címlap | oktatáskutató és fejlesztő intézet · web viewaz európai történelem elemzése...

TÖRTÉNELEM 9.Tanmenetjavaslat

1

Témák Új tananyag feldolgozása

Összefoglalás,gyakorlás, ellenőrzés

Teljesóraszám74 óra

Kerettantervi órakeret65 óra

Az őskor és az ókori Kelet 7 2 9 8

Az ókori Hellász 9 2 11 11

Az ókori Róma 11 3 14 12

A középkor 14 4 18 18

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 14 4 18 16

A projekttémák feldolgozása 4 4

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata:F: fogalmak, szakkifejezésekÉ: évszámokN: nevekT: topográfiai ismeretekÉK: értelmező kulcsfogalmakTK: tartalmi kulcsfogalmak

A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.

2

Témák órákra

bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke)

vagy funkciójaCélok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET

1. Bevezető óra Ismerkedés a tanulócsoporttal.

2. 1. Az őskor Az őstörténet forrásainak bemutatása.Az evolúció és az emberré válás folyamatának elemzése.A mitokondriális Éva elmélete.Az őskor két szakaszának, valamint az életmód átalakulásának bemutatása.A Willendorfi Vénusz kőanyagából levonható következtetések.A neolit forradalom fogalmának értelmezése. Miért jött létre a mezolitikumban a letelepült életmód, és ez mennyiben segítette elő az élelemtermelés kialakulását?

1. Ismeretszerzés, tanulásForrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése (pl. az őskorra vonatkozó forráscsoportok).2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az őskor szakaszainak összehasonlítása).A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében (pl. a letelepedést elősegítő tényezők).

F: régészet, Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, evolúció, Neander-völgyi ember, neolit forradalomÉ: Kr. e. 8000 körül, Kr. e. 3000 körülN: Charles DarwinT: „termékeny félhold”

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: életmód, társadalom, népességrobbanás

3. 2. Az ókori Mezopotámia

A mezopotámiai civilizáció hátterének és jellemzőinek feltárása.A természetföldrajzi körülmények és a civilizáció fejlődése közötti kapcsolatnak a tisztázása.A főbb régészeti leletek kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek Mezopotámiában).A földrajzi környezet szerepe a mezopotámiai civilizáció életében (pl. öntözéses gazdálkodás jellemzői).2. Kritikai gondolkodás

F: városállam, öntözéses földművelés, politeizmus, bronzkor, sumerek, ékírásÉ: Kr. e. 3000 körül, Kr. e. 18. századN: Hammurapi, GilgamesT: Mezopotámia, Babilon, Tigris, Eufrátesz

3

A társadalmi viszonyok és életkörülmények elemzése Hammurapi törvényei alapján.

A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése (pl. a kultúra sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján).

ÉK: ok és következmény, történelmi forrásTK: állam, életmód, gazdaság, társadalom, kultúra, politeizmus

Témák órákra

bontása



4. 3. Az ókori Egyiptom

Az ókori Egyiptom legfontosabb művészettörténeti emlékeinek bemutatása.A különböző történelmi források értelmezésével a civilizáció főbb vonásainak (pl. vallás, kultúra) bemutatása. Mezopotámia és Egyiptom összehasonlítása néhány szempont alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek Egyiptomban).A földrajzi környezet szerepe az egyiptomi civilizáció életében (pl. öntözéses gazdálkodás jellemzői).2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációjának történetében, kultúrájában).

F: piramisok, fáraó, múmia, hieroglifa, politeizmusÉ: Kr. e. 2950 körül, Kr. e. 332T: Egyiptom, Nílus, Alsó- és Felső-Egyiptom, ThébaN: Kheopsz, Amon-Ré, Ozirisz, Ehnaton, Hérodotosz

ÉK: történelmi idő, történelmi forrásTK: életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, politeizmus

5. 4. Hódító birodalmak

A hódító birodalmak terjeszkedési irányainak elemzése.A látványos sikerek okainak feltárása.A birodalomszervezés közötti különbségek kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. írásos források a hódító birodalmak működéséről).2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és

F: despotizmus, ékírásÉ: Kr. e. 7. század (Asszíria fénykora), Kr. e. 6. század (Perzsia felemelkedése)N: I. Dareiosz, Assur-ban-apli, Kürosz

4

A főbb régészeti emlékek kiemelése.

jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az Asszír és a Perzsa Birodalom történetében).

T: Perzsia, Asszíria, Ninive

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: életmód, állam, birodalom, kultúra, vallás, birodalom

Témák órákra

bontása



6. 5. Az ókori zsidó állam és Fönícia

Az ókori zsidóság történetének áttekintése.A zsidó vallás kialakulása, körülményeinek és forrásainak elemzése.A politeizmus emlékei a héber Bibliában.A zsidóság egyistenhitének összehasonlítása a többi civilizáció vallásaival.Az ókori Fönícia kulturális szerepének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. a zsidó nép történetének és vallásának írásos forrásai).2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az ókori Kelet vallásainak összehasonlítása).

