Debreceni Egyetem

Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kar

Magyar Nyelvtudomaacutenyi Tanszeacutek

A magyar huszita helyesiacuteraacutes hangjeloumlleacutesindashrendszereacutenek

toumlrteacutenete eacutes hataacutesa

Teacutemavezető Keacutesziacutetette

Kis Tamaacutes Vakherda Noacutera

egyetemi docens magyar III (BA)

Debrecen

2013

2

Tartalomjegyzeacutek

1 Bevezeteacutes helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 3

11 A dolgozat ceacutelja helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 3

12 A dolgozat feleacutepiacuteteacutese helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 3

2 Helyesiacuteraacutes helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 5

21 Helyesiacuteraacutesunk alapjai helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 5

22 A diakritikus jelhasznaacutelat helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 7

3 A huszita helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 9

31 A huszita eredet helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 9

32 Husz Jaacutenos helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 10

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 11

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 13

35 Huszita Biblia helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 15

36 A magyar eacutes cseh huszita biblia helyesiacuteraacutesa helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 16

4 A Huszita Biblia hataacutesa helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 19

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 19

42 Koacutedexirodalom helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 22

43 Katolikusndashprotestaacutens-vita helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 24

44 Nyelvtaniacuteroacutek helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 26

45 A jottistandashypszilonista-vita helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 33

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 34

5 Oumlsszegzeacutes helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 36

6 Fuumlggeleacutek helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 38

7 Irodalom helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 43

3

1 Bevezeteacutes

11 A dolgozat ceacutelja

Mindenki termeacuteszetesnek veszi a mai betűhasznaacutelatunkat Azonban ahhoz hogy aktuaacutelis

betűink (a hangok jeloumlleacutesi moacutedjai) realizaacuteloacutedhattak joacuteneacutehaacuteny eacutevszaacutezadra eacutes szaacutemos

formaacutelaacutesra volt szuumlkseacuteg Koumlzel 800 eacutev kellett ahhoz ndasha latin betűs iacuteraacutesmoacuted aacutetveacutetele oacutetandash hogy

mai helyesiacuteraacutes első formaacutei ndash az 1830-as eacutevekre ndash megszuumllethessenek Ez idő alatt sok kuumllső

(pl a latin a neacutemet francia vagy a huszita) eacutes szaacutemos belső (nyelvtaniacuteroacuteink munkaacutessaacutega)

hataacutes eacuterte Ezek a hataacutesok alakiacutetottaacutek aacutet a latin betűs iacuteraacutesmoacutedot magyar mintaacutera hogy a

helyesiacuteraacutes soraacuten egyszerűen koumlnnyen megeacuterthessuumlk a leiacutert gondolatokat szoumlvegeket

Helyesiacuteraacutesunk olyan normaacutet nyuacutejt amely mindenki szaacutemaacutera meghataacuterozza a helyes iacuteraacutes

moacutedjaacutet ezzel megkoumlnnyiacutetve a koumlzleacutest eacutes megeacuterteacutest

Szakdolgozatomban azt szeretneacutem bemutatni hogyan jutott el helyesiacuteraacutesunk mai

formaacutejaacutehoz kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutes hataacutesaacutera Aacutettekinteacutest kiacutevaacutenok nyuacutejtani

tovaacutebbaacute ahhoz honnan szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted hogyan vehettuumlk aacutet eacutes hogyan

terjedhetett el a mi iacuteraacutesrendszeruumlnkben A dolgozatban azt szaacutendeacutekozom megvizsgaacutelni

hogyan vaacuteltozott a helyesiacuteraacutesi moacutedunk eacutes hogy ezek a vaacuteltozaacutesok milyen meacuterteacutekben

alakiacutetgattaacutek a koraacutebbi rendszereket Veacutegezetuumll oumlsszehasonliacutetaacuteskeacuteppen azt szeretneacutem

bemutatni jelenlegi helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk milyen meacuterteacutekben őrizte meg a koraacutebbi iacuteraacutesrendszeri

elemeket Előzmeacutenykeacutent annyit mindenkeacutepp megemliacutethetuumlnk hogy mai iacuteraacutesrendszeruumlnk nem

egy koraacutebbi helyesiacuteraacutesi rendszer folytatoacuteja hanem toumlbb helyesiacuteraacutes rendszereacutenek egyes elemeit

hordozza

12 A dolgozat feleacutepiacuteteacutese

Előszoumlr is szeretneacutek roumlviden kiteacuterni honnan szaacutermazhat eacutes mieacutert nevezhetjuumlk bdquohuszitardquo

helyesiacuteraacutesi rendszernek illetve mieacutert szaacutemiacutet helyesiacuteraacutesi-reformnak a maga idejeacuteben Kifejtem

azokat az elmeacuteleteket melyek a bdquohuszitardquo eredet mellett szoacutelnak illetve azokat melyek ennek

4

ellentmondanak Emellett roumlviden kifejtem mik a jellemzői sajaacutetsaacutegai ennek a helyesiacuteraacutesnak

eacutes ezek hogy eacuterveacutenyesuumllnek milyen meacuterteacutekben keruumllnek aacutet a magyar helyesiacuteraacutesba

Ezutaacuten teacuterneacutek aacutet a hataacutestoumlrteacutenetre Bemutatom milyen koumlrnyezetben vettuumlk aacutet ezt a

helyesiacuteraacutesi-moacutedot hogyan tudott beaacutegyazoacutedni a maacuter megleacutevő rendszerbe sikeruumll-e a keacutet

helyesiacuteraacutesi moacutednak egymaacutes mellett vagy akaacuter egymaacutessal fejlődnie Vaacuteltozaacutesaacutet tekintve

igyekszem kronologikus uacuteton veacutegigvezetni milyen meacuterteacutekben eacutes hogyan alakult a

hangjeloumlleacutesuumlnk addig a pontig amikor maacuter egy viszonylag megszilaacuterdult helyesiacuteraacutesi norma

alakulhatott ki ndashez majd az 1832-es Akadeacutemia aacuteltal kiaacutelliacutetott helyesiacuteraacutesi szabaacutelyzattal valoacutesul

meg

A huszita helyesiacuteraacutes aacutetveacutetele utaacuten koumlzel 400 eacutevre van szuumlkseacuteg hogy a vaacuteltozatossaacutegot

mutatoacute magyar helyesiacuteraacutesi rendszer megszilaacuterdulhasson Ebben jelentős szerepet toumllt be

szaacutemos koacutedexmaacutesoloacutenk eacutes nyelvtaniacuteroacutenk akik munkaacutessaacuteguk soraacuten uacutejra eacutes uacutejra aacutetalakiacutetjaacutek a

hangjeloumlleacutesi rendszert uacutejabb eacutes uacutejabb egyedi vagy aacuteltaluk preferaacutelt jeloumlleacutest bevezetve

Munkaacutessaacuteguk soraacuten igyekeztek mineacutel egyszerűbb egyseacutegesebb eacutes koumlruumlltekinthetőbb

hangjeloumlleacutesi rendszert kialakiacutetani Ezen jeloumlleacutesi moacutedok kezdetben az egyhaacutezi művekre eacutes a

koacutedexek szoumlvegeire korlaacutetoloacutedtak le majd a vilaacutegi szoumlvegeikbe is aacutetuumlltetteacutek a jeloumlleacuteseket

Ezek a jeloumlleacutesek meacuteg nem voltak egyseacutegesek azonban a nyomtataacutes soraacuten gyors terjedeacutesbe

kezdhettek fellendiacutetve ezzel a helyesiacuteraacutes igeacutenyeacutet is Dolgozatomban nem kiacutevaacutenom minden

nyelvtaniacuteroacute munkaacutessaacutegaacutet feltuumlntetni Szathmaacuteri Istvaacuten bdquoReacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő

irodalmi nyelvuumlnkrdquo (1968) ciacutemű munkaacuteja alapjaacuten mutatom be a jelentősebb nyelvtaniacuteroacutekat eacutes

az aacuteltaluk kialakiacutetott jeloumlleacutesi rendszereket főleg a sok probleacutemaacutet okozoacute jeloumlleacuteseket figyelembe

veacuteve illetve feltuumlntetve az aacuteltalaacutenostoacutel elteacuterő egyedien megalkotott hangjeloumlleacutesi

moacutedszereket Ezeket a rendszereket a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatokban oumlsszegezve feltuumlntetem

az egyszerűbb szemleacutelteteacutes kedveacuteeacutert

Baacuter szakdolgozatomban a fő hangsuacutelyt a hangjeloumlleacutesi rendszerek hasznaacutelata eacutes

terjeszteacutese kapja helyenkeacutent roumlviden kiteacuterek a Huszita Biblia szoacutehasznaacutelataacutera Ezzel a

kitekinteacutessel az a ceacutelom hogy bemutassam a bibliafordiacutetaacutesok helyesiacuteraacutesa nemcsak a keacutesőbbi

hangjeloumlleacutesi moacutedok eseteacuteben biacuter hataacutessal hanem a szoacutekincs eacutes nyelvezet fejlődeacuteseacutet is

jelentősen befolyaacutesolja

5

2 Helyesiacuteraacutes

21 Helyesiacuteraacutesunk alapjai

Mai helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnk kialakulaacutesaacutehoz hosszuacute neheacutezkes uacutet vezetett Maacutes

teruumlleteken bdquobizonyos kezdeti bizonytalansaacuteg utaacuten araacutenylag gyorsan letisztultak eacutes koraacuten

kialakult egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi gyakorlat naacutelunk kuumlloumlnboumlző taacutersadalmi okok folytaacuten

nagyon hosszadalmasan zajlottak lerdquo (KNIEZSA 1952 5) A taacutersadalmi okok mellett nyelvi

okok is befolyaacutesoltaacutek e folyamatot Egyreacuteszt meg kellett kuumlzdenie maacutes nyelvekkel az

elsőbbseacutegeacutert ndash főleg a neacutemet eacutes latin nyelvvel ndash ezaacuteltal azzal is hogy a helyesiacuteraacutest a

koumlzuumlgyek szintjeacutere emeljeacutek maacutesreacuteszről sajaacutet magaacuteval is hiszen sok szaacutez eacutevig a vaacuteltozatossaacuteg

eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte eacutes jellemzi a mai napig is Az iacuterott nyelvi vaacuteltozatossaacuteg egyik oka

volt hogy toumlbb hangot ugyanaz a betű jeloumllt illetve fordiacutetva egy hangot toumlbb betű adott

vissza Utoacutebbi eseteacuteben a melleacutekjel hasznaacutelataacutenak jelentős szerep jutott Helyesiacuteraacutesunk a ma i

napig megtartotta melleacutekjelező iacuteraacutesmoacutedjaacutet baacuter melleacutekjellel megkuumlloumlnboumlztetett jeleink szaacutema

jelentősen lecsoumlkkent napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere terjed ki Azonban

akkoriban a XVndashXVI szaacutezad folyamaacuten nagy jelentőseacuteggel biacutert bdquoIacutegy lett peacuteldaacuteul a huszita

helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacuteban az ouml hang jele az o (az o-val szemben) az ny hang jele az ṅ

(az n-nel szemben) (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) A jelzeacutes szabaacutelyozaacutesa ndash a toumlbb szaacutez

eacutev alatt jelentős kuumllső eacutes belső hataacutesok eacuterteacutek ndash a XIX szaacutezadra lezaacuterult azt koumlvetően

napjainkig nagymeacuterteacutekű vaacuteltozaacutesok nem jaacutetszoacutedtak le

Ma ismert helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk kialakulaacutesaacutehoz sok időnek kellett eltelnie a latin betűs iacuteraacutes

aacutetveacuteteleacutetől jelen korunkig eacutes ebben a terjedelmes időszakban szaacutemos kuumllső eacutes belső reform

hataacutesa alakiacutetgatta Ez alapjaacuten toumlbb korszakaacutet kuumlloumlnboumlztethetjuumlk meg Első korszaknak

tekinthetjuumlk a latin betűs iacuteraacutesjelek aacutetveacuteteleacutenek idejeacutet amelyet a kialakuloacute kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes vesz aacutet eacutes alkalmaz Az ezt koumlvető korszakban ndash amely dolgozatom teacutemaacutejaacutet

tekintve a legjelentősebb eacutes amiről hosszabb terjedelemben ejtek szoacutet ndash megjelenik a huszita

helyesiacuteraacutes eacutes a sajaacutetossaacutegai az egy hangndashegy jel alaprendszer eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata Ez

fog hazaacutenkban is elterjedni keveredve a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutessal Ennek a kevert

helyesiacuteraacutesnak a koumlzege a koacutedexirodalom lesz A koumlvetkező harmadik korszakban az iacuteraacutes eacutes

6

helyesiacuteraacutes keacuterdeacutese a vallaacutes sziacutentereacuten folytatoacutedik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) A XVI

szaacutezadban indul meg a protestaacutensndashkatolikus kuumlzdelem az egyhaacutez felemeleacuteseacuteeacutert eacutes ez a

kettősseacuteg a helyesiacuteraacutesra is kiterjed (baacuter nem oumllt olyan jelentős meacutereteket) A vallaacutesi

kuumlzdelmek lecsengeacuteseacutevel ndash nagyjaacuteboacutel a XVIII szaacutezad veacutegeacutereacutere ndash a IV korszakban veacutegre

koumlzeleduumlnk egy olyan helyesiacuteraacutesi keacutep kialakulaacutesaacutehoz amely maacuter a koraacutebbi helyesiacuteraacutesi

tiacutepusokat felhasznaacutelva egy megszilaacuterdult iacuteraacutesrendszert kiacutevaacuten kialakiacutetani Ekkor zajlik le a

jottistandashypszilonista vita ndash amelyről a keacutesőbbiekben roumlviden szoacutet ejtek ndash ezutaacuten az 1830-as

eacutevekre a helyesiacuteraacutes eleacuterkezik egy olyan ponthoz ahol maacuter csak egyfeacutele helyesiacuteraacutesi keacutepet

igyekeznek kialakiacutetani eacutes megszabni (ez majd a Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg eacuterdeme lesz) amely

az egeacutesz nemzet aacuteltal ismertteacute vaacutelik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 67)

A bdquomai magyar helyesiacuteraacutes betűiacuteroacute rendszerű eacutes hangjeloumllő jellegű iacuteraacutes-rendszer Azok a

főbb elvek amelyeket helyesiacuteraacutesunk alapelveikeacutent szoktunk emlegetni elsősorban hangjeloumllő

jellegeacutehez kapcsoloacutednakrdquo (FARKAS 1971 5) Szakdolgozatom teacutemaacuteja szerint e hangjeloumllő

sajaacutetossaacutegaacutet kiacutevaacutenom kieacuterteacutekelni bdquo A magyar aacutebeacuteceacute sajaacutetos betűsor elemei az iacuteraacutesjegyek

egy-egy hangot jeloumllő (egy vagy toumlbb iacuteraacutesjegyből aacutelloacute) legkisebb egyseacutegei pedig a betűkrdquo

(FARKAS 1971 5) A hangjeloumlleacutes egyik moacutedszere a melleacutekjelezeacutes Ez a mai helyesiacuteraacutesunk

eseteacuteben maacuter csak a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere terjed ki ez kuumlloumlnboumlzteti meg a hosszuacute eacutes

roumlvid formaacutet (andashaacute) Maacutessalhangzoacuteink melleacutekjel neacutelkuumlliek azok hosszuacutesaacutegaacutet

betűkapcsolatokkal jeloumlljuumlk melyek a rendelkezeacutesre aacutelloacute jelekből tevődnek oumlssze

Mai helyesiacuteraacutesunk bdquofonetikus jellegű azaz igyekszik ugyanazt a hangot mindig

ugyanazzal a jellel vagy jelkapcsolattal tuumlkroumlztetni eacutes fordiacutetva is ugyanazt a jelet vagy

jelkapcsolatot lehetőleg mindig ugyanarra a hangra vonatkoztatva hasznaacutelnirdquo (FARKAS 1971

6) Ez a helyesiacuteraacutesi forma a veacutegeredmeacutenye azoknak a helyesiacuteraacutesi egyseacutegesiacutető

proacutebaacutelkozaacutesoknak amelyekről szakdolgozatomban a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Elsődlegesen

az megaacutellapiacutethatoacute hogy a megkoumlzeliacutetőleg XVndashXIX szaacutezadig terjedő helyesiacuteraacutesi kiacuteseacuterletek

sikerrel jaacutertak az egyszerűsiacuteteacutes eacutes egyseacutegesiacuteteacutes ceacuteljaacutet illetőleg Mai iacuteraacutesunk egyfajta egyseacuteget

mutat legalaacutebbis olyan szempontboacutel hogy a magaacutenhangzoacutek kvalitaacutesa eacutes kvantitaacutesa

melleacutekjelekkel kuumlloumlnboumlztethető meg miacuteg a maacutessalhangzoacutek eseteacuten megmarad a melleacutekjel

neacutelkuumlli betűkettőző moacutedszer amely maacuter a magyar betűhasznaacutelat legkoraacutebbi szoumlvegeiben is

fellelhető (laacutesd kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes)

7

22 Diakritikus jelhasznaacutelat

A maacuter sokat emlegetett melleacutekjeles (maacutes neacuteven diakritikus ndash goumlroumlg eredetű bdquovalamely

betű hangeacuterteacutekeacutet moacutedosiacutetoacute jel a betűre alaacutendash foumlleacutendash vagy melleacute iacuterva az ouml uuml ő ű pontjai illetve

vesszői szinteacuten melleacutekjelekrdquo) helyesiacuteraacutes a mai napig sok nyelvben meghataacuterozoacute szerepet

jaacutetszik (FODOR 1999 1666) Azokat a betűket nevezzuumlk melleacutekjellel ellaacutetottnak amelyek

eseteacuteben a melleacutekjel megkuumlloumlnboumlztető szereppel biacuter az adott betűhoumlz keacutepest a melleacutekjel maacutes

kvalitaacutest (minőseacutegi elteacutereacutes) eacutes kvantitaacutest (mennyiseacutegi elteacutereacutes) jeloumll Melleacutekjelnek tekinthető a

pont a vessző (eacutes ezeknek a kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatai a dupla pont betű foumlloumltt vagy alatt

elhelyezeacutes stb) emellett előfordulnak kuumlloumlnleges melleacutekjel hasznaacutelatok mint az ^ ˘ deg eacutes meacuteg

sok maacutes ndash esetenkeacutent toumlbbfeacutele melleacutekjelet is tartalmazhat a betű mint pl az ȫ eseteacuteben A

melleacutekjelek keruumllhetnek a betű foumlleacute (ocirc) alaacute (ņ) eacutes magaacutet a betűt is megvaacuteltoztathatjaacutek (ę ŋ)

A melleacutekjelek hasznaacutelata egyik moacutedja a betűhiaacutenyok poacutetlaacutesaacutera Legtoumlbb teruumlleten a latin

hasznaacutelata vaacutelt elterjedtteacute aacuteltalaacutenossaacute ezaacuteltal minden neacutep a latin iacuteraacutesrendszer felhasznaacutelaacutesaacuteval

igyekezett feleacutepiacuteteni sajaacutet hangjeloumlleacutesi rendszereacutet Ennek koumlvetkezteacuteben neacutehaacuteny betű maacuter

adott volt egy uacutej helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesaacutehoz azonban a latin betűk szaacutema egyes nyelvek

eseteacuteben keveacutesnek bizonyult ndash mint esetuumlnkben is ndash eacuteppen ezeacutert keacutenytelenek voltak sajaacutet

maguk uacutej betűket megalkotni Ebben aacutellt rendelkezeacutesuumlkre a melleacutekjelek rendszere

A vilaacutegon ma is szaacutemos nyelv eacutel a melleacutekjeles betűk hasznaacutelataacuteval az oumlsszetett

betűkettőzeacutesek (oo cz stb) mellett Euroacutepai tekintetben ilyen a spanyol betűn a hullaacutemos

vonal (ntilde) A romaacuten toumlbb betűje mint az ă acirc icirc ş eacutes ţ emellett a francia nyelv is hasznaacutelja (ccedil)

Valamint toumlbbek koumlzoumltt a tőluumlnk eacuteszakabbra fekvő szlaacutev nyelvek mint a lengyel (ć ę ł ń ź

ż) a szlovaacutek (auml ĺ ľ ocirc ŕ) vagy akaacuter a cseh (ě ř ů) ndash akiktől a veacutelemeacutenyek szerint vettuumlk aacutet a

diakritikus jelek hasznaacutelataacutet ndash a jelek szeacuteles skaacutelaacutejaacutet hasznaacuteljaacutek

A magyar helyesiacuteraacutes maacuter hosszuacute ideje alkalmazza a melleacutekjeleket Koumlruumllbeluumll a XV

szaacutezad veacutegeacuten vettuumlk aacutet eacutes indulhatott meg a terjedeacutese Ekkor meacuteg nem csak a magaacutenhangzoacutek

kivaacuteltaacutesaacutega volt a melleacutekjelek birtoklaacutesa maacutessalhangzoacuteink is bővelkedtek bennuumlk

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyar nyelvben a leggyakoribb a betű foumlleacute iacutert melleacutekjeles iacuteraacutes (ǔ eacute)

eacutes neacutehaacuteny esetben egy betű toumlbb melleacutekjelet is alkalmazhat (ȫ ǘ) Maacutera maacuter ezek szaacutema eacutes

hasznaacutelatuk teruumllete alaposan megcsappant napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek

hosszuacutesaacutegaacutenak jeloumlleacuteseacuteben jaacutetszanak jelentős szerepet a maacutessalhangzoacutekroacutel teljesen lekopott

az idők soraacuten A mai helyesiacuteraacutes maacuter csak a koumlvetkező melleacutekjeles betűket alkalmazza aacute eacute iacute

8

oacute ouml ő uacute uuml ű Szakdolgozatom tovaacutebbi reacuteszeacuteben azt vizsgaacutelom meg honnan vettuumlk aacutet a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest hogyan eacutes milyen koumlrnyezetbe illeszkedett be illetve milyen hataacutessal

volt a keacutesőbbi betűalkalmazaacutesokra A koumlvetkező fejezetben bemutatom honnan vehettuumlk aacutet

ezt a helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest amely a keacutesőbbiekben hataacutest gyakorol iacuterott nyelvuumlnkre

9

3 A huszita helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete

31 A huszita eredet

A huszita helyesiacuteraacutes eredete sok keacuterdeacutesben megosztja a kutatoacutek veacutelemeacutenyeacutet A bibliaacutenak

maga a huszita jellege keacuterdőjeleződik meg Egyik fő probleacutemakoumlrt tehaacutet az adja hogy milyen

eredetű helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest vettuumlnk aacutet vagyis hogy valoacuteban huszita-e a Huszita Biblia vagy maacutes

teruumlletről neacutepcsoporttoacutel szaacutermazik A maacutesik probleacutemaacutet az jelenti hogy ha megmaradunk

amellett az aacutelliacutetaacutes mellett hogy a fordiacutetaacutes huszitaacutektoacutel szaacutermazik akkor is tisztaacutezatlan marad a

fordiacutetoacutek szemeacutelye A koumlvetkezőkben ezeknek a keacuterdeacuteseknek a kuumlloumlnboumlző szempontuacute

magyaraacutezataacutet mutatom be Előszoumlr laacutessuk a legaacuteltalaacutenosabban elfogadott elmeacuteletet A huszita

eredet jellemzőit foglalom oumlssze honnan kitől hogyan juthatott el hozzaacutenk ez a helyesiacuteraacutes

utaacutena megemliacutetem a kuumlloumlnboumlző ezt megcaacutefoloacute elmeacuteleteket eacutes a megkeacuterdőjelezeacutesuumlk

lehetseacuteges okait

Az aacuteltalaacutenosan elfogadott megaacutellapiacutetaacutes alapjaacuten ez a helyesiacuteraacutesi reform Husz Jaacutenostoacutel

szaacutermazik eacutes a huszita mozgalom produktuma bdquoA Huszita Biblia egy szellemi forradalom

termeacuteke voltrdquo (HADROVICS 1994 7) Ebben a korban nőtt ki a humanizmus iraacutenyzata a merev

szabaacutelyok felteacutepeacutese az emberkoumlzpontuacutesaacuteg gondolata haacutetteacuterbe szoriacutetva az egyhaacutez

felsőbbrendűseacutegeacutet Ebben az időben noumlvekedett meg az igeacuteny a neacutepnyelvi bibliaacutekra Koraacutebban

az egyhaacutez feladata volt a tanok hirdeteacutese ami latin nyelven zajlott eacutes ezt senki nem vonhatta

keacutetseacutegbe Az anyanyelvű bibliaacutek terjeszteacutese egyuumltt jaacutert az eretnekmozgalmak kialakulaacutesaacuteval

akik folyamatosan felleacuteptek az egyhaacutezzal szemben A XIII szaacutezadban pl Franciaorszaacutegban

megindult a valdens mozgalom eacutes a XV szaacutezadra szaacutemos eretnekmozgalom zajlott le Az

eretnekmozgalmak leacutenyege hogy az egyhaacutez szerepeacutet aacutetveacuteve sajaacutet elveket felemelve

igyekeznek terjeszteni a hitet a neacutep koumlzoumltt egyeduumll a bibliaacutet tartjaacutek a hit forraacutesaacutenak ezaacuteltal

folyamatos uumlldoumlzteteacutesnek vannak kiteacuteve (HADROVICS 1994 9ndash11) Ezek az elvek ndash az egyhaacutezi

hierarchia megkeacuterdőjelezeacutese visszateacutereacutes a biblia tiszta tanaihoz ndash biztos talajhoz jutottak a

praacutegai koumlzegben (ahogy azt Hadrovics Laacuteszloacute nevezi) majd a huszita mozgalom soraacuten

bdquovallaacutesi vezeacutereszmeacutekkeacuterdquo (HADROVICS 1994 12) vaacuteltak

10

32 Husz Jaacutenos

Husz Jaacutenos (1370ndash1415) egy ilyen koumlrnyezetben kezdhette meg taniacutetoacutei eacutes egyhaacutezi

munkaacutessaacutegaacutet eacutes terjeszthette az aacuteltala kidolgozott (vagy maacutestoacutel aacutetvett) helyesiacuteraacutesi rendszert

1396-toacutel a praacutegai egyetemen magiszter 1400-toacutel papi paacutelyaacutera leacutepve a teoloacutegiai elmeacuteletek

uacutettoumlrőjeacuteveacute vaacutelt majd bdquo1402-ben a cseh eacutes neacutemet polgaacuterok aacuteltal fenntartott praacutegai Betlehem-

kaacutepolna papjaacutevaacute nevezteacutek kirdquo (GOumlRFOumlL 2002 175) Az idő soraacuten kialakult egy neacutemetellenes

csoport ennek hataacutesaacutera 1409-ben a neacutemet diaacutekok eacutes tanaacuterok keacutenytelenek voltak Lipcseacutebe

vonulni ndash nagy valoacutesziacutenűseacuteggel magukkal vihettek cseh egyhaacutezi szoumlvegeket is amelyek a

keacutesőbbiekben segiacutetseacuteget nyuacutejthattak munkaacutessaacutegaik soraacuten pl bibliakeacutesziacuteteacutes alkalmaacuteval

(GOumlRFOumlL 2002 176)

Teoloacutegiai munkaacuteiban eacutes vitaacuteiban Husz elsősorban Wyclif tanait hangoztatta az egyhaacutezi

hierarchiaacutet eacutes a katolikus szentseacutegeket keacuterdőjelezte meg eacutes ezzel baacuter sok koumlvetőre tett szert eacutes

tanaival sokan szimpatizaacuteltak 1415-ben maacuteglyahalaacutelra iacuteteacutelteacutek eacuterte Koumlvetőit nevezik

huszitaacuteknak baacuter bdquoHusz eacutes a huszitizmus kapcsolata vitatottrdquo (GOumlRFOumlL 2002 176)

Husz helyesiacuteraacutesi elgondolaacutesaacuteban igyekezett kialakiacutetani egy regulaacuteris hangrendszert

amely az egy hangndashegy jel szabaacutelyra eacutepuumll ezzel koumlnnyebben eacutertelmezhetőveacute aacutetlaacutethatoacutevaacute eacutes

egyszerűbben maacutesolhatoacutevaacute teacuteve a szoumlveget Emellett a toumlbb hangboacutel aacutelloacute betűket

leegyszerűsiacutetve melleacutekjelekkel hasznaacutelva keacutepzelte el Ez terjedt eacutes jutott el hazaacutenkba is

Mivel Husz műveiben oumlnmaga sem alkalmazta rendszeresen a sajaacutet szabaacutelyrendszereacutet

szoumlvegeiből nem vehetteacutek aacutet az iacuteraacutesmoacutedot bdquoMivel pedig egyfelől Husz Tractatusa (1412)

meacuteg akkor is megelőzi bibliafordiacutetaacutesunkat ha annak elkeacuteszuumllteacutet a lehető legkoraacutebbi időre

1416-re tesszuumlk maacutesfelől az egy betű ndash egy hang elveacutet valamint a diakritikus jelek

hasznaacutelataacutenak gondolataacutet szerzőnk e korban maacuteshonnan mint Husztoacutel nem vehette

nyilvaacutenvaloacute hogy helyesiacuteraacutesunk szerzőjeacutenek csak Husz lehetett a mintakeacuteperdquo (KNIEZSA 1952

147) Tehaacutet ha ezt a helyesiacuteraacutest Husznak tulajdoniacutetjuk olyan szemeacutelyek tudtaacutek aacutetvenni eacutes

terjeszteni akik kapcsolatban aacutelltak vele vagy olyan szemeacutelyekkel akik ismerhetteacutek Huszt eacutes

munkaacutessaacutegaacutet Ez alapjaacuten a szakirodalom keacutet szemeacutelyt kapcsol ide Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki

Baacutelintot baacuter szemeacutelyuumlk bizonytalan A bibliafordiacutetaacutest haacuterom koacutedexuumlnk őrizte meg az Apor-

koacutedex Beacutecsi-koacutedex eacutes Muumlncheni-koacutedex utoacutebbi pedig emliacuteteacutest tesz az eredeti fordiacutetaacutes

keletkezeacuteseacuteről A koacutedex szerint bdquoThomas et Valentinusrdquo vagyis Tamaacutes eacutes Baacutelint Moldovaacuteba

mentek eacutes ott iacutertaacutek meg a bibliaacutet A kutatoacutek a praacutegai egyetemen beazonosiacutetottaacutek a keacutet feacuterfit

11

mint Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki Baacutelintot de ezt az elgondolaacutest sokan megcaacutefoltaacutek (SZABOacute 1989

118)

Annyi bizonyos azonban hogy a fordiacutetoacute mindenkeacutepp a praacutegai koumlzegben ismerkedett

meg a Husz-feacutele helyesiacuteraacutesi formaacuteval eacutes hogy bdquoHusz tisztelője eacutes hiacuteve voltrdquo (KNIEZSA 1959

13) Kniezsa Istvaacuten a szoumlveg huszita jellegeacutet a helyesiacuteraacutes-hasznaacutelattal igyekszik magyaraacutezni

mivel meacuteg a keacutesőbbi fordiacutetaacutesok ndash a Beacutecsi-koacutedexben eacutes a Muumlncheni-koacutedexben ndashis

alkalmazzaacutek Eszerint a szoumlveg hűen alkalmazza a melleacutekjeles ndash ponttal eacutes vesszővel ellaacutetottndash

egy hangndashegy jel szabaacutelyuacute helyesiacuteraacutesi formaacutet (SZABOacute 1989 120) Husz rendszereacutenek

alapmintaacuteja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt a fordiacutetoacutek pedig a magyar kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes formaacutejaacutet tekintetteacutek mintaacutenak ezaacuteltal csak keacutet betű eseteacuten mutathatoacute ki az

azonossaacuteg (a ṫ eacutes ṅ eseteacuteben) (KNIEZSA 1952 147) Ez alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

toumlbbi betűt honnan vetteacutek aacutet a fordiacutetoacutek (SZABOacute 1989 121) A legtoumlbb betűt a maacuter megszokott

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes adta Emellett a fordiacutetoacute vagy maacutesik helyesiacuteraacutesi rendszerből vett

aacutet hangokat ndash mint pl az ʟ -t ndash vagy sajaacutet maga talaacutelt ki uacutej jeloumlleacutest a hangokra (KNIEZSA

1952 151)

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai

Toumlbb eacuterv laacutetott napvilaacutegot amely alapjaacuten az első bibliafordiacutetaacutesunk huszita eredeteacutet nem

lehet felteacutetel neacutelkuumll elfogadni Az ellentmondaacutesok toumlbb eacutervet is felsorakoztatnak a bdquohuszitardquo

szaacutermazaacutes ellen Keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a keletkezeacutes daacutetuma a fordiacutetoacutek szemeacutelye maga a biblia

nyelvezete is keacutetseacutegeket von maga utaacuten emellett helyesiacuteraacutesi szempontboacutel sem felteacutetlen a

huszitaacutekhoz kapcsolhatoacute

Elsősorban a biblia elkeacuteszuumlleacuteseacutenek keltezeacuteseacutevel kapcsolatban meruumllnek fel keacuterdeacutesek

Joseph Jirecek filoloacutegus eacutes nyelveacutesz bdquoa praacutegai egyetem korabeli anyakoumlnyveacuteben magyar

neveket talaacuteltrdquo ezek azok akiket a keacutesőbbiekben Tamaacuteskeacutent eacutes Baacutelintkeacutent emlegettek

emellett megtalaacutelta Hensel Emreacutenek a neveacutet akinek a fia Neacutemeti Gyoumlrgy feltehetően a

keacutesőbbi Muumlncheni-koacutedex fordiacutetoacuteja volt (SZABOacute 1989 119) Ezeket a fiatalokat akik az 1390-

1411-es eacutevek koumlruumll jaacuterhattak az egyetemre azonosiacutetottaacutek be a biblia fordiacutetoacuteival Azonban ezt

az azonosiacutetaacutest toumlbb magyaraacutezat miatt nem felteacutetlenuumll lehet elfogadni

Egyreacuteszt ha ezek az esemeacutenyek (az uumlldoumlzeacutesek eacutes a biblia elkeacutesziacuteteacutese) 1439 koumlruumll

toumlrteacutentek a keacutet feacuterfi az 50-es 60-as eacuteveiben jaacuterhatott ami maacuter oumlnmaga valoacuteszerűtlenneacute teszi

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

2

Tartalomjegyzeacutek

1 Bevezeteacutes helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 3

11 A dolgozat ceacutelja helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 3

12 A dolgozat feleacutepiacuteteacutese helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 3

2 Helyesiacuteraacutes helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 5

21 Helyesiacuteraacutesunk alapjai helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 5

22 A diakritikus jelhasznaacutelat helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 7

3 A huszita helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 9

31 A huszita eredet helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 9

32 Husz Jaacutenos helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 10

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 11

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 13

35 Huszita Biblia helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 15

36 A magyar eacutes cseh huszita biblia helyesiacuteraacutesa helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 16

4 A Huszita Biblia hataacutesa helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 19

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 19

42 Koacutedexirodalom helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 22

43 Katolikusndashprotestaacutens-vita helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 24

44 Nyelvtaniacuteroacutek helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 26

45 A jottistandashypszilonista-vita helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 33

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 34

5 Oumlsszegzeacutes helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 36

6 Fuumlggeleacutek helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 38

7 Irodalom helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip 43

3

1 Bevezeteacutes

11 A dolgozat ceacutelja

Mindenki termeacuteszetesnek veszi a mai betűhasznaacutelatunkat Azonban ahhoz hogy aktuaacutelis

betűink (a hangok jeloumlleacutesi moacutedjai) realizaacuteloacutedhattak joacuteneacutehaacuteny eacutevszaacutezadra eacutes szaacutemos

formaacutelaacutesra volt szuumlkseacuteg Koumlzel 800 eacutev kellett ahhoz ndasha latin betűs iacuteraacutesmoacuted aacutetveacutetele oacutetandash hogy

mai helyesiacuteraacutes első formaacutei ndash az 1830-as eacutevekre ndash megszuumllethessenek Ez idő alatt sok kuumllső

(pl a latin a neacutemet francia vagy a huszita) eacutes szaacutemos belső (nyelvtaniacuteroacuteink munkaacutessaacutega)

hataacutes eacuterte Ezek a hataacutesok alakiacutetottaacutek aacutet a latin betűs iacuteraacutesmoacutedot magyar mintaacutera hogy a

helyesiacuteraacutes soraacuten egyszerűen koumlnnyen megeacuterthessuumlk a leiacutert gondolatokat szoumlvegeket

Helyesiacuteraacutesunk olyan normaacutet nyuacutejt amely mindenki szaacutemaacutera meghataacuterozza a helyes iacuteraacutes

moacutedjaacutet ezzel megkoumlnnyiacutetve a koumlzleacutest eacutes megeacuterteacutest

Szakdolgozatomban azt szeretneacutem bemutatni hogyan jutott el helyesiacuteraacutesunk mai

formaacutejaacutehoz kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutes hataacutesaacutera Aacutettekinteacutest kiacutevaacutenok nyuacutejtani

tovaacutebbaacute ahhoz honnan szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted hogyan vehettuumlk aacutet eacutes hogyan

terjedhetett el a mi iacuteraacutesrendszeruumlnkben A dolgozatban azt szaacutendeacutekozom megvizsgaacutelni

hogyan vaacuteltozott a helyesiacuteraacutesi moacutedunk eacutes hogy ezek a vaacuteltozaacutesok milyen meacuterteacutekben

alakiacutetgattaacutek a koraacutebbi rendszereket Veacutegezetuumll oumlsszehasonliacutetaacuteskeacuteppen azt szeretneacutem

bemutatni jelenlegi helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk milyen meacuterteacutekben őrizte meg a koraacutebbi iacuteraacutesrendszeri

elemeket Előzmeacutenykeacutent annyit mindenkeacutepp megemliacutethetuumlnk hogy mai iacuteraacutesrendszeruumlnk nem

egy koraacutebbi helyesiacuteraacutesi rendszer folytatoacuteja hanem toumlbb helyesiacuteraacutes rendszereacutenek egyes elemeit

hordozza

12 A dolgozat feleacutepiacuteteacutese

Előszoumlr is szeretneacutek roumlviden kiteacuterni honnan szaacutermazhat eacutes mieacutert nevezhetjuumlk bdquohuszitardquo

helyesiacuteraacutesi rendszernek illetve mieacutert szaacutemiacutet helyesiacuteraacutesi-reformnak a maga idejeacuteben Kifejtem

azokat az elmeacuteleteket melyek a bdquohuszitardquo eredet mellett szoacutelnak illetve azokat melyek ennek

4

ellentmondanak Emellett roumlviden kifejtem mik a jellemzői sajaacutetsaacutegai ennek a helyesiacuteraacutesnak

eacutes ezek hogy eacuterveacutenyesuumllnek milyen meacuterteacutekben keruumllnek aacutet a magyar helyesiacuteraacutesba

Ezutaacuten teacuterneacutek aacutet a hataacutestoumlrteacutenetre Bemutatom milyen koumlrnyezetben vettuumlk aacutet ezt a

helyesiacuteraacutesi-moacutedot hogyan tudott beaacutegyazoacutedni a maacuter megleacutevő rendszerbe sikeruumll-e a keacutet

helyesiacuteraacutesi moacutednak egymaacutes mellett vagy akaacuter egymaacutessal fejlődnie Vaacuteltozaacutesaacutet tekintve

igyekszem kronologikus uacuteton veacutegigvezetni milyen meacuterteacutekben eacutes hogyan alakult a

hangjeloumlleacutesuumlnk addig a pontig amikor maacuter egy viszonylag megszilaacuterdult helyesiacuteraacutesi norma

alakulhatott ki ndashez majd az 1832-es Akadeacutemia aacuteltal kiaacutelliacutetott helyesiacuteraacutesi szabaacutelyzattal valoacutesul

meg

A huszita helyesiacuteraacutes aacutetveacutetele utaacuten koumlzel 400 eacutevre van szuumlkseacuteg hogy a vaacuteltozatossaacutegot

mutatoacute magyar helyesiacuteraacutesi rendszer megszilaacuterdulhasson Ebben jelentős szerepet toumllt be

szaacutemos koacutedexmaacutesoloacutenk eacutes nyelvtaniacuteroacutenk akik munkaacutessaacuteguk soraacuten uacutejra eacutes uacutejra aacutetalakiacutetjaacutek a

hangjeloumlleacutesi rendszert uacutejabb eacutes uacutejabb egyedi vagy aacuteltaluk preferaacutelt jeloumlleacutest bevezetve

Munkaacutessaacuteguk soraacuten igyekeztek mineacutel egyszerűbb egyseacutegesebb eacutes koumlruumlltekinthetőbb

hangjeloumlleacutesi rendszert kialakiacutetani Ezen jeloumlleacutesi moacutedok kezdetben az egyhaacutezi művekre eacutes a

koacutedexek szoumlvegeire korlaacutetoloacutedtak le majd a vilaacutegi szoumlvegeikbe is aacutetuumlltetteacutek a jeloumlleacuteseket

Ezek a jeloumlleacutesek meacuteg nem voltak egyseacutegesek azonban a nyomtataacutes soraacuten gyors terjedeacutesbe

kezdhettek fellendiacutetve ezzel a helyesiacuteraacutes igeacutenyeacutet is Dolgozatomban nem kiacutevaacutenom minden

nyelvtaniacuteroacute munkaacutessaacutegaacutet feltuumlntetni Szathmaacuteri Istvaacuten bdquoReacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő

irodalmi nyelvuumlnkrdquo (1968) ciacutemű munkaacuteja alapjaacuten mutatom be a jelentősebb nyelvtaniacuteroacutekat eacutes

az aacuteltaluk kialakiacutetott jeloumlleacutesi rendszereket főleg a sok probleacutemaacutet okozoacute jeloumlleacuteseket figyelembe

veacuteve illetve feltuumlntetve az aacuteltalaacutenostoacutel elteacuterő egyedien megalkotott hangjeloumlleacutesi

moacutedszereket Ezeket a rendszereket a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatokban oumlsszegezve feltuumlntetem

az egyszerűbb szemleacutelteteacutes kedveacuteeacutert

Baacuter szakdolgozatomban a fő hangsuacutelyt a hangjeloumlleacutesi rendszerek hasznaacutelata eacutes

terjeszteacutese kapja helyenkeacutent roumlviden kiteacuterek a Huszita Biblia szoacutehasznaacutelataacutera Ezzel a

kitekinteacutessel az a ceacutelom hogy bemutassam a bibliafordiacutetaacutesok helyesiacuteraacutesa nemcsak a keacutesőbbi

hangjeloumlleacutesi moacutedok eseteacuteben biacuter hataacutessal hanem a szoacutekincs eacutes nyelvezet fejlődeacuteseacutet is

jelentősen befolyaacutesolja

5

2 Helyesiacuteraacutes

21 Helyesiacuteraacutesunk alapjai

Mai helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnk kialakulaacutesaacutehoz hosszuacute neheacutezkes uacutet vezetett Maacutes

teruumlleteken bdquobizonyos kezdeti bizonytalansaacuteg utaacuten araacutenylag gyorsan letisztultak eacutes koraacuten

kialakult egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi gyakorlat naacutelunk kuumlloumlnboumlző taacutersadalmi okok folytaacuten

nagyon hosszadalmasan zajlottak lerdquo (KNIEZSA 1952 5) A taacutersadalmi okok mellett nyelvi

okok is befolyaacutesoltaacutek e folyamatot Egyreacuteszt meg kellett kuumlzdenie maacutes nyelvekkel az

elsőbbseacutegeacutert ndash főleg a neacutemet eacutes latin nyelvvel ndash ezaacuteltal azzal is hogy a helyesiacuteraacutest a

koumlzuumlgyek szintjeacutere emeljeacutek maacutesreacuteszről sajaacutet magaacuteval is hiszen sok szaacutez eacutevig a vaacuteltozatossaacuteg

eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte eacutes jellemzi a mai napig is Az iacuterott nyelvi vaacuteltozatossaacuteg egyik oka

volt hogy toumlbb hangot ugyanaz a betű jeloumllt illetve fordiacutetva egy hangot toumlbb betű adott

vissza Utoacutebbi eseteacuteben a melleacutekjel hasznaacutelataacutenak jelentős szerep jutott Helyesiacuteraacutesunk a ma i

napig megtartotta melleacutekjelező iacuteraacutesmoacutedjaacutet baacuter melleacutekjellel megkuumlloumlnboumlztetett jeleink szaacutema

jelentősen lecsoumlkkent napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere terjed ki Azonban

akkoriban a XVndashXVI szaacutezad folyamaacuten nagy jelentőseacuteggel biacutert bdquoIacutegy lett peacuteldaacuteul a huszita

helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacuteban az ouml hang jele az o (az o-val szemben) az ny hang jele az ṅ

