csics gyula: magyar forradalom 1956 (napló)

7/29/2019 Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 (napló)

http://slidepdf.com/reader/full/csics-gyula-magyar-forradalom-1956-naplo 1/234

C S I C S G Y U L A

MAGYARFORRADALOM

1956

napló



2



1

CSICS GYULA

MAGYAR FORRADALOM1956

napló



2



3

CSICS GYULA

MAGYAR FORRADALOM1956n a p l ó

Budapest, 20061956-os Intézet



4

AZ 1956- OS MAGYAR FORRADALOM

T ÖRTÉNETÉNEK DOKUMENTÁCIÓS

ÉS KUTATÓINTÉZETE- KÖZALAPÍTVÁNY

SzerkesztetteRAINER M. J ÁNOS

Könyv- és címlapterv MOLNÁR ISCSU ISTVÁN

© C SICS G YULA 2006© 1956- OS INTÉZET



5

T A R T A L O M

RAINER M. J ÁNOS

7 ELÕSZÓ

9 MAGYAR FORRADALOM 1956.a napló hasonmása

145 MAGYAR FORRADALOM 1956.

a napló betûhív gépirata

C SICS G YULA

215 ÖTVEN ÉV MÚLVAkései utószó egy gyermekkori naplóhoz



6

Borítón és az elõzéken: Képzeletbeli várostérkép, Csics Gyula gyermekkori rajza.A lábjegyzeteket saját gyermekkori naplójához Csics Gyula készítette 2006- ban.



7

E L Õ S Z Ó

R A I N E R M . J Á N O S

2004 febru ár já ban Ta ta bá nyán, a megyei könyv tárban egy beszél getésen vettem részt: 1956-ról és forra da lom óta el telt idõrõl volt szó. A beszél getésvégeztével hozzám lépett egy sza kál las, õsz, de na gyon fi a tal nak tû nõ úr,

bemu tatkozott, és el mond ta, hogy ötven hatban naplót vezetett. Mind járt a kezem be is nyomott egy dosszi ét, ezzel: „ta lán érdekli…”Õ volt Csics Gyu la, a ta ta bá nyai vá rosi könyv tár vezetõ je.Átfu tott az agya mon, hogy túl fiatal… Va jon mi féle naplót írha tott

1956-ban? De úgy em lék szem, mi kor átvettem a mappát, csak an nyitmond tam, hogy jelentkezem.

A dosszi ét a vona ton ki nyitva gyermek írást, rajzokat és jól ismert röp- la pokat láttam. Ott volt a szö veg gépbe írt vál toza ta is, de azzal elõszörnem tö rõd tem. El kezd tem ol vasni a kézírást, nézni a rajzokat, a sa ját kezû -

leg szerkesztett térképeket. A be jegy zéseket az 1956-os Blaha Luj za térrõl,az utcá ról, a házról, a gangról, a rá dió hí rei rõl. És arra gon dol tam, hogy ebbõl a nézõpontból még soha sem ol vastam 1956-ról, pedig – azt hittem – elég sokat ol vastam ró la. De ahogy a ti zen két éves fiú le jegyezte, amit lá - tott, amit a szülei tõl, a szom szédok tól és a rá di ó ból hal lott, amit a ba rát já - val megbeszélt, amit az újságból el ol va sott, abból egészen sa já tos, soha nem ta pasztalt kép állt össze.

Elég volt el ol vasni az el sõ néhány la pot, hogy úgy érezzem, aján dékotkaptam. Majd öt ven év után részese lehetek egy na gyon okos, na gyon lel -

kes gyerek vi lá gá nak. Ez a vi lág történetesen 1956 vi lá ga. Csics Gyu la sa játötven hat jáé, amelyet a forra da lom eseményei mozgatnak. De vi lá got õ for- mál mind abból, ami vele napról napra történik. Tün tetõ tö meg, utcai harchí re, a fel nõttek el beszélései, szö vegben, rajzban, sõt térképein is megörö - kí tett sétái, hegedû órá ja és születésnap ja, a vá ros, amit lát – és a vá ros,amit Jan csi val pa pí ron, térképen el képzel –, egyetlen rend be áll össze szá - má ra. Ezt az ötven ha tos gyermeki kozmoszt pedig egy kö zépkori kan cel lis- ta rend szeretetével, pon tossá gá val, lel ki ismeretességével modern kó dexbe

jegy zi. Az õ bel sõ rend je a napló szö vege.

Azt remél jük, napló ja közlésével továbbad hat juk ezt az aján dékot.Annyi fel nõtt szereplõé után az õ történetét és ta núságtétel ét – tõle, ak kori ön ma gá tól.

Bu da pest, 2006 márci u sá ban

Rainer M. Já nos



8



9

M A G Y A R F O R R A

D A L O M

1 9 5 6



10


D A L O M

1 9 5 6



11

A D I Á K O K T Ü N T E T É S E

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 3 . K E D D



12

A D I Á K O K T Ü N T E T É S E

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 3 . K E D D



2



13

K I T Ö R T A F O R R

A D A L O M

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 4 . S Z

E R D A



14


A D A L O M

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 4 . S Z

E R D A



15


A D A L O M

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 4 . S Z

E R D A



16


A D A L O M

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 4 . S Z

E R D A



17


A D A L O M

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 4 . S Z

E R D A



18


A D A L O M

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 4 . S Z

E R D A



19


A D A L O M

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 4 . S Z

E R D A



20


A D A L O M

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 4 . S Z

E R D A



21

G E R Õ T F Ö L M E N

T I K T I T K Á R S Á G Á B Ó L

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 5 . C S Ü T Ö

R T Ö K



22



1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 5 . C S Ü T Ö

R T Ö K



23



1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 5 . C S Ü T Ö

R T Ö K



24

A Z Á V H

T E G Y E

L E A F E G Y V E R T – H A R C A K Ö

R Ú T O N

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 6 . P É

N T E K



25

M E G A L A K U L A

K O R M Á N Y

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 7 . S Z O

M B A T



26

M E G A L A K U L A

K O R M Á N Y

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 7 . S Z O

M B A T



27

N A G Y I M R E B E S

Z É D E

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 8 . V A S Á

R N A P



28

A Z O R S Z Á G C Í M

E R E I S M É T A K O S S U T H - C Í M E R

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 2 9 . H

É T F Õ



29

A P Á R T H Á Z O S T

R O M A

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 3 0 . K E D D



30


R O M A

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 3 0 . K E D D



31


R O M A

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 3 0 . K E D D



32

A Z O R O S Z O K M

E G K E Z D I K A K I V O N U L Á S T –

E G Y K I S S É T A

1 9 5 6 . O K T Ó B E R 3 1 . S Z

E R D A



33

A Z O R O S Z O K M

E G K E Z D I K A K I V O N U L Á S T –


1 9 5 6 . O K T Ó B E R 3 1 . S Z

E R D A



34

H A L O T T A K N A P

J A – M I N D S Z E N T Y B E S Z É L A

R Á D I Ó B A N

1 9 5 6 . N O V E M B E R 1 . C S Ü T Ö

R T Ö K



35

A Z O R O S Z O K K Ö R Ü L V E S Z I K M A G Y A R O R S Z Á G

R E P Ü L Õ T E R E I T

1 9 5 6 . N O V E M B E R 2 . P É

N T E K



36

M I N D S Z E N T Y H E R C E G P R Í M Á S B E S Z É L – Ú J A

K O R M Á N Y

1 9 5 6 . N O V E M B E R 3 . S Z O

M B A T



37

A Z O R O S Z O K M

E G T Á M A D T Á K H A Z Á N K A T

1 9 5 6 . N O V E M B E R 4 . V A S Á

R N A P



38

M E G A L A K U L A

K Á D Á R K O R M Á N Y – T Û Z H A R

C A S Z I K R Á N Á L

1 9 5 6 . N O V E M B E R 5 – 6 . H É T F Õ – K E D D



39

A Z O S T R O M

L E G S Z Ö R N Y Û B B N A P J A – K I G Y U L L A D T A …

1 9 5 6 . N O V E M B E R 7 . S Z

E R D A



40

„ O S T R O M

U T Á N

”