F: Kánaán, egyistenhit, zsidó vallás, Ószövetség (héber Biblia), próféták, babiloni fogság, betűírásÉ: Kr. e. 10. századN: Ábrahám, Mózes, Dávid, SalamonT: Palesztina, Jeruzsálem, Fönícia, Büblosz

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: életmód, város, állam, kultúra, vallás, monoteizmus

7. 6. Az ókori India és A természetföldrajzi 1. Ismeretszerzés, tanulás F: árja, kasztrendszer,

5

Kína története körülmények és a két civilizáció történeti viszonyainak bemutatása.India és Kína főbb kulturális örökségének bemutatása.A térségben kialakuló világvallások jellemzőinek feltárása és összehasonlítása. Az indiai társadalmi viszonyok bemutatása a források alapján.

A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek az ókori Kínában).A földrajzi környezet szerepe a két civilizáció életében (pl. a földrajzi és az éghajlati viszonyok szerepe).2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások a két civilizáció történetében, kultúrájában).

érinthetetlenek, lélekvándorlás, buddhizmus, brahmanizmus, SelyemútÉ: Kr. e. 1500 körül (árja bevándorlás), Kr. e. 3. század vége (a kínai császárság kezdete)N: Buddha, Konfucius, Csin Si Huang-tiT: India, Kína, Indus, Gangesz, Sárga-folyó

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyítékTK: életmód, állam, birodalom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, politeizmus

Témák órákra

bontása



8–9. Összefoglalás, ellenőrzés

A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint.A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása.Számonkérés.

3. KommunikációSzóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretek alapján (pl. az ókori keleti civilizációk jellegzetes tárgyi emlékeinek és kulturális örökségének feldolgozása).4. Tájékozódás térben és időben

6

A megismert történelmi események időrendbe állítása (pl. ókori keleti civilizációk ábrázolása idővonalon).

AZ ÓKORI HELLÁSZ

10. 7. A poliszok világa A korai görög történelem legfontosabb régészeti emlékeinek bemutatása.A bronzkori kultúrák és a távolsági kereskedelem kapcsolatának tisztázása.A polisz fogalmának értelmezése, a poliszok világának bemutatása.A görög gyarmatosítás okainak és irányainak elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek a krétai és a mükénéi civilizáció időszakából).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. a polisz kialakulásának körülményei, a görög gyarmatosítás háttere).A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében (pl. az első bronzkori kultúrák fejlődését befolyásoló tényezők).

F: régészet, bronzkor, mítosz, mitológia, polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, görög gyarmatosításN: Homérosz, Heinrich SchliemannÉ: Kr. e. 13. század, Kr. e. 8–6. század T: Knósszosz, Trója, Kréta, Mükéné

ÉK: ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, életmód, város, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, kereskedelem, vallás

Témák órákra

bontása



11–12. 8. Az athéni demokrácia kialakulása

Az athéni történelem főbb eseményeinek bemutatása.Az arisztokrata családok vetélkedése, a demokrácia

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. Drakón vérbosszúellenes törvénye.

F: adósrabszolgaság, teherlezárás, népgyűlés, esküdtbíróság, polgár, polgárjog, türannisz,

7

irányába tett lépések kiemelése.A főbb rendelkezések elemzése a források alapján.A demokrácia fogalmának tisztázása, az athéni államszervezet működésének bemutatása.

A társadalom vagyoni felosztása. A zeugitészek hopliták, nem ökörfogatosok.)2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. az athéni társadalom és állam átalakulása).Történelmi problémák felismerése és elemzése (pl. Szolón és Kleiszthenész korában nem volt demokrácia. A cserépszavazás manipulálása.)

sztratégosz, cserépszavazásÉ: Kr. e. 594, Kr. e. 508N: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, KleiszthenészT: Balkán-félsziget, Athén, Attika

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, város, államforma, államszervezet, polgárjog, demokrácia

13. 9. A spártai állam és társadalom

A spártai állam és társadalom bemutatása az írásos források alapján.A köztudatban élő Spárta-kép és a régészeti feltárásokon alapuló megállapítások közötti különbségek kiemelése.Spárta és Athén összehasonlítása (társadalom és államszervezet).

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. a spártai társadalom rétegződése, életmód).2. Kritikai gondolkodásA források kritikai kezelése (pl. Spártáról a történetírásban kialakult hagyományos kép árnyalása).Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az ókori Athén és Spárta államszervezetének összehasonlítása).

F: dór, helóta, krüpteia, vagyoni egyenlőség kérdése, polgárjog, ephorosz, vének tanácsa, gyermekkitételN: LükurgoszT: Peloponnészosz, Spárta

ÉK: történelmi jelentőség és interpretációTK: társadalmi csoportok, életmód, államszervezet, polgárjog, királyság

14. 10. A görög poliszok mindennapjai

Az athéni társadalom rétegződése, illetve a nők és gyermekek helyzetének

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. az athéni

F: polgárjog, metoikosz, rabszolga, gyermekhalandóság,

8

bemutatása a források alapján.A nők polgárjoga.Az életkörülmények bemutatása.

társadalom rétegződése, a nők helyzete Hellászban, gyermeknevelés, életmód).

agora, pedagógus, gümnaszion

ÉK: történelmi jelentőségTK: társadalmi csoportok, polgárjog, életmód, népesedés

Témák órákra

bontása



15–16. 11. A görög–perzsa háborúk és az athéni demokrácia fénykora

A görög–perzsa háborúk szakaszainak és a főbb hadmozdulatoknak elemzése a források alapján.A marathóni futás legendája.Athén nagyhatalmi politikájának jellemzői.Az athéni demokrácia fénykorának bemutatása, illetve Periklész tevékenységének értelmezése.Athén kulturális virágkorának bemutatása (építészet, irodalom).

