Csővári Óvoda

Vackor csoport

Pedagógiai Program

Készítette: Hévizi Pálné

Óvodavezető

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezető – helyzetelemzés……………………………………………….4

1.1 Bevezető………………………………………………………………….4

1.2 Intézmény bemutatása……………………………………………………4

1.3 Szociokulturális és infrastrukturális tágabb és szűkebb környezet………5

1.4 Az óvoda tárgyi feltételeinek bemutatása………………………………..5

1.5 Humán erőforrás bemutatása……………………………………………..6

2. Helyi óvodai nevelésünk célja, gyermek- és óvodaképe

(nevelési alapelveink)…………………………………………………….6

2.1 Óvodánk nevelési célja…………………………………………………..6

2.2 Gyermekkép……………………………………………………………...7

2.3 Óvodakép (nevelési alapelveink)………………………………………...7

3. Az óvoda nevelési feladatai……………………………………………...8

3.1 Az egészséges életmód alakítása…………………………………………8

3.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés………………………….12

3.3 Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés…………………………...14

4. Az óvodai élet megszervezésének elvei………………………………..16

4.1 Személyi feltételek……………………………………………………...16

4.2 Tárgyi feltételek………………………………………………………...18

4.3 Csoportszervezés alapelvei……………………………………………...19

4.4 Napirend, hetirend………………………………………………………19

4.5 A tervezés feladatai óvodánkban………………………………………..21

4.6 A gyermek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása……………22

4.7 A pedagógiai program megvalósítását segítő alapszolgáltatásaink…….23

5. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység

óvodánkban……………………………………………………………..23

6. Sajátos nevelési feladatok……………………………………………...24

6.1 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése………………….24

6.2 Migráns gyermekek interkulturális nevelése……………………………25

2

6.3 Szlovák nemzetiségi nevelés biztosítása………………………………..25

7. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai…26

7.1 Játék……………………………………………………………………..26

7.2 Verselés, mesélés………………………………………………………..28

7.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc………………………………….30

7.4 Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka…………………………………32

7.5 Mozgás………………………………………………………………….34

7.6 A külső világ tevékeny megismerése…………………………………...36

7.6.1. A külső világ tevékeny megismerése………………………………...36

7.6.2. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny

megismerése………………………………………………………………...38

7.7 Munka jellegű tevékenységek…………………………………………..40

7.8 A tevékenységekben megvalósuló tanulás……………………………...42

8. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére……………………………..44

9. Az óvoda

kapcsolatrendszere……………………………………………………..45

9.1 A család…………………………………………………………………45

9.2 Az óvoda további kapcsolatai…………………………………………...46

10. Az óvoda hagyományai, ünnepei……………………………………...46

11. Érvényességi rendelkezések……………………………………………48

12. Legitimációs záradék…………………………………………………..49

Mellékletek

1. sz. melléklet: A szlovák nemzetiségi program

2. sz. melléklet: A pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi

feltételek listája

3

Intézményünk adatai:

Intézményünk neve: Csővári Óvoda

Intézményünk címe: 2615 Csővár Mikszáth u. 3/A

Telefonszáma: 30- 96 94 637

Fenntartónk:

Csővár Község Önkormányzata

2615 Csővár Mikszáth u. 3/A

Telefon: 30-75 88 733

Törvényi háttér

Alapító okirat

2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről

2012. évi CXXIV. tv. a nemzeti köznevelésről szóló törvény

módosításáról

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló

törvény végrehajtásáról

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló törvény

végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek Védelméről és gyámügyi

igazgatásáról

255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos

Alapprogram módosítása

4

1. Bevezető- helyzetelemzés

1.1 Bevezető

A pedagógiai program elkészítése lehetőséget adott arra, hogy a helyi adottságokat

figyelembe véve alakítsuk óvodai programunkat, amely az Óvodai Nevelési Országos

Alapprogram alapján készült. Az elkészült programból megtudható, hogy milyen értékeket

közvetít az óvoda. A szülők tájékozódhatnak a személyi és tárgyi feltételekről, s az óvodában

folyó pedagógiai munka alapelveiről. Az óvodapedagógusok befolyásoló szerepe, modell- és

mintaadása, nevelőmunkája mellett, szeretetteljes, családias légkörű óvodánk biztosítja:

a gyermekek eltérő szükségleteire, képességeire épülő,

a családi nevelést kiegészítő szocializációnak,

a tevékenységek rendszerének,

a szülők bevonásának,

az inkluzív nevelésnek- integrációnak megvalósítását,

a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelését,

nemzetiségi óvodai nevelést,

migráns gyermekek multikulturális nevelését,

a sajátos nevelési igényű gyermekek segítését, fejlődésének támogatását ép

gyermekek között.

1.2. Intézmény bemutatása

A csővári óvoda felállításának gondolata először 1914-ben vetődött fel. A képviselő testület

döntése alapján megszavazták, hogy Csővár községben szükségesnek tartják kisded óvoda

szervezését. A világháború kirobbanása ezt megakadályozta. Az óvoda hiányát úgy

igyekeztek pótolni, hogy étkeztetés nélküli nyári napközit állítottak fel.

Az óvoda kapui akkor nyíltak meg először, amikor Csővárt a váci járáshoz csatolták. Nem

külön épületben, hanem a régi iskola tantermében kapott helyet, azonban rövid fennállása

után megszűnt a szülők közömbössége miatt, mivel az étkezés térítési díja az akkori anyagi

körülmények miatt sokallották. Első óvónője Brezniczky Kálmánné volt. 1957-től

tapasztalatlan fiatalok követték, akik maguk sem tudták úgy megszerettetni ezt a hasznos

intézményt, hogy a lakosság ragaszkodott volna hozzá. Így sajnos létszám elégtelenség miatt

a Járási Tanács megszüntette.

Ekkor már nem az volt az oka, hogy a szülők nem akarták fizetni a térítési díjat. Az óvoda

elhelyezése is primitív körülmények között volt a régi iskolában, a konyhája pedig egy

átalakított istállóban.

1969. október 1-én ismét megindult csőváron az óvoda Varga Margit nyugalmazott Penci

tanítónő vezetésével és egy beosztottal. A régi iskolát teljesen átalakították, modernizálták,

így új otthona lett az óvodának. A régi szolgálati lakást is felújították, amely az óvónő otthona

lett. 1970-ben Varga Margit Pencre távozott helyettesnek az ottani óvodához, helyére egy

Rádról áthelyezett óvónő került végleges beosztásba. A gyermeklétszám örvendetesen

emelkedett, a szülők ismét megszerették ezt az intézményt.

5

1972-től helyi óvónők látták el az óvodai feladatokat. 1978-tól két csoporttal működött az

óvoda.

1997. január 1.-től az óvoda új épületbe költözik, amelyben az óta is folyamatosan működik

az óvodai nevelés egy vegyes csoporttal.

Az óvoda fenntartója a Közös Tanács volt, most a helyi önkormányzat. 2005-től tagjai

lettünk a Petőfi Sándor AMK társulásnak, majd 2008-ban a társulás új nevet kapott: Petőfi

Sándor Közös Igazgatású Általános Iskola és Óvoda. 2013. január 1-től a társulás megszűnt,

óvodánk Csővári Óvoda néven részben önállóan gazdálkodó intézmény.

Az óvoda egy nagy épületegyüttes része, főút mellett, a község középpontjában fekszik. Két

csoportszobában történik a gyermekek óvodai nevelése és nemzetiségi nyelvi nevelés.

A konyha, melegítő konyhaként üzemel az iskolával közösen.

Az épületkomplexum része még egy tornaterem is, amit az óvoda is használ. A helyi pálya

közvetlen az óvoda mellett van, így jó időben lehetőségünk van a használatára.

1.3. Szociokulturális és infrastrukturális tágabb és szűkebb

környezet

Csővár szlovák nemzetiségi település, Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata is van. Az

óvodában is folyik nemzetiségi nyelvi nevelés, hagyományápolás. A lakosság nagy része

magyar, kevés cigány kisebbséghez tartozó, és a nyelvét ápoló szlovák ajkú lakos. A

gyermekek nyelvismerettel nem rendelkeznek, sokan csak az óvodában hallják a szlovák

nyelvet. A község őslakosságának nagyon szép a népviselete, óvodás gyermekeink szívesen

öltik magukra ezeket a gyönyörű ruhákat ünnepélyeinken.

A szülők helyben nem tudnak elhelyezkedni, ezért nagy részük ingázó, vagy munkanélküli. A

gyermekcsoport összetétele nem csak kor szerint vegyes, de képességeik, viselkedésük

alapján is. Egyre több a hátrányos helyzetű, magatartászavarral küzdő, fokozott figyelmet

igénylő gyermek.

1.4. Az óvoda tárgyi feltételeinek bemutatása

Az óvoda épülete

Intézményünk egy nagy épületegyüttes része, főút mellett, a község középpontjában fekszik.

Csoportszobánk tágas, világos. A másik csoportszobánkat a mindennapos testnevelésre,

fejlesztő tevékenységekre (csoportbontásban), és alvás-pihenésre használjuk. A kiegészítő

helyiségek is (öltöző, folyosó, mosdó) tágasak, óvodai célra épültek.

Konyhánk melegítő konyhaként üzemel az iskolával közösen. Az ételt napi két alkalommal

(reggel és délben) vállalkozó szállítja. Szállítóedényeink újak, a HCCP rendszer előírásainak

megfelelőek. Az étel időben érkezik, alkalmazkodva az óvodáskorú gyermekek igényeihez.

Az épülethez nagy tornaterem tartozik, amit az óvoda is használ.

6

Az óvoda udvara

Udvarunk tágas, a vízelvezetést a múlt tanévben a helyi önkormányzat megoldotta. A

homokozó fölé árnyékoló épült, így meleg időben is tudjuk használni. Nagy fűzfa is van az

udvaron, a gyermekek szeretnek alatta játszani. Mászókáink fából készültek. 2009-ben új

kerítést kapott az óvoda. Folyamatos feladat az udvari játékeszközök korszerűsítése.

Tárgyi eszközeink

Berendezési tárgyaink nagy része új, a régieket folyamatosan igyekszünk lecserélni.

Szemléltető eszközeinket a fenntartó és támogatóink adományaiból folyamatosan bővítjük.

Játékkészletünk kielégítő, ezeket is különböző támogatói adományokból (Szlovák

Nemzetiségi Önkormányzat, Vállalkozók, pályázat) frissítjük. Jótékonysági rendezvényeket

szervezünk az óvoda javára, amelynek bevételét teljes egészében az óvoda fejlesztésére

használjuk fel.

1.5. Humán erőforrás bemutatása - Az 1 vegyes csoportban 2 fő teljes munkaidős felsőfokú képesítéssel rendelkező

óvodapedagógus dolgozik, 1 fő Szlovák Nemzetiségi felsőfokú végzettségű.

- Szakképzett dajka: 1 fő.

- Konyhai és takarító kisegítő az iskolával közös: 2 fő.

Az óvodapedagógusok munkarendje nagyrészt heti váltásban alakul, mindkét óvónő

egyenrangúan felelős vezetője, irányítója a csoportnak, így a délelőtti és délutáni időszak

ugyanolyan értékes része a gyermekek nevelése szempontjából.

2. Helyi óvodai nevelésünk célja, gyermek- és óvodaképe (nevelési alapelveink)

2.1 Óvodánk nevelési célja

- Nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítása, amellyel a gyermek képességei fejlődnek

(érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás).

- A gyermekek iskolára való felkészítése. Szociálisan elég fejlettek legyenek ahhoz, hogy

iskolába menjenek.

- Egészséges, harmonikus, sokoldalúan fejlett felnőttek váljanak a gyermekekből.

A nevelés családias, derűs légkörben történjen, biztosítva a gyermekek fejlődéséhez

szükséges sokféle, változatos tevékenységet. Célunk, hogy a gyermekeink megismerkedjenek

az itt élő emberek életével és azok tevékenységeivel, megismerjék a helyi kultúra tárgyi

értékeit és emlékeit. Ismerkedjenek meg az elődök által ápolt és fennmaradt hagyományokkal

és azok ápolásával. Célunk továbbá a szlovák kultúra ápolása, a nemzetiségi nyelvhez való

pozitív viszony kialakítása, a hagyományok tovább örökítése a zene, az irodalom és mozgás

által. Nevelési célkitűzésünk, hogy elérhető közelségbe vigyük az őket körülvevő gazdag

7

világot. Alkotó, családias légkörben segítsük önkibontakozásukat úgy, hogy minden gyermek

önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön. Célul tűztük ki a természeti környezet

megismertetését, természetvédelemre szoktatást, a hazai táj, a szülőföld szeretetére való

nevelést.

2.2 Gyermekkép

Pedagógiai munkánk a természeti és társadalmi értékek megőrzésére és továbbadásán irányul,

komplexen és integrálva a tevékenység formákba. Alapértékünk a gyermek tisztelete,

szeretete, elfogadása. Óvodai életünkben a játék fontosságát, a gyermek fejlődésében betöltött

szerepét helyezzük előtérbe.

Az óvodába kerülő gyermekek nehezen szakadnak el szüleiktől, sok szeretetet, gondoskodást

igényelnek. A közösségbe kerüléskor mindenben a felnőttek segítésére, irányítására

szorulnak. Nehezen viselik el a kudarcot, könnyen elkeserednek, sírva fakadnak, de

ugyanolyan könnyen vigasztalódnak is, vagyis az érzelmeik irányítják. A felnőttek feladata az

érzelmi biztonság megteremtése.

Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni óvodánkban, akik szeretik falujukat, kötődnek

óvodájukhoz. Szeretik csoporttársaikat, nyugodtak, kiegyensúlyozottak, jól kommunikálnak,

tele vannak vidámsággal, derűvel, élményekkel. Tudnak rácsodálkozni a szépre, felfedezni a

környezetük új dolgait, örülni, nevetni, érzelmeiket képesek kifejezni. Igénylik a mesét,

kedvelik a zenét, az énekes játékokat, szívesen alkotnak, mozognak. Kitartóan dolgoznak,

önálló feladatok elvégzésére is képesek, büszkék környezetükre. Ápolják a helyi

hagyományokat, szívesen veszik fel a község népviseleti ruháit, kötődnek a szlovák

nemzetiségi szokásokhoz, az itt élő emberekhez. Meg tanulják szeretni a természetet, kialakul

a gyermekekben a természet védelmének, megóvásának igénye.

2.3 Óvodakép (nevelési alapelveink)

A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda ebben

kisegítő szerepet játszik.

Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakozására, az emberi jogok

és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia.

Pedagógiai eszközeinkkel, módszereinkkel a gyermekek egyéni készségeinek,

képességeinek, kompetenciáinak alakítását segítjük, az egyéni érési ütemhez igazodva,

egyéni szükségleteiket, képességeiket figyelembe véve.

Törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására

(sajátos nevelési igény, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet).

Alapértékünk a gyermek tisztelete, szeretete, elfogadása.

Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a gyermeket megbecsülés és bizalom övezze.

Biztosítjuk a gyermekek mozgásigényét kielégítő mozgáslehetőséget, a szabad játék

lehetőségét.

Óvodai életünkben a játék fontosságát, a gyermek fejlődésében betöltött szerepét

helyezzük előtérbe a különböző tevékenységekben.

8

Munkánk során igyekszünk megteremteni a megfelelő csoportlégkört, helyet, időt,

eszközöket, élményt a különböző játékformákhoz, mint például a mozgásos

játékokhoz, a szerepjátékhoz, az építő, konstruáló játékhoz, a szabályjátékokhoz, a

dramatizáláshoz és a bábozáshoz.

Gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, a testi, a szociális és az értelmi

képességek fejlesztéséről.

Bevonjuk a családokat az óvodai életbe, amely aktivizálja a szülőket az

együttműködésben. Erősíti a szülők felellőségét, támogatja a családi nevelés

problémáinak megoldását. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös

játékra a gyermekekkel való törődésre, a nevelésre.

Olyan légkörben fejlődik optimálisan a gyermek, amelyben érezheti, hogy feltétel

nélkül, teljesítményeitől függetlenül szereti őt az óvónő, szívesen dolgozik, játszik

vele együtt. „S mivel ez az életkori szakasz soha többé vissza nem tér, az így

keletkezett veszteség sem pótolható be soha többé” (Burchard Erzsébet)

3. Az óvodai nevelés feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

- az egészséges életmód alakítása,

- az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés,

- az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

3.1. Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmód alakítását befolyásolja az a tény, hogy a gyermekek e téren már

tapasztalatokkal érkeznek az óvodába. Vannak, amelyekre építhetünk, van, amire nem. A

családi neveléssel összehangolt olyan szokásrendszer kialakítására, olyan ismeretek átadására

törekszünk, melyek a későbbi életvitelt befolyásolják, és hozzájárulnak a testi és lelki

egészség eléréséhez.

Célunk:

Testileg, lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott gyermekek nevelése, egészségkultúrájuk

kialakítása, a mozgás megszerettetése. Váljanak képessé testi szükségleteik önálló

kielégítésére.

Az óvodai nevelés feladatai:

- a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,

- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,

- a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése,

- a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,

- az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a

betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,

- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet biztosítása,

- mentálhigiénés szemlélet alakítása

9

- a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a

környezettudatos magatartás megalapozása,

- megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal

együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési

feladatok ellátása.

A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a gyermekek

szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének

megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához. A testápolási

szokások kialakítása terén alkalmazkodunk a gyermek belső igényeihez és otthonról hozott

szokásaihoz (ha az elfogadható). Megalapozzuk a fogápolási szokásokat, WC használathoz

kapcsolódó szokásokat, a haj és körömápoláshoz kapcsolódó teendőket, a zsebkendőhasználat

helyes technikáját.

A gondozás terén a fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy a gyermekek egyre

önállóbban elégítsék ki szükségleteiket, ezért az önkiszolgáló feladatok végzésére sok

gyakorlási lehetőséget biztosítunk a napi életritmus megtervezésénél. Szeretnénk a szülőket

megnyerni ehhez, hogy ne úgy segítsék a gyermeküket e szokások kialakítása terén, hogy

megcsinálják helyettük, hanem hagyjanak teret és időt a gyermekek próbálkozásainak.

Egészséges életmód alakítása

A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek (pihenés,

étkezés, egyéb tevékenység) visszahatnak az életfolyamatokra. Ennek érdekében javasoljuk a

szülőknek, hogy az étkezések és a pihenés időpontjait a családban is célszerű betartani.

A gyermekek pihenésére biztosítjuk a tiszta levegőt és nyugodt légkört. Mesével, énekkel

altatunk. Aki igényli a testi közelséget, annak biztosítjuk. A gyermekek elalvási szokásait

tiszteletben tartjuk. A gyermekek méretéhez igazított fektetőt használunk.

A gyermekek egészséges étrendjének kialakításához az étkezést biztosító szolgáltatóval

rendszeresen konzultálunk. Az étlapot a faliújságon követhetik a szülők. A szülők igényeinek

figyelembevételével rendszeresen gyümölcsnapot tartunk. Az anamnézis felvételekor

tájékozódunk a gyermekek étkezési szokásairól, kedvelt ételeiről, érzékenységéről, esetleg

„nem szeretem” ételeiről. Óvodai egészségnap szervezése során a gyermekekkel készítünk

egészséges ételeket, gyümölcsleveket. A környezettudatos magatartás kialakításával

összefüggésben megismertetjük a gyermekekkel a konyhai hulladékok szelektálásának

módját.

Igyekszünk az óvodáskor végére az önálló étkezés helyes szokásait (eszközök használata,

kulturált étkezés, csendes beszélgetés, szalvétahasználat, esztétikus terítés) megalapozni. A

folyadékszükséglet kielégítésére friss víz egész nap a gyermekek rendelkezésére áll a

csoportszobában elhelyezett kancsóban.

