 35III. számú büntető elvi döntés az ittas vagy bódult állapotban elkövetettbűncselekményekért való felelősségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47IV. számú büntető elvi döntés a bűnszövetségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

II.Jogegységi határozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

A)A héttagú jogegységi tanács határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

B)Az öttagú jogegységi tanács határozatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

III.A Büntető Kollégium véleményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. fejezetA büntetőtörvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379

Időbeli hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379Területi és személyi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383Külföldi ítélet érvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383A kiadatás és a menedékjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384

II. fejezetA bűncselekmény és az elkövető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384

6 TARTALOM

I. CÍMA bűncselekmény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384

Bűntett és vétség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387Halmazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387Szándékosság és gondatlanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 409

II. CÍMKísérlet és előkészület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425

III. CÍMAz elkövetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448

III. fejezetA büntetőjogi felelősség akadályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463

I. CÍMA büntethetőséget kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463

A kóros elmeállapot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463A kényszer és a fenyegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467A tévedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka . . . . . . . . . . . . . . . 471A jogos védelem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471A végszükség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484A magánindítvány hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485

II. CÍMA büntethetőséget megszüntető okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487

A büntethetőség elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488

IV. fejezetBüntetések és intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 490

I. CÍMA büntetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 490

A büntetés célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 490A szabadságvesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491Feltételes szabadságra bocsátás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 495A közérdekű munka. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 500A pénzbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 501A közügyektől eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 504A foglalkozástól eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 505A járművezetéstől eltiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 507A kitiltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 516Kiutasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 516A pénzmellékbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518

TARTALOM 7

A büntetés végrehajtását kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519A büntetés elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519

II. CÍMAz intézkedések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520

Az intézkedési nemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520A megrovás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520A próbára bocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 521A kényszergyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 528Az alkoholisták kényszergyógyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529Az elkobzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531A pártfogó felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 535

V. fejezetA büntetés kiszabása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 538

A büntetés kiszabásának elvei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 538A halmazati büntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551A büntetés enyhítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 556Főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 557A büntetés végrehajtásának felfüggesztése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 558Az összbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567A különös és a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . 573A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . 574Az előzetes fogvatartás beszámítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 574

VI. fejezetMentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. . . . . . . . . . . . . . . . . . 575

A mentesítés hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 575A törvényi mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 576A bírósági mentesítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 577A mentesítés egységessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 582

VII. fejezetA fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 582

A fiatalkorú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 582Büntetés és intézkedés alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 582A szabadságvesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 583A próbára bocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 584A javítóintézeti nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 585A pártfogó felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 586Halmazati és összbüntetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 586Egységes intézkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587Az előzetes fogvatartás beszámítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587

8 TARTALOM

VIII. fejezetA katonákra vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587

Az elkövetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587A büntethetőséget kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 589A büntethetőséget megszüntető ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 589A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 590A katonai mellékbüntetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 590A lefokozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 590A szolgálati viszony megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 591A rendfokozatban visszavetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 591Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 591Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 592

II. kötet

KÜLÖNÖS RÉSZ

X. fejezetÁllam elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 635

XI. fejezetAz emberiség elleni bűncselekmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 635

XII. fejezetA személy elleni bűncselekmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 635

I. CÍMAz élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . 635

Emberölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 635Újszülött megölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 679Erős felindulásban elkövetett emberölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 679Öngyilkosságban közreműködés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 686Magzatelhajtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 686Testi sértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 686Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 725Segítségnyújtás elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 735Gondozás elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 744Beavatkozás az emberi génállományba. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 744Emberi ivarsejt tiltott felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 744Születendő gyermek nemének megválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 744Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 744Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése. . . . . . 744Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 744Emberi test tiltott felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 744

TARTALOM 9

II. CÍMAz egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendjeés az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . 745

III. CÍMA szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények. . . . . . . . . . . . . . . . . 745

Kényszerítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 745Lelkiismereti és vallásszabadság megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 747Személyi szabadság megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 747Emberrablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 751Emberkereskedelem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755Magánlaksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 756Magántitok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 758Visszaélés személyes adattal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 759Visszaélés közérdekű adattal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 760Levéltitok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 760Magántitkok jogosulatlan megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 760Rágalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 760Becsületsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 771Kegyeletsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 774A valóság bizonyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 775Magánindítvány és kívánat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 777

XIII. fejezetA közlekedési bűncselekmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 778

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 778Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 782Közúti veszélyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 783Közúti baleset okozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 787Ittas járművezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 804Járművezetés tiltott átengedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 815Cserbenhagyás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 817Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 819

XIV. fejezetA házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények . . 821

I. CÍMA házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . 821

Kettős házasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 821Családi állás megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 821Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 821Kiskorú veszélyeztetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 821Tiltott pornográf felvétellel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 829Tartás elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 829

10 TARTALOM

II. CÍMA nemi erkölcs elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 833

Erőszakos közösülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 833Szemérem elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 837Természet elleni fajtalanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 840Természet elleni erőszakos fajtalanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 840Megrontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 840Vérfertőzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 841Üzletszerű kéjelgés elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 841Kitartottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 843Kerítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 843Szeméremsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 844Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 845

XV. fejezetAz államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága ellenibűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 846

I. CÍMA választás, a népszavazás, és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény 846

II. CÍMA rendészeti bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 846

Sajtórendészeti vétség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 846Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 847Embercsempészés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 847

III. CÍMAz államtitok és a szolgálati titok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 849

Államtitoksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 849Szolgálati titoksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 849

IV. CÍMA hivatali bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 850

Hivatali visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 850Bántalmazás hivatalos eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 856Kényszervallatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 857Jogellenes fogvatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 858

V. CÍMA hivatalos személy elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 858

Hivatalos személy elleni erőszak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 858Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 861Hivatalos személy támogatója elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 862

TARTALOM 11

VI. CÍMAz igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 862

Hamis vád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 862Hatóság félrevezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 867Hamis tanúzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 867Hamis tanúzásra felhívás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 869Bűnpártolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 871Fogolyszökés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 874Fogolyzendülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 876Zugírászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 876Zártörés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 877

VII. CÍMA közélet tisztasága elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 878

Vesztegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 878Befolyással üzérkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 883

VIII. CÍMA nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 885

Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 885Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 885

XVI. fejezetA közrend elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 885

I. CÍMA közbiztonság elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 885

Közveszélyokozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 885Közérdekű üzem működésének megzavarása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 888Terrorcselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 889Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 890Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 890Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 892Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással,illetőleg kettős felhasználású termékkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 894Bűnszervezetben részvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 894Visszaélés méreggel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 894Állatkínzás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 895Tiltott szerencsejáték szervezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 895Közösség elleni izgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 895Nemzeti jelkép megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 896Önkényuralmi jelképek használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 896Közveszéllyel fenyegetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 897Garázdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 897Rendbontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 903Önbíráskodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 904

12 TARTALOM

III. CÍMA közbizalom elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 908

Közokirat-hamisítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 908Magánokirat-hamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 915Visszaélés okirattal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 919Egyedi azonosító jel meghamisítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 921

IV. CÍMA közegészség elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 922

Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 922Környezetkárosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 922Természetkárosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 923A hulladékgazdálkodás rendjének megtérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 923Visszaélés kábítószerrel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 924Kuruzslás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 926Értelmező rendelkezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 926

XVII. fejezetA gazdasági bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 927

I. CÍMA gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények . . 927

Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 927A számvitel rendjének megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 927Csődbűncselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 928Értelmező rendelkezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 930Rossz minőségű termék forgalomba hozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 930Áru hamis megjelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 931Tartozás fedezetének elvonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 932Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 932Saját tőke csorbítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 932Jogosulatlan pénzügyi tevékenység. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 933Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 933Gazdasági titok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 934Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény. . . . . . . . . . . . . . . 934Árdrágítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 934Pénzmosás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 935

II. CÍMA pénz- és bélyeghamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 935

Pénzhamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 935Hamis pénz kiadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 937Bélyeghamisítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 937

TARTALOM 13

III. CÍMA pénzügyi bűncselekmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 938

Adócsalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 938Az adó fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 941Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 941Visszaélés jövedékkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 941Jövedéki orgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 942Jövedékkel visszaélés elősegítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 942Csempészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 943Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 944

IV. CÍMVegyes rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 944

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése. . . . . . . . . . . . . . . . . 944

XVIII. fejezetA vagyon elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 944

Lopás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 944Sikkasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 963Csalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 971Hűtlen kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 979Hanyag kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 983Rablás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 984Kifosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 996Zsarolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 999Rongálás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1003Jogtalan elsajátítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1006Orgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1008Jármű önkényes elvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1010Vásárlók megkárosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1013Bitorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1013Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1013Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosítóműszaki intézkedés kijátszása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1015Iparjogvédelmi jogok megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1015Hitelsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1015Magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1015Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016

XIX. fejezetA honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016

Bevonulási kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016Kibúvás a katonai szolgálat alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016

XX. fejezetA katonai bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1017

14 TARTALOM

I. CÍMA szolgálati bűncselekmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1017

Szökés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1017Önkényes eltávozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1018Kibúvás a szolgálat alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1019A szolgálat megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1021Kötelességszegés szolgálatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1021Szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1028Jelentési kötelezettség megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1030Szolgálati visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1031

II. CÍMA függelemsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1032

Zendülés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1032Parancs iránti engedetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1032Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1034Szolgálati tekintély megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1036Bujtogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1037

III. CÍMAz elöljárói bűncselekmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1038

Alárendelt megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1038Elöljárói hatalommal visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1039Elöljárói intézkedés elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1039

1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról. . . . . . . . . . . . . . . . 1042

II. fejezetÁtmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1042

I. CÍMA Btk. hatálybalépése előtt kiszabott büntetések és elrendelt intézkedések . . . . . 1042

III. fejezetÉrtelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1043

A kegyelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1043Egyes bűncselekmények szabálysértési alakjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1043

1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedésekvégrehajtásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1044

TARTALOM 15

I. RÉSZ

II. fejezetA bíróság büntetés-végrehajtási feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1044

A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1045Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1045A fenyítés elleni fellebbezés elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1047A feltételes szabadságra bocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1047A feltételes szabadság megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1047A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1048A szabadságvesztés fokozatának utólagos meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1048Elbocsátás a javítóintézetből és az ideiglenes elbocsátás megszüntetése. . . . . . . . 1048

IV. fejezetA szabadságvesztés végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1048

I. CÍMAlapelvek és általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1048

II. CÍMA szabadságvesztés végrehajtásának rendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1049

IV. CÍMAz elítéltek nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1051

V. fejezetA közérdekű munka végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1051

VII. fejezetA mellékbüntetések végrehajtása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1051

A közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltásés a kitiltás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1051

VIII. fejezetAz intézkedések végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1052

II. CÍMA próbára bocsátás végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1052

VII. CÍMA pártfogó felügyelet végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1052

X. fejezetAz előzetes letartóztatás végrehajtása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1053

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1054

16 TARTALOM

A szabálysértés elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1054A pénzbírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1054A katonákra vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1054Bíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1054A kizárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1055Az eljárás megszüntetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1055

XI. fejezetA perújítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1055

A perújítás okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1055A perújítási kérelem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1056Az elzárással is sújtható szabálysértésekre vonatkozó általános eljárási szabályok . . 1056A helyszíni bírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1056Becsületsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1056Magánlaksértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057Rendzavarás (Garázdaság) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057A tulajdon elleni szabálysértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről . . . . . . . . . . . 1059

Csendháborítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1059Jogosulatlan címhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1059Közúti közlekedés rendjének megzavarása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1059Engedély nélküli vezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1060

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1061

ELSŐ RÉSZ

I. fejezetAlapvető rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1061

Az eljárási feladatok megoszlása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1061A bíróság eljárásának alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1061Jog a bíróság eljárásához és a jogorvoslati jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1066A bizonyítási teher. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1066A védelem joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1067A hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás megindítása és a büntetőeljárásakadályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1067Az ártatlanság vélelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1069Az önvádra kötelezés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1069Az anyanyelv használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1069A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1070A törvény hatálya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1070

II. fejezetA bíróság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1071

A bíróság feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1071

TARTALOM 17

Az eljáró bíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1071A bíróság összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1071Az elsőfokú bíróság hatásköre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1071Az elsőfokú bíróság illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1073A hatáskör és az illetékesség vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1074Az eljáró bíróság kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1075A bíró kizárása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1076

III. fejezetAz ügyész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1081

Az ügyész feladata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1081Az ügyészség hatásköre és illetékessége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1082Az ügyész kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1082

IV. fejezetA nyomozó hatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1082

A nyomozó hatóság feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1082A nyomozó hatóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1082A nyomozó hatóság hatásköre és illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1082A nyomozó hatóság tagjának kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1082

V. fejezetA büntetőeljárásban részt vevő személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1083

A terhelt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1083A védő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1083A sértett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1087A magánvádló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1088A pótmagánvádló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1089A magánfél. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1089Az egyéb érdekeltek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1092A képviselők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1093A segítők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1094

VI. fejezetAz eljárási cselekményekre vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1094

I. CÍMA bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság eljárási cselekményeinek általánosszabályai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1094

II. CÍMÁltalános eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1096

A határidők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1096Az igazolás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1097Az idézés és az értesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1100Az idézéssel szembeni mulasztás következményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1101

18 TARTALOM

A kézbesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1103Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1103Az államtitok és a szolgálati titok megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1104Megkeresések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1104Az iratok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1104Az ügyek egyesítése és elkülönítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1104Intézkedés ismeretlen személy, ismeretlen helyen tartózkodó személyés ismeretlen helyen lévő tárgy felkutatására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1106A bűnügyi költség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1106

