Civil Potenciál 2010Kutatás a DÉLINAPFÉNY

LEADER AKCIÓCSOPORT településeinek civil szférájáról

Innoratio Kutatóműhely

2010. január-április

Célok1. a célterület településein működő civil szervezetek

erőforrásainak feltárása:1. Gazdasági-anyagi erőforrások (bevételek formái, összetettsége,

pénzügyi-anyagi erőforrások rendelkezésre állása)2. Emberi tőke, humán erőforrások (humán erőforrás rendelkezésre

állása: foglalkoztatottak, önkéntesek, képzettségi szint, társadalmi kapcsolatok, tagok száma)

3. Társadalmi tőke (civil szervezetek elterjedtsége, működési területe, partnerségi kapcsolatai)

4. Kulturális tőke (civil szervezeti, pályázati ismeretek, felvállalt értékek, normák, tevékenységi és érdekérvényesítési területek, társadalmi kohézió erőssége)

2. a közösségi életben meghatározó személyiségek (ún. véleményformálók) beazonosítása, megszólaltatása

Alkalmazott módszerek1. Statisztikai adatok másodelemzése (KSH,

ÁFSZ, NCA)2. Standard strukturált kérdőíves kutatás

• Alapsokaság (www.birosag.hu Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Névjegyzéke): 208 db szervezet

• mintavétel nélkül – teljes alapsokaság (197 db)• önkitöltős postai kérdőív• visszaküldési arány: 28,4% (56 db)

3. Interjús kutatás• Személyes (kérdezőbiztosok) strukturált interjú

minden településen (12 db)

Főbb eredmények, megállapítások• nem igaz, hogy minél kisebb egy közösség, annál

nagyobb a társadalmi kohézió és társadalmi aktivitás mértéke– a Csongrád megyében működő, formálisan bejegyezett

civil szervezeteknek a kutatás célterületét képező településeken 7%-a található, összesen 208 db szervezet

– a válaszadó szervezetek települések szerint össztaglétszám és a település lakónépessége között összefüggés mutatható ki: tendenciájában – egyes kiugró esetektől eltekintve – a magasabb lakónépességhez magasabb számú civil szervezeti tagság tartozik

0

5

10

15

20

25

30

35

0100020003000400050006000700080009000

Dóc

Kübe

kház

a

Újs

zenti

ván

Tisz

aszi

get

Bord

ány

Rösz

ke

Zsom

bó

Des

zk

Szat

ymaz

Dom

aszé

k

Alg

yő

Sánd

orfa

lva

(db)

(fő)

Civil szervezetek száma és lakónépesség

Lakónépesség (fő)

Összes civil szervezet (db)

050100150200250300350400450

0100020003000400050006000700080009000

Dóc

Kübe

kház

aÚ

jsze

ntivá

nTi

szas

zige

tBo

rdán

yRö

szke

Zsom

bóD

eszk

Szat

ymaz

Dom

aszé

kA

lgyő

Sánd

orfa

lva

(fő)

(fő)

Civil szervezeti tagság és lakónépesség

lakónépesség (2008.)

válaszadó civil szervezetek tagsága (fő)

Lineáris (válaszadó civil szervezetek tagsága (fő))

Főbb eredmények, megállapítások

• az alacsonyabb gazdasági-társadalmi fejlettségi szint, valamint társadalmi problémák (pl. a munkanélküliség nagyobb aránya) akadályozzák a társadalmi, civil szerveződést

012345678910

05

101520253035

Dóc

Kübe

kház

aÚ

jsze

ntivá

nTi

szas

zige

tBo

rdán

yRö

szke

Zsom

bóD

eszk

Szat

ymaz

Dom

aszé

kA

lgyő

Sánd

orfa

l…

(%)

(db)

Munkanélküliség és civil szervezetek

Összes civil szervezet (db)

Munkanélküliségi ráta (%)8

19,2

0

5

10

15

20

25

kedvezményezett nem kedvezményezett

(db

)

terület

Civil szervezetek átlagos száma(db)

Főbb eredmények, megállapítások

• a civil szervezetek száma az adott terület gazdasági fejlettségének mutatójaként szolgálhat, mivel együtt mozog a regisztrált vállalkozások számával

05101520253035

0200400600800

100012001400

Dóc

Kübe

kház

aÚ

jsze

ntivá

nTi

szas

zige

tBo

rdán

yRö

szke

Zsom

bóD

eszk

Szat

ymaz

Dom

aszé

kA

lgyő

Sánd

orfa

lva

(db)

