CSALÁD

GYERMEK

VAGYONA joggyakorlat kihívásai

Szerkesztette: Szeibert OrSOlyA

CSAlÁDJOGi tANUlMÁNyKÖtet

lap- és Könyvkiadó Kft.

CSALÁD GYERMEK VAGYON

A joggyakorlat kihívásai Szerkesztette: Szeibert OrSOlyA PhD

A kötet szerkesztését a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta.

CSAlÁDJOGi tANUlMÁNyKÖtet

© Dr. Bucsi Ágnes, 2012 • © Dr. Csűri Éva, 2012 • © Dr. Dani Csaba, 2012 • © Dr. Demeter Kinga, 2012 • © Dr. Fügedi Orsolya, 2012 • © Dr. Gellérné dr. Lukács Éva, 2012 • © Dr. Gyurkó Szilvia, 2012 • © Dr. Herczog Mária, 2012 • © Dr. Horváth Gábor, 2012 • © Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, 2012 • © Kovátsné dr. Honthy Kinga, 2012 • © Dr. Kóczián Lilla, 2012 • © Dr. Kőfalusi Eszter, 2012 •© Dr. Kőrös András, 2012 • © Dr. Lipka Erika, 2012 • © Dr. Lovas Margit, 2012 • © Dr. Menyhárt Tamara, 2012 • © Dr. Szeibert Orsolya, 2012 • © Tresóné Dr. Percze Dorisz, 2012 •© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012

A kézirat lezárásának napja: 2012. augusztus 15.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

iSbN 978-963-258-169-9

budapest, 2012A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadásainternet: www.hvgorac.hue-mail: info@hvgorac.huFelelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetőjeFelelős szerkesztő: dr. Gábor ZsoltTipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai ÉvaSzedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

5

TARTALOM

SZÉKELY LÁSZLÓ: Előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

HARMATHY ATTILA: Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

SZEIBERT ORSOLYA: Család, gyermek és vagyon a XXI. század elején – a tanulmányok elé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21I. Családról – vagyonról – gyermekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

1. A család és a jelenlegi tendenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212. Szegény család – gazdag család: válság és szolidaritás . . . . . . . . . 233. A gyermek érdeke mindenekfelett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

II. A kötetről és annak tanulmányairól: miként tükrözik a megváltozott életviszonyok problémáit; a felelősségvállalást, illetve annak hiányát; s merre mutatnak utat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

1. A megváltozott életviszonyok, illetve a családon belüli, jogilag nehezen kezelhető helyzetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282. A felelősség, annak vállalása – s mindennek hiánya . . . . . . . . . . . . 313. A joggyakorlat kihívásai – elemzések, megoldások . . . . . . . . . . . . 334. zárás – egy emberi (brechti) eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

I. CSALÁD

KŐRÖS ANDRÁS: A Ptk. alkalmazása egyes családi jogviszonyokban. . . 39i. A polgári jog és a családi jogviszonyok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39ii. A Ptk. alapelvei a családjogi jogalkalmazásban . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

1. A jóhiszeműség és tisztesség elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412. A saját felróható magatartásra hivatkozás tilalma. . . . . . . . . . . . . . 423. A joggal való visszaélés tilalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

III. A családtagok személyhez fűződő jogai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451. A házastársak viszonyában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452. A szülő-gyermek kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463. A gyermek jogai körében. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

IV. Gyermektartási kötelezettség és jogalap nélküli gazdagodás az apaság vélelmének megdőlte esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

1. A vélelmezett apa keresete a gyermekkel és az őt nevelő szülővel szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482. A vélelmezett apa keresete a vér szerinti apával szemben . . . . . . . 48

V. Ajándékozás és ajándék visszakövetelése a családi jogviszonyokban 501. A megajándékozott személye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

6

tartalom

2. Az ajándéknak minősülő juttatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513. Az ajándék visszakövetelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

VI. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

KOVÁTSNÉ HONTHY KINGA: Korkép és (vagy) kórkép egy igazságügyiszakértői vizsgálat tükrében anno 2012. Az igazságügyi szakértőimunka mikéntje – egy családjogi per esetismertetése kapcsán. . . . . . . . . . . 56i. bírósági kirendelés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56II. Igazságügyi szakértői vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

1. K. S. felperesi édesanyáról készített igazságügyi szakértői vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 582. K. B. édesapáról készített igazságügyi szakértői vélemény . . . . . . 613. K. M. fiatalkorúról készített igazságügyi szakértői vélemény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 634. Válasz a feltett kérdésekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

II. HÁZASTÁRSAK, ÉLETTÁRSAK

CSŰRI ÉVA: Az egyéni vállalkozó és az egyéni cég a házasságivagyonjogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75I. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatálya alá tartozó

tartozó egyéni vállalkozó (egyéni vállalkozás) és egyéni cég, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tör-vény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – aktív és passzív – vagyo-na, mint a házastársi közös vagyon tárgya, alvagyoni jellegének mehatározása és a házastársak közötti megosztásának módja . . . . . . . . . 751. Az egyéni vállalkozói vagyon mint a házastársi közös aktív és passzív vagyon tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 782. Az egyéni vállalkozói vagyon házastársak közötti megosztásának lehetséges módozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

II. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó egyéni cég mint a házastársi közös

vagyon tárgya, alvagyoni jellegének meghatározása és megosztásának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

1. Az egyéni cég házassági vagyonjogi szempontból lényeges új szabályai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 842. Az egyéni cég vagyoni betétjének alvagyoni jellege. . . . . . . . . . . . 863. A vagyonközösséghez tartozó egyéni cég mint a közös vagyon tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 864. A vagyonközösséghez tartozó egyéni cégbeli részesedés (vagyoni betét) házastársak közötti megosztásának a módja . . . . . 89

7

tartalom

FÜGEDI ORSOLYA: Házassági vagyonjogi szerződés, avagy képesekvagyunk-e bízni egy életen át a társunkban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97i. bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97II. Házassági vagyonjogi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 1. A házassági vagyonjog. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 2. A házassági vagyonjogi szerződés fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 3. A házassági vagyonjogi szerződés alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 4. A házassági vagyonjogi szerződés időbeli hatálya . . . . . . . . . . . . . 102 5. A házassági vagyonjogi szerződés alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 6. A házassági vagyonjogi szerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 7. A házassági vagyonjogi szerződés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . 104 8. A házassági vagyonjogi szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . 105iii. Felmérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 1. Felmérésem menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 2. Az adatelemzés technikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 3. Hipotéziseim . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 4. Az adatelemzés részletezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110IV. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156Függelék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162

SZEIBERT ORSOLYA: Élettársi vagyonjog: az ítélkezési gyakorlatállása 2012-benÚjabb ítéletek és kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173I. Az élettársi viszony: jogi megítélés és társadalmi attitűd 2012-ben . . . 173ii. A házastársak vagyoni viszonyai és az élettársak vagyoni helyzete . . . 175iii. Mely feltételek mellett állapítható meg az élettársi közös vagyon keletkezése? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176

1. Fennállt-e az élettársi kapcsolat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1762. Az érzelmi közösség fennállása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1773. A gazdasági közösség fennállása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1794. Kötöttek-e az élettársak eltérő vagyonjogi megállapodást? . . . . . . 1835. létezik-e élettársi vagyonközösség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185

IV. Mit üzen a vizsgált ítélkezési gyakorlat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

LIPKA ERIKA: „Minek nevezzelek?” Házastárs – élettárs – szingli.Párválasztás Magyarországon (és ennek tükröződése a gyámhivatalieljárásban) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190Első rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191i. A család mint alapegység. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191

1. Család és házasság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1912. A család fogalmának meghatározásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1923. A párkapcsolatok alakulását befolyásoló tényezők . . . . . . . . . . . . . 195

8

tartalom

ii. A házasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 1. Általános helyzetkép és demográfiai adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 2. Partnerszelekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201iii. Az élettársi kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203

1. Élettársi kapcsolatok a statisztika tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2042. Befolyásoló tényezők az élettársi kapcsolat választásában . . . . . . . 2053. Az élettársi kapcsolatok hatása a jogi szabályozásra. . . . . . . . . . . . 207

IV. A szingli (single), vagyis az egyedülálló életforma terjedése . . . . . . . 2091. Kialakulási okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2092. Ki is az a szingli? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2103. A tudományos vizsgálatok eredményei és a nemzetközi szakirodalom álláspontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2114. A magyar szingli . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2125. Az önként egyedülálló életformát választók . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213

Második rész: Gyámhivatali tapasztalataim . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214i. A gyermek családi jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215

1. Statisztikai adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2152. Jogszabályi háttér. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216

ii. Az egyedülálló életforma megjelenése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218Jogesetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219

iii. A házasság és az élettársi kapcsolat intézménye . . . . . . . . . . . . . . . . . 220Jogesetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

IV. Végkövetkeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

III. GYERMEKEK ÉS SZÜLŐKA BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN

DEMETER KINGA: A Legfelsőbb Bíróság és a Fejér Megyei Bírósággyakorlata a kiskorú gyermek tartása iránti perekben,különös figyelemmel a bizonyítási kérdésekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227i. bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227ii. A gyermektartási kötelezettség rövid jogtörténeti áttekintése . . . . . . 228iii. A bizonyítás a gyermek tartása iránti perekben . . . . . . . . . . . . . . . . . 230

1. A bizonyítás általános kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2302. bizonyítás hivatalból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2333. Az előzetes bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235

IV. A kiskorú gyermek tartása iránti perek bizonyítási és jogalkalmazási kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

1. A kiskorú gyermek rászorultsága és a szükséges tartás . . . . . . . . . 2372. A szülők jövedelmi, vagyoni viszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2413. A kötelezett jövedelmének okirati bizonyítékok alapján történő megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2424. A jövedelem becsléssel, mérlegeléssel történő megállapítása . . . . . 242

9

tartalom

5. Vállalkozó foglalkozású kötelezett esetén megállapítható gyermektartásdíj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2466. Munkanélküli, illetőleg rendszeres jövedelemmel nem rendelkező személy tartásdíj-fizetési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2507. A büntetés-végrehajtási intézetben elhelyezett kötelezett helyzete . . . 2538. Külföldön élő, illetőleg külföldön munkát végző kötelezett esetében megállapítható gyermektartásdíj mértéke . . . . . . . . . . . . 255

V. Zárórész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258

LOVAS MARGIT: Az ideiglenes intézkedés szerepe a gyermekelhelyezésiperekben és jelentősége a Szolnoki Városi Bíróság néhány jogeseténektükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260I. Bevezető gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260ii. A gyermekelhelyezési jogviták hátterében meghúzódó lehetséges okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262iii. A gyermek elhelyezésének jogszabályi háttere, az elhelyezés módjainak bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262

1. A jogszabályi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2622. A gyermek elhelyezésének módjai a szülők megegyezése alapján. . . 2633. A gyermekelhelyezési perek főbb sajátos eljárásjogi szabályai. . . . 265

IV. Az ideiglenes intézkedés szerepe a gyermekelhelyezési perben . . . . . 2711. Az ideiglenes intézkedés családjogi alkalmazásának történeti előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2712. Az ideiglenes intézkedés fogalmi meghatározásának nehézségei . . . 2723. Az ideiglenes intézkedés határozati jellegének vizsgálata . . . . . . . 2734. Az ideiglenes intézkedés hatályos szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . 274