(az n-nel szemben) (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) A jelzeacutes szabaacutelyozaacutesa ndash a toumlbb szaacutez

eacutev alatt jelentős kuumllső eacutes belső hataacutesok eacuterteacutek ndash a XIX szaacutezadra lezaacuterult azt koumlvetően

napjainkig nagymeacuterteacutekű vaacuteltozaacutesok nem jaacutetszoacutedtak le

Ma ismert helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk kialakulaacutesaacutehoz sok időnek kellett eltelnie a latin betűs iacuteraacutes

aacutetveacuteteleacutetől jelen korunkig eacutes ebben a terjedelmes időszakban szaacutemos kuumllső eacutes belső reform

hataacutesa alakiacutetgatta Ez alapjaacuten toumlbb korszakaacutet kuumlloumlnboumlztethetjuumlk meg Első korszaknak

tekinthetjuumlk a latin betűs iacuteraacutesjelek aacutetveacuteteleacutenek idejeacutet amelyet a kialakuloacute kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes vesz aacutet eacutes alkalmaz Az ezt koumlvető korszakban ndash amely dolgozatom teacutemaacutejaacutet

tekintve a legjelentősebb eacutes amiről hosszabb terjedelemben ejtek szoacutet ndash megjelenik a huszita

helyesiacuteraacutes eacutes a sajaacutetossaacutegai az egy hangndashegy jel alaprendszer eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata Ez

fog hazaacutenkban is elterjedni keveredve a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutessal Ennek a kevert

helyesiacuteraacutesnak a koumlzege a koacutedexirodalom lesz A koumlvetkező harmadik korszakban az iacuteraacutes eacutes

6

helyesiacuteraacutes keacuterdeacutese a vallaacutes sziacutentereacuten folytatoacutedik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) A XVI

szaacutezadban indul meg a protestaacutensndashkatolikus kuumlzdelem az egyhaacutez felemeleacuteseacuteeacutert eacutes ez a

kettősseacuteg a helyesiacuteraacutesra is kiterjed (baacuter nem oumllt olyan jelentős meacutereteket) A vallaacutesi

kuumlzdelmek lecsengeacuteseacutevel ndash nagyjaacuteboacutel a XVIII szaacutezad veacutegeacutereacutere ndash a IV korszakban veacutegre

koumlzeleduumlnk egy olyan helyesiacuteraacutesi keacutep kialakulaacutesaacutehoz amely maacuter a koraacutebbi helyesiacuteraacutesi

tiacutepusokat felhasznaacutelva egy megszilaacuterdult iacuteraacutesrendszert kiacutevaacuten kialakiacutetani Ekkor zajlik le a

jottistandashypszilonista vita ndash amelyről a keacutesőbbiekben roumlviden szoacutet ejtek ndash ezutaacuten az 1830-as

eacutevekre a helyesiacuteraacutes eleacuterkezik egy olyan ponthoz ahol maacuter csak egyfeacutele helyesiacuteraacutesi keacutepet

igyekeznek kialakiacutetani eacutes megszabni (ez majd a Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg eacuterdeme lesz) amely

az egeacutesz nemzet aacuteltal ismertteacute vaacutelik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 67)

A bdquomai magyar helyesiacuteraacutes betűiacuteroacute rendszerű eacutes hangjeloumllő jellegű iacuteraacutes-rendszer Azok a

főbb elvek amelyeket helyesiacuteraacutesunk alapelveikeacutent szoktunk emlegetni elsősorban hangjeloumllő

jellegeacutehez kapcsoloacutednakrdquo (FARKAS 1971 5) Szakdolgozatom teacutemaacuteja szerint e hangjeloumllő

sajaacutetossaacutegaacutet kiacutevaacutenom kieacuterteacutekelni bdquo A magyar aacutebeacuteceacute sajaacutetos betűsor elemei az iacuteraacutesjegyek

egy-egy hangot jeloumllő (egy vagy toumlbb iacuteraacutesjegyből aacutelloacute) legkisebb egyseacutegei pedig a betűkrdquo

(FARKAS 1971 5) A hangjeloumlleacutes egyik moacutedszere a melleacutekjelezeacutes Ez a mai helyesiacuteraacutesunk

eseteacuteben maacuter csak a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere terjed ki ez kuumlloumlnboumlzteti meg a hosszuacute eacutes

roumlvid formaacutet (andashaacute) Maacutessalhangzoacuteink melleacutekjel neacutelkuumlliek azok hosszuacutesaacutegaacutet

betűkapcsolatokkal jeloumlljuumlk melyek a rendelkezeacutesre aacutelloacute jelekből tevődnek oumlssze

Mai helyesiacuteraacutesunk bdquofonetikus jellegű azaz igyekszik ugyanazt a hangot mindig

ugyanazzal a jellel vagy jelkapcsolattal tuumlkroumlztetni eacutes fordiacutetva is ugyanazt a jelet vagy

jelkapcsolatot lehetőleg mindig ugyanarra a hangra vonatkoztatva hasznaacutelnirdquo (FARKAS 1971

6) Ez a helyesiacuteraacutesi forma a veacutegeredmeacutenye azoknak a helyesiacuteraacutesi egyseacutegesiacutető

proacutebaacutelkozaacutesoknak amelyekről szakdolgozatomban a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Elsődlegesen

az megaacutellapiacutethatoacute hogy a megkoumlzeliacutetőleg XVndashXIX szaacutezadig terjedő helyesiacuteraacutesi kiacuteseacuterletek

sikerrel jaacutertak az egyszerűsiacuteteacutes eacutes egyseacutegesiacuteteacutes ceacuteljaacutet illetőleg Mai iacuteraacutesunk egyfajta egyseacuteget

mutat legalaacutebbis olyan szempontboacutel hogy a magaacutenhangzoacutek kvalitaacutesa eacutes kvantitaacutesa

melleacutekjelekkel kuumlloumlnboumlztethető meg miacuteg a maacutessalhangzoacutek eseteacuten megmarad a melleacutekjel

neacutelkuumlli betűkettőző moacutedszer amely maacuter a magyar betűhasznaacutelat legkoraacutebbi szoumlvegeiben is

fellelhető (laacutesd kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes)

7

22 Diakritikus jelhasznaacutelat

A maacuter sokat emlegetett melleacutekjeles (maacutes neacuteven diakritikus ndash goumlroumlg eredetű bdquovalamely

betű hangeacuterteacutekeacutet moacutedosiacutetoacute jel a betűre alaacutendash foumlleacutendash vagy melleacute iacuterva az ouml uuml ő ű pontjai illetve

vesszői szinteacuten melleacutekjelekrdquo) helyesiacuteraacutes a mai napig sok nyelvben meghataacuterozoacute szerepet

jaacutetszik (FODOR 1999 1666) Azokat a betűket nevezzuumlk melleacutekjellel ellaacutetottnak amelyek

eseteacuteben a melleacutekjel megkuumlloumlnboumlztető szereppel biacuter az adott betűhoumlz keacutepest a melleacutekjel maacutes

kvalitaacutest (minőseacutegi elteacutereacutes) eacutes kvantitaacutest (mennyiseacutegi elteacutereacutes) jeloumll Melleacutekjelnek tekinthető a

pont a vessző (eacutes ezeknek a kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatai a dupla pont betű foumlloumltt vagy alatt

elhelyezeacutes stb) emellett előfordulnak kuumlloumlnleges melleacutekjel hasznaacutelatok mint az ^ ˘ deg eacutes meacuteg

sok maacutes ndash esetenkeacutent toumlbbfeacutele melleacutekjelet is tartalmazhat a betű mint pl az ȫ eseteacuteben A

melleacutekjelek keruumllhetnek a betű foumlleacute (ocirc) alaacute (ņ) eacutes magaacutet a betűt is megvaacuteltoztathatjaacutek (ę ŋ)

A melleacutekjelek hasznaacutelata egyik moacutedja a betűhiaacutenyok poacutetlaacutesaacutera Legtoumlbb teruumlleten a latin

hasznaacutelata vaacutelt elterjedtteacute aacuteltalaacutenossaacute ezaacuteltal minden neacutep a latin iacuteraacutesrendszer felhasznaacutelaacutesaacuteval

igyekezett feleacutepiacuteteni sajaacutet hangjeloumlleacutesi rendszereacutet Ennek koumlvetkezteacuteben neacutehaacuteny betű maacuter

adott volt egy uacutej helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesaacutehoz azonban a latin betűk szaacutema egyes nyelvek

eseteacuteben keveacutesnek bizonyult ndash mint esetuumlnkben is ndash eacuteppen ezeacutert keacutenytelenek voltak sajaacutet

maguk uacutej betűket megalkotni Ebben aacutellt rendelkezeacutesuumlkre a melleacutekjelek rendszere

A vilaacutegon ma is szaacutemos nyelv eacutel a melleacutekjeles betűk hasznaacutelataacuteval az oumlsszetett

betűkettőzeacutesek (oo cz stb) mellett Euroacutepai tekintetben ilyen a spanyol betűn a hullaacutemos

vonal (ntilde) A romaacuten toumlbb betűje mint az ă acirc icirc ş eacutes ţ emellett a francia nyelv is hasznaacutelja (ccedil)

Valamint toumlbbek koumlzoumltt a tőluumlnk eacuteszakabbra fekvő szlaacutev nyelvek mint a lengyel (ć ę ł ń ź

ż) a szlovaacutek (auml ĺ ľ ocirc ŕ) vagy akaacuter a cseh (ě ř ů) ndash akiktől a veacutelemeacutenyek szerint vettuumlk aacutet a

diakritikus jelek hasznaacutelataacutet ndash a jelek szeacuteles skaacutelaacutejaacutet hasznaacuteljaacutek

A magyar helyesiacuteraacutes maacuter hosszuacute ideje alkalmazza a melleacutekjeleket Koumlruumllbeluumll a XV

szaacutezad veacutegeacuten vettuumlk aacutet eacutes indulhatott meg a terjedeacutese Ekkor meacuteg nem csak a magaacutenhangzoacutek

kivaacuteltaacutesaacutega volt a melleacutekjelek birtoklaacutesa maacutessalhangzoacuteink is bővelkedtek bennuumlk

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyar nyelvben a leggyakoribb a betű foumlleacute iacutert melleacutekjeles iacuteraacutes (ǔ eacute)

eacutes neacutehaacuteny esetben egy betű toumlbb melleacutekjelet is alkalmazhat (ȫ ǘ) Maacutera maacuter ezek szaacutema eacutes

hasznaacutelatuk teruumllete alaposan megcsappant napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek

hosszuacutesaacutegaacutenak jeloumlleacuteseacuteben jaacutetszanak jelentős szerepet a maacutessalhangzoacutekroacutel teljesen lekopott

az idők soraacuten A mai helyesiacuteraacutes maacuter csak a koumlvetkező melleacutekjeles betűket alkalmazza aacute eacute iacute

8

oacute ouml ő uacute uuml ű Szakdolgozatom tovaacutebbi reacuteszeacuteben azt vizsgaacutelom meg honnan vettuumlk aacutet a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest hogyan eacutes milyen koumlrnyezetbe illeszkedett be illetve milyen hataacutessal

volt a keacutesőbbi betűalkalmazaacutesokra A koumlvetkező fejezetben bemutatom honnan vehettuumlk aacutet

ezt a helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest amely a keacutesőbbiekben hataacutest gyakorol iacuterott nyelvuumlnkre

9

3 A huszita helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete

31 A huszita eredet

A huszita helyesiacuteraacutes eredete sok keacuterdeacutesben megosztja a kutatoacutek veacutelemeacutenyeacutet A bibliaacutenak

maga a huszita jellege keacuterdőjeleződik meg Egyik fő probleacutemakoumlrt tehaacutet az adja hogy milyen

eredetű helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest vettuumlnk aacutet vagyis hogy valoacuteban huszita-e a Huszita Biblia vagy maacutes

teruumlletről neacutepcsoporttoacutel szaacutermazik A maacutesik probleacutemaacutet az jelenti hogy ha megmaradunk

amellett az aacutelliacutetaacutes mellett hogy a fordiacutetaacutes huszitaacutektoacutel szaacutermazik akkor is tisztaacutezatlan marad a

fordiacutetoacutek szemeacutelye A koumlvetkezőkben ezeknek a keacuterdeacuteseknek a kuumlloumlnboumlző szempontuacute

magyaraacutezataacutet mutatom be Előszoumlr laacutessuk a legaacuteltalaacutenosabban elfogadott elmeacuteletet A huszita

eredet jellemzőit foglalom oumlssze honnan kitől hogyan juthatott el hozzaacutenk ez a helyesiacuteraacutes

utaacutena megemliacutetem a kuumlloumlnboumlző ezt megcaacutefoloacute elmeacuteleteket eacutes a megkeacuterdőjelezeacutesuumlk

lehetseacuteges okait

Az aacuteltalaacutenosan elfogadott megaacutellapiacutetaacutes alapjaacuten ez a helyesiacuteraacutesi reform Husz Jaacutenostoacutel

szaacutermazik eacutes a huszita mozgalom produktuma bdquoA Huszita Biblia egy szellemi forradalom

termeacuteke voltrdquo (HADROVICS 1994 7) Ebben a korban nőtt ki a humanizmus iraacutenyzata a merev

szabaacutelyok felteacutepeacutese az emberkoumlzpontuacutesaacuteg gondolata haacutetteacuterbe szoriacutetva az egyhaacutez

felsőbbrendűseacutegeacutet Ebben az időben noumlvekedett meg az igeacuteny a neacutepnyelvi bibliaacutekra Koraacutebban

az egyhaacutez feladata volt a tanok hirdeteacutese ami latin nyelven zajlott eacutes ezt senki nem vonhatta

keacutetseacutegbe Az anyanyelvű bibliaacutek terjeszteacutese egyuumltt jaacutert az eretnekmozgalmak kialakulaacutesaacuteval

akik folyamatosan felleacuteptek az egyhaacutezzal szemben A XIII szaacutezadban pl Franciaorszaacutegban

megindult a valdens mozgalom eacutes a XV szaacutezadra szaacutemos eretnekmozgalom zajlott le Az

eretnekmozgalmak leacutenyege hogy az egyhaacutez szerepeacutet aacutetveacuteve sajaacutet elveket felemelve

igyekeznek terjeszteni a hitet a neacutep koumlzoumltt egyeduumll a bibliaacutet tartjaacutek a hit forraacutesaacutenak ezaacuteltal

folyamatos uumlldoumlzteteacutesnek vannak kiteacuteve (HADROVICS 1994 9ndash11) Ezek az elvek ndash az egyhaacutezi

hierarchia megkeacuterdőjelezeacutese visszateacutereacutes a biblia tiszta tanaihoz ndash biztos talajhoz jutottak a

praacutegai koumlzegben (ahogy azt Hadrovics Laacuteszloacute nevezi) majd a huszita mozgalom soraacuten

bdquovallaacutesi vezeacutereszmeacutekkeacuterdquo (HADROVICS 1994 12) vaacuteltak

10

32 Husz Jaacutenos

Husz Jaacutenos (1370ndash1415) egy ilyen koumlrnyezetben kezdhette meg taniacutetoacutei eacutes egyhaacutezi

munkaacutessaacutegaacutet eacutes terjeszthette az aacuteltala kidolgozott (vagy maacutestoacutel aacutetvett) helyesiacuteraacutesi rendszert

1396-toacutel a praacutegai egyetemen magiszter 1400-toacutel papi paacutelyaacutera leacutepve a teoloacutegiai elmeacuteletek

uacutettoumlrőjeacuteveacute vaacutelt majd bdquo1402-ben a cseh eacutes neacutemet polgaacuterok aacuteltal fenntartott praacutegai Betlehem-

kaacutepolna papjaacutevaacute nevezteacutek kirdquo (GOumlRFOumlL 2002 175) Az idő soraacuten kialakult egy neacutemetellenes

csoport ennek hataacutesaacutera 1409-ben a neacutemet diaacutekok eacutes tanaacuterok keacutenytelenek voltak Lipcseacutebe

vonulni ndash nagy valoacutesziacutenűseacuteggel magukkal vihettek cseh egyhaacutezi szoumlvegeket is amelyek a

keacutesőbbiekben segiacutetseacuteget nyuacutejthattak munkaacutessaacutegaik soraacuten pl bibliakeacutesziacuteteacutes alkalmaacuteval

(GOumlRFOumlL 2002 176)

Teoloacutegiai munkaacuteiban eacutes vitaacuteiban Husz elsősorban Wyclif tanait hangoztatta az egyhaacutezi

hierarchiaacutet eacutes a katolikus szentseacutegeket keacuterdőjelezte meg eacutes ezzel baacuter sok koumlvetőre tett szert eacutes

tanaival sokan szimpatizaacuteltak 1415-ben maacuteglyahalaacutelra iacuteteacutelteacutek eacuterte Koumlvetőit nevezik

huszitaacuteknak baacuter bdquoHusz eacutes a huszitizmus kapcsolata vitatottrdquo (GOumlRFOumlL 2002 176)

Husz helyesiacuteraacutesi elgondolaacutesaacuteban igyekezett kialakiacutetani egy regulaacuteris hangrendszert

amely az egy hangndashegy jel szabaacutelyra eacutepuumll ezzel koumlnnyebben eacutertelmezhetőveacute aacutetlaacutethatoacutevaacute eacutes

egyszerűbben maacutesolhatoacutevaacute teacuteve a szoumlveget Emellett a toumlbb hangboacutel aacutelloacute betűket

leegyszerűsiacutetve melleacutekjelekkel hasznaacutelva keacutepzelte el Ez terjedt eacutes jutott el hazaacutenkba is

Mivel Husz műveiben oumlnmaga sem alkalmazta rendszeresen a sajaacutet szabaacutelyrendszereacutet

szoumlvegeiből nem vehetteacutek aacutet az iacuteraacutesmoacutedot bdquoMivel pedig egyfelől Husz Tractatusa (1412)

meacuteg akkor is megelőzi bibliafordiacutetaacutesunkat ha annak elkeacuteszuumllteacutet a lehető legkoraacutebbi időre

1416-re tesszuumlk maacutesfelől az egy betű ndash egy hang elveacutet valamint a diakritikus jelek

hasznaacutelataacutenak gondolataacutet szerzőnk e korban maacuteshonnan mint Husztoacutel nem vehette

nyilvaacutenvaloacute hogy helyesiacuteraacutesunk szerzőjeacutenek csak Husz lehetett a mintakeacuteperdquo (KNIEZSA 1952

147) Tehaacutet ha ezt a helyesiacuteraacutest Husznak tulajdoniacutetjuk olyan szemeacutelyek tudtaacutek aacutetvenni eacutes

terjeszteni akik kapcsolatban aacutelltak vele vagy olyan szemeacutelyekkel akik ismerhetteacutek Huszt eacutes

munkaacutessaacutegaacutet Ez alapjaacuten a szakirodalom keacutet szemeacutelyt kapcsol ide Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki

Baacutelintot baacuter szemeacutelyuumlk bizonytalan A bibliafordiacutetaacutest haacuterom koacutedexuumlnk őrizte meg az Apor-

koacutedex Beacutecsi-koacutedex eacutes Muumlncheni-koacutedex utoacutebbi pedig emliacuteteacutest tesz az eredeti fordiacutetaacutes

keletkezeacuteseacuteről A koacutedex szerint bdquoThomas et Valentinusrdquo vagyis Tamaacutes eacutes Baacutelint Moldovaacuteba

mentek eacutes ott iacutertaacutek meg a bibliaacutet A kutatoacutek a praacutegai egyetemen beazonosiacutetottaacutek a keacutet feacuterfit

11

mint Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki Baacutelintot de ezt az elgondolaacutest sokan megcaacutefoltaacutek (SZABOacute 1989

118)

Annyi bizonyos azonban hogy a fordiacutetoacute mindenkeacutepp a praacutegai koumlzegben ismerkedett

meg a Husz-feacutele helyesiacuteraacutesi formaacuteval eacutes hogy bdquoHusz tisztelője eacutes hiacuteve voltrdquo (KNIEZSA 1959

13) Kniezsa Istvaacuten a szoumlveg huszita jellegeacutet a helyesiacuteraacutes-hasznaacutelattal igyekszik magyaraacutezni

mivel meacuteg a keacutesőbbi fordiacutetaacutesok ndash a Beacutecsi-koacutedexben eacutes a Muumlncheni-koacutedexben ndashis

alkalmazzaacutek Eszerint a szoumlveg hűen alkalmazza a melleacutekjeles ndash ponttal eacutes vesszővel ellaacutetottndash

egy hangndashegy jel szabaacutelyuacute helyesiacuteraacutesi formaacutet (SZABOacute 1989 120) Husz rendszereacutenek

alapmintaacuteja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt a fordiacutetoacutek pedig a magyar kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes formaacutejaacutet tekintetteacutek mintaacutenak ezaacuteltal csak keacutet betű eseteacuten mutathatoacute ki az

azonossaacuteg (a ṫ eacutes ṅ eseteacuteben) (KNIEZSA 1952 147) Ez alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

toumlbbi betűt honnan vetteacutek aacutet a fordiacutetoacutek (SZABOacute 1989 121) A legtoumlbb betűt a maacuter megszokott

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes adta Emellett a fordiacutetoacute vagy maacutesik helyesiacuteraacutesi rendszerből vett

aacutet hangokat ndash mint pl az ʟ -t ndash vagy sajaacutet maga talaacutelt ki uacutej jeloumlleacutest a hangokra (KNIEZSA

1952 151)

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai

Toumlbb eacuterv laacutetott napvilaacutegot amely alapjaacuten az első bibliafordiacutetaacutesunk huszita eredeteacutet nem

lehet felteacutetel neacutelkuumll elfogadni Az ellentmondaacutesok toumlbb eacutervet is felsorakoztatnak a bdquohuszitardquo

szaacutermazaacutes ellen Keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a keletkezeacutes daacutetuma a fordiacutetoacutek szemeacutelye maga a biblia

nyelvezete is keacutetseacutegeket von maga utaacuten emellett helyesiacuteraacutesi szempontboacutel sem felteacutetlen a

huszitaacutekhoz kapcsolhatoacute

Elsősorban a biblia elkeacuteszuumlleacuteseacutenek keltezeacuteseacutevel kapcsolatban meruumllnek fel keacuterdeacutesek

Joseph Jirecek filoloacutegus eacutes nyelveacutesz bdquoa praacutegai egyetem korabeli anyakoumlnyveacuteben magyar

neveket talaacuteltrdquo ezek azok akiket a keacutesőbbiekben Tamaacuteskeacutent eacutes Baacutelintkeacutent emlegettek

emellett megtalaacutelta Hensel Emreacutenek a neveacutet akinek a fia Neacutemeti Gyoumlrgy feltehetően a

keacutesőbbi Muumlncheni-koacutedex fordiacutetoacuteja volt (SZABOacute 1989 119) Ezeket a fiatalokat akik az 1390-

1411-es eacutevek koumlruumll jaacuterhattak az egyetemre azonosiacutetottaacutek be a biblia fordiacutetoacuteival Azonban ezt

az azonosiacutetaacutest toumlbb magyaraacutezat miatt nem felteacutetlenuumll lehet elfogadni

Egyreacuteszt ha ezek az esemeacutenyek (az uumlldoumlzeacutesek eacutes a biblia elkeacutesziacuteteacutese) 1439 koumlruumll

toumlrteacutentek a keacutet feacuterfi az 50-es 60-as eacuteveiben jaacuterhatott ami maacuter oumlnmaga valoacuteszerűtlenneacute teszi

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

3

1 Bevezeteacutes

11 A dolgozat ceacutelja

Mindenki termeacuteszetesnek veszi a mai betűhasznaacutelatunkat Azonban ahhoz hogy aktuaacutelis

betűink (a hangok jeloumlleacutesi moacutedjai) realizaacuteloacutedhattak joacuteneacutehaacuteny eacutevszaacutezadra eacutes szaacutemos

formaacutelaacutesra volt szuumlkseacuteg Koumlzel 800 eacutev kellett ahhoz ndasha latin betűs iacuteraacutesmoacuted aacutetveacutetele oacutetandash hogy

mai helyesiacuteraacutes első formaacutei ndash az 1830-as eacutevekre ndash megszuumllethessenek Ez idő alatt sok kuumllső

(pl a latin a neacutemet francia vagy a huszita) eacutes szaacutemos belső (nyelvtaniacuteroacuteink munkaacutessaacutega)

hataacutes eacuterte Ezek a hataacutesok alakiacutetottaacutek aacutet a latin betűs iacuteraacutesmoacutedot magyar mintaacutera hogy a

helyesiacuteraacutes soraacuten egyszerűen koumlnnyen megeacuterthessuumlk a leiacutert gondolatokat szoumlvegeket

Helyesiacuteraacutesunk olyan normaacutet nyuacutejt amely mindenki szaacutemaacutera meghataacuterozza a helyes iacuteraacutes

moacutedjaacutet ezzel megkoumlnnyiacutetve a koumlzleacutest eacutes megeacuterteacutest

Szakdolgozatomban azt szeretneacutem bemutatni hogyan jutott el helyesiacuteraacutesunk mai

formaacutejaacutehoz kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutes hataacutesaacutera Aacutettekinteacutest kiacutevaacutenok nyuacutejtani

tovaacutebbaacute ahhoz honnan szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted hogyan vehettuumlk aacutet eacutes hogyan

terjedhetett el a mi iacuteraacutesrendszeruumlnkben A dolgozatban azt szaacutendeacutekozom megvizsgaacutelni

hogyan vaacuteltozott a helyesiacuteraacutesi moacutedunk eacutes hogy ezek a vaacuteltozaacutesok milyen meacuterteacutekben

alakiacutetgattaacutek a koraacutebbi rendszereket Veacutegezetuumll oumlsszehasonliacutetaacuteskeacuteppen azt szeretneacutem

bemutatni jelenlegi helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk milyen meacuterteacutekben őrizte meg a koraacutebbi iacuteraacutesrendszeri

elemeket Előzmeacutenykeacutent annyit mindenkeacutepp megemliacutethetuumlnk hogy mai iacuteraacutesrendszeruumlnk nem

egy koraacutebbi helyesiacuteraacutesi rendszer folytatoacuteja hanem toumlbb helyesiacuteraacutes rendszereacutenek egyes elemeit

hordozza

12 A dolgozat feleacutepiacuteteacutese

Előszoumlr is szeretneacutek roumlviden kiteacuterni honnan szaacutermazhat eacutes mieacutert nevezhetjuumlk bdquohuszitardquo

helyesiacuteraacutesi rendszernek illetve mieacutert szaacutemiacutet helyesiacuteraacutesi-reformnak a maga idejeacuteben Kifejtem

azokat az elmeacuteleteket melyek a bdquohuszitardquo eredet mellett szoacutelnak illetve azokat melyek ennek

4

ellentmondanak Emellett roumlviden kifejtem mik a jellemzői sajaacutetsaacutegai ennek a helyesiacuteraacutesnak

eacutes ezek hogy eacuterveacutenyesuumllnek milyen meacuterteacutekben keruumllnek aacutet a magyar helyesiacuteraacutesba

Ezutaacuten teacuterneacutek aacutet a hataacutestoumlrteacutenetre Bemutatom milyen koumlrnyezetben vettuumlk aacutet ezt a

helyesiacuteraacutesi-moacutedot hogyan tudott beaacutegyazoacutedni a maacuter megleacutevő rendszerbe sikeruumll-e a keacutet

helyesiacuteraacutesi moacutednak egymaacutes mellett vagy akaacuter egymaacutessal fejlődnie Vaacuteltozaacutesaacutet tekintve

igyekszem kronologikus uacuteton veacutegigvezetni milyen meacuterteacutekben eacutes hogyan alakult a

hangjeloumlleacutesuumlnk addig a pontig amikor maacuter egy viszonylag megszilaacuterdult helyesiacuteraacutesi norma

alakulhatott ki ndashez majd az 1832-es Akadeacutemia aacuteltal kiaacutelliacutetott helyesiacuteraacutesi szabaacutelyzattal valoacutesul

meg

A huszita helyesiacuteraacutes aacutetveacutetele utaacuten koumlzel 400 eacutevre van szuumlkseacuteg hogy a vaacuteltozatossaacutegot

mutatoacute magyar helyesiacuteraacutesi rendszer megszilaacuterdulhasson Ebben jelentős szerepet toumllt be

szaacutemos koacutedexmaacutesoloacutenk eacutes nyelvtaniacuteroacutenk akik munkaacutessaacuteguk soraacuten uacutejra eacutes uacutejra aacutetalakiacutetjaacutek a

hangjeloumlleacutesi rendszert uacutejabb eacutes uacutejabb egyedi vagy aacuteltaluk preferaacutelt jeloumlleacutest bevezetve

Munkaacutessaacuteguk soraacuten igyekeztek mineacutel egyszerűbb egyseacutegesebb eacutes koumlruumlltekinthetőbb

hangjeloumlleacutesi rendszert kialakiacutetani Ezen jeloumlleacutesi moacutedok kezdetben az egyhaacutezi művekre eacutes a

koacutedexek szoumlvegeire korlaacutetoloacutedtak le majd a vilaacutegi szoumlvegeikbe is aacutetuumlltetteacutek a jeloumlleacuteseket

Ezek a jeloumlleacutesek meacuteg nem voltak egyseacutegesek azonban a nyomtataacutes soraacuten gyors terjedeacutesbe

kezdhettek fellendiacutetve ezzel a helyesiacuteraacutes igeacutenyeacutet is Dolgozatomban nem kiacutevaacutenom minden

nyelvtaniacuteroacute munkaacutessaacutegaacutet feltuumlntetni Szathmaacuteri Istvaacuten bdquoReacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő

irodalmi nyelvuumlnkrdquo (1968) ciacutemű munkaacuteja alapjaacuten mutatom be a jelentősebb nyelvtaniacuteroacutekat eacutes

az aacuteltaluk kialakiacutetott jeloumlleacutesi rendszereket főleg a sok probleacutemaacutet okozoacute jeloumlleacuteseket figyelembe

veacuteve illetve feltuumlntetve az aacuteltalaacutenostoacutel elteacuterő egyedien megalkotott hangjeloumlleacutesi

moacutedszereket Ezeket a rendszereket a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatokban oumlsszegezve feltuumlntetem

az egyszerűbb szemleacutelteteacutes kedveacuteeacutert

Baacuter szakdolgozatomban a fő hangsuacutelyt a hangjeloumlleacutesi rendszerek hasznaacutelata eacutes

terjeszteacutese kapja helyenkeacutent roumlviden kiteacuterek a Huszita Biblia szoacutehasznaacutelataacutera Ezzel a

kitekinteacutessel az a ceacutelom hogy bemutassam a bibliafordiacutetaacutesok helyesiacuteraacutesa nemcsak a keacutesőbbi

hangjeloumlleacutesi moacutedok eseteacuteben biacuter hataacutessal hanem a szoacutekincs eacutes nyelvezet fejlődeacuteseacutet is

jelentősen befolyaacutesolja

5

2 Helyesiacuteraacutes

21 Helyesiacuteraacutesunk alapjai

Mai helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnk kialakulaacutesaacutehoz hosszuacute neheacutezkes uacutet vezetett Maacutes

teruumlleteken bdquobizonyos kezdeti bizonytalansaacuteg utaacuten araacutenylag gyorsan letisztultak eacutes koraacuten

kialakult egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi gyakorlat naacutelunk kuumlloumlnboumlző taacutersadalmi okok folytaacuten

nagyon hosszadalmasan zajlottak lerdquo (KNIEZSA 1952 5) A taacutersadalmi okok mellett nyelvi

okok is befolyaacutesoltaacutek e folyamatot Egyreacuteszt meg kellett kuumlzdenie maacutes nyelvekkel az

elsőbbseacutegeacutert ndash főleg a neacutemet eacutes latin nyelvvel ndash ezaacuteltal azzal is hogy a helyesiacuteraacutest a

koumlzuumlgyek szintjeacutere emeljeacutek maacutesreacuteszről sajaacutet magaacuteval is hiszen sok szaacutez eacutevig a vaacuteltozatossaacuteg

eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte eacutes jellemzi a mai napig is Az iacuterott nyelvi vaacuteltozatossaacuteg egyik oka

volt hogy toumlbb hangot ugyanaz a betű jeloumllt illetve fordiacutetva egy hangot toumlbb betű adott

vissza Utoacutebbi eseteacuteben a melleacutekjel hasznaacutelataacutenak jelentős szerep jutott Helyesiacuteraacutesunk a ma i

napig megtartotta melleacutekjelező iacuteraacutesmoacutedjaacutet baacuter melleacutekjellel megkuumlloumlnboumlztetett jeleink szaacutema

jelentősen lecsoumlkkent napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere terjed ki Azonban

akkoriban a XVndashXVI szaacutezad folyamaacuten nagy jelentőseacuteggel biacutert bdquoIacutegy lett peacuteldaacuteul a huszita

helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacuteban az ouml hang jele az o (az o-val szemben) az ny hang jele az ṅ

(az n-nel szemben) (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) A jelzeacutes szabaacutelyozaacutesa ndash a toumlbb szaacutez

eacutev alatt jelentős kuumllső eacutes belső hataacutesok eacuterteacutek ndash a XIX szaacutezadra lezaacuterult azt koumlvetően

napjainkig nagymeacuterteacutekű vaacuteltozaacutesok nem jaacutetszoacutedtak le

Ma ismert helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk kialakulaacutesaacutehoz sok időnek kellett eltelnie a latin betűs iacuteraacutes

aacutetveacuteteleacutetől jelen korunkig eacutes ebben a terjedelmes időszakban szaacutemos kuumllső eacutes belső reform

hataacutesa alakiacutetgatta Ez alapjaacuten toumlbb korszakaacutet kuumlloumlnboumlztethetjuumlk meg Első korszaknak

tekinthetjuumlk a latin betűs iacuteraacutesjelek aacutetveacuteteleacutenek idejeacutet amelyet a kialakuloacute kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes vesz aacutet eacutes alkalmaz Az ezt koumlvető korszakban ndash amely dolgozatom teacutemaacutejaacutet

tekintve a legjelentősebb eacutes amiről hosszabb terjedelemben ejtek szoacutet ndash megjelenik a huszita

helyesiacuteraacutes eacutes a sajaacutetossaacutegai az egy hangndashegy jel alaprendszer eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata Ez

fog hazaacutenkban is elterjedni keveredve a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutessal Ennek a kevert

helyesiacuteraacutesnak a koumlzege a koacutedexirodalom lesz A koumlvetkező harmadik korszakban az iacuteraacutes eacutes

6

helyesiacuteraacutes keacuterdeacutese a vallaacutes sziacutentereacuten folytatoacutedik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) A XVI

szaacutezadban indul meg a protestaacutensndashkatolikus kuumlzdelem az egyhaacutez felemeleacuteseacuteeacutert eacutes ez a

kettősseacuteg a helyesiacuteraacutesra is kiterjed (baacuter nem oumllt olyan jelentős meacutereteket) A vallaacutesi

kuumlzdelmek lecsengeacuteseacutevel ndash nagyjaacuteboacutel a XVIII szaacutezad veacutegeacutereacutere ndash a IV korszakban veacutegre

koumlzeleduumlnk egy olyan helyesiacuteraacutesi keacutep kialakulaacutesaacutehoz amely maacuter a koraacutebbi helyesiacuteraacutesi

tiacutepusokat felhasznaacutelva egy megszilaacuterdult iacuteraacutesrendszert kiacutevaacuten kialakiacutetani Ekkor zajlik le a

jottistandashypszilonista vita ndash amelyről a keacutesőbbiekben roumlviden szoacutet ejtek ndash ezutaacuten az 1830-as

eacutevekre a helyesiacuteraacutes eleacuterkezik egy olyan ponthoz ahol maacuter csak egyfeacutele helyesiacuteraacutesi keacutepet

igyekeznek kialakiacutetani eacutes megszabni (ez majd a Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg eacuterdeme lesz) amely

az egeacutesz nemzet aacuteltal ismertteacute vaacutelik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 67)

A bdquomai magyar helyesiacuteraacutes betűiacuteroacute rendszerű eacutes hangjeloumllő jellegű iacuteraacutes-rendszer Azok a

főbb elvek amelyeket helyesiacuteraacutesunk alapelveikeacutent szoktunk emlegetni elsősorban hangjeloumllő

jellegeacutehez kapcsoloacutednakrdquo (FARKAS 1971 5) Szakdolgozatom teacutemaacuteja szerint e hangjeloumllő

sajaacutetossaacutegaacutet kiacutevaacutenom kieacuterteacutekelni bdquo A magyar aacutebeacuteceacute sajaacutetos betűsor elemei az iacuteraacutesjegyek

egy-egy hangot jeloumllő (egy vagy toumlbb iacuteraacutesjegyből aacutelloacute) legkisebb egyseacutegei pedig a betűkrdquo

(FARKAS 1971 5) A hangjeloumlleacutes egyik moacutedszere a melleacutekjelezeacutes Ez a mai helyesiacuteraacutesunk

eseteacuteben maacuter csak a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere terjed ki ez kuumlloumlnboumlzteti meg a hosszuacute eacutes

roumlvid formaacutet (andashaacute) Maacutessalhangzoacuteink melleacutekjel neacutelkuumlliek azok hosszuacutesaacutegaacutet

betűkapcsolatokkal jeloumlljuumlk melyek a rendelkezeacutesre aacutelloacute jelekből tevődnek oumlssze

Mai helyesiacuteraacutesunk bdquofonetikus jellegű azaz igyekszik ugyanazt a hangot mindig

ugyanazzal a jellel vagy jelkapcsolattal tuumlkroumlztetni eacutes fordiacutetva is ugyanazt a jelet vagy

jelkapcsolatot lehetőleg mindig ugyanarra a hangra vonatkoztatva hasznaacutelnirdquo (FARKAS 1971

6) Ez a helyesiacuteraacutesi forma a veacutegeredmeacutenye azoknak a helyesiacuteraacutesi egyseacutegesiacutető

proacutebaacutelkozaacutesoknak amelyekről szakdolgozatomban a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Elsődlegesen

az megaacutellapiacutethatoacute hogy a megkoumlzeliacutetőleg XVndashXIX szaacutezadig terjedő helyesiacuteraacutesi kiacuteseacuterletek

sikerrel jaacutertak az egyszerűsiacuteteacutes eacutes egyseacutegesiacuteteacutes ceacuteljaacutet illetőleg Mai iacuteraacutesunk egyfajta egyseacuteget

mutat legalaacutebbis olyan szempontboacutel hogy a magaacutenhangzoacutek kvalitaacutesa eacutes kvantitaacutesa

melleacutekjelekkel kuumlloumlnboumlztethető meg miacuteg a maacutessalhangzoacutek eseteacuten megmarad a melleacutekjel

neacutelkuumlli betűkettőző moacutedszer amely maacuter a magyar betűhasznaacutelat legkoraacutebbi szoumlvegeiben is

fellelhető (laacutesd kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes)

7

22 Diakritikus jelhasznaacutelat

A maacuter sokat emlegetett melleacutekjeles (maacutes neacuteven diakritikus ndash goumlroumlg eredetű bdquovalamely

betű hangeacuterteacutekeacutet moacutedosiacutetoacute jel a betűre alaacutendash foumlleacutendash vagy melleacute iacuterva az ouml uuml ő ű pontjai illetve

vesszői szinteacuten melleacutekjelekrdquo) helyesiacuteraacutes a mai napig sok nyelvben meghataacuterozoacute szerepet

jaacutetszik (FODOR 1999 1666) Azokat a betűket nevezzuumlk melleacutekjellel ellaacutetottnak amelyek

eseteacuteben a melleacutekjel megkuumlloumlnboumlztető szereppel biacuter az adott betűhoumlz keacutepest a melleacutekjel maacutes

kvalitaacutest (minőseacutegi elteacutereacutes) eacutes kvantitaacutest (mennyiseacutegi elteacutereacutes) jeloumll Melleacutekjelnek tekinthető a

pont a vessző (eacutes ezeknek a kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatai a dupla pont betű foumlloumltt vagy alatt

elhelyezeacutes stb) emellett előfordulnak kuumlloumlnleges melleacutekjel hasznaacutelatok mint az ^ ˘ deg eacutes meacuteg

sok maacutes ndash esetenkeacutent toumlbbfeacutele melleacutekjelet is tartalmazhat a betű mint pl az ȫ eseteacuteben A

melleacutekjelek keruumllhetnek a betű foumlleacute (ocirc) alaacute (ņ) eacutes magaacutet a betűt is megvaacuteltoztathatjaacutek (ę ŋ)

A melleacutekjelek hasznaacutelata egyik moacutedja a betűhiaacutenyok poacutetlaacutesaacutera Legtoumlbb teruumlleten a latin

hasznaacutelata vaacutelt elterjedtteacute aacuteltalaacutenossaacute ezaacuteltal minden neacutep a latin iacuteraacutesrendszer felhasznaacutelaacutesaacuteval

igyekezett feleacutepiacuteteni sajaacutet hangjeloumlleacutesi rendszereacutet Ennek koumlvetkezteacuteben neacutehaacuteny betű maacuter

adott volt egy uacutej helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesaacutehoz azonban a latin betűk szaacutema egyes nyelvek

eseteacuteben keveacutesnek bizonyult ndash mint esetuumlnkben is ndash eacuteppen ezeacutert keacutenytelenek voltak sajaacutet

maguk uacutej betűket megalkotni Ebben aacutellt rendelkezeacutesuumlkre a melleacutekjelek rendszere

A vilaacutegon ma is szaacutemos nyelv eacutel a melleacutekjeles betűk hasznaacutelataacuteval az oumlsszetett

betűkettőzeacutesek (oo cz stb) mellett Euroacutepai tekintetben ilyen a spanyol betűn a hullaacutemos

vonal (ntilde) A romaacuten toumlbb betűje mint az ă acirc icirc ş eacutes ţ emellett a francia nyelv is hasznaacutelja (ccedil)

Valamint toumlbbek koumlzoumltt a tőluumlnk eacuteszakabbra fekvő szlaacutev nyelvek mint a lengyel (ć ę ł ń ź

ż) a szlovaacutek (auml ĺ ľ ocirc ŕ) vagy akaacuter a cseh (ě ř ů) ndash akiktől a veacutelemeacutenyek szerint vettuumlk aacutet a

diakritikus jelek hasznaacutelataacutet ndash a jelek szeacuteles skaacutelaacutejaacutet hasznaacuteljaacutek

A magyar helyesiacuteraacutes maacuter hosszuacute ideje alkalmazza a melleacutekjeleket Koumlruumllbeluumll a XV

szaacutezad veacutegeacuten vettuumlk aacutet eacutes indulhatott meg a terjedeacutese Ekkor meacuteg nem csak a magaacutenhangzoacutek

kivaacuteltaacutesaacutega volt a melleacutekjelek birtoklaacutesa maacutessalhangzoacuteink is bővelkedtek bennuumlk

