A konfliktusA konfliktus--Csepeli GyCsepeli Gyöörgyrgy--Buda BBuda Béélala--EricEric BerneBerne

A konfliktus fogalmaA konfliktus fogalma

•• A A „„konfliktuskonfliktus”” a latin a latin confictusconfictus szszóóbbóól l szszáármazik, ami fegyveres rmazik, ami fegyveres öösszesszeüütktköözzéést jelent, de a mindennapi st jelent, de a mindennapi szszóóhasznhasznáálatban az emberi latban az emberi öösszesszeüütktköözzéés szinonims szinonimáájakjakéént nt hasznhasznááljuk ljuk

•• EllentEllentéétes, vagy egymtes, vagy egymáást kst köölcslcsöönnöösen sen kizkizáárróó éérzelmek, vrzelmek, váágyak vagy gyak vagy kkéésztetsztetéések egyidejsek egyidejűű jelenljelenlééte.te.

A konfliktusok a krA konfliktusok a kríízishez zishez hasonlhasonlóóan a dan a dööntntéés, a vs, a váálasztlasztáás s problprobléémmáájjáát jelentik, frusztrt jelentik, frusztráácicióót t okoznak.okoznak.

Akkor beszAkkor beszééllüünk konfliktusrnk konfliktusróól, amikor l, amikor kkéét vagy tt vagy tööbb ember kbb ember köözzöött:tt:Ha viselkedHa viselkedééssüük akadk akadáályozza egyiklyozza egyiküük k vagy vagy mmáásikuksikuk igigéényeinek nyeinek éérvrvéényesnyesííttéésséét pl. jt pl. jááttéék, vagyk, vagyAmikor az Amikor az éértrtéékrendjkrendjüük kk küüllöönbnböözzőő, pl. , pl. jjöövvőőre irre iráányultsnyultsáág, szemg, szeméélyes lyes kapcsolatok, kapcsolatok, öönnéértrtéékelkeléés, s, éészsz--éérv vagy rv vagy testi ertesti erőőszakszak

ElkerElkerüülhetlhetőő éés elkers elkerüülhetetlen lhetetlen konfliktusok, a konfliktus vkonfliktusok, a konfliktus váállalllaláásasa

VVáállalllaláása, ssa, sőőt kiprovokt kiprovokáálláása sa kimondottan pozitkimondottan pozitíív jelensv jelenséég g lehet: lehet: éérdekrdekéérvrvéényesnyesííttéés, s, éérdekegyeztetrdekegyeztetéés, s, éérdekrdeküütktkööztetztetéés, stb.s, stb.

A tisztessA tisztessééges versenyges verseny

Alapelvekben egyetAlapelvekben egyetéértrtééssÖÖsszeegyeztethetetlen csszeegyeztethetetlen cééloklokLehetLehetőővvéé teszi teszi úúj normj normáák kialakulk kialakuláássááttElElőősegsegííti az alkalmazkodti az alkalmazkodáástst

DestruktDestruktíív konfliktusv konfliktus

EgyenlEgyenlőőtlen felttlen feltéételektelekAlacsony fokAlacsony fokúú egyetegyetéértrtééssEgyoldalEgyoldalúú elelőőnynyöökre tkre töörrééss„„mentmentőőcscsóónak effektusnak effektus””

A konfliktusok tA konfliktusok tíípusaipusai

valvalóódi konfliktusdi konfliktusöösszeegyeztethetetlen csszeegyeztethetetlen cééloklokminimax stratminimax stratéégiagiakköözelzelíít a tisztesst a tisztesséégtelen versenyhezgtelen versenyhez

MegoldMegoldáás: s: ttáársas helyzet rsas helyzet úújradefinijradefiniáálláása (mi az sa (mi az éérdekmag?)rdekmag?)kköözzöös haszons haszon

áálkonfliktuslkonfliktuseleléégtelengtelenüül definil definiáált lt éérdekek rdekek öösszesszeüütktköözzéésese„„ki kit gyki kit győőz le?z le?””

