civilizációtörténet

Jobbak, mint a korábbi időszakéa.

Tizedjegyzékek, portajegyzékeki.

Tudjuk, hogy elég sok családban többen voltak a gyerekek miatta)Általában egy család, egység = 5 fő1)

Adózó egységekii.

Adóösszeírásokb.

Itáliában szájösszeírások a gabonaellátásra1)Ez csak néhány kisebb állambani.

Kevés a főösszeírásc.

Népszámlálás csak a XVIII. Századband.

Egy-egy jól működő plébániáni.

Születési anyakönyveke.

ForrásaiI.

Magas születéseki.Alacsony a születéskor becsült korii.45-50 ezrelék (45-50/1000 fő/év)iii.

Ez a XVII. Század végére már csak 60%a)Az élve született gyerekeknek csak a fele éri el a felnőtt kort1)

Csecsemőhalandóság: 20-25% (születéstől az első életévig)iv.

Az első házasságot kötő párok életkora 18-22 év1)Következménye, hogy a születések száma kevesebb2)Kelet-Európára a tradicionális házasodási szokások érvényesek, azaz a házasodási kor 16-18 év

3)

Házasodási kor kitolásav.

Ettől függetlenül a XVIII. Században egy családban még mindig 6 gyermek vana)

Megjelenik az igény arra, hogy a nagy család helyett megjelenjenek a kisebb családok

1)Család-átalakulásvi.

Születéseka.

Halvaszületések (0-1 év)1)Gyerekbetegségek kora (6-10 év)2)

Gyakran házasodtak és a lányok szempontjából ez kritikusa)Kamaszkor3)

40-45 év4)60-65 körül meghaltak5)

Magas halálozásoki.

Egy rossz év következtén az éhínségek miatt könnyebben hullottak az emberek

a)A társadalom nagy része a mezőgazdaságból él1)

Nyugat-Európa hőmérséklete több C fokkal megcsappana)

Rossz aratáshoz vezettek --> táplálkozási hiány --> korai halálozásoki)Tavasszal áradásokb)

XVII. Század: Kis jégkorszak2)

Természeti, éghajlati körülményekii.

Nincs kontinentális méretű járvány1)Kevesebb járványiii.

Kolera1)

Ezeket az orvosok nem igazán tudják gyógyítania)Tífusz2)

Új járványokiv.

Német parasztháború (1500-as évek)1)

Fosztogatásból tartják fenn magukati)Többször nép írtássá fajultii)

Nagy létszámúak kevés fizetéssela)Az újkorban nincs lovagi hadviselés2)

Népesség tömeges elhurcolásai)Török előretörése --> a népesség tömeges elpusztulását okozzaa)

Délkelet-Európa3)

Több százezresre becsülik ezek számáti)Több és brutálisabb eljárásokii)

Az újkorban kezdődik meg a tömegessé válása)Boszorkány égetés4)

Vallási fanatizmuson alapuló háborúkv.

Halálozásokb.

Spanyolországa)Hollandiab)Franciaországc)Oroszországból Szibéria feléd)

A felfedezések hatására létrejövő vándorlások1)Kivándorlás (emigráció)i.

Vándorlás (migráció)c.

Népesség számát meghatározó tényezőkII.

Európa demográfiai jellemzői2010. szeptember 22.14:04

Eu. civilizáció – 1. lap

Oroszországból Szibéria feléd)

Mórok, zsidóka)Spanyolország létrejöttekor 250 000 főt kitoloncolnak Spo-ból2)

Svájcba, Angliába, Námetországbai)Hugenotta atrocitások miatt 200 000 fő hagyja el az országota)

Franciaországban3)

A török elől sokan menekülnek Nyugat-Európábaa)Magyarország4)

Anglia, Németalföld, Rajna-vidék1)

Londona)Amsterdam, Antwerpenb)Koppenhágac)

1690 körül 200-250 ezer fő

1720 körül 400 000 fő

Ezek városokban összpontosul•Bérmunkások megjelenése

Urbanizációi)Párizsd)

Új gazdasági központok2)

Belső vándorlás (migráció)ii.

A háborúk nagyon leamortizálják a népességet és csak lassan tudja újratermelni önmagáti.

Reprodukciód.

Mg-i termelés növekedései.Idegen növények (burgonya) behozatalaii.

Táplálkozás és élelmezés átalakulásae.

Személyében szabad, az országok területén vándorló népességi.Fiatal munkásokii.

Csak akkor, ha már van némi alaptőkéjük, hogy eltartsák a családot --> így kezd el kitolódni a házasság

1)Lényegesen később alapít családotiii.

Bérmunkásoka.

Társadalom szerkezeteIII.

Európa 80 millió fő

Eu Nyugati és Déli részén 50 millió fő

Kelet és Közép-Európa 30 millió fő

i.

1500 körüla.

Európa 100-110 millió fői.

1600 körülb.

Európa 110 millió fői.

1710 körülc.

1789 180 millió fő

Ázsia 630 millió fő (ennek a fele kínai; negyede indiai)1)

Európa népessége gyarapsziki.

Területi eloszlás nem változikii.

1710-tőld.

1500 XVII. század 1700 1750 1789

Fro. 15 20 25 24,5 28

Oroszo. 4,5 10 15,5 23 37

Anglia 4 5 6 n.a. n.a.