III. CÍMFelvilágosítás-adás és a nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során . . . . . . 1107

VII. fejezetA bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1107

I. CÍMA bizonyítás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1107

A bizonyítás tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1107A bizonyítás eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1109A bizonyítás törvényessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1110A bizonyítékok értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1112

II. CÍMA tanúvallomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1114

A tanú vallomástételének akadályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1115A tanú kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1118Kényszerintézkedés a tanúval szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1119

III. CÍMA tanú védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1119

A tanú személyi adatainak zárt kezelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1119Különösen védett tanú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1119A büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1119A tanúvédelmi programban részt vevő személyekre vonatkozó rendelkezések . . 1119

IV. CÍMA szakvélemény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1119

A szakértő alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1119A szakértő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1122A szakértő kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1122Szakértői vizsgálat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1122Közreműködési kötelezettség a szakértő eljárása során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1123Az elmeállapot megfigyelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1123A szakvélemény előterjesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1123

TARTALOM 19

A szakértő meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1124Más szakértő alkalmazása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1125A szakértői kötelezettség megszegésének következményei . . . . . . . . . . . . . . . . 1125A tolmács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1125Pártfogó felügyelői vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1127

V. CÍMA tárgyi bizonyítási eszköz és az okirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1127

A tárgyi bizonyítási eszköz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1127Az okirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1127

VI. CÍMA terhelt vallomása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1127

VII. CÍMA bizonyítási eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1129

A szemle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1129A helyszíni kihallgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1129A bizonyítási kísérlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1129A felismerésre bemutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1130A szembesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1130A szakértők párhuzamos meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1130

VIII. fejezetA kényszerintézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1130

I. CÍMAz őrizetbe vétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1130

II. CÍMAz előzetes letartóztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1131

Az előzetes letartóztatás feltétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1131Az előzetes letartóztatás elrendelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1135Az előzetes letartóztatás tartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1135Az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása . . . . . . . . . 1137Intézkedés az előzetes letartóztatás elrendelése után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1137Az előzetes letartóztatás végrehajtása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1137Soron kívüli eljárás, az előzetes letartóztatás megszüntetése. . . . . . . . . . . . . . . 1137

III. CÍMA lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet és a távoltartás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1137

A lakhelyelhagyási tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1137A házi őrizet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1138Távoltartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1138

20 TARTALOM

IV. CÍMAz ideiglenes kényszergyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1138

V. CÍMIntézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1139

VI. CÍMAz óvadék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1139

VII. CÍMA házkutatás, a motozás és a lefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1140

A házkutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1140A motozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1140A lefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1140A lefoglalt dolog előzetes értékesítése és elkobzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1141A lefoglalt dolog visszatartása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1141Közös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1141

VIII. CÍMSzámítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés . . . . . . 1142

IX. CÍMA zár alá vétel és a biztosítási intézkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1142

A zár alá vétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1142Biztosítási intézkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1143

X. CÍMAz eljárás rendjének biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1143

A rendbírság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1143Az elővezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145Testi kényszer alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145

MÁSODIK RÉSZ

IX. fejezetA nyomozás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145

I. CÍMÁltalános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145

Alapvető rendelkezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145A jegyzőkönyv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145A jelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145A határozat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145

TARTALOM 21

II. CÍMA büntetőeljárás megindítása nyomozással. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1146

A nyomozás megindításának alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1146A feljelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1146A feljelentés kiegészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1146A magánindítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1146A feljelentés elutasítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1149

III. CÍMA nyomozás lefolytatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1149

A nyomozás határideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1149Nyomozási cselekmény elvégzése határozat nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1150A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1150A gyanúsított kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1150A tanú kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1151Szaktanácsadó közreműködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1151A hatósági tanú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1151Jelenlét a nyomozási cselekményeknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1151A nyomozás részbeni mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1152A nyomozás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1152A nyomozás megszüntetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1153A nyomozás megszüntetése az együttműködő gyanúsítottalés a fedett nyomozóval szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1153A nyomozás iratainak megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154

IV. CÍMJogorvoslat a nyomozás során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154

V. CÍMBírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154

Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154Bírói engedély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154A titkos adatszerzés végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154A titkos adatszerzés eredményének megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154A titkos adatszerzés eredményének felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása. . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154

VI. CÍMA nyomozási bíró eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1155

A nyomozási bíró feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1155Illetékesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1155Általános eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1155Az ülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1155Bizonyítási cselekmény elvégzése ülésen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1155A határozat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1156Jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1156

22 TARTALOM

X. fejezetA vádemelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1156

Intézkedés az iratok ismertetése után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1156A vádirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1156A vádemelés részbeni mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1157A közvetítői eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1157A vádemelés elhalasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1157Meghallgatás a közvetítői eljárásra utalás és a vádemelés elhalasztása előtt . . . . . 1157Magatartási szabályok megállapítása a vádemelés elhalasztása esetén . . . . . . . . . 1158Eljárás a vádemelés elhalasztása után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1158A bűnügyi költség viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1158Jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1158A pótmagánvádló fellépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1158

HARMADIK RÉSZ

XI. fejezetA bírósági eljárás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1159

A bíróság eljárásának formái. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1159Az egyesbíró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1159A pótmagánvádló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1159A tárgyalás nyilvánossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1159A tárgyaláson részt vevő személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1160A tárgyalás vezetése és méltóságának megőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1160Tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1160A tárgyalás rendjének fenntartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1161Bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetése a tárgyaláson . . . . . . . . . . . . . . 1161A jegyzőkönyv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1161A tanácskozás és a szavazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1161A határozatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1162

XII. fejezetA tárgyalás előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1167

A vádirat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1167Áttétel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1167Egyesítés és elkülönítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1168Az eljárás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1171Az eljárás megszüntetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1173Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1174Határozat kényszerintézkedésekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1175A vádtól eltérő minősítés lehetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1175A bíróság tanácsa elé utalás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1175Öttagú tanács elé utalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1175Az előkészítő ülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1175A bíróság jogköre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1175A tanács elnökének jogköre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1175

TARTALOM 23

Határozat a tárgyalás előkészítése után. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1176Jogorvoslat kizárása a tárgyalás előkészítése során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1176Az egyesbíró jogköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1176A tárgyalás kitűzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1176Az idézés és az értesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1176

XIII. fejezetAz elsőfokú bírósági tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1177

I. CÍMA tárgyalás menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1177

A tárgyalás megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1177A tárgyalás megkezdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1178A bizonyítás felvételének sorrendje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1178A tárgyalás folytonossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1178A vádlott kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1179A vádlott korábbi vallomásának felolvasása és ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . 1180A tanú kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1180A tanú kihallgatása az ügyész, a vádlott vagy a védő által. . . . . . . . . . . . . . . . . 1180A tanú korábbi vallomásának felolvasása és ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1180A szakértő meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1181A szakvélemény felolvasása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1181Szakértő kirendelése a tárgyaláson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1181Az okiratok és más iratok felolvasása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1181Az eljárási cselekményről készített felvétel felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . 1182Bírói szemle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1182Bizonyítás felvétele kiküldött vagy megkeresett bíró útján . . . . . . . . . . . . . . . . 1182A bizonyítás kiegészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1182A bizonyítás mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1183Az eljárás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1183Az ügy áttétele, egyesítés, elkülönítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1183Határozatok tárgyaláson kívül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1183A vád módosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1183A vád elejtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1184A pótmagánvádló fellépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1184A bizonyítási eljárás befejezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1184A perbeszédek és felszólalások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1184Az utolsó szó joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1184A bizonyítási eljárás újra megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1184A határozathozatal és a határozat kihirdetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1184A jogorvoslati nyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1185A fellebbezésre jogosultak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1186A fellebbezés bejelentése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1187Határozat a kényszerintézkedésről és az összbüntetésbe foglalásról . . . . . . . . . 1188A tárgyalás berekesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1189

24 TARTALOM

II. CÍMAz elsőfokú bíróság ügydöntő határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1189

Az ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1189A bűnösséget megállapító ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1192A felmentő ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1193Az eljárást megszüntető végzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1194A polgári jogi igény elbírálása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1195A szülői felügyeleti jog megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1196A szabálysértés elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1196A bűnügyi költség viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1197

III. CÍMAz elsőfokú bíróság és az ügyész teendői a fellebbezést követően . . . . . . . . . . . . 1199

IV. CÍMTárgyalás az ügyész, a védő távollétében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1200

V. CÍMA pótmagánvádlóra vonatkozó eltérő rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1200

XIV. fejezetA másodfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1200

I. CÍMÁltalános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1200

A másodfokú eljárásban alkalmazandó rendelkezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1200A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1201A végzés elleni fellebbezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1201A felülbírálat terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1202Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1203Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1208Súlyosítási tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1208

II. CÍMA fellebbezés elintézése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1210

Észrevétel a fellebbezésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1210A fellebbezés visszavonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1211A fellebbezés elintézésének előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1211A fellebbezés elutasítása, áttétel, az eljárás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . 1212A tanácsülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1213A nyilvános ülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1214A tárgyalás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1215A másodfokú határozat kézbesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1216A másodfokú bíróság határozata elleni fellebbezés bejelentése . . . . . . . . . . . . . 1216Határozat kényszerintézkedésről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1216Intézkedések a másodfokú bírósági eljárás befejezése után . . . . . . . . . . . . . . . . 1217

TARTALOM 25

III. CÍMA másodfokú bíróság határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1217

Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1217Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1217Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1218Az elsőfokú bíróság ítéletének korlátozott felülbírálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1229A polgári jogi igényre és a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozókülön rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1229A bűnügyi költség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1230

IV. CÍMA másodfokú eljárás során hozott nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés . . . . . 1230

XV. fejezetA harmadfokú bírósági eljárás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1231

I. CÍMA harmadfokú bírósági eljárás általános szabályai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1231

A harmadfokú eljárásban alkalmazandó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1231A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1231A felülbírálat terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1231Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1231

II. CÍMA fellebbezés elintézése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1232

Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1232A fellebbezés elintézésének előkészítése, a fellebbezés elutasítása, áttétel,az eljárás felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1232A tanácsülés vagy a nyilvános ülés kitűzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1232A tanácsülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1232A nyilvános ülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1232A határozat közlése, határozat kényszerintézkedésről, intézkedéseka fellebbezés elintézése után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1232

III. CÍMA harmadfokú bíróság határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1233

A másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1233A másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1233A másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . 1233

IV. CÍMA másodfokú, illetőleg a harmadfokú eljárás során hozottnem ügydöntő végzés elleni fellebbezés elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1235

26 TARTALOM

XVI. fejezetA megismételt eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1235

Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1235

I. CÍMAz elsőfokú bírósági eljárás megismétlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1235

II. CÍMA másodfokú bírósági eljárás megismétlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1236

III. CÍMTárgyalás az ügyek utólagos egyesítésekor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1236

NEGYEDIK RÉSZ

XVII. fejezetA perújítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1236

A perújítás okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1236A perújítási indítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1239A perújítási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1240

XVIII. fejezetA felülvizsgálat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1244

A felülvizsgálat okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1244A felülvizsgálati indítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1252A felülvizsgálati eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1252A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1254

XIX. fejezetJogorvoslat a törvényesség érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1257

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1257Jogorvoslati eljárás a törvényesség érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1257A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat. . . . . . 1257

XX. fejezetJogegységi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1258

ÖTÖDIK RÉSZ

XXI. fejezetA fiatalkorúak elleni büntetőeljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1258

Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1259A fiatalkorúak bírósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1259Az ügyész. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1261

TARTALOM 27

A védő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1261A törvényes képviselő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1262A bizonyítási eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1262Az előzetes letartóztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1262Kényszerintézkedés elrendelése a vádirat benyújtása előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1262A határozat közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1263A vádemelés elhalasztása és a közvetítői eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1263A tárgyalás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1263Lemondás a tárgyalásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1263A tárgyalás mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1263Javítóintézeti nevelés elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1263A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1264A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . 1264Egységes intézkedések elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1264

XXII. fejezetA katonai büntetőeljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1264

A katonai büntetőeljárás hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1264A bíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1266A bíróság összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1266Az elsőfokú bíróság illetékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1267A katonai ügyész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1267A katonai ügyészségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1267Az eljáró ügyészség kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1267A katonai nyomozó hatóság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1267A tanú védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1267Az őrizetbe vétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1267Az előzetes letartóztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1267Az előzetes letartóztatás végrehajtása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268A védekezés jogának biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268Szoros felügyelet alá helyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268Az óvadék megállapításának kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268A feljelentés elutasítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268A bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268A vádemelés elhalasztása és a közvetítői eljárás kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268A nyomozási bíró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1269Az eljárás megszüntetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1269A tárgyaláson részt vevő személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1269A katonai tanács szavazásának rendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1269A bűnügyi költség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1269A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának kizárása . . . . . . . . . . 1269

XXIII. fejezetA magánvádas eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1269

A magánvádló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1270Az ügyész. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1270Az eljárás megindításának alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1272

28 TARTALOM

Nyomozás a magánvádas eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1272Határozat személyes meghallgatás nélkül. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1273A személyes meghallgatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1274Határozat a személyes meghallgatás alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1276Fellebbezés a tárgyalás előkészítése során hozott határozatok és intézkedések ellen 1277A tárgyalás kitűzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1277A tárgyaláson részt vevő személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1277A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1278A tárgyalás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1278A vád elejtése és elállás a vád képviseletétől . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1278Az eljárást megszüntető végzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1279A másodfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1280A harmadfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1280A bűnügyi költség viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1280A perújítási indítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1281