V. Az ideiglenes intézkedés alkalmazásának formái, valamint gyakorlati jelentősége a gyermekelhelyezési perekben . . . . . . . . . . . . 280

1. A kapcsolattartás szabályozása ideiglenes intézkedéssel . . . . . . . . 2802. A gyermek harmadik személynél ideiglenes intézkedéssel történő elhelyezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2823. Gyermekelhelyezés, gyermektartásdíj megállapítása és a kapcsolattartás szabályozása ideiglenes intézkedés keretében 2834. A jogesetekből levonható konklúziók az ideiglenes intézkedés iránti kérelem, a döntés és a döntést követő helyzet tükrében. . . . . 284

VI. Záró gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289

BUCSI ÁGNES: A gyermek meghallgatása az őt érintő eljárásokban– egy alapelv érvényesülése a magyar joggyakorlatban dunaújvárosi kutatás alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292i. A gyermek meghallgatásának kérdése nemzetközi egyezményekben és az európai Unió jogforrásaiban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292ii. A hazai jogi szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295III. Az ítélőképesség fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297

10

tartalom

IV. A gyermek meghallgatása a polgári peres eljárásban . . . . . . . . . . . . . 2991. A vizsgálat tárgyául választott bírósági ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . 2992. A „közös megegyezéses” bontóperek és az egyezséggel zárult gyermekelhelyezési perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3003. bírósági ügyek, melyekben vitás volt a gyermekelhelyezés . . . . . . 302

V. A gyermek meghallgatása a gyámhivatal előtt indult ügyekben. . . . . 309VI. A gyermek meghallgatásával kapcsolatos általános tapasztalatok és e jog szélesebb körben történő érvényesülését előmozdító lehetőségek 312

1. A gyermeki jogok szélesebb körben történő ismertté tétele . . . . . . 3132. A családjogi bíráskodás reformja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3143. A gyermek bevonása a mediációs eljárásba. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319

IV. GYERMEKI JOGOK, GYERMEKVÉDELEM

KATONÁNÉ PEHR ERIKA: Média és a gyermeki jogok. . . . . . . . . . . . . . . . 323i. A médiáról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324ii. A gyermekvédelem és a média kapcsolata a nemzetközi egyezményekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326iii. Gyermekek védelme a hatályos médiatörvényben. . . . . . . . . . . . . . . . 328IV. Biztonságos internethasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331V. Közös gondolkodás és cselekvés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336

HORVÁTH GÁBOR: A gyermeki jogok szabályozása és érvényesülésea magyar gyermekvédelemben – különös tekintettela gyöngyösi tapasztalatokra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339I. Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339ii. A gyermeki jogok hazai szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341

1. Gyermeki jogok az Alkotmányban (Alaptörvényben). . . . . . . . . . . 3412. Gyermeki jogok az Gyermek jogairól szóló eNSz egyezményben 3443. Gyermeki jogok a Gyermekvédelmi törvényben. . . . . . . . . . . . . . . 3454. Gyermeki jogok a Családjogi törvényben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3475. Gyermeki jogok az egyéb – ágazati – törvényekben . . . . . . . . . . . . 349

iii. A gyermeki jogok védelme és érvényesülése a jogalkalmazás tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353

1. Az Alkotmánybíróság gyermeki jogokkal kapcsolatos védelme. . . . 3532. Az alapvető jogok biztosa gyermeki jogokkal kapcsolatos védelme 3553. Az oktatási jogok miniszteri biztosának gyermeki jogokkal kapcsolatos védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3574. A gyermekjogi képviselő gyermeki jogokkal kapcsolatos védelme 359

IV. A gyermeki jogok védelme és érvényesülése a helyi gyermekvédelem tükrében. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361V. Gyöngyös és gyámhatósági vonzáskörzete gyermekvédelmének tapasztalatairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363

1. Pénzbeli, természetbeni ellátások, hatósági intézkedések. . . . . . . . 363

11

tartalom

2. A gyámhatóság eljárása, jogesetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3653. A gyermekjóléti szolgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3684. Rendőrségi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3695. A gyermekjogi képviselő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3706. bíróság, ügyészség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372

Összegzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373

MENYHÁRT TAMARA: A hiányzó szülői gondoskodás pótlásaBudapest XXIII. Kerületi Gyámhivatal gyakorlatának tükrében . . . . . . . . . 375i. A veszélyeztetettség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375ii. ideiglenes hatályú elhelyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380iii. Átmeneti nevelésbe vétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384IV. Tartós nevelésbe vétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387V. Nevelési felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388VI. Gondozási hely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390

1. Gyermekotthon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3912. Nevelőszülő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392

VII. Kapcsolattartás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394VIII. Hazagondozás és az ahhoz vezető út . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397

GYURKÓ SZILVIA: Gyermekbarát igazságszolgáltatás– a paradigmaváltás szükségességéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399Miért nem gyermekbarát az igazságszolgáltatás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399Összegzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404

V. ALTERNATÍV VITARENDEZÉS

HERCZOG MÁRIA: Családi csoportkonferencia:a konfliktuskezelés egy konstruktív módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 409i. A családi csoportkonferencia célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413ii. egy példával megvilágítva a fentieket . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414iii. A cscsk előnyei és értékrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416IV. A cscsk alkalmazhatósága családon belüli erőszak esetén . . . . . . . . . 420

KÓCZIÁN LILLA: A fiatalkori deviancia kialakulása és az alternatívbűnmegelőzési programok Arizona program: a felelősségvállalás tanítása(a bűnmegelőzés első lépése) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426I. A fiatalkorúak deviáns magatartásának tényezői . . . . . . . . . . . . . . . . 427

1. Család. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4292. iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4313. Kortárskapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432

II. A fiatalkori bűnözés általános jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433III. Bűnmegelőzésről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436

12

tartalom

IV. Reformelképzelések a büntető igazságszolgáltatásban, bűnmegelőzésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437

1. A helyreállító igazságszolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4372. Mediáció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4393. Családi csoportkonferencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439

V. Az iskolai deviancia egy sajátos kezelése: az Arizona program . . . . . 441záró gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445

TRESÓNÉ PERCZE DORISZ: Mediáció a büntetőjogban– elmélet és gyakorlat ügyészi szemmel. egy hatékony eszközalkalmazásának tapasztalatai a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban . . . . . 451bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451I. A büntetőeljárásban alkalmazandó mediáció fogalma . . . . . . . . . . . . 452ii. A mediáció története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452III. A resztoratív igazságszolgáltatási modell újszerűsége és előnyei . . . . 455IV. A helyreállító igazságszolgáltatás modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456

1. A tettes-áldozat mediáció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4562. A konferencia modell. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4563. A kör-modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457

V. A büntetőeljárásban alkalmazandó mediáció hazai szabályozása . . . . 457VI. A közvetítői eljárás folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462VII. Közvetítői eljárás a fiatalkorúak büntetőjogában. . . . . . . . . . . . . . . . . 467VIII. A fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszerek . . . . . . . 467IX. A fiatalkorúak bűnözése mögött húzódó okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 468X. A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok helye a magyar büntetőjogban 469XI. A közvetítői eljárás fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályai. . . . 471XII. További mediációs lehetőségek a fiatalkorúak büntetőjogában . . . . . . 471Összegzés és személyes tapasztalatok Nógrád megyében . . . . . . . . . . . . . . 473

VI. MAGYAR SZABÁLYOZÁS – UNIÓS KITEKINTÉS DANI CSABA–GELLÉRNÉ LUKÁCS ÉVA: Releváns kérdéseka családok szociális ellátásai tekintetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481i. Kik részesülhetnek családi ellátásban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481ii. Az iskoláztatási támogatás folyósításában milyen változások következnek be, ha a gyermek igazolatlanul mulaszt az iskolából?. . . . 482III. Mikor és milyen keresőtevékenységek (jövedelmek) befolyásolják a gyermekgondozási segély folyósítását?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484IV. Hogyan alakul a családtámogatási ellátások folyósítása, ha a gyermek vagy a szülők külföldön tartózkodnak? . . . . . . . . . . . . 485V. Hogyan változik a családi ellátások megállapítása és folyósítása, ha a szülők a lakóhelyüket vagy a munkahelyüket az Európai Unió valamelyik tagállamába helyezik át? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486

13

tartalom

VI. Milyen bejelentési kötelezettségek terhelik a családtámogatási ellátásban részesülőket és ezek elmulasztása milyen következményekkel jár? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488VII. Milyen szabályok érvényesülnek, ha a szülő(k) egyidejűleg több családtámogatási, illetve egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra jogosultak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 490VIII. Milyen családtámogatási ellátások jogosítanak kedvezményes utazás igénybevételére? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492IX. Milyen feltételek mellett és eljárásban részesülhet a jogosult nagycsaládos gázárkedvezményben?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493Melléklet – családtámogatási formák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494

KŐFALUSI ESZTER: Öröklési jogi kérdések az Európai Unióban . . . . . . . 497bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497i. Nemzetközi környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499

1. A joghatóság kérdése és az eljáró hatóság meghatározása a jelenleg hatályos szabályozások alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4992. Mi az alkalmazandó jog, van-e lehetőség a jogválasztásra? . . . . . . 5013. Mi az örökössé válás feltétele az egyes államokban? Az örökös közvetlenül válik-e örökössé vagy szükséges egy hagyatéki ügyintéző/végrehajtó közreműködése? . . . . . . . . . . . . . . 5034. Végrendelet hiányában az adott állam mely rokoni kört vonja be az öröklésbe és ők milyen arányban részesülnek a hagyatékból? . . . 5055. Mennyiben korlátozott a végrendelkezés szabadsága? . . . . . . . . . . 5096. A végrendelet alaki érvényességének kérdése. Hogyan szerezhetnek tudomást az örökösök arról hogy az örökhagyó egy másik államban végrendeletet hagyott hátra? . . . . . . . . . . . . . . 511

ii. A magyar szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515III. A jövő – az európai öröklési rendelet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518záró gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522

15

ELŐSZÓ

Sárándi Imre a Jogi Továbbképző Intézet alapító igazgatója több mint harminc évvel ezelőtt, az első szakjogász évfolyam diplomaátadó ünnepi ülésén az alábbi-akat mondta: „Aki diplomával a kezében úgy véli, hogy semmit sem tud, az kis-hitű; aki azt hiszi, hogy mindent tud: az elveszett; de akiben él a vágy arra, hogy tudását folyamatosan megújítsa, önön szakmai ismereteit tovább képezze: azé a jövő.” Ez a gondolat azóta is vezérmotívuma az ELTE JTI küldetésének, s ennek szellemében igyekszik kialakítani szakirányú továbbképzéseinek kínálatát, évről évre megújítva azt. Az elmúlt évek egyik sikeres újdonsága a családjogi szakjogász-képzés elindítása volt, amelyet nem csupán az érdeklődő jelentkezők szép száma igazol, hanem az is, hogy a hallgatók és az oktatók között szoros szakmai kapcso-lat alakult ki az évek során, sajátos szellemi műhely kovácsolódott össze, s ennek tárgyi bizonyítékát veheti már kézbe a tisztelt Olvasó. Az intézet történetében is páratlan esemény az, hogy egy szakirányú továbbképzés oktatói és hallgatói közös kötetben jelentethetik meg dolgozataikat, most épp a családjog köréből. Büszke-séggel tölt el az, hogy az intézetünkben folyó szakmai munka színvonala lehetővé teszi, hogy a családjogi szakjogászképzés résztvevőinek válogatott záródolgozatait – némi átdolgozás után – önálló kötetben jelentethesse meg a kiadó. Köszönöm a képzés szakmai vezetőjének és a kötet szerkesztőjének, Szeibert Orsolyának, to-vábbá a családjogi szakjogászképzés tanárainak, mint szerzőtársaknak, hogy nem hagyták, hogy ezek a kvalitásos dolgozatok az íróasztal fiók jában porosodjanak a jobb időkre várván. Ajánlom ezt a színvonalas kötetet minden, a családjog iránt érdeklődő olvasónak.