(db)

Civil szervezetek és regisztrált vállalkozások

Regisztrált vállalkozások száma (db)

Összes civil szervezet (db)

Főbb eredmények, megállapítások

• a civil szervezetek által választott és nyilatkozott működési terület a regionalizmus tudatosodását jelenti

• ezt mutatja az is, hogy a megyei hatókörű civil szervezetek átlagos működési ideje a legmagasabb, a kistérségieké a legkisebb

69,64

7,14

5,36

17,86

A civil szervezetek működési területe (%)(N=56)

helyi-települési

kistérségi

megyei

regionális

11,97

7,5

14

10,1

02468

10121416

helyi-települési kistérségi megyei regionális

(év)

A szervezetek átlagos működési ideje (év) (N=56)

Főbb eredmények, megállapítások

• a civilek jellemzően a főtevékenységhez illeszkedő ismeretek terjesztésében – oktatási tevékenység – vállalnak kiemelkedő szerepet.

00

4,75,45,4

7,110,7

12,512,5

14,316,1

23,326,8

32,132,1

42,953,6

0 10 20 30 40 50 60

politikai tevékenységkutatás

egyébfoglalkoztatási csoportokat összefogó tevékenység

jogvédő tevékenységnemzetközi tevékenységpolgári védelem, tűzoltás

szakmai gazdasági érdekképviseletközbiztonság-védelem

egészségügyi tevékenységtelepülésfejlesztés

szociális tevékenységkörnyezetvédelemsporttevékenység

oktatásszabadidő és hobbi

kulturális tevékenység

(%)

Főbb eredmények, megállapítások• a településeken működő civil szervezetek körében

beazonosításra került egy szűkebb csoport, melynek kiemelt jelentősége van adott terület civil élete szempontjából– ezen szűkebb csoport aktivitását jól jellemzi, hogy

körükben lényegesen magasabb volt a kutatás keretében kiküldött postai kérdőívek visszaküldésének aránya (64,9%) az összes megkeresett szervezet körében jellemző arányhoz (28,4%) képest

Főbb eredmények, megállapítások• Az országos ismeretekkel összhangban

beigazolódott, hogy a civilek foglalkoztatási képessége rendkívül alacsony (csaknem 4/5-ük nem rendelkezik fizetett alkalmazottal),

• másrészt azonban (részben) a probléma megoldásaként a fizetett foglalkoztatotti létszám hiányosságait önkéntesekkel („aktivisták”) pótolják

78,57

12,505,36 1,79 1,79

0,00

20,00

40,00

60,00

80,00

100,00

0 fő 1 fő 2 fő 5 fő 7 fő

(%)

Foglalkoztatotti állomány(N=56)

05

10152025

egés

zség

ügyi

…ne

mze

tköz

i …sz

ociá

lis …

kultu

rális

…sp

ortt

evék

enys

égsz

abad

idő

és h

obbi

okta

tás

fogl

alko

ztat

ási …

egyé

b:te

lepü

lésf

ejle

szté

skö

rnye

zetv

édel

emsz

akm

ai …

jogv

édő …

polg

ári …

közb

izto

nság

-…

(átl

agos

fő)

Alkalmazottak és önkéntesek átlagos száma a szervezeteknél (fő)

önkéntesek átlagos száma

alkalmazottak átlagos száma (*10)

Főbb eredmények, megállapítások• az alacsony foglalkoztatási kapacitással

ellentétben lényeges és eddig kevésbé vizsgált és kezelt tény, hogy a szervezetek ügyeit intéző személyek iskolai végzettsége kiemelkedő: a vizsgált civileknél a felsőfokú végzettségű személyek aránya magas (56,6%)

1,89

41,51

56,60

Ügyintéző iskolai végzettsége (%)(N=53)

alapfok

középfok

felsőfok

Főbb eredmények, megállapítások• civil szervezetek anyagi-gazdasági erőforrásai

többszintűek, mivel egyidőben számos forrásból igyekszenek pénzügyi erőforrásokra szert tenni.– Ezek között első helyen szerepelnek a pályázati támogatásból,

a tagdíjból, illetve a személyi jövedelemadó-felajánlásokból származó bevételek.

• A legsikeresebb és legkedveltebb pályázati forrás az évente rendszeresen ismétlődő, állandó és jól ismert pályázati lehetőségeken túl (3. helyen) a LEADER-program.