Német-római BirodalomNémet területei

12 15 10 n.a. 20

Németalföld 0,7 n.a. 1,9 n.a. n.a.

Svájc 1 n.a. 1,2 n.a. n.a.

Spo. 7 8,5 7 n.a. 15

Itália 11 12 n.a. n.a. 19

Európa népességeIV.

A XVIII. század után az orvos már több beteget gyógyít meg, mint amennyit megöli.Előfordulnak fertőtlenítők, stb.ii.

Orvoslása.

Gazdagabbá teszik, kiegészítik az étrendet1)Idegen növényeki.

Ahol nincs kaja, oda lehet szállítani1)Fejlődik a szállításii.

Táplálkozás-változásokb.

Vannak attrocitások, de kevesebb1)A XVIII. Század után a lakosság kiírtása visszaszoruli.

Hadtudományokban bekövetkező változásokc.

Egyéb tényezőkV.

London és Párizs

2 millió km2 és 25 fő/km2

Pó-síkság (80 fő/km2)

Németalföld (50 fő/km2)

Franciaország (30 fő/km2)

Londoni medence (40-50 fő/km2)•Nyugat és Észak-Anglia (25 fő/km2 alatt)•

Anglia (25 fő/km2)

Németo. (22 fő/km2)

Legnagyobb népességkoncentráció:


Vannak attrocitások, de kevesebb1)Normarendszerré válik, hogy a civil lakosságot kímélni kell2)


Cantref1)Wales hercegség volt, de korábban magának a területnek saját közigazgatási egységei voltaki.

Ebben az időben közigazgatásilag beleolvad Angliábaii.

1539. Walesa.

Az uralkodó csalódott volta)1533-ban szüli meg Erzsébetet1)

Thomas Cromwall (?) perbe fogja a királynét és 36-ban kivégeztetik2)

Boleyn Annai.

A későbbi VI. Edwarda)Sokat vártak tőleb)Úgy tervezték, hogy ő lesz az uralkodóc)

Fiút szül, de gyermekágyi lázban meghal1)Lane Seymourii.

Rövid házasság1)Cromwell érdekeinek felelt meg2)

X Annaiii.

Hűtlenség vádjával végezték ki1)Chaterine Howardiv.

Ő túlélte1)Chaterine Parrv.

Feleségekb.

Az uralkodó magát mondja ki az egyház fejévéi.A tanítást nem kérdőjelezi megii.

Az egyház világi része megmarad (plébániák, püspökséges, etc.)1)Az államot szekularizálják, a szerzetesrendeket megszüntetikiii.

Egyházc.

1542-ben 40 ezer fős sereggel Észak-Fro-ba megyi.Az összeg, amely a kolostorok vagyonából eredeztethető, elveszettii.

Külpolitikad.

Kül- és belpolitikai helyzet veszélyes volti.

Halálakore.

VIII. HenrikI.

A nemesség szempontjából ellenségesnek viszonyult1)Később perbe fogják és kivégezték2)

Gyermek volt és Sommerset az aki a lord protektori címet viselii.

A skótok ellen megvédték az angol határt1)Sikerii.

Ezután angolul miséznek a papok1)A tömegnek is ez az igénye2)A reformáció szellemében készült3)

Angol nyelvű imádságos könyviii.

Sommerseta.

Egy újabb imádságos könyvi.

Presbiteriánus1)Anglia egy protestáns ország lettii.

Még mindig nincs utód1)VI. Edward meghal fiatalom2)

Dinasztikus ügyekiii.

Folytatásb.

VI. EdwardII.

Férjhez megy Fülöphöz (Spo.)i.(Véres) Mária katolikusa.

Ekkor ők a legerősebbek Eubani.

A németalföldi forradalom ekkor van1)Mária is ellenük van2)

Németalföld a spanyolok kezén vanii.

Uralkodása alatt egy nagyon erélyes spanyol ellenesség alakul kiiii.

Spanyolokb.

Rendkívül heves ellenállási.

Külpolitikai kellemetlenség1)Ráadásul a férje V. Károly fia leszii.

Nagyrészük gályarab lesz1)Több tucat embert fognak perbeiii.

Katolicizmus visszaállításac.

Örökös nincsd.

Mária 1553-1558.III.

Művelti.Jó képességekkel megáldott karakterii.Nagy pszichikai erővel rendelkezettiii.

Rajz:a.

Ez nagyon nehezen volt megvalósítható1)Nem foglalt állást egyik oldalon semi.

Belpolitikab.

I. Erzsébet 1558-IV.

A korra jellemzőek a koncepciós perek,

melyek végén kivégzés van.

A XVII. századig jellemző.

A dicsőséges forradalom után már nem

végzik ki a politikai ellenfeleket,

inkább menesztik őket. (v.ö.: Kelet-

Európában még a XX. században is

jellemző)

Anglia a koraújkorban - folytatás2010. október 6.14:07


Ez nagyon nehezen volt megvalósítható1)Rómától is távol kellett tartania magát, de a trónját viszont meg kellett tartania2)Azt is el kellett fogadtatnia, hogy nő létére az egyház feje3)

1568 (?) törvénygyűjtemény1)

Ezek mind az anglikán egyház kialakulását segítettea)1569 újabb tvgyűjtemény2)

Intézkedések a békéreii.