1 9 5 6 . N O V E M B E R 8 . C S Ü T Ö

R T Ö K



41


1 9 5 6 . N O V E M B E R 9 . P É

N T E K



42


1 9 5 6 . N O V E M B E R 9 . P É

N T E K



43


1 9 5 6 . N O V E M B E R 9 . P É

N T E K



44

E L Õ S Z Ö R A N A G

Y M A M I N Á L

1 9 5 6 . N O V E M B E R 1 0 – 1 1 . S Z O M B A T – V A S Á

R N A P



45

K I N Y I T A C O R V I N – E L Õ S Z Ö R N É M E T E N

1 9

5 6 . N O V E M B E R 1 2 – 1 3 . H É T F Õ – K E D D



46

B E J U T U N K A C O

R V I N B A – Z S I B V Á S Á R A B L A H

A L . T É R E N

1 9 5 6 . N O V E M B E R 1 4 – 1 5 . S Z E R D A – C S Ü T Ö

R T Ö K



47

S É T A A B A R O S S

U T C Á B A N – E G Y N Y U G O D T V

A S Á R N A P

1 9 5 6 . N O V E M B E R 1 6 – 1 8 . P É N T E K – V A S Á

R N A P



48

M E G K E Z D Õ D I K

A H E L Y R E Á L L Í T Á S

1 9 5

6 . N O V E M B E R 1 9 – 2 0 . H É T F Õ – K E D D



49

M E G A L A K U L A

M U N K Á S T A N Á C S – A Z O L I M P

I A …

1 9 5 6 . N O V E M B E R 2 1 – 2 2 . S Z E R D A – C S Ü T Ö

R T Ö K



50



51

M A G Y A R O R S Z Á G A F O R R A D A L O M

U T Á N I I . R É S Z



52

N É M A T Ü N T E T É

S – A H Ó C S A T A

1 9 5 6 . N O V E M B E R 2 3 . P É

N T E K



53

N É M A T Ü N T E T É

S – A H Ó C S A T A

1 9 5 6 . N O V E M B E R 2 3 . P É

N T E K



54

S É T A A S Z É T L Õ T T R Á K Ó C Z I Ú T O N

1 9 5 6 . N O V E M B E R 2 4 . S Z O

M B A T



55

S É T A A S Z É T L Õ T T R Á K Ó C Z I Ú T O N

1 9 5 6 . N O V E M B E R 2 4 . S Z O

M B A T



56

K Á D Á R J Á N O S B

E S Z É D E

1 9 5 6 . N O V E M B E R 2 5 – 2 8 . V A S Á R N A P – S Z

E R D A



57

A H E G E D Û T A N Á

R O M N Á L

1 9 5 6 . N O V E

M B E R 2 9 – 3 0 . C S Ü T Ö R T Ö K – P É

N T E K



58

E L Õ S Z Ö R H E G E D Û Ó R Á N – B E S Z É L E K A Z O R O

S S Z A L …

1 9 5 6 . D E

C E M B E R 1 – 2 . S Z O M B A T – V A S Á

R N A P



59

I S M É T I S K O L Á B A K E L L M E N N I – A S S Z O N Y O K

T Ü N T E T É S E

1 9 5 6 . D E C E M B E R 3 – 4 . H É T F Õ – K E D D



60

M I K U L Á S - N A P –

T Ü N T E T É S K Á D Á R M E L L E T T

É S E L L E N

1 9 5 6 . D E

C E M B E R 5 – 6 . S Z E R D A – C S Ü T Ö

R T Ö K



61

V É G E T É R T A Z O

L I M P I A – S É T A A Z Ü L L Õ I Ú T

F E L É …

1 9 5 6 . D E C E M B E R 7 – 8 . P É N T E K – S Z O

M B A T



62

Ú J A B B S Z T R Á J K F E L H Í V Á S – N E M Á S Z K Á L J U N

K A Z U T C Á N

1 9 5 6 . D

E C E M B E R 9 – 1 0 . V A S Á R N A P – H

É T F Õ



63

Z Û R Z A V A R A N E

M Z E T I N É L . S Z T R Á J K

1 9 5

6 . D E C E M B E R 1 1 – 1 2 . K E D D – S Z

E R D A



64

M É G I S I S K O L Á B

A M E G Y E K . S É T A A B Ö R Z É N

1 9 5 6 . D E C E M B E R 1 3 – 1 4 . C S Ü T Ö R T Ö K – P É

N T E K



65

M E G S Z Û N I K A B

Ö R Z E – J A N C S I É K …

1 9 5 6 . D E C E M B E R 1 5 – 1 6 . S Z O M B A T – V A S Á

R N A P



66

Ú J R A D O L G O Z O

K

1 9

5 6 . D E C E M B E R 1 7 – 1 8 . H É T F Õ – K E D D



67

G Y O R S A N K É S Z Ü L N E K A C Í M E R E K

1 9 5 6 . D E C E

M B E R 1 9 – 2 0 . S Z E R D A – C S Ü T Ö

R T Ö K



68

A Z I S K O L Á B A N C S O M A G O T A D N A K

1 9 5 6 . D E C E M B E R 2 1 . P É

N T E K



69

E S I K A H Ó – K É

S Z Ü L Õ D É S

1 9 5 6 . D E C E M B E R 2 2 . S Z O

M B A T



70

E S I K A H Ó – S Z Á N K Á Z O M

1 9 5 6 . D E C E M B E R 2 3 . V A S Á

R N A P



71

K A R Á C S O N Y E S T E

1 9 5 6 . D E C E M B E R 2 4 . H

É T F Õ



72

K A R Á C S O N Y E L S Õ N A P J A

1 9 5 6 . D E C E M B E R 2 5 . K E D D



73

K A R Á C S O N Y M Á

S N A P J A

1 9 5 6 . D E C E M B E R 2 6 . S Z

E R D A



74

E G Y K I S B E S Z É L

G E T É S

1 9 5 6 . D E C E M B E R 2 7 . C S Ü T Ö

R T Ö K



75

S Z Á N K Á Z Á S A Z

U T C Á N

1 9 5 6 . D E C E M B E R 2 8 . P É

N T E K



77

E G Y K I S B A L E S E

T V E L E M

1 9 5 6 . D E C E M B E R 3 0 . V A S Á

R N A P



78

S Z I L V E S Z T E R

1 9 5 6 . D E C E M B E R 3 1 . H

É T F Õ



79

S Z I L V E S Z T E R

1 9 5 6 . D E C E M B E R 3 1 . H

É T F Õ



80

B . U .

É . K .

1 9 5 7 . J A N U Á R 1 . K E D D



82

Ú J É V

1 9 5 7 . J A N U Á R 1 . K E D D



84

E B B E N A Z É V B E

N E L Õ S Z Ö R N É M E T E N

1 9 5 7 . J A N U Á R 3 . C S Ü T Ö

R T Ö K



85

S É T A A K E R Ü L E

T B E N

1 9 5 7 . J A N U Á R 4 . P É

N T E K



86

M A G Y A R O R S Z Á G O N V O L T H R U S C S O V É S M A L E N K O V

1 9 5 7 . J A N U Á R 5 . S Z O

M B A T



87

D I S Z N Ó V Á G Á S

1 9 5 7 . J A N U Á R 6 . V A S Á

R N A P



88

Ú J B Ó L I S K O L Á B A N

1 9 5 7 . J A N U Á R 7 . H

É T F Õ



89

S É T A A Z Ü L L Õ I

Ú T É S K Ö R N Y É K É N

1 9 5 7 . J A N U Á R 8 . K E D D



91

S É T A A Z Ü L L Õ I

Ú T É S K Ö R N Y É K É N

1 9 5 7 . J A N U Á R 8 . K E D D



95

Ú J A B B Z Û R Ö K

1 9 5 7 . J A N U Á R 1 1 . P É

N T E K



97

Ú J B Ó L R E N D E S T A N Í T Á S V A N

1 9 5 7 . J A N U Á R 1 4 . H

É T F Õ



98

Ú J R A E S I K A H Ó

1 9 5 7 . J A N U Á R 1 5 . K E D D



99

S Z Á N K Ó V A L A N

A G Y M A M I N Á L

1 9 5 7 . J A N U Á R 1 6 . S Z

E R D A



100

E G Y K I S S Z Á M V

E T É S . C S O U E N - L A J B U D A P E S T E N

1 9 5 7 . J A N U Á R 1 7 – 1 8 . C S Ü T Ö R T Ö K – P É

N T E K



103

V I N C E - N A P

1 9 5 7 . J A N U Á R 2 2 . K E D D



104

D I C S Õ S É G A Z O K T Ó B E R 2 3 - I F O R R A D A L O M H

Õ S M A G Y A R …

1 9 5 7 . J A N U Á R 2 3 . S Z

E R D A



106

L E T A R T Ó Z T A T T A K 3 O X F O R D I D I Á K O T

1 9 5 7 . J A N U Á R 2 5 – 2 6 . P É N T E K – S Z O

M B A T



107

E G Y N A P A J É G E

N

1 9 5 7 . J A N U Á R 2 7 . V A S Á

R N A P



108

S É T A A V Á R O S L

I G E T É S K Ö R N Y É K É N

1 9 5 7 . J A N U Á R 2 8 . H

É T F Õ



109



1 9 5 7 .

J A N U Á R 2 8 . H

É T F Õ



110



1 9 5 7 .

J A N U Á R 2 8 . H

É T F Õ



112

N E K Ü N K S E M K

E L L E Z A K O R M Á N Y

1 9 5 7 .

J A N U Á R 3 0 . S Z

E R D A



113

G E N F B E N Ü L É S E

Z N E K

1 9 5 7 .

J A N U Á R 3 1 .

C S Ü T Ö

R T Ö K



115

E G Y E L Õ R E T I T O

N E M

M E G Y A M E R I K Á B A

1 9 5 7 .

F E B R U Á R 2 .

S Z O

M B A T



117

Ú J R A S Z É P L E S Z

A M Á T Y Á S - T E M P L O M

1 9 5 7 .

F E B R U Á R 4 . H

É T F Õ



124

S É T A K Õ B Á N Y Á N

1 9 5 7 .

F E B R U Á R 8 . P É

N T E K



128

E G Y S Z É P V A S Á R N A P

1 9 5 7 .

F E B R U Á R 1 0 .

V A S Á

R N A P



130

I S M É T F E L R A K J Á K A V Ö R Ö S C S I L L A G O K A T

1 9 5 7 . F E B R U Á R 1 2 . K E D D



131

1 9 5 7 . F E B R U Á R 1 3 . S Z

E R D A



136

K I C S E R É L I K A T

É V E S P O L I T I K Á J Ú T A N K Ö N Y V E K E T

1 9 5 7 . F E B R U Á R 2 2 – 2 3 . P É N T E K – S Z O

M B A T



140

E G Y K I S B E S Z É L

G E T É S

1 9 5 7 . M Á R C I U S 1 – 7 . P É N T E K – C S Ü T Ö

R T Ö K



144



145

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

MAGYAR FORRADALOM

1956

Isten áldd meg a magyart!

1956. X. 23. Kedd.

A DIÁKOK TÜN TETÉSE.

Reggel anyuval a temetõbe indultunk. Elõször a Papp utá na a Fabsics1 nagy pa-pá hoz mentünk. Fabsics nagy papa sír ja nagyon szá raz volt, s ezért megöntöztük.

Ezután haza jöttünk, és én megcsináltam a leckét és hegedültem.1 h -ra iskolá ba mentem. Az elsõ óra, énekóra a tanárnõ dolgai miatt elma-radt. Ez idõ alatt én hazaszaladtam az orosz röpdolgozatokat aláiratni. Ezen azórán Pinke I.2 mesélt. A má sodik órán felolvasták a földrajz dolgozatokat, amely nekem 4/5-re sikerült. Orosz órán én is feleltem 5-re. A mértan és a magyar órafeleléssel tellett el. Utá na még osztály fõnö ki óra is volt. Elrendeztük az ûlést.

¼ 7.-kor jöttem haza. Eddig nem hallottam, se nem láttam semmit. Mikorhazaértem Kati3 azt mondta, hogy az emberek tüntetnek. Én errõl még nem hal-

lottam semmit, csak tegnap mondta be a rá dió, hogy Szegeden a diá kok tüntet-tek és lengyelországban is felkelés volt. Góré 4 olvasta a Szabad ifyuság röpiratát.Én is elolvastam. Ez a diá kok tüntetésérõl szólt. Mikor az utcá ra mentem lát-tam, hogy a „Corvin”-nál há rom nagy teherautó vitte az egyetemistá kat. Az autótete jén egy fiú állt és ezt kiabálta a többiekkel: Ruszkik haza! Elég volt a Rá ko-

1 Édesanyám édesap ja, Fabsics Pál viszony lag korán meghalt, özvegy nagy mamám idõsebb korá ban

feleségül ment Papp Sándorhoz, majd ismét megözvegyült.

2 Pinke István osztály társam volt, aki helyettesí tésekkor kitalált történetekkel szórakoztatta az osz-

tályt.

3 Kati a házmesterék leá nya volt, ná lam egy-két év vel idõsebb.

4 Góré – valódi nevén Fabsics József – édesanyám testvére volt, aki agglegény ként velünk lakott.

A Góré nevet a Rökk Szilárd utca 10.-ben mûkö dõ vendéglõ je törzskö zönségétõl kapta, aztán rá ra-

gadt csalá di haszná latra is. A vendéglõ államosí tá sa után az állami épí tõiparban helyezkedett el

kõmûvesként.



157

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

lakói még a pincében is megijedtek, mikor az iskola elé esett egy akna. Az isko-la öszszes ablaka kitört. Ma még a velünk szembenlévõ 5. sz. ház is belö vést ka-pott. A há zunkba is sok szilánk esett. (l. a dobozban.)

1956. XI. 7. Szerda.

AZ OST ROM LEG SZÖRNYÛBB NAP JA – KIGYUL LADT A MINÕSÉGI.

A mai nap lett volna a 12.-ik születésnapom. Ma nem lehetett megtartani a szü-letésnapot, mert ma is lö völdöztek, ha nem is annyira, de még tá volról is hallat-szott lö vés. Mivel az oroszok elmentek a Nemzetitõl a felkelõk a Corvin-ból egy

nagy labdát hoztak ki, és azzal fociztak. Mikor jöttek újból az oroszok a futbal-lozást abbahagy ták, és Leitgéb bá csi elkérte tõlük. Õk oda is adták, és Leitgébbá csi nekünk adta. Mikor Jancsihoz átmentem, õk még aludtak, láttam, hogy kinyitották az ablakot, hogy a légnyomás be ne tör je. Alighogy át jöttem az utcán6 tank tank jött végig az utcán. Az egyik a há zunk elött állt meg és lõtt. Erre a háztöbb ablaka kitört. Délután óriá si harc kezdõdött. Az ágyúk foly ton szóltak. Egy -szercsak a ház lakói kö zött az a hír ter jedt el, hogy kigyulladt a Corvin. A ház-ban minden vödröt, teknõt gyorsan megtöltöttek vizzel, azért, hogy ha a házra

átharapódzik a tûz el tud ják oltani. Mikor a kapuból kinéztem, nagy füstöt lát-tam. Késõbb megtudtuk, hogy nem a Corvin, hanem a Minõségi áruház gyulladtki. Délután a zászlókat csináltam a nagy lö völdö zés ellenére is. Este az a hír járt,hogy a Divatcsarnok is kiégett.

1956. XI. 8. Csütörtök.

„OSTROMUTÁN”

Az éjszaka nyugodtan telt el, már csak a tá voli lö vések egy két tompa hang jahallatszott. Felber bá csiék ma korábban keltek, mint mi. Mikor mi felkeltünkFelber bá csi azt mondta, hogy a felkelõk kimentek a „Szabad Nép”-bõl és a néphord ja a szajrét. A mi há zunkból is sokan hoztak valamit. Jancsival kimentünka kapuba. Láttuk, hogy orosz járõrök jönnek, és bemennek a Corvinba. Kisvártvaki jönnek egy csomó puská val, a töltényt kiszedik belõle és egy csomóba rak ják.Ekkor minket bezavartak mert tankok kö zeledtek. Itt azon tanakodtunk, hogy



164


D A L O M

1 9 5 6

a falról leszedtük a hógolyók maradékát, és ezzel pótoltuk a készletet. Én ki aka-rok menni a fedezék mö gül, de Mari dob és engem a karomon talál. A lá nyokújabb rohamot indí tanak, de én egyszercsak felemelkedem és dobok, a dobás

Marit eltalál ja: A harc fokozódik.A csatá nak csak R. Mari felhí vá sa vetett véget. Jancsi ezután át jött hozzánk. Mígmi az udvaron hócsatáztunk, az utcán 2-3-ig néma sztrájk volt. Aki az utcán voltaz Ká dárra szavazott. Ez idõ alatt az utcán egy lélek nem volt. Ez annak az em-lékére volt, hogy egy hónap ja kezdõdött meg a forradalom. Jancsival ná lunk kár-tyáztunk. Az esti újsá gok kö zölték, hogy Nagy Imre sa ját elhatá rozá sá ból Romá -niá ba ment. Este korán lefeküdtem.