A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres

és szükség szerinti tisztálkodásukat és igényük kialakulását szolgálja. Az öltözők

berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítja a lehetőséget a kényelmes

vetkőzéshez, ill. öltözéshez. Minden gyermek számára külön fogas, megfelelő nagyságú

10

tároló hely áll rendelkezésre. Mosdóinkban a szerelvények magassága és méretei megfelelnek

a gyermekek méreteinek. Mindnyájuknak van jellel ellátott fogkeféje, fogmosó pohara és

fésűje, törölközője. A kézmosáshoz folyékony szappant biztosítunk.

A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek, de fontos helyet tölt

be az óvodánkban a szervezett mozgásos tevékenység is. Az udvaron biztosítjuk a

mozgásigény egyéni kielégítését, a szervezett séták, kirándulások során közösségi élmények

átélésére adunk lehetőséget. Mintát kapnak a természetjárás által alakítható természetvédő

magatartásra és egészséges életvitel kialakulására. Alkalmanként közös mozgásos programot

szervezünk a szülőkkel, mint pl. a gyermeknapi közös sporttevékenységek (zenés torna,

labdajátékok, zsákban futás stb.…). A mozgás kielégítését szolgálja az iskolával közös

tornaterem is.

Arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több tevékenységet a szabad levegőn töltsenek.

Időjárástól függően: játék, étkezés, tevékenységek, mozgás is történhet a szabadban.

Óvodánkban a napi levegőn tartózkodás napi 2-3 óra, évszaktól függetlenül.

Az edzés fontos az egészség megőrzéséhez. Jó lehetőségeket ad erre az óvoda udvara, az

óvoda mellett lévő pálya, és a tornaterem.

A gondozás, a testi nevelés és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátásával biztosítjuk a

gyermekek egészségének megóvását, ellenálló képességük növelését. Elengedhetetlen

bizonyos higiéniás szabályok betartása: környezet tisztán tartása, rendszeres portalanítás,

fertőtlenítés, terem szellőztetése (huzat nélkül). Gondot fordítunk a környezeti ártalmak

minimalizálására. A megfelelő világítás, szelektív hulladékgyűjtés, a csoportszobában

növények elhelyezése kívánatos cél. A párologtatás feltételeit megteremtjük. Az esztétikus,

természetes anyagokat előnyben részesítjük a környezet kialakításakor.

A gyermekek óvodába kerülésekor regisztráljuk azokat a betegségeket, amelyek az óvodába

kerülést nem akadályozzák, de szükséges tudnunk róla (allergia, asztma, epilepszia, lázgörcs,

cukorbetegség…). Az óvodában megbetegedő gyermeket elkülönítjük a szülő megérkezéséig

(azonnal értesítjük őket), beteg gyermeket az óvoda nem fogadhat.

A gyermek testi épségének védelmében és a balesetmegőrzés érdekében a használati

tárgyakat, eszközöket folyamatosan ellenőrizzük, a hibaforrásokat megszüntetjük. Az óvónő

állandó jelenléte, kontrollja, a tevékenységek figyelemmel kísérése elengedhetetlen a testi

épség óvásához!

Az egészségügyi elvárások megelőzése érdekében szükséges a rendszeres egészségügyi

orvosi vizsgálat (évente egyszer), fogorvosi ellátás (nagycsoportos korúaknál), védőnői

ellátás.

Egészséges életmódra való nevelés csak egészséges környezetben valósulhat meg.

Megismertetjük a gyermekekkel a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a

növény- és állatvilág ismérveit, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét. Mindezt a helyi

hagyományokon keresztül bemutatva, a környezet- és természetvédelem elsősorban helyi

lehetőségein kezdve.

11

Az egészséges életmód alakításából adódó óvónői feladatok

Szokás és szabályrendszer közös alakítása a gyermekekkel az egyéni ütem

figyelembevételével.

Önállóságra való törekvésének támogatása - amihez a szülők együttműködésének

megnyerése fontos.

Nyugodt, kiegyensúlyozott biztonságot adó légkör megteremtése.

A gyermekek szükségleteinek kielégítése a nap egész folyamán.

Olyan életritmus kialakítása fontos a gyermekeknél, ami lehetőséget ad az

életkoruknak megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzésére, minden gyermek

igénye szerint bármely tevékenységhez férhessen hozzá.

A napirend rugalmas kezelése (szokások begyakorlására elegendő időt hagyva).

Szülők meggyőzése az egészségtelen (szénsavas, sok cukrot és zsírt tartalmazó) ételek

és italok kiiktatásáról.

Odafigyelés az asztalterítés esztétikumára, a gyermekek megtanítása az etikettre.

Étkezési szokások életkor adekvát alakítása.

A gyermekek levegőztetése az óvodában elfogadott szabályok szerint.

A WC használat intimitásának biztosítása (válaszfallal, függönnyel).

Fizikai segítségnyújtás a 3-4 éveseknek a toalettpapír és zsebkendő használatában,

ösztönzés a papírhasználatra.

A WC ülőke felhajtására szoktatás a fiúknál.

A WC lehúzás igényének kialakítása, ebben segítségnyújtás.

Helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatás.

Fogmosás technikájának megismertetése, gyakoroltatása, a fogápolási eszközök

rendben tartására nevelés.

Fésű használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség estén segítség nyújtása.

Vegyszerek, tisztítószerek lehetőség szerinti mellőzése.

Öltözésnél, vetkőzésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás, helyes sorrend

megtanítása.

Időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatás (időjárás-öltözködés

összefüggéseinek megmutatása).

Szülők meggyőzése az egészséges öltözet fontosságáról (réteges, természetes

anyagból készült, kényelmes cipő, tartsa a bokát).

Ruháik rendben tartására szoktatás (összehajtva helyezzék a polcra).

A szokáskialakítás folyamatos értékelése, ellenőrzése minden területen.

Pihenéshez a feltételek biztosítása: nyugodt légkör, mese, ének, testközeli jelenlét,

simogatás.

A mozgás megszerettetésére való törekvés.

Balesetvédelmi oktatás minden nevelési év elején, ennek dokumentálása a

csoportnaplóban.

Környezeti ártalmak kivédésére való törekvés.

Beteg gyermek elkülönítése (hányás, hasmenés, láz esetén).

Törekvés speciális gondozó, szakember bevonása abban az esetben, ha a gyermek

prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelésre szorul, és azzal együttműködve a

gyermek fejlődésének segítése.

Kirándulások, hosszabb séták szervezése.

Az egészséges életmód alakítása során a szlovák nyelvi nevelés lehetőségeinek

felhasználása a szókincs bővítésére.

12

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Szükségleteit képes késleltetni, önállóan kielégíteni.

A WC használat során a fiúk felhajtják az ülőkét, papírt önállóan használnak, a WC-t

lehúzzák.

A kézmosás igényükké válik minden szennyező tevékenység után.

Önállóan öltöznek, vetkőznek, ha kell, segítséget kérnek.

Cipőjüket befűzik, bekötésével próbálkoznak.

Kulturáltan étkeznek, étkezés közben halkan beszélgetnek.

Vigyáznak a környezet rendjére, tisztaságára, saját maguk ápoltságára, igényükké

válik.

Odafigyelnek a takarékossági lehetőségekre.

Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés okát, és lehetőségeit.

Szívesen mozognak a szabadban minden évszakban.

Életkoruknak megfelelően edzettek, ellenállóak.

A balesetvédelmi magatartásformákat betartják, figyelmeztetik egymást erre.

3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés

Az óvodáskorú gyermekek magatartása érzelmi vezéreltségű, ezért fontos, hogy a

gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, állandó értékrend, derűs

szeretetteljes légkör vegye körül. Fontos, hogy az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások

érjék a gyermeket.

A beszoktatást családlátogatás előzi meg, amelynek célja az ismerkedés. A beszoktatás már a

beiratkozáskor megkezdődik. A gyermek a szülővel érkezik, az anamnézis és adatok felvétele

után bemutatjuk óvodánkat, majd hagyjuk a gyermeket és a szülőt ismerkedni az új

környezettel, az esetleges kérdésekre válaszolunk. A beszoktatás során lehetőséget adunk a

szülőknek, hogy kiválasszák a beszoktatás menetét (hiszen ők ismerik legjobban

gyermeküket).

Az érzelmi nevelés során a gyermeki szükségletek kielégítésére törekszünk: a lelki

szükségletek mellett a társas szükségletek kielégítésére is nagy gondot fordítunk. Vegyes

csoport lévén előnyt jelent a testvérek egy csoportba kerülése. A gyermek „én központúságát”

felismerve folyamatosan fejlesztjük azt, s így képes lesz mások elfogadására, a másokkal való

együttlétre. Olyan óvodai életet szervezünk, ahol a közös tevékenységre épülő közös

élmények segítik a gyermek erkölcsi normáinak és akaratának fejlődését. Ahol a gyerek

nyitottságára építve elősegítjük, hogy a gyermek tudjon „rácsodálkozni”, a természetben és az

emberi környezetben lévő szépre, jóra, és tisztelje, védje annak értékeit. Ezért törekszünk arra,

hogy szülőföldjüket megismerjék és kötődjenek hozzá. A migráns gyermekek elfogadásával is

igyekszünk ezt megvalósítani. Neveljük a gyermekeket a másság elfogadására, alakítjuk

erkölcsi tulajdonságaikat, mint pl. együttérzés, őszinteség, figyelmesség, önzetlenség,

segítőkészség, igazságosság.

13

Célunk:

- Erkölcsi és akarati tulajdonságok kialakítása, ezek erősítése az óvodapedagógus és a

dajka példamutatásával.

- A társas együttélés és beilleszkedés szabályainak és a szociálisan elfogadható

önérvényesítés életkorban elvárható normáinak szokás szintű megalapozása.

- Szociális érzékenység fejlesztése: különbözőségek elfogadása, tiszteletre nevelés.

- A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság

megőrzése, nemzetiségi hagyományok ápolása.

- Szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet tisztelésére, megbecsülésére

nevelés.

- A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, sajátos nevelési igényű, hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek, illetve a kiemelkedő

képességű gyermekek esetében speciális fejlesztéssel, az egyéni szükségleteknek

megfelelő pedagógiai elvárások alkalmazásával, továbbá szükség esetén megfelelő

szakember közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása.

- Esélyteremtés a migráns gyermekek számára.

-

Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításából adódó óvónői feladatok

Harmónia, érzelmi biztonság, elfogadó légkör megteremtése.

A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, biztonságos berendezése:

meleg sarkok kialakítása, gyermekmunkák tiszteletben tartása.

A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,

nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység.

Elfogadó, odafigyelő, empatikus magatartással a gyermekek megnyílásának

biztosítása.

Kommunikálási lehetőség megteremtése a gyermekek számára szervezett közös

tevékenységekkel, közös élményekkel.

Páros és kiscsoportos tevékenységek szervezése annak érdekében, hogy a gyermekek

megtanulják a társakhoz való helyes viszonyulást, a kooperatív megoldásra törekvő

együttműködést.

A közös tevékenységek során annak észrevétele, hogy mindannyian különbözőek

vagyunk, egymástól eltérő értékekkel rendelkezhetünk, és ezeket tiszteletben kell

tartani. Ennek érdekében a gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok

tiszteletben tartására neveli.

A konfliktus megelőzés módszereinek és a következetesség tudatos alkalmazása,

közös szabályalakítás, az értékelési szempontok tudatosítása, a pozitív példák

megerősítése.

A csoportban felmerülő konfliktusok felismerése, értelmezése és hatékony kezelése.

Konfliktushelyzetben a gyermekek kompromisszumos megoldásra ösztönzése.

A kritika mások számára elfogadható közlésre nevelés.

Pozitív visszajelzések gyakori alkalmazásával az önbizalom növelő hatás biztosítása

Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása, életkor adekvát szokás és normarendszer

kialakítása.

A gyermekek önálló véleményalkotásának és döntéshozatalának fejlesztő támogatása.

Tehetséges gyermekek gondozása.

14

Lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek segítése

Migráns gyermekek beilleszkedésének segítése.

Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzetek

teremtése, módszerek alkalmazása az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során.

Együttműködés a családdal, óvodába kerülés előtt családlátogatás.

Igény szerint, egyeztetett időpontban fogadó óra tartása.

Szülői értekezlet tartása min. 2-szer.

Anamnézis felvétele, bizalmas légkörben a szülővel.

Az élet és az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés.

Településünk természeti környezetének szeretete, ennek közvetítése a gyermekek felé.

Még népviseletet viselő idős emberek tisztelete, ennek hangsúlyozása.

A szlovák nemzetiséghez való kötődés megalapozása a gyermekeknél.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni.

Képes társaihoz alkalmazkodni, velük együttműködni, konfliktushelyzetben képes

kompromisszumot kötni, megoldást keresni.

Megalapozódik a feladattudat, feladattartás, az életkor adekvát felelősségérzet, képes

egyszerű döntések meghozatalára, a szociálisan elfogadható önérvényesítésre.

Szívesen kommunikál, kulturáltan elmondja véleményét.

A közösségért szívesen dolgozik, segít másoknak.

Viselkedése a csoport szokás- és szabályrendszerhez igazodik.

Érkezéskor, távozáskor köszön, ismeri az üdvözlés szabályait.

Szereti és védi a természetet, környezetét.

A közösségben megtalálja a helyét, ébredezik benne a közösségi öntudat, örül a

közösen elért sikernek.

Türelemre, kitartásra, kivárásra képes.

Az alapvető udvariassági formákat betartja.

A felnőttekkel és társaival való kapcsolatát a kölcsönös bizalom, tisztelet, elfogadás

jellemzi.

3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Óvodánk a gyermekek érdeklődésére, természetes kíváncsiságára, tudásvágyára építve

biztosítja változatos tevékenységeken keresztül, az óvodai nevelési módszerek segítségével a

gyermekek értelmi fejlesztését, mely elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg.

Az értelmi nevelés nem választható el az anyanyelvi fejlesztéstől, mindkettő valamennyi

tevékenységi formában jelen van, egész óvodai nevelőmunkánkat áthatja. Arra törekszünk,

hogy a gyermekek már meglévő tapasztalatait feltérképezzük, és további élmények

biztosításával ismereteiket bővítsük, lehetőségeket adjunk különböző tevékenységekben,

élethelyzetekben való gyakorlásra.

15

Mivel a beszéd és a gondolkodás eszköze a kommunikáció, ezért szükséges, hogy a

gyermekeket személyes példánkkal és jól megválasztott módszerekkel, helyzetteremtéssel

ösztönözzük az egymás közötti kommunikációra és metakommunikációra is.

Ez csak a családi neveléssel szorosan együttműködve valósulhat meg, a beszédfejlesztés

egyformán érdeke a családnak és az óvodának, hiszen tudjuk, hogy csak kellő nyelvi

fejlettséggel rendelkező gyermek képes a tanulásra, a kultúra elsajátítására. Tapasztaljuk,

hogy a családon belüli beszélgetést, mesélést háttérbe szorították a tömegkommunikáció

eszközei (TV, DVD, s tapasztaljuk ennek ártó hatásait) ezért az óvodából is igyekszünk

teljesen kiszorítani.

Célunk:

- A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, az

értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) és

kreativitás fejlesztése.

- Az anyanyelvi nevelés során a magyar anyanyelv életkor adekvát elsajátítása.

- Beszédkedv felkeltése és fenntartása.

- Beszédhallás és szövegértés fejlesztése.

- A verbális és nonverbális kommunikációs eszköztár kialakításával a kapcsolatteremtés

képességének a fejlesztése.

- Beszédhibák kiküszöbölése.

- A szlovák nyelvi neveléssel a gyermekek nyelvi tapasztalatainak gazdagítása.

- A természetjárással, felfedezéssel örömforrás biztosítása.

Az anyanyelv gondozásából, az értelmi fejlesztésből és nevelésből adódó

óvónői feladatok

Beszélgetésre alkalmas elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése.

Változatos tevékenységek szervezése, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása.

A gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációjának tudatos ösztönzése.

Különböző problémahelyzetek biztosítása a problémamegoldó, önálló gondolkodás

fejlődésének elősegítésére.

Az anyanyelvi nevelés tudatos beépítése a különböző tevékenységi formákba.

Példaértékű, pontos fogalomhasználat, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó az

utánzásos tanulás biztosítása.

A gyermekek éréséhez és egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodó anyanyelvi játékok

beépítése a mindennapi tevékenységbe.

A gyermekek más forrásokból szerzett tudására való építés.

Helyes artikulációra szoktatás.

Beszédszervek fejlesztése játékokkal.

A gyermeki kérdések megválaszolása, kíváncsiságuk kielégítése.

Szókincsbővítés.

A metakommunikációs eszköztár fejlesztése a játékban.

Beszélő környezettel, a gyermekekhez igazított kérdéskultúrával a beszédkedv

megalapozása.

A beszédtechnikai hibákat mintaadással célszerű javítani.

Szemkontaktus felvételére nevelés.

16

Figyelem összpontosítására motiválás.

Mesével, verssel, bábozással, drámajátékok beépítésével a nyelvi kompetenciák

fejlesztése és a szocializáció segítése.

A nyelvileg hátrányos helyzetű illetve nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált

fejlesztése.

A beszédfejlődés ismerete, annak egyéni nyomon követése, a szükséges fejlesztési

feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba.

Szakmai kapcsolattartás a logopédussal, fejlesztőpedagógussal.

Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek

és a szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén.

Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Beszéde jól érthető, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel.

Megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúllyal beszél, kifejezve érzelmeit,

gondolatait.

Meghallgatja, kivárja más mondanivalóját.

Élményeit meg tudja fogalmazni, kérdésekre válaszol.

Szókincse korának megfelelő.

A könyveket szívesen nézegeti, tisztelettel bánik velük.

Egyszerűbb történeteket, mesét képes önállóan elmondani.

Jól használja a metakommunikációs eszközöket.

Tud szemkontaktust teremteni és tartani.

A nemzetiségi nyelven is szívesen beszél, megérti az egyszerű szlovák kifejezéseket.

A migráns gyermek is megérti az egyszerű kifejezéseket és képes megértetni magát.

4. Az óvodai élet megszervezésének elvei

Az óvodai élet megszervezése a törvényi előírásoknak és a partneri igényeknek megfelelően

történik, tekintettel a helyi szokásokra, igényekre, egyéni szükségletekre, a szabad játék

kitüntetett szerepére. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel való

foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

4.1. Személyi feltételek

Változó világunkban a pedagógus személyisége megkívánja a komplex, rugalmas látásmódot,

így az új dolgok iránti elfogadáshoz a bátor, kezdeményező, kipróbáló, új iránti fogékony

személyiség megléte szükséges. A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, kulcsszereplő

az óvodapedagógus, akinek elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a

gyermekek számára. Személyisége, viselkedése, szakmaisága fontos feltétele az óvodai

nevelésnek. A köznevelési törvényben meghatározott felsőfokú végzettség mellett törekszünk

a folyamatos önképzésre, továbbképzésre. Felsőfokú szlovák végzettséggel rendelkezik egy

óvónő.

Azt valljuk, hogy ha a pedagógussal szemben nincsenek külső, kényszerítő elvárások, hanem

saját meggyőződéssel, hittel, felelősséggel és legjobb szakmai tudásával dolgozik, akkor ez a

17

legjobb garancia munkájának sikeréhez, a jövő nemzedék szabadon élő és gondolkodó,

természetszerető emberének felneveléséhez. Az igazi lelkesedés csodákra képes! Minden

tevékenységet óvodapedagógus irányít, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy az óvodánkban

dolgozó óvodapedagógussal szembeni elvárások:

Pedagógiai, pszichológiai, módszertani műveltség és szilárd meggyőződés.

Gyermek és családcentrikusság.

Segítő, támogató, elfogadó attitűd.