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. a görög–perzsa háborúk főbb szakaszai).Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. művészettörténeti emlékek Athénban, az antik dráma).2. Kritikai gondolkodásA források kritikus kezelése (pl. Periklész tevékenységének megítélése).Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész és Periklész).

F: hoplita, flotta, déloszi szövetség, demokrácia, napidíj, sztratégoszN: Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész, Periklész, PheidiaszÉ: Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 5. század közepeT: Perzsa Birodalom, Marathón, Thermopülai szoros, Szalamisz, Akropolisz, Parthenón

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőségTK: városállam, birodalom, demokrácia, államszervezet

17. 12. Hellász válsága és Nagy Sándor birodalma

A poliszvilág válságát okozó események bemutatása.Makedónia hegemonisztikus törekvéseinek értelmezése a források alapján.Nagy Sándor hadjáratának elemzése a térkép

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. Nagy Sándor hadjáratának áttekintése).Ismeretszerzés más

F: peloponnészoszi háború, hellenisztikus kor, hellenizmus, diadokhoszÉ: Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323N: Démoszthenész, II.

9

segítségével. Nagy Sándor történelmi jelentőségének tisztázása.A kialakuló hellenizmus fogalmának értelmezése.

tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. a hellenizmus kultúrája).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. a poliszvilág válsága, Makedónia felemelkedése).

Philipposz, Nagy SándorT: Makedónia, Alexandria, Gordion, Türosz, Gaugaméla, Szúza

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőségTK: állam, birodalom, gazdasági rendszer, kultúra

Témák órákra

bontása



18. 13. Az antik görög vallás és művelődés

A görög vallás legfőbb jellemzőinek bemutatása.A vallás kultuszainak és a sportrendezvények közötti kapcsolatok kiemelése.Az állatáldozat közösségformáló szerepe.A görög filozófia főbb gondolkodóinak bemutatása.A görög történetírás jellemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. görög történetírás és filozófia).Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. görög mitológia).

F: antropomorf, politeizmus, olümpiai játékok, gyógyító szentélyek, filozófiaÉ: Kr. e. 776N: a főbb olümposzi istenek, Platón, Arisztotelész, Hérodotosz, ThuküdidészT: Olümposz, Delphoi, Olümpia

ÉK: változás és folytonosság, jelentőségTK: társadalom, életmód, vallás, kultúra

10



3. KommunikációFolyamatábra, diagram elemzése/készítése (pl. az athéni demokrácia kialakulása).4. Tájékozódás időben és térbenKülönböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása (pl. a görög–perzsa háborúk, Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján).

Témák órákra

bontása



AZ ÓKORI RÓMA21. 14. Itália első

évszázadaiRóma alapításának körülményei a mondák és a régészeti feltárások alapján.Az etruszk és a görög kultúra hatásai a római kultúrára.A köztársasági Róma államberendezkedésének elemzése a források

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. írásos források és régészeti emlékek).A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a köztársaság államszervezeti ábrája).

F: latinok, etruszkok, királyság, senatus, consul, köztársaság, patrícius, plebejus, dictator, néptribunusÉ: Kr. e. 753, Kr. e. 510N: Romulus, Remus, Tarquinius Superbus

11

segítségével.A főbb római hivatalok és tisztségviselők kiemelése.

2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. Róma politikai berendezkedése az első évszázadokban).

T: Itáliai félsziget, Róma, Tiberis

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, életmód, városállam, államszervezet

22. 15. A hódító Róma Róma hódítási szakaszainak feltárása.A pun háborúk hadmozdulatainak elemzése a források alapján.A birodalomépítés jellemzőinek bemutatása, illetve a sikeres római külpolitika okainak tisztázása.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római–pun háborúk szakaszai).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. Róma birodalommá válása).

F: colonia, provincia, punok, senatori rend, legioÉ: Kr. e. 264–146N: Pürrhosz, Hannibál, ScipioT: Karthágó, Szicília, Hispánia, Alpok, Cannae, Zama

ÉK: történelmi idő, ok és következményTK: politika, gazdaság, birodalom

Témák órákra

bontása



23–24. 16. A köztársaság válsága

A hódítások társadalmi hatásainak elemzése.A köztársaság válságát okozó események feltárása, illetve a polgárháború főbb

2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. a polgárháború egyes szakaszainak áttekintése).

F: polgárháború, optimaták, populares, diktatúra, proscriptioÉ: Kr. e. 133, Kr. e. 60, Kr. e. 48, Kr.e. 44

12

szakaszainak kiemelése.Az egyes politikusok egyeduralmi törekvéseinek kiemelése, illetve Iulius Caesar katonai-politikai pályájának bemutatása.

Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Marius, Sulla, Iulius Caesar).A történelmi problémák felismerése (pl. a köztársaság válságának okai, egyeduralmi törekvések).Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Caesar intézkedései).

N: Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Iulius Caesar, Pompeius, Kleopátra, BrutusT: Capua, Rubicon folyó, Pharszalosz, Gallia

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: birodalom, egyeduralom, diktatúra, politika, köztársaság

25–26. 17. Az egyeduralom kialakulása

A polgárháború utolsó szakaszának áttekintése.Octavianus egyeduralmi törekvéseinek értelmezése.Augustus principatusi rendszerének elemzése a források alapján.A principatus alapja a katonai diktatúra, amelyett a békéért cserében fogadtak el. A Iulius–Claudius-dinasztia császárainak bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. a principatus kialakítása, a Iulius–Claudius-dinasztia császárai).A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a principatus rendszerének működése).2. Kritikai gondolkodásA források kritikus kezelése (pl. Augustus önéletírása és a történelmi események).