Székely Lászlóigazgató

ELTE Jogi Továbbképző Intézet

17

ELŐSZÓHarmathy Attilaakadémikus, az MTA rendes tagja

1. Az egyetemi tanulmányok befejezése óta foglalkoztat az a gondolat, hogyan lehet a gyakorlatban dolgozó jogászoknak az egyetemeken, kutatóintézetben okta-tó, kutató jogászokkal való rendszeres kapcsolatát, együttműködését megvalósíta-ni. A második világháború előtti időszak magyar magánjogi irodalma is azt jelzi, a Szladits-szemináriumról hallott legendák is arra utalnak, hogy volt olyan időszak, amikor a rendszeres kapcsolat létezett. A második világháborút követő időszak rendszermegváltoztató törekvései egy időre a korábbi kapcsolatok felszámolását is eredményezték. Néhány évtizedre visszanyúló emlékeim szerint a kapcsolat meg-újítására, újból való megteremtésére történtek törekvések. Volt olyan kísérlet, hogy bírók – továbbképzésként – rendszeresen kapcsolatban voltak egyetemi tanárokkal. Munkaközösségek működtek – részben a Magyar Jogász Egylet keretében – és egyebek mellett elmélet és gyakorlat kapcsolatát is biztosították. (Magam is közre-működtem különböző ilyen célú munkaközösségek szervezésében.)

A folyamatosan bekövetkező változások az említett együttműködési formáknak egy részét megszüntették vagy meggyengítették. A megmaradó kapcsolatok mellé idővel újak léptek. Az új kapcsolati formák között jelentős szerepet kapott az ELTE Jogi Továbbképző Intézete által szervezett tanfolyamok rendszere, majd később az egyetemek doktori képzése. A doktori képzést azért említem ebben a témakörben, mert a képzés résztvevőinek nagy része gyakorlatban dolgozik. A kapcsolatok erő-södése ellen ható tényezők mellett is remény van arra, hogy a jogi elméleti és gya-korlati munka kapcsolata fejlődik. A bizakodás megalapozottságának egyik kéz-zelfogható bizonyítéka az a kötet, amelyhez kapcsolódik ez az előszó.

Társadalmi életünk szempontjából kiemelkedő jelentősége van a családjognak. Az ezen a jogterületen folyó kutatásnak és gyakorlati munkának a fontosságát nem kell külön bizonyítani. Örömmel üdvözölhető az az elmélet és gyakorlat kapcso-lata szempontjából újnak tekinthető vállalkozás, hogy egy továbbképzés oktatói, a jogterület elismert képviselői és a képzés résztvevői, az adott jogterület iránt ér-deklődő jogászok közös kötetet jelentetnek meg, teszik közzé a képzéssel össze-függésben, komoly munkával elkészített tanulmányaikat. elismerés illeti a képzés szakmai vezetőjét és egyben a tanulmányokat tartalmazó kötet szerkesztőjét, Szeibert Orsolyát, az elte Állam- és Jogtudományi Kara polgári jogi tanszékének oktatóját, a vállalkozásért és a végzett munkáért.

2. A családjog olyan társadalmi viszonyokat szabályoz, amelyeknek különösen nagy fontossága van az egész társadalom szempontjából. Max Weber általában a társadalomtudományok tekintetében hangsúlyozta a tapasztalati tudásnak, a való-

18

Előszó

ság megismerésének fontosságát1. Fennáll a valóság megismerésének követelménye a jogi vizsgálatoknál is, és különös jelentősége van a jogi szabályozásra kerülő társadalmi viszonyok ismeretének a családjog esetében.

A családjog szempontjából jelentős társadalmi viszonyok esetében gyakran van szó nagy átalakulásról, a születések számával összefüggésben pedig válságról. A történész braudel a társadalmi válság vizsgálatánál hangsúlyozta egyrészt a történelmi összefüggések, másrészt a társadalmi viszonyokkal kapcsolatban álló gazdasági és egyéb viszonyok változásainak figyelembevételét2. A társadalmi vi-szonyok történeti összefüggésekben történő vizsgálatánál pedig Parsons hangsú-lyozta a jog által tükrözött értékfelfogásoknak kulturális és vallási tényezőkkel való kapcsolatát.3

A magyar jogi, társadalmi változások tanulmányozásánál napjainkban természe-tesnek tűnik a rendszerváltozás óta bekövetkezett átalakulást alapul venni. Úgy gon-dolom azonban, hogy az 1990 óta bekövetkezett változások elemzése szükséges, de a bekövetkező társadalmi változásokról akkor kapunk teljesebb képet, ha az elmúlt 20 évnél hosszabb időtartamot veszünk számításba. A társadalmi változások hosz-szabb idő alatt bontakoznak ki. A magyar polgári jog – és ezen belül a családjog – átalakulását is akkor értjük meg jobban, ha legalább a második világháború óta be-következett társadalmi, gazdasági és kulturális változásokra vagyunk tekintettel.4

3. A hosszú távú változásokat elemző, Nobel-díjas Kuznets kimutatta a népes-ségnövekedésnek a termelési szerkezet változásával, az urbanizációval, a gazda-sági és társadalmi szervezetek jellegzetességeivel való összefüggését.5 Kuznets kifejtette azt is, hogy a történelmi új szakaszok kialakulása más feltételek között történik meg a fejlődésben hátrébb álló, „követő” országokban, mint a fejlődésben élenjáró országokban6.

A magyar polgári jog, a magyar családjog alakulását befolyásoló tényezőknél is vizsgálni kell egyrészt a változások irányát mutató külföldi történelmi folyamato-kat, másrészt a magyar sajátos körülményeket. A társadalom számára alapvető problémát jelentő magyar demográfiai helyzet vizsgálatánál is tekintettel kell len-ni ezekre a jelenségekre. A kedvezőtlen magyar változás bizonyos mértékben kö-veti a Nyugat-Európa fejlettebb országaiban megfigyelhető átalakulást. Ugyanak-kor más, volt szocialista európai országokétól is eltérő, sajátos helyzet kialakulását kell megállapítani.7 Az okok elemzése és a megfelelő (többek között jogi) válaszok kidolgozása mind a külföldi jelenségek, mind a magyar sajátos adottságok figye-lembevételével történhet meg.

1 Weber, M.: Állam, politika, tudomány (Tanulmányok). budapest, 1970. 71. 2 braudel, F.: A történelem és a társadalomtudományok. Századok 1972. 4–5. 1009.3 Parsons, t.: The system of modern societies. New Jersey, 1971. 28.4 Egy ilyen áttekintésre tett kísérlet: Harmathy A.: Jogpolitika – polgári jog. Magyar Jog 2010.

12. 705–719.5 Kuznets, S.: Struktúra és növekedés a modern gazdaságban (Válogatás). Budapest, 1981. 53.6 Kuznets, S. (1981) 91.7 Kovács L.: Demográfiai helyzet és trendek Közép-Kelet-Európa néhány országában. Társada-

lomkutatás 2003. 2. 225–240.

19

Előszó

4. Nem feladata a rövid előszónak az, hogy kísérletet tegyen a jogi elemzések szempontjából jelentős társadalmi-gazdasági tényezők tárgyalására. Mégis, talán megengedhető két, az ország fejlődése és a jog alakulása szempontjából jelentős összefüggésre utalni.

Az egyik összefüggésre talán kevesebbet gondolunk, bár a következmény nem meglepő, sőt ismertnek tekinthető. Az egyénnek a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye összefüggésben áll a státuskérdésektől kezdve az egyén jogi szabá-lyozással befolyásolt helyzetének számos kérdésével. ezzel az összefüggéssel kap-csolatban Parsons példaként azt említi, hogy a gyáripar fejlődése együtt járt a gyermekmunka tömegessé válásával és ennek következtében a gyermekek jogi helyzetének új szabályozási problémáival8.

egy magyar közvélemény-kutatás adatai – az említett felfogással összhangban – a nők társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyének változásával összefüggés-ben a megváltozott társadalmi vélekedést jelzi. A kutatási eredmények közül a közvéleményben két kérdés tekintetében bekövetkezett változást említek meg. Az egyik kérdés az volt, hogy rossz-e a családnak, ha az asszony teljes munkaidőben dolgozik. 2000-ben a válaszadók többsége úgy válaszolt, hogy hátrányos a család-nak az asszony munkaviszony keretében való dolgozása. Tíz évvel később a válasz-adók többsége (a korábbihoz viszonyított jelentős százalékos különbséggel) eltérő állásponton volt. A másik vizsgált kérdés szintén a nők társadalmi és családi sze-repére vonatkozott. Arra kereste a választ, hogy a nők számára a munkaviszonyban végzett munka fontosabb vagy a nő igazi vágya az otthon és a gyermek. 2000-ben a válaszadók nagy többsége (78%) a nő családon belül betöltött szerepét tartotta fontosabbnak. Tíz évvel később a válaszadóknak már csak kis többsége volt a ko-rábbival azonos állásponton, tehát jelentős változás következett be. Az alacsonyabb képzettséggel rendelkező válaszadók esetében a változás nagyobb volt.9

A család szerepének egy másik, szociológiai, pszichológiai alapú vizsgálata ki-indulási tételnek tekintette azt, hogy a nyugati társadalmak családszerkezeti vál-tozásai Magyarországon hosszú távon jelentkeznek, a társadalmi mobilitás pedig gyakran eltér a tudati állapottól.10 A témakörrel összefüggésben számos olyan kér-dés van, amely a jogi szabályozás szempontjából is jelentős.

A másik említésre méltó összefüggés a családnak, mint gazdasági egységnek és a gazdaság egészének kapcsolata. A gazdaságtörténészek között van ugyan vita abban a kérdésben, hogy a család mint vállalkozási egység milyen szerepet játszik a fejlődés során, ennek ellenére a rendelkezésre álló adatok szerint a családi vál-lalkozásoknak napjainkban is meghatározó szerepe van. A Harvard Egyetem pro-fesszorának, David landesnek a kutatási adatai szerint európa országaiban jelen-

8 Parsons, T.: Ein Rückblick. In: Fikentscher, W.–Franke, H.–Köhler, O. (Hrsg.): Entstehung und Wandel rechtlicher Traditionen. München, 1980. 791, 792.

9 Pongrácz tiborné–S. Molnár e.: Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatá-sa. in: Nagy i.–Pongrácz tiborné (szerk.): Szerepváltozások 2011. TÁRKI Zrt., Nemzeti Erőforrás Minisztérium. budapest, 2011, 196, 197–198.

10 bereczky Á.: A kutatás elméleti háttere és módszerei. in: bereczky Á.–Solymosi K. (szerk.): Családok távolból és közelből. budapest, 2007. 25–26.