Mindenki felé nyitott, barátság, mosolygós személyiség.

Rendelkezik a vidám, felszabadult játéklégkör létrehozásához szükséges készséggel.

Játék és tevékenységközpontúság.

Azonosulási minta (modell szerep).

Anyanyelvi kultúrája mintaértékű.

Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemezze.

Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.

A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs

eszközöket és a különböző online csatornákat.

Figyelembe veszi a gyermekek egyéni szükségleteit.

A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a

kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

Jó empatikus készség jellemzi.

Környezettudatos szemlélet jellemzi, amelyet képes átadni is.

Természetbarát.

Csapatjátékos: a szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan

részt vállal. Együttműködik pedagógus társával különböző pedagógiai eljárások és

programok (pl. kirándulás, ünnepek) megvalósításában

Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a

szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.

A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai

álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.

Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó

visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

Következetes.

Különbözőségek elfogadása és tisztelete jellemzi.

Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.

Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival és képes

alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.

Elkötelezett a szlovák nyelv átörökítésével kapcsolatban.

Segíti a migráns gyermekek beilleszkedését, befogadását.

Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára

vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.

Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális

technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza is azokat.

Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködésnek.

Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.

Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.

Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

18

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik,

amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre.

Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az

infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására.

Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják.

A dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük, egyike a gyermeket nevelő

felnőtteknek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus magatartásával, teljes lényével,

beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre.

A pedagógiai munkát közvetlen segítő dajkával szembeni elvárás:

Már a gyermek befogadásakor a jó kapcsolat kialakítására törekszik.

A gyermekekkel való pozitív hozzáállásával a nevelőmunka segítője.

Gyermekszeretet, tolerancia, segítőkészség.

Megfelelő szintű nevelési és fejlődés-lélektani ismeret.

Az óvodapedagógus irányítását elfogadó együttműködés.

Pozitív attitűd jellemzi, barátságos, mosolygós.

Viselkedése, kommunikációja mintaértékű.

Megjelenése igényes.

Tapintattal kezeli a gyermeket intim helyzetben.

Figyelembe veszi a gyermekek egyéni szükségleteit, az önállósodási törekvéseiket

támogatja.

A szabad, kellemes mozgás, játék segítése.

A pedagógiai információk titokként való kezelése.

Szakmai megújulás, önképzésre való nyitottság.

Környezettudatos szemlélet.

Az elemi higiénés viselkedésre szoktatás.

A testi épség védelme, higiénikus környezet tárgyi feltételeinek biztosítása.

Ismeri az óvoda pedagógiai programját.

4.2. Tárgyi feltételek

Pedagógiai programunk megvalósításához szükséges tárgyi eszközöket pályázatok útján,

szülők, alapítványunk, az Önkormányzat és a Szlovák Önkormányzat segítségével szereztük

be. Jótékonysági rendezvényeket szervezünk az óvoda javára, amelynek bevételét teljes

egészében az óvoda fejlesztésére használjuk fel.

Csoportszobáink berendezéseit úgy alakítottuk ki, hogy megfeleljen a gyermekek méreteinek.

Játékeszközeiket a belső igényeiknek megfelelően, önállóan választhatják ki, mindezek

biztonságukat, kényelmüket szolgálják. Udvarunk tágas, teret ad a gyermekek nagy játék- és

mozgásigényének kielégítéséhez. A szülőkkel való kapcsolattartás érdekében a fogadó órát a

vezetői irodában tartjuk.

A pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek listáját programunk 2. sz.

melléklete tartalmazza.

19

4.3. Csoportszervezés alapelvei

Óvodánk egy vegyes csoporttal működik. A vegyes csoportban a (2,5)- 3-6-7 éves korú

gyermekek nevelése együtt folyik.

4.4. Napirend, hetirend

Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez,

valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirend összeállításánál a kiinduló

szempont a gyermekek legfontosabb tevékenysége a játék, amire a nap folyamán a legtöbb

időt fordítjuk. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a

gyermekeknek, jellemzője a folytonosság és a rugalmasság. Kiemelt szerepe van a

gondozásnak, hiszen az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait

a gyermekekkel. Segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi

munkatárssal.

Szeptember 1.- május 31.-ig:

Idő Tevékenység

7.00-10.30 A gyermekek fogadása. Szabad

játéktevékenység.

Óvodapedagógus által szervezett, irányított

egyéni és csoportos tevékenység.

Játékszerek elrakása, teremrendezés.

Mindennapos testnevelés, mozgásos játék.

Testápolás, mosdó használata. Naposi

munka, önkiszolgálás.

Étkezés, tízórai. Naposi munka.

Játékos, irányított tevékenykedtetés.

10.30-12.00 Megfigyelések természetes környezetben.

Séta, kirándulás. Kötelező testnevelés heti 1

alkalommal. Játék szabadban.

12.00- Játékrendezés. Testápolás, naposi munka.

Ebéd. Fogmosás.

13.00- Altatás mesével, verssel, zenével, énekkel.

Pihenés, alvás.

15.00-16.30 Folyamatos ébredés. Testápolás. Uzsonna.

Egyéni és csoportos szabad játék. Óvónő

által kezdeményezett tevékenység.

20

Nyári napirend: június 1.-augusztus 31.

Idő Tevékenység

7.00-12.00 A gyermekek fogadása. Szabad

játéktevékenység.

Teremrendezés. Mozgásos játék.

Testápolás. Tízórai.

Párhuzamos tevékenységek, játék a

szabadban. Séta, kirándulás. Óvónő által

kezdeményezett tevékenységek.

12.00- Játékszerek elrakása. Testápolás. Ebéd.

Fogmosás.

13.00- Pihenés, alvás, mesével, zenehallgatás.

15.00-16.30 Folyamatos ébredés, testápolás. Uzsonna.

Játék a szabadban. Szabadon választott

tevékenységek.

A nyári időszakra az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával

tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó napirendet alakítottunk ki. Nagyobb

teret hagy az, hogy az évszak örömeit szabadon élvezze, de ugyanúgy lehetősége legyen a

gyermeknek a változatos tevékenységeken keresztül a kompetenciáinak fejlesztésére.

A hetirend tartalmazza az óvodai élet párhuzamosan végezhető, differenciált

tevékenységeinek tervezését, szervezését. A tervezésnél figyelembe vesszük a helyi

szokásokat, a környezet és természetvédelemre nyíló lehetőségeket, akár az időjárást, vagy a

gyermekek aktuális állapotát. Figyelünk arra, hogy minél rugalmasabb és alkalmazkodóbb

heti rendet állítsunk össze. Jusson idő a gyermeki tevékenységek, ötletek és javaslatok

meghallgatására, kipróbálására, vagy közös megvitatására. A tornaterem használatához az

iskolával való egyeztetés szükséges. A hetirend naponta biztosítja a tervezett és rendszeres

mozgásfejlesztést.

21

4.5. A tervezés feladatai óvodánkban Az óvoda munkaterve 1 év időtartamra szól, a nevelőtestület közreműködésével

készül, elfogadása után lép életbe.

A csoport nevelési, fejlesztési szokásrögzítő tervei félévre szólnak, építve a következő

ciklus feladataira.

A tevékenységformák tervezése a csoportnaplóban heti szinten történik, melynek

alapjául az egy éves keret-terv szolgál.

A jegyzőkönyvek, a jelenléti ívek, óvodai szakvélemény stb. a naplóba kerülnek

lefűzve. Nevelési év végén a csoportnaplót beköttetjük.

Kötelező adminisztráció az óvodai dokumentumok naprakész pontos vezetése

(csoportnapló, mulasztási napló, étkezési nyilvántartás, karbantartási napló).

Az óvodavezető feladata a munkarend megtervezése.

A nevelőmunka ellenőrzése belső ellenőrzési terv alapján történik. Az ellenőrzés és

értékelés célja a pedagógiai segítés és fejlesztés. Területei:

- Nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése

- Dokumentumok ellenőrzése, elemzése

- Pedagógiai program megvalósításának nyomon követése, ellenőrzése.

A pedagógussal szembeni elvárások: Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabb rövidebb

időszakokra tagolva (pl.: éves ütemterv), tanulási-tanítási egységekre (pl.: tematikus

terv, projektterv) és tevékenységekre (pl.: játék- és munkatevékenység) bontva tervezi

meg.

Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a

tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a

nevelési környezet lehetőségeit, korlátait.

Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket,

szervezési módokat.

Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően

rugalmasan alkalmazza módszereit.

A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél (ok)nak megfelelően, logikusan

építi fel.

A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem

előtt.

Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására.

Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja.

Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és

az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével.

Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD lejátszó, projektor,

fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja.

Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Lehetővé teszi a helyes

viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció,

együttműködés megismerését.

Alkalmazza a differenciálás elvét.

Pedagógiai munkájában fellelhető a PDCA ciklus.

Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, az értékelés is az ő

feladata. A vezető feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti.

22

4.6. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása

A gyermekek megismerése az óvodába lépés előtt családlátogatással kezdődik, majd

sor kerül ezen időszak feltárására az anamnézis lap kitöltésével.

A fejlődés nyomon követését félévente fejlettségmérő lapon rögzítjük októberben és

áprilisban. Az aktuális fejlettségi szint ismeretében szükség esetén fejlesztési tervet

készítünk.

A fejlesztési tervben meghatározzuk a lemaradás tényét, és kijelöljük a fejlesztés

irányát, az ahhoz szükséges módszereket, feladatokat, az eredményeket folyamatosan

rögzítjük. Csak azoknak a lemaradásoknak a korrigálását végezzük, amelyben

kompetensek vagyunk, más esetben feladatunk a megfelelő szakemberhez irányítás.

Ezeket az információkat a gyermekről külön dossziéban tároljuk, és csak a szülő

számára biztosítunk betekintést.

Amennyiben a gyermek valamely szakszolgálat által készített szakvéleménnyel

rendelkezik, úgy ez a dokumentum is bekerül a dossziéba.

Az óvónő fejlesztő feladatai: A fejlettségmérő lapok segítségével észreveszi, ha egy gyermek valamely

funkciójában lemarad, vagy tartósan stagnál. Ebben az esetben visszatér a

gyermeknek arra a fejlettségi szintjére, amelyben még biztonságban mozgott.

A mozgáshoz, cselekvéshez fokozatos terheléssel, feladatok nehezítésével

juttatja őt a következő szintre.

Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony

gyermek-megismerési technikákat alkalmaz.

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai

gyakorlatában.

Felismeri a gyermekek személyiségfejlődési nehézségeit, és számukra

segítséget nyújt, esetleg a megfelelő szakembertől segítséget kér.

Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, amelyből a gyermekek életkori

sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább

megfelelőt.

Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, folyamatosan

pozitív visszajelzéseket ad, amelyekkel a gyermekek fejlődését segíti.

Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre,

teljesítményre vonatkoznak.

A gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből

kapott adatokat reálisan elemzi-értékeli, és belőlük kiindulva a fejlesztésre

vonatkozó tervet készít, módosít.

Azoknál a gyermekeknél, akiknél észreveszi, hogy bizonyos területen

kiemelkedő képességgel rendelkeznek:

felhívja a szülő figyelmét a gyermek tehetségére

megfelelő tárgyi feltételeket biztosít a tehetség kibontakozásához

felkészül a tehetség támogatására, a kreativitás ösztönözésére

differenciált bánásmódot alkalmaz a gyermekek speciális

szükségleteinek kielégítésére.

23

4.7. A pedagógiai program megvalósítását segítő alapszolgáltatásaink

A pedagógiai program megvalósítását segítő alapszolgáltatások:

- A gyermek logopédiai ellátása.

- Szükség esetén részképesség lemaradásának korrekciója gyógypedagógussal.

- Sajátos nevelési igényű gyermekek számára a szakvéleményben meghatározott

óraszámú felzárkóztató foglalkozás gyógypedagógussal.

- A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete.

- Nemzetiségi nyelvi nevelés biztosítása.

Nevelési időn kívüli szolgáltatások:

- Hitoktatás – délután 15.30-tól szervezhető: a gyermeket a hitoktató átveszi az

óvónőtől és egy külön helyiségben foglalkozik velük. A hitoktatás végén átadja a

gyermeket az óvónőnek.

5. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység óvodánkban

Óvodánkban arra törekszünk, hogy figyelembe vegyük a gyermekek egyéni képességeit,

tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, és ezek ismeretében segítsük a

gyermekeket tehetségük kibontakozásában, vagy hátrányos helyzetéből való

felzárkóztatásában.

Célunk:

- A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése.

- Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező

gyermekek számára.

- Intervenciós gyakorlat – családhoz illesztett segítség érvényesítése.

Az óvónő feladatai:

A gyermekek szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése.

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált nevelése,

fejlesztése.

A hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekjóléti és

családsegítő szolgálat felé.

Rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a

gyermekjóléti és családsegítő szolgálat felé.

Állandó kapcsolattartás a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

Szükség esetén együttműködés.

Tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése.

Bizalmon alapuló kapcsolat kiépítése a családokkal.

Óvodánkban kiemelt felelős nincs, mindkét óvodapedagógus feladata a gyermekvédelem.

24

6. Sajátos nevelési feladatok

6.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

Az alapító okiratban foglalt, fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő

sajátos nevelési igényű gyermek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. A sajátos nevelési igényű

gyermek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez a Nevelési Tanácsadó segítségét vesszük

igénybe. Beszédfogyatékosság esetén logopédus szakember fejleszti a gyermekeket. A

gyermek közösségbe olyan sajátos nevelésű gyermek integrálható, aki a többiekkel együtt

nevelhető!

Célunk:

- A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének

elősegítése, beilleszkedésük segítése a későbbiekben társadalomba.

- Nyugodt, biztonságot sugárzó óvodai környezet biztosítása, ahol a gyermekek

különbözőségeit természetesnek vesszük.

- Olyan befogadó légkör kialakítása, amelyben a gyermekek magatartása kizárja a

hátrányos megkülönböztetést (megfélemlítést, megalázást, emberi méltóság

megsértését).

Az integrált nevelésből adódó óvónői feladatok:

Párhuzamos tevékenységként fejlesztőjátékok kezdeményezése

Az optimális nevelés érdekében az ismereteink bővítése gyógypedagógiai téren.

Együttműködés a szaksegítőkkel, útmutatásuk alapján a gyermekek terhelése.

A megismert sérülés, lemaradás, fogyatékosság alapján speciális fejlesztési terv

kidolgozása, megvalósítása – szakmai kompetenciánk határain belül!

Változatos módszerek alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő gyermekek

körében.

Tárgyi feltételek biztosítása a lehetőségekhez mérten.

A gyermek olyan mértékű segítése, amely nem akadályozza önállóságának fejlődését

– ennek tudatosítása a dajkában is.

Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód

megvalósulását.

Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a gyermekek

egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására.

Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb

távú fejlesztési tervet dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.

Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni

szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat.

A gyermek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított

fejlődésben szemléli.

Törekszik a gyermekek teljes személyiségfejlesztésére, autonómiájuk

kibontakoztatására.

25

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a közösségben.

Társaik elfogadják őket, nem kerülnek peremhelyzetbe.

Szívesen vesznek részt speciális tevékenységekben.

A bemenethez képest kimutatható fejlődés.

6.2. Migráns gyermekek interkulturális nevelése

A migráns gyermekek azonos feltételekkel vehetik igénybe az óvodai nevelést, mint a magyar

gyermekek. Egyéniségüket értékként kezeljük.

Célunk:

- Emberi méltóságának, jogainak biztosításával annak elérése, hogy a csoport

egyenrangú tagjának érezze magát.

- Esélyegyenlőség biztosítása.

A migráns gyermekek interkulturális neveléséből adódó óvónői feladatok:

Felkészülés a fogadásra: szülőkkel és gyermekekkel való kapcsolat felvétel.

Eltérő szokásainak, kultúrájának, hagyományainak, vallásának megismerése,

értékközvetítés.

Az információk megosztása a dajkával.

Egyéni bánásmód érvényesítése.

Érzelmi biztonságának megteremtése.

A többi gyermekkel, a különbözősége, életkornak megfelelő bemutatása pl.: mesével,

zenével, tánccal.

A migráns gyermekek segítése a magyar nyelv elsajátításában.

Önazonosság biztosítása, a mi hagyományainkban való részvételt nem erőltetjük.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Szívesen jár óvodába, megtalálja a helyét a közösségben.

Megérti a magyar szavak jelentését, képes egyszerű mondatokkal, szavakkal kifejezni

magát magyarul, magáénak érzi a környezetet, törekszik óvására.

6.3. Szlovák nemzetiségi nevelés biztosítása

A szlovák nemzetiségi nevelés a szlovák nemzetiségi pedagógiai program alapján folyik

óvodánkban.

26

7. Az óvodai élet tevékenységformái

7.1. Játék

A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, az óvodáskorú gyermek elsődleges,

alapvető tevékenysége. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek

mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. A

játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermekek képességeinek fejlődését segíti elő.

A játék fejleszti a gyermek mozgását, kézügyességét, növeli kitartását, önállóságát. A

gyermekek a játék útján ismerkednek a világgal, a tárgyakkal, a tárgyak tulajdonságaival,

ezzel hatással van a gyermek értelmi képességeinek fejlődésére. A játékban kialakul az

együttműködés. A szerepjáték, a bábozás, a dramatizálás lehetőséget adnak a szociális

kreativitás fejlődésére (pl.: magatartásmódok). A játékban felébred a közlési vágy.

A játék sajátosságai:

- feszültségoldó hatása van

- örömforrás

- önkéntes, szabadon választott tevékenység

- játéktudat (tudatában van, hogy mi a játék és mi a valóság)

- a játék komolysága (szerepjáték)

- személyiségfejlesztő hatás

- képességfejlesztő.

A nyugodt, derűs játékhoz szükséges feltételeket folyamatosan biztosítjuk a gyermekek

számára:

- hely

- idő

- eszköz

- tapasztalatszerzés, élmények.

Játékfajták:

Gyakorlójáték

Konstruáló- és építőjáték

Barkácsolás

Szerepjáték

Bábjáték

Dramatizálás, drámajáték, színjátszás

Népi játékok

Mozgásos játékok

Szabályjátékok

Programunk teljes egészében a játéktevékenység köreire épül, megkülönböztetve a szabad

játék tevékenységeit és az óvónő által felajánlott tevékenységeket, melyek a szervezettebb

játékos tanulást jelentik, és tervszerűen előkészítettek és felajánlottak.

27

A játéktevékenység célja:

Tevékenységeken keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének

kibontakozása által: érzelmi, értelmi, testi, szociális kompetenciáinak fejlesztése.

A gyermek játéktevékenységéhez kapcsolódó óvónői feladatok:

A játéktevékenység feltételeinek biztosítása.

Derűs, nyugodt, biztonságot adó légkör megteremtése, fenntartása.

Játékeszközök biztosítása minden játékfajtához.

Elegendő, egybefüggő idő biztosítása az elmélyült játékra, lehetőség adása a

folytatásra.

Mozgásos játékok biztosítása.

Különböző játékfajták gyakorlása a szabadban.

Élményszerzési lehetőségek biztosítása.

A játéktér szabadon, igény szerinti átrendezhetőségének biztosítása.

A játékok a gyermekek számára hozzáférhető elhelyezése.

Kreatív ötletek támogatása.

Lehetőség adása az élmények feldolgozására.

A gyermek játékválasztásának tiszteletben tartása.

Szülők szemléletformálása (játékvásárláshoz)

A gyermekjáték fejlődésének nyomon követése (megfigyelések).

Játékelrakás, rendrakás rugalmas kezelése (mivel a mindennapos testnevelést másik

csoportszobában tartjuk, a megkezdett játéktevékenység folytatható).

A játszani nem tudó gyermekek segítése.