1956. XI. 24. Szombat.

SÉTA A SZÉT LÕTT RÁKÓCZI ÚTON.

Délelött Jancsi ná lunk volt, és kártyáztunk. Délután jött Cselényi bá csi. 2h felé miis vele hazafelé indultunk. A Rá kóczi út kõrúttól a Baross térig szét van lõve. ARá kóczi út 56. sz. ház összedûlt, úgy szintén a Divatcsarnok és a Rá kóczi út ....sz. ház. A H.É.V.-nél sokat vártunk. Otthon Ma já val játszottam.

1956. XI. 25. Vasárnap. 1956. XI. 27. Kedd.1956. XI. 26. Hétfõ. 1956. XI. 29. Szerda.

KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE.

Reggel Gyulá val elmentünk R.palotára a motorért. Odafelé Gyula vitt engem bi-ciklin. Mikor odaértünk én nagyon fáztam, és ezért bementem megmelegedniLukács bá csiékhoz. Gyula soká ig bajlódott a motorral, mert befagyott. Hazafeléa biciklit motorral hoztuk. Mire hazaértünk én nagyon fáztam. Délután át jöttJóska.29 Sokat mesélt. Este rajzoltam a terv füzetbe. Jóska mondta, hogy a telep-rõl 2 fiú ma eldisszidált.

* * * *

29 Jóska a bará tom volt, eleinte a Paprika utca 60. szá mú házban, nagy mamám szomszéd já ban lak-

tak, majd onnan a MÁV-lakótelepre költöztek.



169

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

1956. XII. 9. Vasárnap.1956. XII. 10. Hétfõ.

ÚJABB SZTRÁJKFEL HÍ VÁS – NE MÁSZKÁL JUNK AZ UT CÁN.

Reggel mikor felkeltem, átmentem Jóská hoz. Nagyon meglepõdtem azon, hogy az oroszok már nem gyakorlatoznak. Jóská tól elkértem a naplómat, és mondtamneki, hogy jöj jön át. Ná lunk Ma ja és Ági társas já tékoztak. Mi is velük játszot-tunk. Délután mivel Jóska nem volt ná lunk én a „Hansom Tamás a repülõ” c.köny vet olvastam és egy ben be is fe jeztem. Este elkezdtem a Ma ja kaland jaic. köny vet olvasni. Este Mirsinszki bá csi azt mondta, hogy kétnapos sztrájk lesz.

* * * * * Reggel anyuval elindultunk haza. A kapuban találkoztam Jancsival. Õ azt mond-

ta, hogy az orosz taná ruk azt mondta, hogy ne mászkál junk az utcán.Délután ezért nem mentünk Jancsival németre, és társas já tékoztunk.

1956. XII. 11. Kedd.1956. XII. 12. Szerda.

ZÛRZAVAR A NEMZETINÉL.SZTRÁJK.

Reggel 9h

-kor keltem, mert naplót akartam írni, de mégsem írtam. Anyu elmenta csarnokba és én Jancsihoz mentem. Mikor be akartunk jönni anyu még nemvolt itthon, s ezért bemásztunk. Dél felé Ma ja beszaladt és azt mondta, hogy egyet lõttek. Anyu is kiment, de már nem lá tott semmit. ½ 1 kö rül már én is hal-lottam, hogy lõnek, kimentem és láttam, hogy a nép szalad. Ezután még többgéppuskalö vést is hallottunk. Nemsoká ra az egész Rá kóczi út üres lett, és láttuk,hogy a Nemzetinél magyar álcá zott katonák és rendõrök, akik régen ávósok vol-tak a levegõbe lõttek. A Corvinból csak úgy dûlt ki a sok nép. Minden dolgozóazt mondta, hogy õ bizony nem jön holnap dolgozni. Apu még nem jött haza.Ezután már laposan is lõttek. Ez egész utca csak úgy zengett. Ezután meg jöttapu és nemsoká ra egy autó is robogott végig az utcán. Ekkor jött Felber bá csi ésazt mondta, hogy az egész kõrút csak úgy zeng a fütty és a fujjszavaktól. Esteát jött Felber bá csi. Beszélgettek apuval. Ezt a viccet is mondta: (Egy parasztmegy az úton kezében a demizsonnal és egy orosz tankhoz ér.) Orosz: Miván ademizsonybán?



172


D A L O M

1 9 5 6

vet. Délelött. 1200 db. cí mert csináltunk. Délben Bélá tól kértem 30 Forintot, hogy Ma já nak megvegyem Kará csony ra a köny vet. Mikor hazafelé mentem a köny -vesboltban azt mondták, hogy csak most érkezik. ½ 2-re németre mentem út-

közben megvettem Ma já nak a „Többsincs király fi” c. köny vet. Este visszamen-tem dolgozni. Még este 1000 db.-ot csináltunk.

— • —

Reggel Bélá val dolgoztunk. Délelött összesen 1500 at készí tettünk, és még a teg-napihoz 300-at, hogy az 2500 legyen. Délben hazamentem. Délután a naplót ír-tam. Este Góré egy Magyarország térképet hozott. Este a „TWIST OLIVÉRT’Ol-vastam.

1956. XII. 19. Szerda.1956. XII. 20. Csütörtök.

GYORSAN KÉSZÜL NEK A CÍ MEREK.

Reggel mikor felkeltem naplót írtam. Ezután hegedûre mentem. Mikor haza jöt-tem Jancsival szórakoztunk. Délután visszamentem dolgozni. Béla azt mondta,hogy ma nagyon sok cí mert kell csinálni, mert a festõknek már kevés van. Csi-náltunk is 2000 db-ot, de közben sokat idegeskedtünk, mert Örsy néninek az

any ja beteg asszony, és elõször a papagályt kereste Béla ha já ban, majd kimenta gangra és ott fütyö részve kereste. Ezután el akart utazni Szerdahely re. Mikorvacsorá zott a papagály a fe jére szállt. Mi ezen sokat nevettünk. Este ½ 11-kor fe-küdtünk le.

* * * Reggel már 6h -kor fenn voltunk és dolgoztunk. De most is lassan ment a munka,mert az a fiú aki ki szokta vágni a cí mert nem jött meg, s ezért a Béla vá gott ki.Ma 1000 db-ot csináltunk. ½ 2-re német órá ra mentem ez év ben utol já ra. Mikorhaza jöttem át jöttek Rudi bá csiék és kártyáztak. Apu engem korán aludni kül-dött, mert megmondtam, hogy tegnap ½ 11-kor feküdtem le, és ma már 6h -korkeltem. Az ágy ban még olvastam a „TWIST OLIVÉRT”-t.



174


D A L O M

1 9 5 6

1956. XII. 23. Vasárnap.

ESIK A HÓ. – SZÁN KÁZOM.

Reggel ½ 9-kor keltem. A hó nagy pely hekben hullt. A há zakat és az udvart vas-

tagon letakarta. Alighogy felkeltem seperni kezdtem. Mikor már mindent össze-sepertem átmentem Jóská hoz. Jóska megmutatta, hogy mit kapott Kará csony ra.Kapott 4 köny vet, a „Nemo kapitány” az „Egy diákszá zad becsülete” az „Ezer-egy éjszaka meséi” és a „Csillagszemû” c. köny veket, korcsolyát stb. Délfelé át- jött Jóska is. Havat hány tunk. Jóska a sok hóból a kisudvarban vá rat épí tett.1 h felé apu meg jött Gyulá val R.palotáról motorral összefagy va. Egy szánkót ishoztak amely nek én nagyon örültem. Délelött Ma ja szánkázni volt, s ezért ebédután én is elmentem Marcival a Sipos dombra. Elõször a gyakorlón34 voltunk,

de ott még nem volt megkezdve, s ezért a Siposra mentünk. Nagyon jól éreztükmagunkat, annak ellenére, hogy a mi szánkónk farolt, és Majáék egy párszorestek is. Sötétik játszottunk. Este Ma já val kártyáztunk és olvastam a „TwistOlivér”-t. Este a rá dióban adták a „Hatvani diák jai” c. víg já tékot és ezért csak11 h -kor aludtam el.

1956. XII. 24. Hétfõ.

KARÁCSONY ESTE.

Az éj jel esett a hó és ezért reggelre már 10 centi vastagon volt. Ma ja elment szán-kázni, de én nem mehettem mert tegnap elázott a cipõm, és itt nem volt hócipõ.10h -felé anyu a padlá son talált egy nõi hócipõt, és én azt felhúztam. ÁtmentemJóská hoz. Jóska át jött a Szuszival. Ágiéknál Sanyika hóemberének a fe jét ledob-tuk. Ági és Ma ja azt mondta, hogy hógolyózzunk. Mi elõbb hazavittük a Szuszit.Útközben jól megdobáltuk Horváth bá csit. Õ meg akart fürdetni minket, de mielszaladtunk, csak Jóskát tudta megdobni, mert õ elesett. Utá na a Cselényi lá -nyokat is megdobáltuk. Mikor vissza jöttünk Ágiék nem akartak hógolyózni ésezért mi a kertben hógolyót gurí tottunk a havon, s az a végén akkora lett, hogy nekem a vállamig ért. Ebéd után a golyókból hóembert csináltam, de nem tud-

34 A Maglódi út és a Keresztúri út kö zötti beépí tetlen területen, ahol egy idõben katonák gyakorla-

toztak. Mi, gyerekek, gyaksinak is neveztünk. Nyá ron sokat barangoltam ott, nö vényeket, rovaro-

kat gyûjtöttem, gyí kokat fogtam. Télen szánkózásra használtuk.



176


D A L O M

1 9 5 6

tam. Elõször csak szaladgált veszettül a kertben, míg én a vá rat épí tettem, deolyan mulatsá gos volt, hogy nem bírtam épí teni a vá rat, s ezért elõre mentem.Sa jó ott találta Fricit és vele játszott, de Frici a veranda tete jére má szott. Én le

akartam venni, de jött anyu és be akart hív ni. Én nem szóltam, csak Sa jó meg-mutatott. Én még egy kicsit játszottam Sa jóval, majd bementem.

1956. XII. 27. Csütörtök.

EGY KIS BESZÉL GETÉS.

Reggel elindultunk nagy mamitól hazafelé. Ma ja motorral és én meg anyu villa-mossal. Útközben találkoztam Jóská val, aki az állomá si hídnál szánkózott. A Te-

leki tértõl gyalog jöttünk. Itt újból, mint régen zsibvá sár volt. Én elõreszaladtam,és mondtam anyunak, hogy õ is jöj jön el, de én nem találkoztam anyuval. Keres-tem egy darabig, majd egyedül elindultam. A Csokonai mozinál vettem egy Életés Tudományt Már csinálták a villamos vezetékeit. Haza jöttem és átmentem Jan-csihoz. Ott beszélgettünk arról, amit a rá dió bemondott. Hülyeségnek találtukazt, hogy a Rá kóczi út és a kõrút keresztezõdésénél az üzleteket beépí tik és így fog kinézni:Azt is hülyeségnek mondtuk, hogy a kõrút és az Üllõi út keresztezõdésénél a há -

zakat levág ják így:Ezután elindultunk Jancsival és anyuval a Corvinba. Nagy tolakodás után be ju-tottunk. Ma ját majdnem agyonnyomták. Én és Jancsi megvettük a „Tom Sawyermint detektív.” c. köny vet. Délután a naplót írtam. Este lefeküdtem és hamar elis aludtam.

1956. XII. 28. Péntek.

SZÁN KÁZÁS AZ UT CÁN.

Reggel olvastam a „Twist Olivér”-bõl. Mikor felkeltem felöltöztem és egy leveletírtam Nagy maminak és Ilonka néninek. Mikor a levélírással kész lettem elmen-tünk anyuval a postá ra, hogy felad juk a levelet és az adót. Mikor ezt megcsinál-tuk elmentünk kö rülnézni, hogy mi lehet kapni. Vettünk a Mézeskalá csosnál ½kg mézespuszedlit. Haza jöttünk, én átmentem a KÖZÉRT-be, majd Jancsihoz.Jancsi épp a napló ját írta és tõlem elkérte a naplót. Míg anyu vasalt én Jancsi-



178


D A L O M

1 9 5 6

A baleset alkalmá val nekem a körmöm ütötte meg, úgy hogy véralá futá sos lett.Ezután haza jöttünk és én néztem a korcsolyá zókat a M.Á.V. telepen. A telepremegint el jöttek a ruszkik és egy vasutast elvittek. Délután moziban voltam. A

„Hy polit a lakáj” c. régi magyar filmet láttam. Nagyon jó film sokat kacagtam.Este Franci áthozta Mirsinszky bá csitól az „Ellenforradalmi garázdálkodá sok azoktóberi eseményekben” c. kommunista röpkönyvecskét. Azt olvastam az ágy ban.

