chapter 22 fejlődő országok: növekedés, válság...

Chapter 22

Fejlődő országok: növekedés, válság és

reform

Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-2

Tartalom

• Jövedelem, jólét és növekedés a világgazdaságban

• A fejlődő országok strukturális jellemzőül

• A fejlődő országok hitel felvételé es adóssága

• A nem teljesítés problémája “original sin”

• Latin-Amerika: a válságtól az egyenetlen reformokig

• A világ pénzügyi „architektúrájának” reformja

• A fejlődő országok válságainak tanulságai


A gazdagok és a szegények közötti szakadék

• Low income: most sub-Saharan Africa, India, Pakistan

• Lower-middle income: China, Caribbean countries

• Upper-middle income: Brazil, Mexico, Saudi Arabia, Malaysia, South Africa, Czech Republic

• High income: U.S., Singapore, France, Japan, Kuwait


Table 22-1: A gazdasági Jólét mutatoi az országok négy csoportjában , 2011


Elmélet

• Ha a kereskedelem elôtt nincs akadály, ha a tőke szabadon mozoghat azon országokba, ahol magasabb a megtérülése, és ha maga a tudás politikai határokat átlepve sramlik ügy, hogy az országok hozzáférhessenek az élenjáró termelési technológiákhoz, akkor nincs olyan ok, ami miatt a nemzetközi jövedelmi különbségek hosszú tevőn fennmaradnának.


Csökkentek-e a jövedelemkülönbségek a világban?

• Miközben néhány korábban közép és alacsony jövedelmű ország gyorsabban növekedett mint a magasabbak és felzárkózott mások azonban lemaradtak:

– The income levels of high-income countries and some previously middle-income and low-income countries have converged.

– But the some of the poorest countries have had the lowest growth rates.


Table 22-2: Egy föro ]utö kibocsâtâs néhâny orszâgban, 1960–2010 (in 2005 U.S. dollars)


Table 22-2:Egy föro ]utö kibocsâtâs néhâny orszâgban, 1960–2010 (in 2005 U.S. dollars) (cont.)


Csökkentek-e a jövedelemkülönbségek a világban?

• Annak ellenére, hogy ez az egyszerű elmélet rendkívül vonzó, a világ egészét tekintve nem tapasztalható világos tendencia arra, hogy az egy fore jutó jövedelmek közelítenének egymáshoz, ahogy ezt a 22.2. táblázat további része mutatja. Itt láthatjuk, hogy a különböző regionális országcsoportok hosszú távú növekedési rátái között hatalmas különbségek vannak,


A fejlődó országok strukturális jellemzől

Miközben tehát sok fejlődő ország próbálja úgy megváltoztatni gazdasági szerkezetét, hogy az hasonlítson a sikeres ipari gazdaságok struktúrájához, ez a folyamat nem megy végbe tökéletesen, és a legtóbb fejlődő országot a következő jellemzőkkel, vagy ezek némelyikével írhatjuk le:

1. A fejlődó országok igen külonbozó mértékben csókkentették az állam gazdasági szerepét ezeken a területeken az elmúlt évtizedben.

(a nemzetközi kereskedelmi korlátozásokat, az állami tulajdont, illetve a nagy ipari vállalatok állami ellenőrzését, a belső pénzügyi tranzakciók közvetlen állami ellenőrzését és az állami vásárlásokat)


Structural Features of Developing Countries (cont.)

2. Hagyományosan magas az infláció. Sok országban a kormányzat képtelen volt arra, hogy magas kiadásait és az állami tulajdonban levő vállalatok veszteségeit kizárólag adókkal finanszírozza. Az adókerülés igen elterjedt, sok gazdasági tevékenységet feketén végeztek, s így a pénznyomás (seignorage) bizonyult a legegyszerűbb finanszírozási módnak.



3. Azokban az országokban, ahol liberalizálták a pénzügyi piacokat, gyakori probléma a pénzintézetek gyengesége. A bankok a náluk elhelyezett forrásokat rendszeresen nem jövedelmező vagy kockázatos projektekbe fektetik.

A hitelezést gyakran a személyes kapcsolatok alapján végzik, nem a várható hozam alapján, és a pénzügyi rendszer törékenységével szembeni állami védelem, mint például a bankfelügyelet, nem hatékony.