Trónörökös biztosítása céljából1)Konfliktust eredményezett2)

Senkihez sem mehetett férjhez, hiszen körülötte a királyi emberkék mind katolikusok voltak

i)

Más dinasztia tagjához nem mehetett hozzáii)

Ha férjhez megy, a kor szokásjoga szerint az a személy politikai (királyi) rangot kapa)

Ezzel viszont a többi család utálatát nyeri eli)Felmerült, hogy angol arisztokratát vesz elb)

Felmerült benne, de nem ment férjhez3)

Házasságiii.

Kiváló minőséga)

Jól felkészült jogészok és politikusok voltaka)A belpolitikát szinte végig ez a család viszib)

Cecil családból került ki két ember1)

Tisztségviselőkiv.

Nagyon takarékos politikát és életmódot folytatotta)Sikerült minimalizálni a kiadásokat1)

Intézkedésekv.

Ezzel visszatért a régi helyzetheza)Uralkodásának vége felé többször is összehívta1)

Nem tudták tisztázni a király és a parlament viszonyát jogilag2)

Parlamentvi.

Egyre súlyosabb kérdés1)I. Jakab2)

Utódlásvii.

Óvatos és kevés akció volt1)

Kalóz révén a királynő parancsára dolgozott1)Másodszor utazta körbe a Földet2)

Francis Drakei.

Az első észak-amerikai gyarmata)Virginia1)

Próbálkozásoka)Új-Funland2)

Gyarmatosításokii.

Fro. Skóciával szövetkezett1)

A támadók angol kikötőkbe menekülteka)Ide már nem tudták követni a spanyolok, de a hollandok vissza tudnak jönnib)

Ezt szigorú katolikus ellenes törvényekkel tudták visszaszorítanii)Felszámolták teljesen a katolikusokatii)

Emiatt többen összeesküdtek Erzsébet ellenc)

A németalföldi szabadságharcban az angolok hallgatólagos segítséget adtak a hollandoknak2)

1568-ban Stuart Mária Angliába meneküla)Összeesküvésbe is belefolyik és emiatt még szigorúbb a védettségeb)Erzsébet fogságba ejtic)

Skóciában is változások voltak3)

Nyílt fellépést tetta)

Az armada megütközik az angol flottával, utat nyit a La Manche-on és átviszik a szárazföldi egységeket és elfoglalják a szigetet

i)Hatalmas armadát épített, de nem csak tengeren, hanem szárazföldön is támadnakb)

Az angol flotta néhányszor rajtaütöttek az előkészület folyamataini)Angol hírszerzők már tudták korábban ezt a tervetc)

Nem volt nagy flottája

Kereskedő hajóik voltak és ezt alakították át

Az angol hajók kisebbek és fordulékonyabbak voltak

Ez megzavarhatta a spanyolokat, de nem tudták legyőzni őket•Gyújtóhajókat alkalmaztak

Szárazföldi hadserege sem volt

Az angolok nem készültek nagy háborúra a békés politika miatti)1588-ban az Armada elindultd)

II. Fülöp Anglia megleckéztetésén töri az agyát4)

A spanyolok nem tudtak hozzáférni a parthoz, tehát a cél az volt, hogy partot kapjanaka)

Viharba kerülteki)Az angol flotta prédájává váltakii)

Nem ismerték igazán ezt a vidéketb)

Tulajdonképpen a szigeti fekvés megvédte őketi)Önkéntes partvédelmi egységeket szerveztek, de haderejük nem voltc)

Partvédelmi harc5)

Erzsébet hatalmas győzelemnek tudhatta bea)Távolodott a katolicizmustól, sőt az ellensége lettb)

Győzelem6)

Spanyol ellentétiii.

Külpolitikac.

A spanyolok elleni háború és a gazdasági válság megcsappantja a társadalmati.Erzsébet uralkodásának utolsó éveire az állam pénzügyileg és gazdaságilag kiürültii.

Pénz és birtok jutalom miatt1)Az idős királynő kegyencekkel veszi körül magátiii.

1590-es gazdasági válságd.


Pénz és birtok jutalom miatt1)

A polgárháborút sikerült elkerülni1)Viszonylag simán menti.

Sikerült elfogadtatnia az udvarral és a királynővel is Jakab trónutódlásáta)Robert Cecil1)

Pontos diplomáciára volt szükségii.

Reálunió ötletea)Anglia+Skócia+Wales+(Írország)1)

Innentől kezdve lehet az Egyesült Királyságról beszélniiii.

Dinasztia váltása.

Szélsőségeket megpróbálta kiiktatnii.Az anglikán imádságos könyvet újra kiadjaii.Az Erzsébet által megvalósított irányvonalat képviseliiii.

Jakab király bibliája1)Új Bibliaiv.

Meggyűlik velük a baja1)

Ez akkoriban nem racionális vita volt, hanem inkább hitvallási)Hitvitákba bonyolódotta)

A tanultságát az uralkodó aktívan alkalmazni akarta a politikában2)

Skót presbiterekv.

Vitába bonyolódott velük is Angliában1)Nem jött ki belőle jól2)Politikai ellenségei uralkodása első időszakában szövetkeztek ellene3)

Puritán mozgalmakvi.

A királyi hatalom Istentől ered1)Emiatt a parlamentet nem is igazán hívja össze2)

Az isteni alapú monarchia elvevii.