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyar nyelvben a leggyakoribb a betű foumlleacute iacutert melleacutekjeles iacuteraacutes (ǔ eacute)

eacutes neacutehaacuteny esetben egy betű toumlbb melleacutekjelet is alkalmazhat (ȫ ǘ) Maacutera maacuter ezek szaacutema eacutes

hasznaacutelatuk teruumllete alaposan megcsappant napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek

hosszuacutesaacutegaacutenak jeloumlleacuteseacuteben jaacutetszanak jelentős szerepet a maacutessalhangzoacutekroacutel teljesen lekopott

az idők soraacuten A mai helyesiacuteraacutes maacuter csak a koumlvetkező melleacutekjeles betűket alkalmazza aacute eacute iacute

8

oacute ouml ő uacute uuml ű Szakdolgozatom tovaacutebbi reacuteszeacuteben azt vizsgaacutelom meg honnan vettuumlk aacutet a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest hogyan eacutes milyen koumlrnyezetbe illeszkedett be illetve milyen hataacutessal

volt a keacutesőbbi betűalkalmazaacutesokra A koumlvetkező fejezetben bemutatom honnan vehettuumlk aacutet

ezt a helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest amely a keacutesőbbiekben hataacutest gyakorol iacuterott nyelvuumlnkre

9

3 A huszita helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete

31 A huszita eredet

A huszita helyesiacuteraacutes eredete sok keacuterdeacutesben megosztja a kutatoacutek veacutelemeacutenyeacutet A bibliaacutenak

maga a huszita jellege keacuterdőjeleződik meg Egyik fő probleacutemakoumlrt tehaacutet az adja hogy milyen

eredetű helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest vettuumlnk aacutet vagyis hogy valoacuteban huszita-e a Huszita Biblia vagy maacutes

teruumlletről neacutepcsoporttoacutel szaacutermazik A maacutesik probleacutemaacutet az jelenti hogy ha megmaradunk

amellett az aacutelliacutetaacutes mellett hogy a fordiacutetaacutes huszitaacutektoacutel szaacutermazik akkor is tisztaacutezatlan marad a

fordiacutetoacutek szemeacutelye A koumlvetkezőkben ezeknek a keacuterdeacuteseknek a kuumlloumlnboumlző szempontuacute

magyaraacutezataacutet mutatom be Előszoumlr laacutessuk a legaacuteltalaacutenosabban elfogadott elmeacuteletet A huszita

eredet jellemzőit foglalom oumlssze honnan kitől hogyan juthatott el hozzaacutenk ez a helyesiacuteraacutes

utaacutena megemliacutetem a kuumlloumlnboumlző ezt megcaacutefoloacute elmeacuteleteket eacutes a megkeacuterdőjelezeacutesuumlk

lehetseacuteges okait

Az aacuteltalaacutenosan elfogadott megaacutellapiacutetaacutes alapjaacuten ez a helyesiacuteraacutesi reform Husz Jaacutenostoacutel

szaacutermazik eacutes a huszita mozgalom produktuma bdquoA Huszita Biblia egy szellemi forradalom

termeacuteke voltrdquo (HADROVICS 1994 7) Ebben a korban nőtt ki a humanizmus iraacutenyzata a merev

szabaacutelyok felteacutepeacutese az emberkoumlzpontuacutesaacuteg gondolata haacutetteacuterbe szoriacutetva az egyhaacutez

felsőbbrendűseacutegeacutet Ebben az időben noumlvekedett meg az igeacuteny a neacutepnyelvi bibliaacutekra Koraacutebban

az egyhaacutez feladata volt a tanok hirdeteacutese ami latin nyelven zajlott eacutes ezt senki nem vonhatta

keacutetseacutegbe Az anyanyelvű bibliaacutek terjeszteacutese egyuumltt jaacutert az eretnekmozgalmak kialakulaacutesaacuteval

akik folyamatosan felleacuteptek az egyhaacutezzal szemben A XIII szaacutezadban pl Franciaorszaacutegban

megindult a valdens mozgalom eacutes a XV szaacutezadra szaacutemos eretnekmozgalom zajlott le Az

eretnekmozgalmak leacutenyege hogy az egyhaacutez szerepeacutet aacutetveacuteve sajaacutet elveket felemelve

igyekeznek terjeszteni a hitet a neacutep koumlzoumltt egyeduumll a bibliaacutet tartjaacutek a hit forraacutesaacutenak ezaacuteltal

folyamatos uumlldoumlzteteacutesnek vannak kiteacuteve (HADROVICS 1994 9ndash11) Ezek az elvek ndash az egyhaacutezi

hierarchia megkeacuterdőjelezeacutese visszateacutereacutes a biblia tiszta tanaihoz ndash biztos talajhoz jutottak a

praacutegai koumlzegben (ahogy azt Hadrovics Laacuteszloacute nevezi) majd a huszita mozgalom soraacuten

bdquovallaacutesi vezeacutereszmeacutekkeacuterdquo (HADROVICS 1994 12) vaacuteltak

10

32 Husz Jaacutenos

Husz Jaacutenos (1370ndash1415) egy ilyen koumlrnyezetben kezdhette meg taniacutetoacutei eacutes egyhaacutezi

munkaacutessaacutegaacutet eacutes terjeszthette az aacuteltala kidolgozott (vagy maacutestoacutel aacutetvett) helyesiacuteraacutesi rendszert

1396-toacutel a praacutegai egyetemen magiszter 1400-toacutel papi paacutelyaacutera leacutepve a teoloacutegiai elmeacuteletek

uacutettoumlrőjeacuteveacute vaacutelt majd bdquo1402-ben a cseh eacutes neacutemet polgaacuterok aacuteltal fenntartott praacutegai Betlehem-

kaacutepolna papjaacutevaacute nevezteacutek kirdquo (GOumlRFOumlL 2002 175) Az idő soraacuten kialakult egy neacutemetellenes

csoport ennek hataacutesaacutera 1409-ben a neacutemet diaacutekok eacutes tanaacuterok keacutenytelenek voltak Lipcseacutebe

vonulni ndash nagy valoacutesziacutenűseacuteggel magukkal vihettek cseh egyhaacutezi szoumlvegeket is amelyek a

keacutesőbbiekben segiacutetseacuteget nyuacutejthattak munkaacutessaacutegaik soraacuten pl bibliakeacutesziacuteteacutes alkalmaacuteval

(GOumlRFOumlL 2002 176)

Teoloacutegiai munkaacuteiban eacutes vitaacuteiban Husz elsősorban Wyclif tanait hangoztatta az egyhaacutezi

hierarchiaacutet eacutes a katolikus szentseacutegeket keacuterdőjelezte meg eacutes ezzel baacuter sok koumlvetőre tett szert eacutes

tanaival sokan szimpatizaacuteltak 1415-ben maacuteglyahalaacutelra iacuteteacutelteacutek eacuterte Koumlvetőit nevezik

huszitaacuteknak baacuter bdquoHusz eacutes a huszitizmus kapcsolata vitatottrdquo (GOumlRFOumlL 2002 176)

Husz helyesiacuteraacutesi elgondolaacutesaacuteban igyekezett kialakiacutetani egy regulaacuteris hangrendszert

amely az egy hangndashegy jel szabaacutelyra eacutepuumll ezzel koumlnnyebben eacutertelmezhetőveacute aacutetlaacutethatoacutevaacute eacutes

egyszerűbben maacutesolhatoacutevaacute teacuteve a szoumlveget Emellett a toumlbb hangboacutel aacutelloacute betűket

leegyszerűsiacutetve melleacutekjelekkel hasznaacutelva keacutepzelte el Ez terjedt eacutes jutott el hazaacutenkba is

Mivel Husz műveiben oumlnmaga sem alkalmazta rendszeresen a sajaacutet szabaacutelyrendszereacutet

szoumlvegeiből nem vehetteacutek aacutet az iacuteraacutesmoacutedot bdquoMivel pedig egyfelől Husz Tractatusa (1412)

meacuteg akkor is megelőzi bibliafordiacutetaacutesunkat ha annak elkeacuteszuumllteacutet a lehető legkoraacutebbi időre

1416-re tesszuumlk maacutesfelől az egy betű ndash egy hang elveacutet valamint a diakritikus jelek

hasznaacutelataacutenak gondolataacutet szerzőnk e korban maacuteshonnan mint Husztoacutel nem vehette

nyilvaacutenvaloacute hogy helyesiacuteraacutesunk szerzőjeacutenek csak Husz lehetett a mintakeacuteperdquo (KNIEZSA 1952

147) Tehaacutet ha ezt a helyesiacuteraacutest Husznak tulajdoniacutetjuk olyan szemeacutelyek tudtaacutek aacutetvenni eacutes

terjeszteni akik kapcsolatban aacutelltak vele vagy olyan szemeacutelyekkel akik ismerhetteacutek Huszt eacutes

munkaacutessaacutegaacutet Ez alapjaacuten a szakirodalom keacutet szemeacutelyt kapcsol ide Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki

Baacutelintot baacuter szemeacutelyuumlk bizonytalan A bibliafordiacutetaacutest haacuterom koacutedexuumlnk őrizte meg az Apor-

koacutedex Beacutecsi-koacutedex eacutes Muumlncheni-koacutedex utoacutebbi pedig emliacuteteacutest tesz az eredeti fordiacutetaacutes

keletkezeacuteseacuteről A koacutedex szerint bdquoThomas et Valentinusrdquo vagyis Tamaacutes eacutes Baacutelint Moldovaacuteba

mentek eacutes ott iacutertaacutek meg a bibliaacutet A kutatoacutek a praacutegai egyetemen beazonosiacutetottaacutek a keacutet feacuterfit

11

mint Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki Baacutelintot de ezt az elgondolaacutest sokan megcaacutefoltaacutek (SZABOacute 1989

118)

Annyi bizonyos azonban hogy a fordiacutetoacute mindenkeacutepp a praacutegai koumlzegben ismerkedett

meg a Husz-feacutele helyesiacuteraacutesi formaacuteval eacutes hogy bdquoHusz tisztelője eacutes hiacuteve voltrdquo (KNIEZSA 1959

13) Kniezsa Istvaacuten a szoumlveg huszita jellegeacutet a helyesiacuteraacutes-hasznaacutelattal igyekszik magyaraacutezni

mivel meacuteg a keacutesőbbi fordiacutetaacutesok ndash a Beacutecsi-koacutedexben eacutes a Muumlncheni-koacutedexben ndashis

alkalmazzaacutek Eszerint a szoumlveg hűen alkalmazza a melleacutekjeles ndash ponttal eacutes vesszővel ellaacutetottndash

egy hangndashegy jel szabaacutelyuacute helyesiacuteraacutesi formaacutet (SZABOacute 1989 120) Husz rendszereacutenek

alapmintaacuteja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt a fordiacutetoacutek pedig a magyar kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes formaacutejaacutet tekintetteacutek mintaacutenak ezaacuteltal csak keacutet betű eseteacuten mutathatoacute ki az

azonossaacuteg (a ṫ eacutes ṅ eseteacuteben) (KNIEZSA 1952 147) Ez alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

toumlbbi betűt honnan vetteacutek aacutet a fordiacutetoacutek (SZABOacute 1989 121) A legtoumlbb betűt a maacuter megszokott

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes adta Emellett a fordiacutetoacute vagy maacutesik helyesiacuteraacutesi rendszerből vett

aacutet hangokat ndash mint pl az ʟ -t ndash vagy sajaacutet maga talaacutelt ki uacutej jeloumlleacutest a hangokra (KNIEZSA

1952 151)

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai

Toumlbb eacuterv laacutetott napvilaacutegot amely alapjaacuten az első bibliafordiacutetaacutesunk huszita eredeteacutet nem

lehet felteacutetel neacutelkuumll elfogadni Az ellentmondaacutesok toumlbb eacutervet is felsorakoztatnak a bdquohuszitardquo

szaacutermazaacutes ellen Keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a keletkezeacutes daacutetuma a fordiacutetoacutek szemeacutelye maga a biblia

nyelvezete is keacutetseacutegeket von maga utaacuten emellett helyesiacuteraacutesi szempontboacutel sem felteacutetlen a

huszitaacutekhoz kapcsolhatoacute

Elsősorban a biblia elkeacuteszuumlleacuteseacutenek keltezeacuteseacutevel kapcsolatban meruumllnek fel keacuterdeacutesek

Joseph Jirecek filoloacutegus eacutes nyelveacutesz bdquoa praacutegai egyetem korabeli anyakoumlnyveacuteben magyar

neveket talaacuteltrdquo ezek azok akiket a keacutesőbbiekben Tamaacuteskeacutent eacutes Baacutelintkeacutent emlegettek

emellett megtalaacutelta Hensel Emreacutenek a neveacutet akinek a fia Neacutemeti Gyoumlrgy feltehetően a

keacutesőbbi Muumlncheni-koacutedex fordiacutetoacuteja volt (SZABOacute 1989 119) Ezeket a fiatalokat akik az 1390-

1411-es eacutevek koumlruumll jaacuterhattak az egyetemre azonosiacutetottaacutek be a biblia fordiacutetoacuteival Azonban ezt

az azonosiacutetaacutest toumlbb magyaraacutezat miatt nem felteacutetlenuumll lehet elfogadni

Egyreacuteszt ha ezek az esemeacutenyek (az uumlldoumlzeacutesek eacutes a biblia elkeacutesziacuteteacutese) 1439 koumlruumll

toumlrteacutentek a keacutet feacuterfi az 50-es 60-as eacuteveiben jaacuterhatott ami maacuter oumlnmaga valoacuteszerűtlenneacute teszi

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

4

ellentmondanak Emellett roumlviden kifejtem mik a jellemzői sajaacutetsaacutegai ennek a helyesiacuteraacutesnak

eacutes ezek hogy eacuterveacutenyesuumllnek milyen meacuterteacutekben keruumllnek aacutet a magyar helyesiacuteraacutesba

Ezutaacuten teacuterneacutek aacutet a hataacutestoumlrteacutenetre Bemutatom milyen koumlrnyezetben vettuumlk aacutet ezt a

helyesiacuteraacutesi-moacutedot hogyan tudott beaacutegyazoacutedni a maacuter megleacutevő rendszerbe sikeruumll-e a keacutet

helyesiacuteraacutesi moacutednak egymaacutes mellett vagy akaacuter egymaacutessal fejlődnie Vaacuteltozaacutesaacutet tekintve

igyekszem kronologikus uacuteton veacutegigvezetni milyen meacuterteacutekben eacutes hogyan alakult a

hangjeloumlleacutesuumlnk addig a pontig amikor maacuter egy viszonylag megszilaacuterdult helyesiacuteraacutesi norma

alakulhatott ki ndashez majd az 1832-es Akadeacutemia aacuteltal kiaacutelliacutetott helyesiacuteraacutesi szabaacutelyzattal valoacutesul

meg

A huszita helyesiacuteraacutes aacutetveacutetele utaacuten koumlzel 400 eacutevre van szuumlkseacuteg hogy a vaacuteltozatossaacutegot

mutatoacute magyar helyesiacuteraacutesi rendszer megszilaacuterdulhasson Ebben jelentős szerepet toumllt be

szaacutemos koacutedexmaacutesoloacutenk eacutes nyelvtaniacuteroacutenk akik munkaacutessaacuteguk soraacuten uacutejra eacutes uacutejra aacutetalakiacutetjaacutek a

hangjeloumlleacutesi rendszert uacutejabb eacutes uacutejabb egyedi vagy aacuteltaluk preferaacutelt jeloumlleacutest bevezetve

Munkaacutessaacuteguk soraacuten igyekeztek mineacutel egyszerűbb egyseacutegesebb eacutes koumlruumlltekinthetőbb

hangjeloumlleacutesi rendszert kialakiacutetani Ezen jeloumlleacutesi moacutedok kezdetben az egyhaacutezi művekre eacutes a

koacutedexek szoumlvegeire korlaacutetoloacutedtak le majd a vilaacutegi szoumlvegeikbe is aacutetuumlltetteacutek a jeloumlleacuteseket

Ezek a jeloumlleacutesek meacuteg nem voltak egyseacutegesek azonban a nyomtataacutes soraacuten gyors terjedeacutesbe

kezdhettek fellendiacutetve ezzel a helyesiacuteraacutes igeacutenyeacutet is Dolgozatomban nem kiacutevaacutenom minden

nyelvtaniacuteroacute munkaacutessaacutegaacutet feltuumlntetni Szathmaacuteri Istvaacuten bdquoReacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő

irodalmi nyelvuumlnkrdquo (1968) ciacutemű munkaacuteja alapjaacuten mutatom be a jelentősebb nyelvtaniacuteroacutekat eacutes

az aacuteltaluk kialakiacutetott jeloumlleacutesi rendszereket főleg a sok probleacutemaacutet okozoacute jeloumlleacuteseket figyelembe

veacuteve illetve feltuumlntetve az aacuteltalaacutenostoacutel elteacuterő egyedien megalkotott hangjeloumlleacutesi

moacutedszereket Ezeket a rendszereket a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatokban oumlsszegezve feltuumlntetem

az egyszerűbb szemleacutelteteacutes kedveacuteeacutert

Baacuter szakdolgozatomban a fő hangsuacutelyt a hangjeloumlleacutesi rendszerek hasznaacutelata eacutes

terjeszteacutese kapja helyenkeacutent roumlviden kiteacuterek a Huszita Biblia szoacutehasznaacutelataacutera Ezzel a

kitekinteacutessel az a ceacutelom hogy bemutassam a bibliafordiacutetaacutesok helyesiacuteraacutesa nemcsak a keacutesőbbi

hangjeloumlleacutesi moacutedok eseteacuteben biacuter hataacutessal hanem a szoacutekincs eacutes nyelvezet fejlődeacuteseacutet is

jelentősen befolyaacutesolja

5

2 Helyesiacuteraacutes

21 Helyesiacuteraacutesunk alapjai

Mai helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnk kialakulaacutesaacutehoz hosszuacute neheacutezkes uacutet vezetett Maacutes

teruumlleteken bdquobizonyos kezdeti bizonytalansaacuteg utaacuten araacutenylag gyorsan letisztultak eacutes koraacuten

kialakult egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi gyakorlat naacutelunk kuumlloumlnboumlző taacutersadalmi okok folytaacuten

nagyon hosszadalmasan zajlottak lerdquo (KNIEZSA 1952 5) A taacutersadalmi okok mellett nyelvi

okok is befolyaacutesoltaacutek e folyamatot Egyreacuteszt meg kellett kuumlzdenie maacutes nyelvekkel az

elsőbbseacutegeacutert ndash főleg a neacutemet eacutes latin nyelvvel ndash ezaacuteltal azzal is hogy a helyesiacuteraacutest a

koumlzuumlgyek szintjeacutere emeljeacutek maacutesreacuteszről sajaacutet magaacuteval is hiszen sok szaacutez eacutevig a vaacuteltozatossaacuteg

eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte eacutes jellemzi a mai napig is Az iacuterott nyelvi vaacuteltozatossaacuteg egyik oka

volt hogy toumlbb hangot ugyanaz a betű jeloumllt illetve fordiacutetva egy hangot toumlbb betű adott

vissza Utoacutebbi eseteacuteben a melleacutekjel hasznaacutelataacutenak jelentős szerep jutott Helyesiacuteraacutesunk a ma i

napig megtartotta melleacutekjelező iacuteraacutesmoacutedjaacutet baacuter melleacutekjellel megkuumlloumlnboumlztetett jeleink szaacutema

jelentősen lecsoumlkkent napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere terjed ki Azonban

akkoriban a XVndashXVI szaacutezad folyamaacuten nagy jelentőseacuteggel biacutert bdquoIacutegy lett peacuteldaacuteul a huszita

helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacuteban az ouml hang jele az o (az o-val szemben) az ny hang jele az ṅ

(az n-nel szemben) (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) A jelzeacutes szabaacutelyozaacutesa ndash a toumlbb szaacutez

eacutev alatt jelentős kuumllső eacutes belső hataacutesok eacuterteacutek ndash a XIX szaacutezadra lezaacuterult azt koumlvetően

napjainkig nagymeacuterteacutekű vaacuteltozaacutesok nem jaacutetszoacutedtak le

Ma ismert helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk kialakulaacutesaacutehoz sok időnek kellett eltelnie a latin betűs iacuteraacutes

aacutetveacuteteleacutetől jelen korunkig eacutes ebben a terjedelmes időszakban szaacutemos kuumllső eacutes belső reform

hataacutesa alakiacutetgatta Ez alapjaacuten toumlbb korszakaacutet kuumlloumlnboumlztethetjuumlk meg Első korszaknak

tekinthetjuumlk a latin betűs iacuteraacutesjelek aacutetveacuteteleacutenek idejeacutet amelyet a kialakuloacute kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes vesz aacutet eacutes alkalmaz Az ezt koumlvető korszakban ndash amely dolgozatom teacutemaacutejaacutet

tekintve a legjelentősebb eacutes amiről hosszabb terjedelemben ejtek szoacutet ndash megjelenik a huszita

helyesiacuteraacutes eacutes a sajaacutetossaacutegai az egy hangndashegy jel alaprendszer eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata Ez

fog hazaacutenkban is elterjedni keveredve a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutessal Ennek a kevert

helyesiacuteraacutesnak a koumlzege a koacutedexirodalom lesz A koumlvetkező harmadik korszakban az iacuteraacutes eacutes

6

helyesiacuteraacutes keacuterdeacutese a vallaacutes sziacutentereacuten folytatoacutedik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) A XVI

szaacutezadban indul meg a protestaacutensndashkatolikus kuumlzdelem az egyhaacutez felemeleacuteseacuteeacutert eacutes ez a

kettősseacuteg a helyesiacuteraacutesra is kiterjed (baacuter nem oumllt olyan jelentős meacutereteket) A vallaacutesi

kuumlzdelmek lecsengeacuteseacutevel ndash nagyjaacuteboacutel a XVIII szaacutezad veacutegeacutereacutere ndash a IV korszakban veacutegre

koumlzeleduumlnk egy olyan helyesiacuteraacutesi keacutep kialakulaacutesaacutehoz amely maacuter a koraacutebbi helyesiacuteraacutesi

tiacutepusokat felhasznaacutelva egy megszilaacuterdult iacuteraacutesrendszert kiacutevaacuten kialakiacutetani Ekkor zajlik le a

jottistandashypszilonista vita ndash amelyről a keacutesőbbiekben roumlviden szoacutet ejtek ndash ezutaacuten az 1830-as

eacutevekre a helyesiacuteraacutes eleacuterkezik egy olyan ponthoz ahol maacuter csak egyfeacutele helyesiacuteraacutesi keacutepet

igyekeznek kialakiacutetani eacutes megszabni (ez majd a Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg eacuterdeme lesz) amely

az egeacutesz nemzet aacuteltal ismertteacute vaacutelik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 67)

A bdquomai magyar helyesiacuteraacutes betűiacuteroacute rendszerű eacutes hangjeloumllő jellegű iacuteraacutes-rendszer Azok a

főbb elvek amelyeket helyesiacuteraacutesunk alapelveikeacutent szoktunk emlegetni elsősorban hangjeloumllő

jellegeacutehez kapcsoloacutednakrdquo (FARKAS 1971 5) Szakdolgozatom teacutemaacuteja szerint e hangjeloumllő

sajaacutetossaacutegaacutet kiacutevaacutenom kieacuterteacutekelni bdquo A magyar aacutebeacuteceacute sajaacutetos betűsor elemei az iacuteraacutesjegyek

egy-egy hangot jeloumllő (egy vagy toumlbb iacuteraacutesjegyből aacutelloacute) legkisebb egyseacutegei pedig a betűkrdquo

(FARKAS 1971 5) A hangjeloumlleacutes egyik moacutedszere a melleacutekjelezeacutes Ez a mai helyesiacuteraacutesunk

eseteacuteben maacuter csak a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere terjed ki ez kuumlloumlnboumlzteti meg a hosszuacute eacutes

roumlvid formaacutet (andashaacute) Maacutessalhangzoacuteink melleacutekjel neacutelkuumlliek azok hosszuacutesaacutegaacutet

betűkapcsolatokkal jeloumlljuumlk melyek a rendelkezeacutesre aacutelloacute jelekből tevődnek oumlssze

Mai helyesiacuteraacutesunk bdquofonetikus jellegű azaz igyekszik ugyanazt a hangot mindig

ugyanazzal a jellel vagy jelkapcsolattal tuumlkroumlztetni eacutes fordiacutetva is ugyanazt a jelet vagy

jelkapcsolatot lehetőleg mindig ugyanarra a hangra vonatkoztatva hasznaacutelnirdquo (FARKAS 1971

6) Ez a helyesiacuteraacutesi forma a veacutegeredmeacutenye azoknak a helyesiacuteraacutesi egyseacutegesiacutető

proacutebaacutelkozaacutesoknak amelyekről szakdolgozatomban a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Elsődlegesen

az megaacutellapiacutethatoacute hogy a megkoumlzeliacutetőleg XVndashXIX szaacutezadig terjedő helyesiacuteraacutesi kiacuteseacuterletek

sikerrel jaacutertak az egyszerűsiacuteteacutes eacutes egyseacutegesiacuteteacutes ceacuteljaacutet illetőleg Mai iacuteraacutesunk egyfajta egyseacuteget

mutat legalaacutebbis olyan szempontboacutel hogy a magaacutenhangzoacutek kvalitaacutesa eacutes kvantitaacutesa

melleacutekjelekkel kuumlloumlnboumlztethető meg miacuteg a maacutessalhangzoacutek eseteacuten megmarad a melleacutekjel

neacutelkuumlli betűkettőző moacutedszer amely maacuter a magyar betűhasznaacutelat legkoraacutebbi szoumlvegeiben is

fellelhető (laacutesd kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes)

7

22 Diakritikus jelhasznaacutelat

A maacuter sokat emlegetett melleacutekjeles (maacutes neacuteven diakritikus ndash goumlroumlg eredetű bdquovalamely

betű hangeacuterteacutekeacutet moacutedosiacutetoacute jel a betűre alaacutendash foumlleacutendash vagy melleacute iacuterva az ouml uuml ő ű pontjai illetve

vesszői szinteacuten melleacutekjelekrdquo) helyesiacuteraacutes a mai napig sok nyelvben meghataacuterozoacute szerepet

jaacutetszik (FODOR 1999 1666) Azokat a betűket nevezzuumlk melleacutekjellel ellaacutetottnak amelyek

eseteacuteben a melleacutekjel megkuumlloumlnboumlztető szereppel biacuter az adott betűhoumlz keacutepest a melleacutekjel maacutes

kvalitaacutest (minőseacutegi elteacutereacutes) eacutes kvantitaacutest (mennyiseacutegi elteacutereacutes) jeloumll Melleacutekjelnek tekinthető a

pont a vessző (eacutes ezeknek a kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatai a dupla pont betű foumlloumltt vagy alatt

elhelyezeacutes stb) emellett előfordulnak kuumlloumlnleges melleacutekjel hasznaacutelatok mint az ^ ˘ deg eacutes meacuteg

sok maacutes ndash esetenkeacutent toumlbbfeacutele melleacutekjelet is tartalmazhat a betű mint pl az ȫ eseteacuteben A

melleacutekjelek keruumllhetnek a betű foumlleacute (ocirc) alaacute (ņ) eacutes magaacutet a betűt is megvaacuteltoztathatjaacutek (ę ŋ)

A melleacutekjelek hasznaacutelata egyik moacutedja a betűhiaacutenyok poacutetlaacutesaacutera Legtoumlbb teruumlleten a latin

hasznaacutelata vaacutelt elterjedtteacute aacuteltalaacutenossaacute ezaacuteltal minden neacutep a latin iacuteraacutesrendszer felhasznaacutelaacutesaacuteval

igyekezett feleacutepiacuteteni sajaacutet hangjeloumlleacutesi rendszereacutet Ennek koumlvetkezteacuteben neacutehaacuteny betű maacuter

adott volt egy uacutej helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesaacutehoz azonban a latin betűk szaacutema egyes nyelvek

eseteacuteben keveacutesnek bizonyult ndash mint esetuumlnkben is ndash eacuteppen ezeacutert keacutenytelenek voltak sajaacutet

maguk uacutej betűket megalkotni Ebben aacutellt rendelkezeacutesuumlkre a melleacutekjelek rendszere

A vilaacutegon ma is szaacutemos nyelv eacutel a melleacutekjeles betűk hasznaacutelataacuteval az oumlsszetett

betűkettőzeacutesek (oo cz stb) mellett Euroacutepai tekintetben ilyen a spanyol betűn a hullaacutemos

vonal (ntilde) A romaacuten toumlbb betűje mint az ă acirc icirc ş eacutes ţ emellett a francia nyelv is hasznaacutelja (ccedil)

Valamint toumlbbek koumlzoumltt a tőluumlnk eacuteszakabbra fekvő szlaacutev nyelvek mint a lengyel (ć ę ł ń ź

ż) a szlovaacutek (auml ĺ ľ ocirc ŕ) vagy akaacuter a cseh (ě ř ů) ndash akiktől a veacutelemeacutenyek szerint vettuumlk aacutet a

diakritikus jelek hasznaacutelataacutet ndash a jelek szeacuteles skaacutelaacutejaacutet hasznaacuteljaacutek

A magyar helyesiacuteraacutes maacuter hosszuacute ideje alkalmazza a melleacutekjeleket Koumlruumllbeluumll a XV

szaacutezad veacutegeacuten vettuumlk aacutet eacutes indulhatott meg a terjedeacutese Ekkor meacuteg nem csak a magaacutenhangzoacutek

kivaacuteltaacutesaacutega volt a melleacutekjelek birtoklaacutesa maacutessalhangzoacuteink is bővelkedtek bennuumlk

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyar nyelvben a leggyakoribb a betű foumlleacute iacutert melleacutekjeles iacuteraacutes (ǔ eacute)

eacutes neacutehaacuteny esetben egy betű toumlbb melleacutekjelet is alkalmazhat (ȫ ǘ) Maacutera maacuter ezek szaacutema eacutes

hasznaacutelatuk teruumllete alaposan megcsappant napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek

hosszuacutesaacutegaacutenak jeloumlleacuteseacuteben jaacutetszanak jelentős szerepet a maacutessalhangzoacutekroacutel teljesen lekopott

az idők soraacuten A mai helyesiacuteraacutes maacuter csak a koumlvetkező melleacutekjeles betűket alkalmazza aacute eacute iacute

8

oacute ouml ő uacute uuml ű Szakdolgozatom tovaacutebbi reacuteszeacuteben azt vizsgaacutelom meg honnan vettuumlk aacutet a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest hogyan eacutes milyen koumlrnyezetbe illeszkedett be illetve milyen hataacutessal

volt a keacutesőbbi betűalkalmazaacutesokra A koumlvetkező fejezetben bemutatom honnan vehettuumlk aacutet

ezt a helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest amely a keacutesőbbiekben hataacutest gyakorol iacuterott nyelvuumlnkre

9

3 A huszita helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete

31 A huszita eredet

A huszita helyesiacuteraacutes eredete sok keacuterdeacutesben megosztja a kutatoacutek veacutelemeacutenyeacutet A bibliaacutenak

maga a huszita jellege keacuterdőjeleződik meg Egyik fő probleacutemakoumlrt tehaacutet az adja hogy milyen

eredetű helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest vettuumlnk aacutet vagyis hogy valoacuteban huszita-e a Huszita Biblia vagy maacutes

teruumlletről neacutepcsoporttoacutel szaacutermazik A maacutesik probleacutemaacutet az jelenti hogy ha megmaradunk

amellett az aacutelliacutetaacutes mellett hogy a fordiacutetaacutes huszitaacutektoacutel szaacutermazik akkor is tisztaacutezatlan marad a

fordiacutetoacutek szemeacutelye A koumlvetkezőkben ezeknek a keacuterdeacuteseknek a kuumlloumlnboumlző szempontuacute

magyaraacutezataacutet mutatom be Előszoumlr laacutessuk a legaacuteltalaacutenosabban elfogadott elmeacuteletet A huszita

eredet jellemzőit foglalom oumlssze honnan kitől hogyan juthatott el hozzaacutenk ez a helyesiacuteraacutes

utaacutena megemliacutetem a kuumlloumlnboumlző ezt megcaacutefoloacute elmeacuteleteket eacutes a megkeacuterdőjelezeacutesuumlk

lehetseacuteges okait

Az aacuteltalaacutenosan elfogadott megaacutellapiacutetaacutes alapjaacuten ez a helyesiacuteraacutesi reform Husz Jaacutenostoacutel

szaacutermazik eacutes a huszita mozgalom produktuma bdquoA Huszita Biblia egy szellemi forradalom

termeacuteke voltrdquo (HADROVICS 1994 7) Ebben a korban nőtt ki a humanizmus iraacutenyzata a merev

szabaacutelyok felteacutepeacutese az emberkoumlzpontuacutesaacuteg gondolata haacutetteacuterbe szoriacutetva az egyhaacutez

felsőbbrendűseacutegeacutet Ebben az időben noumlvekedett meg az igeacuteny a neacutepnyelvi bibliaacutekra Koraacutebban

az egyhaacutez feladata volt a tanok hirdeteacutese ami latin nyelven zajlott eacutes ezt senki nem vonhatta

keacutetseacutegbe Az anyanyelvű bibliaacutek terjeszteacutese egyuumltt jaacutert az eretnekmozgalmak kialakulaacutesaacuteval

akik folyamatosan felleacuteptek az egyhaacutezzal szemben A XIII szaacutezadban pl Franciaorszaacutegban

megindult a valdens mozgalom eacutes a XV szaacutezadra szaacutemos eretnekmozgalom zajlott le Az

eretnekmozgalmak leacutenyege hogy az egyhaacutez szerepeacutet aacutetveacuteve sajaacutet elveket felemelve

igyekeznek terjeszteni a hitet a neacutep koumlzoumltt egyeduumll a bibliaacutet tartjaacutek a hit forraacutesaacutenak ezaacuteltal

folyamatos uumlldoumlzteteacutesnek vannak kiteacuteve (HADROVICS 1994 9ndash11) Ezek az elvek ndash az egyhaacutezi

hierarchia megkeacuterdőjelezeacutese visszateacutereacutes a biblia tiszta tanaihoz ndash biztos talajhoz jutottak a

praacutegai koumlzegben (ahogy azt Hadrovics Laacuteszloacute nevezi) majd a huszita mozgalom soraacuten

bdquovallaacutesi vezeacutereszmeacutekkeacuterdquo (HADROVICS 1994 12) vaacuteltak

10

32 Husz Jaacutenos

Husz Jaacutenos (1370ndash1415) egy ilyen koumlrnyezetben kezdhette meg taniacutetoacutei eacutes egyhaacutezi

munkaacutessaacutegaacutet eacutes terjeszthette az aacuteltala kidolgozott (vagy maacutestoacutel aacutetvett) helyesiacuteraacutesi rendszert

1396-toacutel a praacutegai egyetemen magiszter 1400-toacutel papi paacutelyaacutera leacutepve a teoloacutegiai elmeacuteletek

uacutettoumlrőjeacuteveacute vaacutelt majd bdquo1402-ben a cseh eacutes neacutemet polgaacuterok aacuteltal fenntartott praacutegai Betlehem-

kaacutepolna papjaacutevaacute nevezteacutek kirdquo (GOumlRFOumlL 2002 175) Az idő soraacuten kialakult egy neacutemetellenes

csoport ennek hataacutesaacutera 1409-ben a neacutemet diaacutekok eacutes tanaacuterok keacutenytelenek voltak Lipcseacutebe

vonulni ndash nagy valoacutesziacutenűseacuteggel magukkal vihettek cseh egyhaacutezi szoumlvegeket is amelyek a

keacutesőbbiekben segiacutetseacuteget nyuacutejthattak munkaacutessaacutegaik soraacuten pl bibliakeacutesziacuteteacutes alkalmaacuteval

(GOumlRFOumlL 2002 176)

Teoloacutegiai munkaacuteiban eacutes vitaacuteiban Husz elsősorban Wyclif tanait hangoztatta az egyhaacutezi

hierarchiaacutet eacutes a katolikus szentseacutegeket keacuterdőjelezte meg eacutes ezzel baacuter sok koumlvetőre tett szert eacutes

tanaival sokan szimpatizaacuteltak 1415-ben maacuteglyahalaacutelra iacuteteacutelteacutek eacuterte Koumlvetőit nevezik

huszitaacuteknak baacuter bdquoHusz eacutes a huszitizmus kapcsolata vitatottrdquo (GOumlRFOumlL 2002 176)

Husz helyesiacuteraacutesi elgondolaacutesaacuteban igyekezett kialakiacutetani egy regulaacuteris hangrendszert

amely az egy hangndashegy jel szabaacutelyra eacutepuumll ezzel koumlnnyebben eacutertelmezhetőveacute aacutetlaacutethatoacutevaacute eacutes

egyszerűbben maacutesolhatoacutevaacute teacuteve a szoumlveget Emellett a toumlbb hangboacutel aacutelloacute betűket

leegyszerűsiacutetve melleacutekjelekkel hasznaacutelva keacutepzelte el Ez terjedt eacutes jutott el hazaacutenkba is

Mivel Husz műveiben oumlnmaga sem alkalmazta rendszeresen a sajaacutet szabaacutelyrendszereacutet

szoumlvegeiből nem vehetteacutek aacutet az iacuteraacutesmoacutedot bdquoMivel pedig egyfelől Husz Tractatusa (1412)

meacuteg akkor is megelőzi bibliafordiacutetaacutesunkat ha annak elkeacuteszuumllteacutet a lehető legkoraacutebbi időre

1416-re tesszuumlk maacutesfelől az egy betű ndash egy hang elveacutet valamint a diakritikus jelek

hasznaacutelataacutenak gondolataacutet szerzőnk e korban maacuteshonnan mint Husztoacutel nem vehette

nyilvaacutenvaloacute hogy helyesiacuteraacutesunk szerzőjeacutenek csak Husz lehetett a mintakeacuteperdquo (KNIEZSA 1952

147) Tehaacutet ha ezt a helyesiacuteraacutest Husznak tulajdoniacutetjuk olyan szemeacutelyek tudtaacutek aacutetvenni eacutes

terjeszteni akik kapcsolatban aacutelltak vele vagy olyan szemeacutelyekkel akik ismerhetteacutek Huszt eacutes

munkaacutessaacutegaacutet Ez alapjaacuten a szakirodalom keacutet szemeacutelyt kapcsol ide Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki

Baacutelintot baacuter szemeacutelyuumlk bizonytalan A bibliafordiacutetaacutest haacuterom koacutedexuumlnk őrizte meg az Apor-

koacutedex Beacutecsi-koacutedex eacutes Muumlncheni-koacutedex utoacutebbi pedig emliacuteteacutest tesz az eredeti fordiacutetaacutes

keletkezeacuteseacuteről A koacutedex szerint bdquoThomas et Valentinusrdquo vagyis Tamaacutes eacutes Baacutelint Moldovaacuteba

mentek eacutes ott iacutertaacutek meg a bibliaacutet A kutatoacutek a praacutegai egyetemen beazonosiacutetottaacutek a keacutet feacuterfit

11

mint Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki Baacutelintot de ezt az elgondolaacutest sokan megcaacutefoltaacutek (SZABOacute 1989

118)

Annyi bizonyos azonban hogy a fordiacutetoacute mindenkeacutepp a praacutegai koumlzegben ismerkedett

meg a Husz-feacutele helyesiacuteraacutesi formaacuteval eacutes hogy bdquoHusz tisztelője eacutes hiacuteve voltrdquo (KNIEZSA 1959

13) Kniezsa Istvaacuten a szoumlveg huszita jellegeacutet a helyesiacuteraacutes-hasznaacutelattal igyekszik magyaraacutezni

mivel meacuteg a keacutesőbbi fordiacutetaacutesok ndash a Beacutecsi-koacutedexben eacutes a Muumlncheni-koacutedexben ndashis

alkalmazzaacutek Eszerint a szoumlveg hűen alkalmazza a melleacutekjeles ndash ponttal eacutes vesszővel ellaacutetottndash

egy hangndashegy jel szabaacutelyuacute helyesiacuteraacutesi formaacutet (SZABOacute 1989 120) Husz rendszereacutenek

alapmintaacuteja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt a fordiacutetoacutek pedig a magyar kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes formaacutejaacutet tekintetteacutek mintaacutenak ezaacuteltal csak keacutet betű eseteacuten mutathatoacute ki az

azonossaacuteg (a ṫ eacutes ṅ eseteacuteben) (KNIEZSA 1952 147) Ez alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

toumlbbi betűt honnan vetteacutek aacutet a fordiacutetoacutek (SZABOacute 1989 121) A legtoumlbb betűt a maacuter megszokott

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes adta Emellett a fordiacutetoacute vagy maacutesik helyesiacuteraacutesi rendszerből vett

aacutet hangokat ndash mint pl az ʟ -t ndash vagy sajaacutet maga talaacutelt ki uacutej jeloumlleacutest a hangokra (KNIEZSA

1952 151)

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai

Toumlbb eacuterv laacutetott napvilaacutegot amely alapjaacuten az első bibliafordiacutetaacutesunk huszita eredeteacutet nem

lehet felteacutetel neacutelkuumll elfogadni Az ellentmondaacutesok toumlbb eacutervet is felsorakoztatnak a bdquohuszitardquo

szaacutermazaacutes ellen Keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a keletkezeacutes daacutetuma a fordiacutetoacutek szemeacutelye maga a biblia

nyelvezete is keacutetseacutegeket von maga utaacuten emellett helyesiacuteraacutesi szempontboacutel sem felteacutetlen a

huszitaacutekhoz kapcsolhatoacute

Elsősorban a biblia elkeacuteszuumlleacuteseacutenek keltezeacuteseacutevel kapcsolatban meruumllnek fel keacuterdeacutesek

Joseph Jirecek filoloacutegus eacutes nyelveacutesz bdquoa praacutegai egyetem korabeli anyakoumlnyveacuteben magyar

neveket talaacuteltrdquo ezek azok akiket a keacutesőbbiekben Tamaacuteskeacutent eacutes Baacutelintkeacutent emlegettek

emellett megtalaacutelta Hensel Emreacutenek a neveacutet akinek a fia Neacutemeti Gyoumlrgy feltehetően a

keacutesőbbi Muumlncheni-koacutedex fordiacutetoacuteja volt (SZABOacute 1989 119) Ezeket a fiatalokat akik az 1390-

1411-es eacutevek koumlruumll jaacuterhattak az egyetemre azonosiacutetottaacutek be a biblia fordiacutetoacuteival Azonban ezt

az azonosiacutetaacutest toumlbb magyaraacutezat miatt nem felteacutetlenuumll lehet elfogadni

Egyreacuteszt ha ezek az esemeacutenyek (az uumlldoumlzeacutesek eacutes a biblia elkeacutesziacuteteacutese) 1439 koumlruumll

toumlrteacutentek a keacutet feacuterfi az 50-es 60-as eacuteveiben jaacuterhatott ami maacuter oumlnmaga valoacuteszerűtlenneacute teszi