4. Az árfolyamok általában rögzítették, vagy legalábbis az állam cárosén beavatkozik alakulásukba. A kormányok azért törekednek az árfolyam-ingadozások korlátozására. mert szeretnék kordában tartani az inflációt, illetve félnek attól, hogy a ru-galmas árfolyamok miatt a fejlődő országok valutáinak viszonylag kisméretű piacain hatalmas ingadozások következnének be.



5. Sok fejlődő ország exportjának jelentős hányadát teszik ki a természeti erőforrások, illetve a mezőgazdasági cikkek - például az orosz kőolaj, a maláj fűre szárú, a dél-afrikai arany, valamint a kolumbiai kávé (és a kokain)

6. Számos - ha nem minden - fejlődő országban a korrupció, például a megvesztegetés és a zsarolás a mindennapi élethez tartozik. Ezt a kormányzati ellenőrzés, az adófizetés és a szabályozás megkerülése vonta maga után.


Fig. 22-1: Corruption and Per Capita Income


A fejlődő országok hitel felvételé és adóssága

• Az alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező országok jellemzője, hogy előszeretettel adósodnak el külfölddel szemben.

• A második világháborút követő évtizedekben a fejlődő országok ismét „megcsapolták” a gazdagabb országok megtakarításait, es tetemes adósságot halmoztak föl a világ többi részével szemben .

• Ez az adósságállomány a 20. század utolsó két évtizedében a gazdaságpolitikásokat foglalkoztató hitelezési válságok közül sokban kulcsszerepet játszott


A fejlődő országok hitel felvételé és adóssága

• Idézzük vissza a nemzeti megtakarítást, a hazai beruházásokat, és a folyó fizetési mérleget összekapcsoló azonosságot: CA=S-I

• Ha a nemzeti megtakarítás a hazai beruházások szintje alá esik, a két mennyiség különbség adja a folyó fizetési mérleg hiányát. A szegénység ós a pénzügyi intézmények fejletlensége miatt a nemzeti megtakarítások gyakran alacsonyak a fejlódó orszá-gokban.


Table 22-3:A fó olajexportórók, más feilódó országok és az iparosodott országok tolyó fizetési mérlegei , 1973–2012 (billions of dollars)


A nem teljesítés problemája

A pénzügyi krízisek magukba foglalják

1. Az adósság válság (debt crisis): a magán és kormányzati szektor képtelen visszafizetni kötelezettségeit

2. a fizetési mérleg válság (balance of payments crisis) fix (rögzített) árfolyam rendszer esetén

3. a bank válság (banking crisis):bankcsőd és egyéb problémák a bankszektorban.


A nem teljesítés problemája (cont.)

• Az adósság válságban általában a folyamatok egymást gerjesztik, és egyre kevésbé tudják a kormányzatok és a magánszektor kifizetni adósságaikat.

• Amennyiben a központi banki rögzíti az árfolyamokat úgy fizetési mérleg válság is jelentkezik.

• A bankválság pedig végső soron a hitelválságból eredeztethető.

• Mind a három egyszerre is jelentkezhet, egymást súlyosbítva. Bármelyik is megjelenik a másik kettő gyakran követi.


A nem teljesítés problemája(cont.)

• Egy ilyen „valságtrió” bármelyik tagja okozhatja a többit, ezdért a fejlődő országokban bekövetkező pénzügyi válságok általában súlyosak, szeles körben sújtjak a gazdaságot, es igen gyorsan hatalmasra növekednek. Egy ilyen mindent áthatd gazdasági összeomlás közvetlen forrásait kereshetjük a töké-mérlegben, a valutapiacon vagy a bankrendszerben, attól függően, hogy az adott ország helyzete milyen.


Latin-Amerika: a válságtól az egyenetlen reformokig

• A latin-amerikai országok gazdasági tapasztalatai elősegítik, hogy megértsük a fejlődő országok 1997-1999-es válsága okait és hatásait, ahogy ezt a következő részben látni fogjuk. Ez a rész összefoglalja a latin-amerikai fejlődés jellemzőit az 1997-es válság kezdetéig.



• Az 1970-es években, a Bretton Woods-i rendszer összeomlása után a latin-amerikai országok rossz makrogazdasági teljesítményt nyújtottak a gazdasági növekedés és az infláció területen.