Figyelő, tudatos jelenléttel indirekt irányítás: a gyermek nyugodt játéka esetén, vagy

ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő irányítása legyen

játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermeket cselekedni. A játéktémához kapcsolódva

(ha szükség van rá), az óvónő legyen játékkezdeményező, modellt nyújtó.

Szükségszerűen avatkozzunk be a játékba, például ha a gyermekek veszélyeztetik

egymás testi épségét, vagy ha agresszívak egymással, szóbeli kommunikációjuk nem

megfelelő.

Modellértékű viselkedés és kommunikáció.

Kedvező feltételekkel nyugodt kommunikációs tér biztosítása.

A játékban idő és lehetőségek biztosítása a beszélgetésekre, amely jó lehetőség az

egymásra figyelés, a másik fél mondanivalójának meghallgatásának gyakorlására.

A gyermekek személyiségeinek feltárása megfelelő módszerekkel a játékon keresztül.

Fejlesztő játékok tervezése, szervezése.

A nemzetiségi nyelv gyakorlására nyelvi készségeket fejlesztő játékok alkalmazása.

Népi játékok megismertetése a gyermekekkel.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

Örömmel, önfeledten, elmélyülten játszik.

Játékában kitartó, ötleteit végigviszi.

Bekapcsolódik a közös játékba.

Élményeit eljátssza.

Szívesen vállal szerepet.

28

Képes építmények lemásolására, új építmények létrehozására.

Szabályjáték során betartja a szabályokat, erre társait is figyelmezteti.

Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik.

Játék közben odafigyel a játékeszközök, a környezet, a természet óvására.

Használja az általa ismert szlovák kifejezéseket (játékeszközök nevét, udvariassági

formákat egymás közt).

7.2. Verselés, mesélés

A mese az óvodában a csend szigete. Pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segít az

élmények feldolgozásában, és teljes világképet, világmagyarázatot ad. Bruno Bettelheim

szerint „a mese a felnőtt szívből jövő ajándéka”, amely egyértelműen örömforrás. A siker a

jól megválasztott szövegből és a mesélő, gyermekkel játszó felnőtt személyes varázsából

fakad.

A vers: játék, szöveg és dallam, mozgás, beszédritmus és hangulat megbonthatatlan egysége.

A mese, a vers a gyermeket erős belső aktivitásra vagy valóságos játékos cselekedetekre

serkenti és a másik emberhez kapcsolja. Olyan beszéd, ami örömöt vált ki. Társas élmény. Az

óvodai élet mindennapjait kitöltő és megszépítő szórakozás, mulatság, az egybehangolódás és

együvé tartozás eszköze.

A mesehallgatás, a versmondás, a verses szöveggel kísért játék, a bábszínház az anyanyelvi

nevelés semmi mással nem pótolható lehetősége. Anyanyelvi nevelő hatása abban van, hogy

ráfigyelteti a gyermeket az emberi beszéd érdekességére. A jó mese és gyermekvers szövege

hangzásban, ritmusban, hangulatban, képi erőben messze fölülmúlja hétköznapi beszédünket.

Amikor verset, mesét választunk, értékekkel bánunk. A kiválasztás alapja a jó minőség,

amelyben a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A mese

hatása megjelenik a játékban, a rajzokon, a beszédben, a gyermekek és az óvónő egymásra

hangolódásában.

Célunk:

- Anyanyelvi nevelés játék, mozgás és állandó gyakorlás, próbálgatás által.

- Értékek átörökítése.

A vers- és mesetevékenységgel kapcsolatos óvónői feladatok:

Válogatás a népi, a klasszikus és kortárs irodalomból, ezek élményszerű közvetítése.

A mesehallgatás „szertartásának” kialakítása, nyugalom biztosítása.

Mintaadó, kifejező, szemkontaktusos mesélés, verselés.

A dramatikus feldolgozásra lehetőség teremtése (bábozás, dramatizálás).

Mindennapos mondókázással, verseléssel a mentálhigiéné fejlődésének biztosítása.

A 3-4 éves gyermekek számára fontos testi kontaktus igényének kielégítése

simogatók, lovagoltatók, ringatók választásával.

A könyvek használatának, megbecsülésének megtanítása.

29

Képeskönyvek elérhetőségének biztosítása.

A gyermekek ösztönzése saját vers és mesealkotásra (mesekönyv készítés).

Bábeszközök, kiegészítők barkácsolása közösen a gyermekekkel.

Környezet és természetvédelemmel kapcsolatos mesék, elbeszélések, történetek

bemutatása.

Szlovák nyelvű leporellók elhelyezése a gyermekek könyvespolcán.

Bábszínház, gyermekszínház látogatás szervezése.

Tehetséges gyermekek segítése.

Irodalom ajánlása szülőknek, állandó hangsúlyozása az otthoni mesélés szerepének.

Javasolt tartalom:

(2,5) 3-4 évesek:

- 10-12 mondóka, lovagoltatók, 10-14 új mese

- rövid versek, verses mesék

- láncmesék

- rövid, egyszerű állatos mesék.

4-5 évesek:

- 4-5 mondóka,

- 5-5 rövid vers, 10-14 új mese

- önálló versmondásra ösztönzés

- próbálkozások a dramatizálással, bábozással

5-6-7 (8) évesek:

- több versszakos versek

- 15-20 új mese

- verses mesék

- tündérmesék, tréfás mesék

- hosszabb történetek

- dramatizálás

- egyéni mesemondás

- kitalált mesék vagy történetek.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Szereti a mesélést, várja, szívesen hallgatja, befogadja.

Képes kitartóan figyelni.

Képes az egyszerűbb mesefordulatokat megjegyezni.

A folytatásos mese szálait felidézi, az epizódokat összeköti.

Szívesen nézeget könyveket, azokat megbecsüli, vigyáz rájuk.

Maga is mesél: akár képek alapján, akár saját meséket, történeteket talál ki.

Elkezdett történeteket fantáziája segítségével folytatni tud.

30

Szívesen mond verset, mondókázik, ismételget rigmusokat.

Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.

Ismeri a színházi viselkedés alapvető szabályait.

Otthon is kéri, hogy meséljenek neki.

Szívesen báboznak, dramatizálnak.

Kedveli a szlovák nyelvű verseket, mondókákat, egyszerű meséket.

7.3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

„Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok,

az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik

zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.”(ONAP)

Célunk:

- A zene iránti érdeklődés felkeltése, a befogadásra való képesség, és a zenei kreativitás

fejlesztése.

- A zenei hallás, ritmusérzék, éneklés készség, harmonikus, szép mozgás fejlesztése.

- Énekes népi játékok, népzene, népi hangszerek, és szokások, továbbá igényes kortárs

művek megismertetésével a magyar kultúrához való tartozás érzésének erősítése,

értékek közvetítése.

- A zenei anyanyelv kialakulásának megalapozása.

- A szlovák nyelvű éneklés megszerettetése.

A zenei nevelésből adódó óvónői feladatok:

Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák válogatása, melyek

megfelelnek a gyermek életkorának.

Öbeli játékok, népi gyermekdalok, gyermekjátékok, énekes játékok felhasználásával a

gyermekek érzelemvilágának gazdagítása.

Népszokások beépítése: szüreti mulatság, idősek karácsonya, farsang, vásározás,

gyermeklakodalmas… stb.

Néptánc megismertetése.

Nyelvi képességek fejlesztése: mondókákkal, gyermekdalokkal, zenei készségfejlesztő

játékokkal.

Ritmusérzék, éneklési készség, harmonikus, szép mozgás, artikuláció fejlesztése.

A szabadban is végezhető körjátékok, énekes játékok gyakorlása.

Derűs, kiegyensúlyozott légkör megteremtése.

Esztétikus, motiváló élményt biztosító eszközök alkalmazása.

Igényes hangszerjáték vagy zene választásával a zene iránti érdeklődés felkeltése.

Átéléssel, örömmel való részvétel az éneklésben, játékban.

Szlovák gyermekdalok, mondókák, játékok éneklése, játszása.

Migráns gyermekek hazájának kultúrkincséből és a szlovák zenei kultúrából is

választás a zenehallgatás anyagába.

31

Javasolt tartalmak:

(2,5) 3-4 évesek:

- 6-8 mondóka, ölbeli játékok

- kis hangterjedelmű gyermekdalok, 10-15 énekes játék

- 1-2 műdal

4-5 évesek:

- 4-5 új mondóka, 12-15 új énekes játék, 2-3 műdal

- körben járás elsajátítása

- körjátékok

- egyszerű tánclépések

5-6-7 (8) évesek:

- 4-7 új mondóka, 15-18 új énekes játék, 3-4 alkalmi műdal

- új játékformák megismerése: kapus, hidas, sorgyarapító-, fogyó-, ügyességi játékok,

párválasztók

- tánclépések gyakorlása párral

- önálló éneklés

- nagyobb hangterjedelmű dalok, népdalok, énekes játékok

- esztétikus kör alakítása, megtartása.

Zenei képességfejlesztés:

- Egyenletes lüktetés érzékeltetése dalon, mondókán keresztül.

- Egyenletes lüktetés kifejezése hangszeren.

- Halk, hangos érzékeltetése hangszeren, térbeli kifejezés.

- Egyenletes lüktetés kifejezése, változatos mozdulatokkal.

- Tárgyak hangjainak felismerése.

- Gyors, lassú mondókán, dalon keresztül.

- Hangképzés: dúdolással, lallázással.

- Mondókák, dalok ritmusának kifejezése, érzékeltetése.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén:

Örömmel, bátran mondókázik, énekel akár egyedül is.

Szívesen vesz részt énekes játékban, táncol, mozgása harmonikus.

Életkorának megfelelően tisztán énekel.

Megkülönbözteti a gyors-lassú, magas-mély, halk-hangos fogalompárokat.

Képes az egyenletes lüktetés érzékeltetésére.

Felismeri néhány hangszer hangját, maga is képes egyszerűbb hangszerek

megszólaltatására (dob, cintányér, triangulum).

Zenehallgatásnál figyel, érdeklődő.

Ritmusérzék-fejlesztő játékokra nyitott, szívesen kipróbálja magát.

Felismeri a dallamot dúdolásról, hangszerről.

Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak.

Szívesen énekel, mondókázik szlovákul is.

Ismer a népszokásokhoz fűződő dalokat, játékokat, rigmusokat.

32

7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző

fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel

való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiségfejlesztésnek. A mindennapi

vizuális tevékenységek fejlesztik a gyermekek kreativitását, vizuális kifejezőkészségüket,

térbeli tájékozódó és rendezőképességüket, a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek

gazdagodását, gazdagítják élmény és fantáziavilágukat, képi gondolkodásukat, esztétikai

érzékenységüket, nő önbizalmuk.

Célunk:

- Sikerhez juttatással az alkotás igényeinek kialakítása.

- Az alkotáshoz szükséges eszközök, élmények és a szabad önkifejezés lehetőségének

biztosítása.

- Helyes ceruzafogás elsajátítatása.

Javasolt tartalmak:

(2,5) 3-4 éves korban:

Képalakítás, firkálgatás, rajzolgatás, festés a gyermekek kedve, érdeklődése szerint. Tetszés

szerinti színválasztás, színhasználat. Képek készítése festéssel, rajzolással, papírragasztással.

Rajzolás puha ceruzával, zsírkrétával, homokba pálcával, színes aszfalt krétával. Az

emberalak részformái: fej, törzs, karok, lábak. Tájékozódás a kép síkján: szélén, közepén.

Térviszonyok jelzése: fent-lent, egymás mellett. Plasztikai munkák kezdeti fokon, a

gyurmázás örömei. Ismerkedés a különböző anyagokkal: agyag, papír, textilek, fonalak,

termések. Ismerkedés a tépéssel, nyirkálgatással.

4-5 éves korban:

Képalakítás, rajzolás. Emberalakok, környezet, tárgyak rajzolása saját elképzelés alapján,

különböző cselekményes jelenetek, mese, vers megjelenítése. Rajzolás filccel. Képek festése

egyénileg választott színekkel, a gyermekek érzelmeinek, élményeinek, képzeletének alapján.

Festés ecsettel, gombfestékkel, temperával, színkeveréssel. Képalakítás különféle anyagokból:

textil, fonal, termések, magvak, papírtépéssel, ragasztással. Gyöngyfűzés. Ismerkedés

különféle technikákkal: szövés, varrás, fonás. Bábok, díszletek készítése, ezek festése,

összeszerelése. Egyszerű ajándékok készítése. Vágás gyakorlása.

5-6-7 (8) éves korban:

Képalakítás, rajzolás. Egyéni és közös kompozíciók rajzolása, festése. A környezetben

található, a gyermekek számára érdekes tárgyak, formák, jelenségek megfigyelése és

emlékezet alapján való egyéni témába ágyazott megjelenítése. A rajzolt formák gazdagítása,

díszítése. Mesék, történetek, események elképzelése, képi ábrázolása. Festés színkeveréssel.

Képalakítás különféle anyagokból: papír, textil, fonal, termések, magvak, levelek.

Varrás, szövés, fonás, körmöcske kipróbálása.

Képeskönyv, leporelló készítése kivágott képekből, vagy rajzzal, festéssel.

Emberalakok, állatok, tárgyak mintázása gyurmából, agyagból.

Egyszerű játékeszközök, bábok, ajándékok készítése. Csomagolópapír készítése.

Papírhajtogatás, origami készítése.

Műalkotások nézegetése, múzeumlátogatás.

33

A vizuális nevelésből adódó óvónői feladatok: Feltételek megteremtése a tevékenységekhez: hely, idő, eszköz.

Az eszközök a gyermekek számára elérhető helyen tárolása.

A párhuzamosan végezhető tevékenységek közt a szabad alkotás lehetőségének

biztosítása.

A tárgyi környezet esztétikus formálása: a helyiségek ízléses, természetes anyagokkal

történő dekorálása, környezettudatos szemlélet tükrözése.

A sikerélményt adó alkotásra törekvés, mely során a gyermekek igényévé válik a

vizuális önkifejezés.

Az ábrázoló tevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokások kialakítása: ruhaujj

feltűrése, védőpóló használata, védő asztalterítő használata, kézmosás.

Közös rendrakásra, eszközök elmosásában való segítésre való szoktatás.

Ötletekkel, javaslatokkal az alkotókedv növelése.

Balkezesség elfogadása.

A helyes ceruzafogásra való fokozott odafigyelés, megfelelő 3 oldalú ceruzák

biztosításával.

Mintázáshoz többféle anyag felhasználása.

Ábrázolótevékenység során a diszgráfia tüneteire való odafigyelés, jelzése a

gyógypedagógus felé.

A szépre nyitott, rácsodálkozó viselkedés, amely a gyermeket is a szép, az esztétikus

befogadására ösztönzi.

A gyermekek ösztönzése a színek széles skálájának használatára.

A gyermekek életkorának és egyéni érdeklődési körének megfelelő műalkotás

bemutatása.

Népművészeti elemek, technikák megjelentetése a vizuális nevelésben: szövés, fonás,

varrás.

A gyermekmunkák értékként kezelése, kiállítása.

A helyi szlovák viselet, színvilág megismerése.

Kulturális érték bemutatása a migráns gyermekek hazájából.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: Bátran, szívesen használja az ábrázolás széles skáláját.

Térlátása korának megfelelő.

Legyen igénye a környezet esztétikus alakításában.

Szívesen alkot közösen a többi gyermekkel, ötletet, javaslatot saját döntése alapján

mérlegel.

Vizuális tevékenység közben ügyel munkája tisztaságára.

Szokássá válik, hogy a használt eszközöket tisztán elrakja.

Élményeit képes megjeleníteni.

Helyesen fogja a ceruzát, ecsetet, helyesen használja az ollót.

Szem-kéz mozgása összerendezett, vonalvezetése nem görcsös.

Vonalvezetése balról jobbra halad.

Ismeri a 6 alapszínt, bátran használja őket.

Többféle technikát ismer, azokat jól alkalmazza.

Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete korának megfelelő.

Ismer 2-3 műalkotást, és népművészeti alkotásokat.

Környezetében felfigyel a szépre, esztétikusra.

34

7.5. Mozgás

Óvodánkban a mozgásnak nagy jelentőséget tulajdonítunk, hiszen az egész személyiség

fejlődését elősegíti: az értelmi, a szociális képességek alakulására kedvezően hat, az

egészséges testi, lelki és szellemi fejlődés alapja.

Célunk:

- A mozgáson keresztül az értelmi és a szociális képességek fejlesztése.

- A testi képességek, az ellenálló képesség, és fizikai erőnlét fejlesztése.

- A gyermek természetes mozgáskedvének megtartása, mozgásigényük kielégítése,

mozgáskészség fejlesztése.

- Egészséges életmód alapjainak lerakása.

Mozgásfejlesztés területei:

- kötetlen, szabad mozgástevékenység, a gyermek természetes mozgása a szabad játék

során

- kötelező testnevelés foglalkozás

- mindennapi testnevelés, játékos mozgás.

A szabad játék keretében a mozgás gyakorlására az eszközök, a hely és idő biztosításával

törekszünk.

A testnevelés foglalkozásokat a tornateremben, az udvaron, vagy a pályán tartjuk heti egy

alkalommal. A gyermekek a csoportszobában öltöznek át a tornafoglalkozásra.

A mindennapos testnevelést a másik csoportszobánkban, lehetőség szerint az udvaron tartjuk.

Zenés mozgást is szervezünk, utánzásos gimnasztikai elemekkel. Mindennapos

mozgásunkhoz tartozik a napi futás a pálya körül az óvónő vezetésével.

Testnevelési anyag:

(2,5) 3-4 éves korban:

A nagymozgások fejlesztését segítjük: járás, futás, csúszás, mászás, bújás- talajon, szereken,

tárgy alatt-fölött, tárgy megkerülésével. A gyakorlatok végzése közben gondot fordítunk a

testséma észlelés fejlesztésére (testrészek ismerete), tárgyhoz viszonyított testhelyzetek

gyakorlása (pl. állj a karika mellé, elé, mögé), test személyi zónájának alakítása (pl.: tegyétek

a babzsákot a hátatok mögé). Egyensúlyozó gyakorlatok: talajon, vonalak között, padon, kézi

szerekkel. Labdagyakorlatok: ismerkedés a labdával, labda fogásával, tartásával, két kézzel,

labdagurítás, földobás-elkapás gyakorlása. Mozgásos játékok. Utánzó játékok (közlekedési

eszközöket, állatokat). Gurulóátfordulás a test hossztengelye körül.

4-5 éves korban:

Előtérbe kerül a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. Kiemelt

szerepet kap a tér mozgásos megismerése, különböző irányokba és formákba mozgás

(futások, ugrásgyakorlatok). Támaszgyakorlatok: csúszás, kúszás, mászás talajon és szereken.

Gurulóátfordulás hajlított terpeszállásból, érkezés nyújtott, majd zsugorülésbe, guggoló

támaszba. Egyensúlyozó gyakorlatok: vonalak, padok között, vonalon, vízszintes és rézsútos

szereken, különböző kartartásokkal, eszközökkel. Dobásgyakorlatok: különböző

dobóeszközök megfogása, elengedése, elkapása. Célba dobás egykezes felső dobással, távolba

hajítás. Labdagyakorlatok: labdagurítás, feldobás, elkapás, párokban is. Mozgásos játékok,

utánzó-, fogó-, szabályjátékok.

35

5-6-7 (8) éves korban.

Kiemelt szerepet kap az észlelés, a mozgás közbeni alaklátás és formaállandóság fejlesztése

és a finommotorika fejlesztése. Futásgyakorlatok. Ugrásgyakorlatok: távol- és

magasugrás nekifutással. Gurulóátfordulás. Támaszgyakorlatok: pók-, rákjárás, talicskázás,

lajhármászás. Egyensúlyozó gyakorlatok fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve talajon,

különböző szereken (padon, létra peremén). Dobásgyakorlatok:

kétkezes alsó- és felsődobás különböző nagyságú labdákkal. Kislabda dobás gyakorlása

kidobó állásból. Labdagyakorlatok: labdavezetés járás és futás közben, labdapattogtatás,

labdavezetés padok között, pad mellett. Páros labdadobás-elkapás gyakorlása.