XXIV. fejezetA bíróság elé állítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1281

A bíróság elé állítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1281Nyomozás és vádemelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1282Tárgyalás előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1282Az elsőfokú bírósági tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1282

XXV. fejezetEljárás a távollévő terhelttel szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1283

A bíróság eljárása az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben . . . . . . . . . 1283Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1284

XXVI. fejezetLemondás a tárgyalásról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1284

Tárgyalásról lemondás együttműködő terhelt esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1284Az ügyész eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1284A bíróság eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1284A másodfokú bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1284

XXVII. fejezetA tárgyalás mellőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1285

XXVIII. fejezetEljárás a mentességet élvező személyek ügyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1290

Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1290Nemzetközi jogon alapuló mentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1291

TARTALOM 29

HATODIK RÉSZ

XXIX. fejezetKülönleges eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1291

I. CÍMÁltalános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1291

II. CÍMAz egyes különleges eljárások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1293

A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos megállapítása . . . . . . . 1293A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása . . . . . . . . 1294A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztásaéletfogytig tartó szabadságvesztés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1295A feltételes szabadság megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1295A feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezés utólagosmódosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1295Közérdekű munka utólagos meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1295A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés utólagos meghatározása 1295A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1295A járművezetéstől eltiltás utólagos beszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1295Mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás,valamint a végleges hatályú kiutasítás alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1295A kényszergyógykezelés felülvizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1296Pártfogó felügyelet utólagos elrendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1296Eljárás próbára bocsátás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1297Az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, illetőleg a lefoglalt dologról történőrendelkezésre irányuló eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1300Utólagos elkobzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1302Utólagos rendelkezés a lefoglalt dologról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1303Próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendeléseés utólagos rendelkezés a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésről . . . . . 1303Utólagos rendelkezés közkegyelemről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1304Az összbüntetésbe foglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1304Utólagos összbüntetésbe foglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1311Előzetes fogva tartás és házi őrizet utólagos beszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 1312Bírósági mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1313A bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1315Külföldi ítélet érvényének elismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1316

III. CÍMA kártalanítás és a visszatérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1316

A kártalanítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1316A visszatérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1317

IV. CÍMBiztosíték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1318

30 TARTALOM

XXX. fejezetA határozatok végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1319

I. CÍMA végrehajthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1319

Az ítélet végrehajthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1319A végzés végrehajthatósága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1321

II. CÍMA bíróság és az ügyész feladatai a végrehajtás során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1321

Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1321A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1321Halasztás és részletfizetés engedélyezése pénzbüntetés és pénzmellékbüntetésesetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1322Halasztás és részletfizetés engedélyezése rendbírság és az államot illetőbűnügyi költség esetén. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1322Halasztás javítóintézeti nevelés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1322A halasztás és a részletfizetés engedélyezésének eljárási szabályai . . . . . . . . . . 1323Intézkedés a büntetés végrehajtásának biztosítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1323

III. CÍMKegyelmi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1323

A kegyelmi kérelem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1323A kegyelmi kérelem elintézése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1323A bűnügyi költség vagy a rendbírság elengedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1324

XXXI. fejezetZáró rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1324

Értelmező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1324Átmeneti rendelkezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1324Felhatalmazó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1325Hatálybalépés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1325Az Európai Unió jogának való megfelelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1326

31

RÖVIDíTÉSEK

Be. 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

BH Bírósági Határozatok

BJE A Legfelsőbb Bíróság büntető jogegységi határozata

BK a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának állásfoglalása

BKPJE a Legfelsőbb Bíróság héttagú jogegységi tanácsának határozata

BKv a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának véleménye

Btk. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Btké. 1979. évi 5. tvr. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Bv. tvr. 1979. évi 11. tvr. a büntetések és intézkedések végrehajtásáról

HGY a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye

íH Ítélőtáblai Határozatok

Sz. r. Sz. r. 218/1999. (XII. 28.) Korm. r. az egyes szabálysértésekről

Sztv. 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

33

BEvEZETÉS

A Büntetőjog 1973–2000 című, hasonló jellegű kiadvány megjelenése óta több év telt el. Időközben számos alkalommal módosították a Btk.-t és a „háttérjogszabályokat”, ha-tályba lépett az új büntetőeljárási törvény. Ezért sürgetővé vált, hogy a Legfelsőbb Bíró-ság Büntető Kollégiuma felülvizsgálja a bírói gyakorlat elvi irányítása során korábban kibocsátott testületi állásfoglalásait és véleményeit. Ezt a munkát a kollégium 2007-ben lényegében elvégezte.

Ezzel párhuzamosan a döntvénytár összeállítói felülvizsgálták a Btk. és a Be. hatály-balépése óta iránymutatás céljából közzétett összes eseti döntést. Ennek eredményeként a kiadvány, amelyet a jogalkalmazók figyelmébe ajánlunk, a büntető jogszabályok értel-mezésénél ma figyelembe veendő szinte teljes joggyakorlatot magában foglalja.

A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében, a Bírósági Határo-zatokban és más kiadványokban megjelenő bírósági határozatokat és véleményeket ma már általában elektronikus úton is rögzítik és hozzáférhetővé teszik. De az ilyen mó-don közzétett anyag mintegy ömlesztve, válogatás és kritika nélkül jut el a jogalkalma-zókhoz és általában az érdeklődőkhöz. A döntvénytár azzal könnyíti meg a jogalkal-mazók dolgát, hogy a több évtized alatt közzétett óriási joganyagot megrostálta, és csak a jogszabályi változásokat, valamint a gyakorlat alakulását figyelem be véve ma is irányadónak tekinthető véleményeket és döntéseket veszi fel, szükség szerint megjegy-zésekkel kiegészítve.

A döntvénytár anyagát a felsőbíróságok ítélkezésében, illetve elvi irányító tevékenysé-gében részt vevő szakemberek állították össze és látták el megjegyzésekkel: dr. Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője, dr. Belegi József, a Leg-felsőbb Bíróság tanácselnöke, dr. Márki Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság bírája, dr. Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője és dr. Berkes György, a Legfelsőbb Bíróság ny. tanácselnöke, főtanácsadó, a kiadvány szerkesztője.

A döntvénytár közli a Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú és az Alkotmány alapján kötelező erejű állásfoglalásainak teljes szövegét: a 15. sz. irányel-vet, a a III. és a IV. sz. büntető elvi döntést, valamint a Legfelsőbb Bíróság héttagú jog-egységi tanácsának és az öttagú büntető jogegységi tanács jogegységi határozatait. A megfelelő helyen megjegyzéssel utalunk arra, ha a közzétett szöveg a jogszabályi válto-zások következtében valamely részében meghaladott.

A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma 2007-ben felülvizsgálta a Bszi. hatálybalé-pése (1997. október 1.) előtt hozott valamennyi állásfoglalását. A már elavult kollégiumi állásfoglalásokat hatályon kívül helyezte, az érdemben ma is helytállókat pedig, kollégi-umi vélemény formájában fenntartotta, és a szükséges szövegezési módosításokkal tette közzé.

Ugyancsak felülvizsgálta a Büntető Kollégium hatálybalépése után hozott valamennyi véleményét, és a fenntartott véleményeit hasonló formában tette közzé.

34 BEVEZETÉS

A döntvénytár a nem kötelező erejű, de a bírói gyakorlat egységének biztosításában rendkívül fontos szerepet betöltő kollégiumi vélemények teljes szövegét is közzéteszi.

A továbbiakban a döntvénytár a Btk., a Btké., a Be., a Bv. tvr. és a szabálysértési jog-szabályok egyes rendelkezéseinél utal a rendelkezés értelmezésénél figyelembe veendő joganyagra. Hivatkozik a teljes szövegben leközölt állásfoglalások, jogegységi határoza-tok és kollégiumi vélemények számára, majd időrendben közli az eseti döntések „rendel-kező részét”, adott esetben a határozat indokolásából is idéz.

A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében (HGY) közzétett, a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatokat a Bírósági Határozatok-ban (BH) és az Ítélőtáblai Határozatokban (ÍH) megjelent és a döntvénytárat összeállító szerkesztőbizottság által jelenleg irányadónak tekintendő határozatok követik.

A szerkesztőbizottság

35

A LEGfELSŐBB BíRóSÁG BÜNTETŐJOGIÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYú

TESTÜLETI ÁLLÁSfOGLALÁSAI,JOGEGYSÉGI HATÁROZATAI

ÉS BÜNTETŐ KOLLÉGIuMI VÉLEMÉNYEII.

Irányelv, elvi döntések15. számú Irányelv

az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről[A szocialista társadalomban központi szerepe van az embernek. Az emberi és állam-

polgári jogok között az első helyet foglalja el az élethez és annak kiteljesedéséhez való jog, amely egyben az emberi élet kimagasló társadalmi értékét is jelzi.

A Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja az élet, a testi épség és az egészség védelmét.

Éppen ezért az 1978. évi IV. törvény (Btk.) sokoldalú büntetőjogi védelemben részesíti az emberi életet, testi épséget, egészséget és a személyiséget, az ezeket érhető különböző támadások ellen.

Az emberi életet védő büntetőjogi szabályok helyes érvényesítése elsőrendű társadal-mi, jogpolitikai érdek és egyben alapvető bűnüldözési, igazságszolgáltatási feladat.

E feladat megoldása során – a bűnözés csökkentése érdekében – különös gondot kell fordítani azokra az okokra és körülményekre, amelyek talaján az élet és testi épség elleni támadások keletkeznek, amelyek a bűncselekmények elkövetését közvetlenül lehetővé teszik és amelyek a társadalmi, nevelési, etikai ráhatás eszközein kívül a büntetőjog in-tézményeivel is hatékonyan befolyásolhatók.

A Legfelsőbb Bíróságnak az 1965. évben megalkotott 4. számú Irányelve e téren jelentő-sen segítette az ítélkezési gyakorlat egységessé válását. A társadalmi viszonyok fejlődése és a jogi szabályozás változása következtében azonban az ítélkezés részben új feladatok előtt áll. Ez az emberi élet hathatósabb büntetőjogi védelmének, valamint a helyes és egységes ítélkezési gyakorlatnak biztosítása céljából szükségessé tette, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 47. §-ában meghatározott jogkörében az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatban új irányelvben adjon iránymutatást.]1

I. Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

Az élet elleni bűncselekmények körében kiemelkedő veszélyességű a szándékos em-berölés, amelynek közvetlen tárgya: az emberi élet.

1. A gyakorlatban a szándékos emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés; a halálos következmény beállása esetén pedig a szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása okoz nehézséget.

1 Az irányelv felülvizsgálata várható. A […] közé foglalt része meghaladott.

36 BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

Az említett bűncselekmények szándékos elkövetési magatartással valósulnak meg. El-határolásuk az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tu-dattartalma alapján történhet.

Az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés, valamint a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul. Az életveszélyt okozó testi sértés esetén a szándéknak nem feltétlenül kell az eredményre kiterjednie; a halált okozó testi sértés ese-tén pedig az eredmény tekintetében gondatlanság áll fenn. Az elkövető tudatában fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha ez felmerül, azt nem kí-vánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik elmaradásában.

Az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot megállapításánál, illetve annak meg-ítélésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre avagy bántalmazásra, illetőleg egészségsér-tésre irányult-e: jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánult és így megismerhető tényekből kell visszakövetkeztetni.

2. Az emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartalomra a tárgyi (objektív) és alanyi (szubjektív) tényezőkből lehet következtetni. Ezeknek az alábbi – példálódzó jellegű – felsorolása segítséget ad az elkövetéskori tudattartalom, a szándék jellegének a helyes megítéléséhez.

A) A tárgyi tényezők körében:

a) A cselekmény elkövetéséhez használt eszközt mindig gondosan vizsgálni kell. Az emberölés ún. tipikus eszközei (kés, fejsze, lőfegyver, méreg stb.) egymagukban nem ala-pozzák meg a szándékra vonható következtetést. Az eszközt mindig az elkövetés egyéb körülményeivel összefüggésben kell értékelni.

Vannak olyan veszélyes eszközök, amelyek megfelelő irányítottsággal, illetve megfe-lelő erővel történő alkalmazásuk esetén – jellegüknél fogva – általában az emberölésre irányuló szándék fennforgására engednek következtetni (pl. lőfegyver, hosszú nyelű bal-ta, nagy pengehosszúságú kés, jelentős adag méreg stb.). Ezekben az esetekben is vizs-gálni kell azonban, hogy nincsenek-e olyan körülmények, amelyek az emberölésre irá-nyuló szándékot kizárják.

b) Az elkövetés körülményeiből és módjából általában alapos következtetés vonható az elkövető szándékára. Különösen az elkövetésnél tanúsított erőkifejtés, annak mértéke, folyamatossága, elhúzódó jellege, egyszeri véghezvitele vagy többszöri megismétlése jön figyelembe. A szúrás, ütés, vágás, döfés esetében jelentősége van az irányítottságnak és annak is, hogy az elkövető hogyan tartotta az eszközt a használat időpontjában.

A nem irányzott, ismétlés nélkül leadott, kapkodva, vaktában, hadonászva végrehaj-tott ütés, szúrás, vágás stb. önmagában rendszerint a testi sértés okozására irányuló szán-dékra utal. Az egyéb objektív és szubjektív körülmények azonban az élet kioltására irá-nyuló elkövetői szándék megállapítását is eredményezhetik.

c) A sérülés helye és jellege is következtetési alap lehet az elkövető szándékára. Az emberi testnek vannak olyan részei (pl.: fej, szív-, has- és mellüreg, nyaki részek stb.), amelyek életfontosságú szervek, illetőleg ilyeneket tartalmaznak. Az ezeket ért sérülések általában a sértett azonnali vagy rövid idő alatt bekövetkező, esetleg csak műtéti úton el-hárítható halálához vezethetnek. Ezt figyelembe véve, a sérülés helyéből – az erőbehatás-sal összefüggésben – rendszerint következtetést lehet levonni arra nézve, hogy az elköve-tő ölésre avagy testi sértésre irányuló szándékkal cselekedett-e.

37BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

Az elkövetési magatartás eredménye, vagyis az, hogy a sértett milyen sérülést szenve-dett, szintén következtetési alap lehet, de egymagában nem igazít el az emberölés kísér-lete és az életveszélyt okozó testi sértés, illetőleg az emberölés és a halált okozó testi sér-tés elhatárolása kérdésében.

d) Az elkövető kijelentéseinek ugyancsak jelentősége lehet az elkövetéskor fennállott szándék megállapításánál.

Az ilyen kijelentések azonban gyakran az elkövetést megelőző veszekedés, verekedés során – vagyis indulati állapotban – hangzanak el. Ezért körültekintő értékelésre van szükség, hogy a szándékra utaló kijelentésnek megfelelt-e a tanúsított magatartás.

e) Az elkövetéskor fennállott ölési, illetőleg testi sértési szándékra következtetési alap lehet az elkövetőnek a cselekmény elkövetése utáni magatartása és kijelentései is.

Rendszerint az élet kioltására irányuló szándék fennállására utal, ha az elkövető a sér-tett előreláthatólag bekövetkező halálával szemben közömbösséget tanúsít. Abból a kö-rülményből azonban, hogy az elkövető a sértettet segítségnyújtás nélkül hagyta, egyma-gában még nem lehet az ölési szándékra következtetni.

A véghezvitel után a cselekmény nyomainak, eszközeinek, bizonyítékainak stb. eltün-tetésére, az eredmény elhárítására irányuló törekvés szintén támpontként szolgálhat az elkövető tudattartalmának és a szándék jellegének a megállapításánál.

B) Az alanyi tényezők körében:

a) A szándék kialakulása során szerepet játszanak az elkövető személyi tulajdonságai, ezért a személyiségvizsgálat a szándék megismerése szempontjából is fontos. Mindenkor az elkövetéskori (aktuális) személyiség jön figyelembe.

A tudattartalom kialakulását befolyásoló külső körülményekből következtetni lehet az elkövetéskori személyiségre is, vagyis ezek a bizonyító tények egyben a szubjektív té-nyezők közrehatásának a bizonyítására is szolgálhatnak.

b) A cselekményt kiváltó indítóok (motívum) felderítésének és vizsgálatának kiemel-kedő jelentősége van a tárgyalt bűncselekménykategória esetében. Ennek megállapítása a büntetőeljárás alapelveiből is következik.

Amikor az akaratelhatározás és az elkövetés között alig van időköz (hirtelen kialakult szándék), gyakran hiányzik a halálos eredmény bekövetkezésének előrelátása. Ebből a szempontból jelentősége lehet a tevékenység indító okának is, nevezetesen, hogy a vég-hezvitel támadás, védekezés vagy elhárítás céljából történt-e.

Az egyenes szándékkal elkövetett ölési cselekmények esetében csaknem kizárt, hogy az elkövetőt valamilyen külső vagy belső – rendszerint felismerhető – tényező ne moti-válta volna. Ezzel kapcsolatban elsődlegesen az elkövető és a sértett közötti viszonynak van jelentősége.

Az indítóok ismerete segítséget nyújthat az eshetőleges szándékkal elkövetett ember-ölés kísérletének a testi sértéstől való elhatárolásához. Az elkövetéskori konkrét tudattar-talomra vonható következtetés a legkülönbözőbb indítóokokból, amilyenek pl.: az ellen-séges, haragos érzület, a féltékenység, az indulat, a félelem, a szégyenérzet, az elkesere-dettség stb. Mindenkor lényeges az indítóok és a konkrét elkövetési cselekmény közötti kapcsolat feltárása és bizonyítása.

Másfelől azonban a szándékra utaló szubjektív körülményeknek vagy más, korábban fennállott konkrét indítóoknak a hiánya még nem zárja ki az emberölésre irányuló eshetőleges szándék megállapítását.

c) Az elkövetéskori tudattartalom megállapításához szorosan kapcsolódhat a cselek-mény véghezvitelét megelőző pszichikus folyamat feltárása; ez a folyamat a külvilágban

38 BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

megvalósult jelenségekből ismerhető meg. Ebben a vonatkozásban különösen nagy sze-repe lehet az emberölés, illetőleg a testi sértés egyes minősített esetei törvényi tényállá-sához tartozó elemeknek.

d) Végül annak eldöntésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre avagy testi sértésre irá-nyult-e, jelentőséghez jut az elkövetőnek a sértetthez fűződő kapcsolata, rokoni viszonya, érzelmi kötődése és egyéb alanyi mozzanatok is.

3. Az alanyi és tárgyi körülmények feltárása és elemzése, valamint összhatásukban, kölcsönös összefüggésükben való sokoldalú mérlegelése során, az elkövetés konkrét kö-rülményei között vizsgálni kell egyfelől az elkövető, másfelől a sértett életkorát, egészsé-gi és fizikai állapotát is. Ezeknek nemcsak az emberölés, illetőleg a testi sértés megálla-pítása, hanem az említett bűncselekmény minősített eseteinek a megítélése szempontjá-ból is jelentősége lehet. Így az az elkövetési magatartás, amely az erős testi felépítésű sértett esetében legfeljebb testi sértés megállapítását eredményezheti, kisgyermek, törő-dött, idős ember vagy magatehetetlen sértett esetében megalapozhatja pl.: a cselekmény-nek emberölés kísérleteként való értékelését.

4. A jogirodalom és az ítélkezési gyakorlat a törvényi tényállásban foglalt eredmény fajtája szerint különbséget tesz egyrészt a jogtárgyat sértő, másrészt az ezt veszélyeztető bűncselekmények között.

A Btk. 170. §-a (5) bekezdésének I. fordulatában meghatározott életveszélyt okozó tes-ti sértés nem „tiszta” veszélyeztetési bűncselekmény, mert az elkövetési magatartás csak az érintett egyik jogtárgyat – az emberi életet veszélyezteti, a másik jogtárgyat pedig – a testi épséget – ténylegesen sérti.

Az életveszély fogalmilag a halál bekövetkezésének a reális lehetőségét jelenti, de nem azonosítható a halál szükségszerű beállásának a lehetőségével. Az előbbiről akkor van szó, ha a testi sértés folytán megindult az az okfolyamat, amely a halál bekövetkezéséhez vezethet, de rendszerint fennáll az életveszély megszüntetésére, illetőleg a halál elhárítá-sára alkalmas beavatkozás lehetősége is. A hírközlés, a közlekedési hálózat, az egészség-ügyi ellátás és szolgálat, valamint az orvostudomány jelenlegi fejlettségére tekintettel ma már rendszerint nem a „véletlenen” múlik az életveszély tényleges elhárítása. Mindez a társadalmi tudatban is általánosan ismert.

A sérülés életveszélyes volta szakkérdés, amelyet az orvosszakértő igénybevételével kell megállapítani. Az orvosszakértő nyilatkozik abban a kérdésben is, hogy az életve-szély az adott esetben közvetlen vagy közvetett volt-e. Ennek azért van jelentősége, mert az életveszélyt okozó testi sértés megállapítása rendszerint akkor indokolt, ha a testi sér-tés közvetett életveszélyt idézett elő.

Életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye, ha a testi sértésre irányuló magatartást tanúsító elkövetőnek a szándéka az életveszélyre is kiterjed, mert ennek be-következését kívánja vagy ebbe belenyugodva cselekszik. Ilyen szándék hiányában akkor kell ezt a bűncselekményt megállapítani, ha a beállott életveszélyes következmény tekin-tetében az elkövetőt gondatlanság terheli (Btk. 15. §). Ha az életveszélyre is kiterjedő szándék megállapítható, ez az eredmény azonban elmarad, az életveszélyt okozó sértés kísérletének megállapítására kerülhet sor.

Abban az esetben azonban, amikor az elkövető a halálos eredmény bekövetkezését kí-vánja vagy ebbe belenyugodva cselekszik, vagyis ha nem az élet veszélyeztetésére, ha-nem a halálos eredmény létrehozására irányul a szándék: emberölés, illetőleg kísérlete megállapításának van helye akkor is, ha magatartásának folyományaként akár semmiféle sérülés nem keletkezett vagy éppen életveszélyes sérülés keletkezett.

Amikor az elkövető szándéka testi sértés okozására irányul, ugyanakkor tudata az életveszély bekövetkezésének a lehetőségét is átfogja, és e következményt kívánva vagy

39BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

ebbe belenyugodva cselekszik, de – az életet veszélyeztető szándékán túlmenően – a sér-tett halála is bekövetkezett: nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés megállapítá-sának van helye, feltéve, hogy az eredmény tekintetében gondatlan bűnösség áll fenn.

5. Halált okozó testi sértés valósul meg; ha az elkövető szándékos cselekménye testi sértés előidézésére irányul, de a magatartással okozati összefüggésben a sértett halála is bekövetkezik, viszont az elkövetőt a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terheli.

Az elkövetési magatartás szempontjából közömbös, hogy az elkövető a testi sértés alap-esetére, minősített esetére vagy éppen életveszély okozására irányuló szándékkal valósít-ja-e meg a cselekményt. Az elkövetési magatartás és a bekövetkezett halál között az okoza-ti összefüggés akkor állapítható meg, ha a testi sértési cselekmény indította el vagy mozdí-totta elő azt az okfolyamatot, amely a halál bekövetkezéséhez vezetett. Végül a halálos eredmény viszonylatában a bűnösség a gondatlanság bármely formájában fennállhat.

E bűncselekmény ún. vegyes bűnösségi alakzatára tekintettel a kísérlet kizárt.6. Az emberölés enyhébben minősülő esete: az erős felindulásban elkövetett ember-

ölés.a) Az indulat hatása alatt elkövetés egymagában még nem alapozza meg a privilegizált

bűncselekmény megállapítását. Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítá-sához az indulat olyan magas foka szükséges, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik, tudata elhomályosul és ennek folytán a megfontolás szokásos mértékének megtartása lehetetlenné válik. Ha viszont az indulat kóros, akkor a Btk. 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

Az erős felindulás fennállását és fokát az elkövető konkrét pszichikai tulajdonságai alapján kell megítélni.

A felindulást kiváltó ok megítélésénél pedig nemcsak a cselekmény elkövetését köz-vetlenül megelőző eseményeknek, hanem az összes körülményeknek kölcsönhatásukban és folyamatosságukban való elemzése ad eligazítást.

Az erős felindulást kiváltó okok közül az egyik leggyakoribb a sértett magatartása, amely az elkövető felháborodását, haragját idézi elő vagy benne félelmet okoz. Önmagá-ban azonban nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítá-sát pl.: az elkeseredettség, a bánat, a szomorúság, a magárahagyatottság érzete, a sértő-döttség, a puszta személyi ellenszenv vagy kizárólagosan az idegfeszült állapot, és ugyan-csak nincs alap ennek megállapítására, ha az elkövető a sértett fellépésére maga szolgál-tatott okot.

b) Az erős felindulásnak méltányolható okból való származása akkor állapítható meg, ha az bizonyos fokig igazolható és erkölcsileg menthető.

A méltányolható ok megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fenn-álló viszonynak, érzelmi kapcsolatnak. Ezzel összefüggésben kell vizsgálni, hogy az el-követést kiváltó ok súlyossága, valamint a magatartás objektíve is arányban áll-e. Így a jelentéktelen sérelmet követő túlméretezett indulatkitörés – méltányolható ok hiányában – nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását.

Szükséges továbbá, hogy az ölési cselekmény az erős felindulás állapotában menjen végbe, valamint hogy a cselekmény elkövetésére irányuló akaratelhatározást nyomban kövesse a kivitelezés, vagyis az emberölésre irányuló szándék kifejlődése és a cselek-mény között viszonylag rövidebb idő teljen el.

c) Ha az elkövető méltányolható okból keletkezett erős felindulásban életveszélyt oko-zó testi sértést valósít meg, életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye. Az erkölcsileg menthető okból származó indulat hatása alatti elkövetést pedig a büntetés ki-szabása során kell értékelni.

40 BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

7. A gondatlanságból elkövetett emberölés esetén a gondatlanság két alakzata (tudatos gondatlanság – hanyagság) elhatárolásának a bűnösség fokának helyes megítélésénél s következésképpen a differenciált büntetés kiszabásánál van jelentősége.

A gondosság kifejtésére vonatkozó kötelesség objektív mértékhez igazodik, amelyet az írott szabályok, a szakmai szokások vagy a mindennapi életben kialakult gyakorlat tartalmaznak. Ezzel szemben a gondosság kötelességének betartására való képesség mér-tékét mindenkor az elkövető személyes tulajdonságainak, körülményeinek a figyelembe-vételével kell megítélni. Adott esetben az elvárhatóság hiánya akadályul szolgálhat a bű-nösség megállapításának, egyébként pedig – mint a bűnösség fokát befolyásoló tényező – a büntetés kiszabására lehet kihatással.

A gondatlanságból elkövetett emberölési cselekmények veszélyessége szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy a műszaki, technikai fejlődés folytán egyre több olyan gép, berendezés stb. működik, amely kellő gondosság hiányában az emberi életre veszélyt jelent.