• Az 1970-es években Latin-Amerika déli csücskének országai sikertelenül próbálkoztak az árfolyamra alapozott infláció csökkentéssel, ami mindenhol a valuta erőteljes felértékelődéséhez és végül összeomlásidhoz vezetett.



• A korlátlan külföldi hitelfelvétel az 1980-as években a fejlődő országok általános adósságválságához vezetett, s leginkább Latin-Amerikát és Afrikát sújtottá.

• Néhány nagy latin-amerikai ország, kezdve Chilével az 1980-as évek kozepen, átfogóbb gazdasági reformokat vezetett be: nem csak dezinflációt, hanem a költségvetési hiány csökkentését, az erőteljes privatizációt, deregulációt és kereskedelempolitikai reformot is célul tűztek ki.



• Nem minden latin- amerikai reformermek sikerült azonos mértékben megerősítenie a bankokat, a kudarc Mexikóban és Argentínában volt a legnyilvánvalóbb az 1990-es évek kozepen.


Kelet-Azsia: siker és válság

• 1997-ig a kelet-ázsiai országokat az egész fejlődő világ irigykedve szemlélté. Gyors gazdasági növekedésük miatt a fejlődésük töretlen volt, és néhányan a fejlett ország státusz közvetlen közelébe jutottak. Ezután végzetes pénzügyi válsag söpört végig rajtuk


A kelet-ázsiai gazdasági csoda

• Dél-Korca elkeserítően szegény volt az 1960-as években, kis ipari szektorral és nyilvánvalóan kedvezőtlen gazdasági kilátásokkal. 1963- ban azonban az ország számos gazdasági reformot vezetett be, és a belterjes, import-helyettesitő fejlesztési stratégia helyett az exportra építetté gazdaságát. Ezzel az ország figyelemre méltó fejlődésbe kezdett. Az ezt követő években Dél-Korea egy főre jutó GDP-je nyolcszorosára nőtt, ami durván megegyezik az Egyesült Államok múlt századbeli növekedésével


A kelet-ázsiai gazdasági csoda

• Az 1970-es, 1980-as évek sorén a növekedő ázsiai országok csoportja tovább bővült Malajziával, Thaifölddel, Indonéziával, és - fantasztikus módon -Kínával, a világ legnépesebb országával. Japán 19. századbeli ipari hatalommd válása óta első ízben történt meg, hogy a világ ilyen jelentős részé kerüljön át a harmadik világból az elsőbe.

• Ami közös volt a gyorsan növekedő gazdaságokban, az a magas megtakarítási és beruházási ruta; a munkaerő egyre magasabb képzettségi szintje; és ha a szabadkereskedelem nem is, de a nyitottság ds a világgazdasági integráció magas színvonala


Ázsia gyengeségei

Ahogy az kiderült, 1997-ben az ázsiai országok komoly pénzügyi válságot szenvedtek el. Visszatekintve szembetűnő gazdasági szerkezetük számos gyengesége - amelyből nem egy hasonló a válságon átment latin-amerikai országok problémáihoz. Három vonás különösen élesen kirajzolódik:

• Termelékenység. Bár az ázsiai országok gyors növekedésé semmilyen értelemben sem volt érzéki csalódás, már a válság elött született néhány tanulmány, amely figyelmeztetett a növekedés korlátéira.


Ázsia gyengeségei

• Banki szabályozás. A válság közvetlen kiváltója a legtóbb ázsiai országban a banki szabályozás elégtelensége volt. A hazai betétesek és a külföldi befektetők biztonságosnak tartottak az ázsiai bankokat, nemcsak a gazdaság erősségé miatt, hanem azért is, mart tudták, hogy a bankok mögött bármilyen nehézség esetén ott áll az állam.

• Törvényességi keretek. Az ázsiai gazdaságok egyik fontos gyengeségé csak az összeomlás után vált nyilvánvalóvá a bajba jutott vállalatok kezelésének törvényességi keretei.


Az ázsiai pénzügyi válság

• Az ázsiai pénzügyi válság kezdetének általában 1997. július 2-ikát tartják, amikor a thai bahtot leértékelték.