• A projektekre jellemző viszont, hogy azok elsősorban a civil szervezetek működésének, működtetésének fenntartását célozzák, ily módon lekötve illetve elvonva az erőforrásokat más, fejlődési lehetőségeket biztosító pályázati céloktól (pl. foglalkoztatás-bővítés).

09,110,9

14,521,4

23,649,1

63,667,3

74,5

0 10 20 30 40 50 60 70 80

Eszközök befektetéséből származó bevételKöltségvetési normatíva

Vállalkozási tevékenységből származó …Alapító vagyonEgyéb bevétel

Cél szerinti tevékenységből származó …Adomány

SZJA 1% felajánlásTagdíj

Egyéb állami költségvetési támogatás (pl. …

(%)

Bevételi források (%)

1,79 3,57

21,43

32,14

23,21

14,29

3,57

0,005,00

10,0015,0020,0025,0030,0035,00

0 1 2 3 4 5 6

(%)

összes bevételi forrás száma (db)

Bevételi források száma (%)(N=56)

6,4

6,4

23,2

25,5

31,9

85,1

0 20 40 60 80 100

foglalkoztatás-bővítés

környezetvédelem, fenntarthatóság

egyéb

helyi értékek, sajátosságok …

szakmai programszervezés, -…

saját szervezet működésének …

(%)

Pályázati célok (%)(N=47)

Főbb eredmények, megállapítások• A pályázati tevékenység általában nem önállóan zajlik, mivel a

civil szervezetek segítségre szorulnak mind az anyagiak (pl. az önerő) terén, mind pedig szakmai-készségbeli területeken (pályáztok elkészítése).

• Segítséget jellemzően a települési önkormányzatoktól, és/vagy a Teleházaktól kapnak. Ennek megfelelően– a civil szféra együttműködési szintje jellemzően az önkormányzatokkal –

illetve természetesen más civil szervezetekkel – a legsokrétűbb és legkiterjedtebb

– a gazdasági szereplők és a civil szervezetek között is van példa a kétirányú kapcsolatra, ez azonban nem általánosan elterjedt: a gazdasági és civil szféra kapcsolata gyenge. Ezt a helyzetet, s annak várható változatlanságát erősíti az a tapasztalat is, hogy – mind a kérdőíves, mind pedig az interjús kutatás alapján – a civil szféra jövőbeli szerepét elsősorban a közösségi élet szervezése és kulturális, helyi értékek megőrzése jelenti, a gazdasági élet terén nem jelentős a civileknek tulajdonított közép- és hosszútávú szerepvállalás. Ezen vélemény a civil szerveződés alapelveivel összhangban van.

Főbb eredmények, megállapítások• Az önkormányzatokkal való viszony további

dimenziójának tekinthető a civilek önkormányzati döntéshozatalban való részvételének lehetősége. Ennek keretét– helyi szinten a települési önkormányzat felé mutató

intézményes csatornák, vagy informális-személyes kapcsolatok jelentik,

– kistérségi szinten pedig ez a lehetőség kizárólag a Déli Napfény Nonprofit Kft-n keresztül valósul meg.

Főbb eredmények, megállapítások• A partnerség és kapcsolattartás, valamint a civil

szervezeti célok és tevékenységek megjelenítése tekintetében kiemelendő, hogy a vizsgált civil szervezeteknél széles körben elterjedt az info-kommunikációs eszközök használata: kétharmaduk rendelkezik email-címmel, majdnem egyharmaduk (28,6%) pedig honlappal is.

Következtetések

• A kutatásba bevont és megszólaltatott interjúalanyok valós képpel rendelkeznek a civil szférával kapcsolatban

• A civil szervezetek egy jól beazonosítható, aktív, szűkebb körére lehet építeni hosszú távon

• A társadalmi-gazdasági fejlettségének kiváló mutatói, jelzői a társadalmi szervezetek száma, a civilek akitivitása (száma, tagok száma stb.)

• A civilek többsége képzett ügyintézője, ügyvivője "többre lenne képes"

Javaslatok

• A civilek foglalkoztatási kapacitásának emelése• A vállalkozói és civil szervezetek közti kapcsolatok

erősítése• A civilek működési stabilitása - az első lépés a civilek

tevékenységének megerősítésére• A pénzügyi, pályázati kompetenciák fejlesztése, az

önállósodás elősegítése a pályázati tevékenység terén• Formalizált beleszólási lehetőség a döntéshozatalba (civil

fórumok működtetése)

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!