A mozgásfejlesztéshez kapcsolódó óvónői feladatok: Biztonságos, mozgásra ösztönző környezet kialakításával a gyermekek

mozgáskedvének megőrzése.

Párhuzamosan végezhető tevékenységekben a szabad, természetes mozgás

lehetőségeinek megteremtése csoportszobában és udvaron egyaránt.

Sikerekhez juttatás a mozgásos tevékenység során: egyéni szükségletek, képességek

figyelembe vétele, az elért eredmények pozitív megerősítése, folyamatos buzdítás.

Balesetek elkerülése érdekében a mozgásos tevékenység szabályainak közös

kialakítása a gyermekekkel, szabályok betartása.

A gyermekek életkorához és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó eszközök biztosítása

A „túlmozgásos” gyermekek fokozott mozgásigényeinek optimalizálása, megfelelő

eszközök biztosításával.

A játékosság, a játék prioritásának megőrzése testnevelés foglalkozáson is.

Tiszta, friss levegő biztosítása.

Gyermekek optimális terhelése.

Gördülékeny, várakozásmentes mozgáslehetőség biztosítása.

Gyermekek bevonása lehetőség szerint az eszközök elhelyezésében, kiosztásában.

Elegendő idő biztosítása a feladatok gyakorlására.

Lehetőség adása a tevékenységből való kilépésre.

Mintaadó magatartás az örömmel végzett mozgásra.

Testi képességek fejlesztése. Nagymozgások, egyensúlyérzék, szem-kéz, szem-láb

koordináció, testséma, térpercepció, finommotorika és a keresztcsatornák fejlesztése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Igényli a mindennapos mozgást.

Harmonikus és összerendezett nagy és kismozgások jellemzik.

Mozgásos tevékenység, játék közben figyel tartására.

Téri tájékozódása kialakult, irányokat meg tud különböztetni.

Jobb-bal iránnyal, kifejezéssel tisztában van.

Ismeri saját testét, testrészeit, képes megnevezni és beazonosítani azokat.

Tud biciklizni, rollerezni, önállóan hajtja magát a hintán.

Fizikai erőnléte, állóképessége, egyensúlyérzéke életkorának megfelelő.

Szem-kéz, szem-láb koordinációja kialakult.

Ismer labdajátékokat.

Legalább 2-3 kézi szert biztonsággal használ (labda, karika, ugrókötél).

Képes társára figyelni, korához mérten fejlett az önuralma, együttműködő, segítőkész,

toleráns.

Csapatjátékban ismeri és betartja a szabályokat, egészséges versenyszellem jellemzi.

36

7.6. A külső világ tevékeny megismerése

7.6.1. A külső világ tevékeny megismerése

A külső természeti környezet és az ember alkotta környezet megismerése a mindennapokban

és csakis közvetlen élményeken alapuló tapasztalatszerzéssel képzelhető el. A természet

élményköre átfogja a nevelés minden területét. Az óvodai nevelés területeit a természeti és

társadalmi környezet köré csoportosítjuk, hiszen ez a közeg az, amely természetes módon

mindent átölel, amiről az óvodás gyermeknek ismeretei vannak, a gyermeki lélekhez,

gondolkodásmódhoz közel áll. A természeti témaköröket a legegyszerűbben az évszakok, s ez

által az idő múlásával tudjuk átölelni, a gyermekhez közel hozni. A természeti témakörökhöz,

az idő múlásához szervesen kapcsolódnak a társadalmi események (ünnepek, hagyományok)

és témakörök (pl. a felnőttek munkája).

A gyermekeket nem tudományágak szerint ismertetjük meg a valósággal, hanem természetes

egységben kezeljük azt. A foglalkozási ágakat felváltják az élethelyzetekből adódó gyermeki

tapasztalatok köré rendeződő élménykörök. A gyermek, miközben felfedezi környezetét,

olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos

eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az itt élő emberek, a

hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra

értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

Célunk:

- A természeti és társadalmi környezet megismertetésével tapasztalatokhoz juttatás,

készségek, képességek alakítása,

- a megalapozása.

- A szlovák nemzetiségi néphagyományok ápolása.

A külső világ tevékeny megismeréséből adódó óvónői feladatok:

Változatos tevékenységek biztosítása, melyek során a gyermek felfedez, megismer,

megfigyel.

Az új ismereteknek a gyermekek megismerési vágyára, élményeire, ill. a már meglévő

tapasztalataira építése.

A meglévő ismertek rendszerezése, elmélyítése.

Séták szervezése az óvoda környékére, a falu intézményeinek megismerése.

Helyi vállalkozók munkájának a megismerése (mit gyártanak?).

Elemi közlekedési szabályok gyakoroltatása, közlekedési eszközök megismertetése.

Beszélgetés a családról.

Testrészekkel való megismertetés.

Évszakokhoz kapcsolódó megfigyelések biztosítása, összefüggés keresése öltözködés,

munkák, tevékenységek, és az évszakok váltakozása között.

Növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, hasznáról ismeretek nyújtása.

Természetsarok kialakítása a csoportszobában, ahol megtalálhatók a gyermekek által

gyűjtött kincsek.

Az udvaron lehetőség biztosítása a kertgondozásra.

Az ismeretek sokszínű gyakorlásának, alkalmazásának biztosítása.

Módszerek, eszközök a gyermekek életkori sajátosságaihoz való igazítása.

37

Megfigyelések, játékos tevékenységek, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzetek

teremtése, kísérletezés, felfedezés.

Ünnepélyek és hagyományőrzés formájában az egyetemes nemzeti kultúra értékeinek

és hagyományainak közvetítése.

Helyi hagyományok közvetítése, ezekben való részvétel, népviseletben: a szüreti

felvonuláson, idősek karácsonyán, helyi népszokások feldolgozásával.

A környezet tudatos magatartás kialakításához és a természet szeretetére

neveléshez kapcsolódó óvónői feladatok:

Környezetbarát szokások megalapozása: takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral.

Szelektív hulladékgyűjtés alapjainak a lerakása.

Levegő illatosítása gyógynövényekkel.

Gyermekek megismertetése a komposztálással.

Kísérletek, megfigyelések biztosítása (havas kísérletek).

A környezet és a természet romlásának, pusztulásának bemutatása (légszennyezés,

vízszennyezés, kihaló félben lévő állatok, természeti katasztrófák…).

Terepgyakorlatok szervezése az élővilág, az életközösségek megismertetése,

„kincsek” gyűjtése.

A falut körülvevő természet és jellegzetes helyek bejárása.

Jeles napokhoz kapcsolódó programok szervezése (Takarítási világnap szept.23,

Állatok világnapja okt. 4, Víz világnapja márc. 22, Föld napja ápr. 22, Madarak és fák

napja máj. 10, Környezetvédelmi világnap jún. 5.).

Természetes anyagokkal való dekorálás, ezek beépítése a gyermekek mindennapjaiba,

maguk is barkácsolhatnak belőlük (kukoricacsuhé, csutka, gesztenye, makk).

A környezet és természet szeretet, védelem terén mintaadó magatartással a szülők

szemléletformálására való törekvés.

Fák, bokrok, virágok ültetése a gyermekekkel.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

Tudja, hol lakik, mi a pontos címe.

Tudja saját, testvérei és szülei nevét, ismeri szülei foglalkozását.

Tudja óvodája nevét.

Megkülönbözteti az évszakokat.

Ismeri a napszakokat, és a hét napjait felsorolja.

Ismer a növény- és állatvilág gyűjtőfogalmához tartozó növényeket és állatokat.

Egyszerűbb növényápolási és állatgondozási feladatokat szívesen végez.

Ismeri és betartja az elemi közlekedési szabályokat, felismeri a közlekedési

eszközöket.

Szívesen kirándul, vesz részt kiállításon, sétán, terepgyakorlaton, rendezvényeken.

A környezettudatos magatartás és természetvédő szokásai kialakulóban vannak.

Ismeri a helyi hagyományokat, népszokásokat.

38

7.6.2. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny

megismerés

A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak,

ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza.

A matematika alapját képező egyszerű mennyiségi, formai, tér- és időbeli összefüggések

szervezett tevékenységben felkeltik a gyermek érdeklődését, tevékenységre ösztönöznek

és a gyermeket fontos matematikai ismeretekhez juttathatják. A tapasztalatszerzés

érzékeléssel, észleléssel kezdődik, a tapasztalatok az érzékelés, észlelés, emlékezet,

képzelet eredményei. Az ismeretek a gondolkodási tevékenységek eredményei. A

fejlesztést az óvodai élet tevékenységrendszerében valósítjuk meg, a napi életbe, játékba

ágyazva.

Célunk:

- A gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb emberi-, természeti- és tárgyi környezet

mennyiségi-, formai és téri viszonyainak megtapasztaltatása.

- A szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése, matematikai

szemléletmód alapozása.

Az értelmi képességek fejlesztése, különös tekintettel a gondolkodás fejlesztésére.

- A matematikai jellegű tevékenységhez való pozitív viszonyulás.

Matematikai képességek alakulását segítő tevékenységek

Számfogalom előkészítése, megalapozása:

- Halmazok – képzése, összehasonlítása. Elemeinek sorba rendezése,

összemérése becsléssel, párosítással, számlálással. Több, kevesebb,

ugyanannyi fogalmának érzékeltetése, gyakorlása (hozzátevés, elvétel,

ugyanannyivá tétel). 10-től számláljanak visszafelé is.

- Mennyiségek – összemérése magasság, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség,

űrtartalom szerint.

- Rész-egész viszonyának felfedezése válogatások, és a mennyiségek bontása

során.

- Számlálás – bontás gyakorlása játékos szituációkban. Mennyiség fogalom

egyéni fejlettségtől függően: 6-10-es számkörben.

- Sorszámok megértése. sorba rendezett elem helye a sorban.

- Mérések különböző egységekkel: hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom.

Geometriai tapasztalatok szerzése:

- Tapasztalatszerzés gömbölyű és szögletes formákról, tárgyakon és testükön

való érzékelés.

- Építés önálló elképzelés alapján és másolással különféle elemekből.

- Síkban és térben való alkotásnál tapasztalat szerzése síkmértani formákról, a

rész-egész viszonyának felfedezése.

- Logikai játékok használata, építés, felületek lefedése.

39

Tájékozódás térben és síkban:

- Irányok azonosítása, megkülönböztetése.

- Irányok megfigyelése tükörben, a tükörkép, a szimmetria felfedezése,

tevékenykedés tükörrel.

- Tájékozódás labirintusban (térben és síkban játékosan).

- Sorozatok létrehozása.

A külső világ mennyiségi és formai viszonyainak megismeréséből adódó

óvónői feladatok tevékenykedtetés által:

Lehetőségek teremtése a játék értelmével történő megismerő és problémamegoldó

tevékenységekre.

A logikai ítélőképesség fejlesztése (egy tulajdonság igaz, vagy sem, egy összefüggés

fennáll, vagy sem).

Konstruáló képességek, kreativitás fejlesztése.

Matematikai és logikai szabályjátékok megismertetése a gyermekekkel.

Matematikai fogalmak, kifejezések használata a gyermekek előtt, összefüggések

megtapasztaltatása, megismertetése.

Térbeli viszonyok, irányok, helyzetek pontos megfogalmazása.

Változatos lehetőségek felkínálása az egyéni megismerő képességek, az érzékelés, az

észlelés, a figyelem, az emlékezet, a képzelet, a problémamegoldó gondolkodás

fejlődésére, fejlesztésére.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Értik és helyesen használják az évek során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal

kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat.

Részt tudnak venni mennyiségek összemérésében, alkalmi egységgel való mérésben.

Össze tudnak mérni két halmazt párosítással.

Elő tudnak állítani különféle elemekből, különféle elrendezésekkel, bontással

ugyanannyit, többet, kevesebbet.

Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig.

Tevékenységek során képesek sorba rendezés kiegészítésére, jól ismert tulajdonságok

szerinti válogatás folytatására, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére.

A térben való tájékozódásban elérhető a jobbra, balra irányok és állások

megkülönböztetése.

Azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli

alakzatokat.

Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat

szétválogatni.

40

7.7. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással járó munka és

munka jellegű játékos tevékenység. A munka soha nem lehet kényszerített feladat, értékelése

csak dicséret lehet, hogy ösztönzőleg hasson a gyermekre.

Célunk:

- készségek (szociális-társas), tulajdonságok alakítása, melyek pozitívan befolyásolják a

gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességtudatát.

Az óvodában végeztető munka jellegű tevékenységek

Önkiszolgáló tevékenységek: Idetartoznak a saját személyükkel kapcsolatos

munkavégzések (testápolási, étkezési, öltözködési teendők). Ezen feladatok

fokozatosan önálló elvégzése, saját maguk kiszolgálása egyre rövidebb idő alatt. A 3

évesek a terítésnél is önkiszolgálást végeznek.

Alkalomszerű munkák: alkalomszerű munkának tekinthető a környezetünk rendjének

biztosítása, segítés az óvónőnek, dajkának, egymásnak és a kisebbeknek,

ajándékkészítés és egyéb megbízatások.

Közösségi munkák: legfontosabb közösségi munka a naposi munka, ami a középső

csoportban lép be a gyermekek tevékenységei közé. Vállalt feladat, nem kötelező. A

napos feladata: az asztal megterítése, és az asztaltársak kiszolgálása. Az elért

eredmények megbeszélésével motiváljuk őket arra, hogy kedvvel, szívesen végezzék a

naposi feladatokat.

Egyéb felelősi munkákat is bevezetünk pl.: mosdó-, rend-, fogkrémosztó felelős. Ezek

önként vállalt munkák. A játékok rendben tartása, azok óvása közös feladat, közös

érdek.

A környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák:

- kerti munkákban való részvétel

- növények gondozása a csoportban

- közös udvartakarítás

- télen madáretetés (otthonról hozott magvakkal)

- a környezet esztétikus alakítása közös tevékenykedtetéssel.

A munka jellegű tevékenységekhez kapcsolódó óvónői feladatok:

Nyugodt, családias légkör kialakítása a csoportban, az óvodai közösségben.

A dajka megnyerése, hogy bevonja a gyermekeket különféle tevékenységekbe és

hagyja őket kibontakozni, tapasztalatokat szerezni.

Munkalehetőségek teremtése.

A gyermekek számára megfelelő eszközök használata, azok hozzáférhetőségének

biztosítása.

Elegendő hely és idő biztosítása a munka elvégzésére a folyamatosság érdekében.

A munkafajták fokozatos bevezetése.

41

Differenciált feladatadás a gyermekek számára.

A munka folyamatos, konkrét, reális és a gyermekekhez mérten fejlesztő hatású

értékelése.

Kisebb feladatok önálló elvégzésére való motiválás (pl. a kiöntött vizet törölje fel

egyedül).

Jutalomként végezhessen munka jellegű tevékenységet, ne büntetésből!

Gyermekek megismertetése a hagyományjellegű, régen végzett munkákkal

(kukoricamorzsolás, szüretelés, tollfosztás).

Szülők megnyerése, hogy otthon is hagyják részt venni a gyermekeket életkoruknak

megfelelő munka jellegű tevékenységben, munkájukat értékeljék, becsüljék meg.

A fejlettség jellemzői óvodáskor végére:

Önállóan elvégzi saját önkiszolgálásával kapcsolatos munkáit.

Szívesen végez közösségi munkát és vállal felelősi feladatokat.

Naposi teendőit önállóan, pontosan végzi.

Ügyel a környezet rendjére, segít annak tisztán tartásában.

Megérti a környezettudatos magatartás kialakításához kapcsolódó munkák

elvégzésének fontosságát, szívesen vesz részt azokban.

Értékeli mások munkáját, vigyáz saját értékeire.

Fejlődnek a munkavégzéshez szükséges érzelmi-akarati tulajdonságai (önállóság,

önértékelés, önbizalom, kitartás, céltudatosság).

Alakulnak szociális-társas készségei: felelősségérzet, feladattudat, feladattartás,

kooperációs készség.

Kognitív képességek fejlődésével pontosan megérti mit várunk el tőle, elsajátítja az

eszközök célszerű használatát, figyel, összpontosít a feladatra, és alakul

munkaszervezési készsége.

42

7.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. Az óvodást a

tanulásban természetes kíváncsisága, érdeklődése motiválja. A gyermekek természetes

helyzetekben, tevékenységeken keresztül játékosan szereznek ismereteket. A gyermeket

tevékenységi vágya ösztönzi a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden

pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz. Felhasználja már meglévő ismereteit, kreatív

megoldásokat keres, így a gyermek önmagához képest fejlődik. Folyamatosan és fokozatosan

várja az együttműködést, feladattartást és az irányíthatóságot.

A tevékenységekben integrálódik a képességfejlesztés, rendeződnek a műveltségtartalmak,

ismeretek. A tanulási folyamatokba érzelmeket közvetítünk, az érzelmek bátor

kinyilvánítására motiváljuk a gyermekeket. Az interaktív közös együttléttel, szövegértés,

szövegalkotás megalapozásával fejlesztjük a gyermekek kompetenciáit.

Célunk:

- A gyermekek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.

- A megismerési vágy, az érdeklődési kedv fenntartása, a tanulási vágy megalapozása.

Az ismeretszerzés óvodánkban komplex formában történik:

szokások alakítása, utánzással modellkövetés és magatartásformák fejlesztése

spontán, játékos tapasztalatszerzés

cselekvésen alapuló tanulás

gyermeki kíváncsiságra épülő ismeretszerzés

tapasztalatszerzés, megfigyelés, felfedezés

problémamegoldás fejlesztése.

A tevékenységi formák szervezése óvodánkban:

Az óvodai élet megszervezésének alapja a játék. A játékban megvalósíthatók a különböző

tevékenységi formákhoz kapcsolódó fejlesztési feladatok, ezért a párhuzamosan végezhető

differenciált tevékenységek szervezésére törekszünk. Ehhez igazodva elsődleges óvodánkban

a kötetlen tevékenységi forma. Ez biztosítja a gyermekek számára a szabad játékot, és a

tevékenységek szabad megválasztását.

Szükséges az óvónő maximális felkészültsége, tudatos és tervszerű tevékenykedtetés

feltételeinek biztosítása. A módszerek megválasztásánál a projekt módszert részesítjük

előnyben. A projekt módszer egyszerre kollektivizál és individualizál, mert közös tervezéssel,

végrehajtással, ellenőrzéssel együttműködésre, összedolgozásra, munkamegosztásra,

kooperativitásra sarkallja a gyermeket. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy mindenki testhez álló

feladatot válasszon magának. Mindig tartalmaz választási lehetőséget, amely a gyermek

egyéni érdeklődésére épít és lehetőséget ad a szabad önkifejezésre.

Az óvodapedagógussal szembeni elvárások:

Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli.

A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a

gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza.

43

Az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg a tevékenység során

alkalmazott módszereket.

Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik.

Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi.

A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket,

digitális anyagokat és eszközöket ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja.

Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a

tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat

előzetes tervein.

Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani

érdeklődésüket.

Felismeri a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő

szakmai segítséget kér számukra.

Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló

felfedezés gyakorlására.

Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek

hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra.

Az elmélyült tevékenységhez nyugodt légkört és környezetet teremt, pl. a

csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető differenciált

tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét.

A gyermekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés,

megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben

használja az IKT eszközöket is.

Az önálló tapasztalatszerzéshez- a játékhoz és egyéb tevékenységekhez- az életkornak

és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít.

A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az

egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.

A projekt módszer jellemzői:

- A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása.