1956. XII. 31. Hétfõ.

SZIL VESZTER.

Délelött anyu Pestre ment és én délelött átmentem Marcihoz. Elõször egy kicsit

sakkoztunk, majd kártyáztunk, és dominóztunk. Mikor hazamentünk Ma já valanyu még nem volt otthon. Megebédeltem és elmentünk szánkózni. A gyakorlónnagyon jó volt. Elõször a mi szánkónkon mentünk, már nem farolt. Utá na Mar-ciék szánkó ján mentünk. Azzal csak úgy rö pültünk, és majdnem a harmadiklukba mentünk. Mikor haza jöttünk Marci nem ment haza. Ná lunk zsiroztunk,és snapszliztunk. Már sö tét volt, mikor Marci hazament. Én hazahivtam Ma ját.Idén nem volt vidám Szilveszterünk. A rá dióban sem volt jó szilveszteri mûsor.Apuék a Cselényiékhöz mentek kártyázni. Egy kicsit ná lunk volt Mirsinszky bá csi

is. Én egész este naplót írtam. Bö zsi néni, és Franczi már korán lefeküdt. Apuékéjfélkor át jöttek boldog újévet kivánni. Apu azt mondta, hogy már megint lö völ-döznek. Anyu hozott egy „Népszabadság”ot. Este elolvastam a „Népszabadság”ot.Abban volt egy képes melléklet is amely a lent látható képeket kö zölte. Estemég a naplómba a képeket ragasztottam be. Éj jel ½ 2-kor feküdtem le. Hamarelaludtam. Éjfélkor Dobi I. beszédet mondott és boldog újévet kivánt. Este jégesett.

v

v



179

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

BOL DOG ÚJ ÉVET!1957.

1957. I. 1. Kedd.

ÚJ ÉV.

Reggel a tegnapi késõi lefekvés miatt 11 h -ig aludtam. Mikor felkeltem tí zóraiz-tam és átmentem Marcihoz. Marcival szánkózni mentünk. Azt hittük, hogy ategnapi jégesõ jegesre csinálta a pá lyát, de nem úgy volt. A gyakorlón az ugra-

tós pá lyán nagyon rossz volt, elenben a két mellette lévõ pá lya elég jó volt. Énsokszor csak a szánkó talpán állva mentem le. Egy szer Marci nagyon megrántot-ta a szánkót, én hanyattestem, s Marci egyedül lement. Ezután a Sipos dombramentünk. Megbeszéltük Marcival, hogy délután megyünk moziba. Mikor meg-ebédeltem és felöltöztem, éppen jött Marci. Elindultunk a moziba. Útközben ta-lálkoztunk Felkai Csabá val, õ is a moziba ment. Az elsõ kultúrteremben ahová igyekeztünk. A má sikban csak ½ 4-kor kezdõdött az elõadás. Itt a „Mexikóilány” c. mexikói III. részes filmet adták. Ezt is megnéztük. Sö tétben jöttem haza.

Az út nagyon sí kos volt. Este a naplót írtam.

1957. I. 2. Szerda.

CSOMAG JÖTT AUSZT RIÁBÓL.

Reggel korán elindultunk anyuval a nagy mamitól. Tegnap Gyuláék há zá ból egy család disszidált és mi abba a lakásba akartunk menni lakni, ezért reggel anyu-val elmentünk be jelentkezni. Mikor haza jöttünk Kati azt mondta, hogy egy nagy csomagot kaptunk. Mi bementünk és Gyula már bontogatta a csomagot. A cso-magban ez volt:2. db. tréningruha.2. " sapka.1. " sál.2. " nyakkendõ.1. " kombiné.



181

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

1957. I. 4. Péntek.

SÉTA A KERÜ LET BEN.

Reggel a „TWIST OLIVÉR”-t olvastam. Ezután a „Technokid”-ból egy csillefelvonót

akartam csinálni, de nem fe jeztem be, mert anyu azt mondta, hogy elmegyünka Teleki térre. Én Jancsit is elhív tam. Mikor kiértünk a kõrútra, láttuk, hogy mármegindult a 6.-os a kõruton. A kõrú ton alig tudtunk át jutni, mert óriá si a for-galom. Rengeteg autó, motorkerékpár állt sorba, hogy át jusson a Rá kóczi úton.A Népszínház utcán végig mentünk a Teleki térre. A 28-as is már a kõrú tig jött.A Teleki térnél elváltunk anyutól és megnéztük a zsibvá sárt. Itt mindenféle voltcsak épp az nem ami kellett volna. Ezután Jancsinak megmutattam, hogy hogy össze vannak lõve a Dobozi utcai há zak, majd a Népszínház utcán vissza jöttünk.

Én itt azt mondtam Jancsinak, hogy men jünk végig a Rá kóczi úton, és a Bródy Sándor utcán jöj jünk haza. Így is tettünk. Nagy sár volt erre, mert a hó olvadt.A kõrút és a Rá kóczi út keresztezõdésénél, már villany jelzõlámpa volt. Mikormár a stú dióhoz értünk, láttuk, hogy a studiót még mindig tankok õrzik, de már javít ják. Késõbb felmentem Korachhoz38 a köny vemért, mert õ a Bródi Sándorutcá ban lakik. Ezután haza jöttünk, este a „TWIST OLIVÉR”-t olvastam.

1957. I. 5. Szombat.

MAGYARORSZÁGON VOLT HRUSCSOV ÉS MALENKOV.Reggel még ágy ban voltam és a „TWIST OLIVÉR”t olvastam, mikor át jött Jan-csi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyez-tem. Mind járt meg is terveztük a sétát az én térképemen amely így néz ki:Ezután hegedûórá ra mentem. A hegedûóra arány lag elhú zódott, és mert nekema nagy mamihoz kellett menni, nem mentünk el Jancsival sétálni. Ezután a nagy -mamihoz mentem. Ott Ma já val kártyáztam, míg apu nem mondta, hogy men jeksegí teni, mert levág juk a disznókat. Én a tá lat tartottam a vérnek. Este át jöttMirsinszki bá csi és azt mondta, hogy a rá dió bemondta, hogy itt volt Hruscsov és Malenkov. Késõbb a „TWIST OLIVÉR”t olvastam.

38 Korach Marcell az osztály társam volt.



182


D A L O M

1 9 5 6

1957. I. 6. Vasárnap.

DISZNÓVÁGÁS.

Reggel már korán felkeltem, mert ma is 2 disznót vágtunk. Ma is én tartottam

a tá lat. Vizet húztam és tüzeltem. Késõbb Bélá val elmentünk fûrészporértCselényiékhez. Mikor haza jöttünk többször elmentünk a MÁV-telepre ví zért,mert a mi kutunk vize fõzni nem jó. Mire készen lettünk a vízhordással már délvolt. Béla azt ajánlotta, hogy men jünk el szánkózni. El is mentünk a gyakorlóra.Elõször a mostani pá lyán mentünk, de az nem volt jó és ezért kény telenek voltunka régi pá lyá ra menni. Ez elég hosszú volt. Itt jól mentünk de a szánkó farolt ésa kormány zással mindig lassí tottuk. Estünk is egy párszor. Mikor haza jöttünkBéla hazament és én apunak segí tettem. Délután át jött Jóska a köny véért, és azt

mondta, hogy men jek át. Útközben Marcival hócsatáztunk. Én keztyûben a go-lyókat gyártottam és Jóska dobált. Jóskáéknál a képeslap jait nézegettük. Jóskamegmondta, hogy december 2.-án beszéltem az orosszal. Délután Ma já val kár-tyáztam. Este át jött Mirsinszki bá csi. Én rosszul voltam, há nyingerem volt, sezért hurkát sem ettem.

1957. I. 7. Hétfõ.

ÚJ BÓL ISKOLÁBAN.

Reggel már 8h -kor ébren voltam. 10h -kor elindultunk haza. A villamosban kétviccet hallottam. A viccek a kö vetkezõk:Mi a külömbség Latabár és Ká dár kö zött?Az a külömbség, hogy Latabár okos és hülyéskedik és Ká dár hülye és okoskodik.

* * * * * * Két részeg ember azt énekli:Maléter Péter, Maléter Pál, a Ká dár kormány nem imponál. Mikorra hazaértünk,Jancsi épp iskolá ba ment. Azt mondta, hogy már volt németen, mert az iskolá -ból csak 2h 40-kor jönnek ki. Én ezen nagyon meglepõdtem. Ezután megnéztem,hogy nekem mikor kell iskolá ba menni. 11 h -ra kellett volna menni, de akkor már½ 12 volt. Ezután Bö zsi nénihez vittem fel hurkát. Délután 3.-ig Technokidoztam.Anyu elment kenyérért, és azt mondta, hogy már megint sorba kell állni. A Tech -nokidból egy csillefelvonót csináltam. Este ná lunk volt Tengler néni aki régen a



185

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

Csepelen és a Ganz és a Mávagban zûrök voltak. Ná lunk volt Paulheim Gyula né-ni és azt mondta, hogy az õ laká suk is kapott belö vést, mert ott van a kö zelük-ben a telefonközpont és a posta. Este át jött Rada bá csi és azt mondta, hogy a

Kálvá ria téren a gyerekek egy csomóba rakták a köny veiket meggyújtották és aztkiabálták: Míg az orosz itt lapul, magyar diák nem tanul! Este a „TWISTOLIVÉR”-t olvastam.

1957. I. 12. Szombat.1957. I. 13. Vasárnap.

SZENET KAP AZ ISKOLA.

Reggel korán felkeltem, és a naplót írtam. 10h

-kor anyuval elmentünk az órabolt-ba megnézni, hogy van-e bim-bam óra. Volt, és ezért vettünk egy szépet. 11 h -raiskolá ba mentem. 2h -után hegedûórá ra indultam. Az iskolá ban mondták, hogy hétfõn már rendes taní tás lesz. Ahogy mentem a hegedûórá ra, láttam, hogy aziskola elött egy autó állt és szenet dobáltak róla. Este a nagy mamihoz mentem,s ott a „TWIST OLIVÉR”-t olvastam.

* * * * 7 h felé a „TWIST OLIVÉR”-t olvastam s be is fe jeztem. Reggel felkeltem és havat

kezdtem seperni, mert reggel esni kezdett a hó. 9h

felé át jött Ági és velük ruha-csatáztunk, majd kimentünk a kertbe hócsatázni. Én minden lépésre 4 db hógo-lyót tettem. Így 40 hógolyóm volt a lá nyok 100 hógolyó jaival szemben. Elkezdõ-dött a hócsata. Engem nem talált el egy hógolyó sem, és a lá nyokat 4-5 hógolyó.Ezután vá rat cseréltünk úgy, hogy a várban maradtak a hógolyók is. Ez azérttörtént meg, mert Ma ja azt mondta, hogy az én vá ram jobb védelmet nyújt.Nemsoká ra meg jött Pista, egész délután vele játszottam. 3h kor hazafelé indul-tunk, mert Ma já nak reggel kell iskolá ba menni. Útközben beadtam Mirsinszky bá csinak a „TWIST OLIVÉR”-t, mert elkérte. Otthon korán lefeküdtünk. Én a„VILÁG URA” c. köny vet kezdtem el olvasni.

1957. I. 14. Hétfõ.

ÚJ BÓL REN DES TANÍ TÁS VAN.

Délelött ½ 9–10-ig németen voltam. Mikor haza jöttem megcsináltam a leckét,



186


D A L O M

1 9 5 6

majd a naplóba rajzolt képeket húztam át tussal. ½ 1-re iskolá ba mentem. Mamár úgy volt, hogy a régi óktóber 23.-a elötti órarend szerint lesz a taní tás, demégsem úgy lett. Az elsõ órán állattan órán a tanárnõ azt mondta, hogy tévedés

volt akkor, mikor azt mondták, hogy a régi órarend szerint lesz a taní tás. Szám-tan órán feleltem 5-ös-re. Délután 4h -kor jöttünk haza. Elmentem megnézni,hogy van e újság. Nem volt már. Ezután átmentem Jancsihoz. Megterveztük aholnapi sétát. Estefelé a naplót irtam, majd ¼ 6-kor Jancsival átmentünk a Cor-vinba. Már a Rökk Szilárd utcai kapun mentünk be, mert már az is nyitva volt.Elõször felmentünk a II. emeletre a papírosztály ra, mert Jancsi egy üveg tusstvett. Lementünk az elsõ meletre a könyv osztály ra megnézni, hogy van e jó könyv.Este Jancsiékhoz el jött az a bá csi aki Miskolcon lakik. Mesélte, hogy oda is ki-

küldtek az oroszok tankokat, hogy lõ jék a népet. Az elsõ tank nem lõtt, ezért aharmadikból kiszállt a tiszt, és megkérdezte, hogy miért nem lõ. Az azt mond-ta, hogy azért nem, mert nincs ná luk fegy ver. A tiszt rá parancsolt, hogy lõ jön,de az nem tette és ezért agyonlõtte. Erre a má sodik tankból ki jött egy katona,lelõtte a tisztet, majd önmagát is. Este 9.h -ig naplót írtam.