Belpolitikab.

Anglia haderővel nem kapcsolódik be, de a kontinentális politikát ez határozza meg1)

A parlament azt szeretné, hogy a reformáció német híveit támogatni kellene a háborúban

a)

Maga Jakab békepolitikát folytatott volnab)

1621-ban összehív egy parlamentet2)

30 éves háborúi.

Ebben az időben Anglia katolicizmus és spanyolellenesi)Ez király-nép ellentétet okoza)

Spanyolo-val békét köt1)Békepolitikaii.

Külpolitikac.

I. JakabV.

Furcsa személyiségi.Hasonló elveket követ, mint elődjeii.

Rajza.

Kimeríti az államkasszáti.

Nagy volt a király és a polgárság értékrendje között a szakadéka)A király bevételei jelentős részben a polgárok adóiból származnakb)

A puritánok tovább erősödnek1)A belső ellentétek tovább feszülnekii.

Aki megvett egy ily monopóliumot, hogy kizárólag csak ő adhatta azon árut, amelyre a szerződés szólt

a)

Ez azt eredményezte, hogy bármekkora áron el lehetett adnib)Ez szemben állt az akkori polgárság életvitelévelc)

Monopóliumok árusítása1)Kereskedelemiii.

Még mindig nem tudják meghatározni a parlament jogát1)Nem vonta be a király a parlamentet a politikába2)

Pénzre volt szüksége a királynaka)

A parlament jogait gyűjtik össze és ezt szavaztatják megi)A parlament a személyes követeléseket írta össze (petition of rights)(?)b)

Nem vezetett sikerre a beszélgetés ezért feloszlatta őketc)

Koronatanáccsali)Személyesen próbált a továbbiakban ténykednid)

1629-ben összehívta a parlamentet3)

Parlamentiv.

Skóciában kirobbant egy szikra és ez ráerőszakolta a királyra, hogy összehívja a parlamentet1)Akcióv.

Ez ellen az angol rendek tiltakoznaka)Katolikus felsejlés1)

Felesége francia hercegnővi.

Régebbieket vett elő újra1)

Periférikus területektől szedtek plusz adót vagy egy-egy part menti város hajókat állíthatott ki

a)Hajópénz2)

Kereskedelmi jog bizonyos termékekrea)Fiskális feudalizmusb)

Monopóliumok kiárusítása3)

Új bevételi forrásokvii.

A parlament saját hadsereget állít ki (a király ellen)1)Hadseregviii.

Szekták terjedtek el1)1642 eltörlik a censurátix.

Belpolitikab.

I. Károly 1627-34VI.


Szekták terjedtek el1)A prédikátorok kiálltak az utcára és hangoztatták a nézeteiket2)Növekedett a társadalmi feszültség3)

Spanyol és Fro. elleni háborúi.

1637-ben felkeléshez vezet egy imádságos könyv bevezetése1)

Néhány hét alatt feloszlatta, mert nem tudott beszélni velüka)Összehívja a parlamentet, mert nem volt pénze (Rövid Parlament)2)

Ez is a régi sérelmeit hozta feli)Csillagkamara nincsii)Hajópénz nincsiii)A parlamentet saját beleegyezése nélkül nem lehet feloszlatniiv)

A parlamentet három évente össze kell hívni, ha nem lenne ez, akkor automatikusan összegyűlik

Hároméves törvényv)

Még egy parlamentet összehívott a király (Hosszú Parlament)a)A skótok elfoglalták a határvidéket Newcastle-ig3)

Skóciaii.

Katolikus felkelés1)Írországiii.

Külpolitikac.

Az uralkodó Nottinghambe megy és udvart állít fela.

Valójában alkotmányos tévedés volt a háttérbeni.A kor jogrendjét akarták megvédenib.

Kisebb belpolitikai csatározások voltak, de ezek nem számottevőeki.Edgehill 1642.c.

A helyi urak kerültek vezető pozícióbai.

A katonaság vezetői is a helyi emberkékből alakult ki1)A militia is grófsági kereteken belül létezettii.

Grófsági bizottságokd.

Olyan emberek voltak, akiknek érdeke volt, hogy az udvar fennálljon1)A királlyal való megegyezés hívei.

A középrétegeket képviselték1)Városi iparosok2)Céljuk az olcsóbb állam, kevésbé költekező nemesek, kisebb adók stb. volt3)

A parlament híveii.

Pártoke.

Technikai modernizációa)Szervezeti modernizációb)Hadsereg vezetési reformokc)

Ki kellett venni őket a grófsági képzésekbőla)Számos parancsnok nem volt hajlandó a grófságon túlra elvezetni az embereketb)

Egységesítés1)

Hadseregreformi.

"Önként" lemondtak a tehetségtelen vezetők és lecserélték olyanokra akik értettek hozzá1)Önkéntes lemondási határozatii.

Cromwellf.

A reformoknak köszönhetői.Marston Moori és Maseby győzelemg.

A püspököket és érseket kivégziki.Egy presbiteriánus egyház kezdett kialakulniii.

Katolikus intermezzo1)A parlament mellé állnak azon emberek, akik eddig mellette álltak2)

A király Írországgal és Skóciával levelezikiii.

1680. Az anglikán egyházat eltörlikh.

Polgárháború 1642VII.