20

Előszó

leg is 60–90% a családi vállalkozások aránya. ennek az aránynak felel meg a családi vállalkozásoknak a szerepe a nemzeti jövedelem megtermelésében és a munkahelyek számában.11

A magyar adatok, illetve becslések szerint a családi vállalkozások száma leg-alább 400 000, a családi vállalkozásokban dolgozó személyek száma pedig legalább 1 millióra tehető.12 A családi vállalkozásoknak különböző típusait különböztetik meg. Vannak olyanok, amelyek inkább a vállalkozáshoz szükséges anyagi alapot biztosítják, mások a szükséges munkaerőt adják, és vannak olyanok, amelyeknél a munkanélküliségtől való menekülésről van szó. Különbség van egyébként a me-zőgazdasági és az egyéb vállalkozások között.13 természetesen a család gazdasá-gi egységként, vállalkozásként való működésének is több olyan kérdése van, amely a jogi szabályozás és a joggyakorlat szempontjából jelentős.

A fenti rövid bevezetővel a gyakorlatban és az elméletben dolgozó jogászok együttműködésének sikerét kívántam üdvözölni, továbbá néhány kérdés megem-lítésével egy kis ösztönzést adni a munka folytatásához.

11 landes, D. S.: Dinasztiák. budapest, 2007. 11–12.12 Horváth A.: Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélén-

kítő és foglalkoztatási potenciálja. SeeD Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 2008, http://seed.hu/files/docs/Horvath_Anna.pdf

13 Scharle Á.: Önfoglalkoztatás, munkanélküliség és családi kisvállalkozások Magyarországon. Közgazdasági Szemle 2000. 3. 259, 261.

21

Szeibert OrSOlyA

CSALÁD, GYERMEK ÉS VAGYON A XXI. SZÁZAD ELEJÉN*

A TANULMÁNyOK ELÉ

I. Családról – vagyonról – gyermekről 1. A család és a jelenlegi tendenciák

Azt, hogy milyen családokról beszélhetünk, jól jelzik a demográfiai kutatások eredményei. A háztartások többségében házastársak vagy élettársak élnek együtt gyermekeikkel vagy gyermekek nélkül, ugyanakkor növekszik az egyszülős családok és így azon háztartások aránya, amelyekben egy szülő – jellemzően az anya – él együtt gyermekkel. Meglehetősen sok az egyszemélyes háztartás1 (de jegyezzük meg itt: a szingli életformát a kutatások szerint az egyedül élők zöme nem tudatosan választja).2 Ami a házasságot illeti, a házasságkötések száma ro-hamosan csökken; feltétlenül figyelemre méltó – és a család jogi szabályozását tekintve sem elhanyagolható – az a prognózis, amely szerint a jelenlegi házaso-dási trend tartóssá válása esetén a nők mintegy 60 százaléka élete során egyálta-lán nem fog házasságot kötni (összehasonlításképpen: 1960-ban majdnem minden nő életében egyszer legalább házasságot kötött, 1990-ben pedig még a nők há-romnegyedére volt ez igaz).3

Az élettársi kapcsolatban élők száma nő, bár megjegyezzük, hogy azok a közös háztartásban élő párok, akik a demográfiai vizsgálatok adataiban élettársakként jelennek meg, távolról sem bizonyosan minősülnének annak a Polgári törvénykönyv fogalomrendszerét tekintve. A 2000-es évek végén az együtt élő párok jelentős hányada később sem tervezte a házasságkötést. Noha a társadalom továbbra is a házasság pártján áll és kevesen tekintik a házasság nélküli együttélést preferált életformának, nem sokan tanácsolnák a fiataloknak az előzetes együttélés nélküli

* A tanulmány a bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 1 Murinkó L.–Földházi E.: Háztartás- és családszerkezet. In: Monostori J.–Őri P.–S. Molnár E.–

Spéder zs.: Demográfiai portré 2012. KSH – Népességtudományi Kutatóintézet 2012. 113–114.2 Pongrácz Tiborné: A demográfiai értékrend változásában szerepet játszó főbb népesedési fo-

lyamatok. in: Pongrácz tiborné (szerk.): A családi értékek és a demográfiai magatartás változásai. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései. 91. 2011/1. 23.

3 Pongrácz tiborné (2012) 12.

22

Szeibert OrSOlyA

házasságkötést, és összességében – ez pedig meghatározónak mutatkozik – elfo-gadóak az élettársi kapcsolat irányában.4

A válások számának vizsgálatából levonható következtetés szerint a 2007-ben és az azt követő években megkötött házasságok közel fele előreláthatóan felbon-tásra kerül majd5, s a vizsgálatok szerint a bíróság által felbontott házasságok mint-egy kétharmadában kiskorú gyermeket nevelnek.6 Ami az élettársi kapcsolatok felbomlását illeti, a kapcsolat kezdetétől számított öt éven belül minden harmadik élettársi kapcsolatot megszüntetnek a partnerek.7

A gyermekvállalással kapcsolatban több szempont is jogi figyelmet érdemel. A gyermekek 42%-a nem házasságban élő szülőktől származik – ezen esetekben a szülők többsége élettársi kapcsolatban él.8 A gyermekszámok alakulásából kö-vetkeztethető a kétgyermekes családmodell egyeduralmának hanyatlása, s bár a jövőben a három- és több gyermekes családok számának gyarapodásával lehet számolni, egyúttal azzal is, hogy nő a gyermektelen, illetve egygyermekes kap-csolatok aránya.9

Lesthaeghe a nyugat-európai demográfiai trendeket vizsgálva ún. második de-mográfiai átmenetként jelöli azt az évtizedekig tartó jelenségsort, amelynek során megnőtt a válások száma, csökkent a termékenység és megkezdődött a házasság-kötési életkor kitolódása. Míg ez Nyugat-Európában a hatvanas években kezdő-dött10, addig Magyarországon a demográfiai trendek változása a nyolcvanas évek-től vált észlelhetővé.11 A változások mögött egyes felfogások – így a második de-mográfiai átmenet elmélete – magatartási, illetve értékrendben bekövetkezett változásokat is feltár. Hadd idézzük Lesthaeghe következtetését: „…individuals want more out of life in general and more out of their interpersonal relations in particular”12. Hasonló következtetésre jutottak a magyar demográfusok is annyi-ban, hogy a magyar többségi vélemény már az ezredforduló idején nem értett egyet azzal, hogy a házasság lenne férfiak és nők számára az egyetlen elfogadható élet-forma; s általános vélekedés, hogy a boldogtalanná vált házasságokat nem kell

4 Pongrácz tiborné (2012) 16–17. 5 Földházi Erzsébet: Válás. In: Monostori J.–Őri P.–S. Molnár E.–Spéder Zs.: Demográfiai port-

ré 2012. KSH – Népességtudományi Kutatóintézet 2012. 21. 6 Noha nőtt azon házasságok felbontásának a száma, amelyekből nem származott gyermek, ez

arra vezethető vissza, hogy kitolódott a gyermekvállalás korhatára. Földházi E. (2012) 21; 26. 7 A „demográfiai értelemben vett” élettársi kapcsolatokat tekintve. Földházi E. (2012) 27. 8 Kapitány B.–Spéder Zs.: Gyermekvállalás. In: Monostori J.–Őri P.–S. Molnár E.–Spéder Zs.:

Demográfiai portré 2012. KSH – Népességtudományi Kutatóintézet 2012. 32. 9 Sok tényező között jelentősége lehet a felbomlott párkapcsolatot követő új, tartós kapcsolatok-

nak, melyek eredményeként növekedhet azon anyák száma, akiknek gyermekei nem egy apától származnak. Kapitány b.–Spéder zs. (2012) 37.

10 lesthaeghe, r.: the Second Demographic transition. in: Oppenheim Mason, K.–An-Magritt, J. (eds): Gender and Family Change in Industrialized Countries. Oxford, 1995. 17–19.

11 S. Molnár E.: Párkapcsolat létesítését/megszüntetését érintő magatartási normák változásának megfigyelése. In: Pongrácz Tiborné (szerk.): A családi értékek és a demográfiai magatartás válto-zásai. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései. 91. 2011/1. 39.

12 Lesthaeghe, R. (1995) 33. (az egyének többet akarnak kihozni általában az életükből, és külö-nösen a személyes kapcsolataikból [a szerző ford.]).

23

Család, gyermek és vagyon a XXI. század elején

fenntartani.13 A társadalom toleránsnak mutatkozik azokkal a bontásokkal szem-ben is, amelyek kiskorú gyermeket is érintenek: ha megromlott a házasság, a közös gyermek nem akadálya a házasság felbontásának – a közös gyermek jelentősége a „másik oldalról” is csökkent: a gyermekvállalás nem feltétlenül vonja maga után az együtt élő szülők házasságkötését.14

A tradícióktól, hagyományos családfelfogástól való eltávolodást jól jelzik azok a kérdések, amelyekben 2009-ben a vélemény megváltozását lehetett megragad-ni: a házasságkötést megelőző együttélés, illetve az élettársi együttélés az előze-tes együttélés nélküli házasságkötéssel szemben előtérbe került; terhesség esetén nem feltétlenül tartják szükségesnek a házasság megkötését; egy nő egyedül is vállalhat gyermeket; a gyermek érdekében nem kell a megromlott házasságokat fenntartani; s a gyermeknek mindegy, hogy szüleik házasságban élnek vagy élet-társak.15 Az egyéni autonómia és az egyének családi életformával kapcsolatos kérdésekben való választáshoz fűződő joga16 nálunk is jelentkezik – nyilván sok más, a családformák alakulását meghatározó tényezővel együttesen. A demográ-fiai mozgások és az egyéni, társadalmi attitűdök megváltozása egymást erősítő, egymással kölcsönhatásban zajló folyamatok, melyek jelenleg nem tűnnek meg-változtathatóaknak.17

2. Szegény család – gazdag család: válság és szolidaritás

Noha a család érzelmi-erkölcsi jelentősége, a családtagok közötti összetartozás súlya nem vonható kétségbe, korántsem hanyagolható el a vagyon, az anyagi esz-közök, megélhetést szolgáló, azt elősegítő források fontossága. A világgazdasági válság idején érzékelhetően még inkább a kutatás homlokterébe kerültek az ezzel kapcsolatos kérdések – jól jelzik ezt a témára reagáló nemzetközi családjogi kon-ferenciák18 is. A család és a családtagok anyagi helyzetét, megélhetését számos oldalról érintik a jogszabályok.

Különös jelentősége lehet annak a kérdésnek, hogy a családnak vagy a társada-lomnak, s kiemelten az államnak kell-e többletterheket viselnie a családok megél-hetésének biztosítása érdekében. ez jut kifejezésre a szociális jogi, társadalombiz-tosítási rendelkezésekben, azok kiterjedtségében, az egyes támogatások feltétel-rendszerében. ez számos aspektusból érinti a családok életét: meghatározó a mun-

13 S. Molnár e. (2011) 41.; 44. 14 S. Molnár e. (2011) 41; 52–53. 15 S. Molnár e. (2011) 66. 16 lesthaeghe, r. (1995) 58.17 S. Molnár e. (2011) 67. 18 Az iSFl (Nemzetközi Családjogi társaság) két konferenciát is szentelt a kérdésnek; 2008-ban

ez volt az ISFL soron következő világkonferenciájának témája Family Finances címmel (ismer-tetést lásd: Szeibert O.: A Nemzetközi Családjogi Társaság 13. Világkonferenciája. Családi Jog 2009. 2. 43–44.); 2009-ben pedig regionális konferenciát tartottak Family Solidarity versus Social Solidarity in an Era of Planetary Crisis címmel.