• Thaiföldön ekkor már több mint egy éve mutatkoztak a pénzügyi feszültség jelei. 1996-ra vált nyilvánvalóvá, hogy túlságosan sok toronyházat építettek; először a nemzeti ingatlanpiac, majd a tőzsde kezdett süllyedni.



• 1997 első felében a baht lehetséges leértékelése miatti spekulációs támadás miatt a valutatartalékok egyre jobban csökkentek, és július 2-án az ország 15 százalékos, ellenőrzött leértékelést próbált meg végrehajtani.

• Hasonlóan azonban az 1994-es mexikói válsághoz, a mérsékelt leértékelés kicsúszott az ellenőrzés alól, erőteljes spekulációt és még mélyebb válságot okozva.



• Minden érintett ország, Malajzia kivételével, az IMF-hez fordult segítségért, és hiteleket kaptak olyan gazdasági programok megvalósításáért cserébe, amelyek a veszély csökkentését célozták: magasabb kamatok a valutaleértékelés megelőzésképpen. a nagy költségvetési hiányok elkerülése, és strukturális reformok, amelyeknek az volt a célja, hogy a válság legfőbb okaiként nyilvántartott gyengeségeket orvosolja.


Table 22-4: East Asian Current Accounts (annual averages, percent of GDP)


A fejlődő országok finanszírozása több formában is megvalósulhat:

• kötvényfinanszírozás: a fejlődő országok kormányzatai kötvényt bocsátanak ki a külföldibefektetők számára. Ha a kibocsátás belföldi devizában történik, akkor a befektetők kamatkockázattal, ha külföldi devizában, akkor pedig nemteljesítési kockázattal szembesülnek.



• bankhitelek: a fejlődő országok a fejlett országok kereskedelmi bankjaitól hitelt is vehetnekfel. Ezek a hitelek fix, vagy változó kamatozásúak, rövid, vagy akár hosszú futamidejűek is lehetnek. A hitelek egy jelentős része szindikált hitelként került folyósításra. Az 1970‐es és 1980‐as években

a hitelek főleg amerikai dollárban és lebegő kamatlábbal működtek, a referenciakamat a dollár LIBOR volt.



• Közvetlen külföldi beruházás (foreign directinvestment, FDI).

Ennél a formánál külföldi vállalkozások vásárolják meg a belföldi vállalkozások részvényeit, vagy hoznak létre teljesen új céget az adott országban (zöldmezős beruházás). A multinacionális vállalatok számára ez kedvelt befektetési forma, mert tulajdonosi szerepekkel ruházza fel a vállalatot, így irányítási jogokat is gyakorolhat. Az FDI minőségileg más kategória, mint az egyéb formák, ugyanis szakmai befektetést jelent, ami hosszabb távú elkötelezettséget jelent, s egyben az adott országgal szembeni bizalmat is feltételez.



• Egyértelműen megkülönböztethetők tehát az adósság‐típusú és a tulajdon típusú finanszírozási formák (debt finance vs. equity finance).

• Az adósság alapú finanszírozásnál (kötvényfinanszírozás, banki finanszírozás, stb.) az adósnak vissza kell fizetni a tőketartozást és kamatokat kell fizetnie helyzetétől függetlenül. Ha az adós devizája gyengül, az adósságszolgálat teljesítése nehezebbé válhat, de ez a fizetési kötelezettséget nem módosítja.

• A tulajdon‐típusú finanszírozásnál, ha a vállalat saját, vagy makrokörnyezetének problémái miatt nehezebb periódusban van, akkor csökkentheti a fizetendő osztalék nagyságát, vagy akár szüneteltetheti is a tulajdonosok felé a kifizetéseket..


A fejlődő országok válságainak tanulságai

• 1. A megfelelő árfolyamrendszer megválasztása. Egy fejlődő ország számára veszélyes az árfolyam rögzítésé, hacsak nincsenek meg az eszközei és elegendő elkötelezettségé ahhoz, hogy igy tegyen, bármi következik is. A kelet-ázsiai országok tapasztalata szerint a hivatalos árfolyamrátába vetett bizalom bátorította a külföldi valutában való hitelfelvételt. Amikor mégis leértékeltek, a pénzügyi rendszer nagy része és sok vállalat fizetésképtelenné vdlt.