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

5

2 Helyesiacuteraacutes

21 Helyesiacuteraacutesunk alapjai

Mai helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnk kialakulaacutesaacutehoz hosszuacute neheacutezkes uacutet vezetett Maacutes

teruumlleteken bdquobizonyos kezdeti bizonytalansaacuteg utaacuten araacutenylag gyorsan letisztultak eacutes koraacuten

kialakult egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi gyakorlat naacutelunk kuumlloumlnboumlző taacutersadalmi okok folytaacuten

nagyon hosszadalmasan zajlottak lerdquo (KNIEZSA 1952 5) A taacutersadalmi okok mellett nyelvi

okok is befolyaacutesoltaacutek e folyamatot Egyreacuteszt meg kellett kuumlzdenie maacutes nyelvekkel az

elsőbbseacutegeacutert ndash főleg a neacutemet eacutes latin nyelvvel ndash ezaacuteltal azzal is hogy a helyesiacuteraacutest a

koumlzuumlgyek szintjeacutere emeljeacutek maacutesreacuteszről sajaacutet magaacuteval is hiszen sok szaacutez eacutevig a vaacuteltozatossaacuteg

eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte eacutes jellemzi a mai napig is Az iacuterott nyelvi vaacuteltozatossaacuteg egyik oka

volt hogy toumlbb hangot ugyanaz a betű jeloumllt illetve fordiacutetva egy hangot toumlbb betű adott

vissza Utoacutebbi eseteacuteben a melleacutekjel hasznaacutelataacutenak jelentős szerep jutott Helyesiacuteraacutesunk a ma i

napig megtartotta melleacutekjelező iacuteraacutesmoacutedjaacutet baacuter melleacutekjellel megkuumlloumlnboumlztetett jeleink szaacutema

jelentősen lecsoumlkkent napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere terjed ki Azonban

akkoriban a XVndashXVI szaacutezad folyamaacuten nagy jelentőseacuteggel biacutert bdquoIacutegy lett peacuteldaacuteul a huszita

helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacuteban az ouml hang jele az o (az o-val szemben) az ny hang jele az ṅ

(az n-nel szemben) (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) A jelzeacutes szabaacutelyozaacutesa ndash a toumlbb szaacutez

eacutev alatt jelentős kuumllső eacutes belső hataacutesok eacuterteacutek ndash a XIX szaacutezadra lezaacuterult azt koumlvetően

napjainkig nagymeacuterteacutekű vaacuteltozaacutesok nem jaacutetszoacutedtak le

Ma ismert helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk kialakulaacutesaacutehoz sok időnek kellett eltelnie a latin betűs iacuteraacutes

aacutetveacuteteleacutetől jelen korunkig eacutes ebben a terjedelmes időszakban szaacutemos kuumllső eacutes belső reform

hataacutesa alakiacutetgatta Ez alapjaacuten toumlbb korszakaacutet kuumlloumlnboumlztethetjuumlk meg Első korszaknak

tekinthetjuumlk a latin betűs iacuteraacutesjelek aacutetveacuteteleacutenek idejeacutet amelyet a kialakuloacute kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes vesz aacutet eacutes alkalmaz Az ezt koumlvető korszakban ndash amely dolgozatom teacutemaacutejaacutet

tekintve a legjelentősebb eacutes amiről hosszabb terjedelemben ejtek szoacutet ndash megjelenik a huszita

helyesiacuteraacutes eacutes a sajaacutetossaacutegai az egy hangndashegy jel alaprendszer eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata Ez

fog hazaacutenkban is elterjedni keveredve a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutessal Ennek a kevert

helyesiacuteraacutesnak a koumlzege a koacutedexirodalom lesz A koumlvetkező harmadik korszakban az iacuteraacutes eacutes

6

helyesiacuteraacutes keacuterdeacutese a vallaacutes sziacutentereacuten folytatoacutedik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) A XVI

szaacutezadban indul meg a protestaacutensndashkatolikus kuumlzdelem az egyhaacutez felemeleacuteseacuteeacutert eacutes ez a

kettősseacuteg a helyesiacuteraacutesra is kiterjed (baacuter nem oumllt olyan jelentős meacutereteket) A vallaacutesi

kuumlzdelmek lecsengeacuteseacutevel ndash nagyjaacuteboacutel a XVIII szaacutezad veacutegeacutereacutere ndash a IV korszakban veacutegre

koumlzeleduumlnk egy olyan helyesiacuteraacutesi keacutep kialakulaacutesaacutehoz amely maacuter a koraacutebbi helyesiacuteraacutesi

tiacutepusokat felhasznaacutelva egy megszilaacuterdult iacuteraacutesrendszert kiacutevaacuten kialakiacutetani Ekkor zajlik le a

jottistandashypszilonista vita ndash amelyről a keacutesőbbiekben roumlviden szoacutet ejtek ndash ezutaacuten az 1830-as

eacutevekre a helyesiacuteraacutes eleacuterkezik egy olyan ponthoz ahol maacuter csak egyfeacutele helyesiacuteraacutesi keacutepet

igyekeznek kialakiacutetani eacutes megszabni (ez majd a Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg eacuterdeme lesz) amely

az egeacutesz nemzet aacuteltal ismertteacute vaacutelik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 67)

A bdquomai magyar helyesiacuteraacutes betűiacuteroacute rendszerű eacutes hangjeloumllő jellegű iacuteraacutes-rendszer Azok a

főbb elvek amelyeket helyesiacuteraacutesunk alapelveikeacutent szoktunk emlegetni elsősorban hangjeloumllő

jellegeacutehez kapcsoloacutednakrdquo (FARKAS 1971 5) Szakdolgozatom teacutemaacuteja szerint e hangjeloumllő

sajaacutetossaacutegaacutet kiacutevaacutenom kieacuterteacutekelni bdquo A magyar aacutebeacuteceacute sajaacutetos betűsor elemei az iacuteraacutesjegyek

egy-egy hangot jeloumllő (egy vagy toumlbb iacuteraacutesjegyből aacutelloacute) legkisebb egyseacutegei pedig a betűkrdquo

(FARKAS 1971 5) A hangjeloumlleacutes egyik moacutedszere a melleacutekjelezeacutes Ez a mai helyesiacuteraacutesunk

eseteacuteben maacuter csak a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere terjed ki ez kuumlloumlnboumlzteti meg a hosszuacute eacutes

roumlvid formaacutet (andashaacute) Maacutessalhangzoacuteink melleacutekjel neacutelkuumlliek azok hosszuacutesaacutegaacutet

betűkapcsolatokkal jeloumlljuumlk melyek a rendelkezeacutesre aacutelloacute jelekből tevődnek oumlssze

Mai helyesiacuteraacutesunk bdquofonetikus jellegű azaz igyekszik ugyanazt a hangot mindig

ugyanazzal a jellel vagy jelkapcsolattal tuumlkroumlztetni eacutes fordiacutetva is ugyanazt a jelet vagy

jelkapcsolatot lehetőleg mindig ugyanarra a hangra vonatkoztatva hasznaacutelnirdquo (FARKAS 1971

6) Ez a helyesiacuteraacutesi forma a veacutegeredmeacutenye azoknak a helyesiacuteraacutesi egyseacutegesiacutető

proacutebaacutelkozaacutesoknak amelyekről szakdolgozatomban a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Elsődlegesen

az megaacutellapiacutethatoacute hogy a megkoumlzeliacutetőleg XVndashXIX szaacutezadig terjedő helyesiacuteraacutesi kiacuteseacuterletek

sikerrel jaacutertak az egyszerűsiacuteteacutes eacutes egyseacutegesiacuteteacutes ceacuteljaacutet illetőleg Mai iacuteraacutesunk egyfajta egyseacuteget

mutat legalaacutebbis olyan szempontboacutel hogy a magaacutenhangzoacutek kvalitaacutesa eacutes kvantitaacutesa

melleacutekjelekkel kuumlloumlnboumlztethető meg miacuteg a maacutessalhangzoacutek eseteacuten megmarad a melleacutekjel

neacutelkuumlli betűkettőző moacutedszer amely maacuter a magyar betűhasznaacutelat legkoraacutebbi szoumlvegeiben is

fellelhető (laacutesd kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes)

7

22 Diakritikus jelhasznaacutelat

A maacuter sokat emlegetett melleacutekjeles (maacutes neacuteven diakritikus ndash goumlroumlg eredetű bdquovalamely

betű hangeacuterteacutekeacutet moacutedosiacutetoacute jel a betűre alaacutendash foumlleacutendash vagy melleacute iacuterva az ouml uuml ő ű pontjai illetve

vesszői szinteacuten melleacutekjelekrdquo) helyesiacuteraacutes a mai napig sok nyelvben meghataacuterozoacute szerepet

jaacutetszik (FODOR 1999 1666) Azokat a betűket nevezzuumlk melleacutekjellel ellaacutetottnak amelyek

eseteacuteben a melleacutekjel megkuumlloumlnboumlztető szereppel biacuter az adott betűhoumlz keacutepest a melleacutekjel maacutes

kvalitaacutest (minőseacutegi elteacutereacutes) eacutes kvantitaacutest (mennyiseacutegi elteacutereacutes) jeloumll Melleacutekjelnek tekinthető a

pont a vessző (eacutes ezeknek a kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatai a dupla pont betű foumlloumltt vagy alatt

elhelyezeacutes stb) emellett előfordulnak kuumlloumlnleges melleacutekjel hasznaacutelatok mint az ^ ˘ deg eacutes meacuteg

sok maacutes ndash esetenkeacutent toumlbbfeacutele melleacutekjelet is tartalmazhat a betű mint pl az ȫ eseteacuteben A

melleacutekjelek keruumllhetnek a betű foumlleacute (ocirc) alaacute (ņ) eacutes magaacutet a betűt is megvaacuteltoztathatjaacutek (ę ŋ)

A melleacutekjelek hasznaacutelata egyik moacutedja a betűhiaacutenyok poacutetlaacutesaacutera Legtoumlbb teruumlleten a latin

hasznaacutelata vaacutelt elterjedtteacute aacuteltalaacutenossaacute ezaacuteltal minden neacutep a latin iacuteraacutesrendszer felhasznaacutelaacutesaacuteval

igyekezett feleacutepiacuteteni sajaacutet hangjeloumlleacutesi rendszereacutet Ennek koumlvetkezteacuteben neacutehaacuteny betű maacuter

adott volt egy uacutej helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesaacutehoz azonban a latin betűk szaacutema egyes nyelvek

eseteacuteben keveacutesnek bizonyult ndash mint esetuumlnkben is ndash eacuteppen ezeacutert keacutenytelenek voltak sajaacutet

maguk uacutej betűket megalkotni Ebben aacutellt rendelkezeacutesuumlkre a melleacutekjelek rendszere

A vilaacutegon ma is szaacutemos nyelv eacutel a melleacutekjeles betűk hasznaacutelataacuteval az oumlsszetett

betűkettőzeacutesek (oo cz stb) mellett Euroacutepai tekintetben ilyen a spanyol betűn a hullaacutemos

vonal (ntilde) A romaacuten toumlbb betűje mint az ă acirc icirc ş eacutes ţ emellett a francia nyelv is hasznaacutelja (ccedil)

Valamint toumlbbek koumlzoumltt a tőluumlnk eacuteszakabbra fekvő szlaacutev nyelvek mint a lengyel (ć ę ł ń ź

ż) a szlovaacutek (auml ĺ ľ ocirc ŕ) vagy akaacuter a cseh (ě ř ů) ndash akiktől a veacutelemeacutenyek szerint vettuumlk aacutet a

diakritikus jelek hasznaacutelataacutet ndash a jelek szeacuteles skaacutelaacutejaacutet hasznaacuteljaacutek

A magyar helyesiacuteraacutes maacuter hosszuacute ideje alkalmazza a melleacutekjeleket Koumlruumllbeluumll a XV

szaacutezad veacutegeacuten vettuumlk aacutet eacutes indulhatott meg a terjedeacutese Ekkor meacuteg nem csak a magaacutenhangzoacutek

kivaacuteltaacutesaacutega volt a melleacutekjelek birtoklaacutesa maacutessalhangzoacuteink is bővelkedtek bennuumlk

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyar nyelvben a leggyakoribb a betű foumlleacute iacutert melleacutekjeles iacuteraacutes (ǔ eacute)

eacutes neacutehaacuteny esetben egy betű toumlbb melleacutekjelet is alkalmazhat (ȫ ǘ) Maacutera maacuter ezek szaacutema eacutes

hasznaacutelatuk teruumllete alaposan megcsappant napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek

hosszuacutesaacutegaacutenak jeloumlleacuteseacuteben jaacutetszanak jelentős szerepet a maacutessalhangzoacutekroacutel teljesen lekopott

az idők soraacuten A mai helyesiacuteraacutes maacuter csak a koumlvetkező melleacutekjeles betűket alkalmazza aacute eacute iacute

8

oacute ouml ő uacute uuml ű Szakdolgozatom tovaacutebbi reacuteszeacuteben azt vizsgaacutelom meg honnan vettuumlk aacutet a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest hogyan eacutes milyen koumlrnyezetbe illeszkedett be illetve milyen hataacutessal

volt a keacutesőbbi betűalkalmazaacutesokra A koumlvetkező fejezetben bemutatom honnan vehettuumlk aacutet

ezt a helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest amely a keacutesőbbiekben hataacutest gyakorol iacuterott nyelvuumlnkre

9

3 A huszita helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete

31 A huszita eredet

A huszita helyesiacuteraacutes eredete sok keacuterdeacutesben megosztja a kutatoacutek veacutelemeacutenyeacutet A bibliaacutenak

maga a huszita jellege keacuterdőjeleződik meg Egyik fő probleacutemakoumlrt tehaacutet az adja hogy milyen

eredetű helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest vettuumlnk aacutet vagyis hogy valoacuteban huszita-e a Huszita Biblia vagy maacutes

teruumlletről neacutepcsoporttoacutel szaacutermazik A maacutesik probleacutemaacutet az jelenti hogy ha megmaradunk

amellett az aacutelliacutetaacutes mellett hogy a fordiacutetaacutes huszitaacutektoacutel szaacutermazik akkor is tisztaacutezatlan marad a

fordiacutetoacutek szemeacutelye A koumlvetkezőkben ezeknek a keacuterdeacuteseknek a kuumlloumlnboumlző szempontuacute

magyaraacutezataacutet mutatom be Előszoumlr laacutessuk a legaacuteltalaacutenosabban elfogadott elmeacuteletet A huszita

eredet jellemzőit foglalom oumlssze honnan kitől hogyan juthatott el hozzaacutenk ez a helyesiacuteraacutes

utaacutena megemliacutetem a kuumlloumlnboumlző ezt megcaacutefoloacute elmeacuteleteket eacutes a megkeacuterdőjelezeacutesuumlk

lehetseacuteges okait

Az aacuteltalaacutenosan elfogadott megaacutellapiacutetaacutes alapjaacuten ez a helyesiacuteraacutesi reform Husz Jaacutenostoacutel

szaacutermazik eacutes a huszita mozgalom produktuma bdquoA Huszita Biblia egy szellemi forradalom

termeacuteke voltrdquo (HADROVICS 1994 7) Ebben a korban nőtt ki a humanizmus iraacutenyzata a merev

szabaacutelyok felteacutepeacutese az emberkoumlzpontuacutesaacuteg gondolata haacutetteacuterbe szoriacutetva az egyhaacutez

felsőbbrendűseacutegeacutet Ebben az időben noumlvekedett meg az igeacuteny a neacutepnyelvi bibliaacutekra Koraacutebban

az egyhaacutez feladata volt a tanok hirdeteacutese ami latin nyelven zajlott eacutes ezt senki nem vonhatta

keacutetseacutegbe Az anyanyelvű bibliaacutek terjeszteacutese egyuumltt jaacutert az eretnekmozgalmak kialakulaacutesaacuteval

akik folyamatosan felleacuteptek az egyhaacutezzal szemben A XIII szaacutezadban pl Franciaorszaacutegban

megindult a valdens mozgalom eacutes a XV szaacutezadra szaacutemos eretnekmozgalom zajlott le Az

eretnekmozgalmak leacutenyege hogy az egyhaacutez szerepeacutet aacutetveacuteve sajaacutet elveket felemelve

igyekeznek terjeszteni a hitet a neacutep koumlzoumltt egyeduumll a bibliaacutet tartjaacutek a hit forraacutesaacutenak ezaacuteltal

folyamatos uumlldoumlzteteacutesnek vannak kiteacuteve (HADROVICS 1994 9ndash11) Ezek az elvek ndash az egyhaacutezi

hierarchia megkeacuterdőjelezeacutese visszateacutereacutes a biblia tiszta tanaihoz ndash biztos talajhoz jutottak a

praacutegai koumlzegben (ahogy azt Hadrovics Laacuteszloacute nevezi) majd a huszita mozgalom soraacuten

bdquovallaacutesi vezeacutereszmeacutekkeacuterdquo (HADROVICS 1994 12) vaacuteltak

10

32 Husz Jaacutenos

Husz Jaacutenos (1370ndash1415) egy ilyen koumlrnyezetben kezdhette meg taniacutetoacutei eacutes egyhaacutezi

munkaacutessaacutegaacutet eacutes terjeszthette az aacuteltala kidolgozott (vagy maacutestoacutel aacutetvett) helyesiacuteraacutesi rendszert

1396-toacutel a praacutegai egyetemen magiszter 1400-toacutel papi paacutelyaacutera leacutepve a teoloacutegiai elmeacuteletek

uacutettoumlrőjeacuteveacute vaacutelt majd bdquo1402-ben a cseh eacutes neacutemet polgaacuterok aacuteltal fenntartott praacutegai Betlehem-

kaacutepolna papjaacutevaacute nevezteacutek kirdquo (GOumlRFOumlL 2002 175) Az idő soraacuten kialakult egy neacutemetellenes

csoport ennek hataacutesaacutera 1409-ben a neacutemet diaacutekok eacutes tanaacuterok keacutenytelenek voltak Lipcseacutebe

vonulni ndash nagy valoacutesziacutenűseacuteggel magukkal vihettek cseh egyhaacutezi szoumlvegeket is amelyek a

keacutesőbbiekben segiacutetseacuteget nyuacutejthattak munkaacutessaacutegaik soraacuten pl bibliakeacutesziacuteteacutes alkalmaacuteval

(GOumlRFOumlL 2002 176)

Teoloacutegiai munkaacuteiban eacutes vitaacuteiban Husz elsősorban Wyclif tanait hangoztatta az egyhaacutezi

hierarchiaacutet eacutes a katolikus szentseacutegeket keacuterdőjelezte meg eacutes ezzel baacuter sok koumlvetőre tett szert eacutes

tanaival sokan szimpatizaacuteltak 1415-ben maacuteglyahalaacutelra iacuteteacutelteacutek eacuterte Koumlvetőit nevezik

huszitaacuteknak baacuter bdquoHusz eacutes a huszitizmus kapcsolata vitatottrdquo (GOumlRFOumlL 2002 176)

Husz helyesiacuteraacutesi elgondolaacutesaacuteban igyekezett kialakiacutetani egy regulaacuteris hangrendszert

amely az egy hangndashegy jel szabaacutelyra eacutepuumll ezzel koumlnnyebben eacutertelmezhetőveacute aacutetlaacutethatoacutevaacute eacutes

egyszerűbben maacutesolhatoacutevaacute teacuteve a szoumlveget Emellett a toumlbb hangboacutel aacutelloacute betűket

leegyszerűsiacutetve melleacutekjelekkel hasznaacutelva keacutepzelte el Ez terjedt eacutes jutott el hazaacutenkba is

Mivel Husz műveiben oumlnmaga sem alkalmazta rendszeresen a sajaacutet szabaacutelyrendszereacutet

szoumlvegeiből nem vehetteacutek aacutet az iacuteraacutesmoacutedot bdquoMivel pedig egyfelől Husz Tractatusa (1412)

meacuteg akkor is megelőzi bibliafordiacutetaacutesunkat ha annak elkeacuteszuumllteacutet a lehető legkoraacutebbi időre

1416-re tesszuumlk maacutesfelől az egy betű ndash egy hang elveacutet valamint a diakritikus jelek

hasznaacutelataacutenak gondolataacutet szerzőnk e korban maacuteshonnan mint Husztoacutel nem vehette

nyilvaacutenvaloacute hogy helyesiacuteraacutesunk szerzőjeacutenek csak Husz lehetett a mintakeacuteperdquo (KNIEZSA 1952

147) Tehaacutet ha ezt a helyesiacuteraacutest Husznak tulajdoniacutetjuk olyan szemeacutelyek tudtaacutek aacutetvenni eacutes

terjeszteni akik kapcsolatban aacutelltak vele vagy olyan szemeacutelyekkel akik ismerhetteacutek Huszt eacutes

munkaacutessaacutegaacutet Ez alapjaacuten a szakirodalom keacutet szemeacutelyt kapcsol ide Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki

Baacutelintot baacuter szemeacutelyuumlk bizonytalan A bibliafordiacutetaacutest haacuterom koacutedexuumlnk őrizte meg az Apor-

koacutedex Beacutecsi-koacutedex eacutes Muumlncheni-koacutedex utoacutebbi pedig emliacuteteacutest tesz az eredeti fordiacutetaacutes

keletkezeacuteseacuteről A koacutedex szerint bdquoThomas et Valentinusrdquo vagyis Tamaacutes eacutes Baacutelint Moldovaacuteba

mentek eacutes ott iacutertaacutek meg a bibliaacutet A kutatoacutek a praacutegai egyetemen beazonosiacutetottaacutek a keacutet feacuterfit

11

mint Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki Baacutelintot de ezt az elgondolaacutest sokan megcaacutefoltaacutek (SZABOacute 1989

118)

Annyi bizonyos azonban hogy a fordiacutetoacute mindenkeacutepp a praacutegai koumlzegben ismerkedett

meg a Husz-feacutele helyesiacuteraacutesi formaacuteval eacutes hogy bdquoHusz tisztelője eacutes hiacuteve voltrdquo (KNIEZSA 1959

13) Kniezsa Istvaacuten a szoumlveg huszita jellegeacutet a helyesiacuteraacutes-hasznaacutelattal igyekszik magyaraacutezni

mivel meacuteg a keacutesőbbi fordiacutetaacutesok ndash a Beacutecsi-koacutedexben eacutes a Muumlncheni-koacutedexben ndashis

alkalmazzaacutek Eszerint a szoumlveg hűen alkalmazza a melleacutekjeles ndash ponttal eacutes vesszővel ellaacutetottndash

egy hangndashegy jel szabaacutelyuacute helyesiacuteraacutesi formaacutet (SZABOacute 1989 120) Husz rendszereacutenek

alapmintaacuteja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt a fordiacutetoacutek pedig a magyar kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes formaacutejaacutet tekintetteacutek mintaacutenak ezaacuteltal csak keacutet betű eseteacuten mutathatoacute ki az

azonossaacuteg (a ṫ eacutes ṅ eseteacuteben) (KNIEZSA 1952 147) Ez alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

toumlbbi betűt honnan vetteacutek aacutet a fordiacutetoacutek (SZABOacute 1989 121) A legtoumlbb betűt a maacuter megszokott

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes adta Emellett a fordiacutetoacute vagy maacutesik helyesiacuteraacutesi rendszerből vett

aacutet hangokat ndash mint pl az ʟ -t ndash vagy sajaacutet maga talaacutelt ki uacutej jeloumlleacutest a hangokra (KNIEZSA

1952 151)

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai

Toumlbb eacuterv laacutetott napvilaacutegot amely alapjaacuten az első bibliafordiacutetaacutesunk huszita eredeteacutet nem

lehet felteacutetel neacutelkuumll elfogadni Az ellentmondaacutesok toumlbb eacutervet is felsorakoztatnak a bdquohuszitardquo

szaacutermazaacutes ellen Keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a keletkezeacutes daacutetuma a fordiacutetoacutek szemeacutelye maga a biblia

nyelvezete is keacutetseacutegeket von maga utaacuten emellett helyesiacuteraacutesi szempontboacutel sem felteacutetlen a

huszitaacutekhoz kapcsolhatoacute

Elsősorban a biblia elkeacuteszuumlleacuteseacutenek keltezeacuteseacutevel kapcsolatban meruumllnek fel keacuterdeacutesek

Joseph Jirecek filoloacutegus eacutes nyelveacutesz bdquoa praacutegai egyetem korabeli anyakoumlnyveacuteben magyar

neveket talaacuteltrdquo ezek azok akiket a keacutesőbbiekben Tamaacuteskeacutent eacutes Baacutelintkeacutent emlegettek

emellett megtalaacutelta Hensel Emreacutenek a neveacutet akinek a fia Neacutemeti Gyoumlrgy feltehetően a

keacutesőbbi Muumlncheni-koacutedex fordiacutetoacuteja volt (SZABOacute 1989 119) Ezeket a fiatalokat akik az 1390-

1411-es eacutevek koumlruumll jaacuterhattak az egyetemre azonosiacutetottaacutek be a biblia fordiacutetoacuteival Azonban ezt

az azonosiacutetaacutest toumlbb magyaraacutezat miatt nem felteacutetlenuumll lehet elfogadni

Egyreacuteszt ha ezek az esemeacutenyek (az uumlldoumlzeacutesek eacutes a biblia elkeacutesziacuteteacutese) 1439 koumlruumll

toumlrteacutentek a keacutet feacuterfi az 50-es 60-as eacuteveiben jaacuterhatott ami maacuter oumlnmaga valoacuteszerűtlenneacute teszi

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

6

helyesiacuteraacutes keacuterdeacutese a vallaacutes sziacutentereacuten folytatoacutedik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) A XVI

szaacutezadban indul meg a protestaacutensndashkatolikus kuumlzdelem az egyhaacutez felemeleacuteseacuteeacutert eacutes ez a

kettősseacuteg a helyesiacuteraacutesra is kiterjed (baacuter nem oumllt olyan jelentős meacutereteket) A vallaacutesi

kuumlzdelmek lecsengeacuteseacutevel ndash nagyjaacuteboacutel a XVIII szaacutezad veacutegeacutereacutere ndash a IV korszakban veacutegre

koumlzeleduumlnk egy olyan helyesiacuteraacutesi keacutep kialakulaacutesaacutehoz amely maacuter a koraacutebbi helyesiacuteraacutesi

tiacutepusokat felhasznaacutelva egy megszilaacuterdult iacuteraacutesrendszert kiacutevaacuten kialakiacutetani Ekkor zajlik le a

jottistandashypszilonista vita ndash amelyről a keacutesőbbiekben roumlviden szoacutet ejtek ndash ezutaacuten az 1830-as

eacutevekre a helyesiacuteraacutes eleacuterkezik egy olyan ponthoz ahol maacuter csak egyfeacutele helyesiacuteraacutesi keacutepet

igyekeznek kialakiacutetani eacutes megszabni (ez majd a Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg eacuterdeme lesz) amely

az egeacutesz nemzet aacuteltal ismertteacute vaacutelik (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 67)

A bdquomai magyar helyesiacuteraacutes betűiacuteroacute rendszerű eacutes hangjeloumllő jellegű iacuteraacutes-rendszer Azok a

főbb elvek amelyeket helyesiacuteraacutesunk alapelveikeacutent szoktunk emlegetni elsősorban hangjeloumllő

jellegeacutehez kapcsoloacutednakrdquo (FARKAS 1971 5) Szakdolgozatom teacutemaacuteja szerint e hangjeloumllő

sajaacutetossaacutegaacutet kiacutevaacutenom kieacuterteacutekelni bdquo A magyar aacutebeacuteceacute sajaacutetos betűsor elemei az iacuteraacutesjegyek

egy-egy hangot jeloumllő (egy vagy toumlbb iacuteraacutesjegyből aacutelloacute) legkisebb egyseacutegei pedig a betűkrdquo

(FARKAS 1971 5) A hangjeloumlleacutes egyik moacutedszere a melleacutekjelezeacutes Ez a mai helyesiacuteraacutesunk

eseteacuteben maacuter csak a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere terjed ki ez kuumlloumlnboumlzteti meg a hosszuacute eacutes

roumlvid formaacutet (andashaacute) Maacutessalhangzoacuteink melleacutekjel neacutelkuumlliek azok hosszuacutesaacutegaacutet

betűkapcsolatokkal jeloumlljuumlk melyek a rendelkezeacutesre aacutelloacute jelekből tevődnek oumlssze

Mai helyesiacuteraacutesunk bdquofonetikus jellegű azaz igyekszik ugyanazt a hangot mindig

ugyanazzal a jellel vagy jelkapcsolattal tuumlkroumlztetni eacutes fordiacutetva is ugyanazt a jelet vagy

jelkapcsolatot lehetőleg mindig ugyanarra a hangra vonatkoztatva hasznaacutelnirdquo (FARKAS 1971

6) Ez a helyesiacuteraacutesi forma a veacutegeredmeacutenye azoknak a helyesiacuteraacutesi egyseacutegesiacutető

proacutebaacutelkozaacutesoknak amelyekről szakdolgozatomban a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Elsődlegesen

az megaacutellapiacutethatoacute hogy a megkoumlzeliacutetőleg XVndashXIX szaacutezadig terjedő helyesiacuteraacutesi kiacuteseacuterletek

sikerrel jaacutertak az egyszerűsiacuteteacutes eacutes egyseacutegesiacuteteacutes ceacuteljaacutet illetőleg Mai iacuteraacutesunk egyfajta egyseacuteget

mutat legalaacutebbis olyan szempontboacutel hogy a magaacutenhangzoacutek kvalitaacutesa eacutes kvantitaacutesa

melleacutekjelekkel kuumlloumlnboumlztethető meg miacuteg a maacutessalhangzoacutek eseteacuten megmarad a melleacutekjel

neacutelkuumlli betűkettőző moacutedszer amely maacuter a magyar betűhasznaacutelat legkoraacutebbi szoumlvegeiben is

fellelhető (laacutesd kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes)

7

22 Diakritikus jelhasznaacutelat

A maacuter sokat emlegetett melleacutekjeles (maacutes neacuteven diakritikus ndash goumlroumlg eredetű bdquovalamely

betű hangeacuterteacutekeacutet moacutedosiacutetoacute jel a betűre alaacutendash foumlleacutendash vagy melleacute iacuterva az ouml uuml ő ű pontjai illetve

vesszői szinteacuten melleacutekjelekrdquo) helyesiacuteraacutes a mai napig sok nyelvben meghataacuterozoacute szerepet

jaacutetszik (FODOR 1999 1666) Azokat a betűket nevezzuumlk melleacutekjellel ellaacutetottnak amelyek

eseteacuteben a melleacutekjel megkuumlloumlnboumlztető szereppel biacuter az adott betűhoumlz keacutepest a melleacutekjel maacutes

kvalitaacutest (minőseacutegi elteacutereacutes) eacutes kvantitaacutest (mennyiseacutegi elteacutereacutes) jeloumll Melleacutekjelnek tekinthető a

pont a vessző (eacutes ezeknek a kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatai a dupla pont betű foumlloumltt vagy alatt

elhelyezeacutes stb) emellett előfordulnak kuumlloumlnleges melleacutekjel hasznaacutelatok mint az ^ ˘ deg eacutes meacuteg

sok maacutes ndash esetenkeacutent toumlbbfeacutele melleacutekjelet is tartalmazhat a betű mint pl az ȫ eseteacuteben A

melleacutekjelek keruumllhetnek a betű foumlleacute (ocirc) alaacute (ņ) eacutes magaacutet a betűt is megvaacuteltoztathatjaacutek (ę ŋ)

A melleacutekjelek hasznaacutelata egyik moacutedja a betűhiaacutenyok poacutetlaacutesaacutera Legtoumlbb teruumlleten a latin

hasznaacutelata vaacutelt elterjedtteacute aacuteltalaacutenossaacute ezaacuteltal minden neacutep a latin iacuteraacutesrendszer felhasznaacutelaacutesaacuteval

igyekezett feleacutepiacuteteni sajaacutet hangjeloumlleacutesi rendszereacutet Ennek koumlvetkezteacuteben neacutehaacuteny betű maacuter

adott volt egy uacutej helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesaacutehoz azonban a latin betűk szaacutema egyes nyelvek

eseteacuteben keveacutesnek bizonyult ndash mint esetuumlnkben is ndash eacuteppen ezeacutert keacutenytelenek voltak sajaacutet

maguk uacutej betűket megalkotni Ebben aacutellt rendelkezeacutesuumlkre a melleacutekjelek rendszere

A vilaacutegon ma is szaacutemos nyelv eacutel a melleacutekjeles betűk hasznaacutelataacuteval az oumlsszetett

betűkettőzeacutesek (oo cz stb) mellett Euroacutepai tekintetben ilyen a spanyol betűn a hullaacutemos

vonal (ntilde) A romaacuten toumlbb betűje mint az ă acirc icirc ş eacutes ţ emellett a francia nyelv is hasznaacutelja (ccedil)

Valamint toumlbbek koumlzoumltt a tőluumlnk eacuteszakabbra fekvő szlaacutev nyelvek mint a lengyel (ć ę ł ń ź

ż) a szlovaacutek (auml ĺ ľ ocirc ŕ) vagy akaacuter a cseh (ě ř ů) ndash akiktől a veacutelemeacutenyek szerint vettuumlk aacutet a

diakritikus jelek hasznaacutelataacutet ndash a jelek szeacuteles skaacutelaacutejaacutet hasznaacuteljaacutek

A magyar helyesiacuteraacutes maacuter hosszuacute ideje alkalmazza a melleacutekjeleket Koumlruumllbeluumll a XV

szaacutezad veacutegeacuten vettuumlk aacutet eacutes indulhatott meg a terjedeacutese Ekkor meacuteg nem csak a magaacutenhangzoacutek

kivaacuteltaacutesaacutega volt a melleacutekjelek birtoklaacutesa maacutessalhangzoacuteink is bővelkedtek bennuumlk

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyar nyelvben a leggyakoribb a betű foumlleacute iacutert melleacutekjeles iacuteraacutes (ǔ eacute)

eacutes neacutehaacuteny esetben egy betű toumlbb melleacutekjelet is alkalmazhat (ȫ ǘ) Maacutera maacuter ezek szaacutema eacutes

hasznaacutelatuk teruumllete alaposan megcsappant napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek

hosszuacutesaacutegaacutenak jeloumlleacuteseacuteben jaacutetszanak jelentős szerepet a maacutessalhangzoacutekroacutel teljesen lekopott

az idők soraacuten A mai helyesiacuteraacutes maacuter csak a koumlvetkező melleacutekjeles betűket alkalmazza aacute eacute iacute

8

oacute ouml ő uacute uuml ű Szakdolgozatom tovaacutebbi reacuteszeacuteben azt vizsgaacutelom meg honnan vettuumlk aacutet a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest hogyan eacutes milyen koumlrnyezetbe illeszkedett be illetve milyen hataacutessal

volt a keacutesőbbi betűalkalmazaacutesokra A koumlvetkező fejezetben bemutatom honnan vehettuumlk aacutet

ezt a helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest amely a keacutesőbbiekben hataacutest gyakorol iacuterott nyelvuumlnkre

9

3 A huszita helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete

31 A huszita eredet

A huszita helyesiacuteraacutes eredete sok keacuterdeacutesben megosztja a kutatoacutek veacutelemeacutenyeacutet A bibliaacutenak

maga a huszita jellege keacuterdőjeleződik meg Egyik fő probleacutemakoumlrt tehaacutet az adja hogy milyen

eredetű helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest vettuumlnk aacutet vagyis hogy valoacuteban huszita-e a Huszita Biblia vagy maacutes

teruumlletről neacutepcsoporttoacutel szaacutermazik A maacutesik probleacutemaacutet az jelenti hogy ha megmaradunk

amellett az aacutelliacutetaacutes mellett hogy a fordiacutetaacutes huszitaacutektoacutel szaacutermazik akkor is tisztaacutezatlan marad a

fordiacutetoacutek szemeacutelye A koumlvetkezőkben ezeknek a keacuterdeacuteseknek a kuumlloumlnboumlző szempontuacute

magyaraacutezataacutet mutatom be Előszoumlr laacutessuk a legaacuteltalaacutenosabban elfogadott elmeacuteletet A huszita

eredet jellemzőit foglalom oumlssze honnan kitől hogyan juthatott el hozzaacutenk ez a helyesiacuteraacutes

utaacutena megemliacutetem a kuumlloumlnboumlző ezt megcaacutefoloacute elmeacuteleteket eacutes a megkeacuterdőjelezeacutesuumlk

lehetseacuteges okait

Az aacuteltalaacutenosan elfogadott megaacutellapiacutetaacutes alapjaacuten ez a helyesiacuteraacutesi reform Husz Jaacutenostoacutel

szaacutermazik eacutes a huszita mozgalom produktuma bdquoA Huszita Biblia egy szellemi forradalom

termeacuteke voltrdquo (HADROVICS 1994 7) Ebben a korban nőtt ki a humanizmus iraacutenyzata a merev

szabaacutelyok felteacutepeacutese az emberkoumlzpontuacutesaacuteg gondolata haacutetteacuterbe szoriacutetva az egyhaacutez

felsőbbrendűseacutegeacutet Ebben az időben noumlvekedett meg az igeacuteny a neacutepnyelvi bibliaacutekra Koraacutebban

az egyhaacutez feladata volt a tanok hirdeteacutese ami latin nyelven zajlott eacutes ezt senki nem vonhatta

keacutetseacutegbe Az anyanyelvű bibliaacutek terjeszteacutese egyuumltt jaacutert az eretnekmozgalmak kialakulaacutesaacuteval

akik folyamatosan felleacuteptek az egyhaacutezzal szemben A XIII szaacutezadban pl Franciaorszaacutegban

megindult a valdens mozgalom eacutes a XV szaacutezadra szaacutemos eretnekmozgalom zajlott le Az

eretnekmozgalmak leacutenyege hogy az egyhaacutez szerepeacutet aacutetveacuteve sajaacutet elveket felemelve

igyekeznek terjeszteni a hitet a neacutep koumlzoumltt egyeduumll a bibliaacutet tartjaacutek a hit forraacutesaacutenak ezaacuteltal

folyamatos uumlldoumlzteteacutesnek vannak kiteacuteve (HADROVICS 1994 9ndash11) Ezek az elvek ndash az egyhaacutezi

hierarchia megkeacuterdőjelezeacutese visszateacutereacutes a biblia tiszta tanaihoz ndash biztos talajhoz jutottak a

praacutegai koumlzegben (ahogy azt Hadrovics Laacuteszloacute nevezi) majd a huszita mozgalom soraacuten

bdquovallaacutesi vezeacutereszmeacutekkeacuterdquo (HADROVICS 1994 12) vaacuteltak

10

32 Husz Jaacutenos

Husz Jaacutenos (1370ndash1415) egy ilyen koumlrnyezetben kezdhette meg taniacutetoacutei eacutes egyhaacutezi

munkaacutessaacutegaacutet eacutes terjeszthette az aacuteltala kidolgozott (vagy maacutestoacutel aacutetvett) helyesiacuteraacutesi rendszert

1396-toacutel a praacutegai egyetemen magiszter 1400-toacutel papi paacutelyaacutera leacutepve a teoloacutegiai elmeacuteletek

uacutettoumlrőjeacuteveacute vaacutelt majd bdquo1402-ben a cseh eacutes neacutemet polgaacuterok aacuteltal fenntartott praacutegai Betlehem-

kaacutepolna papjaacutevaacute nevezteacutek kirdquo (GOumlRFOumlL 2002 175) Az idő soraacuten kialakult egy neacutemetellenes

csoport ennek hataacutesaacutera 1409-ben a neacutemet diaacutekok eacutes tanaacuterok keacutenytelenek voltak Lipcseacutebe

vonulni ndash nagy valoacutesziacutenűseacuteggel magukkal vihettek cseh egyhaacutezi szoumlvegeket is amelyek a

keacutesőbbiekben segiacutetseacuteget nyuacutejthattak munkaacutessaacutegaik soraacuten pl bibliakeacutesziacuteteacutes alkalmaacuteval

(GOumlRFOumlL 2002 176)

Teoloacutegiai munkaacuteiban eacutes vitaacuteiban Husz elsősorban Wyclif tanait hangoztatta az egyhaacutezi

hierarchiaacutet eacutes a katolikus szentseacutegeket keacuterdőjelezte meg eacutes ezzel baacuter sok koumlvetőre tett szert eacutes

tanaival sokan szimpatizaacuteltak 1415-ben maacuteglyahalaacutelra iacuteteacutelteacutek eacuterte Koumlvetőit nevezik

huszitaacuteknak baacuter bdquoHusz eacutes a huszitizmus kapcsolata vitatottrdquo (GOumlRFOumlL 2002 176)

Husz helyesiacuteraacutesi elgondolaacutesaacuteban igyekezett kialakiacutetani egy regulaacuteris hangrendszert

amely az egy hangndashegy jel szabaacutelyra eacutepuumll ezzel koumlnnyebben eacutertelmezhetőveacute aacutetlaacutethatoacutevaacute eacutes

egyszerűbben maacutesolhatoacutevaacute teacuteve a szoumlveget Emellett a toumlbb hangboacutel aacutelloacute betűket

leegyszerűsiacutetve melleacutekjelekkel hasznaacutelva keacutepzelte el Ez terjedt eacutes jutott el hazaacutenkba is

Mivel Husz műveiben oumlnmaga sem alkalmazta rendszeresen a sajaacutet szabaacutelyrendszereacutet

szoumlvegeiből nem vehetteacutek aacutet az iacuteraacutesmoacutedot bdquoMivel pedig egyfelől Husz Tractatusa (1412)

meacuteg akkor is megelőzi bibliafordiacutetaacutesunkat ha annak elkeacuteszuumllteacutet a lehető legkoraacutebbi időre

1416-re tesszuumlk maacutesfelől az egy betű ndash egy hang elveacutet valamint a diakritikus jelek

hasznaacutelataacutenak gondolataacutet szerzőnk e korban maacuteshonnan mint Husztoacutel nem vehette

nyilvaacutenvaloacute hogy helyesiacuteraacutesunk szerzőjeacutenek csak Husz lehetett a mintakeacuteperdquo (KNIEZSA 1952

147) Tehaacutet ha ezt a helyesiacuteraacutest Husznak tulajdoniacutetjuk olyan szemeacutelyek tudtaacutek aacutetvenni eacutes

terjeszteni akik kapcsolatban aacutelltak vele vagy olyan szemeacutelyekkel akik ismerhetteacutek Huszt eacutes

munkaacutessaacutegaacutet Ez alapjaacuten a szakirodalom keacutet szemeacutelyt kapcsol ide Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki

Baacutelintot baacuter szemeacutelyuumlk bizonytalan A bibliafordiacutetaacutest haacuterom koacutedexuumlnk őrizte meg az Apor-

koacutedex Beacutecsi-koacutedex eacutes Muumlncheni-koacutedex utoacutebbi pedig emliacuteteacutest tesz az eredeti fordiacutetaacutes

keletkezeacuteseacuteről A koacutedex szerint bdquoThomas et Valentinusrdquo vagyis Tamaacutes eacutes Baacutelint Moldovaacuteba

mentek eacutes ott iacutertaacutek meg a bibliaacutet A kutatoacutek a praacutegai egyetemen beazonosiacutetottaacutek a keacutet feacuterfit

11

mint Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki Baacutelintot de ezt az elgondolaacutest sokan megcaacutefoltaacutek (SZABOacute 1989

118)

Annyi bizonyos azonban hogy a fordiacutetoacute mindenkeacutepp a praacutegai koumlzegben ismerkedett

meg a Husz-feacutele helyesiacuteraacutesi formaacuteval eacutes hogy bdquoHusz tisztelője eacutes hiacuteve voltrdquo (KNIEZSA 1959

13) Kniezsa Istvaacuten a szoumlveg huszita jellegeacutet a helyesiacuteraacutes-hasznaacutelattal igyekszik magyaraacutezni

mivel meacuteg a keacutesőbbi fordiacutetaacutesok ndash a Beacutecsi-koacutedexben eacutes a Muumlncheni-koacutedexben ndashis

alkalmazzaacutek Eszerint a szoumlveg hűen alkalmazza a melleacutekjeles ndash ponttal eacutes vesszővel ellaacutetottndash

egy hangndashegy jel szabaacutelyuacute helyesiacuteraacutesi formaacutet (SZABOacute 1989 120) Husz rendszereacutenek

alapmintaacuteja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt a fordiacutetoacutek pedig a magyar kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes formaacutejaacutet tekintetteacutek mintaacutenak ezaacuteltal csak keacutet betű eseteacuten mutathatoacute ki az

azonossaacuteg (a ṫ eacutes ṅ eseteacuteben) (KNIEZSA 1952 147) Ez alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

toumlbbi betűt honnan vetteacutek aacutet a fordiacutetoacutek (SZABOacute 1989 121) A legtoumlbb betűt a maacuter megszokott