1957. I. 15. Kedd.

ÚJ RA ESIK A HÓ.

Ma a szokottnál korábban keltem fel. Hegedûlni kezdtem. 9h -kor át jött Jancsi ésazt mondta, hogy ma nem mehet sétálni, mert nagyon náthás. Alighogy végez-tem a hegedüléssel jött Gyula és azt mondta, hogy a há zukban egy asszony leug-rott az ötö dik emeletrõl. Az öngyilkosság azért történt, mert tegnap este házku-tatást tartottak, azért mert embercsempészést foly tattak. Gyula így mesélte.Bement a hallba és egyszercsak hall ja pik-puff. Gondolta, na mi a fenét csinál-nak ebben a nyavalyás házban ilyen korán. Lemegy az emeletrõl és lát ja, hogy azemberek, toporognak az udvarajtóban és nem mer senki az udvarba menni. Õkketten Erõs bá csival bementek az udvarba és látták, hogy Schillinger néni azudvar kö vén feküdt, élettelenül. Elõször rá esett a korlátra, majd onnan leesett.Egész délelött a naplót tussoztam. 1 h -ra iskolá ba mentem. Estére a hó már 5 cen-ti lett. Este szintén a naplót írtam. ½ 10h -kor feküdtem le. Este az „Esti Hirlap”is hozta a gyilkossá got, de kifordítva.



187

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

1957. I. 16. Szerda.

SZÁN KÓVAL A NAGY MAMINÁL.

Reggel Gyula 6 h -kor felébresztett, hogy siessek öltözni, mert kivisszük szánkó-

val a moslékot. Mikor kiértünk az utcá ra gyö nyö rû kép tá rult elénk. Mindentvastag hó fedett. A lámpák csak néhol égtek. Autók jártak tülköltek. Ébredt aszétlõtt vá ros. A 28-assal mentünk a Szlávy utcá ig. Innen szánkóval vittük amoslékot. Gyula húzta a szánkót és én mellette menve fogtam a kanná kat, hogy le ne essenek. Elõször én is a szánkó talpán állva tujáztam,39 de utá na Gyulamegengedte, hogy felûljek. A nagy maminál Franci már elkotorta a havat, de azújonnan esett havat el kellett seperni. Ezt én meg is cselekedtem, míg Gyula meg-etette a disznókat. Visszafelé jö vet Gyula hú zott a Dohány gyá rig, mert itt jött

egy lovaskordé, amely nyá ron salakot szokott hordani, és õ hozzá akasztotta aszánkót. A villamosmegállónál soká ig kellett várni, mert a 28-as villamosok nagy része már stuka, és kanná val nem lehet rá felszállni. 10h -ra értünk haza. Itta naplót csináltam. ½ 1-re iskolá ba mentem. Este a „VILÁG URÁ”-t olvastam.½ 6-ra hegedûórára mentem. Az esti újsá gok kö zölték, hogy az Üllõi úton és akõrú ton megindult a villamos já rat.

1957. I. 17. Csüt.1957. I. 18. Péntek.

EGY KIS SZÁMVETÉS.CSOU-EN-LAJ BU DAPESTEN.

Magyarországról eddig 167000 menekült ment Ausztriá ba. Ezeknek az üzeneteita „Szabad Európa” rá dió közvetí ti. Leginkább jeligékre üzennek. Legérdekesebb jeligék: tö rök basa, tök ász, fekete macska. A nép kö zött elter jedt az a hír is,hogy Kabos László magyar humorista is eldisszidált, és ezt üzente: Az oroszokmen jenek haza, aki hall ja ad ja át. A 167000 menekültbõl már 96000-et elszállí -tottak.

* * *

39 Tu já zásnak nevezték, amikor valaki – menet jegy nélkül – a villamos lépcsõ jén vagy az ütkö zõ jén uta-

zott. Az ötvenes–hatvanas években a „rossz” gyerekek gyakori „szórakozá sa” volt. A kife jezéssel itt

azt akartam érzékeltetni, hogy Gyula bá tyám engedélye nélkül utaztam a szánkón, azaz „lógtam”.



188


D A L O M

1 9 5 6

Reggel 9h -ra németre mentem. Ott Kolonicstól megvettem a „Bajví vó magyarok”c. köny vet. Egy kicsit csúszkáltam haza jö vet a Semmelweiss téren. Otthon elol-vastam a „VILÁG URÁ”t, majd elmentem újsá gért. Ez is kö zölte Csou-En-laj be-

szédét. l. a dobozban. ½ 1-re iskolá ba mentem. Este a „VILÁG URÁ”-t olvastam.— * —

Reggel 6h -kor keltem fel és Gyulá val kivittük a moslékot. Nagyon hideg volt.Délelött Jancsival a Világ ura rémét. ½ 1-kor iskolá ba mentem. Este a „VILÁGURÁ”-t olvastam, és be is fe jeztem. Az iskolá ban a tornaórán boxoltunk. Én Dol-má nyossal mérkõztem. Vá mosnak eladtam a bélyegalbumomat.

1957. I. 19. Szombat.1957. I. 20. Vasárnap.

ELÕSZÖR KORCSOLYÁZOK AZ IDÉN.

Reggel, mikor felkeltem Jancsi át jött, és vele a „Rém”-et csináltuk. ½ 12-re hege-dûórára mentem. Mire hazaértem már majdnem ½ 1 volt. Gyorsan kapkodvaösszecsomagoltam. Az iskolá ban az utolsó 3 óra lukas óra volt. 5h -kor jöttünk ki.Hazamentem be akarok menni, de a kulcsot nem találtam. Biztos az asztalonhagy tam, mikor siettem. Anyu már odaadta a kulcsot hegedûóra elött, mert

anyu Ma já val már a nagy mamihoz ment. Emiatt bemásztam az ablakon. A kulcsott volt az asztalon. Fogtam a csomagomat, és elindultam sietve a nagy mami-hoz. Az orrom elött ment el egy 28-as, majd utá na 3 kocsiszínbe ment. A negye-dikre beültem, de nagy bosszankodá somra ez a Fiumei útnál elromlott. ½ 6 voltmire kiértem. Ott Ma já val játszottam. Este a rá dió bemondta, hogy Dudás Józse-fet kivégezték.

* * * Reggel, mikor felkeltem nagyon hideg volt, a hõmérõ –16 o-ot mért. A hóvárosút ját kezdtem megcsinálni, úgy, hogy csúzda legyen. Ma ja átment Ágihoz. Énhív tam õt hogy jöj jön segí teni, de õ csak nagysokára jött. Hárman Ágival a jég-pá lyát kezdtük csinálni, de a vízhordást hamar meguntuk. A kertben, ahogy aszõlõt feltöltötték ott hosszú árok lett és ebbe belefolyt a hólé és megfagyott. IttMa ja kezdeményezésére korcsolyázni kezdtünk. Nekem még soha az életbennem volt korcsolya a lá bamon, s ezért eleinte sokat estem, de mégis úgy ahogy



189

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

megtanultam. Ezután a Siposra mentünk szánkázni. Én egy szer térden mentemle, s a szánkóról leesve fejreálltam. Este Góréval jöttem haza. Itthon a leckét csi-náltam, és a bélyegeimet raktam sorbanként össze.

1957. I. 21. Hétfõ.

CSOKOLÁDÉT KAPUNK SVEJCBÕL – MEG JÖTT VALI NÉNI.

Reggel csodá latosan felébredtem ½ 7-kor az óra csengésére. 7 h -kor keltem fel,gyorsan felöltöztem, s odatettem vizet melegí teni. Csodálkoztam, hogy milyennagy a gáz, mert mostaná ban csak ½ esetleg 1 cm szokott lenni. Befe jeztem aszámtan leckét, és kipucoltam a sparheltot, majd bekészí tettem, azért, hogy ha

anyuék meg jönnek, nekik csak be kell jen gyújtani. Mielött iskolá ba mentem fel-mostam a kony hát, mert nagyon sá ros volt. Ekkor iskolá ba mentem. Az elsõ óraelött nagyon za jongtunk, s ezért be jött az énektanárnõ, s azt mondta, hogy akimegmoccan, vagy beszél, az nem kap svejci csomagot. Erre az egész osztály hát-ratett kézzel feszült. Nemsoká ra behoztak egy dobozt. Olyasmi volt a doboz,mint amilyent nekünk küldtek Ausztriá ból. Mindenkinek egy tábla csokolá détadtak. Tízpercben sokan felbontották a csokolá dét, és árultak is. Történelem óraelött megtudtuk, hogy Franciaországból meg jött Vali néni. Taní tás után be is jött

õ. Marcinak a csokolá dé ján szép fedõlap volt, s ezért elkérem tõle. Otthon meg-tudtam, hogy az én csokolá démban egy cédula is van. (l. a dobozban.) Jancsival3-4-ig németen voltunk. Észrevettük, hogy sok az utcán a katona és a rendõr ésa katona. Este naplót írtam.

1957. I. 22. Kedd.

VIN CE NAP.

Reggel 8h -kor iskolá ba mentem. Az elsõ óra magyar óra volt. Ezt az órát márVali néni tartotta. Nagyon sokat mesélt. Többekközött azt is mondta, hogy afrancia gyerek délelött ¼ 9-re megy iskolá ba, és ¼ 12-ig van. Mikor haza jönmegcsinál ja a leckét, amely bizony elég sok, megebédel és ¼ 2-re visszamegy aziskolá ba és ¼ 5-ig van. Mikor haza jön nekifog a tanulásnak amely néha 10 h -igis eltart. A leckét a tanár az iskolá ban nem magyarázza meg, hanem a gyerek-nek magá tól kell otthon megoldani. Még elmondta, hogy a franciák nem esznek



191

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

helyes, hogy az osztály megemlékezik a hõsi halottakról, de most már elég ve-gyük le a gyertyá kat! A tanár kérdéseire eleinte nem feleltünk. Késõbb SzabóPéternek azt mondta, hogy vegye le a gyertyá kat. Mire õ a kis gyertyá kat leszed-

te. A kocsisgyertyá val meg úgy csinált, mintha nem érné el. A tanár kihív ta aFürstnert a legmagasabb fiút, aki egy kis játszadozás után levette. Ezután Mol-nár tanár beszélt egy csomót az osztály ról, hogy nem ez az igazi hazafiság stb.Közben hivatkozott Jézusra is és bibliai történeteket mondott el.” Délután hege-dûórán voltam. Este a naplót írtam.

1957. I. 24. Csütörtök.

SÉTA A HORVÁTH M. TÉR KÖRNYÉKÉN.

Délelõtt 8h –12h -ig iskolá ban voltam. Mikor haza jöttem anyu nem volt itthon, sezért átmentem Jancsihoz. Már majdnem 1 h volt mikor haza jött anyu. Ezértgyorsan megcsináltam a német leckét, majd Jancsival német órá ra mentünk.Hazafelé jö vet egy köny vesboltban megvettem a régóta keresett „Tarzan adzsungel fia” c. könvet. Ezután Miki azt mondta, hogy hógolyózzunk. Én Jan-csival, õ pedig Koloniccsal volt. Jancsi és Kolonics nyaká ba sok hó került, mertén Kolonicsot, Kolonics pedig Jancsit tá madta. A hócsata után haza jöttünk, de

anyu most sem volt itthon, ezért Jancsival elmentünk ujsá gért. Az „Esti Hírlap”-ért soká ig kellett várni. Mikor haza jöttem anyu már itthon volt, s elküldött, hogy vigyek Zselyonka bá csinak hurkát. Én Jancsit is elhív tam. A Rá kóczi tértõl a Ba-csó Béla utcán mentünk. A Má ria Terézia templom 3 belö vést kapott. A Barossutca 74.-ben felvittem a hurkát, sok borravalót kaptam. A József telefonközpon-tot katonák õrzik. A Ságvári emléket lelõtték, de a régi cí mer ott maradt. Azelöl já róság (Tanácshá za.) 17 belö vést kapott. A Meteor pályán42 rengeteg gyerekkorcsolyá zott. Ezután haza jöttünk. Jancsi mondta, hogy a tegnapi gyertyá zástfel jelentették. Délután megcsináltam a leckét, majd Öcsivel szánkáztam. Estenaplót írtam.