24

Szeibert OrSOlyA

kából kiesett, munkaképtelen, illetve munka nélkül maradó (munkanélküli) csa-ládtagok életében, a gyermekek, a gyermeket egyedül nevelő szülők, továbbá az idősek számára. Noha a családjog ezt a kérdést nem tárgyalja, nyilván alapvető kérdés a család vagyoni szempontból való ellátottsága: a tartalékkal rendelkező, esetleg némi (akár nagyobb) vagyont is felhalmozó családok, a körükben élő gyer-mekek, idősek, betegek kevésbé érzik meg a gazdasági válság hatását.

A családtagok egymás közötti tartási kötelezettsége mint polgári jogi, illetve családjogi eredetű kötelezettség szintén meghatározó – feltéve, hogy teljesítőképes a kötelezett, s még inkább: behajtható-e a kötelezettség. A tartás szempontjából a családtagok szembekerülhetnek egymással, különösen akkor, ha a kötelezettel szemben többen is jelentkeznek tartási igénnyel: a gyermekek – esetlegesen és gyakran nem is egyetlen kapcsolatból származó gyermekek –, a partnerek (házas-társ, élettárs), továbbá a vérségi rokonság, elsősorban a szülők. A személyes, csa-ládi kapcsolaton alapuló szolidaritás és az állami felelősségvállalás elsősorban a rászoruló gyermek tartásának kapcsán jelentkezik.

Nem véletlen, hogy számos állam jogalkotóját foglalkoztatja a kérdés: milyen mértékig kell az államnak szerepet vállalnia a gyermekek tartásában, ennek a tar-tásnak a kiegészítésében.19 Az állami szerepvállalás jelentkezhet a bírósághoz for-dulás megkönnyítésében20, illetve a tartásdíj állam általi megelőlegezésében21.

A partnerkapcsolaton alapuló rokonság és szolidaritási követelmény, illetve a vérrokonsággal járó szolidaritás követelménye nemcsak a tartás kapcsán találko-zik, hanem az öröklés tekintetében is.22 A lehető legélesebben szembekerülnek a házastárs (esetlegesen élettárs) és a vérség alapján az örökhagyóval rokonságban állók – gyermekek, leszármazók, szülők, egyéb felmenők, oldalági rokonok – örök-lési jogi jogosultságai, részben a végrendelkezés szabadságára, részben a kötelesrészre is tekintettel. Felmerülhet, hogy mennyiben tükrözik az öröklési jogi rendelkezések a társadalomnak a családjogi státusról alkotott képét, illetve a szo-lidaritás tényleges elvárásait23; s mennyiben maradjon fenn a kötelesrész valóban az örökhagyót kötelező jellege24.

19 Verschraegen, B.: Fiddler on the Roof: On the Ambiguity of Family Finances. In: Verschraegen, b (ed.): Family Finances. Wien, 2009. 802–804.

20 Pote, A.: Financial Provisions and Child Equality. In: Verschraegen, B (ed.): Family Finances. Wien, 2009. 670.

21 resetar, b.: New Child Maintenance Obligations in Croatia: More and More being a Concern of the Public Law and Less of the Civil Law. In: Verschraegen, B (ed.): Family Finances. Wien, 2009. 603.; Cvejić Jančić, O.: Family and social solidarity int he field of maintenance obligation. Előadásanyag (Family Solidarity versus Social Solidarity in an Era of Planetary Crisis, iSFl, 2009), kézirat.

22 Kérdés, hogy a változó társadalmi és családi viszonyok tükrében az egyébként – a többi jog-ág területén tapasztalható változásokkal összevetve – meglehetősen állandó öröklési jog szorul-e módosításokra, s ha igen, mennyiben.

23 Lipp, V.–Röthel, A.–Windel, P. A.: Einführung. In: Lipp, V.–Röthel, A.–Windel, P. A.: Fami-lienrechtlicher Status und Solidarität. Tübingen, 2008. VII.

24 Ribot, J.: Deprivation of the right to a compulsory share – When family solidarity comes to an end. Előadásanyag (Family Solidarity versus Social Solidarity in an Era of Planetary Crisis, iSFl, 2009), kézirat. Ez utóbbi kérdés súlyát növeli, hogy a különböző európai országok eltérő módon

25

Család, gyermek és vagyon a XXI. század elején

Ami a házastársakat, élettársakat illeti, számukra meghatározó, hogy a kapcso-lat felek általi megszüntetése esetén, a házastársi, illetve élettársi életközösség megszüntetésekor, illetve a házasság felbontásakor milyen vagyoni igényeket tá-maszthatnak egymás felé. Szolidaritásra épít az a megoldás, amely a jövőbeni kockázatok kivédésére szolgál, a kompenzációs jelleg uralkodik akkor, ha a be-fektetett vagyon megtérítésére kerül sor, függetlenül attól, hogy a másik milyen anyagi, vagyoni helyzetben van.25 ebben a vonatkozásban a státus továbbra is el-sődleges, azaz a de facto élettársak a kapcsolat megszűnésekor rendszerint lénye-gesen gyengébb pozícióban vannak, vagyoni igények vagy egyáltalán nem, vagy alig védettek.

Noha a házassági vagyonjogi rendszerek jellemzően igyekeznek egyensúlyt teremteni a felek között, s valamiféleképpen mindkét fél házasságba, gyermek-nevelésbe, munkavégzésbe, magának a családnak a működtetésébe vetett ener-giáit ellenértékkel fedezni, a mindennapokban ez nem feltétlenül valósul meg, s nem feltétlenül érvényesül a bontás során. Nem a feminisation of poverty jelen-ségéről szólunk26, de arról igen, hogy a válság és a kamaszkor jellemző kitoló-dásának együttes következményeként a gyermeket egyedül nevelő szülők hely-zete lényegesen elnehezedik, amennyiben a különélő szülő nem képes tartásdíj fizetésére vagy az behajthatatlan. Ez a kérdés átvezet a foglalkoztatáshoz, a gyer-mek feletti szülői felügyelet megosztásához, és visszavezet az állam által bizto-sított bölcsődei, illetve óvodai ellátáshoz, valamint a szociális jog nyújtotta tá-mogatásokhoz.27

Nyilvánvalóan nem könnyű felmérni, hogy egy-egy jogalkotói lépés mennyire veszi figyelembe a fenti szempontrendszert akár nálunk, akár más európai ország-ban. Az ugyanakkor bizonyos, hogy a család megélhetése alapvető jelentőségű, a házassági, élettársi vagyonjog, a rokonok és hozzátartozók öröklési státusa, az érintett személyek önrendelkezési szabadsága, a családtagok között fennálló vagy elvárt szolidaritás mértéke, valamint az állami segítő mechanizmusok, így a szo-ciális jogi ellátási formák működése, gyakorlati megvalósulása, a foglalkoztatás egymással összhangban alakítják a családok anyagi lehetőségeit, és nem utolsó-sorban a gyermekvállalási hajlandóságot is.

szabályozzák ezt az intézményt, s eltérőek a megváltoztatásáról folyó viták is, melyek részben azt a kérdést érintik, hogy továbbra is fenntartandó-e a kötelesrész végrendelkezési szabadságot határozottan korlátozó jellege.

25 Verschraegen, B. (2009) 791. 26 Amely arra keres magyarázatokat, hogy az elszegényedettek között aránytalanul nagyobb a

nők, mint a férfiak aránya.27 Willenbacher, B.: The prevailing disadventages of female headed familes – a cross national

analysis. Előadásanyag (Family Solidarity versus Social Solidarity in an Era of Planetary Crisis, iSFl, 2009), kézirat.

26

Szeibert OrSOlyA

3. A gyermek érdeke mindenekfelett

A gyermek érdekének elsődlegessége a New york-i Gyermekjogi Egyezmény 1989-ben történő elfogadása óta alapvető érték és követelmény. Az Egyezmény a lehető legszélesebb körben fogalmazza és követeli meg azt, hogy a gyermek jogai kellő védelemben részesüljenek. Noha az Egyezmény mellett felsorolhatatlan szá-mú állami és nemzetközi dokumentum tesz hitet a gyermekeknek való legmaga-sabb életszínvonal és legjobb fejlődés biztosításának szükségessége mellett, az egyezményekkel, aktákkal, szerződésekkel és különböző rangú jogforrásokkal való jó ellátottság bizonyos alapvető tényeken kevéssé változtat: a büntetőjog, a családjog és a gyerekvédelem igen sok olyan gyermeket lát, akiknek a sorsa távol-ról sem a legjobb.

A gyermek érdeke azonban ott is előtérbe kell hogy kerüljön, ahol megélhetése egyébként biztosított – számos olyan kérdéssel foglalkozik a családjog (is), ame-lyek a gyermekek alapvető jogait érintik, s amelyek korábban esetlegesen fel sem merültek. egyik ilyen tematika a gyermek származásával kapcsolatos, részben akkor, ha a szülők nem élnek házasságban, részben, ha mesterséges megterméke-nyítés segítségével születik a gyermek, és különösen sokat foglalkoznak napjaink-ban a dajkaterhesség, dajkaanyaság problémájával.28 egyik, a gyermeket, és alap-vető jogait érintő kérdés, hogy miként ismerheti meg származását – ezt szolgálják azok a vonatkozó rendelkezések, amelyek az egyes országokban a donorral kap-csolatos információkat hozzáférhetővé teszik. Számos európai ország ugyanakkor egyelőre áthidalhatatlannak tartja a dajkaanyasággal járó nehézségeket, ez pedig időnként ahhoz is vezet, hogy a gyermek tényleges származási országában nem kerül sor jogállásának elismerésére.

Erőteljesebben jelennek meg nálunk a különélő, de gyermekükhöz ragaszkodó szülők helyzetéből adódó nehézségek: a közös szülői felügyelet, a váltott gyermek-elhelyezés, a mindezekről való döntés során a gyermek véleményének meghallga-tása, figyelembevétele, továbbá a kapcsolattartás, mely mobil, lakóhelyüket vál-toztató szülők esetén extra problémákat okoz. A közös szülői felügyelet napjaink-ra több európai országban normává vált, amely gyakran maga után vonja a váltott elhelyezést is.29 A hazai joggyakorlatban inkább kerül sor a gyermek egyik szülő-

28 Így Scherpe, J. M.: Elternschaft im Vereinigten Königreich nach dem Human Fertilisation and Embriology Act 2008. FamRZ 2010. 18.; Curry-Sumner, I.–Vonk, M.: National and International Surrogacy: an Odyssey. in: Atkin, b. (ed.): The International Survey of Family Law 2011 Edition; Centre de droit de la famille (Université Jean Moulin, lyon): review of Family law in 2010. in: Atkin, b. (ed.): The International Survey of Family Law 2011 Edition; Welstead, M.: This Child is my Child; this Child is your Child; this Child was Made for you and Me – Surrogacy in england and Wales. In: Atkin, B. (ed.): The International Survey of Family Law 2011 Edition; Ferrand, F. – Francoz-terminal, l.: Aktuelles zum französischen Familienrecht 2010-2011. FamRZ 2011. 18.; Boele-Woelki, K.: Ersatzmutterschaft und „kalter Ausschluss” im Vermögensrecht von Ehegatten und nichtehelichen Partnern in der Niederlanden. FamRZ 2011. 18.