II. Az emberölés minősített esetei

A szándékos emberölés minősített esetei az élet ellen irányuló cselekmények legsúlyo-sabb változatait foglalják magukban. A minősített esetek törvényi meghatározása a bűncse-lekmény tárgyára, az elkövetési módra, az elkövető személyt jellemző körülményekre te-kintettel, valamint az alanyi oldalon jelentkező motívumok és célzat alapján történt meg.

1. Az emberölés előre kitervelten történő elkövetése feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja, a végrehajtást aka-dályozó vagy segítő tényezőket felmérje és a lényeges előkészületi, elkövetési és az elkö-vetés utáni mozzanatokat figyelembe vegye.

Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi. Ez az ölési cse-lekmény részleteinek átgondolását, viszonylag hosszabb időn át történő fontolgatását, a cselekmény elkövetési szakaszainak megfelelő mozzanatok mérlegelését jelenti. Nem fel-tétel azonban az említett tényezők együttes fennállása.

Az ölésre irányuló céltudatos törekvés az egyenes szándék meglétét tételezi fel. Az előre kitervelten elkövetés megállapítása kizárt, ha az elkövető ölési szándéka eshetőleges.

Nem zárja ki viszont ezt a minősítést a vagylagos terv, végrehajtási mód kialakítása. Nem szükséges az, hogy az elkövető valamennyi lehetőséget pontosan számításba ve-gyen és teljes bizonyossággal, határozottsággal alakítsa ki a véghezvitel tervét. A terv-szerűség megállapítható már akkor is, ha tudatilag döntő vonásaiban gondolja át, alakítja ki a végrehajtási módot.

Az előre kiterveltségnek nélkülözhetetlen feltétele a cselekmény elkövetésére indító és az ez ellen szóló motívumoknak az elkövető tudatában lejátszódó küzdelme, a céltudatos és tervszerű elkövetés mérlegelése, megfontolása. Mindezekhez bizonyos idő szükséges. Az emberölésre irányuló szándék kialakulásának és fejlődésének feltárása ezért a súlyo-sabb minősítés megállapításának fontos része. Nem lehet szó előre kitervelt elkövetésről, ha az elhatározást rövid időn belül követi a véghezvitel megkezdése.

Nem zárja ki az előre kiterveltség megállapítását, ha az elkövető beszámítási képessé-gében korlátozott, kóros elmeállapotú, és az sem, ha a cselekményt a leleplezés biztos tudatában követi el.

A véghezvitel módjából visszamenőleg is következtetés vonható az előre kiterveltségre.Alapul szolgálhat – egyebek mellett – az előre kiterveltségre való következtetésre az is,

ha az elkövető a véghezvitel után a cselekmény tényleges körülményeinek megállapítását megnehezítő, a felderítést tévútra vezetni alkalmas magatartást tanúsít.

41BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

2. Az emberölés akkor minősül nyereségvágyból elkövetettnek, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. Közömbös, hogy az elkövető által elérni kívánt vagy tény-legesen megszerzett vagyoni előny életszükséglet, káros szenvedély vagy erkölcsileg meg nem alapozott igény kielégítését szolgálja.

A nyereségvágyból elkövetett emberölés esetén az elkövetés indoka és a célzat össze-fonódik. A nyereségvágy a célzatot és az indítóokot is magában foglalja. Így ez a cselek-mény eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Befejezettségéhez elegendő az ilyen in-dítóok megléte és a sértett halálának bekövetkezése, de nem feltétel, hogy az elkövető az anyagi előnyt, a vagyoni hasznot ténylegesen megszerezze.

Nyereségvágyból elkövetettként minősül az anyagi ellenszolgáltatás fejében elkövetett ölési cselekmény, továbbá a rablási célzattal megvalósított emberölés, ideértve a meg-szerzett vagyon megtartása érdekében elkövetést is.

3. Az aljas indokból (célból) elkövetett emberölésen az erkölcsileg elvetendő motívum-ból fakadó vagy ilyen célból megvalósított cselekményeket kell érteni.

Az indok és cél szerinti megkülönböztetés a szándék fajtája szempontjából lényeges; az aljas indokból elkövetés – éppen úgy, mint a nyereségvágyból történő elkövetés – eshetőleges szándékkal is megvalósítható, a célzatos elkövetésnek azonban az egyenes szándék az előfeltétele.

Ha a nemi erkölcs elleni bűncselekmény végrehajtása érdekében alkalmazott erőszak-hoz ölési szándék is társul vagy az ölési cselekmény elkövetésének egyik motívuma a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény végrehajtása, a súlyosabb minősítésű em-berölés állapítható meg. Úgyszintén akkor is, ha az elkövető az ölési cselekményt nemi vágy – akár természetellenes – kielégítésének fokozása érdekében követi el.

A bosszú az aljas indokból (célból) elkövetett ölési cselekmény megállapítása szem-pontjából annyiban lényeges, hogy milyen ok váltja ki az elkövetőben a keletkezett indu-latot. Ennek a jellege és mibenléte a súlyosabb minősítés feltétele.

Önmagában az a körülmény, hogy az elkövető önkényesen maga vesz elégtételt a rajta esett sérelem miatt, haragos viszonyból, szerelmi kapcsolatból eredő indulat, pl.: félté-kenység hatása alatt cselekszik: még nem szolgálhat alapul az aljas indokból való elköve-tés megállapítására.

Ha viszont az elkövető más bűncselekmény megvalósítása avagy már véghezvitt más bűncselekmény leplezése, nyomainak eltüntetése vagy a felelősségrevonás elkerülése vé-gett követi el az ölési cselekményt, a minősített emberölés megállapítása megalapozott lehet, kivéve azt az esetet, amikor az ilyen magatartás harmadik személy bűncselek-ményének a leplezését célozza.

4. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapításánál elsősorban embe-riességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók.

A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagosát lényegesen meghaladó, rendkívüli em-bertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt ölési cselekmények vonhatók.

Elsősorban a sértettnek okozott sérülések száma, súlya és jellege alapján állapítható meg; ezekből általában következtetés vonható az elkövetés embertelenségére.

Annak, hogy a sértett eszméletlensége folytán ténylegesen elviselt-e fájdalomérzést, nincs jelentősége, nincs különösebb jelentősége ugyanígy az elkövetés eszközének sem. Így megállapítható a súlyosabb minősítés akkor is, ha az elkövető az ölési cselekmények-hez általában használatos, ún. tipikus eszköz igénybevétele nélkül, puszta kézzel, agyon-veréssel, rúgással vagy taposással valósítja meg a cselekményt.

Az elkövető tudatának az elkövetés idején át kell fognia a végrehajtás különös kegyet-lenségét. Az elkövető ezzel kapcsolatos tudattartalmára a sérülések számából, a bántal-

42 BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

mazás hosszantartó, elhúzódó voltából, a sértett látható szenvedéséből, illetőleg a sértett-nek a végrehajtás ideje alatt tanúsított magatartásából vonható következtetés.

Az elkövetőnek a sértett megölése után tanúsított magatartása, pl.: a holttest feldarabo-lása, elásása vagy elégetése, kívül esik az elkövetésen és általában a cselekmény felfede-zésének a meghiúsítását célozza; ezért önmagában az ilyen magatartás nem valósítja meg a különös kegyetlenséggel elkövetést.

5. A hivatalos személy ellen elkövetett emberölés sértettje kizárólag a Btk. 137. §-ának 1. pontja szerinti hivatalos személy lehet. A törvény ebben a vonatkozásban a fokozott büntetőjogi védelmet nem terjeszti ki a Btk. 230. §-ának a)–g) pontjaiban, valamint a 231. §-ában [a Btk. hatályos szövege szerint: a Btk. 230–231. §-ában] meghatározott sze-mélyekre.

Ha a sértettet a hivatalos eljárása során tett intézkedése miatt, de a hivatalos személyi minőségének megszűnése után éri az élet elleni támadás, az aljas indokból (célból) elkö-vetett emberölés megállapításának van helye.

6. A több emberen elkövetett emberölés megállapításának van helye, ha az elkövető akár egyetlen akarat-elhatározásból fakadóan, egyidőben, illetőleg egymást követően, akár különböző időpontokban és eltérő akarathatározásból hajtja végre a több ember megölését. Nem előfeltétele tehát a fennálló törvényi egységbe foglalásnak az egységes akarat-elhatározás és az időbeli közelség, de a felelősségrevonásnak egy eljárásban kell megtörténnie. Ez a feltétel fennáll akkor is, ha perújítási tárgyalás eredményeként kerül sor a több emberen elkövetett emberölés megállapítására.

A bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halálának a bekövetkezése szükséges. A minősített eset csak a Btk. 166. §-a szerinti bűncselekmény vonatkozásában alkalmazható. Ha tehát a két sértett sérelmére megvalósított ölési cselekmény egyikét erős felindulásban követték el, a több emberen elkövetett emberölés megállapításának nincs helye.

7. A sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés körében sok emberen – a sértettet ide nem számítva – határozatlan számú vagy meghatározott, de nagyobb létszámú személyek összességét kell érteni, veszély pedig az elkövetési cselekménnyel összefüggésben álló, még létre nem jött olyan helyzet vagy esemény, amelynek bekövetkezése a fenyegetett személyek életét, testi épségét vagy egészségét jelentősen sértené, illetőleg károsítaná.

A sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés megállapításának van helye, ha az elkövető szándéka meghatározott személy életének kioltására irányul, de a cselek-ményt úgy hajtja végre, hogy ezáltal sok ember élete kerül veszélybe.

Az emberölésnek egyrészt több emberen, másrészt sok ember életét veszélyeztetve el-követése nem zárja ki egymást; vagyis a több emberen elkövetett emberölés mellett a sok ember életét veszélyeztetve elkövetés is megállapítható.

8. A különös visszaesőként elkövetett emberölés megállapítása szempontjából a Btk. 137. §-ának 13.2 pontjában és a Btk. 166. §-ának (5) bekezdésében foglalt értelmező ren-delkezések az irányadók.

A különös visszaesés megállapítását nem alapozza meg, ha az elkövetőt korábban em-berölés előkészületének büntette [Btk. 166. § (3) bekezdés] miatt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre [14. számú Irányelv III/2/a. pont].3 Ha azonban a bíróság megelőzően a Btk. 166. §-ának (1) vagy (2) bekezdésébe ütköző emberölés miatt ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre, az újabban megvalósított emberölés előkészületének büntette a kü-lönös visszaesői minősítés alá esik.4

2 Jelenleg 15.3 A 14. sz. Irányelv már nincs hatályban.4 Az emberölés a hatályos szabályok szerint súlyosabban minősül, ha tizennegyedik életévét be nem töltött

43BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

III. A jogos védelem kérdései

Viszonylag gyakran előfordul, hogy az elkövető jogos védelemben cselekszik, illetőleg védekezése során erre hivatkozik.

1. Az adott ügyben a történések egész folyamatát figyelembe véve, a cselekménysor összefüggő vizsgálata alapján ítélhető meg, hogy a cselekmény véghezvitelének időpont-jában a jogos védelmi helyzet fennállott-e. Nincs helye jogos védelmi helyzet megállapí-tásának a jogtalan támadás befejezése után, ha újabb támadás veszélye közvetlenül nem fenyeget.

A jogos védelem esetében a támadás-elhárítás – mint cél – szabja meg a határt. A meg-torlás kívül esik a jogos védelem körén.

2. A jogtalan támadás esetén a megtámadott általában nem köteles meneküléssel kitér-ni a támadás elől; kivételesen azonban a büntetőjogilag közömbös elhárítási mód válasz-tásának a kötelezettsége terheli a hozzátartozót a felmenője, testvére vagy házastársa ré-széről ellene intézett, illetőleg fenyegető támadás esetén.

Megkívánható ez a súlyosabb fokban kóros elmeállapotban, szemmelláthatóan tudat-zavarban levő személyek jogtalan támadása esetén is, függetlenül attól, hogy a tudatza-vart állapotot mi válthatta ki.

3. A jogos védelem szükségességének megítélését nem lehet kizárólag a támadó és a védekező személynél levő eszközök veszélyességének mechanikus vizsgálatára korlátoz-ni, hanem a konkrét veszélyhelyzet felmérése, az egymással szemben álló személyek adottságai, a támadók, illetőleg védekezők számaránya, fizikai erőfölénye és az ebből fa-kadó támadási és védekezési lehetőségek alapján kell a helyzetet értékelni.

4. A jogos védelmi cselekmény arányossága szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az elhárító magatartás nem idézett-e elő aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amelyet a jog-talan támadás okozott volna. Az élet ellen irányuló támadás esetén azonban – a védett jogtárgy egyenértékűsége folytán – az arányosság vizsgálata szükségtelen. Más a hely-zet, ha a támadás a testi épség ellen irányul. Ilyen esetben az elhárító magatartásnak arányban kell állnia a támadással. Nem jelenti az arányosság követelményének a megsér-tését, ha az életveszélyes testi sértés okozását célzó jogtalan támadás elhárítása a támadó halálát eredményezte.

5. A szükségességet és arányosságot tárgyi tényezők alapján kell megítélni. Ijedtség vagy a menthető felindulás által az elkövető felismerési, akarati vagy értékelő képességét kizáró vagy korlátozó tudatzavar azt eredményezheti, hogy a megtámadott a tényleges vagy közvetlenül fenyegető támadást az elhárítás időpontjában a valóságosnál súlyosabb-nak ítéli meg, illetőleg azt súlyosabban viszonozza.

Azt, hogy a jogtalan támadás az elkövetőben milyen hatást váltott ki, az ijedtség vagy menthető felindulás kizárta avagy korlátozta-e a védekezés szükséges mértékének a fel-ismerésére vonatkozó képességében: olyan kérdés, amelyet annak alapján kell megítélni, ahogyan a kialakult helyzetet a megtámadott észlelte. Ilyen nézőpontból kell vizsgálni, hogy mennyiben volt elvárható a megtámadottól a támadás-elhárításhoz szükséges mód és mérték helyes megválasztása.