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes adta Emellett a fordiacutetoacute vagy maacutesik helyesiacuteraacutesi rendszerből vett

aacutet hangokat ndash mint pl az ʟ -t ndash vagy sajaacutet maga talaacutelt ki uacutej jeloumlleacutest a hangokra (KNIEZSA

1952 151)

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai

Toumlbb eacuterv laacutetott napvilaacutegot amely alapjaacuten az első bibliafordiacutetaacutesunk huszita eredeteacutet nem

lehet felteacutetel neacutelkuumll elfogadni Az ellentmondaacutesok toumlbb eacutervet is felsorakoztatnak a bdquohuszitardquo

szaacutermazaacutes ellen Keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a keletkezeacutes daacutetuma a fordiacutetoacutek szemeacutelye maga a biblia

nyelvezete is keacutetseacutegeket von maga utaacuten emellett helyesiacuteraacutesi szempontboacutel sem felteacutetlen a

huszitaacutekhoz kapcsolhatoacute

Elsősorban a biblia elkeacuteszuumlleacuteseacutenek keltezeacuteseacutevel kapcsolatban meruumllnek fel keacuterdeacutesek

Joseph Jirecek filoloacutegus eacutes nyelveacutesz bdquoa praacutegai egyetem korabeli anyakoumlnyveacuteben magyar

neveket talaacuteltrdquo ezek azok akiket a keacutesőbbiekben Tamaacuteskeacutent eacutes Baacutelintkeacutent emlegettek

emellett megtalaacutelta Hensel Emreacutenek a neveacutet akinek a fia Neacutemeti Gyoumlrgy feltehetően a

keacutesőbbi Muumlncheni-koacutedex fordiacutetoacuteja volt (SZABOacute 1989 119) Ezeket a fiatalokat akik az 1390-

1411-es eacutevek koumlruumll jaacuterhattak az egyetemre azonosiacutetottaacutek be a biblia fordiacutetoacuteival Azonban ezt

az azonosiacutetaacutest toumlbb magyaraacutezat miatt nem felteacutetlenuumll lehet elfogadni

Egyreacuteszt ha ezek az esemeacutenyek (az uumlldoumlzeacutesek eacutes a biblia elkeacutesziacuteteacutese) 1439 koumlruumll

toumlrteacutentek a keacutet feacuterfi az 50-es 60-as eacuteveiben jaacuterhatott ami maacuter oumlnmaga valoacuteszerűtlenneacute teszi

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

7

22 Diakritikus jelhasznaacutelat

A maacuter sokat emlegetett melleacutekjeles (maacutes neacuteven diakritikus ndash goumlroumlg eredetű bdquovalamely

betű hangeacuterteacutekeacutet moacutedosiacutetoacute jel a betűre alaacutendash foumlleacutendash vagy melleacute iacuterva az ouml uuml ő ű pontjai illetve

vesszői szinteacuten melleacutekjelekrdquo) helyesiacuteraacutes a mai napig sok nyelvben meghataacuterozoacute szerepet

jaacutetszik (FODOR 1999 1666) Azokat a betűket nevezzuumlk melleacutekjellel ellaacutetottnak amelyek

eseteacuteben a melleacutekjel megkuumlloumlnboumlztető szereppel biacuter az adott betűhoumlz keacutepest a melleacutekjel maacutes

kvalitaacutest (minőseacutegi elteacutereacutes) eacutes kvantitaacutest (mennyiseacutegi elteacutereacutes) jeloumll Melleacutekjelnek tekinthető a

pont a vessző (eacutes ezeknek a kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatai a dupla pont betű foumlloumltt vagy alatt

elhelyezeacutes stb) emellett előfordulnak kuumlloumlnleges melleacutekjel hasznaacutelatok mint az ^ ˘ deg eacutes meacuteg

sok maacutes ndash esetenkeacutent toumlbbfeacutele melleacutekjelet is tartalmazhat a betű mint pl az ȫ eseteacuteben A

melleacutekjelek keruumllhetnek a betű foumlleacute (ocirc) alaacute (ņ) eacutes magaacutet a betűt is megvaacuteltoztathatjaacutek (ę ŋ)

A melleacutekjelek hasznaacutelata egyik moacutedja a betűhiaacutenyok poacutetlaacutesaacutera Legtoumlbb teruumlleten a latin

hasznaacutelata vaacutelt elterjedtteacute aacuteltalaacutenossaacute ezaacuteltal minden neacutep a latin iacuteraacutesrendszer felhasznaacutelaacutesaacuteval

igyekezett feleacutepiacuteteni sajaacutet hangjeloumlleacutesi rendszereacutet Ennek koumlvetkezteacuteben neacutehaacuteny betű maacuter

adott volt egy uacutej helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesaacutehoz azonban a latin betűk szaacutema egyes nyelvek

eseteacuteben keveacutesnek bizonyult ndash mint esetuumlnkben is ndash eacuteppen ezeacutert keacutenytelenek voltak sajaacutet

maguk uacutej betűket megalkotni Ebben aacutellt rendelkezeacutesuumlkre a melleacutekjelek rendszere

A vilaacutegon ma is szaacutemos nyelv eacutel a melleacutekjeles betűk hasznaacutelataacuteval az oumlsszetett

betűkettőzeacutesek (oo cz stb) mellett Euroacutepai tekintetben ilyen a spanyol betűn a hullaacutemos

vonal (ntilde) A romaacuten toumlbb betűje mint az ă acirc icirc ş eacutes ţ emellett a francia nyelv is hasznaacutelja (ccedil)

Valamint toumlbbek koumlzoumltt a tőluumlnk eacuteszakabbra fekvő szlaacutev nyelvek mint a lengyel (ć ę ł ń ź

ż) a szlovaacutek (auml ĺ ľ ocirc ŕ) vagy akaacuter a cseh (ě ř ů) ndash akiktől a veacutelemeacutenyek szerint vettuumlk aacutet a

diakritikus jelek hasznaacutelataacutet ndash a jelek szeacuteles skaacutelaacutejaacutet hasznaacuteljaacutek

A magyar helyesiacuteraacutes maacuter hosszuacute ideje alkalmazza a melleacutekjeleket Koumlruumllbeluumll a XV

szaacutezad veacutegeacuten vettuumlk aacutet eacutes indulhatott meg a terjedeacutese Ekkor meacuteg nem csak a magaacutenhangzoacutek

kivaacuteltaacutesaacutega volt a melleacutekjelek birtoklaacutesa maacutessalhangzoacuteink is bővelkedtek bennuumlk

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyar nyelvben a leggyakoribb a betű foumlleacute iacutert melleacutekjeles iacuteraacutes (ǔ eacute)

eacutes neacutehaacuteny esetben egy betű toumlbb melleacutekjelet is alkalmazhat (ȫ ǘ) Maacutera maacuter ezek szaacutema eacutes

hasznaacutelatuk teruumllete alaposan megcsappant napjainkra csupaacuten a magaacutenhangzoacutek

hosszuacutesaacutegaacutenak jeloumlleacuteseacuteben jaacutetszanak jelentős szerepet a maacutessalhangzoacutekroacutel teljesen lekopott

az idők soraacuten A mai helyesiacuteraacutes maacuter csak a koumlvetkező melleacutekjeles betűket alkalmazza aacute eacute iacute

8

oacute ouml ő uacute uuml ű Szakdolgozatom tovaacutebbi reacuteszeacuteben azt vizsgaacutelom meg honnan vettuumlk aacutet a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest hogyan eacutes milyen koumlrnyezetbe illeszkedett be illetve milyen hataacutessal

volt a keacutesőbbi betűalkalmazaacutesokra A koumlvetkező fejezetben bemutatom honnan vehettuumlk aacutet

ezt a helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest amely a keacutesőbbiekben hataacutest gyakorol iacuterott nyelvuumlnkre

9

3 A huszita helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete

31 A huszita eredet

A huszita helyesiacuteraacutes eredete sok keacuterdeacutesben megosztja a kutatoacutek veacutelemeacutenyeacutet A bibliaacutenak

maga a huszita jellege keacuterdőjeleződik meg Egyik fő probleacutemakoumlrt tehaacutet az adja hogy milyen

eredetű helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest vettuumlnk aacutet vagyis hogy valoacuteban huszita-e a Huszita Biblia vagy maacutes

teruumlletről neacutepcsoporttoacutel szaacutermazik A maacutesik probleacutemaacutet az jelenti hogy ha megmaradunk

amellett az aacutelliacutetaacutes mellett hogy a fordiacutetaacutes huszitaacutektoacutel szaacutermazik akkor is tisztaacutezatlan marad a

fordiacutetoacutek szemeacutelye A koumlvetkezőkben ezeknek a keacuterdeacuteseknek a kuumlloumlnboumlző szempontuacute

magyaraacutezataacutet mutatom be Előszoumlr laacutessuk a legaacuteltalaacutenosabban elfogadott elmeacuteletet A huszita

eredet jellemzőit foglalom oumlssze honnan kitől hogyan juthatott el hozzaacutenk ez a helyesiacuteraacutes

utaacutena megemliacutetem a kuumlloumlnboumlző ezt megcaacutefoloacute elmeacuteleteket eacutes a megkeacuterdőjelezeacutesuumlk

lehetseacuteges okait

Az aacuteltalaacutenosan elfogadott megaacutellapiacutetaacutes alapjaacuten ez a helyesiacuteraacutesi reform Husz Jaacutenostoacutel

szaacutermazik eacutes a huszita mozgalom produktuma bdquoA Huszita Biblia egy szellemi forradalom

termeacuteke voltrdquo (HADROVICS 1994 7) Ebben a korban nőtt ki a humanizmus iraacutenyzata a merev

szabaacutelyok felteacutepeacutese az emberkoumlzpontuacutesaacuteg gondolata haacutetteacuterbe szoriacutetva az egyhaacutez

felsőbbrendűseacutegeacutet Ebben az időben noumlvekedett meg az igeacuteny a neacutepnyelvi bibliaacutekra Koraacutebban

az egyhaacutez feladata volt a tanok hirdeteacutese ami latin nyelven zajlott eacutes ezt senki nem vonhatta

keacutetseacutegbe Az anyanyelvű bibliaacutek terjeszteacutese egyuumltt jaacutert az eretnekmozgalmak kialakulaacutesaacuteval

akik folyamatosan felleacuteptek az egyhaacutezzal szemben A XIII szaacutezadban pl Franciaorszaacutegban

megindult a valdens mozgalom eacutes a XV szaacutezadra szaacutemos eretnekmozgalom zajlott le Az

eretnekmozgalmak leacutenyege hogy az egyhaacutez szerepeacutet aacutetveacuteve sajaacutet elveket felemelve

igyekeznek terjeszteni a hitet a neacutep koumlzoumltt egyeduumll a bibliaacutet tartjaacutek a hit forraacutesaacutenak ezaacuteltal

folyamatos uumlldoumlzteteacutesnek vannak kiteacuteve (HADROVICS 1994 9ndash11) Ezek az elvek ndash az egyhaacutezi

hierarchia megkeacuterdőjelezeacutese visszateacutereacutes a biblia tiszta tanaihoz ndash biztos talajhoz jutottak a

praacutegai koumlzegben (ahogy azt Hadrovics Laacuteszloacute nevezi) majd a huszita mozgalom soraacuten

bdquovallaacutesi vezeacutereszmeacutekkeacuterdquo (HADROVICS 1994 12) vaacuteltak

10

32 Husz Jaacutenos

Husz Jaacutenos (1370ndash1415) egy ilyen koumlrnyezetben kezdhette meg taniacutetoacutei eacutes egyhaacutezi

munkaacutessaacutegaacutet eacutes terjeszthette az aacuteltala kidolgozott (vagy maacutestoacutel aacutetvett) helyesiacuteraacutesi rendszert

1396-toacutel a praacutegai egyetemen magiszter 1400-toacutel papi paacutelyaacutera leacutepve a teoloacutegiai elmeacuteletek

uacutettoumlrőjeacuteveacute vaacutelt majd bdquo1402-ben a cseh eacutes neacutemet polgaacuterok aacuteltal fenntartott praacutegai Betlehem-

kaacutepolna papjaacutevaacute nevezteacutek kirdquo (GOumlRFOumlL 2002 175) Az idő soraacuten kialakult egy neacutemetellenes

csoport ennek hataacutesaacutera 1409-ben a neacutemet diaacutekok eacutes tanaacuterok keacutenytelenek voltak Lipcseacutebe

vonulni ndash nagy valoacutesziacutenűseacuteggel magukkal vihettek cseh egyhaacutezi szoumlvegeket is amelyek a

keacutesőbbiekben segiacutetseacuteget nyuacutejthattak munkaacutessaacutegaik soraacuten pl bibliakeacutesziacuteteacutes alkalmaacuteval

(GOumlRFOumlL 2002 176)

Teoloacutegiai munkaacuteiban eacutes vitaacuteiban Husz elsősorban Wyclif tanait hangoztatta az egyhaacutezi

hierarchiaacutet eacutes a katolikus szentseacutegeket keacuterdőjelezte meg eacutes ezzel baacuter sok koumlvetőre tett szert eacutes

tanaival sokan szimpatizaacuteltak 1415-ben maacuteglyahalaacutelra iacuteteacutelteacutek eacuterte Koumlvetőit nevezik

huszitaacuteknak baacuter bdquoHusz eacutes a huszitizmus kapcsolata vitatottrdquo (GOumlRFOumlL 2002 176)

Husz helyesiacuteraacutesi elgondolaacutesaacuteban igyekezett kialakiacutetani egy regulaacuteris hangrendszert

amely az egy hangndashegy jel szabaacutelyra eacutepuumll ezzel koumlnnyebben eacutertelmezhetőveacute aacutetlaacutethatoacutevaacute eacutes

egyszerűbben maacutesolhatoacutevaacute teacuteve a szoumlveget Emellett a toumlbb hangboacutel aacutelloacute betűket

leegyszerűsiacutetve melleacutekjelekkel hasznaacutelva keacutepzelte el Ez terjedt eacutes jutott el hazaacutenkba is

Mivel Husz műveiben oumlnmaga sem alkalmazta rendszeresen a sajaacutet szabaacutelyrendszereacutet

szoumlvegeiből nem vehetteacutek aacutet az iacuteraacutesmoacutedot bdquoMivel pedig egyfelől Husz Tractatusa (1412)

meacuteg akkor is megelőzi bibliafordiacutetaacutesunkat ha annak elkeacuteszuumllteacutet a lehető legkoraacutebbi időre

1416-re tesszuumlk maacutesfelől az egy betű ndash egy hang elveacutet valamint a diakritikus jelek

hasznaacutelataacutenak gondolataacutet szerzőnk e korban maacuteshonnan mint Husztoacutel nem vehette

nyilvaacutenvaloacute hogy helyesiacuteraacutesunk szerzőjeacutenek csak Husz lehetett a mintakeacuteperdquo (KNIEZSA 1952

147) Tehaacutet ha ezt a helyesiacuteraacutest Husznak tulajdoniacutetjuk olyan szemeacutelyek tudtaacutek aacutetvenni eacutes

terjeszteni akik kapcsolatban aacutelltak vele vagy olyan szemeacutelyekkel akik ismerhetteacutek Huszt eacutes

munkaacutessaacutegaacutet Ez alapjaacuten a szakirodalom keacutet szemeacutelyt kapcsol ide Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki

Baacutelintot baacuter szemeacutelyuumlk bizonytalan A bibliafordiacutetaacutest haacuterom koacutedexuumlnk őrizte meg az Apor-

koacutedex Beacutecsi-koacutedex eacutes Muumlncheni-koacutedex utoacutebbi pedig emliacuteteacutest tesz az eredeti fordiacutetaacutes

keletkezeacuteseacuteről A koacutedex szerint bdquoThomas et Valentinusrdquo vagyis Tamaacutes eacutes Baacutelint Moldovaacuteba

mentek eacutes ott iacutertaacutek meg a bibliaacutet A kutatoacutek a praacutegai egyetemen beazonosiacutetottaacutek a keacutet feacuterfit

11

mint Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki Baacutelintot de ezt az elgondolaacutest sokan megcaacutefoltaacutek (SZABOacute 1989

118)

Annyi bizonyos azonban hogy a fordiacutetoacute mindenkeacutepp a praacutegai koumlzegben ismerkedett

meg a Husz-feacutele helyesiacuteraacutesi formaacuteval eacutes hogy bdquoHusz tisztelője eacutes hiacuteve voltrdquo (KNIEZSA 1959

13) Kniezsa Istvaacuten a szoumlveg huszita jellegeacutet a helyesiacuteraacutes-hasznaacutelattal igyekszik magyaraacutezni

mivel meacuteg a keacutesőbbi fordiacutetaacutesok ndash a Beacutecsi-koacutedexben eacutes a Muumlncheni-koacutedexben ndashis

alkalmazzaacutek Eszerint a szoumlveg hűen alkalmazza a melleacutekjeles ndash ponttal eacutes vesszővel ellaacutetottndash

egy hangndashegy jel szabaacutelyuacute helyesiacuteraacutesi formaacutet (SZABOacute 1989 120) Husz rendszereacutenek

alapmintaacuteja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt a fordiacutetoacutek pedig a magyar kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes formaacutejaacutet tekintetteacutek mintaacutenak ezaacuteltal csak keacutet betű eseteacuten mutathatoacute ki az

azonossaacuteg (a ṫ eacutes ṅ eseteacuteben) (KNIEZSA 1952 147) Ez alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

toumlbbi betűt honnan vetteacutek aacutet a fordiacutetoacutek (SZABOacute 1989 121) A legtoumlbb betűt a maacuter megszokott

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes adta Emellett a fordiacutetoacute vagy maacutesik helyesiacuteraacutesi rendszerből vett

aacutet hangokat ndash mint pl az ʟ -t ndash vagy sajaacutet maga talaacutelt ki uacutej jeloumlleacutest a hangokra (KNIEZSA

1952 151)

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai

Toumlbb eacuterv laacutetott napvilaacutegot amely alapjaacuten az első bibliafordiacutetaacutesunk huszita eredeteacutet nem

lehet felteacutetel neacutelkuumll elfogadni Az ellentmondaacutesok toumlbb eacutervet is felsorakoztatnak a bdquohuszitardquo

szaacutermazaacutes ellen Keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a keletkezeacutes daacutetuma a fordiacutetoacutek szemeacutelye maga a biblia

nyelvezete is keacutetseacutegeket von maga utaacuten emellett helyesiacuteraacutesi szempontboacutel sem felteacutetlen a

huszitaacutekhoz kapcsolhatoacute

Elsősorban a biblia elkeacuteszuumlleacuteseacutenek keltezeacuteseacutevel kapcsolatban meruumllnek fel keacuterdeacutesek

Joseph Jirecek filoloacutegus eacutes nyelveacutesz bdquoa praacutegai egyetem korabeli anyakoumlnyveacuteben magyar

neveket talaacuteltrdquo ezek azok akiket a keacutesőbbiekben Tamaacuteskeacutent eacutes Baacutelintkeacutent emlegettek

emellett megtalaacutelta Hensel Emreacutenek a neveacutet akinek a fia Neacutemeti Gyoumlrgy feltehetően a

keacutesőbbi Muumlncheni-koacutedex fordiacutetoacuteja volt (SZABOacute 1989 119) Ezeket a fiatalokat akik az 1390-

1411-es eacutevek koumlruumll jaacuterhattak az egyetemre azonosiacutetottaacutek be a biblia fordiacutetoacuteival Azonban ezt

az azonosiacutetaacutest toumlbb magyaraacutezat miatt nem felteacutetlenuumll lehet elfogadni

Egyreacuteszt ha ezek az esemeacutenyek (az uumlldoumlzeacutesek eacutes a biblia elkeacutesziacuteteacutese) 1439 koumlruumll

toumlrteacutentek a keacutet feacuterfi az 50-es 60-as eacuteveiben jaacuterhatott ami maacuter oumlnmaga valoacuteszerűtlenneacute teszi

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

8

oacute ouml ő uacute uuml ű Szakdolgozatom tovaacutebbi reacuteszeacuteben azt vizsgaacutelom meg honnan vettuumlk aacutet a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest hogyan eacutes milyen koumlrnyezetbe illeszkedett be illetve milyen hataacutessal

volt a keacutesőbbi betűalkalmazaacutesokra A koumlvetkező fejezetben bemutatom honnan vehettuumlk aacutet

ezt a helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest amely a keacutesőbbiekben hataacutest gyakorol iacuterott nyelvuumlnkre

9

3 A huszita helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete

31 A huszita eredet

A huszita helyesiacuteraacutes eredete sok keacuterdeacutesben megosztja a kutatoacutek veacutelemeacutenyeacutet A bibliaacutenak

maga a huszita jellege keacuterdőjeleződik meg Egyik fő probleacutemakoumlrt tehaacutet az adja hogy milyen

eredetű helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest vettuumlnk aacutet vagyis hogy valoacuteban huszita-e a Huszita Biblia vagy maacutes

teruumlletről neacutepcsoporttoacutel szaacutermazik A maacutesik probleacutemaacutet az jelenti hogy ha megmaradunk

amellett az aacutelliacutetaacutes mellett hogy a fordiacutetaacutes huszitaacutektoacutel szaacutermazik akkor is tisztaacutezatlan marad a

fordiacutetoacutek szemeacutelye A koumlvetkezőkben ezeknek a keacuterdeacuteseknek a kuumlloumlnboumlző szempontuacute

magyaraacutezataacutet mutatom be Előszoumlr laacutessuk a legaacuteltalaacutenosabban elfogadott elmeacuteletet A huszita

eredet jellemzőit foglalom oumlssze honnan kitől hogyan juthatott el hozzaacutenk ez a helyesiacuteraacutes

utaacutena megemliacutetem a kuumlloumlnboumlző ezt megcaacutefoloacute elmeacuteleteket eacutes a megkeacuterdőjelezeacutesuumlk

lehetseacuteges okait

Az aacuteltalaacutenosan elfogadott megaacutellapiacutetaacutes alapjaacuten ez a helyesiacuteraacutesi reform Husz Jaacutenostoacutel

szaacutermazik eacutes a huszita mozgalom produktuma bdquoA Huszita Biblia egy szellemi forradalom

termeacuteke voltrdquo (HADROVICS 1994 7) Ebben a korban nőtt ki a humanizmus iraacutenyzata a merev

szabaacutelyok felteacutepeacutese az emberkoumlzpontuacutesaacuteg gondolata haacutetteacuterbe szoriacutetva az egyhaacutez

felsőbbrendűseacutegeacutet Ebben az időben noumlvekedett meg az igeacuteny a neacutepnyelvi bibliaacutekra Koraacutebban

az egyhaacutez feladata volt a tanok hirdeteacutese ami latin nyelven zajlott eacutes ezt senki nem vonhatta

keacutetseacutegbe Az anyanyelvű bibliaacutek terjeszteacutese egyuumltt jaacutert az eretnekmozgalmak kialakulaacutesaacuteval

akik folyamatosan felleacuteptek az egyhaacutezzal szemben A XIII szaacutezadban pl Franciaorszaacutegban

megindult a valdens mozgalom eacutes a XV szaacutezadra szaacutemos eretnekmozgalom zajlott le Az

eretnekmozgalmak leacutenyege hogy az egyhaacutez szerepeacutet aacutetveacuteve sajaacutet elveket felemelve

igyekeznek terjeszteni a hitet a neacutep koumlzoumltt egyeduumll a bibliaacutet tartjaacutek a hit forraacutesaacutenak ezaacuteltal

folyamatos uumlldoumlzteteacutesnek vannak kiteacuteve (HADROVICS 1994 9ndash11) Ezek az elvek ndash az egyhaacutezi

hierarchia megkeacuterdőjelezeacutese visszateacutereacutes a biblia tiszta tanaihoz ndash biztos talajhoz jutottak a

praacutegai koumlzegben (ahogy azt Hadrovics Laacuteszloacute nevezi) majd a huszita mozgalom soraacuten

bdquovallaacutesi vezeacutereszmeacutekkeacuterdquo (HADROVICS 1994 12) vaacuteltak

10

32 Husz Jaacutenos

Husz Jaacutenos (1370ndash1415) egy ilyen koumlrnyezetben kezdhette meg taniacutetoacutei eacutes egyhaacutezi

munkaacutessaacutegaacutet eacutes terjeszthette az aacuteltala kidolgozott (vagy maacutestoacutel aacutetvett) helyesiacuteraacutesi rendszert

1396-toacutel a praacutegai egyetemen magiszter 1400-toacutel papi paacutelyaacutera leacutepve a teoloacutegiai elmeacuteletek

uacutettoumlrőjeacuteveacute vaacutelt majd bdquo1402-ben a cseh eacutes neacutemet polgaacuterok aacuteltal fenntartott praacutegai Betlehem-

kaacutepolna papjaacutevaacute nevezteacutek kirdquo (GOumlRFOumlL 2002 175) Az idő soraacuten kialakult egy neacutemetellenes

csoport ennek hataacutesaacutera 1409-ben a neacutemet diaacutekok eacutes tanaacuterok keacutenytelenek voltak Lipcseacutebe

vonulni ndash nagy valoacutesziacutenűseacuteggel magukkal vihettek cseh egyhaacutezi szoumlvegeket is amelyek a

keacutesőbbiekben segiacutetseacuteget nyuacutejthattak munkaacutessaacutegaik soraacuten pl bibliakeacutesziacuteteacutes alkalmaacuteval

(GOumlRFOumlL 2002 176)

Teoloacutegiai munkaacuteiban eacutes vitaacuteiban Husz elsősorban Wyclif tanait hangoztatta az egyhaacutezi

hierarchiaacutet eacutes a katolikus szentseacutegeket keacuterdőjelezte meg eacutes ezzel baacuter sok koumlvetőre tett szert eacutes

tanaival sokan szimpatizaacuteltak 1415-ben maacuteglyahalaacutelra iacuteteacutelteacutek eacuterte Koumlvetőit nevezik

huszitaacuteknak baacuter bdquoHusz eacutes a huszitizmus kapcsolata vitatottrdquo (GOumlRFOumlL 2002 176)

Husz helyesiacuteraacutesi elgondolaacutesaacuteban igyekezett kialakiacutetani egy regulaacuteris hangrendszert

amely az egy hangndashegy jel szabaacutelyra eacutepuumll ezzel koumlnnyebben eacutertelmezhetőveacute aacutetlaacutethatoacutevaacute eacutes

egyszerűbben maacutesolhatoacutevaacute teacuteve a szoumlveget Emellett a toumlbb hangboacutel aacutelloacute betűket

leegyszerűsiacutetve melleacutekjelekkel hasznaacutelva keacutepzelte el Ez terjedt eacutes jutott el hazaacutenkba is

Mivel Husz műveiben oumlnmaga sem alkalmazta rendszeresen a sajaacutet szabaacutelyrendszereacutet

szoumlvegeiből nem vehetteacutek aacutet az iacuteraacutesmoacutedot bdquoMivel pedig egyfelől Husz Tractatusa (1412)

meacuteg akkor is megelőzi bibliafordiacutetaacutesunkat ha annak elkeacuteszuumllteacutet a lehető legkoraacutebbi időre

1416-re tesszuumlk maacutesfelől az egy betű ndash egy hang elveacutet valamint a diakritikus jelek

hasznaacutelataacutenak gondolataacutet szerzőnk e korban maacuteshonnan mint Husztoacutel nem vehette

nyilvaacutenvaloacute hogy helyesiacuteraacutesunk szerzőjeacutenek csak Husz lehetett a mintakeacuteperdquo (KNIEZSA 1952

147) Tehaacutet ha ezt a helyesiacuteraacutest Husznak tulajdoniacutetjuk olyan szemeacutelyek tudtaacutek aacutetvenni eacutes

terjeszteni akik kapcsolatban aacutelltak vele vagy olyan szemeacutelyekkel akik ismerhetteacutek Huszt eacutes

munkaacutessaacutegaacutet Ez alapjaacuten a szakirodalom keacutet szemeacutelyt kapcsol ide Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki

Baacutelintot baacuter szemeacutelyuumlk bizonytalan A bibliafordiacutetaacutest haacuterom koacutedexuumlnk őrizte meg az Apor-

koacutedex Beacutecsi-koacutedex eacutes Muumlncheni-koacutedex utoacutebbi pedig emliacuteteacutest tesz az eredeti fordiacutetaacutes

keletkezeacuteseacuteről A koacutedex szerint bdquoThomas et Valentinusrdquo vagyis Tamaacutes eacutes Baacutelint Moldovaacuteba

mentek eacutes ott iacutertaacutek meg a bibliaacutet A kutatoacutek a praacutegai egyetemen beazonosiacutetottaacutek a keacutet feacuterfit

11

mint Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki Baacutelintot de ezt az elgondolaacutest sokan megcaacutefoltaacutek (SZABOacute 1989

118)

Annyi bizonyos azonban hogy a fordiacutetoacute mindenkeacutepp a praacutegai koumlzegben ismerkedett

meg a Husz-feacutele helyesiacuteraacutesi formaacuteval eacutes hogy bdquoHusz tisztelője eacutes hiacuteve voltrdquo (KNIEZSA 1959

13) Kniezsa Istvaacuten a szoumlveg huszita jellegeacutet a helyesiacuteraacutes-hasznaacutelattal igyekszik magyaraacutezni

mivel meacuteg a keacutesőbbi fordiacutetaacutesok ndash a Beacutecsi-koacutedexben eacutes a Muumlncheni-koacutedexben ndashis

alkalmazzaacutek Eszerint a szoumlveg hűen alkalmazza a melleacutekjeles ndash ponttal eacutes vesszővel ellaacutetottndash

egy hangndashegy jel szabaacutelyuacute helyesiacuteraacutesi formaacutet (SZABOacute 1989 120) Husz rendszereacutenek

alapmintaacuteja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt a fordiacutetoacutek pedig a magyar kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes formaacutejaacutet tekintetteacutek mintaacutenak ezaacuteltal csak keacutet betű eseteacuten mutathatoacute ki az

azonossaacuteg (a ṫ eacutes ṅ eseteacuteben) (KNIEZSA 1952 147) Ez alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

toumlbbi betűt honnan vetteacutek aacutet a fordiacutetoacutek (SZABOacute 1989 121) A legtoumlbb betűt a maacuter megszokott

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes adta Emellett a fordiacutetoacute vagy maacutesik helyesiacuteraacutesi rendszerből vett

aacutet hangokat ndash mint pl az ʟ -t ndash vagy sajaacutet maga talaacutelt ki uacutej jeloumlleacutest a hangokra (KNIEZSA

1952 151)

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai

Toumlbb eacuterv laacutetott napvilaacutegot amely alapjaacuten az első bibliafordiacutetaacutesunk huszita eredeteacutet nem

lehet felteacutetel neacutelkuumll elfogadni Az ellentmondaacutesok toumlbb eacutervet is felsorakoztatnak a bdquohuszitardquo

szaacutermazaacutes ellen Keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a keletkezeacutes daacutetuma a fordiacutetoacutek szemeacutelye maga a biblia

nyelvezete is keacutetseacutegeket von maga utaacuten emellett helyesiacuteraacutesi szempontboacutel sem felteacutetlen a

huszitaacutekhoz kapcsolhatoacute

Elsősorban a biblia elkeacuteszuumlleacuteseacutenek keltezeacuteseacutevel kapcsolatban meruumllnek fel keacuterdeacutesek

Joseph Jirecek filoloacutegus eacutes nyelveacutesz bdquoa praacutegai egyetem korabeli anyakoumlnyveacuteben magyar

neveket talaacuteltrdquo ezek azok akiket a keacutesőbbiekben Tamaacuteskeacutent eacutes Baacutelintkeacutent emlegettek

emellett megtalaacutelta Hensel Emreacutenek a neveacutet akinek a fia Neacutemeti Gyoumlrgy feltehetően a

keacutesőbbi Muumlncheni-koacutedex fordiacutetoacuteja volt (SZABOacute 1989 119) Ezeket a fiatalokat akik az 1390-

1411-es eacutevek koumlruumll jaacuterhattak az egyetemre azonosiacutetottaacutek be a biblia fordiacutetoacuteival Azonban ezt

az azonosiacutetaacutest toumlbb magyaraacutezat miatt nem felteacutetlenuumll lehet elfogadni

Egyreacuteszt ha ezek az esemeacutenyek (az uumlldoumlzeacutesek eacutes a biblia elkeacutesziacuteteacutese) 1439 koumlruumll

toumlrteacutentek a keacutet feacuterfi az 50-es 60-as eacuteveiben jaacuterhatott ami maacuter oumlnmaga valoacuteszerűtlenneacute teszi

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

9

3 A huszita helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete

31 A huszita eredet

A huszita helyesiacuteraacutes eredete sok keacuterdeacutesben megosztja a kutatoacutek veacutelemeacutenyeacutet A bibliaacutenak

maga a huszita jellege keacuterdőjeleződik meg Egyik fő probleacutemakoumlrt tehaacutet az adja hogy milyen

eredetű helyesiacuteraacutesi uacutejiacutetaacutest vettuumlnk aacutet vagyis hogy valoacuteban huszita-e a Huszita Biblia vagy maacutes

teruumlletről neacutepcsoporttoacutel szaacutermazik A maacutesik probleacutemaacutet az jelenti hogy ha megmaradunk

amellett az aacutelliacutetaacutes mellett hogy a fordiacutetaacutes huszitaacutektoacutel szaacutermazik akkor is tisztaacutezatlan marad a

fordiacutetoacutek szemeacutelye A koumlvetkezőkben ezeknek a keacuterdeacuteseknek a kuumlloumlnboumlző szempontuacute

magyaraacutezataacutet mutatom be Előszoumlr laacutessuk a legaacuteltalaacutenosabban elfogadott elmeacuteletet A huszita

eredet jellemzőit foglalom oumlssze honnan kitől hogyan juthatott el hozzaacutenk ez a helyesiacuteraacutes

utaacutena megemliacutetem a kuumlloumlnboumlző ezt megcaacutefoloacute elmeacuteleteket eacutes a megkeacuterdőjelezeacutesuumlk

lehetseacuteges okait

Az aacuteltalaacutenosan elfogadott megaacutellapiacutetaacutes alapjaacuten ez a helyesiacuteraacutesi reform Husz Jaacutenostoacutel

szaacutermazik eacutes a huszita mozgalom produktuma bdquoA Huszita Biblia egy szellemi forradalom

termeacuteke voltrdquo (HADROVICS 1994 7) Ebben a korban nőtt ki a humanizmus iraacutenyzata a merev

szabaacutelyok felteacutepeacutese az emberkoumlzpontuacutesaacuteg gondolata haacutetteacuterbe szoriacutetva az egyhaacutez

felsőbbrendűseacutegeacutet Ebben az időben noumlvekedett meg az igeacuteny a neacutepnyelvi bibliaacutekra Koraacutebban

az egyhaacutez feladata volt a tanok hirdeteacutese ami latin nyelven zajlott eacutes ezt senki nem vonhatta

keacutetseacutegbe Az anyanyelvű bibliaacutek terjeszteacutese egyuumltt jaacutert az eretnekmozgalmak kialakulaacutesaacuteval

akik folyamatosan felleacuteptek az egyhaacutezzal szemben A XIII szaacutezadban pl Franciaorszaacutegban

megindult a valdens mozgalom eacutes a XV szaacutezadra szaacutemos eretnekmozgalom zajlott le Az

eretnekmozgalmak leacutenyege hogy az egyhaacutez szerepeacutet aacutetveacuteve sajaacutet elveket felemelve

igyekeznek terjeszteni a hitet a neacutep koumlzoumltt egyeduumll a bibliaacutet tartjaacutek a hit forraacutesaacutenak ezaacuteltal

folyamatos uumlldoumlzteteacutesnek vannak kiteacuteve (HADROVICS 1994 9ndash11) Ezek az elvek ndash az egyhaacutezi

hierarchia megkeacuterdőjelezeacutese visszateacutereacutes a biblia tiszta tanaihoz ndash biztos talajhoz jutottak a

praacutegai koumlzegben (ahogy azt Hadrovics Laacuteszloacute nevezi) majd a huszita mozgalom soraacuten

bdquovallaacutesi vezeacutereszmeacutekkeacuterdquo (HADROVICS 1994 12) vaacuteltak

10

32 Husz Jaacutenos

Husz Jaacutenos (1370ndash1415) egy ilyen koumlrnyezetben kezdhette meg taniacutetoacutei eacutes egyhaacutezi

munkaacutessaacutegaacutet eacutes terjeszthette az aacuteltala kidolgozott (vagy maacutestoacutel aacutetvett) helyesiacuteraacutesi rendszert

1396-toacutel a praacutegai egyetemen magiszter 1400-toacutel papi paacutelyaacutera leacutepve a teoloacutegiai elmeacuteletek

uacutettoumlrőjeacuteveacute vaacutelt majd bdquo1402-ben a cseh eacutes neacutemet polgaacuterok aacuteltal fenntartott praacutegai Betlehem-

kaacutepolna papjaacutevaacute nevezteacutek kirdquo (GOumlRFOumlL 2002 175) Az idő soraacuten kialakult egy neacutemetellenes

csoport ennek hataacutesaacutera 1409-ben a neacutemet diaacutekok eacutes tanaacuterok keacutenytelenek voltak Lipcseacutebe

vonulni ndash nagy valoacutesziacutenűseacuteggel magukkal vihettek cseh egyhaacutezi szoumlvegeket is amelyek a

keacutesőbbiekben segiacutetseacuteget nyuacutejthattak munkaacutessaacutegaik soraacuten pl bibliakeacutesziacuteteacutes alkalmaacuteval

(GOumlRFOumlL 2002 176)

Teoloacutegiai munkaacuteiban eacutes vitaacuteiban Husz elsősorban Wyclif tanait hangoztatta az egyhaacutezi

hierarchiaacutet eacutes a katolikus szentseacutegeket keacuterdőjelezte meg eacutes ezzel baacuter sok koumlvetőre tett szert eacutes

tanaival sokan szimpatizaacuteltak 1415-ben maacuteglyahalaacutelra iacuteteacutelteacutek eacuterte Koumlvetőit nevezik

huszitaacuteknak baacuter bdquoHusz eacutes a huszitizmus kapcsolata vitatottrdquo (GOumlRFOumlL 2002 176)

Husz helyesiacuteraacutesi elgondolaacutesaacuteban igyekezett kialakiacutetani egy regulaacuteris hangrendszert

amely az egy hangndashegy jel szabaacutelyra eacutepuumll ezzel koumlnnyebben eacutertelmezhetőveacute aacutetlaacutethatoacutevaacute eacutes

egyszerűbben maacutesolhatoacutevaacute teacuteve a szoumlveget Emellett a toumlbb hangboacutel aacutelloacute betűket

leegyszerűsiacutetve melleacutekjelekkel hasznaacutelva keacutepzelte el Ez terjedt eacutes jutott el hazaacutenkba is

Mivel Husz műveiben oumlnmaga sem alkalmazta rendszeresen a sajaacutet szabaacutelyrendszereacutet

szoumlvegeiből nem vehetteacutek aacutet az iacuteraacutesmoacutedot bdquoMivel pedig egyfelől Husz Tractatusa (1412)

meacuteg akkor is megelőzi bibliafordiacutetaacutesunkat ha annak elkeacuteszuumllteacutet a lehető legkoraacutebbi időre

1416-re tesszuumlk maacutesfelől az egy betű ndash egy hang elveacutet valamint a diakritikus jelek

hasznaacutelataacutenak gondolataacutet szerzőnk e korban maacuteshonnan mint Husztoacutel nem vehette

nyilvaacutenvaloacute hogy helyesiacuteraacutesunk szerzőjeacutenek csak Husz lehetett a mintakeacuteperdquo (KNIEZSA 1952

147) Tehaacutet ha ezt a helyesiacuteraacutest Husznak tulajdoniacutetjuk olyan szemeacutelyek tudtaacutek aacutetvenni eacutes

terjeszteni akik kapcsolatban aacutelltak vele vagy olyan szemeacutelyekkel akik ismerhetteacutek Huszt eacutes

munkaacutessaacutegaacutet Ez alapjaacuten a szakirodalom keacutet szemeacutelyt kapcsol ide Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki

Baacutelintot baacuter szemeacutelyuumlk bizonytalan A bibliafordiacutetaacutest haacuterom koacutedexuumlnk őrizte meg az Apor-

koacutedex Beacutecsi-koacutedex eacutes Muumlncheni-koacutedex utoacutebbi pedig emliacuteteacutest tesz az eredeti fordiacutetaacutes

keletkezeacuteseacuteről A koacutedex szerint bdquoThomas et Valentinusrdquo vagyis Tamaacutes eacutes Baacutelint Moldovaacuteba

mentek eacutes ott iacutertaacutek meg a bibliaacutet A kutatoacutek a praacutegai egyetemen beazonosiacutetottaacutek a keacutet feacuterfit

11

mint Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki Baacutelintot de ezt az elgondolaacutest sokan megcaacutefoltaacutek (SZABOacute 1989

118)

Annyi bizonyos azonban hogy a fordiacutetoacute mindenkeacutepp a praacutegai koumlzegben ismerkedett

meg a Husz-feacutele helyesiacuteraacutesi formaacuteval eacutes hogy bdquoHusz tisztelője eacutes hiacuteve voltrdquo (KNIEZSA 1959

13) Kniezsa Istvaacuten a szoumlveg huszita jellegeacutet a helyesiacuteraacutes-hasznaacutelattal igyekszik magyaraacutezni

mivel meacuteg a keacutesőbbi fordiacutetaacutesok ndash a Beacutecsi-koacutedexben eacutes a Muumlncheni-koacutedexben ndashis

alkalmazzaacutek Eszerint a szoumlveg hűen alkalmazza a melleacutekjeles ndash ponttal eacutes vesszővel ellaacutetottndash

egy hangndashegy jel szabaacutelyuacute helyesiacuteraacutesi formaacutet (SZABOacute 1989 120) Husz rendszereacutenek

alapmintaacuteja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt a fordiacutetoacutek pedig a magyar kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes formaacutejaacutet tekintetteacutek mintaacutenak ezaacuteltal csak keacutet betű eseteacuten mutathatoacute ki az

azonossaacuteg (a ṫ eacutes ṅ eseteacuteben) (KNIEZSA 1952 147) Ez alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

toumlbbi betűt honnan vetteacutek aacutet a fordiacutetoacutek (SZABOacute 1989 121) A legtoumlbb betűt a maacuter megszokott

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes adta Emellett a fordiacutetoacute vagy maacutesik helyesiacuteraacutesi rendszerből vett

aacutet hangokat ndash mint pl az ʟ -t ndash vagy sajaacutet maga talaacutelt ki uacutej jeloumlleacutest a hangokra (KNIEZSA

1952 151)

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai

Toumlbb eacuterv laacutetott napvilaacutegot amely alapjaacuten az első bibliafordiacutetaacutesunk huszita eredeteacutet nem

lehet felteacutetel neacutelkuumll elfogadni Az ellentmondaacutesok toumlbb eacutervet is felsorakoztatnak a bdquohuszitardquo

szaacutermazaacutes ellen Keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a keletkezeacutes daacutetuma a fordiacutetoacutek szemeacutelye maga a biblia

nyelvezete is keacutetseacutegeket von maga utaacuten emellett helyesiacuteraacutesi szempontboacutel sem felteacutetlen a

huszitaacutekhoz kapcsolhatoacute

Elsősorban a biblia elkeacuteszuumlleacuteseacutenek keltezeacuteseacutevel kapcsolatban meruumllnek fel keacuterdeacutesek