29 Singer, A.: Active Parenting or Solomon’s Justice? In: Boele-Woelki, K. (ed.): Debates in Fa­mily Law around the Globe at the Dawn of the 21st Century. Antwerp – Oxford – Portland, 2009. 55, 61–62.; Jeppesen de Boer, C. G.: Parental Relocation. In: In: Boele-Woelki, K. (ed.): Debates

27

Család, gyermek és vagyon a XXI. század elején

nél történő elhelyezésére, mintsem a közös szülői felügyeletre. Vannak bíróságok, amelyek elfogadhatónak, illetve a gyermek érdekét szolgálónak tartják a váltott elhelyezést, a szakma jelentős hányada azonban inkább ellenzi – éppen azért, mert kérdésesnek tartja, hogy a gyermek számára megfelelő stabilitást biztosít-e, még akkor is, ha egyébként kiszámítható.

II. A kötetről és annak tanulmányairól: miként tükrözik a megváltozott életviszonyok problémáit; a felelősségvállalást, illetve annak hiányát; s merre mutatnak utat

A családjoghoz, azaz a családhoz, gyermekhez, vagyonhoz kapcsolódó tanul-mányok, noha rendszertani, elméleti szempontból is megközelítik a tárgyalt kér-déseket, meghatározó jelleggel gyakorlati szempontúak. Függően attól, hogy mely szerző mely területet ismeri jobban, s mennyire vesz részt az adott jogalkalmazás-ban, a tanulmányok bemutatják, elemzik, illetve jobbító szándékú kritikai hozzá-állással értékelik a vonatkozó joggyakorlatot. ez a gyakorlat pedig valamennyi tanulmány esetében családot, családtagokat, partnereket, szülőket, illetve gyere-keket érint – velük pedig a teljes hazai, sőt európai kitekintés esetén nem csupán a hazai társadalmat, társadalmakat.

A tanulmányok megírásukkor nem szándékoltan szerveződtek egy vagy több csa-ládjogi téma köré: valamennyi szerző szűkebb jogterületének, jogalkalmazási gya-korlatának, kutatómunkájának, esetlegesen érdeklődésének megfelelően foglalkozott egyik vagy másik témával.30 A joggyakorlatra való fokuszálás ugyan valamennyi ta-nulmányra jellemző, a témák azonban meglehetősen szerteágazóak. Mégis: nagyon könnyű, mondhatni sajnálatosan könnyű lett meglelni azokat a momentumokat, ame-lyek óhatatlanul áthatják a közölt anyagokat, szóljanak azok a családról, a vagyonról vagy a gyermekről, anyagi jogi vagy eljárásjogi kérdésekről, polgári jogról vagy bün-tetőjogi vonatkozású témákról, magyar vagy uniós megközelítésről. Amellett, hogy a családdal kapcsolatos kérdések sokszínűsége mutatkozik meg, megmutatkoznak egyrészt a megváltozott életviszonyok, a felbomlott családok, család nélküli gyerme-kek életéből fakadó jogi nehézségek, illetve az, hogy a családokon belül kialakuló válsághelyzetekre eddig adott jogi megoldások nem feltétlenül reménykeltőek, más-részt pedig az erkölcsi és vagyoni – emberi – felelősségvállalás elégtelensége.

in Family Law around the Globe at the Dawn of the 21st Century. Antwerp – Oxford – Portland, 2009. 119–120.

30 A családjogi szakjogászképzés volt hallgatói a képzést lezáró dolgozatot formálták tanulmány-nyá, az oktatók pedig e tanulmánykötetben való közzététel céljából írták meg az itt közölt anya-gokat.

28

Szeibert OrSOlyA

1. A megváltozott életviszonyok, illetve a családon belüli, jogilag nehezen kezelhető helyzetek

A családnak egyik alapvető funkciója, hogy védelmet nyújtson a tagjai számára. Úgy tűnik, ezt a feladatot számos esetben nem képesek a családok betölteni, még ott sem, ahol az életben menetrendszerűen érkező valamely válságszituáció egyéb-ként kisebb hullámokat ver.

Kovátsné Honthy Kinga olyan család pszichológiai vizsgálatának anyagát tárja fel, ahol a szülők sikeresen felneveltek két, a harmadik gyermek vizsgálatakor már nagykorú gyermeket, majd bár később házasságukat felbontották, a legkisebb gyermek mindkettejükkel kapcsolatban maradt és a vizsgálat eredményeképpen megállapítható volt, hogy mind az anya, a mind az apa (bizonyos korlátok között) átlagos szintű nevelési alkalmassággal rendelkezik. Az igazságügyi szakértői vizs-gálatot az indokolta, hogy noha a gyermek az anyai elhelyezést választotta, az anya ezt elfogadta, s az apa sem ellenezte, a bíróság előtt megkérdőjelezhetőnek tűnt a szülők nevelésre való alkalmassága. Habár erről nem volt szó, arról igen, hogy a család, illetve családi élet a harmadik gyermek vonatkozásában már nem tudta betölteni egyik alapvető funkcióját: a védelmezést, a szeretetminta átadását. Ha-sonló ügyet mutat be bírósági szemszögből, a gyermek meghallgatásának kérdését tárgyalva Bucsi Ágnes. A gyermek kilencéves volt, amikor szülei házasságát a bíróság felbontotta, s bár az apánál került elhelyezésre, ezt a pert évekig követték a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti kérelmek hol egyik, hol másik szülő részéről, melyek során egyébként a gyermek álláspontja is ingadozott – több eset-ben még egy-egy eljáráson belül is. Árulkodó a tizenöt éves gyermek egyik idézett nyilatkozata: ha választhatna, egyik felet sem választaná, […] lakott már mind a két szülőnél, és egyiknél sem volt a legjobb. Hogy ezek a szituációk mennyire nem ritkák, idézünk még egy, szintén hasonlóságokat mutató ügyet gyámhatósági szem-szögből, Menyhárt Tamara feldolgozásában. A helyzet a gyermekek szüleinek válása után annyiban kritikusabb volt, hogy az anya, akinél a gyermekek elhelye-zésre kerültek, nem mérte fel sem saját, sem a gyermekek számára biztosítandó megfelelő életvitel megteremtésével kapcsolatos kötelezettségeit. Miután a – jogi értelemben veszélyeztetett – gyermekek számos költözést és családba fogadást él-tek át, gyámhivatali meghallgatás során akként nyilatkoztak, hogy bár szeretik anyjukat, nem érzik magukat vele biztonságban, s miután biztosak abban, hogy hamarosan ismét költözniük kellene, inkább nem költöznének hozzá vissza. A négy gyermeket átmeneti nevelésbe vették.

A szülők házasságának felbomlása, élettársi kapcsolatának megszüntetése a gyermekre kivédhetetlen hatást gyakorol, s ha egyéb, a család életét befolyásoló egyéb rizikótényezők is jelen vannak, a család évekre a gyámhatóság látókörébe kerülhet. ilyen szituációt mutat be részletesen Horváth Gábor, felidézve az egy-mást követő gyámhatósági, majd rendőrségi döntéseket. A konkrét ügyben a gyer-mek sokat él át: az őt ideiglenesen gondozó apa nem adja vissza az anyának, akinél egyébként elhelyezték, illetve bírósági eljárást követően kerül vissza az anyához,

29

Család, gyermek és vagyon a XXI. század elején

védelembe veszik, ennek részben oka az anya élettársának magatartása, végül a gyermek az anya hanyag gondozása miatt kerül apjához.

Nem kell azonban a gyermeknek veszélyeztetetté válnia ahhoz, hogy a különélő szülők közötti vita megterhelje. Lovas Margit az ideiglenes intézkedések tárgya-lása kapcsán ismerteti azt az ügyet, amelyben azért vált szükségessé ideiglenes intézkedéssel rendezni a gyermekelhelyezést és a szülő-gyermek közötti kapcso-lattartást, mert a szülők életközösségének megszakadása óta eltelt időben a gyer-mek kétnaponkénti váltással tartózkodott szüleinél, s ez megviselte. Noha az alpe-resi pozícióban lévő szülő kérte, hogy az eljárás befejezéséig kéthetenkénti váltás-sal nevelhessék a gyermeket, az ideiglenes intézkedés módosítását nem tette lehe-tővé a gyermek érdeke: noha nem volt veszélyhelyzetben, az általa igényelt stabi-litás a kéthetente történő váltást sem tette lehetővé.

A fenti ügyekben a gyermekeknek vannak szülei, anyjuk, apjuk egyaránt, az esetek egy hányadában mindkettejük elérhető a gyermek számára. Napjainkban nem ritka azonban az, hogy az anya egyedül vállalja a gyermeket, vagy úgy, hogy a kapcsolat megromlása ellenére is kitart a gyermekvállalás mellett, vagy úgy, hogy nyilvánvalóan egyedül kívánja a gyermeket felnevelni. ilyen esetekre hoz példát Lipka Erika a gyámhatósági joggyakorlat köréből. A konkrét ügyben az anya tudta, hogy ki a gyermek apja, de miután azt is tudták mindketten, hogy kap-csolatuk rövid időre szól, az anya az apát nem vonta be a gyermekvállalásról szó-ló döntésbe. Miután a szülők a gyermek megszületését követően más-más államban telepedtek le, a gyámhatóság nem látta a gyermek érdekében állónak azt, hogy feltétlenül a vér szerinti apa kerüljön anyakönyvezésre. ennek eredményeként kép-zelt személy tölti be „apa”-ként ezt a jogállást.

Mindennek „fordítottja”, ha van apa, de nem is egy: az anya a kollégával szövő-dött kapcsolatból született gyermeket a férjével közös családban neveli, ahol együtt élnek három közös nagykorú gyermekükkel. A házasságot nem kívánják felbon-tani, s bár a gyermek másfél éves korában derült ki, hogy más a vér szerinti apja, a férj nem kívánja ezt a helyzetet bolygatni: sajátjaként szeretné nevelni a gyerme-ket. A gyámhatóság számára nem nyilvánvaló, hogy mi az anya szándéka azzal, hogy kéri a gyermek vér szerinti apjának ilyenként az anyakönyvbe való bejegy-zését (Lipka Erika ismerteti). Nem minden férj ennyire „megértő”. Kőrös András mutatja be azokat az eseteket, amelyek során a férj utóbb – igaz, nem másfél évet, hanem tizenhét évet követően – tudta meg, hogy a gyermek valójában nem tőle származik. Ezt követően kérte annak bírósági megállapítását, hogy felesége meg-sértette a magánélethez és a családi élethez fűződő jogát azáltal, hogy megszegte a házastársi hűséget és eltitkolta a gyermek valódi származását. A bíróság ez al-kalommal is megállapította, hogy a házastársi hűség megsértése nem tekinthető személyhez fűződő jog megsértésének, s nem von maga után kártérítési kötelezett-séget. Ugyanez az alapszituáció még egy problémát felvet: követelheti­e az a férfi, akinek apasági vélelmét megdöntötték, a korábban a gyermekre fordított tartást, és ha igen, kitől. A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata több szempontból differenciál. Az újabb döntések szerint a vélelmezett apa a jogalap nélküli gazda-godás szabályaira hivatkozhat azzal a férfival szemben, aki utóbb a gyermeket

30

Szeibert OrSOlyA

teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak elismerte (Kőrös András részletezi az ügyet).