6. A jogos védelem körében kifejtett cselekmény értékelése megelőzi az erős felindu-lásban elkövetett emberölés miatti felelősség megállapítását. Ha a jogos védelmi helyzet-ben cselekvő menthető felindultságában túllépi az elhárítás szükséges mértékét és tény-állásszerű ölési cselekményt valósít meg: a cselekményt a Btk. 166. §-a szerint kell minő-síteni, egyúttal a büntetőjogi felelősség tekintetében a Btk. 29. §-a (2) vagy (3) bekezdé-

személy ellen követik el [Btk. 166. § (2) bek. i) pont].

44 BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

sében foglalt rendelkezést kell alkalmazni. Ha viszont az elkövető a jogos védelmi hely-zet megszűnése után, de a jogtalan támadás miatt kialakult menthető felindulásban köve-ti el a cselekményt, vagyis időbelileg lépi túl a jogos védelem körét: a cselekmény a Btk. 167. §-a szerint minősülhet.

7. Ha az elkövető a valóságos helyzet téves felismerése folytán abban a tudatban cse-lekszik, hogy ellene jogtalan támadást intéztek, vagy ilyennel közvetlenül fenyegették (vélt jogos védelem), a tévedésre vonatkozó rendelkezéseket (Btk. 27. §) kell alkalmazni.

IV. Büntetéskiszabási szempontok

1. A jogpolitikai elveink értelmében a törvény szigorát kell alkalmazni az élet elleni vagy azt veszélyeztető, különösen súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben.

Ilyennek kell tekinteni az útonálló jellegű, garázda indítékból fakadó és a társadalmi közfelháborodást kiváltó élet elleni szándékos bűncselekményeket is.

A büntetési tétel alsó határán aluli főbüntetés kiszabása kivételes lehetőség. Alkalmazá-sának feltétele a bűnösség kisebb foka, továbbá az enyhítő körülmények nagy nyomatéka.5

2. Az élet elleni cselekmények jelentős részét szeszes italtól befolyásolt állapotban kö-vetik el. A szeszes ital fogyasztása és az elkövetett bűncselekmény közötti összefüggés mindenkor részletes felderítést és értékelést igényel. Egyrészt azért, mert különösen nagy a társadalomra veszélyessége azoknak a garázda, a társadalmi együttélés szabályait sem-mibe vevő személyeknek, akik alkoholos állapotban gátlástalanul és motiválatlanul erő-szakosan lépnek fel az élet és testi épség ellen. Másrészt, ha az elkövető bűncselekménye alkoholista életmódjával függ össze, kényszergyógyításának az elrendelésére is sor ke-rülhet. Tisztázni kell tehát, hogy alkalmi leittasodás hatására történt-e a bűnelkövetés vagy az alkoholizmus folytán személyiségében torzult bűnelkövetőről van-e szó, akinek ez az állapota a bűnözés potenciális lehetőségét hordja magában.

3. Az élet elleni cselekmények elkövetői viszonylag jelentős számban olyan kóros el-meállapotban levő személyek, akiknek a beszámítási képessége legalábbis bizonyos fok-ban korlátozott.

A Btk. 24. §-ának (2) bekezdése csupán a lehetőségét teremti meg annak, hogy a bíró-ság a büntetés kiszabása során a korlátlan enyhítésre vonatkozó rendelkezéseket alkal-mazza. Mindenkor gondosan kell mérlegelni az elkövetett cselekmény jellegét, az elkö-vetés körülményeit, a cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességének mérté-két, a bűnösség formáját és fokát, a beszámíthatóság korlátozottságának a mértékét, vé-gül az egyéb súlyosító és enyhítő körülményeket. Mindezek alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a Btk Különös Részében foglalt büntetési keretben avagy a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával, illetőleg e törvényhely (4) bekezdésében foglalt korlátlan enyhítési lehetőség kihasználásával kiszabott büntetés alkalmas-e a Btk. 37. §-ában meghatározott büntetési cél elérésére.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha az elkövető a debilitás vagy imbecillitás fokán álló gyengeelméjű, ami viszonylag gyakran fordul elő az élet elleni bűncselekmények elköve-tőinél. A Legfelsőbb Bíróság 12. számú Irányelve már iránymutatást adott a csekély fokú debilitás értékelésére. Mivel azt az alapvető erkölcsi követelményt és jogi szabályt, hogy más ember életének kioltása tiltott, általában ezek a személyek is ismerik és képesek en-nek megfelelő magatartásra, ezért e körülménynek a büntetés kiszabásánál általában nincs jelentősége.

5 Az 1. pont hivatkozása a jogpolitikai elvekre meghaladott, az enyhítő § alkalmazása pedig a hatályos sza-bályozás [Btk. 87. § (1) bek.] szerint nem kivételes lehetőség.

45BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

4. Ugyancsak viszonylag magas ebben a bűncselekménycsoportban a társadalomba be-illeszkedésre nehezebben képes, személyiségzavarban szenvedő, pszichopata bűnelköve-tők száma.

A pszichopátia önmagában nem betegség, hanem a személyiség tartós, rendellenes ál-lapota, amely az értelmi készséget nem érinti, hanem érzelmi, akarati vagy cselekvőké-pességi zavart idézhet elő. Mindezek folytán a társadalmi alkalmazkodási képesség hiá-nyossá válhat. A pszichopátiát az egyéb kriminogén tényezőkkel összefüggésben kell vizsgálni annak megállapítása végett, hogy a konkrét viszonyok között megvalósított bűncselekményre ténylegesen milyen hatással volt az elkövető rendellenes személyiség-szerkezete.

A pszichopátiát a Btk. 24. §-a értelmében akkor kell, illetőleg lehet figyelembe venni, ha a beszámítási képességet kizárta, illetőleg korlátozta. Ez szakkérdés, melynek eldön-téséhez szakértő meghallgatása szükséges. Ezeken az eseteken kívül a pszichopátia a büntetés kiszabásánál általában még enyhítő körülményként sem értékelhető. Ettől eltérő álláspont ellenkeznék az elme-orvostudomány eredményeivel és jogpolitikailag is káros szemléletet tükrözne, mivel a bűnelkövetőknek olyan kategóriájával szemben vezetne in-dokolatlanul enyhe büntetések kiszabására, ahol erre tényleges alap nincs.

5. Az újszülötteknek a szülés tartama alatt vagy közvetlenül ezt követően az anya által történő megölése esetén a büntetés kiszabásánál az igényel alapos vizsgálatot, hogy az a különleges állapot, amely az újszülött világrahozatalával jár, kihatott-e az elkövető be-számítási képességére.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szülő nőt milyen ok vezette az újszülött megölé-sére. A házasságon kívül szülő nő esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a társadal-mi rosszallás a tudatilag elmaradott környezetben még olyan súllyal nehezedhet az elkö-vetőre, hogy az motiválhatja a cselekmény elkövetését. Egyebekben azonban nincs társa-dalmi, erkölcsi és jogi alapja annak, hogy újszülöttek megölése esetén általánossá váljék a törvényi büntetési tétel legkisebb mértékén aluli büntetések kiszabása.

Az a körülmény, hogy az elkövetők nem készülnek fel a gyermekszülésre, nem veszik igénybe az általánosan biztosított orvosi kezelést és ellátást, egymagában nem alapozza meg az ölési cselekmény előre kitervelten elkövetettként minősítését.

6. Az életveszélyt okozó testi sértés esetében is csak kivételesen indokolt a törvényi büntetési tétel alatti főbüntetés kiszabása. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az okozott életveszély közvetlen vagy közvetett-e, a sértett halála bekövetkezésének objektív lehető-sége közeli avagy távoli-e. Jelentősége van a büntetés kiszabása során annak is, hogy az elkövető az életveszélyes következményt kívánta, avagy abba belenyugodott-e, illetőleg az eredmény tekintetében csak a gondatlansága állapítható-e meg.6

7. Olyan esetekben, amikor az emberölés nem jutott el a befejezettség szakáig, a kísér-let miatti büntetés kiszabása során a Btk. 87. §-ának (2) bekezdésében foglalt enyhítő ren-delkezések alkalmazása ugyanúgy kivételes jellegű, mint a befejezett emberölésnél.7

A Btk. 87. §-ának (3) bekezdése szerinti ún. kétfokú enyhítés csak szűk körben érvé-nyesülő lehetőség. Ennek rendszerint az a feltétele, hogy az értékelhető enyhítő körülmé-nyek szorosan magához a kísérlethez kapcsolódjanak, mint pl.: a távoli kísérlet esetei; ha az elkövető utólagos tevékenysége járult hozzá ahhoz, hogy a cselekmény nem lett befe-jezett, az olyan elkövetői közreműködés, amely az önkéntes elállás vagy eredmény-elhá-rítás ismérveit nem éri el, de ehhez közel áll stb.

6 Az enyhítő § alkalmazása a hatályos szabályozás [Btk. 87. § (1) bek.] szerint nem kivételes lehetőség.7 Az enyhítő § alkalmazása a hatályos szabályozás [Btk. 87. § (1) bek.] szerint nem kivételes lehetőség.

46 BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

8. Az élet elleni bűncselekmények elbírálása során a gyakrabban előforduló bűnösségi körülmények a következők:

Az alanyi jellegű bűnösségi körülmények körében:Az élet elleni bűncselekmények esetében a büntetlen előélet súlya és nyomatéka – ép-

pen a cselekmény jelentős tárgyi súlya folytán – általában csökkentebb, mint egyéb bűn-cselekményeknél. Ugyanakkor az elkövető büntetett előélete olyan esetekben is, amikor ez a visszaesőkénti [Btk. 137. § 12. (jelenleg 15.) pont] értékelés alapjául nem szolgál – mint a személyi társadalomra veszélyességet fokozó körülmény – nyomatékos súlyosító körülmény lehet.

Az elkövető életkorának ennél a bűncselekmény-kategóriánál is jelentősége van, de a fiatal korban elkövetett, kiemelkedően súlyos élet vagy testi épség elleni cselekmény – különösen, ha azt rendkívüli embertelenséggel, gátlástalanul követik el – a fiatalkorúak-ra vonatkozó külön büntetőjogi rendelkezések keretében a legsúlyosabb szabadságvesz-tés kiszabását teheti indokolttá.

Az élet elleni bűncselekményeket gyakran azok követik el, akik családi konfliktus-hely-zeteket súlyos bűncselekmény elkövetésével kívánnak „megoldani”. Ilyen esetben a csalá-dos állapot akkor sem enyhítő körülmény, ha egyedül az elkövetőre hárul a gyermekek el-látásának, gondozásának és felnevelésének terhe. Viszont ebben a bűncselekmény-kategó-riában jelentős súlyosító körülmény a közeli hozzátartozó sérelmére történő elkövetés.

Az alacsony műveltségnek, az iskolázatlanságnak, a primitív személyiségnek nincs különösebb nyomatéka, másfelől viszont az indulat hatása alatt elkövetett cselekmények-nél az elkövető magasabb műveltségi foka nem értékelhető nagyobb súllyal az elkövető terhére.

Az emberölési cselekmény elbírálásánál a szándék két formájának jelentősége van a büntetés kiszabásánál.

A szándékos elkövetésnél enyhítő körülmény, ha az elkövető eshetőleges szándékkal való-sította meg a cselekményt; gondatlan elkövetés esetében pedig a gondatlanság kisebb foka.

Az elkövetés utáni magatartás körében a sértettnek nyújtott segítség, az önkéntes eredményelhárítás fogalma alá nem eső, de ahhoz közel álló közreműködés vagy az ön-gyilkossági kísérlet enyhítő körülményként értékelhető, feltéve, hogy ebben az elkövető-nek a cselekmény véghezvitele miatt érzett komoly megbánása jut kifejezésre.

Nyomatékos enyhítő körülmény az indulatos állapot, ha az erős felinduláshoz megkí-vánt mértéket ugyan nem éri el, de méltányolható okból keletkezett, vagy ha a cselek-ményt erkölcsileg menthető indítékból követték el.

A tárgyi jellegű bűnösségi körülmények körében:A cselekmény kísérleti szakban maradása általában enyhítő körülmény. Jelentősége

van azonban annak, hogy a kísérleti cselekmény a halálos eredményt mennyiben közelí-tette meg és a gyógytartamban – még a maradandó fogyatékosságban is lemérhető – mi-lyen következményekhez vezetett. Jelentősége van annak is, hogy a kísérlet befejezett avagy befejezetlen, illetőleg közeli avagy távoli.

Az élet elleni bűncselekményekhez használt eszközök közül azoknak a különös veszélyességű eszközöknek a használata súlyosító, amelyekkel szembeni védekezés lehe-tősége kizárt vagy korlátozott.

Súlyosító körülmény, ha a cselekmény több okból is súlyosabban minősül, életveszélyt okozó testi sértés esetén pedig ha a cselekményt aljas indokból vagy célból követik el, ille-tőleg ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Sú-lyosító körülmény továbbá az is, ha a cselekmény a bűntett alapesetét valósítja ugyan meg, de az elkövetés módja vagy indítóoka folytán közel áll valamely minősített esethez.

Nyomatékos súlyosító körülmény, ha a cselekmény a közvéleményt felzaklatta, vagy a

47BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

köznyugalom tartós megzavarásához vezetett, illetőleg ha az elkövetés körülményei foly-tán közfelháborodást váltott ki. A helyi közvélemény felzaklatása is figyelembe jöhet.

A jelentős időmúlás és az a körülmény, hogy az elkövető – önhibáján kívül – hosszú ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt, ennél a bűncselekmény-kategóriánál is enyhítő kö-rülmény. Ennek súlyát befolyásolhatja az időmúlás alatt tanúsított magatartás.