Joseph Jirecek filoloacutegus eacutes nyelveacutesz bdquoa praacutegai egyetem korabeli anyakoumlnyveacuteben magyar

neveket talaacuteltrdquo ezek azok akiket a keacutesőbbiekben Tamaacuteskeacutent eacutes Baacutelintkeacutent emlegettek

emellett megtalaacutelta Hensel Emreacutenek a neveacutet akinek a fia Neacutemeti Gyoumlrgy feltehetően a

keacutesőbbi Muumlncheni-koacutedex fordiacutetoacuteja volt (SZABOacute 1989 119) Ezeket a fiatalokat akik az 1390-

1411-es eacutevek koumlruumll jaacuterhattak az egyetemre azonosiacutetottaacutek be a biblia fordiacutetoacuteival Azonban ezt

az azonosiacutetaacutest toumlbb magyaraacutezat miatt nem felteacutetlenuumll lehet elfogadni

Egyreacuteszt ha ezek az esemeacutenyek (az uumlldoumlzeacutesek eacutes a biblia elkeacutesziacuteteacutese) 1439 koumlruumll

toumlrteacutentek a keacutet feacuterfi az 50-es 60-as eacuteveiben jaacuterhatott ami maacuter oumlnmaga valoacuteszerűtlenneacute teszi

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

10

32 Husz Jaacutenos

Husz Jaacutenos (1370ndash1415) egy ilyen koumlrnyezetben kezdhette meg taniacutetoacutei eacutes egyhaacutezi

munkaacutessaacutegaacutet eacutes terjeszthette az aacuteltala kidolgozott (vagy maacutestoacutel aacutetvett) helyesiacuteraacutesi rendszert

1396-toacutel a praacutegai egyetemen magiszter 1400-toacutel papi paacutelyaacutera leacutepve a teoloacutegiai elmeacuteletek

uacutettoumlrőjeacuteveacute vaacutelt majd bdquo1402-ben a cseh eacutes neacutemet polgaacuterok aacuteltal fenntartott praacutegai Betlehem-

kaacutepolna papjaacutevaacute nevezteacutek kirdquo (GOumlRFOumlL 2002 175) Az idő soraacuten kialakult egy neacutemetellenes

csoport ennek hataacutesaacutera 1409-ben a neacutemet diaacutekok eacutes tanaacuterok keacutenytelenek voltak Lipcseacutebe

vonulni ndash nagy valoacutesziacutenűseacuteggel magukkal vihettek cseh egyhaacutezi szoumlvegeket is amelyek a

keacutesőbbiekben segiacutetseacuteget nyuacutejthattak munkaacutessaacutegaik soraacuten pl bibliakeacutesziacuteteacutes alkalmaacuteval

(GOumlRFOumlL 2002 176)

Teoloacutegiai munkaacuteiban eacutes vitaacuteiban Husz elsősorban Wyclif tanait hangoztatta az egyhaacutezi

hierarchiaacutet eacutes a katolikus szentseacutegeket keacuterdőjelezte meg eacutes ezzel baacuter sok koumlvetőre tett szert eacutes

tanaival sokan szimpatizaacuteltak 1415-ben maacuteglyahalaacutelra iacuteteacutelteacutek eacuterte Koumlvetőit nevezik

huszitaacuteknak baacuter bdquoHusz eacutes a huszitizmus kapcsolata vitatottrdquo (GOumlRFOumlL 2002 176)

Husz helyesiacuteraacutesi elgondolaacutesaacuteban igyekezett kialakiacutetani egy regulaacuteris hangrendszert

amely az egy hangndashegy jel szabaacutelyra eacutepuumll ezzel koumlnnyebben eacutertelmezhetőveacute aacutetlaacutethatoacutevaacute eacutes

egyszerűbben maacutesolhatoacutevaacute teacuteve a szoumlveget Emellett a toumlbb hangboacutel aacutelloacute betűket

leegyszerűsiacutetve melleacutekjelekkel hasznaacutelva keacutepzelte el Ez terjedt eacutes jutott el hazaacutenkba is

Mivel Husz műveiben oumlnmaga sem alkalmazta rendszeresen a sajaacutet szabaacutelyrendszereacutet

szoumlvegeiből nem vehetteacutek aacutet az iacuteraacutesmoacutedot bdquoMivel pedig egyfelől Husz Tractatusa (1412)

meacuteg akkor is megelőzi bibliafordiacutetaacutesunkat ha annak elkeacuteszuumllteacutet a lehető legkoraacutebbi időre

1416-re tesszuumlk maacutesfelől az egy betű ndash egy hang elveacutet valamint a diakritikus jelek

hasznaacutelataacutenak gondolataacutet szerzőnk e korban maacuteshonnan mint Husztoacutel nem vehette

nyilvaacutenvaloacute hogy helyesiacuteraacutesunk szerzőjeacutenek csak Husz lehetett a mintakeacuteperdquo (KNIEZSA 1952

147) Tehaacutet ha ezt a helyesiacuteraacutest Husznak tulajdoniacutetjuk olyan szemeacutelyek tudtaacutek aacutetvenni eacutes

terjeszteni akik kapcsolatban aacutelltak vele vagy olyan szemeacutelyekkel akik ismerhetteacutek Huszt eacutes

munkaacutessaacutegaacutet Ez alapjaacuten a szakirodalom keacutet szemeacutelyt kapcsol ide Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki

Baacutelintot baacuter szemeacutelyuumlk bizonytalan A bibliafordiacutetaacutest haacuterom koacutedexuumlnk őrizte meg az Apor-

koacutedex Beacutecsi-koacutedex eacutes Muumlncheni-koacutedex utoacutebbi pedig emliacuteteacutest tesz az eredeti fordiacutetaacutes

keletkezeacuteseacuteről A koacutedex szerint bdquoThomas et Valentinusrdquo vagyis Tamaacutes eacutes Baacutelint Moldovaacuteba

mentek eacutes ott iacutertaacutek meg a bibliaacutet A kutatoacutek a praacutegai egyetemen beazonosiacutetottaacutek a keacutet feacuterfit

11

mint Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki Baacutelintot de ezt az elgondolaacutest sokan megcaacutefoltaacutek (SZABOacute 1989

118)

Annyi bizonyos azonban hogy a fordiacutetoacute mindenkeacutepp a praacutegai koumlzegben ismerkedett

meg a Husz-feacutele helyesiacuteraacutesi formaacuteval eacutes hogy bdquoHusz tisztelője eacutes hiacuteve voltrdquo (KNIEZSA 1959

13) Kniezsa Istvaacuten a szoumlveg huszita jellegeacutet a helyesiacuteraacutes-hasznaacutelattal igyekszik magyaraacutezni

mivel meacuteg a keacutesőbbi fordiacutetaacutesok ndash a Beacutecsi-koacutedexben eacutes a Muumlncheni-koacutedexben ndashis

alkalmazzaacutek Eszerint a szoumlveg hűen alkalmazza a melleacutekjeles ndash ponttal eacutes vesszővel ellaacutetottndash

egy hangndashegy jel szabaacutelyuacute helyesiacuteraacutesi formaacutet (SZABOacute 1989 120) Husz rendszereacutenek

alapmintaacuteja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt a fordiacutetoacutek pedig a magyar kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes formaacutejaacutet tekintetteacutek mintaacutenak ezaacuteltal csak keacutet betű eseteacuten mutathatoacute ki az

azonossaacuteg (a ṫ eacutes ṅ eseteacuteben) (KNIEZSA 1952 147) Ez alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

toumlbbi betűt honnan vetteacutek aacutet a fordiacutetoacutek (SZABOacute 1989 121) A legtoumlbb betűt a maacuter megszokott

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes adta Emellett a fordiacutetoacute vagy maacutesik helyesiacuteraacutesi rendszerből vett

aacutet hangokat ndash mint pl az ʟ -t ndash vagy sajaacutet maga talaacutelt ki uacutej jeloumlleacutest a hangokra (KNIEZSA

1952 151)

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai

Toumlbb eacuterv laacutetott napvilaacutegot amely alapjaacuten az első bibliafordiacutetaacutesunk huszita eredeteacutet nem

lehet felteacutetel neacutelkuumll elfogadni Az ellentmondaacutesok toumlbb eacutervet is felsorakoztatnak a bdquohuszitardquo

szaacutermazaacutes ellen Keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a keletkezeacutes daacutetuma a fordiacutetoacutek szemeacutelye maga a biblia

nyelvezete is keacutetseacutegeket von maga utaacuten emellett helyesiacuteraacutesi szempontboacutel sem felteacutetlen a

huszitaacutekhoz kapcsolhatoacute

Elsősorban a biblia elkeacuteszuumlleacuteseacutenek keltezeacuteseacutevel kapcsolatban meruumllnek fel keacuterdeacutesek

Joseph Jirecek filoloacutegus eacutes nyelveacutesz bdquoa praacutegai egyetem korabeli anyakoumlnyveacuteben magyar

neveket talaacuteltrdquo ezek azok akiket a keacutesőbbiekben Tamaacuteskeacutent eacutes Baacutelintkeacutent emlegettek

emellett megtalaacutelta Hensel Emreacutenek a neveacutet akinek a fia Neacutemeti Gyoumlrgy feltehetően a

keacutesőbbi Muumlncheni-koacutedex fordiacutetoacuteja volt (SZABOacute 1989 119) Ezeket a fiatalokat akik az 1390-

1411-es eacutevek koumlruumll jaacuterhattak az egyetemre azonosiacutetottaacutek be a biblia fordiacutetoacuteival Azonban ezt

az azonosiacutetaacutest toumlbb magyaraacutezat miatt nem felteacutetlenuumll lehet elfogadni

Egyreacuteszt ha ezek az esemeacutenyek (az uumlldoumlzeacutesek eacutes a biblia elkeacutesziacuteteacutese) 1439 koumlruumll

toumlrteacutentek a keacutet feacuterfi az 50-es 60-as eacuteveiben jaacuterhatott ami maacuter oumlnmaga valoacuteszerűtlenneacute teszi

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

11

mint Peacutecsi Tamaacutest eacutes Uacutejlaki Baacutelintot de ezt az elgondolaacutest sokan megcaacutefoltaacutek (SZABOacute 1989

118)

Annyi bizonyos azonban hogy a fordiacutetoacute mindenkeacutepp a praacutegai koumlzegben ismerkedett

meg a Husz-feacutele helyesiacuteraacutesi formaacuteval eacutes hogy bdquoHusz tisztelője eacutes hiacuteve voltrdquo (KNIEZSA 1959

13) Kniezsa Istvaacuten a szoumlveg huszita jellegeacutet a helyesiacuteraacutes-hasznaacutelattal igyekszik magyaraacutezni

mivel meacuteg a keacutesőbbi fordiacutetaacutesok ndash a Beacutecsi-koacutedexben eacutes a Muumlncheni-koacutedexben ndashis

alkalmazzaacutek Eszerint a szoumlveg hűen alkalmazza a melleacutekjeles ndash ponttal eacutes vesszővel ellaacutetottndash

egy hangndashegy jel szabaacutelyuacute helyesiacuteraacutesi formaacutet (SZABOacute 1989 120) Husz rendszereacutenek

alapmintaacuteja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt a fordiacutetoacutek pedig a magyar kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes formaacutejaacutet tekintetteacutek mintaacutenak ezaacuteltal csak keacutet betű eseteacuten mutathatoacute ki az

azonossaacuteg (a ṫ eacutes ṅ eseteacuteben) (KNIEZSA 1952 147) Ez alapjaacuten felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

toumlbbi betűt honnan vetteacutek aacutet a fordiacutetoacutek (SZABOacute 1989 121) A legtoumlbb betűt a maacuter megszokott

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes adta Emellett a fordiacutetoacute vagy maacutesik helyesiacuteraacutesi rendszerből vett

aacutet hangokat ndash mint pl az ʟ -t ndash vagy sajaacutet maga talaacutelt ki uacutej jeloumlleacutest a hangokra (KNIEZSA

1952 151)

33 A huszita jelleg megcaacutefolaacutesai

Toumlbb eacuterv laacutetott napvilaacutegot amely alapjaacuten az első bibliafordiacutetaacutesunk huszita eredeteacutet nem

lehet felteacutetel neacutelkuumll elfogadni Az ellentmondaacutesok toumlbb eacutervet is felsorakoztatnak a bdquohuszitardquo

szaacutermazaacutes ellen Keacuterdeacutesesseacute vaacutelik a keletkezeacutes daacutetuma a fordiacutetoacutek szemeacutelye maga a biblia

nyelvezete is keacutetseacutegeket von maga utaacuten emellett helyesiacuteraacutesi szempontboacutel sem felteacutetlen a

huszitaacutekhoz kapcsolhatoacute

Elsősorban a biblia elkeacuteszuumlleacuteseacutenek keltezeacuteseacutevel kapcsolatban meruumllnek fel keacuterdeacutesek

Joseph Jirecek filoloacutegus eacutes nyelveacutesz bdquoa praacutegai egyetem korabeli anyakoumlnyveacuteben magyar

neveket talaacuteltrdquo ezek azok akiket a keacutesőbbiekben Tamaacuteskeacutent eacutes Baacutelintkeacutent emlegettek

emellett megtalaacutelta Hensel Emreacutenek a neveacutet akinek a fia Neacutemeti Gyoumlrgy feltehetően a

keacutesőbbi Muumlncheni-koacutedex fordiacutetoacuteja volt (SZABOacute 1989 119) Ezeket a fiatalokat akik az 1390-

1411-es eacutevek koumlruumll jaacuterhattak az egyetemre azonosiacutetottaacutek be a biblia fordiacutetoacuteival Azonban ezt

az azonosiacutetaacutest toumlbb magyaraacutezat miatt nem felteacutetlenuumll lehet elfogadni

Egyreacuteszt ha ezek az esemeacutenyek (az uumlldoumlzeacutesek eacutes a biblia elkeacutesziacuteteacutese) 1439 koumlruumll

toumlrteacutentek a keacutet feacuterfi az 50-es 60-as eacuteveiben jaacuterhatott ami maacuter oumlnmaga valoacuteszerűtlenneacute teszi

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

12

azt a teacutenyt hogy keacutepesek voltak ilyen taacutevolsaacutegok megteacuteteleacutere (Szaboacute 1989 119)

Maacutesodsorban bdquoha a praacutegai egyetemen tanultak volna maacuter bizonyosan eleacutertek volna

valamilyen egyhaacutezi fokozatot itt meg csak egyszerűen klerikusoknak vannak nevezve tehaacutet

meacuteg az sem biztos hogy papok voltakrdquo (SZABOacute 1989 119) Harmadsorban a fordiacutetaacutest az

1416-os eacutevekre teszik tehaacutet koumlzel 50 eacuteves elteacutereacutes van a keacutet daacutetum koumlzoumltt ndash egyik forraacutes 1416-

ra maacutesik 1439-re teszi ndash emellett ekkoriban (1416-ban) a huszitizmus meacuteg nem vert gyoumlkeret

a cseh teruumlleten tehaacutet ők meacuteg nem tapasztalhattaacutek meg (Szaboacute 1989 119) Ezeken feluumll

nyelvjaacuteraacutesilag is elteacutereacutes tapasztalhatoacute A bibliafordiacutetaacutes nyelvezete alapjaacuten nyugat-

dunaacutentuacutelinak bdquosőt egyenesen őrseacutegirdquo amely nem szaacutermazhatott keacutet deacutelvideacuteki szemeacutely

tollaacuteboacutel (SZABOacute 1989 119)

Tovaacutebbaacute keacuterdeacutesesseacute vaacutelik hogy mieacutert vett volna aacutet egy eretnek helyesiacuteraacutesi moacutedot egy

olyan orszaacuteg amely uumlldoumlzte az eretnekeket eacutes betiltatta munkaacuteikat A keacutesőbbiekben ezt a

helyesiacuteraacutesi moacutedot veszi aacutet eacutes alkalmazza pl a ferences rend a koacutedexirodalomban is nagy

hataacutest mutat amelynek tagjai szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt eacutelnek (SZABOacute 1989 121)

Ez a probleacutema egy uacutejabb keacuterdeacutes feltevődeacuteseacutet adja Mi van ha nem Husztoacutel vettuumlk aacutet

hanem egy olyan szemeacutelytől akitől koraacutebban Husz is aacutetvehette ezaacuteltal nem tekinthető eretnek

szoumlvegnek (SZABOacute 1989 121) Ezt magyaraacutezza az a teacuteny is hogy az aacutetvett rendszerben csak

keacutet betű azonos a toumlbbi maacuteshonnan szaacutermazik ndash termeacuteszetesen joacute reacutesze a fordiacutetoacutek kezeacutetől De

pl ott vannak az olyan probleacutemaacutes eacutes kiemelt hangok mint a cs hang ʟ jele amely Husz

rendszereacuteben nem talaacutelhatoacute meg Eacutes mivel nem az toumlrteacutent hogy a fordiacutetoacutek egy-egy tetszőleges

hangot vettek aacutet hanem az egeacutesz rendszert ezeacutert előfordulhat hogy maacutestoacutel vetteacutek aacutet

(KNIEZSA 1952 147)

A helyesiacuteraacutes mellett a szoacutehasznaacutelat az ami segiacutethet megfejteni a fordiacutetaacutes eredeteacutet eacutes a

fordiacutetoacutek kileacuteteacutet A Szentiacuteraacutes fordiacutetaacutesaacutenaacutel folyamatos probleacutemaacutet eredmeacutenyez hogy hiteles

fordiacutetaacutest kell veacutegezni (SZABOacute 1989 124) Csak a pontos szoacute szerinti bibliaismeret hozhatja el

az ember szaacutemaacutera a megvaacuteltaacutest a fordiacutetoacute nem vehet el belőle eacutes nem adhat hozzaacute uacutejabb

jelenteacutest mert az maacuter egy uacutej eacutertelmezeacutest kiacutevaacutenna felteacutetelezve hogy helytelen eacutertelmezeacutest is

leacutetrehozhatnak Termeacuteszetesen egy fordiacutetaacutes soraacuten lehetetlen elkeruumllni hogy a jelenteacutes

reacuteszlegesen moacutedosuljon ezaacuteltal jelentkeznek olyan fordiacutetaacutesi sajaacutetossaacutegok amelyek alapjaacuten be

lehet azonosiacutetani a szoumlveget illetve konstataacutelni hogy valoacuteban eretnek fordiacutetoacutekkal van-e

dolgunk A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a fordiacutetoacutek tisztaacuteban voltak vele hogyan kell helyesen

szabaacutelyosan fordiacutetani a bibliaacutet hogy az visszaadja eredeti jelenteacutesreacutetegeit bdquoA sokat vitatott eacutes

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

13

eleget meacuteltatott Huszita Bibliaacuteroacutel irodalomkritikai szempontboacutel azt kell megjegyezni hogy

fordiacutetoacutei igen nagy feladatra vaacutellalkoztak ezt igen koumlvetkezetesen eacutes eacutelőiacuteraacutesszerűen laacutettaacutek el

ugyanazon latin szoacutet mindig ugyanazon magyarral igyekeztek visszaadni s ahol az

anyanyelvi meacuteg hiaacutenyzott baacutetran alkottak uacutejatrdquo (SŐTEacuteR 1981 22)

A szoumlveg eretnek mibenleacuteteacutet egy szoacutehasznaacutelat kapcsaacuten jelentetteacutek ki A bdquoszent szelletrdquo

szoacutehasznaacutelat ellenszenvet vaacuteltott ki a ferences kroacutenikaacutekboacutel eretnek eacuterzetűnek hatott de a

kutataacutesok kimutattaacutek bdquohogy a kifejezeacutes megalkotaacutesaacuteval a fordiacutetoacutek nagyon is a magyar nyelv

szellemeacuteben jaacutertak elrdquo (HADROVICS 1994 101) A fordiacutetaacutes oka hogy a legtoumlbb nyelven ndash mint

ahogy a neacutemet eacutes cseh fordiacutetaacutesban ndash az bdquoanimardquo eacutes a bdquospritusrdquo szavakkal jeloumllik a fogalmat

amely a mi nyelvuumlnk eseteacuteben egyeduumll a bdquoleacutelekrdquo szoacuteval van feltuumlntetve (HADROVICS 1994

101) A hitelesseacuteg eacuterdekeacuteben a fordiacutetoacuteknak jeloumllniuumlk kellett hogy a keacutet fogalom elteacuter

egymaacutestoacutel ezeacutert alkottaacutek meg a bdquoszent szelletrdquo kifejezeacutest a bdquoszent leacutelekrdquo melleacute Azonban a

fordiacutetaacutesban nem mindig alkalmazzaacutek szabaacutelyosan a maacuter elvaacutelasztott kifejezeacuteseket

(HADROVICS 1994 101) Ahol egy aacuteltalaacutenosan ismert szoumlvegreacuteszletbe kellett beleilleszteni a

kifejezeacutest ott a maacuter beroumlgzuumllt bdquoanimardquo keruumllt bele Ez a szoacutealkotaacutes tehaacutet azt mutatja hogy a

fordiacutetoacutek igyekeztek a magyar nyelv sajaacutetossaacutegait is felhasznaacutelni a hiteles fordiacutetaacutes eacuterdekeacuteben

(HADROVICS 1994 102)

34 Egyeacuteb eredetelmeacuteletek

A soron leacutevő fejezetben azokat a felteacutetelezeacuteseket mutatom be amelyek elteacuternek a

huszita eredetelmeacutelettől Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutet bizonyiacutethatja az a teacuteny hogy ebben a korban

maacuter Husz előtt sok teruumlleten jelentős szerephez jut a diakritikus jelhasznaacutelat (HADROVICS

1994 121) Előszoumlr is a latin iacuteraacutesban ekkor vaacutelik aacuteltalaacutenossaacute az i betű foumlleacute helyezett pont

illetve az y foumlleacute emelt keacutet pont ( ) (HADROVICS 1994 121) Maacutesodsorban vannak olyan

taacutevolabb eső teruumlletek amelyeken szinteacuten a melleacutekjel-hasznaacutelat a jellemző de ezek a teruumlletek

taacutevolsaacutegi viszonyaik miatt nehezen vaacutelhattak helyesiacuteraacutesi reformot meghataacuterozoacute teacutenyezőveacute Az

akkori Izland teruumlleteacuten is megjelennek a jelek felvetődoumltt tehaacutet a gondolat hogy

melleacutekjeleink innen szaacutermaznak Mivel az eacuteszaki teruumlletek koumlzoumltt ekkoriban szoros kapcsolat

alakul ki Daacuteniaacuten keresztuumll felteacutetelezik a helyesiacuteraacutes aacutetterjedeacuteseacutet (HADROVICS 1994 122)

Szuumllettek elmeacuteletek mely szerint az iacuterektől szaacutermazik ez a helyesiacuteraacutesi moacuted akik koumlzeacutep-

euroacutepai kalandozaacutesaik soraacuten nagy hataacutest gyakorolhattak a teruumlletre H Zimmer munkaacutessaacutega

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

14

kimutatta hogy hataacutesuk a neacutemet teruumlleteken eacutes a koumlrnyeacutekeacuten a XIII szaacutezadig eacuterződoumltt ezaacuteltal

esetlegesen eljuthatott a cseh teruumlletekre baacuter az keacutetseacuteges hogy 200 eacutev kellett ahhoz hogy ez a

helyesiacuteraacutesi forma alakot oumlltsoumln (SZABOacute 1989 122)

Emellett voltak olyan elkeacutepzeleacutesek is mely szerint a heacuteber teruumlletekről szaacutermazik

Balaacutezs Jaacutenos is ezt a felteveacutest preferaacutelja (SZABOacute 1989 122) Ennek legfőbb oka hogy maga

Husz is sokszor emliacuteteacutest tesz munkaacuteiban a heacuteberre ezaacuteltal bizonyaacutera kivaacuteloacutean ismerte (SZABOacute

1989 122) Emellett a heacuteber nyelv volt az egyik a Biblia szent nyelvei koumlzuumll ezaacuteltal nagy

tekinteacutelynek oumlrvend ebben az időben ekkor zajlik ugyanis a humanizmus felfutaacutesa Eacuteppen

ezeacutert bdquonemcsak Paacuterizsban hanem Bolognaacuteban Salamancaacuteban eacutes Oxfordban is kuumlloumln tanszeacutek

volt a heacuteber szaacutemaacuterardquo (SZABOacute 1989 122) Ezek alapjaacuten bdquoBalaacutezs szerint nem is az iacuter lehetett

Husz mintaacuteja a diakritikus jelekre hanem a heacuteberrdquo (Szaboacute 1989 122)

Ezek tehaacutet azok az elkeacutepzeleacutesek voltak melyek alapjaacuten a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes nem

felteacutetlen koumlzvetlen Husztoacutel vehettuumlk aacutet illetve hogy Husz is aacutetvehette valahonnan eacutes nem a

sajaacutet uacutejiacutetaacutesa A tovaacutebbiakban a fordiacutetoacutekat eacutes a fordiacutetaacutesi moacutedot eacutes nyelvezetet mutatom be

ugyanis ezek azok az elemek melyek a huszita jelleg megkeacuterdőjelezeacuteseacutere keacutesztetteacutek a

kutatoacutekat

A biblia fordiacutetoacutei szemeacutelye eseteacuteben bdquoigazhitű nem eretnek fordiacutetoacutera vagy fordiacutetoacutekra

gondolunkrdquo (SZABOacute 1989 124) A fordiacutetaacutest tekintve a nyelvezet eacutes iacuteraacutesmoacuted elaacuterulja hogy egy

egyhaacutezi koumlzoumlsseacuteg koumlzegeacuteben iacuteroacutedhatott bdquoUacutegy hisszuumlk sikeruumllt azonban megerősiacutetenuumlnk azt a

veacutelemeacutenyt hogy a fordiacutetoacutek kolostori hasznaacutelatra keacuteszuumllt koacutedexek alapjaacuten dolgoztakrdquo (SZABOacute

1966 153) Emellett nem nyilvaacuteniacutethatoacute eretneknek a szoumlveg hogyha azt vesszuumlk figyelembe

hogy a keacutesőbbiekben milyen jelentősen elterjedt ez a bibliafordiacutetaacutes eacutes hogy a keacutesőbbi

fordiacutetaacutesok soraacuten is fel fogjaacutek hasznaacutelni őket (pl majd Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Sylvester Jaacutenos)

A fordiacutetoacutek szemeacutelye eacutes a fordiacutetaacutesok eseteacuten is felvetődik a gyanuacute hogy nem huszita Ez

alapjaacuten szaacutemos eredet-elmeacutelet alakult meg a kutatoacutek koumlreacuteben toumlbbek koumlzoumltt a paacutelos

premontrei benceacutes rendekhez kapcsoltaacutek a fordiacutetaacutesok keletkezeacuteseacutet

bdquoLegkoraacutebban paacutelos vagy ferencrendi eredetűnek tartottaacutek a Beacutecsi-koacutedexetrdquo (BUumlKY

1986 37) A ferences rend emberei szigoruacute szabaacutelyok koumlzoumltt teveacutekenykedtek Magas

műveltseacutegre tettek szert ezaacuteltal szaacutemos kuumllfoumlldi egyetemre eljuthattak Munkaacutessaacuteguk eacuterteacutekeacutet

mindig koumltelesek voltak bemutatni (TARNAI 1984 90) Ez eredetelmeacutelet ellen szoacutel hogy bdquoaz

inkviziacutecioacute elől Moldvaacuteba menekuumllt ferencrendi atyaacutek szorongattataacutesukban ilyen nagy

nyugalmat igeacutenylő munkaacutet nem tudtak volna megvaloacutesiacutetanirdquo (BUumlKY 1986 37)

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

15

A premontrei eredet mellett szoacutel Tiacutemaacuter Kaacutelmaacuten szerint hogy a Muumlncheni-koacutedex

naptaacuteraacutenak eredete premontrei Ez azonban nem bizonyiacutetja ezt az eredetet mivel bdquoazt maacutes

szemeacutely is igen joacutel tudta hasznaacutelnirdquo (BUumlKY 1986 37) Azonban bdquoaz koumlnnyen lehetseacuteges hogy

Baacutelint eacutes Tamaacutes pap mint praacutegai egyetemi hallgatoacutek bibliaacutet Praacutegaacuteban vettek maguknak s ez

annaacutel is inkaacutebb lehetett premontrei koacutedex mivel a premontrei rendnek eacuteppen Praacutega mellett

volt nagy rendhaacuteza s bizonyaacutera koacutedexmaacutesoloacute műhelyerdquo (BUumlKY 1986 37) Ezek alapjaacuten a

naptaacutert koumlnnyen aacutetvehetteacutek belőle Emellett a premontrei apaacutecaacutek őrizteacutek meg mindhaacuterom

(Aporndash Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedexet) azonban ez az eredeteacutet meacuteg nem bizonyiacutetja (BUumlKY

1986 37)

Uacutejabb elgondolaacutesok alapjaacuten a benceacuteseknek tulajdoniacutetjaacutek A Muumlncheni-koacutedex naptaacuteraacutet

benceacutes eredetűnek tartjaacutek Emellett jelentős bizonyiacutetaacutesi alapot nem tudtak felmutatni

kizaacuteroacutelag annyit aacutellapiacutetottak meg hogy a Szalkai Magyar Balaacutezs feacutele kroacutenika melyben a

Tamaacutes eacutes Baacutelint szoumlveg benne foglaltatik a daacutetumban teacuteved (BUumlKY 1986 37)

Ahogy az megfigyelhető a Huszita Biblia eredeteacutevel kapcsolatban szaacutemos felmeruumllő

keacuterdeacutes megoldatlan probleacutemaacutet aacutelliacutet a kutatoacutek eleacute Aacuteltalaacutenosan azonban elfogadhatoacutenak

mondhatoacute az a teacuteny hogy ez a bibliafordiacutetaacutes huszita eredetű eacutes ezt a tovaacutebbiakban sem

kiacutevaacutenom megcaacutefolni Eacuteppen ezeacutert a koraacutebbi eredetelmeacuteleteket csak felsorolaacutes uacutetjaacuten kiacutevaacutentam

szemleacuteltetni Mindezek elleneacutere megmaradok az eredeti aacuteltalaacutenos elmeacuteletneacutel a dolgozatban

a tovaacutebbiakban is a bdquohuszitardquo jelzőt fogom hasznaacutelni A koumlvetkező fejezetekben bemutatom a

Huszita Bibliaacutet hogy hogyan maradt raacutenk eacutes milyen nyelvezeti sajaacutetsaacutegokkal biacuter

35 Huszita Biblia

A Huszita Biblia jelentőseacutegteljes szoumlveg a szaacutemunkra Az eredeti Huszita Biblia szoumlveg

megsemmisuumllt de 3 koacutedexuumlnk megőrizte a szoumlveget A 3 koacutedexet nevezzuumlk egyuumlttesen

Huszita Bibliaacutenak (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Elsősorban ez az első magyar

bibliafordiacutetaacutesunk maacutesreacuteszt nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy helyesiacuteraacutesunk elnyerje a mai

formaacutejaacutet A szakirodalom szerint az eredeti 1416-1441 koumlruumll keletkezhetett A keacutet praacutegai

egyetemen tanult feacuterfi (akiket maacuter a koraacutebbi fejezetekben emliacutetettem) aacutetvette mind Husz

Jaacutenos tanait mint a huszitaacutek aacuteltal hasznaacutelt melleacutekjeles helyesiacuteraacutesi rendszert Ők voltak tehaacutet

az elsők akik ezt a moacutedszert szoumlveguumlkben elsajaacutetiacutetottaacutek eacutes ezt a helyesiacuteraacutesi moacutedot a Huszita

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

16

Biblia maacutesolatok is megtartottaacutek Ebben az időszakban lenduumllt fel a koacutedexirodalom eacutepp ezeacutert

haacuterom koacutedexuumlnk is megőrizte a Huszita Biblia aacutetirataacutet toumlbb-kevesebb javiacutetaacutest veacutegezve benne

Az egyik koacutedex a Beacutecsi vagy Reacutevai- koacutedex az 1450-es eacutevek munkaacuteja Ebben a 162

leveacutelből aacutelloacute műben az Oacuteszoumlvetseacuteg egy kisebb koumlnyve talaacutelhatoacute Szaboacute Deacutenes bdquoA magyar

nyelvemleacutekekrdquo ciacutemű műveacuteben uacutegy tartja ez a koacutedex a Joacutekai-koacutedexszel lehet egyidős A

koacutedex maacutesolaacutesaacuten haacuterom keacutez dolgozott ettől fuumlggetlenuumll ez a koacutedex adja a leghűebb

maacutesolatot a haacuterom koumlzuumll (SZABOacute 1960 26)

A maacutesik irat amelyben megőrződoumltt a maacutesolat az a Muumlncheni vagy Jaacuteszay-koacutedex Ebbe

az Uacutejszoumlvetseacuteg neacutegy evangeacuteliuma keruumllt be hiaacutenytalanul a 115 leveacutelből aacutelloacute műbe A koacutedex

haacuterom maacutesoloacuteja koumlzuumll az egyik nagy valoacutesziacutenűseacuteggel Neacutemeti Gyoumlrgy volt (akiről maacuter a

koraacutebbiak kapcsaacuten szoacuteltam) ő maacutesolta a legnagyobb reacuteszeacutet azonban ez maacuter keveacutesbeacute hitelesen

adja vissza a Huszita Biblia nyelveacutenek keacutepeacutet Mineacutel keacutesőbb maacutesoljaacutek annaacutel nagyobb a

pontatlansaacuteg a teacuteves maacutesolaacutes lehetőseacutege (SZABOacute 1960 27ndash29)

Az utolsoacute legkeacutesőbbi koacutedex az Apor-koacutedex Ez a XV szaacutezad veacutegeacuten keletkezett mű

tartalmazza az oacuteszoumlvetseacutegi zsoltaacuterokat A mű azonban hiaacutenyos 116 leveacutelből 92 elveszett

Keacuterdeacuteses ilyen mennyiseacutegű irodalom mennyire szolgaacuteltathat biztosiacutethat hiteles nyelvi keacutepet a

szaacutemunkra A szakirodalom szerint keacutet keacutez maacutesolata de csak a maacutesodik keacutez alkalmazza a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutest ezt azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel katolikusok maacutesoltaacutek A legelső

fordiacutetaacutes katolikus elleneacuterzetű volt ezeacutert is eacuterdekes hogy a katolikus egyhaacutez tagjai lemaacutesoltaacutek

(Szaboacute 1960 30)

bdquoA haacuterom koacutedexet tartalma eacutes nyelve szorosan oumlsszefűzihellip Mind a haacuterom ugyanazon a

nyelvjaacuteraacutesban ugyanazon helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott eacutes ugyanazoktoacutel a fordiacutetoacutektoacutel szaacutermazikrdquo

(SZABOacute 1960 27) Fontos nyelvemleacutekeink hiszen meacuterfoumlldkoumlvet jelentenek mind a

helyesiacuteraacutesunk kialakiacutetaacutesaacuteban mind pedig a vallaacutesi eacutes ndash irodalmi eacutelet megindulaacutesaacuteban

36 A magyar eacutes cseh huszita helyesiacuteraacutes oumlsszehasonliacutetaacutesa

A cseh huszita helyesiacuteraacutes Husz Jaacutenostoacutel szaacutermazik a magyar huszita helyesiacuteraacutes pedig

fordiacutetoacutenk egyeacuteni helyesiacuteraacutesreformjaacutet tuumlkroumlzi Mint ahogy azt maacuter emliacutetettem fordiacutetoacutenk nagy

valoacutesziacutenűseacuteggel Husztoacutel vette aacutet az elkeacutepzeleacutest amelyet sajaacutet magyar mintaacutera valoacutesiacutetott meg

egyeacuteni hangjeloumlleacutesi rendszereacutevel Az előbbi alapja a cseh kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes utoacutebbieacute a

magyar kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes volt Annak hagyomaacutenyaacutet eacutes jeloumlleacutesi rendszereacutet figyelembe

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

17

veacuteve uacutejiacutetottaacutek azt meg Azon hangok jeloumlleacuteseacutet melyek maacuter meacutelyen beroumlgzuumlltek a

koumlzhasznaacutelatba eacutes eacutevszaacutezadok oacuteta ugyanabban a formaacutejukban hasznaacutelatosak fordiacutetoacutenk

eacuterintetlenuumll hagyta A probleacutemaacutes hangokat igyekeztek egyszerűbb formaacuteval jeloumllni mint

ahogy azt a mai kettőshangzoacuteink eseteacuteben eacutes a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben tetteacutek A

koumlvetkezőkben oumlsszehasonliacutetom a keacutet helyesiacuteraacutes jeloumlleacutesi moacutedszereacutet vizsgaacutelva annak

hasonloacutesaacutegait eacutes jelentős kuumlloumlnbseacutegeit (ezt a Fuumlggeleacutek reacuteszben taacuteblaacutezatban is szemleacuteltetem

dolgozatom veacutegeacuten illetve a keacutesőbbiekben is minden helyesiacuteraacutesi rendszer eseteacuteben odaiacuterom

hol talaacutelhatoacute meg a Fuumlggeleacutekben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute reacutesz)

Mint ahogy azt laacutetni fogjuk a keacutet helyesiacuteraacutes sokkal toumlbb szempontboacutel kuumlloumlnboumlzik mint

hasonliacutet egymaacutesra Ahogy azt maacuter emliacutetettem leacutenyegeacuteben csak keacutet hangra terjed ki az

azonossaacuteg Főleg a hangpaacuterok (sz~z s~zs c~cs) eseteacuteben volt szuumlkseacuteges a kuumlloumlnvaacutelasztaacutes

valamint a magaacutenhangzoacutek (uuml ouml a nyiacutelt eacutes zaacutert euml) eseteacuteben Ez a rendszer tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget

tesz a nyiacutelt eacutes zaacutert euml koumlzoumltt emellett bdquosajaacutet betűt kap az ouml ő (o azaz bdquofarkas ordquo) s megszuumlletik

az u uacute eacutes az uuml ű szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak a lehetőseacutege isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A

melleacutekjelezeacutesről elsődlegesen megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz eacutes fordiacutetoacutenk nem minden esetben

ugyanazt a hangot laacutetja el melleacutekjellel sőt azt mondhatnaacutenk hogy fordiacutetoacutenk csaknem

maradeacutektalanul az ellenteacutetes esetben alkalmazza a melleacutekjeleket Mikor Husz az alaphangot

laacutetja el melleacutekjellel mint ahogy pl azt a s eseteacuteben megfigyelhetjuumlk fordiacutetoacutenk a zs hangot

laacutetja el vesszővel

Az sz~z hangpaacuter jeloumlleacutese eseteacuten Husz az sz-re az s betűt hasznaacutelja a Huszita Biblia

fordiacutetoacuteja pedig ź-t Ezzel a z hangnak mindketten megtartottaacutek az egyszerű z jelet Mivel Husz

az s jelet az sz hang jeleacuteuumll hasznaacutelta ezaacuteltal az s jeleacutet melleacutekjellel ellaacutetva ṡ-t hasznaacutel A

magyar huszita helyesiacuteraacutesban az s hangnak s jele rendelkezeacutesre aacutellt Az s hangpaacuterjakeacutent a zs

leacutepett fel Husz eseteacuteben a ż szolgaacutel a jeloumlleacuteseacutere a magyar fordiacutetoacute eseteacuteben azonban az s betűt

laacutetja el melleacutekjellel Ennek a kuumlloumlnbseacutegnek az oka hogy az sz hang jeloumlleacutese eseteacuteben Husz

maacuter felhasznaacutelta az s hangot a fordiacutetoacute pedig a z hang melleacutekjeles formaacutejaacutet hasznaacutelta fel

Maacutesik jelentős kuumlloumlnbseacuteg a c~cs hangpaacuter eseteacuteben mutatkozik Ebben az esetben a keacutet

szemeacutely jeloumlleacutesi rendszere teljesen kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel mind azt figyelembe veacuteve hogy

mit laacutetnak el melleacutekjellel mind azt figyelve hogy milyen melleacutekjeleket hasznaacutelnak A c

hangnaacutel Husz egyszerű c-vel jeloumlli a fordiacutetoacute azonban ć-vel Utoacutebbi felesleges bdquotuacuteljeloumlleacutesrdquo

ugyanis ha egyszerűen c-vel jeloumllneacute akkor is meg lenne kuumlloumlnboumlztetve a cs-től A cs hang

jeloumlleacuteseacutere ugyanis bevezetett fordiacutetoacutenk egy uacutej nem a cseh helyesiacuteraacutesboacutel szaacutermazoacute jelet az ʟ-t

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

18

Husz ezzel szemben a cs jeloumlleacuteseacutere a c melleacutekjeles verzioacutejaacutet a ċ-t alkalmazza tehaacutet a fordiacutetoacute

ezt a hangot nem vehette aacutet Husztoacutel eacutes a koraacutebbi helyesiacuteraacutesunkban sem jelentkezik

A ty gy ny ly hangok jeloumlleacutes eseteacuteben mindketten egy melleacutekjellel ellaacutetott jelet

alkalmaztak Itt figyelhető meg az egyetlen ndash vagyis keacutet hangra kiterjedő ndash azonossaacuteg Ezek

eseteacuteben is vegyes melleacutekjelezeacutes figyelhető meg Egyreacuteszt Husz jobban preferaacutelja a pontozaacutest

illetve az l~ly eseteacuteben laacutethatjuk hogy az alapjelet vagyis az l-t laacutetja el melleacutekjellel eacutes nem a

ly hangnak megfelelő jelet A Huszita Biblia fordiacutetoacuteja eseteacuteben a pontozaacutes eacutes a vesszőzeacutes is

jelen van előbbi nagyobb hangsuacutelyt kap A ty jeleacutenek mindketten a ṫ-t alkalmazzaacutek eacutes ny jele

pedig az ṅ lesz A gy jelezeacuteseacuteneacutel Husz a dmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig a g-t alkalmazza Ezaacuteltal

felmeruumll a keacuterdeacutes hogy fordiacutetoacutenk eseteacuteben mi lesz a g hang jele Ebben az esetben a fordiacutetoacute

laacutetja el az alapjelet a g-t melleacutekjellel (ġ) Laacutethatjuk hogy egyikuumlk sem tudta meacuteg logikusan

rendszerűen alkalmazni a melleacutekjelezeacutest Ez laacutetszik az l~ly hangok jeloumlleacuteseacutenek eseteacuten is

Fordiacutetoacutenk meghagyta az l jelet az l hangnak azonban az l jelet Husz a ly hangnak szaacutenta

Ezaacuteltal Husz az l jeleacutenek az lmiddot-t fordiacutetoacutenk pedig ʹl-t hasznaacutelt Meglepő hogy ennek a jelnek

az eseteacuten a melleacutekjelet nem a betű moumlgeacute hanem eleacute helyezte tehaacutet meacuteg nem hasznaacuteltaacutek

ceacutelszerűen eacutesszerűen eacutes koumlvetkezetesen a jeleket

A Fuumlggeleacutekben levő taacuteblaacutezatokban (laacutesd a 6 taacuteblaacutezat) meacuteg feltuumlntettem neacutehaacuteny hangot

de uacutegy gondolom a keacutet rendszer koumlzti elteacutereacutesek eacuterzeacutekelteteacuteseacutehez ennyi jeloumlleacutesi sajaacutetossaacuteg

bemutataacutesa is elegendő volt Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy koumlvetkezetesen egyikuumlk sem

tudta meacuteg alkalmazni a jeloumlleacutesi rendszeruumlket Egyreacuteszt ez azeacutert valoacutesulhatott meg mert voltak

olyan koraacutebbi jeloumlleacutesi moacutedok amelyek beroumlgzuumllt megszokott formaacuteit nem kiacutevaacutentak

megvaacuteltoztatni maacutesreacuteszről voltak jelek (pl az ʟ) amelyeket maacutes koumlrnyezetből vettek aacutet A

melleacutekjelek hasznaacutelata kapcsaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Husz sziacutevesebben hasznaacutelt pontokat

fordiacutetoacutenk pedig vegyesen hasznaacutelta a pontokat eacutes vesszőket (a keacutesőbbiekben viszont a

vesszőzeacutes keruumllt előteacuterbe nyelvtaniacuteroacuteinknaacutel) Emellett kijelenthető hogy fordiacutetoacutenk valoacuteban

csak elvben alkalmazta Husz rendszereacutet ugyanis sem a melleacutekjelezeacutes minőseacutege (pont eacutes

vesszőhasznaacutelat gyakorisaacutega) sem a melleacutekjelek bdquohelyerdquo (alapjelen vagy a hangpaacuterjaacuten

elhelyezve) nem hasonliacutet

A koumlvetkező nagy fejezetben azt kiacutevaacutenom bemutatni hogy ez a rendszer nevezetesen a