FennmaradFennmaradáássáának okai:nak okai:kohkohéézizióó ererőőssííttéésesepresztpresztíízsveszteszsveszteséégg

ááttttéételes konfliktusteles konfliktusigazi konfliktus rejtve marad (pl: igazi konfliktus rejtve marad (pl: neurotikus tneurotikus tüünetknetkéépzpzőőddéés)s)

ttééves konfliktusves konfliktusolyan felek kerolyan felek kerüülnek lnek konfliktusba, akiknek erre nincs konfliktusba, akiknek erre nincs oka (oka („„oszd meg oszd meg éés uralkodjs uralkodj””))kköönnyen valnnyen valóódi konfliktusba di konfliktusba megy megy áátt

lappanglappangóó konfliktuskonfliktusa felek nincsenek tudata felek nincsenek tudatáában az ban az éérdekellentrdekellentéétnek (pl: nemek tnek (pl: nemek kköözzöötti lappangtti lappangóó konfliktus)konfliktus)

hamis konfliktushamis konfliktusfféélrelreéértrtéésen alapulsen alapulkköönnyen valnnyen valóódi konfliktusba di konfliktusba megy megy áátt

oka: eloka: eléégtelen vagy higtelen vagy hiáányos nyos kommunikkommunikáácicióó

A konfliktusok tartalmaA konfliktusok tartalma

ÉÉrdekrdeküütktköözzéések: psek: péénz, hatalom, nz, hatalom, tulajdon, preszttulajdon, presztíízszsKonstruktKonstruktíív megoldv megoldáás: s: araráányossnyossáágot biztosgot biztosííttóó egyensegyensúúly ly eleléérréésese

ÍÍzlzlééskonfliktus: az skonfliktus: az ááttttéételes, hamis teles, hamis éés ts tééves konfliktusok ves konfliktusok megnyilvmegnyilváánulnuláásai.sai.

Iskolai konfliktusokIskolai konfliktusok--SzekszSzekszáárdi Jrdi Júúlialia--SzabSzabóó--MilinteMilinte EnikEnikőő--CsehCseh--SzombathySzombathy LLáászlszlóó

SzSzőőkeke--MilinteMilinte EnikEnikőő(2006)(2006)KonfliktuskezelKonfliktuskezelééssüükben kevkben kevéésbsbéé demokratikus demokratikus jegyek jelennek megjegyek jelennek megKevKevéésbsbéé tartanak egymtartanak egymáással kapcsolatot (szocissal kapcsolatot (szociáális lis hháállóó hihiáánya)nya)A pedagA pedagóógusok 95%gusok 95%--a negata negatíív v éélmlméényknykéént nt ééli meg li meg a konfliktusokata konfliktusokatIrreIrreáális megfelellis megfeleléés igs igéény a ny a „„pedagpedagóógus szerepnekgus szerepnek””JelentJelentéés elts eltéérréés s öönmaguk nmaguk éés a ts a tööbbi pedagbbi pedagóógus gus kköözzöött a pozittt a pozitíív jegyekbenv jegyekbenA pedagA pedagóógusokat inkgusokat inkáább (~80%) bb (~80%) feladatorientfeladatorientááltsltsáág jellemzig jellemzi

Konfliktus Konfliktus éés iskolas iskola

Az iskola nevelAz iskola neveléési si éés szocializs szocializáácicióós s tevtevéékenyskenysééget is folytatget is folytatA pedagA pedagóógus konfliktuskezelgus konfliktuskezeléési mintsi mintáát t is mutatis mutat

KonfliktuskezelKonfliktuskezelééss--ThomasThomas KillmanKillman--ThomasThomas GordonGordon--Carl RogersCarl Rogers

JJóó konfliktuskonfliktus

elelőősegsegííti a csoport cti a csoport cééljainak elljainak eléérréésséét, nt, nööveli veli teljesteljesíítmtméénynyééttbbáátortoríítja a kreativittja a kreativitáást, az st, az öötletek felsztletek felszíínre nre kerkerüüllééssééttlevleváálasztja probllasztja probléémmáát az egyt az egyéénrnrőőllleleplezi az irracionleleplezi az irracionáális lis éérveketrveketenyhenyhííti a feszti a feszüültsltséégetgeta va vááltozltozáás s éés s öönnéértrtéékelkeléés szellems szelleméét viszi a t viszi a csoportbacsoportbaáátltlááthatthatóóvváá teszi a hatalmi teszi a hatalmi éés ers erőőviszonyokat viszonyokat