Végül az élet elleni bűncselekmények – akár helyi – elszaporodottsága is súlyosító kö-rülményként értékelhető, kivéve amikor az emberölést erős felindulásban vagy a jogos védelem szükséges mértékének túllépésével követték el.

9. Az élet elleni szándékos bűncselekmények elkövetői általában érdemtelenek a köz-ügyekben részvételre. Minthogy azonban az erős felindulásban elkövetett emberölés tár-sadalomra veszélyessége szorosan az elkövetési magatartáshoz kapcsolódik, ilyen minő-sítés esetén alapos személyiségvizsgálat, illetőleg a méltányolható ok erkölcsi menthető-ségének a foka és jellege alapján kell állást foglalni a közügyektől eltiltás szükségessége kérdésében.

10. Nyereségvágyból elkövetett emberölés büntette esetén – ha a Btk. 62. §-ában fog-lalt törvényi előfeltételek fennállanak – vagyonelkobzás kiszabásának is helye van.8

V.

Ez az irányelv elsősorban az élet elleni szándékos bűncselekményekkel kapcsolatban tartalmaz elvi iránymutatást. A kifejtett elvek azonban megfelelően irányadók a testi ép-séget és egészséget sértő és veszélyeztető egyéb bűncselekményekre is, az ezek jogi ter-mészetéből eredő sajátosságok figyelembe vétele mellett.

A sajátosságokra vonatkozóan – a szükségeshez képest a Legfelsőbb Bíróság külön iránymutatást ad.

A Legfelsőbb Bíróság 4. számú Irányelve hatályát veszti.

III. számú büntető elvi döntés9

Az ittas vagy bódult állapotban elkövetettbűncselekményekért való felelősségről

Ha a cselekményt önhibából eredő és a Btk. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti tudatza-vart okozó ittas vagy bódult állapotban követik el – s ez a Btk. 25. §-a értelmében az el-követő javára figyelembe nem vehető – a cselekmény annak tárgyi oldalához képest mi-nősülhet szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekményként.

1. A Btk. 75. §-ában foglalt rendelkezés az alkoholisták kényszergyógyítására teremt lehetőséget, ha a bűncselekmény elkövetése az alkoholista életmóddal függ össze. Ta-pasztalati tény azonban, hogy nemcsak szokásos alkoholisták, hanem esetileg leittasodó egyének is követnek el bűncselekményeket.

A Btk. 25. §-a azt a törvényi tilalmat állítja fel, mely szerint a – beszámítási képességet kizáró, illetve azt korlátozó tudatzavarról rendelkező – 24. § nem alkalmazható annak

8 A hatályos szabályok szerint a vagyonelkobzás nem mellékbüntetés, hanem intézkedés (Btk. 77/B. §).9 Az elvi döntés felülvizsgálata nincs napirenden.

48 BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

javára aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. (A to-vábbiak a bódult állapotban elkövetett cselekményre is vonatkoznak.)

2. A Btk. 24. §-ának (1) bekezdése szerint nem büntethető, aki a cselekményt az elme-működés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűség-ben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, vagy személyiségzavarban – követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra hogy a felis-merésnek megfelelően cselekedjék. A (2) bekezdés értelmében pedig, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt csupán korlátozza, a büntetését korlátlanul enyhíteni lehet.

A Btk. 25. §-ában foglalt tilalom kizárja mind az említett büntetlenséget, mind a büntetés korlátlan enyhítését annak javára, akinek a tudatzavara önhibájából eredő leittasodás követ-kezménye. Amikor a törvény ezt a tilalmat felállítja, azt juttatja kifejezésre, hogy az önhibá-ból ittas állapotba kerülő és ebben az állapotban bűncselekmény tényállását megvalósító cse-lekmény elkövetőjét olyannak kell tekinteni, mint azt, akinek beszámítási képessége van.

3. Az ittas állapot okozta tudatzavar alapvetően eltér a tudatzavar egyéb eseteitől; az önhibából leittasodó tudatzavara olyan ok következménye, melyért az elkövető felelőssé tehető. A saját akarat-elhatározásától, szándékától függ ugyanis, hogy a tűrőképességét meghaladó mérvű alkoholfogyasztással előidézi-e a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tudatzavar veszélyét, A Btk. 25. §-a alapján való felelősség szükségképpen eltér a bűnösség általános alakjától.

Az alanyi oldalnak így a Btk. 25. §-án alapuló felelősségnél is jelentősége van, de csu-pán az önhibából eredő leittasodás, nem pedig az ittas állapotban elkövetett bűncselek-mény konkrét tényállása vonatkozásában. A bíróságnak ennyiben kell az alanyi oldalt vizsgálnia. Azt kell tehát vizsgálnia, hogy a terheltnek tudatzavart előidéző leittasodása önhibából eredt-e.

Abban az esetben, ha valaki teljesen önhibáján kívül ittasodott le, a Btk. 24. §-a alkal-mazásának helye van. Nem szükséges azonban, hogy az elkövető kizárólagosan csak a saját hibájából kerüljön ittas állapotba, ha egyéb ok is – pl. más személyek ösztönzése – közrehatott: ez az önhiba megállapítását nem zárja ki.

4. A Btk. 25. §-a gyakorlatilag elsősorban a büntetés korlátlan enyhítésének kizártsága körében érvényesül; ugyanakkor a Btk. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása kizártságának is – bár nyilván ritkábban fordul elő – jelentősége van.

A bíróságnak fokozott alapossággal kell vizsgálnia, hogy a terhelt az elkövetéskor cse-lekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére, illetve a felisme-résnek megfelelő cselekvésre képtelen volt-e vagy sem.

Erre az eset összes körülményeinek egybevetése alapján lehet következtetni. Egyma-gában ugyanis a még olyan súlyos fokú ittasság sem szolgálhat alapul a beszámítási ké-pességet kizáró tudatzavar megállapításához. Hasonlóképpen az sem, hogy a terheltnek nem volt oka, indítéka a cselekmény elkövetésére. (Ismeretes, hogy az ítélkezése tapasz-talatok szerint a szeszes ital hatása alatt levő, de azért beszámítható állapotú egyének gyakran követnek el kellően nem motivált ölési vagy testi sértési cselekményeket, min-den előzmény nélkül verekednek és garázdálkodnak.)

Ugyanakkor viszont következtetési alapul szolgálhat – egyebek között – ha az elkövető magatartása még viszonylagosan sem mutatkozott logikusnak, ha nem volt tisztában ki-jelentései tartalmával, ha – az ittasság egyébként fellépő tünetei mellett – magatartásából hiányzott az értelmi funkció, a reagálás a személyekre és jelenségekre stb.

Mindezeket a körülményeket azonban a bíróságnak nem külön-külön, hanem egybe-vetve, a maguk együttességében kell értékelnie. Ennek során a szükséghez képest orvos szakértőt is meghallgathat (nem mellőzhető ez alkoholos eredetű elmebetegség, a patoló-giás, vagy az abortív patológiás ittasság fennállásának gyanúja esetén).

49BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

5. Felmerül ezek után a kérdés, hogy az ittas állapotban levő személy cselekménye mi-kor minősül szándékos, illetve gondatlan bűncselekménynek. Amikor a Btk. 25. §-a a 24. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának tilalmaként jelentkezik, a minősítés kérdése nem okoz nehézséget: a cselekményt attól függetlenül kell – az álta-lános szabályok szerint – minősíteni, hogy az elkövető a felismerési képességében vagy az ennek megfelelő cselekvésben korlátozott volt-e vagy sem.

Annál élesebben merül fel a különbségtétel nehézsége akkor, amikor a Btk. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt büntetlenség kizártságának esete forog fenn. A szándékos és a gondatlan bűncselekmény elhatárolásáról azon az alapon, amint az a minősítés körében egyébként történik, ebben az esetben nyilvánvalóan nem lehet szó.

Az önhibából ittas állapotba kerülő és bűncselekmény tényállását megvalósító cselek-ményt elkövető személyt olyannak kell tekinteni, mintha annak beszámítási képessége lenne; következésképpen e törvényi rendelkezés folytán az ittas állapotban való elkövetés a cselekmény minősítésén mit sem változtat, azt nem érinti.

Ebből az következik, hogy az önhibából eredő ittas állapotban elkövetett cselekmény szándékos vagy gondatlan bűncselekményként minősülhet. A cselekmény szándékosan elkövetettként való minősítése mellett tehát nem zárható ki – feltéve, hogy a törvény ezt büntetni rendeli – annak gondatlanságból elkövetett bűncselekményként minősítése.

A bíróságnak a minősítés körében azt kell vizsgálnia, hogy a bűncselekmény elköve-tési körülményeinek elemzése alapján miként lenne az minősítendő az alanyi oldal teljes-sége esetén. Ezt pedig csak a cselekmény tárgyi oldalának beható vizsgálata alapján lehet elbírálni. A cselekmény tehát nem szükségképpen minősül szándékosan elkövetettként, nyilvánvalóan helytelen lenne a cselekmény gondatlan minősítését – a kétségtelenül erre utaló tárgyi körülmények ellenére – abból az okból mellőzni, mert az elkövető a Btk. 24. §-ának, (1) bekezdése szerint tudatzavart okozó ittas állapotban volt.

A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a cselekmény külső megjelenési alakja és az ezzel kapcsolatos tárgyi körülmények olyanok-e amelyek arra utalnak, illetve amelyekből megnyugtatóan arra lehet következtetni, hogy – amennyiben a cselekmény nem a Btk. 25. §-ában foglalt tilalom folytán kerülne elbírálásra – a cselekményt gondatlanságból követték el. Mindez természetesen csak az adott eset összes körülményei alapján állapít-ható meg. A bíróságnak tehát nemcsak a leittasodó önhibájának meglétét, de az elköve-tett cselekmény tárgyi elemeit is teljes részletességgel és alapossággal kell megállapítania s vizsgálnia. Ha mindebből kétséget kizáróan arra vonható következtetés, hogy a józan állapotban levő elkövető cselekményét gondatlanságból elkövetettként kellene minősíte-ni: úgy ezt – ittas állapotban elkövetve is – ilyennek kell minősíteni. Amennyiben azon-ban a törvény szerint a cselekménynek csak a szándékos elkövetése bűncselekmény, úgy – a gondatlanságra utaló tárgyi körülmények esetén – a Btk. 25. §-ában foglalt rendelke-zés alkalmazásával is kizárt a büntetőjogi felelősség megállapítása.

Rá kell mutatni arra is, hogy a Btk. 15. §-ában foglaltak alkalmazása ittas állapotban el-követett cselekmény tekintetében – az alanyi oldal sajátossága folytán – ugyancsak eltérően érvényesül. Az eredményhez fűződő következményekért való felelősség vonatkozásában is a bíróságnak ugyanúgy a tárgyi külső ismérveket kell vizsgálnia és alapul vennie.

Ugyanez a szemlélet érvényesül a ténybeli tévedésről szóló rendelkezésnek [Btk. 27. § (1) bek.] az ittas állapotban levő javára alkalmazásánál is.

6. A Btk. 25. §-a a 24. § alkalmazását csupán a tudatzavar tekintetében zárja ki. Azok az indokok, amelyek a törvényhozót a hivatkozott rendelkezés megalkotására indították, nyilvánvalóan nem állanak fenn az elmebetegség esetén még akkor sem, ha az mértékte-len alkoholfogyasztásra vezethető vissza. Tehát az ilyen eredetű elmebetegség is feltétle-nül kizárja, illetve korlátozza a beszámítási képességet.

50 BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

Az úgynevezett patológiás (kóros) ittasság különböző formái az elmeműködés olyan időleges jellegű tudatborulással járó zavarai, amelyek minőségileg különböznek a közön-séges ittasságtól, és a heveny elmebetegséggel egyenlő állapotnak tekinthetők. Ilyen ál-lapot esetén tehát nem a Btk. 25. §-a, hanem a 24. §-a érvényesül.

Ezzel szemben az idült alkoholizmus önmagában nem tekinthető az elmeműködés olyan zavarának, amely a Btk. 25. §-ának érvényesülését kizárná; az idült alkoholista be-számítási képességének korlátozottsága nem feltétlen. Az ilyen elkövető nem mindig szenved elmebetegségben, bár többnyire rendellenes személyiségű. A személyiség fejlő-désének zavara (pszichopátia) általában nem zárja ki a beszámítást akkor sem, ha iszá-kossággal szövődik. Ez az állapot azonban esetleg a személyiség olyan fokú degradáció-jával járhat, amely már egyenértékű az elmebetegséggel, s ez okból korlátozhatja – eset-leg kizárhatja – a beszámítási képességet.

A közönséges ittassággal szemben a kóros részegség akkor állapítható meg, ha az al-koholfogyasztó alkohol-tűrőképessége a vele született vagy szerzett károsodásnak, illet-ve – akár ideiglenes – diszpozíciójának következtében az megváltozott (kvalitatív és kvantitatív intolerancia).

A tűrőképesség mennyiségi elváltozását rendszerint az jelzi, hogy viszonylag kis mennyiségű alkoholfogyasztás előzte meg a részegséget.

A minőségi elváltozásra különösen az alábbi tünetekből lehet következtetni:a) az érintkezés-felvétel megnehezülése,b) érzékcsalódások fellépése,c) a magatartás énidegensége,d) a cselekménynek a szituációhoz képest inadekvát volta,e) heves, megokolatlan és túlméretezett indulatkitörés,f) terminális alvás,g) teljes vagy részletes emlékezészavar. Egyes tünetek a szokványos részegségnél is

előfordulnak, a kóros részegség esetén is ritkán fordul elő valamennyi tünet együttes je-lentkezése.