42 A Baross utca és Rigó utca sarkán volt a Vö rös Meteor sportegyesület sportpá lyá ja.



192


D A L O M

1 9 5 6

1957. I. 25. Péntek.1957. I. 26. Szombat.

LETARTÓZTAT TAK 3 OXFORDI DIÁKOT.

Délelõtt 8h -tól- 12-ig iskolá ban voltam. Mikor haza jöttem a napló rajzait csinál-tam. Ezután Gyula azt mondta, hogy ki kell vinni a nagy mamihoz a moslékot.Ezért én átmentem Jancsihoz megkérdezni, hogy nem e jön õ is el. Õ nemmel vá -laszolt, és engem kért, hogy tegyem meg vele a Rózsadombi sétát. Nemsoká raGyulá val kivittük a moslékot. Visszafelé megvettem az „Esti Hirlap”-ot és a„NÉPSZABADSÁG”-ot Az utóbbi kö zölte hogy a Rá kóczi út 84. sz. há zat is árká -dosan csinál ják meg:Este megtudtam, hogy a diá kok megkoszorúzták a Bem szobrot annak ellenére

is, hogy kö rülfogták az oroszok páncélkocsikkal. Ez tegnapelött volt.* * * *

Délelött 8h -tól 12-ig iskolá ban voltam. Délután a naplóba képeket rajzoltam.4h 40’ kor hegedûórán voltam. Hazafelé futólépésben jöttem, hogy minél hama-rabb hazaér jek. Ezután rögtön a nagy mamihoz mentem. Itt Ma já nak német óráttartottam.

1957. I. 27. Vasárnap.

EGY NAP A JÉGEN.Reggel 9h -kor keltem fel. ½ 10-kor átmentem korcsolyá val Jóská hoz. Õ éppelöttünk vette fel a korcsolyá ját, mikor odaértem. Én is felvettem, mert a tóig azút csupa jég. Én nagynehezen há romszori eséssel odaértem. A tavon eléggé meg-tanultam, igaz, hogy vagy 15-ször elestem. Jóská val „cica fogd meg az egeret” ját-szottunk. Egy szer a korcsolyám ele je belevá gódott a jégbe. Én elestem, de úgy estem, hogy kifordultam. A korcsolya a jégben maradt, és így majdnem kitö rötta lá bam. Ezután még egy kicsit korcsolyáztunk, majd Jóská val együtt el jöttünkhozzánk. Ná lunk kártyáztunk. Ezt nemsoká ra meguntuk, és visszamentünk kor-csolyázni. Most már megtanultam egy foly tá ban menni, csak még fordulni nemtudtam. Ezért mikor a tó végébe értem szándékosan leültem, és igy fordultammeg. Nemsoká ra jött Ma ja és Ági. Õk mondták, hogy Ági korcsolyá ja olyan kicsi,hogy még a Ma já nak se jó és ezért Ági nem tud korcsolyázni. Hazamentünk ebé-delni. Ezután visszamentünk a jégre. A Keresztúri útnál már felvettük a korcso-



193

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

lyát. Ma ja még csak kicsit tudott menni, és ezért egy szer nagyon nagyot esett.Egész délután korcsolyáztunk. Én már gyorsan menni is megtanultam. Estérehulla fá radtak lettünk. ½ 6-kor hazafelé indultunk. Nemsoká ra le is feküdtünk.

1957. I. 28. Hétfõ.

SÉTA A VÁROSLIGET ÉS KÖRNYÉKÉN.

Reggel ágy ban voltam, mikor Jancsi csengetett. Õ azt mondta, hogy ¼ 9-re kellnémetre menni. Õ mind járt elment, míg én gyorsan felöltözködtem, majd futó-lépésben mentem az órá ra. Hazafelé jö vet Jancsival megbeszéltük hogy a rég ter-vezett sétát megtesszük. 10h -kor elindultunk a sétá ra. Végigmentünk a Rá kóczi

úton a Rottenbiller utcá ig, majd befordultunk a Garay utcán. A Nefelejcs utcá nálmár csinál ják a trolibusz vezetékét. A Garay térre érve keresztülmentünk a csarno-kon, majd a Sa jó utcán át kimentünk a Dózsa György útra. Itt több orosz autótláttunk elmenni. Mind le volt pony vázva. Ezután havas utakon keresztülmenvekimentünk a Stefá nia útra. Innen láttuk a Sztá lin szobor talpazatát. A csizmá já -nak csak egy kicsi csonk ja maradt. Elhaladtunk a Mûcsarnok elött és nemsoká raa Mû jégpá lyá hoz értünk. Itt elég sokan korcsolyáztak, és a Kék Duna keringõt játszották. Átmentünk a Vá rosligeti tavon, és a Vajda Hunyad vár elé érkeztünk:

Egy kisebb tornya leégett (a képen X-szel jelölve.) A nagy torony több nagy be-lö vést kapott (a képen O-val jelölve). Bementünk a várba. A Mezõgazdasá gi ki-állí tás fõbe já rata zárva volt, s ezért kö rül jártuk a vá rat, de egyik kapu ja sem voltnyitva, s ezért a hidon át kimentünk a Hõsök terére. Itt láttuk, hogy a Mille-neumi emlékmûvön több új szobor van (Kossuth, Bocskai.) Ezután rá tértünk aMagyar Ifjuság, illetve a régi Sztá lin út ra. Itt láttuk, hogy a Sztá lin úti márvány -táblá kat amely re rá volt írva az út neve minden utcasarkon kivésték. HelyébeMagyar Ifjuság út ja jelzõtábla volt. Itt én mondtam Jancsinak, hogy Budapestlegszebb része a Vá rosliget, és biztosan ezért tették ide a Sztá lin szobrot. Mikora Kö röndre értünk már ½ 12 múlt, s ezért sietni kezdtünk. A Magyar Ifjuságút ja 62. sz. ház tete jén antennák vannak. Ez a ház biztos a 60 sz. házhoz tarto-zik, mert ide szokták Rákosiék vinni a politikai foglyokat. Az Andrássy út 39.a volt Pá rizsi áruház elött elég sokan álltak. Mivel benne volt a terv ben, hogy meg-nézzük odaálltunk a sorba. 2 percnyi sorbanállás után be jutottunk. Kár volt ezt agyö nyö rû áruhá zat köny veknek berendezni, mert belül nagyon szép volt. Az Ope-



194


D A L O M

1 9 5 6

raháznál Jancsi indítvá nyá ra, hogy idõben ér jünk haza befordultunk a Dalszín-ház, majd a Kazár utcá ba, és a Kazinczy utcán mentünk a Dob utcá ig. A Dobutcán át a Kálvá ria tér és utcán keresztül mentünk a Dohány utcá ig. Itt én elvál-

tam Jancsitól és elmentem töltõtollszemet keresni, de az Íródeák írószerboltzárva volt és a József krt. 11.-ben nem volt ez. Ezután hazamentem. Délután1-tõl ½ 5-ig iskolá ban voltam.

1957. I. 29. Kedd.

MEG KAPOM A SVEJCI LÁNY CÍ MÉT.

Reggel 9h -kor felkeltem. A naplót kezdtem írni. Itt volt Bandi bá csi. Azt mond-

ta, hogy nyá ron men jünk el nyaralni Telkibányára. Ezután anyuval elmentünk azórásboltba, hogy az óra bimm-bamm-ját megcsinál ják, mert 24 óra alatt ½ órátkésett. Mikor haza jöttünk én átmentem a Corvinba tussért. Mikor anyuval jár-tunk a Rá kóczi úton, és a kõrúton láttuk, hogy sok gúny kép van a falakra ra-gasztva. Többekközött ez is:Délfelé elmentem Zselyonkáékhoz. Disznósajtot vittem. Láttam, hogy a BacsóBéla u.-i iskolát azért tatarozzák, mert kapott egy aknát. Hazafelé jö vet láttamhogy a Rá kóczi téren egy bódéra valaki felírta: Kossuth cí mer, magyar haza,

minden ruszki men jen haza, míg a ruszki itt lapul, magyar diák nem tanul. Dél-után ½ 1-tõl ½ 5-ig iskolá ban voltam. Vali nénitõl megkaptam a svejci lány cí mét.Este naplót írtam.

1957. I. 30. Szerda.

NEKÜNK SEM KELL EZ A KORMÁNY.

Reggel ½ 9-kor keltem. A leckét kezdtem írni. Má ra arány lag elég sok leckémvolt. A hegedûórá ig megcsináltam a magyar, és a számtan leckét. Hegedûrementem. Az órán megtudtam, hogy a kö vetkezõ két hegedûóra a lakás festésemiatt elmarad. Haza jöttem, megcsináltam a történelem leckét, majd iskolá bamentem. Itt a fiúk azt mondták, hogy nem lesz hittan, és német helyett orosztfogunk tanulni. Este megtudtam, hogy 3 héttel valaki eleresztett az utcán kutyá -kat. A kutyák nyaká ba egy cédulát akasztottak: Nekünk sem kell ez a kormány!Még ezt is hallottam: Egy ember megy a villamoson. Elkiált ja magát él jen Ká -



196


D A L O M

1 9 5 6

lió.) dollárt, akkor kimennek M.országról. Este a naplót írtam, majd olvastamaz „Utazás a holdba” c. köny vet. Este Ma já nak tartottam német, és földrajz órát.

1957. II. 1. Péntek.

BULGAGYINT ÉS HRUSCSOVOT MEG HÍ VÓT KAP TÁKFINN ORSZÁG BA.

Este anyu a kis duny hát tette alúra, s ezért nem jól aludtam. Emiatt reggel át-mentem anyu ágyá ba és olvastam az „Utazás a holdba” c. köny vet. Délelött meg-csináltam a leckét és be akartam kötni a „Tarzan” c. köny vet. ½ 11-kor jött Gyu-la. Õ mondta, hogy már a nagy mamihoz már nem kell gyalogolni, mert a Baross

tértõl Keresztúrig 67-es jelzéssel egy busz jár. A busz még csak két nap ja jár, demár sokan vannak rajta. ½ 1-re iskolá ba mentem. Számtanból dolgozatot írtunk.Osztályfõnöki óra Szerda helyett ma volt megtartva. Az ûlést rendeztük. Én ahelyemen maradtam. Este apu elküldött a Baross utcá ba Zselyonkáékhoz. Az útnagyon sí kos volt, mert ólmos esõ esett. Ezért A Bacsó Béla utcán végig csúszvamentem. Az ajtót egy festõ nyitotta ki. Azt mondta, hogy nincsenek itthon. Ha-za jöttem. Itthon a térképet rajzoltam.Hí rek: A Ká dár kormány csütörtö kön ûlést tartott. A kormány hatá rozatokat

hozott az árvízvédelem szervezetének és hatékony sá gá nak további javí tá sá ra.Továbbá kimondotta, hogy Ausztriá ba tá vozni tilos. Aki átmegy az tiltott határ-átlépést kö vet el. Büntetése tel jes vagyonelkobzás. – Ma 15 éve jelent meg az il-legá lis Szabad Nép – Ismét hazánkon át közlekedik az Alberg, és a Balt-Orionexpressz. – Éjfélig szabad a kíjárás. – A jeges úton sok baleset történt, szór jukfel a járdát. – Egy érdekes cikk a „N” 43-ban. – Csokolá dé és keserûség. – Bulgagyinés Hruscsov tavasszal Finnországba lá togat. – A cseh szlovák küldöttség hazauta-zott Moszkvá ból.Sport: Nyolc ország nevezett a bécsi mûkorcsolyá zó Európa bajnokságra, köztükMagyarország is. – Milá nóba kapott meghí vást a magyar labdarú gó vállogatott.

43 A Népszabad ság ban. A naplóban az újsá gok cí mét gyakran rö vidí tettem.



199

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

ségsztrájkba kezdett olasz if jú. — Zsukov marsall Indiá ba megy. — Más lesz azegyenruha.Sport: Goncsarenkó nyerte a gyorskorcsolyá zó Európa bajnoksá got. – A Honvéd

34 o-os melegben 3:2-re verte a Flamengót.Pótlás: Ká dár Já nos beszédében kö zölte, hogy a hitoktatás megszûnik, azért,mert ezzel a gyerekek lelki vilá gát. Elmondta, hogy az uszí tók elõször az egye-temistá kat és a munká sokat biztatták, utá na a nõket, majd most már az iskolá -sokat is. Ezért a szülõk vigyázzanak gyermekeikre.