Rossz konfliktusRossz konfliktus

a csoportteljesa csoportteljesíítmtméény csny csöökkenkkenééssééhez hez vezetvezetolyan helyzetet eredmolyan helyzetet eredméényez, amely nyez, amely éérzelmileg telrzelmileg telíített (pl.: nyer/vesztett (pl.: nyer/veszíít)t)vvéédekezdekezőő, blokkol, blokkolóó magatartmagatartááshoz shoz vezetvezetpolarizpolarizáálja a csoportvlja a csoportvéélemleméénytnyta csoport sza csoport széétestesééssééhez vezethez vezet

A konfliktus, mint folyamatA konfliktus, mint folyamat

megelmegelőőzzőő helyzethelyzeta konfliktus felismera konfliktus felismeréése se éés s ááttéélléésesea konfliktus kezela konfliktus kezeléési msi móódjdjáának nak kialakkialakííttáásasaa konfliktus alatti ta konfliktus alatti téényleges nyleges viselkedviselkedéés (konfliktuskezels (konfliktuskezeléés)s)a ka köövetkezmvetkezméényeknyek

A konfliktus intenzitA konfliktus intenzitáásasa

MegsemmisMegsemmisííttőő konfliktus a mkonfliktus a máásik fsik féél megsemmisl megsemmisííttéésséére re tett nytett nyíílt erlt erőőfeszfeszííttééss

agresszagresszíív fizikai tv fizikai táámadmadááss

fenyegetfenyegetéés, ultims, ultimáátumtum

nyers sznyers szóóbeli tbeli táámadmadááss

mmáásik nysik nyíílt szlt száámonkmonkéérréése, se, felelfelelőősssséégre vongre vonááss

kisebb fkisebb féélrelreéértrtéés, egyet nem s, egyet nem éértrtééss

Nincs konfliktus harmNincs konfliktus harmóóniania

KonfliktuskezelKonfliktuskezeléési msi móódokdok

ÖÖnnéérvrvéényesnyesííttéés = mennyire tudja hatalms = mennyire tudja hatalmáát, anyagi t, anyagi eszkeszköözeit, szemzeit, szeméélyes vonzerejlyes vonzerejéét mozgt mozgóóssíítani, hogy az tani, hogy az őő szempontjai szempontjai éérvrvéényesnyesüüljenek, akljenek, akáár a mr a máásik fsik féél l rovrováássáára is.ra is.

Az aktivitAz aktivitáás, a nem kooperativits, a nem kooperativitáás jellemzi. s jellemzi. ÖÖnalnaláávetvetéés = milyen ms = milyen méértrtéékben kkben kéépes feladni sajpes feladni sajáát t ttöörekvrekvéésséét annak t annak éérdekrdekéében, hogy a mben, hogy a máásik ember sik ember akarata, vakarata, váágya stb. gya stb. éérvrvéényesnyesüüljljöön.n.

A passzivitA passzivitáás, a kooperats, a kooperatíív magatartv magatartáás kers kerüül ell előőttéérbe.rbe.Konfliktus helyzetben az ember viselkedKonfliktus helyzetben az ember viselkedéésséét e kettt e kettőőararáánya szabja meg.nya szabja meg.

A konfliktuskezelA konfliktuskezeléés hibs hibáás s formformááii

Nem cselekszNem cselekszüünk, amikor kellene (tagadunk, nk, amikor kellene (tagadunk, ttáámadunk, lehurrogjuk = leegyszermadunk, lehurrogjuk = leegyszerűűssíítjtjüük az esemk az eseméény ny bonyolultsbonyolultsáággáát, nem akarunk, mert, nem akarunk, merüünk a nk a kellemetlenskellemetlensééggel szembesggel szembesüülni.lni.CselekszCselekszüünk, amikor nem kellene (ott lnk, amikor nem kellene (ott láátunk tunk megoldmegoldáást, ahol nincs pl.:st, ahol nincs pl.:

-- vilviláágmegvgmegvááltltáás,s,-- fantfantááziziáálláás (elks (elkööltltöözzéés, s, úúj iskolaj iskola-- nem vessznem vesszüük k

figyelembe a kompromisszumkfigyelembe a kompromisszumkööttéés szs szüükskséégessgessééggéét)t)Nem a megfelelNem a megfelelőő szinten cselekszszinten cselekszüünk, azaz nem nk, azaz nem éértjrtjüük k a ma máásik mozgatsik mozgatóórugrugóóit, it, éérdekeit, ott teszrdekeit, ott teszüünk nk ererőőfeszfeszííttéést, ahol a problst, ahol a problééma megoldhatma megoldhatóó, elbesz, elbeszééllüünk nk egymegymáás mellett. s mellett.