F: principatus, pax RomanaÉ: Kr. e. 31, Kr. e. 27 – Kr. u. 14N: Marcus Antonius, Octavianus–Augustus, Horatius, Tiberius, Caligula, Claudius, NeroT: Actium, Pannonia

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőségTK: életmód, birodalom, egyeduralom, diktatúra, császárság

13

Témák órákra

bontása



27. 18. Életmód és mindennapok Rómában

Az ókori Róma főbb kulturális emlékeinek bemutatása.A római polgár hétköznapjainak elemzése a források alapján.A római vallás megismertetése, és összehasonlítása a görög vallással.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római nevek).3. KommunikációÖnállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. Róma, a világváros).Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból (pl. szórakozási lehetőségek Rómában, a római vallás).

F: bérház, villa, vízvezeték, diadalív, Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, PantheonN: főbb római istenek

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőségTK: társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, kultúra

28. Összegzés, gyakorlás

A munkafüzet feladatainak megoldása.

29. 19. A kereszténység kialakulása

Palesztina történetének áttekintése a római uralom idején.Jézus életének és tanításának bemutatása a források alapján.A keresztény egyház korai történetének áttekintése.A keresztény vallás összehasonlítása a zsidó vallással.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római uralom Palesztinában, a Pilatus-felirat, keresztény szimbólumok).A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Jézus életének és tanításának áttekintése).

F: Újszövetség, evangélium, apostolok, az egyház páli fordulata, diaszpóraÉ: Kr. u. 70N: Jézus, Mária, József, Heródes, Pilátus, Péter és Pál apostolT: Júdea, Betlehem, Názáret, Jeruzsálem

ÉK: változás és

14

folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, birodalom, vallás, monoteizmus

Témák órákra

bontása



30. 20. A császárság évszázadai

A romanizáció fogalmának értelmezése, a provinciák áttekintése a térkép segítségével. Vespasianus uralmának alapjai.A principatus és a dominatus rendszerének összehasonlítása. A császárkori gazdaság és társadalom átalakulásának elemzése.

2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. a császárság évszázadainak áttekintése, a romanizáció).A földrajzi környezet szerepe a Római Birodalom életében (pl. a terjeszkedés határai).Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a principatus és a dominatus államszervezetének összehasonlítása).

F: limes, romanizáció, colonus, katonacsászárok, dák nép, dominatus, tetrarchiaÉ: Kr. u. 284–305N: Traianus, Hadrianus, Diocletianus T: Pompeji, Dacia

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, államszervezet, egyeduralom

31. 21. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása

A népvándorlás menetének áttekintése a térkép segítségével (egyes népcsoportok vándorlási irányainak rögzítése). Constantinus látomásának átértelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. a kereszténység diadalának forrásai).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások

F: keresztényüldözés, egyház, püspök, zsinat, dogma, államvallás, népvándorlás, hunokÉ: Kr. u. 313, 325, 395, 476N: Constantinus, Attila

15

A birodalom kettéválásának és a Nyugatrómai Birodalom bukásának bemutatása.A kereszténység 4. századi történetének elemzése a források alapján.

nyomon követése (pl. a népvándorlás menete). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Constantinus reformjai).

T: Konstantinápoly, Milánó, Nicea, Ravenna

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, vallás, vallásüldözés, monoteizmus

Témák órákra

bontása



32. 22. A Kárpát-medence a római korban

A római uralom értékelése a Kárpát-medencében.A főbb régészeti emlékek bemutatása.A főbb pannoniai és daciai városok áttekintése a térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római uralom Pannóniában).3. KommunikációÖnállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. római emlékhelyek a Kárpát-medencében).

F: provincia, limes, Borostyánkő út, romanizációÉ: Kr. u. 9–433N: Traianus, Attila T: Pannonia, Dacia, Aquincum, Sopianae, Savaria, Napoca, Apulum

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőségTK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság

16



4. Tájékozódás térben és időbenTörténelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása (pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása).Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása (pl. a hódítások szakaszai).

Témák órákra

bontása



A KÖZÉPKOR

35. 23. Róma örökösei: a Bizánci és a Frank Birodalom

A Keletrómai Birodalom történelmi szerepének bemutatása az időszakban, több évszázados fennmaradásának a háttere.A Frank Birodalom

2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. a barbár királyságok sorsa, a Frank Birodalom kialakulása).Történeti események és

F: kancellária, grófságÉ: 732, 800, 843N: Justinianus, Martell Károly, Nagy Károly, Karoling-dinasztiaT: a Bizánci Birodalom, a

17

kialakulása, illetve jelentőségének kiemelése: az első olyan birodalom, amelynek központja nem a Mediterraneum térségében található.Bizánc mellett a Frank Birodalom is Róma örökösének tartotta magát; az okok tisztázása.

jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a Keletrómai Birodalom és a Frank Birodalom összehasonlítása).