1957. II. 5. Kedd.

AZ ISKOLÁBA SVÉDEK JÖT TEK.

Délelött 8-12-ig iskolá ban voltam. A nagy tízperc elött Karola néni fel jött az osz-tály ba. Azt mondta, hogy a kakaósok rendben jöj jenek le, mert itt van a svéd Vö -röskereszt. Ma már csak te jet kaptak. Délután a leckét írtam. Jancsival elmen-tünk újsá gért. Vettünk egy „NÉPSZABADSÁG”-ot, „Esti Hirlap”-ot, és egy „Ma-gyar IFJÚSÁG”-ot is. Este naplót írtam.Hí rek: Adenauer Ausztriá ba, és Iránba lá togat. — Írországban óriá si orkán pusz-tít. — Indul a lottó. — Másfélmillió dollá rért megszerez M.ország egy svéd ta-

lálmányt, gyorsan épülnek majd a há zak.Egyik falragaszt. Jancsitól tegnap kaptam.

1957. II. 6. Szerda.

KIGYULLADTACORVIN!

Délelött 8-12-ig iskolá ban voltam. Mikor haza jöttem a naplót írtam. Késõbb Jan-csival elmentünk újsá gért. Vittünk mindaketten üvegeket az Éj jel nappaliba be-váltani. Hazafelé megvettük az újsá gokat vettünk 2 Hírlapot, 2 „Élet és TUDO-MÁNY”t és egy „NÉPAKARAT”ot. Mikor haza jöttem naplót írtam. Pista is ittvolt. Megnézte a könyv tá ramat. A bélyegalbumot is megvette. Elkisértem õt abuszmegállóig. Itt könyv sors jegyet árultak, akartam venni, de mégsem vettem.Haza jöttem. Meg akartam nézni az órarendet, hogy van e még lecke, mikor be-rohan Ma ja: Ég a Corvin! kiabálta. Én gyorsan kiszaladtam az utcá ra. Láttam,hogy óriá si tö meg van, és a Corvin néhány ablakán csak úgy dûl ki a sok füst:

v



200


D A L O M

1 9 5 6

Berohantam Jancsihoz, mondom neki. Jancsiéknál pontosan 4h 30’ volt. Tehátkb. 4h 22’-kor gyulladt ki. Jancsival gyorsan kifutottunk az utcá ra. Sokan aztmondták, hogy a fõbe já ratnál ég a leg jobban. Jancsival elhatá roztuk, hogy meg-

nézzük azt is. Elmentünk a Szikrá ig. Tovább nem tudtunk menni, mert a rend-õrök szoritották már vissza a népet. A füst erõsö dött látni is alig lehetett. Mi ki-mentünk az át já rón a kõrútra, és innen a Blaha L.-térre. Láttuk, hogy a fõbe já -rat fö lött egy ablakon sûrûn gomolyog ki a sok füst. Itt állt 6 tûzoltóautó, egy mentõ amely most jött, és há rom orosz dzsipp. A tûzoltok nem fecskendõztek,hanem a be já rat fö lötti tetõn állnak és az árút dobál ják ki:Sok árú még mindig tüzes. Mi gondoltuk, hogy nekik fontosabb az árú, mintaz áruház. Megtudtuk, hogy kigyulladt a pinceraktár, az I. és a II. emelet. Eközt a

nõi, és a férfi konfekció, a bú tor, a szõnyeg, a függöny, a könyv, a cipõ, a papír,és a já tékosztály, és a raktá rak. A gyulladást okozta: sokan többfélét mondtakpl: kazán, rö vidzárlat, mesterséges. Ezután haza jöttünk. A Stáhly utcát nem le-hetett látni. A füst olyan óriá si volt, hogy nem lehetett látni a Nemzetit. Nemso-ká ra Ma ja azt mondta, hogy õ még nem látta a fõbe já ratot. Ezért futásban men-tünk oda. Itt már még az elõbbinél is több ember állt. A rendõrök még mindígszoritották õket a kõrút felé. Most nem láttunk sokat, az emberektõl. Ezután ha-zamentem. Este gyerekek állítgatták az autókat, hogy ne men jenek arra. Este

naplót írtam. A 10h

-i hí rekben a rá dió ezt mondta be: „Ma délután 4 órakor tûzcsapott fel a Corvin áruházban. A tûzoltók azonnal meg jelentek, és 1 h múlva atûzet eloltották……………Holnap az áruház a szokott idõben kinyit.”Hí rek: A vá lasztók 99,3 szá zaléka már leszavazott Romá niá ban, 98% népi de-mokratikus front. — Mégsincs inf luenza járvány. — Több gázt kap az ipar, ésBudapest lakossá ga. — A New-York palota tornyát a nyár kö zepéig romtalanít ják,és év végéig megcsinál ják. – Heltai Jenõ, Korda Sándor, Szép Ernõ régi film jei új-ra vásznon. – Ma délelött megkezdõdött az Olasz Szocialista Párt kongresszusa:A Corvin Áruház tüze úgy keletkezett, hogy a kazán mellett lévõ papírraktármeggyulladt. A kazán csö veiben felment az elsõ és má sodik emeletre. Az áruház-ban 100-150 ezer Forint értékü árú égett el. — Ma mûkö désbe lépett az Etnatûzhá nyó.S port: Nincs.



201

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

1957. II. 7. Csütörtök.

SÉTA AZ ÉGETT COR VIN BAN.

Délelött 8-12-ig iskolá ban voltam. Osztály fõnö ki óránk is volt, és ezért késõn jöt-

tem haza. Rögtön elindultunk Jancsival németre. Az óra után Jancsival bemen-tünk a Corvinba, megnézni, hogy mi kár történt. Az áruházban még mindig lehetérezni az égett szagot. Az áruház 1. emeletén nem igen történt kár. (nõi konfek-ció.) A 2. emeleten már nagyobb volt a kár. A szõnyegosztály égett el. Ha a tûz¼ órá val tovább tart az egész 2. emelet elég, mert a szõnyegosztály egyik olda-lán a bú tor a má sikon pedig a cipõosztály van. Az égett terület be volt kerítve.Délután a leckét csináltam. Este leckét írtam. Könyv sors jegyet vettem.Hí rek: Megkezdõdött a vita a Szovjetúnió Legfelsõ taná csá nak ûlésén. — Csou-

En-Laj befe jezte kõrút ját, és visszatért Kí ná ba. — Bonnban Nyugat Német– cseh-szlovák árucsereforgalmi egyezményt írtak alá. — Megszünik az ecethiány. – Ma játszották elõször a „Meseautó” c. régi magyar filmet. – Ezer lakás ismét lakha-tó azok kö zül, amelyek megsérültek. — A Nautilus amerikai atom tengeralatt já -ró kedd reggel érte el a hú szezredik mérföldet a tengeralatti út já ban. Így Verneregénye 87 év vel a könyv megírá sa után valósággá vált. Eddig 2 800 000 l. üzem-anyagot fogyasztott. — A Külügy minisztérium jegy zéke a budapesti angol kö -vetséghez Cowley ezredes kiutasí tá sá ról. (l. a N.)

1957. II. 8. Péntek.

SÉTA KÕBÁNYÁN.

Délelött 8-12-ig iskolá ban voltam. Mikor haza jöttem hegedûltem, és megcsinál-tam a leckéimet. Ekkor Jancsi át jött. Azt mondta, hogy ma megcsinálhat juk aKõbá nyai sétát. ½ 2-kor indultunk el. Ezt a sétát azért tettük, mert Kõbányánis lö völdö zések voltak. Jancsi az iskolá ban vett egy kis rá gógumit. Adott nekemis, és ezt rágva haladtunk végig a Rökk Szilárd utcán a kõrú tig. Ennek a sétá nakmég az is az érdekessége, hogy sok teret érintünk. Ezután végigmentünk a Barossutcán. A Kálvá ria téren láttuk a Vö röskereszt székhá zát. Láttuk, hogy a trolibuszvezetéke végig leszakadt, és ezért a 9.-es busz a József utca helyett a Baross ut-cán jár. Az indulástól 25’-re értünk az Orczy térre. Végigmentünk a Kõbá nyaiúton. Láttuk, hogy a Mávagot több puskalö vés érte. (Biztos január 11.-én) A Kõ-bá nyai út 41a., sz. ház, amely a „Ganzkapcsolóhoz tartozik tel jesen kiégett:



207

N A P L Ó J A

C S I C S G

Y U L A

„Villámsugár”, „Gólyakalifa”, „A pap és a szolgá ja”, „Peking”, „Sporthiradó” ésa „Kerék” c. diafilmeket. Este zuhogó esõben haza jöttünk.Hí rek: Vihar és árvíz Franciaországban. – 3 új trolibusz já rat indul. – A forrada-

lom alatt több rá dió és titkosrádió alakult. Pl. Rá kóczi, Vö rösmarty, Csokonai azutóbbi munkatársait õrizetbe vették.

1957. II. 18. Hétfõ.1957. II. 19. Kedd.

TÓTH ILONA SZIGORLÓ ORVOS ÉS TÁRSAIBÍ RÓSÁG ELÖTT.

Délelõtt 8–12-ig iskolá ban voltam. A földrajz órán, mint már régebben is helyet-tesí tettek. Kö zölték, hogy Draskovits tanárnõ helyett holnap egy új tanárnõ jön.Mikor haza jöttem a német leckém megcsináltam, majd 1–2-ig németen voltam.„Was bringt das Schiff”, vagyis mit visz a ha jót játszottunk. Délután a leckéimetírtam, este a naplót.Hí rek: Ma reggel megkezdte a bí róság Tóth Ilona szigorló orvos és társai bûn-perének tárgyalá sát. Fõvádlottak: Tóth Ilona, Gyöngyö si Miklós, és GöncziFerencz. — Végighaladt az elsõ ha jó a Szuezi-csatornán. — Tíz kilóméteres új

barlangrendszert fedeztek fel Aggteleken. — Új já alakul a Magyar Úttö rõk Szö -vetsége. Más lesz az egyenruha is. — Az Atomkaravánt nem bírta el a híd. —Mind több magyar jelentkezik Jugoszlá viá ban a hazautazásra. — Egy elrejtettgéppisztollyal véletlenül agyonlõtte magát egy diák.

* * * Délelött iskolá ban voltam. Megérkezett a tegnap jelzett új tanárnõ. Délután aleckéimet csináltam. Este naplót írtam.Hí rek: Magyar államférfiak üdvözlõ táv irata a magyar–szov jet együttmûkö désiés kölcsö nös segély nyújtá si szerzõdés év forduló ja alkalmá ból. — Pest-megyei ésaz angyalföldi kommunisták értekezletet tartottak. — Az Ensz politikai bizott-sá ga megkezdte a ciprusi vitát. — Eltemették Arturo Toscaninit. — A Vasasújabb gyõzelmet aratott.



215

2 0 0 6

ÖT VEN ÉV MÚL VAKései utószó egy gyerekkori naplóhoz

Tit kosít va nagy pa pakorig. Ez volt a kiadandó Napló egyik címváltozata. Talá ló-nak éreztem, mert megírá sa óta csak ritkán vettem elõ, alig néhány szor néztembele. Nem a hatósá gok, nem a titkosszolgá lat, nem a csalá dom, én magam „tit-kosí tottam”, nem sokkal azután, hogy befe jeztem az írá sát. Nem azért, minthaféltem volna, hogy olyasmit írtam le, ami nem igaz. Nem is azért, mert valakitmegbánthattam benne. De amikor 1957-ben, a megtorlá sok idõszaká ban tel jesenvilá gossá vált, hogy minden marad a régiben, tartottam attól, hogy gyerekes fe-csegésem má sokat bajba hozhat. Ebben az idõszakban a szüleimet is féltettem,

pedig õk neveltek olyan gyereknek, akit minden érdekelt, ami kö rülötte történt.A naplóban én az igazat és csakis az igazat írtam le, gyermeki naivitással, vá lo-gatás nélkül, mindent tiszta lélekkel elfogadva. De a megtorlá sok idõszaká ban,sõt késõbb sem lehetett tudni, hogy kit miért akarnak „megvizsgálni”, csakmert valakinek nem tetszik valami. Mindemellett azonban azért titkosí tottam,mert nagyon féltettem. Féltettem, mert életem fontos darab ja volt, semmiképpnem szerettem volna elveszteni azáltal, hogy rossz kezekbe kerül, és hibás értel-mezés, gonoszság vagy rosszindulat miatt esetleg meg kell semmisí tenem.