7. A büntetőügyekben adott elmeszakorvosi elemzések nyilvánvalóvá tették, hogy a tel-jesen kifejlődött patológiás részegség alakzata és a típusos részegség között átmeneti esetek is léteznek. Ezek lényegesen különböznek a típusos részegségtől, ugyanakkor azonban té-ves lenne az ilyen jellegű állapotot is beszámítást kizáró részegségnek tekinteni.

Az átmeneti alakzat jellemző vonásainak feltárása és elhatárolása a részegség egyéb alakzataitól: bonyolult feladat, mert egyes tünetei olyanok, hogy nehezen határolhatók el a közönséges ittasságnál is fellépő jelenségektől. Állásfoglalást igényel mindenekelőtt az a kérdés, hogy az említett átmeneti alakzat minőségileg különbözik-e a patológiás ré-szegségtől, vagy pedig ez utóbbinak egyik fajtája.

Az elmeorvos-szakértői vélemények nem egységesek a megjelölés tekintetében („atípusos részegség”, „komplikált részegség” stb.). Ezek közül a szokványos és a patoló-giás részegség mellett a csökevényes kóros részegség (abortív patológiás részegség) meg-nevezés mutatkozik a leghelyesebbnek:

Valójában ugyanis a teljesen kifejlődött kóros részegségi formáktól elkülönülő olyan részegségről van szó, amelynél nem fejlődtek ki teljesen a kóros részegség jellegzetessé-gei, amely tehát kevesebb tünetet, illetve kevésbé kialakult tüneteket mutat.

Az abortív kóros részegségnél a sajátos pszichopatológiai tünetek nem lépnek fel olyan fokú intenzitással, mint a teljesen kialakult kóros részegségnél. Ugyanakkor a típusos ré-szegségtől eltérően a tudat zavart állapota többnyire rohamosan és nagyobb intenzitással áll be, anélkül azonban, hogy – a rendszerint meglevő emlékezészavarok ellenére – az összefüggések, a helyzeti körülmények felismerése, a tájékozódás teljesen eltűnne. Az

51BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

említett tünetek sok esetben nagymérvű aránytalanságokat mutathatnak az alkoholfo-gyasztás mérvével is. Nem elengedhetetlen előfeltétel a csupán csekély mennyiségű alko-hol fogyasztása.

Az elmeorvos tudomány szerint az abortív patológiás részegség lényegét illetően nem különbözik a teljesen kifejlődött kóros részegségtől, csupán ez utóbbi jellemző tünetei csak csökevényesen alakulnak ki.

Általában könnyebb feladatnak mutatkozik a patológiás részegség felismerése, mint az átmeneti csökevényes alakzaté.

Téves eredményre vezethet a büntetőjogi elbírálás szempontjából az átmeneti alakzat kóros részegségként való értékelése, mint a típusos részegségtől való határozott megkü-lönböztetésnek az elmulasztása; ugyanígy a valójában szokványos ittasságnak csökevé-nyes kóros részegségként való értékelése.

A kóros részegség nem teljesen kifejlődött alakzata csupán korlátozza az elkövetőt a cselekmény társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében, illetve abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. E vonatkozásban a szükséghez képest szakértői véleményt kell beszerezni, amely természetesen nem köti a bíróságot, de annak megfelelő jelentősége van akár a patológiás részegség, akár abortív alakzatának megálla-pítása szempontjából. Az ide vonatkozó elmeorvos-szakértői véleményt a bíróságnak igen gondosan mérlegelnie kell és amennyiben elfogadja, hogy az elkövető a kóros ré-szegség csökevényes állapotában cselekedett, úgy ez alapul szolgálhat a Btk. 24. §-a (2) bekezdésének az alkalmazására.

A büntetés korlátlan enyhítése azonban nem kötelező, a rendelkezés erre csupán lehe-tőséget nyújt a bíróság számára. Így a kóros részegség átmeneti alakzatának fennállása esetén rendkívül széles büntetési keretek között szabhatja ki a bíróság a büntetési célok-nak megfelelő büntetést. Ez összhangban áll azzal, hogy a csökevényes alakzatnak a be-számítási képességet korlátozó hatása is rendkívül eltérő lehet, tehát fokozottan differen-ciált büntetőjogi elbírálást igényel.

IV. számú büntető elvi döntés

a bűnszövetségről10

Bűnszövetség megállapításának akkor is helye van, ha két vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében előzete-sen megállapodik, és ennek alapján legalább egy bűncselekményt elkövettek vagy annak elkövetését megkísérelték.

1. A Btk. 137. §-ának 7. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint: „bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik”.

a) A Btk. a bűnszövetség fogalom-meghatározásánál a bűncselekmények szervezett elkövetését értékeli, vagyis azt az esetet, amikor a közreműködőknek, tehát a bűnszövet-ség tagjainak a megállapodása több bűncselekmény megvalósítását célozza anélkül, hogy minden egyes bűncselekmény végrehajtásának a részleteit is megszerveznék. A törvény ugyanis azt a súlyosabb minősítést megalapozó magasabb fokú társadalomra veszélyes-

10 Az elvi döntés felülvizsgálata nincs napirenden.

52 BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

séget értékeli, hogy az elkövetők nem csupán egy meghatározott bűncselekmény elköve-tését valósították vagy kísérelték meg, hanem magát a bűnözést szervezik meg.

b) A bűnszövetség létrejöttének nemcsak az a feltétele, hogy a bűncselekménynek ala-nya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, hanem az is, hogy az elkövetők megállapodása szervezett bűnelkövetésre, vagyis magára a bűnözésre, illetve több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá hogy a megállapodás a cselekmé-nyek elkövetését időben megelőzze.

2. A „bűncselekmények” törvényi szóhasználatán több szándékosan elkövetett cselek-ményt kell érteni. Ehhez képest a bűnszövetség megállapítása nem kizárt az olyan eset-ben sem, amikor az elkövetők két vagy több cselekmény megvalósítását határozzák el, és kezdik meg vagy fejezik be, de a cselekményeik törvényi egységet alkotnak. Valamely bűncselekmény egyszeri elkövetése viszont – bármilyen szervezetten is történjék a vég-rehajtása –, ha az elkövetők között az előzetes megállapodás is csak egyre vonatkozott, nem minősíthető bűnszövetségben történt elkövetésnek.

3. A bűncselekmények szervezett elkövetése magában foglalja az azok megvalósításá-ra irányuló előzetes megállapodást.

a) A bűnszövetségnek az a törvényi meghatározása, hogy külön fordulatként tartal-mazza a szervezett elkövetést és külön az arra irányuló megállapodást, nem jelenti azt, hogy a szervezett elkövetés tartalmilag ne foglalná magában az előzetes megállapodást is. A megállapodás törvényi kiemelése viszont azt is célozza, hogy ha csak egy bűncse-lekmény megvalósítására vagy annak megkísérlésére került ugyan sor, de ennek elköve-tését megelőzte a bűnözésre irányuló megállapodás, úgy ez utóbbi körülményből eredő magasabb fokú társadalomra veszélyesség is értékelhető legyen. Minthogy tehát a Btk. 137. §-a 7. pontjának mindkét fordulata több bűncselekmény elkövetésére vonatkozik, ezért állapítható meg akkor is a bűnszövetség, ha az elkövetők a tervezett bűncselekmé-nyek közül csupán egynek a megvalósításáig, illetve annak a kísérletéig jutottak el.

Az olyan bűncselekménynél, ahol a törvény az előkészületi magatartást is büntetni rendeli, és ennek a konkrétan megvalósuló formája önmagában – a bűncselekmény elkö-vetését célzó – közös elkövetésre vonatkozó megállapodás, ott nem bűnszövetségben való elkövetést, hanem előkészületet kell megállapítani. Ez következik abból is, hogy az előkészületnek sohasem minősítő körülménye a bűnszövetség.

b) Az előzetes megállapodás – mint a szervezett elkövetés egyik eleme – olyan, a jövő-ben megvalósítandó bűncselekmények elkövetésére irányuló elhatározást jelent, amely a jogvédte érdekek ellen támadó erők viszonylag magasabb fokú szervezettségét, pl. az el-követők következetességét, a végrehajtás egyes jelentősebb körülményeiben, módozatai-ban megnyilvánuló tervszerűséget is felölelheti.

Nem zárja ki viszont a bűnszövetség megállapíthatóságát az, ha a megvalósított vagy megkísérelt bűncselekmény vagy bűncselekmények végrehajtásának a módja eltér az elő-zetes megállapodástól.

c) Annak megállapítását, hogy a megállapodás előzetes volt, nem befolyásolja, hogy az a cselekmény elkövetését megelőzően sokkal korábban vagy a véghezvitel megkezdése előtt viszonylag rövidebb idővel történt. Lényeges azonban, hogy ez a megállapodás már eleve a bűnözésre, vagyis több bűncselekmény elkövetésére irányuljon.

4. A megállapodás formáját illetően a törvény nem tartalmaz, de nem is tartalmazhat taxatív felsorolást. A konkrét eseteket tekintve a leggyakoribb a szóbeli (vagyis a kifejezett) megállapodás. De megállapodás a hallgatólagos, a félreérthetetlenül a bűnözésre irányuló akarategység is. Ilyen megállapodásra általában az olyan cselekményeknél lehet következ-tetni, ahol az elkövetők ismétlődően, az azonos vagy a hasonló alkalmat keresték, vagy használták fel a bűncselekmények megvalósításához. Amikor tehát az elkövetők ráutaló

53BÜNTETŐ KOLLÉGIUMI VÉLEMÉNY ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZAT

magatartásából egyértelműen ismerhető fel a bűnözésre irányuló következetesség, tervsze-rűség és akarategyezőség, akkor valósul meg a hallgatólagos megállapodás.

5. A bűnszövetségben való elkövetés megállapítása esetén is alkalmazni kell a Btk.-nak a tettességre és a részességre vonatkozó rendelkezéseit. A bűnszövetség keretében tanúsított elkövetői magatartás tehát minősíthető tettesi, társtettesi, felbujtói vagy bűnse-gédi tevékenységnek.

a) A bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény tettese csak az lehet, aki a bűnszövet-ség létezését is ismerve, egészben vagy részben megvalósítja a konkrét bűncselekmény-nek a törvényben meghatározott tényállását.

Az a körülmény, hogy a tettesek egymás tevékenységéről tudva, közösen követnek el bűncselekményeket [vagyis a Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerint megvalósított társtettesség], nem azonos a bűncselekmények szervezett elkövetésével. A társtettesség megállapításához elegendő egyetlen cselekményre vonatkozó, esetleg nem is előzetes megállapodás, a bűnszövetségnél viszont a megállapodás mindig előzetes, mindig több azonos vagy különböző bűncselekmény elkövetésére irányul, és az elkövető tudata mindig átfogja, hogy magatartása szervezett bűnözésben való részvétel. A törvény a társtettesi minőségben megvalósított bűncselekmények társadalomra veszélyességét általában nem értékeli nagyobb – a minősítésre is kiható – súllyal. A bűnszövetségben történt elkövetést azonban – mint amely a bűnözés szervezettsége folytán a társadalomra kiemelkedő mó-don veszélyes – a törvény súlyosabb büntetéssel fenyegetett minősítő körülményként érté-keli. A bűnszövetség nagyobb fokú társadalomra veszélyességét kifejező törvényi értéke-lés magában foglalja a bűnszövetség tagjainak magasabb fokú személyi veszélyességét is. Mindebből következik egyrészt az, hogy a bűnszövetség szerinti minősítés keretében az elkövetők társtettesi kapcsolata is megállapítható, másrészt az, hogy ahol a bűnszövetséget a törvény nem értékeli minősítő körülményként, ott a bűnözés szervezettségében megnyil-vánuló fokozott társadalomra veszélyességét súlyosítóként kell figyelembe venni.

b) A pszichikai bűnsegéd – a felbujtóhoz hasonlóan – a bűncselekmény véghezvitelé-ben közvetlenül nem vesz részt; a tettes vagy a fizikai bűnsegéd akarat-elhatározására gyakorol pszichikai befolyást, illetve erősíti, szilárdítja azoknak az elkövetésre irányuló szándékát. A pszichikai bűnsegéd ösztönző, szándékerősítő magatartása is csak akkor valósítja meg valamely bűncselekménynek a bűnszövetség szerint minősülő alakját, ha az a szervezettség, az előzetes megállapodás alapján kapcsolódik a bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetéséhez.

Abból a célból, hogy az egyes elkövetők magatartásának súlya megfelelően értékelhe-tő legyen, szükséges annak az ítéleti megállapítása is, hogy a bűnszövetség tagjai az ál-taluk megvalósított bűncselekményeket tettesi, társtettesi, felbujtói vagy bűnsegédi mi-nőségben követték-e el.

6. A bűnszövetségnek a Btk. 137. §-ának 7. pontjában meghatározott fogalma nem kor-látozódik sem valamely adott bűncselekmény körére, sem az azonos jogtárgy szerint cso-portosított egyes bűncselekményi kategóriákra, hanem „bűncselekmények”-ről szól. Ha tehát a bűncselekmények szervezett elkövetése, illetve az arra vonatkozó megállapodás több bűncselekményi kategóriához tartozó cselekményt (pl. lopást és sikkasztást) ölel fel, az szintén megalapozza a bűnszövetségben való elkövetés megállapítását. De megállapít-ható a bűnszövetség akkor is, ha bűnözésre irányuló megállapodás alapján elkövetett bűntettek közül csupán egy olyan bűncselekmény van, amelynél a bűnszövetséget a tör-vény mint minősülő körülményt szabályozza.