- A tanulás, mint kísérő eszköz van jelen a produktum elérésére irányuló

tevékenységekben.

- A gyermekek aktív részvételére és érdeklődésére épülő együttműködési forma.

- A konkrét mindennapi életből vett problémákat közösen oldjuk meg, miközben a

gyermekek saját elképzelései is megvalósulnak.

- A központi téma mindig tevékenységekben, vagy tevékenységek sorozatában valósul

meg.

- A tevékenységekbe integrált műveltség tartalmak sokoldalú tapasztalatok során

épülnek be a gyermeki tudatba. A megismerés fő forrása a közvetlen tapasztalás,

amely maradandó tudást biztosít.

44

8. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: a gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés folyamatos

eredményeként 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges

fejlettségi szintet

eléri a testi, lelki és szociális érettséget, amelyek szükségesek a sikeres iskolai

munkához

a testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első

alakváltáshoz:

- megváltoznak testarányai,

- megkezdődik a fogváltás,

- teste arányosan fejlett, teherbíró, mozgása összerendezettebb, harmonikus

finommozgásra képes,

- mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan

irányítani képes.

a lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott

érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre:

- a tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás

megkezdéséhez

- érzékelése, észlelése tovább differenciálódik

- téri észlelése fejlett

- megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama

- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan nő a

figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele

- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi

gondolkodás is kialakulóban van.

az óvodáskor végére a gyermek szociálisan is éretté válik az iskolára:

- készen áll az iskolai élet és a tanító néni elfogadására, képes a fokozatosan

kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és

gyermektársával

- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei

kielégítését

- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében,

feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul

meg

- kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása

biztosítja ezt a tevékenységet.

45

9. Az óvoda kapcsolatrendszere

9.1. A család

Óvodaképünkkel összhangban hangsúlyozzuk, hogy munkánkat a családi neveléssel együtt,

azt kiegészítve tervezzük meg. A gyermekek nevelését a szülőkkel együttműködve, a

kölcsönös bizalomra és tiszteletre alapozva szeretnénk megvalósítani. A család és az óvoda

között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő az, aki legtöbbet tud a gyermekéről, a legjobban

ismeri gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvónőnek a szakmai tudása és

tapasztalatai hatékony segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez.

A kapcsolattartás formái:

Családlátogatás: előzetes egyeztetés után kerülhet rá sor, tapasztalatait a gyermek

dossziéjában lejegyezzük. Családlátogatásra a kiscsoportban (lehetőleg óvodába lépés előtt)

kerül sor. Célja: a gyermek közvetlen megismerése, valamint tájékozódás a család nevelési

szokásairól, illetve ismerkedés a gyermekkel a saját környezetében. Szükség esetén a gyermek

érdekében.

Beszoktatás: a gyermek beilleszkedésének segítése érdekében lehetőséget teremtünk a

szülővel együtt történő beszoktatásra. Ez az időszak meghatározó lehet a gyermek későbbi

óvodai életére nézve, ezért türelemmel, empátiával, szeretettel törekszünk arra, hogy a

gyermek biztonságban érezze magát velünk.

Szülői értekezlet: évente minimum 2 alkalommal tartunk szülői értekezletet, de szükség

esetén többször is lehetséges. Célja: a szülők tájékoztatása az óvodát, csoportot, szülőket,

gyermekeket érintő programokról, feladatokról. Lehetőség van a problémák megbeszélésére,

vélemények, javaslatok cseréjére. Idejéről, témájáról írásban értesítjük a szülőket az értekezlet

megtartása előtt 7 nappal. Az értekezleten jelenléti ív és jegyzőkönyv készül.

Fogadóóra: a szülők a gyermekek egyéni fejlődéséről tájékozódhatnak. Ezen kívül bármilyen

személyes jellegű, bizalmas információk cseréjére ad lehetőséget. A fogadóórát a szülő és

óvónő egyaránt kezdeményezheti, előzetes időpont egyeztetés után. Az óvónő fontos, hogy

felkészüljön és érdemben tájékoztassa a szülőt.

Nyílt nap: a szülő számára lehetőséget biztosít arra, hogy betekintsen az óvoda életébe. Képet

kaphat arról, hogy gyermeke hogyan viselkedik a közösségben, milyen a teljesítőképessége, a

csoportban elfoglalt helye, összehasonlítást kap társaival való viselkedésére.

Napi kapcsolattartás: a szülő tájékoztatása a gyermekével történt napi lényeges eseményekről,

és az óvónő tájékoztatása az otthon történt lényeges eseményekről.

Közös programok, ünnepek: a család és az óvoda közötti jó kapcsolat kialakulását,

elmélyítését szolgálják, ahol lehetőség van szabadabb formában egymás értékrendjének

megismerésére, a nevelési elvek közvetítésére, szemléletformálásra. Alkalmai:

- szüreti felvonulás

- karácsonyi játszódélután

- farsang

- gyermeknap

46

- egészségvédelmi nap

- közös kirándulások.

9.2. Az óvoda további kapcsolatai - Pedagógiai Szakszolgálatok (Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Szakszolgálat, Speciális

képességeket vizsgáló szakértői bizottságok)

- Egészségügyi szakszolgálatok (gyermekorvos, védőnő, fogorvos, szakorvosok)

- Gyermek és ifjúságvédelmi szolgálatok (Gyermekjóléti Szolgálat, gyámügy)

A fent soroltak speciális szakismereteikkel segíthetik a gyermekek kiegészítő nevelését és

munkánkat.

- Iskola: az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében a tanító néni látogatja a

nagycsoportosokat, részt vesz szülői értekezleten, lehetővé teszi a gyermekek

viszontlátogatását az első osztályban. Az óvónő és a leendő tanítónő szakmailag

konzultál a gyermekek fejlődésének alakulásáról.

- Csővár Község Önkormányzata: az intézmény fenntartójával a hatékony

együttműködést elengedhetetlennek tartjuk. Fontos a kölcsönös tájékoztatás.

- Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat: segíti a nemzetiségi nevelést, a

hagyományápolást, az óvodai eszközök vásárlását anyagilag támogatja.

- Falunkért, iskolánkért, gyermekeinkért közhasznú alapítvány: segíti, támogatja

munkánkat, rendezvényeinket.

- Étkezési vállalkozó: az egészséges étkezés biztosítása megkívánja a rendszeres

kapcsolattartást.

10. Az óvoda hagyományai, ünnepei:

Szüreti felvonulás: A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében a falu

hagyományőrző ünnepe, ahol gyermekeinkkel és a szülőkkel részt veszünk a szüreti

felvonuláson népviseletben, majd az óvodások rövid műsort adnak elő, főként szlovák

nyelven.

Mikulás: zártkörű, óvodai ünnep.

Adventi készülődés: barkácsolás a szülőkkel és gyermekekkel.

Idősek Karácsonya: dallal, versel köszöntjük községünk idős tagjait.

Karácsonyi játszódélután: a gyermekek műsora és a szülők ajándékozása után közösen

játszanak a gyermekek a szülőkkel, a karácsonyi ajándékokkal. A másik csoportban terített

asztal várja meghívott vendégeinket, gyermekeinket és szüleiket.

Farsangi jelmezbál: közös hagyományőrző ünnep a szülők szervezésével, bevonásával együtt.

Közös szendvicskészítés, sütemények tálalása, zsákbamacska csomagolása előzi meg a

mulatságot. A gyermekek és a szülők egyaránt műsorokkal készülnek egymás

szórakoztatására. A jelmezek bemutatása után kezdődik a mulatság.

Húsvét: zártkörű. A gyermekek a csoportban a locsolkodás hagyományát elevenítik fel. A

fiúk verssel és kölnivel locsolkodnak, a lányok pedig édességgel és festett tojásokkal

kedveskednek a fiúknak.

47

Anyák napja: nyilvános, vagy személyes (gyermek-édesanya) ünnep. A nyilvános ünnepen a

gyermekek népviseleti ruhában műsorral készülnek az édesanyáknak és a nagymamáknak. A

személyes ünnepen minden gyermek csak a saját édesanyját és nagymamáját köszönti. A

gyermekek ajándékokat készítenek.

Gyermeknap: nyílt, a szülőkkel közös rendezvény. A napot közös tornával kezdjük, majd a

nap folyamán együttes sporttevékenységekkel, barkácsolással töltjük a napot. A szülők

palacsintát sütnek a gyermekeknek.

Egészségvédelmi nap: nyílt, szintén a szülőkkel közös rendezvény. Témája az

egészségvédelem, az egészséges táplálkozás. Közös tevékenységek a gyermekekkel és

szülőkkel. Egészséges ételek, italok és sütemények készítése.

Évzáró, ballagás: az óvodától búcsúzó nagycsoportosokat a kisebb gyermekek mondókákkal,

versekkel, körjátékokkal, dramatizálással búcsúztatják.

Születésnapok: a gyermekek születésnapjának megtartása az óvodában, apró ajándékokkal és

köszöntéssel.

Év végi kirándulás a szülőkkel közösen.

További ünnepeink: Nemzeti ünnepünk: Március 15.

Állatok világnapja

Víz világnapja

Föld világnapja

Madarak és fák napja

48

11. Érvényességi rendelkezések

A helyi pedagógiai program érvényességi ideje: 2016. szeptember 1-től visszavonásig.

A helyi pedagógiai program felülvizsgálatának és módosításának indokai:

- Jogszabályváltozás

- Fenntartó által meghatározott feladatváltozás

- Szülők 75%-ának kérése alapján

- Más program bevezetése

A helyi pedagógiai program nyilvánossága:

A helyi pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető

jóváhagyásával válik érvényessé. A mennyiben a fenntartóra többletköltség hárul, akkor

egyetértése szükséges.

Az óvoda pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, az

intézményből ki nem vihető. A helyi pedagógiai program 1-1 példánya megtekinthető:

- az óvoda vezetőjénél

- az óvoda honlapján.

Felhasznált Irodalom

1. Óvodai nevelés országos alapprogram

2. Zilahi Józsefné (1998): Mese-vers az óvodában. Budapest. Eötvös József

Könyvkiadó

3. Forrai Katalin (2001): Ének az óvodában. Budapest. Editio Musika Budapest

4. Dankó Ervinné: Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában. Okker Kiadó

5. Balázsné Szűcs Judit – Szaitzné Gregorits Anna(1998): Szabadon, játékosan,

örömmel. A komplex foglalkoztatás kézikönyve. Budapest. SZORT BT.

6. Maszler Irén(1996): Játékpedagógia. Pécs. Comenius BT.

7. Mérei Ferenc – Binét Ágnes (1983): Gyermeklélektan. Budapest. Gondolat Kiadó

8. Zsámboki Károlyné (2003): Óvodai matematikai nevelés. Módszertani javaslatok

az óvodai nevelés alapprogramjához. Sopron. Reprolan KFT.

9. Zsámboki Károlyné – Eperjesy Barnáné (2003): Az óvodai élet építőkockái.

Sopron

10. Nagy Jenőné (1997): Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. Szolnok

11. Fábián katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program

12. Stöckert Károlyné (1997): Játékpszichológia. Budapest. Eötvös József Könyvkiadó

13. Dr. Buchera Nándorné – Faust Dezsőné – Fledrichné Rozgonyi Krisztina –

Dr.Váginé Farkas Ildikó – Zadravecz Teréz (1998): Néphagyományőrző óvodai

program. Gödöllő

14. Önértékelési kézikönyv- Oktatási Hivatal

49

12. Legitimációs záradék

Véleményezte: dátum ……………………………………………………

………………........................................................

SZMK képviselője

A nevelőtestület elfogadta: dátum…………………………………………………….

……………………………………………………

A fenntartó véleményezte: dátum………………………………………………….

…………………………………………………

A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat véleményezte:

dátum………………………………………………….

…………………………………………………

50

Mellékletek

51

1. sz. melléklet

Csővári Óvoda

Vackor csoport

Szlovák nemzetiségi helyi pedagógiai

program

52

Tartalomjegyzék

1. Bevezető………………………………………………………………………………..53

2. Helyzetelemzés…………………………………………………………………………53

3. Nemzetiségi óvodai nevelésünk célja, feladata………………………………………...53

4. Gyermekképünk………………………………………………………………………...54

5. Személyi és tárgyi feltételek……………………………………………………………54

6. A nevelés tartalma……………………………………………………………………...55

6.1. Nemzetiségi szlovák nyelvi nevelés……………………………………………...55

6.2. Nemzetiségi kultúra, hagyományok megismerése, ápolása……………………...59

7. Kapcsolataink más intézményekkel a szlovák nyelvi nevelés terén……………………59

8. Az évszakok, ünnepek megjelenése a szlovák nyelvi nevelésben. Csővári

népszokások…………………………………………………………………………….60

9. Ősz……………………………………………………………………………………...61

10. Tél………………………………………………………………………………………64

11. Tavasz…………………………………………………………………………………..66

53

1. Bevezető

Szlovák nemzetiségi programunk a 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet- a Nemzeti etnikai

kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról- alapján készült.

Nemzetiségi óvodai nevelésünk összhangban van a helyi pedagógiai program célkitűzéseivel,

feladataival, azt kiegészítve valósítja meg sajátos feladatait, céljait. Óvodánk nemzetiségi

nevelést folytató kétnyelvű óvoda.

2. Helyzetelemzés

Az elmúlt században Csővár lakosságának nagy része szlovák nemzetiségű volt. Ez az arány

mára megváltozott, csak az idősebb generáció beszéli anyanyelvi szinten a szlovák nyelvet.

Az óvodáskorú gyermekek már csak a dédszülőktől hallanak szlovákul.

Csőváron 1969-ben nyitott újra az óvoda, azóta folyik szlovák nyelvű tanítás is. A szülők

mindig pozitívan álltak hozzá a szlovák nyelv tanításához, hagyományok ápolásához.

Igénylik, hogy a gyermekek szlovákul is énekeljenek, mondókázzanak az ünnepi alkalmakon.

Pozitív hozzáállásuk bizonyítékaként minden óvodáskorú kislánynak megvarratták a helyi

népviselet színes ruháit. A lányok örömmel öltözködnek be ezekbe a szép ruhákba a

különböző alkalmakon. Szívesen énekelnek, verselnek szlovák nyelven is.

3. Nemzetiségi óvodai nevelésünk célja, feladata

Célja:

a szlovák nemzetiségi nyelvének és kultúrájának megismerése, elsajátítása a

gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően

a kulturális hagyományok átörökítése

az iskolai nyelvtanulásra való felkészítés

a kétnyelvű identitástudat alapozása.

Feladatok:

3-7 éves korban a rugalmas hangképző szerveknek köszönhetően alapvető a

kiejtéstanulás

elsődleges az anyanyelvi környezet biztosítása a gyermekek számára, fontos a nyelv

egymás közötti használata

a szlovák nyelvre jellemző hangzórendszer elsajátítása, a nyelv zeneiségének utánzása

szókincsfejlesztés

a válaszadó szerepének a gyakorlása

beszédmegértés.

54

Az óvónő számára elsődleges feladat az érzelmi biztonság megteremtése, ez a nyelvi nevelés

elengedhetetlen feltétele. A gyermeket elfogadó és modellnyújtó magatartása, a rendszeresen

visszatérő kommunikációs helyzetek biztosítják az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. A

szlovák kultúrkincsből, az anyanyelv kultúrájából (irodalom, zene, népi játékok, mondókák)

tudatosan felépített tematika segítse a nevelést. A nyelvi szituációk függvényében, a

természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportja heti és

napirendjét.

4. Gyermekképünk

Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni:

aki tele van élményekkel, erősen kötődik a szlovák nemzetiségi nyelvéhez,

kultúrkincséhez : a meséhez, zenéhez, szín- forma-tárgyi világhoz,

akinek kialakult az óvodás tartása, önálló és látszik rajta a kiegyensúlyozottság,

aki tud nevetni, felfedezni, csodálkozni.

A vegyes (osztatlan) csoport:

- Biztosítja a gyermek egészséges fejlődéséhez az életkorának megfelelő játék- és

tanulási feltételeket. Így eredményesen valósul meg a játékban a spontán tanulás

valamint az irányított játékban és egyéb tevékenységformákban az irányított tanulás,

azaz a nyelvi fejlesztés.

- Természetes légkörben teremti meg a gyermeknek az egyedül játszás, a szabad játszás,

a közös és irányított játék lehetőségeit, figyelembe véve az együttes tevékenység, a

mozgás és a szerepjátszás iránti igényét.

- Az óvónő megfelelő irányításával az óvodai élet légkörét nyitottabbá, empatikusabbá,

a tevékenységek tartalmát flexibilisebbé teszi.

- Biztosítja a nyelvi fejlesztés feltételeit. Az óvónő utánzása mellett érvényesül a

nagyobb, fejlettebb gyermek hatása is.

5. Személyi és tárgyi feltételek

Személyi feltételek:

Óvodánkban egy fő óvodapedagógus rendelkezik szlovák nemzetiségi óvodapedagógus

végzettséggel, de a másik óvodapedagógus is beszéli a nyelvet. A dajka ismeri és beszéli is a

gyermekek gondozása közben a szlovák nyelvet.

55

Tárgyi feltételek:

Csoportunkban a szlovák kultúra és nyelv ápolását segítő eszközök használatával igyekszünk

felkelteni a gyermeki érdeklődést a nyelv elsajátítása iránt. Minden olyan eszközzel

rendelkezünk, mely szükséges a hatékony nyelvi neveléshez. Eszközeink igyekszünk

megújítani a kor követelményeinek megfelelően, és minden óvodai eszközt felhasználunk a

megfogalmazott célok eléréséhez. Törekszünk arra is, hogy minél több szemléltető eszközt

használjunk (növények, gyümölcsök, állatok természetes környezetben való megfigyelése).

Eszközeink között sok az óvónő által, kifejezetten a szlovák nyelvi neveléshez saját kezűleg

készített eszköz is, és kiemelkednek a gyermekekkel közösen alkotott játékok, eszközök, mint

a szókincsbővítés kiváló lehetőségei.

A szlovák nyelvi nevelés eszközei a következők:

Nyomtatott segédeszközök:

- szemléltető képek, táblák

- szlovák nyelvű mesekönyvek

- szlovák nyelvű verses könyvek, foglalkoztatók

- szótárak, szakmai könyvek

- irodalmi művek.

Audiovizuális eszközök: CD lejátszó, diavetítő, CD

Játékeszközök: babák, játék közlekedési eszközök, kártyák, főzőedények, bábok,

fejdíszek, szerepjátékok eszközei

Egyéb eszközök: népviseleti ruhák, a kultúrkincs megismerését segítő eszközök (régi

használati tárgyak, ruhák, népviseletes babák).

6. A nevelés tartalma

6.1. Nemzetiségi szlovák nyelvi nevelés

A nevelés tartalma a program általános nevelési feladatai.

Az erkölcsi- szociális érzelmek alakítása

A programban található feladatok a következőkkel egészülnek ki:

- ápolja és fejlessze a szlovák nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő

hagyományokat és szokásokat, segítse a szlovák kisebbségi identitástudat kialakulását,

belsővé válását.

Az esztétikai érzelmek alakítása

56

A programban található feladatok a következőkkel egészülnek ki:

- a szlovák nemzetiségi kultúrkincsben legyenek képesek észrevenni a szépet,

- a szlovák nemzetiségi nevelés során átélt esztétikai élmények segítsék a gyermek

kötődésének kialakulását a szlovák kisebbséghez.

Az intellektuális érzelmek alakulása

Feladat:

- az anyanyelvi környezet biztosítja a szlovák nyelv megszerettetését, a szlovák nyelv

megismerését, elsajátítását.

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

Óvodánk óvodai tevékenységeit a szlovák nemzetiségi és a magyar nyelv fejlesztésével végzi.