A ház, amely ben akkoriban laktunk, a Rökk Szilárd utca 10., Budapest köz-

pont já ban található. Az utcát késõbb Somogyi Bélá ról nevezték el. Még késõbba Gutenberg tértõl a Krúdy utcá ig ter jedõ szakasz újra megkapta a tel jes vagyo-nát a fõvá rosra hagyomá nyozó ügy véd nevét. Kovács Jancsi bará tom nagyon saj-nálta, hogy nem az a szakasz, ahol õ még akkor is lakott.

A ház nem volt messze a Rá kóczi út–Nagykörút keresztezõdésétõl, a BlahaLujza tértõl, ahol akkoriban még állt a Nemzeti Színház, ott volt a Corvin Áru-ház, a Szabad Nép székhá za, az ah hoz tartozó nyomda és lapelosztó. Nagy já bólugyanolyan tá volságra – mintegy tíz-tizenöt percnyi já rásra – volt a háztól, aBródy Sándor utca má sik végén a Magyar Rá dió és a legendás, nagy harcok

színtere, a Corvin köz, a Kilián laktanya meg a Köztársaság tér: az 56-os magyarforradalom legfontosabb pesti hely szí nei.

A ház maga egy szegényesebb, de mégis tipikus belsõ-józsef vá rosi bérháza jellemzõ körfolyosókkal (gangokkal), egy elsõ és egy hátsó lépcsõházzal. A hát-só lépcsõházból lehetett fel jutni a padlásra és le a pincébe. A padlá son deszka-palánkkal elkülö ní tett, lelakatolható szá rí tók voltak, deszka járdák vezettek hoz-zá juk a döngölt agyag já rófelület felett. A pincének az elsõ lépcsõházból is volt



218

K É S E I U T Ó S Z Ó E G Y G Y E R E K K O R I N A P L Ó H O Z

C S I C S G

Y U L A

tunk, mindent megbeszéltünk, kö zö sen terveztük és tettük meg „vá rosmegisme-rõ” sétá inkat. Úgy éreztem, hogy most olyan nagy dolgok történnek, amilyenektalán soha többé az életemben, és ezt meg kell örö kí teni.

A ház lakókö zössége által elmondottakon kí vül fontos hírforrá som volt aza sok újság és röplap, amit akkoriban osztogattak vagy repülõrõl szórtak szét,illetve amelyeket vá sá roltunk. Ezeket is gondosan eltettem egy dossziéba, mertnagyon értékesnek éreztem õket. Ma is elcsodálkozom, milyen rengeteget ol-vastam: újsá got, röpcédulát és természetesen a megszokott köny veket. Mindenröpcédulát, újsá got eltettem, függetlenül attól, ki adta ki, illetve ki ter jesztette.Természetesen akkor, tizenkét éves fej jel nem is tudtam megítélni, hogy ez a for-radalmá rok, a régi kommunista hatalom röpcédulá ja, vagy az új, ForradalmiMunkás-Paraszt Kormány propagandaanyaga, netán a nyugati kapitalista hatal-

mak „égi beavatkozá sa belügyeinkbe”.Fontos hírforrás volt még szá momra, illetve inkább szüleim szá má ra a rá -dió. Õk kapcsolták be, õk hallgatták, én legfel jebb odafigyeltem, hogy mit hall-gatnak. Többnyire a Magyar Rá diót hallgatták, de szinte ugyanannyit szólt aSzabad Európa Rá dió is. A hí reket természetesen nem tudtam felülbí rálni, igye-keztem a tõlem elvárható tisztességgel le jegyezni õket. Ma is hallom a SzabadEurópa hang ját, a zavará sokkal, a zú gással együtt, ami miatt – érzésem szerint– mindig épp a legfontosabbat nem lehetett meghallani. Tõlük, a Nyugattól vár-ták az emberek a segítséget nap mint nap. A Szabad Európa Rá dió hallgatá sa

a forradalom elõtt és után egy aránt tilos volt, az adót folyamatosan zavarták.Nagyon sa já tos volt az akkori légkör. Senki nem mondta meg nekem, leg-

alábbis nem emlékszem rá, mi az, amirõl idegenek elõtt vagy az iskolá ban nemszabad beszélni, mégis mindenki pontosan tudta. A tizenkét éves gyerek is! Eztbiztosan az ötvenes években tanultuk meg, a Rá kosi-diktatú ra ide jén, amikorkülö nö sen keményen megtorolták, ha valaki nem akart igazodni a hatalom elvá -rá saihoz. 1956-ban már a kisgyerekek is tisztá ban voltak azzal, hogy az otthonhallottakból mit nem lehet elmondani má sutt. Valószí nûleg nem minden család-ban hallgatták az ötvenes, hatvanas években a Szabad Európa Rá diót, de a leg-

többen mégis onnan próbáltak tá jékozódni, a mi ismerõseink kö rében biztosanígy volt. Az is tel jesen spontán módon (szülõi sugalmazás nélkül) alakult, hogy az akkori, az ötvenes években adott utcanevek helyett, ha tudtam, a régiekethasználtam a naplóban.

A naplóban leírt események má sik hely szí ne nagy mamám csalá di há za ésannak környéke volt. Ez a ház Kõbá nyán, pontosabban a X. kerület szélén, a Rá -kos-patakhoz kö zel, Rákosmezõn, a Paprika utca 58. alatt volt, ahol legidõsebb



219

Ö T V E N É V M Ú L V A

2 0 0 6

fiá val, Francival lakott. A ház kö rül gyümölcsfák voltak, nagy mamám kony ha-kerti nö vényeket ültetett, lucernát vetettek a disznóknak. Az udvarban baromfittartott, néha nyulat is, ami sokat segí tett a család élelmiszer-ellá tá sá ban. Több

disznó is volt mindig a háznál, az elléseket akkoriban be kellett jelenteni. A kis-malacok ún. „passzust” kaptak (legalábbis ná lunk otthon így nevezték), és eze-ket idõnként ellenõrizték. Minden év ben egy-két disznót vágtunk, ezeket apámirá nyí tá sá val dolgozták fel. A kolbászból, hurká ból a szoká soknak megfelelõenkis csomagokat, kóstolót állí tottunk össze, amelyeket többnyire én vittem el azismerõsöknek, ahogyan errõl a naplóban is írok.

A háztól nem messze volt a MÁV-telep, ahol ottani gyerekkori bará tom,Jóska is lakott. A telepen, akárcsak a többi hasonló, nagy cégek által épí tett la-kótelepen, sokféle ember élt, többféle tí puslakásban. Laktak ott MÁV-tisztek,

mozdony vezetõk éppúgy, mint egy szerû váltókezelõk vagy kalauzok. Csupán amunkahely kö tötte össze õket, mindnyá jan a MÁV alkalmazottai voltak. A telepmellett volt egy nagy focipá lya, ahol rengeteg focimeccset néztünk, de mi is so-kat fociztunk. Azért is jártunk sokat a telepre, mert akkoriban ná lunk még csakkút volt, ha valamihez csapvíz kellett, azt a teleprõl hoztuk vödrökben vagy ki-sebb kannákban, nagyon sokszor én is.

Otthonról nem volt könnyû megkö zelí teni nagy mamám há zát, mert minda Maglódi úton já ró 28-as villamostól, mind a Kerepesi úton já ró gö döllõi HÉV-tõl messze volt. A villamosról a Szlávy utcá nál kellett leszállni, a HÉV-vel a

Rákosfalva megállóig kellett utazni. A rákosfalvi templomba jártunk. Ott volta legkö zelebbi mozi is, de többször voltunk a MÁV-telepen tú li kultúrház mozi- já ban is.

A két naplóbeli hely szín kö zötti közlekedéshez gyakran használtuk anyámöccsének, Gyulá nak õsrégi Indián tí pu sú oldalkocsis motor ját, ami többször voltrossz, mint jó. Nagyon sokat fagyoskodtam rajta, de mindig szí vesen utaztamvele. Persze rengeteget gyalogoltunk is. Édesapám, aki akkoriban Rá kospalotán,egy húsboltban dolgozott, a közlekedés megindulá sa elõtt sokszor gyalog ment kia Corvin Áruház kö zeli lakásból Rá kospalotá ra, hogy húst árul jon a régóta nél-

külö zõ embereknek.Anyá mék család ja Burgenlandból származott; a trianoni határ a család

egyik részét Ausztriá ban hagy ta, má sik része átkerült Magyarországra. Nagy ma-mám és család ja Magyarorszá gon maradt, öccse Ausztriá ban, mert akkor éppenkét szomszédos faluban laktak, s az egyik Ausztriá nak, a má sik Magyarország-nak jutott. 1956 nyarán sok ember kelt útra, hogy meglá togassa közvetlen roko-nait a szomszédos államokban. Erre ugyanis a kommunista hatalomátvétel óta



220

K É S E I U T Ó S Z Ó E G Y G Y E R E K K O R I N A P L Ó H O Z

C S I C S G

Y U L A

1956-ban volt elõször lehetõség. Nagy mamám is így került Ausztriá ba, ahová idõs korá ra való tekintettel kiengedték, hogy testvérét meglá togathassa. Az ak-kor hetvennégy éves nagy mamám öccse Ausztriá ban, Rohoncon (Rechnitzben)

volt épí tési vállalkozó, hozzá utazott ki, nem sokkal a forradalom elõtt. Az auszt-riai rokonok hív tak bennünket, men jünk ki végleg mi is, ahogyan ezt akkoribansok magyar megtette. Végül azonban mindenki úgy döntött, hogy itthon marad.Pedig otthont és minden tá mogatást megígértek. A tá mogatás formá ja a cso-magküldés maradt, de az otthonunk továbbra is Magyarország.

A nagy mama há za környékén is alsó középosztálybeli emberek laktak, a gon-dolkodá suk is hasonló volt a miénkhez: nagyon remélték és várták, hogy a for-radalom gyõz, és változá sokat hoz, remélték, hogy kimennek az orosz csapatok.Akkoriban ebbõl én többnyire csak azt éreztem, illetve értettem meg, hogy a

megszálló csapatoknak ki kell menniük, mert enélkül nem lehet szabad, függet-len egy ország. A tö rök és a labanc ellen is harcoltunk, hogy függetlenek legyünk,az oroszok ellen is harcolni kell. Gyerekfej jel így láttam.

Érdekes volt a napló utóélete is. Amikor az orosz csapatok kivonulá sa utánelõvettem a rejtekhelyérõl, többször is elolvastam. Egy kicsit csalódott voltam,mert nem mindent találtam meg benne, amirõl pedig azt hittem, hogy leírtam,hiszen nagy hatással volt rám. Az egyik ilyen emlékem, hogy édesanyámmal aRá kóczi út bal oldalán mentünk a Duna felé, amikor a Puskin utca elõtt egy be-tört kirakatban egy bõröndöt láttunk kitéve, rajta tábla: „Mi így gyûjtünk a for-

radalom mártír jainak!” A bõröndben szá momra nagyon soknak tûnõ pénz volt.Szinte csak papírpénz, aminek akkoriban a legkisebb címlete a tí zes volt, de akenyér kiló ja és a tej liter je há rom forintba került. Mégsem vett el belõle senki,csak tett hozzá. Engem ez nagyon meghatott.

Nem értem, miért nem írtam a vá ros terein ásott sí rokról. Mind a Rá kóczitéren, mind a Harminckettesek terén, mind a Teleki téren láttam ilyeneket, idehantolták el ideiglenesen az utcán elesettek tetemeit, hiszen nem lehetett kiszál-lí tani õket a temetõkbe. A sí rokat kereszttel jelölték meg, és rá írták, amit a ben-ne nyugvóról tudni lehetett, vagy rá tûzték az elhunyt igazolvá nyát. Néha csak

annyit írtak rá, hogy ismeretlen magyar katona, ismeretlen magyar civil, isme-retlen orosz katona és így tovább. Természetesen ezeket az élet újraindulá sakorkihantolták, és a temetõkbe szállí tották. November 2-án, halottak nap ján ezekena sí rokon is rengeteg gyertya égett, de mindig volt rajtuk virág is.

Amikor a napló „titkosí tá sát” feloldottam, megkezdõdött má sodik élete.Hogy az eredeti példányt kí mél jem, lemá soltattam, és úgy adtam oda annak, akikí váncsi volt rá. Ekkor ismerte meg a csalá dom is, de hú gom (aki természetesen

csics gyula: magyar forradalom 1956 (napló)

Documents