Frank Birodalom területe, a verduni felosztás következményei, Ravenna, Aachen

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrásTK: császárság, birodalom, vallás, politika, város, kultúra, államszervezet, közigazgatás

36. 24. A középkori Európa születése

A Német-római Birodalom létrejöttéhez vezető események bemutatása.A kora középkori demográfiai változások elemzése, a mezőgazdasági módszerek megismertetése.A feudális társadalom kialakulásának körülményei, az egyes társadalmi rétegek jogainak és kötelezettségeinek részletezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. a kora középkori gazdálkodás jellemzői).Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a népvándorlás utolsó hulláma).2. Kritikai gondolkodásA történelmi problémák felismerése (pl. a demográfiai változások okai, a feudális társadalom kialakulása).

F: normannok, kora középkor, önellátás, nyomásos gazdálkodás, uradalom, hűbériség, feudalizmus, majorság, földesúr, jobbágy, robotÉ: 933, 955, 962N: I. OttóT: Német-római Császárság

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrásTK: gazdasági tevékenység, termelés, életmód, társadalom, társadalmi csoport

18

Témák órákra

bontása



37. 25. A keresztény világ kettéválása

Az egyházszakadáshoz vezető folyamat megismerése, valamint a római katolikus egyház és az ortodox egyház közötti különbségek elemzése.A keresztény világ kettéválásának máig ható következményének ismerete.A szerzetesi közösségek kulturális szerepének felismerése.A pápaság politikai törekvéseinek elemzése, a pápai hatalom és a császárság küzdelmének az ismerete.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. a keresztény egyház történelme a kora középkorban). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a szerzetesség kialakulása).2. Kritikai gondolkodásA történelmi problémák felismerése (egyházszakadás, és az invesztitúraharc).

F: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, püspök, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, invesztitúra, regula, teológia, Canossa-járásÉ: 1054, 1075N: Szent Benedek, VII. Gergely T: Pápai Állam, a főbb egyházi központok, Monte Cassino

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, életmód, állam, vallás, kultúra

38. 26. Az iszlám megjelenése és az arab hódítás

Az iszlám vallás történelmi hátterének az ismerete, az iszlám hit főbb tanainak a megismerése.Mohamed történelmi jelentőségének megértése.Az arab terjeszkedés irányainak elemzése, és a kulturális hatások értékelése.A muszlim vallású térségek ismerete napjainkban.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. az iszlám hit jellemzői, az arab terjeszkedés).A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Mohamed életének és tanításának áttekintése).

F: iszlám, Korán, kalifa, dzsihád, mór kultúra, szunnita, síitaÉ: 622, 732N: MohamedT: Mekka, Palesztina, Egyiptom, Perzsia, Córdoba, Damaszkusz, Bagdad

ÉK: változás és folytonosság, történelmi

19

forrásTK: társadalom, életmód, város, vallás, monoteizmus, birodalom, kultúra

Témák órákra

bontása



39. 27. Városfejlődés a virágzó középkorban

A virágzó középkor időszakának a kiemelése, a korszak összehasonlítása a kora középkorral.A középkori városok kialakulásának a háttere, a városok jogi és gazdasági kiváltságainak az ismerete.A városok társadalmának, gazdasági életének és az életkörülményeknek a bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. a középkori gazdálkodás jellemzői).Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. városi önkormányzat és céhes gazdaság).2. Kritikai gondolkodásA történelmi problémák felismerése (pl. a demográfiai változások okai, a virágzó középkor időszaka).

F: virágzó középkor, polgárság, városi önkormányzat, városi kiváltságok, hospes, céh, levantei kereskedelem, HanzaÉ: 11–13. századT: néhány Hanza-város ismerete, Velence, Genova, Pisa, Flandria, Champagne

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következményTK: társadalom, életmód, város, gazdaság, gazdasági kapcsolat, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kultúra

40. 28. A keresztes hadjáratok és a lovagok világa

A keresztes hadjáratok okainak a feltárása, illetve a keresztes háborúk politikai következményeinek ismerete.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. a keresztes hadjáratok okai és szakaszai).

F: keresztes hadjáratok, templomosok, johanniták, lovag (társadalmi helyzet, értékrend, harcmodor,

20

A lovag társadalmi helyzetének és értékrendjének elemzése.A lovagi életmód és neveltetés bemutatása.

Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a lovagi életmód jellemzői).

kultúra)É: 1095, 1187, 1204, 1291N: Szaladin, I. Frigyes, Oroszlánszívű RichárdT: Szentföld (Jeruzsálem, Antiochia), Konstantinápoly

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, életmód, politika, birodalom, vallás



Témák órákra

bontása



42–43. 29. Nyugat-Európa államai a középkorban

A kialakuló nyugat-európai államok kormányzati rendszerének megismerése, a rendi mozgalmak hátterének ismerete.A rendi képviselet és a rendi országgyűlések működésének elemzése a források alapján, illetve a politikai berendezkedések összehasonlítása.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. az angol rendi mozgalom dokumentumai).A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a rendi monarchiák államszervezeti ábrája).2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a királyi hatalom helyzete).

F: hűbéri kormányzás, Magna Charta Libertatum, rendiség, rendi monarchiaÉ: 1215, 1265, 1302, 1356N: IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok,

21

életmód, politika, birodalom, államszervezet, közigazgatás

44. 30. A középkor művelődése

A hit (teológia) és a tudás (filozófia) kapcsolatának értelmezése, illetve a középkor világszemléletének megismerése.A középkori oktatás rendszerének elemzése, az egyetemek működési elvének áttekintése.A román és a gótikus építészet összehasonlítása, a főbb stílusjegyek megkülönböztetése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. középkor filozófiája, egyetemek).3. KommunikációÖnállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. román és gótikus építészet).Ismeretszerzés más tantárgyak és szaktudományi munkákból (pl. szerzetesek világa, eretnekmozgalmak).