Beszoktatás ideje alatt a magyar nyelv dominál, a szlovák nyelv használata folyamatosan

emelkedik. A két nyelv használata 50-50 %. A nyelvi nevelés ugyan átszövi a gyermekek

mindennapjait, de elsősorban a külső világ tevékeny megismerésére, az irodalmi, és a zenei

nevelésre épül. A gyermekek természetes tudásvágyának, kíváncsiságának köszönhetően

könnyen elsajátítják a nyelvet, de ennek feltétele, hogy az ismeretek életkoroknak

megfelelőek legyenek és játékos formában, leginkább játékba integráltan jelenjenek meg. A

helyes kiejtést pedig utánzás után sajátítják el.

Az óvodapedagógus a gyermekek elfogadó magatartása mellett a modellnyújtó

magatartásával érheti el, hogy a gyermek a nyelvi helyzetekre figyeljen, a hallottakat

megpróbálja utánozni, és a rendszeres gyakorlás eredményeként elsajátítja a nyelvi anyagot.

Játék

A nap folyamán kialakult játékszituációkat felhasználjuk a nyelvi kommunikációra, tárgyak

megnevezésére. Szerepjátékokon a mindennapi kommunikálást gyakoroljuk, bábozással a

nemzetiségi nyelv bátrabb használatára adunk lehetőséget. A szabályhoz kötött játékban

(memória), a szókincsfejlesztés és a kiejtéstanulás valósul meg eredményesen. A népi eredetű

gyermekjátékokkal a hagyományokat ápoljuk, fokozzuk a beszédkedvet, az örömmel végzett

sok ismétléssel pedig gyakorolhatják a válaszadó szerepet is.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

- a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően meg tudnak nevezni néhányat az

általuk használt játékszerekből szlovák nyelven is,

57

- a gyermekek tájékozódni tudnak a játék során kialakult kommunikációs helyzetekben,

- az óvodapedagógus irányított játéka során egyre magabiztosabban használják a

nyelvet.

Vers, mese

Az anyanemzet és a helyi kultúrából merített mesék, rövid szöveggel, esetleg átdolgozva.

Anyaga: mondókák, kiolvasók, altatók, ringatók, gyermekversek. A mondókák tájnyelvi

változatai a hagyományápolás „gyöngyszemei”- ezek átörökítése kiemelt feladatunk.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

- a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően tudjanak a szlovák irodalmi

anyagból néhány rövid mesét, verset, mondókát, kiolvasót,

- az aktív és passzív szókincsük bővül.

Ének-zene

Anyaországbeli, helyi tájjellegű dalok, dalos játékok, rigmusok, táncos lépésekkel kombinálva

(figyelembe véve a szlovák dalok sajátos ritmusát), ezek alkotják a zenei anyagot. A

zenehallgatáshoz is a nemzetiségi kultúrkincsből válogatjuk az anyagot. A zenei

képességfejlesztő feladatokat a magyar nyelvű dallam és ritmusfejlesztő feladatok alapján

állítjuk össze.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

- felismerik a helyi szlovák kultúra népdalait,

- ismernek néhány gyermekdalt, mondókát, kiolvasót szlovákul, ezeket egyéni

fejlettségi szintjüknek megfelelően képesek önállóan előadni,

- a zenei anyag elsajátítása során a gyermekek beszédkedve magabiztosabb nyelvi

megnyilvánulásukban mutatkozik meg.

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Rajzolás, festés, kézimunka mellett a színek megnevezése, tárgyak megnevezése, népi

motívumok felhasználása a díszítésnél, fonás, szövés alkotják a nyelvi szempontú anyagot. A

vizuális tevékenységet kísérő óvónők mondat modellei bővítik a gyermekek passzív

szókincsét is, továbbá a tevékenység folyamatában alkalmazott kérdő mondatok segítik a

válaszadás gyakorlását, a nyelvi helyzet megértését, valamint a produktív beszédképesség

fejlesztését.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

- a gyermekek egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően meg tudják nevezni az

ábrázoláshoz használt eszközöket szlovák nyelven,

- megnevezik az ábrázoláshoz használt alapszíneket.

58

Mozgás

Óvodánkban a mindennapos mozgást magyar nyelvű előkészítés után, a nemzetiségi nyelven

is szervezi az óvónő. Eleinte a gyermekek utánzás alapján végzik ezeket a gyakorlatokat,

majd fokozatosan képessé válnak a szlovákul adott utasítások végrehajtására. A mindennapos

mozgást szlovák nyelvű gyermekdalokra is végezzük.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

- képesek szlovák nyelvű utasítások alapján végezni a mindennapos mozgást,

- egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően maguk is meg tudnak nevezni néhány

gimnasztikai gyakorlatot szlovákul,

- ismernek néhány mozgásos szabályjátékot szlovákul, egyéni fejlettségüktől függően

képesek levezetésükre.

A külső világ tevékeny megismerése

Évszakok változásainak megnevezése a természetben, tapasztalás útján. Témakörök

élethelyzetekben való feldolgozása szlovák nyelven. A témák feldolgozása az évszakoknak

megfelelően felosztva található meg mellékletben (1. sz. melléklet).

A környezeti nevelésnek az alapszókincs elsajátításán túl, célja az emberi környezet a

kulturális értékek védelmére, megóvására való nevelés is. Kiemelt feladat a helyi szokások,

hagyományok ápolása. Fontos feladat az elemi matematikai relációk felismertetése,

megfigyelések és tevékenységek közben.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

- tudnak tájékozódni a kommunikációs helyzetekben,

- megismerkednek a helyi szlovák kisebbség értékeivel, szokásaival.

Munka jellegű tevékenységek

Minden egyes tevékenység megnevezése szlovák nyelvű utasítások közvetítése a feladat.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

- ismerik szlovák nyelven a munkajellegű tevékenységek eszközeit,

- megértik az itt alkalmazott szlovák nyelvű utasításokat és követik azokat.

Tanulás

Tapasztalat útján, utánozva, tevékenységek közben, a nap egészében, játékosan, szlovák

nyelvi légkörben folyik. Minták követése elsődleges a folyamatban. A tanulási folyamat

felépítésénél törekszünk az érdeklődés felkeltésére és fenntartására. A foglalkoztatási formák

közül kiemelkedő az irányított játék és a szervezett foglalkozás.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

- a gyermekek képessé válnak a szlovák nyelv iskolai tanulására

59

6.2. Nemzetiségi kultúra, hagyományok megismerése, ápolása

A nyelvi nevelőmunka céljait és feladatait a nemzetiségi nyelvhez tartozó kultúra

közvetítésével érhetjük el leginkább. Lehetőségek erre:

a községben meglévő tárgyak, használati eszközök, népviseleti ruhadarabok gyűjtése,

a gyermekekkel való megismertetése

régi gyermekjátékok gyűjtése

hangfelvételek meghallgatása

régi helyi tevékenységek megismerése

egyes hagyományokkal kapcsolatos tevékenységek megismerése:

lakodalmas szokások

szüretelés hagyományai

szüreti felvonulás

húsvéti hagyományok, népszokások.

Az óvoda saját hagyományaiba, ünnepeibe is beépül a szlovák nyelvi nevelés:

a születésnapját ünneplő gyermeket a nemzetiségi nyelven is köszöntjük

részt veszünk a falusi szüreti felvonuláson népviseleti ruhában

az idősek napján, Anyák napján, farsangi műsorunkon, az évzárón szlovák nyelvű

mondókákkal, versekkel, dalos körjátékokkal készülünk, szlovák gyermekdalokra

táncolunk.

7. Kapcsolataink más intézményekkel a szlovák nyelvi nevelés terén

Szülői ház:

- egy-egy hagyományőrző tevékenység megtekintése (pl. szüret)

- évente nyílt napon a szlovák nyelvi nevelésbe is betekinthetnek a szülők.

Közös helyi ünnepségeken való részvétel:

- szüreti felvonulás (a Szlovák Nemzetiiségi Önkormányzat rendezésében), azok a

gyermekek, akiknek van népviseleti ruhájuk, szüleikkel együtt felöltöznek, és együtt

felvonulunk

- idősek napja (az idősek nagyra értékelik, ha a kicsik népszokásokat elevenítenek fel,

melynek szlovák tartalma is van)

- helyi néptánccsoport megismerése.

Iskola: szlovák tanító néni látogatása az óvodában, leendő iskolások részvétele szlovák

órán.

Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat: a nemzetiségi nevelés támogatása.

A környező óvodák szlovák nemzetiségi óvodapedagógusaival szervezett

tapasztalatcsere, betekintés egymás munkájába, kommunikációs helyzetek teremtése.

60

8. Az évszakok, ünnepek megjelenése a szlovák nyelvi nevelésben.

Csővári népszokások.

A kétnyelvű gyermekcsoport pedagógiai programjában kitűzött célokat és feladatokat, a

gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően, a kétnyelvű óvónő érheti el a

legeredményesebben. A 3-7 éves gyermek annak kíván megfelelni, azt tudja, szeretni

utánozni és követni, akinél biztonságban van, ahol védettséget érez.

A kétnyelvű nevelés két kiemelt területe: a gyermeki személyiség fejlesztése és a nyelvi

fejlesztés, amit kiejtéstanulással, a beszédkészség alapozásával, szókincsbővítéssel, a

válaszadó szerepének gyakorlásával és a kisebbségi nyelvhez tartozó kultúra közvetítésével

érhetünk el. Távlati célunk, hogy a gyermeket felkészítsük az iskolai nyelvtanulásra.

A tevékenységekbe ágyazott nyelvi helyzetek élményt nyújtanak. A nyelv iránti pozitív

beállítódás a nyelvi élmények segítségével alakul. Az élményfeldolgozás során a gyermek a

kíváncsisága és új iránti fogékonysága miatt a spontán vagy az irányított nyelvtanulásban

aktívan vesz részt.

Az óvónő a gyermeket elfogadó magatartása mellett a modellnyújtó magatartásával,

viselkedésmódjával érheti el, hogy a gyermek a nyelvi helyzetekre figyeljen, a hallottakat

próbálja meg utánozni. A rendszeres gyakorlás eredményeként sajátítsa el a nyelvi anyagot.

A nevelőmunka céljai a kétnyelvű gyermekcsoportban a szókincsfejlesztés, a

hagyományápolás, a kiejtéstanulás, a beszédmegértés, a hallás utáni beszéd megértése, a

válaszadó szerepének a gyakorlása.

A szókincsfejlesztés beilleszthető bármilyen spontán, vagy szervezett játékformába,

mozgásos tevékenységekbe, óvodai séták, kirándulások keretein belül. A társasjátékok,

memória játékok, kártyajátékok során is fejlődik a gyermek szókincse. Mind az aktív, mind a

passzív szókincs fejlesztése a nyelvtanulás egyik alapfeltétele. A gyermekek szókincsét az

évszakok és ünnepek témaköréből állíthatja össze az óvónő.

A kiejtést mondókák, versek, énekek ismételgetésével, valamint a válaszadó szerepének

gyakorlásával tanulhatja meg a gyermek. A nemzetiségi népi kultúrából választott népi

gyermekjátékok, körjátékok a szerepekhez tartozó nyelvi formálásnak jó példái.

A hallás utáni megértést, a beszédértést szintén lehet fejleszteni a tevékenységgel,

mozgással kísért nyelvi helyzetekben. A gyermekeket érdeklő témákban az óvónő tudatos

mondat-használata bevésődik, raktározódik. Ezeknek a mondatoknak a felidézésére a későbbi

évek során is képes lesz a gyermek. Ez a passzív szókincsfejlesztés része is.

A legfontosabb feladat a nyelvhez tartozó kultúra, szokások és hagyományok ápolása. A

hagyományok, szokások közül azok ápolására fektetjük a hangsúlyt, amelyek a mi kis

közösségünkben is ismertek.

Fontos feladat számunkra a nyelvi fejlesztés tanulási formáinak, a spontán és irányított

nyelvtanulás tervezése. Az alapszókincset alkotó nyelvi témák komplex feldolgozása

mesemondással, zenehallgatással, énekkel, játékokkal és tánccal.

A nemzetiségi nyelvet és kultúrát kötött vagy kötetlen foglalkozási formában valósíthatjuk

meg, cselekvéshez, tevékenységhez, mozgáshoz kötött nyelvi helyzetekben.

A népi eredetű gyermekjátékokkal, mozgásos és körjátékokkal a hagyományokat

ápolhatjuk, fokozhatjuk a gyermekek beszédkedvét az örömmel végzett ismétlések által.

61

9. Ősz

„Jeseň je bohatá,

Listy má zo zlata.

Listy má zo zlata,

podajú do blata“ Szüreti felvonulás (Saját fénykép)

(Mária Matulaiová, Mária Gorjánová Mátraiová, Alexander Móži: Vystri slnko lúčiky, otvor

zlaté púčiky)1

Az őszi időszak az óvodai nevelésben az új gyermekek beszoktatásával kezdődik. Az új

gyermekeknek jeleket készítünk, amelyeket a többi gyermekkel is megismertetünk. Erre

a legalkalmasabb játék, ha kártyákat készítünk a jelekből, majd a játék során szlovák nyelven

is gyakoroltatjuk a gyermekekkel.

Az első kezdeményezések közé tervezhetjük a gyermekek bemutatkozását is. A vegyes

csoport előnye, hogy a középső- és nagycsoportos gyermekek számára ezek a párbeszédek

ismétlések. A köszönési formákat gyakoroltathatjuk a kiscsoportosok számára, de

kiscsoportos foglalkozáson használhatunk különböző bábokat. A bábok segítségével még

a kevésbé beszédesebb gyermek is szívesen megszólal, akár mindkét nyelven is.

A nyelvi neveléssel a környezeti nevelés áll a legszorosabb kapcsolatban. Az alapszókincs

elsajátítása összefügg a gyermeki környezet megismerésével. Miközben a gyermek alapvető

tapasztalatokat szerez, felfedezi, kutatja környezetét. Találkozik a tárgyak, dolgok jelenségek

szlovák nyelvű megfelelőivel is, tevékenységbe ágyazott helyzetekben.

A környezeti nevelésben kitűzött célokhoz és feladatokhoz tervezhetjük azt a szókincset,

amelyet évről- évre bővíthetünk.

Őszi témák

- Őszi gyümölcsök, zöldségek, termések

A zöldségek és gyümölcsök sok óvodai tevékenységre adnak lehetőséget. A gyermek

emlékezetét fejleszthetjük, ha „házi feladatként“ gyümölcsöt, vagy zöldséget kérünk tőlük.

A szókincsfejlesztésre kiváló lehetőség a gyümölcsök, zöldségek neveinek megtanulása játék

közben. A játék ilyenkor szinte kimeríthetetlen: játszhatunk boltos játékot, szétválogathatjuk

a gyümölcsöket és a zöldségeket, barkóbázhatunk, gyümölcs- és zöldségsaláta készítése

közben felsorolhatjuk tulajdonságaikat, megnevezhetjük a színeket, ízüket, a nagyokkal

a formákat is szlovák nyelven. A boltos játék alkalmas a köszönési formák gyakoroltatására,

1

62

párbeszédre. A magos zöldségek és gyümölcsök magjai fizetőeszközök is lehetnek, így

a számnevek is beilleszthetőek az ismeretanyagunkba. Olyan mondatokat ismételgethetünk,

amelyeket a későbbi játékainkba is felhasználhatunk.

Meglátogathatunk egy szüretet, ahol a gyermekek természetes környezetben gyakorolhatják

az elsajátított nyelvi tudásukat.

A termésekből készíthetünk képeket, szintén megfigyelhetjük a színeket, alakjukat. Nagyon

egyszerű, de sok örömöt okozó játékot is készíthetünk, pl. levél pillangót. Kiválogatjuk

a legnagyobb, legszínesebb levelet, vékony fonállal hurkapálcikára kötjük, és máris kezdődhet

az eregetés az udvaron, vagy a teremben. Közben a lepkéről szóló versikét, vagy dalt

mondogathatjuk.

Készíthetünk különböző figurákat termésekből: gesztenyéből sündisznót, kukorica- vagy

krumpli malacot, kukorica csutkából babákat. Mindegyik alkalmas egy vers, vagy dal

megtanulására is.

- Őszi időjárás

Az őszi időjárás elemeit bemutathatjuk képek segítségével. A legcélravezetőbb, ha

összekötjük egy erdei kirándulással, ahol a gyermekek természetes környezetben figyelhetik

meg az őszi időjárást. Beszélgetéseink során a gyermek szókincsét bővíthetjük a látottakkal.

Amikor elered az eső, repertoárunkból elővehetünk egy esőről szóló dalt.

Az ősz megmutatkozik öltözködésünkben is, így szóba kerülhetnek az emberi testrészek,

ruhadarabok szlovák nyelven. A ruhadarabokkal is sokféle játékot játszhatunk: Mi változott

meg?, barkóba, ruhaboltot készíthetünk, babákat öltöztethetünk.

- Betakarítás, munkák a kertekben és a földeken

Egy kukoricatörésnél megtekinthetjük, hogy az ember fáradságos munkával termeli meg,

majd gyűjti be a termést. De ide sorolhatjuk a szüretet, a zöldségek kiásását a kertekből, az

alma-, körteszedést. A csoportba visszatérve eljátszhatjuk mesével a látottakat. Nagyon

szeretik nálunk a gyerekek a Répa című mesét énekes formában, amelyet én is

a kolléganőmtől tanultam.

- Mezőgazdasági eszközök

A mai modern világban a gyermekek már sok mezőgazdasági eszközt ismernek. Némelyik

modellje az óvodában is megtalálható, de képekkel és diafilmekkel is jól illusztrálható.

Megnevezhetjük őket szlovák nyelven is.

- Madarak készülődése a télre

63

A madarak mozgását, hangjait utánozva könnyedén tanulják a gyermekek a hozzájuk

fűződő verseket, dalokat. Szintén segítséget nyújthat, ha megnézhetjük a fecskék készülődését

a természetben. A gólyát minden gyermek ismeri, hiszen néphiedelmek társulnak hozzá.

Megnézhetjük térképen, esetleg földgömbön a madarak útját, így szóba jöhetnek az égtájak.

Tevékenységeink során számos, az őszhöz kapcsolódó mondókát, verset, mesét, találós

kérdést, énekes körjátékot feleleveníthetünk, vagy újként tanulhatjuk.

- Őszi ünnepek

Az őszi ünnepek közé tartozik a szüret, amely a mi óvódánkban szorosan kapcsolódik

a szlovák nyelvhez. A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat minden évben megrendezi

a szüreti felvonulást, amelyen az óvodásokkal is részt veszünk. A gyülekezés az iskola épülete

előtt történik, itt csodálják meg a gyermekek egymás népi öltözékét. A szülőkkel együtt járjuk

körbe a falut, énekelve, táncolva. A menet végén a színpadhoz érkezünk, ahol minden évben

szerepelünk az óvodásokkal szlovák nyelven. A műsorunk általában mondókákból, versekből,

énekes körjátékokból és táncból tevődik össze. Mindezt megelőzi az előző hetekben az

óvodában a készülődés. Az óvodások után az iskolások következnek, majd felnőtt népi

táncegyüttesek.

A menetben találkozhatunk a falu bírójával és bírónéval, akik lovas hintón teszik meg

a menetet, a megállóknál ők kezdik meg a táncot. Minden évben a legkorábban házasodott pár

töltheti be ezt a megtisztelő rangot. Az óvodásaink is felszállhatnak a hintóra, így ez minden

évben maradandó élmény számukra.

Őszi témák szókincse: gyümölcsök, zöldségek, termények, időjárás, színek, testrészek,

öltözködés, mezőgazdasági eszközök, madarak, tevékenységek megnevezése, köszönési

formák, óvónői utasítások.

64

10. Tél

„Už je zima, už je mráz,

snehu bude až po pás.