Elég hiányos a jegyzet ezen része. Kell valami kiegészítő anyag!A polgárháború végig kell!


Itt fejeződik be a középkori.Károly itáliai hódításaival kezdődik az újkorii.

XV. század közepea.

4 évtized sehová sem tartozik?b.

Francia koraújkor kezdeteI.

Háborúban kimerült ország Anglia és Franciaországi.

Alapállása.

Nagy hercegségek integrálása, akik korábban függetlenek voltak a koronától1)Koronabirtokok kiterjesztése: országegyesítési.

1450-80-as évekb.

Szövetkezik Angliávali.

Merész Károlynak nincs örököse1)Autonómia megszüntetéseii.

XI. Lajos már kinézi magánakiii.

Új európai rend1)

Északi részt (Flandria) a Habsburg birodalom kapjaa)Déli részt (Dijon) Franciaországb)

Kettéválasztják az államot2)

Burgundi Mária az örökösiv.

Burgundia hercegségec.

1481-ben kerül francia kézrei.

Anjou része volt a francia királyságnak1)Provance viszont szerzemény2)

Nem nagy területi nyereségii.

Német területen1)Középkori eseményekre hivatkozva2)

Lotaringiaiii.

Anjou Provanced.

Önállóságra törekszik és tart fenni.XV. században Bretagnei Anna marad megii.

Atlanti-óceáni kikötő miatt1)A terület fontossá válikiii.

Mögötte egy régenstanács áll Anne de Bourbon vezetésévela)VIII. Károly1)

Engedetlenséget szít VIII. Károly mögött (?)a)Orleans-i Lajos (XII. Lajos)2)

Kérőkiv.

1486-88: Bolondok háborújav.

7000 marad élve1)Fogságba kerül Orleans-i Lajos is2)

St. Aubin de Cormeryvi.

1487-re szövetséges kelli)Franciák jönnek képbeii)Hunyadi Habsburg Miksa hátába ajánlja magátiii)

Hunyadi Mátyás képbe jött a franciáknála)Habsburg-Valois nézeteltérés1)

Habsburg Miksa megjelenik, mint kérővii.

De VIII. Károly 10000 fegyveressel jelenik meg és elveszi Annátviii.

Personal Unio1)Autonómia megtartása2)

Integrációix.

Bretagnee.

Továbbra is biztosítva legyen az unióa)Bretagnei Annát venné feleségül1)

XII. Lajos 1498-ban király leszi.

Továbbiakf.

Talpra állási folyamatII.

GyarmatosításIII.

Franciaország I.2010. november 17.


St. Maloi.

St. Lőrinc folyó torkolatában1)Quebec elfoglalása2)

J. Cartierii.

Bretagne-ra támaszkodnaka.

GyarmatosításIII.

Meghívásos rendszer nincs többéi.Eljöveteli alaponii.

Képviseleta.

Itt merül fel előszöri.

Népfelség elveb.

Királyválasztás elvec.

62,5%-os csökkentési.

A hadsereg meggyengül, de nem törik meg1)Óriási könnyebbség a lakosság számára2)Nem roppan meg az ország3)

Óriási bevételkiesésii.

Adó csökkentésd.

Adminisztráció, 1484-es rendi gyűlésIV.

Milánó és Toscana megszerzései.

Északi-Itáliaa.

Mindkettőhöz vannak kapcsolatoki.Logisztikai feltételek adottakii.

Nápoly és Szicíliab.

Franciaország itáliai expanziójai.Francia-Valios-Habsburg ellentétii.Spanyol-francia ellentétiii.

VIII. Károly több évtizedes konfliktust indít elc.

Nápoly megszerzése 1503.i.

Eredményekd.

Ligáki.Törökellenes akcióke.

Itáliai háborúk 1494.V.

Később Anglia és a Német-római birodalom isi.Megáll az egész Itáliábanii.

Pápa + Magyarország + Velence + Franciaországa.

Pápa + Spanyolország + Franciaország Velence elleni.

Magyarország kimarada)Elkezdik osztani Velencét1)

Aguadellonál a franciák elverik Velencét 1509.ii.

Cambriai Ligab.

Itália felszabadításáérti.Habsburgtól Angliáig a Pápával Franciaország ellenii.1515-ben meghal XII. Lajos, I. Ferenc követi a trónoniii.Marignano: francia győzelemiv.

Igen komoly autonómiát kap a francia egyház1)A francia gallicianizmus alapja2)

1516. Konkordátum a Pápávalv.

A Habsburgok szétverik a franciákat1)I. Ferencet Madridba viszik és foglyul ejtik2)

1526. paviai csatavi.

Szent Ligac.

1516-ban örökli meg a spanyol trónti.1519-ben a Német-rómaitii.

V. Károlyd.

Franciaország + észak-itáliai városok + a török vs. Habsburgoki.A törököt behívják a nyugati mediterráneumbaii.

1526. Cognac-i Ligae.

Itt Sforza uralkodik tovább1)A franciák lemondanak Milánóróli.

1529. Cambref.

Chambord-i Találkozóg.

LigákVI.


Itt Sforza uralkodik tovább1)A franciák lemondanak Milánóróli.

1529. Cambref.

I. Ferenc meghívja magához V. Károlyti.

Chambord-i Találkozóg.