Huszita Biblia hangjeloumlleacutesi rendszere milyen meacuterteacutekben hatott a keacutesőbbi helyesiacuteraacutes keacutepekre

eacutes meddig terjed ki a hataacutesa

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

19

4 A Huszita Biblia hataacutesa

41 A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes

Mielőtt az adott időszakroacutel (XVndashXIX szaacutezad) egy oumlsszefoglaloacute keacutepet adneacutek

szuumlkseacutegesnek eacuterzem bemutatni milyen volt a koraacutebbi kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mert ez meacuteg a

keacutesőbbi korok folytaacuten is jelentős szereppel biacuter eacutes helyesiacuteraacutesunk egyseacutegesuumlleacuteseacutenek

bonyolultsaacutegaacutera is magyaraacutezattal szolgaacutelhat bdquoIlyen eacutertelemben az uacutegynevezett kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes olyan rendszer mely egeacutesz helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenetuumlnk kiinduloacutepontjaacutenak tekinthetőrdquo

(KISSndashPUSZTAI 2005 283) Ez azt a korszakot foglalja magaacuteba mikor az iacuterni-olvasni tudaacutes

egyhaacutezi kivaacuteltsaacutegnak szaacutemiacutetott eacutes a vilaacutegiaknak is csak csekeacutely reacuteszeacutet eacuterintette

Kezdetei egeacuteszen a XI szaacutezadig nyuacutelnak vissza Szent Istvaacuten aacutellamalapiacutetaacutesa egy uacutej

igazgataacutesi rendszert is hozott magaacuteval Ahogy a koumlzigazgataacutes egyre bonyolultabbaacute vaacutelt

szuumlkseacuteg volt kuumlloumlnboumlző inteacutezmeacutenyek kialakiacutetaacutesaacutera a sikeres műkoumldteteacuteshez Iacutegy joumltt leacutetre a

magyar kiraacutelyi kancellaacuteria eacutes a hiteles helyek inteacutezmeacutenye Előtte meacuteg a szoacutebeliseacuteg aacutellt

dominaacutens szerepben az uumlgyinteacutezeacutesek is szoacuteban zajlottak ez bonyodalmat okozott Kezdetben

ezek a helyek minimaacutelis szaacutemuacute oklevelet adtak ki eacutes maacuter ekkor is az egyhaacutez eacuterdeme volt az

iacuteraacutes Keveacutes oklevelet adtak ki azonban az elmondhatoacute hogy ebben az időben egy-egy

szemeacutely vezeteacutese alatt adtaacutek ki az okleveleket ezaacuteltal azoknak a szemeacutelyeknek a helyesiacuteraacutesi

rendszere tuumlkroumlződik ki az oklevelekből ezaacuteltal valamifeacutele egyseacuteget nyuacutejtanak (KNIEZSA

1952 9ndash12) III Beacutela idejeacutetől a nyelvi egyseacuteg mellett az oklevelek bdquoformaacutelis reacuteszei is

mindinkaacutebb aacutellandoacutesulnak eacutes egyseacutegesebb jelleget tuumlntetnek felrdquo (KNIEZSA 1952 10) A

keacuteszen hozott okleveleket ezeken a helyeken formaacutelisan aacutetalakiacutetottaacutek aacutetmaacutesoltaacutek de a

tulajdonnevek iacuteraacutesaacutet igyekeztek javiacutetaacutes neacutelkuumll aacutetmaacutesolni ezeacutert előfordulhat a kuumlloumlnboumlző

helyesiacuteraacutesok keveredeacutese A XIII szaacutezadtoacutel egyre nagyobb szerepvaacutellalaacutes haacuterult ezekre az

inteacutezmeacutenyekre ndashelismert teljes joguacute hivatallaacute a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten vaacutelikndash ezaacuteltal megindult az

egyseacutegesuumlleacutes aacutellandoacutesulaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa feleacute Ebben a korban alakulnak meg a hiteles

helyek is amelyek az egyhaacutezzal szorosabb kapcsolatot aacutepolnak ebből kifolyoacutelag az egyhaacutezi

inteacutezmeacutenyek (kaacuteptalan preacutepostsaacuteg) mellett aacutelliacutetottaacutek fel Ennek elleneacutere nem az egyhaacuteznak

hanem a bdquokoumlzponti hatalomnak mintegy helyi hatoacutesaacutegaivaacute lettekrdquo (KNIEZSA 1952 13) Ezaacuteltal

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

20

folyamatos levelezeacutes indult meg a hiteles helyek eacutes a kiraacutelyi kancellaacuteria koumlzoumltt bdquoamely

minden teacuteren nagyfokuacute egyoumlntetűseacuteget eredmeacutenyezettrdquo ezaacuteltal a hangjeloumlleacutesi rendszerben is

(KNIEZSA 1952 13) Probleacutemaacutek csak azon hangok eseteacuteben meruumlltek fel amelyek a latin

aacutebeacuteceacuteből hiaacutenyoztak ezaacuteltal megfelelő jeluumlk sem volt meacuteg Ezaacuteltal a koumlvetkező hangokat

kisebb vaacuteltoztataacutesok elleneacutere a mai moacutedon iacutertaacutek akkor eacutes ma is a o e i p b t d f l r m n

z (KNIEZSA 1952 14)

A kezdeti korokban (Kniezsa ezt az I korszaknak nevezi) a hangok poacutetlaacutesaacutera toumlbb

moacutedszert is alkalmaztak Egyik moacutedja hogy a bdquorokonhangok jeleacutet alkalmazzaacutekrdquo (KNIEZSA

1952 14) ez azonban azt eredmeacutenyezte hogy egy hangot toumlbb betűvel is jeloumlltek illetve egy

betű toumlbb hang eacuterteacutekeacutenek felelt meg Maacutesik moacutedja hogy paacuter betűt maacutes nyelvekből vettuumlnk aacutet

Erőteljes lesz pl a neacutemet hataacutes Maacuter ebben a korban kialakult paacuter hangpaacuter mint az s~z eacutes

melleacute a hozzaacute hasonloacute š~ ž Ezek jeloumlleacuteseacutet maacuter megkuumlloumlnboumlztetteacutek Előbbi hangpaacuter jele a z

utoacutebbieacute az s lett A palataacutelis (szaacutejuumlreg első reacuteszeacuteben keacutepzett) ď hangot g-vel jeloumllteacutek A v u uuml

hangot a v u w jelekkel vaacuteltakozva koumlvetkezetesseacuteg neacutelkuumll jeloumllteacutek ez a rendszer

legproblematikusabb teruumllete ez a probleacutema a XVIII szaacutezadra egyseacutegesuumllni laacutetszik ekkor

alakul ki az elkeacutepzeleacutes hogy kuumlloumln kell vaacutelasztani a 3 hang jeloumlleacuteseacutet (KNIEZSA 1952 15) A v-

t a legkoraacutebbi oklevelekben betűkettőzeacutessel uu-val iacuterjaacutek Emellett leggyakoribb

vaacuteltozatossaacutegot a mai c cs eacutes a k iacuteraacutesa mutatja Ekkor a k hangot k eacutes c betűvel iacuterjaacutek

vegyesen a keacutesőbbi korokban indul meg a c fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa ndashbaacuter keacutesőbb meacuteg

toumlbb jeloumlleacutesi moacutedjuk is leacutetrejoumlnndash ezzel megszuumlletve a mai k alak (KNIEZSA 1952 16) Az i eacutes

a j hangok is sokaacuteig probleacutemaacutet okoznak felvaacuteltva hasznaacuteljaacutek jeloumlleacutesuumlkre az i a j eacutes a latinboacutel

aacutetvett y jeleket Utoacutebbi szerepeacutet a keacutesőbbiekben igyekeznek a latinboacutel aacutetvett szavak leiacuteraacutesaacutera

redukaacutelni azonban az y egyre jobban haacutetteacuterbe szoriacutetja az i-trdquoAz oacutemagyar χ hang szabaacutelyos

jele kezdettől fogva a hrdquo (KNIEZSA 1952 17) Emellett megjelenik jeloumlleacuteskeacutent a ch is A

henye vagy neacutema h maacuter ekkor megjelenik mint maacutessalhangzoacutek utaacuteni neacutema h eacutes ez a keacutesőbbi

korokban bdquoszinte koumlvetkezetesseacute vaacutelikrdquo (KNIEZSA 1952 17) Mint laacutethattuk a koraacutebbi

felsorolaacutesboacutel a legtoumlbb magaacutenhangzoacutet gond neacutelkuumll vaacuteltozatlanul aacutetvettuumlk a latinboacutel azonban

maradt paacuter hangzoacute amely a maacuter megleacutevők elleneacutere is sok probleacutemaacutet okoz Ezek lesznek a

koumlvetkezőkben az ouml ő uuml ű hangok melyek jeloumlleacutese a XVIII szaacutezadig nem mutat egyseacuteget

(Az I korszak jeloumlleacutesi sajaacutetossaacutegait laacutesd az I taacuteblaacutezatban)

A II korszakot mely a tataacuterjaacuteraacutesig nyuacutelik a vaacuteltozatossaacuteg eacutes soksziacutenűseacuteg jellemezte

(KNIEZSA 1952 18) Ennek egyreacuteszt az oka hogy ebben az időszakban kezdenek elterjedni az

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

21

oklevelek eacutes a koacutedexek eacutes mivel maacutes-maacutes szemeacutely keze munkaacutei iacutegy a helyesiacuteraacutesuk is elteacuterő

keacutepet mutat Ez adja a betűrendszer tarkasaacutegaacutet Ekkor megindul az oumlsszetett jelek rendszeres

alkalmazaacutesa emellett uacutejabb hangjeloumlleacutesi moacutedok joumlnnek leacutetre az egyes hangok eseteacuteben (pl a c

hang jelei c z cz zc sc ch stb) (KNIEZSA 1952 19) Ezaacuteltal a k hang jeloumlleacuteseacutere megjelenik

a c eacutes k melleacute a q is Toumlbbi betűnk tekinteteacuteben jelentős vaacuteltoztataacutes nem toumlrteacutenik baacuter eacuterdemes

megjegyezni hogy ekkor maacuter igyekeznek szabaacutelyok koumlzeacute szoriacutetani a hasznaacutelatukat maacutest

alkalmaznak szoacute elejeacuten veacutegeacuten s koumlzepeacuten eacutes maacutest az idegen szavakban Ennek okaacuten pl bdquoa w

csak v-t jeloumllrdquo (KNIEZSA 1952 22) az u-t szoacute elejeacuten nem hasznaacutelja A palatalizaacutelt hangoknaacutel

feltűnik az első betűkapcsolat a ď hang jele a gi lesz Felbukkan a ť hangeacuterteacutekű g lehet pont

ezaacuteltal alakult ki az előbbi gi betű hogy ne legyen jeloumlleacutesegyezeacutes (A II korszak hangjeloumlleacutesi

rendszere a 2 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

A III korszak eseteacuteben az 1340-esndash50-es eacutevekig tekintuumlnk előre Az egyszerűsoumldeacutes feleacute

vezető lineaacuteris vaacuteltozaacutes ebben a szakaszban is szuumlnet neacutelkuumll folytatoacutedik Fő vaacuteltozaacutes a jelek

mennyiseacutegeacuteben figyelhető meg ebben a korban maacuter előfordulnak mai jelek amelyek ebben a

korban szilaacuterdultak meg eacutes jelentős vaacuteltozaacuteson maacuter nem mennek keresztuumll (KNIEZSA 1952

38) Ekkor a k betű elnyeri dominaacutens egyeduralkodoacute szerepeacutet a toumlbbi koraacutebbi jeloumlleacutese (c

ch) maacuter csak szoacutervaacutenyosan eacutelnek A legnagyobb vaacuteltozatossaacuteg meacuteg most is az s hang

(jeloumlleacutesei z sc s sz sch baacuter a c maacuter kiveszett) eacutes a c hang (jeloumlleacutesei ch chi chy c z s ts)

eseteacuteben figyelhetőek meg (KNIEZSA 1952 39ndash43) A v uuml w eseteacuteben meacuteg mindig a

vaacuteltozatossaacuteg figyelhető meg de egyre inkaacutebb szabaacutelyokhoz van koumltve az alkalmazaacutesuk

Megjelenik az ń eacutes ľ hangok jeloumlleacuteseacutere az ny eacutes a ly baacuter mellettuumlk jelen vannak az n eacutes l

formaacutek is (KNIEZSA 1952 48) Az i eacutes j keacuterdeacuteseacutet megoldotta az y aacuteltalaacutenossaacute teacutetele az i

haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacuteval A ť-t eacutes ď-t melyek a keacutesőbbiekben ty-veacute eacutes gy-veacute alakulnak most meacuteg

a soksziacutenűseacuteg jellemzi (ď jelei g gy y eacutes ť jelei g gy ch t ty thy) (KNIEZSA 1952 46ndash48)

(A III korszak jelei a 3 taacuteblaacutezatban vannak)

A IV korszak (1400ndash1526) hangjeloumlleacutesi rendszere veacutegre eljutott egy olyan pontra

amely maacuter egy letisztult egyoumlntetű hangrendszer keacutepeacutet mutatja (KNIEZSA 1952 58) Az i betű

kiszorul az y-al szemben az u v uuml keacuterdeacutest a w aacuteltalaacutenos hasznaacutelata oldja meg A hangpaacuterok

az s~z eacutes š~ž azonos jelet kapnak előbbit z-vel utoacutebbit s-sel jeloumllik eacutes a c~ č paacuterboacutel a c

kapja a cz jelet a č-nek pedig a ch jut A k veacutegleges jele a k lesz Megjelennek a ty gy ny ly

keacutetjegyű maacutessalhangzoacuteink emellett kialakul egy х betű bdquoamely a II korszak oacuteta felndash

felbukkan k+ s eacutes k+ š hangeacuterteacutekben egyaraacutentrdquo (KNIEZSA 1952 60) Ami a hosszuacute

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

22

magaacutenhangzoacutekat illeti azok keacuterdeacuteseacutet maacuter reacuteg nem tisztaacuteztam Ebben a korban meacuteg

duplaacutezaacutessal jeloumllik őket ezaacuteltal az aa ee oo (a hosszuacute oacute-t a roumlvid o-val azonosan iacuterjaacutek) eacutes az

uu jelek terjednek el (KNIEZSA 1952 59ndash60) Ezek hosszuacutesaacutegaacutet a keacutesőbbiekben mint tudjuk

melleacutekjel fogja jeloumllni (A IV korszak jeloumlleacuteseacutet laacutesd a 4 taacuteblaacutezatban)

Ezt az időszakot nagyjaacuteboacutel az 1520-as eacutevek veacutege zaacuterja le Ezutaacuten jelentkeznek olyan

taacutersadalmi nyelvi kibontakozaacutesok amelyek segiacutetseacutegeacutere lesznek hogy ez a helyesiacuteraacutesi

rendszer meacuteg egyseacutegesebbeacute eacutes eacutesszerűbbeacute vaacutelhasson Ekkor indul meg majd a Huszita Biblia

hataacutesa ekkoriban indul meg a koumlnyvnyomtataacutes fellenduumlleacutese (1450-ben talaacuteljaacutek fel) ezaacuteltal a

helyesiacuteraacutesunk egy uacutejabb loumlketet kap ekkor maacuter az egyhaacutezi szemeacutelyek eacutes a nyomdaacutek

helyesiacuteraacutesa vaacutelik befolyaacutesoloacute szerepűveacute ugyanis ők foglalkoznak kezdetben nyelvtaniacuteraacutessal

A vulgaacuteris nemzeti nyelv keacuterdeacutese feleacuterteacutekelődik főleg a vallaacutes tereacuten megindul az igeacuteny a

magyar nyelvű igehirdeteacutesre Kezdetben az egyhaacutezindash eacutes koacutedexirodalomban terjed a

kancellaacuteriai eacutes a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes kevert vaacuteltozata Utaacutena a vallaacutesi teacutemaacutejuacute művek

helyesiacuteraacutesaacutet igyekeztek maacutes vilaacutegi teacutemaacutejuacute műveikbe is aacutetvetiacuteteni ndashugyanis a legtoumlbb

nyelvtaniacuteroacute vallaacutesi szemeacutely volt ndash ezaacuteltal az aacuteltaluk megalkotott helyesiacuteraacutesi moacutedok szeacutelesebb

koumlrben terjedhettek el A koumlvetkező fejezetekben ezek terjedeacuteseacutet vizsgaacutelom eacutes foglalom

oumlssze

42 Koacutedexirodalom

A huszita helyesiacuteraacutes magyar hataacutesa előszoumlr a koacutedexirodalomban nyilvaacutenul meg bdquoTamaacutes

eacutes Baacutelint pap fordiacutetaacutesa nemcsak azzal jelentett uacutejiacutetaacutest hogy a huszita mozgalom elvei

koumlvetkezteacuteben a biblia szoumlvegeacutet nemzeti nyelven tette koumlzkinccseacute hanem azzal is hogy a

szerzők művuumlkben a Husz Jaacutenostoacutel alkotott reform-helyesiacuteraacutes magyar vaacuteltozataacutet alkalmaztaacutek

eacutes ezzel a koraacutebbi uacutegynevezett kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes melleacute egy uacutej helyesiacuteraacutesi tiacutepust a

bdquomelleacutekjelesrdquo helyesiacuteraacutest teremtetteacutek meg naacutelunkrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 46) Ez

az a pont ahol a maacuter 400 eacuteve eacutelő kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteshoz ndash bdquoamely a leguacutejabbkori

helyesiacuteraacutesunknak isrdquo mintaacuteul szolgaacutelndash egy uacutej helyesiacuteraacutesmoacuted kapcsoloacutedik (KNIEZSA 1952 5)

Ennek előnye hogy azokat a hangokat is megkuumlloumlnboumlzteti amelyekre a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutesnak nem volt kuumlloumln jelerdquo(KNIEZSA 1959 11) Ezaacuteltal kiszeacutelesiacuteti eacutes leegyszerűsiacuteti a

jeloumlleacutesi rendszert Azonban ahogy Husz sem tudta műveiben teljesen alkalmazni az uacutej

rendszereacutet uacutegy a magyar fordiacutetoacute rendszereacuteben is kisebb-nagyobb toumlkeacuteletlenseacutegek

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

23

jelentkeznek eacutes ez a toumlkeacuteletlenseacuteg meacuteg nagyon sokaacuteig megoldatlan marad Ennek egyik oka

hogy igyekszik a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes beroumlgzuumllt szabaacutelyait is figyelembe venni ezaacuteltal

neacutehaacuteny hibaacutejaacutet nem kiacutevaacutenja kijaviacutetani mint pl a k hang k eacutes c jele eseteacuteben mindkeacutet betű

megmarad ezaacuteltal egy felesleges jeloumlleacutesi moacuted marad hasznaacutelatban Maacutesik oka hogy aacutetiacuter egy

betűt de az a keacutesőbbiekben nem terjed el jelentős meacuterteacutekben eacutes helyette a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt betűt reacuteszesiacutetik előnyben mint pl amikor bdquoaz s-feacutele hangoknak

vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutetrdquo elhagyjaacutek a ferences szoumlvegekben (KNIEZSA 1959 13)

A keacutet elteacuterő helyesiacuteraacutesi moacuted haacuteromfeacutelekeacuteppen jelenik meg a koacutedexek helyesiacuteraacutesaacuteban

Egyreacuteszről megjelennek a csak kancellaacuteriai helyesiacuteraacutest alkalmazoacute koacutedexek maacutesreacuteszről

elterjed a melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal iacuteroacutedott koacutedex-csoport (KNIEZSA 1952 102) Ezek mellett

harmadik csoportkeacutent megjelennek ndash eacutes ez a leggyakrabban előforduloacute csoport ndash a

kevereacutektiacutepusok az előbbi kettőt műkoumldtető koacutedex-helyesiacuteraacutes bdquoA maga egeacuteszeacuteben idetartozik

a Krisztina legenda a Birk- a Kriza- a Czech- a Jordaacutenszky- a Batthyaacutenyi- eacutes az Eacuterdy-

koacutedex tovaacutebbaacute a Koumlnyvecse valamint az Eacutersekuacutejvaacuteri koacutedex 1 keze (Soumlveacutenyi Maacuterta

keacuteziacuteraacutesa)rdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 297) Reacuteszben azeacutert ez a legelterjedtebb csoport mert egy

koacutedexen beluumll is toumlbb keacutez dolgozik ezaacuteltal egy szoumlvegen beluumll is elteacuterhetnek a helyesiacuteraacutes-

hasznaacutelatok keverve a keacutet rendszert Emiatt helyesiacuteraacutesunkat maacuter ekkor a tarkasaacuteg jellemezte

ami koumlzel a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig fog tartani ha nem is olyan jelentős meacuterteacutekben

A koacutedexirodalmunk a XV szaacutezadban indult meg eacutes koumlzel a XVII szaacutezadig terjed ki a

hataacutesa Ez idő alatt 17 keacutez iacutert melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal (SZABOacute 1989 121) Leggyakoribb

előfordulaacutesuk a ferences eacutes domonkos szoumlvegeinkben jelenik meg (ilyen pl a Teleki-koacutedex)

bdquoSok maacutes emleacutekben is talaacutelkozunk vele iacutegy a koumlvetkezőkben Guary-koacutedex Naacutedor-koacutedex

Nagyszombati-koacutedex Doumlbrentei-koacutedex Bod-koacutedex Saacutendor-koacutedex Simor-koacutedex Tihanyi-

koacutedex Szeacutekelyudvarhely-koacutedex 1 eacutes 2 keze stbrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 295) A ferencesek

eseteacuteben a melleacutekjeles helyesiacuteraacutes maacuter uacutejabb vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll Toumlbbet koumlzoumltt

bdquomellőzteacutek az s-feacutele hangoknak vesszőkkel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutet rdquo emellett meghagytaacutek

az ismeretlen eredetű ʟ-t a cs hang jeloumlleacuteseacutere de a c jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelt ć helyett a kancellaacuteriai

helyesiacuteraacutes cz-jeacutet alkalmaztaacutek tehaacutet ők is a keacutet helyesiacuteraacutesi moacutedot keverve iacutertak (KNIEZSA

1959 13)

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

24

43 Protestaacutens ndash katolikus vita

Ez maacuter az uacutejkor idejeacutere a XVIndashXVIII szaacutezad veacutegeacuteig tartoacute időszakra esik Ekkor maacuter

jelentős meacuterteacutekben keveredett a keacutet helyesiacuteraacutestiacutepus amely a keacutesőbbiekben felekezetileg

megosztoacute szerepet toumllt be A betűkettőzeacutes eacutes a melleacutekjelezeacutes meacuteg mindig egymaacutes mellett eacutel eacutes

vegyesen alkalmazott Azt azonban meg kell itt jegyeznem hogy a XVI szaacutezadig jelen van a

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutesnak egy tiszta eacuterintetlen vaacuteltozata is mindaddig amiacuteg a nyomtataacutesi

felteacutetelek hiaacutenyossaacutega miatt ndashugyanis nyomtataacutesban ezt nem hasznaacuteltaacutekndash nem keacutenyszeruumllt a

melleacutekjeles helyesiacuteraacutessal keveredeacutesre ezaacuteltal innentől csak a keacutet helyesiacuteraacutes oumltvoumlzeteacutet

vizsgaacutelhatjuk (KNIEZSA 1959 14)

bdquoA reformaacutecioacute eacutes ellenreformaacutecioacute koraacuteban a taacutersadalmi ellenteacutetek a vallaacutes tereacuten

fejeződtek ki Az emberek vagy protestaacutensok vagy katolikusok voltak eacutes ez az egeacutesz

magatartaacutesukat meghataacuteroztardquo(KNIEZSA 1959 15) Ebből koumlvetkezik hogy a helyesiacuteraacutest is a

felekezeti kuumlloumlnbseacutegek szabaacutelyoztaacutek Baacuter a keacutet felekezet helyesiacuteraacutesa leacutenyegeacuteben nem mutat

jelentős elteacutereacuteseket de szaacutemottevően meghataacuterozta a benne munkaacutelkodoacute nyelvtaniacuteroacutek

munkaacutessaacutegaacutet Ez a reformaacutecioacute időszaka amikor a protestantizmus teret nyer mind a vallaacutesban

betoumlltoumltt szerepeacuteben mind a koumlnyvkultuacuteraacuteban Ebben az időszakban terjed el a

koumlnyvnyomtataacutes is iacutegy a keacutet teacutenyező ndash a protestantizmus eacutes a koumlnyvkiadaacutes ndash

oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel kialakul egy a protestaacutensokra jellemző helyesiacuteraacutesi moacuted mely az

aacuteltaluk kinyomtatott koumlnyvekben is jelentős szerephez jut Az uacutejonnan bdquonyomtatott koumlnyvek

mind az uacutej helyesiacuteraacutest terjesztetteacutekrdquo ez vaacutelt az elfogadottaacute (KNIEZSA 1959 14) Ehhez keacutepest

a katolikus helyesiacuteraacutes csak keacutesőbb tudott teret hoacutediacutetani

A vallaacutes mellett azonban a koumlnyvnyomtataacutes is jelentős befolyaacutessal biacutert a helyesiacuteraacutesra bdquoA

nyomdatechnika azonban nem tűri az egyeacutenieskedeacutestrdquo (KNIEZSA 1959 15) Ennek oka

egyreacuteszről a betűkeacuteszlet hiaacutenya maacutesreacuteszről iacutegy a nyomtataacutes is hosszabb időt eacutes toumlbb

munkaerőt venne igeacutenybe amelyre ebben a korban (alig indult uacutetjaacutera a koumlnyvnyomtataacutes eacutes

kezdetleges volt) nem volt lehetőseacuteg Ezaacuteltal a sajaacutetos jeloumlleacuteseket a nyomdaacuteban gyakorta

kijaviacutetottaacutek olyan betűre amellyel a nyomda rendelkezett bdquoA helyesiacuteraacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutehez

egyeacutebkeacutent a technikai koumltoumlttseacutegek is hozzaacutejaacuterulhatnak egy-egy nyomdaacutenak mindig adott

betűkeacuteszlettel kell gazdaacutelkodnia ez tervszerűseacuteget kiacutevaacuten eacutes kiszűri az egyedi alkalmi

megoldaacutesokatrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005 584) Az mondhatoacute tehaacutet el erről a korroacutel hogy a

nyomdaacuteszok eacutes a cenzuacutera jelentős befolyaacutessal volt a kuumlloumlnleges helyesiacuteraacutesi moacutedokra

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

25

Termeacuteszetesen ez a korlaacutetoltsaacuteg nem vonzott magaacuteval jelentősebb probleacutemaacutekat a

vaacuteltozaacutesok sora a neheacutezseacutegek elleneacutere is sikeresen lezajlott Ebben az időszakban reacutegi jelek

tűnnek el eacutes uacutejabbak bukkannak fel aacutetveacuteve a szerepuumlket Megjelenik az sz hang sz jeloumlleacutese a

c hang jeloumlleacuteseacutere kialakul a cz eacutes ć helyett megjelent a tz (egy uacutejabb kettőshangzoacute) jel

hasznaacutelata ennek paacuterjakeacutent az idegen eredetű ʟ eacutes a ch helyett felbukkan a cs A

legvaacuteltozatosabb jeleket a magaacutenhangzoacutek főleg az ouml eacutes uuml eseteacuteben figyelhetjuumlk meg Az ouml

jeloumlleacuteseacutere sajnos meacuteg mindig eleacuteg sok betűt hasznaacutelnak vaacuteltakozva (kettőshangzoacutet eacutes

melleacutekjelet egyaraacutent hasznaacutelva) mint pl o ouml oe eo Maacuter eacuteszrevehető azonban egyfajta

koumlvetkezetesseacuteg mivel az uuml jeloumlleacuteseacutere is hasonloacute betűkapcsolatok eacutes melleacutekjeleket

alkalmaznak mint az ouml eseteacuteben ezaacuteltal megfigyelhető egyfajta toumlrekveacutes a betűrendszer

szabaacutelyos alkalmazaacutesaacutera Ezaacuteltal az uuml jeloumlleacuteseacutere az u az ue az uuml feleltethető meg A

legjelentősebb vaacuteltozaacutest azonban egyeacutertelműen a hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben figyelhetjuumlk

meg ugyanis ezek maacuter felveszik a mai formaacutejukat eacutes az bdquoalapbetűtrdquo vesszővel ellaacutetva iacuterjaacutek

őket bdquoA XVIII szaacutezadtoacutel mind gyakoribb a magaacutenhangzoacutek hosszuacutesaacutegaacutenak a jeloumlleacutese

(eacutekezettel) a gyakorlatban azonban a jeloumlleacutes e szaacutezadban meacuteg koumlzel sem koumlvetkezetes az

eacutekezet hanyagsaacutegboacutel igen gyakran elmarad hasznaacutelata szeszeacutelyes de a XVIII szaacutezad veacutegeacuteig

a jeloumlleacutes ebből a szempontboacutel is egyre pontosabbaacute vaacutelikrdquo (BaacuterczindashBenkőndashBerraacuter 1993 531)

Előszoumlr azonban Heltainaacutel ismerhetjuumlk meg eacutes iacutegy teremtődik meg a mai aacute oacute ű eacute iacute bdquoA

XVIIndashXVIII szaacutezad helyesiacuteraacutesi fejlődeacutese ndash a koraacutebbi kiacuteseacuterletek utaacuten ndash eleacuteggeacute nagy leacutepeacutest

jelentett a hangok időtartamaacutenak a rendszeres jeloumlleacutese vagyis a hosszuacute hangoknak a

megfelelő roumlvidektől valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese tereacuten isrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A keacutesőbb elterjedő katolikus helyesiacuteraacutes is szaacutemos uacutejiacutetaacutest hozott magaacuteval Helyesiacuteraacutesaacutet a

kezdetekben ugyanuacutegy a megosztottsaacuteg eacutes tarkasaacuteg jellemezte mint a protestaacutens helyesiacuteraacutest

Ugyanuacutegy vegyesen eacutepiacutetkeznek az oumlsszetett eacutes melleacutekjeles jelekből eacutes ezeket meacuteg nem

hasznaacuteljaacutek koumlvetkezetesen bdquoEgyben azonban a katolikus iacuteroacutek kezdettől fogva koumlvetkezetesek

a c~cs hangokat mindig kancellaacuteriai moacutedra cz~ch jelekkel jeloumllikrdquo (KNIEZSA 1959 20)

Emellett meacuteg egy hang jellemzi a katolikus helyesiacuteraacutest A zs hang jeloumlleacuteseacutere a ź jel szolgaacutel

ami cseh eredetű (KNIEZSA 1959 20) Ez a keacutet hangjeloumlleacutes amely elvaacutelasztja eacutes

megkuumlloumlnboumlzteti a protestaacutens helyesiacuteraacutestoacutel

Ezen feluumll jelentősebb elteacutereacutesek nem figyelhetők meg Ez azeacutert is előny mert iacutegy a

vallaacutesi neacutezetek enyhuumlleacuteseacutevel a keacutet helyesiacuteraacutesi rendszer is koumlzeledhetett egymaacutes feleacute eacutes

keveredhettek megalapozva egy aacuteltalaacutenosan elterjedt jeloumlleacutesi formaacutet Ez a keveredeacutes a XVIII

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

26

szaacutezad veacutegeacutere toumlrteacutenik meg ezutaacuten maacuter egy eacutevszaacutezadon beluumll megjelenik az akadeacutemiai

helyesiacuteraacutes eacutes egy egyseacuteges hangjeloumlleacutesi rendszer bdquoAz iacuteroacutek nemcsak a keacutet rendszer koumlzoumltt

vaacutelogathattak hanem az egyes jelekben isrdquo aszerint hogy melyiket tartjaacutek ceacutelszerűbbnek

(KNIEZSA 1959 24) Ebből alakul ki a XVIII szaacutezad veacutegeacuten egy uacutejabb helyesiacuteraacutesi vita a

jottistandashypszilonista vita amelyről meacuteg a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek

Előbb azonban laacutessuk hogyan vaacuteltozott a keacutet helyesiacuteraacutesi forma az egyseacutegesuumlleacutesuumlk uacutetjaacuten

eacutes mennyiben őrizteacutek meg a keacutet alap-helyesiacuteraacutesi formaacutet a betűkettőzeacutest eacutes a melleacutekjelezeacutest

Ezt a tovaacutebbiakban főleg nyelvtaniacuteroacutek helyesiacuteraacutesi alkalmazaacutesai segiacutetseacutegeacutevel szeretneacutem

bemutatni kiemelten foglalkozva azokkal a hangokkal melyeket meacuteg a Huszita bibliaacuteboacutel

aacutetemelve alkalmaztak illetve azokkal a hangokkal amelyek melleacutekjelezeacutese mindig is

probleacutemaacutekkal valoacutesult meg

44 Nyelvtaniacuteroacutek

bdquoA huszita helyesiacuteraacutes eredeti XV szaacutezadi formaacutejaacuteban nem bizonyult ugyan időtaacutelloacutenak

helyesiacuteraacutesunk tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere meacutegis hataacutessal voltrdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66)

A korszak elejeacuten meacuteg nagy szaacutemban fellelhetők a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak sajaacutetossaacutegai

de ez a keacutesőbbiekben jelentős vaacuteltozaacutesokon megy keresztuumll (egyeacutertelmű hogy mineacutel roumlvidebb

idő telt el a Huszita Biblia eacutes az uacutej helyesiacuteraacutesi formaacutek megjeleneacutese koumlzoumltt annaacutel nagyobb

meacuterteacutekben taacutemaszkodnak meacuteg a huszita bibliaacutera eacutes mineacutel hosszabb idő telik el koumlzoumlttuumlk

annaacutel nehezebb oumlsszefuumlggeacutest azonossaacutegot talaacutelni bennuumlk) bdquoKorszakunkban kuumlloumlnboumlző

jellegű koraacutebbi helyesiacuteraacutesi hagyomaacutenyok eacutelnek egymaacutes mellett s ugyanakkor ndash mint majd

laacutetni fogjuk ndash sorozatosan uacutejak keletkeznek egy-egy tudatos uacutejiacutetoacute gyoumlkeresen (s akaacuter toumlbbszoumlr

is) aacutetrendezheti sajaacutet helyesiacuteraacutesi rendszereacutet s a koumlnyvnyomtataacutes reacuteveacuten ezeket az uacutejiacutetaacutesokat

hamar eljuttathatja az immaacuter szeacutelesebb koumlrű olvasoacutekoumlzoumlnseacuteghez isrdquo (KISSndashPUSZTAI 2005

580) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen megmaradt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes jelentőseacutege eacutes emellett olyan

jeloumlleacuteshasznaacutelatok teremtődnek meg melyek csak a protestaacutens vagy csak a katolikus

helyesiacuteraacutesra voltak jellemzőek Jelentős szemeacutelyek a protestaacutens helyesiacuteraacutes alakulaacutesaacuteban

akikről a keacutesőbbiekben szoacutet ejtek Sylvester Jaacutenos Heltai Gaacutespaacuter Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes Geleji

Katona Istvaacuten Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy eacutes Tseacutetsi Jaacutenos Jelentős szemeacutelyek akik reacuteszt

vettek a katolikus helyesiacuteraacutes bdquomegregulaacutezaacutesaacutebanrdquo Kaacuteldi Gyoumlrgy eacutes Pereszleacutenyi Paacutel A

koumlvetkezőkben az ő munkaacutessaacutegukat vizsgaacutelom meg reacuteszletesebben hangsuacutelyt fektetve a

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

27

melleacutekjelek alkalmazaacutesaacutera eacutes hogy milyen szinten jelentkezik meacuteg a kancellaacuteriai illetve a

Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa bdquoE kor helyesiacuteraacutesi rendszereinek megalkotoacutei igen

gyakran egy szemeacutelyben voltak bibliafordiacutetoacutek nyelvtaniacuteroacutek nyomdaacuteszok eacutes helyesiacuteraacutes-

alkotoacutekrdquo ezaacuteltal rendszeruumlk koumlnnyen terjedeacutesnek indulhatott (KOROMPAY 2006 205)

Az uacutej protestaacutens helyesiacuteraacutes kezdemeacutenyezőjeacutenek Sylvester Jaacutenost (1504ndash1551)

tarthatjuk Sylvester bdquoheacuteber mintaacutera elsőnek kiacuteseacuterli meg a magyar magaacutenhangzoacutek leiacuteraacutesaacutet eacutes

rendszerbe foglalaacutesaacutetrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 93) Rendszereacuteről az is elmondhatoacute hogy bdquoaz ő

helyesiacuteraacutesa a Huszita Biblia oacuteta az első tudatosan megszerkesztett helyesiacuteraacutesi rendszer

amelyben minden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968

127)

Verses ajaacutenlaacutesaiban eacutes ajaacutenloacute leveleiben uacutegy hasznaacutelja a magyar nyelvet bdquohogy

eacuteszreveacutetlen hovatovaacutebb egy magyar nyelvtan vonalai rajzoloacutednak ki a latin palaacutestja alattrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 91) Hangjeloumlleacutesi rendszereacutere jellemző hogy bdquoellenzi azok veacutelemeacutenyeacutet

akik a magyar hangok latin betűjeleit kevesellve a goumlroumlg ω hasznaacutelataacutet javasoljaacutekrdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Emellett bdquoa magyar magaacutenhangzoacutekat nem kell megkettőznirdquo csak ha

az eacutesszerűseacuteg miatt toumlrteacutenik (SZATHMAacuteRI 1968 94) A hangsuacutelyt sem kell felteacutetlenuumll jeloumllni

Igyekszik a felesleges betűket kiiktatni eacutes a felesleges kettőzeacuteseket jeleket leroumlvidiacuteteni Ami

jelentős uacutejiacutetaacutes Sylvesterneacutel az s hang A latinban egy s van naacutelunk aacuteltala haacuterom Az s hang

jele marad az s az sz megkapja a β-t (latinboacutel) eacutes a zs hang jeloumlleacuteseacutere bevezet egy uacutej jelet az ƥ

(SZATHMAacuteRI 1968 94) Ez a jel a keacutesőbbi korokban nem terjed el Elsőkeacutent ő jeloumlli az aacute eacute iacute

oacute hangokat a mai jeluumlkkel baacuter csak szoacutervaacutenyosan

Ebben a korban a hosszuacute magaacutenhangzoacuteknak ndash mint maacuter emliacutetettem ndash nincs meacuteg

megfelelő iacuteraacutesa Sylvester az aacute hangot melleacutekjellel ā-val is jeloumlli a koraacutebbi aa helyett Mivel

ekkoriban haacuterom feacutele e van (e eacute euml) ezek helyesiacuteraacutesa a jelenkori felismereacutese neheacutezseacutegeket

okozhat de az figyelhető meg hogy az eacute hang jelei az ē ę ecirc vaacuteltozatos iacuteraacutesai A kuumlloumlnboumlző

ejteacutesű e hangokat maacuter a Huszita Bibliaacuteban is szeacutetvaacutelasztottaacutek de ez a keacutesőbbiekben meg fog

szűnni bdquoHasonloacutean a Huszita Biblia hataacutesaacutet kell laacutetnunk a keacutetfeacutele e megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben (a

ferences koacutedexekben ez nincs meg) baacuter a moacuted nem a Bibliaacuteboacutel valoacuterdquo (Kniezsa 1959 17) A

hosszuacute iacute-t is hasonloacutekeacutepp jeloumlli jelei icirc igrave iuml eacutes a hosszuacute oacute is hasonloacutekeacutepp van megalkotva ocirc-

keacutent Ezzel maacuter megindul egy egyseacutegesiacutető eacutesszerűseacuteg alapjaacuten feleacutepiacutetett helyesiacuteraacutesi rendszer

igyekszik oumlsszesseacutegben ugyanazzal a melleacutekjellel jeloumllni a hosszuacute magaacutenhangzoacutekat A c

probleacutema mint laacutettuk reacutegen is eacutes a keacutesőbbiekben is neheacutezseacutegeket fog meacuteg okozni Naacutela a cz

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

28

ćz cʒ esetlegesen ch jeloumlli A toumlbbjegyű hangok jelzeacutese is kiveacuteteles moacutedon jelenik meg naacutela

A gy a ly az ny eacutes a ty az első hangot megtartva eacutes egy melleacutekjellel megtoldva iacuteroacutedott (gy

eseteacuteben g gh a ly ny eacutes ty eseteacuteben a jelzeacutes az ľ ń eacutes ť jelek)

Naacutela meacuteg megjelennek a Huszita Bibliaacuteboacutel aacutetvett jeloumlleacutesek mint a t a ƥ jel a zs helyett

illetve a bdquopalatalizaacutelt maacutessalhangzoacutek melleacutekjeles betűirdquo mint az ā ō ū icirc eacutes ḙ (KNIEZSA

1959 15) Az előbbi (viacutezszintes vonal) jelzeacutest maacuter a koumlzeacutepkorban hasznaacuteltaacutek roumlvidiacuteteacutes

ceacuteljaacuteboacutel hogy a dupla betűk eseteacuteben a maacutesodikat elhagytaacutek helyette az elsőre egy vonal

keruumllt Az utoacutebbi keacutet jel huszita eredetű az eacutek alakuacuteak pedig neacutemet mintaacutera honosodhattak

meg (KNIEZSA 1959 16) Emellett a Huszita Biblia hataacutesaacutera keruumllt a c hang cź jeleacutere is

melleacutekjel ndash megkuumlloumlnboumlztetve a cs hang cz jeleacutetől ndash baacuter a betűkettőzeacutes kancellaacuteriai eredetű

(KNIEZSA 1959 15) bdquoAz sz-nek szlig-szel az ouml-nek o -vel az uuml-nek u -vel valoacute jeloumlleacutese minden

bizonnyal neacutemet eredetűrdquo(KNIEZSA 1959 16) A zs ƥ jele csak a Muumlncheni-koacutedexben fordul

elő a ferencesek nem vetteacutek aacutet ezeacutert ezt a jelet koumlzvetlen a Huszita Biblia maacutesolataacuteboacutel

vehette aacutet Emellett bdquoa Huszita Biblia (vagy az ennek alapjaacuten iacuteroacutedott ferences koacutedexek)

helyesiacuteraacutesaacutenak hataacutesa mutatkozik a k hangnak a helyzet szerinti keacutetfeacutele jeloumlleacuteseacuteben palataacutelis

magaacutenhangzoacutek előtt k-val maacutesutt c-velrdquo (KNIEZSA 1959 16) Ezek a peacuteldaacutek is mutatjaacutek

milyen jelentős hataacutest jelentett a neacutemet eacutes magyar jelhasznaacutelat mellett a Huszita Biblia

jelrendszere Azonban a legsajaacutetsaacutegosabb jele az ṅ ami az ny-t jeloumllte az maacuter vesszővel lett

ellaacutetva

Oumlsszesseacutegeacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy bdquominden magyar hangot igyekszik egymaacutestoacutel

megkuumlloumlnboumlztetnirdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) Felhasznaacutelta a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest emellett

meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel eacutes neacutemet eacutes sajaacutet hataacutesa is eacuterződik benne bdquoSylvester

joacutel ismerte a reacutegi magyar helyesiacuteraacutest Meriacutetett a Huszita Bibliaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen a Muumlncheni