F: hét szabad művészet, teológia, skolasztika, egyetem (karok, autonómia), kolduló rendek, eretnekség, inkvizíció, román stílus, gótikaN: Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc, Szent Domonkos, III. InceT: néhány egyetem (pl. Bologna, Oxford, Cambridge, Prága, Krakkó)

ÉK: történelmi idő, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

Témák órákra

bontása



45. 31. A hanyatló középkor

A hanyatló középkor fogalmának az értelmezése, illetve a korábbi korszakokkal való összehasonlítás.A pápai főhatalom helyzetének az elemzése az időszakban.A százéves háború okainak

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. Nyugat-Európa válságának háttere).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. a

F: hanyatló középkor, pestisjárvány, százéves háború, „avignoni fogság”, nyugati egyházszakadásÉ: 1337–1453, 1415, 1431

22

elemzése, a háború szakaszainak áttekintése, Jeanne d'Arc történelmi szerepének kiemelése.

százéves háború menete).Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Jeanne d'Arc történelmi jelentősége).

N: Jeanne d'Arc, Luxemburgi Zsigmond, Husz JánosT: Krím félsziget, Flandria, Orléans, Burgundia, Konstanz

ÉK: ok és következmény, változás és folytonosság, történelmi forrásTK: lesüllyedés, gazdasági válság, politika, birodalom

46. 32. Közép- és Kelet-Európa államai a középkorban

Kelet-Közép-Európa eltérő fejlődésének hátterének, és a régió történelmének főbb vonásainak bemutatása.A mongol (tatár) hódítás szakaszainak elemzése, az orosz területek sorsának bemutatása.A dinasztikus kapcsolatok áttekintése a régió történelmében.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. Kelet-Közép-Európa fejlődésének fő vonásai, dinasztikus kapcsolatok a térségben).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. a mongol/tatár hódítás üteme).

F: hospes, ortodox kereszténység, Mongol Birodalom, Arany Horda, huszitizmus, Német LovagrendÉ: 1241–42, 1410, 1415N: Dzsingisz kán, Batu kán,III. Iván, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi ZsigmondT: Kijev, Novgorod, Mongol Birodalom, Prága, Krakkó

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: gazdaság, életmód, politika, birodalom, vallás

23

Témák órákra

bontása



47. 33. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

Az Oszmán Birodalom terjeszkedési szakaszainak az elemzése. A hódítások hátterének tisztázása, az Oszmán Birodalom államszervezetének, közigazgatásának és hadseregének bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. az oszmán terjeszkedés szakaszai).A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az Oszmán Birodalom államszervezeti ábrája).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. a balkáni államok sorsa).

F: despotizmus, szultán, szpáhi, janicsár, vilajet, szandzsákÉ: 1389, 1396, 1453N: Oszmán, Luxemburgi Zsigmond, II. MohamedT: Kis-Ázsia, Konstantinápoly – Isztambul, Rigómező, Nikápoly, Havasalföld, Moldva

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrásTK: társadalom, életmód, város, vallás, monoteizmus, birodalom, kultúra

48. 34. Reneszánsz és humanizmus Itáliában

Az itáliai városállamok politikai berendezkedésének és gazdasági fejlődésének bemutatása. A reneszánsz kultúra és a humanista szemlélet bemutatása. A reneszánsz stílusjegyek elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. az itáliai városállamok jellemzői).3. KommunikációÖnállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. reneszánsz építészet és művészet).Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és

F: levantei kereskedelem, reneszánsz, humanizmus, könyvnyomtatásN: Medici-család, Dante, Petrarca, Leonardo Da Vinci, GutenbergT: Velence, Firenze, Mainz

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás

24

tévéműsorokból (pl. humanista tudósok).

TK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

Témák órákra

bontása



49. 35. Hétköznapi élet a középkorban

A középkori életviszonyok bemutatása, és összehasonlítása a római polgárok életkörülményeivel.A nők és gyermekek helyzetének elemzése a középkorban, illetve összehasonlítása az antik kultúrák viszonyaival.Az európai zsidóság középkori történetének áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. nők és gyermekek helyzete a korban).3. KommunikációBeszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. életkörülmények a középkorban).

F: lovagi értékrend, apród, inas, antijudaizmus, előítélet, vérvád, jogfosztás

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, életmód, gazdaság, vallás




A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint.Számonkérés.

4. Tájékozódás időben és térbenAz európai történelem

25

elemzése (pl. összehasonlító időrendi táblázat készítése a 11–15. századi Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa legfontosabb politikai eseményeiről).A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről (pl. az arab, illetve oszmán hódítás fontosabb szakaszainak bemutatása).

Témák órákra

bontása



A MAGYARSÁG TÖRTÉNETEA KEZDETEKTŐL 1490-IG

53. 36. A magyar nép őstörténete

A magyar őstörténelem vitás kérdéseinek tisztázása az egyes tudományágak eredményei alapján.A magyar eredetről szóló mondák, illetve elméletek és a tudományos álláspontok bemutatása.A mitokondriális DNS vizsgálatának eredményei.A magyarság vándorlásának elemzése a térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulás Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése (pl. a magyar őstörténelem forrásainak értékelése).2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő elméletek a magyarság eredetéről). A földrajzi tényezők szerepének felismerése (pl. a magyarság vándorlásának állomásai).