Flandria, Lotaringiai.1541. német területek kerülnek bea.

Török segítséggeli.Nizzát elfoglalják a franciákb.

Csatlakozik a Habsburgok oldaláni.

Anglia és Skócia határa1)Új front:ii.

Angliac.

1544. Crépy béked.1547. I. Ferenc és VIII. Henrik meghale.1555-56. V. Károly lemondf.1557. St. Quentin francia vereségg.

Észak-itáliai status quo rendezései.Milánót elvesztetteii.

Toul1)Metz2)Verdun3)

Lotaringiában néhány püspökséget kapiii.

1559. catean-cambrésis-i békeh.

Új harcokVII.


Korábban vallási türelema.Körbe van véve protestánsokkalb.

Spanyolországi.Skóciaii.

Támaszok lehetnekc.

Ütközetek, vérengzéseki.

1560-62. Amboise, Moncontourd.

Calais és még valamia)Erzsébet területeket kér1)

Calais *kálé+ visszakerül francia kézbe2)

Angol és svájci támogatásra játsziki.

Gaspard Colignte.

Radikálkatolikus oldali.A francia királyi családot próbálják befolyásolniii.

De Guise családf.

Coligut (?) építi kii.A spanyol flotta mozgását figyeli és befolyásoljaii.

La Rochelleg.

A protestantizmus legyen magánügyi.De nem áll ellentii.

Udvari politikah.

Vallásháborúk 1560-as évektőlI.

Meg akarja tisztítani a Földközi-tengert a töröktőli.Franciaország kimarad belőleii.Lepanto 1571.iii.

Török-ellene ligát hoz létrea.

I. Erzsébetet és Anjou Henriket próbálják összehoznii.

Házasság is szerepel benne1)1572. Blois-i egyezményii.

Németalföld felé sandítanak a franciákb.

Megijed a királyi udvar --> változások <-- De Guisei.Franciaország szakít Hollandiával és Angliávalii.

1572-ben spanyol háború Németalföldönc.

Margó a királyi család legfiatalabb tagja1)Margót elveszi egy protestáns herceg (Navarrai Henrik)i.

Akik a szentmisén részt vettek, azokat nem bántjákii.

Medici Katalin állhat a háttérben1)Politikai felelősséget kerülik: IX. Henrik vállaljaiii.

Hugenotta köröka)Tompul az élb)

Legitim-e egy királygyilkosság?1)A király megszegett egy társadalmi szerződéstiv.

Szent Bertalan éjd.

Spanyolország feltörése a mediterráneumbaII.

I. Erzsébettel nem sikerüli.

Házassága.

Anjou Henrik Franciaország királyaIII.

Franciaország II.2010. november 24.


I. Erzsébettel nem sikerüli.

Habsburgok ellen --> bekerítik őket1)Jagello Anna által lengyel örökségii.

IX. Károly meghal --> ejteni kell a lengyel házasságotiii.

Egyensúlyt keres, de nem tud stabilizálódnii.

Politikab.

Fülöp francia bábállamot akar létrehoznii.Valois hercegnőt vesz elii.De Guiseket támogatják a spanyolokiii.Blois-i kastélyba hívja őket Henrikiv.

1588. De Guise meghalc.

Párizs nem lett mega)Déli sikerek vannakb)

Meg kell hódítani a katolikus Franciaországot1)

Németalföldi támadás2)Guisek kiiktatása --> bevonul Párizsba3)

Navarrai Henrik a trón várományosai.

1589-ben meggyilkolják III. Henriketd.

Chartres katolikus pártii.

Integritás megmaradi.Észak-keleti részeken területeket nyerii.Bretagne-ban isiii.

Vernius béke a spanyolokkala.

Szabad vallásgyakorlási.Vallásbékeii.

Nantes-i ediktum 1597.b.

1630-as évekigi.Sullyii.Laffemasiii.Oliver de Serresiv.

Gazdasági fellendülésc.

Háborút akar a spanyol Habsburgokkali.1610. ii.

Kiskorú, helyette Medici Mária uralkodik1)1610-1616.2)

Utód XIII. Lajosiii.

Henrik halálad.

1594. Chartresben koronázza meg magátIV.

Aubespierrei.Villeroyii.Couciniiii.

Segítőka.

Bourbon Erzsébet + IV. Fülöp1)XIII. Lajos + Ausztriai Anna2)

Házassági.

Spanyolok felé nyitnakb.

Nem figyel arra, hogy a fiát nem tarthatja búra alatti.Hibac.

Régensség (Medici M.)V.

Centralizációt szolgálja, királyhűa.Szigorú államhűségb.La Rochelle ostromac.

*Riseliő+ hatalmaVI.

Franciaország Svédországot küldi maga helyett a háborúbaa.

Harminc éves háborúVII.


Franciaország Svédországot küldi maga helyett a háborúbaa.

Az 5 éves IX. Lajos --> Ausztriai Annaa.

Háborús politikai.Jules Mazarinb.

Célja, hogy a rendek és a parlament belelásson a kormányzásbai.Frondec.

1643. királyváltásVIII.

Spanyol-francia határ a Pireneusok tetejéna.Németalföldi területszerzésb.Spanyolország másodrendű hatalom lettc.

XIV. Lajos + Ausztriai Mária Teréziai.

Házasságd.