Bude dobrá sanica

pre Zuzku i pre Vinca.“

(Eva Ryjáčková: Už je zima)2

Tél az óvodában (Hévizi Pálné gyűjtése)

A tél csodája a hóesés. a gyerekek számára a tél kezdetét az első hó jelenti. A tél hideg, zord

időjárását feledteti velünk a friss hó fehér tisztasága, puhasága, és az a sok- sok ünnep, amely

ehhez az időszakhoz kapcsolódik.

Téli projektek

- Téli időjárás

Séták alkalmával figyelhetjük az időjárást. Séta előtt hosszabb időt vesz igénybe az

öltözködés. Téli ruhaneműk és kiegészítők. Ismerkedés téli fogalmakkal, az időjárás

elemeivel. Téli élmények festése, rajzolása. Készíthetünk közösen téli fát. Aktív

szókincsfejlesztés társasjátékokkal, hóember készítésével. Madáretető készítése, a madarak

folyamatos etetése, megfigyelése. Passzív szókincsfejlesztés a közösen végzett tevékenységek

közbeni irányítással.

- Mikulás várás

A Mikulással kapcsolatos tevékenységek, mint pl. Mikulásbáb készítése, Mikulás csizma

festése, levélírás a Mikulásnak. Mikulásról szóló képeskönyvek feldolgozása, Mikulásról

szóló mesék olvasása. Az ünnepi élmények feldolgozása, az ünnephez tartozó fogalmak

ismétlése. Sokat bábozunk a Mikulásról, így a kicsik nem félnek tőle.

- Adventi készülődés

Adventi koszorú, naptár készítése közben ismételhetjük a számneveket. Ajándékkészítés.

Karácsonyfadíszek barkácsolása közben karácsonyi dalok tanulása. Betlehem építése

terményekből, népi szokások megismerése. Ünnepi előkészületek: sütemény, mézeskalács

sütése. Szókincsismétlés az ismert tevékenységek megnevezésével pl.: sütni, takarítani,

ajándékozni.

2

65

Az adventi időszak végén rendezik a faluban az Idősek karácsonyát, amelyen az óvodások is

szerepelnek. Rövid versekkel, dalokkal, és mesével készülünk erre az ünnepre.

Az adventi időszakban a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat szervezésében egy közös

kézműves délutánon veszünk részt.

- Karácsony

Karácsonyi ünnepség az óvodában. A karácsonyi műsoron a gyermekek mindkét nyelven

szerepelnek. Ezen az ünnepen a műsorunk után a szülőkkel együtt játszunk az ajándékba

kapott játékokkal. Közben szaloncukrot és az általunk sütött mézeskalácsot kínálgatjuk. Az

ünnepi hangulatot gyertyák, mécsesek gyújtásával és zenehallgatással fokozzuk.

Karácsonykor jut a legtöbb idő a család téma feldolgozásához. Az anya, apa szerepe a család

életében, a nagyszülők szerepe. Miben segíthetnek ilyenkor a legtöbbet a gyermekek. Kinek

hány testvére van. Milyen házban lakik.

- Téli elfoglaltságok (varrás – szövés - fonás)

A téli elfoglaltságok során rengeteg időnk marad a szókincsfejlesztésre. Az anyagok

megismerésén kívül különböző munkaeszközöket és munkafolyamatokat tanulunk meg. A

gyermekek annyira belemélyednek ezekbe a tevékenységekbe, hogy szinte észre sem veszik a

tanulás folyamatát.

- Medvék, mackók

Február 2-án kibújik a medve a barlangjából. Hiedelmek a medvéről. Játék és valóság,

félelmek a medvétől. Játékok az otthonról hozott medvékkel. Összehasonlítások. A medvéről

szóló mesék olvasása, bábozása. Beszélgethetünk a többi állatról is. Mit csinálnak az állatok

télen. Szlovák kismedve érkezhet a csoportunkba, aki csak szlovákul beszél a gyerekekhez.

- Farsangolás

Mint minden ünnepre, erre az ünnepre is tudatosan készülünk. Álarcokat, bohócokat

rajzolunk, festünk. Feldíszítjük termeinket. Beszélgetünk a farsangi szokásokról.

A farsangon hagyomány szerint a gyermekekkel, egy kis műsorral készülünk. Ennek az

ünnepnek a jellegzetessége, hogy a szülők is mindig készülnek meglepetésműsorral, ami

általában mesedarab. A műsorok után a délutánt közös játékkal és vetélkedőkkel töltjük. A

szülők szendvicseket készítenek, és süteményekkel kedveskednek a gyermekeknek.

Ebben az időszakban is igyekszünk megtalálni az alkalomhoz illő mondókákat, verseket,

meséket, énekes körjátékokat. A csoportban több időt töltünk, ezért többet hallgatunk szlovák

gyermekdalokat.

Szókincsfejlesztés: a téli időjárás elemei, téli öltözködés, ünnepek megnevezése,

anyagfajták, munkaeszközök, állatok, család, foglalkozások, tevékenységek megnevezése,

óvónői utasítások.

66

11. Tavasz

„V teplom slnku marcovom

Prebudil sa jeden strom.

Zakývoval vetríčkami:

Vítajteže, starí známi,

pod´te púčky na konár,

už je jar, už je jar!“

(Krista Bendová: Marcový deň)3 Húsvét (Hévizi Pálné gyűjtése)

Az éledő természettel a gyermekek mozgáskedve is nő. Egyre több időt szeretnek tölteni a

szabadban. A tavasz élénk színei felhívják a gyerekek figyelmét. Az égbolt kékje, a fű zöldje,

a virágok színes szirmai, a nap ragyogó sárgája megjelennek a gyermekek rajzain is.

Tavaszi projektek

- Ébred a természet

Tavasz idején többet foglalkozunk az évszakokkal, hónapokkal. Időjárás naptárt

készíthetünk az időérzékelés fejlesztéséhez. A négy évszakról, a tizenkét hónapról, a hét

napjairól szlovákul is beszélgethetünk. Tavaszi séták alkalmával szintén a természetben

figyelhetjük meg az időjárás elemeit. A csoportszobába visszatérve képek segítségével

eleveníthetjük fel a látottakat. Az évszakok, hónapok, napok „rögzítését” segítik a versek,

mondókák.

A téli etetés közben megismert madarak dalolni kezdenek, keresik párjukat s csőrükben

ágacskákat hordanak a fészeképítéshez. Hiedelmek szerint február 24-én Mátyás megtöri a

jeget, ha talál, és a madaraknak sípot oszt.

- Március 15-e

Az első tavaszi ünnepünk. Nevelésünkben hangsúlyt kap a hazaszeretetre való nevelés. A

magunk készítette zászlókat visszük ki a műemlékhez. Beszélgethetünk a hazánkban maradt

szlovákokról, és az elcsatolt Magyarországról. Gyakorolhatjuk a színeket, mértani formákat.

Meghallgathatjuk a Szlovák Himnuszt is.

- A „Víz napja” március 22.

Ez a projekt nagyon sok területet ölel magába, mint pl.: a vízpartot, a víz növényvilágát,

állatvilágát, a víz fontosságát, vízszennyezést, a vízi közlekedési eszközöket, folyók, tavak,

tengerek. A téma szinte kimeríthetetlen. A vízzel sokféle játékot is játszhatunk:

horgászhatunk, mérőedényekbe töltögethetjük, kishajókat úsztathatunk, zenélhetünk a vizes

3

67

poharakkal. A szókincset bővíthetjük kártyákkal, kirakókkal, memória játékokkal,

társasjátékokkal, dominóval, barkohbával.

- Húsvét

A Húsvét jelképállatai megjelennek gyakorlásképpen. Bővíthetjük a szókincset a

tulajdonságaik felsorolásával. A legkedveltebb vizuális tevékenység a tojásfestés, amelynek

különböző technikáival ismertethetjük meg a gyermekeket. Kisebbségi szokások alapján is

festhetünk hagymalevéllel, céklával. Húsvéti vásárosat játszhatunk a válaszadás

gyakoroltatására. Beszélgethetünk a régi húsvéti népszokásokról. A csoportban mi is

megtartjuk a locsolkodást, amikor a fiúk egy kis verssel köszöntik a lányokat, megöntözik

kölnivel, a lányok pedig cserébe édességet adnak és megköszönik a locsolást. A kisebbség

nyelvén is folyhat a párbeszéd. Húsvéti meséket olvashatunk, bábozhatunk közösen a

gyermekekkel. A húsvéti jelképállatokról találós kérdéseket tehetünk fel.

Húsvéti képeslapot is tervezhetünk, és elvihetjük a postára.

- Tavaszi virágok, zöldségek, gyümölcsök

Az udvari játéktémákat bővíthetjük koszorúfonással, séták során virágszedéssel.

Természetes környezetben a virágok nevét is könnyebben megtanulják. Készíthetünk tavaszi

zöldég-, vagy gyümölcssalátát. Ismételhetjük a színeket, formákat. Piacos játékban

elengedhetetlen a köszönési formák gyakorlása, és a párbeszéd. Mesékkel fejleszthetjük a

beszédmegértést.

- Tavaszi munkák a kertben

A tavaszi jó idő beálltával megkezdjük a munkát az óvodakertben. Összegyűjtjük

magvainkat, majd kezdődhet az ültetés. Az ültetés során a sok matematikai tapasztalat mellett

bővíthetjük a szókincset. Az év során sokat járunk az óvodakertbe, figyeljük növényeink

fejlődését, közben ápoljuk is növényeinket.

- A „Föld napja” április 22

A Föld napjával kapcsolatos ismereteink egyrészt a földgömbhöz kapcsolódnak: égtájak,

hegységek, dombságok, tengerek, folyók. Másrészt ezen a napon ültetünk egy fát, vagy

virágokat az óvoda udvarán.

- Anyák napja

Az Anyák napja kiemelt ünnep az óvodánk életében. A gyermekekkel az ünnepet

megelőzően sokat készülünk, műsorral és ajándékokkal. Ezen a napon ismét népviseletbe

öltöznek gyermekeink. Az ünnepi műsor szintén mindkét nyelven játszódik. A műsor után az

édesanyákkal közös játszódélutánt szervezünk. Megjelennek a tavaszi virágok, a díszítés, a

csoportszoba rendbe tételének cselekvései. Ismét sütünk a gyermekekkel süteményt. Ehhez az

ünnephez nagyon sok versből, énekes körjátékból válogathatunk.

- Gyermeknap

68

A gyermeknapi projektünket is sok szervezés előzi meg. Ugyanis ezen a napon ismét a

szülőkkel töltünk egy közös délelőttöt. Az anyukák palacsintát sütnek a gyermekeknek. Az

egész délelőtt folyamán mozgásos játékokat játszunk, kézműves foglalkozásokat tartunk.

- Közlekedési eszközök, kirándulás

Minden közlekedési eszköz tartalmaz valamilyen fejlesztő játékot. A hét napjait úgy

oszthatjuk be, hogy minden nap egy közlekedési eszközzel játszunk. Találós kérdések, versek,

mondókák is mindkét nyelven megtalálhatóak. Ezek a játékok mind mozgásos játékok, így a

passzív szókincsfejlesztés kerül előtérbe. Ismét gyakorolhatjuk a köszönési formákat és

nagyon sok párbeszédet tartalmaznak. A játék során a gyermekek beszédkedve is megnő.

Fejleszthetjük a térirányokat.

- Évzáró, Ballagás

Az évzáró nálunk a nagyok búcsúztatását is jelenti. Az egész évben tanult mondókák,

versek, énekes körjátékok közül válogatunk. A gyermekek kedvenc meséit játsszuk el a

szülőknek. Csak a nagycsoportosok tanulnak már ilyenkor búcsúzó verseket, dalokat.

Az év végét egy közös kirándulással zárjuk, busszal, vagy vonattal. A célunk ismét egy

közös élmény szerzése a szülőkkel.

Tavaszi témák szókincse: évszakok, hónapok, napok, tavaszi időjárás elemei, öltözködés,

vízi állatok, járművek, vízzel kapcsolatos tevékenységek, a húsvéti ünnephez tartozó

fogalmak, tevékenységek, tavaszi virágok, zöldségek, gyümölcsök, tavaszi munkákkal

kapcsolatos fogalmak, égtájak, a földgömbön található fogalmak, az Anyák napjához

kapcsolódó fogalmak, közlekedési eszközök, versekkel a helyes kiejtés gyakoroltatása,

beszédértés ellenőrzése, a produktív beszéd gyakoroltatása.

69

2. sz. melléklet

A helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek

listája

I. Helyiségek

Helyiségeink megnevezése Előírás Meglévő eszközök

Csoportszoba 1 x

Gyermekágy/fektető tároló

helyiség

1 -

Tornaszoba, sportszertárral 1 -

Logopédiai foglalkoztató,

egyéni fejlesztő szoba

1 Közös az óvoda vezetői

irodával

Óvodapszichológusi

helyiség

1 Közös az óvoda vezetői

irodával

Játszóudvar 1 x

Intézményvezetői iroda 1 x

Intézményvezető-helyettesi

iroda

- -

Tagintézmény-,

Intézményegység vezető-

helyettes

- -

Óvodatitkári iroda - -

Nevelőtestületi és

könyvtárszoba

1 közös

Általános szertár/raktár 1 x

Többcélú helyiség (szülői

fogadásra, tárgyalásra,

ünnepek megtartására

alkalmas helyiség)

1 x

Orvosi szoba, elkülönítő

szoba

1 -

Gyermeköltöző 1 x

Gyermekmosdó, WC

helyiség

1 x

Felnőtt öltöző 1 x

Felnőtt mosdó, felnőtt WC 1 x

Felnőtt zuhanyozó 1 -

Mosó, vasaló helyiség 1 x

Szárító helyiség 1 mosó helyiséggel közös

Ételhulladék tároló 1 -

70

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

1. Csoportszoba

óvodai fektető gyermeklétszám szerint 1 x

gyermekszék gyermeklétszám szerint 1 x

gyermekasztal gyermeklétszám

figyelembevételével

x

fényvédő függöny ablakonként 1 x

szőnyeg gyermekcsoportonként a

padló egyötödének lefedése

x

játéktartó szekrény vagy

polc

csoportonként 2 x

könyvespolc csoportonként 1 x

élősarok állvány csoportonként 1 -

textiltároló és foglalkozási

eszköztároló szekrény

csoportonként 1 x

edény- és evőeszköz- tároló

szekrény

csoportonként 1 x

szeméttartó csoportonként 1 x

2. Tornaszoba (tornaszobánk nincs, de a másik termet használjuk erre a célra, és a

tornatermet)

tornapad 2 x

tornaszőnyeg 1 x

bordásfal 2 -

mozgáskultúrát,

mozgásfejlődést segítő,

mozgásigényt kielégítő

készlet

1 x

egyéni fejlesztést szolgáló

speciális felszerelések

3 gyermek egyidejű

foglalkoztatásához

x

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba, óvodapszichológusi szoba

(óvodavezetői iroda része)

a fogyatékosság típusának

megfelelő, a tanulási

képességet fejlesztő

eszközök

-

tükör 1 x

asztal 1 x

szék 2 x

szőnyeg 1 x

játéktartó szekrény vagy

könyvek tárolására is

alkalmas polc

1 x

71

4. Játszóudvar

kerti asztal csoportonként 1 x

kerti pad csoportonként 2 x

babaház csoportonként 1 x

udvari homokozó csoportonként 1 x

takaróháló homokozóként 1 -

mozgáskultúrát,

mozgásfejlődést segítő,

mozgásigényt kielégítő

eszközök

V. rész szerint x

5. Intézményvezetői iroda

íróasztal és szék 1-1 x

tárgyalóasztal, székekkel 1 -

telefon 1 x

fax 1 -

könyvszekrény 1 x

iratszekrény 1 x

elektronikus adathordozó

szekrény

1 -

számítógép, internet

hozzáféréssel, perifériákkal

1 felszerelés x

számítógép asztal és szék 1-1 x

6. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegység vezető - helyettesi,

óvodatitkári iroda, Nevelőtestületi szoba (vezetői irodával azonos)

íróasztal és szék

iratszekrény

telefon

számítógépasztal és szék

számítógép, internet

hozzáféréssel, perifériákkal

7. Gyermeköltöző

öltözőrekesz, ruhatároló

fogas

gyermeklétszám

figyelembevételével

x

öltözőpad gyermeklétszám

figyelembevételével

x

72

8. Gyermekmosdó, WC helyiség

törülközőtartó gyermeklétszám

figyelembevételével

x

falitükör mosdókagylóként 1 x

rekeszes fali polc

(fogmosótartó)

gyermeklétszám

figyelembevételével

x

III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések

egyéni tisztálkodó szerek

(fésű, fogkefe, fogmosó

pohár)

gyermeklétszám szerint 1 x

tisztálkodó felszerelések

(szappantartó, körömkefe)

mosdókagylóként 1 x

fésűtartó csoportonként 1 x

törülköző felnőtt és gyermeklétszám

szerint 3-3

x

abrosz asztalonként 3 x

takaró gyermeklétszám szerint 1 x

ágyneműhuzat, lepedő gyermeklétszám szerint 3-3 x

IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök

szennyes ruha-tároló 1 x

mosott ruha-tároló 1 x

mosógép 1 x

centrifuga 1 x

vasaló 1 x

vasalóállvány 1 x

szárítóállvány 1 x

takarítóeszközök 1 x

kerti munkaeszközök,

szerszámok

1-1 x

hűtőgép 1 x

porszívó 1 x

73

V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként)

különféle játékformák

(mozgásos játékok, gyakorló,

szimbolikus, szerepjátékok,

építő- konstruáló játékok,

szabályjátékok, dramatizálás,

bábozás, barkácsolás)

eszközei

csoportonként a gyermekek

30%-ának megfelelő

mennyiségben

x

mozgáskultúrát,

mozgásfejlődést segítő,

mozgásigényt kielégítő

eszközök

csoportonként a

gyermeklétszám

figyelembevételével

x

ének-zene, énekes játékok

eszközei

csoportonként a

gyermeklétszám

figyelembevételével

x

az anyanyelv fejlesztésének,

a kommunikációs képességek

fejlesztésének eszközei

csoportonként a gyermekek

30%-ának megfelelő

mennyiségben

x

értelmi képességeket

(érzékelés, észlelés,

emlékezet, figyelem,

képzelet, gondolkodás) és

kreativitást fejlesztő

anyagok, eszközök

csoportonként a gyermekek

30%-ának megfelelő

mennyiségben

x

ábrázoló tevékenységet

fejlesztő eszközök

csoportonként a

gyermeklétszám

figyelembevételével

x

a természeti- emberi-tárgyi

környezet megismerését

elősegítő eszközök, anyagok

csoportonként a

gyermeklétszám

figyelembevételével

x

munka jellegű tevékenységek

eszközei

csoportonként a gyermekek

30%-ának megfelelő

mennyiségben

x

74

1. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök

televízió 1 -

magnetofon/CD/lejátszó/hangfalak 1 x

diavetítő vagy projektor 1 javítandó

vetítővászon 1 -

hangszer (pedagógusoknak) 1 x

hangszer (gyermekeknek) csoportonként a gyermekek

30%-ának megfelelő

mennyiségben

x

egyéni fejlesztést szolgáló

speciális felszerelések

csoportonként a gyermekek

30%-ának megfelelő

mennyiségben

x

projektor vagy írásvetítő 1 -

VI. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének további speciális eszközei

1. Beszédfogyatékosok

tükör 120X180 cm 1 x

logopédiai alapkészlet 1 Logopédus biztosítja

A hallási és látási fogyatékosok számára előírt eszközök szükség esetén a védőnő

közreműködésével kölcsönzéssel oldjuk meg.

VII. Egészség- és munkavédelmi eszközök

étel-mintavétel (üvegtartály

készlet)

1 x

elsősegélyláda 1 x

gyógyszerszekrény (zárható) 1 x

munkaruha előírás szerint -

védőruha előírás szerint x

tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi

szabályok szerint

x