F: finnugor nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, kende, gyula, vérszerződésT: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz

ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpontTK: társadalom,

26

felemelkedés, életmód, termelés

54. 37. A honfoglalás és a kalandozások kora

A honfoglalás előzményeinek, illetve menetének bemutatása.A magyarság életmódjának elemzése a források alapján.A kalandozó hadjáratok irányainak áttekintése a térkép segítségével.A kalandozó hadjáratok és az európai történeti események összekapcsolása.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. a honfogaló magyarok életmódja, harcmodora).2. Kritikai gondolkodásÉrvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására (pl. a magyar honfoglalás menete).A történelmi problémák felismerése (pl. a kettős honfoglalás elmélete).

F: honfoglalás, besenyők, a kettős honfoglalás elmélete, kalandozások, reflexíj, nomád harcmodorÉ: 895, 907, 933, 955N: Árpád, Álmos T: Vereckei-hágó, Pozsony, Kárpát-medence főbb tájegységei, Augsburg

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezésTK: társadalmi csoport, felemelkedés, életmód, politika

Témák órákra

bontása



55–56. 38. Géza fejedelemsége és Szent István királysága

Géza fejedelem és I. István politikai lépéseinek áttekintése.A kereszténység bevezetésének elemzése a források alapján.I. István államszervező tevékenységének bemutatása.Géza fejedelem és I. István tevékenységének értékelése, a meghatározó döntések hátterének feltárása.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. az egyház- és államalapítás fő vonásai).A források áttekintése és értékelése (pl. Szent István törvényeinek elemzése).2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Géza fejedelem külpolitikai

F: primogenitura, szenioratus, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, tized, királyi tanács, várjobbágy, várnépekÉ: 972–997, 997/1000–1038N: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, GizellaT: Pannonhalma,

27

A korabeli társadalom és mentalitás elemzése a források alapján.

nyitásának oka). Esztergom, Székesfehérvár, Kalocsa, Pécs, Várad, Győr

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpontTK: társadalom, életmód, politika, állam, közigazgatás, államszervezet, királyság, vallás

57. 39. A Magyar Királyság első évszázada

A Szent István halála utáni évtizedek áttekintése.A királyi hatalom helyzetének bemutatása Szent László és Könyves Kálmán időszakában.A két király legfontosabb törvényi rendelkezéseinek elemzése.Az ország külpolitikai helyzetének áttekintése.

2. Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése (pl. Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek elemzése és összehasonlítása).A történelmi események nyomon követése (pl. trónviszályok Szent István halála után).

F: trónviszály, pogánylázadás, istenítélet, egyházi hierarchia, Szent KoronaÉ: 1077–1095, 1095–1116N: Imre herceg, Vazul, Gellért püspök, I. (Szent) László, Könyves KálmánT: Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpontTK: társadalom, társadalmi mobilitás, életmód, politika, törvény, vallás, kultúra

28

Témák órákra

bontása



58. 40. Gazdaság és népesség a 12. században

A népesedési viszonyok és az életkörülmények áttekintése.A gazdasági viszonyok fő vonásainak áttekintése az időszakban.Az ország külpolitikai helyzetének bemutatása a 12. században.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. népesedési és gazdasági viszonyok elemzése).2. Kritikai gondolkodásA források kritikus kezelése (pl. Freisingi Ottó krónikarészlete).

F: kancellária, hospesek, szászok, domaniális jövedelmek, regálejövedelmekÉ: 1172–1196N: III. Béla, Mánuel császár, AnonymusT: Szászföld

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következményTK: társadalom, életmód, város, gazdaság, gazdasági kapcsolat, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kultúra

59. 41. Az Aranybulla kibocsátása

II. András intézkedéseinek bemutatása, a gazdasági és társadalmi változások kiemelése.Az Aranybulla kibocsátásához vezető út áttekintése.Az Aranybulla forráselemzése a megadott szempontok alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásKulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben, illetve információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése (pl. az Aranybulla elemzése).

F: szerviens, báró, Aranybulla, ellenállási záradékÉ: 1205–1235, 1222N: II. András, GertrúdT: Halics

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, politika

29

Témák órákra

bontása



60. 42. A tatárjárás és az utolsó Árpádok

A tatárjárás menetének elemzése a források alapján, illetve az ország védelmi lehetőségeinek értékelése.A tatárjárás következményeinek feltárása és IV. Béla intézkedéseinek bemutatása.A királyi hatalom meggyengülésének bemutatása a 13.század végén.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. a tatárjárás menete és következményei).2. Kritikai gondolkodásFeltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. IV. Béla „második honalapítása”).A történelmi változások nyomon követése (pl. az utolsó Árpádok időszaka).