2. A bankrendszer központi jelentőségé. Az ázsiai válság nagyrészt azért lehetett annyira pusztító, mert nem csupán valutaválság volt, hanem bank- és pénzügyi válsággal pdrosult valutaválság.

3. A reformintézkedések megfelelő ütemezése. A fejlődő országokban a gazdasági reformerek a saját kárukon tanulták meg, hogy mennyire fontos a liberalizációs intézkedések sorrendje.



4. A fertőzés jelentősége. A fejlődő országok tapasztalataiból levonható utolsó kö-vetkeztetés az, hogy még a látszólag egészséges gazdaságok is érzékenyek a világ más részeinek eseményei miatt bekövetkező bizalmatlansági válságokra - ez a dominóeffektus és fertőzésként vált ismertté. A fertőzési hatás tette lehetővé, hogy Thaiföld, a kis dél-ázsiai gazdaság válsága újabb válságot okozott Dél-Koreában.


A világ pénzügyi „architektúrájának” reformja

• A gazdasági nehézségek elkerülhetetlenül gazdasági reformjavaslatokhoz vezetnek. Az ázsiai gazdasági válság és annak hatása sok embernek azt sugallta, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer, vagy legalábbis annak egy, a fejlődő világhoz tartozd részé javításra szorul. Az ilyen javításra vonatkozd javaslatokat a következő hatásos, bár nem egészen világos címmel illetik: egy uj pénzügyi „architektúra” tervei.


A töké mobilitás és az árfolyamrendszer trilemmája


A töké mobilitás és az árfolyamrendszer trilemmája

• A háromszög oldalai három olyan célt mutatnak, amelyet a nyitott gazdaságok szeretnének elérni. Sajnos azonban legfeljebb kettőt tudnak egyszerre megvalósítani: a háromszög három oldala közül egyet ki kell választani. Mindhárom politikai rendszer (lebegóárfolyam-rendszcr, valutatanács, töké ellenőrzés) konzisztens azzal a két céllal, ami az ábrán az egyenes két végén található.



• A magas növekedés, az alacsony infláció és a kis költségvetési hiány csodálatra méltó eredményei ellenére néhány kelet-ázsiai fejlődő országban komoly pánik kezdödött, ami 1997-ben pusztító valutaleértékelésekbe torkollt. Visszatekintve azérintett országokban számos érzékeny terület volt, a legtöbb a hazai bank- és pénzügyi rendszer széles korú erkölcsi kockázatához kötődött.



• A válság hatása olyan távoli országokra is kiterjedt, mint Oroszország és Brazília, ami a fertőzés veszélyét jelzi napjaink nemzetközi pénzügyi válságaiban. Ez a tényező, plusz az a tény, hogy a kelet-ázsiai országoknak a válság elött csak néhány világosan látható problémája volt, sokakat a nemzetközi pénzügyi „architektúra” átgondolására késztet.



A nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálására született javaslatokat besorol- hatjuk megelőző és ex-post intézkedések csoportjaiba, ahol az utóbbiakat akkor al-kalmazzuk, amikor a biztosítékok nem tudják megállítani a válságot.

• A megelőző intézkedések között az országok politikájának és pénzügyeinek nagyobb átláthatósága, a hazai bankrendszer szigorúbb szabályozása, és a privát vagy hivatalos - például IMF- forrásokból származó, kiterjedt hitelfelvételi lehetőségek biztosítása szerepel.



• Az ex-post intézkedések között az IMF kiterjedtebb hitelnyújtását és a hasonló csődeljárást javasolták, amely a hitelezők követeléseinek szabályozott kielégítését vázolja föl arra az esetre, ha az adós nem tudja teljes mértékben visszafizetni adósságait.

Néhány megfigyelő a tökékorlátozások szélesebb alkalmazását javasolja mind a válságok megelőzésére, mind azok kezelésére. A következő években a fejlődő országok minden bizonnyal tökekorlâtozâsok, dollarizáció, rugalmas árfolyamrendszerek bevezetésével, és más intézkedésekkel fognak próbálkozni. Nem világos azonban, hogy végül milyen rendszer fog kialakulni….


Kulcsfogalmak

• Csúszó árfolyam

• Fertőzés

• Konvergencia

• Nem teljesítés

• Privatizáció

• Seigniorage

• Valuta tanács

chapter 22 fejlődő országok: növekedés, válság...

Documents