Gyakori, hogy a partnerek, akár szülők, akár nem, nem kötnek házasságot, ha-nem „csak” együtt élnek. Noha azokat, akik a külvilág szemében házastársak módjára élnek együtt, rendszerint élettársaknak titulálják, korántsem bizonyos, hogy valóban élettársak a szó polgári jogi értelmében. Élettársak (lehetnek) azok a fiatalok, akik bár önállóan kezelték az együttélés folyamán vagyonukat, bizo-nyíthatóan megállapodtak az együttélésük kezdetén abban, hogy házasságkötés nélkül fognak együtt élni, és családot alapítani; továbbá konkrét ügyben élettárs-nak minősültek azok a megállapodottabb korban lévő partnerek, akik tizennyolc éven keresztül ugyan jórészt önállóan gazdálkodtak, de megállapítható volt, hogy gazdálkodásuk módja és kialakult munkamegosztásuk mögött komoly bizalmi kapcsolat kötötte őket össze (Szeibert Orsolya mutatja be részletesebben). Az akár évekre (évtizedekre!) egymás mellé sodródott partnerek kevéssé bízhatnak abban, hogy kapcsolatukat az eljáró bíróság élettársi viszonynak fogja tekinteni.

Ha az élettársak közötti kapcsolatban a bíróság ilyen nagy jelentőséget tulajdo-nít a bizalomnak, a kölcsönös és vállalt, szándékolt egymáshoz tartozás megkér-dőjelezhetetlenségének, kérdés, hogy ugyanez jellemző-e a házastársakra. Fügedi Orsolya, ha nem is reprezentatív kutatás során, de a tanulmányban teljes mélysé-gig ismertetett vizsgálat során tett fel a megkérdezetteknek a házassági vagyonjo-gi szerződéssel kapcsolatos kérdéseket. A kérdésekre adott válaszok a válaszolók jogtudatáról, jogismeretéről is képet adnak, vannak azonban a kérdések között bi-zalmi jellegűek – e helyütt ezeket emeljük ki. Az eredmények szerint a megkérde-zettek némiképp több, mint 70%-a úgy véli, hogy a házasság nem annyira jogi jelentőséggel rendelkezik, hanem „az egy életen át tartó bizalom és szeretet meg-pecsételése a házastársunk felé”. Figyelemre méltó, hogy a nők között nagyobb arányban vannak, akik így gondolkodnak, s inkább az idősebbekre jellemző ez a látásmód. Némiképp hasonló eredmény született az arra a kérdésre adott válaszok alapján is, mely szerint „kötnének­e a megkérdezettek házassági vagyonjogi szer-ződést”. A válaszadók több mint 60%-a nem kötne, igaz, a fiataloknak a fele adott esetben elképzelhetően tartja a szerződéskötést. Noha a szerződés – Magyarorszá-gon különösen – összefügg a bizalom/bizalomhiány kérdésével, annak praktikus szempontjai is jelentősek, különös tekintettel a házassági vagyonjog számtalan jogági kapcsolódására, és ebből következően a házassági vagyonjogi ügyek ese-tenkénti bonyolultságára. erre hoz példát Csűri Éva annak részletes elemzésével, hogy az egyéni vállalkozó, illetve egyéni cég (attól függően, hogy mely jogszabály hatálya alá tarozik) vagyona milyen alvagyonnak minősül, és miként kerül meg-osztásra a házastársak között.

Ami a megváltozott élethelyzeteket illeti, néhány, a kötetben tárgyalt aspektust még e helyütt említünk. Elsősorban gyermekeket érinti a média (különösen a képi, digitális média) extrém hatása, következésképpen különös védelmük is indokolt. A gyermekek érdekében nemcsak a hazai jogalkotó lép fel, hanem mind európai uniós, mind pedig európa tanácsi szinten lépések történtek és történnek a gyerme-kek mentális egészségének megóvása érdekében. Katonáné Pehr Erika részletesen

31

Család, gyermek és vagyon a XXI. század elején

ismerteti a vonatkozó dokumentumokat, különös tekintettel a biztonságos internet-használatra. Nemcsak a gyermekeket, hanem valamennyi családtagot érintik a szo-ciális ellátások – nyilván fokozott a jelentőségük a gyengébb anyagi erőforrásokkal rendelkező családok esetén, különösen a gazdaság válság, a hazánkban is jól érzé-kelhető recesszió idején. Dani Csaba és Gellérné Lukács Éva részben részletesen tárgyalnak számos családtámogatási, ellátási formát, ugyanakkor foglalkoznak egy további élethelyzettel is: az egyes családtagok, családok mobilitása folyamán elő-állott helyzettel. Az Európai Unió több – a szerzők által is említett – jogforrása tárgyalja a vonatkozó kérdéseket, s azt, hogy milyen alapvető ennek súlya, megfe-lelően példázza az Európai Bíróság gazdag ítélkezési gyakorlata. Uniós vonatko-zású egy másik vagyoni jelentőségű téma is, az öröklés. Kőfalusi Eszter részletesen mutatja be a legtöbb uniós ország legfontosabb öröklési jogi rendelkezéseit, kitérve az európai öröklési rendeletre is. Az európai Unió jogalkotása sebesen kebelezi be a családjogi kérdéseket, s noha az öröklési jog klasszikus polgári jogi jogterület, kétségkívül meghatározó szerepe van a családok életében.

2. A felelősség, annak vállalása – s mindennek hiánya

Kinek a felelősségéről és miért viselt felelősségről van szó? Nem feltétlenül kell családi képletben gondolkodnunk, hogy felelősségről beszélhessünk. Az érett, fel-nőtt személyiség egyik alapvető feltétele a felelősség vállalására való képesség, s a felelősségvállalás – sokszor terhes – következményeinek a viselése, azaz a köte-lezettségeknek a teljesítése. Miután a kötet legtöbb tanulmányának a gyermek áll középpontjában, kezdjük a gyermekért, a gyermek megfelelő gondozásáért, felnö-vekedésének biztosításáért való felelősséggel.

A jelen könyvben is számos lapon visszaköszönő New york-i Gyermekjogi Egyezmény világosan fogalmaz: mind az államnak, mind a szülőknek, családnak, nagycsaládnak elsősorban kötelezettségei vannak a gyermekkel szemben. Az Egyezményben felépített rendszert nem részletezzük, de elsődlegesen a szülők, a gyermek további rokonai, hozzátartozói tartoznak felelősséggel a gyermekért. Ez jelenti – sok más között – a gyermek megfelelő gondozását, tartását. Az elégtelen gondozásról már szóltunk – lásd részletesen Menyhárt Tamara tanulmányában – de tegyük hozzá: jó életkörülmények között szintén elhanyagolt lehet a gyermek. Kóczián Lilla az iskolai devianciát kezelő Arizona program bemutatása kapcsán említi azt a szülőt, aki azért kért gyermeke iskolai órákat zavaró magatartása mi-att három hónap türelmi időt, mert ennyire volt szüksége ahhoz, hogy az éppen futó nagyszabású projektjét befejezze, márpedig amíg azon dolgozott, gyermeké-vel nem volt ideje foglalkozni.

Mind a gazdasági válság, mind a felelősségvállalás megfelelő szintjének hiánya szerepet játszik a gyermektartási perek szomorú felívelésében. Demeter Kinga számos eseten keresztül ismerteti az ezzel kapcsolatos eljárási, elsősorban bizo-nyítási problémákat. Sajnálatosan „átlagos” a magatartása annak a kötelezettnek,

32

Szeibert OrSOlyA

aki amellett hivatkozott 60 000 Ft összegű munkabérére mint egyetlen jövedelmi forrására, hogy havi 40 000 Ft összegben törlesztette a lakáshitelt, s mintegy havi 30 000 Ft volt a gépkocsi lízingdíja, továbbá a bíróság előtt ismeretes volt egyéb kiadásainak mértéke; illetve annak az alperesnek, aki vonatkozásában az elvégzett környezettanulmány tárta fel személyi és lakás körülményeit, s annak következ-ményeként a bíróság rögzíthette, hogy az általa állított mintegy 90 000 Ft helyett megközelítőleg havi 250 000 Ft jövedelemmel rendelkezik. A felelősség a vállal-kozóként dolgozó kötelezetteknél is felmerül, de hasonlóképpen a munka nélküli, illetve büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott kötelezetteknél.

Gyermekeknél fokozott jelentőségű az állami kötelezettségvállalás, az állami fe-lelősség. Ez kerül előtérbe a gyermekbarát igazságszolgáltatás kérdésében, amelyért mintegy kiáltványban emel szót Gyurkó Szilvia. Ahogyan erre az európai bizott-ságot is idézve hivatkozik, a gyermek számtalan, eltérő esetben kerülhet kapcso-latba az igazságszolgáltatással, akár családjogi jogvita kapcsán, jellemzően ilyen a szülők válása, különköltözése, illetve a gyermekelhelyezés, akár pedig azáltal, hogy bűncselekmények áldozatává válnak, vagy éppen maguk követnek el bűncselek-ményt. Nem véletlenül szól maga a Gyermekjogi egyezmény is valamennyi fenti esetről: a gyermek helyzeténél fogva különleges védelmet, s egy egészen másféle megközelítést, attitűdöt követel. Az igazságszolgáltatással való kapcsolat egyik sajátos válfaja a gyermek családjogi jogvitákban való meghallgatása, ennek a meg-hallgatásnak a módja, követelményrendszere. Ahogyan Bucsi Ágnes arra rámutat, alapvetően – részben talán horderejüknél fogva is – eltérnek a bíróság, illetve a gyámhatóság előtt zajló eljárások, de a gyermek közvetlen meghallgatásával kap-csolatos kutatási tapasztalatok is különbözőek. A dunaújvárosi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermek közvetlen meghallgathatóságával kapcsolatban vannak fenntartások – nyilván ezen a téren is némi szemléletváltásra van szükség. Hogy a gyermeki jogok védelme milyen sok színtéren kell hogy megvalósuljon, és egyút-tal meg is valósulhat, azt jól példázza a Heves megyei gyermekjogi képviselő mű-ködése. Ahogyan azt Horváth Gábor bemutatja, aktív kapcsolatot tart mind a gyer-mekekkel, családokkal, mind a gyermekek érdekében tevékenykedő személyekkel, szervekkel; emellett pedig figyelmet fordít a jogszabályi hiányosságok jelzésére. A gyermekek jogait a vonatkozó dokumentumok megfelelően védik (Katonáné Pehr Erika elemzése), ugyanakkor a hozzá legközelebb álló személyeknek kell megfelelő felelősséggel a jogok tényleges érvényesülését biztosítani.