1659. pireneusoki békeIX.


Reneszánsz = újjászületésa.

Főként vallási és politikai szempontok szerint1)Keresztelés2)

Koraújkorban magát a reformációt is így fogták fela)Kollektív módon az egész Egyház megújítása3)

Már a középkorban is élénken foglalkoztatta az embereket az újjászületési.

Életrajzi sorozatot írti)A művészetek újjá születtek, új életre keltekii)

Giorgio Vasaria)

Nem vallási, hanem esztétikai, kultúrtörténeti alakban jelenik megb)

Egy festő alkalmazta először1)Magának a reneszánsznak az idejénii.

Balzac: Sceaux-i bál című novellájában jelenik meg1)Francia közegben terjed el2)

A reneszánsz nem lenne más, mint a világ és az ember újrafelfedezésea)Az 1840-es években Jules Michelet *misle+ már rendszeresen használja ezt a kifejezést3)

A XIX. század első felében jelenik meg maga az "újjászületés" szóiii.

Udvaroki)Városköztársaságokii)Hatalom és annak legitimitásaiii)

Keresi a művészetek társadalmi hátteréta)

Népi mulatságoki)Prédikációkii)A nép reakciója a nagyobb dolgokraiii)

Nem csupán az elitkultúra érdekli, hanem egyéb megnyilvánulások is, amelyek ezen kívül esnek

b)

Komplex elméleti szemlélet1)

Észreveszi, hogy a hatalmi, közigazgatási területeket is művészien művelik az itáliaiak2)

Jelentősebb lesz a középkorral szembena)

Zsenikultuszi)Művészek elfogadottságab)

Individualizmus3)

Kiemeli az újdonságokat isa)Szakít azzal a nézettel, hogy az ókori kultúra puszta utánzása lenne a reneszánsz4)

A reneszánsz megjelenését az itáliai népszellem fejlődésének tekintettea)Szellemtörténet5)

Pl.: Karoling reneszánsz, etc.i)

Nem vesz tudomást az európai kultúra azon részeiről, amely szintén figyelmet fordított az antik kultúrára

a)

Azt mondja, hogy már a középkorban megjelennek olyan vonások, amelyek a reneszánsz egyik jellemzője

Émile Male *emil mál+i)

Kétségbe vonják a bírálók a reneszánsz valóját, keresztény jelleget hangsúlyoznak és a középkor kontinuitását

b)

Ő az egyik támadó

A középkor alkonya című munkájában azzal az időszakkal foglalkozik, amivel B. is

Azt mondja, hogy ez nem más, mint vágy a jobb életre

A lovagi kultúrai)

Fontos szerepet játszik a középkor végén

Individualizmusii)

Huizinga [hajzinga]c)

Támadások6)

Jacob Burckhardt: Az itáliai reneszánsz című írásiv.

Történeteb.

EredetI.

Iszlám világon belüli fennmaradás1)Kommentárok2)

Ahogy terjed a római jog megjelennek több helyen isa)Itáliában megvolt az a népréteg, aki feldolgozták ezen szövegeket3)

Ókori filozófiai művek folytonossága4)

Ezeknek fenn kell maradniuki.

Régi szövegekkel foglalkoztaka.

Jönnek az emberek és hozzák magukkal a tudást1)

Fontosa)Gemisthis Pléton érkezik Firenzébe2)

Marchana libri (?)i)Velencének adományozza a görög és keleti művekkel teli könyvtáráta)

Bessarion püspök3)

Török birodalom terjeszkedése segíti.

Görög nyelvű irodalom is érdekli őketb.

HumanizmusII.

Nem csak az elterjedés kell, hanem maga a reneszánsz jellemzése is.

13. tétel: A reneszánsz elterjedése Európában

A középkori építészetet barbárnak tekintette, de vele szemben az antik műveket szem előtt tartó alkotásokat jobbnak találta.

A reneszánsz tudományos módszerekkel kutatja az antik műveket és azokat helyreállítsák.

Mikor ez, mikor az volt "divatban"○

Platon és Arisztotelés, mint két pillér•

Reneszánsz2010. december 8.14:17


Marchana libri (?)i)

A vallásos (keresztény) iratok eredeti, hiteles változatok megállapításai.

A teológiai kihívás nagy a protestánsok miatt1)Bibliakritikaii.

Újszövetség előtti zsidó iratokiii.

Szokás mondani, hogy a reneszánsz egy liberálisabb felfogás1)

Vannak szabadgondolkodású csoportoka)

Unitáriusok etc.i)Megjelennek a protestánsok is, de nem kap akkora szerepet, mint másholb)

De nincs itt ateizmus2)

Udvari- és csatajeleneteki)Az emberábrázolás előtérbe kerüla)

A legnagyobb megrendelő az Egyházb)Az egyházi témájú festmények számának aránya csökkenc)

Keresztények3)

Az Isten az embert egy szabad lélekkel áldotta meg, minden attól függ, hogy az ember mit választ

a)Giovanni Pico della Mirandola: De omines dignitate (a méltóságról)4)

Ember és Isten viszonyaiv.

Filologia sacrac.

A humanizmus egy világfelfogás1)

Az emberek által megélt történés iránt nagy az érdeklődésa)Historicista2)

Források kritikai tanulmányozásaa)Kritika3)

Eugenio Garini.