Koacutedex helyesiacuteraacutesaacuteboacutelrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 127) (Sylvester Jaacutenos tovaacutebbi jeloumlleacutesi moacutedjai a 7

taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Roumlvid kitekinteacuteskeacutent meg kell emliacutetenem hogy Sylvester nem csak a helyesiacuteraacutesi moacutedot

hanem magaacutet a Huszita Bibliaacutet kuumlloumlnoumlskeacuteppen a Muumlncheni-koacutedexet ismerhette eacutes hasznaacutelta

fel munkaacuteja soraacuten Egyreacuteszt aacutetvette a bdquoszelletrdquo szoacutet bibliafordiacutetaacutesaacuteban bdquomaacutesreacuteszt az hogy ezt

a szoacutet ugyanazon bibliai helyeken hasznaacutelja melyekneacutel ezt a huszita fordiacutetoacutek is teszikrdquo (BUumlKY

1986 139)

bdquoTalaacuten meg is ismertette ndash maacutermint Sylvester Jaacutenos ndash rendszereacutet Deacutevaival amelyet ő

alapkeacutent elfogadottrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 144) Kortaacutersa volt az első reformaacutetor Deacutevai Biacuteroacute

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

29

Maacutetyaacutes (1500ndash1545) Mivel hatott raacute Sylvester Jaacutenos nyelvtana ezeacutert ő is a melleacutekjeles

helyesiacuteraacutes tovaacutebbfejlesztőjeacutenek tekinthető Ceacutelja az volt hogy mindenki sajaacutet maga aacuteltal

ismerhesse meg a Szentiacuteraacutest emellett a bdquotaniacutetaacutes s a tanulaacutes megkoumlnnyiacuteteacuteserdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145) Megjelent műve az bdquoOrtographia Vngaricardquo amelyben leiacuterja nagy eacutes kisbetűk

rendszereacutet bdquoAz előbbiek melleacutekjel neacutelkuumlliek s szaacutemuk 24 eggyel a W-vel toumlbb a latin abeacuteceacute

betűineacutel Az utoacutebbiak koumlzuumll toumlbboumln talaacutelunk melleacutekjelet A kisbetűk szaacutema 42rdquo (SZATHMAacuteRI

1968 145)

A betűrendszert tanulmaacutenyozva az figyelhető meg hogy sok probleacutema amit a koraacutebbiak

soraacuten sikeruumllt kikuumlszoumlboumllni uacutejra előkeruumll Sokat meriacutetett a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesaacuteboacutel mint

pl a c~cs hang cz~cź jeleacutet bdquo A c eacutes cs hangnak cz-vel valoacute iacuteraacutesa valoacutesziacutenűleg a ferences

koacutedexirodalomboacutel valoacute aacutetveacutetel a veszővel (ponttal) valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutese a Huszita

Bibliaacuteboacutel eredrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) A gy jeloumlleacuteseacutet illetően tuacutelleacutepett a Huszita jeloumlleacutesen a

gy-t a ly ny ty hangokhoz hasonloacutean igyekszik jeloumllni logikusan (jeleik ģ ľ ń ť) De a bdquogy-

nek g-vel valoacute jeloumlleacutese huszita eredetűrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 149) Az s sz zs hang eseteacuteben

hasonloacutean jaacuter el mint ahogy Sylvester tette Az s megkapja a ʃ jelet az sz-eacute lesz a szlig A zs-t

nem kiacutevaacutenja megkuumlloumlnboumlztetni az s-től ugyanazt a jelet hasznaacutelja mint az s-neacutel bdquoA zs

hangnak ʃ jele a Huszita Bibliaacuteboacutel az ƥ eacutes a szlig jel pedig a neacutemet nyomdai helyesiacuteraacutesboacutel valoacute

(SZATHMAacuteRI 1968 150) A koraacutebbi k eacutes i eseteacuteben maacuter megvolt a kancellaacuteriai helyesiacuteraacuteskor

hogy marad a k eacutes az y jel azonban Deacutevai alkalmazza a c-t a k jelekeacutent illetve az i-t a j

jelekeacutent uacutejabb felesleges jelet alkalmazva A hosszuacute magaacutenhangzoacutek eseteacuteben az aacute-t eacutes eacute-t a

mai jelkeacutent hasznaacutelja azonban az ő eacutes ű eseteacuten a hang foumlloumltti e melleacutekjelet alkalmazza (o u )

A hosszuacute magaacutenhangzoacutek teruumlleteacuten meacuteg nem igyekezett logikusan azonos jellel jeloumllni őket

Erre bizonyiacuteteacutek hogy a hosszuacute oacute eacutes hosszuacute uacute jele maacuter egyedien ocirc eacutes ů Emellett Deacutevai a

krakkoacutei nyomtatvaacutenyok helyesiacuteraacutesi elveit dolgozza fel eacutes alakiacutetja tovaacutebb amelyre koumlzvetve a

cseh helyesiacuteraacutes hatott (SZATHMAacuteRI 1968 150)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy megvolt naacutela a bdquokiegyenliacuteteacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutes jelerdquo

(SZATHMAacuteRI 1968 147) Maacutesoktoacutel elteacuterően nyelvi nyelvjaacuteraacutesi sajaacutetsaacutega nem befolyaacutesolta

munkaacutejaacutet nyelvtanaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet bdquoA latin betűs iacuteraacutes iraacutenti hagyomaacutenytiszteleteacuteről

tanuacuteskodikrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 148ndash149) Kijelenti hogy a melleacutekjeleket akaacutercsak a

latinban el lehet hagyni (SZATHMAacuteRI 1968 150) Oumlsszesseacutegeacuteben Deacutevai is maacuter valamifeacutele

egyseacuteget igyekszik mutatni nyelvtanaacuteban azonban a hasonloacute hangok egyseacuteges melleacutekjelezeacutese

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

30

meacuteg csak a keacutetjegyű maacutessalhangzoacutek eseteacuteben toumlrteacutent meg (Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes helyesiacuteraacutesi

rendszere a 9 taacuteblaacutezatban van oumlsszefoglalva)

A koumlvetkező meghataacuterozoacute jelentőseacutegű nyelvtanra toumlbb mint egy feacutel eacutevszaacutezadot kell

vaacuterni Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) grammatikaacuteja a koumlvetkező vizsgaacutelandoacute nyelvtan Ő

erdeacutelyi szaacutermazaacutesuacute Erdeacutely viraacutegkoraacuteban eacutelt eacutes ehhez a viraacutegzaacuteshoz ő is hozzaacutejaacuterult

munkaacutessaacutegaacuteval Naacutela maacuter egyeacutertelműen mutatkozik egy egyseacutegesuumlleacutes Egyreacuteszt a műveiben is

egyseacutegesen alkalmazza a betűket maacutesreacuteszről a legtoumlbb hangnak maacuter megvan a logikus eacutes

egyoumlntetű jele Vannak ritkaacutebban hasznaacutelatos jelek de mivel van mindegyiknek egy kiemelt

fő jele ezeacutert ezt a helyesiacuteraacutest maacuter egyseacutegesnek lehet tekinteni (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Megoldotta a probleacutemaacutet a gy ly ny ty eseteacuteben Ezeket mai alakjukban a gy ly ny ty

betűvel laacutetta el Ezaacuteltal jelentősen eltaacutevolodott a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedjaacutetoacutel ahol a g ˋl

ṅ eacutes t˙jeloumlleacuteseket hasznaacuteltaacutek bdquoA XVI szaacutezad veacutegeacutere a huszita helyesiacuteraacutes utolsoacute nyomai

(neacutehaacuteny melleacutekjeles betű mint o ˋl g stb) gyakorlatilag eltűnnek (BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR

1993 531) A k megkapta a k jelet a j eseteacuteben pedig a j-t A probleacutemaacutes c~cs hangpaacuter

eseteacuteben is aacutellandoacutesaacuteg mutatkozik a c cz a cs ts jellel van iacuterva A hosszuacute magaacutenhangzoacutekat

meacuteg mindig o eacutes u jellel iacuterjaacutek de a legtoumlbb esetben az aacute eacute oacute eacutes uacute eseteacuteben maacuter az egyseacuteges

mai vesszős melleacutekjelzeacutes a meghataacuterozoacute Ekkor maacuter megszűnt a zaacutert euml hasznaacutelata Ezt a

hangot meacuteg a Huszita Biblia is hasznaacutelta ezeacutert igyekeztek a keacutesőbbi nyelvtanokban is

fenntartani Az s sz zs eseteacuteben egyedi megoldaacutest veacutegez Az s jele lesz az s eacutes az ʃ a zs-eacute is

ʃ Az sz hang betűje a kettő kombinaacutecioacutejaacuteboacutel (az s eacutes z jeleacuteből ʃz lett)(Geleji Katona Istvaacuten

munkaacutessaacutega a 10 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Maacutesik jelentős nyelvtaniacuteroacutenk Komaacuteromi Csipkeacutes Gyoumlrgy (1628ndash1678) hangrendszere

nem sokban teacuter el Geleji rendszereacutetől A legtoumlbb hang ugyanuacutegy talaacutelhatoacute meg mint az előbb

emliacutetett Geleji eseteacuteben ezeacutert csak azokat a hangokat mutatom be amelyek iacuteraacutesaacuteban vaacuteltozaacutes

figyelhető meg Komaacuteromi a cs hang jelekeacutent bevezeti a cʃ eacutes ts melleacute a cs-t Emellett az sz

hang jeloumlleacutese igen vaacuteltozatos naacutela Megjelenik az ʃz az β az ʃʒ eacutes az sz is bdquoAz sz hangeacuterteacutekű

z-t a XVII szaacutezadban kiszoriacutetja az sz (β) eacutes eltűnik a k hangeacuterteacutekű crdquo (BAacuteRCZIndashBENKŐndash

BERRAacuteR 1993 531) A zs jeleacutenek leggyakrabban az s-t hasznaacutelja emellett a zʃ alak is

megjelenik A zs majd csak Reacutevai aacuteltal jelenik meg bdquoEzt a jelet ugyan maacuter Komaacuteromi

Csipkeacutes Gyoumlrgy emliacuteti 1655-ben megjelent nyelvtanaacuteban de Reacutevaiig senki sem hasznaacuteltardquo

(Veacutertes 1959 11) Ahogy haladunk az egyseacutegesuumlleacutes feleacute egyre keveacutesbeacute teacuternek el

hangrendszeruumlkben a helyesiacuteraacutesi rendszerek Egyre inkaacutebb megmutatkozik a mai helyesiacuteraacutes

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

31

rendszere eacutes egyre logikusabban igyekeznek feleacutepiacuteteni a betűrendszert azonban ez azzal is

jaacuter hogy egyre kevesebb szerep jut a Huszita Biblia hagyomaacutenyaacutenak(Komaacuteromi Csipkeacutes

Gyoumlrgy rendszereacutet laacutesd a 11 taacuteblaacutezatban)

Meg kell emliacutetenuumlnk Kaacuteldi Gyoumlrgy (1573ndash1634) munkaacutessaacutegaacutet 1625-ben Pozsonyban

nyomdaacutet eacutes kolleacutegiumot alapiacutetott emellett szentiacuteraacutesfordiacutetaacutesa is jelentős 1626-os első teljes

katolikus magyar nyelvű bibliafordiacutetaacutesa a betűrendszer egyseacutegeacutenek eacutes az irodalmi eacutelet

fellenduumlleacuteseacutenek kiemelkedő pontja A nyomtataacutes soraacuten nyelvtanrendszere gyors uumltemben

terjedt el Katolikuskeacutent a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes mellett a koraacutebbi katolikus helyesiacuteraacutesi forma

is hatott raacute illetve az ő neveacutehez fűződik a katolikus helyesiacuteraacutes kialakiacutetaacutesa ahogyan a

protestaacutensoknaacutel ezt Heltai Gaacutespaacuternak tulajdoniacutetjaacutek (KNIEZSA 1959 20)

Ő maacuter arra toumlrekedett hogy elvaacutelassza egymaacutestoacutel az i-t eacutes a j-t emellett az u-t eacutes a v-t

Kaacuteldi műveiben bdquoelvaacutelasztja egymaacutestoacutel az i eacutes j betű hasznaacutelataacutet az előbbi naacutela csak i hangot

az utoacutebbi csak j hangot jeloumllrdquo (Szathmaacuteri 1968 325) Munkaacutessaacutega Pereszleacutenyire eacutes Paacutezmaacuteny

Peacuteterre is hatott ndashutoacutebbi vezette be a mai is hasznaacutelatos cs jelet (KNIEZSA 1952 20) Amellett

hogy egyre logikusabban alakiacutetjaacutek a hangzoacuterendszert a gyakorlatban műveikben is egyre

koumlvetkezetesebben alkalmazzaacutek nyelvtanaikat A koraacutebbiakban az volt a jellemző hogy

ahaacuteny művet iacutertak annyifeacutele helyesiacuteraacutest alkalmaztak egy-egy hang eseteacuteben baacuter nagy

kuumlloumlnbseacuteget jelentett hogy az adott szoumlveg keacuteziratban vagy nyomtataacutesban jelent meg

bdquoEacuteppen ellenkezőleg az a tipikus hogy egyfelől akaacuter egy emleacuteken beluumll is ingadozik egy-egy

hang jeloumlleacutesmoacutedjardquo (KISSndashPUSZTAI 2005 282)

Egy roumlvid kitekinteacutest itt is be kell iktatnom Bizonyiacutethatoacutean kimutattaacutek hogy Kaacuteldi eacutes

Kaacuteroli bibliafordiacutetaacutesai is toumlbb helyen megegyeznek a Muumlnchenindash eacutes Beacutecsi-koacutedex szoumlvegeacutevel

emellett az azonossaacutegok bdquogrammatikai szerkeszteacutes vonatkozaacutesaacuteban sokkal toumlbb ponton

mutathatoacutek kirdquo (BUumlKY 1986 140)

bdquoEzek a helyesiacuteraacutesi tiacutepusok a XVIIndashXVIII szaacutezad iacuteraacutesgyakorlataacuteban sokat csiszoloacutedtakrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 66) Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) a Kaacuteldi helyesiacuteraacutesa mellett

a katolikus helyesiacuteraacutes sajaacutetossaacutegait alkalmazza Veacutegre megkuumlloumlnboumlztetik a c eacutes cs hangot baacuter

mindkeacutet esetben toumlbb jelet alkalmaznak bdquoKaacuteldi bibliafordiacutetaacutesaacuteban sokszor előfordul a č

eacuterteacutekű ʧ isrdquo VEacuteRTES 1959 4) Az ő eacutes ű eseteacuteben meacuteg mindig eacutel az o u jel bdquoAz ouml uuml hangok

jeloumlleacuteseacuteben vaacuteltakozik az o u meg az ő ű a XVIII szaacutezad veacutegeacutere csak az ouml uuml maradrdquo

(BAacuteRCZIndashBENKŐndashBERRAacuteR 1993 531) A zs jeloumlleacuteseacuteben a ʃ mellett hasznaacutelatossaacute vaacutelik az ʒ

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

32

ami felett egy pont van A toumlbbi jel maacuter a mai alakot tuumlkroumlzi a aacute e eacute gy ly ny ty

(Pereszleacutenyi hangjeloumlleacutesi rendszere a 12 taacuteblaacutezatban van oumlsszegezve)

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) munkaacutessaacutega maacuter aacutetnyuacutelik a XVIII szaacutezadra Ő egy

meacuterfoumlldkoumlvet jelent a helyesiacuteraacutes egyseacutegesuumlleacuteseacuteben ugyanis ekkor maacuter a legtoumlbb hang jeloumlleacutese

a mai formaacutejaacutet oumllti fel Ezek a betűk a koumlvetkezők a aacute b d dz dzs e eacute f g gy h i iacute j k

l ly m n ny o oacute p r t ty u uacute v z Elmondhatoacute hogy ő az aki bdquoelsőkeacutent alkotja meg a

magyar hangrendszer minden tagjaacutet figyelembe vevő ndash s ebben a maival megegyezőndash teljes

hangjeloumlleacutestrdquo (SZATHMAacuteRI 1968 384)

Leacutenyegeacuteben maacuter csak az eddig is megoldatlan vaacuteltozatossaacutegot mutatoacute keacuterdeacutesek

maradtak a c~cs uumlgye az s~sz~zs bdquotriaacuteszardquo eacutes a roumlvid eacutes hosszuacute ouml~ő uuml~ű alakok bdquoA

kilencvenes eacutevekben eacutes a XIX szaacutezad elejeacuten se szeri se szaacutema a helyesiacuteraacutessal

foglalkozoacuteknak iacutegy mind a ts mind a cs szaacutemos veacutedelmezőt talaacuteltrdquo (VEacuteRTES 1959 8)

Mestere Misztoacutetfalusi Kis Mikloacutes (1650ndash1702) az ő munkaacutessaacutegaacutet vette aacutet eacutes fejlesztette

tovaacutebb (SZATHMRAacuteRI 1968 384) Azeacutert jelentettem ki hogy ez egy uacutej korszak nyitaacutenyaacutet

hozza ugyanis Tseacutetsi eseteacuteben jelentkezik az a sajaacutetossaacuteg hogy minden hangnak egy eacutes csak

egy jele van akkor is ha az meacuteg nem a mai formaacutet mutatja Ez az a pont ahol a XV szaacutezad

toumlrekveacutesei veacutegre megszilaacuterdulni laacutetszanak Ezen feluumll maacuter csak paacuter aproacutebb vaacuteltozaacutesra van

szuumlkseacuteg hogy eleacuterkezzuumlnk mai betűrendszeruumlnk egyseacutegeacutehez Emellett az is eacuteszlelhető hogy

egyeduumll a zs eseteacuteben van melleacutekjel a maacutessalhangzoacuten (ʼz) A Huszita Biblia fordiacutetaacutesai oacuteta a

maacutessalhangzoacutekat is melleacutekjellel kuumlloumlnboumlztetteacutek meg ekkorra azonban letisztulni laacutetszik az a

rendszer mely alapjaacuten a maacutessalhangzoacutekat betűkettőzeacutessel iacuterjaacutek melleacutekjelek helyett A zs jelet

majd Reacutevai vezeti be a keacutesőbbiekben

Tseacutetsi a c hang jelekeacutent a tz-t a cs jelekeacutent ts-t alkalmazza bdquoA ts egyre nagyobb

terjedeacuteseacutenek a reformaacutetus Kazinczy vetett gaacutetatrdquo (VEacuteRTES 1959 7) Ahogy azt a szakirodalom

is megaacutellapiacutetja Tseacutetsi műveiben neacuteha elteacuter a sajaacutet leiacutert szabaacutelyrendszereacutetőlndash mint ahogyan az

eddigiek sem szabaacutelyszerűen alkalmaztaacutek elveiket de ennek mennyiseacutege maacuter nem olyan

jelentős mint koraacutebban (SZATHMAacuteRI 1968 385) Ezt maacuter a Huszita Biblia oacuteta

megfigyelhettuumlk hiszen a fordiacutetoacutek sem tudtak teljesen megfelelni elveiknek Ő maga

műveiben maacuter az ouml~uuml jeleket hasznaacutelja nyelvtanaacuteban ezek meacuteg bdquoerdquo melleacutekjellel vannak

ellaacutetva o u a roumlvid ouml eacutes uuml jele a hosszuacute ő eacutes ű jelei pedig az o ʹ u ʹ Oumlt betű eseteacuten figyelhető

meg olyan melleacutekjel amely a mai helyesiacuteraacutesunkban maacuter nem jelentkezik Emellett ő az aki a

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

33

kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes elfeledett dz-jeacutet feleleveniacuteti eacutes a mai moacutedon iacuterja le eacutes a dzs hangot is ő

iacuterja előszoumlr ds-nek (SZATHMAacuteRI 1968 384) (Tseacutetsi helyesiacuteraacutesa a 13 taacuteblaacutezatban talaacutelhatoacute)

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a legelső helyesiacuteraacutesi-alapelvek megalkotoacutei a koraacutebbi

hagyomaacutenyokhoz visszanyuacutelva igyekeztek mintaacutet keresni rendszereik kieacutepiacuteteacuteseacutehez

Elkeacutepzeleacuteseikhez mind a kancellaacuteriai mind a Huszita Biblia helyesiacuteraacutesa mintaacutet nyuacutejtott

emellett a krakkoacutei nyomtatvaacutenyok melyek koumlzvetett uacuteton Husz cseh helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

szaacutermaztak ndash ebből adoacutedoacutean uacutejabb moacutedon melleacutekjeles betűket bdquocsempeacuteszhettekrdquo helyesiacuteraacutesi

rendszeruumlnkbe ndash szinteacuten segiacutetseacuteget nyuacutejtottak A korai helyesiacuteraacutesok megalkotoacutei meacuteg nem

vetteacutek szabaacutelynak a melleacutekjelezeacutest ha uacutegy eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet elhagytaacutek a felesleges

helyekről illetve nem is rendszeresen alkalmaztaacutek őket gyakran elhagytaacutek vagy egyaacuteltalaacuten

nem jeloumllteacutek őket

Az Oumlsszegzeacutesben majd bővebben kifejtem tapasztalataimat azonban megelőlegezve

annyit szeretneacutek kijelenteni hogy a Huszita Biblia hataacutesa e vizsgaacutelat alapjaacuten nem laacutetszik

olyan jelentősnek Maga az elv a melleacutekjeles egy hangndashegy jel rendszere a mai napig

megmutatkozik helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnkben azonban a Huszita Biblia jeloumlleacutesi moacutedszerei nem

bizonyultak eleacuteg tartoacutesnak eacutes a XVI szaacutezad koumlzepeacutere maacuter el is tűntek a nyelvtanok

helyesiacuteraacutesaacuteboacutel

A soron koumlvetkező fejezetekben szeretneacutek meacuteg roumlviden utalni keacutet korszakra amelyekkel

a helyesiacuteraacutesi rendszeruumlnknek meg kellett kuumlzdeni eacutes veacuteguumll a XIX szaacutezad koumlzepeacutere egy

szabaacutelyozott helyesiacuteraacutesi rendszer joumln leacutetre Ennek csupaacuten annyi jelentőseacutege van hogy

dolgozatomnak egy keretet biztosiacutetsak illetve a helyesiacuteraacutesi keacuterdeacutest is sikeresen lezaacuterhassam

egy ponton

45 A jottista- ypszlionista vita

A XVIII szaacutezad harmadik negyedeacuteben koumlvetkezett be a protestaacutens eacutes katolikus

helyesiacuteraacutesi forma koumlzeledeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a keveredeacutesuumlk Ennek legfőbb oka hogy

megszűnt a vallaacuteskuumlloumlnbseacutegből adoacutedoacute taacutersadalmi megosztottsaacuteg eacutes ez kihatott a helyesiacuteraacutesra

is Maacuter a koraacutebbiakban is előfordult hogy az egyes felekezetek a maacutesik helyesiacuteraacutesi moacuted

jeloumlleacuteseacuteből egyet-egyet ceacutelravezetőbbnek tartottak eacutes aacutetvettek de ez a gyakorlat ebben az

időszakban lenduumll fel bdquoAz iacuteroacutek most maacuter nem aszerint iacuternak hogy milyen vallaacutesuacuteak hanem

hogy melyik helyesiacuteraacutest tartjaacutek ceacutelszerűbbnekrdquo (KNIEZSA 1959 24) ezaacuteltal a legtoumlbbjuumlk

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

34

kevereacutek-helyesiacuteraacutest alkalmazott munkaacutessaacuteguk soraacuten Ebből is laacutetszik hogy a helyesiacuteraacutesunk

sosem volt eacutes sosem lesz egyseacuteges mindaddig amiacuteg a kuumllső eacutes belső hataacutesok keacutepesek hatni

raacute

A keacutet tiszta tiacutepus megmaradt emellett toumlbbfeacutele kevereacutektiacutepus jelent meg Az egyik bdquoa

protestaacutens tz~ts + katolikus laacutettya tudgyardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a katolikus iacuteroacutek

sziacutevesen alkalmaztak mint ahogy azt Aacutenyos Paacutel Baroacuteti Szaboacute Daacutevid Verseghy Ferenc eacutes

sokan maacutesok tetteacutek A maacutesik a bdquokatolikus cz~cs+ protestaacutens laacutetja tudja (KNIEZSA 1959 24)

amelyet Kazinczy Ferenc eacutes koumlre preferaacutelta A harmadik pedig bdquoa kettőnek a teljes

oumlsszevisszasaacutegardquo (KNIEZSA 1959 24) amelyet a koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt Ebben a

korban tehaacutet egy szűk irodalmi koumlzoumlsseacuteg hataacuterozta meg a helyesiacuteraacutesi formaacutet amely jelentős

hataacutest gyakorolt mai jelrendszeruumlnkre ugyanis pl Reacutevai Mikloacutes hataacutesaacutera terjedt el a zs hang

zs jeloumlleacutese

Ebben a koumlzegben alakult ki a jottistandashypszilonista ellenteacutet amely Reacutevai Mikloacutes eacutes

Verseghy Ferenc koumlzoumltt indult meg de a teljes iacuteroacutekoumlzoumlsseacuteg szellemeacutet aacutethatotta Ebben a

vitaacuteban a szoacuteelemező (adja mondja) eacutes a kiejteacutes szerinti (aggya mondgya) elvek hangsuacutelya

keruumllt egymaacutessal szembe hogy melyik hataacuterozza meg a helyesiacuteraacutesi moacutedot (KNIEZSA 1959

24) Veacuteguumll az előbbi szoacuteelemző elv bdquokeruumllt ki győztesenrdquo Ennek egyik oka hogy ekkor

indult meg az eszteacutetikus irodalom iraacutenti igeacuteny eacutes ekkor maacuter elterjedt a logikusan

megreformaacutelt betűrendszer Ekkor maacuter a toumlbbjegyű betűk a maacutessalhangzoacutek rendszereacutere a

melleacutekjellel ellaacutetott betűk pedig a magaacutenhangzoacutek rendszereacutere volt jellemző eacutes veacutegre

megvaloacutesult az a toumlrekveacutes hogy minden hangot kuumlloumln jel eacutes csakis egy jel jeloumlljoumln

A nyelvuacutejiacutetaacutes koraacutenak sajaacutetossaacutega hogy bdquobizonyos szavak eacutes szoacutekapcsolatok a HtB ndash

Huszita Bibliandash időszaka utaacuten kuumlloumlnoumlsen a hitvitaacutek időszakaacuteban kikoptak a hasznaacutelatboacutel eacutes

hogy egyes ilyen szavakat eacutes szoacutekapcsolatokat eacuteppen a magyar nyelvuacutejiacutetaacutes hozott vissza a

hasznaacutelatbardquo (BUumlKY 1986 142) Toumlbbek koumlzoumltt pl az bdquoelmerdquo a bdquosziacutevrdquo az bdquoerőrdquo szoacutet is ekkor

uacutejiacutetottaacutek fel (BUumlKY 1986 142ndash144) bdquoAz eacuterzelem szoacuteroacutel koumlzismert hogy ezt a HtB-ben

megjelenő szoacutet Reacutevai Mikloacutes eleveniacutetette felrdquo (BUumlKY 1986 144)

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

35

46 Az akadeacutemiai helyesiacuteraacutes

Az 1830-ban megalapiacutetott Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg ennek az irodalmi koumlrnek a

helyesiacuteraacutesi rendszereacutet hasznaacutelta fel egy aacuteltalaacutenosan elfogadott helyesiacuteraacutes elkeacutesziacuteteacuteseacutehez

Toumlbbek koumlzoumltt pl aacutetvetteacutek a Kazinczy Ferenc aacuteltal elterjesztett eacutes a koraacutebbi katolikus

helyesiacuteraacutesra jellemző cz~cs jelpaacutert amelyneacutel a c hang eseteacuteben a cz betűkettőzeacutest

leegyszerűsiacutetve c-vel iacuterjaacutek A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg maacutes neacuteven MTT az első bdquoolyan

foacuterum amely nyelvi eacutes helyesiacuteraacutesi tekinteacutellyel rendelkezett eacutes iacutegy veacuteget vethetett a sok

eacutevszaacutezados zűrzavarnakrdquo (KNIEZSA 1959 25) Az ő csoportjuk aacuteltal terjedt el a zs az ő ű jel

amelyet innentől maacuter egy egeacutesz nemzet egyseacutegesen kezdett el hasznaacutelni megalakiacutetva egy

logikusan feleacutepiacutetett leegyszerűsiacutetett betűrendszert amely ndash a kisebb vaacuteltozaacutesoktoacutel eltekintve

ndash a mai napig eacuterveacutenyes 1832-re megszuumlletett a bdquoMagyar helyesiacuteraacutesrsquo eacutes szoacuteragasztaacutesrsquo főbb

szabaacutelyairdquo ciacutemű mű amely aproacutebb vaacuteltoztataacutesokon tuacutel mai helyesiacuteraacutesunk szabaacutelyait foglalja

magaacuteba

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

36

5 Oumlsszegzeacutes

Szakdolgozatom ceacutelja az volt hogy veacutegigvezessem a hangjeloumlleacutesi rendszer sajaacutetossaacutegait

a kezdetektől napjainkig eacutes hogy meghataacuterozzam mai helyesiacuteraacutesi keacutepuumlnk melyik rendszer

esetlegesen rendszerek jeloumlleacuteseit hasznaacutelja Emellett a huszita helyesiacuteraacutesra kiteacuterve igyekeztem

bemutatni hogy hataacutesa milyen meacuterteacutekben befolyaacutesolta a tovaacutebbi hangjeloumlleacutesi rendszereket

illetve hogy ez a hataacutes kronoloacutegiailag meddig terjed ki

Mint azt laacutethattuk hosszuacute időnek kellett eltelnie ahhoz hogy mai hangjeloumlleacutesi

rendszeruumlnk megszilaacuterdulhasson A toumlbb szaacutez eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacuteson esett aacutet de alapjaacutet

tekintve a latin betűs iacuteraacutesrendszert hasznaacuteljuk mai napigndash baacuter ez maacuter az első korszakokban

meghataacuterozta betűink jelentős reacuteszeacutet Ehhez kapcsoloacutedik hozzaacute a toumlbbjegyű

maacutessalhangzoacuteinkat megalkotoacute kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes A keacutesőbbi korokban szaacutemos

proacutebaacutelkozaacutes szuumlletett ezen hangok melleacutekjellel valoacute ellaacutetaacutesaacutera azonban a szaacutemos proacutebaacutelkozaacutes

elleneacutere visszateacutertek a kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes aacuteltal hasznaacutelt formaacutehoz (a ty gy ny ly jelek

eseteacuteben)

A melleacutekjeles helyesiacuteraacutes megjeleneacuteseacutevel szuumlletett meg az igeacuteny arra hogy

leegyszerűsiacutetve a jeloumlleacutesi rendszert minden hangot kuumlloumln jel jeloumlljoumln Ez sikeresen meg is

valoacutesult napjainkra emellett a magaacutenhangzoacutek eseteacuteben a hasonloacute hangokat melleacutekjellel

kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg egymaacutestoacutel A maacutessalhangzoacutek eseteacuteben minden betűről lekeruumllt a

melleacutekjel meacuteg a Tseacutetsi idejeacuten hasznaacutelt ʼz eseteacuteben is

Emellett folyamatosan megjelent az igeacuteny arra hogy a hangjeloumlleacutesi rendszeruumlnk

feleacutepiacuteteacutese egyre inkaacutebb logikussaacute rendszer-szerűveacute vaacutelhasson A roumlvid eacutes hosszuacute

magaacutenhangzoacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese a hangpaacuterok hasonloacute moacuteduacute elvaacutelasztaacutesa (pl ha a c~cs

eseteacuteben a cs-re vesszőt tesz akkor az s~sz eseteacuten az sz-re is vessző keruumll) illetve a

vaacuteltozatos melleacutekjelezeacutes (pont vessző hullaacutemos vonal kettőspont stb) helyett megjelenő

vesszőzeacutes mind maacuter egy koumlvetkezetesen ceacutelszerűen feleacutepiacutetett hangjeloumlleacutesi rendszer

jellemzőiveacute vaacuteltak Az egyszerűsiacuteteacutes eacutes eacutesszerűseacuteg iraacutenti igeacuteny a XIX szaacutezadra bdquogyőzelmet

aratrdquo

Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy a Huszita Biblia hataacutesa mai napig eacuterződik

betűrendszeruumlnkben minden hangot kuumlloumln jel jeloumll eacutes a melleacutekjelek hasznaacutelata is megmaradt

baacuter ez betűink csekeacutely szaacutemaacutera jellemző Azonban maacutesik szempontboacutel a Huszita Biblia hataacutesa

nem olyan jelentős ha azt vesszuumlk figyelembe hogy jeloumlleacutesi rendszereacuteből napjainkra egy

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

37

hangjeloumlleacutes sem maradt hasznaacutelatban Ez alapjaacuten csak egy kuumllső hataacuteskeacutent foghatjuk fel

amely helyesiacuteraacutesunkra hatott egy roumlvid ideig akaacuter csak a neacutemet vagy francia eseteacuteben

Ami a Huszita Biblia szoacutekeacuteszleteacutet illeti a bibliafordiacutetaacutesoknak jelentős alapot nyuacutejtott eacutes

ez a kiinduloacutepont a nyelvuacutejiacutetaacutes koraacuteig a bibliafordiacutetoacutek mintaacutejaacuteul szolgaacutelt Megaacutellapiacutethatoacute

tovaacutebbaacute az a teacuteny bdquohogy a HtB neacutelkuumll szegeacutenyesebb lenne a szoacuteban forgoacute magyar szoacutekeacuteszlet

előtoumlrteacuteneterdquo (Buumlky 1986 145)

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

38

6 Fuumlggeleacutek

Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban nem kiacutevaacutenok minden hangot eacutes jeloumlleacutesuumlket feltuumlntetni

Mindenekelőtt azokat a jeleket szeretneacutem oumlsszegezni melyek hosszuacute ideig probleacutemaacutet eacutes

vaacuteltozatossaacutegot jelentettek a hangjeloumlleacutesi rendszerben illetve azokat a jeleket amelyek

kuumlloumlnlegesebb egyedi jeloumlleacutesi kiacuteseacuterletezeacutest mutatnak Emellett azokat a hangokat veszem

sorra amelyek folyamatos vaacuteltozaacuteson mennek keresztuumll Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

egy-egy hang jeloumlleacutese jelentős probleacutemaacutekat okozott illetve hogy egy-egy hang eseteacuteben az

egyedi forma helyett a reacutegen alkalmazott jelet reacuteszesiacutetetteacutek előnyben eacutes ez nagyban

meghataacuterozta a helyesiacuteraacuteskeacutepet A koumlvetkezőkben igyekszem kronologikusan feltuumlntetni a

hangjeloumlleacutesi rendszer alakulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 14ndash18)

Hangok Jelek

c ~ č (cs) c ~ c k

ď g

s ~ z z s ~ z

š (sz) ~ ž (zs) s ~ s

χ h ch

u ~ v ~ uuml v ~ u ~w

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes I korszakaacutenak jeloumlleacutesei

2 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 18ndash38)

Hangok Jelek

c ~ č c z cz sc zc ~ c s ch sc z

k k c ch g

ty ~ ly ~ ny g ~ il ~ in

s ~ z sc z s c ~ z

š ~ ž s ~ s

v w u

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes II korszakaacutenak jeloumlleacutesei

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

39

3 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 38ndash57)

s ~ zs z sc s sz sch

š ~ ž s sc sch

c ~ č ch c ~ ch chi chy ts sch s

ty ~ gy ~ ny t ~ g ~n ty ~ gy ~ ny

g g gu

ouml ~ő ew ouml euuml ou eo o

v ~ uuml ~ ű v w u vv

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes III korszakaacutenak jeloumlleacutesei

4 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1952 58ndash60)

Hangok Jelek

i ~ j i y w

c ~ č cz ~ ch

s ~ z z ~ z

š ~ ž s ~ s

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

v ~ u ~ uuml w

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aa ee oo uu

A kancellaacuteriai helyesiacuteraacutes IV korszakaacutenak jeloumlleacutesei

5 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Cseh kancellaacuteria jelei Magyar kancellaacuteria jelei

sz ~ z s ~ z z ~ z

s ~ zs s ~ z s ~ s

c ~ cs cz ~ cz cz ~ ch

ty ~ gy ti ty ~ di dy ty ~ gy

ny ~ ly ni ~ li ny ~ ly

l l l

k ~ g k ~ g k ~ g

A magyar eacutes cseh kancellaacuteriai jeloumlleacutesei

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

40

6 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 12)

Hangok Husz Jaacutenos Huszita Biblia

sz ~ z s ~ z ź~ z

s ~ zs ~ s ~ ś

c ~ cs c ~ ć ~ ʟ

ty ~ gy ṫ ~ dmiddot ṫ ~ g

ny ~ ly ṅ ~ l ṅ ~ ˋl

l l˙ l

k ~ g k ~ g k c ~ ġ

Husz Jaacutenos eacutes a Huszita Biblia jeloumlleacutesei

7 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 125 eacutes KNIEZSA 1959 15)

Hangok Jelek

sz ~ z szlig ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs cź ~ cz

g ~ gy g ~ ģ

l ~ ly l ~ ľ

n ~ ny n ~ ń

t ~ ty t ~ ť

i j i j y

ouml ~ uuml o ~ u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek ā ō ū icirc

Sylvester Jaacutenos (1504ndash1551) jeloumlleacutesei

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

41

8 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 18)

Hangok Jelek

sz ~ z ʃʒ ʃz ~ z

s ~ zs s ~ ƥ

c ~ cs tz ~ cz (k előtt ts)

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ uuml o ~ u

nyiacutelt e ę

euml ~ eacute e eacute

j i szoacutetag veacutegeacuten y

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute oacute uacute eacute iacute

Heltai Gaacutespaacuter (1510ndash1574) jeloumlleacutesei

9 taacuteblaacutezat (KNIEZSA 1959 17)

Hangok Jelek

sz ~ z ʒ szlig sz ~ z ʒ

s ~ zs ʃ s ~ s

c ~ cs cʒ cz ~ cź ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ť~ ģ ~ ń ~ ľ

euml ~ ē e ~ ę

k e i előtt k c

v u szoacute elejeacuten v maacuteshol u

hosszuacute magaacutenhangzoacutek aacute eacute ů

Deacutevai Biacuteroacute Maacutetyaacutes (1500ndash1545) jeloumlleacutesei

10 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 257)

Hangok Jelek

c ~ cs cz c ~ ts tʃ

eacute eacute e ę

ouml ~ ő uuml ~ ű o ŏ u

s ~ sz zs ʃ s ~ ʃz ʃ

Geleji Katona Istvaacuten (1589ndash1649) jeloumlleacutesei

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

42

11 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 287)

Hangok Jelek

aacute ~ eacute aacute ~ eacute ę

c ~ cs cz ~ cs ts

ouml ~ ő ouml o ō

s ~ sz s ʃ ~ ʃz sz ʃʒ szlig

uuml ~ ű uuml ~ u ucirc

zs zʃ

Komaacuteromi Csipkeacutes (1628ndash1678) jeloumlleacutesei

12 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 327 ndash 328)

Hangok Jelek

c ~ cs cz tz ~ cs ch ts

ty ~ gy ~ ny ~ ly ty ~ gy ~ ny ~ ly

ouml ~ ő o eo ő

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

z ~ zs z ~ ʃ

Pereszleacutenyi Paacutel (1631ndash1689) jeloumlleacutesei

13 taacuteblaacutezat (SZATHMAacuteRI 1968 384 ndash 385)

Hangok Jelek

c ~ cs tz ~ ts

dz ~ dzs dz ~ ds

ouml ~ ő o o ʹ

s ~ sz ʃ s ~ ʃz

uuml ~ ű u ~ u ʹ

z ~ zs z ~ ʹz

Tseacutetsi Jaacutenos (1650ndash1708) jeloumlleacutesei

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

43

7 Irodalom

BAacuteRCZI GEacuteZAndashBENKŐ LORAacuteNDndashBERRAacuteR JOLAacuteN (1993) A magyar nyelv toumlrteacutenete 7 kiad

Bp Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

BUumlKY BEacuteLA (1986) A pszichikumra vonatkozoacute szoacutekincs korai reacutetege a magyarban Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

FARKAS VILMOS (1971) Helyesiacuteraacutesunk hangjeloumlleacutes-rendszereacutenek toumlrteacutenete Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

FODOR ISTVAacuteN (szerk) (1999) A vilaacuteg nyelvei Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

GOumlRFOumlL TIBOR (2002) Teoloacutegusok lexikona Bp Osiris

HADROVICS LAacuteSZLOacute (1994) A magyar huszita biblia neacutemet eacutes cseh rokonsaacutega Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1952) Helyesiacuteraacutesunk toumlrteacutenete a koumlnyvnyomtataacutes koraacuteig Bp Akadeacutemiai

Kiadoacute

KNIEZSA ISTVAacuteN (1959) A magyar helyesiacuteraacutes toumlrteacutenete 2 jav kiad Bp Tankoumlnyvkiadoacute

KOROMPAY KLAacuteRA Helyesiacuteraacutes-toumlrteacutenet művelődeacutestoumlrteacutenet keacutet tudomaacutenyaacuteg dialoacutegusa

kuumlloumlnoumls tekintettel a huszita helyesiacuteraacutesra In Magyar nyelv 2006 (102 eacutevf) 2 sz 204ndash

209

KISS JENŐndashPUSZTAI FERENC (2005) Magyar nyelvtoumlrteacutenet Bp Osiris

SŐTEacuteR ISTVAacuteN (szerk) (1981) A magyar kritika eacutevszaacutezadai I koumltet Bp Szeacutepirodalmi

Koumlnyvkiadoacute

SZABOacute DEacuteNES (1960) A magyar nyelvemleacutekek Bp Felsőoktataacutesi jegyzetellaacutetoacute

SZABOacute FLOacuteRIS Huszita-e a huszita biblia In ItK 1989 (93 eacutevf) 1-2 sz 118ndash126

SZABOacute FLOacuteRIS A huszita biblia eacutes aacutelliacutetoacutelagos patareacuten elemei In ItK 1966 (70 eacutevf) 1-2 sz

146ndash153

SZATHMAacuteRI ISTVAacuteN (1968) Reacutegi nyelvtanaink eacutes egyseacutegesuumllő irodalmi nyelvuumlnk Bp

Akadeacutemiai Kiadoacute

TARNAI ANDOR (1984) A magyar nyelvet iacuterni kezdik Irodalmi gondolkodaacutes a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacutegon Bp Akadeacutemiai Kiadoacute

VEacuteRTES O ANDRAacuteS (1959) Talloacutezaacutesok helyesiacuteraacutesunk toumlrteacuteneteacuteben Bp k n

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak

44

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani mindazon szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e

munka nem joumlhetett volna leacutetre Mindenekelőtt Dr Kis Tamaacutes tanaacuter uacuternak aki hasznos

tanaacutecsaival segiacutetőkeacuteszseacutegeacutevel taacutemogatta diplomamunkaacutemat eacutes sajaacutet idejeacutet eacutes energiaacutejaacutet

felhasznaacutelva hozzaacutejaacuterult hogy ez a dolgozat helyes eacutes preciacutez ismeretekre alapozva

keacuteszuumllhessen el Emellett szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani az egyetemi koumlnyvtaacuter dolgozoacuteinak

akik kutataacutesomhoz eacutes anyaggyűjteacutesemhez kellő tuumlrelmet eacutes segiacutetseacuteget biztosiacutetottak