A konfliktuskezelA konfliktuskezeléés s hháárom archetrom archetíípusapusa

Szemet szemSzemet szeméért, fogat fogrt, fogat fogéért! rt!

Aki megdob kAki megdob kőővel, dobd vissza vel, dobd vissza kenykenyéérrel! rrel!

Kard Kard ááltal vltal véész, ki kardot ragad! sz, ki kardot ragad!

A konfliktuskezelA konfliktuskezeléés s elelőőfeltfeltéételetele1.1. ÖÖnbecsnbecsüülléés s éés ms máások megbecssok megbecsüülléése.se.2.2. KKéészsszséég a meghallgatg a meghallgatáásra sra éés a megs a megéértrtéésre.sre.3.3. BeleBeleéérzrzéés ks kéépesspesséége.ge.4.4. ÖÖnnéérvrvéényesnyesííttéés ers erőőszak nszak néélklküül.l.5.5. EgyEgyüüttmttműűkkööddéés.s.6.6. NyitottsNyitottsáág g éés kritikai gondolkods kritikai gondolkodáás.s.7.7. FantFantáázia, kreativitzia, kreativitáás.s.8.8. Versenyszellem (vitatkozVersenyszellem (vitatkozáás) helyett egys) helyett együüttmttműűkkööddéés s

(odafigyel(odafigyeléés).s).Ha meg akarjuk oldani a konfliktust, akkor az Ha meg akarjuk oldani a konfliktust, akkor az „„ellensellenséégg””

felfeléé úúgy kell kgy kell köözeledni, mintha barzeledni, mintha baráát volna!t volna!

konfliktusok kommunikkonfliktusok kommunikáácicióós s megoldmegoldáása sa

Gordon, Rogers alapjGordon, Rogers alapjáánnA konfliktusmegoldA konfliktusmegoldáás els előőtt tt foglalkoznunk kell az erfoglalkoznunk kell az erőős s éérzelmekkel!rzelmekkel!A mA móódszer a konfliktust irdszer a konfliktust iráánynyííttóó, , egyszeregyszerűű kommunikkommunikáácicióós s szabszabáályok halmaza.lyok halmaza.

1. Tisztelettel b1. Tisztelettel báánunk a partnerrel.nunk a partnerrel.2. Addig figyel2. Addig figyelüünk, amnk, amííg g „„meg nem tapasztaljuk a mmeg nem tapasztaljuk a máásik sik

oldaltoldalt””, , éés visszajelezzs visszajelezzüük a kk a köözzööltek tartalmltek tartalmáát, az t, az éérzelmeket rzelmeket éés az okfejts az okfejtééstst

3. R3. Rööviden megfogalmazzuk sajviden megfogalmazzuk sajáát vt véélemleméénynyüünket, nket, éérzelmeinket rzelmeinket éés igs igéényeinket.nyeinket.rrööviden, lviden, léényegre tnyegre töörrőően ken köözzööljljüük k áállllááspontunkat,spontunkat,kerkerüüljljüük el az k el az éérzelmi trzelmi tööltltééssel rendelkezssel rendelkezőő szavakat, a szavakat, a pozitpozitíívv--negatnegatíív minv minőőssííttééseket,seket,azt mondjuk, amit gondolunk, azt mondjuk, amit gondolunk, éés gondoljuk komolyan, s gondoljuk komolyan, amit mondunk (amit mondunk (óóvakodjunk a szvakodjunk a széélslsőőssééges ges kijelentkijelentéésektsektőől),l),ttáárjuk fel rjuk fel éérzelmeinket.rzelmeinket.

MegelMegelőőzzééss

Feszültségcsökkentés fizikai módszerekkel (versenyhelyzetet teremtő sportolás, a fárasztó fitnesz, stb. mint levezető tényező).Fokozott tolerancia és elfogadás, emocionális támogatás (családtól, baráttól jövő fokozott érzelmi támogatás).Az aktuális témák ellenőrzése, kézben tartása (értékes mint az egyének, mint a csoportkapcsolatokban történő viszálykodás területén is).A konfliktus esetleges következményeinek, árának felmérése és tudatosítása (az összes következmény gondos felmérése és a konfliktus ára is elrettenthet bennünket, hogy szükségtelen vitába keveredjünk).