F: kunok, tatárjárás, második honalapítás, jászok, familiaritásÉ: 1235–1270, 1241–1242, 1301N: IV. Béla, Julianus barát, Batu kán, III. AndrásT: Muhi, Buda, Pozsony, Gyulafehérvár, Trau

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, értelmezésTK: társadalom, politika, népességfogyás



62. 43. Magyarország az Anjouk korában

A királyi hatalom megerősödésének áttekintése az Anjou-korban.I. Károly gazdasági reformjainak bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. I. Károly gazdasági reformjai).A források áttekintése és

F: kiskirályok, interregnum, aranyforint, regále, harmincad, kapuadó, perszonálunió, ősiség, úriszék, báró,

30

Az ország külpolitikai helyzetének elemzése az időszakban, illetve I. Lajos hadjáratainak áttekintése a térkép segítségével.A köznemesség jogi és gazdasági helyzetének értékelése az 1351-es törvények elemzése alapján. Az Anjou-kor időszakának értékelése.

értékelése (pl. az 1351-es törvény).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. a kiskirályi hatalom felszámolása).Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. I. (Nagy) Lajos külpolitikai törekvései).

köznemes, kilencedÉ: 1308–1342, 1312, 1342–1382, 1351, 1370N: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Csák Máté, Anjou Mária, HedvigT: Visegrád, Rozgony, Nápoly, Krakkó

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyítékTK: gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, politika, kultúra

Témák órákra

bontása



63. 44. Luxemburgi Zsigmond fél évszázada

A királyi hatalom helyzetének bemutatása Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején.Zsigmond külpolitikájának bemutatása.A török elleni védekezés első évtizedeinek elemzése a térkép alapján.A Zsigmond halála utáni események bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. Zsigmond belpolitikai tevékenysége).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. az Oszmán Birodalom elleni védekezés). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Zsigmond külpolitikai tevékenysége).

F: végvárrendszer, bandérium, nemesi vármegye, rendi országgyűlésÉ: 1387–1437, 1396N: Luxemburgi Zsigmond, Habsburg AlbertT: Nikápoly, Galambóc

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpontTK: társadalom, politika, állam

31

64. 45. Gazdasági és társadalmi változások a 14–15. században

A késő középkori jobbágyság jogi és gazdasági helyzetének bemutatása.A magyar városfejlődés és a polgárság jellemzése és összehasonlítása a nyugat-európaival.Erdély földrajzi és etnikai áttekintése térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. a középkori magyar városfejlődés).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése (pl. Erdély a középkorban, a társadalom átalakulása a késő középkorban).

F: székely, szász, erdélyi vajda, rovásírás, kollektív jogok, autonómia, szabad királyi város, bányaváros, mezővárosT: Székelyföld, Szászföld, Szepesség, Kassa, Bártfa, Brassó, Nagyszeben

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrásTK: életmód, város, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kultúra

Témák órákra

bontása



65. 46. Hunyadi János török elleni harcai

Hunyadi török elleni hadjáratainak elemzése a térkép segítségével.A belpolitikai helyzet változásainak bemutatása 1440–1457 között.A nándorfehérvári diadal elemzése a források alapján.Hunyadi János történelmi jelentőségének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. Hunyadi János politikai pályája).A források áttekintése és értékelése (pl. a nándorfehérvári diadal).2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyelése (pl.

F: erdélyi vajda, kormányzóÉ: 1440–1444, 1444, 1456N: I. Ulászló, V. László, Cillei Ulrik, Szilágyi Mihály, Hunyadi János, Hunyadi LászlóT: Vajdahunyad, Várna, Nándorfehérvár

32

Hunyadi János hadjáratainak áttekintése). ÉK: változás és

folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpontTK: politika

66. 47. Hunyadi Mátyás uralkodása

Mátyás királyi hatalmának bemutatása, illetve a gazdasági lépések áttekintése.Mátyás külpolitikai törekvéseinek elemzése és áttekintése a források alapján.Mátyás történelmi jelentőségének értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése (pl. Mátyás hatalomra kerülésének körülményei).A források áttekintése és értékelése (pl. Mátyás gazdaságpolitikája).2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Mátyás külpolitikai lépéseinek háttere).

F: rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, kettős végvárvonalÉ: 1458–1490, 1463, 1479, 1485 N: Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Aragóniai Beatrix, Corvin János, Kinizsi Pál

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyítékTK: felemelkedés, adó, politika, kultúra, életmód

Témák órákra

bontása



67. 48. Művelődés és kultúra a középkori Magyarországon

A legfontosabb középkori történeti munkák bemutatása.A román és gótikus építészet emlékeinek bemutatása az országban.Mátyás reneszánsz udvarának

1. Ismeretszerzés, tanulásA tanultak felhasználása új feladathelyzetben (pl. korstílusok azonosítása magyarországi műemlékeken).Az információk rendszerezése

F: kancellária, nyelvemlékek, krónikák, Képes krónika, királyi udvar, reneszánsz, corvina, kódex N: Anonymus, Kézai Simon,

33

elemzése a források alapján.A középkori Buda fejlődésének áttekintése.

és értelmezése (pl. történeti irodalom).3. KommunikációBeszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. a középkori Buda).

Kálti Márk, Janus Pannonius, Antonio BonfiniT: Kassa, Ják, Pozsony

ÉK: történelmi idő, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra




A tananyag áttekintése a megadott szempontok alapján.Számonkérés.

4. Tájékozódás térben és időbenA tanult események, jelenségek topográfiai meghatározása térképen. (pl. a magyarság vándorlásának fő állomásai).Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése.

71–74. A projekttémák feldolgozása

címlap | oktatáskutató és fejlesztő intézet · web viewaz európai történelem elemzése...

Documents