Szellemi áramlatok a reneszánszban1)

Etikai-politikai témákat boncolgata)Retorikai hagyomány2)

A reneszánszt nem igazán a filozófián keresztül kell megfogni3)

Politizáli)A köztársasági államformájú városokban adminisztratív tisztségben vannaka)

Pedagógiai)Iskolákat tartanak fennii)

A legmagasabb formája ennek, ha a humanae litterae-vel foglalkozik

Antropológiájának egy nagyon fontos szemlélete, hogy az embert meg lehet változtatni

iii)

Guarino da Veronaiv)

Írtak és iskolaalapítók

Vittorino da Feltrev)

Leon Battista Albertivi)Baldassare Castiglione: Udvari embervii)

Nevelésb)

Ókori tárgyi emlékeket kutati)Bemboii)

Régészkedikc)

Niccolo de Niccolii)

Németalföldön vannak a legjelentősebb nyomdák

Aldo Manuzio•Velence a konkurencia

Könyvnyomtatásii)

Könyvtárak létrehozása és vezetésed)

Klasszikus minták alapjáni)Életrajzot, önéletrajzot, történeti és politikai műveketii)

Írnake)

Ez a legfontosabbi)Filológiaii)Az ókori görög-latin szerzők helyreállításaiii)

Szövegeket állítanak helyref)

Mit csinál a humanista?4)

Paul-Oscar Kristeller:ii.

Kiknek dolgoznak a művészek?a)Milyen csatornán keresztül vannak?b)

A mester-tanítvány kapcsolat eltűniki)A megrendelővel egyenrangban vannakii)

Milyen kapcsolataik vannak egymással?c)

Hol helyezkednek el a művészeti alkotások?d)

Szociálisani)

Lombardia

Toscana

Földrajzilagii)

Honnan származnak a művészek?e)

Szociológiai háttér1)Peter Burkeiii.

Nem mond semmit a szociológia1)

Műveltségi)Könyvek sokaságaii)Kellő szabad idő (legyen idő a lustaságra)iii)Alkalmas helyiv)A lélek ürességev)

Jellemzőka)Valla2)

Leonyid Batkin: Az itáliai reneszánsziv.

Humanistákd.


Elfogulatlan

A lélek ürességev)

Nappal kocsmázik a helyiekkel, éjjel kutatja az ókori szerzőket

Machiavellii)

Az emberkék is így gondolkoztak magukrólii)

Kultúrák közötti párbeszédet folytatnakb)

A levelezés egy nagyon reprezentatív műfaj ekkor3)

Ismeretek átadásai)Iskolákii)Nagyon sok humanista a korabeli népnyelven ír, nem pedig latinuliii)

Tanítani szeretnea)

Számos humanista tanulmányozza az ókori okkult tudományokati)Latinul írnakii)Hermetikus irodalmat, gnosztikus irodalmat boncolgatnakiii)

Elzárkózásra való hajlamb)

A humanista elit furcsa kettősséget mutat4)

Burckhardt becsülete helyreállti.A reneszánsz és a művészetek háttere nem más, mint a városköztársaságii.

Hans Barona.

Nem csak az ókori politikai eszmény és retorikai.Hanem a fejedelmek udvara, pápák udvara fontos szerepet játszikii.

Ma az az uralkodó nézet, hogy két pilléren állb.

Itália gazdasági virágzása biztosítja az alapokat a reneszánszhozi.De Itália a XIII. században volt a virágkorábanii.

A válság a befektetőket óvatossá tette1)Művészetekbe fektettek2)

Nehéz idők, nagy beruházásokiii.

Robert Lopezc.

Itáliai reneszánsz háttereIII.


Megjegyzés a jegyzetekhez.

Ez a mű egy jegyzet. Saját használatra készült. Forrása az előadásokon elhangzottak illetve előfordul, hogy saját megjegyzéseket is írtam hozzá. Az ábrákat, diagramokat én készítettem, a képek az internetről vannak. (Mivel jegyzetről beszélünk külön forrásmegjelölést nem szándékozom készíteni.)

Hogy mindenkinek érthetőek legyenek a jelölések itt közzéteszek egy jelmagyarázatot:

Headling 1Headlin2headling3

1. Headingek használata értelem szerűen.

Quote2. Quote-t kell használni az idézeteknél.

3. Vastag betűvel kell kiemelni a kulcsszavakat.4. Piros betűvel kell írni a fontosabb évszámokat.5. A fontosabb tulajdonneveket zöld színnel írjuk.6. A szakszavakat, idegenszavakat Copperlate Gothic Light betűtípussal kell írni és a megmagyarázottakat "Szakszó" cimkével kell jelölni.

jelölni.7. A kevéssé fontos, széljegyzeteket Citationnal kell

8. Azon széljegyzeteket, melyek fontosabbak, azokat Kóddal kell

jelölni.

ábrát kell helyezni.9. Azon szavakhoz, melyeket nem értünk alá kell húzni és egy Question

10. A képaláírásokat alá kell húzni.11. Az a szöveg, ami a jegyzet minőségét jellemzi kékkel írom.12. A definíciókat a "Definíció" cimkével jelölöm.

A jegyzetet készítette:

Kőrös Ákos

Megjegyzések2011. január 11.15:55


civilizációtörténet

Documents