Ami a felelősség másik családjogi oldalát illeti, Lipka Erika mutat rá több konk-rét ügy kapcsán is arra, hogy az emberek milyen kevéssé éreznek felelősséget saját ügyeik – és különösen a gyermek ügyeinek – rendezése iránt. A családi jogállással kapcsolatos kérdések nem lehetnek mellékesek senki életében, mégis, hosszú éve-kig maradnak ezek rendezetlenül, illetve a valóságnak nem megfelelően rendezet-ten. Az alaphelyzet, mondhatni, klasszikus: az anya és élettársa gyermeket vállal-nak, de az anya nem bontja fel másik férfival fennálló házasságát. Sajnos, a bíróság elé kerülő élettársi kapcsolatok – akár bármelyik fél harmadik személlyel fenn - álló házassága nélkül – is ugyanezt a sodródottságot mutatják. Közös célok, az egymáshoz tartozást kifejezésre juttató tartós vállalás nélkül nem állnak meg az

33

Család, gyermek és vagyon a XXI. század elején

élettársi kapcsolatok (Szeibert Orsolya elemzése). Noha a partnerkapcsolat nem rendezése is értelmezhető egyfajta felelőtlenségként, különösen akkor, ha a vi-szonyból gyermek is származik, a vagyoni szolgáltatások érzelmi alapon történő viszonzatlan elfogadása sem felelősségteljes magatartás.

A felelősség kiemelten jelentkezik a problémák megoldásának kérdésében – a felelősségvállalás hiánya a problémamegoldás halogatásához, ahhoz vezet, hogy mástól, lehetőleg külső, elfogulatlan harmadik személytől várják az érintettek, családok és családtagok a sorsuk jobbá fordítását. Herczog Mária arra hívja fel a figyelmet, hogy alapvető szükség van arra, hogy a nehézségek által, krízishelyze-tekben érintett emberek felismerjék: felelősséget kell vállalniuk abban, hogy ren-dezzék helyzetüket. Saját erőforrásaik mozgósítása mellett a vitarendezés alternatív eszközei lehetőséget nyújthatnak számukra ahhoz, hogy ne tőlük független har-madik személy vitarendezésében bízzanak, különösen azért, mert saját maguk ismerhetik fel a legjobban azt, hogy milyen – ésszerű – eredmény elfogadása jelent megoldást számukra. ez természetesen a hozzáállás megváltoztatását is szüksé-gessé teszi. Noha nem a családi csoportkonferenciát, hanem az alternatív vitaren-dezés más módját, a büntetőjogban alkalmazható közvetítést, mediációt elemzi Tresóné Percze Dorisz, a konkrét tapasztalatok alapján rámutat arra, hogy a resztoratív, helyreállító igazságszolgáltatás szemlélete feltétlenül segít abban, hogy a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak kezelni tudják helyzetüket, s végső soron elkerülhető legyen a legrosszabb: a bűnözői karrier. Az ismertetett konkrét ügyek egyikében olyan fiatalkorúak követték el az iskolai lopást, akik mindketten fel-bomlott családban éltek. ez felveti nemcsak a család, hanem a nagyobb közössé-gek, az iskola felelősségét is, ahogyan arról Kóczián Lilla is ír.

3. A joggyakorlat kihívásai – elemzések, megoldások

A kötet tanulmányai a jogalkalmazóknak kívánnak segítségül szolgálni. egyes cikkek a családjogi vonatkozású anyagi jogi rendelkezéseket értelmező

jelenlegi ítélkezési gyakorlatot elemzik31, s ezeknek aktualitását aligha fogja érin-teni az új Polgári Törvénykönyv, hiszen alapvető intézmények (várhatóan) nem változnak, s az ítélkezési gyakorlatra mindenképpen szerves fejlődés, önmagából történő építkezés a jellemző. Két tanulmány32 széles spektrumon mutatja be a gyer-meki jogi, gyermekvédelmi rendelkezéseket és gyámhivatali gyakorlatot (Sorok-sáron, illetve Gyöngyösön és vonzáskörzetében), rámutatva a joggyakorlat pozití-vabb és negatívabb tapasztalataira egyaránt. többen – európai kitekintéssel – rész-letes bemutatását adják a tárgyalt joganyagnak.33

eljárásjogi szempontúak azok a tanulmányok, amelyek a gyermektartásdíjjal kapcsolatos bizonyítási kérdéseket veszik sorra, az ideiglenes intézkedés alkal-

31 Csűri Éva, Kőrös András, Szeibert Orsolya. 32 Menyhárt Tamara, Horváth Gábor.33 Katonáné Pehr Erika, Gellérné Lukács Éva, Dani Csaba, Kőfalusi Eszter.

34

Szeibert OrSOlyA

mazhatóságát elemzik, illetve a gyermek meghallgatásával kapcsolatos kutatást mutatják be. Mindhárom tanulmány foglalkozik elméleti megközelítéssel és bár egy-egy szűkebb földrajzi közegben végezték el az ítélkezési gyakorlat feltárását (Fejér Megyei Bíróság gyakorlata, Szolnoki Városi Bíróság gyakorlata, illetve a Dunaújvárosi Városi Bíróság és Dunaújváros Megyei jogú Város Gyámhivatala gyakorlata), a szerzők34 megállapításai szélesebb körben érvényesek. ez igaz a két szociológiai megközelítésű dolgozatra:35 a jogismeret mérése gyerekcipőben jár, a vagyonjogi vonatkozású felmérés megállapításai mind a jogalkotó, mind a jogal-kalmazó számára elgondolkodtatóak; mint ahogyan az is, hogy miként mutatkoz-nak meg a demográfiai, magatartásbeli változások a Budaörsi Városi Gyámhivatal gyakorlatában.

Nemcsak jogászoknak szólhat a 2012-ben készített korkép, illetve kórkép egy (átlagos) magyar családról; a gyermekbarát igazságszolgáltatás mellett felszólam-ló, annak tényleges megvalósítását sürgető írás36, valamint azok a cikkek, amelyek új, alternatív megközelítés alkalmazását szorgalmazzák. A Balassagyarmati Vá-rosi Ügyészség és a Nógrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának pártfogó felügyelői közötti együttműködés eredményeként lezajlott közvetítői meg-beszéléseken tapasztaltak nyilvánvalóan nem véletlen eredmények és a büntetőel-járás komplex, mindenki számára a lehetőségekhez képest megelégedettséget oko-zó lezárását eredményezhetik. Ahogyan a szerző37 erre rámutat: különös jelentő-sége van a bűncselekményhez vezető okok feltárásának és megbeszélésének, va-lamint annak, ha a fiatalkorúak büntetése adekvát, kapcsolatban áll az elkövetett magatartással. Hasonló szemlélet érvényesül az Arizona programban, amelyet ugyan egy phoenixi iskolában alkalmaztak először, de Magyarországon is több általános iskolában bevezették. A szerző38 nemcsak a módszert mutatja be, hanem azt is, hogy miként alkalmazzák egy budapest közeli általános iskolában, s milyen tapasztalatokat szereztek. Az Arizona program kapcsán visszaköszön a felelősség kérdése: a tanulóknak vállalniuk kell a felelősséget döntéseikért, hiszen ha meg-zavarták az órát, maguknak kell a következmények ismeretében dönteni arról, hogy betartják a szabályokat és részt vesznek az órán, kimennek egy erre kijelölt helyi-ségbe, ahol felelősségvállaló lapot töltenek ki, vagy anélkül mennek ki, hogy az Arizona szobát felkeresnék.

Azok, akik úgy gondolják, hogy a családokat, közösségeket, családtagokat, fia-talkorúakat, gyermekeket érintő vitákat, válsághelyzeteket a legkielégítőbb módon az alternatív vitarendezés valamely eszközével lehet megoldani, a mediációt nem alternatív vitarendezésnek (ADR), hanem megfelelő vitarendezésnek (appropriate dispute resolution, ADR) tekintik.39 A mediáció, így a családi csoportkonferencia

34 Demeter Kinga, lovas Margit, bucsi Ágnes. 35 Fügedi Orsolya, lipka erika. 36 Kovátsné Honthy Kinga, Gyurkó Szilvia.37 tresóné Percze Dorisz. 38 Kóczián lilla39 Lady Brenda Hale: Equal Access to Justice – Who is Responsible? A Magyar Bírónők Egyesü-

letének 2011. áprilisi konferenciáján elhangzott előadás írott változata. Kézirat.

35

Család, gyermek és vagyon a XXI. század elején

is vesztesmentes eredményhez vezethet, olyan eredményhez, amelynek megterem-tésében az érintettek felelős személyiségekként, aktívan részt vállalnak.40 termé-szetesen ezek a folyamatok nem maguktól működnek – az állam felelőssége is, hogy segítséget nyújtson hozzá.

4. zárás – egy emberi (brechti) eljárás

idézzük fel a Kaukázusi krétakör zárójelenetének egy részét, amikor a kis örö-köst, Abasvili kormányzóék gyermekét a kormányzóné bíróság (Acdak községi írnok) előtt visszaköveteli Gruse Vacsnadzétől, aki addig nevelte.

„ACDAK Felperes és alperes! A bíróság meghallgatott benneteket, de nem vált világossá előtte, ki a gyermek igazi anyja. rám, a bíróra vár a kötelesség, hogy a gyer-meknek anyát keressek. Próbára teszlek benneteket. Sauva, fogd a krétát. rajzolj kört a földre.”

Sauva, a rendőr megrajzolja a kört, a gyermek beleáll, nevelőanyjának nincs szí-ve a gyermeket magához rántani, a kormányzóné magához húzza. Még egyszer próbálkozhatnak.

„ACDAK Húzzátok. Gruse megint elereszti a gyereketGrUSe (kétségbeesetten) Az én nevelésem! Kettésza-kítsam? Hiába, nem bírom!ACDAK (föláll) Ezennel pedig a bíróság előtt megálla-pítást nyert, ki a gyermek igazi anyja. (Gruséhoz) Fogd a gyereket és vidd magaddal. Azt tanácsolom, ne maradj vele sokáig a városban. (A kormányzónéhoz) te pedig tűnj el, mielőtt csalásért elítélnélek. A vagyon a városra száll, csináljanak az árából kertet a gyermekeknek, szük-ségük van rá, és elrendelem, hogy azt a kertet nevezzétek el rólam Acdak kertjének.

A kormányzóné elájult, s a szárnysegéd elvezeti: az ügyvédek már korábban távoztak.

Gruse mozdulatlanul áll. Sauva hozzá kíséri a gyereket

Most én ezt a talárt levetem, nagyon rám melegedett. Nem szeretek hősködni. De titeket még búcsúzóul meg-hívlak egy kis táncmulatságra, odalenn a réten.[…]”

40 Herczog Mária.

36

Szeibert OrSOlyA

Arkadi Cseidze, az énekes:

„S Acdak még aznap este eltűnt, többé sohase látták, De Grúzia népe nem feledte őt, és még soká emlékezettbíráskodása rövid aranykorára, Midőn már-már az Igazságosság uralkodott.

ti azonban, akik hallottátok a Krétakör történetét, Véssétek eszetekbe a régiek tanácsát: Hogy minden azoké legyen itt, akik bánni tudnak véle,A gyermek az anya-szívüeké, hogy fölnevelődjön, A kocsi a derék kocsisoké, hogy sebesen szaladjon, S a völgy azoké, akik öntözik, hogy gyümölcsöt teremjen.”41

5. A kötet szerkesztőjeként ajánlom a könyvet Weiss Emiliának, az elte pro-fesszor emeritusának, aki maga is aktív részt vállalt a családjogi szakjogászképzés-ben folyó oktatómunkában.

41 bertolt brecht: Kaukázusi krétakör. Fordította: Garai Gábor.